Bevezetés Vállalkozói profil, vezetői önismeret Az önismeret különböző szinteken valósul meg Johari ablak... 7

Átírás

1

2 1

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Vállalkozói profil, vezetői önismeret... 6 Az önismeret különböző szinteken valósul meg... 6 Johari ablak... 7 Önismereti kerék... 9 Vezetői tulajdonságok... 9 Vállalkozóvá válás: egy új életterv...12 A vállalkozói lét főbb aspektusai...14 Feladatok Vállalkozó akarok lenni?...15 A vállalkozó személyiségének jellemzői...18 Feladat Mérd fel erősségeidet és gyengeségeidet, önértékelés...18 A motiváció és a vállalkozó karaktere...19 Motiváció...19 Motivációs rendszerek...20 Teljesítménymotiváció...21 A tanulás (tevékenység) motivációja...22 Célmeghatározás SMART módszer...22 Feladat Mérd fel erősségeidet és gyengeségeidet, önértékelés...23 A vállalkozásalapítás különböző szakaszai...23 Vállalkozó akarok lenni?...23 Ötlet...23 Üzleti terv...24 Vezetői összefoglaló...24 Vállalkozás bemutatása...25 Piacelemzés...25 Marketing stratégia...25 Működési és személyzeti terv...25 Pénzügyi terv...26 Vállalkozói időgazdálkodás...27 Hogyan használja az eszközt?...27 Hogyan priorizálja a feladatokat?...28 Nézzük, mit is jelent ez a négy terület!...28 Feladatok, gyakorlatok, esettanulmányok

4 A gazdasági társaságok jogi szabályai...30 A gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok hatályba lépése...30 A gazdasági társaságokra alkalmazandó általános szabályok...31 A gazdasági társaságok típusai...31 A gazdasági társaságok alapítása...32 Üzleti és pénzügyi tervezés...34 Üzleti modell építés...34 A vállalkozás alapjainak megtervezése...36 Termék-szolgáltatás struktúra...38 Árazási stratégiák...38 Vállalkozás pénzügyi tervezése...41 A pénzforgalom tervezése, irányítása, menedzselése...43 A tevékenység követése hatékony teljesítménymutatókkal (kimutatásokkal)...45 Adóoptimalizálás és kontrolling...48 A vállalkozás adózásának megismerése...48 Az adó fogalma, lényege és csoportosítása...48 Társasági- és osztalékadó...50 Az egyéni vállalkozók adózása...51 Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)...52 Kisvállalati adó (KIVA)...53 Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)...53 Egyéb adók...54 Bírságok, kamatok...54 A mérleg megértése és olvasása...55 A mérleg felépítése...56 Az eredmény-kimutatás megértése és olvasása...59 Az ÁFA működésének megértése...62 Általános szabályok...62 Különleges szabályozások...63 Levonható és fizetendő áfa, bevallási időszak...66 Az amortizáció működésének megértése...67 Társadalombiztosítás...69 Munkavállaló kötelezettségei...69 A fogalkoztató kötelezettségei

5 Egészségügyi hozzájárulás...70 Cash-Flow, finanszírozás...71 Az önköltség (önköltségi ár) meghatározása...74 Készletek optimalizálása...76 A forgótőke-szükséglet meghatározása...78 Értékesítés, kereskedelem...81 Személyes értékesítési önismereti audit...81 Mit jelent az önismeret?...81 Tárgyalástechnika...84 Vevőpartner tipizálási elmélet és gyakorlat...88 Marketing rendszer...90 Piackutatás...91 A vevőpotenciál elemzése...93 Pozícionálás...95 Az automata vevőszerző marketing rendszer megtervezése...96 Listaépítés, csatornák és eszközök...99 Üzleti terv készítés, stratégiai tervezés Üzleti terv Részletes megvalósítási akciótervezés Szakirodalom Felhasznált szakirodalom Linkgyűjtemény Mellékletek

6 Bevezetés A sikeres ember az alatt az idő alatt halad előre, amit mások elpazarolnak. - Henry Ford Ki is az a vállalkozó? Legtöbbünk szeme előtt felvillan az a kép, melyen egy jól szituált, magabiztos ember van, aki a beosztottjait irányítja, vagy, aki a megfelelő helyen a megfelelő időben ott volt, kihasználta a kínálkozó lehetőségeket, aztán volt egy kiváló ötlete, rendelkezett megfelelő kapcsolatokkal, és még pénze is volt. Valóban Ők a vállalkozók? A Vállalkozó nem csak a pénzért csinálja, amit csinál, hanem bármennyire közhelyesnek is hangzik, szeretne változtatni a világon, jobbítani rajta. Folyamatosan fejlődik ő is és vállalkozása is. Állandóan újít. Egy Vállalkozó szereti, amit csinál, szívén viseli iparága sorsát is, és minden tekintetben pozitívan gondolkozik, cselekszik. Hosszú távra tervez, stratégiákat alkot, önszántából fejleszti saját magán és vállalkozásán keresztül iparágát. A többi céget, vállalkozást maximum ellenfélként kezeli, sportszerűen viselkedik. Hatalmas céljai vannak, soha nem elégszik meg azzal, amit eddig elért, hiszen ez megakadályozná a fejlődését. Vállalkozónak lenni nem kifejezetten jogi forma, foglalkozás, vagyon, vagy eddigi eredmények kérdése, sokkal inkább egy mentalitás, egy felfogás. Egy életstílus. Ahhoz, hogy egy vállalkozás fejlődni tudjon, az embernek saját magának kell fejlődnie. Amilyen mértékben alakítja át, teszi hatékonnyá magát az ember és lesz elégedettebb a munkájával, az eredményével, annál inkább lesznek elégedettebbek, és eredményesebbek a kollégái, a vevői, és annál inkább fog fejlődni a vállalkozása is. Tehát belülről kell elindulni kifelé. "Életünk csak úgy fejlődik, ha kockázatokat vállalunk - s az első és legnehezebb vállalható kockázat az, ha őszinték vagyunk magunkkal szemben." - Walter Anderson 5

