Az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetőjének évi beszámolója

Átírás

1 2014.El.II.C.7.16/17. Az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium kollégiumvezetőjének évi beszámolója 1

2 Tartalomjegyzék: Bevezető...4. I... Kollégiumi ülések (teljes és rész-kollégiumi ülése, napirendi pontok megjelölése)...6. II... Közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel történő megbeszélések (napirendek, témák) III... Regionális kollégiumvezetői megbeszélések IV... Nyitott Bíróság programban való részvétel V... Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység (oktatás, vitaanyag készítése) VI... Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoportokkal (adatszolgáltatás, egyéb) VII.... EU Jogi Szaktanácsadók VIII... KMK, KK vélemények IX... Egyesületi rendezvények (kapcsolódó tevékenységek) X... OBH megkeresések XI... Kollégiumi költségvetés (felhasználása, maradványösszegek, stb.)

3 XII... Régió törvényszékeinek ügyforgalmi adatai... - közigazgatási ügyszakban... - munkaügyi ügyszakban XIII... Egyéb

4 Bevezető A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 20. (1) bekezdése szerint a kollégiumok tevékenységétől függetlenül, azok mellett, külön törvényben meghatározott számban és illetékességi területtel közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium működik. Ugyanezen (2) bekezdése értelmében a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium törvényben meghatározott szakmai feladatokat lát el, szervezeti kereteit a törvény által meghatározott törvényszék biztosítja. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok pontos megnevezését és illetékességük felsorolását a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló évi CLXXXIV. törvény 4. számú melléklete tartalmazza. Az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium illetékességi területéhez a fenti jogszabály alapján Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Nógrád megye tartozik. A kollégium hivatalos elnevezése Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium. Székhelye: Miskolc városa. A jogalkotó január 1. napjától kezdődően teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a regionális kollégiumok működésüket megkezdjék év első félévében megalakult a hat közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium és vezetőik kinevezésére, illetve megbízására is sor került. A regionális kollégiumok új intézményként jelentek meg a bírósági szervezetrendszerben. Erre tekintettel a kollégiumvezetőkre hárult a feladat, hogy kialakítsák a megfelelő működéshez szükséges szervezeti kereteket, a kollégiumok működésének tartalmi meghatározása, a szakmai munka, a kapcsolattartás és az együttműködés formáinak kialakítása. A regionális kollégium szakmai testület, alapvető feladata az ítélkezés szakmai színvonalának és a jogalkalmazás egységességének biztosítása. A működés kezdeti évei a működési feltételek és formák kialakításának az időszaka. A megalakulást követően a kollégium vezetése meghatározta a kapcsolattartás, a szakmai munka kereteit. 4

5 A év pedig egyértelműen a kodifikáció éve volt. Az új közigazgatási perrendtartás megalkotása során aktívan részt vett a jogalkalmazói érdekeket megjelenítő munkában a kollégium vezetése, s maga a regionális kollégiumunk is, de a regionális kollégiumok együttműködve, konferenciákon, szakmai egyeztetéseken keresztül összefogva hangsúlyozták a bíróság érdekeit megjelenítő szempontokat a jogalkotónak. 5

6 I. Kollégiumi ülések a.) Az értekezleti rend gyakorlata A regionális kollégium teljes kollégiumi ülést, illetve a közigazgatási és munkaügyi szakágat érintő speciális szakmai kérdésekben rész-kollégiumi ülést tart. A regionális kollégium ülésein a kollégium tagjai, a Kúria képviselője és a munkaterv tematikájához igazodó meghívottak vehetnek részt. Regionális kollégiumunkban azt az elvet követtük, hogy a bírák mozgatására koncentráltan és hatékonyan kerüljön sor, hogy ne vonjuk el őket ítélkező tevékenységüktől csak az indokolt mértékben, másrészt a személyes megjelenést igénylő szakmai munka jól szervezetten és hatékonyan valósuljon meg. Ezért a teljes és a részkollégiumi ülést ugyanazon a napon tartottuk az év első és második felében is. A fentiekben rögzítettek szerint a regionális kollégium április hó 24. és október hó 2. napján tartotta teljes és rész-kollégiumi üléseit. A kollégium munkájában alkalmazott, döntően a jogszabályi előírások által meghatározott munkamódszer szerint a teljes kollégiumi üléseken a kollégium megtárgyalta, illetve határozott azokban a kérdésekben, amelyek vonatkozásában az ügyrend szerint a teljes kollégium határozata szükséges. Ilyen volt a kollégiumvezető beszámolójának elfogadása, az ügyrend módosítása, a következő évi munkaterv jóváhagyása. A rész-kollégiumi üléseken zajlott ugyanakkor a két ügyszakban felmerülő szakmai kérdések megvitatása. A kollégium vezetésének munkamódszere szerint a kollégák által, avagy a kollégium vezetése által észlelt és felvetett, jogalkalmazás szempontjából problémás szakmai kérdések megtanácskozásán túl, a kollégium vezetése átfogó szakmai vizsgálatot is végzett. Közigazgatási ügyszakban az első félévben a közigazgatási ügy tárgyaláson kívüli elbírálása, míg munkaügyben a bíróság Pp. 3. (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettsége témákban végzett szakmai vizsgálatot a kollégium vezetése. A közigazgatási ügyek tárgyaláson kívüli elbírálása tekintetében a kollégium vezetése a feltárt problémákat és javaslatokat a célszerűbb és az ügyek ésszerű időn belül történő, költséghatékony befejezése érdekében a regionális kollégiumvezetők szakmai tanácskozása elé terjesztette. A regionális kollégiumvezetők az ÉMKMRK kollégiumvezetője által előterjesztett javaslatokat támogatták, ezért azt az Országos Bírósági Hivatal Vezetője részére is megküldte kollégiumunk vezetése azzal, hogy a tárgyaláson kívül befejezett ügyek értékelése vonatkozásában a javaslatokat fontolja meg. Ugyanerről tájékoztatta a régióhoz tartozó törvényszékek elnökeit, akik visszajelzésük alapján az adott törvényszék szervezeti és működési szabályzatában a javaslattal összhangban módosításokat eszközöltek. 6

