Megy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Átírás

1

2

3 Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Reflektorban a közigazgatási reform! Önkormányzati választás 2006! Brüsszelbõl jelentjük! Közbeszerzési tanácsok! Testvérvárosi kapcsolatok! Liberalizált gázpiac! Teleházak az e-közigazgatásban! Pályázatfigyelõ! Visszatekintõ! Helpbox: segítség gombnyomásra 4 8. oldal oldal 11. oldal 12. oldal 17. oldal oldal oldal oldal oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu Jegyzet Megy-e? Ma az ellenzék kezében van a legnagyobb hatalom önkormányzatireform-ügyekben. Hiszen hiába tette a kormány az asztalra fõbb elképzeléseit, kompromisszum híján nem sok valósulhat meg belõlük. Feles törvényekkel operálva pedig ugyanaz marad a forgatókönyv, mint az elõzõ ciklusban, vagyis újra indulhat a Csiga-hadmûvelet. Ma persze itt még nem tartunk. Az új kabinet lendületesen kínálgatja merész portékáját a sajtónak, az önkormányzati szövetségeknek, az érdekegyeztetõ tanácsnak no és mindenekelõtt az ellenzéknek. Pestiesen szólva tényleg nem semmi, amit ajánlanak a kormánypártok. Valóban fenekestül forgatná fel a jelenlegi szisztémát a megyék megszüntetése, a kötelezõ kistérségi társulás, a képviselõi helyek számának csökkentése és a tiszteletdíjak megkurtítása. Nem is szólva a három évre utoljára! választott megyei közgyûlésekrõl, a hat évre nyújtott önkormányzati ciklusról, vagy éppen a megszüntetésre ítélt kistelepülési polgármesteri hivatalokról, jegyzõségekrõl. Köztisztviselõi körökben persze jóval nagyobb riadalmat kelthetnek azok az elképzelések, melyek könnyebbé teszik a felmondást, differenciáltabbá a bérezést; miközben ezrek számára azonnali elbocsátást ígérnek. E legutóbbi tételben láthatjuk a reformok keresztülvitelének egyik legnagyobb akadályát: hogy egyszerre zajlik az államszervezet újraszabása egy prózai gazdasági megszorító csomag végrehajtásával. Ez amellett, hogy nagyon rossz közérzetet kelt és ellenálló környezetet teremt, sokakban azt a képzetet kelti, hogy a reformoknak nincs is más céljuk, mint hogy egyszeri megtakarításokat érjenek el általuk. Nem véletlenül figyelmeztetnek többen arra, hogy az önkormányzatok legfõbb problémája szervezeti elavultságuk mellett éppen az alulfinanszírozottság azon pedig nem segít a közigazgatás ruhájának átszabása, vagy arra, hogy az eladósodott megyék szanálása bizony nagy pénzekbe fog kerülni. Ennek ellenére az önkormányzati szövetségek meglepõ egyöntetûséggel támogatják a reformcsomagot. Persze nem tudni, mindez hogyan csapódik le a végeken. Változatlanul kulcskérdés, hogy a kormányzati oldal igazi partnernek tekinti-e az ellenzéket, és valóban kompromiszszumra törekszik-e, vagyis képes-e engedni is. Ellenkezõ esetben hamiskásan fog csengeni a mi pedig mindent megpróbáltunk érvelés. A legnagyobb ellenfél mégis az idõ. Mivel az októberben megtartandó választások elõtt hatvanöt nappal ki kell hirdetni ennek idõpontját, augusztusban már a legóvatosabb számítások szerint is dübörögnie kell az újabb kampánynak. Ezért viszont egy jó másfél hónap marad annak eldöntésére, hogy lesznek-e új keretek, vagy minden marad a régiben s körülbelül ennyi idõ van arra is, hogy válasz szülessen a legalább tíz éve közszájon forgó nyelvi lelemény mögötti valódi kérdésre: megy-e a megye? L. László János laszlo.janos@localinfo.hu június 3

4 Reflektor Önkormányzati reform Localinfo Önkormányzati Havilap Az ellenzék kezében az ország(reform) sorsa Feldarabolhatják Pest megyét Zsebbevágó intézkedések várhatók Régiókat szeretne a kormány megyék helyett, ám a Közép-magyarországi Régió jövõjét teljes bizonytalanság övezi, s az sem kizárt, hogy Pest megyét feldarabolják. A kormánypártok mûhelyeiben elkészültek a legsürgetõbbnek vélt törvényi módosító javaslatok, az ellenzék azonban egyelõre még az ezekrõl történõ tárgyalásra sem mutat hajlandóságot. A kormányzati reformcsomag egyik legfontosabb és legtávlatosabb eleme az önkormányzati szektort érinti ellenzéki szavazatok nélkül azonban épp ez vérezhet el leghamarabb. Az önkormányzati szövetségek egységesen megegyezést, kompromisszumkészséget sürgetnek a pártok részérõl, emellett javarészt támogatják a kormányzat terveit. Sûrû idõszak áll mögöttünk: az elmúlt bõ egy hónapban kormányalakítási megbízást kapott Gyurcsány Ferenc, megalakult a parlament, a kormány, elkészült a kormányprogram, vele együtt egy törvénymódosító csomag és június elején Új Egyensúly Program néven ezermilliárdos stabilitási csomagot ismertetett az új kormányfõ. A kormány által kimunkált kilenc törvénymódosító javaslat az önkormányzati szférát is jelentõsen érinti. Az önkormányzati törvény azonban köztudottan kétharmados, így a tervekbõl csak annyi valósulhat meg, amennyibe az ellenzék is hajlandó belemenni. De lássuk, mit is szeretne elfogadtatni a két kormánypárt az ellenzékiekkel! Kistérség és körjegyzõség Komoly megtakarítást és magasabb színvonalú közszolgáltatásokat remél a kormány a kistérségi rendszer továbbfejlesztésétõl. A jogszabályjavaslat két alternatívát is tartalmaz: a B variáns kötelezõvé tenné a többcélú kistérségi társulások megalakítását. Az elsõ változat némiképp engedékenyebb: a csatlakozni nem kívánó településeket csak a kistérségi tanács kötelezhetné csatlakozásra, mégpedig egyhangú döntéssel. A kistérségi társulások kötelezõvé tételével több tízmilliárd forintot szeretne megtakarítani az állam. Ezer fõ lakos alatt nem tarthatnának fenn az önkormányzatok polgármesteri hivatalt illetve jegyzõséget a tervek szerint. Az ötszáz fõnél nagyobb települések esetén lehetne kivételt tenni, ám igen szigorúak a feltételek: a polgármesteri hivatal mûködtetéséhez nem vehetnek igénybe kiegészítõ állami támogatást azaz aki hivatalt akar, tartsa is fenn. Jelenleg háromszáz olyan ezer lakos alatti település van, ahol az önkormányzat önálló hivatalt tart fenn, mûködési költségük hatmilliárd forint. Körjegyzõség felállítása esetén ezen önkormányzatok megtakarítása legalább kétmilliárd forint lesz immár az Új egyensúly programban olvashatók a vonatkozó számítások. A kormány az ehhez szükséges kétharmados támogatás híján is ösztönözni fogja a körjegyzõségek további elterjedését áll ugyanitt, arról azonban egyelõre nem tudni részleteket, milyen eszközöket alkalmaznának ennek érdekében. Körjegyzõség legfeljebb hét településbõl állhat majd a tervek szerint, és szabadon alakítható ám amelyik önkormányzat nem csatlakozik valamelyik összefogáshoz, azt a közigazgatási hivatal akár bírósági úton is kötelezheti erre. A körjegyzõnek fogadóórát kell tartania minden hozzá tartozó településen, de állandó helyszíni ügyintézést biztosító kirendeltség csak akkor hozható létre, ha annak költségeit biztosítja az adott település képviselõ-testülete. Az önkormányzat tehát minden településen megmarad, de hivatala nem mindenhol lesz a tervek szerint. Megye helyett régió A reformtervek legalább ilyen fontos eleme a megyei szint megszüntetése és regionális önkormányzatok létrehozása 2009-tõl. A megye megnevezés végleg bevonul a történelembe ha az ellenzék is úgy akarja, hisz még a megyei jogú városokat is átnevezik 2009 után egyszerûen nagyvárosaink lesznek. A megyei önkormányzatok hivatali költsége lassan eléri a minisztériumi költségek felét. Ez elképesztõ méltatlankodott az Új egyensúly program bemutatásakor tartott beszédében Gyurcsány Ferenc kormányfõ. A megyei önkormányzatoknak az illetékhivatalok nélküli igazgatási költsége mintegy harmincötmilliárd forint. A regionális önkormányzati rendszer kialakítása és az azt támogató igazgatási intézmények létrehozása húszmilliárd forinttal csökkentheti ezt fogalmazott a miniszterelnök. A kialakítandó regionális önkormányzatok hatáskörébe különösen a területfejlesztéssel, támogatáspolitikával, foglalkoztatással, környezet- és természetvédelemmel, egészségüggyel, szociálpolitikával, a közlekedés-infrastruktúrával illetve közlekedésszervezéssel, turizmussal, fogyasztóvédelemmel, szakképzéssel, az innováció és a tudomány támogatásával, a nemzeti kulturális örökség védelmével, a fõépítészi tevékenységgel, valamint a katasztrófavédelemmel összefüggõ helyi közügyek tartoznának. A feladatok egyrészt a minisztériumoktól, másrészt a megyéktõl kerülnek át a régiókhoz. A kormányzati reformcsomag része lett, hogy ban hat évre válasszák az önkormányzati képviselõket annak érdekében, hogy négyévenként ne egy évben terheljék a költségvetést és a választókat az önkormányzati és az országgyûlési választások. Ám a megyei képviselõket! június

