Egyéni bánásmód, fejlesztés

Átírás

1 Molnárné Tóth Ibolya Egyéni bánásmód, fejlesztés Tartalom: Tolerancia Nap, Budapesten a Találkozópont Program szervezésében 2-3.oldal szervezésében 2 Egyéni fejlesztési terv 2012/2013. tanévben.. tanévben oldal Diagnosztikus fejlődésvizsgáló désvizsgáló rendszer alkalmazása alkalmazása oldal Tolerancia Nap,, Budapesten a Találkozópont Program szervezésében A A mesék után, csak pár év talán, Már széppé fakult, hogyy rosszul tanult, egy gyermek. Még bánt a szó, én nem voltam jó, Még most sem vagyok, vannak őrült ő napok, és percek. Szeress úgy is, ha rossz vagyok, ezt majd mindig visszakapod, Szeress úgy, mint egy gyermeket, hisz az vagyok. Szeress úgy is, ha rossz vagyok, vannak őrült pillanatok, Szeress úgy,ahogy ahogy itt vagyok, veled. veled. 1.oldal

2 Osztályunk részt vett a PROGRESS Határtalan egyenlőség című programjában, amely a Salva Vita Alapítvány, a Boldog Ceferino Alapítvány és a Katolikus Szeretetszolgálat szervezésében valósult meg. Iskolánk az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázatot nyerte meg. A program a fogyatékkal élők, az etnikai megkülönböztetés, valamint a generációk közti szolidaritás témája köré épült. Esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákat, úgynevezett Találkozópontokat szerveztek az oktatási és esélyegyenlőségi szakemberek. Iskolánkban, két témában is tartottak előadást, mi az idősek tiszteletéről, megbecsüléséről hallgattunk előadást. Nagy szeretettel fogadtuk Józsi bácsit, aki elmesélte hogyan kergetőzik időskora ellenére is az unokáival. Elmesélhettünk kedves történeteket, emlékeket nagyszüleinkről. Jázmin kedves nagyanyókájáról mesélt, aki ma is aktívan bekapcsolódik a család életébe. A felső tagozatosok a fogyatékosság formái közül, a vaksággal ismerkedhettek meg. Majd Budapestre látogathattunk a Tolerancia Napra, melyet a Találkozópont Program szervezett a SYMA Sport- és Rendezvénycsarnokban. Ennek a programnak célja, hogy a éves korosztály tapasztalatokat szerezhessen, pozitív élményekkel gazdagodjon, és megismerje a hátrányos helyzetű csoportok életét, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a fogyatékos emberek, az etnikai megkülönböztetés, valamint a generációk közti szolidaritás témájára. Interaktív foglalkozásokon a diákok számára közvetlenül megismerhető lesz az addig esetleg számukra nem ismert csoportok élete, ezzel részben bővülnek ismereteik, részben a tapasztalati szakértőkkel való találkozások segítségével befogadóbbá válnak. A programsorozat a tolerancia és elfogadás erősítésére és a diszkrimináció elleni küzdelem érdekében szólítja meg a diákokat, törekszik a generációk közti párbeszéd és együttműködés fejlesztésére. A Találkozópont Program egészében és minden részletében törekszik a társadalmi előítéletek felszámolására, a meglevő sztereotípiák feloldására, érzékenyíti a fiatalokat az őket, vagy társaikat érő hátrányos megkülönböztetés felismerésére. Az idősekkel kapcsolatos előítéletek csökkentésére, az aktív öregedés népszerűsítésére, az idősek belső tapasztalatainak jobb megértésére, a nemzedékek közötti szolidaritás növelésére. A tanóra célja, hogy felkeltse az érdeklődést az idősek iránt, annak tudatosítására, hogy a generációk egymás folytatásai és egymásra utaltságuk ajándék. Az európai társadalmak elöregedésével elkerülhetetlen, hogy a jövő kihívásairól együtt gondolkodjon az idős és a fiatal nemzedék. A rendhagyó tanórák lehetőséget nyújtanak a fiatalok számára, hogy interaktív módon, játékos formában is foglalkozzanak az idősödés kérdésével Magyarországon élő legnagyobb nemzetiségről, melynek során a diákok megtudhatják, hogy kik a romák/cigányok, honnan származnak, mi a hazai történelemben játszott szerepük, mai helyzetük, és annak okai mindezt interaktív módon, játékok, beszélgetések, filmek segítségével. Kiemelt célunk, hogy az általánosan elterjedt negatív sztereotípiákkal szemben pozitív példákat, életutakat mutassunk be, és hogy a diákok megértsék az előítéletes magatartás, vélekedés romboló következményeit. A fogyatékkal élő emberek életének megismerése, az előítéletek csökkentése céljából. Az interaktív óra keretében a diákok megismerhetik az egyes fogyatékossági csoportokat, híres fogyatékos embereket, és játékos formában sajátíthatják el a legfontosabb illemszabályokat a fogyatékos emberekkel való kommunikációban. A tapasztalati szakértőkkel való találkozás és beszélgetés, valamint a játékok során személyes élményt szerezhetnek a diákok a fogyatékos emberek mindennapjairól, és arról, hogyan lehet megküzdeni reménytelennek tűnő helyzetekkel. Feledhetetlen élmény volt, megismerkedni olyan emberekkel, akik fogyatékkal élve is boldog, vidám, aktív életet élnek. Annyi szeretetni tudást, játékot, vidámságot raktározhattunk el amennyi egész gyermeki életünkre hatással lesz. Megtapasztalhattuk, milyen érzés vakon, ízekre, szagokra, tapintásra hagyatkozva élni a mindennapokat. Kipróbáltuk, milyen sokrétűen kifejezhetjük magunkat a jelbeszéddel. Megtanultunk jeleléssel néhány szót. Az együttzenélés 2.oldal

