KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2010. Tárgy: A Holcim Hungária Cementipari Zrt. által Taksony külterületén tervezett elosztó- és logisztikai központ létesítésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Czinege Anett Galamb István Schwenk Zsuzsa Kiss-Gyetvai Éva dr. Orbán Mihály H A T Á R O Z A T A Holcim Hungária Cementipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (2541 Lábatlan, Rákóczi F utca 60.; Cg ; a továbbiakban: Kérelmező) megbízásából IMSYS Mérnöki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1033 Budapest, Mozaik u 14/A.; Cg ; a továbbiakban: Tervező) kérelmére megindított előzetes vizsgálati eljárás alapján m e g á l l a p í t o m, hogy Taksony 094/3, 094/5, 083/2 hrsz. alatti ingatlanon tervezett elosztó- és logisztikai központ létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A fentiekkel egyidejűleg m e g á l l a p í t o m, hogy a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban a tervezett tevékenység végzéséhez szükséges létesítési iránti kérelem benyújtásáig az összhang megteremthető. A kizáró okot a létesítési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni. A tevékenység jogerős építési, vízjogi létesítési engedély valamint a termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési valamint a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. I. A tevékenységet jellemző adatok L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 2 1. A tevékenység helye: Taksony 094/3, 094/5, 083/2 hrsz. alatti ingatlan 2. A tervezett beruházás célja: elosztó- és logisztikai központ létesítése 3. A tervezett létesítmény, a tevékenység rövid ismertetése: A Kérelmező elosztó- és logisztikai központ létesítését tervezi, amelyben ömlesztett cement tárolását, csomagolását és elosztását végzik. A telephelyen kialakított vasúti fogadóállomáson a zárt tartálykocsikkal vasúton beszállított, ömlesztett állapotú cementet 4 db, egyenként 3000 tonna tároló kapacitású, zárt vasbeton tároló silóba tervezik átfejteni, majd innen adagolják a közúti kiadóhelyekhez, vagy szállítják zárt rendszeren keresztül a cementcsomagoló üzemrészbe. A silókban tárolt cementhez lehetőség van vas-szulfát adagolására is, melyet közúton szállítanak be és egy 150 tonna kapacitású hengeres acélsilóban tárolják. A silóból a por alakú vas-szulfátot egy zárt, pneumatikus szállítórendszer segítségével juttatják a cementtároló silókba és keverik a betárolt cementhez. Az érintett ingatlan területe: A központ tervezett forgalmi kapacitása: A tervezett éves üzemidő: 12,5692 ha t cement ~6000 óra/év II. Környezetvédelmi előírások 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1.1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. A terület kialakításával keletkező talaj helyszíni vagy más építési területen való felhasználását kell előnyben részesíteni a hulladéklerakóban elhelyezéssel szemben A kialakítás során keletkező hulladékok hasznosítását elősegítő szelektív gyűjtést kell biztosítani a létesítés során. Engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésénél a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteni A települési szilárd és folyékony hulladékok ill. veszélyes hulladékok kezelésének feltételeit a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) ill. a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletek határozzák meg. 2. Vízvédelmi szempontból: 2.1. A földmunkák végzése alatt esetlegesen tapasztalt talaj illetve talajvíz szennyezés esetén a Felügyelőség haladéktalanul értesíteni kell, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban favr.) alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell Fokozottan kell ügyelni arra, hogy az építési munkák során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezése ne következhessen be Az építési, felvonulási területen a munkagépek javítása, karbantartása, valamint tisztítása nem végezhető.

