PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN"

Átírás

1 Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, április 28.

2 Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási osztályvezető: Szűcs Anna Készítette: Pálfalvi Zsoltné Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével, adatok átadása csak a KSH Szegedi Igazgatósága engedélyével történhet! A KSH Szegedi Igazgatósága kiadványai megrendelhetők, megvásárolhatók: Szeged, Jobb fasor Telefon: Faxszám: , KSH az interneten:

3 TARTALOM Oldal BEVEZETÉS...5 Lakóházak és lakások...6 A panellakások lakóinak jellemzői...10 A Panel és a Panel plusz programokról...16 TÁBLÁZATOK...19

4 MEGJEGYZÉSEK A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól. A használt fogalmak magyarázata megtalálható a február 1-jei népszámlálás adatait tartalmazó kiadványok Módszertani megjegyzéseiben. JELMAGYARÁZAT A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.

5 BEVEZETÉS Magyarországon és benne a Dél-Alföldön a második világháborút követően egy-két évtizedig elenyészően kevés lakás épült; a meglévő állomány pedig korszerűségét tekintve rendkívül elmaradottnak minősült. A lakáshiány enyhítésére a politikai vezetés a lakásépítés ipari szintű fejlesztése mellett döntött, és az 1960-as évek elejétől a korábbinál nagyobb ütemben kezdték el a lakótelepek építését. A lakáskérdés átfogó rendezésére a kezdetekben alkalmazott téglablokkos technológia sem nyújtott megfelelő megoldást. Radikális változást csak az úgynevezett házgyári panelszerkezet hozott, az üzemi körülmények között előregyártott fal- és födémelemekkel, fürdőszoba- és konyhablokkokkal. Kísérleteztek ezzel Nyugat-Európa fejlett országaiban is, főként Dániában, de igazán a keleti blokkban terjedt el. Magyarországon a nagy, 15 éves lakásépítési programok megvalósítását egy dán mintájú kivételével a Szovjetunióból megvásárolt házgyárak tették lehetővé, melyekből jutott a Dél-Alföldre is. A régió minden hetedik-nyolcadik állampolgára lakótelepen, minden tizedik panellakásban él. Bár ezek a lakások kezdettől fogva jóval komfortosabbak voltak, mint a nem panellakás-állomány, mára nagy részük bőven rászolgált a felújításra, korszerűsítésre. Mivel rossz a szigetelésük, öregek a nyílászárók, többnyire nem szabályozható a fűtés, a villany- és gázszámlák jóval magasabbak, mint az új építésű házak esetében. A kormány panelrekonstrukciós programot indított, amelynek célja az iparosított technológiával épített lakásokban élők életminőségének javítása, a fenntartási költségek csökkentése és országos mértékű energia-megtakarítás. A 2001-ben kezdődött program 15 év alatt kétezermilliárd forintot szán az erősen leromlott állapotú lakásállomány felújítására és az épületek környékének rehabilitációjára. A programban a régió legtöbb panellakással rendelkező városa, Szeged az élen járók között található. Jelen kiadvány a legutóbbi, 2001-es népszámlálás kínálta lehetőséget kihasználva az összeírás adataira támaszkodva összefoglalja a régió panellakásainak és lakóinak fontosabb jellemzőit, a nem panellakás-állományhoz képest mutatott eltéréseit. (A különbségek értékelésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy azok kialakulásában kisebb-nagyobb mértékben eleve szerepet játszik, hogy panelból alapvetően csak városokban épültek lakások.) Az elemző részt táblázatok és grafikonok színesítik, és a végén részletes táblázatok egészítik ki. 5

