SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA SZIL TARTALOMJEGYZÉK 1

2 1. BEVEZETÉS BEMUTATKOZÁS, GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI SZEMÉLYI FELTÉTELEK VONATKOZÁSÁBAN DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEK VONATKOZÁSÁBAN AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA ALAPVETŐ CÉLJAINK ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉBEN AZ ALÁBBI KIEMELT FELADATOK. HANGSÚLYOZOTTAK MELYEK ÁTSZÖVIK AZ ÓVODAI NEVELÉS TELJES EGÉSZÉT: NEVELÉS KERETEI AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TEVÉKENYSÉG VERSELÉS? MESÉLÉS ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK,GYERMEKTÁNC RAJZOLÁS, FESTÉS MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA MOZGÁS - MOZGÁSOS JÁTÉK A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK AZ ÓVODA KAPCSOLATAI BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS FORMÁI ÉS RENDJE: AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KAPCSOLATA ÓVODA KAPCSOLATA I AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAI SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SÉMÁJA AZ ÓVODA VEZETÉSE AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

3 8.5. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMA AZ ÓVODÁBA ÉS AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK FELHASZNÁLT IRODALOM IDÉZETT IRODALOM MELLÉKLET ZÁRADÉK 79 3

4 1. BEVEZETÉS A helyi nevelési program áttekintése az újabb törvényi előírások alapján. A köznevelési rendszer szervezeti, szerkezeti átalakítása, az intézmények számára megfogalmazott új típusú köznevelési feladatok olyan szabályozó dokumentumok meglétét igénylik, intézményi szinten is, amelyek képesek betölteni azt a szerepüket, amivel a hatékony és minőségi oktatásirányítás eszközei lehetnek. A nevelőmunka az óvodában, a Helyi Nevelési Programban megfogalmazottak végrehajtása alapján történik. A Helyi Nevelési Programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az átdolgozás törvényi háttere: évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról 20/2012. (VIII.28) EMMI rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 138/1992. (X.08) Kormányrendelet a közalkalmazottakról 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 363/2012. (XII.17) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 255/2009 (XI.20) Kormányrendelettel módosított az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28) Kormányrendelet A 2013-as módosítás alapja a évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről, és a 363/2012 (XII.17.) Kormány rendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról. A 2015-ös módosítás a 326/2013. (VIII.30.) Kormány rendelet A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról alapján került átdolgozásra 4

5 A SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és Nagy Jenőné: Nevelés a művészetek eszközeivel c. választható program alapján, határozatlan időre készült. 5

6 2. BEMUTATKOZÁS 2.1 AZ ÓVODA JELLEMZŐ ADATAI: Címe: SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA Szil, Hunyadi Tér 9. Telefonszám: 06-96/ E- mail: Óvoda vezetője: Takács Tiborné, aki pályázat útján től a magasabb vezetői kinevezést megkapta. Tagintézmények: Szili Mesevár Körzeti Óvoda Páli Tagóvodája, címe: 9345 Páli, Árpád u. 2. Tel: 0696/ Tagóvoda vezető: Roncsné Horváth Judit Szili Mesevár Körzeti Óvoda Vági Tagóvodája, címe: 9327 Vág, Petőfi u. 25. Tel: 0696/ Tagóvoda vezető: Petőné Zámbó Ildikó Szili Mesevár Körzeti Óvoda Egyedi Tagóvodája, címe: 9314 Egyed, Árpási u. 25. Tel: 0620/ Tagóvoda vezető: Takácsné Sauer Szilvia A költségvetési szerv megnevezése: Szili Mesevár Körzeti Óvoda Az óvoda fenntartója: Szili Körzeti Óvodai Társulás Székhelye: 9326 Szil, Hunyadi tér 3. A költségvetési szerv irányító szervének megnevezése: Szili Körzeti Óvodai Társulás Társulási Tanácsa Székhelye: Szil, Hunyadi tér 3. 6

7 A költségvetési szerv közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény13. (1) bekezdés 6. pontja szerinti óvodai ellátás. A költségvetési szerv alaptevékenysége: óvodai nevelés, a tankötelezettség kezdetéig tartónevelési feladatok ellátása, amely magában foglalja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat, a teljes óvodai életet átfogó foglalkozásokat, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek fejlesztő valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habitációs, rehabilitációs foglalkozását. Óvodai, iskolai és gyermekétkeztetés. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megnevezése: - Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai - Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai - Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben - Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő óvodavezetőt nyilvános pályázat alapján- a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. Rendelet alapján határozott időre a társulás nevezi ki, és gyakorolják felette az alapvető munkáltatói jogokat. Az egyéb munkáltatói jogokat a társulási tanács elnöke gyakorolja. Foglalkoztatási jogviszony: Közalkalmazotti jogviszony - A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. Tv. Munkaviszony - A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény. 7

8 Feladat ellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanuló létszám: Szil székhely óvodában: 75 fő Páli Tagóvodában: 25 fő Vági Tagóvodában: 25 fő Egyedi Tagóvodában: 25 fő Intézmény alapító okiratának száma és kelte: A program benyújtója: SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA 1. Az óvoda vezetője:takács Tiborné 8

9 Községünk bemutatása Szil község a Kisalföld középső részén szinte teljesen a Rábaköz központjában fekszik, közel egyforma távolságra a Hanság mocsárvilágától és a Rába folyótól. A község enyhén lejtő területeinek talaját a Rába és a Répce folyók alakították ki. A faluban kanyarog a Linkó patak, amely valamikor a Rába mellékága lehetett. Szil a középkorban mezőváros volt, a Nyugat- Dunántúl legnagyobb városát, Győrt és Szombathelyt összekötő útvonal felezőpontján fekvő község, a Rábaköz legnépesebb települése volt. A község kulturális vonatkozásban gazdag hagyományokkal rendelkezik. Helyzetkép az óvodáról Minden 3 7 éves korú gyermeket fogadni tudunk. Az óvodába érkező gyermekeken tükröződik, a falusi népesség sokszínű rétegződése. Tisztába vagyunk azzal a ténnyel, hogy a gyermekek megváltozott életkörülményei befolyásolják fejlődésüket, a természettől való elszakadás, a technika fejlődése korlátozottabb lehetőségek családon belül, a család szerkezetének változásai, élményforrások csökkenése, megélhetési problémák, munkanélküliség, csonka családok. Ezek tudatában egy élmény gazdag óvodát kívánunk kialakítani, ahol a gyermekeket körülvevő személy és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A gyermek fejlődő személyiségét, valamint életkoronként és egyénenként változó testi lelki szükségleteit figyelembe véve a szülők, nevelőpartnereként egy boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad kibontakoztatásának optimális feltételeit. Tagóvodáink a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva igyekeznek minél színesebbé tenni óvodájuk profilját. Az óvónői párok kialakításában nincsenek kialakult elveink. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal nagyon jó az egymást segítő, az egymást kiegészítő kapcsolat. A csoportok napi életében tevékenyen részt vesznek. Programunk megvalósításának színvonalát, minőségét és eredményességét az óvónő személyisége, a nevelőtestület légköre és a vezető közreműködése dönti el. 9

10 GYERMEKKÉP Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvodai élet megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot ad a gyermeknek. Minden gyermek a saját képességei szerint, annak figyelembevételével nevelhető, fejleszthető. Nevelik, fejlesztik őt az új társkapcsolatok, és az óvoda minden dolgozója. A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, s azt a gyermeknek oly fontos biztonságérzetet, "hogy tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. " A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. Lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását és az egyenlő hozzáférést. Egészséges öntudatot, kibontakozást és önmegvalósítási lehetőséget adunk a gyermekeknek. Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről. Nevelésfilozófiánk a gyermekközpontúság, humanitás, a nemek társadalmi egyenlősége. Ezek szem előtt tartásával készítettük el a Szili Mesevár Körzeti Óvoda nevelési programját..ez a program befogad mindent, ami szép, ízléses, esztétikus és az életkornak megfelelő. ÓVODAKÉP Szakmailag önálló intézmény. Biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit a családi nevelés kiegészítéseként a gyermek két és fél éves életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő-fejlesztő funkcióval rendelkezik. Közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. - Óvodánkban a gyermeket vagy hozzátartozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti származása, vagyoni helyzete, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása politikai nézete alapján. - Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása. Személyiségük, tehetségük, képességeik 10

11 kibontakoztatása, elsősorban a játékon keresztül, az életkornak mefelelő műveltségtartalmak eszközrendszerével. - Minden gyermeket megillet a neki megfelelő sajátos bánásmód. - A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. - A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. - Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését, és lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló fakultatív hitoktatásban, illetve hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. Az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig a jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az óvoda csoportszerkezete: Csoportok száma 5, amely négy épületben működik Óvodáinkban az azonos életkor szerint szerveződő csoport nincs. Vegyes életkorú csoportok száma: 3 Részben osztott csoportok száma: 2 Meghatározó törekvéseink: Szil hagyományőrző falu. A település és azt körül ölelő Rábaköz értékes népi szokásokat hagyományokat őriz, melyek ápolása, átadása, átörökítése fontos feladatunk. A környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód - mozgás, zene, tánc, kreativitás, a logopédiai, fejlesztőpedagógiai, gyógypedagógiai tevékenység. köznevelési intézményekkel való elmélyült, hatékony kapcsolat. 11

12 Tradícióink közé tartozik: 1 Szülői értekezlet 2 Nevelői értekezlet 3 Továbbképzéseken tapasztaltak megbeszélése 4 Szakmai továbbképzéseken való részvétel 5 Helyi szakmai továbbképzés 6 Szakmai csoportos fórum 7 Nyílt nap szülőknek, hogy betekintést nyerjenek az óvodai élet mindennapjaiba 8 Szülői fórumok 9 Szakmai pályázatok elkészítése Óvodánk sokszínűségét az adja meg, hogy az óvónők érdeklődése sokrétű. Nevelési munkánk színvonalát és színességét a különböző munkaközösségek létrejötte emelheti. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezéséve valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitűntetett szerepét. A napi és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek keretében megszervezve az óvodapedagógus jelenlétében és közreműködésével. 12

13 "NE NEVELJ LÉPTEN-NYOMON, HANEM ÉLJ EGYÜTT A GYERMEKEKKEL A SZEMÉLYISÉG TISZTELETE ALAPJÁN NEM TANANYAGOT, HANEM ÖNMAGUKAT ÉS TÉGED TANULNAK, S CSAKIS EZEN KERESZTÜL A KÖRNYEZŐ VILÁGOT!" (FREINET) 13

14 2.2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI FELTÉTELEI Jelenleg (fő) Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású óvónők száma: 9 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajkák száma 4 Pedagógiai munkát segítő főállású szakképesítés nélküli 1 dajkák száma: Egyéb felsőfokú végzettségű fejlesztő munkát végző 0 főállásúak száma: Egyéb nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű főállású 0 vagy rész- fél- másod állások száma: Egyéb munkakörökben foglalkoztatott 0, 5 A program megkívánt módosítása A személyi feltételek szöveges bemutatása Szakmailag igényes, jól informált, elfogadó, segítő, szeretetteljes, barátságos óvónőkből áll a tantestület. Nyitottak az újszerűség befogadására és ennek érdekében fejlesztik önmagukat, hogy még sikeresebbé váljanak. Támogató attitűdjük mintát jelent a gyermekek számára. Az óvónői párok az érdeklődési körüknek, mentalitásuknak megfelelően kerülnek egy-egy csoportba, szakmai autonómiát biztosítva, módszertani szabadságuk tiszteletben tartásával. Óvónőink és dajkáink törekszenek a jó együttműködésre. Kommunikációjuk, bánásmódjuk és viselkedésük minden szempontból modell értékű kifejeződésére fokozott figyelmet fordítanak. Előremutató az óvodapedagógusok kiemelt szerepének hangsúlyozása mellett az intézmény valamennyi alkalmazottjának modell szerepével szembeni elvárás. Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Nevelőmunkánk kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. 14

15 Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában / székhelyóvoda, tagóvodák/ dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit. A migráns gyermekeket is nevelő óvodában / székhelyóvoda, tagóvodák / dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 15

16 2.3. AZ ÓVODA DOLOGI-TÁRGYI TELTÉTELEI: A székhelyóvoda épületének legfőbb jegyei: Az óvoda épületében 2 csoportszoba és 1 tornaszoba van kialakítva, melyek kielégítően szolgálják a gyermekek biztonságos óvodai életét. Az épületben található még iroda, gyermekmosdó, felnőtt WC mosdóval, folyosó, fejlesztőszoba, logopédiai foglalkoztató helyiség. A Szili Mesevár Körzeti Óvoda 2015-ben teljes felújításra került. Szil Község Önkormányzata pályázatot nyert óvodabővítésre, 26 M Ft értékben. Férőhelyek száma: 75 fő lett. Megújult a teljes tetőszerkezet, külső-belső munkálatok: új járda, kapu, új vizesblokk készült. A csoportszobák falainak vakolása, festése, új padozat, világítás és fűtéskorszerűsítés, tágas folyosó kiépítése történt meg. Kibővült egy új eszközökkel felszerelt tornateremmel, és egy utcafrontról megközelíthető élelmezés vezetői irodával, mely udvar felől átjárható a konyhával. Bővült még egy mosókonyhával is, melyben új mosógép is került felajánlásból. A bejárati ajtó fölé műanyag tetőt szereltek fel. A csoportszobák asztalait, székeit átfestették a gyermekek új öltözőszekrényt kaptak. Az ablakokra új szúnyoghálók, függönyök, az asztalokra új terítők kerültek. Zárt öltözőhelyiséget is kialakítottak, valamint egy polcrendszerrel felszerelt zárt gardróbot is építettek. Óvodánk udvari lehetőségei jók, nagy terület áll a gyermekek rendelkezésére, mozgásigényük kielégítésére. Nagy zöld terület és árnyékot adó fák biztosítják az udvaron is a gyermekek jó közérzetét. Környezetünkhöz igazodó természetes anyagból készült ügyességi játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda udvara is megújult, eltávolították a régi udvari játékokat, talajának rendbetétele, új eszközök, udvari játékok készíttetése, vásárlása folyamatban van. A két udvar helyett csak a hátsó nagy udvar kiépítése folyik, az első udvart a szállító autók használják. Az udvari játékokat az EU szabvány előírásainak megfelelően alakítottuk ki. Igyekszünk mindent megtenni a modern esztétikus külső és belső környezet biztosítása érdekében. A program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételek adottak Novemberében vehették birtokba a gyerekek az új óvodát. Az óvoda épületében történik egy nagy teljesítményű konyha üzemeltetése. Naponta átlagosan 250 adag ebédet főznek. Innen kapják ellátásukat az óvodásokon kívül az általános iskola tanulói, nevelőtestülete, a falu idősei, vendégei. Idén, nyarán pedig az óvoda konyhájának felújítása, korszerűsítése kezdődik meg, szintén Szil Község Önkormányzatának sikeres pályázatán nyert 23 M Ft. Összegben. Óvodai nevelésünk eszközrendszerét a fenntartótól, a szülők segítségével és a különböző 16

