Csiga hadmûvelet Majdnem hihetetlennek tartottam, mégis ez lett a helyzet: ismét hosszú évekre búcsút mondhatunk az átfogó önkormányzati

Átírás

1

2

3 Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Reflektorban a közigazgatási reform! Készül az összeférhetetlenségi törvény! Brüsszelbõl jelentjük! Kisállatok a nagyvárosban! Közbeszerzési tanácsok! Nemzeti Vidékfejlesztési Terv! Kutatás az e-közigazgatásról! Pályázatfigyelõ! Visszatekintõ! Vendégcsalogató ökocímke 4 7. oldal 8 9. oldal 10. oldal oldal 17. oldal oldal oldal oldal oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu Jegyzet Csiga hadmûvelet Majdnem hihetetlennek tartottam, mégis ez lett a helyzet: ismét hosszú évekre búcsút mondhatunk az átfogó önkormányzati reformoknak. Magyarország belesüpped a kétharmados törvényekre alapuló cselekvés- és kompromisszumképtelenség mocsarába. Pedig sokáig úgy tûnt, valamennyi politikai erõ tisztában van azzal, hogy egy jól átgondolt reform egyszerre könnyítené meg az önkormányzatok életét, teremtene tisztább és átláthatóbb viszonyokat, mozdítaná el a rendszert a hatékonyság felé, s netán még kézzelfogható megtakarítást is eredményezhetne. Kevés olyan szektor van, amirõl ennyi háttéranyagot, elõterjesztést és elemzést gyártottak volna az elmúlt években, melyekre alapozni lehet(ne) a törvényalkotást. Most mégis úgy tûnik, mintha nem is készült volna a kormány az átfogó átalakításra. Hevenyészve összedobott törvénytervezetek, amelyek tényleg nem adnak választ az ellenzék jogos felvetéseire... s nemhogy államférfiúi gesztusok, de még bágyadt próbálkozások sem akadtak arra, hogy a nem kormányzó politikai erõkkel kompromisszumra jussanak. Persze az ellenzék sem alakított túl nagyot. A fanyalgáson kívül õk sem viselkedtek úgy, mint akik tisztában vannak azzal, hogy milyen lehetõséget szalasztunk el megint. Nyilván nem szívesen adják a nevüket a kemény megszorításokat is tartalmazó Gyurcsány-féle reformcsomag és az államháztartás rendbetételének egyetlen eleméhez sem, ám ez nem mentheti fel õket minden felelõsség alól. Már-már az volt az érzésem az utóbbi hetekben, hogy a kormánypártok eleve belenyugodtak abba, hogy az önkormányzati szféra átalakítása csak feles törvényekkel történhet. Csak hát ez az út lassú és tele lesz félmegoldásokkal már ha egyáltalán komolyan nekiveselkednek legalább ennek a fajta megoldási kísérletnek. Ráadásul vannak rossz és még rosszabb megoldási lehetõségek. Mondjuk az önkormányzatok feladat- és hatáskörének áttekintése és átalakítása feles törvényekkel is megtörténhetne. Igaz, komoly, aprólékos munkát igényelne, de ez legalább korrekt eredményekre vezethet. Nagyobb persze a kísértés a pénzügyi ösztönzõkkel (vagyis zsarolással?) történõ átalakításra. Hogy csak egy példát említsek: mivel kétharmad híján nem tudtuk megszüntetni a megyét, elveszünk tõle szinte minden forrást és feladatot, így felesleges és megalázó szerepre kárhoztatjuk. Ez a módszer persze továbbra is nyeli majd a pénzt, hisz feleslegesen mûködtet apparátusokat de legalább megmutatjuk: az lesz, amit mi akarunk. Mivel így alakult, reméljük, lesz ereje a kormánynak józannak és türelmesnek maradni, elérni, hogy döntéseit ne a revanspolitika, ne a majd megmutatom én nektek szándéka motiválja, hanem a józan ész. Ha már Csiga hadmûveletre kárhoztattuk magunkat, s háborút a legjobb esetben is csak sokára nyerhetünk, legalább ne veszítsük el közben valamennyi katonánkat. L. László János laszlo.janos@localinfo.hu július 3

4 Reflektor Önkormányzati reform Localinfo Önkormányzati Havilap Reformszkander: kettõ null az ellenzéknek Lapzártánkig két kétharmados törvény módosítása hiúsult meg Nem támogatta a honatyák kétharmada az Alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatot, így nem emelkedett alkotmányi erõre a régió mint önálló területszervezési egység, sem a kötelezõ önkormányzati társulás fogalma. Elvetették továbbá a képviselõi létszámcsökkentést is. Az önkormányzati reform másik két jogszabálymódosítási tervének zárószavazására lapzártánkig nem került sor, de alkotmánymódosítás híján ez a csomag már elvérzett. A nagy nekirugaszkodás után úgy tûnik, mégsem lett nagy összekapaszkodás. A Parlamentben a megszokott mederben folyt az önkormányzati rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatok tárgyalása: a kormánypártok igen, az ellenzékiek nem támogatják a változtatásokat. Jelenleg nincs remény a kétharmados törvények módosítására, így a sok reformígéretbõl ismét semmi sem lesz. Szavakban már nyitottak Némi újdonságot jelentett talán, hogy a kormánypárti felszólalók erõteljesen hangsúlyozták kompromisszumkészségüket; hogy nyitottak minden módosító elképzelésre, hogy a javaslatokban leírt szabályok nincsenek kõbe vésve (ahogyan az önkormányzati miniszter fogalmazott)... Biztatóbb lenne, ha ez a nyitottság nem csak a kétharmados törvények tárgyalása hevében uralkodna el a kormánypárti padsorokban és persze, ha komolyan is gondolnák. Kívülálló nem nagyon tudja ugyanis mire vélni, hogy a kormánypártok csont nélkül leszavazzák az ellenzéki módosító indítványokat, s némi közjáték gyanánt a köztársasági elnök legfõbb ügyészre tett javaslata is elvérzik a titkos szavazáson. Nehéz ugyanis együttmûködést várni az ellenzéktõl úgy, hogy közben nem ajánlanak a számára semmit. Horányi Miklós megválasztása például talán tárgyalási alap lehetett volna az egyeztetések során. Egyeztetések azonban nemigen voltak, amit ellenzéki képviselõk kifogásoltak is a viták során. Õket viszont a kormánypártiak emlékeztették, hogy az ellenzék nem óhajtott résztvenni a kormányfõ által javasolt ötpárti egyeztetésen. Az ellenzékiek persze idejekorán nyilvánvalóvá tették, hogy nem fogják megszavazni a kétharmados törvényeket, a háttéralkuk pedig ha egyáltalán voltak nem vezettek eredményre. Mindenesetre úgy tûnik, jobban tették volna a képviselõ hölgyek és urak, ha nem kurtítják meg nyári szabadságukat, mert a kétharmados törvények tárgyalásával csak egymás idejét rabolták. Okok és/vagy magyarázatok elutasításra A legtöbbet hangoztatott érv az idõ rövidsége, hogy, miként Kovács Zoltán, a Fidesz vezérszónoka az alkotmánymódosításra vonatkozó törvényjavaslat általános vitájában fogalmazott, összesen hat napot hagynak arra önök, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányát jelentõsen és gyökeresen átalakítsák. Ezzel összefüggésben többen öszszecsapottnak minõsítették a javaslatokat, bár ennek nem kell túlzott jelentõséget tulajdonítani, hisz ez a kötelezõ lehetõ legvisszafogottabb kritika, amit ellenzéki képviselõ kormánypárti elõterjesztésre mondhat. A sürgõsségre persze elegendõ magyarázatnak tûnhet, hogy ahhoz, hogy az októberi választások után, azaz a következõ négy évben bármi is elindulhasson a reformokból, júliusban végszavazásra van szükség. Reformocska A másik visszatérõ téma, hogy reform-e a reform, vagy csak egy önkormányzati csomagocska. A Fidesz részérõl Répássy Róbert fõként erre hivatkozva utasította el a törvények támogatását. Mint fogalmazott: mind az alkotmánymódosítás, mind az önkormányzati törvénymódosítás esetében úgy gondoljuk, hogy nem minden reform, ami fénylik. ( ) Ha ezt nevezik reformnak, akkor ebbõl nem kérünk! jelentette ki, indokként pedig arra hivatkozott, hogy a reformoknak valamilyen elõrelépést kell tartalmazniuk, és nem visszafelé kell lépniük. Hasonló szellemben nyilatkozott Salamon László is a KDNP részérõl, Salamon László Hock Zoltán önkormányzatellenesnek minõsítve a változtatási szándékokat. Kijelentette: az alkotmánymódosítás teljesen szükségtelenül és indokolatlanul kívánja felszámolni a tradicionális értékû megyerendszert, és felforgatni a kétségtelenül javításra szoruló, de mûködõképes közigazgatást. Kevésbé bizonyult engesztelhetetlennek az MDF, de az igen gombtól még meglehetõsen távol tartózkodnak. Hock Zoltán a Magyar Demokrata Fórum nevében arról beszélt: sok támogatható elemet tartalmaz ez a törvényjavaslat, ám mivel öszszességében csak az egészrõl lehet véleményt mondani, ebben a formájában nem fogjuk támogatni. Utalt rá, hogy a magyar választók csak ötvenszázalékos törvények módosítására adtak felhatalmazást a kormánynak, emiatt elkerülhetetlen a valódi egyeztetés. Hozzátette:! július