7 Vállalkozói profil, vezetői önismeret Az önismeret elengedhetetlen nem csak a mindennapokban, hanem a vállalkozói létben is. Sőt úgy gondolom, hogy a vállalkozói lét elengedhetetlen önismeret nélkül. Ahhoz, hogy az ember elinduljon a fejlődés útján, tisztában kell lennie a jelenlegi helyzetével, az értékeivel, a képességeivel, egyszóval önmagával. Tükörbe hogyha nézel, ki az ki visszanéz? Ismered azt az embert? Mit mond a józanész? Naponta többször látod, de vajon ismered? Tudod hibáját, báját, mert együtt él veled? Mikor szemébe nézel, lelkében mit találsz? Tudod ki él a testben? Ki az kit benne látsz? - Aranyosi Ervin Az önismeret nem más, mint az önmegértés. Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre ad választ, hogy ki vagyok én, és milyen vagyok. én. Az önismeret nem más, mint az egyén áttekintése saját személyisége összetevőiről, határairól és lehetőségeiről, betekintése saját viselkedésének a rúgóiba, hátterébe, motívumrendszerébe, képessége arra, hogy helyesen megítélje saját szerepét, hatását az emberi kapcsolatokban. Az önismeret különböző szinteken valósul meg Az első felszínes szint az adottságokról és a képességekről való tudás szintje. Ez a saját tudásunkról, akaraterőnkről, érdeklődési körünkről, feszültség- és kudarctűrő képességünkről stb. szerzett ismereteinket jelenti. A második szint egy mélyebb történeti szintet jelent, és a ránk korábban (például a kora gyermekkorban) ható élményekre vonatkozik. Mik voltak ezek, és hogyan befolyásolták az egyén jelenlegi törekvéseit, érzéseit, szándékait, viselkedését. Ez tulajdonképpen egyben a viselkedés és a szándékok összhangjára is vonatkozik. Arra, hogy vajon a cselekedeteink megfelelnek-e mélyebb vágyainknak, céljainknak? A harmadik szint az önismeret társas szintjét jelenti. Hogyan tudunk megfelelni a velünk szemben a különböző társas szerepeinkben támasztott elvárásoknak. Milyennek látnak mások, és ez mennyire egyezik a sajátmagunkról kialakított képpel? Az önismereti munka nem más, mint a társas tükörben látott viselkedés hátterének megismerése, tudatosítása, okainak megértése, saját lehetőségeink, kreatív potenciáljaink felszabadítása, az ideális és a reális közötti kiegyensúlyozott viszony kialakítása. Most nézzünk erre példát a gyakorlatban Ragadj tollat és papírt, és ossz be egy előtted lévő lapot négy oszlopra. Az első három oszlop tetejére kerüljön a három kezdőmondat: Ilyen vagyok: Ilyen szeretnék lenni: Ilyennek kellene lennem: 6

8 Próbálj meg minél több tulajdonságot összegyűjteni, jót és rosszat, külsőt és belsőt egyaránt. Az ilyennek kellene lennem oszlop kicsit nehezebb, mivel ehhez látni kell azt is, hogy milyen elvárások alapján kellene lenni valamilyennek gondolkozz el azon, mi alapján állítasz magad elé elvárásokat, milyen külső szempontok, elvárások fontosak neked. A feladathoz további szempontokat adhatnak ezek a kulcsszavak: aktív alapos álmodozó barátságos barátságtalan bátor beszédes bizonytalan derűs domináns elszánt energikus engedelmes érzékeny érzéketlen felelősségteljes felelőtlen félénk fukar gyáva hallgatag határozatlan határozott hirtelen humoros ironikus jóindulatú kedves kitartó korrekt kreatív kritikus lassú lendületes lusta magabiztos megfontolt mogorva nagylelkű nyitott optimista önálló önállótlan őszinte őszintétlen passzív pesszimista pletykás ragaszkodó realista rosszindulatú rugalmas sportos szeretetre méltó szétszórt szórakoztató tájékozatlan tájékozott tárgyilagos taszító tisztességes törekvő tudatos udvarias udvariatlan unalmas utálatos visszahúzódó vonzó zárkózott, stb. Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben, valamint célja az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása. A személyiségfejlesztésre vonatkozó két legismertebb modell a Johari ablak és az önismereti kerék. Johari ablak A Johari ablak azt modellezi, amit személyiségünkből mi magunk, vagy mások ismernek. 1. ábra: A Johari ablak 7

9 Mint az ábrán is látható a Johari ablak a személyiséget, négy nagy területre osztja aszerint, hogy a személy és/vagy a másik személy mennyire ismeri és/vagy nem ismeri. A területek a következők: Nyílt terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel mi magunk is tisztában vagyunk, és amelyeket mások is könnyen észrevehetnek. Rejtett terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedésmódjaink, érzéseink tartoznak, amelyekkel ugyan mi magunk teljesen tisztában vagyunk, azonban mások elől szándékosan elrejtünk valamiért. Vak terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyeket mások ugyan észrevesznek, de amelyekkel mi magunk nem vagyunk tisztában. Ismeretlen terület. Ide azok a tulajdonságaink, viselkedési módjaink, érzések tartoznak, amelyekkel sem mi magunk, sem mások nincsenek tisztában. Természetesen ennek a négy területnek a határai rugalmasak. Megváltoztathatóságuk egyrészt függ a helyzettől. Hiszen nyilvánvaló, hogy más tulajdonságokat veszek észre magamban, vagy engedek meg másoknak, hogy észleljenek a társas szituációtól függően. Másrészt függ a személy és a másik személy kapcsolatának jellegétől is. Harmadrészt függ a személy korábbi pozitív vagy negatív társas tapasztalataitól is. Negyedrészt függ a személyiségtől is, hogy melyik terület mekkora. A személyiségfejlesztés célja, a nyílt terület megnövelése, ami természetesen a vak és a rejtett terület csökkenésével jár együtt. A rejtett szférában található személyiségvonásaink általában úgy kerülnek a nyílt szférába, hogy mi magunk megnyílunk mások előtt. A vak terület tartalmának nyílttá tételéhez pedig a legjobb eszköz a visszajelzés. A fenti háromoszlopos énkép-gyakorlatot az Ilyennek látnak mások című, negyedik oszloppal bővíthetjük. Ehhez azonban először gyűjtsd össze, hogy kik azok a referenciaszemélyek, akik visszajelzései fontosak a számodra (itt érdemes azon is elgondolkodni, hogy miért éppen az ő véleményük a legfontosabb). Keresd meg őket és kérj tőlük tudatosan visszajelzést! A gyakorlat szempontjából csak tulajdonságok felsorolását kérd tőlük, hogy ők milyennek látnak téged, majd ezeket írd be a táblázat negyedik oszlopába és hasonlítsd össze az azokkal, amelyeket te írtál önmagadról. Mennyiben különbözik az, ahogyan másnak látnak attól, ahogyan magadat látod? A jelenlegi-, az ideális-, vagy a kellene énképbe tartozó jellemzők egyeznek leginkább a mások által felsoroltakkal? 8

10 Önismereti kerék 2. ábra: Az önismereti kerék Az érzet az érzékszerveink által felfogott ingerekből nyert információk. Az értelmezés funkciója, hogy az érzékszerveink által fogadott információknak jelentést tulajdonítsunk (pl. miért ugrik görcsbe a gyomrom adott helyzetekben). Az érzés az érzettel szemben lelki, érzelmi, indulati állapotok megnyilvánulása. A szándék a személyiség akarati szférájához tartozik, annak kifejeződése, hogy mi a célunk, mi az igényünk. A cselekvés aktivitást jelent, amely szavakban vagy tettekben nyilvánul meg. A modell szerint az önismereti folyamat akkor halad kiegyensúlyozottan, ha mind az öt küllő a helyén van. Vezetői tulajdonságok A vezetőket személyiségjegyek, fizikai tulajdonságok, intellektuális tulajdonságok vagy társadalmi helyzet különbözteti meg a nem vezetőktől. Fontos vezetői tulajdonságok az ambíció és energia, a vágy a vezetésre, a becsület, az önbizalom, az intelligencia és a szaktudás. Ha vezető vagy, van hitelességed és elfogadottságod, az a feladatod, hogy embereket irányíts, a pozíció általában valóban magasabb fizetéssel jár, és mivel jobban szem előtt vagy, odafigyelnek rád, viszont amennyiben kizárólag ezek azok a tényezők, amelyek a vezetői létben motiválnak, viszonylag gyorsan el fogsz bukni. Az 1990-es évek közepén-végén jellemző volt az autokrata típusú vezető. Szerencsére felismerték, hogy az emberek nem robotok, és a munka minőségére nemcsak a fizetés, azaz a jólétre való törekvés, hanem az egyén munkahelyi közérzete, azaz a jóllétre való törekvés is hatással van. Most már vannak a felvilágosult, emberközpontú (coach típusú) vezetők, akik a beosztottak egyéniségét és fejlődését is szem előtt tartják. Rájöttek arra is, hogy a külső motiváció csak rövidtávú sikert eredményez, az igazi feladat a belső motiváció erősítése és fenntartása. Erre igazán fontos figyelnie egy vezetőnek. Azt is felismerték végre, hogy sok munkakör esetén maga a tudás csupán egy biztos alap, a sikerhez még szükséges néhány képesség, készség, kompetencia. Egy profi 9

