Kinek az érdeke? Tartalomjegyzék. Jegyzet. Localinfo Önkormányzati Havilap

Átírás

1

2

3 Localinfo Önkormányzati Havilap Tartalomjegyzék! Reflektorban az érdekegyeztetés! Brüsszelbõl jelentjük! Módosul a katasztrófavédelmi törvény! Közbeszerzési tanácsok! A szeretet technikái! A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv hírei! Pályázatfigyelõ! Visszatekintõ! Játszótéri csere-bere 4-8. oldal 9. oldal oldal 12. oldal 17. oldal oldal oldal oldal 26. oldal A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: , fax: , szerkesztoseg@localinfo.hu Kinek az érdeke? Jegyzet Alaposan felkavarta az önkormányzati állóvizet a nagypolitika. Az országgyûlési választások után egy ideig úgy tûnt, ez a ciklus is a két politikai tömb terméketlen szembenállásával telik majd el. Paradox módon a mostani, soha nem látott mértékû egymásnak feszülés hozta meg a közeledést óvatosabban fogalmazva: az elmozdulást a holtpontról. Miután az önkormányzati választásokon minden eddiginél jelentõsebb pozíciókat nyert a Fidesz-KDNP szövetség, mint várható volt, köreikben alaposan felértékelõdött a terület jelentõsége. A hatalom nélküli ellenzéki léthez képest, valódi mozgástérhez jutottak Az új fejlemény elõször a Fideszen belül indított el változásokat. Újra strukturálták a pártot, hogy integrálják a frissen megválasztott polgármestereket és képviselõket. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere pedig ebben a fordulatban látta meg a lehetõséget, hogy jobban megmutassa magát pártja és az országos közvélemény elõtt. A frissen megszerzett önkormányzati pozíciókat azonban csak úgy tudják kihasználni, ha sikerül beleszólniuk az uniós forrásokat is figyelembe véve igen jelentõs támogatások elosztásába. Ehhez azonban megkerülhetetlen a párbeszéd a kormánnyal. Természetesen érzékelte ezt az ellenzéki kényszerhelyzetet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is, aki lehetõséget látva az elszigeteltségbõl való kitörésre, egyeztetéseket kezdeményezett a nagyobb önkormányzatok vezetõivel. A tárgyalásokra nem üres kézzel érkezett: hétpontos ajánlatot tett, ami részben az uniós pénzek fölötti ellenõrzés lehetõségét villantotta fel az ellenzék elõtt, részben egy olyan munka megindítását célozta, amely során leporolnák a már sutba dobott önkormányzati reformtervezeteket. A tárgyalások elsõ fordulói természetesen nem hoztak áttörést, hisz ilyen hosszú szembenállás után kinek-kinek a sérelmeit kellett elõször kibeszélni. Gyurcsány Ferenc indulatosan azt kérte, döntsék el, hogy meg akarják buktatni, vagy tárgyalni akarnak. Az ellenzéki vezetésû önkormányzatok képviselõi viszont azzal vádolták, hogy az egyeztetésekkel csupán legitimálni akarja a kormánypárti dominanciát a források elosztásában. A lényeg azonban mégis az, hogy végre tárgyalóasztalnál ülnek. Közben persze a rögtönzések, a kapkodás fura helyzeteket is teremtett. A kormány újabb egyeztetési fórumot kíván létrehozni, miközben az elmúlt másfél évtized másról sem szólt, mint a hatékony érdekegyeztetés hiányáról és kudarcairól. Talán most a nagypolitikának sikerülni fog? Persze a csapda is itt rejtõzik; hiszen jó, ha tudjuk, hogy itt nem egészen az önkormányzatokról van szó. Ezért hát óvatosságot ajánlok az önkormányzatoknak, nehogy úgy járjanak, mint a közismert viccben az egér, aki eképpen szólt oda az elefántnak, amikor kettesben épp egy hídon keltek át: Hallod, hogy dübörgünk?! L. László János laszlo.janos@localinfo.hu december 3

4 Reflektor Érdekegyeztetés Mindenki mindenkivel egyeztet Újabb önkormányzati érdekvédelmi fórum a láthatáron Localinfo Önkormányzati Havilap Az októberi önkormányzati választások után új helyzet állt elõ Magyarországon; mindkét politikai oldal belátta, hogy a helyhatóságok jövõje érdekében együtt kell mûködnie ellenlábasával. Nem volt ez könnyû döntés, hiszen az elhíresült õszödi beszéd után a jobboldal törekedett kizárni Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a tárgyalóképes partnerek körébõl, és lemondását követelte. A szocialisták azonban kitartottak vezetõjük mellett, ennek nyomán az ellenzék is rájött: nem állhat meg az élet. A legfelsõbb vezetõk továbbra sem vállalnak semmiféle közeledést, ám az önkormányzatok szintjén már tárgyalóasztalhoz ültek a felek. Az elsõ egyeztetési ajánlat még szeptemberben a jobboldaltól érkezett; azt javasolták, hogy jöjjön létre egy önkormányzati testület, amely vétójoggal bírna a költségvetési és az uniós fejlesztési források elosztásának kérdései körében. Akkor ezt a javaslatot elutasították más feltételek mellett pár hónappal késõbb a miniszterelnök kereste meg hasonló tervvel az önkormányzati vezetõket. A Fidesz akkori javaslatát a kormányoldal azzal az indokkal utasította el, hogy a tervezett önkormányzati testület felülírhatta volna a parlament döntéseit, amivel korlátozták volna a törvényhozás szuverenitását. Tárgyalási kényszer Az októberi választások után az önkormányzatok jelentõs része a jobboldal irányítása alá került; elég csak megemlíteni a megyei közgyûléseket, ahol korábban sosem látott fölényt szereztek. A helyzet a várható uniós források elosztása miatt is tarthatatlanná vált, hiszen az önkormányzatokat mindenképpen be kell vonni az elõkészítésbe, ehhez azonban szükséges a politikai párbeszéd megindítása. Valószínûleg ez járhatott a miniszterelnök fejében is, amikor november 11-én a Baloldali Önkormányzati Közösség országos konferenciáján bejelentette: megbízza az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, hogy hozzon létre egy a kormány és az önkormányzatok közötti egyeztetõ fórumot. Az akkori indoklás szerint erre azért volt szükség, mert az eddigi informális egyeztetések! helyett szabályozottabb együttmûködést szeretnének. Gyurcsány Ferenc korábbra, november 22-ére hívta öszsze az elsõ konzultációt, ahova a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit és a megyei jogú városok polgármesterei kaptak meghívót. A meghívás több szempontból is taktikus: a Fidesz az õszödi beszéd óta nem kommunikált a miniszterelnökkel, kivonultak a parlamenti ülésterembõl ha õ szólalt fel; Gyurcsány most egy olyan tárgyalási alapot vázolt, amit nem utasíthattak vissza eleve a jobboldali önkormányzati vezetõk, hiszen a kormányon keresztül jutnak célba a fejlesztési pénzek. Az egyeztetés vihart is kavart a legnagyobb ellenzéki pártban, hiszen míg Orbán Viktor nem akart tárgyalni, Kósa Lajos elfogadta a meghívást (tegyük hozzá, sok választása nem volt...) A debreceni polgármester a helyzetbõl kiutat keresve még a tárgyalás elõtt lépett, és négy nappal a Gyurcsánnyal való tárgyalás elõtt összehívott egy egyeztetést, amelyen harminc polgármester és megyei közgyûlési elnök is részt vett. A helyzet pikantériája, hogy a megyei elnököket a kormányfõ nem hívta meg az egyeztetésre, ám Kósa Lajos úgy gondolta, hogy nélkülük nincs értelme a tárgyalásoknak. Ebben egyetértettek vele a megyei vezetõk is, akik közlésük szerint elvárják, hogy a kormány a megyei önkormányzatokra is mint partnerekre tekintsen egyetértésben a Fidesszel, melynek képviselõi a parlamentben többször a kormány szemére vetették a megyék negligálását. A megyei vezetõk végül bár nem hívták õket elmentek a 22-i egyeztetésre. A még ezelõtt zajlott Kósa-féle egyeztetésen elhangzott, hogy halaszthatatlan a regionalizmus, a fejlesztéspolitika, az államháztartás önkormányzati rendszert érintõ kérdéseinek újragondolása. Érdekesség, hogy a fideszes polgármester meghívását két szocialista településvezetõ is elfogadta, ám Demszky Gábor nem, pedig jelenléte mivel az egyeztetések során Budapest megkerülhetetlen fontos lett volna a résztvevõk szerint. PR-esemény vagy egyeztetés? Ezután következett a miniszterelnöki tanácskozás, ahol végül megjelentek a megyei vezetõk is, mert mint mondták õk hat és félmillió embert képviselnek, így ha nem mennek el, akkor csak egy politikai PR-fogásnak lehetne tekinteni a kormányfõ tanácskozását a megyei december