17 pályázati lehetőségek kihasználásával biztosítjuk. Berendezési tárgyaink cseréjéről, felújításról folyamatosan gondoskodni kell. Tagóvodák bemutatása: Három telephely, illetve épület tartozik az óvodához. Elhelyezkedésük szétszórt, Sziltól km-re található. Méreteik a KT. szerint meghatározott, átlag létszámnak megfelelő (2 m 2 gyermekenként). Tagóvoda Páli Az óvodában a szakmai munka 1 vegyes életkorú csoportban történik. Az óvoda férőhelyeinek száma 25 fő. 1 felsőfokú végzettséggel rendelkező teljes munkaidős óvodapedagógus és 1 fő szakképzett dajka látja el a feladatokat. Az óvoda épületében található: 1 csoportszoba, folyosó, betegszoba, iroda, ebédlő, raktár, mosdó WC. Az óvoda tárgyi feltételei megfelelőek. Tagóvoda Vág A tagintézmény fennállása óta 1 vegyes életkorú csoporttal működik. Az óvodai férőhelyek száma 25 fő. Az óvónői létszám a Köznevelési Törvényben meghatározott két főről szeptember 1-től egy főre csökkent. A pedagógiai munkát 1 teljes munkaidős szakképesítéssel rendelkező dajka segíti. A takarítást 1 fő részmunkaidős takarítónő végzi. Az óvoda épületében található: 1 tágas csoportszoba, mosdó, öltöző, előszoba, konyha, iroda, előkészítő helyiségek. Tagóvoda Egyed Az óvoda 2000-ben, e célra átalakított épületben található. Az intézmény fogadja Sobor község óvodáskorú gyermekeit. Őket az önkormányzatuk kisbusza szállítja naponta az óvodába. Az intézmény 1 vegyes csoporttal működik két óvónővel, dajkával. Az épületben tágas csoportszoba, étkező, mosdó, étkező, öltöző, előtér, konyha, iroda, előkészítő helyiségek. A gyermekek mozgásigényének kielégítését tágas, jól felszerelt udvar biztosítja. Egyéb tárgyi-dologi eszközök bemutatása: Udvari játékok Tevékenységi területek színvonalát emelő eszközök beszerzése Az óvodáink rendelkeznek a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy szolgálja a 17

18 gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és biztonságukra ügyelve helyezzük el. Az óvoda egyidejűleg biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására AZ ÓVODÁNAK A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERE A játéktevékenység eszköze: 1 Költségvetésből vásárolt: 60 % 2 Költségvetésen kívüli eszközből - szülői támogatásból: 10 % - pályázati pénzből: 30 % Várható eszközigény a program megvalósításához: 1 orvosi szoba 2 nevelőmunkához: fejlesztő játékok, sportszerek minden intézményben 3 udvari játékok minden intézményben Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztő eszközök: 1 költségvetésből vásárolt: 60 % 2 költségvetésen kívüli összegből: 40 % Meglévő eszközök a program megvalósításához: 1 logikai, fejlesztő játékok 2 matematikai eszközök 3 a vizuális neveléshez legújabb technikák 4 bábok, mesedramatizálás megjelenítéséhez 5 ének-zene és ritmusfejlesztő eszközök 6 mozgáskoordináló eszközök testneveléshez 18

19 Természetes eszközök bevitele, felhasználása, megismertetése hagyományőrzés céljából Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc CD lemezek Ritmusbotok, ütő-és rázóhangszerek Triangulum Csörgődob, ujjcintányér, dobok, tökcsörgő, cintányérok xilofon, Száncsengő, csengősor Rögtönzött hangszerekhez: dobozok termések, különböző alapanyagú tárgyak Népi játékok kellékei: szalmakalap, filckalap, kendők, zsebkendők, kiskötény bő szoknya, Különböző maszkok, fejdíszek Felnőttek játékához csoportonként Furulya A síp vagy hangvilla Verselés, mesélés: Képes mesekönyvek Meseszőnyeg Ujjbábok, síkbábok, fakanálbábok Felnőtt méretű kesztyűbábok rögtönzött bábokhoz, különböző anyagminőségben Bábtartók Kalapok, sapkák, kendők, fejdíszek Jelmezek (vállkendő, palást, fehér köpeny, Gyermekek szerepléséhez különböző eszközök Papír állatfej maszkok Nagyméretű, szegett nem gyűrődő anyagok Hangkazetták, drámajátékhoz használható hanghatásokkal, aláfestő zenékkel, zörejekkel Magnó, CD lejátszó Mozgás Tornaszobai eszközök Összerakható tornaeszközök Padok, egyensúlyozó deszkák Zsámoly Bordásfal Tornaszőnyeg Labdák (gyermekenként) Különböző méretű labdák Ugrókötelek Tornabotok, karikák, babzsákok, kendők, szalagok WESCO típusú garnitúra Ejtőernyő, körkötél Egyensúlyozó tölcsér, egyensúlyozó korong. Trambulin Tini-kondi Testhengerek Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka: Plasztilin, liszt, só, olaj, gyurma Szükség sz. 19

20 Rajzoláshoz Zsírkréta, filctollak, ceruzák. Akvarellkréta. Rajztábla Festéshez: Gombfesték, tempera, textil-és üvegfesték Ecsetek, szivacsok Különböző papírok Rajzlap, színes karton, krepp papír, színes lapok, csomagoló, selyempapír szükség szerint tompa-hegyű ollók Cikk-cakk és mintavágó olló Gyöngyfűzéshez gyöngyök, damilok szükség sz. Fonalmunkához különböző vastagságú fonalak Tompa hegyű tű Építéshez papírdobozok, hengerek, kockák Népi kismesterségekhez csuhé, szalma, gyékény, rafia, vessző Ragasztók, lemosható asztalterítő A külső világ tevékeny megismeréséhez Nagyítók, kosarak, csipeszek Állat-és növényhatározók Földgömb, térkép, Világatlasz Cserepek, virágládák, magok, hagymák Akvárium, Fényképezőgép Munka jellegű tevékenységekhez Kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű) Gyúródeszka, nyújtófa, terítők Daraboló kések gyermekeknek Kézimixer, mérleg Gyümölcs centrifuga sütőformák Keverőtálak Gyümölcsmosó Zöldség szeletelő, hámozó kés Matematikai fejlesztés eszközei Logikai készlet MINIMAT garnitúra tábla cserélhető feladatlapokkal logikai társasjátékok Kirakójátékok Logikai lapozgatók Gyermekkártya Fűzőcskék Sakk 2.5. A PROGRAM RENDSZERÁBRÁJA A PROGRAM CÉLJA, FELADATA 20

21 A NEVELÉS KERETEI Egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolat A TEVÉKENYSÉG KERETE Mese-bábjáték Egészséges életmód Esztétika-kreativitás Zene-kommunikáció A PROGRAM TEVÉKENYSÉGFORMÁI Verselés, mesélés Ének zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység Mozgás mozgásos játékok Külső világ tevékeny megismerése Munkajellegű tevékenység, Fejlesztés, tehetséggondozás. A PROGRAM KAPCSOLATRENDSZERE Család, Szili Mesevár Körzeti Óvoda Tagintézményei Művészeti együttesek, Alkotók, 21

22 Önkormányzat, Bőlcsödék és egyéb szociális intézmények Pedagógiai Szakszolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekotthonok Egészségügyi intézmények Iskolák Közművelődési intézmények A FEJLŐDÉS EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN 3.1. ALAPVETŐ CÉLJAINK Az óvodai nevelés legfőbb célja, hogy fejlessze azokat a képességeket, továbbadja mindazt az ismeretanyagot, amelyekre az iskolába lépéshez szükség van. Az óvodai nevelés új, országos alapprogramja biztosítja, hogy az óvodai nevelésben részesülő valamennyi gyermek ugyanazon alapelvek, feltételek, szakmai követelmények mentén sajátíthassa el mindazokat a képességeket és ismereteket, amelyek alkalmassá, éretté teszik az iskolai évek megkezdésére. Az óvodások nyugodt, élménygazdag harmonikus fejlődésének elősegítése, érzelmek kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség egészére irányuló teljes fejlődésének támogatása, elősegítése. A sikeres iskolakezdés biztosítása. A multikultúrális, az interkultúrális nevelésen alapuló integráció lehetőségének biztosítása. Nem adva helyet az élőítéleteknek, a hazához és szülőföldhöz kötődés mellett azonos hangsúllyal 22

23 jelenik meg a nemzetiségi lét erősítése és tiszteletben tartása. Célunk, hogy az óvodai nevelés elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását a hátrányok kiegyenlítését, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.(ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is) Kompetencia alapú nevelés megvalósítása: Az eltérő fejlődésű és képességű gyermekek a körülöttük lévő világot, annak megismerését, rendkívül sokféle úton, eltérő módon fogják fel és ismerik meg. Mindannyian másképp, más más aspektusból megközelítve. Ezzel a módszerrel nagy teret kapnak az óvodapedagógusok kreativitásuk, ötleteik kibontakoztatása, az új lehetőségek és a saját programunk komplex kiaknázásához. Olyan támogató környezet létrehozása, melyben építeni tudnak a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A segédanyagok felhasználása segíti pedagógusaink munkáját a kompetenciák fejlesztésében: az ismeret, attitűd és képesség hármas egységében. Ezáltal megteremtjük a tudásalapú társadalom és gazdaság kialakításához az egész életen át tartó nevelés tanítás alapjait Rész célok: A fejlesztő óvodapedagógiai tevékenység célja: olyan fejlesztőpedagógiai - szociálpedagógiai munka, amely a gyermek kapcsolatai, tanulási, szociális problémáit egységben komplex rendszerben kezelve, elsősorban a családdal és a különböző tudományok szakembereivel - pszichológus, gyógypedagógus, logopédus - együttműködve segítik megoldani. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára segítségnyújtás a nevelés korszerű eszközeivel. Valamint a tehetséges gyermekek kiemelkedő képességeinek koordinálása. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében megfelelő hangsúlyt kap a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való együttműködés szükségessége ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATOK A köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként továbbra is biztosított a 23

24 sokszínű óvodai nevelés megteremtése. Fontos az alapvető emberi értékek közvetítése, hiszen a világ folyamatos változása következményeként az értékek is folyamatosan változnak. Fontos, hogy az óvoda is nyújtson állandó, és konszenzuson alapuló értékstruktúrát. Az alapprogram értékei, illetve a módosítások többsége tovább erősítik a kisgyermekkori nevelés specifikumait Az óvodások testi-lelki szükségleteinek a kielégítése az erkölcsi-szociális, az esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálódásával, és az értelmi fejlesztés, - nevelés megvalósításával. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik. A szaktanácsadó feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. A szaktanácsadó központi szakmai irányítás mellett látja el feladatait. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, értékelje a tanulók munkáját, 24

25 k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. A Pedagógus II., a Mesterpedagógus és a Pedagógus IV. (a továbbiakban: Kutatótanár) fokozatból eggyel alacsonyabb fokozatba kerül visszasorolásra az a pedagógus, aki a fokozatba lépését követő kilencedik tanév végéig önhibájából nem teljesíti a pedagógus-továbbképzésben történő részvételi kötelezettségét. A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal látja el. A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni. A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés. 25

26 Erkölcsi-szociális érzelmek alakítása, a szocializáció biztosítása Az erkölcsi nevelés hangsúlyosságát a címváltozás is erősíti./ Közoktatási Törvény helyett Köznevelési Törvény/ Elengedhetetlen, hogy a gyermekeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. A gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. A pedagógus feladata: Olyan óvodai élet megszervezése, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység. Olyan erkölcsi tulajdonságok megerősítése, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önállóság, önfegyelem, fontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, igazságosság. A szociális érzékenység kialakulása segítse a másság elfogadását. Az óvoda annak az elfogadására, megértésére neveli a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak ( ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozása. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Esztétikai érzelmek alakítása: 26

27 A pedagógus feladata: Az egészséges, esztétikus környezet biztosítása, segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban, a természetben, a tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. Harmonikus, összerendezett mozgáskultúra kialakítása. Intellektuális érzelmek alakítása: A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedve fejlessze az érzékelést, az észlelést, az emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást, kreativitást. Az érzelmi alapigények biztosítása: érzéseiket, gondolataikat szóban, mozgással, vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. 27

28 3.3. AZ ÓVODÁNK NEVELÉSI RENDSZERÉBEN AZ ALÁBBI KIEMELT FELADATOK HANGSÚLYOZOTTAK MELYEK ÁTSZÖVIK AZ ÓVODAI NEVELÉS TELJES EGÉSZÉT: Anyanyelvi fejlesztés A pedagógus feladata: Érthető, tiszta beszédre törekvés, szókincsbővítés, tiszta, szép artikuláció. Anyanyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai élet minden területét átható pedagógiai tevékenység, melyet a 3-4 éves nevelés folyamatában kell megvalósítani. Az óvodai nevelés csak a családi háttérrel összefonódva képes a kommunikáció eredményes fejlesztésére. A mi példamutató beszédünk jó beszédpélda, hibátlan, tiszta kiejtésünk legyen kifogástalan, beszédtempónk mérsékelten lassú, szemléletesen kifejező, kellemes, puha hangszínű, jól csengő hangú. A gyermek, felnőtt kommunikáció aktivitásának, beszédkedvének erősítése, fejlesztése anyanyelvi játékok és népi játékok során. Értelmi fejlesztés Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára 0- mint életkori sajátosságravalamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztése. 28

29 Külső világ tevékeny megismerése A pedagógus feladata: A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat - és ismeretszerzés során. A Rábaközi hagyományok megismerésén, megőrzésén keresztül az egyéni képességek kibontakoztatására, erkölcsi normák átültetésére, erősítésére törekvés. 29

30 Egészséges életmódra nevelés: A pedagógus feladata: Tájékozódó képesség kialakítása, Testi és pszichikus szükségletek kielégítése, Harmonikus, összerendezett mozgás elősegítése, A gyermekek etikai sajátosságának megfelelő gondozása, Testtartás javítása, Érzelmi nevelés és szocializáció Befogadás Cél: Olyan módszerek eljárások alkalmazása, amelyek megkönnyítik a gyerekek alkalmazkodását a megváltozott körülményekhez, biztonságot, és nyugalmat ad. Feladata: Megkönnyíti a szülőktől való elválást, biztosítani a folyamatosságot a bölcsödéből érkezőknél. Megismertetni a gyerekeket új környezetükkel, eközben érzelmi bázist találjanak bennünk, óvónőkben. A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Az óvodapedagógus feladatai: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a befogadástól az óvodáskor végéig. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. Tartalma: Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése befogadástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, szeretetteljes, derűs légkör vegye körül. Családias légkörben kialakul a gyermek kötődése társaihoz, felnőttekhez egyaránt, ez kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. A gyermek élettere legyen barátságos, otthonos, amit elsősorban az óvónő tervez meg, de lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. Szabadon mozoghassanak a gyermekek a csoportszobában, a mosdóban, mert ezzel is fokozható az otthonosság érzése. A befogadás folyamata már a beíratásnál kezdetét veszi. A gyermek a szülővel érkezik, megismerkedik leendő csoportjával, óvónőivel, dajkáival, jelével, az óvoda tágabb és 28 szűkebb 30