3 örömét átélhettük, a cigányzene ritmusát pillanatok alatt elsajátította néhány kisgyerek. A cigánytáncok megtanulása nehezebben ment. A színpadon, a Nemadomfel Együttest egy olyan zenekart láthattunk, amelyben a szólisták kivétel nélkül sérült (elsősorban értelmileg és látásban akadályozott) előadók voltak. Ez adta az előadásuk különleges hangulatát és üzenetét. Az együttesben teljes mértékben érvényesülhettek a tehetséges tagok. Szereplésükkel, színvonalas zenéjükkel, különleges stílusukkal, őszinte lelkesedésükkel, és az elmaradhatatlan nemadomfel életérzéssel arattak nagy sikert. Gáspár Laci előadása, arra tanította a résztvevőket, hogy milyen sikereket érhet el tehetségével, kitartásával az ember. A gyerekek kipróbálhatták tánc- és énektehetségüket felmehettek és együtt élvezhették a színpad a rivaldafény szépségeit. IPR - EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERV 2012/2013. tanévben tanuló részére 1 A pedagógus neve, szakképzettsége: Molnárné Tóth Ibolya, tanító Sorszám Időpont A foglalkozás tartalma, módszerei, eszközei: Eredménye: Aláírás IX.5. Reális önismeret, önkép kialakítása. A megfelelő önértékelés kialakítása. (önkifejezés,önjellemzés önábrázolás, önmegfigyelés fejlesztése. A gyermek belső személyes harmóniájának megerősítése. Az átélés élményének gyakorlása. Önarckép készítése. Beszélgetés. 2. IX.12. A gyermek küzdőképességének növelése, akarati vonások erősítése önirányítás területén. Szorgalmi feladatok, házi feladatok elkészítése Önértékelése Önbizalma megfelelő. Komoly erőfeszítéseket tesz céljai elérésében.. 3. IX.19. A gyors helyzetfelismerés és a jó döntéshozatal megsegítése. Helyzetfelismerése, reakcióideje továbbra is fejlesztésre szorul. 4. IX.26. Őszinte kommunikáció kialakítása. Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok Egyre többször hangoztatja önálló véleményét.. 5. X.3. Példakép fogalma, jelentősége.irányított beszélgetések egy-egy irodalmi vagy egyéb műalkotással kapcsolatban,. (korcsoportban, családban) Aktív 3.oldal