5 Localinfo Önkormányzati Havilap Reflektor Érdekegyeztetés jogú városok vezetõivel. Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke akkor kijelentette: bár a következõ egyeztetésre (Lamperth Mónika és a megyei vezetõk között december 5-én, lapzártánk után lesz találkozó) már meghívták õket, mégis úgy érezték, kötelességük jelen lenni az eseményen, mivel el akarják mondani, hogy nem értenek egyet a közigazgatás kormányzat által tervezett mértékû regionalizációjával, illetve felhívnák a kormány figyelmét arra, hogy a 2007-es költségvetés megszorításai intézménybezárásokkal, elbocsátásokkal járnak majd együtt. Voltak tehát, akik hívatlanul érkeztek, és voltak, akik felhatalmazást kértek a saját közgyûlésüktõl a megjelenéshez. Ilyen volt Borkai Zsolt, Gyõr újonnan megválasztott polgármestere is, aki elmondása szerint azért hívta össze a közgyûlést, mert fontosnak tartotta, hogy a városvezetõ a gyõriek által választott testület felhatalmazása alapján járjon el. Elõzmények tehát voltak bõven, ahogy kemény bírálatok is: Szijjártó Péter, Gyõr város önkormányzatának fideszes frakcióvezetõje pédául közölte, hogy a költségvetési tárgyalás jelen fázisában is látható, hogy a kormány nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, ráadásul tizenhat év után elõször fordult elõ, hogy a kormány a költségvetés benyújtása elõtt nem egyeztetett az önkormányzatokkal. A jobboldal nemcsak kritikáit, hanem fenntartásait is hangoztatta amellett, hogy kötelezõnek tartották a megjelenést. Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere szerint ha a találkozó többet jelent egyórás, kipipálandó protokolleseménynél, akkor kezdete lehet egy korrekt, partneri együttmûködésnek a kormány és az önkormányzatok között. Ellenkezõ esetben nagyobb lesz a háborúság, mint eddig ; ezzel nagyjából összefoglalta a többi jobboldali településvezetõ véleményét is. Kósa kifogásai! Az önkormányzatok képviselõi és a miniszterelnök egyeztetésén Gyurcsány Ferenc hét pontból álló kezdeményezést jelentett be. A miniszterelnök az eseményen hangsúlyozta az együttmûködés fontosságát amelyhez szerinte az utóbbi idõben nem tapasztalható bizalom szükséges. Ezzel egyetértett Kósa Lajos is, ám véleménye szerint a megbeszélés inkább volt PR-akció és politikai paródia, mint komoly egyeztetés. Szerinte a miniszterelnök meghívottjai között sok a saját embere volt, mivel a fejlesztési tanácsok élén nem választott vezetõk, hanem kormánymegbízottak állnak. Velük Kósa szerint az egyeztetésnek nem sok értelme van. Ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy ragaszkodnak ahhoz; a tanácsok élén választott önkormányzati vezetõk legyenek. Ugyancsak kifogásolta, hogy a miniszterelnök minden általuk felvetett kérdést megkerült, így nem válaszolt arra sem, hogy miért nem választott vezetõk vannak a fejlesztési tanácsok élén, és arról sem szólt, hogy az önkormányzati intézmények sorsáról és a közigazgatás átszervezésérõl miért nem kérdezték meg az önkormányzatokat. Mások is a válaszokat hiányolták, hiszen Ódor Ferenc elmondása szerint hiába érdeklõdtek, nem kaptak választ a költségvetéssel kapcsolatos felvetéseikre. Egyetértett ezzel is a debreceni polgármester, aki szerint az nem költségvetési egyeztetés, ha a kormány csak azt hangoztatzja, hogy nincs több pénz, nem tudnak semmilyen elõirányzaton módosítani. Új hitelkonstrukció Az önkormányzati önrész problémáját orvosolandó ki kell találni egy olyan hitelkonstrukciót, amely hosszú távra alapot biztosít a fejlesztésekhez jelentette ki az egyeztetésen Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos. Szalay Ferenc fideszes szolnoki polgármester szerint azonban addig nem lehet fejlesztésekrõl beszélni, amíg az önkormányzatoknak hiteleket kell felvenniük a normális mûködéshez. Bár Gyurcsány Ferenc fontos elõrelépésként értékelte az önkormányzati vezetõkkel folytatott egyeztetést, az ellenzék több prominens személyisége is kirakatpolitikának minõsítette a november 22-én történteket. A KDNP a konkrétumokat hiányolta, valamint állításuk szerint a miniszterelnök célja az volt az egyeztetéssel, hogy az uniós pénzek törvényes elosztásának látszatát keltse; tehát mintha ez az önkormányzati oldal egyetértésével történne. Ugyancsak kritikáinak adott hangot Borkai Zsolt is, aki szerint érdemi tárgyalás hiányában nem teljesíthette a gyõri közgyûléstõl kapott felhatalmazást; ez a kormány és az önkormányzatok hosszú távú partneri viszonyát biztosító álláspont képviseletére kérte fel. Pozitívan értékelte viszont az egyeztetést Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere, aki szerint az a lényeg, hogy megkezdõdött a párbeszéd, és nem az, hogy miként viszonyultak egymáshoz a tárgyaló felek. A szerdai megbeszélés legfontosabb üzenete szerinte az, hogy a kormánynak van bátorsága az önkormányzati reform elindításához. Egy pozitívumot Kósa Lajos is említett: az ülést követõ sajtótájékoztatóján közölte, amennyiben az önkormányzatok megszervezik saját érdekképviseletüket, akkor azt a kormányfõ elfogadja partnernek. Erre azért van szükség, mert az utóbbi tizenhat évben a hét önkormányzati szövetség szinte soha nem tudott megegyezni egy közös álláspontról. Szerinte a következõ idõszak feladata lesz megszervezni ezt az érdekképviseletet, amelyben összefogva jelennének meg a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, a fõváros, valamint a kisebb települések. A településvezetõ az önkormányzati szövetségekkel kapcsolatban elmondta, hogy az érdekképviseletet valószínûleg a szövetségeken kívül szervezik meg. A hét önkormányzati szövetség Lamperthnél Pár nappal késõbb Lamperth Mónika meghívására a fent említett szövetségek mentek el, amelyek az eseményen magukat az önkormányzatokat képviselõ szervezetekként definiálták. A szövetségek között az egyeztetés elején kisebb vita alakult ki, hogy mi legyen azokkal a helyhatóságokkal, melyek egyetlen önkormányzati szövetségbe sem léptek be. Ódor Ferenc szerint érdemes elgondolkodni, ki lehessen partner a tárgyalásokon, ám Magyar Levente, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke szerint akik nem tagjai egyetlen december 5

6 Reflektor Érdekegyeztetés Localinfo Önkormányzati Havilap szövetségnek sem, azok lemondtak érdekeik képviseletérõl. Ezért tehát a hét szövetség mindenkit lefed, nem indokolt a struktúra további bõvítése e nézetet támogatta Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke is. Egyetértettek az önkormányzati vezetõk abban, hogy kétoldalú tárgyalásokra van szükség a kormány és a szövetségek között, harmadik felet nem kell bevonni a tárgyalásokba. Lamperth Mónika támogatta ezt az elképzelést, és elmondta, hogy véleménye szerint szükség van a Kormány és az Önkormányzatok Egyeztetõ Fórumára (KÖEF), amely a kormány mellett mûködõ döntés-elõkészítõ, véleményezõ, tanácsadó, javaslattevõ, valamint meghatározott körben koordináló testület lesz. Feladatai között szerepel az önkormányzati rendszert közvetlenül érintõ jogszabályok, kormányzati döntések egyeztetése; az önkormányzati érdekszövetségek álláspontjának megismerése; javaslattétel jogalkotási feladatokra, egyéb kormányzati döntések meghozatalára; részvétel a jogszabályok, egyéb döntések elõzetes és utólagos hatásvizsgálatában; az önkormányzatokat érintõ reformlépések egyeztetése, és a Helyi Önkormányzatok Napjához kapcsolódó állami és önkormányzati feladatok koordinálása áll a testület létrehozásáról szóló javaslatban. A testület elnöke az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, az egyik társelnöke az önkormányzati oldal soros ügyvivõje lesz, a másik a szaktárca államtitkára. A KÖEF tagjai közt lesz a hét önkormányzati vezetõ mellett az egészségügyi, a szociális és munkaügyi, az oktatási és kulturális, valamint a pénzügyi tárca vezetõje. Feladat csak plusz pénzért A tárgyalások másnap is folytatódtak, ahol kiderült, hogy az önkormányzatok továbbra is megkapják a személyi jövedelemadóból befolyt összeg negyven százalékát, ám az eddigi tíz helyett csak nyolc százalékot használhatnak fel saját döntésük alapján. Ezzel a határozattal egyik önkormányzati szövetség sem értett egyet, mivel álláspontjuk szerint sok helyhatóság ezekre a bevételekre alapozva vett fel korábban hiteleket, illetve ebbõl finanszírozná a fejlesztéseket is. A szövetségeknek azzal a kérésével viszont egyetértett a miniszter, hogy jövõre csak akkor írjon elõ a kormányzat az önkormányzatok számára kötelezõ közalkalmazotti béremelést, ha az ehhez szükséges pénzt is megkapják a központi költségvetésbõl. Kérdéses, van-e értelme az egyeztetéseknek, mivel Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a parlamentben úgy vélekedett: az ellenzéki politikusok gyakran úgy érkeznek az egyeztetésekre, hogy már tudják, utána mit fognak nyilatkozni. Tehát szerinte színjáték zajlik, amit így nem lehet valódi együttmûködésnek nevezni. Az elmúlt egy hónap eseményeit elemezve mindenki eldöntheti, igaza volt-e a liberális pártelnöknek. Dzindzisz Sztefan sztefan@localinfo.hu! december