11 állásinterjú ma már nem a szakmai tapasztalatok és végzettségek sorolgatásáról szól, hanem az adott pozícióhoz szükséges egyéni kompetenciák felméréséről. Nem véletlen, hogy manapság egyre több cég áldoz energiát és pénzt az úgynevezett soft skillek erősítésére. Sajnos a csapatmunkára való képességet, a kommunikációs készséget, a stressz- és konfliktuskezelést, a problémamegoldást, az asszertivitást, és számos hasonló soft skillt. Mit is csinál egy vezető? A szakmai irányításon túl emberekkel foglalkozik, ami azt jelenti, hogy tudja, mi az egyén motivációja, ismeri a képességeit, fel tudja mérni, hogy az önismerete milyen szinten áll, és képes kiválasztani az ő személyiségtípusának leginkább megfelelő motivációs eszközt, a kompetenciáihoz leginkább illő feladatkört, tudja, hogy hogyan lehet neki feladatot adni, hogyan kell őt számon kérni, képes hatékonyan kommunikálni az egyes emberekkel. Odafigyel az emberekre rá, ismeri és megismeri őket. Nem a saját fejlődése eszközeként hajtja őket, hanem az egyén fejlődését helyezi a fókuszba és segíti elő. A jó vezető nemcsak irányít, hanem példát is mutat. Kiegyensúlyozottsága, önmagával való harmóniája (ami önismeretéből fakad), döntésképessége, stressz-, konfliktus- és problémakezelése, pozitív, rendszerszemléletű és folyamatelvű gondolkodása, pszichológiai érzéke és jó emberismerete, humora, emberi értékei hozzák meg azt a karizmát, amire a kollégái felfigyelnek, és ami miatt önszántukból is követni kezdik. A jó vezető meghatározza a stratégiát, kijelöli az irányvonalakat, majd pedig személyre szabottan osztja ki a feladatokat. Van, hogy a feladathoz rendel embert, és van, hogy az emberhez feladatot. De mindig a megfelelőt a megfelelőhöz. Mert tudja, hogy a kollégái közül ki milyen feladatra a legalkalmasabb, ki miben lehet a legsikeresebb, ki miben a leghatékonyabb. És amikor egy-egy kollégája sikert ér el, nem fukarkodik a dicsérettel, sőt a szakmai előmenetelben, a ranglétrán történő feljebb lépésben is támogatja őt. A jó vezető igazi sikere az általa vezetett emberek sikere. Éppen ezért féltékenység sincs benne, hiszen tudja, hogy ő maga sem tökéletes. Ha valaki többet tud nála egy-egy területen, azt elismeri, és hajlandó tanulni tőle. 10

12 3. ábra: Vezetői tulajdonságok Vezetőnek lenni tehát alázat, pszichológiai érzék, önismeret, tudás, erőfeszítés, folyamatos fejlődés és élethosszig tartó tanulási folyamat. A vezetői pozícióra meg kell érni, mégpedig nem korban, hanem személyiségben. Személyes Értékrend Emberekkel való bánásmód Jövőkép Jelenben szükséges Következetes Feddhetetlen Felhatalmazó Vizionárius Céltudatos Cselekvés Kitartó Hiteles Motiváló Irányt kijejölő Értékteremtő Gondolkodás Alkalmazkodás Önfejlesztő Lojális Empatikus Előrelátó Döntésképes 1. táblázat: A vezetői kompetenciák Következetesség - meghatározott stratégiai célok mentén dolgozik, elvei és tettei összhangban vannak. Kitartás - a menet közben felmerülő nehézségek nem tántorítják el, s ezt a szemléletet csapatára is átragasztja. Önfejlesztő - az elért sikerekkel, részeredményekkel nem elégszik meg, kudarcaiból tanul, s a folyamatosan változó körülményekhez alkalmazkodik, hozzáfejlődik. Képes a megújulásra! Feddhetetlen - magatartása, úgy magán, mint társadalmi szinten példamutató, mások számára követendő. Betartja a szabályokat, s azt környezetétől is elvárja. (itt az integrity-t próbáltuk megfogalmazni, ami nem azonos a magyar integráns kifejezéssel!) 11

13 Hiteles - szavaiban meg lehet bízni, mert cselekedetei ezt alátámasztják, s fordítva is: cselekedeteivel azt valósítja meg, amit megígért. Lojális - egyéni érdekeit az általa vezetett szervezetnek rendeli alá. Embereiért bajban is kiáll. Felhatalmazó - csapatában, embereiben megbízik, a munka során önálló, felelősséggel járó feladatok adásával növeli beosztottai fontosságérzetét, s ezzel küldetéstudatát. Motiváló - tisztában van beosztottai ambícióival, s ösztönzi őket azok elérésére, önmaguk kiteljesítésére (s tudja, hogy ez nem csak pénzzel lehetséges!) Empatikus - átérzi munkatársai helyzetét, cselekedeteik mozgatórugóit, s azt munkája, döntései és kommunikációja során figyelembe veszi. Vizionárius - van jövőképe, akar valamit, amiben erősen hisz és azt meg is akarja valósítani. Irányt kijelölő - nemcsak az elérni kívánt állapotot, hanem az odavezető utat is meg tudja határozni. Előrelátó - döntéseit nem a mának hozza, hanem képes azokhoz a jövőbeli, várható következményeket is figyelembe venni. Alternatívákban gondolkodik, s ahogy megy előre, figyelembe veszi és elemzi a kockázatokat, s van elképzelése azok csökkentésére. Nemcsak reagál a történésekre, hanem elébe is megy azoknak (reaktív vs. proaktív). Céltudatos - a kitűzött stratégiai célokat sohasem téveszti szem elől. Értékteremtő - tudja, hogy munkájának értelme az általa vezetett szervezet erkölcsi és anyagi értékének emelkedése. Döntésképes - a kitűzött stratégiai célok elérése érdekében, a mindenkori körülmények figyelmes mérlegelése alapján képes megfelelő idő alatt akár nehéz, rövidtávon támadható (fájdalmas) döntéseket is meghozni, s azokért vállalja a felelősséget. Vállalkozóvá válás: egy új életterv A munkavállalói és a vállalkozói lét alapvetően különbözik. Aki évekig alkalmazottként dolgozott, nem biztos, hogy könnyen átszokik a mozgalmas, sokszor kockázatos, viszont számtalan lehetőséget magában hordozó vállalkozói létbe. A vállalkozói lét nem jobb vagy rosszabb a munkavállalóinál, hanem alapvetően teljesen más. A vállalkozás leginkább az önállóságra nevel, hiszen ha a dolgozó önmaga foglalkoztatójává válik, akkor a foglalkoztatás teljes spektrumát végigkövetheti, és valamennyi fázisért önállóan neki kell felelősséget vállalni. A munka világában külön figyelem nem igazán jut az önfoglalkoztatókra. Ezt már önmagában az is jelzi, hogy a TB törvény ilyen kategóriát nem ismer. Ez azzal jár, hogy aki ma úgy dönt, hogy vállalkozó lesz, annak működése első napjától fizetnie kell a közterheket (legalább a minimálbér után) akkor is, ha kezdetben nincs is bevétele. Nincs átmeneti időszak, ami segítené az önfoglalkoztatókat a megerősödésben, sem jutalom nem jár azért, ha valaki úgy dönt, maga gondoskodik saját magáról. 12