5 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Önkormányzati reform most csak három évre választanák, hogy 2009-ben az európai parlamenti választásokkal egyidõben már regionális választást lehessen tartani. Mi lesz veled, Pest megye? Az önkormányzati törvényt módosító jogszabály-javaslatnak van egy igen figyelemreméltó passzusa, mely a fõvárosról szól. Ebben többek között azt is olvashatjuk, hogy a fõvárosi önkormányzat a fõvárosban ellátja a regionális önkormányzat feladat- és hatásköreit, a fõpolgármester pedig egyben a regionális önkormányzatnak is elnöke. Mi lesz akkor a jelenlegi Közép-magyarországi Régióval, pontosabban mi lesz Pest megyével? tettük fel a kérdést Gulyás József SZDSZ-es parlamenti képviselõnek, miután a tervezetekbõl, indoklásokból és egyéb nyilatkozatokból nemigen lehet erre következtetni. Gulyás József elmondása szerint ez nem véletlen, errõl a kérdésrõl ugyanis még vannak viták a két kormánypárt között. Az egyik változat amely az MSZP szívéhez áll közelebb szerint miután Budapest búcsút int Pest megyének, utóbbi is alkosson egy önálló régiót. Ez az SZDSZ szerint nem túl ésszerû, ezért õk azt javasolják: Budapest és agglomerációja alkosson egy régiót, Pest megye többi része pedig csatlakozzon a szomszédos régiókhoz, így például Esztergom Közép-Dunántúlhoz, Szob Észak-Magyarországhoz, Nagykõrös Dél- Alföldhöz, stb. A harmadik variáció, hogy marad minden a régiben s valljuk be, ez a legvalószínûbb, hisz a régiófelosztás rendkívül komoly érdekeket érint, annak idején a területfejlesztési törvény elfogadásakor is a legnagyobb indulatokat váltotta ki, így hozzányúlni politikailag életveszélyes (nem szólva arról, hogy ha ez napirendre kerülne, minden bizonnyal felerõsödnének azok a hangok is, amelyek például a Balaton környékét szeretnék egy régiónak tudni; ami azért jogosabb igénynek tûnik, mint hogy pl. egy megye egy szál magában alkosson egy régiót). Mindezt, és az ezzel kapcsolatos terveket egyelõre jótékony homály fedi, ami Pest megye érdekérvényesítõ képességérõl és médiaerejérõl is sok mindent elárul. Nem vetette föl a problémát senki Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszteri meghallgatása során sem. Budapest jövõbeni közigazgatási szerepérõl szólva a miniszter asszony fõként csak arról beszélt, hogy továbbra is választott kerületi önkormányzatokra van szükség, de új munkamegosztással. Felvetette: valamennyi budapesti közút a fõvárosi önkormányzat kezelésébe kerülhetne, hogy ne legyen fõvárosi kátyú és kerületi kátyú. Nem kell félni, nem fog fájni Kis túlzással azt mondanám, hogy nem kell félni, nem fog fájni; de legalábbis nem annyira, mint amennyire az elmúlt hónapokban nagyon sokan megpróbálták elhitetni, vagy megpróbálták jósolni. jelentette ki a miniszterelnök az egyensúlyjavító intézkedések ismertetésekor tartott beszédében az Országos Érdekegyeztetõ Tanács ülésén. A csomag számos kisebb-nagyobb érvágást jelent a lakosságnak (pl. gázárak harmincszázalékos emelése, az áfakulcs húsz százalékra növelése) és a vállalkozóknak (pl. az eva tizenötrõl huszonöt százalékra növelése, az elvár társasági adó, stb.) egyaránt. A csomag azonban az önkormányzati szféra számára is tartogat meglepetéseket. Indokolt az önkormányzati igazgatás négyszázötvenmilliárd forintos költségének öt-tízszázalékos csökkentése. Ez húsz ötvenmilliárd forint költség-megtakarítással jár jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: Önkormányzati képviselõnk annyi van Magyarországon, amelybõl egy közepes város kitelne: huszonötezer helyi önkormányzati képviselõ összesen húszmilliárd forint tiszteletdíjat és ötmilliárd forint költségtérítést visz haza. Ahogyan a parlamentben csökkenteni kívánjuk a parlament létszámát, a parlamenti képviselõk tiszteletdíját és költségtérítését, hasonlóképpen indokolt a huszonötezer önkormányzati képviselõ számának, tiszteletdíjának és költségtérítésének érdemi csökkentése. Azt gondoljuk, hogy ezzel további nyolc-tízmilliárd forint takarítható meg. Úgy tudjuk, képviselõi zsebekre lebontva ez azt jelenti, átlagosan húsz-huszonöt százalékkal csökkenne a képviselõk juttatása. Emellett persze a nagyobb testületek létszámának csökkentése is a napirenden szerepel (lásd Konszenzus a megyék megszüntetésében, Localinfo, május), de technikai és jogi akadályok miatt kétséges, hogy októberben már kisebb testületekre szavazhatunk. A közszolgálat nem lesz nyugdíjas állás? Ma lényegében lehetetlen valakit alkalmatlanság okán elbocsátani a közszolgálatból emelte ki a kormányfõ, aki! június 5

6 Reflektor Önkormányzati reform Localinfo Önkormányzati Havilap ezen a gyakorlaton is változtatni szeretne. A kormánypártok közös szándéka ugyanis mutatott rá, hogy átalakítják a közszolgálatban évtizedek alatt kialakított, rendkívül merev alkalmazási és fizetési struktúrát. A közszolgálatban alkalmazandó szabályozási és jövedelmi viszonyokat közelebb kívánjuk vinni a közszolgálaton kívüli világ alkalmazási és jövedelmi viszonyaihoz, de hasonló teljesítményelvárással, teljesítményméréssel és rugalmas alkalmazási rendszerekkel. A legrosszabb idõk azonban a minisztériumi alkalmazottakra jönnek: a minisztériumok felsõbb vezetõinek száma megfelezõdik, a minisztériumokban engedélyezett összes létszám már az idei évben közel negyedével csökken. Mindezek hatására a 2006-os nyolcvanmilliárd forint minisztériumi igazgatási költség 2008-ra mintegy húszmilliárd forinttal csökkenni fog. A minisztériumok igazgatási kiadásai nominálértékben a 2002-es kormányváltás több mint százmilliárd forintjához képest hatvanmilliárd forintra csökkennek, tehát reálértékben kevesebb, mint a felére emelte ki Gyurcsány Ferenc. Még az egyeztetésrõl sincs megegyezés A stabilitási csomagot Gyurcsány Ferenc lapzártánkkal egy idõben ismertette, így arról még az ellenzék sem tudott részletekbe menõen véleményt mondani. A Fidesz és a KDNP azt kezdeményezte, hogy június közepén önálló ülésen vitassa meg az Országgyûlés a megszorító csomag tartalmát és társadalmi hatásait. A kormányfõ semmilyen megbeszélés elõl nem zárkózik el, sõt ötpárti egyeztetést javasolt a bejelentés másnapjára az önkormányzatiság és a közigazgatás kérdéséirõl. A Fidesz azzal utasította el a meghívást, hogy nem lenne helyes, ha a pártok zárt ajtók mögött mutyiznának, és igyekeznének elkenni a felelõsséget az országban kialakult állapotok miatt. Azt is közölték, szerintük a Parlament falai között van az ilyen egyeztetések helye, ott készek mindent megvitatni. Ezt megelõzõleg a kormányfõ által bemutatott kilenc törvényt módosító jogszabálytervezetekrõl sem tárgyalt az ellenzék a kormánypártokkal. A Fidesz és a KDNP azzal tért ki az egyeztetések elõl, hogy most a kormányprogram vitájára készülnek. Az érintettek konszenzust szeretnének Eközben az önkormányzati szövetségek közös deklarációt fogalmaztak meg, arra kérve a politika szereplõit, hogy függetlenítsék magukat az aktuálpolitikai érdekektõl és mûködjenek együtt a reform megvalósításában. Nélkülözhetetlennek tartjuk a konszenzust, hogy tizenhat évvel a rendszerváltás után végre esély mutatkozzon az államigazgatás, benne az önkormányzati közigazgatás korszerûsítésére nyilatkozott a Népszabadságnak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az elutasító ellenzéki magatartást látva, lapunk érdeklõdésére közölte: Politikai hovatartozástól függetlenül nagyon méltatlannak, sõt felháborítónak tartom, hogy fontos ügyekhez így viszonyulnak az ellenzéki pártok. Mondom ezt az EU Régiók Bizottságának tagjaként is, ahol rendszeresen csodálkozásuknak adnak hangot, hogy Magyarország képtelen megoldani a középszintû irányítást, és fogadni az ehhez kötött forrásokat. Ezt már szinte mindenki megoldotta Szlovákiától, Észtországon, Lettországon át Litvániáig. Szövetségek a reform mellett A hét önkormányzati szövetségbõl hatan megjelentek és támogatták a kormány reformelképzeléseit a Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel (akkor jelölttel) folytatott megbeszélésen. Nem kifogásolták Javuló közszolgáltatások Részlet a kormány programjából Általánossá tesszük az ügyfelek elégedettségének mérését. Folyamatosan értékeljük a közszolgáltatást végzõ személyek egyéni teljesítményét és biztosítjuk az értékelés nyilvánosságát. A kormányzati ciklus végére az egyablakos és elektronikus ügyintézés széleskörû elterjesztésével, a felesleges bürokratikus szabályok kiiktatásával a leggyakoribb ügyekben a felére csökkentjük az átlagos ügyintézési idõt. Kiterjesztjük és általánossá tesszük az elektronikus állami és önkormányzati szolgáltatásokat, elõsegítjük az információs társadalom adta lehetõségek kihasználását az egészségügy, a munkaügy és a szociálpolitika terén. A közigazgatás reformjának fontos elemeként 2010-re biztosítjuk, hogy a közigazgatási ügyek többségét elektronikusan intézhessük. Díjcsökkentéssel is támogatjuk az elektronikus ügyintézés elterjedését. Ehhez a különbözõ hatósági eljárásokat egyszerûsítjük, sztenderdeket alakítunk ki, és az automatikus és normatív döntési eljárásokkal váltjuk fel a mérlegelésen alapuló, ún. diszkrecionális döntési eljárások többségét. Ezzel nemcsak az elektronikus ügyintézés feltételeit teremtjük meg, hanem az ügyintézésben az átláthatóság és teljesítményellenõrzés feltételeit is. Egységes kormányzati ügyfélszolgálati központokat hozunk létre az okmányirodák bázisán, ahol az állampolgárok és vállalkozások a szokásos szolgáltatásokon túl más állami szervezetekkel pl. az adóhivatallal, földhivatallal kapcsolatos ügyeiket is elintézhetik. Általánossá tesszük a közigazgatási ügyfélszolgálati chartákat, amikben a hivatal nyilvános és számon kérhetõ módon megállapodást köt az állampolgárokkal ügyeik magas színvonalú ellátására.! június