7 Az év második felében közigazgatási ügyszakban a kollégium vezetése átfogó vizsgálatként az általános forgalmi adó adónemben hozott adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos régiós joggyakorlatot vizsgálta és elemezte. Komoly, átfogó vizsgálattal, praktikus szempontok szerint került bemutatásra az EUB által elindított joggyakorlat változás az egyedi ügyeken keresztül. Ezen vizsgálatok során a vizsgálat módszereként a kollégiumvezető a régióhoz tartozó mind a négy megyében felkért egy, a KMB-n szolgálatot teljesítő bírót, hogy ismertesse az adott témakörben a bírák által követett gyakorlatot. Felkérte továbbá a kollégiumvezető a kiválasztott bírákat, hogy meghatározott számú, a gyakorlatot reprezentáló ügyet válasszanak ki és az ügyek ismertetésével is támasszák alá ezen gyakorlatot. Ezt követően a kollégiumvezető az egyes megyék gyakorlatát összesítette, elemezte a kollégiumi előterjesztésben, majd a megállapításokat, a lehetséges alternatívákat a kollégium elé terjesztette. A kollégium vezetése az átfogó vizsgálatok, illetve a jogalkalmazási problémák megvitatása útján, a bírói függetlenséget tiszteletben tartva, kívánta elérni a jogegység megvalósulásának előremozdítását a régióban. Ki kell emelni e körben, hogy a kollégiumi és a rész-kollégiumi üléseken a Kúria mindkét ügyszakban kijelölt kapcsolattartója rendszeresen részt vettek (dr. Sperka Kálmán kúriai tanácselnök, dr. Hajdu Edit kúriai tanácselnök), a kollégiumvezetővel és helyettesével a jogalkalmazási problémákról folyamatos konzultációt folytattak. A kollégiumvezető az általános forgalmi adó adónemben hozott adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos régiós joggyakorlat elemzése témakörében lefolytatott átfogó vizsgálat kollégiumi megvitatására meghívta dr. Kalas Tibort, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezetőjét, valamint dr. Hajnal Pétert, a Kúria pénzügyi tanácsának tanácselnökét. A tanácselnök úr tájékoztatása szerint az átfogó szakmai anyag az azonos témában létrejött joggyakorlatelemző csoport munkájában is jól hasznosítható. A kollégiumvezető-helyettes egy részletes kérdőívet szerkesztve mérte fel országos szinten a bírák per előtti egyeztetés és mediáció körében folytatott gyakorlatát, valamint a Pp. módosításnak ezen területet érintő szükséges és kívánatos szabályaival kapcsolatos álláspontjaikat. A feldolgozott kérdőívek eredményét először a regionális kollégiumvezetők értekezlete vitatta meg, majd a Kúria kodifikációs munkájában résztvevő bírái is alapul vették a vonatkozó normaanyagra tett javaslatuk elkészítése során. Kollégiumunk mindkét ügyszaka számára kihívást jelent az európai uniós jog színvonalas alkalmazása, mely mindkét ügyszakban napi szinten jelentkező kihívás. Ezért a kollégium vezetése folyamatosan lehetőséget biztosít az európai jogi szaktanácsadók részére, hogy a szükséges tájékoztatással lássák el a bírákat. Ennek érdekében a kollégiumi, rész- 7

8 kollégiumi üléseken dr. Csorba Anna koordinátor-helyettes, illetve az ÉMKMRK európai jogi szaktanácsadója munkaügyi ügyszakban, míg dr. Kiss Árpád Lajos európai jogi szaktanácsadó a közigazgatási jog területén aktuális uniós jogalkalmazási kérdésekben rendszeresen előadást tartanak, a bírák részére szakmai anyagokat készítenek és a kollégiumvezetővel, valamint helyettesével folyamatosan szakmai egyeztetést folytatnak. A bírák részéről felmerülő igényként fogalmazódott meg, hogy a kollégium szakmai összejövetelei legalább évente egy alkalommal - a korábbi egyesületi tájértekezletek mintájára - a régió területéhez tartozó más-más megyében kerüljenek megrendezésre. A kollégium vezetése akceptálta a bírák ezen kérését, mert hasznos célnak találta a régióhoz tartozó bíróságok, kollégák megismerésének a lehetőségét, valamint azt, hogy a regionális kollégium működését a bírák szolgálati helyéhez közel vigye. A bírák ezen igényével találkozott az Egri Törvényszék elnöke, dr. Nyiri Beáta által biztosított azon lehetőség, hogy a áprilisi kollégiumi üléseket a regionális kollégium az Egri Törvényszék épületében tartsa meg. A regionális kollégium az Egri Törvényszékkel közösen a kollégiumi ülést megszervezte, az értékes szakmai értekezleteken túl a kollégium tagjai kulturális program keretében megtekintették az Egri Várat, a kollégiumvezető pedig a helyi sajtó számára bemutatta a regionális kollégium működését, annak célját és elért eredményeit. 8

9 b.) Kollégiumi ülések A április 24-ei kollégiumi ülés napirendje: 1.) A kollégiumvezető beszámolója évi tevékenységéről 2.) A kollégium ügyrendjének módosítása A október 2-ei kollégiumi ülés napirendje: A kollégium évi munkatervének jóváhagyása c.) Rész-kollégiumi ülések A április 24-ei közigazgatási ügyszak rész-kollégiumi ülésének napirendje: 1.) dr. Kiss Árpád Lajos közigazgatási ügyszakos európai jogi szaktanácsadó tájékoztatása 2.) A közigazgatási ügy elbírálása tárgyaláson kívül 3.) Az 1/2013 számú KMJE határozat alkalmazásának gyakorlati kérdései 4.) A keresetlevél elkésettségéről közbeszerzés esetén 5.) Mi a jogkövetkezménye a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában annak, ha a jegyző a Földforgalmi tv. 21. (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, nem vezeti rá a nyilatkozatra a jogszabályban előírt megállapításait? 6.) Kérdések az eljárási illetékről A április 24-ei munkaügyi ügyszak rész-kollégiumi ülésének napirendje: 1.) dr. Csorba Anna bíró, európai jogi koordinátor-helyettes tájékoztatása 2.) A bíróság Pp. 3. (3) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettsége A október 2-ai közigazgatási ügyszak rész-kollégiumi ülésének napirendje: 1.) A kollégiumvezető tájékoztatása európai jogi kérdésekről 2.) Az általános forgalmi adó adónemben hozott adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos régiós joggyakorlat elemzése 3.) Egyéb aktuális kérdések A október 2-ai munkaügyi ügyszak rész-kollégiumi ülésének napirendje: 1.) dr. Csorba Anna bíró, európai jogi koordinátor-helyettes tájékoztatása 9

10 2.) A per előtti egyeztetés és a mediáció a munkaügyi perekben, figyelemmel a Pp. Kodifikáció XXIII. fejezetének javaslatára is 3.) Egyéb aktuális kérdések 10