31 környezetével. Az érkező gyermeket kis ajándékkal fogadjuk. A beíratás lezárása után a beiratkozott gyermekek szüleinek tájékoztató szülői értekezletet tartunk. Az óvoda iránt érdeklődő szülőket, gyermekeket a nyár folyamán, az udvaron játszó gyermekek közé hívjuk, megkönnyítendő a szülőtől való elválást. A befogadás folyamatosan, fokozatosan egész évben történik. Igény szerint lehetőséget adunk az anyának a közös beszoktatásra. Ez a gyermek számára biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ezáltal a szülő megismeri a gyermekek napirendjét, szokásait. A sok, érdekes, új játék mellett mesével, mondókákkal, ölbeli játékokkal kedveskedünk a gyermekeknek. A lefekvésnél közéjük ülünk egy-egy nyugtató mesével vagy dalok dúdolásával teremtjük meg a nyugodt alvás feltételeit. A családias légkör megteremetése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A gyermekeknek lehetőséget biztosítunk érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani. Különös figyelmet fordítunk az érdektelen gyermekekre - feltárjuk az okát, mert csak így tudjuk elindítani a tevékenységekbe való bekapcsolódását. Mivel osztott csoportokkal működő óvoda vagyunk, többször is szervezünk közös programokat. Az óvodapedagógus feladata gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. A gyermekek pozitív kapcsolata úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. Ebben kiemelkedő szerepe van az óvónőnek, aki irányítója és egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A gyermekek neveléséhez elengedhetetlen, hogy jó kapcsolatot alakítsunk ki a szülőkkel. Kellő bizalom legyen az együttneveléshez. Segítsük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. 29 Felnőtt-gyermek kapcsolatának legfőbb elvei: Az óvónő értse meg érzelmileg a gyermeket, parancsolás helyett kérjen, ami elősegíti a megértést, átérzést. Pozitív szokásokat, pozitív szociális kapcsolatokat alakítsunk ki. Biztosítsuk a tevékenységekben szabadságot, a pontos határok megjelölésével. Adjunk lehetőséget a javításhoz. Alakítsuk ki a közösségi élet szabályait. Segítsük a gyermekbarátságok kialakulását. Örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be a közös együttlétekbe. A gyermek pozitív énképe alakuljon ki. Személyes percek biztosítása a jó kapcsolat megerősítéséhez. A gyermekek viselkedéskultúráját fejlessze a felnőttek példája. Tilalom helyett adjunk választási lehetőséget. Az óvónő legyen célirányos, fejlessze a gyermekek 31

32 optimizmusát. A befogadás időszakában megfigyeli, hogy a gyermek miként fogadta el az új környezetet, hogyan reagált a szülőtől való elválásra, magára talált-e a játékban, hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált a társakra. 30 b. A gyermekek érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelése Cél: Derűs, vidám, élményekben gazdag, szeretetteljes érzelmi biztonságot nyújtó, kiegyensúlyozott óvodai légkör és kapcsolatrendszer alakulása, amelyben a gyermekek jól érzik magukat, és lehetővé válik pozitív tulajdonságaik minél teljesebb kibontakozása. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek közötti kapcsolatrendszer A pedagógus feladata Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése, a beszoktatástól az óvodáskor végéig, Érzelmi zavarok kezelése, Felnőtt-gyermek; gyermek-gyermek; felnőtt-felnőtt pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, Különböző szociális hátterű családokból érkező gyermekek szintre emelése, Az alapvető udvariassági szabályok elsajátítása, betartása, A gyermekek erkölcsi tulajdonságainak és pozitív akaratának a megerősítése. 32

33 4. NEVELÉS KERETEI Szeresd egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermekét, mert ez a jövő Őrizd szüleid egészségét-mert a múltban épült fel a jelen és jövő / Bárczi Gusztáv / 4.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Célja: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése kiemelt jelentőségű ebben az életkorban. Feladatai: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése. A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése. A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködvespeciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét az óvodába lépés pillanatától 33

34 biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a szokásokat, a testápolási szokások sorrendjét. Az egy csoportban dolgozó óvónők a dajka bevonásával állapodnak meg a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetében, az azonos gyakoroltatás érdekében. Biztosítjuk, hogy a nap bármely szakában ihassanak! A tisztálkodáshoz, WC használathoz megteremtjük a feltételeket úgy, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék ezeket a teendőket. Az elalvás előtti mesélés és az azt követő dúdolók dúdolása kondicionáló reflexként hat. A gyermekek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, ha minden nap edzési lehetőségük van. Az udvaron van árnyékos és napos játszórész. Található füves, homokos, rész is. Az udvar esztétikai szépségét adja a sok szép virág, cserje. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak. Zsebkendőjüket önállóan használják. Képesek eldönteni, hogy az ételből, italból mennyit fogyasztanak. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek, a ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik, a ruhájukat esztétikusan összehajtva a helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, amelyben megjelenik a szépre, esztétikusra törekvés 4.2. AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK Célja: 34

35 Az érzelmi nevelés hangsúlyosságát a címváltozás is erősíti. /Közoktatási Törvény helyett Köznevelési Törvény./ A gyermek egyéni érdekeit figyelembe véve, a közösségi érzelmeinek, beállítódásának, magatartásának formálódása a csoport szokásai alapján. A pedagógus feladata: Barátságos, nyugodt, otthonos, szeretetteljes, vidám, kiegyensúlyozott életkörülmények biztosítása. Az óvónő-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatai, társas kapcsolatok formálása, erősítése, pozitív attitűd alakítása. Rugalmas napirend biztosítása. Helyes beszoktatási gyakorlat kialakítása. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. Sajátos kötődést igénylő gyermekek kezelése. Az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása. Gyermekeken keresztül a szülőkre hatni. Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodai csoportnak hagyománya, szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma legyen, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít és ez is mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését, és teret enged az önkifejezés és önérvényesítő törekvéseinek. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A szülőkkel együtt megteremtjük a lehető legnyugodtabb feltételeket, a gyermekek közösségbe való beilleszkedéséhez. A szülőkkel megbeszélve adhatunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek velünk együtt ismerkedjenek az óvodával. Mindig az adott körülményeket mérlegelve döntünk. A beszoktatás ideje alatt a gyermekek elhozhatják azokat a tárgyaikat, amelyekhez ragaszkodnak. A beszoktatásban mindkét óvónő és a dajka részt vesz. A gyermekeknek minél több lehetőséget biztosítunk arra, többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet válasszanak, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motorizációs 35

36 állapotot. Az érdektelen gyerekekre nagyobb figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Jó nevelés alapja, a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. A nevelésünk akkor lesz hatékony, ha az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve-, érthetővé, vonzóvá tudja tenni. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremtenünk a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Próbáljuk megérteni - elsősorban érzelmileg - a gyermekeket. Parancsolás helyett igyekszünk kérdezni, ami elősegíti a megértést, az átélést. Magyarázatunkban a dolgok pozitív oldalát emeljük ki. Kialakítjuk a közösségi élet szabályait, szokás és normarendszerét. Képesek vagyunk nevelési taktikát váltani, ha egymást követően eredménytelennek érzzük a befolyásolást. Bátorítunk minden gyermeket a csoporton belül, hogy a belső elégedettsége, pozitív énképe kialakuljon. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan mellőzzük. A felnőtt-gyermek társalgásában világos, egyértelmű, építő, előrevivő megfogalmazás jelenjen meg, a kívánság tárgyilagos megnevezésével, az ok kiemelésével. A humor jó segédeszköz, a pozitív töltésű viszonyok ápolásában, a szeretet egy bizonyos formája. A nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Ragaszkodnak egymáshoz, a felnőttekhez, óvodájukhoz s ez cselekedeteikben nyilvánul meg. Igényükké válik a helyes viselkedés, szokások, szabályok betartása. A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. 36

37 Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást. A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják. Igényükké vált a tevékenységekben való aktív részvétel és együttműködés. A tevékenységeket komoly feladattudattal végzik és befejezik. Nyugodtan ülnek, és figyelnek egymásra és a felnőttekre. Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Értékelik saját és mások tetteit és magatartási példáit. Érvényesítik kezdeményező készségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket. A felmerülő akadályokat képesek legyőzni. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. NAPIREND Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, a helyi szokásokhoz és igényekhez. Fontos a tevékenységek harmonikus arányossága, és a RUGALMASSÁG (Javaslat) 37

38 Időtartam: Tevékenység: Játék a csoportszobában Játékba integrált tevékenységek: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység Mozgás, mozgásos játékok Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése Munka jellegű tevékenység Játék a szabadban: séta énekes játékok az udvaron, népi játékok játék a csoportban mindennapi edzés Ebéd, Testápolási teendők, Pihenés, alvás mesével, altatódalokkal, Testápolási tevékenységek, Uzsonna, óráig Játék a csoportszobában, szabadban. 38

39 5. PROGRAM TEVÉKENYSÉG-FORMÁI "A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre, mint bírálatra!" (Joubert) 5.1. JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TEVÉKENYSÉG A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, A játék- szabad- képzettársításokat követő szabad játékfolyamat- a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. 39

40 Az óvodában kiemelt a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A szabad játékban folyamatosan fejlődik a gyermek önállósága, folyamatosan és spontán utánozza társas környezetét, főleg a felnőtteket. Ez a fajta tanulás főként a szociális magatartási formák és a kulturális értékek elsajátítását eredményezi. A tanulás az egész nap folyamán adódó és szimulált helyzetekben, természetes környezetben, a gyermek vagy az óvónő által kezdeményezett tevékenységekben valósul meg. A tanulás formái óvodánkban: - az utánzásos, minta- és modell követéses magatartás és viselkedés tanulása - a spontán, játékos tapasztalatszerzés (gurul, csúszik, törik, stb.) - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés gyakorlati probléma - és feladatmegoldás. A pedagógus feladatai: - Biztosítja a nyugodt, szabad játék feltételeit. - megfelelő légkör: vidám, nyugodt, kiegyensúlyozott, barátságos családias, elfogadó, - felszabadult hangulatot teremt. - megfelelő hely: a gyermekek szabadon rendelkezzenek a csoportszobával, - kreatívan használhassák a tárgyakat - játékidő: a folyamatos napirend jó lehetőséget biztosít arra, hogy legtöbb idejüket zavartalan játékkal tölthessék. - megfelelő játékszerek: önállóan választhatják meg az eszközöket, amelyek segítik az elmélyült, kreatív játék kialakulását és fejlesztő, motiváló hatást váltanak ki, megfelelő minőségűek, mennyiségűek. - Egyéb feladatok, módszertani elvek: játékelrakás, rendrakás rugalmas kezelése (étkezés, pihenés) - helyes magatartás kialakítása: ne zavarják egymást! - ne rongálják az eszközöket! 40

41 - játék végén rakodjanak el! - egyéni képességek, fejlettség figyelembevétele - feszültség oldása az óvónő legyen partner, - megengedő és modellnyújtó mozgás fejlesztése értelmi képességek fejlesztése 37 kudarctűrés fejlesztése sikerélményhez juttatás tapasztalatszerzés Játékhoz szükséges feltételek biztosítása. A szűkebb és tágabb környezetből szerzett gyermeki benyomások feldolgozásának a biztosítása a szabad játékban és a játékban integrált tevékenység során. A éves korban megjelenő játékfajták és azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. A gyermekek beszédkészség-fejlesztése a játékban. Az óvónő játéksegítő módszereinek indirekt megnyilvánulása. 41

42 Játékhoz szükséges feltételek biztosítása: Arra törekszünk, hogy a nap folyamán sokféle játékot indíthassanak és szervezhessenek a gyermekek. A gyermek döntse el, hogy kivel és milyen játékot játszik. A játékos légkört segítik az új ötletek, az időben nyújtott segítség. Feszélyezettség nélkül tudjanak játszani. Megteremtjük a kezdeményezett játékhoz szükséges témát, eszközökkel, a szabályokat és a helyet. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása: Kialakítunk a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, pl.: barkácsoláshoz, dramatizáláshoz, festéshez, stb. Időjárás függvényében az segítjük az udvari játéktevékenységek kibontakoztatását. Játékhoz szükséges idő: A játéktevékenység az óvoda kinyitásával elkezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak, egybefüggően a játékok elrakása nélkül, akár több órán keresztül. 3-4 éves gyermekek az étkezés és a tisztálkodás kivételével minden időt a játékra fordíthatnak. Egyedül, egymás mellett, néha összeverődve. Az éves gyermekek már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásában, szerepek elosztásához több időre van szüksége az évesnek, mint a kisebbeknek, ezért figyelemmel kísérjük a játékot, és törekszünk arra, hogy csak akkor ajánljunk más játékot, ha már a gyermekek játéka felbomlóban van, és a körülmények miatt szükségesnek látjuk éves gyermekeknek az biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint az állhatatosság, kialakulhasson. Törekszünk arra, hogy a gyermekek minél több időt kapjanak az udvari tevékenységekhez. 42

43 Kreativitást segítő játékeszközök A játékhoz olyan eszközt biztosítunk, amely ízléses, praktikus, hogy sokféle ötlethez, játékfajtára ihlessen. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a pszichikus funkcióját, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges kellékek, amely ösztönzi a gyermekeket a szerepjátékra, harmadsorban az esztétikai neveléshez a (vers, mese, ének, rajzolás) szükséges kellékek, csengő-bongó hangszerek éves korosztálynak bővítjük az eszközválasztékát a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, a maguk által készített és képességfejlesztő játékokkal. Az udvari játékok a gyermekek nagy mozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, legyen mód kirakni a csoportszobai játékeszközöket (pl. barkácsolás, rajzolás, festés, mintázás). A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe: A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal a játékukat gazdagítják. Lehetővé tesszük, hogy a családban, óvodában, túrázások, séták, kirándulások során szerzett tapasztalatokat újra és újra a játékidőben is átélhessék. A éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének alakítása, a gyermekek egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodva A gyermekek játékában keverednek a különböző játékfajták, folytatódik az a fajta manipulálás, amely a játékeszközök rakosgatásában érhető utol, vagyis a gyakorló játék. Ezért legyen módja a gyermekeknek megismerni az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait. Biztosítjuk a gyakorló játékhoz szükséges eszközöket és mintát adunk, a játékok helyes használatához, a játékok elrakásához. Ez a tevékenység jól fejleszti a szem kéz - koordinációt, kezesség-szemesség kialakulását, hat a laterális dominancia kialakulására. Az udvaron is biztosítjuk a gyakorolható játék lehetőségét. 43

44 Erre legalkalmasabb a homok, víz, kavics és olyan kisebb-nagyobb tárgy, amelyet a gyermek saját szabályai szerint rakosgat. Már a legkisebbeknél is megjelenik a szerepjáték. Mi is vállalunk szerepet. A gyermekek vállaljanak el szerepeket, használjanak szimbólumokat, a "mintha" helyzetek megismeréséhez. A rendszeres, többször ismétlődő meseélmény igazi táptalaja a dramatizálásnak, bábozásnak. A bábozáshoz, dramatizáláshoz a szükséges kellékeket közösen készítjük el. A konstrukciós játékhoz kapcsolva, megjelenik a barkácsolás. A gyermekek konstrukciós játékára legyen jellemző a formagazdagság, s éljék át az "én készítettem" alkotás örömét. A gyermekek játszanak olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat, amelyek könnyen betarthatók. Tervezünk olyan szabályjátékokat is, amelyek a gyermekek mozgásigényét kielégítik. A nagyobb gyermekeknél dominánsan jelentkezik az érzelemmel telített szerepjáték, a "mintha" helyzet, melyhez különösen erős képzelőerő társul. A szerepjátékot és a dramatizálást egészítse ki, az építő-konstrukciós játék. Később legyenek képesek arra, hogy bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hozzanak létre. Megszerettetjük a szabályjátékokat, a gyermekek maguk is hozzanak létre szabályokat. Legyenek a játék vezetői maguk a gyermekek is! A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Az óvónő szerepvállalásai, modell értékűek a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (pl.: mimika, gesztus,) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. Kezdeményezünk anyanyelvi játékokat melyek teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejező készség fejlesztéséhez. (pl.: hangutánzó játék, fonéma- hallásfejlesztő játékok, légzési technikát fejlesztő játékok, szinonimakereső játékok, stb) 44

