A SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA ALAPKÉRDÉSEI

Átírás

1 A SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA ALAPKÉRDÉSEI

2 BACCALAUREUS SCIENTIÆ TANKÖNYVEK A SOROZAT TAGJAI: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Ergonómia és Pszichológia Tanszék JUHÁSZ MÁRTA TAKÁCS ILDIKÓ (szerk.): Pszichológia Műszaki Pedagógia Tanszék BENEDEK ANDRÁS (szerk.): Szakképzés-pedagógia Közgazdaságtudományok Intézet Közgazdaságtan Tanszék KÓSI KÁLMÁN VALKÓ LÁSZLÓ HERCZEG MÁRTON: Környezetmenedzsment Társadalomismeret Intézet Kognitív Tudományi Tanszék KOVÁCS ILONA SZAMARASZ VERA ZOÉ (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet Szociológia és Kommunikáció Tanszék S. NAGY KATALIN (szerk.): Szociológia HAMP GÁBOR HORÁNYI ÖZSÉB (szerk.): Társadalmi kommunikáció mérnököknek Üzleti Tudományok Intézet Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék ERDEI JÁNOS KÖVESI JÁNOS TOPÁR JÓZSEF TÓTH ZSUZSANNA ESZTER: A minőségmenedzsment alapjai KOLTAI TAMÁS: Termelésmenedzsment Pénzügy és Számvitel Tanszék LAÁB ÁGNES: Számviteli alapok KARAI ÉVA: Könyvelésmódszertan felsőfokon PÁLINKÓ ÉVA SZABÓ MÁRTA: Vállalati pénzügyek Üzleti Jog Tanszék SÁRKÖZY TAMÁS (szerk.): Üzleti jog

3 A SZAKKÉPZÉS- PEDAGÓGIA ALAPKÉRDÉSEI Szerkesztette BENEDEK ANDRÁS TYPOTEX Budapest, 2006

4 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék Copyright Bábosik Zoltán, Balogh Andrásné, Benedek András, Horváth Márton, Kata János, Molnár György, Sturcz Zoltán, Vig Zoltán BME GTK Typotex, 2006 A jegyzetet lektorálta: Dr. Varga Lajos címzetes főiskolai tanár ISBN ISSN Témakör: pedagógia Kedves Olvasó! Önre gondoltunk, amikor a könyv előkészítésén munkálkodtunk. Kapcsolatunkat szorosabbra fűzhetjük, ha belép a Typoklubba, ahonnan értesülhet új kiadványainkról, akcióinkról, programjainkról, és amelyet a címen érhet el. Honlapunkon megtalálhatja az egyes könyvekhez tartozó hibajegyzéket is, mert sajnos hibák olykor előfordulnak. Kiadja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, valamint a Typotex Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja Felelős kiadó: Veress József Votisky Zsuzsa Felelős szerkesztő: Leiszter Attila A borítót Tóth Norbert tervezte Tördelte: Leiszter Attila Terjedelem: 13,75 (A/5) ív Készült a pécsi Bornus Nyomdában Felelős vezető: Borbély Tamás

5 TARTALOM Előszó 9 1. FEJEZET / A HAZAI SZAKKÉPZÉS ÉS MÉRNÖKTANÁRKÉPZÉS KULTÚRTÖRTÉNETE Horváth Márton 1.1 A magyar szakoktatás kialakulása, fejlődésének folyamata A kezdetektől a második világháború végéig A háború utáni reformtörekvések a rendszerváltásig A rendszerváltás váltásai Az egyetemi intézmények hazai alakulása A kezdetek és a reformkor utáni fellendülés A hazai mérnökképzés a kezdetektől az 1930-as évekig A mérnöktanárképzés története a Műszaki Egyetemen Ellenőrző kérdések Irodalomjegyzék FEJEZET / SZAKKÉPZÉSI RENDSZER A PIACGAZDASÁGBAN Benedek András 2.1 Szakképzési rendszer a piacgazdaságban A szakképzési szerkezet problematikája A piacgazdasági átmenet hatása A szakképzési funkciók és a képzési szerkezet változása Az új szakmastruktúra rendszerjellemzői Ellenőrző kérdések Irodalomjegyzék FEJEZET / A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMAT MÉRNÖKI SZEMMEL Kata János 3.1 A rendszerszemlélet fő jellemzői A tanítási-tanulási folyamat rendszermodellje A rendszerszemlélet sajátos követelményei Rendszertechnikai módszerek alkalmazása a pedagógiában A problémamegoldás lépéseinek bemutatása A tananyag elrendezésének tervezése A tanítás időbeli tervezése Egzakt modellek további alkalmazásának lehetőségei 57