11 II. Közigazgatási és munkaügyi bíróságok elnökeivel történő megbeszélések A regionális kollégium területén működő közigazgatási és munkaügyi bíróságokkal a kollégium vezetése szoros, kiváló együttműködést ápol. Számtalan esetben az igazgatási vezetők megkeresése útján szerzi be a kollégium azokat az adatokat, információkat, amelyek a szakmai munka irányításához szükségesek. Például: - az ILO egyezményekhez kapcsolódó bírósági határozatok megküldése iránti megkeresés (2014.El.II.C.7.20/18-I.) - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény alapján indult közigazgatási perek kapcsán felmerülő vitás kérdések, eljárási jellegű problémák (2014.El.II.C.7.27/10.) - az új közigazgatási perrendtartás koncepciójával kapcsolatos jogalkalmazói álláspont megismerése érdekében információ és véleménygyűjtés a KMB-k elnökein keresztül, az OBH munkacsoportja által megküldött kérdőív és a bírák szakmai konzultációja alapján. Figyelemmel arra, hogy szakmai kollégiumunk regionális szervezet, ugyanakkor a KMB-k igazgatási vezetésével a hatékony szakmai vezetés érdekében napi szintű kapcsolat fenntartása szükséges, a kollégium vezetése kialakította azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken keresztül ez a kapcsolattartás folyamatos és eredményes. Ennek megfelelően a felmerülő szakmai, igazgatási kérdések intézése során folyamatos a kommunikáció a KMB-k vezetésével ezen kommunikációs csatornák (telefon, , Novell Vibe) útján. A kollégiumvezető részt vett a KMB-ken megtartott több szakmai konzultáción, így: - általános szakmai tanácskozás az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon (2015. február 13.) - a felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlata, a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló jelentésének ismertetése (2015. február 13.) - általános szakmai konzultáció a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon (2015. március 6., június 11.) A kollégium vezetése évben is folyamatos konzultációt folytatott a KMB-k elnökeivel a teljes és rész-kollégiumi ülések alkalmával, valamint a fenti kommunikációs csatornákon folyamatosan az aktuálisan felmerült és egyeztetést igénylő kérdésekről, problémákról. Ezek során a KMB-k igazgatási vezetése által jelzett szakmai problémák megoldása végett a jogalkalmazási nehézségeket vagy jogegységi problémát felvető szakmai kérdéseket a rész-kollégiumi ülések tematikájába felvette, illetve a konkrét ügyekben jelentkező jogalkalmazási nehézségekben vagy az egész bíróság joggyakorlatát meghatározó egyes kérdésekben iránymutatást nyújtott. Ilyen témák voltak közigazgatási ügyszakban: 11

12 - Közigazgatási perben van-e helye az ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek? - A közigazgatási ügyszakban a törvényszékek másodfokú eljárásában első fok módjára hozott határozatokkal szemben előterjesztett fellebbezéseket a Kúria bírálja el - Az adótitok védelme a közigazgatási perben - A perindítási határidő értelmezése a Kbt (1) bekezdése alapján - Tájékoztató a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló évi LXXIX. törvény alkalmazásáról - Jogutódlás az adóügyekben - A szakértői bizonyításról Munkaügyi ügyszakban: - Nemek közötti diszkriminációs gyakorlat - Bíró alkotmányjogi panaszának elutasítása - Külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségek - Szakértő kirendelése tb perekben - Per előtti egyeztetés és a mediáció a munkaügyi perekben, figyelemmel a Pp. Kodifikáció XXIII. fejezetének javaslatára is - A bírósági közvetítés lehetősége a munkaügyi tárgyú jogvitákban - Az írásbeli figyelmeztetés Mindezek alapján megállapítható, hogy a KMB-k igazgatási vezetése a regionális kollégium vezetésének munkáját - a bírák színvonalas és hatékony munkavégzésének előmozdítása érdekében - maximálisan támogatják, a szakmai vezetéssel együttműködnek. 12

13 III. Regionális kollégiumvezetői megbeszélések A regionális kollégiumok vezetői az Országos Bírósági Hivatalban rendszeresen - három havonta - megbeszéléseket tartanak, melyeken részt vesznek az OBH részéről kijelölt kapcsolattartók, valamint a Kúria szakmai vezetése is. A megbeszélések során a regionális kollégiumok működésével kapcsolatos kérdések, problémák megvitatásán túl szakmai kérdések megvitatása szerepel a napirenden, mindkét ügyszak vonatkozásában. Meglátásom szerint ezen megbeszélések, arra is figyelemmel, hogy a Kúria szakmai irányítása magas szinten képviselteti magát, mindenképpen azt eredményezik, hogy az ítélkező bírák részéről felmerülő, illetve a kollégium vezetése által feltárt jogalkalmazási problémák egyrészt kielemzésre kerülnek, másrészt elősegíti az egységes ítélkezési gyakorlat kialakulását, hiszen a kollégiumvezetők és helyetteseik többségi álláspontot fogadnak el a felmerült kérdésekben, illetve azok a jogegység fenntartásán őrködő Kúria elé kerülnek, így a regionális kollégiumok nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is hajtómotorjai lehetnek az egységes jogalkalmazásnak. A megbeszélések időpontjai az Országos Bírósági Hivatalban: január 16., május , szeptember 14., december 7. A január 16-ai kollégiumvezetői megbeszélés napirendje: 1.) A munkaügyi bíráskodásra vonatkozó álláspont a Pp. kodifikációs koncepciójához című tanulmány ismertetése 2.) 2.1.) A regionális kollégiumok évi fontosabb szakmai eseményeiről rövid beszámoló, a évre tervezett fontosabb szakmai események ismertetése, megbeszélése 2.2.) Az ítélőtáblák hatáskörének kérdése a Pp. XX. fejezete körébe tartozó perekben 2.3.) A végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos ügyek gyakorlata, különös tekintettel a 4/2014. KMK véleményben foglaltakra 2.4.) Tájékoztatás arról, hogy az átalakuló képzési formák, mind a regionális, helyi és központi képzések miként érintik a közigazgatási és munkaügyi szakágat 2.5.) A közigazgatási szakágat érintően perköltség, illetve az ügyvédi munkadíj megállapításával kapcsolatban felmerült jogalkalmazási kérdések megtárgyalása 2.6.) Az új földforgalmi törvény (2013. évi CXXIII. törvény) egyes vitás jogalkalmazási kérdései 2.7.) A Kúria 1/2013. közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozata alapján a közigazgatási perben az adótitok kezelésének, felhasználásának gyakorlati problémái 2.8.) Az alapvető jogok biztosának AJB-1271/2013. számú ügyben tett jelentésének ismertetése, amely a évi I. törvény (új Mt.) ának rendelkezését érinti 2.9.) A évi XXV. törvény alapján újra közalkalmazottá váló munkavállalók visszamenőleges jubileumi jutalma tárgyában kialakult régiós gyakorlatok ismertetése 13