45 Az óvónő játéksegítő módszerei: Játéksegítő metódusaink legyenek szituációktól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az irányításunk legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A kiscsoportosok esetében - ha szükség van rá - legyünk játékkezdeményező, modellnyújtó játszótársak. Ebben a játékhelyzetben is támogató, engedő és elfogadó szerepünk van. Segítünk azok játékában, akik kevéssé kreatívak, ötletszegények. Beavatkozunk akkor a játékba, ha a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: A gyermekek képesek állhatatosan, több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. Tiszteletben tartják egymás játékötletét, játéktevékenységét. Képesek a játékeszközök megbecsülésére a játékeszközök rendeltetésszerű használatára. Alkalmazkodnak a saját és mások által felállított szabályokhoz. Erősödnek erkölcsi tulajdonságaik. Sikerélményeik pozitívan befolyásolják önbizalmukat. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Játékuk által képesek eligazodni a környezetükben. Játékba integrált tevékenység Játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy az általunk kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, hogy nincs közben játékelrakás. A gyermekek tevékenységeik során szerzett benyomások, tapasztalatok, élmények alapján tanulnak s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti. Ennek elsődleges 45

46 szerepe a játék és a teljes óvodai élet. Az óvodás gyermek értelmi képessége, érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, képszerű szemléletes gondolkodása, leginkább a játékon keresztül fejlődik. Ehhez társulnak olyan szerzett tanulási lehetőségek, mint az általunk irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, ami a gyermek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Az utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás folyamatában mindvégig miénk a főszerep. Később felerősödik a társak hatása is. Ez a program választási lehetőséget nyújt számunkra, hogy kötelezően avagy kötetlenül óhajtjuk az információt, tapasztalatainkat, különféle tevékenységeket továbbítani. HETIREND (Javaslat) Délelőtti játékba integrált tevékenységek Verselés, mesélés - heti 5 alkalom Rajzolás, festés, mintázás kézimunka - heti 3-4 alkalom Ének, zene,énekes játék, gyermektánc - heti 3-4 alkalom Mozgás, mozgásos játékok - heti 5 alkalom Testnevelés - heti 2 alkalom Külső világ tevékeny megismerése heti egy-két alkalom Udvari játékba integrált tanulás: Énekes játékok. Külső világ tevékeny megismerése 46

47 SZOLGÁLTATÁSAINK: Népi játékok, néptánc Zene-ovi Aerobik Fejlesztőpedagógia Logopédia Gyógypedagógia Hittan Angol / A gyermekekkel minden esetben pedagógus végzettségű szakember foglalkozik./ SZERVEZETT TANULÁS FORMÁI (Javaslat) (mindhárom korcsoportnak egyaránt alkalmas) Kötelező: Mozgás, mozgásos játékok, testnevelés ( éveseknek) Közvetve kötelező: Verselés, mesélés Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Kötetlen: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka, vizuális tevékenység Külső világ tevékeny megismerése (matematikai játékok, éveseknek) 47

48 A SZERVEZETT TANULÁS IDŐKERETEI KORCSOPORTONKÉNT (Javaslat) Verselés, Ének, zene, Rajzolás, Mozgás Testmesélés énekes Festés, mozgásos nevelés Játék, mintázás, játék gyermektánc kézi munka 3-4 évesek naponta heti heti heti heti 5-10' 2 x 2 x 4 x 2 x 5-10 ' 5-10 ' 5-10 ' ' 4-5 évesek ' ' ' ' ' 5-6 évesek ' ' ' ' ' Külső világ tevékeny Megismerése Heti Egy-két alkalom A program megvalósításához szükséges tanulási módszerek A módszerek megválasztását a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése és kíváncsisága befolyásolja. Az eljárásainkat változatosan, mindenkor az adott szituációnak megfelelően kombináljuk. A játékosság, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetés, felfedezés, elemezgetés, rendszerezés, önálló feladatmegoldások, önellenőrzés, önértékelés, mind hasznos módszerei a programnak. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez Törekszünk arra, hogy a gyermekek gyakran kapjanak buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést. Fontos, hogy az óvónő mindig konkrétan értékeljen! Személyre szabottan, pozitív értékeléssel segítse a gyermek egészséges személyiségének kibontakozását. Alkalmazzuk a jutalmazás sokféle módszerét, simogatást, gesztus, mimikát, szóban közlést, stb. Óvodában nem kerül sor tárgyi jutalmazásra! A gyermek az óvónő tekintetéből, egy gesztusából is érezze, ha a magatartásán változtatnia kell. 48

49 5.2. VERSELÉS? MESÉLÉS Óvatosan járj itt, mert az álmaimon lépkedsz (Bettelheim) A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusokkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki- érzelmi élményeket nyújtanak. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese- képi és konkrét formábanfeltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. 49

50 Célja: Az átélt élmények hatására erősödjék az énképük, a közösségi hovatartozásuk, az érzelmi - értelmi - erkölcsi képességük. A mese, - vers, - dramatikus játék beszélni és cselekedni tanít bennünket, mely nagy teret biztosít a személyiség kibontakoztatásában. Segítsük hozzá a gyermeket, hogy szívesen lépjen át a rendkívüliség közegébe, ahol a valóság és csodavilág elemei találkoznak. A pedagógus feladatai: A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. Versek, mondókák, mesék megkedveltetése. A gyermekek beszédkedvének, szókincsének bővítése. A bábjáték szükségszerűsége, a dramatizálás fontossága. A tudat alá szorított problémák, félelmek, szorongások feloldása, kijátszása a báb segítségével. A magyar nyelv jellemző, ereszkedő dallamának a megéreztetése; hanglejtés, hangszín, hangerő, artikulációs stílus. A biztonságot nyújtó derűs közeg, légkör létrehozása az újraalkotáshoz, a gyermek megnyilatkoztatásához. Belső képvilág kialakítása, irodalom iránti tisztelet. Saját vers- és mese alkotásával, annak más tevékenységgel való kombinálásával a kreatív önkifejezés lehetőségének biztosítása. A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Kiválasztásakor érvényesüljön a pedagógiai pszichológiai, módszertani tudatosság, a Rábaköz szokás anyaga, amely elsődlegességet élvez. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítsa össze. Első igazi vers élménye a mondókákhoz, ölbeni játékokhoz tapadnak. Olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű érthető, s ritmikus ismétlődések jellemzik. 50

51 A 4-5 éves gyermekeknek a népi mondókák, névcsúfolók, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókázás anyagát. Szerepeljenek a vidám, humoros versek, a klasszikusok és a mai magyar költők népköltészeti ihletésű ritmusélményt nyújtó versei. A mesék lehetnek többfázisú állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikus, realisztikus mesék. A magyar klasszikusok és a mai magyar írók modern meséiből is választhat az óvónő Az éves korú gyermekek vers anyaga gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal. Megismerkedhetnek közmondásokkal, találós kérdésekkel. A mese közege, a nyelv, a nyelvileg tiszta és értékes mesét, mondókát, verset halljanak a gyermekek. A mese által töltődnek fel pozitív érzelmekkel, átélnek lelki szituációkat, érzelmi életük gazdagodik. Az állatmeséktől kezdve a cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, a tréfás állatmesék, műmesék és meseregények. a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versek, mesék erősítsék meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az évszakok szépségét. A vers, mese, dramatikus játékhoz csak olyan kellékeket használunk, ami elősegíti a képzeletbeli képek előhívását, s meséhez való erős kötődés kialakulását. Élményfeldolgozás lehetőségei: Bábjáték, dramatikus játék, szituációs játék. A gyermekek játszanak a rímes találós kérdésekkel, alkossanak együtt színjátékokat. A mesélés szervezésének szokásai: A mesemondáshoz csend, nyugalom szükséges, ezt elősegíti az állandó hely. Különböző ötletekkel gazdagíthatja a mesélés élményét pl. (gyertyagyújtás, lámpaoltás, mesepárnák zenei szignál, stb.) A tevékenység befejezését jelezhetik énekeink, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. A nevelési év folyamán ajánlott irodalmi anyag: 51

52 3-4 éves korban: 8-10 mondóka, vers mese 4-5 éves korban: mondóka, vers mese éves korban: mondóka, vers mese Az előző nevelési évben hallott meséket, verseket, mondókákat elevenítsük fel. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 1 Szeretik, igénylik a mese, vers, mondókázás élményét. 2 Gazdagodik szókincsük, kifejezőkészségük, képesek néhány mondatban gondolataikat közölni, rövid történeteket, meséket elmondani, kitalálni. 3 Az átélt élmények alapján erősödik az énképük, a közösségi hovatartozásuk. 4 Különválasztják a realitást a mese világától ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉKOK, GYERMEKTÁNC Zene nélkül nincs teljes ember (Kodály) Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös énekzenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a gyermek -néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta 52

53 spontán utánzásával. Zenei nevelés célja: A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása. A közös éneklés, játék örömének megéreztetése. Népi kultúránk alapjainak megismertetése. Érzelmi kötődés kialakítása a népi játékok, a népzene és a gyermek-néptánc iránt. Zenei élményekkel a zenei anyanyelv megalapozása. A pedagógus feladatai: A gyermekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakítása. A felhasznált zenei anyagok igényes, tiszta forrásból származó, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy zenei nevelésünk szerves részévé váljanak a tiszta forrásból válogatott mondókák, dalok, népi gyermekjátékok. Az anyagkiválasztás fontos szempontja, hogy a szűkebb haza, a Rábaköz szokásanyaga, népi játék- és tánc anyaga kapjon elsődlegességet. A helyi hagyományok megismerése után lépjünk ki távolabbi tájegységek felé. / Aranypáva Népdalkörünk meghatározó hatása /. A kisgyermek élettanilag igényli, hogy a zenei hangok észlelése kapcsolódjon össze aktív mozgásokkal. A dalos-játékok, népi játékok érzékszervi mozgásos funkciót töltenek be, de egyben nagy az értelmi fejlesztő erejük. Nagy szerepet kap a nagyobbak, a felnőttek, társak utánzása, a játék, amely feszültséglevezető és örömforrás is egyben. A zenei élmények befogadásához személyes kapcsolatra van szüksége a gyermeknek. Érzelmi hatóerőt jelent a társakkal, felnőttel együtt átélt mozgás. A nagyobbaknak bővítjük kiolvasókkal, névcsúfolókkal, szerepváltó-párcserélő, fogyógyarapodó, leánykérő népi játékokkal. A legnagyobbak játékaiból ne hiányozzanak a hidas játékok, és a különféle vonulós-bújós játékok, valamint a játékfűzések sem. 53

54 Ajánlott forrásanyagok: Magyar népi gyermekjátékok, Daloló Rábaköz, Ének az óvodában, Bújj, bújj zöldág- népi gyermekjátékok, Tente baba, tente, Aranyalma / játékhagyományok /, Barsi Ernő: Népi hagyományok. Az értékes zenei és játékanyagot kiegészítjük a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára. A zenehallgatás anyagát művészi érték igényével kell kiválasztanunk. Fontos, hogy érzelmi hatású dalokat, népdalokat énekeljünk. Jelenjen meg zenei anyagunkban a magyar népzene, mellette a rokon- és más népek dalai, a komponált műzene, az altatódalok és a klasszikus műzene. Figyelembe vesszük a nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermek hovatartozását is. A 3-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása: 3-4 évesek: Tanuljanak 6-8 rövid mondókát, ölbeli játékot egyszerű, rövid énekes játékot, 2-3 személyes népi játékot, egyszerű körjátékot, tiszta kvint hangterjedelemben. Érezzék meg a közös játék örömét. Játék közben szerezzenek zenei készségeket, ismerjenek meg alapfogalmakat. Énekeljék az egyenletes lüktetést különböző mozdulatokkal. Tudjanak halkabban, hangosabban beszélni, mondókázni, énekelni. Figyeljenek fel a környezet hangjaira. Keltsük fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. 4-5 évesek: Tanuljanak 4-5 új mondókát, több motívumból álló új dalt, melyek hangterjedelme ne 54

55 lépje túl a nagy hatod távolságot. A népi játékok közül az egyszerű körjátékok mellett már szerepváltó-párcserélő, fogyógyarapodó, leánykérő játékokat is játszanak. Közös éneklés mellett gyakran énekeljenek önállóan is. Énekeljenek kisebb csoportokban, halkabban-hangosabban, magasabban-mélyebben. Élvezzék az egyenletes lüktetést, a motívumok hangsúlyát, a dalok és mondókák ritmusát. Játszanak kérdés-felelet játékokat évesek: Tanuljanak 4-7 új mondókát, ölbeli játékot új énekes játékot, 3-4 alkalmi dalt. Életkori sajátosságaik lehetővé teszik a bonyolultabb népi játékok, játékfűzések tervezését is. Bonyolultabb párcserélő, fogyó-gyarapodó játékok mellett tervezzünk hidas-játékokat, különféle vonulós-bújós és labirintus játékokat. Fontos helyet kap a ritmus, szöveg és dallam kapcsolata, érzékelése testmozgásokkal. Ismerkedjenek meg a népzenével, a népi hangszerekkel (pl.: fűzfa síp, köcsögduda stb.) táncoljanak a népzenére egyszerűbb lépésekkel, forgásokkal. Maguk is készítsenek egyszerűbb ritmusjátszó hangszereket. A negyed és nyolcad ritmuson kívül megjelenik a dalokban a szinkópa és a szünet is. Az egyéni énekléssel a tiszta éneklésre szoktatjuk a gyerekeket. Ritmusérzék és hallásfejlesztő játékok során: kiemelik az ütemhangsúlyokat, dallamot bújtatnak, megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a ritmust, ezeket együtt is tudják hangoztatni. Egyre több alkalmat teremtünk a gyermekek improvizációs készségének, kreativitásának kibontakoztatására. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek játék közben, spontán kezdeményezésekre építve kötetlen vagy kötött keretek között, egyéni érdeklődés alapján szereznek zenei élményeket. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: 55

56 A gyerekek szívesen énekelnek közösen és önállóan is, élvezettel játszanak különböző dalos játékokat és népi gyermekjátékokat, Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát, Megkülönböztetik a zeni fogalom-párokat, Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra, Tudnak improvizálni ritmust, mozgást, dallamot, Ismernek néhány tánclépést és azokból alkotókedvük szerint építkeznek, kialakul a néptáncban is (a beszédhez hasonló) alapszókincsük RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA "A szép műveket a tehetség kezdi meg, de csakis a munka fejezi be! (Montaige) A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka az ábrázolás különböző fajtái, a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret biztosít. Maga a tevékenység-s ennek öröme-a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival. 56

57 A tevékenység célja: Szépség iránti vonzódásuk és értékelő-képességük alakítása. Képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló térbeni tájékozódó és rendező képességek alakítása, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása, és annak képi kifejezése. A gyermekek tér, forma, és színképzeteinek, képi gondolkodásuk fejlődésének, esztétikai érzékenységüknek, szép iránti vonzódásuk, igényességüknek alakítása. A pedagógus feladatai: A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése. Keltse fel a gyermekekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát, biztosítsa élményeik, fantáziájuk és megfigyeléseik képi és térbeli megjelentetésének sokféle lehetőségét, juttassa a gyermekeket az önkifejezés, az alkotás öröméhez, mely a belső képek gazdagítására épül. Legyenek képesek a környezetük esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Tevékenység szervezett formáinak biztosítása. Segítse a kezdeményező, kreatív magatartás érvényre juttatását, és teremtse meg ennek hangulati, környezeti és eszközbeli feltételeit. Gyermekrajz pályázatokon való részvétel. Alkalomszerű részvétel a falu ünnepélyein, kiállításain. Játszóházak szervezése az ünnepekhez kapcsolódóan. A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek a megteremtése: Az alkotó tevékenységhez méretben, minőségben megfelelő eszközök szükségesek. Kiválasztásukban a praktikum, célszerűség és esztétikum domináljon. Elegendő idő biztosítása, nyugodt légkör megteremtése. A rajzoláshoz, festéshez, mintázás-anyagformáláshoz, szövés-fonáshoz, origamihoz, vágásnyíráshoz, ragasztáshoz, varráshoz, építéshez és műalkotással való ismerkedéshez megteremtjük 57