6 6 TARTALOM Áramlási modellek az oktatási rendszerek leírásában Informatikai modellek a tanításban Statisztikai eljárások a tanulók tudásának értékelésében Mozdulat-tanulmányozási alapelvek felhasználása a gyakorlati oktatás során A tanulói teljesítmények normáinak alakulása a képzés során A tanműhelyek kapacitásának meghatározási lehetőségei Néhány gondolat a műszaki pedagógusképzés jövőjéről Ellenőrző kérdések Irodalomjegyzék FEJEZET / KOMPETENCIÁK ÉS KVALIFIKÁCIÓK A SZAKKÉPZÉSBEN Balogh Andrásné 4.1 Kompetenciák és kvalifikációk a szakképzésben Az oktatás 2049-ben Didaktikai (tantervelméleti) paradigmák és paradigmaváltások Tanterv és módszertan A tananyag struktúrája Kódolás és átkódolás Strukturálás A műszaki ismeretstruktúrák. A Sorge-modell A műszaki fejlődés kényszerítő ereje A munkaszervezet és a szakképzési formák változásai A munkaszervezetek átalakulása Kompetenciák A kompetencia fogalmának pedagógiai alapjai A kompetencia fogalmának gazdasági alapjai, a posztindusztriális társadalom következményei A kompetencia fogalma az emberi erőforrás-gazdálkodás szempontjai alapján A kompetencia fogalma pszichológiai és pedagógiai megközelítésből Kompetencia-alapú tanulás Tantervi generációk Kompetencia-irányultság Történeti kialakulás Tanári kompetenciák A műszaki pedagógus kompetenciái A didaktikai kompetencia indikátorai A követelmények változása Ellenőrző kérdések Irodalomjegyzék 96

7 TARTALOM 7 5. FEJEZET / A NEVELÉS ÉS A SZAKKÉPZÉS ALAPVETŐ KÉRDÉSEI Bábosik Zoltán 5.1 Társadalom és nevelés Történeti megközelítés EU-integrációs szempontok A szakképzési formák és pedagógiai célok átalakulása A szakképző intézmények főbb funkciói és nevelési feladatai A multinacionális vállalatok megjelenésének hatásai A társadalmi rétegződés változásai Tanuló társadalom, tudástársadalom Gazdasági változások és érdekek a szakképzésben Pályaorientáció, szakmaválasztás Változások a jogi szabályozásban A szakképző iskola mint nevelő intézmény A nevelés mai elmélete és gyakorlata A nevelés elméletének változásai, az antipedagógia gyökerei és csapdái Fő tézisei a következők Antipedagógiai érvek A multikulturális nevelés értelmezése A multikulturális nevelés dimenziói A tudáskonstrukciók dimenziója Az előítéletek csökkentése Az esélyegyenlőség pedagógiája Az iskola kultúrája és szervezete A multikulturális nevelés szintjei Végállomás: a posztmodern? Egy évtized fő tendenciái Ellenőrző kérdések Irodalomjegyzék FEJEZET / DIGITÁLIS PEDAGÓGIA Vig Zoltán 6.1 Az oktatástechnika fejlődése Pszichológiai alapok A befogadás hatékonysága A rövid és hosszú távú emlékezet Vizuális érzékelés A szem érzékelési tehetetlensége Társadalmi, kulturális vonatkozások A digitális írástudás A digitális szakadék Az informatikai kompetencia A digitális pedagógia módszerei Előadás, szemléltetés (prezentáció) A multimédiás taneszközök használata A kognitív digitális taneszközök használata 143