7 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Önkormányzati reform a tiszteletdíjak csökkentésének vagy a megyék megszüntetésének tervét sem. Amennyiben erõs régiók jönnek létre, ezt még a Megyei Önkormányzatok Szövetsége sem kifogásolja. Gyenesei István, a szövetség elnöke ezzel kapcsolatban így fogalmazott parlamenti beszédében: Az államigazgatás hatékonyságát csak egyidejû decentralizációval és centralizációval, a funkciók jelentõs részének kistérségi és regionális szintre való helyezésével lehet elérni. A régió azonban nem nagyobb méretet jelent, hanem többlethatáskört, amihez elsõsorban a minisztérium-dinoszauruszok radikális reformjára van szükség. Csak erõs régió képzelhetõ el. Gyenge megye helyett eszközhiányos, gyenge régiót csak gyenge parlament hozna létre. Wekler: a jótól a szükséges rosszig Korábbi álláspontját adta fel Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke, amikor az 1990-ben a közremûködésével létrejött önkormányzati törvény megváltoztatása mellett érvelt. A jegyzõségek bezárása, bármilyen nehéz is elfogadni, racionális döntés nyilatkozta a Localinfónak Wekler. Hozzátette: nem tartható, hogy a kistelepüléseken a költségvetés nagy részét a polgármester és a néhány alkalmazott fizetése vigye el, így ugyanis gondolni sem lehet fejlesztésekre. Véleménye szerint az lett volna az ideális, ha a helyhatóságok maguk jönnek rá a körjegyzõségek elõnyeire, ám ez nem így alakult. Az egy kistérségben lévõ önkormányzatok kötelezõ társulását szükséges rossznak tartom közölte Wekler Ferenc. Rossznak is csak azért, mert az önkormányzatokat kényszeríteni kell a szövetségre; sokkal jobb lett volna, ha ennek pozitívumaira önmaguktól jönnek rá fogalmazott. Így azonban pár helyen máig nem jött létre kistérségi társulás, ami gátja annak, hogy központilag feladatokat kapjanak a kistérségi szövetségek. Mint mondta, egyre több helyen okoz gondot, hogy elfogynak a gyerekek az iskolából, vagy csökken a foglalkoztatás, amire a kistérségi összefogás lehet a megoldás, közös iskolákkal vagy nagy munkahelyteremtõ projektekkel. A szövetségi elnök legerõteljesebben a megyék megszüntetését célzó kormányzati törekvést támogatta, mert véleménye szerint azoknak nincs funkciójuk, az intézményfenntartáson kívül semmilyen feladatot nem látnak el. A régiók ezzel szemben rendeletalkotási jogot kapnának, adókat vethetnének ki, ennek megfelelõen saját vagyonnal rendelkeznének. További pozitívum a régiók kialakításánál, hogy az európai uniós forrásokat sokkal könnyebben hívhatnák le, valamint hogy a régiók regionális fejlesztési programokat alkothatnának emelte ki Wekler Ferenc. Az önkormányzati képviselõk tiszteletdíját véleménye szerint is csökkenteni kell, ám ez csak a nagyvárosokban jelent igazi problémát, hiszen a kistelepüléseken gyakran elõfordul, hogy a képviselõk nem veszik fel a fizetésüket. Gémesi: Az ördög a részletekben rejlik Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke technikai okokból nem vett részt a tárgyaláson. A tervezett változtatásokkal kapcsolatban a Magyar Rádiónak elmondta: néhány dolog jó irányban indult el, de mint minden reformot, ezt is alaposan meg kell vizsgálni. Gémesi szerint az önkormányzatok megújításának több vonzata is van. Lamperth Mónika, Gyurcsány Ferenc és Gyenesei István Egyrészt politikai döntésekrõl van szó, amelyek a törvények meghozatalához szükségesek, másrészt a jelenlegi rendszer mûködtetésének hiányosságai is felmerülnek. Gödöllõ polgármestere úgy véli, hogy elsõsorban az alulfinanszírozottság miatt jutott a jelenlegi önkormányzati rendszer mûködõképességének határára. Gémesi György szerint ezért sem tekinthetõ csodafegyvernek a tervezett közigazgatási reform, mert nincsenek benne pénzügyi tartalékok. Azzal, hogy csökkentik a hivatalok, az önkormányzati képviselõk számát; nem oldják meg a financiális gondokat fejtette ki. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke hangsúlyozta, hogy a reform néhány értékes elemét támogatni fogják, de azt nem hagyják, hogy csupán azért szüntessenek meg jól mûködõ dolgokat, mert az új változat olcsóbb. A Localinfo érdeklõdésére mindehhez hozzátette: ez a reformnak nevezett akció nem elegendõ, s bár a stratégiai célokkal egyetért, az ördög szerinte a részletekben rejlik. Közölte: a MÖSZ el fogja juttatni véleményét a miniszter asszonyhoz. Nagy Ildikó Emese niemese@localinfo.hu! június 7

8 Reflektor Önkormányzati reform Localinfo Önkormányzati Havilap Érdekképviseleti állásfoglalás az önkormányzati reformról Megye vagy régió? A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) támogatja az önkormányzati rendszer megújításának gondolatát, és készen áll a választott régiók létrehozásának támogatására. A jelenleg ismeretes önkormányzati törvény módosításának tervezete és a kormányprogram azonban nem tartalmaz elegendõ információt arra vonatkozóan, hogy a tervezett lépések a decentralizációt, a szubszidiaritást, a demokráciát és fõleg a hatékonyságot támogatják-e. Így a TÖOSZ kezdeményezi, hogy a tervezett reformokról mielõbb konkrét információkat kapjanak az önkormányzatok az elõnyök, a hátrányok, a kockázatok és a pénzügyi háttér vonatkozásában. Az önkormányzati rendszer átfogó átalakításához szükséges megnyerni a települési önkormányzatok támogatását. Önkéntes vagy kötelezõ társulás kistérségi szinten? A kormányprogram kiemeli a kistérségi társulások megerõsítésének fontosságát. A kapcsolódó Ötv-módosítás alternatív javaslatot tartalmaz. Az A változat az önkéntes társulási formát fenntartja, viszont bizonyos feltételek esetén a többség akaratát kiterjeszteni javasolja a társulásból kimaradó kisebbségre. A B változat a kötelezõ társulást szabályozza. A TÖOSZ elnöksége korábban a kötelezõ társulás mellett foglalt állást megfelelõ feltételek mellett, és ezt a döntését most megerõsítette. Növekvõ önkormányzati autonómia? A program kinyilvánítja, hogy törlik az állam által az önkormányzatokra és hivatalaikra testált értelmetlen feladatokat, az ágazati törvények felesleges elõírásait. A TÖOSZ évi küldöttgyûlésén a miniszterelnök bejelentette, hogy növelni kívánják az önkormányzatok mozgásterét. E tekintetben az ágazati minisztériumok ellenállása miatt érdemi változás nem történt. Reméljük, hogy az új kormány valóban tud változtatni, melyre az ésszerûség és célszerûség miatt szükség lenne. Hatéves önkormányzati választási ciklus Egyetértünk a 2006-ban megválasztásra kerülõ polgármesterek és települési önkormányzati képviselõk választásának hat évre történõ bõvítésével, melynek eredményeként 2012-ben az önkormányzati választások a parlamenti választási ciklus felezõ idejében történne. Eldöntendõ kérdés, hogy milyen álláspontot képviseljen a TÖOSZ az önkormányzati képviselõk létszámának csökkentése ügyében. A jelenlegi kormányzati javaslat csupán a fõvárosi és a megyei önkormányzatokat érinti. A TÖOSZ a beterjesztett javaslatot támogatja, de megfontolandónak tartja, hogy valamennyi települési önkormányzatnál differenciáltan kerüljön sor a képviselõk számának csökkentésére. Egyben kezdeményezi a képviselõi tiszteletdíjak megszüntetését. Követelések, javaslatok a reformokra: A változtatási folyamatot fel kell használni, hogy néhány kérdésben az ésszerûség érdekében módosításokra kerüljön sor, így különösen a polgármesterek döntési pozíciójának megerõsítése, a kistérségi együttmûködés érdekében; a képviselõi összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztése; az önkormányzati intézmények vezetõinek kizárása a képviselõtestületekbõl; a jegyzõséggel nem rendelkezõ településeken a településfejlesztési és marketingfeladatokat segítõ, a civil szféra kialakulását segítõ, egyben az ügyfelek eligazodását lehetõvé tevõ személyek (IT mentor) foglalkoztatásának garantálása; a települések közötti szervezett közúti közlekedés lehetõvé tétele; a kistérségekben foglalkoztatott állami alkalmazottak (kistérségi megbízottak, vidékfejlesztési menedzserek, az NFT házhoz jön projekt generátorok, stb.) kistérségi munkaszervezetbe integrálása és társulási alkalmazása; a kistérség hitelképességének megteremtése; a decentralizáció megnyilvánulási formájaként az NFT II. kapcsán önálló regionális operatív programok induljanak 2007-tõl; növelni szükséges a vidékfejlesztésre fordítható forrást a 2007 és 2013 közötti idõszakban; a pályázati eljárás egyszerûsítése mellett növelni kell a pályázat nélküli akció terveken alapuló támogatási rendszert. Az összeférhetetlenséget szükséges kimondani az önkormányzattal tartós jogviszonyban álló gazdasági társaságok tulajdonosaira és képviselõire is. Iparûzési adó kérdése: 1. A helyi iparûzési adó január 1-vel történõ megszüntetésének nincsenek meg a feltételei, ezért javasoljuk, hogy kerüljön sor ésszerû és reális határidõ-módosításra. 2. Felhívjuk a kormányzat figyelmét, hogy az iparûzési adó alapvetõen bevált, túlnyomórészt az érintett települési önkormányzatok helyiadó- és befektetési politikájának eredménye, és a helyi adóbevételek nyolcvanöt százalékát jelenti, melynek kiesése beláthatatlan következményekkel járna. 3. A helyiadórendszer átalakítása során szükséges valamennyi adónem áttekintése, és szükséges átalakítása. Lehetõvé kell tenni, hogy a középszintû önkormányzatnak legyen adókivetési joga, megfontolandó a kommunális adó mértékének kiterjesztése, szükséges a helyi adók tekintetében a gazdaság szereplõi és a lakosság adó terhének és arányának közelítése. A központi és a helyi adók arányában növelni szükséges a helyi adókat, a lakossági adóterhek növelése nélkül. 4/ Növelni kell az adóellenõrzés hatékonyságát, és szükséges az adóigazgatási rendszer racionalizálása. A helyi adópolitika meghatározása a települési önkormányzat kompetenciája, viszont az adóigazgatási szakmai tevékenység integrálható. 5. A TÖOSZ felajánlja szakmai támogatását a helyiadórendszer átalakításában, és kéri a közös munkához a kormányzat partnerségét.! június