14 Óriási előnye viszont az önfoglalkoztatási formának a szabadság, azaz hogy a vállalkozónak első sorban a maga által felállított szabályokhoz kell igazodnia. Ő nem a munkahelyhez kell, hogy lojális legyen, hanem a munkafeladatokhoz. Nem az a lényeg, hogy munkaidőben dolgozik-e, vagy hogy a munkahelyen van-e, hanem az, hogy vállalt feladatait teljesíti-e. Az, hogy a feladatokat megfelelő minőségben kivitelezze a vállalt határidőre, leginkább azért fontos, hogy megkapja a munkaért járó honoráriumot, illetve hogy olyan referenciát építsen, ami miatt volt ügyfelei a jövőben is igénybe veszik szolgáltatásait, sőt ajánlják őt másoknak is. Ha valaki vállalkozásra adja a fejét, különösen fontos, hogy képes legyen menedzselni önmagát, a munkaerőpiaci sikeresség ezen a területen ugyanis nagyban függ a kapcsolati hálótól, és attól, hogy az illető mennyire tudja eladni önmagát, és azt a terméket/szolgáltatást, ami a vállalkozási tevékenység alapja. Az önmenedzselés képessége általában is fontos a munkaerőpiaci boldogulás szempontjából, viszont egy vállalkozónál különösen lényeges az, hogy legyenek hosszú távú céljai, amiket le tud bontani kisebb, rövidtávon megvalósítható feladatokra. A lelkesedés, a kitartás és a hit abban, amit csinál, elengedhetetlen. A vállalkozás egy életforma. Vannak időszakok, amikor nagyon pörög az üzlet, jönnek a feladatok, és nehéz tartani a határidőket. Máskor meg pang a piac, kevesebb a feladat, ennek megfelelően kevesebb a bevétel is. A vállalkozónak erre a hullámzásra rá kell hangolódnia, és tudnia kell koncentrálni energiáit, amikor feladat van. Ha viszont épp kevesebb a munka, azokat az időszakokat célszerű a pihenésre, a feltöltődésre használni, illetve ezek az időszakok adhatnak alapot az új kapcsolatok építésére, az új üzletek szerzésére, illetve az önfejlesztésre. A vállalkozónak azzal is tisztában kell lenni, hogy az üzlet (főleg az elején) akkor halad és alakul jól, ha ő jelen van. Követnie kell a folyamatokat, a feladatokat, a pénzügyek alakulását, és amíg egy rutin be nem áll, addig számítania kell arra is, hogy szabadságra vagy hosszabb pihenésre nem lesz lehetősége. A sikeres vállalkozók többnyire szeretnek dolgozni, szeretik a szakmájukat. Számukra egy-egy feladat nem szenvedés, hanem kihívás, aminek teljesítése jó érzéssel tölti el őket. Elkötelezettek a feladatok iránt, melyeket önállóan tudnak és akarnak menedzselni, vállalják azért a felelősséget. Fontos a rugalmasság, a változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás képessége. A rugalmasság különösen fontos amiatt, hogy a vállalkozó kezelni tudja az üzleti élet hullámzásait, az egyszer fent, egyszer lent állapotot. Annak érdekében, hogy folyamatosan legyen munkája, a vállalkozónak jól kell tudni kommunikálni is, hiszen ő nemcsak a feladatok kivitelezéséért felelős, hanem tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel is. Kommunikációjának minősége nagymértékben meghatározhatja, hogy az ügyfelek mennyire lesznek vele elégedettek, ami hatással van későbbi megbízásainak számára is. A vállalkozónak tehát a szaktudás mellett jó társas készségekre is szüksége van, tudnia kell bánni az emberekkel. A vállalkozói lét komoly és valós veszélye lehet a túlhajszoltság, ugyanis egy vállalkozás sikeres előre haladása érdekében nagyon sokat kell azzal foglalkozni. A vállalkozónak e tekintetben is tudatosnak kell lennie, és odafigyelni arra, hogy a munka mellett szánjon időt magára is, családjára is, és ne hanyagolja el baráti kapcsolatait se. Mindezzel együtt a vállalkozói életforma érdekes, változatos. Sok kihívást rejt magában, viszont a problémák megoldása valódi sikerélmény. Ez egy olyan életforma, ahol az egyénnek lehetősége van szabadon megvalósítani önmagát, viszont ez csak akkor vonzó 13

15 perspektíva, ha az egyén kellő magabiztossággal és magas önállósági szinttel rendelkezik, képes kezelni a változó körülményeket és a bizonytalanságot is. Aki ezeket a sajátosságokat képes feladatként és nem problémaként felfogni, annak érdemes belevágni a vállalkozói életforma sajátos világába. Vállalkozóként azt gyárthatsz, vagy szolgáltathatsz, amit akarsz feltéve, ha ezt olyan minőségben tudod megvalósítani, amit vevőid elfogadnak, egyáltalán találsz elegendő olyan vevőt, aki képes és akar termékeidből vásárolni, tudsz elegendő pénzt és tudást biztosítani vállalkozásod megindításához, fenntartásához és fejlesztéséhez, vállalkozásod működését úgy tudod finanszírozni, hogy a bevételből még neked is marad, tudsz elegendő megfelelő szaktudással rendelkező munkatársat (alkalmazottat) találni a tevékenységhez, készen állsz válaszolni az állandó piaci kihívásokra, hiszen környezeted állandóan változik, stb. A vállalkozói lét főbb aspektusai A vállalkozói lét életforma. Vállalkozóként szabadságot biztosít az is, hogy általában Te dönthetsz, mivel nincs főnököd, aki utasíthatna. Sőt, ha vannak alkalmazottaid, azoknak Te adhatsz utasítást. Remek, és egyszerű. Mármint, ha tudod, hogy mit kell csinálnod és hogyan. Ha tudod, hogy mozgasd alkalmazottaidat annak érdekében, hogy vállalkozásod jól működjön. Ehhez tudnod kell motiválni őket és nem utolsó sorban, tudnod kell jó döntéseket hozni. Ha sok rossz döntést hozol, előbb-utóbb elsüllyed a hajód. Tehát, mint vállalkozó, Te vagy a saját főnököd. De bizony megeshet, hogy az egyetlen beosztottad is te vagy. Szabadon választhatod meg munkaidődet. Akkor dolgozol, amikor akarsz. Ha vannak alkalmazottaid, akkor tán be se kell menned. Szép elmélet, de a valóságban így többnyire nem működik. Vannak határidők, amelyet teljesíteni kell. Mindig keletkeznek problémák, amelyeket csak a tulajdonos/ügyvezető tud megoldani. A valóság az, hogy a munkaidő megválasztásának szabadsága azt is jelentheti, hogy a vállalkozó számára sokszor nincs szabad nap, a munkaidő nem napi 8 óra. Bár nem kell reggel 6-ra vagy 7-re bemennie a munkahelyére, viszont nem is dobhatja el a szerszámot, vagy zárhatja el a számítógépet 8 óra múlva. Mindazonáltal hosszú távon a testi lelki egészség szempontjából nagyon fontos kialakítani és fenntartani a munka és magánélet közti egyensúlyt, az időbeosztás tekintetében is! Angol szóval divatosan úgy is emlegetik ezt, mint work-life balance, azaz a munka és a (magán)élet egyensúlya. Vállalkozóként rengeteget kereshetsz, már ha vállalkozásod remekül működik, és óriási nyeresége van. És egy vasat sem kereshetsz, ha vállalkozásod rosszul teljesít, és bevétele nem fedezi a kiadásokat. Meggazdagodhatsz és elszegényedhetsz. Vállalkozásod növekedhet, de tönkre is mehet. Vagyis jelentős a kockázatod. Ezért jónak kell lenned abban, amit csinálsz és nyitottnak kell lenned a kritikára, tanulni a saját hibáidból. Ez segíthet abban, hogy máskor ne kövesd el ugyanazt a bakit. 14