5 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Önkormányzati reform ha a kormányban és a kormánypártokban van kitartás és elszántság az egyeztetésre, az elkövetkezendõ hetekbenhónapokban, egy-két évben, adott esetben a következõ választásokra el lehet fogadni egy törvénycsomagot. Megyerendszer, az ezeréves hagyomány A viták fõként a megyerendszer kialakítása és a kötelezõ kistérségi társulások létrehozása körül összpontosultak. Az ellenzék részérõl többen érveltek a megyerendszer ezeréves hagyományaival, hozzátéve, hogy persze indokolt esetben nincsenek a modernizáció ellen; tizenhárommilliárd forintnyi megtakarítást azonban nem látnak elegendõ indoknak ehhez. Répássy Róbert arra is rámutatott: a regionális önkormányzatok létrehozásának vagy a közigazgatás regionális szervezésének nemcsak a hagyományai nincsenek meg Magyarországon, de pillanatnyilag a feltételei sem. Az úthálózat szerkezete miatt ugyanis igen nehézkes a szomszédos megyeszékhelyek közvetlen elérése. A kormánypárti képviselõk ezzel szemben arra emlékeztettek, hogy a regionális önkormányzatok kialakítása Répássy Róbert az Orbán-kormány programjában is szerepelt 2002-ben, sõt kormányhatározatok is születtek abban az idõben, amelyek célként megfogalmazták a régiók kiépítését. Ellenzéki válasz: attól, hogy van régió, még nem kell feltétlenül megszüntetni a megyét. Petrétei József szerint viszont mindazok, akik a megyei önkormányzatok fennmaradása mellett érvelnek, voltaképpen az állam- és fõváros-centrikusság megtartása mellett, illetve a vidéki emberek érdekei ellen szólalnak fel. Errõl már az alkotmánymódosítás részletes vitája (mely annyira részletes volt, hogy hozzászólás híján néhány másodpercig tartott) lezárását követõen beszélt az igazságügyi miniszter. A korábbi megjegyzésekre reflektálva a miniszter közölte: igaz, az Európai Unió csak Petrétei József statisztikai egységként követeli meg a régiók létrehozását, ugyanakkor viszont demokrataként nem képviselhetek más álláspontot, mint hogy a rendelkezésre álló több ezer milliárd forint fejlesztési pénzt csak a választópolgárok által demokratikusan választott testületek döntései alapján lehet elkölteni. Majd, már sejtvén a végeredményt, hozzátette: semmilyen racionális érv nem hangzott el a vitában amellett, hogy miért ne teremtsük meg a regionális fejlesztések közvetlen demokratikus kontrollját márpedig a választott régiós közgyûlések elutasítása ezt jelenti. A kistelepülésrõl nézve minden csak centralizáció, mert onnan a hatáskörök csak távolodnak hangzik a KDNP érve, amelyet Hargitai János tolmácsolt. A Hargitai János képviselõ azt is jól összefoglalta, miért nem támogatják az ellenzékiek az MDF-et leszámítva a kistérségi társulások kötelezõvé tételét. Sokkal egyszerûbb módon is lehetne ösztönözni a normális igazgatási társulásokat: a jegyzõségen pénzügyileg teremtsenek arra ösztönzõ feltételeket, hogy létrejöjjenek a körjegyzõségek, és ne törvényekkel akarják rákényszeríteni a kicsi településekre azt, amit másként is meg lehetne oldani. Nem csökken az önkormányzatok létszáma A csomagon belül önállóan is megállhatta volna a helyét a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról szóló törvény módosítása, amely az önkormányzati képviselõk létszámát kívánta csökkenteni. A huszonhétezres önkormányzati képviselõi létszám 183 fõvel (!) csökkent volna a módosítás hatására. Ez a nagyságrend riposztok garmadát váltotta ki az ellenzéki oldalon. Többek között elhangzott a vajúdtak a hegyek, egérke (se) született hasonlat, továbbá, hogy ez pótcselekvés, illetlenség nem kis malíciával aztán bátornak és nagyívûnek, radikálisnak, illetve apokaliptikusnak titulálták a javaslatot. A július 10-ei zárószavazáson végül ez az indítvány sem kapta meg a szükséges támogatást. Az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló törvény módosítása tizenhét százalékkal csökkentené a tiszteletdíjakat. László Tamás (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkentéssel megtakarítható évi négymilliárd forint az államadósság egynapi növekedésével egyezik meg, s úgy vélte, jóval nagyobb az elõterjesztés elfogadása esetén keletkezõ kár, mint a számszerûsíthetõ haszon. Az elõterjesztés sorsáról a július 17-ei ülésnapon dönt véglegesen a parlament, az önkormányzati törvény módosításának pedig július 24-én lesz a zárószavazása. Ha a T. Ház nem támogatja az önkormányzati reformcsomagot, a kormány a választók felhatalmazásának birtokában a rendelkezésére álló eszközökkel fogja azt elkezdeni közölte Petrétei József igazságügy-miniszter. Hogy ez pontosan mit jelent, arról folyamatosan számot adunk a Localinfo hasábjain. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu Régi-új tisztviselõk az új minisztériumban Az újonnan létrejött Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban Bujdosó Sándor vezeti az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkárságot, míg a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkárságot Szaló Péter. A közjogi és koordinációs szakállamtitkár Virág Rudolf, a turisztikai szakállamtitkár Somogyi Zoltán, a sport szakállamtitkára pedig Elbert Gábor lett. Az önkormányzati fõosztályt Bekényi József, az önkormányzati gazdasági fõosztályt Deli Erika, a közigazgatási hivatali és jegyzõi fõosztályt Balázs István, a lakásügyi titkárságot pedig Csider László vezeti. A területfejlesztési fõosztályt Répássy Helga, az építésügyi fõosztályt pedig Fegyverneki Sándor vezeti.! július 5

6 Reflektor Önkormányzati reform Localinfo Önkormányzati Havilap Alulnézet: polgármesterek a reformtervekrõl Alapvetõen egyetértek az önkormányzati reformok szükségességével, ám véleményem szerint korábban kellett volna megkezdeni ezeket a lépéseket nyilatkozta a Localinfónak Hidasi Antal, Nemesnádudvar elsõ embere. Hozzátette: az ötszáz fõ alatti településeken mindenképpen szükséges a jegyzõségek és polgármesteri hivatalok megszüntetése, mivel ezek fenntartása a jelenlegi gazdasági helyzetben fölösleges luxus; az általuk elvégzett feladatokat pedig a körjegyzõségek is el tudnák látni. Ugyancsak jó döntésnek tartja, hogy kötelezõvé tennék a kistérségi társulásokat, mivel így nem kellene minden beruházásnál pályázni, hanem törvényi módosítással közvetlenül kaphatnák meg a fejlesztési pénzeket, amivel jelentõsen gyorsulhatna a területfejlesztés. A jelenlegi megyerendszert túl drágának és túl bürokratikusnak tartja Hidasi Antal; véleménye szerint egy erõs, sok hatáskörrel rendelkezõ régiós választott testület jobban el tudná látni a helyi feladatokat. Ezek közé sorolta a kistelepülések összekötõ útjait, az ivóvíztisztítási programot és a környezetvédelmet is. Hozzátette: a megyei fejlesztési tanácsok létét is fölösleges pénzkidobásnak tartja, mivel a kistérségi, vagy régiós tanácsok sokkal jobban átlátnák a helyi viszonyokat. Nem értet egyet viszont a polgármester azzal a javaslattal, hogy októberben hat évre válasszanak önkormányzati képviselõket. A kétévenkénti ismétlõdõ országgyûlési illetve önkormányzati választásokat jó elképzelésnek tartja, így véleménye szerint most két évre kellene helyhatósági vezetõket választani, mivel ennyi idõ alatt is ki lehet dolgozni a régiós rendszer alapjait. Alapjában megváltoztatná a törvényi szabályozást is Hidasi Antal, aki német példára külön szabályozná a kisés nagytelepüléseket. Szerinte erre azért lenne szükség, mivel teljesen mások az igényei egy nagyobb városnak, mint egy kisebbnek; a szabályozás pedig ma ugyanaz mindkét helységben. Semmi esetre sem tudom támogatni a jegyzõségek megszüntetését, mivel ezzel ellehetetlenítenék az ott élõk helyzetét közölte a Localinfo érdeklõdésére Kecskés Gyula, Pocsaj polgármestere. Hozzátette: a kistelepülések alapból hátrányban vannak, és ha ezeket a szolgáltatásokat is megvonnák tõlük, akkor mûködésképtelenné válna az ügyintézés, amivel még inkább leszakadnának az ország átlagához képest. A helyüket átvevõ körjegyzõségekkel kapcsolatban pedig szkeptikus a településvezetõ, mivel állítása szerint a környéki településeken sem mûködik a megfelelõ színvonalon ez a rendszer. A kötelezõ társulást egyenesen nevetségesnek nevezte Kecskés Gyula, mivel véleménye szerint ezzel az önkormányzatiság elve sérülne. Magát a kistérségi rendszert sem tartja túl jó megoldásnak, mivel ezek többsége szerinte csak látványtevékenységet végez, a feladatokat nem tudják normálisan ellátni, ezzel csorbát szenved a hitelességük is. A rendszer alapvetõ hibája, hogy ha megalakul egy kistérségi társulás, akkor vezetõt választ magának; így rögtön felmerülhet a részrehajlás vádja is, hogy a saját településének próbál minél inkább kedvezni magyarázta Kecskés Gyula. Hozzátette: ugyancsak állandó probléma, hogy mire eljutna a kistelepülésekhez a központi támogatás, a pénz valahol elfogy útközben. Véleménye szerint ha mindenképpen létre akarták volna hozni a kistérségi rendszert, akkor azt a régi járások határai mentén kellett volna megtenni, mivel ezeknek már megvannak a történelmi hagyományai, és az egy járáson lévõ települések már régóta együttmûködnek a problémák megoldásában. Ugyanez az egyik hibája a megyerendszer megszüntetésének is: a régiók létrehozásával csak egy új közigazgatási szint jönne létre, mivel a megyei rendszer sosem fog teljesen megszûnni mondta el a pocsaji polgármester. Hozzátette: a régiók helyett a jelenlegi megyerendszert kellene karcsúsítani, ezúton takarítva meg pénzt. Ésszerûnek tartotta viszont, hogy ne egy évben legyenek az önkormányzati és országgyûlési választások, mivel szerinte a mostani rendszer tarthatatlan, és sokkal nyugodtabban, kiszámíthatóbban tudnának dolgozni, ha nem kellene egy évben két választást is lebonyolítani. Varsád már korábban is közös tanácsba, most meg körjegyzõséghez tartozik, így a települést nem érintené a jegyzõségek megszüntetése nyilatkozta a Localinfónak Andrási Zoltánné, a település vezetõje. Hozzátette: gyakorlatilag rajtuk múlik, hogy mûködik ez a rendszer, amelynek bár vannak hiányosságai, azért összességében elégedett a lakosság. A kistérségi társulásokba való belépés már eddig is gazdasági kényszer volt, így nem sok fog változni azzal, hogy kötelezõvé tették a csatlakozást jelentette ki a polgármester. Pozitívumként említette, hogy ezáltal plusz normatív támogatáshoz juthatnak, ám a rendszer még így is hagy némi kívánnivalót maga után, mivel így sem tudnak minden feladatot ellátni. Ez fõleg a nagy távolságok miatt van, hiszen a helyi kistérségi társulásba harmincegy település tartozik magyarázta. Hozzátette: véleménye szerint mikrotérségeket kellene létrehozni és ezeket fogná össze a kistérségi rendszer, amivel sokkal hatékonyabbá válna a feladatellátás. A megyerendszer megszüntetését a varsádi polgármester sem tartja jó ötletnek, mivel szerinte is csak még egy közigazgatási szintet hoznának létre, hiszen a megyei közszolgáltatásokat ellátó intézményeknek csak a neve változna meg, a feladatai nem. A két választás elkülönítését viszont támogatja, mivel véleménye szerint a jelenlegi rendszerben megáll az élet a választási évben, hiszen a jegyzõi feladatok megsokszorozódnak, és a polgármesteri hivatal munkatársainak továbbképzésekre kell járniuk, amivel jelentõsen lassul a munka hatékonysága.! július