6 Lakóházak és lakások Dél-Alföld lakásállománya a évi népszámlálás időpontjában 574 ezer lakásból állt. Ebből 517 ezer volt lakott, 57 ezer pedig üresen állt. E kereken 10 százaléknyi rész között vannak a csak másodlagosan vagy más célra, illetve csak üdülésre használt lakások is. A lakott lakásokból 15 százalék (76 ezer lakás) a városok lakótelepein helyezkedett el, bennük 180 ezer fős népességgel. Ez azt jelenti, hogy a Dél-Alföld 1,3 millió lakosának 13 százaléka élt 2001-ben lakótelepi környezetben. A telepszerű tipizált, egy adott területen való tömeges, azonos technológiával kivitelezett lakásépítés a régióban később kezdődött, mint az ország primer iparfejlesztési vidékein. Míg országosan a lakótelepi lakások 6 százaléka épült 1960 előtt, a régióban mindössze 2 százaléka. A Dél-Alföldön elsősorban de nem csak a lakótelepi lakások építésénél két technológia alkalmazása terjedt el: az egyik a téglablokkos, a másik a panelos építési mód. Az utóbbi módszerrel ebben a térségben több mint 60 ezer lakás épült, ennek 11 százaléka lakótelepen kívül, a városok egyéb területein. (Arra is van példa, hogy a történelmi belváros patinás épületei közé húztak fel egy-egy panelépületet.) A panelos építkezések már a hatvanas évek végén megkezdődtek. Ekkor még régión kívüli üzemekből (például Dunaújvárosból vagy Szolnokról) szállították az elemeket a térségbe. A régióban csak később indult meg a gyártás; az akkori Szovjetunióból vásárolt házgyárak egyike Szegedre, egy másik Kecskemétre került. A szegedi 1971-ben, a kecskeméti, az országban utolsóként, 1975-ben kezdte meg működését. (Más településeken is készültek bizonyos részegységek a házgyárak úgynevezett panelüzemeiben.) A különböző normák és típustervek alkalmazása miatt a házgyárak csupán néhány típusépületet állítottak elő. A kezdeti évek lakótelepeit három épülettípus jellemzi: a 4-5 szintes, általában három lépcsőházas sávház, a kockaház és a kezdetben 4-5, később 9-10 emeletes pontház. A hetvenes évek lakótelepeinek beépítési módját és építészeti karakterét egyre inkább a szovjet mintájú nagypaneles technológia határozta meg. Ekkor váltak meghatározóvá a 10 emeletes sávházak. A nyolcvanas évek végével a lakótelepi építkezések lezárultak, csak néhány kisebb volumenű beruházás befejezése húzódott még át a kilencvenes évek elejére. Már a nyolcvanas évtizedben is alapvetően változtattak a házak megjelenésén, az épületek nagy részét a korábbi úgynevezett lapostető helyett tetőszékkel, nyereg vagy kontyolt idomokkal koronázták, ami lényegesen előnyösebb városképi megjelenést, oldottabb, humánusabb kompozíciókat tett lehetővé. A vázolt múltból következően a panelépületek és -lakások kor szerinti összetétele alapvetően különbözik az egyéb technológiával felhúzott épületekétől, illetve lakásokétól. Míg a zömmel téglából készült nem panelos épületek több mint fele 1970-et megelőzően épült, a panelfalazatúaknak viszont mindössze két százaléka. A régió 3330 panelos lakóépületéből 1540 a dömping első évtizedét jelentő hetvenes évek, 1679 pedig a másodikat jelentő nyolcvanas évek termése. Ez azt jelenti, hogy a házak közel fele éves, a másik fele pedig jobbik esetben is közel 20 éves. A lakótelepi panelépítkezés szempontjából a súlypont a régión belül Csongrád megye esetében inkább a hetvenes, míg Békés megye esetében inkább a nyolcvanas évekre esik. 6

7 Panel- és nem panel lakóházak, illetve lakások építési év szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panel Lakóházak Összes (százalék) Nem , ,2 0,5 2,0 24, ,8 35,8 46,2 18, ,3 57,8 50,4 14, ,7 5,9 1,4 6,4 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Lakások , ,3 0,4 2,1 25, ,3 40,6 49,3 19, ,8 57,1 47,9 14, ,5 1,9 0,7 6,4 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Ahogy arról már az előzőekben is szó volt, a nyolcvanas évtizedben egyre inkább szakítani próbáltak az előző évtized lakótelepeinek sematizmusával. A házgyárak követve az újabb elvárásokat fokozatosan többféle magasságú, változatosabb épülettípusok gyártására tértek át. Újra megjelentek a lakótelepeken az alacsonyabb, 4-5 szintes házak. A monotonitást a homlokzatok fantáziadúsabb, játékosabb kialakításával (például fogazott, színes homlokzatok), igényesebb bejáratokkal próbálták feloldani. Kísérleti jelleggel 1-2 szintes (ahol a második szint már tetőtér) magánházak és sorházak is épültek ebben az időben. Ezek környezete általában nem minősül lakótelepinek, és arányuk a panelos lakóházakon belül mindössze két százalékot tesz ki. Csongrád megyében, ahol a földszintes panelos lakóépületek hányada a legnagyobb, is csak 3 százalék. A régióban az épületek tehát túlnyomórészt emeletesek, jellemzően 5, illetve 10 szintesek. A legnagyobb arányban a a felvonó megtakarítása érdekében 2-4 emeletes házak fordulnak elő, súlyuk megközelíti az 58 százalékot, az 5-10 szinteseké pedig a 39 százalékot. Különösen ez utóbbiak megjelenésével még a régi nagyvárosokban is igazi arculatváltás következett be: a földszintes, gazdasági udvaros épületek helyére többszintes tömbök kerültek. Tíz emeletesnél nagyobb panel lakóépület viszont lakótelepen egyáltalán nem épült, nem lakótelepen is csak egy, Szegeden. A régió panelházainak viszonylagos emberléptékűségét az épületenkénti lakások alacsony száma is jelzi: minden 10 épületből 8 legfeljebb 15 lakást foglal magában. A maximálisan 30 lakásos épületek aránya 14, az ennél is több lakásosoké pedig mindössze 7 százalék. 7