16 Vállalkozónak lenni komoly felelősséggel is jár. Felelős vagy azért, hogy vállalkozásod ne, vagy csak minimális mértékben szennyezze a környezetet. Termékeid, szolgáltatásaid ne veszélyeztessék vevőid biztonságát és egészségét. Munkatársaid (alkalmazottaid) egészséges és biztonságos környezetben dolgozhassanak. Időben megkapják fizetésüket (ne veszélyeztesd az ő és családjuk megélhetését). És nem utolsó sorban neked is jusson mindig legalább annyi pénz, ami biztosítja a Te és s családod megélhetését Feladatok Vállalkozó akarok lenni? Mi az, ami megvan benned, hogy sikeres légy, és melyek azok a területek ahol fejlődnöd kell. Az önértékelési teszt részeként jelöld pluszjellel azokat a pontokat, melyek úgy érzed, hogy jellemzőek rád, és mínusszal azokat, melyeket kevésbé vagy egyáltalán nem érzel magadra nézve igaznak. A cél nem az, hogy elriasszunk a vállalkozói léttől, hanem az, hogy bemutassuk, milyen tulajdonságok, készségek szükségesek ahhoz, hogy sikeres vállalkozó váljon belőled, ezek közül melyek azok, amikkel már rendelkezel, és melyek a gyenge pontjaid, melyeket javítani érdemes. Kezdeményező vagyok. Kockázatvállaló vagyok. Nyitott vagyok új dolgokra. Képes vagyok döntéseket hozni. Képes vagyok egyszerre több feladatot végezni. Jól osztom be az időmet. Megfelelő önbizalommal rendelkezem. Jó vezető vagyok. Jól kezelem az embereket. Stratégiai szemléletem van. Kitartó, állhatatos vagyok. Megfelelő támogató háttérrel rendelkezem. Kezdeményezőkészség Munkavállalóként felettesed osztja rád a feladatokat, te pedig tisztában vagy vele mit várnak el tőled, és milyen módon tudod elvégezni a kiszabott feladatot. Vállalkozóként senki nem mondja meg neked, hogy mit csinálj, sőt mi több, saját magadnak kell munkát találnod a cégednek. Neked kell kezdeményezned, rá kell találnod a lehetőségekre, és meg kell ragadnod azokat, sokszor járatlan utakat kitaposva. Kockázatvállalási hajlandóság Egy saját vállalkozás elindítása sok kockázatot rejt magában. Ha vállalkozni akarsz, ki kell lépned a komfort zónádból, és vállalnod kell azokat a személyes és pénzügyi kockázatokat, melyek sok esetben egy-egy vállalkozás bukásához vezetnek. De sose feledd: aki mer, az nyer! Nyitottság Saját vállalkozásodban azzal foglalkozol, amit szeretsz és/vagy amihez értesz. Mindemellett kezdő vállalkozóként rengeteg új dolgot kell megtanulnod a napi 15

17 ügymenettől kezdve a munkaadói szerepen át egészen az ügyfélszerzésig. Folyamatosan figyelned és tanulnod kell, hogy meg tudj felelni ezeknek az új szerepköröknek is. Döntés-képesség Vállalkozóként folyamatos döntéskényszerrel kell szembesülnöd, napi szinten kell meghoznod a vállalkozásod jelenét és jövőjét nagyban befolyásoló döntéseket. Aki sokat habozik megtenni egy bizonyos lépést, nem képes gyorsan dönteni akár kritikus szituációban is, annak nem való a vállalkozói létforma. Feladatmegoldó-készség Vállalkozóként főleg a kezdeti időszakban mindent neked kell csinálnod. Te nyújtod a szolgáltatást, szerzed az ügyfeleket, intézed a hivatali ügyeket és felügyeled a könyvelést. Ebben a szerepkörben az teljesíthet csak jól, akinek jó a stressz-tűrő képessége és fáradhatatlan. Idő-menedzsment Mivel a vállalkozónak sok a feladata, ezeknek az elvégzésére pedig csak napi 24 óra áll a rendelkezésére, kulcsfontosságú, hogy hatékonyan ossza be az idejét. Fókuszálj a fontos teendőkre, ne halogasd azokat! Ne feledd: az idő pénz! Önbizalom A sikeres vállalkozó egyik legfőbb jellemzője, hogy hisz ötletében és képességeiben, és ezt a hitet közvetíti mások felé is. A vásárlóid és az ügyfeleid felé is magabiztosságot kell sugároznod, hogy higgyenek abban, képes vagy minőségi terméket vagy szolgáltatást nyújtani nekik. Munkavállalóid is akkor érzik biztonságban magukat, ha egy magabiztos vezetőt látnak a cég élén. Ha te nem bízol magadban, mástól hogy várhatnád el ugyanezt? Vezető-készség Egy szervezet fejeként képesnek kell lenned beosztottjaid munkáját irányítani, és megfelelőképpen motiválni őket. Ez a szerepkör határozottságot és következetességet kíván. Ha úgy érzed ez a szerep nem neked való, találnod kell cégedbe egy személyt, aki megfelel ezeknek az elvárásoknak, és képes hatékonyan irányítani a munkavállalókat. Emberi kapcsolatok kezelése Vállalkozóként akarva akaratlanul sok emberrel kell napi kapcsolatot ápolnod, legyenek azok akár a vevőid, akár a beszállítóid. Azok fognak veled üzletet kötni, akik ismernek és bíznak benned, ezért a személyes kapcsolatok építése és kezelése kulcsfontosságú vállalkozásod sikere szempontjából. Ha te nem szeretsz ismerkedni és folyamatosan kapcsolatokat ápolni, akkor inkább maradj a háttérben, és szerezz magad mellé egy olyan partnert, aki a vállalkozás arcaként képes kommunikálni az ügyfelekkel, partnerekkel. Stratégiai szemlélet A sikeres vállalkozók képesek távlatokban, nagyban gondolkodni, és meghatározni, mely lépések szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozás eljusson a kívánt célig. Ha nem tudod 16