4 6. X.10. Közösségi normák elfogadtatása, betartatása. Beszélgetés, ellenőrzés. Képes betartani a normákat 7. X.17. Kapcsolatfejlesztés segítése a társak felé. - barátkozás - rokonszenv/ellenszenv - figyelem, tapintat - egyéni teljesítmények elismerése - konfliktustűrő,- kezelő, -megoldó képesség fejlesztése - agresszivitás visszaszorítása - mások haragjának megértése A bocsánatkérés módjai. szociometriai játékok kooperatív tanulásszervezés, helyes kommunikáció tanítása problémás esetekben (Feszült állapot megkönnyítése tematikus szavakkal, kifejezésekkel) Vitázó és érvelő képesség gyakoroltatása 8. X.18. A gyermek verbális és kommunikációs készségének fejlesztése. Szereplés vállalása, beszédfejlesztés, előadásmód fejlesztése, véleménynyilvánítás gyakorlása. Mesemondással, mesehallgatás utáni véleménynyilvánítással, mondókákkal, kiszámolókkal, versekkel, szólásokkal közmondásokkal. Verbális kreativitás fejlesztése.. Szövegértési szövegalkotási készség fejlesztése. Szókincs, relációs szókincs fejlesztése. 9. X.22. Az érzelmi intelligencia fejlesztése nonverbális eszközökkel. Most mutasd meg! - Pantomim. (A száj és a szem mozgásának, a mimikai kifejezések jelentősége. az előadásban. ) Imitációs készség fejlesztése. 10. XI.4. Szokás és hagyománytisztelet fejlesztése. Magyar népszokások, multikulturális tartalmak megjelenítése. Próbálkozik. Sokat További fejlesztése indokolt. Képes rá, igyekszik figyelembe venni. Érdeklődő 11. XI.11. Megfelelő reagálás kialakítása jutalmazások és büntetések esetén Beszélgetés, szituációs játék. 12. XI.18. A család: szokások, kötődések, példakép, kölcsönös megbecsülés, összetartás.) Beszélgetés 4.oldal

5 13. XI.25. Lakóhely ismerete, kötődés a szülővároshoz, értékek megőrzése. 14. XII.2. A gyermek iskolai rendezvényeken való részvételének megsegítés 15. XII.9. A gyermek kötelességtudatának fejlesztése. Tanulási motiváció, a tanulás céljának tudatosítása. Megbeszélés, ellenőrzés. Házi feladat segítése. Ellenőrzés, javítás, helyes technikák. Fejlődött. IPR- EGYÉNI FEJLŐDÉSI LAP 1 i terület: A gyermek tanulási kudarcainak enyhítése. A gyermek érzékszervi működésének segítése. Tanulási módszerek megismerése. A gyermek tanulási képességeinek kialakítása. Önértékelés, önellenőrzés igényének kialakítás. 1 A pedagógus neve, szakképzettsége: Molnárné Tóth Ibolya, tanító Sorszám Időpont A foglalkozás tartalma, módszerei, eszközei Eredménye Aláírás I.6. Kapcsolatfejlesztés segítése a társak felé. - barátkozás - rokonszenv/ellenszenv - figyelem, tapintat - egyéni teljesítmények elismerése - konfliktustűrő,- kezelő, megoldó képesség fejlesztése szociometriai játékok kooperatív tanulásszervezés, helyes kommunikáció tanítása problémás esetekben (Feszült állapot megkönnyítése tematikus szavakkal, kifejezésekkel) Vitázó és érvelő képesség gyakoroltatása. 17. I.13. A gyermek magatartási zavarainak enyhítése. Magaviseletének megfelelő kezelése. Sokat fejlődött, de még segítséget igényel Sokat fejlődött, de még segítséget igényel 18. I.20. A gyermek iskolai rendezvényeken való részvételének megsegítése. 5.oldal