8 8 TARTALOM A digitális projekt Online értékelés Tanulásirányítás és egyéb kommunikáció Gyakorlati alkalmazások az oktatói munkában Frontális oktatás elektronikus prezentációkkal Tartalmi követelmények Formai követelmények Tantárgyi honlapok alkalmazása A tantárgyi honlapok lehetőségei Megvalósítás és feladatok Üzemeltetés, vizsgálatok, mérések Ellenőrző kérdések Irodalomjegyzék FEJEZET / SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ, SZAKMAI KÉPZÉS, NYELVPEDAGÓGIA Sturcz Zoltán 7.1 A nyelvpedagógia és a szaktárgyi pedagógia kapcsolata A nyelvészet, a szakmai nyelvművelés a tudományos rendszertanban A nyelvi kommunikáció fogalma, csatornái A nyelv, a szaknyelv fogalma A nyelvi képzettség meghatározói és tartalma A magyar nyelv helyzete a világ nyelvei között A magyar nyelv jellege A szaknyelv és a szaknyelvhasználat A szakmai nyelvhasználat megjelenési és megnyilvánulási formái A tanár mint előadó: retorikai alapfogalmak A tanár mint az írott szövegek alkotója: szövegalkotási alapfogalmak A nyelvi szabályozás és a nyelvművelés minőségbiztosítási eszközei A szakmai nyelvművelés segédeszközei, forrásai, intézményei Magyar nyelvészet, magyar nyelvtan Szakmai, szaknyelvi kommunikáció Magyar nyelv, idegen nyelv, nyelvek és kultúrák Elméleti és gyakorlati nyelvművelési források, segédeszközök Nyelvi viselkedés, viselkedéskultúra, protokoll Fordítás, tolmácsolás, magyar nyelv, nyelvművelés kapcsolata Lexikonok, enciklopédiák, szótárak Idegen nyelvű irodalom Források a világhálón Intézmények Ellenőrző kérdések FEJEZET / A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT PEDAGÓGIAI FOGALMAK Molnár György 8.1 Pedagógiai fogalmak Szakmai fogalmak Irodalomjegyzék 217

9 ELŐSZÓ A magyar szakképzés hatékony működésének és folyamatos fejlődésének egyik alappillére a szakmai pedagógus, ideértve a mérnöktanárokat, közgazdásztanárokat, műszaki oktatókat és a gyakorlati képzésben közreműködő szakembereket. A világon mindenütt a fejlett gazdasági rendszereket az jellemzi, hogy a szakemberek képzése az adott ország, régió foglalkoztatási szerkezete által igényelt módon változik, fejlődik. Kétségtelen, hogy a szakképzés tartalma és módszertana korunkban rendkívül gyorsan alakul át, a jelenlegi és jövőbeni folyamatok minősége szempontjából mégis meghatározó szerepe van annak a szakmai pedagógusnak, aki egyfelől a szakképzés lényegét, tartalmi elemeit tökéletesen ismeri, másfelől rendelkezik azzal a pedagógiai kultúrával, amely az oktatási-képzési folyamatokban meghatározza a nevelés minőségét. A Budapesti Műszaki Egyetemen nagy hagyományai vannak a szakmai pedagógusképzésnek, a szakmai nevelés és módszertan oktatásának. Már a 19. század utolsó negyedében önálló tanárképző intézmény jött itt létre, és az elmúlt évtizedekben is, bár változó szervezeti keretekben, azonban állandó feladatként kapcsolódott a klasszikus mérnökképzéshez a mérnöktanárok és műszaki oktatók felkészítése. A szakképzés pedagógiája és oktatáselmélete a neveléstudomány egyik, éppen a gyakorlathoz szorosan kötődő területévé vált. Talán ennek a lényegi sajátosságnak is következménye, hogy az elméleti alapok kialakításához szükséges jegyzetek megjelentetésében késés és hiány mutatkozik. Ennek feltételezhetően az is oka, hogy a jelenleg hazánkban az iskolarendszerű szakképzésben tanító pedagógusok döntő hányada alapképzés vagy posztgraduális képzés, illetve továbbképzés keretei között részt vett olyan kurzusokon, amelyek az egyetem szakmai képzési programjaihoz kapcsolódtak. Sajátos módon a hallgatók tanulmányi munkáját segítő tankönyv- és jegyzetrendszer az utóbbi évtizedben nem volt képes a szakképzés pedagógiája gyors tartalmi és szervezeti változásainak követésére. Ezt felismerve élt a Műszaki Pedagógia Tanszék azzal a lehetőséggel, hogy a Bolognai Folyamat keretében formálódó szakoktató alapképzés, illetve az örvendetes érdeklődést kiváltó, szabadon választott tantárgyi körben szereplő Pedagógia kurzushoz egy olyan egyetemi jegyzetet állítsunk össze, amely a szakképzés pedagógiai alapkérdéseivel foglalkozik.