18 magadnak megfogalmazni, mit szeretnél elérni a vállalkozásoddal, akkor nehéz lesz a cél eléréséhez vezető lépések meghatározása is, és könnyen elveszhetsz a részletekben. Kitartás A sikerhez vezető út teli van buktatókkal, melyeken minden kezdő vállalkozó átesik. A kérdés az, hogy képes vagy-e mindig felállni, és újra megpróbálni. A sikeres vállalkozó megérti, hogy minden bukásnak oka van, és kitartóan megy tovább a célja elérése felé. Támogató háttér Nehéz saját vállalkozást indítani a család és a barátok támogatása nélkül. Egy kevésbé támogató közeg, ahol a körülötted lévők folyamatosan kételyeiket hangoztatják, és kidobott időnek tekintik munkádat, csak növeli a rajtad lévő, egyébként sem kicsi nyomást. Olyan közegre van szükséged, akik melletted állnak, és elismerik személyes erőfeszítéseidet, melyeket a saját céged felépítése érdekében teszel. Ha a felsorolásban bármelyik jellemzőre mínuszt adtál, az nem jelenti azt, hogy fel kellene adnod vállalkozói álmaidat. Tudatos erőfeszítések árán képes vagy javítani a beazonosított gyengeségeiden. Ha mégis esélytelennek látod, hogy valamely képességet kifejleszd magadban, akkor keress magad mellé olyan társat, társakat (csapatot), akik kiegészítenek téged az adott területen, és így pótolják hiányosságaidat. A sikeres vállalkozónak a személyes jellemzőkön túl a megfelelő menedzseri, vezetői készségekkel is rendelkeznie kell. Minden szakterületre felvehetsz egy-egy szakembert, vagy alkalmazhatsz tapasztalt tanácsadókat, viszont végső soron neked kell a vállalkozás működését felügyelned, és észrevenned, ha valami gond van. A vállalkozó feladata a pénzügyek, a személyzeti kérdések, a marketing vagy a szolgáltatási/termelési folyamatok ellenőrzése is. Éppen ezért mindegyik területen kell, hogy rendelkezz a megfelelő alapismeretekkel. Ha hiányosságaid vannak, akkor vedd igénybe a különböző képzési lehetőségeket, vagy ismerkedj meg az alapokkal szakkönyvekből, újságokból. A vállalkozói lét kockázatait csökkentheted azzal, ha munka mellett vágsz bele az üzletbe, és szabad-idődben egyengeted vállalkozásod első lépéseit. Ez esetben fontos, hogy megtartsd az egyensúlyt a főállásban végzett munkád és a saját vállalkozásod között. Egyértelmű választóvonalat kell húznod a munkahelyed és a saját vállalkozásod között, a munkaidő terhére nem foglalkozhatsz saját vállalkozásod ügyeivel! Ne feledd ugyanakkor, hogy vásárlóid ugyanúgy maximális figyelmet és kiszolgálást várnak tőled, annak ellenére, hogy csak részállásban vagy vállalkozó. Ne tégy kivitelezhetetlen vállalásokat, ne kelts olyan elvárásokat cégeddel szemben, melyeknek részmunkaidőben nem tudsz eleget tenni. Attól függetlenül, hogy csak szabadidődben vállalkozol, kezeld cégedet úgy, mintha rendes vállalkozás lenne, hiszen az is. Ha jól csinálod, előbb vagy utóbb elérkezel a döntéshez, hogy otthagyod-e a munkádat, és teljesen csak a cégedre összpontosítasz, vagy megmaradsz a működésnek azon a szintjén, amit hosszú távon is képes vagy munka mellett is menedzselni, vagy ha mégsem jött össze a vállalkozás, akkor újra munkahelyi karrieredre koncentrálhatsz teljes erőbedobással. 17

19 A vállalkozó személyiségének jellemzői Már a Vállalkozói profil, vezetői önismeret részben szóba kerültek a vezetői tulajdonságok, melyek a vállalkozó személyiségének jellemzői. Tovább vizsgálva ezt a területet nézzük meg, hogy melyek is azok a tulajdonságok, melyek a vállalkozó személyiségét, egyénét jellemzik. Biztosan mindnyájan akár közvetve, vagy közvetlenül ismerünk vállalkozókat. tudományos választ keresünk, a következő tulajdonságokkal rendelkezik egy elméletben létező vállalkozó: 1. jó gyakorlati érzék, 2. önállóság, 3. kíváncsiság, 4. állhatatosság, 5. kreativitás és intuitív készség, 6. önbizalom, 7. kommunikációs készség. Ha a kedves Olvasó ismer olyan embert, akiben mindegyik fenti tulajdonság felismerhető, kérem, azonnal jelezze, mert kiállítási tárgyra akadt. Mégis foglaljuk össze, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a sikeres vállalkozó: 1. felismeri, mitől jönnek az eredmények, 2. nyitott a világra, keresi a sikert, 3. bírja a stresszt, 4. a fenti hét tulajdonság többségévei rendelkezik. És végül a tudományos meghatározásokból egy, amely bemutatja a vállalkozót: A vállalkozásokat nem rendkívüli emberek hozzák létre, hanem rendkívüli dolgokra képes hétköznapi emberek. Mindezek a meghatározások azonban mit sem érnek, ha nem ismerjük fel, hogy a vállalkozásokat működtető emberek legfontosabb tulajdonsága a vállalkozásuk iránt érzett elkötelezettség, ami minden esetben meghatározza a vállalkozó értékrendjét, amelyben előkelő helyen áll a megálmodott cég, melyért számtalan áldozatra képes. Ez az elkötelezettség az, ami energiával tölti fel a vállalkozót, és mint saját gyermekét? neveli?, növeli piaci harcokon keresztül. Feladat Mérd fel erősségeidet és gyengeségeidet, önértékelés Az alábbi kérdéssor megválaszolása segítséget nyújt neked abban, hogy felmérd motivációidat, erősségeidet és gyengeségeidet, és korrekt önértékelést végezz. Önértékelési/motivációs teszt Sorold fel az öt legfontosabb érdeklődési területet, ami érdekel, vagy azokat a munkaköröket, amiket a legjobban szerettél eddig! 1) 2) 3) 4) 5) Az érdeklődési köröd, képességeid és munkatapasztalataid alapján, melyek lehetnek azon erősségeid és gyengeségeid, melyek egy vállalkozás beindításánál szerepet kaphatnak? Erősségeim: Gyengeségeim: 18