14 2.10.) A október 12-i önkormányzati választásokon újra nem választott polgármesterek díjazásának kérdése, különösképpen a Pttv. 2. (5) bekezdésében szabályozott juttatás tekintetében 2.11.) A munkaügyi szakágat illetően a vezető tisztségviselőknek is minősülő vezető állású munkavállalók kártérítési felelősségével kapcsolatos jogalkalmazási kérdések A május ei kollégiumvezetői megbeszélés napirendje: 1.) Dr. Demjén Péter tájékoztatója az OBH Új Kpr. Kodifikációs Munkacsoport munkájáról 2.) A helyi földbizottság közigazgatási perbe való beavatkozásának kérdése 3.) Az elővásárlási jog gyakorlásának vitás kérdései a Földforgalmi törvény alkalmazásának összefüggésében 4.) Az Alkotmánybíróság Földforgalmi törvényhez kapcsolódó döntése 5.) A Kjt. 66. (9) bekezdése augusztus 1-től hatályos rendelkezéseivel kapcsolatosan várható sorozatper vitás kérdései 6.) Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi-méltatlansági eljárása 7.) Kjt. 30/A. szerinti állásfelajánlási kötelezettség kérdése, különösen a legutóbbi kúriai döntések fényében 8.) A keresetlevél elkésettsége (perindítási határidő vizsgálata) közbeszerzési perekben 9.) Mt. 82. (2) bekezdése (2015. április 24-i részkollégiumi ülés rövid ismertetése) 10.) A mediáció lehetősége munkaügyi perekben 11.) A folyamatban lévő ügy fogalmának legújabb értelmezése a közigazgatási ügyben 12.) A közigazgatási perekben a kereset részbeni elutasítása és az ehhez kapcsolódó pernyertesség megállapítása 13. A közigazgatási ügy elbírálása tárgyaláson kívül A szeptember 14-ei kollégiumvezetői megbeszélés napirendje: 1.) Az ideiglenes biztonsági határzár létesítésével, valamint a migrációval összefüggő törvények módosításáról a bíróságok eljárását érintő kérdések megvitatása 2.) Az államhatárról szóló törvény módosításának következményeként felmerülő kártalanítási eljárással kapcsolatos közigazgatási bírósági hatáskörök tisztázása 3.) A földforgalmi törvényhez kapcsolódó bírói jogalkalmazási kérdések megvitatása az Alkotmánybíróság határozatának ismeretében 4.) A munkaügyi perekben folytatandó per előtti egyeztetéssel, valamint a közvetítéssel kapcsolatos munkaanyag megvitatása A december 7-ei kollégiumvezetői megbeszélés napirendje: 1.) Az OBH elnökének 6/2015. számú, a bíróságok igazgatásáról rendelkező szabályzatáról szóló OBH utasítás 2.) A regionális kollégiumok oktatási tevékenysége 3.) A közigazgatási perrendtartás kodifikációja 4.) A közigazgatási és munkaügyi ítélkezés időszerűsége 5.) A kollégium munkaterve 14

15 6.) A közbeszerzési ügyek IV. Nyitott bíróság programban való részvétel A regionális kollégium vezetése a Miskolci Törvényszék vezetésével együttműködve lehetőséget biztosít arra, hogy a Nyitott Bíróság program keretében a diákok bírósági tárgyaláson vehessenek részt, illetve a kollégium vezetése több alkalommal a bíróságra látogató diákok csoportjait fogadta, bemutatva a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság felújított épületrészét, valamint tájékoztatást adva a közigazgatási és a munkaügyi ügyszak általános jellemzőiről, a regionális kollégium bírósági szervezetrendszerben betöltött szerepéről. Továbbá munkajogi tájékoztató anyag készült az iskolákban és munkáltatóknál előadást tartók számára a legfontosabb ismeretek átadása érdekében. 15

16 V. Magyar Igazságügyi Akadémiával kapcsolatos tevékenység A Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA) május napján került megrendezésre a civilisztikai kollégiumvezetők értekezlete. A regionális kollégiumvezető az értekezlet első napján előadást tartott Az önálló közigazgatási perrend szabályozásnak új elvei, és annak szervezeti kihatásai címmel. A MIA november 4-5. napján Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumok Vezetőinek, valamint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságok Elnökeinek értekezlete címmel képzést szervezett, melyen a kollégiumvezető előadást tartott Az Országos Bírósági Hivatal önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoportja tevékenységének bemutatása, különös tekintettel a bírák véleményét tükröző kérdőívek ismertetésére címmel. A regionális kollégiumvezető november hó 11. napján az európai jogi szaktanácsadók központi képzésén, május 26. napján az előzetes döntéshozatali eljárással kapcsolatos központi képzésre kapott meghívást, s azon részt is vett. A kollégiumvezető-helyettes február 11. napján központi fogalmazó képzés keretében előadást tartott A munkaviszony tartalma, a munkaviszony megszűnése és megszüntetése címmel. A kollégiumvezető-helyettes a munkaügyi bíróknak szervezett képzés keretében november hó 4. napján előadást tartott Új Polgári Perrendtartás kodifikációjának munkaügyi vonatkozásai, különös tekintettel az egyeztető tárgyalásra címmel. A MIA főosztályvezető-helyettesének megkeresésére szeptember hó 18. napján a kollégiumvezető javaslatot terjesztett elő a évi központi oktatási terv témáira. Az Országos Bírósági Hivatal Magyar Igazságügyi Akadémia évben is meghirdette a Székhelyi Mailáth György Tudományos Pályázatot. A pályázat bírósági és joghallgatói tagozaton került meghirdetésre, azon részt vehetett a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázat kapcsán a regionális kollégiumvezető és a regionális kollégiumvezető-helyettes felkérésre került, hogy a munkajogi, közigazgatási jogi és európai jogi szekcióban vegyen részt tagként a bíráló bizottság munkájában, mely felkérésnek eleget tettek. 16