7 Localinfo Önkormányzati Havilap Stumpf: Fejlesztési avagy harci terep a közigazgatás? Reflektor Érdekegyeztetés Szóban mindenki együttmûködés-párti A mostani politikai helyzetben a pártok közötti együttmûködés elindítása a legfontosabb teendõ, ezt kell minél elõbb megvalósítani ez volt az egyetlen, amiben minden politikus és politológus egyetértett a Századvég Alapítvány, a Konrad Adenauer Alapítvány, valamint az MTA Politikai Tudományok Intézete által szervezett Választás 2006 címû konferencián; itt az SZDSZ kivételével minden parlamenti párt képviseltette magát. Az önkormányzati választásokat értelmezve kiderült, hogy a mostani politika nem vihetõ tovább, valamilyen konszenzusra van szükség jelentette ki Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke. Szerinte a választásokkal megváltozott a politikai légkör; egyfajta kettõs hatalom jött létre, mivel nagyon erõs pozíciók kerültek az ellenzék kezébe. Példaként említette, hogy mind a megyei jogú városokban, mind a megyei közgyûlésekben a jobboldal jutott többséghez. A jelenlegi szituációban tehát létfontosságú lehet Magyarország számára a politikai erõk közötti együttmûködés, hiszen kulcsjelentõségû, hogyan jutunk hozzá az EU-támogatásokhoz emelte ki a politológus. A volt kancelláriaminiszter bírálta a kormány jelenlegi munkáját: állítása szerint komoly károkat okoztak azzal, hogy eddig még soha nem látott mértékben nyúltak hozzá a közigazgatási rendszerhez. A választások után lefejezték a közigazgatási elitet, például megszüntették a közigazgatási államtitkári posztot, ami nagyfokú bizonytalanságot váltott ki a közigazgatási dolgozók körében. Ugyancsak nemtetszésének adott hangot Stumpf István, amikor a most zajló túlcentralizációról beszélt; szerinte túl nagy hatalom összpontosul Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezében nagyobb, mint amilyen Orbánéban volt 1998 és 2002 között. További gondokat okoz, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során nem zajlott megfelelõ társadalmi egyeztetés, kész tényeket tártak a tárgyaló felek elé. Példaként említette, hogy egy-egy nagyberuházás elõkészítése ma 6 12 hónap, tehát szinte bizonyosra vehetõ, hogy a kormányoldal a háttérben már korábban döntött ilyen fajsúlyos ügyekben. Ugyancsak aggályosnak nevezte, hogy a kistérségi pénzek felhasználásáról politikai nyomásra döntenek, ráadásul az új területfejlesztési törvény változtatásáról is csak annyit tudni, hogy valószínûleg kormánytöbbség lesz a pénzek elköltésérõl döntõ testületekben hangoztatta a Századvég Alapítvány elnöke. A jelenlegi helyzet nem tartható tovább: el kell dönteni, hogy a közigazgatás harci vagy fejlesztési terep lesz-e szögezte le Stumpf István. Hozzátette: ha nem az utóbbi, akkor igen nehéz idõk jönnek. A reformokról szólva elmondta: a legnagyobb gond az, hogy nem látszik, mit miért cselekszenek. Éppen ezért nagyfokú bizonytalanság alakult ki, még a legnépszerûbb politikusokat is egyre kevesebben fogadják el a társadalomban. Összefoglalva: a politológus szerint együttmûködésre van szükség, különben nem fogja bírni az ország a mai terhelést. MSZP: apróságokon múlik a választás Az MSZP részérõl Szekeres Imre, a párt alelnöke jelent meg, aki a választásokat értékelve elismerte, hogy teret veszítettek a városokban; ugyanakkor a választást a számok oldaláról közelítve kiemelte, hogy pozíciójuk így is erõsebb, mint a Fideszé volt négy évvel ezelõtt. Elmondta, hogy az országgyûlési választások elõtt pártjában felismerték, hogy az elmúlt tizenhat év során nagymértékben változott a társadalmi gondolkodásmód, így az MSZP-nek is változnia kellett. Ennek megfelelõen 2005 tavaszán a szocialista párt újjádefiniált értékrenddel állt a társadalom elé, amelynek keretében két fõ irányt határoztak meg a választási kampányban: bemutatni a kormány addigi teljesítményét, és erõteljesebb miniszterelnöki arculatot kialakítani. Ezzel megkezdõdött egy nagy szervezési, mozgósítási verseny, amit ha kicsivel is, de pártja nyert meg. Az önkormányzati választásokat ugyan elveszítették, de az MSZP támogatottsága három megye és a fõváros kivételével mindenhol nõtt jelentette ki Szekeres Imre. A vereség okát az akkori országos politikai helyzetben látja a! december 7

8 Reflektor Érdekegyeztetés Localinfo Önkormányzati Havilap politikus, hiszen állítása szerint olyan településeken veszítettek, ahol szoros volt a verseny, és a jobboldal könnyebben tudta maga mellé állítani a bizonytalanokat. Az MSZP alelnöke szerint nagyon merev politikai erõtér jött létre, ahol nagyon kis különbségek vannak a nagy pártok között, és apró nüanszok, kis hibák döntenek el választásokat mivel nagyon sokan csak az utolsó órákban döntik el, hova is szavaznak. A jelenlegi helyzetet értékelve Szekeres Imre is elismerte, hogy szükség van az építõ jellegû együttmûködésre, hogy tovább fejlõdhessen az ország. Fidesz: Gyurcsány az akadály Máshonnan közelítette meg a választási eredményeket Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, aki szerint nemcsak a számokat kell összesíteni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy hova jutottak. Egyetértve az elõtte szólókkal elismerte, hogy a helyzet nem tartható tovább, jelenleg túlfeszített a politikai szituáció. Pártja tavaszi teljesítményérõl elmondta: szerinte a jobboldal rossz kommunikációt alkalmazott, amikor nem emelték ki eléggé az 1998 és 2002 közötti eredményeket. Példaként említett egy es Medgyessy Péter-nyilatkozatot; az akkori miniszterelnök jónak vélte a gazdasági helyzetet, és elõször 2007-re, majd 2008-ra ígért eurót. Ehhez képest, ha így haladunk tovább, akkor 2010-re elérjük újból a 2001-es szintet emelte ki Pokorni Zoltán. Szerinte ha ezt a tényt megfelelõen tudták volna kommunikálni a kampány során, akkor megnyerték volna a választásokat. Véleménye szerint az MSZP emellett annak is köszönheti a sikerét, hogy a tõlük ellesett politikai marketing helyett melyet a Fidesz alkalmazott elõször 1998-ban, és választást is nyert vele marketingpolitikát alkalmazott, így az ország úgy járt, mint egy gyerek, amikor az ajándék helyett csak a csomagolópapírt kapja meg. Pokorni Zoltán szerint be kellene látni, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök komoly akadály, ha õ nem áll félre, akkor nagy gondban lesz az ország. Más politikusokkal hajlandóak tárgyalni, ám amíg marad a kormányfõ, addig nem látják értelmét a párbeszédnek. A KDNP mint harmadik erõ Október elsején bebizonyosodott, hogy a KDNP jó úton halad, mivel minden megyei közgyûlésben ott van, sok helyen vezetõ pozícióban, ráadásul õk az egyetlenek, akik a kistelepülések többségében is képviseltetik magukat közölte Semjén Zsolt, a párt elnöke. Hozzátette: az egyetlen olyan párt, amelyik elõbb kiesett, majd visszajutott a parlamentbe, a KDNP, így pártja amelyet az egyedüli történelmi pártnak nevezett a harmadik legnagyobb erõ lett az országban. Elmondta, hogy a párt újjászervezése is lezárult, aminek keretében átalakították a szervezeti struktúrát, sok új tagot köszönthetnek, valamint a nemzetközi kapcsolataikat is helyreállították. Az újjáalakult KDNP két pillérre épül: olyan tradicionális, hagyományos értékek megõrzésére, mint a család, nemzeti identitás, valamint a szociális igazságosságra. Magyarország egyik legnagyobb problémája, hogy csökken a népesség, így hosszú távon a demográfiai katasztrófa elkerülésére kell koncentrálni. Szerinte ennek érdekében teljesen meg kellene változtatni a személyi jövedelemadó (szja) rendszerét, mivel a mostani igazságtalan: csak azt veszi figyelembe, hogy mekkora a jövedelem, azt nem, hogy hány embert tartanak el belõle. Éppen ezért francia mintára a családi adózás modelljét kell bevezetni, amivel egyedül Franciaországban tudták megállítani a népességfogyást. Ennek a rendszernek a lényege, hogy a pénzkeresõ választhat, hogy az szja-t vagy a családi adót fizeti be. Ha az utóbbit választja, akkor összeadják a két szülõ jövedelmét a családban élõk számával (szülõk+gyerekek) elosztanák a végösszeget, és ennek arányában fizetnének az államnak. Így minden gyerek után kevesebbet adóznának a szülõk; amivel Semjén Zsolt szerint jelentõsen nõne a gyerekvállalási kedv. Ez a rendszer a nyugdíjproblémákat is orvosolhatná, hiszen a pártvezetõ szerint éppen a demográfiai problémák miatt nem tudták ezt eddig megoldani. A KDNP elhelyezkedése a politikai palettán se nem jobb, se nem baloldali, hiszen a tradíciók védelméért határozottan jobboldali politikát folytatnak, a munka és tõke vonatkozásában pedig mérsékelt baloldali véleményt formálnak zárta mondandóját Semjén Zsolt. MDF: népszerû vezetõ kell Az MDF két célt határozott meg a választások elõtt: bejutni a parlamentbe, illetve a jobboldali gyõzelem jelentette ki Herényi Károly, a párt frakcióvezetõje. Véleménye szerint a választások bebizonyították, hogy a jobboldal nem nyerhet egy szereplõvel, tehát az önállóság útjára lépett MDF jó irányba halad. Mint mondta, tavasszal pártja újítani akart, nem akart beszállni a teljesen eldurvuló ígéretdömpingbe melynek keretében nem a politikusok, hanem a marketing-szakemberek döntöttek mindkét párt részérõl. A két oldalról elhangzott ígéretekkel kapcsolatban elmondta, hogy azok nem teljesülhettek, mivel nem voltak meg gazdasági alapjaik. Éppen ezért el kellene gondolkozni, hogy akiket meglepett az õszödi beszéd, azoknak jár-e a választójog tette fel a kérdést Herényi Károly. Hozzátette: az õ kampányuk akkor teljes mértékben Dávid Ibolyára épült, mivel a nyugati példák is azt mutatják, hogy a kis pártoknak egy-egy népszerû politikus imázsa lehet a felemelkedés záloga. A jelenlegi gazdasági helyzetre kitérve elmondta, hogy az MDF véleménye szerint segíteni kell a hazai vállalkozókat, például az adórendszer egyszerûsítésével és az adminisztratív rendszer olcsóbbá tételével. A jelenlegi helyzetben a befizetõk kapják a legnagyobb pofonokat a frakcióvezetõ szerint. A megoldás német példára akár egy nagykoalíció lehetne közölte Herényi Károly. Hozzátette: bár Németországban ennek köszönhetõen már adócsökkentést is végre tudtak hajtani, mégis tudja, hogy itthon ez nem reális. Így egyedüli megoldásként õ sem lát mást, mint a pártok közötti konszenzus megteremtését. Munkatársunktól! december