7 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Önkormányzati reform A szövetségek támogatnák a reformokat A MÖSZ nem akar asszisztálni a politikai egymásnak feszüléshez Szükség van az önkormányzati reformokra ebben egyetértett mind a hét önkormányzati szövetség. A módban azonban vannak eltérések, ezért a Magyar Önkormányzatok Szövetsége nem írta alá azt a közös nyilatkozatot, amit a hat másik érdekszövetség vezetõi nyújtottak át Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszternek. Öröm, hogy az önkormányzati szövetségek tudnak együtt gondolkozni, együtt dolgozni jelentette ki Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke az ünnepélyes jegyzékátadáson. Hozzátette: közös érdek, hogy végre kijavítsák a rendszerváltás óta makacsul fennálló hibákat, amihez most partnernek hívják a parlamenti pártokat. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a kezdetektõl fogva reformpárti, mivel a változtatásokra nagy szükség van közölte Ott József, a szervezet társelnöke. Hozzátette: örömmel látják, hogy van politikai hajlandóság a változtatásra, bár így is sok aggály merül fel. Példának említette az általánosnak mondható nehéz gazdasági helyzetet a települési önkormányzatoknál, valamint hogy bár jónak tartják a régiós és kistérségi rendszert, itt is volna még javítandó. A régiós rendszer csak akkor fog jól mûködni, ha teljes mértékben végrehajtják a decentralizációt ezt már Becze Lajos, a Magyar Faluszövetség elnöke mondta. Hozzátette: nagyon fontos, hogy érdemi feladatokkal és saját bevétellel lássák el a régiókat. A jelenlegi rendszerrõl szólva kijelentette: a helyi önkormányzatoknál elsõsorban a pénzügyi biztonságot kell megteremteni. Lamperth Mónika elmondta: a közeljövõben szakmai munkacsoportok alakulnak, amelyben minden önkormányzati szövetséget szívesen látnak. Az aláírási ceremóniától távol maradt Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gémesi György a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóján részletesen is kifejtette fenntartásait a reformelképzelések kapcsán. Elmondta: a MÖSZ egyetért azzal, hogy az önkormányzati szférának hatékonyabban kellene mûködnie a vita mindig a hogyanon van. Félelmének adott hangot, hogy az önkormányzatok újabb politikai alkuk áldozatai lesznek. Az elképzelések között számos támogatható javaslat van, jelentette ki, példaként felhozva, hogy ne legyenek azonos évben a választások, s hogy hat évre válasszunk képviselõket októberben. A régió vagy megye polémia kapcsán közölte:...szinte mindegy, csak döntsük már el végre. A régió egy gazdasági erõtér, talán jobban biztosítható a szolgáltatások hatékony ellátása ezen a szinten. Nagyon aggályosnak tartotta azonban a hátralévõ idõszak finanszírozását, hisz az önkormányzatoknak kész költségvetésük van 2006-ra, és egy kompenzáció nélküli gázáremelés teljesen felboríthatja a büdzséjüket. A tiszteletdíjcsökkentést korrekt javaslatnak nevezte, de a kistelepülési polgármesteri hivatalok megszüntetése esetén realizálódó megtakarítást nem látja arányban a terv negatív következményeivel. A többcélú kistérségi társulások erõltetését ebben a formában zsákutcának tartotta. Összegezve leszögezte: Nem vagyunk a reformok ellen, sõt! De nem akarunk egy politikai egymásnak feszüléshez asszisztálni. Konstruktívak vagyunk, és azok is leszünk, mert érdekeltek vagyunk abban, hogy túléljük az átalakulást. Munkatársunktól A fejlesztési pénzek felhasználását is újraszabályoznák Elképzelhetetlennek tartja a miniszterelnök, hogy úgy alakuljon át a helyi adók rendszere, hogy kevesebb bevételhez jussanak a helyhatóságok. Errõl a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének küldöttgyûlésén beszélt Gyurcsány Ferenc. Véleménye szerint a belsõ struktúrát kell átalakítani, mivel a központi költségvetés jelenleg nem képes pótolni az iparûzési adó eltörlésével az önkormányzatok büdzséjében keletkezõ csaknem négyszázmilliárdos hiányt. A miniszterelnök a közlekedési tarifák és kedvezmények összehangolását is ígérte, mivel közös társadalmi felelõsség, hogy a faluból el lehessen jutni a városba. Több lehetõséget kell adni a helyi önkormányzatoknak, hogy több ügyben maguk dönthessenek ezt már Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere mondta Gyurcsány Ferencnek. Pásztor Béla fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kistérségek adóbevételeit a kistérségben kellene szétosztani. Erre reagálva a miniszterelnök elmondta, hogy az adórendszert most fogják átalakítani, és biztatta a TÖOSZ-t, hogy adjanak be saját javaslatot az átalakításra. Nagy Gáborné, Dunaföldvár polgármestere az európai uniós pályázati forrásokhoz való nehéz hozzáférést kifogásolta, mivel véleménye szerint az ellenõrzõ szervek más-más szabványok szerint mûködnek, amivel jelentõsen lassítják a folyamatokat. Válaszában Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy az EU új tagállamai között Magyarország áll az elsõ helyen a lehívható támogatások tekintetében. Mindezek mellett elismerte, hogy a jelenlegi rendszer túl bürokratikus és további változásokra van szükség. Reményei szerint õszre már új jogszabály alakulhat a fejlesztési pénzek felhasználására.! július 7

8 Jogalkotás Localinfo Önkormányzati Havilap Szigorodó összeférhetetlenségi normák Bezárulnak a parlamenti képviselõk elõtt az önkormányzati kiskapuk is Hamarosan új szelek fújnak a polgármesteri hivatalokban; s nem azért, mert októberben helyhatósági választásokat tartunk. Újra a törvényhozás napirendjén az összeférhetetlenség szabályozása ez borzolja a kedélyeket. Ha ugyanis a parlament tetõ alá hozza az új összeférhetetlenségi regulákat, a honatyák ritkábban adják majd egymásnak a kilincset a frissen megválasztott polgármesternél, mivel lényegesen szigorodnak a képviselõi megbízatáshoz kapcsolódó gazdasági összeférhetetlenségi követelmények. Bár a jogtörténet tanúsága szerint a közélet mindenkori állapotát sajátos szeizmográfként jelzi, hogy mikor veszik elõ az állami és önkormányzati szférát érintõ összeférhetetlenség kártyáját, a politika most sietve cáfol. Ezúttal, mondják, nem kirívó panamák miatt került terítékre a kérdés. Egyszerûen együtt a kritikus tömeg: a 2006-os választási kampányok árnyékában újra kell gombolni a mellényt, erõsíteni kell a közélet tisztaságát, az átláthatóságot védõ átfogó garanciákat a még meglévõ jogi kiskapukat is bezárva egyúttal. Kapóra jött tehát az országgyûlési és az európai parlamenti képviselõk jogállását szabályozó törvény az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása mellett kardoskodóknak. A javaslat bevallott célja egyfelõl, hogy szigorúbbá és egyben következetessé tegye a képviselõi megbízatáshoz kapcsolódó gazdasági összeférhetetlenségi követelményeket, másfelõl hogy kiterjessze ezeket az önkormányzatokra: annak érdekében, hogy egy képviselõ egyáltalán ne végezhessen gazdasági tevékenységet a tág értelemben vett állami szférában. S mivel a tág értelemben vett állami szféra jó része a helyhatóságok határainál húzódik, az önkormányzati kapcsolat ma gyakran szóba kerül a közélet tisztaságáról szóló országos vitákban. Zsörtölõdõ képviselõk A rossznyelvek szerint ma még az önkormányzati szféra az alulfizetett képviselõk legnagyobb munkaadója. Ahová vélhetõen most is többen adják majd be pályázatukat, ajánlják magukat, értékes szolgálatukat, közremûködésüket az önkormányzati vezetésnek másodállásban bizonyítván rátermettségüket a helyhatóságok irányítása alatt álló, vagy általuk tulajdonolt cégek vezetõ testületei számára. Csakhogy a jövõben a képviselõk az inkriminált önkormányzati szervezetekben végzett tevékenységért többé nem fogadhatnak el juttatást ez áll a tervezetben. A gazdasági összeférhetetlenségi elõírások meghatározott pozíciók betöltését és egyes tevékenységek végzését kifejezetten tilalmazzák; ezeket a képviselõ még ingyen sem láthatja el. Kérdés, a gazdasági befolyási övezet szûkítése eléri-e a kívánt hatást? Érthetõ, ha a zsebbevágó intézkedéshez a parlamentben sem tud mindenki jó képet vágni. Ez utóbbiaknak adresszálhatta szavait Fodor Gábor, az SZDSZ képviselõje, amikor szókimondóan jelentette ki, hogy a törvény a tisztességtelen politikai befolyásnak próbálja útját állni, és megkísérli korlátozni a honatyák képviselõséggel közvetlenül össze nem függõ tevékenységét. A kormányzat azonban eltökéltnek látszik abban, hogy a magyar országgyûlés mellett az egész magyar közéletet szigorú összeférhetetlenségi szabályok jellemezzék; nem tartván egészségesnek, ha a gazdasági érdek és a politikai érdek összekeveredik, ha a honatyák döntéseikkel befolyásolhatnak olyan ügyeket, melyeknek késõbb haszonélvezõi lehetnek. Ezt meg kell akadályozni, mert a politikai tisztesség ezt kívánja tapintott a lényegre Fodor Gábor, de nem árult el titkot akkor sem, amikor hozzáfûzte: Tudjuk, hogy országgyûlési képviselõk különbözõ állami érdekeltségû vagy állami tulajdonnal is rendelkezõ, állami tulajdonlású cégekben, vállalatokban szerepet vállalhatnak ma is ugyanez vonatkozik az önkormányzati tulajdonra is. A közjogi látlelet alapján csak helyeselni lehet, hogy mindenféle százalékos részesedést eltörölve a törvény egyszerûen kizárja a képviselõk részvételét minden állami, önkormányzati tulajdonú cégben, vállalatban és intézményben. Bár a vitában búvópatakként fel-felbukkannak a honatyák halmozottan hátrányos helyzetére emlékeztetõ, vagyis a szigorítás jogalapját megkérdõjelezõ megjegyzések is. Például, hogy a képviselõk csupán azért vállalják sokszor az ilyen típusú munkákat, mert az európai uniós országok közül a magyar képviselõk fizetése a legalacsonyabb; hogy a közvéleményben mindenféle hamis képzetek élnek a képviselõi keresetekrõl; hogy ez a kereset valójában méltatlanul alacsony. Egyre több honatya vallja meggyõzõdéssel: hosszabb távon tarthatatlan, hogy önkormányzati képviselõk vagy polgármesterek egyúttal parlamenti képviselõk is legyenek. Nem szerencsés, mondják, ha a két különbözõ szféra öszszemosódik. Mert a parlamentben az ország érdekeit kell képviselni, nem pedig partikuláris érdekeket. Az ország érdekei nem feltétlenül esnek mindig egybe egy kistelepülés vagy város érdekeivel. Vissza kell térni a rendszerváltáskori gyakorlathoz, nevezetesen, hogy az önkormányzati képviselõk és polgármesterek ne legyenek parlamenti képviselõk; ezeket a szférákat is válasszuk el egymástól szorgalmazzák immár koalíciós berkekben.! július