20 Kérd meg ismerőseidet, barátaidat, családtagjaidat, akik nagyon jól ismernek téged, hogy sorolják fel szerintük melyek az erősségeid és gyengeségeid! A válaszaikat hasonlítsd össze a saját felsorolásoddal, és értékeld önmagad! Önértékelésem: Hogyan tudom gyengeségeimet leküzdeni: Milyen fajta elkötelezettséget érzel és vállalsz annak érdekében, hogy beindítsd a saját vállalkozásodat? Mekkora időráfordítás szánsz vállalkozásodra? Mennyi anyagi és egyéb erőforrással rendelkezel, amelyeket céljaid megvalósításának szolgálatába tudsz és szándékozol állítani, és mik ezek? Fogalmazd meg, mit vársz el vállalkozásodtól? Egy éven belül: Három éven belül: A motiváció és a vállalkozó karaktere Motiváció A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem. A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal. A Maslow motivációs piramis Abraham Maslownak az 1950-es években kidolgozott szükségletelmélete, mely a motivációkutatás egyik alaptétele. Maslow motivációs rendszere szerint a szükségleteknek létezik egy hierarchiája, amelyet a motivációs piramisban foglalt össze. 19

21 4. ábra: A Maslow féle motivációs piramis A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. Fontos olyan légkört teremteni, melybe a személyek szeretnek járni; lehetőségük van megtanulni együttműködni, toleranciát gyakorolni; tudja megismerni önmagát, legyen magával elégedett; képességstruktúrájától függetlenül is rendszeresen részesüljön külső megerősítésben, elismerésben. A külső motiválásnál tehát sokkal fontosabb a belső motiváltság kifejlesztése. Nem lehet különböző embereket azonos módon motiválni. Esetleg a fanatizálás jöhetne szóba, de ebben az egyén nem ura önmagának, sem cselekedeteinek, és nem rendelkezik a választás lehetőségével. A leghatékonyabb motivációs tényező ugyanis a siker, az elismertség, az önmagunkkal való megelégedettség. Az önmagával elégedett ember szereti és tiszteli az életet. Hemigway szavaival: Nem tudhatod mit hoz a sorsod, mosolyt hoz e vagy könnyeket. Tanuld meg hát feledni a rosszat, S őrizd meg a boldog perceket Motivációs rendszerek Murray nevéhez kötődik az egyik legrészletesebben kidolgozott motivációs rendszer, amelyben 6 téma köré 27 szükségletet csoportosított. A hat téma a következő volt: 20

22 Ambíció (pl. teljesítmény motiváció) Tárgyakhoz való kötődés (pl. birtoklás) A státus védelme (pl. védekezés) A hatalom (pl. dominancia) A társakkal való viszony (pl. affiliáció) Információcsere (pl. megismerés) Elképzelése szerint a motívumok megjelenhetnek nyíltan és burkoltan. A nyíltan megjelenő motívumokra a viselkedésből következtethetünk, míg a burkoltan megjelenő motívumok feltárására dolgozta ki projekciós tesztjét a TAT-ot, amely elmosódott vagy többértelmű jelenetet ábrázoló képeket tartalmaz. A képekről elmesélt történetek részletes elemzése révén kaphat a pszichológus képet a lappangó, burkolt motívumokról. Teljesítménymotiváció A teljesítménymotiváció az embernek azt a késztetését foglalja magában, hogy az életben igyekszik minél nagyobb teljesítményt elérni, mert ez növeli személyének értékét. A teljesítménymotivációról az igényszint vizsgálatok adnak képet. Ilyenek például a célbadobásos kísérletek, ahol minden egyes dobás előtt megkérik a kísérletben résztvevő személyt sikeres dobása lesz, majd a dobás után feljegyzik a tényleges teljesítményt. Az igényszint és a teljesítményszint viszonyára vonatkozólag azt tapasztalták, hogy az igényszint teljesítése ill. túlteljesítése sikerélményhez vezet. Ha a teljesítményszint alatta marad az igényszintnek, kudarcot él át az egyén. Sorozatos sikerélmény hatására az igényszint emelkedik, kudarcszéria esetén pedig csökken. Az igényszint kitűzése mindig két ellentétes motívum a siker elérésére és a kudarc elkerülésére vonatkozó késztetés hat egyszerre. Ennek a két motívumnak az erőssége és egymáshoz való viszonya alapvetően befolyásolja a teljesítménykésztetés erejét. A sikermotívum alapja a hatékonyságra, az önmegvalósításra való késztetés, a kudarckerülés hátterében a büntetéstől való félelem, az eredménytelenség következményeinek az előrevetítése húzódik meg. A sikerorientáció és a kudarckerülés a személyiség tartós vonása lehet, melynek alapján megkülönböztetnek sikerorientált és kudarckerülő személyiséget. A szülői nevelés nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy gyermeke sikerorientált vagy kudarckerülő személyiséggé válik. A siker orientált anya a gyermekének sikeres teljesítményeit jutalmazz és adottságait ismerve reális feladatvállalásra bátorítja. A kudarckerülő anya a gyermeket bünteti sikertelenségeiért, és arra ösztönzi, hogy a kudarcot mindenképpen próbálja elkerülni. Éppen ezért a kudarckerülő személyiség túl könnyű feladatokat, vagy túl nehéz feladatokat fog vállalni. A túl könnyű feladatok esetében kicsi az esély a kudarcra, míg a túl nehéz feladatok teljesítésének kudarca nem jelent igazi kudarcot. A sikerorientált személy nem szereti a túl könnyű feladatokat, hiszen azok elvégzése nem jelent nagy sikert, de a túl nehéz feladatokat sem, mivel azok kevés sikerrel kecsegtetnek. 21

23 A tanulás (tevékenység) motivációja A tevékenységnek két összetevője van: cél és motívum. A motívum (indíték) a tevékenység kiváltója, fenntartója és irányítója. Az indíték mozgósít, dinamizáló és vektorizáló jellege van. A cél, a tevékenység eredményének az előrevetítése, anticipációja. Cél nélkül nincs motívum és fordítva is érvényes ugyanez. Ha gyakoroljuk a tevékenységet akkor készség lesz. A készség tevékenységi forma: gyakorlás által automatizáljuk, tanulás által sajátítjuk el. Célmeghatározás SMART módszer A smart szó jelentése angolul ügyes, okos, a SMART célkitűzés tehát az okos, ügyes, ésszerű célok kitűzésében segít. S: specific, tehát konkrét, pontosan körülírt M: measurable: mérhető A: achievable, tehát megvalósítható, elérhető R: relevant, tehát témába vágó, releváns T: time-bound, tehát időkerethez köthető. A SMART célkitűzés módszere kimondja, hogy amennyiben a célunk nem felel meg a fenti öt kritériumnak, úgy igencsak meggyűlik a bajunk a célmegvalósítással. Miért fontos a SMART célkitűzés? Ha ugyanis a célt nem tudjuk pontosan körülírni a célkitűzés során, akkor csak a homályban fogunk tapogatózni, hiszen azt sem fogjuk tudni, merre induljunk el. Ez az a tipikus eset coaching során például, amikor azt mondja a kliens, hogy több szeretnék lenni. Ez még nem célkitűzés, hiszen maga a kliens sem fogalmazta meg pontosan, hogy mit is akar. Ha a célt nem tudjuk mérni, akkor hiába a célkitűzés, hiszen nem fogjuk tudni, elértük-e és vajon úgy-e, ahogy akartuk. Tehát a fogyókúrázó hiába akarja hogy véknyabb legyen, ha nem rendel ehhez reálisan számokat, akkor nem tudja megünnepelni magát, ha sikerül illetve ellenőrizni a haladást. Ha a célról azt sem tudjuk, megvalósítható-e, vagy az adott körülmények között világosan látszik, hogy elérhetetlen, akkor egyelőre felesleges törekedni rá, mert nem fog sikerülni, mi meg csak sokkal frusztráltabbak leszünk, mint most. A jövőre dolgozás nélkül gazdag leszek típusú célok tipikusan ilyenek. Nem célok, hanem inkább álmok ezek. Ha a cél nem időtartamhoz kötött, tehát nincs hozzá határidő, akkor állandóan csak tologatni fogjuk az elérését és halogatni. 22