9 Localinfo Önkormányzati Havilap Elõretolt helyõrségek Magyar regionális képviseletek Brüsszelben Európai Unió A brüsszeli lobbisták mozgalmas életét éli Mátyási Gizella, Budapest képviseleti irodájának vezetõje. A munkanap az ek elolvasásával, meghívók átfutásával és fontos telefonok elintézésével kezdõdik. Az irodavezetõ ezt követõen több ezer kollégájához hasonlóan nyakába veszi a nyüzsgõ várost; a szakmai rendezvényeken és fogadásokon való részvétel egy brüsszeli érdekképviselõ munkájának szerves része. Az itt szerzett információk illetve ismeretségek késõbb háttértudás vagy konkrét pályázati anyagok formájában Budapesten hasznosulnak. A fõváros volt az elsõ a magyar települések között, mely önálló irodát nyitott az Európai Unió központjában, hogy egyfajta elõretolt helyõrségként a lehetõ legtöbbet kihozza hazánk uniós tagságából. Az irodafenntartás borsos költségei ellenére a 2004 májusi EU-csatlakozás óta egyre több magyar regionális és szakmai képviselet nyílik Európa fõvárosában. Idén õsszel többek között a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) csatlakozott az itteni magyar lobbiközösséghez. Miközben többen még csak most ismerkednek a helyi viszonyokkal, a Magyarországi Régiók Brüszszeli Képviselete (MRBK) már öreg rókának számít a terepen. A Hans Beck egykori budapesti EU-nagykövet által néhány éve a hét magyarországi tervezési-statisztikai régió segítésére létrehozott képviselet profilja és feladatköre mára némiképp módosult. Bár az irodát alapvetõen továbbra is kormányzati pénzbõl finanszírozzák, ma már inkább csak keretet és infrastruktúrát nyújt a régiók önálló brüsszeli tevékenységéhez. Ez logikus következménye annak, hogy a régiók egyre nagyobb szerepet kapnak a kohéziós politika végrehajtásában és a felzárkózási források felhasználásában vélekedik Baranyi Magdolna vezetõ koordinátor. Bár a képviselet fedele alatt mind a hét magyarországi régiónak van helye, jelenleg mindössze három Dél-Alföld, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl küldött képviselõt Brüsszelbe. Õk közvetlenül otthonról, a regionális fejlesztési ügynökségektõl kapják az instrukciókat, és térségeik sajátos érdekeit próbálják elõmozdítani Brüsszelben. A hazai régiók eltérõ prioritásait is mutatja, hogy miközben három másik pontosabban Budapestet is beleértve kettõ és fél régió egyelõre nem mutat különösebb érdeklõdést a brüsszeli jelenlét iránt (noha januártól állítólag Közép-Dunántúl is kitelepül ), az egyik legfejlettebb hazai térség, Nyugat-Dunántúl másfél éve saját irodát nyitott, mert úgy ítéli meg, hogy önállóan hatékonyabban tudja képviselni érdekeit Brüsszelben. Nem váltunk ki a közös képviseletbõl; az önállósodás csupán megerõsíti, kiegészíti a régiós lobbizást mutat rá Kiss Judit irodavezetõ, aki másfél-két hónapos idõtartamra gyakornokokat fogad a képviseleten Nyugat-Dunántúlról. A nyugat-dunántúliakat döntésükben erõsen motiválta, hogy 2007 és 2013 között önálló regionális operatív programok indulnak, melyek jobban figyelembe veszik majd egy-egy régió sajátos szükségleteit. Kiss Judit szerint például a Nyugat-Dunántúlt fokozottan érdeklik a megújuló energiaforrások, a biomassza- és szélerõmûvek, a termálturizmus és a gazdaságfejlesztés. A Gyõr-Sopron, Vas és Zala megyét magában foglaló térség osztrák szomszédaival közösen 1998-óta eurorégiót is alkot, és élénk érdeklõdést mutat a határon túli együttmûködések iránt. A legfontosabb törekvésének azonban az észak déli közlekedési összeköttetés létrehozását tartja, amelynek révén igazán be lehetne kapcsolni a régiót Európa vérkeringésébe. A Budapestet képviselõ Mátyási Gizella figyelmét is megbízója speciális igényei kötötték le az elmúlt hónapokban. Ilyen központi kérdésnek számított még a döntés megszületése elõtt, hogy vajon az lenne-e elõnyösebb Budapestnek, ha a 2007-tõl induló pénzügyi idõszakban leválna Pest megyérõl, avagy ha nem. Mivel a Központi Régió és benne Budapest leválik a következõ hétéves periódusban a strukturális alapok legszegényebb régiókat magába foglaló egyes számú célterületérõl, és fokozatosan belép a második célterületbe, brüsszeli irodáján keresztül csatlakozott a hasonló helyzetû uniós régiók informális hálózatához amely a magyar fõváros szempontjából végül is eredményesen lobbizott azért, hogy tagjai 2007 és 2013 között speciális elbánásban részesüljenek. Bár az irodavezetõ a Brüsszelben meghirdetett pályázati lehetõségeket is figyelemmel kíséri, itteni tevékenységének nagyobb részét a Budapest érdekeiért történõ lobbizás foglalja le. A közösségi programoktól lehívható pénzforrások hazai szereplõk által történõ megpályázásának segítését tartja a brüsszeli jelenlét egyik fõ hozadékának a magyarországi régiók képviseletének vezetõ koordinátora is; aki azonban egy másik, igaz, csak hosszabb távú elõnyre is felhívja a figyelmet. Baranyi Magdolna szerint annak megmutatása is nagyon fontos az otthoniak számára, hogy merre halad az Európai Unió, mik a trendek, illetve a továbbfejlõdés fõ irányai. Ennek különösen azért van jelentõsége, mert 2013 után várhatóan csökkenni fognak a rendelkezésünkre álló garantált közösségi források, amihez a régióknak is alkalmazkodniuk kell majd. Gyévai Zoltán/Brüsszel! december 9