6 19. I.27. A gyermek verbális és kommunikációs készségének fejlesztése. Szereplés vállalása, beszédfejlesztés, előadásmód fejlesztése, véleménynyilvánítás gyakorlása. Mesemondással, mesehallgatás utáni véleménynyilvánítással, mondókákkal, kiszámolókkal, versekkel, szólásokkal közmondásokkal. Verbális kreativitás fejlesztése.. Szövegértési szövegalkotási készség fejlesztése. Szókincs, relációs szókincs fejlesztése. 20. I.31. Az érzelmi intelligencia fejlesztése nonverbális eszközökkel. Most mutasd meg! - Pantomim. (A száj és a szem mozgásának, a mimikai kifejezések jelentősége. az előadásban. ) Imitációs készség fejlesztése. 21. II.4. Megfelelő reagálás kialakítása jutalmazások és büntetések esetén. Beszélgetés, szituációs játék Képes rá, de nem veszi figyelembe 22. II.11. Lakóhely ismerete, kötődés a szülővároshoz, értékek megőrzése. Beszélgetések, séta, adatgyűjtés, feldolgozás stb. 23. II.13. Az érzelmi intelligenciához tartozó egyéb témakörök: - tehetséggondozás, (szakkörök, versenyek) - napirend fontossága - értelmes időtöltés - higiéniai szabályok, ápoltság egészséges életmód, Gyakoroltatás cselekvésbe ágyazottan 24. II.18. Önálló tanulás képességének kialakítása Önértékelés, önellenőrzés. Megbeszélés, ellenőrzés. Házi feladat segítése. Ellenőrzés, javítás, helyes technikák. Feladattartása kialakulatlan, rövidtávú, 25. A gyermek érzékszervi működésének segítése: látást, hallást, tapintást segítő feladatok. Érzékelő játékok. Fejlődés tapasztalható. 26. Tanulási képességek fejlesztése játékos feladatokkal: Beszédészlelés, beszédértés, szövegértés, nyelvi készség, szókincs, ritmusérzék, fantázia. Vizuális, akusztikus, motorikus, verbális emlékezet fejlesztése. Fejlődés tapasztalható 6.oldal

7 27. Tantárgyi korrepetálás. hangos olvasás fejlesztése Írásbeli műveletek gyakorlása. Fejlődés tapasztalható 28. Tanulási motiváció, a tanulás céljának tudatosítása. Megbeszélés, ellenőrzés. Házi feladat segítése. Ellenőrzés, javítás, helyes technikák Fejlődött. 29. A család: szokások, kötődések, példakép, kölcsönös megbecsülés, összetartás.) Beszélgetések. 30. Szokás és hagyománytisztelet fejlesztése. Magyar népszokások, multikulturális tartalmak megjelenítése Érdeklődő. 31. Szereplés vállalása, beszédfejlesztés, előadásmód fejlesztése, véleménynyilvánítás gyakorlása. Mesemondással, mesehallgatás utáni véleménynyilvánítással, mondókákkal, kiszámolókkal, versekkel, szólásokkal közmondásokkal. Verbális kreativitás fejlesztése.. Szövegértési szövegalkotási készség fejlesztése. Szókincs, relációs szókincs fejlesztése. 32. Szociometriai játékok kooperatív tanulásszervezés, helyes kommunikáció tanítása problémás esetekben (Feszült állapot megkönnyítése tematikus szavakkal, kifejezésekkel) Vitázó és érvelő képesség gyakoroltatása. 33. Irányított beszélgetések egy-egy irodalmi vagy egyéb műalkotással kapcsolatban. Próbálkozik. Sokat fejlődött, de még segítséget igényel. Érdeklődő. Pozitív. 34. Társasjátékok, szorgalmi feladatok, házi feladatok elkészítése Erőfeszítései hullámzó intenzitásúak. 35. A megfelelő önértékelés kialakítása. (önkifejezés,önjellemzés önábrázolás, önmegfigyelés fejlesztése. A gyermek belső személyes harmóniájának megerősítése. Az átélés élményének gyakorlása. Önértékelése Önbizalma megfelelő. 7.oldal