24 Feladat Mérd fel erősségeidet és gyengeségeidet, önértékelés 1. Határozd meg a SMART Célodat! Azzal, hogy le is írod, fontos lépést teszel a megvalósítás irányába. Tehát a saját SMART célod: 2. Vizsgáld meg a célodat, hogy megfelel-e minden kritériumnak! Mi az, amitől a célod: Specifikus: Mérhető: Attraktív: Reális: Terminizált: 3. Ha szükséges, módosítsd a célodat, hogy minden kritériumnak megfeleljen! A vállalkozásalapítás különböző szakaszai Vállalkozó akarok lenni? Az első lépés hogy eldöntöd, hogy vállalkozóvá szeretnél e válni. Erről már számos gondolatot olvashattál az előző fejezetekben. Ötlet Minden sikeres vállalkozás alapja egy jó ötlet. Ez egyszerűnek hangzik ugyan, de ahhoz, hogy egy ötletből működőképes üzleti koncepció születhessen, nagyon sok kritériumnak kell megfelelnie. A legritkább esetben vezet sikerre, ha mások leutánzásából merítjük az ötletet. A sikeres vállalkozók felkutatják azokat a piaci igényeket, melyekre eddig senki nem adott még teljesen kielégítő választ, és kitalálják, hogy erre válaszként milyen termékre vagy szolgáltatásra lenne kereslet. Ez jelentheti akár egy teljesen új technológia kifejlesztését, vagy akár egy egész új iparág megalkotását, de akár kimerülhet abban is, ha a létező piaci kínálatnál valamilyen szempontból jobb megoldást kínáló terméket vagy szolgáltatást kívánunk bevezetni a piacra. Ennek fényében ötleteid gyűjtésekor a piacon érzékelhető problémákra koncentrálj, és azokra keress olyan megoldásokat, melyek valós üzleti potenciált hordoznak magukban. Mikor megfogalmazod, értékeled, majd kidolgozod az ötletet, mindig tartsd szem előtt, hogyan tudnád egyedi módon kínálni termékedet vagy szolgáltatásodat, amivel kitűnhetsz versenytársaid közül. Honnan merítsd az ötleteket? Elsősorban saját magadból. Gondold át, mi az a néhány dolog, amit szeretsz csinálni, vagy amiben úgy érzed jobb vagy a többieknél, és ezeket írd is le. Légy magaddal szemben önkritikus, és olyan dolgokat írj fel, melyekhez tényleg van affinitásod. Például érdekel az informatika, szeretsz honlapokat fejleszteni (és tudsz is), érdekelnek a technikai sportok, és ezen a területen az átlagnál tájékozottabb is vagy. Hobbijaid sokat segíthetnek abban, hogy üzleti ötleteket találj bennük! Amikor elkészültél ezzel a listával, gyűjts össze olyan termékeket, szolgáltatásokat, amelyek úgy érzed, ezeken a területeken jobbá, boldogabbá, könnyebbé tennék az életedet. A saját ötleteid mellett gazdag ötletforrások lehetnek az újságok, kiadványok és maga az internet is, az innen 23

25 származó ötleteket is jegyezd fel a listára. A közeli barátaidat is bevonhatod az ötletelésbe, közösen még kreatívabb üzleti ötletek születnek, és megeshet, hogy a közös megvalósításhoz is kedvet kaptok, és olyan társakkal indíthatod el a vállalkozást, akikre már a kezdetektől számíthatsz. Járj nyitott szemmel a nagyvilágban. Külföldi utak, nyaralások alkalmával előfordulhat, hogy olyan termékkel, szolgáltatással találod szembe magad, ami Magyarországon nem ismert (vagy nem olyan formában ismert). Ilyen esetekben érdemes lehet végig gondolni, hogy érdemes lenne-e a hazai piacon megvalósítani ugyanezt vagy valami hasonlót. Üzleti terv Megszületett benned az elhatározás, hogy vállalkozást szeretnél indítani, megvan hozzá az ötlet, a pozitív hozzáállás és a vállalkozó szellem is. Ez mind nagyon fontos, de hogy lesz ebből működő vállalkozás? Az üzleti terv az eszköz arra, hogy felmérd az ötlet életképességét és megtervezd annak megvalósítását. A fejezet segítséget ad a terv összeállításához, felsorolva azokat a kérdéseket, melyekre választ kell találnod, ahhoz, hogy hosszú távon is sikeres legyen vállalkozásod. Az üzleti terv elkészítése időigényes feladat, de mindenképp megtérülő energiabefektetés. Megléte ugyan önmagában nem ad garanciát a sikerre, viszont segítséget nyújt abban, hogy könnyebben elkerüld azokat a gyakran elkövetett hibákat, melyek a biztos üzleti bukáshoz vezetnek. A terv összeállítása során minden olyan fontos kérdést meg kell, hogy válaszolj magadnak, melyek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a vállalkozási ötletből és a szándékból jól működő cég szülessen. Amellett, hogy segít a vállalkozásindítás során felmerülő rengeteg döntés megalapozásában, egy olyan eszközt ad a kezedbe, melynek segítségével lehetőséged válik a forrásszerzésre, legyen szó akár bankhitelről, pályázatról vagy kockázati tőkéről. Mindemellett nem utolsó sorban irányjelzőként szolgál a vállalkozásod későbbi működése során, hiszen a vállalkozás tényleges teljesítménye mérhetővé válik az üzleti tervben lefektetett célokhoz viszonyítva. De mi is az üzleti terv, milyen részekből áll? Az üzleti terv tartalmazza céljaidat, a stratégiát mellyel el szeretnéd érni azokat a lehetséges problémákat, melyekkel vállalkozásodnak szembe kell majd néznie, és azok megoldási módjait, a vállalkozásod szervezeti felépítését és a mindezek megvalósításához szükséges pénzigényt. Az üzleti terv tartalma némileg eltérhet függően attól, hogy milyen céllal készül (cégindítás, hitelfelvétel, befektető keresés), illetve hogy milyen területen működik a vállalkozás (kereskedelem, gyártás, szolgáltatás). A bemutatásra kerülő üzleti terv váz tartalmazza azokat az elengedhetetlen elemeket, melyeket mindenképp érdemes szerepeltetni a tervben. A terv készítés pontos menetét és lépéseit az Üzleti terv készítés, stratégiai tervezés c. fejezetben részletesen is bemutatjuk. Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló célja, hogy az üzleti terv legfontosabb elemeit összegezve felkeltse az olvasó érdeklődését és meggyőzze arról, hogy érdemes elolvasnia az egész dokumentumot. Ennél fogva rövidnek (max.1-2 oldal), lényegre törőnek és összeszedettnek kell lennie. Ez vitathatatlanul az egész üzleti terv legfontosabb része, ezért elkészítésére nagy hangsúlyt kell fektetni, nem elég bevágni 1-1 mondatot az 24