17 VI. Kapcsolat a joggyakorlat-elemző munkacsoportokkal A regionális kollégium megalakulásától kezdve igyekszik a joggyakorlat-elemző csoportok munkáját maximálisan támogatni. Ennek keretében a kollégiumvezető, illetve a kollégiumvezető-helyettes több joggyakorlat-elemző csoportnak is a tagja volt, illetve jelenleg is tagja, továbbá az elemzéshez szükséges bírósági ügyek megküldésében, szakmai álláspontok ismertetésében teljes mértékben együttműködik a két ügyszakot érintő joggyakorlat-elemző csoportokkal. Ezen túlmenően a joggyakorlat-elemző csoportok létrehozása tekintetében a tárgykörökre is minden évben javaslatot tesz a kollégium vezetése. A gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírói eljárások elnevezésű joggyakorlatelemző csoport vezetője részéről március 13. napján megkeresés érkezett, melyben a év után bejelentett gyülekezésekkel összefüggő, illetve a év után a gyülekezések oszlatásával, illetve a gyülekezések kapcsán keletkezett kártérítési igények tárgyában jogerősen meghozott ítéletek megküldését kérte a régió bíróságai vonatkozásában. Kollégiumunk március 25. napján adta meg válaszát a megkeresésre. Az ingatlan-nyilvántartási perek gyakorlata tárgykörben alakult joggyakorlat-elemző csoport elnökétől április 16. napján érkezett a megkeresés, melyben az ingatlannyilvántartási bejegyzés törlése, az irányadó eljárási szabályok alkalmazásával, a földhasználat és az elővásárlás kérdéskörével kapcsolatos, joggyakorlatot befolyásoló, elvi jelentőségű határozatok megküldését kérte. A regionális kollégium május 14. napján a régió területéről beérkezett határozatokat megküldte a joggyakorlat-elemző csoport elnöke részére. A kollégiumvezető-helyettes részt vesz A munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei vizsgálati tárgykörű joggyakorlat-elemző csoport munkájában, melynek alakuló ülése július 2. napján, míg az első érdemi vita 2015.november 9. napján volt október 20. napján felkérés érkezett a Kúria elnökétől a kollégium vezetéséhez, a bírósági joggyakorlat-elemző csoportok vizsgálati tárgyköreire vonatkozó javaslattételre, melynek eleget téve a kollégiumunk vezetése a szakmai javaslatait írásban megtette december 4. napján a Kúria elnöke tanácskozást hívott össze a kúriai joggyakorlatelemzés évi vizsgálati tárgyköreinek megvitatása céljából, melyre a regionális 17

18 kollégiumvezető meghívást kapott. A kollégiumvezető a Kúrián megtartott és a magyarországi különböző jogászi rendek képviselőiből álló (ügyészség, ügyvédi kamara, egyetemek, stb.) grémium tanácskozásán részt vett és javaslatait szóban is előterjesztette. 18

19 3525 Miskolc, Fazekas u. 2., 3550 Miskolc, Pf VII. EU Jogi Szaktanácsadók Az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium részére európai jogi szaktanácsadóként a munkaügyi ügyszakban dr. Csorba Anna koordinátorhelyettes, a közigazgatási ügyszakban dr. Kiss Árpád Lajos került kinevezésre. A koordinátor-helyettes asszony a kollégium munkáját aktívan, a kollégium vezetésével együttműködve segítette. A kollégium munkaügyi ügyszakos bírái részére szakmai anyagokat juttatott el a bírák részére (például: dr. Juhász Endre, az Európai Bíróság magyar bírája által készített anyag és a bíróság ajánlása az előzetes döntéshozatali eljárás témájában; A magyar előzetes döntéshozatali eljárások visszhangja című előadás anyaga; A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok témakörében készített anyag). A kollégiumi üléseken meghatározott témában - az Európai Uniós jog alkalmazásával felmerülő aktuális kérdésekről - előadásokat is tartott. dr. Kiss Árpád Lajos ugyancsak szakmai anyagokat juttatott el a kollégium tagjai részére a kollégiumvezető útján (például: Az Európai Unió Bírósága C-160/14. számú üggyel kapcsolatos tájékoztatás, A Pp. előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló tájékoztatás; Az Európai Unió Bírósága HÉA vonatkozásában hozott döntése, amely a magyar jogalkalmazás számára további 19

20 kérdéseket vett fel) és részt vett a kollégiumi üléseken, ahol szóbeli tájékoztatással látta el a bírákat. VIII. KMK, KK vélemények A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezetőjével és kollégiumvezető-helyettesével a regionális kollégium vezetése folyamatosan kapcsolatot tart, mind formális, mind informális úton, a különböző, a régió területén felmerült jogalkalmazási kérdésekben folyamatos a konzultáció. Ezen túlmenően a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezetője kapcsolattartókat jelölt ki a Kúriával való hatékony kapcsolattartás érdekében. A kapcsolattartónak kijelölt bírák, dr. Hajdu Edit és dr. Sperka Kálmán kúriai tanácselnökök. Az Országos Bírósági Hivatalban negyedévente megrendezésre kerülő regionális kollégiumvezetői megbeszélésen a Kúria közigazgatási-munkaügyi ügyszakának kollégiumvezetője és kollégiumvezető-helyettese ugyancsak részt vesz. A megbeszélésen a regionális kollégiumok vezetése a Kúria szakmai vezetői elé tárja az előzetesen a bírák felől becsatornázott jogalkalmazási problémákat. A felmerülő jogalkalmazási problémákat az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a kollégiumunk vezetése közvetlenül, illetve a kapcsolattartókon keresztül folyamatosan jelzi a Kúria szakmai vezetése felé. Mindez lehetővé teszi, hogy a regionális kollégiumok által jelzett jogalkalmazási problémák alapján a Kúria KMK, KK véleményeket fogalmazzon meg évben, április 29. napján a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának kollégiumvezetője megkereséssel élt a regionális kollégiumvezetők felé a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló évi CXXII. törvény alapján indult közigazgatási perek gyakorlatának áttekintése érdekében a felmerült vitás kérdések, illetve eljárási jellegű problémák közlése iránt, várhatóan KK vélemény elfogadása végett, mely megkeresésnek a kollégium május 14. napján eleget tett. 20

21 IX. Egyesületi rendezvények A regionális kollégium kollégiumvezetője és helyettese kapcsolatot tart és folyamatos szakmai egyeztetést folytat a két szakmai egyesület elnökével november 30-december 1. napján Pilisszentkereszten a kollégiumvezető részt vett a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete szokásos országos szakmai értekezletén. Az értekezleten a kollégiumvezető előadást tartott Ügyfél-e a bíróság? címmel a bíróságok ingatlan-nyilvántartási eljárásokban való részvételéről. A kollégiumvezető-helyettes október-november hónapokban közreműködött a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete alapszabályának átdolgozásában december hó 7. napján ellátta a levezető elnöki tevékenységet a Munkaügyi Bírák Országos Egyesülete taggyűlésén, ahol az átdolgozott alapszabály-tervezetet ismertette a tagsággal. 21