10 Katasztrófavédelem Elõttünk a vízözön? Localinfo Önkormányzati Havilap A parlamentben a vis major-törvény módosuló katasztrófavédelmi elõírások A kormány kezdeményezte a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl szóló (1999. évi LXXIV.) törvény módosítását. Az errõl szóló törvényjavaslat sürgõs tárgyalásba vételét azonban nem szavazta meg a Tisztelt Ház. Utánunk a vízözön gondolhatták talán sokan, nem látva sürgetõ jogalkotási teendõt, miután levonultak az árvizek, elült az augusztusi vihar Sokáig úgy tûnt, hogy az augusztus 20-ai tûzijáték kellemetlen közpolitikai következményeit is végleg elmossa az idõ. A novemberi magyarországi földrengés hírére azonban ismét felkapta a fejét az a másfélszáz honatya, aki elutasította a katasztrófatörvény sürgõs tárgyalását. Az alkotmánynapi tûzijáték során bekövetkezett tragédia ügyében tett országgyûlési biztosi vizsgálat megállapításai nyomán pedig alighanem hamarosan a helyhatósági ülések napirendjére is felkerül a katasztrófák elleni védekezés. A települési önkormányzatok lakossága számára egyértelmû garanciát jelent, hogy a területi katasztrófavédelmi szervek a törvényjavaslat szerint a védelmi terveket a veszélyeztetett települések polgármestereinek közremûködésével készítik el. Persze paragrafusokkal aligha lehet védeni a gátakat. Dõreség volna hinni azt is, hogy szerzõdéssel meghátrálásra lehet késztetni egy nagy erejû tornádót. A Meterológiai Intézet jelentésére nem fordult vissza a vihar augusztus 20-án. Miként kormányhatározatoktól sem állnak le tektonikus mozgások... Habár a kormányszóvivõ kifejezetten cáfolta azt a rémhírt, hogy a közeljövõben újabb nagy erejû, pusztító földrengésre kellene számítani Magyarországon, az emberi élet védelme egyenesen megköveteli, hogy az állam a minimálisra csökkentse a természeti katasztrófák kockázatát. A globális éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak elemzésével foglalkozó VAHAVA projekt mindazonáltal hibába javasolta egy városi vihar-elõrejelzõ rendszer kiépítését. csatornázást, a Tisza és a Duna mentén elindult árvízvédelmi programokat emelte ki. Bár a sürgõsséget elvetette a T. Ház, november végén elõhúzták a fiókból a tervezetet. A tárgyalt törvénymódosítás szorosan kapcsolódik a kormányzati szervezetalakítással kapcsolatos elõterjesztéshez, amely a védelmi és a közigazgatási rendszerhez rugalmasan igazodó katasztrófavédelmi szervezet mûködését kívánja megteremteni derült ki Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjából. A szervezet kijelölésére vonatkozó kormányrendelet megalkotására is felhatalmazza a kormányt a katasztrófavédelmi törvény módosítása. Ámde azt, hogy erre mihamarabb, sõt, alacsonyabb szinten is szükség lesz, nem a parlamentben, hanem az ombudsmani hivatalban tudhattuk meg. Kármentesítés alkotmányos aggályokkal Nem vitás: kiemelkedõen fontos hatása lehet a törvényjavaslatnak, amennyiben a katasztrófavédelem szervezetének racionalizálásával csökkennek a hivatali kiadások, így a megtakarítást a katasztrófavédelem más területeire lehet fordítani. A törvényjavaslat illeszkedik a közigazgatás korszerûsítéshez, rendezi a katasztrófavédelem országos irányításával kapcsolatos fõbb kérdéseket, az önkormányzatok mûködését érintõ területi szervek esetében eddiginél rugalmasabb megoldást javasol. De manapság a kármentés is generálhat alkotmányos vitákat. Tûzre, vízre vigyázzatok! Van tehát teendõ bõven. Azonban a hatékony, mûködõképes szervezeti rendszer szabályozása mellett a katasztrófa elleni védekezésnek van egy komoly eszköze: a pénz. Pontosabban a költségvetés (korántsem kiapadhatatlan) forrásai. Nem kell tehát csodálkozni azon, ha e kérdés a évi költségvetés parlamenti tárgyalásán is teret kapott. Gulyás József (SZDSZ) például arról beszélt, hogy szükség van az árvízi védekezés és a vízkárelhárítás tervezett jövõ évi keretének emelésére. A kötelezettségekhez viszonyítva mindkét területen kevés a tervezett összeg. A szabaddemokrata politikus javasolta, tegyenek át százhúszmillió forintot a vis major keretbe. Józsa István (MSZP) pedig utalt néhány nagyobb projektet, köztük a Nyíregyházán megvalósuló Évi száz hazai földrengés A Szeizmológiai Obszervatórium Magyarországon évente száz-százhúsz kisebb (2,5-ös erõsség alatti), sokszor nem is érezhetõ földrengést regisztrál. Az obszervatórium szerint a rengések gyakorisága alapján az ország területén évente négy-öt 2,5 3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhetõ, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentõsebb károkat okozó rengés tizenöthúszévenként, erõs, nagy károkat okozó, 5,5 6-os magnitúdójú földrengés negyven-ötvenéves intervallumokban fordulhat elõ.! december

11 Localinfo Önkormányzati Havilap Katasztrófavédelem Vigh László (Fidesz) a parlamenti vitában alkotmányellenesnek tartotta a szervezet struktúraváltásának kormányrendeleti szintû szabályozását, mert így az kikerülne az Országgyûlés hatáskörébõl. Az országos fõigazgatóság és a megyei igazgatóságok átszervezésével viszont lehetõvé válik a régiós összevonás. Ha a kormány regionálissá szeretné szervezni a katasztrófavédelmi igazgatóságokat, akkor ne gátolja törvény vonta le a szaktárca a kézenfekvõ konzekvenciát. LAKOSSÁGOT ÉS ANYAGI JAVAKAT ÉRINTÕ TÛZ- ÉS KATASZTRÓFAESETEK november 22-i összehasonlító adatai jogszabályban rögzített, konkrét felhatalmazás nélkül is a közveszélyre tekintettel õk lettek volna jogosultak. Az Országos Meteorológiai Szolgálattól évek óta nem kértek meteorológiai biztosítást a tûzijáték szervezõi, ami önmagában bizonyítja a megelõzésre, elhárításra való felkészülés elégtelenségét. Az OMSZ jogi státusát szabályozó jogszabályok nem biztosítanak megfelelõ hatáskört a szolgálat számára a meteorológiai katasztrófahelyzetekben, melyeknek felismerésére és elõrejelzésére a kellõ szakmai feltételekkel kizárólagosan rendelkeznek. A tömegrendezvények szervezõitõl elvárható, hogy maguk is folyamatosan kísérjék figyelemmel a rendezvényt és a résztvevõket veszélyeztethetõ jelenségeket így az idõjárási körülményeket is és azokról tájékozódjanak. E kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a kapott tájékoztatás esetleg túl általános, ezért azt konkretizálni kell. A részletes tájékozódás alapján megelõzõ intézkedések tehetõk, a védekezés és az elhárítás is szervezettebb lehet. Az üzemeltetõ köteles a katasztrófavédelmi szerv ügyeleti szolgálata útján a hatóságot, továbbá a védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni olvasható a javaslatban. Ám az ombudsmanok olvasatában hasonló paragrafusok garmadájára volna még szükség. Közjogi vihar a tûzijáték körül Ismeretes, hogy a augusztus 20-ai tûzijáték nézõit a szabadban érte az a vihar, amelynek következtében öt haláleset és mintegy ötszáz fõt érintõ, különbözõ fokú sérüléssel járó balesetek történtek. Lenkovics Barnabás ombudsman és általános helyettese, Takács Albert az élethez, egészséghez és testi épséghez való alkotmányos jogok sérelme miatt hivatalból indított vizsgálatot. A jogszabályokat, az érintett hatóságok és közszolgáltató szervezetek tevékenységét vették górcsõ alá, e szervek mûködésének összehangoltsága, a hiányosságok feltárása érdekében. Lesújtó következtetésre jutottak. Vizsgálatuk során a kormány által elrendelt, és a miniszterelnöki hivatalt vezetõ miniszter által megküldött vizsgálati jelentés megállapításait vetették össze a megkeresett szervektõl kapott tájékoztatásokkal és a beszerzett egyéb információkkal. A beszerzett adatok alapján megállapították: a rendõrség volt az egyetlen olyan hatóság, amelyhez a közeledõ viharról szóló információk, még a vihar kitörése elõtt eljutottak. Így a rendezvény elhalasztására, vagy leállítására Felkészítetlen lakosság A Mentõszolgálat a rendezvényt tizenkét mentõegységgel (három rohamkocsi, hét esetkocsi és két ún. Tömeges Baleseti Egység) biztosította. A tevékenységüket szabályozó rendelet szerint viszont százezer fõs létszámot meghaladó rendezvény esetén ötvenezer fõnként további egy-egy rohamkocsi lett volna szükséges. A tûzijáték lebonyolításáért felelõs kft. ügyvezetõje a vizsgálat szerint azt nyilatkozta: saját idõjárási információikon kívül, ami nem jelzett Budapestre idõjárási katasztrófát, további információt, figyelmeztetést nem kaptak. A tûzijáték elhalasztását, felfüggesztését senki sem kérte. Tehát a tömegrendezvények biztosításának hatályos szabályai és szervezeti feltételei nem felelnek meg az alkotmányos életvédelem követelményeinek. A tömegrendezvények biztosításának korábbi intenzív szintje 1990 után számos jogszabályi változás, és a belbiztonsági szervezetek tevékenységének módosulása miatt lényegesen csökkent. A lakosság felkészítése az esetleges katasztrófákra elmaradt, holott a terrorizmus veszélyének fokozódása és a rendkívüli idõjárási jelenségek bekövetkeztének gyakorisága ezt egyre indokoltabbá tette érvelnek az ombudsmanok. A Magyar Tudományos Akadémia irányításával a globális éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak elemzésével foglalkozó VAHAVA projekt alapján már több ízben javaslatot tettek egy városi viharelõrejelzõ rendszer kiépítésére, amely a város jól látható pontjain elhelyezett viharjelzõ lámpák mûködésével kellõ idõben informálná az állampolgárokat a közelgõ viharról és egyéb veszélyekrõl. A nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a legsúlyosabb katasztrófa is kevesebb áldozattal jár, ha az ilyen esetekben követendõ magatartásra mind az erre hivatott állami szerveket, ezek személyi állományát és vezetõit, mind a lakosságot megfelelõen felkészítik. Ehhez képest az augusztusi katasztrófánál olyan döntéshozó sem akadt, aki idõben felkapcsoltatta volna a villanyt. Bodnár Lajos stentor2000@fre .hu! december 11