3 2.4. A terepfeltöltési, építési munkákhoz csak tiszta, szennyeződésmentes, hulladéknak nem minősülő anyag használható fel A felszín alatti építményeket úgy kell kivitelezni, hogy a talajvíz szintjét és az áramlási viszonyokat káros mértékben ne befolyásolják, és ne változtassák meg A csapadékvíz összegyűjtésére, tisztítására, elvezetésére, továbbá a későbbiekben külön eljárás keretében vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Az engedélykérelem és mellékleteinek tartalmi előírásait a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet írja elő A vízjogi engedélykérelemhez mellékelni kell a tevékenység felszín alatti vízre gyakorolt hatásainak nyomon követésére kialakítandó monitoring rendszer tervét, melyben javaslatot kell tenni a megfigyelőpontok számára, elhelyezésére, a vizsgálandó komponensek körére és a vizsgálatok gyakoriságára A favr. 13. (1) bekezdés b) c) pontjai alapján elkészített és a 4. sz. melléklet I. II. fejezete szerint összeállított elővizsgálati dokumentációt vízjogi létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell A vízjogi létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a Duna-völgyi-főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozó XXX/h belvízcsatorna kezelőjének befogadó nyilatkozatát, illetve a csatorna terhelhetőségének vizsgálatát A tervezett záportározóban csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított (olaj- és iszapfogón átvezetett) csapadékvíz vezethető be. A burkolt utakról, illetve a parkolókból csapadékvíz csak tisztítás után vezethető a záportározóba A kamionmosó állomásról, a targoncatöltő állomásról, a műhelyépületből és kompresszorgépházból elvezetett csurgalékvizek, illetve tisztításból származó vizek csak megfelelő előkezelést követően vezethetők a telepi csatornahálózatba. 3. Zajvédelmi szempontból: 3.1. A létesítmény gépészeti berendezéseitől, parkolásból, áruszállításból, rakodásból származó együttes zaj nem haladhatja meg a zaj meghaladja a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet. 1. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket, a hatályos helyi építési szabályzat szerinti területi besorolásokkal összhangban. A zajterhelési határértékek teljesülését az építési engedélyezési dokumentációban műszaki számításokkal bizonyítani kell. Az építési engedélyezési dokumentációhoz a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zajr.) 2. számú melléklet szerinti zajvédelmi munkarészt kell készíteni A létesítmény forgalomtechnikai kapcsolatait úgy kell kialakítani, hogy a terület megközelítése és elhagyása lakott terület érintése nélkül az j. bekötőút, 51. sz. főút és M0 autóút felé történjen. 4. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 4.1. A telephelyen létesítendő bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező forrásokra létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet sz. melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően, melyet az építési engedély kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani. A létesítési engedély kérelemben be kell mutatni a telepítendő pontforrásokhoz tartozó berendezéseket (leválasztókat) és számítás(ok)kal igazolni kell a kibocsátási határértékek betartását. 5. Természetvédelmi szempontból: 5.1. A beruházással közvetlenül érintett területen, a dokumentációban megjelölt védett taxonok (vetési konkoly, Agrostemma githago; Sadler imola, Centaurea sadleriana) vonatkozásában, gondoskodni kell az egyedek fennmaradásáról (pl.: átültetéssel, a lokális élőhelyek tervezett beépítésből történő kivételével). A beruházással érintett mélyebb fekvésű, vízhatásnak kitett élőhelyeken előforduló védett kétéltűek vonatkozásában az egyedek áttelepítéséről gondoskodni kell a tereprendezést 3

4 4 megelőzően. A védett növény- és állatfajok egyedeinek gyűjtéséhez, áttelepítéséhez a Felügyelőségtől engedélyt kell kérni. Az engedélykérelem benyújtási határideje: a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt 4 hónappal A területen fészkelő védett madár madárfajok egyedeit a költési idő alatt (április 1. - augusztus 30. között) zavarás nem érintheti. A beruházással érintett területeken a tereprendezést a költési időszakon kívül kell elvégezni Tájesztétikai szempontok miatt a létesítmények, épületek tájba illesztését a tájra jellemző őshonos fafajokkal történő részleges növénytakarással is elő kell segíteni. A beruházással érintett terület közutakkal és vasútvonallal határolt keleti, déli és nyugati határán három szintű (fa-, cserje- és gyepszint), őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő fajokból álló, minimum 10 méter széles növénytelepítés szükséges. A növénytelepítést a létesítendő épületek, építmények használatba vételéig meg kell valósítani, hogy a védő hatás minél korábban érvényesüljön. III. Szakhatósági előírások ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában tett kikötései: 1. Az építkezésen foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. 2. A veszélyes anyagokkal, ill. veszélyes készítményekkel végzett tevékenységet a tevékenység megkezdése előtt be kell jelenteni az ÁNTSZ Ráckevei Kistérségi Intézetéhez. A veszélyes anyagokkal, ill. a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység csak a felhasznált anyag vagy készítmény adatai tartalmazó biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg. Körzeti Földhivatal Ráckeve /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában tett kikötések: 1. A tervezett beruházás az érintett és a szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását és megközelíthetőségét nem akadályozhatja. 2. A tervezett tevékenység kivitelezésének megkezdésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a termőföld végleges más célú hasznosítását jogerős határozattal az illetékes ingatlanügyi hatóság engedélyezte. * Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban Ft, azaz kettőszázötvenezer forint. E döntés ellen a közléstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Felügyelőséghez két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. I N D O K O L Á S A Kérelmező megbízásából a Tervező benyújtotta a Felügyelőségre Taksony külterületén tervezett elosztó- és logisztikai központ létesítésének előzetes vizsgálati dokumentációját, mely alapján a Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati

5 5 engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerinti előzetes vizsgálati eljárást szeptember 10-én megindította. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 131. pontja Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen 3 ha-tól, védett természeti területen méretmegkötés nélkül alapján a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I./49. pontja szerinti Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket valamint a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján a központ adatbázisban regisztrált szervezeteket értesítette. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a Rendelet 3. (3) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a tervezett létesítmény helye szerinti Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzőjének. Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzője /2010. számon tájékoztatta a Felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról, helyéről, valamint a vonatkozó iratokba való betekintési lehetőség módjáról. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 32/A (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számon kiadott szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység kikötésekkel járult hozzá, hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Hatáskörében tett kikötéseit a rendelkező rész III. fejezete tartalmazza. Állásfoglalását az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvényben, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendeletben biztosított jogánál fogva, a Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak szerint, a Ket a alapján adta ki. Kikötéseit az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -a, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 19. és 23. -a, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 9. -a alapján tette. Taksony Nagyközség Önkormányzat Jegyzője /2010. számon helyi környezet és természetvédelem tekintetében a tevékenységhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását a Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak szerint, a Ket a és a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról szóló 10/2006. (VI. 2.) sz.

6 6 önkormányzati rendelet alapján alakította ki. Tájékoztatta a Felügyelőséget továbbá, hogy az önkormányzat képviselő testülete a 163/2010. (VIII. 17.) számú határozatában hozzájárult a logisztikai központ létesítéséhez, továbbá a területre vonatkozó településszerkezeti eszközök módosításához. A Felügyelőség a Jegyző szakhatósági állásfoglalása valamint a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a településszerkezeti eszközökkel nincs összhangban, azért a Rendelet 5. (2) cb) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Körzeti Földhivatal Ráckeve /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenységhez kikötésekkel járult hozzá, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Kikötéseit a rendelkező rész III. fejezete tartalmazza. Szakhatósági eljárása során megállapította, hogy a tervezett igénybevétel a taksonyi 083/2, 094/3 és a 094/5 hrsz.-ú ingatlanok területét, összesen 11 ha 8041 m2 termőföld területet érint, melynek csak egy részre kerül beépítésre. A tárgyi termőföldek minősége helyi viszonylatban átlagosnál gyengébb. A termőföldek közúton történő megközelíthetősége jó. Megállapította továbbá, hogy a termőföld más célú hasznosítás iránti kérelem az érintett ingatlanok vonatkozásában hivatalukhoz nem érkezett. Megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak nem ellentétesek a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) szabályozásával. Állásfoglalását a Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak szerint, a Ket a, a Tfvt. 8. (1) bekezdése és a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján adta. A Felügyelőséghez a Rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a Rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Zajvédelmi és levegőtisztaság védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentációban leírtak alapján a tervezett elosztó és logisztikai központ Taksony település déli, délkeleti részén létesül. A telephelyet déli irányba az 51. sz. főút, keleti irányban a Budapest-Kunszentmiklós közötti 150. sz. vasútvonal, északiészaknyugati irányban ipari terület, nyugati irányban az jelű bekötőút határolja. A tervezett elosztó és logisztikai központtól Ny-i irányban az jelű bekötő út túloldalán Má övezeti besorolású mezőgazdasági terület, melyen lakófunkciót is szolgáló épületek is elhelyezhetők, ezen túl kb. 2 km-re lévő Duna-menti, jelenleg beépítetlen terület Lke és Üh jelű övezeti besorolású terület. A telephelytől Ny-i és DNy-i irányban mezőgazdasági terület, ezeken túl az 51. sz. főút két oldalán erdőterület található. Déli irányban az 51. sz.