8 Panel- és nem panel lakóházak emelet és lakásszám szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, február 1. (százalék) Megnevezés Lakótelepi panel- Nem lakótelepi panel- Összes panel- Nem panel- lakóház Földszintes 0,1 14,3 2,0 98,1 Emeletes 99,9 85,7 98,0 1,9 Ebből: 1 emeletes 1,0 2,3 1,1 0,8 2-4 emeletes 56,9 62,4 57,6 1, emeletes 42,1 20,9 39,3 0,0 10 emeletesnél több 0,0 0,2 0,0 0,0 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 Ebből: 1-3 lakásos 0,1 4,3 0,7 98, lakásos 78,4 78,9 78,4 1, lakásos 14,4 10,0 13,8 0,2 30-nál több lakásos 7,1 6,8 7,1 0,0 A panellakások közül minden második 4 szintesnél magasabb épületben található, és csupán minden századik földszintesben vagy egyemeletesben. A lakások nagyobbik fele, hattizede maximum 14, 18 százaléka pedig legfeljebb 29 másik lakással osztozik egy épületen, és csak minden negyedik-ötödik panellakás található 30-nál több lakásos épületben. A lakásállomány döntő része ma már magánszemélyek tulajdonát képezi. A rendszerváltásig a nagyobb városok lakásainak viszonylag jelentős hányada volt állami tulajdonban (a lakásépítési boom -ot elsősorban a tömeges állami megrendelések eredményezték). A lakásállomány tulajdonviszonyok szerinti átrendeződése köztudottan a nyolcvanas évek végén megindult, majd a rendszerváltást követő években kiteljesedett lakásprivatizáció, az önkormányzatokhoz került bérlakások magántulajdonba adásának következménye. A 2001-es népszámláláskor az önkormányzati hányad már csak néhány százalékot tett ki; az arány nagyobb volt a panel-, mint a nem panellakások esetében. (Napjaink egyik jelentős problémája a vegyes, személyi és önkormányzati tulajdonú lakóházak létrejötte, ahol egyre nagyobb feszültséget okoz a házzal kapcsolatos ügyek, a közös költségek és a lakbérek összehangolása.) A lakott lakások tulajdonjelleg szerinti megoszlása, február 1. (százalék) Megnevezés Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye panel nem panel panel nem panel panel nem panel Természetes személy tulajdona 92,0 97,7 95,8 97,8 93,1 96,1 Önkormányzati bérlakás 6,2 1,5 3,8 1,3 6,3 3,2 Egyéb tulajdon 1,9 0,8 0,4 0,9 0,6 0,7 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 8

9 Egy panellakás bármikor is épült és bármilyen épülettípusban mindig is korszerű, összkomfortos lakhatási körülményeket biztosított. Központos fűtés, állandó melegvíz- és gázszolgáltatás, beépített konyhabútor, szőnyegpadló, a házak környékén játszóterek tették kényelmessé az ottlakók életét. Fogyatékosságuk abban a politikai kötöttségben (is) rejlett, hogy csak kevés lakás mérete haladhatta meg a másfél-kétszobás méretet. Az állami lakásokra vonatkozó normák az egész- és félszobák rendszerén alapultak, ahol a nagyobb szoba sem igen léphette túl a 18 négyzetmétert. A hetvenes évek végétől a mennyiségi szemléletet egyre inkább felváltotta a minőségi. Az állami lakásberuházások jelentős visszaesésével csökkent az egy-másfélszobás és megnőtt a háromszobás lakások aránya. A legutóbbi népszámláláskor a panellakások 55 százaléka volt (a másfélszobával rendelkezőket is idesorolva) kétszobás, 31 százaléka háromszobás. Az ennél több szobával rendelkező panelotthonok aránya csupán 6 százalék, szemben a nem panelok több mint kétszer nagyobb hányadával. Érdekes, hogy a nem lakótelepi panellakások esetében különösen magas a kisebb otthonok aránya. A lakott lakások szobaszám szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, február % Lakótelepi panel Nem lakótelepi panel Nem panel 80% 60% 40% 20% 0% 1 szobás 2 szobás 3 szobás 4-x szobás A Dél-Alföld 60 ezer lakott panellakásának több mint fele Csongrád, 31 százaléka Bács-Kiskun, 17 százaléka pedig Békés megyében található. A régió érintett 42 településéből 17 Bács-Kiskunban, 12 Békésben és 13 Csongrádban helyezkedik el. A panellakással rendelkező települések csaknem mindegyike város, de érintett néhány község is. Ez utóbbiak között a legtöbb panellakással az 1997-ig Szegedhez tartozó Algyő rendelkezik, ahol elsősorban a szénhidrogén kitermelésben és feldolgozásban foglalkoztatottak lakásgondjait oldották meg az itt emelt kisebb, 120 lakásos lakóteleppel. Ugyanakkor akad jó néhány olyan város a régióban összesen 13, ahol nem épült egyetlen panellakás sem. Ezek jellemzően 1989-ben vagy azután nyerték el a városi státuszt, amikor a panelos építkezések csillaga leáldozott és a házgyárakat bezárták. Nincs panelépület a viszonylag nagyobb települések közül Tiszakécskén, Kecelen, Gyomaendrődön, Mezőberényben és Sarkadon. 9