58 a feltételeket a mindennapi szabad játékban is. A éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, azok tartalmának, minőségének fejlesztése: Az óvodába kerülő 3-4 évesek játszva ismerkedjenek az anyagokkal, eszközökkel és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Kezdődjön el az esztétikum iránti érzékenység kialakítása. Megtervezzük a képalakító tevékenységek technikáját, eszközeit. A gyermekeknek legyen lehetőségük az érdeklődésüknek megfelelő szabad téma választására. A képalakítás jelenjen meg festéssel, zsírkrétával, papírragasztással, anyagba, homokba karcolással, nyomattal. A gyermekek vegyenek részt a plasztikai alakításban, ismerjék meg az anyagok alakíthatóságát, gyurkálva, gömbölyítve, sodorva, stb. Fogalmazzák meg értékítéletüket, tudjanak beszélgetni az alkotásról. Jelenjen meg a 4-5 éves gyermekek rajzában az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények, saját elképzelés alapján történő megjelenítése. Használjanak ceruzát, krétát, filcés rostirónokat, fapálcákat, különböző vastagságú ecseteket. Alakítsanak képeket spárgából, fonalakból, textilből, termésekből. Készítsenek alkalmi ajándékokat, játékukhoz kellékeket. Használjanak különböző formájú és nagyságú textilt, bőrdarabot, csomagolópapírt, nagyméretű dobozokat, gallyakat, terméseket. A gyermekek segítsenek az eszközök előkészítésében és elrakásában! Az éves gyermekek minél többször alkossanak közös kompozíciót. Gazdagítjuk a technikai megoldásokat és az eszközlehetőségeket pl.: plakettek, domborművek, viaszkarcok, lenyomatok, foltok stb. Saját élményeken alapuló cselekmények témában jelenjenek meg a mesék, énekes játékok, ünnepek eseményábrázolásai is. A gyermekek plasztikai munkájában is jelenjen meg közös térbeni, többalakos kompozíció, egyegy mesejelenet, stb. Készítsenek bábokat, játék kellékeket és vonják be szüleiket az óvoda szépítésébe. 58

59 Segítjük a gyermekeket abban, hogy az építés során nagyobb méretű elemekből, térben tudjanak összeállítani pl.: búvóhelyeket, stb. Biztosítjuk a több napon át tartó építés lehetőségét is. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. Az alkotó-alakító tevékenységek a mindennapi játékba integrálódnak. Annyi gyermek vegyen részt a tevékenységben, amennyit az adott technika lehetővé tesz. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Formaábrázolásuk változatos, színhasználatuk gazdag, emberábrázolásukban megjelennek a részformák, Örül az alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak, A gyermekek alkotására jellemző, a részletes formagazdagság, többszintű ábrázolás előtérkiképzésű ábrázolás, a színek egyéni alkalmazása, Téralakításban, építésben átrak, ötletesek, együttműködőek, Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne, Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak a alkotásáról, Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikáka 5.5. MOZGÁS - MOZGÁSOS JÁTÉK Ép testben ép lélek. (Iuvenalis) 59

60 A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató -, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenziv fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépített testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére ( pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás). A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperativ mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Célja: Testséma kialakítása, testrészek neveinek bevésése a mozgásformák hétköznapi megnevezésének megismerése, a téri fogalmak megértése, lemozgása. A gyermekek természetes mozgásának, testi képességeinek, teherbíró-képességének, egyes szervek teljesítőképességének fejlesztése, melyek felerősítik az egészséges életmódra nevelés hatását. 60

61 A pedagógus feladatai: A természetes mozgás, a testi, cselekvő és feladatmegoldó képességük, ügyességük, állóképességük fejlesztése. Mozgáskultúrájuk, bátorságuk, fegyelmezettségük, kitartásuk erősítése. A társra figyelés fontosságának kialakítása. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőség biztosítása. A éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása. A testséma kialakulása a testrészek megismerése elengedhetetlenül szükséges az énkép megszületéséhez. A foglalkozásokon tényleges szempont a gyermekek térben elfoglalt helye, a térben való mozgás közben elegendő hely keresése, saját maguk, testük és a tárgyak viszonyának elhelyezkedésének sokoldalú megtapasztalása. 5 A verbális fejlesztés, azaz a beszéd észlelése, értése, minden korcsoportban kitüntetett szerepet kap. A foglalkozáson előforduló valamennyi új szó, kifejezés, a gyermekek szókincsét bővíti. Az irányok, a testrészek nevei, mozgással egybekötve vésődnek be a leghatékonyabban éves kor a nagymozgások fejlesztésének a legideálisabb szakasza. (pl.: járás, futás, kúszás, stb.) Ismerkedjenek meg a futásgyakorlatokkal (pl.: futás különböző irányban, futás feladattal, stb.) Járás gyakorlatok (kanyarodással, tárgyak kerülésével, stb.). Ugrógyakorlatok (szökdelések, sorozat ugrások, nekifutásból fellépés, majd leugrás, stb.) Dobás gyakorlatok (hajítás, helyből távolba, állva, feldobás-elkapás, stb.) Támasz gyakorlatok (csúszás, kúszás, mászás) Talajtorna, pl. gurulás a test hossztengelye körül Egyensúlyozó gyakorlatok, játékokon. Alkalmazunk többféle kézi szert, a különböző típusú mozgásos játékokhoz. A mozgásfejlesztő játékokat mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alakítsa. Megmutatjuk a helyes mintát és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását. 61

62 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgások fejlesztésére kerüljön a hangsúly. A futásgyakorlatok bővüljenek akadályokkal, átbújással, tárgyhordozással, stb. Az ugrás gyakorlatok pl.: egy lábon, páros lábon, helyből távolugrással egészítjük ki. Dobás gyakorlatok során próbálják meg a célba dobást egykezes felsődobással, labda vagy babzsák távolba hajításával, gyakran játszanak labdagyakorlatokat. Gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon, szereken. A talajtorna anyagaként jelenjen meg a gurulóátfordulás, és a kézenállás előgyakorlat. Kapjon kiemelt szerepet az egyensúlyérzék fejlesztése a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálása. Tervezünk lábboltozat erősítő speciális járás és gimnasztikai gyakorlatokat. A 6-7 éves gyermekeknél kiemelten fejlesztjük többek között a finom motorikát, nem elsősorban azért, mert az iskolában szükség lesz az írás elsajátításánál a kézizmok koordinált mozgatására, hanem azért, mert erre a korra várható el, az idegpályák kiépülése révén a finommozgás vezérlésének a képessége. a speciális funkció fejlesztése a kitüntetett szerepet azért kapja, hogy amíg be nem érett gyerekek a több gyakorlási lehetőségek során beérhessék társaikat. 6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Sokféle mozgáselemet ismernek. Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, az alaklátás, a finom motorika alakítása, és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. Gyakran végzünk kisebb testrészekkel végzett mozgásokat. Használunk különböző kézi szereket, pl. szalagokat, botokat, labdákat, stb. Különböző típusú futógyakorlatokat sorverseny, váltóverseny, versenyfutás közben gyakorolják. Ismerkedjenek a fokozódó futás, gyors futás és lassú futással. Végezzenek sorozat, magas és távolugrásokat. Játszanak dobós és labdagyakorlatokat. Végezzenek támaszgyakorlatokat. Ismételjék a talajtorna elemeket, gurulóátfordulási, kézenállási és egyensúlyozó járást. Szervezünk sport programokat. A szokásos eszközökön kívül használják még: Body-Roll 62

63 hengert, füles labdát, talpformát, hálót, ugráló kötelet, billegőt, kötéllétrát, Tini-kondi. Az időjárás figyelembevételével lehetőleg a szabadban végezzük a testnevelést. A különböző szervezeti formák megtartása a gyermek mozgásszükségletének kielégítésében Biztosítjuk a gyermekek szabad mozgását a délelőtti és a délutáni udvari játék és a séta során. A testnevelés foglalkozásokat mindhárom korosztálynak heti 2 alkalommal szervezzük meg, különböző időkerettel. A mindennapi testedzés mindhárom korosztálynak ajánlott. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek korcsoportonként különböző időkeretben zenére mozoghassanak. A szabadban szervezett énekes játékok és népi játékok is jól szolgálják a gyermekek mozgásszükségleteinek kielégítését. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Mozgástapasztalataik az egyensúlyozásban, ugrásban növekednek. Cselekvőképességük gyors, mozgásban kitartóak. Ismerik az irányokat, tudnak a térben tájékozódni. Megszeretik és igénylik a mozgást. Betartják a szabályokat a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok, játszásakor. Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Aki a múltját nem becsüli, a jövőjét nem érdemli. A gyermekek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok 63

64 védelmét, az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. A gyermek környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík-és mennyiségszemlélete. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Tevékenység célja: A gyermekek figyelmét fordítsuk a szűkebb és tágabb környezetünk természeti- emberi-tárgyi kapcsolatai, formai alaki mennyiségi nagysági - téri viszonyai megismerése felé. A valóság fokozatos és folyamatos felfedezésével a gyermekekben az egymáshoz, a természethez, az emberi alkotásokhoz, a hagyományokhoz, a szülőföldökhöz való pozitív érzelmi viszony kialakítását. A környezettudatos magatartásra nevelés- mint a fenntarthatóságra nevelés egy aktuális, központi témája a szemlélet kialakításának és formálásának szempontjából meghatározó jelentőséggel bír. A pedagógus feladatai: A környezet tevékeny megismerésére alkalom, idő, hely, eszközök biztosítása, a spontán és szervezett tapasztalat - és ismeretszerzésre. A gyermekek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában egyaránt. 64

65 Környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása. A környezet megismerése során jusson matematikai tartalmú tapasztalat a gyermekek birtokába, és azokat a tevékenységekben alkalmazza. A éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak. A 3-4 éves gyermekek az óvodai élet megkedveltetése után ismerkedjenek meg az óvoda szűkebb környezetével és az ott lévő tárgyak, személyek, dolgok tulajdonságaival. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit. A szervezett egészséges nap keretében ismerkedjenek az eddig ismeretlen ételféleséggel, az egészséges táplálkozás alapjaival./ gyümölcsnap, turmixok, nyers zöldsége fogyasztása / Gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat, stb. Beszélgessenek a család tagjairól és a csoporttársaikról. Ismerjék meg az óvoda környékét és az ott található boltokat, intézményeket, az arra élő állatokat, növényeket és esztétikai alkotásokat. Beszélgessenek a környezetben látható formákról, nagyságbeli, mennyiségi jellemzőiről. Séták során ismerkedjenek a közlekedéssel. 4-5 éves gyermekek tapasztalat és élményszerző sétáit az óvoda közvetlen környezetében szervezze meg. Figyeljék meg évszakonkénti az időjárás változását. Az egészséges nap keretében készítsenek zöldség, gyümölcs, vitamin salátákat / a szülők bevonása / A gyűjtött terméseket hasznosítsák. Kerüljön sor ezek és más megismert dolgok, tárgyak felismerésére, megnevezésére, összehasonlítására, szétválogatására és összemérésére is. Végezzenek csiráztatást, rügyeztetést, hajtatást. Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között. Képesek legyenek az otthonuk és a családtagjaik bemutatására. Látogassanak el orvosi rendelőbe, szolgáltató üzletekbe, intézményekbe, stb. Gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait, és közben ismerjék fel a közlekedési eszközöket, azok méret- és formabeli különbözőségeit. 65

66 Sétáik során bővítsék ismereteiket a háziállatokról, madarakról, bogarakról. Nézegessenek képeket, lehetőség szerint felvételeket a vadállatokról is. Az éves gyermekek más érdeklődéssel forduljanak a tágabb környezetük felé. Falunk fontosabb épületeit ismerjék fel és tudják a funkcióját. Fogalmazzák meg azok hasonlóságait, forma- és méretbeli különbözőségeit. Vegyék észre az évszakok szépségét, sokszínűségét, a környezet szennyeződéseit, a növények fejlődési feltételeit. Lehetőség szerint gondozzanak akváriumot, csíráztassanak. Az egészséges nap keretében önállóan készítsenek salátákat, gyümölcs zöldség és figurás szendvicseket. Ismerkedjenek meg a különböző gyógyteákkal, tanulják meg egy-egy gyógynövény hasznát. / pl.: bodzaszörp készítése, csipkebogyó tea, lekvár, A gyermekek ismerkedjenek gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő ismertebb növényekkel. Ismerjék az állatok környezetét, életmódját, hasznát. Télen etessék a madarakat. Az összegyűjtött anyagok, dolgok, termések felhasználásával végezzenek becsléseket, méréseket, összehasonlításokat, sorba rendezéseket, mennyiségi tulajdonságuk szerint is. Segítsük a számfogalmak kialakulásában is. Látogassanak elmúzeumba, színházba, kiállításokra, építkezésekhez, bölcsödébe, óvodába, iskolába, vasútállomásra, munkahelyekre. Legyen ismeretük a szárazföldi, vízi, és légi közlekedésről. Tegyenek kirándulásokat erdőkbe, parkokba. Család fogalmuk legyen tiszta, tiszteljék szüleik foglalkozását, munkahelyét. Sorolják fel testrészeiket, ismerjék az érzékszervek funkcióját, ápolását. A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében elsősorban a közvetlen tapasztalat és élményszerző udvari megfigyelésen és sétán, kirándulások alkalmával történik. A természeti - emberi - tárgyi környezeti téma megfigyelését célzó sétákon mindkét óvónő, és lehetőség szerint a dajka is részt vesz. Többször szervezünk hosszabb sétákat, kirándulásokat, ahova a tízórait is magukkal vihetik (sportpályára, falunk határába.) 66

67 A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismerkedés során A környezetünk tevékeny megismerése során számtalan lehetőség nyílik a gyermekek szókincsének, nyelvi kifejezőkészségének fejlesztésére. A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes köszönési, bemutatkozási, megszólítási, vélemény-nyilvánítási, a szándékok kifejezését. Erősödjön a tapasztalatok közzé tétele, a látottak folyamatos elbeszélése. Lehetővé tesszük, hogy a gyermekek értelmesen, összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén: Gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, saját születési adataikat. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Tudják a hónapok, napok neveit, ismerjék a napszakokat. Gyermekek ismerik a környezetükben lévő jelentősebb épületeket és funkcióit. Ismerik a házi állatok, vadállatokat, madarakat, környezetük növényeit és azok gondozását. Ismerik az elemi szabályokat és a közlekedési eszközöket. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagysági és téri viszonyokat. Alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, mennyiség szemléletük. Megkülönböztetik az irányokat, és helyesen használják a névutókat. Tiszteljék a hagyományokat. Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd. Néphagyomány-ápolás és népszokások Az óvodai nevelés szerves része a "hagyományápolás". Így a modern világgal ötvöződve tovább él a népi kultúra, s a mai gyermekek is megtalálják benne a szépséget, az örömöt és a követendőt. 67

68 A néphagyomány-ápolás a különböző tevékenység-formákban is jelen van. A jeles napokat egy hosszabb előkészület vezeti be, amelyhez az óvónő folyamatosan biztosítja a változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben az együttjátszás, együtt munkálkodás, tervezgetés, örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás időszakát. Maga az ünnep a külsőségeivel együtt sem lehető erőltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. 2 Az óvodai élet hagyományos ünnepei Mikulás; Anyák Napja, évzáró, születésnapok; Gyermeknap; Idősek napja; Néphagyományokhoz kapcsolódó jeles napok, ünnepek Advent; Lucázás; Karácsony; Farsang; Húsvét; Pünkösd; Szüret; Falunapi programokon való részvétel Nemzeti ünnepeink: Március 15. Május 1. Október Június 4. 68