9 Localinfo Önkormányzati Havilap Önkormányzati választás 2006 Választás után, választás elõtt Startol az önkormányzati kampány Elindult az országreform. A kormány határozatot fogadott el annak érdekében, hogy olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb legyen az állam mûködése. De az egyes részeiben kétharmados ötletbörze közben hamarosan minden fronton elõz az önkormányzati választás. Épphogy zárult a parlamenti mandátumvadászat, s megtartotta alakuló ülését az Országgyûlés, kezdõdik az újabb visszaszámlálás. Ahhoz, hogy az õszi helyhatósági választásokon ténylegesen alkalmazni lehessen a tervezett változtatásokat, sürgõsen be kellene nyújtani, s még az elõtt tetõ alá kell hozni a törvényeket, hogy az államfõ kitûzné a választás idõpontját. Ám a kormánykoalíció és az ellenzék közötti krónikus politikai bizalomhiány mindenkit óvatosságra int. Így hiába firtatják egyre többen, hogy lehet-e néhány ezer mandátummal kevesebb; ha a politikai megegyezés késik, ismét bottal üthetjük a beharangozott önkormányzati reformok nyomát. Még két hónap, s a köztársasági elnök ismét azon morfondírozhat, mely napra tûzze ki a voksolás idõpontját. Egy biztos: a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásának napja elõtt legalább hatvanöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni döntését. Márpedig az Alkotmány kategorikusan fogalmaz, kimondva: a képviselõ-testület tagjainak és a polgármesternek a választását az elõzõ általános választást követõ negyedik év október hónapjában kell megtartani. S amennyiben az elsõ októberi vasárnapra esne a választás, a parlament nyári záróülését forró nyomon követné az augusztusban kezdõdõ önkormányzati kampány Mandátumfelezõ idõjáték Sokan hangoztatják manapság, hogy a demokrácia ideje drága, mégis évek óta tart az idõpocsékolás. Régi liberális követelés a megyei szint eltörlése, a megyék sokak szerint régóta csak a helyüket keresik hiába, s összességében alkalmatlanok az uniós támogatások befogadására. Az SZDSZ szerint a megyékre mint közigazgatási egységekre nincs is szükség, bár ez 2006-ban még nem elérhetõ cél. Mert minden változtatási szándék érdekeket sért. A kormánykoalíció egyaránt csökkenteni kívánja az országgyûlési és az önkormányzati képviselõk létszámát; ehhez ellenzéki oldalról is partnereket keres, lévén a szabályozó törvény kétharmados. Új elem a vitában, hogy az MSZP azt szeretné: már a mostani, õszi voksolást megelõzõen úgy szabályozzák az önkormányzati választásokat, hogy azok az országgyûlési ciklus félidejére essenek. Ha most csak három évre választanánk megyei önkormányzatokat, 2009-ben kerülne so szintén három évre a regionális önkormányzatok megválasztására, az európai parlamenti képviselõk választásával együtt. A polgármestereket és a városi képviselõket pedig hat évre választanánk meg, így 2012-re a két választás összeérne. Szeretnék, ha csökkenne az önkormányzati képviselõtestületek létszáma, korlátoznák a képviselõknek adható tiszteletdíjakat és költségtérítést, ezzel jelentõsen, mintegy kétharmadára lehetne csökkenteni ezeket a kiadásokat. A liberális oldal no meg az alkotmányjog a települési önkormányzatok hatéves mandátumát viszont aggályosnak tartja. A kisebbik koalíciós párt tart attól, hogy az MSZP berkeiben felröppenõ elgondolások a javaslatokat felpuhíthatják, pedig a fékezett habzású országreformra sem mondott még az ellenzék egyértelmû igent. Az önkormányzati választások idõpontjának megváltoztatásához Alkotmányt kellene módosítani, a képviselõtestületek létszámának, a mandátum futamidejének csökkentése, hosszabbítása szintén kétharmad köteles, amihez a parlamenti ellenzék támogatását is bírni kell. De könnyen lehet, hogy ismét a status quo fenntartása iránti érdekek lesznek erõsebbek A politikának négy éve volt rá, hogy felkészüljön, a jogalkotás ma mégis versenyt fut az idõvel. A választási programok az államreform keretében elõre vetítették az önkormányzati rendszer gyökeres átalakítását, a kisebb létszámú helyi parlamenteket, a megye trónfosztását, a közgyûlések szerepének újragondolását, vizionálva a regionális választást. Létszámháború A létszámcsökkentés az önkormányzatokat érintõ, formálódó koalíciós javaslat értelmében a megyék és a fõváros képviselõ-testületeinél legalább negyvemszázalékos lesz, míg a településeknél ez a negyven és a húsz százalék között mozog. Ott, ahol magas a létszám, nagyobb a! június 9

10 Önkormányzati választás 2006 Localinfo Önkormányzati Havilap csökkentés tervezett mértéke. Az átmeneti idõre választott megyei közgyûlések esetében a negyven százalék körüli csökkentés reális tartják a szakértõk. Az arányos képviselet követelményét azonban itt is szem elõtt kellene tartani, ellenkezõ esetben a kistelepülések képviselete szenved csorbát. Tévedés ne essék: a reformelgondolások ezúttal nem légbõl kapott ötletek, s az új törvények az idei önkormányzati választás idõpontjának kiírása elõtt hatályba léptethetõk. (A választási rendszer egészének áttekintése hosszabb idõt igényel, ez még nincs napirenden.) A SZDSZ 2005 végén benyújtott, Fodor Gábor és Gulyás József által jegyzett törvényjavaslata majd mindenhol csökkentette volna a szerezhetõ mandátumok számát. Kivételt a legkisebb, hatszáz fõ alatti települések képeztek, ahol eggyel megnövelték volna a létszámot, mivel a jelenlegi háromfõs testületek a mûködõképesség határán vannak. Azzal pedig, hogy a korábbi páratlan szám helyébe páros szám lép, a képviselõ-testületnek a polgármesteri voksra is tekintettel mindig páratlan számú tagja lenne, amivel a szavazási patthelyzet is elkerülhetõ. Kisebbségi államvizsga Régi neuralgikus kérdés a kisebbségi képviselet is. Októberben ebbõl a tantárgyból is szintén le kellene tenni az államvizsgát. A hatályos elõírások szerint, a helyi választási iroda a választás évében (május 31-ig) levélben tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezõ, október 1. napjáig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi részükre a 11. melléklet szerinti nyomtatványt. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt július 15. napjáig lehet kérni a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetõjétõl, a kérelemnek az önkormányzat épületében elhelyezett gyûjtõládába helyezésével. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel levélben is kérhetõ, úgy, hogy az legkésõbb július 15. napjáig megérkezzen a helyi választási irodába. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvétel iránti kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az érintett személy az adott nemzeti illetve etnikai kisebbséghez tartozik. Ha a polgár több kisebbség választói jegyzékébe is kéri felvételét, valamennyi kérelme érvénytelen. A helyi választási iroda vezetõje legkésõbb július 15- én határozattal dönt a kérelmezõ kisebbségi választói jegyzékbe vételérõl. A kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt megtagadó határozattal szemben az errõl szóló értesítés kézhezvételét követõ három napon belül nyújtható be kifogás a helyi választási iroda vezetõjéhez. Kisebbségenként külön szavazólapot kell készíteni; két nyelven (magyar nyelven és a kisebbség nyelvén). A jelölt nevét csak kérésére, a jelölõ szervezet nevét csak a jelölõ szervezet kérésére kell feltüntetni a kisebbség nyelvén is. A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselõk általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzati képviselõk megválasztását követõ év márciusára, valamennyi kisebbség esetében azonos napra tûzi ki. Egyre sûrûbb tehát a választási naptár, ideje odafigyelnünk. Bodnár Lajos stentor2000@fre .hu Eddig húszezer választó kérte kisebbségi névjegyzékbe vételét Július 15-éig kérhetik a választópolgárok felvételüket a kisebbségi névjegyzékekbe. Június 12-éig kevesebb, mint húszezren éltek a lehetõséggel, ami évi népszámláláson magukat nemzetiségnek vallóknak alig öt százaléka. A évi népszámlálás adatai szerint 443 ezren vallották magukat a 13 kisebbség egyikéhez tartozónak. A legtöbben a cigányok: közel 206 ezren, míg a legkevesebben az örmények: en. Számtalan településen eddig egyetlen magyar választó sem jelentkezett, más településeken pedig kiugróan magas egy-egy nemzetiséghez tartozók aránya. A névjegyzékbe vétel június elseje óta kérhetõ. Az októberi õszi kisebbségi választásokon csak azok vehetnek részt, illetve azok lehetnek a választásokon jelöltek, akik július 15-éig kérik a névjegyzékbe vételt. A kisebbségi önkormányzati választásokat a helyi választási bizottságok írják ki, ha egy adott nemzetiség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek. A kisebbségi testületek öt tagból állnak, és azokból kerülnek ki, akikre a legtöbben szavaztak.! június