9 Localinfo Önkormányzati Havilap Jogalkotás Ám dõreség volna kizárni a helyi államügyekbõl, de legalábbis az ezekben való közremûködésbõl az országgyûlés tagjait. Épp ezért a törvényjavaslat általános szabályként a közfeladatokat ellátó szervezetekben való részvétel korlátozás nélküli lehetõségébõl indul ki igaz, új feltételül szabja a ingyenességet. Vagyis az országgyûlési képviselõk az inkriminált helyi önkormányzati szervezetekben végzett tevékenységért nem fogadhatnak el juttatást a jövõben. A hozzátartozókra is kiterjesztik a törvényt Sem rokona, sem ismerõse nem vagyok senkinek! Talán maholnap helyesebb lenne így kezdeni a polgármesteri hivatalokban a bemutatkozást Mindenesetre a módosítást követõen a hatályos szabályozástól eltérõen mind a közfeladatokat ellátó szervezetekben való részvétel ingyenességét, mind a gazdasági összeférhetetlenségi tilalmakat kiterjesztik a képviselõvel egy háztartásban élõ közeli hozzátartozójára is. (Bár gondoltak a nagycsaládosokra is: az új korlátozás csak a következõ Országgyûlés megalakulásától lépne életbe méltányosnak mondott átmeneti szabályozással.) Mégis, bizonyára az újdonság erejével hat majd a felügyelõbizottságokra, ha a törvény az önkormányzati tulajdon mértékére tekintet nélkül kizárja, hogy egy képviselõ állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vezetõ tisztségviselõként vagy felügyelõbizottsági tagként járjon el. S ezúttal mint hírlik nem mellékelik a kulcsot sem a jogi kiskapuhoz: tilos e tisztségek ellátása olyan gazdasági társaságban, amelyet állami vagy önkormányzati tulajdonban lévõ gazdasági társaság alapított. Az adott szervezet privatizációjától számítva két évig a képviselõ nem tölthetne be vezetõ tisztséget a privatizált szervezetben vagy az utóbbi által alapított gazdasági társaságban sem. A jogi képviseletre egyébként eredeti szakmájuknál fogva felhatalmazott képviselõk munkaterhén könnyít a törvény azzal, hogy a helyi önkormányzatok és a gazdasági összeférhetetlenséggel érintett valamennyi szervezet vonatkozásában megtiltja, hogy a képviselõ jogi képviselõként járjon el a nevükben. Általános jelleggel, megtiltanák azt is, hogy a képviselõ ebbéli minõségére hivatkozzon a képviselõi megbízatással össze nem függõ ügyekben. Ez egyébként az uralkodó felfogás szerint a képviselõi tisztség erkölcsi tisztaságával és méltóságával egyébként is összeegyeztethetetlen. Remélhetõleg az uniós patrónusok hazai közéleti ambícióit azért nem hûti le az új törvény azzal, hogy az európai parlamenti képviselõkre is kiterjeszti a gazdasági jellegû összeférhetetlenségi regulákat. (Eszerint a jövõben az európai parlamenti képviselõ és a vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozója közfeladatot ellátó szervezetekben csak ingyenesen tevékenykedhetne. Ezen túlmenõen az európai parlamenti képviselõ sem láthatja el az önkormányzat jogi képviseletét.) Két kérdésben az alkotmányügyi bizottság ülésén is vita alakult ki. Az elsõ az ellenzék formulája szerint a jövõben a parlamenti képviselõ közeli hozzátartozója se lehessen országgyûlési képviselõ a helyhatóságokat kevésbé érintheti. A kormánypárti képviselõk szerint ez a megoldás alkotmányossági problémákat is felvett, így a személyeskedõ javaslatra nemigen lesz fogadókészség. A másik örökzöld kérdés: polgármester lehet-e parlamenti képviselõ? A törvény válasza erre ma egyértelmû igen. A mandátumhalmozás tehát jogilag támogatott, megengedett. Többek szerint azonban itt az ideje újra átgondolni az országgyûlési képviselõi és a polgármesteri poszt összeférhetetlenségét. Egy javaslat szerint a százezer lakos feletti települések polgármesterei esetében kategorikusan meg kellene tiltani a mandátumhalmozást. InterCity-polgármesterek Tény: 1994 elõtt polgármester nem lehetett képviselõ. Ám a jelenlegi helyzet fenntartása mellett is felhozhatók jó személyes példák, igaz, ellene is szólnak érvek. Egy biztos: a szerzett jogok tisztelete nem a radikális változásnak kedvez. Az erõs politikai legitimitású, közvetlenül megválasztott és sikeres InterCity-polgármesterek eddig általában nem jöttek zavarba, ha a szûkebb pátria érdekeit hol helyben, hol meg az Országházban kellett képviselni. Legfeljebb az lehet kérdés, hogy egy személy a gyakorlatban el tudja-e látni a két embert igénylõ feladatot? A parlamenti vitában a nagyobb ellenzéki párt képviselõcsoportja úgy tartja, rossz módon és rossz idõben nyúlt a törvényjavaslathoz a kabinet, s a törvénymódosító javaslat igazából figyelemelterelés az ország valódi helyzetérõl; a gazdaság rossz állapotáról, az embereket sanyargató intézkedésekrõl. De a törvény hasznát vélhetõleg nem a politikai retorika múlandó szempontjai, hanem az alkalmazhatósága alapján fogják megítélni. Az önkormányzati választó, a laikus közvélemény pedig nyilván azt szeretné, hogy a helyi és a központi hatalom képviselõit azonos erkölcsi mércével mérjék. Visszatetszést keltene a helyhatóságok körében, ha egy leköszönõ állami vezetõt mondjuk a Herendi Porcelán Manufaktúra igazgatótanácsába, a TVK igazgatótanácsába, állami cégek vezetõ pozíciójába delegálnák, míg helyi szinten szigorú összeférhetetlenségi szabályokat prédikálnak netán a felügyelõbizottsági, igazgatótanácsi tisztségeket, az önkormányzati tulajdonban lévõ cégekben szerzett képviseletet megalapozatlanul a jogtalan elõny szinonimájaként emlegessék. Kósáné Kovács Magda korábban elhíresült mondása az összeférhetetlenségi vitában is elhangzott a T. Ház falai között: nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Egy kormánypárti honatya azonban most azt javasolta, fordítsuk meg a kijelentést, és mondjuk azt: nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni. Bodnár Lajos stentor2000@fre .hu! július 9