8 36. A gyermek verbális és kommunikációs készségének fejlesztése. Mesemondással, mesehallgatás utáni véleménynyilvánítással, mondókákkal, kiszámolókkal, versekkel, szólásokkal közmondásokkal. 37. A gyermek iskolai rendezvényeken való részvételének megsegítése 38. II.4. Megfelelő reagálás kialakítása jutalmazások és büntetések esetén. Beszélgetés, szituációs játék 39. II.11. Lakóhely ismerete, kötődés a szülővároshoz, értékek megőrzése. Beszélgetések, séta, adatgyűjtés, feldolgozás stb. 40. II.13. Az érzelmi intelligenciához tartozó egyéb témakörök: - tehetséggondozás, (szakkörök, versenyek) - napirend fontossága - értelmes időtöltés - higiéniai szabályok, ápoltság egészséges életmód, Gyakoroltatás cselekvésbe ágyazottan 41. II.18. Önálló tanulás képességének kialakítása Önértékelés, önellenőrzés. Megbeszélés, ellenőrzés. Házi feladat segítése. Ellenőrzés, javítás, helyes technikák. Feladattartása kialakulatlan, rövidtávú. 42. II.25. A gyermek érzékszervi működésének segítése: látást, hallást, tapintást segítő feladatok. Érzékelő játékok. 43. III.4. Tanulási képességek fejlesztése játékos feladatokkal: Beszédészlelés, beszédértés, szövegértés, nyelvi készség, szókincs, ritmusérzék, fantázia. Vizuális, akusztikus, motorikus, verbális emlékezet fejlesztése. 8.oldal

9 44. III.11. Tantárgyi korrepetálás. hangos olvasás fejlesztése Írásbeli műveletek gyakorlása. fejlődött 45. III.18. Tanulási motiváció, a tanulás céljának tudatosítása. Megbeszélés, ellenőrzés. Házi feladat segítése. Ellenőrzés, javítás, helyes technikák 46. III.25. A család:, szokások, kötődések, példakép, kölcsönös megbecsülés, összetartás.) Beszélgetések. 47. IV.1. Szokás és hagyománytisztelet fejlesztése. Magyar népszokások, multikulturális tartalmak megjelenítése 48. IV.8. Szereplés vállalása, beszédfejlesztés, előadásmód fejlesztése, véleménynyilvánítás gyakorlása. Mesemondással, mesehallgatás utáni véleménynyilvánítással, mondókákkal, kiszámolókkal, versekkel, szólásokkal közmondásokkal. Verbális kreativitás fejlesztése.. Szövegértési szövegalkotási készség fejlesztése. Szókincs, relációs szókincs fejlesztése. 49. IV.15. Szociometriai játékok kooperatív tanulásszervezés, helyes kommunikáció tanítása problémás esetekben (Feszült állapot megkönnyítése tematikus szavakkal, kifejezésekkel) Vitázó és érvelő képesség gyakoroltatása. 50. IV.22. Irányított beszélgetések egy-egy irodalmi vagy egyéb műalkotással kapcsolatban. fejlődött 51. IV.29. Társasjátékok, szorgalmi feladatok, házi feladatok elkészítése 52. V.6. A megfelelő önértékelés kialakítása. (önkifejezés,önjellemzés önábrázolás, önmegfigyelés fejlesztése. A gyermek belső személyes harmóniájának megerősítése. Az átélés élményének gyakorlása.. 9.oldal