11 Localinfo Önkormányzati Havilap Európai Unió A legszegényebb régiók között a magyarok Még Közép-Magyarország sem éri el az európai uniós átlagot Az Eurostat legutolsó, 2003-as állapotot tükrözõ statisztikai adatai szerint (az uniós szervezet sajnos frissebb mérésekkel nem szolgál) Magyarország a huszadik volt a tagállamok közül a fejlettségi rangsorban. A májusban közzétett számadatok szerint 2003-ban hazánk egy fõre jutó, vásárlóerõ-paritáson mért összterméke (GDP-je) a huszonöt EU-tag átlagának közel hatvan egészen pontosan 59,3 százaléka volt. A magyarokénál csak öt ország rendelkezett alacsonyabb mutatókkal: Szlovákia (52%), Észtország (48,2%), Lengyelország (47%), Litvánia (45,3%) és Lettország (40,9%). A többi új tagország közül Csehország 67,8 százalékos, Málta 72,7 százalékos, Szlovénia 76 százalékos szintig jutott, míg Ciprus volt valamennyi közül a legtehetõsebb az uniós átlag nyolcvan százalékát elérõ GDP-szinttel. Érdekesség, hogy a májusában csatlakozott országok közül fejlettségben kettõ is Szlovénia és Ciprus megelõzte a régi EU-tizenötök legszegényebbikét, Portugáliát (72,9%). Az egy fõre jutó, vásárlóerõ-paritáson mért GDP alapján Luxemburg állt az elsõ helyen az átlagos uniós GDP 233,9 százalékával, Írország volt a második, Hollandia pedig a harmadik. Hazánkban a fenti szabályok szerint mért GDP nagysága 2003-ban euró volt (a nem vásárlóerõ-paritáson mért adat euró). A legfejlettebb magyar régió a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország, amelynek vásárlóerõ-paritást tükrözõ GDP-je ban az EU átlagának 94,9 százaléka volt ( euró). Nyugat-Dunántúl az uniós átlagnak 64,5, Közép-Dunántúl az 55,3, Dél-Dunántúl a 42,5, Dél-Alföld a 40,3, az Észak- Alföld a 39, míg Észak-Magyarország csak a 38,1 százalékát teljesítette. A következõ hétéves idõszakban a legszegényebb térségeket tömörítõ elsõ számú célterülethez (konvergencia-célterülethez) tartozó hat magyar régió azon hatvan uniós térség közé tartozik, ahol az egy fõre esõ GDP az EU-átlag hetvenöt százaléka alatt van. A tíz legelmaradottabb uniós térség között három magyar is megtalálható (Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld). Észak-Magyarország csupán hat lengyel régiót utasított maga mögé (hátulról a hetedik hely) Észak-Alföld és Dél-Alföld hátulról a kilencedik és a tizedik. A legszegényebb tízben a felsoroltakon kívül még egy szlovák térség is van. Az összesen 254 NUTS-2-es besorolású statisztikai és tervezési régió közül a lengyel Lubelskie a legfejletlenebb az EU átlagának 33 százalékával. A leggazdagabb európai régió Belsõ-London volt, az unió átlagos fejlettségéhez képest 278 százalékkal. Brüsszel (238%) és Luxembourg (234%); e két fõváros foglalta el a második és a harmadik helyet, de Bécs például a hatodik legtehetõsebb régiónak számított ban. A 125 százalékos szintet felülmúló harminchét európai régió között hét volt a német, hat-hat a brit és olasz, öt a holland, három az osztrák, kettõ-kettõ a belga illetve finn, egyegy cseh, spanyol, francia, ír, svéd és luxemburgi. Prága az A beruházások teljesítményértékének megoszlása régiónként, egyetlen új tagállamokbeli régió, melynek fejlettsége meghaladta a 125 százalékos szintet (138%). Mint ismert, a leggazdagabb magyar régió, Közép- Magyarország relatív fejlettsége miatt elhagyja a strukturális alapok legszegényebb régiókat támogató és ezért legbõkezûbb egyes számú konvergencia-célterületét és 2007-tõl átkerül a strukturális alapok második, regionális versenyképességi célterületébe. Bár a központi régió kevesebb pénzhez jut majd, mint ha megõrizte volna eredeti státusát, mégis ugyanolyan jogcímen és feltételek mellett juthat majd támogatáshoz, mint a legszegényebb konvergencia-régiók (köztük a másik hat hazai régió). Ugyancsak kedvezõ hír, hogy nyolcvanöt százalékos lehet az uniós társfinanszírozás felsõ határa az eddigi ötven százalékos szint helyett. A központi régió hét évre milliárd eurós támogatást kap a strukturális alapból, ami egy fõre vetítve kilencven eurót jelent. A tavaly decemberi költségvetési tárgyalások során egy ideig úgy tûnt, hogy az egy fõre esõ támogatás mértéke eléri a száztizenöt eurót, ám a soros brit EU-elnökség ehhez végül túl kevés plusz összeget, csak száznegyvenmillió eurót ajánlott az alkudozások végjátékában. Közép-Magyarország egy fõre jutó vásárlóerõ-paritáson mért GDP-je egyébként a legutolsó rendelkezésre álló statisztika szerint 2003-ban elérte az EU átlagának kilencvenöt százalékát. A 2007 és 2013 között rendelkezésre álló strukturális és kohéziós támogatások felhasználásának szabályait tartalmazó rendeleteket hamarosan véglegesen is elfogadja az Európai Unió. A Miniszteri Tanács már jóváhagyta, az Európai Parlament pedig a közeljövõben fogadja el a rendeleteket (ezekrõl részletesen következõ számunkban írunk). Gyévai Zoltán/Brüsszel! június 11