69 5.7. AZ ÓVODA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEI A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal azonosságot mutató egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység ( az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás stb.) A gyermeki munka jellegű tevékenysége -örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok ( mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermekek kompetenciájának a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. 69

70 A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások kialakítása) - a spontán játékos tapasztalatszerzés; - a cselekvéses tanulás; - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés; - a gyakorlati problémamegoldás. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A tevékenység célja: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladat: A különböző típusú, munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása. Az óvodások munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, elsősorban önmagukért és a közösségért végzik, kezdetben segítségünkkel, később teljesen önállóan. Mindegyik munkafajtánál mintát adunk az eszközök használatához és a munkafázisok sorrendiségének megismeréséhez. A megfelelő attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok alakítása. 70

71 A gyermekek cselekvő tapasztalással, minél többször éljék át a munka örömét, szépségét, hogy önként végzett aktív tevékenység legyen számukra. Az értékelésünk legyen buzdító, megerősítő, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a rendszeres munkavégzéshez. Mindhárom korcsoportnál nagy jelentőségű az önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás. A 3-4 éves gyermekek vegyenek részt a növények, állatok gondozásában. Segítsenek termések, falevelek elszállításában, veteményezésben, növények locsolásában, stb. Bevonjuk a gyermekeket az alkalomszerű munkába, ami lehet esetleges, de lehet szabályosan ismétlődő. Szabályosan ismétlődő pl.: játékok elrakása, tisztítása, jelentés elvitele, stb. A 4-5 éves gyermekek közösségi kapcsolatát jól fejleszti a naposi munka, ezt az önkiszolgáló tevékenység jól előkészíti. A dajkákkal közös megállapodás alapján kialakítjuk a gyermekek összehangolt cselekvésláncát. Alkalomszerű ismétlődő munka a játékok helyre rakása, a csoportszoba átrendezése, ajánlott heti egy alkalommal az úgynevezett "Nagytakarítási nap" kijelölése, mosdó rendjének a megőrzése. Megtervezzük az egyéni megbízások lehetőségeit, pl. információk közvetítése, kisebbek segítése az öltözködésben, ajándékkészítés, a jeles napok előkészítése. A gyermekek segítsenek a szobanövények gondozásában, virágoskert ápolásában, az óvodaudvar tisztántartásában. Segítségünkkel etessék a madarakat. Az éves óvodások önállóan végzik a naposi munkát. Letörlik az asztalt és felseprik a morzsákat. Az alkalomszerű munkákat a gyermekek önálló vállalkozás alapján végezzék, s nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat. A gyakori dicséret, elismerés hatásával érjük el, hogy a gyermekek szívesen vegyenek részt a munkában. Végezzenek környezetszépítő munkát, játékok tisztítását, egyszerű javításokat.. Segítsenek a kicsik öltöztetésében. Minél több műveletet tudjanak önállóan végezni. A kerti szerszámokat használják önállóan! Segítsenek az udvar tisztántartásában. 71

72 A fejlődés eredménye az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek közösen dolgozni, Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát, Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában, Szeretnek meglepetést készíteni egymásnak, szüleiknek, felnőtteknek. 72

73 6. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI 73

74 Az óvoda és a család Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól, a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait. Az óvoda a családdal együttműködve, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlődése érdekében. A szülők jogainak érvényesítését segíti az óvoda pedagógiai és szervezeti alapdokumentumainak elkészítésekor a Szülői Munkaközösség képviselői révén: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Az együttműködés formái óvodánkban: - családlátogatás (szükség szerint) - igény szerint anyás befogadás - napi kapcsolattartás - szülői értekezletek - fogadó hét - szervezett rendezvények - Óvodánkban jól szervezett Szülői Munkaközösség van, munkájával támogatja, segíti mindennapi nevelőmunkánkat, hozzájárul óvodai rendezvényeinek színvonalasabbá tételéhez.. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.. Az óvoda és az iskola A folyamatos, tartalmas kapcsolat fenntartása az 1. osztályos nevelővel, igazgatónővel, ezáltal is elősegítjük a gyermekek zavartalan iskolakezdését. A kapcsolattartás formái: látogatások tapasztalatcserék egymás rendezvényein való megjelenés. 3. Az óvoda külső kapcsolatai Cél: Tartalmi kapcsolat kialakítására törekszünk a fenntartóval, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, védőnő, orvos-fogorvos, a gyermek és ifjúságvédelmi intézményekkel, Szakértői Bizottsággal. Gondoskodunk a különleges gondozást igénylő gyermekekről: logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus 74

75 Tartalmi kapcsolat kialakítására törekszünk a fenntartóval, a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekkel, a nevelési tanácsadóval, védőnő, orvos-fogorvos, a gyermek és ifjúságvédelmi intézményekkel, Szakértői Bizottsággal. Gondoskodunk a különleges gondozást igénylő gyermekekről: logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus 75

76 7. SAJÁTOS FELADATOK, SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK a legtökéletesebb törvények értéktelenek, ha hiányzik a társadalmi lelkiismeret, amelyik egyedül tudja a gyermekvédelmet élő valósággá tenni. / Dréhr Imre dr / Gyermekvédelmi program: Átfogja az óvodai élet egészét azzal a céllal., hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését: A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez. Joga van ahhoz, segítséget kapjon a saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához. Joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással, elhanyagolással szembeni védelemhez. Feladataink a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: Pedagógiai és szociálpedagógiai eszközökkel a gyermekeket érő káros hatások megelőzésére törekvés A gyermekek elemi szükségleteinek / élele4m, ruházat, pihenés biztosítása családjukban / A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az óvoda orvosi szolgálaton keresztül. / gyermekorvosi vizsgálat, szemészet, stb. / A gyermekek fejlődését veszélyeztető okok és körülmények megelőzése, feltárása, megszüntetése a családi háttér, környezet, a gyermekek személyiségének alapos ismeretében. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek folyamatos feltérképezése, családi körülmények alapos megismerése. 76

77 Az időben történő hatékony segítségnyújtás érdekében kapcsolattartás a jelzőrendszer többi tagjával: védőnőkkel, bölcsődével, gyermekorvossal, általános iskolával, önkormányzattal, családsegítő szolgálattal. A család szociális, anyagi helyzetének megfelelően a gyermekeknek nyújtható támogatások, / rendszeres;- rendkívüli gyermekvédelmi segély, étkezési díj csökkentése / és más szociális támogatás felkutatása, tájékoztatása,/ rendszeres nevelési támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, / tájékoztatás tanácsadás a gyermek szüleinek, kiemelten kezelve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Olyan segítő kapcsolat kiépítése a gyermek családjával, amelynek alapja a megértésükre törekvés, mivel segíteni a gyermek problémáját csak komplex rendszerben kezelve a családdal együttműködve lehet. A gyermek és családja összekapcsolása / kompetens szakemberek segítségével / élethelyzetük javítása érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal. Rendszeres együttműködés a segítő szakma képviselőivel, kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőseivel. Indokolt esetben / pl.: súlyos veszélyeztetettség, bántalmazás / hatósági eljárás kezdeményezése. A tanköteles gyermekek óvodába járásának folyamatos ellenőrzése, szükség esetén jelzés a szülőnek Gyermeket érintő diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés. A cigány etnikumból érkező gyermekek kulturális, szociális hátrányainak csökkentésére törekvés / fejlesztőfoglalkozások biztosítása /. Az óvodáinkba járó sajátos nevelési igényű, tartósan beteg gyermekek fejlődését segítő speciális ellátás biztosítása / gyógytestnevelés, fejlesztőfoglalkozás /. SNI Programunk 77

78 8.ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS RENDSZERE 78

79 A SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE: AZ ÖNÉRTÉKELÉSI RENDSZER BEVEZETÉSE A PEDAGÓGUSOKRA VONATKOZÓ BELSŐ ELVÁRÁSOK: SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA PEDAGÓGUS BELSŐ ELVÁRÁSRENDSZERE Pedagógiai módszertani felkészültség Fontos feladata legyen a pedagógusnak az önfejlesztés, hogy olyan korszerű szaktudományos tudással rendelkezzen, melyet felhasználhat a tanítás-tanulás folyamatában. A tevékenységszervezésben, ismeretszerzési folyamatban változatos módszereket alkalmazzon. A tanítás-tanulás folyamatában adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy ismereteiket új helyzetekben is kipróbálhassák, alkalmazhassák tudásukat. A módszerek kiválasztásánál szem előtt tartja azokat, melyek segítik a gyermekek különböző képességeinek kibontakozását. Alkalmazza a DIFER felméréseket, mellyel a gyermekek hétféle készségszintjét mérheti, valamint a gyermek szocializációjának, érzelmi állapotának megismerésére törekedjen. Az egyéni bánásmód alkalmazásával segítse a gyermek önmagához képest fejlődését. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével válasszon a nevelési- tanítási módszerek közül. 79

80 A mérési eredmények segítsék őt a pedagógiai munkában, a hiányosságok feltárása pedig a felzárkóztatás folyamatában. A tanítás-tanulás eredményessége pozitív megerősítést adjon, és ez további sikerekre késztesse a gyermekeket. Alkalmazott módszerei illeszkedjenek a tananyaghoz. Fogalomhasználata pontos, érthető legyen a gyermekek számára. A tanítás-tanulás folyamatában építsen a gyermekek élményeire, tapasztalataira, más forrásból szerzett tudására. 2 Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflex Pedagógiai munkáját éves tervek tematikus tervek tevékenységi tervekre, vázlatokra lebontva tervezi meg. A pedagógiai munkáját, a tevékenységeket komplex módon tervezze meg. A megvalósítás érdekében tudatosan tervezi a módszereket, eszközöket, többféle módszertani megoldásban gondolkodik. Logikusan építi fel a tevékenységtervet, a gyermekek figyelmének felkeltésével a motiválással indítja, és nem marad el az egyéni értékelés, dicséret, megerősítés. A nevelési célokat meghatározza, ehhez figyelembe veszi az éves terveket. Tervező munkájában épít a gyermekcsoport összetételére, a fejlettségi szintjére, figyelembe veszi a különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlettségét. 3. A tanulás támogatása A tervezésben és a megvalósításban rugalmas, tudatosan épít a gyermek aktuális lelki állapotára. A gyermekek közös élményeire építve motivál. Szükség esetén segítséget kínál a tanulási gondok megoldására. 80

81 A tanulási tér kialakítását előkészíti, majd olyan légkört teremt, amelyben a gyerekek hibázhatnak, több megoldást kipróbálhatnak. A gyermekeket ösztönzi az otthoni IKT eszközök használatára. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség A gyermekek lelki, érzelmi állapotának felmérése után tudja kezdeni a fejlesztést. Az egyéni fejlesztést szem előtt tartja. Felismeri a gyermekek tanulási, személyiségfejlődési nehézségeit 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmikulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt. Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli. Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait. A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. A pedagógus előítéletektől mentes, a roma tanulók és családjaik irányában elfogadó magatartást tanúsít Hogyan jelenik meg a közösségfejlesztés pedagógiai munkájában(helyzetek teremtése eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeibe való részvétel)? Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz. A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri. Helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. 81

82 Óráin többnyire fegyelmezett munka folyik. 6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése Visszajelzései folyamatosak, pozitív, konstruktív értékelést ad, amely ösztönzi a gyermekeket a még jobb feladatmegoldásra. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel. A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások (pl. projektoktatás, témanap, ünnepség, kirándulás) megvalósításában 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz AZ ÓVODA IRÁNYÍTÁSI-SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, SÉMÁJA (Az érvényes SZMSZ alapján) Az intézményvezetés rendje, a vezetők közötti munkamegosztás Az óvodavezetés szerkezeti felépítése Óvodavezető 82

83 Tagintézmény vezetők Óvodavezető helyettes Konyhai dolgozók Óvodapedagógusok Dajkák Egyéb kisegítő alkalmazottak Alkalmazottak létszáma: 20 fő 8.2. AZ ÓVODA VEZETÉSE SZMSZ alapján A SZILI MESEVÁR.KÖRZETI ÓVODA INTÉZMÉNYI ELVÁRÁSRENDSZERE VEZETŐ 1.A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása - A Nevelési program által meghatározott célkitűzések és feladatok megfogalmazását segíti. - Az éves terv összhangban legyen a nevelési tervekkel, a gyermekek érdeklődéséhez és az intézmény sajátosságaihoz igazítsa a tevékenységek tartalmát. - A tanítás-tanulást az óvodai nevelésben egységes, tervezett, többéves folyamatként kezelje. 83

84 - Saját telephelyén és a székhelyóvodában lévő munkatársakkal egymást segítve tevékenykedik, fáradozik azon, hogy elérje a tervezett célkitűzéseket és minél eredményesebb legyen a tanulási folyamat. - Feladatai között fektessen hangsúlyt arra, hogy a gyermek mindenek feletti érdeke, fejlődése és fejlesztése az első. - Tudatos, tervszerű nevelőmunka végzése a gyermek alapkészségeinek fejlesztésére. - A dokumentumok, tervek elkészítésekor az előző mérési eredményekre alapoz, értékeli az elvégzett munkát, elért eredményeket, az esetleges hiányosságokat, visszacsatolásként jelöli ki és segíti megvalósítását. - Nevelésben elért sikereit és mérési eredményeit megosztja munkatársaival, segíti az ezzel kapcsolatos elemző munkát. - Folyamatosan figyeli és fejleszti a gyermekek egyéni teljesítményét. - A fejlesztésre alapozottan gyűjti össze a gyermeki személyiség megfigyelésének, értékelésének szempontjait. - Konkrét, építő jellegű értékelése vigye előre a gyermekeket, kollégákat a fejlesztésben. - Támogató nevelési-tanulási környezetet hozzon létre és saját értékelési stratégiájában is. - Intézménye tervező munkája jól felépített legyen, az éves terv, tematikus tervek tevékenységek tervezése szolgálja a nevelési programban meghatározottak végrehajtását. - Saját maga által kitapasztalt sikeres nevelési módszereket, technikákat szívesen átad másoknak, tetteit nem a szakmai féltékenység, hanem pedagógus társainak segítése vezérli. - Elvárásait a gyermekek fejlettségi szintjéhez igazítsa, segítse az egyéni fejlesztés megszervezését. - A különleges bánásmódot igénylő gyermekek szakvéleményében javasolt egyéni fejlesztéseket beépítteti a nevelés folyamatába, gondoskodik arról, hogy az önmagához képest elért eredményt értékeljék. - Szülői értekezleteken, egyéni beszélgetéskor felhívja a figyelmet a gyermekek rendszeres óvodába járására. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása: - Legyen nyitott, befogadó a változásokra, küldetésnek tekintse irányító munkáját. 84

85 - Szülői értekezleteken ismerteti az óvoda profilját, szellemiségét, jövőképét, ennek tudatában irányítja a nevelőmunkát. - A jövőképhez igazított cél és feladatrendszer legyen összhangban a vezetői programban meghatározottakkal. - Az új kihívásokra pozitívan reagál, aktívan tevékenykedik, szervező, irányító munkát folytat. - Nevelési értekezleten tájékoztatja a pedagógus társait a változás szükségességéről, fontosságáról. - Feladata a változtatási folyamat tervezése, megvalósítása. - Csoportnapló és más dokumentum vezetése, ellenőrzése közben figyel a célok végrehajtáshoz szükséges feladatok elvégzésére, a hiányosságokat pótolja. - A gyengeségeknek, hiányosságoknak pótlására intézkedési tervet készít, melyben meghatározza a feladatokat, a határidőket, felelősöket. - Elkészíti a Nevelési program és a Vezetői pályázat alapján az Éves munkatervet, hozzá kapcsolódó Intézkedési tervet, Belső ellenőrzési tervet, a Beszámolót, amelyben meghatározza a az értékelést, visszacsatolást. - Nevelési értekezleten a tervezett programokat ismerteti, gyengeségeket kiemeli és tevékenyen tervez ennek megszűntetése érdekében - Vezetői feladatait nem egyedül végzi, megosztja a helyettes, illetve tagóvoda vezetőkkel, kollégákkal. - Továbbképzések biztosítása a pedagógusok számára, a gyengeségek erősítésére. - A innováció,a megújulás, fejlesztés támogatása. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása: - Kérdőívek interjúk kiosztása, elvégzése, eredmények elemzése, felhasználása. - Nevelőtestület által készített vélemények összegzése, kiértékelése. - A vezetési stílusra vonatkozó esetleges negatívumok okának megkeresése, erre való reagálás. - A pozitív vezetői tulajdonságok közvetítése a helyettes vezetőknek. 85

86 - Elismeri, elfogadja a kritikát, próbál jó irányba változni, változtatni, ha kell képezi magát. - Szükség esetén segítséget kér vezetőitől, vezető társaitól, tanulmányozza az új törvényi előírásokat. - Folyamatos önképzést folytat. - Naprakész szakmai ismeretekkel rendelkezik, nyitott újabb továbbképzéseken részt venni a fejlődés érdekében. - Betartja az etikai kódex szabályait. - Vezetői pályázatában leírtak végrehajtására törekszik. - Vezető társai, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség számára nyilvánossá teszi a vezetői pályázatát. Ennek értékelését folyamatosan végzi. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása - Mint tagóvoda vezető a felelősségi köröket meghatározza, gyermekvédelmi felelős, balesetvédelmi, tűzvédelmi, higiéniai védelmi felelős egy személyben. - Vezetési feladatait egyedül végzi, koordinálja az intézményt a székhely óvoda vezetőjével. - A belső Ellenőrzési Csoport koordinálja az önértékelési rendszer működtetését, az ellenőrzési tervben szerepel a tagintézmény vezető. - Nem tagja a BECS-nek, de hospitálóként egymás látogatása nyitott intézményen belül. - Az értékelési rendszerben nevelőtestületi értékelőként is részt vesz. - Munkatársi és nevelési értekezleten ismerteti az önértékelés eljárásrendjét. 5. intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása - Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait. - Az óvodapedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. - Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet. - A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. 86

87 - Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.). - Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például udvar, kert, játszókert, sportlétesítmények eszközei, fejlesztő eszközök). - Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. - A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. Hogyan biztosítja az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságát? - Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomon követhetőségét, ellenőrizhetőségét. -Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az éves munkaterv; Ellenőrzési ütemterv A pedagógiai és gondozó munka belső ellenőrzésének rendje: Az óvodavezető ellenőrzési ütemterv alapján a gondozási és pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai: Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, Segítse elő az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét, hatékonyságát, Az óvoda vezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 87

88 Az ellenőrzés fajtái: - tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés - spontán, alkalomszerű ellenőrzés a.) problémák feltárása, megoldása érdekében b.) a napi felkészültség felmérésének érdekében Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. Az ellenőrzésre jogosult - a technikai személyzet munkáját az óvodavezető és az óvodavezető helyettes, - a pedagógusok munkáját az óvodavezető, az óvodavezető helyettes, tagintézmény vezetők végzik. A program megvalósításának értékelése a "fejlődés eredménye óvodáskor végén" címszó alatt megfogalmazottakkal összevetve történik. Ehhez viszonyítva ellenőrizhető, elemezhető, értékelhető a gyermekek fejlettségi szintje. Az itt megfogalmazott fejlődési jellemzőket minden esetben nem lehet elérni. Mindig az adott gyermekcsoport, benne az egyes gyermek képességeihez, fejlettségéhez viszonyítva kell eldönteni, hogy milyen szintű teljesítményt fogadunk el sikeresnek. A programhoz a következő dokumentumokat kell elkészíteni: - éves pedagógiai terv, - csoportnapló tartalmazza a gyermekek legfontosabb adatait,(névsor, napirend, hetirend) nevelési, - fejlesztési tervek - 3 hónap, gondozási, - nevelési terv - félévente - tevékenységek tervezése - hetente, - szervezési feladatok -3 havonként, - reflexiók hetente, 88

89 - Egyéni fejlődés-fejlesztés dokumentumai: tartalmazza a csoportban dolgozó óvónői megfigyeléseket, tapasztalatokat, gyermekek képességszintjeit fejlesztési feladatokat. - A szakmai dokumentumok segítik az ellenőrzést, értékelést, elemzést. A program ellenőrzésében, értékelésében a csoportban dolgozó óvónők, az óvodavezető, a szaktanácsadó vesz részt. Az óvodavezető évközi ellenőrző, értékelő munkájára vonatkozó előírásokat a SZMSZ és az éves munkaterv is tartalmazza. A program ellenőrző, értékelő elemzését a nevelési év végén végezzük. Óvodavezető - végzi a dokumentumok elemzését személyi, tárgyi és egyéb fejlesztések vizsgálatát MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS 8.5. Minőségbiztosítási Program, amelyben folyamatszabályozottan rögzítve van az ellenőrzés, értékelés, a dolgozók teljesítmény értékelésének, valamint a partnereink igény és elégedettségmérésének módja. A nevelőmunka ellenőrzése Helyi szinten ellenőrizhet: Óvodavezető Óvodapedagógus/önellenőrzés, önértékelés/ Szakfelügyelő Belső ellenőrzési csoport /BECS/ Az óvodapedagógus önmagát ellenőrzi, és saját munkáját értékeli. Törekszünk arra, hogy valamennyi problémás helyzetet óvodapedagógus párunkkal együtt elemezzük. A szakmai munka és működés ellenőrzését az óvodavezető végzi a belső ellenőrzési csoporttal együtt. A vezető olyan ellenőrzést végez, amely minden dolgozót érint és mozgósít. SZMSZ.. MIP Minőségpolitikánk Minőségirányítási rendszerünk: Szakmai innovatív értékelő fejlesztés, Gyermekek egyéni fejlesztése, értékelése, Intézményi értékelés, Partneri igény és elégedettség mérése, Emberi erőforrások menedzselése. 89

90 8.5. ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKVÉDELEM FÓRUMA SZMSZ A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok da) felvételivel kapcsolatos adatok, db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok, df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma, A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, c) nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az óvodai foglalkozás vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, valamint ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, 90

91 b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, érdekérvényesítés szerve, a Szülői Munkaközösség Gyermekek jogai. SZMSZ Gyermekvédelmi törvény ismerete, megismertetése. Gyermekvédelmi törvény alkalmazása. Képviselő Testület 9.AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI: AZ ÓVODÁBA LÉPÉS: Jogszabályalkotás: szeptember 1-től: Nkt. 8. (2)] A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, amennyiben az óvoda fenntartója több óvodát tart fenn, az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A települési önkormányzat közzéteszi az óvoda felvételi körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki életvitelszerűen az óvoda körzetében lakik (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító óvoda). Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az óvoda fogadja a két és fél éves gyermekeket is. ISKOLÁBA LÉPES FELTÉTELEI A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően 91

92 válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. A tankötelezettség kezdetéről a) az óvoda vezetője, b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 92

93 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A tankötelezettségre vonatkozó szabályok 2012 szeptember 1-jétől változtak meg. A évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről leírja, hogy a gyermek abban az évben tanköteles, amelyben augusztus 31.-ig betölti a 6. életévét, illetve legkésőbb a következő évben lesz tanköteles. A szakértői bizottság javaslata alapján még egy évig óvodába járó gyermek az egy év letelte után válik tankötelessé. 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes, Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. 93

94 - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek -egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. 94

95 10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK INTÉZMÉNYÜNK NEVE: SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA Nyilvánosságra hozatal: Nyomtatott formában megtekinthető: - a központi óvodában - tagintézményeknél 95

96 A SZILI MESEVÁR KÖRZETI ÓVODA Pedagógia Programját elfogadom, és egyet értek a Köznevelési Törvény változásaival.: Hegyiné Perlaki Rita Némethné Nagy Nóra Markotányos Tamásné Rónainé Mészáros Erika Petőné Zámbó Ildikó Roncsné Horváth Judit Takács Tiborné Takácsné Sauer Szilvia Csikós Nikolett Huszkáné Major Mária A Szili Mesevár Körzeti Óvoda Pedagógiai Programját jóvá hagyom: Takács Tiborné Óvodavezető 96

97 11. FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Az óvodai nevelés programja Bp., OPI oldal 2. Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel (választható óvodai program) Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan oldalig 4. Óvoda az ezredfordulón Művelődési és Közoktatási Minisztérium Bp., Dr. Tóth Szöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában old. 6. Székely Lajos: Helyi óvodai nevelési programok készítése Egészségvédelem, egészségnevelés köréből oldalig. 7. Köznevelési Törvény 12. IDÉZETT IRODALOM Gábor György: Gondolatok könyve

98 13.MELLÉKLETEK ETIKAI KÓDEX ÁLTALÁNOS ETIKAI NORMÁK 1. Alapkövetelmény: Tiszteld gyermekeidet! Tiszteld a gyermekeid szüleit! Tiszteld kollégáid! Tiszteld önmagad, tiszteld a hivatásod! 2. Rendelkezzen hivatástudattal és álljon hivatása magaslatán. Legyen birtokában annak, amit tanít. 3. Adjon maximális segítséget a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához. Védje meg a gyermekeit a veszélyes ártalmaktól. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységeiben Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket. 98

99 SZAKMAI ETIKAI NORMÁK: 1. A pedagógiai tevékenység gyakorlására való jogosultság. Pedagógus az a személy, akinek pedagógiai képesítése van és szakmai ismereteit foglalkozásszerűen alkalmazza. 2. A pedagógus kötelezettsége 2.1 A pedagógus tevékenységének általános célja a társadalom és az egyén érdekében végzett személyiségfejlesztés. 2.2 Tudatában kell lenni, hogy tevékenysége kihat a vele kapcsolatban levő személyek életére, ezért felelősséggel tartozik értük. Munkája során mindig tartsa tiszteletben az emberi jogokat, a gyermekek jogait és a személyiséghez fűződő jogokat. 2.3 Szakmai tevékenységét a korszerű tudományra alapozottan legjobb meggyőződése szerint köteles végezni. 2.4 Egyénileg, illetőleg szervezett továbbképzéseken állandóan gyarapítsa szakmai, elméleti és gyakorlati ismereteit, fejlessze általános műveltségét. 3. A munkafeltételek biztosítása 3.1 Törekedjék arra, hogy munkafeltételei lehetővé tegyék a szakmai tevékenységmaradéktalan teljesítését. Kötelessége arra törekedni, hogy munkavégzéséhez a megfelelő feltételeket biztosítsa, biztosíttassa. 3.2 Állandóan legyen kész arra, hogy munkatársainak a munkafeltételek jobbítása érdekében javaslatokat tegyen, és ezek megvalósításában közreműködjék. 3.3 A demokratikus véleményalkotás és véleménynyilvánítás normatíváin belül maradva, szakmai és etikai állásfoglalásait is kellő tapintattal hozza. kollégái, a gyermekek és azok hozzátartozóinak tudomására. 99

100 3.4 Mint vezető, semmilyen formában nem élhet vissza beosztottai, a gyermek és a hozzátartozói bizalmával. Személyi ellentéteket a kooperatív konfliktus-szabályozás alkalmazásával gondosan, etikailag megnyugtatóan kell megoldani. 3.5 A pedagógus feladata, hogy közölje a kollégájával, ha magatartását, pedagógiai módszerét helytelennek, vagy károsnak tartja. A vitatott magatartást vagy módszert szélsőséges esetben a tantestület elé is tárhatja. 4. A szakszerűség követelményei 4.1 A pedagógus arra törekedjen, hogy mindenkor tudományosan megalapozott, korszerű ismereteket tanítson, és szakmai elvárásokat alkalmazzon. 4.2 A pedagógiai irányzatokkal szemben tanúsítson türelmet, a sajátjától eltérő más eredményes módszerek jogosultságát tiszteletben kell tartania. 4.3 Törekedjen kollégáival az egymás munkáját kölcsönösen támogató, hatékony munkakapcsolat kialakítására. Mint vezető fordítson gondot munkatársai szakmai fejlődésére. 4.4 Feladatainak lehető legjobb teljesítése érdekében működjön együtt más szakterületek szakembereivel. Köteles az együttműködésre olyan esetben is, amelyekben saját szakmai illetékességének korlátait felismeri. 4.5 A gyermekek értékelése az egyenlő esélybiztosítás alapján objektíven történjen. 4.6 A pedagógus munkája során, ha büntet, akkor körültekintően járjon el, nevelő szándéka ne párosuljon megalázással. 4.7 Módszereinek, eljárásainak megválasztásában érvényesíti szakmai autonómiáját. Kétes, vagy vitás esetekben köteles megfelelő szakmai állásfoglalás kialakításának érdekében az illetékes szakemberekkel konzultálni azok észrevételeit, ajánlásait tárgyilagosan megfontolni. 4.8 Módszereit, eljárásait mindig a gyermekek életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével tervezni, alkalmazni. 4.9 Személyiségének hatását nem használhatja fel politikai és világnézeti agitációfa, igyekezzék mindig objektív maradni. 100

101 5. A pedagógiai kapcsolat 5.1 A pedagógus munkája során tekintse partnernek a szülőt. 5.2 Törekedjék kiegyensúlyozott érzelmi életű gyermekek nevelésére, a gyermekkori pszichés zavarok megelőzését szolgáló mentálhigiénés elvek képviseletére, a társadalmi beilleszkedési zavarok megelőzésére. 5.3 Kötelessége, hogy különös figyelmet szentlejen a gyermekvédelem feladatainak. 5.4 Törődjön a természet, az ember és a környezet megbecsülésével, a környezetvédelmi ismeretek elsajátításával. 5.5 Szorgalmazza olyan összehangolt csoportmunka kialakítását, melynek keretében a gyermekekkel foglalkozó különböző képesítésű szakemberek tevékenysége pedagógiai rendszerré szerveződhet. 101

102 ETIKAI NORMÁK ÓVODAI DOLGOZÓK SZÁMÁRA 1. Adjon maximális segítséget a gyermekek képességeinek kibontakoztatásához. 2. Ne korlátozza a gyermekeket az ésszerű tevékenységükben. 3. Védje meg a gyermekeket a veszélyes ártalmaktól. 4. Ne alázza meg a gyermekeket. 5. Ne különböztesse meg tanítványait faji, vallási és nemzetiségi hovatartozás alapján. 6 Ne biztosítson egyes gyermekeknek jogtalan előnyöket. 7. Ne tegyen a gyermekek előtt hamis, indulatokat gerjesztő kijelentéseket, a testület belső információit nyilvánosan nem terjesztheti. 8. Politikai credóját az óvodában nem ismertetheti, és nem befolyásolhat másokat annak elfogadására. 9. Tartsa tiszteletben a vallásszabadság jogát, nem ehet elfogult vallási kérdésben 10. Legyen szociálisan érzékeny, segítőkész az arra rászorulók esetében. 11. Utasítsa vissza az őt méltatlanul ért etikai és szakmai elmarasztalásokat. 12. Ha a szakmai értékeket veszélyeztető jelenségeket lát, hívja fel erre felettesei figyelmét 13. Határolja el magát a méltatlan személyeskedésektől, intrikáktól és elvtelen szervezkedésektől. 14. Etikai joga munkahelyének szabad megválasztása, és nem köteles ismertetni megfontolásait munkahely változtatás esetén. 15. Személyesen, vagy szakmai választott képviselő útján joga van részt venni szakmai kérdések eldöntésében, s ezekről információt kérni. 16. Joga van képesítésének és végzettségének megfelelő munkabeosztást kérni, s ha aránytalan terhelést tapasztal, joga van ezt észrevételezni. 17. Magánéletének esetleges konfliktusait nem jelenítheti meg munkahelyén, emberi kapcsolatai nem ütközhetnek a közerkölcs és a jó ízlés normáival. 18. Megjelenése, magatartása, beszéd- és viselkedésmódja legyen példaértékű, mind a gyermek, mind a szülők előtt. 19. A pedagógusnak illetéktelen személlyel szemben titoktartási kötelezettsége van. 20. A szülő segítségét magáncélra nem veheti igénybe. 102