22 X. OBH megkeresések, együttműködés az OBH-val Az OBH Elnöke kapcsolattartót jelölt ki az OBH-val való kapcsolattartás folyamatos, zavartalan és hatékony megvalósítása érdekében. A kijelölt kapcsolattartókkal (dr. Bozsó Péterrel, majd dr. Barabás Gergellyel és dr. Remes Gáborral) valamennyi működéssel kapcsolatosan felmerülő aktuális kérdés tekintetében eredményes volt az együttműködés. A kapcsolattartók nemcsak a működés körében felmerült kérdések megválaszolásában segítették a kollégium működését, de a regionális kollégiumvezetők szakmai tanácskozásainak előkészítésében, a közigazgatási perrendtartás koncepciójával kapcsolatos konferencia-sorozat lebonyolításában is teljes mértékben részt vettek. Az OBH által eszközölt megkereséseknek a kollégium vezetése eleget tesz, a kollégium vezetése az OBH Elnökének stratégiai céljai megvalósulása érdekében végzi vezetői munkáját. A regionális kollégium az OBH részéről érkező jogszabály-véleményezésre vonatkozó megkereséseknek eleget téve, a szakmai álláspontját az Igazságügyi Minisztérium által megküldött jogszabály-tervezetekről folyamatosan közli. Észrevétel a honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz, a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló előterjesztés-tervezethez, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról szóló előterjesztés-tervezethez, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. A regionális kollégiumok az Országos Bírósági Hivatallal közösen március hó 27. napján a Kúria Dísztermében rendezték meg a Regionális Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumok két éve együttműködés és szakmaiság című konferenciát, melyen bemutatásra került a bírósági szervezetrendszer új szakmai testületeinek megalakulásától eltelt kétéves tevékenysége. A konferencián az ÉMKMRK kollégiumvezetője is előadást tartott. 22

23 A 2015-ös év a kodifikáció éveként is emlegethető, hiszen az eljárásjogi törvények (Pp., Be., Kp.) kodifikációja zajlik az Igazságügyi Minisztériumban. A jogalkalmazói álláspont kialakítása érdekében az Országos Bírósági Hivatal munkacsoportokat hozott létre ezen eljárásjogi törvények kodifikációjával összefüggésben. Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoport elnöke az ÉMKMRK kollégiumvezetője. Kijelenthető, hogy az új közigazgatási perrendtartás koncepciójával kapcsolatos bírói álláspont kialakításával összefüggésben a regionális kollégiumok, így az ÉMKMRK tagjai is komoly véleményező munkát fejtettek ki, hiszen nemcsak a munkacsoport által megküldött kérdőíveket kitöltve, hanem az egyes eljárásjogi intézményekről részletes álláspontot kifejtve segítették a munkacsoport tevékenységét. Az OBH Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoportja a regionális kollégiumokkal együttműködésben rendezte meg A közigazgatási perrendtartás koncepciója című nagy sikerű konferencia-sorozatát. A konferencia-sorozat második állomása Miskolcon került megrendezésre. Az ÉMKMRK tagjai számára kétnapos rendezvény első napján a Miskolci Akadémiai Bizottság épületében került megrendezésre az egész napos konferencia, majd a rendezvény másnapján került sor a kollégium teljes és rész-kollégiumi ülésére. A kollégiu mvezet ő a konfere nciasorozat első, budape sti állomásán előadást tartott az OBH fenti munkacsoportjának tevékenységéről. Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoport elnökeként a kollégiumvezető közreműködött a december 8. napján a MIA épületében A közigazgatási jogkörben okozott kártérítési 23

24 perek perjogi problémái elnevezésű konferencia megrendezésében a konferencia moderálásával. A kollégiumvezető június 28. és 30. között részt vett az Európai Unió Bírósága által szervezett, Bírák és ügyészek fóruma elnevezésű, az Európai Unió tagállamainak bírái és ügyészei számára megrendezett konferencián Luxemburgban. XI. Kollégiumi költségvetés évben a közigazgatási perrendtartás koncepciójával kapcsolatban az OBH Az önálló közigazgatási perrendtartás kodifikációjával összefüggő feladatok ellátásával megbízott munkacsoportja és a regionális kollégiumok konferencia-sorozatot 24

25 szerveztek. Ennek keretében került megrendezésre október 1. napján a konferencia-sorozat miskolci állomása, mellyel kapcsolatban a költségek döntő részét az Országos Bírósági Hivatal finanszírozta. A kollégium vezetése annak érdekében, hogy a költségeket racionalizálja, illetve a bírák utazási terhét is minimalizálja, ezen konferencia időpontjához igazította a kollégiumi ülés időpontját. A regionális kollégium ezért szállást biztosított a kollégium tagjai részére, melynek költségeit az OBH Elnökének engedélye alapján a regionális kollégium biztosította évben a fentieket meghaladóan a teljes és rész-kollégiumi ülések megtartásával kapcsolatosan felmerülő költségek jelentették döntő részben a kollégium kiadásait. Mind a teljes, mind a rész-kollégiumi ülések esetében, mivel azok egész napos rendezvényként kerültek megtartásra, a résztvevő kollégiumi tagok részére étkezést biztosított a kollégium. Az Egri Törvényszéken kerültek megrendezésre a április 24-ei kollégiumi ülések, melyek költségeit döntő részben a regionális kollégium biztosította, de ahhoz hozzájárult az Egri Törvényszék is. A kollégium költségvetésében a költségek másik jelentős része a kollégiumvezető és helyettesének utazásával kapcsolatban, valamint a kollégium napi működésével kapcsolatban merültek fel. Az Észak-magyarországi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium I-IV. negyedéves kiadásai Megnevezés Rendelkezésre álló előirányzat Ft Teljesítés Ft Maradvány Ft 25

26 Dologi kiadások összesen Készletbeszerzési kiadások Szakmai anyagok beszerzése Üzemeltetési anyagok beszerzése Kommunikációs szolgáltatások Informatikai szolgáltatások Egyéb kommunikációs szolgáltatások Szolgáltatási kiadások Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások Kiküldetések, reklám és propaganda kiadások Kiküldetések kiadásai Reklám és propaganda kiadások Különféle befizetések kiadásai Általános forgalmi adó kiadások Egyéb dologi kiadások XII. A régió törvényszékeinek ügyforgalmi adatai közigazgatási és munkaügyi ügyszakban 1 1 Az adatszolgáltatás a törvényszékek megkeresése alapján, a törvényszéki statisztikusok közlése szerint 26

27 A statisztikai adatok az ítélkezéssel összefüggő, azt alakító legkülönfélébb tényezők aktuális jellemzőit, mutatóit tükrözik vissza (létszámhelyzet, időszerűség, leterheltség, munkavégzés színvonala, hatékonysága, stb.). A regionális kollégium vezetésének célja a jogegység előmozdítása és az ítélkezés magas szakmai színvonalának biztosítása. Ezen cél elérésével összefüggésben is érdemes a statisztikai számokon keresztül is vizsgálni az ítélkezési tevékenységet, annak különböző aspektusait. A rendelkezésre álló statisztikai adatokat két fő szempont szerint érdemes csoportosítani, egyrészt az ügyek mennyiségi mutatói, másrészt a bíróságok munkavégzésének minőségére vonatkozó mutatók alapján. Az ügyforgalmi adatok alakulása a régió közigazgatási és munkaügyi bíróságain mindkét ügyszakban (K, M, Kpk., Mpk.) évben KMB-k ügyforgalma ( ) KMB Érkezett Befejezett Folyamatban maradt K M Kpk Mpk K M Kpk Mpk K M Kpk Mpk Miskolc Nyíregyháza Eger Salgótarján

28 Érkezett közig. Érkezett munkaügy Befejezett közig. Befejezett munkaügy Folyamatban m.közig. Folyamatban m. munkaügy 0 Miskolc Nyíregyháza Eger Salgótarján A regionális kollégium területén az érkezések összehasonlítása KÖZIGAZGATÁSI ÜGYSZAK Érkezés Befejezés Folyamatban maradt évben évben 28

29 A regionális kollégium területén az érkezések összehasonlítása MUNKAÜGYI A ÜGYSZAK régió 3000 ban évbe n 2000 Érkezés össze sségé Befejezés 1500 ben a Folyamatban maradt közig 1000 azgat ási 500 ügye k 0 szám évben évben ának érkez ése az előző évhez képest csökkent, a munkaügyi ügyszakban pedig nőtt. Az is megállapítható, hogy közigazgatási ügyszakban a évihez képest a befejezett ügyek száma nőtt, s a bírák lényegesen több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett évben. A közigazgatási ügyszakot érintően ki kell emelni, hogy a régió mind a négy elsőfokú bíróságán az érkezéshez képest lényegesen több ügyet fejeztek be a bírák. Elismerés illeti a közigazgatási ügyszakos bírák teljesítményét, különös tekintettel a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, ahol 110 üggyel haladta meg a befejezett ügyek száma az érkezettekét, illetve a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon is, ahol közel 80-nal haladta meg a befejezés az érkezést. A munkaügyi ügyszakban ugyancsak nőtt a befejezések száma évben a 2014-es befejezéshez képest, azonban évben elmaradt a befejezések száma az érkezett ügyek számához képest, de azt is le kell szögezni, hogy az érkezés nőtt az előző évhez képest ebben az ügyszakban. A régióba tartozó bíróságok a munkaügyi ügyszakban az érkezéshez képest sajnálatos módon kevesebbet fejeztek be, Miskolc 55, Nyíregyháza 136, Eger 20 és Salgótarján 34 üggyel. A nyíregyházi kiemelkedően magas érkezéshez képest a lemaradás magyarázható, a többi bíróságon azonban ügyelni kell, hogy az érkezés feldolgozásra kerüljön, mert az alacsony ügyszámok mellett a hátralék keletkezése nem indokolt. 29

30 Befejezett közigazgatási és munkaügyi perek pertartama az érkezés óta eltelt időtartam szerint Befejezett peres ügyek pertartama KMB 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3-5 év 5 év felett Összesen Miskolc K M Nyíregyháza K M Eger K M Salgótarján K M Folyamatban maradt közigazgatási és munkaügyi perek pertartama Folyamatban maradt peres ügyek pertartama KMB 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 éven túl Összesen Miskolc K M Nyíregyháza K M Eger K M Salgótarján K M

31 Folyamatban maradt KÖZIGAZGATÁSI perek pertartama Folyamatban marad MUNKAÜGYI perek pertartama hó hó hó év év éven túl évben évben évben évben 0-3 hó 3-6 hó 6-12 hó 1-2 év 2-3 év 3 éven túl Megállapítható, hogy a közigazgatási perek esetén a régióban a évi adatokhoz képest valamennyi időmutató esetén csökkenő tendenciát tapasztalhatunk, s leginkább örömteli, hogy az 1-2 év és a 2-3 év közötti ügyek száma csökkent. A munkaügyi pereknél ugyan a 3-6 hó és a 6-12 hó közötti ügyek száma nőtt, de ez az ügyérkezés növekedésével is magyarázható, a 1-2 év közötti ügyek száma azonban csökkent évhez képest, ugyanakkor a 2 éven túli ügyek száma viszont minimális növekedést mutat. Egyértelmű célként fogalmazható meg mindkét ügyszak esetében, hogy a 2 éven túli ügyek száma tovább csökkenjen. Ehhez a kollégium vezetése a szükséges intézkedéseket évben meg kívánja tenni (rendszeres szakmai értekezletek a KMB-ken, szakmai tanácskozás a 2 éven túli ügyekben a bírákkal, stb). Az ügyforgalmi adatok alakulása a régió törvényszékein fellebbezett közigazgatási és munkaügyi ügyekben törvényszékek ügyforgalma ( ) törvényszék Érkezett Befejezett Folyamatban maradt Kf. Mf. Kpkf. Mpkf Kf. Mf. Kpkf. Mpkf. Kf. Mf. Kpkf. Mpkf. Miskolc

32 Nyíregyháza Eger Balassagyarmat Az érkezések alakulása a régió törvényszékein A regionális kollégium törvényszékein az érkezések összehasonlító adatai közigazgatási évben Kf. Kf. Kpkf Mf. 200 Kpkf. Mpkf 250 Miskolc Nyíregyháza Eger Balassagyarmat A regionális kollégium törvényszékein az érkezések összehasonlító adatai munkaügyi üg Kollégiumunk két ügyszaka közül a munkaügyi ügyszakot érinti döntően a törvényszékek ügyforgalma. Közigazgatási ügyszakban a törvényszékek ügyforgalmát döntően a nemperes ügyek teszik ki, azok számában nagyságrendi eltérés évhez képest nem mutatható ki. A munkaügyi ügyszakban a peres ügyek száma a Miskolci és a Nyíregyházi Törvényszéken csökkenő tendenciát mutatott, azonban az Egri és a Balassagyarmati Törvényszéken nőtt az érkezett ügyek száma. A közigazgatási ügyszak tekintetében szembetűnő a Nyíregyházi Törvényszéken, hogy a peres érkezés fele nyert befejezést évben, azonban a többi törvényszék esetében közel azonos vagy az érkezést meghaladó befejezést tapasztalhatunk, míg a nemperes közigazgatási ügyeknél az érkezés és a befejezés kiegyensúlyozott évben Mf. Mpkf. 32