12 Közbeszerzés Közbeszerzés a szakértõ szemével Localinfo Önkormányzati Havilap Kedves olvasók! Cikkünkben a közpénzek észszerû felhasználása elvének gyakorlati érvényesülésén gondolkodunk el és kitekintünk a körbetartozások megfékezését célul tûzõ, készülõ törvénymódosításra. A közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. tv (Kbt) preambuluma szerint a törvény célja egyebek mellett a közpénzek észszerû felhasználása átláthatóságának biztosítása. A közbeszerzés rendszere annak garanciája, hogy az ajánlatkérõ a rendelkezésére álló közpénzt észszerûen költi el. Az egyes támogatások lehívásának procedúrája, a támogató hatóság eljárása azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint ellentmondani látszik ennek a törvényi célkitûzésnek. A közbeszerzési eljárás nyertese abban a boldog tudatban indul a közbeszerzési eljáráson, hogy munkájának kifizetése garantált számára a törvény által. Egyrészt szerzõdésszerû teljesítése esetén, a megrendelõ fizetési késedelme miatt azonnali inkasszóval élhet a klasszikus ajánlatkérõnek minõsülõ megrendelõ bankszámlája terhére ( 305. (2) bekezdése ). Másrészt a megrendelõ fizetési késedelme esetén a polgári jog által biztosított késedelmi kamat követeléssel élhet a megrendelõ felé. A gyakorlatban a pályázatokon elnyert támogatások esetében a kivitelezõk kifizetése nemegyszer a támogató hatóság eljárása miatt késik. Legutóbb olyan esettel találkoztunk, amikor a kivitelezõ részére járó ellenszolgáltatást, a teljesítésétõl és számlájának befogadásától, jóváhagyásától számított 120 nap elteltével sem fizette ki a megrendelõ egy önkormányzat a támogató hatóság eljárásának elhúzódása miatt. Gyakran megesik, hogy a megrendelõ vagy a kivitelezõ nem megfelelõen készíti elõ az elszámoláshoz szükséges pénzügyi dokumentációt, és emiatt a támogató hatóság kénytelen hiánypótlásokat eszközölni. Általánosságban elmondható azonban, hogy a kifizetést megelõzõ procedúra igen hosszadalmas, és a szerzõdésszerûen teljesítõ vállalkozók, kivitelezõk számára anyagilag igen megterhelõ. A kivitelezõ a megrendelõ önkormányzattal szemben késedelmi kamatot fog érvényesíteni, melyet az önkormányzat közpénzbõl fizet meg. Nemcsak azt értjük a közpénzek észszerû felhasználásán, ha a legjobb ajánlatot választja ki az ajánlatkérõ a közbeszerzési eljárás során, hanem azt is, hogy ne kelljen késedelmes hatósági eljárás miatt késedelmi kamatot fizetni költségvetésükbõl az önkormányzatoknak. Nemcsak a vállalkozói díj, hanem a késedelmi kamat kifizetése is közpénzbõl történik. Nem beszélve arról, hogy a versenytisztaság elve is sérül, hiszen az ajánlattevõ bízott abban, hogy közbeszerzési eljáráson megkötött szerzõdés teljesítése esetén késedelem nélkül megkapja munkája, szolgáltatása ellenértékét a törvényi garanciákra tekintettel. Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy a kis költségvetésû, forráshiányos önkormányzatoknál nincsen fedezete a késedelmi kamatoknak. A magyar gazdaság súlyos, évtizedek óta görgetett problémája a körbetartozások láncolata. Ennek negatív hatása nemcsak a gazdaságban mutatkozik meg, hanem érezhetõ az üzleti morál és a jog területén is. Az Igazságügyi Minisztérium elkészítette a közbeszerzésekrõl szóló évi CXXIX. tv. (Kbt) olyan tartalmú módosítását, amely a körbetartozások visszaszorítására tesz kísérletet. Az elõterjesztés szerint a Kbt a két bekezdéssel egészülne ki. A jelenleg hatályos Kbt. szerint az ajánlatkérõ a szerzõdésszerû teljesítéstõl számított harminc Európai Unióból származó támogatás esetén hatvan napon belül köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik, vagy a felek másként állapodtak meg. Az ajánlattevõt igazolt szerzõdésszerû teljesítés esetén az ellenszolgáltatás tekintetében azonnali beszedési megbízás adásának jog illeti meg (erre hivatkoztunk a cikk elsõ részében is) az ajánlatkérõ bankszámlája terhére. A Kbt módosítására vonatkozó elõterjesztés szerint a harminc- illetve hatvannapos fizetési határidõ az ajánlattevõ (pl. a nyertes kivitelezõ vagy a szolgáltatást nyújtó megbízott) és az alvállalkozó, valamint az alvállalkozó és a teljesítési segéd viszonylatában is érvényesül. Ugyanígy megilleti az azonnali inkasszó joga az alvállalkozót a nyertes ajánlattevõ bankszámlája terhére, és a teljesítési segédet az alvállalkozó bankszámlája terhére. Az elõterjesztés indokolása kitér arra, hogy milyen egyéb módon lenne lehetséges a fõvállalkozó késedelmes fizetésének Kbt-n belüli szankcionálása. Nevezetesen az igazi szankció az lenne a fõvállalkozó számára és ezzel magunk is a legmesszebbmenõkig egyetértünk, ha meghatározott idõre kizárásra kerülne a közbeszerzési eljárásokból. Ez azonban azt jelentené, hogy az ajánlatkérõnek megfelelõ információkkal kellene rendelkezni a fõvállalkozó által közbeszerzéseken kötött szerzõdések teljesítésérõl. Az elõterjesztés kiemeli azt a jelenleg hatályos szankcionálási formát, mely szerint a Kbt 61. (1) bekezdése c) pontját alkalmazva az ajánlatkérõ kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevõt és tíz százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót, aki egy korábbi öt évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás alapján kötött szerzõdést megszegett és a szerzõdésszegést jogerõs közigazgatási illetve bírósági határozat állapítja meg. Az ajánlattevõnek közjegyzõ elõtt kell nyilatkoznia arról, hogy ilyen szerzõdésszegést nem követett el. Nem túl meggyõzõ igazolási mód. Nem tudunk ilyen okból kizárt ajánlattevõrõl. Mûködik a rendszer? Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva, hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: littmann@sdrkozbesz.hu! június

13

14 Új szereplő a megújuló energiák piacán Magyarország vendégország Augsburgban a RENEXPO Szakkiállításon szeptember végén! A regeneratív energiák hasznosításának kommunikációjára specializálódott REECO-Group erneubare energien több mint tíz éve szervez nemzetközi kiállításokat, konferenciákat, kongresszusokat Németországban és Nyugat-Európában hagyományosan, majd az elmúlt években a világ több részén Indiában, Kínában, Ausztráliában, Brazíliában, Koreában, ahol folyamatosan építi ki képviseleteit illetve saját irodahálózatát is. A baden-württembergi anyacég rendezvényeit kezdettől fogva a kiemelkedő szervezettség és a magas szakmai színvonal jellemzi, aminek következtében a REECO több mint 1000 céget gyártót, forgalmazót, szolgáltatót, illetve intézményt sorolhat állandó partnerei közé. Támogatói közé tartoznak a megújuló energiák legjelentősebb német és nemzetközi szakmai szervezetei és a szaksajtó. Az EU kibővülésével egyre nő a regeneratív energiák iparágainak érdeklődése az új tagországok iránt a jövő piacait látják bennük. Ezért május elején megalakult Budapesten a REECO-Hungary Kft., melynek feladata és célja elsősorban a magyar, valamint a környező kelet-európai piacok fejlődésének, működőképes nemzetközi kapcsolatok kialakításának elősegítése. A REECO-csoport legismertebb rendezvénye a RENEXPO Regeneratív Energiák Konferenciája és Kiállítása szeptember 28. október 1. között hetedszer kerül megrendezésre a bajorországi AUGSBURG-ban. Várhatóan 400 kiállítóval, 1600 kongresszusi résztvevővel és mintegy nagyobbrészt szakmai látogatóval a RENEXPO Európa egyik legátfogóbb rendezvénye a megújuló energiák területén. Kiemelt témák ezúttal a faenergiahasznosítás (IFE), az energiahatékony épületfelújítás (reconstruct), és általában a finanszírozási és támogatási rendszerek nemzetközi tapasztalatai és megoldásai. Az INTERCARBON-workshopon klímavédelmi és emissziós kereskedés folyik. A rendező REECO-cég idén Magyarországot vendégországként meghívja a RENEXPO kiállításra Augsburgba. Az előkészítés alatt álló magas rangú delegáción felül várjuk a megújuló energiákkal foglalkozó magyar szakmai és civil szervezetek, szövetségek és intézmények, illetve az önkormányzatok, régiók, kistérségek képviselőit, ingyenesen helyet és tárgyalási lehetőséget biztosítunk részükre. Hazai cégek képviselőinek rendkívül kedvezményes kiállítói illetve tárgyalóhelyet biztosítunk az IBEF Nemzetközi Üzleti Fórum standján. A megjelenés részleteit minden résztvevővel személyesen fogjuk egyeztetni a következő hetekben. Magyar szakmai érdeklődőknek csoportos utazást is szervezünk, és ingyenes belépést biztosítunk nemcsak a kiállítás, de az egyébként térítéses nemzetközi konferencia legtöbb előadására is, melyek angol és német nyelven folynak. A magyarok jelenlétére a Katalógusban való megjelentetésen kívül valamennyi kiadványban, híradásban felhívjuk a figyelmet, így az amúgy is jelentős érdeklődés biztosan konkrét kapcsolatokat és tárgyalásokat eredményez majd. A fenti kezdet után a folytatás sem marad el: a REECO- Hungary jövőre majd évente a budapesti Vásárvárosban megrendezi a RENEXPO Budapest Regeneratív Energiák Nemzetközi Kiállítását és Konferenciáját április én.

15 Ezen a jelentős nyugat-európai részvételen felül számítunk a magyar szakma fokozott intenzitású megjelenésére, és a környező országok szakembereinek látogatására is. Célunk, hogy a RENEXPO Budapest legyen a megújuló energiák magyar és kelet-európai piacának évente ismétlődő legnagyobb szakmai rendezvénye, kiemelt seregszemléje, saját kiállítása ezért kérjük ezt már most előjegyezni! Találkozzunk hát először Augsburgban! Mind a meghívott, mind a csoportos látogatók augsburgi szállásigényét ajánlatos jóelőre legkésőbb június végéig megadni, mivel a RENEXPO kiállítással egyidőben zajlik a közeli Münchenben a híres Oktoberfest sörfesztivál, ami nagy tömegeket vonz és persze mi sem fogjuk kihagyni Csoportos utazásra szept. 27.-okt. 1., 5 nap/4 éjszaka, busszal érdeklődéseiket kérjük mielőbb jelezni felénk, amire profi utazási iroda által összeállított részletes ajánlatot fogunk küldeni. Hamarosan elkészülő internetes honlapunkon ill. folyamatosan találnak majd részletes információkat és érdekes nemzetközi híreket. Egy jövőbeli sikeres, eredményes együttműködés reményében állunk rendelkezésükre személyes találkozókon további információkkal fentiekről kérjük és előre is köszönjük támogatásukat! Varga István Tamás ügyvezető REECO Hungary Kft., 1121.Budapest, Sugár u. 5. Mobil: 30/ , Tel/Fax: (06-1) Mail: varga@energie-server.de