12 Interjú-Közbeszerzés Háromezermilliárdos piac Dr. Tunyogi László: nem szégyen közbeszerzési tanácsot kérni Localinfo Önkormányzati Havilap A közbeszerzés kell, a közbeszerzés hatékony eszköz a közpénzek ésszerû felhasználásához. A közbeszerzés felesleges bürokrácia, a közbeszerzés a korrupció melegágya. Ellentmondó vélemények. Hogyan látja a szakember? Dr. Tunyogi Lászlóval, a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. igazgatójával és a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége (KÖSZ) elnökével beszélgettünk. Elnök úr! Hatékony eszköz vagy súlyos teher a közbeszerzés? Mindkettõ óta Magyarországon ekkor született meg az elsõ közbeszerzési törvény az állampolgárok minden nagyobb állami, önkormányzati beszerzés megkezdésérõl és annak eredményérõl is értesülhetnek a Közbeszerzési Értesítõben. Azóta a média állandó témája a közbeszerzés és ez így jó. Amikor azt mondjuk, átláthatóbbak lettek a beszerzési folyamatok, akkor a nyilvánosság erejét is dicsérjük, amely visszatartja az ajánlatkérõket, illetve ajánlattevõket az elõre megfontolt szándékból, aljas indokkal elkövetett törvénysértésektõl. Szándékosan sarkítok, mert nem szeretném rossz színben feltüntetni azokat, akik a jog bonyolult útvesztõiben eltévedve olykor akaratukon kívül törvényt sértenek; netán meg is büntetik õket emiatt. Utóbbiak méltán érezhetik úgy, hogy a közbeszerzés egy nehéz kolonc, amit cipelniük kell. Nekik annyit mondhatok: nem felesleges a cipekedés! A szabályok bár valóban bonyolultak betarthatóak, és érdemes õket betartani. Hogyan látja a közbeszerzés jövõjét? Nézzük elõbb a múltat. Kezdetben minden, nettó kétmillió forint feletti beszerzésre pályázatot kellett kiírni. Ez volt a pedagógia kora; alapvetõ eljárási szabályokat kellett megtanulnunk. A hazai közbeszerzési piac mára nagykorúvá vált. Elsajátítottuk az európai közösségben alkalmazott eljárási technikákat. Erre nagy szükségünk is volt, hiszen a közösségi támogatások 2007 és 2013 között átlagosan évente mintegy ezermilliárd forint többségét közbeszerzési eljárás útján kell elköltenünk. Nyilvánvaló, hogy a közbeszerzési piac dinamikusan növekedni fog. Míg tavaly ezerötszázmilliárd, idén mintegy kétezermilliárd forint lesz az éves közbeszerzési forgalom; jövõre nem lennék meglepve a háromezermilliárdtól sem. Mi a véleménye a szabályozás összetettségérõl? A szabályok valóban igen kacifántosak, bonyolultak, ám nagyrészt nem a hazai jogalkotói kedv termékei; mozgásterünk kereteit az európai uniós irányelvek határozták meg. Hogy ezeket a brüsszeli csipkés kereteket mi tovább mintáztuk igaz. De a jogszabályok betartását segíti több, a kormánytól független szerv: a Közbeszerzések Tanácsa, a Döntõbizottság, és hogy ne tûnjek túl szerénytelennek a hivatalos közbeszerzési tanácsadók hálózata is. Ezek az unióban is mintaértékû intézmények, ezeknél hatékonyabb megoldást másutt sem találtak ki. Ma még a hazai, kisebb értékû eljárásoknál követendõ szabályok is csaknem ugyanolyan bonyolultak, mint a többmilliárdos értékû beszerzéseké. Ráadásul külön szabályok vonatkoznak a nettó huszonötmillió forint alatti, és megint mások a nettó 34,5 millió forint feletti eljárásokra. Ezen a helyzeten elõbb-utóbb biztosan változtatni, ezt egyszerûsíteni kell. Mi a KÖSZ küldetése? Nézzük a számokat. Három év alatt több mint ötszáz tanácsadó személyt, illetve szervezetet jegyeztek be a hivatalos névjegyzékbe. Ma minden ötödik tagja a KÖSZ-nek. Tagjaink csak névjegyzékben szereplõ tanácsadók lehetnek. Célunk az, hogy zárt szakmai fórumokon, mûhelyvitákon, munkabizottságokban és teamekben dolgozva, egymás tapasztalatait értékelve eredményes, etikus és színvonalas eljárásokat készítsünk elõ, illetve bonyolítsunk le. Ha kell, kezdeményezzük a jogszabályok megalkotását, vagy módosítását is, bár azt valljuk, hogy a értékálló szabályokkal könnyebb élni, mint azokkal, amelyek folyton módosulnak. Mit üzen az ajánlatkérõknek? Azt, hogy a közbeszerzési helyzet is fokozódik ; ma már korántsem biztos, hogy minden szabályszerû, ami ésszerû és fordítva. Nem elég a józan észben bízni. Tanácsot kérni nem szégyen, sõt, bizonyos esetekben kötelezõ. Mit üzen a közbeszerzési szakembereknek? Azt, hogy óriási kihívás áll elõttük! Kétezermilliárd forint feletti éves közbeszerzésben közremûködni hatalmas felelõsség. Ez az összeg pontosan akkora, mint az államháztartás éves hiánya! A tanácsadói munka egyre nagyobb szakmai alázatot, figyelmet és felelõsséget követel. Aki igényes önmagával szemben, tartós sikerre, nagy megrendelõkre számíthat. Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon: littmann@sdrkozbesz.hu! december

13

14

15

16

17 Localinfo Önkormányzati Havilap A szeretet technikái A civileket is bevonják a karácsonyi ajándékozások lebonyolításába Szociálpolitika Az ország összes településén készülnek valamivel a karácsonyi ünnepekre; sok önkormányzat milliókat költ különbözõ szociális programokra. Ennek mértéke településenként változó, van, ahol a civil szervezeteken keresztül segítenek, míg másutt közvetlenül nyújtanak támogatást. Ahogyan az elmúlt években, idén is segíti a rászorulókat a szombathelyi önkormányzat közölte érdeklõdésünkre Pesti Zsuzsanna, az önkormányzat sajtóreferense. Elmondta, hogy a karácsonyi ünnepek során minden évben mintegy kilencszáz ezer családnak adnak át pár ezer forint értékû ajándékcsomagot. A megajándékozandók listáján fõleg olyanok szerepelnek, akik már év közben is jelentkeztek szociális problémájukkal az önkormányzatnál, vagy köztudottan hátrányos helyzetben élnek. Erre a célra a szombathelyi önkormányzat másfél-kétmillió forintot költ az idén. Ugyancsak megajándékozzák az ünnepek idején a kórházakban betegeskedõ gyermekeket, akiknek videofilmeket, esetenként tévéket adnak, hogy ezzel is megkönnyítsék az ott-tartózkodást. Nem maradnak ki a sorból a megyei szociális intézmények, hiszen a karácsony közeledtével az összes ilyen létesítményben felmérik az igényeket,és azoknak megfelelõ ajándékokat visznek: étkészlet, tévé, videó... Ezeket a meglepetéseket általában egy karácsonyi mûsor keretében adják át az érintetteknek. Ünnepi mûsort azonban nem csak õk kapnak, hiszen a város kulturális intézményeiben gyerekeknek is tartanak elõadásokat, ahol természetesen ajándékkal is kedveskednek. Hogy méltóképpen ünnepeljék a karácsonyt, a város Európa egyik legnagyobb adventi koszorúját állította fel a fõtéren, melynek dísze egy két és fél méter magas és több mint két tonnát nyomó gyertya. A fõtéren hosszú ünnepségsorozat részeként a helyi iskolák, óvodák adnak elõ karácsonyi mûsorokat. Zalaegerszegen az önkormányzat a Máltai Szeretetszolgálattal együtt próbál meg segíteni a rászorulókon közölték a Localinfo érdeklõdésére a városházán. A program részeként a segélyszervezet bizonyos üzleteknél várja a felajánlásokat, majd a kapott értékeket becsomagolják,! és karácsony elõtt kiosztják a nehéz helyzetben élõk között. A csomagokat igényelni is lehet a Máltai Szeretetszolgálat helyi irodájában, így az élelmiszerek mellett akár ruhanemûhöz is juthatnak az rászorulók. Természetesen Zalaegerszegen is készülnek ünnepi mûsorral, melynek részeként az önkormányzat az Egerszeg Rádióval közösen egy adventi mûsort ad; a program bevételeit rászorulóknak ajánlják fel. Ezen a rendezvényen a Vöröskereszt zalaegerszegi munkatársai is részt vesznek, így vért is adhatnak a zalaegerszegiek a program alatt. Bár az önkormányzat szorult gazdasági helyzetben van, igyekszik méltóképpen megemlékezni a karácsonyi ünnepekrõl nyilatkozta a Localinfónak Jakab Róbert, Berecska polgármestere. Elmondta, hogy a karácsony elõestéjén a nyugdíjasklubban tartanak egy rendezvényt, ahová a helyi öregek készítik a harapnivalót, és ahol a falu összes gyermeke kap egy kis ajándékcsomagot ez mintegy hatvan-hetven kiskorút jelent a településen. A karácsonyi készülõdéshez hozzátartozik az is, hogy egy pályázat révén fel tudják újítani a helyi mûvelõdési házat, amivel az ünnepekhez méltó külsõt adnak az épületnek. Bakonycsernyén az adventi koszorúzással kezdõdött az ünnepi idõszak tudtuk meg a polgármesteri hivatalban. A program részeként az önkormányzat által felállított betlehemi sátrat papok áldották meg, és egy kis mûsort adtak az érdeklõdõknek. A karácsony közeledtével úgynevezett mindenki karácsonyfáját állítanak fel az önkormányzat épülete elõtt, amit egy gesztenyesütéses mulatsággal együtt avatnak fel. Karácsonykor természetesen nem feledkeznek meg az idõsekrõl sem, akiket egy ünnepi mûsorral ajándékoznak meg. Hogy a gyerekek se maradjanak ki a sorból, az önkormányzat civil szervezetekkel karöltve készít nekik ajándékokat. Munkatársunktól december 17

18 Hirdetés Localinfo Önkormányzati Havilap FEJLESZTÕ ÖNKORMÁNYZATOK január elsejével új idõszak kezdõdik az önkormányzatok életében. A mûködés hatékonyabbá tétele és szûkülõ források mellett a pénzügyi egyensúly biztosításának követelménye mellé, megjelenik a dinamikus fejlesztés elindításának, majd folyamatos fenntartásának igénye. A mûködõképesség fenntartása és a beruházások elõkészítése e tartalmában egymástól igencsak elkülönülõ feladatcsoport ráadásul egyszerre és egy idõben kíván megoldásokat. Aki a jövõ évben hagyja, hogy kizárólag a mûködési problémák kössék le, az végérvényesen lemarad az ebben a ciklusban adódó fejlesztési lehetõségek jelentõs részérõl. Verseny kezdõdik, a forrásokért való versengésé. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében több ezer önkormányzat nyújtott be pályázatot, s kapott támogatást fejlesztési céljai megvalósításához. Ez a 2004 és 2006 közötti kétéves idõszak egy fontos tanulságra is felhívta a figyelmet. Volt olyan önkormányzat, mely a települések támogatási átlagának tízszeresét nyerte el, ahol a támogatás összege sokszorosan meghaladta saját költségvetésének fõösszegét is; mert jól elõkészítve és jó idõben kapcsolódtak pályázati programokhoz, kiírásokhoz. Fennáll a kockázata annak, hogy mindazok az önkormányzatok, melyek nem tudnak vagy nem képesek megfelelõ fejlesztési célmeghatározásra és annak menedzselésére, vagy egymást kioltó belháborúba kezdenek, sokat veszíthetnek. Ez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rögzített ún. felzárkóztatási pénz csak hét évre szól, s utána ismét csupán a központi állami források maradnak, melyek mint eddig alig tartalmaznak beruházási tartalékot. Van egy másik tanulság is, melyet éppen napjainkban a szolgáltatásaim iránt érdeklõdõ városok és községek polgármestereivel találkozva tapasztaltam. A választási ciklus elejétõl a vége felé haladva az elnyert támogatások összege folyamatosan csökkent. Ez vélhetõen forráskérdés is, de nagy valószínûséggel cikluspolitikai összefüggések is feltárhatók. Hasonló összefüggés látható a beadott és elnyert támogatások között. Jelenlegi tanácsadói munkám során találkoztam olyan településsel, ahol a ciklus elején ötvennégy pályázatot adtak be összesen ötmilliárd forint értékben s elnyertek egymilliárdnyi támogatást. A ciklus vége felé már csak tíz pályázatot adtak be pár száz milliós összegben, és nyertek százmillió alatti összeget. Következik ebbõl, hogy most kell a hétéves, illetve ezen belül is a négyéves ciklus elején a lehetõ legtöbb pályázatot beadni. Mindez azt erõsíti, hogy a településeken érdemi vitákkal dolgozni kell a fejlesztési célok véglegesítésén. Most, hogy munkaasztalon vannak az Nemzeti Fejlesztési terv operatív programjai alapján készülõ kétéves akciótervek, van lehetõség küzdeni és a szó pozitív értelmében lobbizni annak érdekében, hogy a település számára fontos fejlesztési célok bekerüljenek e tervekbe. Az elkövetkezõ négy évben egyszerre sok pályázati forrás nyílik meg, s mindegyik mögött pénz is lesz. Az önkormányzatokat érintõen több száz lehetõség jelenik meg. Forráskutatásra van szükség. Ma már léteznek olyan hitelkonstrukciók, melyek a projektelõkészítõ munkákat, külön a saját erõt, valamint a támogatások elõfinanszírozását végzik. Miként lehet ésszerûen kombinálni a meglévõ saját erõt, a hitelfelvételt, a magánerõ bevonását, a Nyirõ András támogatásokat, tehát az összes lehetõséget? Mindezt be kell ágyazni a költségvetés és az államháztartási törvény által adott mozgástérbe. A feladat tehát egy olyan, háromdimenziós térben történõ folyamatos tevékenységoptimalizálás, melynek: egyik síkjában fejlesztési projektigény, a másikban hasonló nagyságrendû forrás lehetõség, a harmadikban pedig a legalább nyolc-tíz paramétertõl függõ fejlesztõerõ mint adottság áll. A harmonizálás eredményeként létrejön egy megvalósítható projektlista, határidõs intézkedést tartalmazó projekt-tervvel mint kiindulási alappal. Ez szintén egy szor 60-as mátrix, melyben navigálni kell. És utána lehet kezdeni a következõ megvalósítható projektek elõkészítését egy fejlesztési ciklusban hét éven keresztül. Ez igen komoly kihívás. A polgármesteri hivatalok szervezeti keretei egy viszonylag kiegyensúlyozott mûködtetésre rendezkedtek be s látják el feladataikat. Tapasztalataink azt mutatják, hogy projektszemléletnek még csak a csirái látszanak. Megszokott módon már nem lehet a pályázatokat menedzselni. Éves szinten húsz-harminc pályázat öt-tízszázalékos sikerdíjára nem lesz forrás. Most már rég nem egyedi egy-két pályázatról van szó. Komplex folyamatmenedzsmentre, egy rendszer mûködtetésére van szükség, amely a sokszoros lehetõségekkel élve nem csupán a nagy beruházásokra, hanem a kisebb fejlesztésekre is tekintettel tervszerûen viszi végig a célokat az ötlet megszületésétõl a megvalósulásáig. E szerteágazó feladatrendszert csak projektmenedzsment módszertannal lehet ellátni. Nemcsak a módszert kell átvenni, hanem kialakítani a projektötlet projektjavaslat pályázat közbeszerzés projektmegvalósítás projektciklus-folyamatát és döntési mechanizmusát. Ehhez fel kell hatalmazni valamely meglévõ, már mûködõ bizottságokat, vagy létre kell hozni egy újat, ahol a részdöntések folyamatosan megszületnek, illetve amely elõkészíti a testületi döntéseket. A projektek terveinek elkészítése, megvalósulásuk nyomon követése, a folyamatba épített és az esetleges beavatkozási testületi döntések elõkészítése rendkívül szerteágazó ismeretet és munkát jelent. Az András és Társai Szövetkezet komplex szolgáltatáscsomagja egy vállalkozásban mûködõ külsõ Projekt Iroda felállításával e feladatok elvégzésére ad javaslatot, vállalva, hogy több projekt együttes kezelésére kidolgozott módszertanával összefogja, menedzselje azokat, s kidolgozott javaslataival segítse egy merõben új rendszer felállítását, amely a késõbbiekben alkalmassá teszi a szervezetet a már korábban említett folyamatmenedzsment megvalósítására. Kapcsolatfelvétel az alábbi elérhetõségeken: Nyirõ András Elnök András és Társai Szövetkezet Certificated Project Manager Okl. Közbeszerzési tanácsadó Pályázatírás-Közbeszerzés-Projektmenedzsment Tel: consult@mail.datanet.hu Http: december

19 Localinfo Önkormányzati Havilap Természetvédelmi mintaprojekt Budaörs és Kisújfalu határon átnyúló együttmûködése Környezetvédelem Természeti értékeik feltérképezésére s az összegyûjtött tudás továbbadására szövetkezett Budaörs és testvértelepülése, a szlovákiai Kisújfalu. Az EU Interreg III/A, vagyis a határon átnyúló együttmûködés programja a napokban ért véget a két településen, ám a munka java, a tudás átadása még csak ezután következik. Mintegy két évvel ezelõtt nyújtotta be Budaörs és Kisújfalu pályázatát az Európai Unió Interreg III/A programjához. Nagy bizakodással tekintettünk erre a kiírásra, hiszen ez végre egy olyan pályázat volt, ahol nem nézték a város fejlettségét mondta a program koordinátora, Egerszegi Magdolna. Hiszen ha a részt vevõ települések fejlesztése lett volna a cél, Budaörs labdába se rúghat. A város ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal 2005-ös felmérése szerint Magyarország legfejlettebb települése. Budaörs, ahogy Kisújfalu is, festõi természeti környezetben fekszik elõbbi a Budai hegység nyugati nyúlványainál, utóbbi a nyitrai kerületben, természetvédelmi terület és rezervátum mellett. Mindkét terület számtalan természeti értéket rejt; mégis, az itt fellelhetõ növény- és állatfajokat senki sem ismerte, vette számba eddig hiánytalanul. A sikeres pályázást követõen a szakemberek felmérték a Budaörsön és Kisújfalun található értékeket: ismert és kevésbé ismert állatfajokat, gyakori illetve jellemzõen csak itt elõforduló növényeket. Lefotózták, megírták, amit láttak, kiötlötték a túraútvonalakat, melyeket figyelmesen végigjárva mindez látható és megismerhetõ. A munka megkezdése elõtt mintegy száz magyarországi és szlovákiai természetvédelmi szakember és pedagógus részvételével zajló szimpózium keretében megegyeztek a kutatás módszereiben. Ezután ki-ki a maga területén elkezdte a terepmunkát. Ebbõl születtek meg a tankönyvek és a munkafüzetek, amelyekbõl Budaörs és Kisújfalu óvodásai és iskolásai megismerhetik majd közvetlen környezetük élõvilágát. De sokkal többet is annál. A program végsõ célja a mi olvasatunkban az, hogy a mai gyerekekbõl természettudatos felnõttek váljanak mondta Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. Ehhez persze tudniuk kell, hogy mit óvnak meg azzal, ha szétválogatják a szemetet, vagy ha mondjuk nem égetik el, hanem komposztálják õsszel a zöldhulladékot. Így a természetvédelem nem absztrakt fogalom lesz számukra, hanem nagyon is tudatos, velük élõ, mindennapi magatartás. Az elkészült tankönyvekbõl mindkét település valamennyi iskolája és óvodája ingyen kapta meg a sikeres oktatáshoz szükséges mennyiséget hiszen a megírás és a nyomdai elõállítás költségeit is a pályázaton nyert összeg fedezte. Ugyanakkor már a tanulást megelõzõ elõkészületekbe is bevonták a két település tanulóit. Az õsz folyamán egy budaörsi és egy kisújfalusi diákkonferencia keretében a gyerekek bemutathatták egymásnak a saját falujukat, városukat, és megvitathatták, hogy mit értenek természetvédelmen, illetve mit tesznek ennek érdekében. A környezettudatos gondolkodásra való nevelés mellett a program másik fontos célja az, hogy a természeti értékeket felmérõ munkák eredményeit a gyakorlatban is hasznosíthassák, vagy legalábbis megnyíljanak a lehetõségek ebben az irányban. A természeti értékeket pedig csak úgy lehet a maguk valójában bemutatni, ha idevonzzák a látogatókat vagyis a cél a turizmus fejlesztése. A program záróaktusa szintén a gyerekek a tulajdonképpeni célcsoport bevonásával zajlott. A szervezõk meghirdettek egy képzõmûvészeti pályázatot. Az ide készített rajzok, fotók és installációk képezték egy, a budaörsi városházán rendezett kiállítás alapát. A legtöbb mû arról tanúskodott, hogy a gyerekek átérzik: fontos dologról van szó, mind a magunk, mind a többi élõlény szempontjából. Végezetül pedig a program sikerérõl és népszerûségérõl még az oktatás megkezdése elõtt mi sem árulkodott egyértelmûbben, mint hogy Wittinghoff Tamás polgármester a záróeseményen feltette a kérdést a gyerekeknek: ki az, aki tudja, mit jelent az Interreg program? Amire számtalan gyerekkéz lendült a magasba úgy az óvodás, mint a kisiskolás korosztályból. A felmérések anyaga természetesen nemcsak papíron és nemcsak a budaörsiek, valamint a kisújfalusiak számára érhetõ el, hanem CD formájában, valamint az interneten is megtalálható a honlapon. Az EU mintegy tizenhatmilliós támogatását Budaörs és Kisújfalu egy-egymillió forintos önrésze egészítette ki. A szervezet a pályázott összeg száz százalékát ítélte oda a projektre a két településnek. (X) december 19

20 Termelõkbõl gyártulajdonosok Localinfo Önkormányzati Havilap A termelõk összefogásának jó példája az izsáki, orgoványi és helvéciai szövetkezetek együttmûködése: e három szövetkezet, velük több mint nyolcszáz szõlõtermelõ Közép-Európa legnagyobb bor- és pezsgõüzemének a tulajdonosává vált. A Kecskeméttõl nyugatra esõ homokos területeken nagy hagyománya van a szõlõtermelésnek. Ezt bizonyítják a környék jelentõs borászati üzemei is, amelyek azonban mára vagy megszûntek, vagy ha meg is maradtak, nem a környék termelõinek érdekeit szolgálják. A termék azaz a bor értékesítésének nehézségei hívták életre a térségben azt a három szövetkezetet, amelyek megalakulásuk után az elsõk között kértek és kaptak elõzetes termelõi csoport minõsítést. Az uniós csatlakozást követõen pedig az országban elsõként államilag is elismert társulást alakítottak. Ehhez vállalniuk kellett, hogy árbevételük a kétéves türelmi idõ végén egyenként is eléri a szõlõ-borágazat termelõi csoportjaival szemben támasztott háromszázmillió forintos évenkénti minimális szintet. Ez az elõírás igencsak ösztönzõleg hatott, hiszen a termelõi csoportok folyamatos fejlesztését tette szükségessé. A szõlõ értékesítése önmagában legfeljebb biztonságot jelentett a csoportok tagjai számára, de a kedvezõbb jövedelemhez saját terméket, azaz bort kellett elõállítaniuk. A szövetkezetek elõbb kisebb pincék bérlésével, fejlesztésével próbálkoztak Orgoványon és Izsákon, késõbb azonban megnyílt elõttük egy olyan lehetõség, amelyrõl korábban álmodni sem mertek. A közismert nevén csak Agárdy-telepnek nevezett üzem tulajdonosa ugyanis megvételre kínálta a jelentõs márkák sorát elõállító, több mint tíz hektár alapterületû izsáki üzemet. Kínálkozott, hogy a tulajdonjogot a környék alapanyagtermelõi szerezzék meg. Ehhez mindössze a milliárdos nagyságrendû vételárat kellett elõteremteniük az amúgy is tõkeszegény termelõknek és szervezeteiknek. Ilyen összegû forrást a termelõi csoportok támogatásain keresztül sem lehetett elérni. Egyetlen megoldás maradt: a Parmalat példáját követve egyedi eljárás keretében, kormánygarancia mellett olyan hitelt kellett szerezni és felvenni, amely törlesztése az üzem mûködtetésével biztosítható. Amilyen egyszerûnek tûnik a képlet, annyira nehéz volt a kivitelezés. A kezdeményezés végülis az ügy fontosságát átérzõ minisztériumok és segítõk révén eljutott a pozitív kormánydöntésig. Az idei szüret végén pedig a telep végérvényesen a termelõi csoportok és tagjaik birtokába került. Idõközben azonban a volt tulajdonos a vásárlók fülében már ismerõsen és jól csengõ márkaneveket külön értékesítette. Az új tulajdonosoknak tehát nemcsak a telepet kell üzemeltetniük, hanem új márkanevet is fel kellett építeniük. Ebben a jelentett segítséget az új gazdáknak a korábban védetté nyilvánított helyi szõlõfajta, az Arany sárfehér. Az Arany sárfehér az üzemtõl alig két kilométerre született meg, a híres magyar festõ, Csontváry Kosztka Tivadar testvérének telepén a nagy filoxéravészt követõen. A vész után homokra telepített szõlõkbõl kinemesített fajta sajátossága, hogy ott érzi jól magát, ahol lepelhomok borítja a Európai színvonalú üzem épül Tokajon A Tokaj Kereskedõház a minõségi borászati hagyományok egyik õrzõje, amely jelentõs szerepet vállal a magyar borok, elsõsorban a hungaricumok népszerûsítésében. A Tokaj Kereskedõház Zrt januárban A Tolcsvai telephely borkezelõ, -erjesztõ épületének kialakítása, tárolótér bõvítése, csarnoképület korszerûsítése, valamint a Tolcsvai és a Szegi pincészetet érintõ gépbeszerzés, tartálypark bõvítés a versenyképesség növelése érdekében címmel sikeresen pályázott a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében. A tervezett beruházás, amely 2007 júniusára készül el, közel négyszáztizenhétmillió forintba kerül, amelyhez százhatvanhatmillió-hétszázharmincezer forint támogatást nyertek el. A Tokaj Kereskedõház Magyarország legnagyobb méretû és legkiterjedtebb szõlõtermesztõi integrációját mûködteti. Több mint ezeregyszáz hektáros termõterületrõl és mintegy három-ezer kistermelõtõl vásárolják fel a szõlõt és az aszúszemet. Az integráció a szõlõtermesztõk számára stabil megélhetési forrást, értékesítési biztonságot és tervezhetõséget jelent. Az értékek megõrzése csak folyamatos technológiai korszerûsítéssel, minõségi fejlesztéssel biztosítható hangsúlyozta Kiss László vezérigazgató. A fejlesztéssel kedvezõbb termelési körülmények jönnek létre. A racionális üzemméret kialakításával szeretnénk megközelíteni, elérni az Európai Unió régi tagországaiban lévõ, hasonló méretû és adottságokkal rendelkezõ bortermelõ cégek infrastrukturális, technológiai, termelési, értékesítési színvonalát. A beruházással a térségben emelkedik a borkészítési technológia színvonala, és versenyképesség is hosszú távon biztosított lesz. Nem utolsósorban javulnak a dolgozók munkakörülményei, és emelkedik a jövedelmük hangsúlyozta a vezérigazgató.! december