33 A munkaügyi ügyszakban az érkezéssel közel azonos vagy azt meghaladó a befejezés a régió három törvényszékén, kivételt képez a régióban az Egri Törvényszék, ahol lényegesen elmarad a befejezett ügyek száma az érkezetthez képest (60-42). A nemperes munkaügyi befejezés mind a négy törvényszék esetében kiegyensúlyozott, az érkezésnek megfelelő. A törvényszékek esetében is kívánatos, hogy az érkezésnek megfelelő, illetve azt meghaladó befejezést érjenek el, így a fenti mutatókat ennek szellemében kell javítani. A régió törvényszékeinek tevékenysége, érdemi döntései a fellebbezett közigazgatási és munkaügyi peres ügyekre vonatkozóan Peres ügyekben Nemperes ügyekben Törvényszékek Helyben hagyó Részben megvált. Egészben megvált. Hat.kívül helyező Egyéb Össz Helybenhagyó Részben megvált. Egészben megvált. Hat.kívül helyező Egyéb Össz. Miskolc Nyíregyháza Eger K M K M K M Balassagyarmat K M Felülv izsgál Törvényszékek befejezési adatai MUNKAÜGYI ügyszak Törvényszékek befejezési adatai KÖZIGAZGATÁSI ügyszak peres ügyekben nemperes ügyekben Balassagyarmat Balassagyarmat Eger Eger Nyíregyháza Nyíregyháza Miskolc Miskolc Helybenhagyó Megváltoztató Helybenhagyó Hat.kívül. Megváltoztató helyező Egyéb Hat.kívül. helyező Egyéb

34 ati határozatok megoszlása Törvényszékek Hatályában fenntartó Megváltoztató Hatályon kívül helyező Egyéb Össz. Miskolc Nyíregyháza Eger Salgótarján Balassagyarmat K M K M K M K M Felülvizsgálati határozatok megoszlása KÖZIGAZGATÁS A törvé nyszé Helybenhagyó Megváltoztató kek ügyfo Hat.kívül. helyező rgalm Egyéb a a munk 0 aügyi Miskolc Nyíregyháza Eger Balassagyarmat ügysz akban biztos ít számunkra érdemben értékelhető adatokat, s ugyanez elmondható a törvényszéken elbírált fellebbezések alapján kimutatható ügyhatékonysági mutató esetén is. Az ügyhatékonysági mutatókat vizsgálva a munkaügyi ügyszak esetén megállapítható, hogy a fellebbezés folytán törvényszék által elbírált ügyek vonatkozásában a helybenhagyó döntések teszik ki a másodfokon hozott döntések döntő többségét mind 2 Az Egri Törvényszék adatot nem szolgáltatott 34

35 a peres, mind a nemperes ügyek esetében. Ezen megállapítással összefüggésben azt meg kell jegyezni, hogy a Nyíregyházi KMB-ről a Nyíregyházi Törvényszékre került peres ügyek esetén a helybenhagyó döntések többsége mellett magas számot mutatnak a megváltoztató döntések (56-26). A Kúria elé került felülvizsgálati kérelmek vonatkozásában le kell szögezni, hogy a közigazgatási ügyszak ügyhatékonysági mutatói az érdemi döntések tekintetében e számok tükrében elemezhetők elsődlegesen. Sajnálatosan az Egri Törvényszék e vonatkozásban nem közölt adatot, célszerű és rendkívül fontos azonban a jövőben ezeknek a mutatóknak a nyilvántartása. A közigazgatási ügyszak esetén az ügyek döntő többségénél az egyetlen jogorvoslati lehetőséget a felülvizsgálat jelenti, míg a munkaügyi ügyszaknál a fellebbezett ügyekhez képest kevesebb ügy kerül felülvizsgálat útján a Kúriára, s ezen ügyek tekintetében a helybenhagyó döntések döntő többségben vannak, annyi megjegyzéssel, hogy Nyíregyháza esetén magas a hatályon kívül helyezett ügyek aránya (13). (Miskolc (0) és Balassagyarmat (1) esetén ez minimális vagy nulla.) A közigazgatási ügyek tekintetében a kúriai döntések döntő része hatályában fenntartó, a hatályon kívül helyező döntések száma a Miskolci és a Nyíregyházi KMB esetén azonos nagyságrendű (17-15), a Salgótarjáni KMB esetén valamivel alacsonyabb számú (11). Ezzel összefüggésben azonban rögzíteni kell, hogy a Kúriára az egyes bíróságokról érkezett ügyek számának arányában vizsgálva mindezt az állapítható meg, hogy Nyíregyháza és Salgótarján esetén a hatályon kívül helyezési arány magasabb, mint Miskolc esetében, hiszen 67 ügyből helyezett hatályon kívül a Kúria 17-et a miskolci ügyek esetében, ugyanakkor 40 nyíregyházi ügyből 15-öt és 25 salgótarjáni ügyből 11-et. A közigazgatási ügyszakban azonban azt mindenképp látni kell, hogy a felülvizsgált ügyek száma elenyészik az egyes KMB-ken befejezett ügyek számához képest (Miskolc , Nyíregyháza , Salgótarján ). Ez pedig azt jelenti, hogy a néhány fellebbezhető ügyet és a nem érdemi befejezéseket is figyelembe véve, az ügyek döntő többsége az elsőfokú bíróság előtt jogerősen lezárásra kerül, s ehhez képest minimális számú ügyben fordulnak a peres felek felülvizsgálat iránt a Kúriához. A felülvizsgált ügyek számához képest is, de a évben befejezett ügyek számához nem nagy az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező döntések száma. Konkrét példaként levezethető, hogy a Miskolci KMB-n befejezett 800 ügyből 387 került ítélettel befejezésre, s ebből 320 felülvizsgálattal nem támadott, 67 felülvizsgált ügyből pedig 50 hatályában fenntartott. Vagyis 387 ügyből 17 esetben került hatályon kívül helyezésre az elsőfokú ítélet, ami 4 %-os arányt jelent a meghozott ítéletek számához viszonyítva, a felülvizsgált ügyek számához viszonyítva pedig 25 %. Mindez azért emelhető ki, mert egy-egy szám vagy százalékos arány mögött mindig a valós teljesítményt kell vizsgálni. A kollégium vezetésének álláspontja szerint a regionális kollégium bírái magas színvonalon ítélkeznek, azonban a fenti elemzés jól mutatja azokat a pontokat, ahol az ítélkezés színvonalának javítása indokolt, s törekednünk kell 35