16

17 Localinfo Önkormányzati Havilap Külkapcsolatok Testvérvárosok: tartalom vagy protokoll? Alulról építkezve alakulnak ki a legjobb kapcsolatok Egyre több magyarországi település ismeri fel, hogy a külföldi testvérvárosok jelentõsége nem csak szimbolikus; általuk fellendülhet a helyi kulturális, sport-, civil vagy akár üzleti élet is. Ennek megfelelõen bõvülnek ezek a kapcsolatok itthon is, és most elõször egy magyar város, Szeged kapta meg az Európa Tanács által alapított Európa-díjat. A kitüntetés olyan településeknek jár, amelyek kiemelkedõ szerepet vállaltak a nemzetközi kapcsolatok építésében. A város azért pályázott a címre, mert már birtokában volt két kisebb adományozható európai kitüntetésnek (Becsületzászló és Becsület plakett) és úgy érezte, hogy most eséllyel indulna a címért tájékoztatta a Localinfót Vécsey Ágnes, a szegedi Polgármesteri Hivatal sajtófõnöke. Hozzátette: a település az 1879-es tiszai árvíz óta tart fenn jó viszonyt olyan európai nagyvárosokkal, mint Párizs, Bécs, London, Berlin vagy Brüsszel, amelyek mind segítettek az akkori helyreállításban. Ugyancsak hozzájárulhatott a díj odaítéléséhez, hogy a város az európai uniós nagysikerû csatlakozási kampányát Szeged Európa kapuja címmel hirdette meg, valamint hogy a Szegedi Tudományegyetem is jó kapcsolatokat ápol európai társintézményeivel. Kérdésünkre válaszolva a sajtófõnök elmondta, hogy a kitüntetés a megbecsülésen túl tanulmányi ösztöndíjjal jár, melyeket tehetséges szegedi fiatalok vehetnek majd igénybe híres nyugat-európai egyetemeken. Szeged jelen pillanatban tizenegy külföldi testvérvárossal bír; ezek között vannak harminc-negyvenéves kapcsolatok (Cambridge, Odessza), de akadnak egészen újak is, hiszen Pulával csak három éve kötöttek megállapodást. A testvérvárosi kapcsolatok korántsem csak szimbolikusak emelte ki Vécsey Ágnes. Hozzátette: az egyes városok delegációi gyakran látogatják meg egymást, valamikor gazdasági szakemberek, üzletemberek tárgyalnak konkrét üzletkötésekrõl, tudományos delegációk konferenciákat tartanak, különbözõ ösztöndíjakhoz juttatják a szegedieket és viszont. Mind közül a legjelentõsebb azonban kétségkívül a kulturális együttmûködés: zenekarok, néptáncosok, színészek jönnek Szegedre a testvérvárosokból és mennek innen a testvérvárosokba, a legkülönbözõbb fellépési lehetõségekkel, fesztiválokkal, vendégszereplésekkel. Évente egyszer pedig (Szeged Napján, május 21-én) fiatal sportolók részvételével több sportágban rendszeresen megrendezésre kerül a Testvérvárosok Sportfesztiválja is. Érdeklõdésünkre a sajtófõnök elmondta, hogy anyagi oldala a megállapodásoknak nemigen van, hiszen a kapcsolatok a kölcsönösség elvén mûködnek: ha Szeged fedezi egy testvérvárosi küldöttség programját (szállás, étkezés, kulturális program), akkor cserébe a Tisza-partiakat is hasonló módon fogadják külföldön. Szolnoknak nyolc külföldi testvérvárosa van, de hat további településsel ápol jó kapcsolatot tudatta a Localinfóval Magyar Anikó, a település nemzetközi kapcsolatok referense. Elmondta: a testvérvárosi és nemzetközi kapcsolataik jellemzõje, hogy úgymond alulról építkezve! alakultak ki. Magánemberek, civil szervezetek, egyesületek vették fel egymással a kapcsolatot, látogattak el egymáshoz. Egy idõ után a város vezetõi is fogadták a látogatóba érkezett csoportokat, a kapcsolatok elmélyültek, szélesedtek és már a városi vezetõk, hivatalos delegációk látogatásaira is sor került. Példaként említette, hogy a riihimäki finn kapcsolatot súlyemelõk indították el, a yuzai kapcsolat pedig a Tisza Táncegyüttes Japánban zajlott szereplésével kezdõdött. A kapcsolatokat azóta is ápolják, az egyetlen kivétel az USA-beli Porthmouth, amellyel, bár van aláírt szerzõdésük, gyakorlatilag megszûnt a kapcsolat. Szolnok testvérvárosi együttmûködései elsõsorban az oktatás, a kultúra, a sport és természetesen a civil kapcsolatok területén erõs közölte Magyar Anikó. Hozzátette: a település Testvérvárosok sportfesztiválja Szegeden majd minden általános és középiskolája rendelkezik partneriskolával valamelyik testvérvárosban, így a diákok számára óriási lehetõség a csereprogramokban való részvétel, amely a kultúra megismerése mellett a nyelvtanulásra is kiváló lehetõséget nyújt. A civil egyesületek, társaságok pedig közös programjaikon bemutathatják tevékenységüket, tapasztalat cserére van lehetõség, megismerhetik, hogyan mûködnek a szervezetek Magyarországon kívül. Egernek nyolc testvérvárosa van, amelyekkel fõleg gazdasági, kulturális és helyi diplomáciai kapcsolatokat ápol tudatta a Localinfóval Törõcsik Gábor, a település külügyi referense. Elmondta: testvérvárosonként, és idõben is eltérõen változik az egyes településekkel fennálló kapcsolat intenzitása. A gazdasági kapcsolatoknál Eger részérõl fõleg a borászat és az idegenforgalom a jelentõs vonzerõ, míg a kulturális kapcsolatok leginkább a közös koncertek, illetve kiállítások szintjén mûködnek. Munkatársunktól június 17

18 Pénzügyek Távhõ: irány a szabadpiac Localinfo Önkormányzati Havilap Eleinte sokat spóroltak a települések a liberalizált gázvásárlással Mivel éppen egy év múlva, 2007 július elsején szûnik meg a hatóságilag szabályozott árú közüzemi, gázellátás, egyre több városi távhõszolgáltató lép ki a szabadpiacra, hogy onnan szerezze be a gázt. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek már évekkel korábban megtették ezt a lépést, és így jelentõs összegeket hagytak a lakosságnál, míg sokan még csak most tervezik a kilépést. Az indok mindkét esetben ugyanaz: olcsóbbá tenni a távfûtést. Az Európai Unió és a magyar kormány álláspontja szerint egy éven belül a földgáz beszerzése csak a szabadpiacon lesz lehetséges, tehát megszûnik a közüzemi szektor. A verseny hozhat további elõnyöket a fogyasztóknak (lásd a vezetékes telefonszolgáltatás esetét), bár jó tudni, hogy a Magyarországra jutó földgáz döntõ többsége Oroszországból valamint Türkmenisztánból származik, és a Gazprom orosz világcég tulajdonában lévõ vezetéken jut el hozzánk. Ez egy természetes monopólium, ahol igazi versenyrõl egyelõre nem lehet beszélni, ám azért az EU azon munkálkodik, hogy a versenyhez többszereplõssé tegye a piacot a termelõk között is. A Gyõrhõ Hõszolgáltató Kft. idén július elsejétõl lép ki a liberalizált magyar földgázpiacra tájékoztatta a Localinfót Nagy Attila, a cég kommunikációs és marketingirodájának vezetõje. Az indoklás szerint a Gyõrhõ alapos piaci elemzés után a cég áttekintette a földgázellátás biztonságát, folyamatosságát, a vásárolt földgáz minõségét, a gázkereskedõvel való együttmûködés feltételeit, s végül, de nem utolsósorban a földgázbeszerzés költségeit elérkezettnek látta az idõt, hogy a hatóságilag szabályozott árak és egyedi közüzemi szerzõdésekben szabályozott feltételek helyett szabadon állapodjon meg a gázkereskedõkkel az árról és a szállítási feltételekrõl. A váltásra azért kerül sor most, mert a cég szakmailag felkészültnek érzi magát, a vezetés pedig a tájékoztatás szerint világosan látja, hogy a gázár-kompenzációt a magyar költségvetés sokáig nem tudja finanszírozni, valamint 2007 július 1-jétõl egyébként is megszûnik a közüzemi ellátás, s mint nagyfogyasztónak, szabadpiacon kell földgázszükségletét beszerezni. A Gyõrhõ a váltás keretében kötelezettséget vállalt arra, hogy nominálja a földgázvételezést, tehát a társaság elõre megadja a napi földgázszükségletét. Ennek kockázata, hogy ha a gázfelhasználás eltér a megadott prognózistól, akkor a cég büntetést kénytelen fizetni, viszont ha nagy pontossággal adják meg a szükségleteiket, akkor árkedvezményt kapnak. A tapasztalatok kedvezõek voltak, és a társaság a szabadpiaci földgázbeszerzésben kiemelt fontosságú nominálásban kellõ gyakorlatot szerzett tájékoztatott Nagy Attila. A Gyõrhõ Kft. háztartási (lakossági) felhasználói a hõdíjon keresztül 2006-ban több mint egymilliárd forint gázártámogatást kapnak a költségvetéstõl. Ha ez a gázárkompenzáció megszûnik, ennyivel többet kell majd fizetni a fûtésért, melegvíz-szolgáltatásért, így a tervek szerint a lehetséges gázáremelés miatt szükségessé váló hõdíjemelés részleges kompenzálását szolgálja a szabadpiaci olcsóbb földgázbeszerzés. A Váci Távhõ Kft. már az elsõ lehetséges pillanattól kezdve, tehát 2004 május elsejétõl a szabadpiacon szerzi be a földgázt tudatta a Localinfóval Rakonczai Róbert, a cég ügyvezetõ igazgatója. Hozzátette: a váci szolgáltató azért lépett ki a szabadpiacra, mert a gázkereskedõ vállalta, hogy a közüzemi gázszolgáltatónál olcsóbban adja a földgázt, és így mind a lakosság, mind a cég spórolni tudott. A kilépéshez állítása szerint szükség volt egy közvetítõ cégre is, amely segítette a szabadpiaci kilépés ügyeinek intézését, az ajánlatok beszerzését és a szerzõdéskötésig a tárgyalások lebonyolítását. Pontos adatokat a lakosság tehermentesítésérõl Rakonczai Róbert nem tudott mondani, de állítása szerint a közüzemi szektornál két-három százalékkal mindig tudták kevesebbel emelni a gázárakat, ráadásul a modern, automatikus idõjárásfüggõ szabályozással mûködõ hõközpontjaiknak köszönhetõen további engedményeket tudtak adni a lakosságnak. Emellett a Váci Távhõ Kft. is spórolni tudott, mivel az árkülönbségbõl képzõdõ pénzmaradvány lehetõvé tette, hogy a szabadpiacra való kilépés elõtt felvett német szénsegély hiteltörlesztéseit pontosan tudjuk teljesíteni magyarázta az ügyvezetõ igazgató. Hozzátette: mivel alacsonyabbak voltak az energiaszámláik, ezért többékevésbé nem okozott nekik gondot a távhõszolgáltatóknál általános problémát jelentõ likvidálás. Ez fõleg az elsõ évben volt jellemzõ, mivel azóta a szabadpiacon sem annyival olcsóbb a földgáz ára, mint akkor volt. Érdeklõdésünkre Rakonczai Róbert elmondta, hogy az önkormányzat közvetlenül semmilyen összeget nem spórolt meg azzal, hogy õk kiléptek a szabadpiacra. A helyhatóság számára az volt elõnyös, hogy csökkentek a lakossági díjak, valamint a korábban említett német szénsegélyhitelre az önkormányzat adott garanciát, így amennyiben a Váci Távhõ Kft. nem tudta volna a hiteltörlesztéseket rendben teljesíteni, abban az esetben a kezesnek, tehát a helyhatóságnak kellett volna fizetnie. A szabadpiaci mûködésünknek köszönhetõen erre nem volt szükség tette hozzá az ügyvezetõ igazgató. A Váci Távhõ Kft. egyébként száz százalékban önkormányzati tulajdonú, de önállóan gaz-! június