10 Panellakások és települések, február 1. Megnevezés Bács-Kiskun Békés Csongrád megye Dél-Alföld Települések, ahol van panellakás száma aránya, % 14,3 16,0 21,7 16,5 Panellakások száma aránya a), % 14,6 11,5 22,9 17,0 a lakottak aránya b), % 92,1 93,9 95,0 93,9 Lakótelepi panellakások száma aránya b), % 90,6 73,0 93,3 89,0 Panellakások a megyeszékhelyeken száma aránya, % 24,5 19,2 36,1 29,3 a) Azon települések lakásállományához viszonyítva, ahol van panellakás. b) Az összes panellakáshoz viszonyítva. A panelos technológia koncentráltságát jelzi, hogy a régió 5 legnagyobb városában, a megyeszékhelyeken, valamint Baján és Hódmezővásárhelyen található a panellakásállomány több mint háromnegyede. Csongrád megye elsőbbsége nemcsak az abszolút, hanem a relatív számokat tekintve is megmutatkozik. E megye érintett településein a teljes lakásállományhoz viszonyítva a lakások bő egyötöde panel. Legnagyobb, 36 százalékos az arány a régió legnépesebb városában, Szegeden, ahol a közel 71 ezer lakásból 25 és fél ezer épült panel falazattal. Rajta kívül viszonylag magas a panelok hányada Kecskeméten(25%) és Békéscsabán(19%), továbbá Mezőhegyesen és Kalocsán(18%), valamint Baján(16%). A régió panellakásainak valamivel több mint egytizede Csongrád megyében ennél kevesebb, míg Békésben jóval nagyobb hányada az, ami nem lakótelepi környezetben található. A panellakások lakóinak jellemzői A dél-alföldi régióban egy nagyvárosnak megfelelő népesség, összesen 139 ezer ember létformáját határozza meg a panel. Közülük a legtöbben Csongrád megyeiek, itt többen laknak panellakásban, mint a másik két megyében együttvéve. A panellakók majd kilenctizede lakótelepi környezetben él, Csongrád megyében ez az arány meghaladja a 93 százalékot. A legnagyobb létszámú panellakóval rendelkező településen, Szegeden 60 ezer főnek panel az otthona. A népesség nagyobbik fele már régóta a gyengébbik nemhez tartozik. A nemek szerinti összetétel a nem panelban élők esetében kiegyensúlyozottabb a panelban lakókénál; a különbség 3 százalékpont. Ez utóbbi körben minden ezer férfira 139 fővel több nő jut, mint az előbbiben. 10

11 Az ezer férfira jutó nők száma a Dél-Alföldön, február fő Bács-Kiskun Békés Csongrád Panelban élők Nem panelban élők A lakások lakóinak átlagos száma között nincs lényeges eltérés aszerint, hogy panelvagy nem panellakásról van-e szó. A 100 lakásonkénti főtől a kisebb lakótelepi lakások átlagos lakószáma tér el negatív, illetve érdekes módon a nem lakótelepiek ugyanezen kategóriába tartozó típusainál pozitív irányban. Hasonló különbség fedezhető fel ebben a két körben az épületek emeletszáma, illetve lakásszáma növekedésével: a nem lakótelepi panellakások lakóinak száma ugyanis nagyjából csökken, a lakótelepieké viszont növekszik. 100 lakott lakásra jutó lakó a Dél-Alföldön, február 1. Megnevezés Lakótelepi panel- Nem lakótelepi panel- Összes panel- Nem panel- lakásban Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes emeletes emeletes emeletesnél több ÖSSZESEN Ebből: 1-3 lakásos lakásos lakásos nál több lakásos