10 Európai Unió Localinfo Önkormányzati Havilap Huszonkétmilliárd euró hét évre Véget ért a vita a felzárkóztatási politika szabályairól az Unióban Újabb fontos mérföldkõhöz érkezett a 2007-tõl induló felzárkóztatási programok hivatalos jóváhagyásának folyamata, midõn az Európai Parlament július eleji plenáris ülésén második olvasatban is elfogadta a tárgyban készült négy jelentést. A képviselõtestület jóváhagyása azt jelenti, hogy a 2007 és 2013 közötti pénzügyi idõszakban összesen 308 milliárd euró a teljes EU-költségvetés 35,7 százaléka áll majd rendelkezésre az elmaradott régiók és országok felzárkóztatására. Magyarországra hét év alatt körülbelül 22,6 milliárd euró fejlesztési forrás jut. A következõ hét évben is a strukturális és a kohéziós alap lesz az uniós felzárkóztatás legfõbb eszköze. Három célterület lesz. A közösségi átlagos fejlettségi szint hetvenöt százalékát, illetve a kohéziós alapnál annak kilencven százalékát nem elérõ régiók, illetve országok az úgynevezett konvergencia (felzárkóztatási) célterületbõl juthatnak majd támogatásokhoz. Közép-Magyarország kivételével idetartozik majd az összes magyarországi régió. A második regionális versenyképességi célterülethez sorolják a többi, kevésbé szegény, de még mindig rászoruló régiót, köztük a Budapestet és Pest megyét magába foglaló központi régiót is. Közép-Magyarország hét év alatt 1,86 milliárd euró fejlesztési forráshoz jut, és a támogatható tevékenységek köre azonos lesz a legszegényebb régiókéval. A harmadik célterületbõl a területi együttmûködést célzó projekteket finanszírozzák majd, vagyis olyanokat, amelyeket két vagy több szomszédos EU-tagállam egymással határos régiói együtt hajtanak majd végre. A négy parlamenti jelentés, jelesül a strukturális és a kohéziós alapok általános szabályairól szóló, az Európai regionális Fejlesztési Alapról szóló (ez az Európai Szociális Alap mellett a másik strukturális alap), a kohéziós alapnak és az európai területi együttmûködésnek szentelt jelentések érdemben nem változtattak a pénzfelhasználás megkönnyítésérõl a kormányok által elfogadott szabályokon. A legfontosabbak a következõk: Azokban a tagállamokban, ahol az egy fõre esõ átlagos GDP 2001 és 2003 között az uniós átlag nyolcvanöt százaléka alatt volt (az új tagállamok, plusz Portugália és Görögország) a strukturális alapoknál az uniós társfinanszírozás felsõ határa nyolcvanöt százalék lehet az operatív programok esetében. Elsõ ízben az EU-ban arra is lesz lehetõség, hogy a szóban forgó tagállamok valamennyi projektjükre nyolcvanöt százalékos társfinanszírozást kérjenek a Bizottságtól. A társfinanszírozási arány számításának alapja a tagállam döntése alapján a teljes elszámolható költség lehet, szemben a Bizottság eredeti javaslatával, ami csak a közkiadások arányában értelmezte volna. A strukturális alapoknál 2007 és 2009 között hét, a kohéziós alapoknál ugyanennyi idõre tíz és fél százalékos elõleget kapnak majd az új tagállamok három évre elosztva (tehát nem egy összegben). A hazai költségvetés tehermentesítése szempontjából fontos pont volt az elõkészítési költségek elszámolhatóságának kérdése. Az elszámolhatóság mind a kisebb, mind pedig a nagyprojektek esetében az Operatív Program benyújtásától kezdõdik. A vissza nem igényelhetõ áfát (uniós forrásból) támogatható költségként lehet majd elszámolni valamennyi tagállamban. A Tanács ezt a lehetõséget még csak azoknak a tagállamoknak adta volna meg, ahol az egy fõre esõ átlagos GDP 2001 és 2003 között az uniós átlag nyolcvanöt százaléka alatt volt, de az Európai Parlament elérte, hogy ez a szabály minden tagországra vonatkozzon. Az ugyanezen nyolcvanöt százalékos kritériumnak megfelelõ országok esetében a támogatások felhasználására adott határidõt egy évvel meghosszabbították a 2007 és 2010 közötti idõszakban, mind a strukturális, mind a kohéziós alapoknál. Ez idõ alatt tehát csak ezen országok számára az n+2-es helyett az n+3-as szabály lesz érvényben. A többieknél az n+2-es szabályt a kohéziós alapra is kiterjesztik. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (strukturális alap) a tíz új tagállamban, valamint Bulgáriában és Romániában a lakóépületekkel kapcsolatos költségeket is lehet majd finanszírozni. Itt a Parlament kérésére olyan kritériumok kerültek bele a szabályba, amelyek a lakóépületek energiatakarékosságának javítását szolgálják. Az Európai Parlament szavazása után most az Európai Bizottság várhatóan július végén végleges formában is elõterjeszti a közösségi stratégiai irányelvek címû dokumentumot, amely a tagállamok számára szolgál iránytûként arra, hogy milyen tevékenységekre fordíthatják a támogatásokat. Errõl a dokumentumról valószínûleg szeptemberben szavaz a Parlament, amely ezt nem módosíthatja, csak jóváhagyhatja illetve elutasíthatja. Ezt követõen a tagállamok benyújthatják Nemzeti Stratégiai Referenciakereteiket és Operatív Programjaikat, amelyek egyúttal a költségek elszámolhatóságának kezdetét is jelentik. Párhuzamosan folyik a hazai végrehajtási jogszabályok kidolgozása, az intézményrendszer és eljárásrendek kialakítása annak érdekében, hogy január 1-tõl megkezdõdhessen a programok végrehajtása. Gyévai Zoltán/Brüsszel! július

11 Localinfo Önkormányzati Havilap Egészségügy A fõvárosiak felét zavarják a galambok Szigorúbban szabályoznák az emberek és állatok együttélését Egyre népszerûbb hazánkban a kisállattartás, ám ezt nem mindenki nézi jó szemmel, hiszen az állatok kellemetlenségeket is okozhatnak állapította meg a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb tanulmánya. Bár a galambok nem háziállatok, a városokban sok kárt és gondot okoznak. A fõváros lakosságának majd kétharmada nyilatkozott róluk negatívan. A budapesti lakosság közel fele tart otthonában valamilyen állatot, a legtöbben kutyát vagy macskát. A kisállatok egyre népszerûbbek, ám a tartás módjáról már megoszlanak a vélemények. A fõvárosiak többsége a lakótelepeken például csak egy kutya tartását tartaná helyesnek, míg a macskáknál kettõben maximálnák a felsõ határt. A kertvárosi, családi házas környezetben azonban elnézõbbek a budapestiek: ebben a miliõben akár több állat tartását is könnyebben tolerálják. A kutatás során külön figyelmet szenteltek annak, hogy mely állatok zavarják leginkább az átlagpolgárt. A végleges sorrend nem meglepõ, hiszen a legtöbben a macskákat és a kutyákat említették. A legnagyobb gondot a felmérés szerint az okozza, hogy nincsenek meg a kulturált ebtartás feltételei; a második helyen az állatok jogainak védelme áll. A fõvárosiak többsége igen szigorúan büntetné azokat, akik nem tartják tiszteletben az állatok, s nem utolsósorban embertársaik jogait. Az ebtartás legnagyobb városi problémáját a kutyaürülék jelenti, hiszen a budapestiek hetvenkét százaléka nyilatkozta errõl, hogy nagyon zavarja, tizennégy százalékot inkább zavarja, mint nem, és csak tíz százalék volt, akinek kevésbé vagy egyáltalán nem okoz gondot. Ezek után nem meglepõ, hogy szinte teljes az egyetértés a lakosság körében arról, hogy szigorúan meg kellene büntetni azokat az állattartókat, akik nem takarítják fel kutyájuk ürülékét. Ennek megfelelõen a fõvárosiak több speciális szemetest, kutyavécét létesítenének, ezzel is megkönnyítve az ebek tulajdonosainak dolgát. Érdekesség viszont, hogy az ebadót és a kutyatartást a szomszédok beleegyezéséhez kötõ rendeletet már jóval kevesebben támogatnának. Kutyapiszok hadmûvelet A Fõvárosi Önkormányzat az igényeknek megfelelõen 2003 májusában indította elsõ átfogó közterület-tisztasági kampányát. Ekkor a kutyapiszok-mentesítés volt a fõ cél, így a Fõvárosi Közterület-fenntartó Rt. száz darab utcai gyûjtõt helyezett ki a kritikusnak vélt területekre. Ezzel párhuzamosan a fõvárosi önkormányzat felvette a kapcsolatot a kerületi illetékesekkel, hogy megkezdõdjön a kutyafuttatók kiépítése. A vizsgálat szerint azonban nem elég a hatóságnak lépnie, a lakosság szemléletét is át kell alakítani, mivel enélkül nem lehet érdemi eredményt elérni. Ezt belátták a fõvárosi önkormányzatnál is, így 2004-tõl kezdve minden évben jelentõs összeget fordítottak az ebtartással kapcsolatos morál növelésére. Három év alatt összesen négyszázötvenmillió forintot költött Budapest erre a célra. A forrásokra a kerületi önkormányzatok is jelentkezhettek, akik nem is haboztak: 2004-ben és 2005-ben tizennégy városrészi projekt nyert el támogatást. A kerületek a pénznek köszönhetõen járdatakarító gépeket vásároltak, új hulladékgyûjtõket helyeztek ki, valamint a régebben kigondolt kutyafuttatókat is elkezdték építeni. A fõváros 2005-ben készített még egy úgynevezett Kutyapotty tájékoztató és reklámkampányt, amelyben változatos eszközökkel hívták fel a figyelmet arra, hogy mindenki közös felelõssége milyen környezetben élünk.! július 11

12 Egészségügy Nemcsak a kutyák és a macskák, hanem a galambok is zavarják a fõvárosiak több mint felét. A felmérésbõl kiderül, hogy a galambpiszok a budapestiek negyvenegy százalékát irritálja, míg további húsz százalék nyilatkozott úgy, hogy inkább zavaró ez a fajta kosz. A galamb mint városi közellenség? Igen, így van, a galamb elsõsorban a nagyvárosokban okoz sok gondot nyilatkozta a Localinfónak dr. Ócsai Lajos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) járványügyi fõosztályvezetõje. Hozzátette: bár nem gyakori eset, ezek a madarak fertõzést is kiválthatnak. Ennek okaként a fõosztályvezetõ az alultápláltságot nevezte meg: mivel a galamboknak igen nehéz élelemhez jutniuk, ettõl rossz lesz a kondíciójuk, így a betegségek is jóval könnyebben támadják meg õket. Az emberre is veszélyes baktériumok, vírusok között elsõ helyen áll a szalmonellózis, amely a galamboknál az úgynevezett fehérfosással, tehát bél-, vagy ízületi fertõzéssel jár. Az ilyen esetekben a madár az ízületi gyulladásnak köszönhetõen sután száll, sántít tehát könnyebben kiszûrhetõ a betegségnek ez a fajtája. Az emberek között a szalmonellózis leginkább a gyermekekre veszélyes, mivel a homokozóban játszva gyakran megeszik a homokot is, így könnyen galambürülék juthat a szervezetükbe magyarázta Ócsai Lajos. Az ornitózis, vagy másik nevén a papagájkór is veszélyes az emberre. Ez a betegség a madaraknál a bélcsatorna fertõzõdése, míg az embereknél felsõ légúti tüneteket, akár tüdõgyulladást is okozhat. A fertõzés módja, hogy a galamb bélsara megszárad, porszerû anyaggá válik, amely így könnyen a levegõbe, onnan pedig az orrunkba, légútjainkba kerülhet. A talán leggyakoribb betegség, amit a galambok okoznak, az allergia. Ez az embereknél szénanáthaszerû rohamokban szokott jelentkezni mondta el még a járványügyi fõosztályvezetõ. Localinfo Önkormányzati Havilap Mindezek ellenére a galambok járványügyi veszélye mégsem olyan jelentõs, mivel az õket megtámadó élõsdiek, baktériumok, tetvek stb. többsége nem képes megtelepedni az emberben. A védekezés módjairól szólva Ócsai Lajos elmondta, hogy ez egy kétélû pengéhez hasonlít. Az egyik oldalon ott vannak az állatvédõk, a másikon azok, akik azt mondják, hogy a galambok túlszaporodtak, így irtani kellene õket. Az osztályvezetõ szerint mindkét félnek igaza van, mivel a teljes megsemmisítés nem lehet cél, de azokat is meg lehet érteni, akik túlzott elszaporodásuktól tartanak. A védekezés egyik módja a táplálékukban elhelyezett fogamzásgátló, amelytõl a galambok nem tudnak szaporodni. Ez azonban csak hosszú távon lehet megoldás, mivel ezeknek a madaraknak az átlagéletkora nyolc-tíz év, így ha most kezdenénk el a fogamzásgátlást, akkor is legfeljebb egy évtized múlva látnánk az eredményét. A leghatásosabb módszer kétségkívül a fészkelõhelyek megszüntetése lehetne, mivel ha ezek eltûnnének, a galambok úgymond hontalanná válnának és elköltöznének. A módszer lényege, hogy nem engednék be az állatokat a padlásokba és a többi olyan helyre, ahol fészket tudnak rakni. Ennek megvalósítására a nagyvárosokban komoly összefogásra lenne szükség, így a fõosztályvezetõ gyakorlatilag nullánal alig nagyobb százalékban lát arra esélyt, hogy ez a módszer eredményre vezessen. Védtelen mûemlékek Mivel a galambok leginkább esztétikai gondot okoznak, ezért Ócsai Lajos szerint inkább a mûemlékeken, padokon lévõ madárpiszok ellen kellene küzdeni. Mint mondta, a galambok által okozott megbetegedések száma évente nem éri el országos szinten a tíz fertõzött fõt; társadalmi súlyt az ÁNTSZ akkor tulajdonítana a jelenségnek, ha több száz beteget jelentenének évente. Ezzel szemben viszont egyértelmû az emberek elégedetlensége, ha a madárpiszokról van szó, így a mûemlékek védelmére kellene az önkormányzatoknak figyelnie. Ebben a harcban a fõosztályvezetõ a szúrótüskéket tartja a legmegfelelõbb megoldásnak. Ez a módszer rendkívül hatásos: a galambok csak igen nehezen tudnak rászállni, rátelepedni a mûemlékeken rögzített dróttüskékre, azok kárt azonban nem tesznek bennük. A módszer elõnye, hogy a galamb kényes állat, csak kényelmes pozícióban tudja a dolgát végezni, így a tüskéken csak kevés ideig próbálkozik, és hamar továbbszáll. Más a helyzet az otthon tartott galambokkal. Ócsai Lajos elmondása szerint minden önkormányzatnak kellene hogy legyen állattartási szabályzata, azonban a valóságban a kép teljesen mást mutat: van, ahol semmilyen szankció nincs, míg másutt határozottan tiltják a dísz-, vagy versenygalambok tartását. A fõosztályvezetõ szerint, amíg más nyugalmát nem zavarják az otthon tartott galambok, semmilyen gondot nem okoznak, ráadásul gyakran komoly értékük van, és az ország egyfajta szimbólumai is egyben, mivel a magyar galambtenyésztõket külföldön is elismerik. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu! július

13

14

15 Olyan programot kínálunk az Önkormányzatoknak, mely a szociális bérlakás építés programját egy kicsit másképpen valósíthatja meg. Ehhez arra van szükségünk, hogy a polgármesterek meglássák a lehetõséget és együttmûködjenek velünk. Mérjék fel az igényt a lakások számát illetõen, biztosítsák a területet és a támogatásokat segítségünkkel igényeljék meg (állami támogatás, továbbá EU-s támogatás). Az Egykorty Tej-Önmagunkért Alapítvány, valamint a Stúdió Calli biztosítja az építési, kivitelezési költségeket. Finanszírozásunk és kivitelezésünk révén a szociális bérlakás program keretén belül épített, kb m 2 -es, alap felszereltséggel berendezett lakást ajánlunk beköltözésre a fiatal pároknak (konyha, beépített szekrény). Az Önkormányzat által kijelölt bérlõknek havonta kötelezõ takarékosságot (max Ft/fõ), valamint minimális bérleti díjat és rezsi költséget kell vállalniuk. Minden Önkormányzatnak az a célja, hogy a fiatalokat a településen tartsa, segítse õket a lakáshoz jutásban. Ennek elsõ lépése lehet, hogy a szociális bérlakás program keretein belül elindítja az albérlõk háza építkezést. Tovább gondolkodva pedig, lehetõséget nyújt az önálló lakás megszerzéséhez. Elképzeléseink szerint, ez a fiataloknak kb. havi Ft kiadást jelent, melyben benne van a megtakarítási összeg is, Ft/hó-val számítva, valamint az a bérleti díj, amelyért lakhat a lakásban. Természetesen ehhez járul még pluszként a rezsi költség. Ez az összeg kevesebb, mint az albérleti díj, amit havonta kifizetnek jelenleg, és abból semmilyen megtakarítási alap nem képzõdik. Kisebb településeken más értékrendben kell a takarékosságot elõírni, hiszen a jövedelmeket nem lehet a fõvárosi vagy nagyvárosi viszonyokhoz mérni. A takarékossághoz az állam minden évben kiemelt kamatot nyújt és 4 év elteltével, ezzel az összeggel és hitel felvétellel már saját lakáshoz juthat a fiatal pár. Ez lehet abban a formában is, hogy az Önkormányzattól megvásárolja azt a lakást, amiben él, vagy egy másik, esetleg nagyobb lakáshoz juthat banki finanszírozás mellett. A lakásba költözés feltétele: az elõtakarékossági szerzõdéskötés, és a kéthavi elõtörlesztés összege (min Ft). A budapesti és a vidéki önkormányzatok visszajelentkezését várjuk, hogy a velük történt egyeztetés és igény szerint, az Önkormányzatokkal közösen kerüljön megvalósításra ez a program. Olyan épületek is szóba jöhetnek, melyek már életveszélyessé lettek nyilvánítva, és a helyükre kellene ezeket a lakásokat felépíteni. Az önkormányzat által adott területen gyorsan, kiváló minõségben és olcsón (liapor falelemekkel) fel lehet építeni a lakásokat. Az elemek olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy a meglévõ és elöregedett paneleket is hívatottak kiváltani (EU-támogatás igénylési lehetõsége). Nagyon szoros önkormányzati együttmûködéssel (tervezések, engedélyezések stb.) elkezdhetõ és gyorsan megvalósítható ez a program. Nyolclakásos, tizenhat lakásos házak, egymás mellett, vagy egymásra épített változatban, attól függõen, hogy mekkora alapterület áll a rendelkezésünkre. A terveink szerinti lakásmegoszlás: 2db 36, 72, 2db 43, 46, 1db 64, 52, 1 db 36, 41, 1db 63, 81 és 1 db 81, 75 m 2. Ehhez járulnak a közös helyiségek (tárolók és a lépcsõház, valamint a bejárat). Az elõállítási költséget nagymértékben befolyásolja az is, hogy az Önkormányzatoktól milyen kivitelezési kapacitást kapunk. A konkrét hely és igény ismerete nélkül készítettük el egy nyolclakásos ház változatának rövid költségtervét. Ezek csak becsült költségek. Alapozási költségek földmunkával, falelemek (külsõ és belsõ vakolást nem igényel, a szerelvények helye a falban található!), födém (JS födémmel), tetõszerkezet (lehet cserép vagy zsindely), belsõ munkálatok (festés vagy tapétázás), szerelvények (konyhai és fürdõszobai csaptelepek, mosogató, kád, WC, radiátorok, cirkó, kapcsolók stb.), nyílászárók (lehet fa, vagy mûanyag hõszigetelt), klíma kiépítése. Továbbá parkolási hely kialakítása (az építési szabály miatt ez már kötelezõ!). A nyolc lakás alapterülete összesen (közös helyiségekkel együtt): kb. 500 m 2. Az egy m 2 -re esõ kivitelezési költség: kb Ft. Mivel a lakások méretei nem egyformák, a lakás méretéhez viszonyítva a közös helyiségek m 2 árai is hozzáadódnak a költségekhez, így csak a konkrét tervek elkészülte után lehet kiszámítani, hogy egy-egy lakásra mennyi költség jut. Természetesen még számolni kell az ingatlanfejlesztési költségekkel is, ami nincs benne a tervben (közmûvek, út, stb.) Eddigi felmérések szerint elég nagy igény van erre az építkezésre. A megtérülést csak négy év után várhatjuk, amikor a lakók, a takarékosságuk után meg tudják vásárolni a lakást, amiben laknak. Ez alatt az idõ alatt befolyó összeg csak a támogatásokból várható (állami és EU-s). A lakások értékesítésekor viszont az ingatlanok értéke Ft/m Ft/m 2 lehet! A részletekrõl érdeklõdni lehet: Bányai Júlia ügyvezetõnél Telefon/fax: Mobil: banyai.julia@t-online.hu

16 A májusi számunkban felhívást tettünk közzé, amelyben segítségüket kértük, hogy iskolabuszhoz juthasson a romániai Hétfalu csángó magyar település. Nagyon boldogok vagyunk, mert sikerült megoldanunk kilencven gyermek iskolába járását, hogy magyar nyelvû oktatásban részesülhessenek. Kifogástalan, jó állapotú buszhoz juthattak az ott élõ és tanuló gyermekek. Nagyon sokat dolgoztunk rajta, de megérte; a buszt közadakozásból, magánemberek támogatásával vehettük meg végül, de kellett hozzá a Gemenc Volán vezérigazgatója, Amrein Károly is, aki a pénztárcánknak megfelelõ árat állapított meg a jármûért. Nem sikerülhetett volna vállalkozásunk Tóth Imre nélkül, aki mindenben mindenkinek segített, illetve Kerekes Csaba szekszárdi lakos közbenjárására is nagy szükségünk volt, aki létrehozta a kapcsolatot alapítványunk és a Gemenc Volán között. A buszt június 29-én adtuk át Szekszárdon, melyet Kiss József, Tatrang polgármestere és Szakál András Zsolt, Brassó megye alprefektusa vettek át és próbáltak ki. Nagyon meglepõdtünk, amikor kiderült, hogy sofõr nélkül jöttek; de a polgármester úr megnyugtatott minket, személyesen viszi haza a jármûvet, hisz otthon is õ vezeti a buszt, és õ szállítja majd a gyerekeket iskolába is. Meghatódtak õk is, és mi is az alperfektus úr nem igazán tudott megszólalni, csak annyit mondott: az ilyen pillanatokért érdemes dolgozni, élni. Valóban, ilyen célokért érdemes és kell küzdeni, így hát nem is hagyjuk abba. A Villás Alapítvány és a Localinfo összefog, mert szeretne még egy buszt, de ezt már egy hazai településeknek adnánk. Egyelõre nem szeretnénk megnevezni, de több kistelepülésrõl van szó, amelyeket ráadásul az árvíz is rendszeresen sújt. Többcélú lenne a felhasználás, iskolába, kirándulásra vinnék a gyerekeket, és amennyiben nem ütköznek a programok, a nyugdíjasok is mehetnének ezzel a busszal különbözõ szabadidõs programokra. Nem utolsó szempont az sem, hogy amennyiben szükségessé válik, árvíz idején is nagy hasznát vennék, bár azt kívánjuk, erre ne kerüljön sor. Kérjük, segítsenek! Sajnos ezt az idõ rövidségének tudjuk be a tatrangiaknak nem tudtak támogatást nyújtani, de szerencsére megoldották magánemberek most azonban kérjük önöket is, tisztelt polgármester hölgyek és urak, segítsenek nekünk, hogy több kistelepülés gondja megoldódhasson. A mi hitvallásunk: adni jobb, mint kapni, s higgyék el, azokért a boldog pillanatokért érdemes élni, ahogyan ezt Szakál András Zsolt barátunk is megfogalmazta. Számlaszámunk: MKB Perutek János Villás Alapítvány, kuratóriumi elnök Balról jobbra: Kiss József, Tóth Imre, Perutek János, Kerekes Csaba, Szakál András Zsolt és a busz