19 Localinfo Önkormányzati Havilap Pénzügyek dálkodó társaság, amely önkormányzati támogatás, tehát közpénzek felhasználása nélkül mûködik, így csak a saját bevételeibõl gazdálkodik. A szabadpiaci mûködés ellenére egyelõre minden jel arra mutat, hogy a jövõben további gázáremelésre kell számítani, ám ennek mértékérõl nincsenek adatok jelentette ki Rakonczai Róbert. Elmondta: ennek megfelelõen nem várnak további kiadáscsökkentést, ráadásul ma már a szabadpiaci árak is a közüzemiek közelében mozognak. A Budaörsi Településgazdálkodási Kft. (BTG) is 2004 május elsejétõl szerzi be a szabadpiacon a földgázt nyilatkozta a Localinfónak Dr. Sal Béla, a cég mûszaki igazgatója. Hozzátette: bár a BTG száz százalékig a Budaörsi Önkormányzat tulajdonában van, nem volt szükség a képviselõ-testület jóváhagyására, mivel a Kft. vezetõsége saját felelõsségére hozza meg döntéseit, így a változtatásról csak a felügyelõbizottság kapott szóbeli tájékoztatót. A budaörsiek fele használja a távhõszolgáltatást, ráadásul a rendszerváltás után az energiahordozók hatósági árai folyamatosan közelítették a világpiaci árakat, így a fûtési idõszakokban jelentõs kiadásokkal terhelték a helyi lakosságot magyarázza a váltás okát Sal Béla. Elmondta: Magyarország az Európai Unióba lépésével egyértelmûvé vált számukra, hogy az élet szinte minden területén követni kell az ott kialakult gyakorlatot, így a földgáz szabadpiaci beszerzésének lehetõségét is, aminek feltételeit az EU-ban már korábban megteremtették. Akkori információink szerint az EU-ban a versenyhelyzet hozott némi eredményt a szabadpiacon ügyesen manõverezõ társaságok számára, ezért mi is belevágtunk tette hozzá a mûszaki igazgató. A váltásra azért is szükség volt, mert a lakossági kiadások számottevõ mérséklését elsõsorban hõszigeteléssel, ablakcserékkel és a fûtési rendszer korszerûsítésével lehetne elérni, ám ez a társasházak saját felelõssége, amelyek pénz hiányában nemigen tudják ezt megoldani. A távhõszolgáltató csak a saját portáján belül tud tenni valamit a hõenergia árának mérséklésére, mely legnagyobb mértékben a földgáz beszerzési árától, valamint kismértékben az alkalmazott technológia energetikai hatásfokától függ magyarázta Sal Béla. Ezzel együtt is sikerült elérni, hogy amíg a szabadpiacra való kilépés idõpontjához képest a világpiaci árak közel háromszorosára nõttek, addig a közüzemi gázárak Budaörsön alig emelkedtek. Ez annak köszönhetõ, hogy az olcsóbb szabadpiaci földgázbeszerzésekkel a hõenergia árát az infláció és a világpiacon egyre magasabb áron jegyzett földgáz ellenére nem kellett emelni az elmúlt években. A kezdeti nagyobb mértékû megtakarításaink mára leapadtak, de ennek ellenére még így is olcsóbb egy kicsivel a szabadpiaci beszerzés tette hozzá Sal Béla. Kérdésünkre, hogy a közeljövõben milyen irányban változhat AZ ALÁBBI TÁBLÁZAT A MAGYARORSZÁGI PANELOS LAKÁSÁLLOMÁNY FÛTÉSI RENDSZERÉRÕL ÉS AZ ENERGIAMEGTAKARÍTÁST EREDMÉNYEZÕ MÛSZAKI BEAVATKOZÁSOKRÓL AD ÁTTEKINTÉST a gázár, a mûszaki igazgató elmondta: minden attól függ, hogyan alakul az olaj illetve a földgáz világpiaci ára amely a kereslet-kínálat alapján mozdul, relatíve függetlenül a valós termelési, szállítási költségektõl, s így extraprofitot biztosít a földgázlelõhely tulajdonosának. A világgazdaságban az utóbbi pár évben Kína és India erõteljes energiaimportja háromszorosára emelte az olaj és a gáz világpiaci árát. Jelenleg stagnál ezen a szinten, de szakértõk szerint nem elképzelhetetlen a további emelkedés sem. Nem véletlen, hogy az utóbbi években az EU a megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, földhõ stb.) hasznosítását támogatja erõteljesen, ezzel is csökkentve a fosszilis energiahordozók iránti keresletet. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu! június 19

20 E-közigazgatás Teleházak az e-ügyintézésben Localinfo Önkormányzati Havilap Az állam és a civil szféra összefogása: olcsóbb e-szolgáltatások Minél kisebb egy település, annál nehezebben tudja a közszolgáltatásokat ellátni ebben valamennyi szakember egyetértett a Pallas Páholy által rendezett konferencián, melynek témája Hogyan lehet rugalmasan biztosítani a közszolgáltatásokat a kistelepüléseken a modern infokommunikáció lehetõségeinek kihasználásával? A résztvevõk szerint pontosan meg kellene határozni az állami és a civil szféra feladatait, és mindenhol a helyi igények szerint alakítani a szolgáltatásokat. még nem tudja pótolni a hazai nagytõkések hozzájárulása. Ráadásul ezt még a kedvezõtlen irányba változó adószabályozás is nehezíti, hiszen ma már nem lehet az adóból leírni ezt a támogatást. Pozitívumként említette, hogy nemrég megállapodás jött létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium valamint a Magyar Teleház Szövetség között: eszerint a jövõben már a teleházakban is lehet személyi jövedelemadó-bevallást készíteni. Ezzel a megállapodással a teleházak átléptek egy fontos határvonalat, hiszen ettõl kezdve már közfeladatokat is ellátnak. A helyzet azonban korántsem rózsás, hiszen bonyolult jogi problémákba ütköznek azzal kapcsolatban, hogy az állami támogatást milyen jogcímen juttassák tovább az egyes teleházaknak Erdélyi László, Horváth János, Pajna Sándor, Kolber István Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke szerint a teleházak mára gyakorlatilag az ország egész területét lefedték, így ezt a hálózatot is fel lehetne használni egy hatékony és költségkímélõ e-közigazgatási rendszer felépítéséhez. A szolgáltatásoknak azonban nem kell teljesen egyformáknak lenniük; lényeges, hogy mindenhol azokra a szükségletekre reflektáljanak, amelybõl éppen hiány van. Példaként említette, hogy a száz lakosú kisfalvakban is egyre több mozgó szolgáltatás (könyvtár, posta, falugondnok stb.) jelenik meg, ám gyakran nem pont azok, amikre helyben igazán szükség lenne. Nehézkes a civilek és az állam kapcsolata A konferencián többször elhangzott, hogy konkrétan meg kellene határozni azokat a feladatokat, amiket az államnak illetve a civil szférának kell ellátnia. A helyzetet bonyolítja, hogy ebben az esetben nem lehet külföldi példákat átvenni és hazai környezetbe átültetni, mivel egyelõre még túl nagyok a különbségek. Ugyancsak állandó probléma, hogy nagyon nehézkes a kapcsolat a civil és az állami szféra között ezt már Fejes István, a Magyar Teleház Szövetség elnöke mondta. Hozzátette: a szûkös állami támogatást ma IT-mentor a megoldás? Legyen esélyegyenlõség az e-közigazgatás terén is, ezért ezt a lehetõséget minél szélesebb területre kell kiterjeszteni közölte Pajna Sándor, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium e-szolgáltatásokért felelõs helyettes államtitkára. Elmondta: a legnagyobb gond, hogy egyelõre minél nagyobb egy település, annál több közfeladatot tud ellátni, míg a kistelepüléseken gyakran semmilyen szolgáltatás nem érhetõ el. Véleménye szerint ebben az is közrejátszik, hogy egy nemrég készült felmérés szerint az ezerötszáz fõ alatti települések az üzleti szféra kilencvenkét százaléka számára egyáltalán nem vonzóak. Mindezek ellenére pozitívumnak tartja, hogy a teleházak mellett egyre több helyre jutottak el az e-magyarország pontok. Ez azonban nem elég, mivel egy másik felmérés szerint a kistelepüléseken élõk hetvenhárom százaléka képtelen használni ezeket a technológiákat. Erre a problémára Pajna Sándor szerint az úgynevezett IT-mentor lenne a megoldás, aki az ügysegédi szerepkört töltené be, tehát õ nyújtana személyesen segítséget a technológiában járatlanok számára. A helyettes államtitkár úgy vélte, az IT-mentor képzést be kellene vonni az államilag elismert OKJ-tanfolyamokba, amivel az elképzelések szerint népszerûbbé tehetnék ezt a munkakört. Ugyancsak ebbõl a célból tervezik! június