12 A panellakásokban élők korösszetétele is jellegzetesen különbözik a többi lakás lakóinak korstruktúrájától. Különösen szembetűnő a differencia a 20-as éveiket taposó és az 54 évesnél idősebb generációk esetében. A két korcsoport különböző előjelű eltérései azt a tényt erősítik, hogy a panellakások népessége összességében fiatalabb, mint az egyéb lakásoké. E megállapítás mindkét nemre igaz. Az okok között minden bizonnyal szerepet játszik az is, hogy a legnagyobb panellakás-állománnyal rendelkező városok kollégiumokból kiszorult egyetemi-főiskolás polgárai anyagi okokból előszeretettel választják ideiglenes otthonukul a panellakásokat. A évesek aránya a lakótelepi panellakások esetében a férfiaknál és a nőknél egyaránt kereken 10 százalékponttal magasabb, mint a nem panellakások esetében. A népesség korcsoportos megoszlása a Dél-Alföldön, február x Férfi Nő százalék Panelban élő népesség Nem panelban élő népesség A panellakásokban élők korcsoportos összetétele a tapasztalatok szerint különbözhet a település típusa (megyei jogú város, város, község), illetőleg a lakás építési éve szerint. A nagyobbakkal szemben a kisebb településeken, illetőleg a régiekkel szemben az újabb építésű lakótelepeken magasabb a fiatalok aránya. A panellakásokba, és különösen a lakótelepi lakásokba költözők között mindvégig túlreprezentáltak voltak a fiatal családok. Ez annak köszönhető, hogy a fiatalok számára a viszonylag olcsó lakótelepi otthonok belépési lehetőséget kínálnak a lakáspiacra. A megszerzett otthon aztán gyermekeik megszületése után is még jó néhány évig lakhelyükül szolgál. A panellakásokban élő gyermekkorúak aránya jelentősen meghaladja az idősekét. Ebben a körben száz 14 éven aluli gyermekre negyvenöt 65 éves és idősebb személy jut, 12

13 nagyjából csak feleannyi, mint a többi lakásban élők körében. A gyermek és időskorúak egymáshoz viszonyított arányát kifejező öregedési indexek nőkre vonatkozó értékei mindkét lakáscsoportban lényegesen bő felével magasabbak, mint a férfiakra vonatkozóké. A lakók főbb korcsoportjai szerint a lakások összetétele is több ponton lényegesen különbözik attól függően, hogy panelről vagy nem panelről van-e szó. Míg az előbbiek esetében azon lakások hányada, ahol fiatal személy (is) él 64, illetve ahol idős személy (is) 22 százalék, addig az utóbbiak esetében ugyanezen arányok 48, illetve 43 százalék. A lakott lakások a lakók korösszetétele szerint a Dél-Alföldön, február 1. Megnevezés Panel- lakás (százalék) Nem panel- ÖSSZESEN 100,0 100,0 Ezen belül: csak fiatalkorú személy által lakott 15,0 5,2 csak középkorú személy által lakott 17,6 15,2 csak időskorú személy által lakott 13,8 26,9 fiatal és középkorú személy által lakott 44,6 35,4 fiatal és időskorú személy által lakott 1,1 1,5 közép- és időskorú személy által lakott 4,5 9,1 fiatal és közép- és időskorú személy által lakott 2,7 6,0 lakónépesség nélkül 0,7 0,7 A korösszetétel különbözőségével is összefügg, hogy a háztartások struktúrájában kisebb-nagyobb eltérések tapasztalhatók. A panelos háztartások kétharmadát, a nem panelosokénak héttizedét alkotják családok, amiből következően a nem családháztartások ami döntően egy személyt jelent aránya a panelokban a nagyobb. A másik feltűnő különbség, hogy az egy szülős családok hányada a panellakásokban (17%) lényegesen meghaladja a nem panelban élő csonka családok részarányát (10%). Ezek az adatok arra utalnak, hogy lakótelepek erősen érintettek a csonka családok társadalmi-szociológiai problémájában. A panellakások szűkösségének is következménye, hogy a két vagy több családból álló háztartások előfordulása szinte elenyésző, alig haladja meg az egy százalékot. A népesség családi állapot szerinti összetételében hosszabb ideje érvényesülő tendencia a házasok arányának csökkenése, amit mindkét nemnél az elváltak, valamint a nőtlenek, hajadonok arányának növekedése kísér. A nem házasok részaránya a férfiak és a nők körében egyaránt magasabb a panelban, mint a nem panelban élőknél: a nőtlenek/hajadonok hányada ugyanúgy nagyobb, mint az elváltaké, és csak az özvegyek esetében fordított a helyzet. 13