10 53. V.13. A gyermek verbális és kommunikációs készségének fejlesztése. Mesemondással, mesehallgatás utáni véleménynyilvánítással, mondókákkal, kiszámolókkal, versekkel, szólásokkal közmondásokkal. fejlődött 54. V.20. A gyermek iskolai rendezvényeken való részvételének megsegítése A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése " Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod őt fejlődésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel, előre segíted őt életútján. " (Goethe) Tanítói munkám során mindig fontosnak tartottam, hogy megismerjem a rám bízott első osztályos gyerekek, hol tartanak egyes készségek elsajátításában, ezért a rendelkezésre álló eszközök segítségével* elvégeztem a DIFER- mérést. Munkatervünk egyik feladata, hogy felmérjük az első évfolyamon az alap készségek fejlesztését, a Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló Rendszer ( DIFER) alkalmazásával. Az iskolakezdés sikerességében meghatározó szerepet játszik, hogy megfelelő képet kapjak arról, hogy hol tart a kisgyermek az anyanyelv fejlődésében, van-e elemi számfogalma, megvannak-e már az írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen idegrendszeri, finommotorikai feltételek, amelyekre majd tudok építeni. Az iskolába lépéskor a gyerekek különböző érettségi fokkal érkeznek. Egyes gyerekeknél a lemaradás években mérhető, csak úgy tudom fejlesztésüket elkezdeni, ha ismerem az egyes gyerekek hátrányait, hiányosságait. A hátránnyal indulók sokszor képtelenek hátrányaikat leküzdeni, fontos, hogy azon a szinten kezdjem a fejlesztést, amelyre a gyereknek szüksége van. Ez az egyetlen módja, hogy az iskolakezdést sikeresen elkezdjük, mert ez a gyerekek jövőjét életre szólóan meghatározhatja, sikeresen tudjon helytállni és a tanulás örömöt adjon a gyereknek. Ha az első tapasztalatok az iskolában kudarcokkal járnak, akkor a gyerekek a tanulás folyamatában nem lelik örömüket. Ha ez bekövetkezik, a gyereknek nem lesz késztetése arra, hogy időt fektessen a tanulásba, ez pedig alapjaiban gátja lehet a fejlesztésének. Ezért kell kiemelt figyelmet szentelni az alapos megismerésnek, így könnyebb lesz az óvodaiskola közötti átmenet. *A DIFER Programcsomag a készségek és képességek kutatásával, vizsgálják az óvodás- és kisiskoláskor alapkészségeit, az ún. elemi alapkészségeket. 10.oldal

11 A vizsgálat menete 1. A tesztek felvétele egyéni vizsgálat keretében történik. A készségek fejlettségének diagnosztikus feltérképezése kb percet vesz igénybe. 2. Ezt követi egy diagnózis elkészítése az eredmények tükrében, majd az egyéni fejlesztési javaslat összeállítása és a folyamatos fejlesztés megkezdése. 3. Minden esetben bizonyos idejű hónapi fejlesztés után megtörténik a kontrollmérés 4. A kontrollmérés és a bemeneti mérés eredményeinek összehasonlító elemzése során megállapítom a vizsgált/fejlesztett készségek fejlődésének mértékét és írásban rögzítem az eredményeket Tapasztalataim azt mutatják, hogy a szülők jelentős részét érdekli a mérések eredménye, és támogatja, hasznosnak ítéli a méréseket és a fejlesztőmunkát *Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4 8 évesek számára. DIFER mérés 1. osztály 2013/2014. tanév Rövidítések: E= előkészítő szint,k= kezdő szint H= haladó szint B=befejező szint O= optimum szint Név Összesített táblázat Írásmozgáskoordináció %/sz. Beszédhanghallás %/sz. Reláció-szókincs %/sz. Elemi számolás %/sz. BTM 49K 67K 69K 43 E B.V 88B 88 B 82 B 80B M. 91O 96O 100O 93 O BTM 38 K 69 K 79H 50K 71 B 88B 86 B 80B SNI 38 K 69K 67 K 23 E J. V. BTM 49K 67K 69K 68 K K R I.. BTM 38K 67 K 69K 65K 75 B 62 K 69K 69K BTM K.A.. B 88B 89B 75H 78H K N 88 B 67 K 75H 69K BTM L..S F. 69H 67K 69K 74H M. M 88 B 98O 90O 90O S.V 88B 98O 98O 82B S.R. BTM 75 B 78H 78H 78H Sz M.. 38 K 72 H 64K 68K 11.oldal