7 7 főút túloldalán üzemelő kavicsbánya és mezőgazdasági terület található. A tervezési területtől K-i irányban a 150. sz. vasútvonal túloldalán, a telephely közvetlen szomszédságában Gm jelű mezőgazdasági major építési övezet, melyen szolgálati lakások is elhelyezhetők, ezen túl Gksz jelű tervezett kereskedelmi, szolgáltató területek találhatók. Északi irányban Gp. besorolású ipari terület, azon túl Má övezeti besorolású területek, majd beépített, valamint jelenleg beépítetlen, de beépíteni tervezett Lke övezeti besorolású területek vannak. A tervezett telephely megközelítése az M0 autóúton, az 51. sz. főúton keresztül az jelű bekötőúton történik. AZ 51. sz. főútról történő telephelyi becsatlakozás közvetlenül nem valósítható meg, így a telephelyre történő becsatlakozás az jelű bekötőútról valósul meg. Az elosztó és logisztikai központ éves forgalmi kapacitása 500 tonna cement, melyből 25% zsákos formában kerül kiszállításra, a maradék 75% pedig ömlesztett formában. A cement beszállítása vasúton, kiszállítása közúton történik. A kiszállítás nappali időszakban fog történni. A legforgalmasabb napokon 91 db kiszállítást és 1 db beszállítást végző nehézgépjárművel végzik. A telephelyre történő vasúti beszállítás csúcsidőszakban napi 4 irányvonattal történik, melyek egyenként 15 vagonból állnak. A vagonok kapacitása 50 tonna. Az elvégzett vizsgálatok szerint a figyelembe vett útvonalak és útvonalak melletti lakott területeken a jelenlegi közúti közlekedésből származó zaj határértéket meghaladó mértékű. A zajszintmérések alapján a jelenlegi vasúti közlekedésből származó zaj a vasútvonal melletti lakott területeken az éjjeli megítélési időben határértéket meghaladó mértékű. A helyszíni mérések alapján végzett számítások szerint a járulékos zajkibocsátás, illetve az abból eredő zajterhelés a szállítási útvonalak mentén nem éri el a +3 db-t. A vasúti járulékos forgalomnövekedés a forgalmi adatok alapján elvégzett számítások szerint 0,2-0,3 db-es növekményt okoz. A tervezett elosztó és logisztikai központ zajkibocsátását a cementsilók be-és kitárolását lehetővé tevő gépészet (ventilátorok, kompresszorok, hűtveszárítók), a szabadban működő technológiai berendezések (porleválasztók, elszívó ventilátorok), a telephelyen belüli szállítás (szállítószalagok, pneumatikus szállítócsatornák, serleges felvonó), továbbá a telephelyen belül közlekedő járművek határozzák meg. A számítások alapján a zajvédelmi szempontú hatásterületen északi irányban zajtól védendő építmények találhatók (Taksony, Mezősor utca, Zsellérerdő utca). A számított hangteljesítményszintek figyelembevételével a tervezett telephelyre elkészített modellszámítások a tervezett telephely környezetében határérték feletti zajterhelést prognosztizálnak. A zajterhelési határértékek teljesülése érdekében zajcsökkentett kivitelű gépészeti berendezések beépítését tervezik. Az elosztó és logisztikai központ építési tevékenységéből származó, várható zajterhelés a számítások alapján a védendő épületek környezetében nem okoz határérték feletti terhelést. Az építkezéssel összefüggő szállítási tevékenység, mely óránkénti 1-2 jármű elhaladást jelent, az érintett lakóterületek zajterhelésében érzékszervileg észlelhető változást nem jelent. A Zajr. 3. -a alapján tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. A Zajr. 9. (1) bekezdése szerint a környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területeken a zaj-és rezgésterhelés feleljen meg a követelményeknek, ezért írtam elő a zajvédelmi kikötéseket.

8 8 Az előzetes vizsgálati dokumentációban részletesen bemutatásra kerül a tevékenység, valamint annak hatása a környezet levegőminőségi állapotára. A tevékenységhez öt sűrített levegős vasúti lefejtő állomás és négy cementtároló siló (3000 t/siló kapacitás) is tartozik, melyekhez nagyhatékonyságú zsákos porleválasztók csatlakozása tervezett. Az ömlesztett cement kiadásához négy közúti kiadó állomás is létesülne teleszkópos töltő berendezéssel és portalanító berendezésekkel. A cement zsákolásához a csomagolóüzemben 100 tonna/óra kapacitású csomagológép áll rendelkezésre, a silókból a cement szállítása gumihevederes szállítószalagon történik, melyhez portalanító berendezések kerülnek felszerelésre. A dokumentációban bemutatásra kerülnek a telepítendő pontforrások, valamint azok telephelyen belüli elhelyezkedése a telep helyszínrajzán ábrázolva. A tervezett műszaki védelem megvalósításával a technológiából származó levegőterhelés minimálisra csökkenthető. A pontforrások számításon alapuló legnagyobb hatásterülete a légszennyezettségi alapállapotot is figyelembe véve 260 méter, a bemutatott térképszelvény alapján ezen belül lakóépület nem található. Az üzemelés során a telephelyen belül kis mértékű levegőterhelést okoznak a szállító járművek, a telephelyen belüli anyagmozgatást végző munkagépek kibocsátásai és az ehhez kapcsolható porképződés, melyek a telephely területén okoznak változást a környezeti levegőminőségben. A telephelyen kívüli szállítás levegőtisztaság-védelmi hatásterülete 30 méter, a szállítás által okozott levegőterhelés az érintett közutak járműforgalmához képest kis mértékű változást fog eredményezni. A tervezési terület a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 1. számú légszennyezettségi agglomerációba (Budapest és környéke) tartozik. Hulladékgazdálkodási szempontból: A dokumentációban foglaltak szerint a tervezett tevékenység telepítése, végzése, illetve felhagyása során keletkező hulladékok kezelése a vonatkozó hulladékgazdálkodási előírások figyelembevételével fog történni. A rendelkező rész II/1. pontjában szereplő kikötéseket a Felügyelőség a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet előírásai alapján tette. Vízvédelem szempontjából: A tervezési terület favr. 7. -a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. (4) pontjában meghatározott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. A favr. 8. alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, az elérhető legjobb technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával, ellenőrzött körülmények

9 9 között és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A dokumentációban bemutatták a talaj és talajvíz minőségi állapotát. A vizsgálat komponensek közül csak talajvíz esetén lépte túl a nitrát és a szulfát koncentrációja a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet számú mellékletében a komponensekre meghatározott (B) szennyezettségi határértéket, melyek a mezőgazdasági területhasználat következményei, a tervezett tevékenységhez nincs közük. A vízellátást a Taksony Településüzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft. nyilatkozata alapján közműhálózatra, a szennyvízelvezetést elvi nyilatkozat alapján közcsatornára történő rákötéssel tervezik megoldani. A területre hulló csapadékvíz egy része a zöldfelületen elszikkad, a burkolt felületekre hulló csapadékvizeket (tetőfelületit tisztítatlanul, a parkolókra, utakra hullót tisztítás után) záportározóba gyűjtik, melyből biztosítják a tehergépjárművek mosására kialakítandó mosó vízigényét, a zöldfelületek locsolására és a közlekedési útvonalak pormentesítésére szolgáló vízigényt. A rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett az építés és az üzemelés ideje alatt normál üzemi körülmények között felszíni, felszín alatti víz és talaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás. A rendelkező részbe foglalt előírásaimat a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, a felszín alatti vizek védelméről szóló, módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet alapján adtam meg. Tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció számú mellékleteiben benyújtották a környezeti állapotvizsgálatot ezért alapállapot vizsgálat elvégzésére nincs szükség. Táj- és természetvédelmi szempontból: A kérelmezett terület, illetve környezete, nem része a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján országosan védett, ex-lege, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózatnak, valamint nem része az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben megjelent országos ökológiai hálózatnak, továbbá barlangvédelmi zónát nem érint. Jelenleg az érintett terület jelentős részben szántóföldként hasznosított, illetve a nyugati, mélyebb fekvésű részen egy kisebb gyomosodó-cserjésedő nádas található. A terület a dokumentációban is bemutatott több védett állat- és növényfaj élő- és táplálkozóhelye is, így a területfoglalás elsősorban az élő- és táplálkozóhely megsemmisülését jelenti. A területen előforduló és a dokumentációban is megjelölt védett növény- és állatfajok egyedeinek védelméről, fennmaradásáról a Tvt. 42. (1), illetve 43. (1) bekezdései alapján gondoskodni kell, illetve felhívom a figyelmet, hogy a Tvt. 42. (3), illetve 43. (2) bekezdései értelmében a védett növény- és állatfajok egyedeinek gyűjtéséhez, áttelepítéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

10 10 A tervezési terület tájképi környezetét a határoló nyomvonalas létesítmények (közút, vasút) illetve mezőgazdasági és ipar területek határozzák meg. Tekintettel az elosztó- és logisztikai központ környezetében már megtalálható mesterséges létesítmények tájképre gyakorolt hatására, a telepítés helyszíne és hatásterülete nem tekinthető tájvédelmi szempontból érzékeny területnek. Ugyanakkor a tervezett létesítmények tájba illesztése elősegíthető, illetve a tájképre gyakorolt hatása csökkenthető a terület határán történő növénytelepítéssel, fásítással. A Tvt. 7. (2) a) szerint, a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. A rendelkező rész természetvédelmi kikötéseit a Tvt. 7.. (2) a, pontja, 42. (1),(3); 43. (1), (2) bekezdései támasztják alá. A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló előzetes vizsgálati dokumentációt, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat, illetve a Felügyelőség szakosztályai által adott szakvéleményeket. A dokumentációban foglaltakat az eljárásban részt vett szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakosztályai megvizsgálták és a tevékenység megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatban kizáró okot nem találtak. A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 67. (2) bekezdése és az Rendelet 5. (2) bekezdés dc) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A dokumentációban nem került - megjelölve, elkülönítve - ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 67. (5) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján közzéteszi, továbbá a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján megküldi az eljárásban részt vett önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A jegyző a határozat közzétételét követő három munkanapon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A Ket. 72. (1) bekezdésének ee) pontja alapján tájékoztatom, hogy a Felügyelőség a Kvtv. 67. (6) bekezdésében meghatározott eljárási határidőn belül határozott illetőleg gondoskodott a döntés közléséről, mivel tárgyi eljárásban az ügyintézés határidő leteltének napja: január 4. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdésére

11 11 figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldöm. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet I. fejezetének 49. pontja alapján került megállapításra, melyet a Kérelmező megfizetett. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. Jelen határozat fellebbezés hiányában a közléstől számított 10. munkanapot követő napon jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló, módosított 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Budapest, december 15. Dolla Eszter s. k. igazgató