14 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerinti megoszlása nemenként a Dél-Alföldön, február 1. férfi Panelban élő népesség nő 38% 30% 40% 10% 50% 2% 19% 11% Nem panelban élő népesség férfi 30% nő 19% 51% 9% 10% 57% 4% 20% Nőtlen/hajadon Házas Özvegy Elvált A népesség iskolázottsági szintjének alakulásában ugyancsak hosszú évek óta tartó folyamat, hogy növekszik a középfokú és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya, és egyre kevesebben vannak, akiknek az általános iskola 8. évfolyamát sem sikerült elvégezniük. Az is régi tapasztalat, hogy még ugyanazon település esetében is a lakótelepi környezet folyamatos leértékelődése ellenére a panellakások népessége általában magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, mint a többi lakásban élők: már a legalább általános iskolai végzettségűek aránya is nagyobb, de az igazán jelentős különbség a középiskolát, illetve a felsőfokú iskolát végzetteket tekintve tér el egymástól. 14

15 Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában a Dél-Alföldön, február 1. Megnevezés Panelban élők Nem panelban élők férfi nő férfi nő A 10-x éves népességből az általános iskola első osztályát sem végezte el 0,2 0,2 0,4 0,5 A 15-x éves népességből legalább általános iskolai végzettségű 97,7 94,8 90,0 82,8 A 18-x éves népességből legalább középiskolai végzettségű, érettségivel 46,7 53,5 27,7 32,4 A 25-x éves népességből egyetemi, főiskolai végzettségű, oklevéllel 18,0 15,5 9,7 8,8 A panellakásokban élő felsőfokú iskolát végzettek arányai aszerint is különböznek, hogy a lakás lakótelepen vagy azon kívüli környezetben található. Kiugróan magas a diplomások hányada a nem lakótelepi panellakások lakói esetében; a különbség a férfiaknál még jelentősebb, mint a nőknél. A panelban élő diplomások aránya a 25 éves és idősebb népességben nemenként a Dél-Alföldön, február 1. Lakótelepi panelban élők Nem lakótelepi panelban élők Férfi 17,4 23,3 Lakótelepi panelban élők Nem lakótelepi panelban élők Nő 15,1 18, százalék A népesség számának csökkenésével és a korstruktúrának az időskorúak irányába történő elmozdulásával egyidejűleg a foglalkoztatottak száma és aránya már a nyolcvanas években csökkenni kezdett. Mindez a községekben élőket sokkal súlyosabban érintette, mint a városiakat. Következésképp az átlagosnál fiatalabb korösszetételű és alapvetően városi panellakosság körében az aktivitási szint magasabb, mint a nem panellakásokban élők esetében. Az eltolódás oly mértékű, hogy a panelok lakóinál a gazdaságilag aktívak aránya nagyobb is, mint a gazdaságilag nem aktívaké. A többi lakásban élőknél épp fordított a helyzet, és a két arány közötti különbség is nagyobb, mint a panellakóké. A foglalkoztatottak aránya szintén a panelok népességénél a magasabb, a munkanélkülieké ellenben 15

16 alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta alakulása a panelokban ezzel együtt a városokban élők kedvezőbb munkaerőpiaci lehetőségeiről tanúskodik. Megnevezés A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a Dél-Alföldön, február 1. Lakótelepi panelban élő Nem lakótelepi panelban élő (százalék) Nem panelban élő férfi nő férfi nő férfi nő Foglalkoztatott 48,9 42,0 48,8 43,5 39,0 28,5 Ezen belül: alkalmazásban álló 42,1 38,9 40,7 39,4 29,0 24,2 szövetkezeti tag 0,1 0,1 0,2 0,1 0,8 0,3 egyéni, társas vállalkozó, segítő családtag 6,7 3,0 8,0 4,0 9,2 4,0 Munkanélküli 4,9 3,6 4,6 3,2 5,7 3,3 Gazdaságilag aktív népesség 53,7 45,6 53,3 46,7 44,7 31,8 Inaktív kereső 15,3 27,5 15,5 26,3 28,9 42,0 Ezen belül: nyugdíjas, járadékos 13,7 21,1 14,0 20,9 26,3 34,9 Eltartott 31,0 26,9 31,2 27,0 26,3 26,2 Ezen belül: nappali tagozatos tanuló 20,6 18,0 21,0 18,1 16,5 14,9 Gazdaságilag nem aktív népesség 46,3 54,4 46,7 53,3 55,3 68,2 NÉPESSÉG ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Munkanélküliségi ráta 9,1 7,8 8,6 6,9 12,7 10,5 Az előzőekkel szoros összefüggésben a panellakásokban arányaiban kevesebb nyugdíjas lakik, mint azokon kívül, a különbség meglehetősen tetemes. A két lakókörnyezeti típus között az eltartottak részarányai még a leginkább kiegyenlítettek, különösen a nőket illetően. A Panel és a Panel plusz programokról* A Magyarországon házgyári technológiával, előre gyártott elemekből épült lakások több mint 56 százaléka közel 30, ezen belül 6 százaléka 40 évnél is idősebb. Különösen a legrégebben épült lakóházak műszaki állapota leromlott, magasak az üzemeltetési költségek. A problémákat többek között a pazarló, jelentős energiaveszteséggel működő távfűtési rendszer okozza, ahol a havidíj magas, a lakások fűtését pedig nem lehet egyénileg szabályozni. A helyzetet rontja a falazat és a nyílászárók rossz hőszigetelése is. Felújításra korábban kétszer lehetett állami forrást nyerni: 1997-ben a német panelhitelből és 2001-ben a Széchenyi tervből, amely 163 pályázón segített 710 millió forinttal. *Forrás: 16