10 10 ELŐSZÓ A tanszék munkatársai által összeállított oktatási anyag szerkezetében értelemszerűen tükrözi azt a differenciált valóságot, amely a szakképzés mai világát jellemzi. Az arányok és a terminológia vonatkozásában ugyanakkor kifejezi azt a logikai egységet is, amely ezt a viszonylag bonyolult témakört tárgyalhatóvá teszi. A következő fejezetekben bemutatásra kerülő ismeretanyag egyfelől alapokat képez a különféle karokon tanuló műszaki pályákra készülő, s ugyanakkor a pedagógia iránt is hajlamot mutató hallgatók számára, másfelől konkrét segítséget nyújt mint forrás az oktatásban-képzésben műszaki érdeklődéssel rendelkezők alapképzéséhez. A jegyzet szerkezetét a kultúrtörténeti alapozottságra épülő s a jelennel közvetlenül kapcsolódó problémaorientált tárgyalási mód jellemzi. Ez szándékaink szerint tükröződik a fejezetek arányainak és egymást követő szakmai-logikai rendjének a kialakításában. A fejezetenként külön-külön tárgyalt témakörök önálló ismeretblokkokkal foglalkoznak, és további stúdiumok, kutatási témák megalapozását szolgálják. A kötet elején található bevezető tanulmány a hazai szakképzés és mérnöktanárképzés kultúrtörténetének rövid áttekintését adja. Ezt követően a múlt és jelen közötti piacgazdasági átmenetben formálódó új szakképzési rendszer lényegének leírása következik. A foglalkoztatási, oktatási és szakképzési szerkezet összefüggéseinek bemutatása azért is lényeges, mert napjaink szakoktatása lényegesen különbözik az évtizedekkel ezelőttitől. Természetesen ez a korszakos átalakulás hatással van a szakképzés pedagógiájára is, melyben ugyanakkor változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a tanítási-tanulási folyamat pedagógiai tárgyalása során is érvényesüljön a mérnöki szemlélet. Ennek megfelelően a jelentős hazai mérnökpedagógiai és -didaktikai megközelítés rövid ismertetésére is sor kerül a kötetben. A szakképzés lényegét a kvalifikációs rendszerek elemzésén keresztül tudjuk a leginkább szemléltetni, mivel a kompetenciák megszerzése és elismerése a mai korszerű szakképzés egyik lényegi sajátossága. Nem tekinthetjük ugyanakkor a szakképzést csupán technológiai szempontból meghatározott folyamatnak. A szakképzésnek is van humánfejlesztési karaktere, ezért fontosak és külön fejezetben szintén elemzésre kerülnek az általános pedagógiai, nevelésfilozófiai jellegű kérdések. A kötet összeállítása során figyelemmel voltunk arra is, hogy a szakképzésre, annak tartalmára és módszertanára a legutóbbi évtizedben az informatika gyakorolta a legnagyobb hatást. A munka világában ma már szintén elenyésző azon szakmák száma, amelyek nem igénylik a számítógép napi használatát és az informatikai műveltség megszerzését. A gépekkel történő új típusú kommunikáció, a digitális pedagógiát igénylő új informatikai környezet mellett ugyanakkor fontosnak ítéljük a szakmai kommunikációt, az idegen nyelvek használatát, mely témakörrel szintén külön fejezetben foglalkozunk. Bár a sok téma külön-külön is izgalmas területekre kalauzol el, együttesen mégis jól szemléltetik, hogy mennyire sokszínű a szakképzés. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy egy nagy hagyományokkal rendelkező, de a fejlődésre min-