103 14. PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK ÓVODAI EGYÜTTNEVELÉSÉRE 1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR Köznevelési Törvény (továbbiakban: KT.) rendelkezik az óvoda helyi programjának elkészítésekor az SNI gyermekekre vonatkozó irányelvek figyelembe vételéről. A köznevelésről szóló törvény a gyermekeket két nagy csoportba sorolja: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, és az e csoporton kívül eső, vagyis kiemelt figyelmet nem igénylő gyermekek csoportjára. A köznevelésről szóló törvény a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek alatt azt a kört érti, amelybe tartozók sajátos tulajdonságuk, helyzetük, állapotuk miatt az átlagostól eltérő foglalkoztatást, figyelmet, speciális szakértelmet, eszközöket, felszereléseket igényelnek. A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek körét tovább bontja különböző csoportokra a köznevelésről szóló törvény: különleges bánásmódot igénylő gyermekekre, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A csoportosítás ezzel még nem ért véget, mert a különleges bánásmódot igénylő gyermekek körét három csoport alkotja: - a sajátos nevelési igényű gyermekek csoportja - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek csoportja - a kiemelten tehetséges gyermekek csoportja. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítva jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos 103

104 tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek./ Nkszt pont/ A következő csoportba tartoznak a sajátos nevelési igényű gyermekek akiknek a neveléséről, iskolai felkészítésükről a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján kell gondoskodni az óvodának. Sajátos nevelési igényű gyermek a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral / súlyos tanulási- vagy magatartásszabályozási zavarral/ küzdők csoportja. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek külön csoportjába tartoznak a kiemelten tehetséges gyermekek. Ez a kör az átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában levő magas fokú kreativitással rendelkezőket fogja össze, akikben felkelthető a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség./ Nkszt pont/ A Kt. a különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkozásokhoz való jogról, a gyp-i nevelési-oktatási intézményekről és képzési kötelezettségekről. 1 Szakvélemények, különleges gondozás. 2 Korai gondozás. 3 Fejlesztő felkészítés. 4 Intézmények. 5 Jegyző kötelezési lehetősége. 6 Szakértői bizottság feladatai. 7 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség. 8 Értékelés, minősítés alóli felmentés. 9 Egyéni foglalkozások, fejlesztési tervek, segédeszközök. 10 Szükséges szakemberek. A Kt. 34. a pedagógiai szakszolgálatokról. A Kt. 35. a gyógypedagógiai tanácsadásról, korai fejlesztésről, fejlesztő felkészítésről, a fogyatékosság szűréséről és vizsgálatáról, a logopédiai és gyógy-testnevelés feladatairól. A Kt. 52. (6) b. pontja: a habilitációs, rehabilitációs órákra vonatkozó időkeret 104

105 számításának módjáról. A Kt. IX. fejezetének 28. pontja: SNI gyerekek neveléséhez-oktatásához szükséges feltételekről. A Kt. IX. fejezetének 29. pontja: SNI gyermek fogalom-meghatározásáról. A Kt. 1.sz. melléklete: az intézményekben foglalkoztatottak létszámáról. A Kt. 2. sz melléklete: a nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatokról, valamint a nyilvántartó adatokról és azok továbbítási lehetőségeiről. A Kt. 3. sz. melléklete: a csoportok létszámhatárairól, továbbá, hogy melyik SNI gyermek hány főnek számít. 2/2005.(III.1) OM rendelet: irányelvek, alapfogalmak a SNI gyermekek óvodai neveléséhez. 2. CÉLJAINK A SNI gyermekek befogadásával kapcsolatos alapelvünk és hitvallásunk, hogy a korai segítségnyújtás nem jelenthet korai szelekciót, a korai diagnosztizálás nem jelenthet címkét, hanem az egyéni állapot megismerését, az esélyek diagnosztizálását. Ennek a célja, a megfelelő időben és a megfelelő módon biztosított korai nevelés. Intézményünk nyitott, befogadó, elfogadó, szeretetteljes, élményeket nyújtó környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk, amilyenek és úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek. Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együtt neveljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a tanulási, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, a kiemelkedő képességű és a többségi gyermekeket. Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI gyermekek együttnevelését, befogadását támogatja: 105

106 - Beszédfogyatékos / akadályozott beszédfejlődésű. - Enyhe fokban hallássérült, nagyothalló. - A hallását műtéti úton helyreállított / létrehozott hallássérült. - Ép értelmi képességekkel rendelkező autista, autisztikus. - A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő (figyelemzavar, hiperaktivitás ) - A megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő. Teljes integráció: a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. 3. A MEGVALÓSÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE / A FEJLESZTŐ- SEGÍTŐ PEDAGÓGIAI KÖRNYEZET NEGTEREMTÉSE 3.1. Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben részt vevő szereplők: a család, a gyermek, a gyermekközösség, az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevelőtestület. A pedagógiai szakszolgálaton keresztüli szakpedagógus foglalkoztatása, a szakvéleményben megfogalmazottaknak megfelelően. A fejlesztőpedagógiai végzettségű kolléga segítséget nyújt az adott csoportban dolgozóknak. A befogadó környezet megteremtése során rendszeresen konzultálunk külső szakemberekkel A csoportszervezés elvei: 106

107 Inkluzív nevelési formában csoportonként maximum két olyan kisgyermek fogadása, aki 2 főnek számít. A szocializáció segítse a játék, és a többi óvodai tevékenységen keresztül. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberekkel. A kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük, a fejlődést értékelő konzultációt félévente tartunk. A gyermek után-követése: fél évig 3.3. A szükséges tárgyi feltételek biztosítása: Szakember által javasolt speciális fejlesztőeszközök és a mindennapi tevékenységet segítő eszközök biztosítása. Fejlesztőszoba, logopédiai szoba, tornaszoba, fejlesztőprogramok, feladatlapok biztosítása. Szakkönyvek, szakirodalom beszerzése. 4. AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A fejlesztés kiemelt területei 4.1. Enyhébb fokban nagyothalló gyermek fejlesztésének feladatai: Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése. Beszédértés, szókincsfejlesztés. A gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi-kommunikáció 107

108 szituatív alkalmazása Akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztésének feladatai: A fejlesztés az anyanyelvi nevelést még intenzívebben középpontba állító, komplex nevelési környezetben valósul meg. Az óvodai nevelés során még fokozottabb az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése Magatartási zavarban szenvedő, autisztikus gyermekek fejlesztésének feladatai: Az óvodai nevelés elsődleges feladata a kommunikáció, szociális és kognitív habilitáció, terápia. Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre. Egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességfelmérés, fejlődési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik. Speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: A hátrányok csökkentése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember konkretizálja az adott gyermekre, melyet a munkaterv tartalmaz Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek: Kognitív és szociális képességek és készségek fejlesztése. A gyakoriságát, a módszerét a szakember határozza meg, és dokumentálja Szülői értekezlet, szülői fórum: Befogadó környezet kialakítása. Társadalmi érzékenységet, integrációt támogató találkozók biztosítása Családkonzultáció: SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése. 108

109 4.8. Továbbképzések: Nyitottabbá és alkalmasabbá tenni a nevelőtestületet az együttnevelésre. A segítő és támogató kommunikációs technikák, konfliktus-megoldási technikák elsajátítása Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodán belül: Segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában. Tanácsadói támogatás megszervezése. Szakmai támogatás, konzultáció a külső partnerekkel. Tervezés: Minden SNI gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik. A fejlesztési tervet az óvónő és a szakember együttesen készítik el. A fejlődés követése: Félévente a gyermek fejlődését áttekintjük. Közösen a szülő, a szakpedagógus és az óvodapedagógus. Beiskolázás: SNI gyermek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik. 5. DOKUMENTÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG 5.1. SNI gyerekekkel érkező dokumentumok: 1 Szülői dokumentumok: Az egészségügyi ellátás dokumentumai, szakvélemények, szakértői vélemények. 2 Pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: Szakértői vélemények, szakértői javaslatok száma, irattári száma SNI gyerekekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: 1 Egyéni fejlődési napló. 2 Tanév végi értékelés. 3 Jogszabályi előírások Szakmai dokumentumok: 109

110 1 Alapító Okirat. SZMSZ. 2 Helyi nevelési Program. 3 Gyermekvédelmi dokumentumok SNI gyerekek fejlődésével, készség és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: 1 A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása. 2 Folyamatdiagnosztika. 3 Egyéni fejlesztési terv. 4 A mentesítés lehetőségei. 5 Pedagógiai vélemények. 6 Vonatkozó jogszabályok, szakszavak gyűjteménye SNI gyerekek integrálásának pedagógiai folyamata: 1 Az eltérő gyermek szakértői vizsgálatának előkészítése. 2 A gyermek szüleinek tájékoztatása az őket megillető jogokról. 3 SNI gyermek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérése. 4 A szakértői véleményben meghatározott szakirányú végzettségű pedagógus foglalkoztatása. 5 A gyermek óvodai fejlesztési tervének elkészítése. 6 A rehabilitációs foglalkozások megszervezése. 7 A fejlesztő foglalkozások megszervezése (heti 1-2 alkalom / 30perc) Kiemelt figyelemmel a gyerekek bevonására az alábbi területeken: 1 Játék tevékenységek. 2 Játékban megvalósuló tanulás. 3 Egyéb tevékenység-formák. 4 SNI gyermekek társas kapcsolatai A gyermeki fejlődés nyomon követésének szakaszai: 1 Óvodával való ismerkedés. 110

111 2 A fejlődés nyomon követése: féléves időkeretben. 3 A fejlődés áttekintése 5 éves korban. 4 Beiskolázásról 6-7 éves korban, szakértői vélemény alapján. 5 Után követés Tájékozódás a szülőtől: 1 Ismeri-e az óvoda Nevelési Programját? 2 Kapott-e segítséget az óvodába lépéskor? 3 Hogyan érezték magukat az első napokban a csoportban? 4 Volt-e zavaró körülmény a megismerkedési szakaszban? 5 Elegendő volt-e a tájékoztatás és a kapott segítség a zökkenőmentes beilleszkedéshez? 6 Jól érzi-e magát a gyermeke az óvodában, beszél- az élményeiről? A fejlesztési tervet a szakmai megállapításoknak megfelelően módosítjuk. 15. GYERMEKVÉDELEM 6.1. Törvényi háttér: évi XXXI. tv. azokat az alapvető szabályokat fogalmazza meg, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és agyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek hogyan nyújtsanak segítséget a gyermekek törvényben foglalt jogainak érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve hogyan gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről. 2 A R.12/G. kiegészül 12/H. -sal: A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség 3 Intézményünkben a gyermekvédelmi munka kiemelt szerepet kap, mely minden pedagógus feladta, és külön koordinátora van. Akinek a feladatkörébe tartozik a szociális háttér feltérképezése, illetve a gyermekvédelmi munkaterv elkészítése. 111

112 6.2. Prevenció: 1 Elsődleges célja: enyhíteni a veszélyeztető körülményeket, csökkenteni azok hatását, és újabb előfordulási arányát. Területei: szülők tájékoztatása a gyermeki jogokról, a támogatásokról, mentálhigiénés tanácsadásról. 1 Másodlagos célja: csökkenteni az előforduló zavarok, rendellenességek, ártalmak, veszélyeztető körülmények előfordulási időtartamát > észlelő jelzőrendszer működtetése, gyermekjóléti szolgáltatás, családgondozás. 2 Harmadlagos célja: A veszélyeztető körülmények következtében kialakult defektusok, devianciák előfordulási arányának csökkentése > rehabilitáció és reintegráció. (1997.évi XXXI. tv.39. ) 16. ESÉLYEGYENLŐSÉG 7.1. Törvényi háttér: 1 A Kt., az ÓNAP alapján a megfelelő gyakorlat kialakítása évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. 4. meghatározza a fogyatékosság kritériumait, valamint a rehabilitáció módját. 13. (1) és (2) bekezdése a fejlesztés lehetőségei. 14. a szakértői bizottság véleményének megfelelő óvoda választás A tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő és kiemelkedő képességű gyermekek integrációjának gyakorlata: 1 A tanulást megalapozó képességek fejlesztési lehetőségeit Nevelési Programunk tartalmazza. 2 A tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyerekek problémájának felismerése a pedagógus kezében van. Az ő dolga a cselekedetek, a jellemzők pontos megfigyelése. 112

113 7.3. Beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek: 1 Az, aki az óvodai élet szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, nehezen kapcsolódik be a közös tevékenységekbe és csak azzal szeret foglalkozni, ami őt érdekli, félő, hogy kevesebb tapasztalatra, tudásra tesz szert az óvodában, mint a társai. 2 Gyakran keveredik konfliktusba a társaival, így kevés barátja lehet. 3 A probléma megoldásában a család részvételére és a pszichológus irányítására egyaránt számítunk Magatartási nehézség: 1 Olyan viselkedési probléma, amely mögött szorongás, félelem, érzelmi fejlődési zavar, aktivitásbeli gond állhat. 2 Egyes gyermekeknél alvászavar, evészavar, bevizelés, dühkitörés figyelemzavar formájában, túlmozgásban jelenik meg. 3 Pszichológiai megsegítésre van szüksége a gyermeknek, a családjának, hogy az iskolakezdésre csökkenjenek, megszűnjenek a problémák Tanulási problémák: 1 Tanulási zavar tünetei: beszédfejlődés zavara, az egyes tevékenységek eredménytelensége. 1 Tanulási akadályozottság: kognitív funkciók, beszéd lassúbb fejlődése, szociális tanulás, beilleszkedés problémái. 2 Tanulási gyengeség, nehézség: részképesség zavar, mely fejlődéspedagógiai, logopédiai vizsgálatokkal állapítható meg, és fejlesztő foglalkozásokkal jól korrigálható. 3 Megelőzés, segítés: A lehetséges beavatkozásnak mindig a hiányzó készségek fejlesztését kell megcéloznia, az óvodában pl.: 113

114 a figyelem, a formaészlelés, a testséma kialakításának folyamata, kognitív képességek, logikus gondolkodás, ok-okozati összefüggések megláttatása Erősségek és gyengeségek feltérképezése, intenzív fejlesztés, megerősítése: 1 A speciális kognitív terápiák célja: a hiányzó készségek pótlólagos fejlesztése, kompenzálása. 2 A nevelés legfőbb funkciója: a szocializáció elősegítése. 3 A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermek gyakran valamilyen pszichés problémával küzd pl.: mánia, autisztikus tünet, hiperaktivitás, vagy POS szindróma (agyi fejlődési zavar). A megfelelő motiváció, a környezet inspiráló hatása, a gyakorlási lehetőségek kedvezőek a gyermekek fejlesztése szempontjából. 114

115 115