17 A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet február 1-jétől teremt lehetőséget az előregyártott technológia felhasználásával épült lakóépületek felújításának támogatására. Ennek keretében az épületek utólagos hőszigeteléséhez és gépészeti rendszereinek energiatakarékos felújításához, korszerűsítéséhez lehet vissza nem térítendő állami támogatásra pályázatot benyújtani. A panellakás-felújítási programban olyan lakóközösségek illetve önkormányzatok vehetnek részt, amelyek a felújítási költségek egyharmad-egyharmad részét állják. Ehhez teszi hozzá az állam a maga egyharmadnyi támogatását. Az öt évvel ezelőtt elindított programban ig 36 ezer lakást újítottak fel, 15 milliárd forintból ben a kormány e célra 8 milliárd forintot különített el. A megemelt keretösszeg lehetőséget adott a nyílászárók cseréje mellett a hőszigetelésre, a gépészeti felújításra, valamint a házak környékének rendbetételére is. A panelprogramhoz augusztus elejétől a Panel plusz hitelprogram kapcsolódik. Ennek segítségével kedvezményes kamatozású kölcsönök révén azok a rászoruló lakóközösségek és önkormányzatok is részt vehetnek a felújításban, akik nem rendelkeznek kellő önerővel. A hitelprogram hosszú távú, tizenöt éves hitelt biztosít a rászorulóknak, 5-6 százalékos kamattal ben rekordmennyiségű pályázat érkezett be panelfelújításra, többen éltek a pályázati lehetőséggel, mint az azt megelőző négy évben összességében. A legtöbb pályázat Székesfehérvárról érkezett, a sorban Szeged és Kaposvár a következő. A legnagyobb támogatási összegért folyamodó városok: Székesfehérvár, Szeged és Nyíregyháza. Iparosított technológiával épített lakások felújításához nyújtott állami támogatások a Dél-Alföldön, * Település éve A támogatások által érintett lakások száma összege, millió Ft Kecskemét Kiskunfélegyháza Makó Mezőkovácsháza Mórahalom Szeged Szentes ÖSSZESEN *Forrás: márciusi állapot szerint. 17

18 Az 5 év alatt együttesen 117 ezer iparosított technológiával épült lakás kapott támogatást felújításra az országban. A szám 2006 végéig várhatóan eléri a 190 ezret, így az év végére a panellakások negyede újulhat meg. Az idei költségvetési előirányzat nyitott, azaz lehetőség nyílik az összes érvényes pályázati igény maradéktalan kielégítésére. Egy lakás felújítására átlagosan 198 ezer forint támogatás jut végéig a Dél-Alföldön összesen közel 8 ezer lakás felújításához nyújtott az állam támogatást, több mint egy milliárd forint értékben. Öt év átlagában a dotáció lakásonként átlagosan 133 ezer forintot tett ki. Természetesen ez az összeg a terminus elején lényegesen kevesebb volt, mint a végén. A régióban a már említett Szeged mellett Bács- Kiskun megye székhelye, Kecskemét is kiemelkedik mind a támogatott lakások számát, mind az elnyert támogatás nagyságát illetően. A 2007 és 2013 közötti időszakban tovább folytatódik a panelprogram, a számítások szerint a következő uniós költségvetési ciklus végére várhatóan a panelállomány 80 százaléka megújul. Az unió a költségek 20 százalékát vállalja magára, az állam és az illetékes önkormányzat további 47 százalékát állja a felújításnak. A lakók részéről szükséges önerő az összköltség 33 százaléka, melyre felvehetik az alacsony kamatozású "Panel plusz" hitelt is. 18

19 TÁBLÁZATOK

20 A lakóházak száma összevont építési év szerint, február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panel- lakóház Nem Bács-Kiskun megye Összes ÖSSZESEN Békés megye ÖSSZESEN Csongrád megye ÖSSZESEN Dél-Alföld ÖSSZESEN

21 A lakóházak lakásainak száma összevont építési év szerint, február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panel- lakás Nem Bács-Kiskun megye Összes ÖSSZESEN Békés megye ÖSSZESEN Csongrád megye ÖSSZESEN Dél-Alföld ÖSSZESEN