12 BTM T.. N É 90 O 97O 98O 94O T.D.. 90 O 98O 97O 90O V.N 90 O 98 O 94O 91O.. V.. J V BTM 69H 79H 69K 75H V M.G. 69H 79H 67K 69K Írásmozgás koordináció, beszédhanghallás, relációs-szókincs, elemi számolási készség Előkészítő Kezdő szint Haladó Befejező szint szint 25 49% szint 70 89% 0 24% 50 69% Optimum % Írásmozg. koord. 0 24% 25 49% 50 69% 70 89% % B..K.. F. M F A K R.. I Sz.M J..V. L.S F.. V.J V..V M G. B. V F. C.. K D Cs.. K. A B.. K..N M M..R E. K.. T.. N É T. D V N.. Beszédhanghallás 0 49% 50-69% B. K.. F A.. K R.I. K.. D Cs F.M.. K. N. L.. S. F.. J V % S R.. Sz. M V.. J V.. V.. M..G 80 89% B.. V.. F..C.. K A.B % E K M M.. M.. S. V T.. N É.. T D. V..N. 12.oldal

13 Előkészítő szint Kezdő szint Haladó szint Befejező szint Optimális használhatóság Relációsszókincs B.. K F..A.. J..V. K. R.. K D.. Cs. L. S.F.. Sz.. M V J.V. V..M.G.. F. M K.. A B K N. S..R B. V.. F.C E..K.. M M. S..V. T.N..É. T..D. V.N Elemi számolási készség F.. A. B K F M J..V. K R I. K.. D.. Cs. K.. N.. Sz..M. V.. M..G. K B.. L S.F.. S R. V..J.V B.. V F.C. S V.. E..K.M. M..M T.N.É.. T D..É. V..N. II. Szociális képességek Képesség Fejlettségi szint 6-7 év II. 1. a. Kezdeményező B.V Kapcsolatteremt és felnőttekkel Elfogadó J. V K R I.. Elutasító, visszahúzódó II. 1. b. Kapcsolatteremt és gyermekekkel II. 2. Csoportban betöltött szerepe Kezdeményező Elfogadó Elutasító, visszahúzódó Vezető szerepet tölt be Átlagos B.V J. V K R I.. B.V E K F.C 13.oldal

14 II. 3. Alkalmazkodó képesség II. 4. a. Viselkedés iskolán belül Peremhelyzetű Képes alkalmazkodni Változó Képtelen alkalmazkodni Megfelelő Részben megfelelő, változó Nem megfelelő J. V. K R I. B.V K R I.. J. V B.V K R I.. J. V II. 4. b. Viselkedés iskolán kívül II. 5. Önállóság Megfelelő Részben megfelelő, változó Nem megfelelő Személyi kontaktus nélkül is teljesít Időnként személyi kontaktust igényel Állandó személyi kontaktust igényel B.V K R I.. J. V B.V K R I. II. 6. Önbizalom megfelelő B.V J. V 14.oldal

15 II. 7. Együttműködési készség csekély Megegyezéses együttműködésre képes Hajlik az együttműködésre Nem képes K R I.. B.V J. V K R I. 15.oldal