17 Localinfo Önkormányzati Havilap Közbeszerzés a szakértõ szemével Közbeszerzés Kedves olvasók! Cikkünkben egy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabály változására és a Közbeszerzések Tanácsának megjelent iránymutatásaira hívjuk fel a figyelmet. Kezdjük a jogszabály-módosítással! A Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeirõl szóló 8001/2005. (X.27.) KüM-TNM-IM együttes tájékoztatót módosította a 8001/2006. (MK 65.) KüM-TNM-IM együttes tájékoztató. A módosítás lényege egy pontosítás: a WTO/GPA megállapodás alkalmazási körénél Hongkong mellett megjelölésre került Kína is. A Közbeszerzések Tanácsa a Közbeszerzési Értesítõ 2006./68.(VI.16.) számában tájékoztatót tett közzé a Kbt. 63. (2) (3) bekezdései szerinti igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevõk (alvállalkozók) tekintetében. Egyidejûleg a Közbeszerzések Tanácsa az e tárgyban kiadott korábbi (KÉ 2004./132.(XI.17.) és 2005./6. (I.17.) számokban megjelent) tájékoztatóit viszszavonta. A tájékoztató ismerteti a 2004/18/EK-irányelv 45. cikke szerinti kizáró okokat, melyek alapján egyes országokra lebontva, részben táblázatokba foglalva, részben szövegesen kifejtve megadja az ajánlatkérõk által megkövetelhetõ igazolásokat. Ugyancsak e lapszámban, azaz a Közbeszerzési Értesítõ 2006./68. számában jelent meg a Közbeszerzések Tanácsa közleménye a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékbe való jelentkezésével összefüggõ információkról. A Közbeszerzések Tanácsa Elnöke a Közbeszerzési Értesítõ 2006/63.(VI.2.) számában tájékoztatót tett közzé a közbeszerzési eljárásokban készített összegezések ajánlattevõk részére történõ megküldésérõl. A Tanács elnöke szerint ajánlatos az összegezéseket (ez alatt valamennyi összegezés, tehát az egyszakaszos eljárás és a kétszakaszos eljárás részvételi szakaszáról készítendõ összegezés is értendõ) még az eredményhirdetés napján rövid úton, azaz faxon vagy ben megküldeni az eredményhirdetésen meg nem jelent ajánlattevõknek, részvételre jelentkezõknek. (E cikk írójának véleménye szerint a faxon vagy ben történõ feladás esetén csak akkor lehet támadhatatlan az ajánlatkérõ, ha postai úton, tértivevényesen is feladja az összegezést. Ugyanez igaz az egyéb közlésekre is.) A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének másik, de ugyancsak a Közbeszerzési Értesítõ 2006/63.(VI.2.) számában megjelent tájékoztatója a Kbt. 50. (2) bekezdésének alkalmazása tekintetében ad útmutatást. A Kbt. 50. (2) bekezdése alapján az ajánlatkérõ meghatározhatja a közbeszerzés mennyiségét úgy, hogy a legalacsonyabb vagy legmagasabb értéket közli, megadva egyben az ettõl való eltérés százalékos mértékét. A Tanács elnöke ezzel kapcsolatban felhívja az ajánlatkérõk figyelmét arra, hogy ez a mennyiség meghatározás csak azokban az esetekben alkalmazható, melyekben a legnagyobb gondosság ellenére sem tudja az ajánlatkérõ a pontos mennyiségi adatot megadni. Nem alkalmazható ez a meghatározás akkor, ha a közbeszerzés mennyiségének meghatározása más módon is lehetséges, vagy ha az ajánlatkérõ tisztában van azzal, hogy a teljes megadott mennyiség teljesítését fogja igényelni. A Tanács elnöke külön felhívja a figyelmet arra, hogy ez a módszer nem szolgálhat a minimálár meghatározásának eszközéül. Végezetül egy érdekes eset. A kétszakaszos közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezõ tíz százalék feletti alvállalkozót jelölt meg, amely alvállalkozónak mindhárom becsatolt mérlege szerint a mérlegszerinti eredménye három évben negatív volt (annak ellenére, hogy a pozitív mérlegeredményt az ajánlatkérõ alkalmassági feltételül szabta). A részvételi jelentkezõ hiánypótlás keretében a Kbt (5) bekezdése szerinti lehetõséggel élve tehát úgy, hogy a hiánypótlásra az ajánlatkérõ nem szólította fel becsatolt egy nyilatkozatot, mely szerint a részvételi jelentkezõ, mint erõforrást biztosító szervezet a Kbt. 66. (2) bekezdés alapján az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó pénzügyi és gazdasági alkalmasságáért feltétel nélküli felelõsséget vállal. Közbeszerzési irodánk javaslata alapján az ajánlatkérõ nem fogadta el a becsatolt nyilatkozatot az alábbiak miatt: 1. a Kbt. 66. (2) bekezdése lehetõséget ad arra, hogy az ajánlattevõ a szerzõdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelményeknek más szervezet erõforrásaira támaszkodva feleljen meg. A Kbt. nem terjeszti ki ezt a lehetõséget az alvállalkozóra, nem rendelkezik arról, hogy az alvállalkozó is támaszkodhat más szervezet erõforrásaira. 2. a Kbt (3) bekezdése szerint a hiánypótlás során a részvételre jelentkezõ a 66. (2) bekezdése szerinti szervezet megjelölésével nem egészítheti ki a részvételre jelentkezését. Jogorvoslati kérelem ez idáig nem érkezett az ügyben. Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: littmann@sdrkozbesz.hu! július 17

18 Localinfo Önkormányzati Havilap Újabb források nyíltak meg az NVT-ben Négy területen támogatja a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv a gazdákat Júliusban, illetve részben augusztusban négy területen nyújthatók be támogatási kérelmek a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv jogcímeire. A polgármesteri hivatalok fõként a kisebb, elsõsorban mezõgazdaságból élõ településeken jól segíthetik a gazdák tájékozódását annak érdekében, hogy a jogosultak hozzájuthassanak a számukra megnyitott forrásokhoz. Félig önellátó gazdaságok támogatása A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok számára a támogatási kérelem beadására július 1. és 31. között nyílik lehetõség. A már jóváhagyott támogatási határozattal rendelkezõ gazdálkodók a kifizetési kérelmeiket ugyancsak a július elsõ és utolsó napja között nyújthatják be az MVH-nak. A félig önellátó gazdaságok szerkezetének átalakításához nyújtott támogatás célja, hogy a részben árutermelõ jelenleg csak a felesleget értékesítõ gazdaságok teljesen árutermelõvé váljanak. Az átállás elõsegítése érdekében pályázhatnak a gazdálkodók egy hónapig jövedelemkiegészítõ támogatásra. A támogatási idõszak egységesen öt év. Fontos tudni e támogatási formáról, hogy más támogatásokkal például az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból igényelt támogatásokkal, vagy az NVT agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésére biztosított forrásokkal együtt is igénybe vehetik a gazdálkodók. Támogatást regisztrált õstermelõ, egyéni vállalkozó vagy családi gazdálkodó igényelhet, aki a támogatási kérelem benyújtását megelõzõ évben összesen éves mezõgazdasági termelõ tevékenységbõl legalább kettõ, de legfeljebb öt Európai Méretegységet, azaz EUME-t ez jelenleg 612 ezer és ezer Ft közötti összeg igazoltan teljesített. Az igénylõnek rendelkeznie kell középfokú szakmai végzettséggel, vagy három év szakmai gyakorlattal. Termelõi csoportok létrehozása és mûködtetése A termelõi csoportok létrehozásának és mûködtetésének támogatására augusztus 1. és 31. között adhatják be a gazdálkodók a kérelmeket. A pályázati lehetõséget azon gazdálkodói csoportok részére nyitották meg újra, amelyek a 133/2004. (IX. 11.) FVM rendeletben foglalt feltételnek megfelelnek. Azaz május 31. és december 31. közötti idõszakban államilag elismert termelõi csoporttá váltak illetve válnak. Az állami elismerés feltételeit a 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet tartalmazza. Az elismerés fõbb kritériumai a következõk: a csoportnak csak olyan termelõ lehet tagja, aki (vagy amely) a termelés szervezésére szerzõdést köt a termelõi csoporttal. Emellett a termelõi csoportban tagként hároméves tagságot vállal. Továbbá a tagnak vállalnia kell azt is, hogy az általa megtermelt terméket száz százalékban a csoporton keresztül értékesíti. A termelõ egy termékkel egyidejûleg Minden, amit az NVT-rõl tudni kell A Localinfo honlapján önálló blokkot nyitott a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervvel (NVT) kapcsolatos tájékoztatás elõsegítése érdekében, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. Itt számos további hasznos tudnivaló olvasható az NVT-hez kapcsolódóan. A honlapon megtudhatják például, hogy mik a helyes gazdálkodás kritériumai, amelyek a különféle támogatások igénybevételének alapfeltételei, hogy az NVT hogyan támogatja Magyarország környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését, valamint mélyebb ismereteket szerezhetnek az augusztusban ismét igényelhetõ KAT-programról, illetve az erdõtelepítési támogatásról. Megismerkedhetnek az Apátfalvi Gabonatermelõ Szövetkezet tevékenységével, amely nemrégiben 16 millió forintot nyert a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) termelõi csoportok támogatására kiírt pályázatán, valamint folyamatosan tájékoztatást nyerhetnek az NVT-vel kapcsolatos legfrissebb hírekrõl, információkról. csak egy termelõi csoportnak lehet tagja. A termelõi csoport elsõdleges célja a termelõk termelésének összehangolása a piac követelményeivel. A támogatás a zöldség-gyümölcs és a dohányágazaton kívül minden növényi és állati termékágazatban mûködõ termelõi csoport számára nyitott. A támogatás maximális mértéke a forgalmazott termelési érték másfél öt százaléka. Mezõgazdasági területek erdõsítése A mezõgazdasági területek erdõsítése jogcím esetében az új támogatási kérelmek benyújtási határideje július 31. Az NVT szorgalmazásában a mezõgazdasági területeken a telepítésre vállalkozó gazdák vissza nem térítendõ támogatásban részesülnek, amely három szakaszban valósul meg: az erdõtelepítés; a telepítés ápolásához adott támogatás öt éven keresztül; valamint a telepítés miatti jövedelemkiesés pótlása. Fontos szempont, hogy a támogatás nem adható egy! július

19 Localinfo Önkormányzati Havilap hektárnál kisebb területre, valamint karácsonyfa-telepítéshez, egy vágásfordulóra létesített faültetvényre. Telepítés minden olyan területen végezhetõ, amely nem esik természetvédelmi korlátozás alá. A természetvédelmi szempontokra tekintettel védett természeti területen erdõtelepítés kizárólag õshonos fafajokkal, természetkímélõ módon és a termõhely típusára jellemzõ elegyarányoknak megfelelõen végezhetõ. Kedvezõtlen adottságú területek támogatása Újra igénybe vehetõ a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kedvezõtlen adottságú területek támogatására szolgáló jogcíme június 30. és július 31. között. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtson a kedvezõtlen adottságokkal rendelkezõ területeken (KAT) gazdálkodóknak. Ilyen területek: az alacsony hozamú, nehezen mûvelhetõ földterületek, amelyek korlátozott adottságai csak rendkívül magas ráfordítással lennének javíthatók. Így ezek elsõsorban külterjes állattartásra alkalmasak. Továbbá olyan területeket is ebbe a kategóriába sorolnak, ahol a mezõgazdasági teljesítmény fõ mutatói alapján az átlagosnál jelentõsen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységébõl adódóan mérsékelt a termelési szint. Ebbe a kategóriába sorolják a szakértõk azokat a körzeteket, ahol alacsony, illetve elfogyó, túlnyomórészt mezõgazdasági tevékenységbõl élõ a lakosság, és ez a gyorsuló folyamatos csökkenés veszélyeztetné a terület életképességét. A KAT-ra Leader a Galga mentén beadott támogatási kérelem nem zárja ki azt, hogy a gazdálkodó más területalapú támogatást például az egységes területalapú támogatást, vagy az agrár-környezetgazdálkodási támogatást is igénybe vegyen. A benyújtott támogatási kérelem jóváhagyásával automatikusan kifizetés nem jár, csak támogatási jogosultságot szerezhetnek a gazdálkodók a következõ es gazdálkodási évtõl kezdve. A kifizetést az egységes területalapú támogatással együtt, jövõ tavasszal, azaz 2007-ben igényelhetik. Négyszáz tanácsadó segíti a gazdákat Az NVT jogcímekre vonatkozó aktuális hírekrõl a weboldalon tájékozódhatnak az érdeklõdõk. Az NVT támogatásokat igénybe venni szándékozó gazdálkodók országszerte négyszáz NVT-tanácsadótól hét ernyõszervezeten keresztül kérhetnek ingyenes szakmai segítséget. A tanácsadók naprakész névsora a weboldalon olvasható. A támogatások igényléséhez szükséges nyomtatványok átvehetõk a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségein, továbbá a falugazdászoktól, valamint letölthetõ a weboldalról. A támogatási kérelmeket kizárólag postai úton juttathatják el a gazdálkodók a megyei MVH kirendeltségekhez. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Leader vidékfejlesztési programja keretében kilencvenmillió forint támogatáshoz jutott egy fõvároshoz közeli térség. A tizennyolc települést magában foglaló terület a Galgamenti Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport révén jutott forráshoz. Az akciócsoport ugyanis a fenntartható tájgazdálkodásban látja a fejlesztés gazdasági és ökológiai kereteit. A francia leader szó helyi gazdasági kapcsolatokra épülõ vidékfejlesztést jelent. Ez az Európai Unió egyetlen olyan projektje, amelyet kifejezetten vidékfejlesztési céllal hoztak létre, és az elsõ olyan, amelyben a végsõ kedvezményezettek kiválasztását delegálják a,,terepre, vagyis az akciócsoportok szintjére. Magyarországon összesen 184 ilyen akciócsoport jött létre, települést képviselve. A Galgamenti Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport nevének megfelelõen a Galga völgyét mint egységes földrajzi, kereskedelmi, környezeti és kulturális egységet fedi le. A területen mintegy hetvenötezer ember él. Az akciócsoportban a tizennyolc települési önkormányzaton kívül tizennyolc vállalkozó és tizennégy civil szervezet regisztráltatta magát tájékoztatott Varga Géza, az akciócsoport gesztorának számító Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány igazgatója. Az elnyert vidékfejlesztési támogatással tervezett program általános célkitûzése a helyi ökoszociális gazdasági modell megalapozása a térségben, amely kényelmet és megélhetést kínálhat a kistérség településein élõk számára ismertette Varga Géza, aki a Magyar Leader Szövetség elnöki tisztét is betölti. Specifikus cél még a fenntarthatóság és az ökológiai kultúra meghonosítása, illetve ezt szolgáló vállalkozások létrehozása, továbbá a mindezt megalapozó, civil szervezetek által megvalósított képzés és kultúraápolás. A prioritások között van a fenntartható tájgazdálkodás elterjesztése, az akciócsoport ugyanis a fenntartható tájgazdálkodásban látja a fejlesztés gazdasági és ökológiai kereteit. Ezt négy gazdasági intézkedéscsoport tölti meg tartalommal. Ezek a lakosság életminõségének, életkörülményeinek javítása, a humán erõforrás fejlesztése, a kulturális örökség védelme, ápolása, és a kistérségi kommunikáció folyamatos biztosítása. E célok eléréséhez meg kell kezdeni a térségben a mezõgazdaság átalakítását, a struktúraváltást, a fenntarthatóság és az alternatív energia felhasználás elõtérbe állításával, valamint a speciális kézimunka-igényes növények termesztését, gyûjtését. A régióban meg kell oldani továbbá a kis léptékû élelmiszer-feldolgozást, létre kell hozni a kistérségi belsõ piacot ismertette terveik lényegét Varga Géza, az akciócsoport gesztora.! Az összeállítás megjelenését a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Vidékfejlesztési programja támogatta július 19

20 E-közigazgatás E-közigazgatás: felkészülési hajrá Leginkább a belsõ ügyintézést segíti az informatika Localinfo Önkormányzati Havilap Informatikai felkészültségben lemaradtak az önkormányzati dolgozók az üzleti szférához képest, de a hivatalok már lefektették azokat az alapokat, melyekre építve az elõírt határidõre bevezethetõ lehet az e-közigazgatás nyilatkozta lapunknak Lõrincz Vilmos, a GKIeNET Kft. ügyvezetõ igazgató-helyettese egy nemrégiben végzett kutatásuk eredményei alapján. Az e-közigazgatástól egyébként fõként a belsõ kommunikáció, valamint az intézmények közti és a kormányzattal való kapcsolattartás, adatszolgáltatás egyszerûsödését várják az önkormányzatok. Magyarország önkormányzati hivatalában jelenleg mintegy ötvenezer fõt foglalkoztatnak. E létszám fele mindössze háromszáz önkormányzatnál összpontosul: városoknál, megyei önkormányzatoknál, fõvárosi kerületeknél, fõvárosi önkormányzatnál és megyei jogú városoknál. A több mint háromezer hivatal közül nyolcszázat vizsgált a GKIeNET Kft., többek között abból a szempontból, hogy mennyire MEKKORA PROBLÉMÁT JELENTENEK AZ ALÁBBI IT KÉRDÉSEK AZ ÖNKORMÁNYZAT SZÁMÁRA? (EGYENLEGÉRTÉKEK EGY 0-TÓL 100-IG TERJEDÕ SKÁLÁN, AHOL A 0 JELENTÉSE NEM PROBLÉMA, A 100 JELENTÉSE PEDIG NAGYON JELENTÕS PROBLÉMA, AZ ÖSSZES ÖNKORMÁNYZAT KÖRÉBEN, N=800) ismerik az önkormányzati alkalmazottak az IT-technológiákat, illetve milyen problémákat érzékelnek az e-közigazgatás bevezetése felé tett úton. (A kutatás eszközellátottságra, internetpenetrációra, honlapellátottságra és az e-közigazgatási szolgáltatásokra vonatkozó eredményeit a Localinfo májusi számában olvashatták. Ebbõl többek között kiderült, hogy az önkormányzatok kilencvenhat százaléka rendelkezik számítógéppel, majd' ugyanennyien! (kilencvenkét százalék) az internetet is használják, a honlapellátottság pedig hatvan százalékos.) A vezetõk jobban ódzkodnak a számítógéptõl 2005-ben a vezetõ beosztású önkormányzati dolgozók huszonkét, a más beosztású alkalmazottak harmincöt százaléka vett részt valamilyen informatikai képzésben. Ennek is köszönhetõen két év alatt jelentõsen nõtt az ECDL-vizsgával rendelkezõk aránya az önkormányzati hivatalokban: míg 2003-ban a vezetõknek még csak tizenhat százaléka rendelkezett ECDL-bizonyítvánnyal, 2005-re ez a szám huszonhét százalékra növekedett. Hasonló mértékû az elõrelépés a többi alkalmazott esetében is: közülük ma már negyvenkét százalék rendelkezik ECDL-oklevéllel, míg két évvel ezelõtt még csak huszonnyolc százalék mondhatta el magáról ugyanezt. A vizsgálat idõpontjáig vezetõ és egyéb alkalmazott tette le az ECDL-vizsgát. Kérdésünkre, miért vannak lemaradásban a vezetõ beosztásúak, Lõrincz Vilmos rámutatott: az önkormányzatok vezetõ munkatársai, fõként a kisebb önkormányzatoknál, nem minden esetben mutatnak kellõ elkötelezettséget az IT-technológiák iránt. Az alacsonyabb foglalkoztatotti szinteken állók viszont napi operatív munkájuk során kénytelenek használni a számítógépet. Meglepõ, hogy nagyon kevés önkormányzat él a távoktatás adta lehetõségekkel, amire szintén rákérdeztek a kutatók: az önkormányzatok mindössze öt százalékánál volt példa ilyenre ben százötven-százhatvan, jellemzõen kifejezetten nagy önkormányzatnál vettek részt a dolgozók távoktatásban. Az új generációk hozzák az új technikát Összességében megállapítható: az önkormányzatoknál dolgozók informatikai felkészültségében jelentõs lemaradás tapasztalható az üzleti szférához képest húzta alá Lõrincz július