22 A lakóházak lakásainak száma emeletszám szerint, február 1. Megnevezés Lakótelepi Nem lakótelepi panel- lakás Nem Bács-Kiskun megye Összes Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes emeletes emeletes emeletesnél több ÖSSZESEN Békés megye Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes emeletes emeletes emeletesnél több ÖSSZESEN Csongrád megye Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes emeletes emeletes emeletesnél több ÖSSZESEN Dél-Alföld Földszintes Emeletes Ebből: 1 emeletes emeletes emeletes emeletesnél több ÖSSZESEN

23 A lakások* lakóinak száma lakásaik összevont építési éve szerint, február 1. Építési év Lakótelepi Nem lakótelepi panellakás lakója Nem Összes Bács-Kiskun megye Együtt Együtt ÖSSZESEN Békés megye Együtt Együtt ÖSSZESEN Csongrád megye Együtt Együtt ÖSSZESEN Dél-Alföld Együtt Együtt ÖSSZESEN *Lakások: a lakott lakások a lakott üdülőkkel és a lakott egyéb lakóegységekkel együtt. 23

24 A lakások lakóinak* összetétele összevont korcsoportonként, február 1. Korcsoport Lakótelepi Nem lakótelepi Nem panelben Összesen panelben élők élők férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő Bács-Kiskun megye 0-14 éves x ÖSSZESEN Békés megye 0-14 éves x ÖSSZESEN Csongrád megye 0-14 éves x ÖSSZESEN Dél-Alföld 0-14 éves x ÖSSZESEN * Lakók az intézeti lakók és a hajléktalanok nélkül. 24

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2005. ÉVI MIKROCENZUS 7. Lakások, lakáskörülmények BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 235 005 7 (nyomda) ISBN 963 235 006 5 (internet) ISBN 963 215

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Készítette: Darida Zsuzsa köztisztviselő 2013. június 27. Felülvizsgálva: 2015. június 25. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok Munkapiac 1. táblázat: A 15 64 évesek foglalkoztatási rátája iskolai végzettség szerint 2006 2010 első negyedéve között, negyedévente...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: Millennium Intézet Alapítvány Vezető kutatók: Éliás Zsuzsanna Némethy Szabolcs Megrendelő: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015 T A R

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának

M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* M agyarország népességének, a társadalom és a gazdaság 2002. évi alakulásának főbb jellemzői a következőkben foglalhatók össze. NÉPESSÉG

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás

MTA GYEP Iroda. A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2. 1. Bevezetés és összefoglalás MTA GYEP Iroda A Munkaerő-felmérés 15 évének tanulságai a gyermekes családok szempontjából 1,2 1. Bevezetés és összefoglalás A Munkaerő felmérés amelyet a KSH negyedévenként végez nemzetközi megállapodások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Miskolc 2008. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 2 2. Alkalmazott munkamódszer... 6 3. Tényállapot összefoglalása, várható tendenciák előrejelzése...

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Frissdiplomások 2014

Frissdiplomások 2014 Frissdiplomások 2014 Kutatási zárótanulmány Diplomás Pályakövetési Rendszer országos kutatás Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási Osztály Készítette: Veroszta Zsuzsanna 2015. május 1 Tartalom I. Vezetői

Részletesebben

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján)

A fővárosi nyelvi projekt értékelése (a 2008/2009. tanévben végzett tanulók eredményei alapján) E L E M Z É S A fővárosi i projekt értékelése (a ben végzett tanulók eredményei alapján) Kérdőíves vizsgálat 2010. január Kákonyi Lucia és Kormos László elemzésének felhasználásával Összeállította Südi

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2009. III. negyedév Dél-Alföld 2009. augusztus szeptember Bács-Kiskun megye 662 31014 fő Csongrád megye 477 35611 fő

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok 1. Alapvető gazdasági adatok 2. Népesség 3. Gazdasági aktivitás 4. Foglalkoztatottak 5. Munkanélküliek

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése

Kutatási beszámoló. a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése Kutatási beszámoló a KDOP-3.1.1/D2/13-k2-2013-0004 jelű, Szociális város-rehabilitáció Szárazréten elnevezésű projekt hatásának mérése 2015. május Tartalomjegyzék I. A kutatás háttere... 3 II. Az empirikus

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért

Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkahelyteremtés az Ormánság fejlődéséért munkaerő-piaci program PROGRAMTERV PÉCS, 2011. Tartalom Tartalom... 2 Projektkezdeményezés... 3 1.1. A projekt

Részletesebben

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke

Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Függelék. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok trendek 1. táblázat: Havi bruttó átlagkereset régiónként... 32 Közelkép 1.1. táblázat: Foglalkoztatás a 15 59 éves, nem tanuló népességben különböző meghatározások

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben