I. EGERRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN

Átírás

1 TANULMÁNY EGERRŐL Háttértanulmány a Report on the regional and local implementation of the first Hungarian National Action Plan on Social Inclusion (NAP/incl) számára. Készítették: Farkas Zsuzsa és Farkas Zsombor I. EGERRŐL ÁLTALÁNOSSÁGBAN Eger sajátos helyet foglal el Észak-magyarország városainak sorában, hiszen a gazdasági recesszió sújtotta területen zöld szigetként ékelődik a depressziós Északi Iparvidék és az Alföld közé. Heves megye székhelye, és hosszú évszázadokon keresztül életét meghatározta az a történelmi érdem, amelyet a török megállítása terén szerzett, valamint püspöki, majd érseki székhely volta (1805-től). A város és a város környéki területek nagyrésze egyházi tulajdon volt, és a 18. Század végén, 19. Század elején az érsekség által elindított és finanszírozott építkezések által alakult ki mai városszerkezete, és műemlékállománya. A város a 19. század végén indult lassú fejlődésnek, ekkor került sor a közel száz főt, főként nőket foglalkoztató Dohánygyár, és több kisebb üzem beindítására, de a századfordulón( 1900) még csak főt tett ki lakosainak száma. A csendes, klerikális kisváros a két világháború között ébred fel csipkerózsika-álmából, amikor is éles vita alakult ki az egyházi és a polgári vezetők között a várospolitikáról, a fejlesztési elképzelésekről. Szabó Zoltán Cifra nyomorúság című művében így ír erről: A város urainak jórésze szembe száll a papi köröknek azzal a felfogásával, hogy Egerből iskolavárost kell csinálni A városi urak kedves terve az Eger iskolaváros jelszóval szemben az idegenforgalmi-fürdőváros elképzelés Viszont, hogy a városfejlesztési terv is inkább csak jelszó, mint program, arra bizonyíték, hogy Eger várostakarításra sok magyar városnál csakúgy lényegesen kevesebbet költ, mint kulturális célokra. A harmadik városi program a bortermelés, mert hogy Eger régi svájci és lengyel piacai elvesztek, kevéssé szolgálhatja csak a város fellendülését. Eger a szociálpolitika történetébe az 1929-ben létrejött egri norma elnevezésű szegénypolitikájával, ill. segélyezési rendszerével írta be a nevét, amely egyházi - városi közigazgatási társadalmi erőforrások összevonásán alapult ban négy és fél ezerrel (30.424) laktak többen a városban, mint a századfordulón, foglalkoztatottsági arányuk nem érte el az 50 százalékot (45,2). Mezőgazdaságból élt (napszámosokkal és házi cselédekkel együtt) a foglalkoztatottak majdnem 40 százaléka (37,6), iparból (főként kisiparból) kevéssel több, mint egynegyede (27,3), egynegyede (24,5) a szolgáltatásokból (közlekedés, kereskedelem, egészségügy, oktatás, közigazgatás), több mint egytizede (11,6) pedig a egyéb jövedelmekből, például tőkejáradékból élt. Ha a vitázó felek közötti egyeszség nem is jött létre ezekben az évtizedekben, a város mégiscsak vonzóvá vált a betelepülők számára, hiszen népessége negyven év alatt kilencezerrel növekedett. (Népessége 1941-ben fő.) A második világháborút követő extenzív iparosítás korszakában Eger funkciótlan kisváros maradt, ezért 1960-ig népessége is csak pár száz fővel növekedett (35.256). Az 1960-as évek településpolitikájanak viszont már az volt az egyik célja, hogy megerősítsék az ország középvárosi hálózatát, a megyeszékhelyeket. Az ipari decentralizációval, a foglalkoztatottság 1

2 dinamikus bővítésével párhuzamosan az állami lakásépítés is nagy lendületet vett ezekben a városokban. Eger húsz év alatt, között csaknem megduplázta munkahelyeinek és lakosainak számát (1980-ban fő), tehát fejlődését nem az idegenforgalomnak, nem is a bornak, hanem a központi településfejlesztés által diktált intezív iparosításnak köszönhötte. Az iskolafejlesztés ennek csak melléktermékeként jelentkezett ra a lakosság kétharmada (65,2) munkaerő-piaci szereplővé vált, vagyis majdnem teljessé vált az aktív korú népesség foglalkoztatottsága. A foglalkoztatottság szerkezetében lényeges változások történtek, 10 százalék alá (8,1) csökkent a mezőgazdaságban dolgozók aránya, az ipari munkások száma meghaladta a 40 százalékot (41,2), (ebből 9 százalék az építőiparban dolgozott), és az aktív népesség fele (49,3) az un. nem termelő ágazatokban talált munkát. A gazdasági recesszió hatása már az 1980-as években érzhető volt, a lakosság száma alig ezerrel növekedett 10 év alatt ( között), a foglalkoztatottak száma pedig mintegy fővel csökkent. Arányát tekintve (43,9) alacsonyabb, mint az évi. Ebben az évtizedben csak az ipar, építőipar területén több mint hatezerrel, a mezőgazdaságban kétezerrel, a keresekedelemben, közigazgatásban pedig több mint ezerrel csökkent a munkahelyek száma. Mivel minden ágazatot érintett a munkahely megszüntetése, a foglalkoztatás szerkezetében lényeges elmozdulás nem történt, a lakosság mintegy 40 százaléka (38,7) az iparból-építőiparból, a fele a tercier szektorból élt továbbra is. Az 1990-es években már lényeges változásoknak lehetünk tanúi. A egy évtized alatt, között három és félezerrel lett kevesebb a város lakóinak száma, amely a születésszámok mérséklődésének és az elvándorlások következménye. A csökkenés nem állt meg, hiszen között ismételten fogyott csaknem kettőezer fővel a népesség. A foglalkoztatottak száma és aránya is tovább csökkent, alig haladja meg a népesség 40 százalékát (40,2). A foglalkoztatottságban 2 százalék alá szorult vissza a mezőgazdaság, a lakosok valamivel több mint egynegyede (28,3) él iparból, mintegy kétharmaduk (70,0) szolgáltatási jellegű ágakból. Ezen belül jelentős a vezető, értelmiségi foglalkozásúak aránya, amely majdnem eléri a 30 százalékot (29,2), és az itt élők egynegyede (24,2) az egyébb szellemi munkakört töltenek be. (2001 népszámlási adatok így hozzák) Iskolai végzettség: 22,2 % főiskola, egyetemi végzettség, 35,1 érettségi Az adatok azt mutatják, hogy a város életében igen jelentős szerepet kaptak a megyeszékhelyhez kapcsolódó a köz- és államigazgatási, gzadaságszervező pénzintézeti, és kistérségi funkciók. (1.sz. és 2. sz. táblázat) Közlekedés A város országos és nemzetközi közlekedési kapcsolatok szempontjából hátrányos helyzetben van, mivel a közúti és vasúti elsőrendű főhálózat elkerüli. Két másodrendű (24. és 25. Számú) és hat harmadrendű út köti össze a külvilággal közforgalmi utokon, vasútvonala pedig Füzesabony és Putnok közötti távolságban épült ki. Az M3-as autópálya, amelyet Füzesabonyban lehet elérni nagymértékben lerövidítte a Budapest-Eger közötti utazási időt. Az egri kistérség Eger kistérségi szerepköre nem új keletű, a járások megszüntetéséig az Egri Járás fogta össze a vonzáskörzetbe tartozó településeket. Eger az 1960-as évektől biztosít munkát és megélhetést, középiskolái, kollégiumai pedig tanulási lehetőséget a környékbelieknek. Még 1990-ben is több mint 12 ezer bejáró dolgozója volt a városnak, és ebből adódóan intenzív 2

3 tömegközlekedési kapcsolata a környék községeivel. Az agglomerálódás már az 1980-as években elindult, a következő évtizedekben pedig felgyorsult. Az alacsonyabb lakásárak különösen a középosztály, valamint az alsó társadalmi csoportok számára teszik vonzóvá ezeket a településeket. Az önkormányzati rendszer kiépülésével már számos olyan feladattal kellett szembesülnie a településeknek, amelyeket csak önkormányzati társulási formákban tudtak megoldani. Az Egri Kistérségi Társulás tényleges szerveződése pár évre tekint vissza, és e szerveződés meggyorsítását a központi politikai akarat dinamizálta. A jelenlegi Egri Kistérségi társulás 14 települést fog össze egri központtal, melynek összlakossága majdnem eléri a 80 ezer főt (79.534). A községek fejlettségi szintje különböző, vannak közöttük olyan települések, amelyek az utóbbi években jelentősen fejlődtek, népessségüket, helyi bevételeiket növelni, szolgáltatásaikat fejleszteni tudták. A települések másik részében jelentősen megnövekedett a hátrányos helyzetű és a roma népesség, és ennek következtében a helyi oktatási-nevelési intézményekben a szegregáció. Kistérségi szinten megvalósuló feladataok: orvosi ügyelet, alapfokú oktatás mikrotársulások formájában, szociális- és gyermekjóléti alapellátások. Megyei szinten az egri kistérségben volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya (4,2), ezen belül a tartós munkanélküleik száma (1,5) 2003-ban. Személyi jövedelemadót fő fizetett, az összlakosság majdnem fele (48,6 százalék) 2003-ban. Az adófizetők éves bruttó átlagkeresete pedig 1,2 millió forint körüli összeg volt (100 ezer/hó), amelyből átlag 270 ezer forintot személyi jövedelemadót fizettek be. Ezek az adatok szintén a legelőnyősebbek, ill. legmagasabbak a megyében. Összesen 8654 vállalkozás működik, ebből 7009 Egerben. II. HÁTRÁNYOS HELYZET AZ OKTATÁSI-NEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN Nevelési-oktatási intézmények Egerben Egert - a bor és a szőlő városa titulussal párhuzamosan iskolavárosként is szokás emlegetni, mivel főiskolája mellett 18 középfokú és 13 alapfokú oktatási intézménynek ad otthont, illetve 19 óvoda is található itt. A közel 60 ezer fős városban ez igen tekintélyes számnak mondható, még akkor is, ha a gazdasági okokból történő iskola-összevonások Egert sem kerülik el. A város büszke is iskoláinak számára és minőségére, takargatni való azonban itt is akad bőven. Megvizsgálva az oktatási-nevelési intézményeket, igen színes képet kapunk. Olyan képet, amely városrészenként, lakókörnyezettől függően nagy eltéréseket mutat a gyerekek számát, társadalmi-kulturális hátterét illetően. A város iskoláinak minőségét nagyban meghatározza az, hogy milyen környezetben található, milyen gyermekek járnak oda, tehát elit és szegregált iskolákkal egyaránt találkozhatunk. Az óvodáknál is hasonló a helyzet; mint a legtöbb magyarországi városban: itt is felszereltebbek, szebbek a belvárosi óvodák, és nagyobb a hátrányos helyzetű és cigány gyermekek aránya a külvárosiakban. A város oktatási 3

4 rendszerében leképeződni látjuk az országos problémákat; a hátrányos helyzetű tanulók rosszabb minőségű iskolákba irányítását, a cigány gyermekek szegregálódását egyes iskolákban és osztályokban. Eger elit általános iskoláiban és gimnáziumaiban a cigány diákok száma elenyésző, a város egyetlen felsőoktatási intézményében pedig szinte egyenlő a nullával. Pozitív, előre mutató lépések vannak, ha az Arany János Tehetséggondozó Programra vagy a roma pedellusok foglalkoztatására gondolunk, de összességében elmondható, hogy ezek a társadalmi integrációt előmozdítani kívánó elképzelések és gyakorlatok még messze nem olyan hatékonyak és eredményesek, hogy jelentős változást hozhatnának. Eger város Közoktatási Irodája az évi LXXIX. Tv (1) bekezdés 14. pontja alapján kéri meghatározni a hátrányos helyzetet a nevelési-oktatási intézményektől. Eszerint hátrányos helyzetű az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vesz, illetve aki után az önkormányzat rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósít. Az Iroda szerint azonban ettől a definíciótól sokszor eltérnek az intézmények, és napi tapasztalatuk alapján határozzák meg azt, hogy ki tekinthető hátrányos helyzetűnek, hiszen a személyiségi jogok tiszteletben tartása miatt nem kérhetnek a szülőktől ilyen és hasonló adatokat. Óvodák Eger város 19 óvodájába (külön számolva a Deák Ferenc úti óvoda Arany János utcai tagóvodáját) 2004/2005-ben az óvodáktól kapott adatok alapján - összesen 1966 gyermek járt, amelyből 250 hátrányos helyzetű és 109 cigány. Az összes óvodába járó gyermek 5, 4%- a cigány, viszont a születések esetében 7, 9% az arányuk, amely azt jelenti, hogy a cigány gyermek 25-28%-a nem kerül be az óvodai hálózatba. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya az összes óvodába járó gyermekre nézve 12, 71%. Az egyes óvodák között szembetűnő különbségek fedezhetők fel, ha megvizsgáljuk a hátrányos helyzetű és cigány gyermekek arányát, attól függően, hogy a város melyik részén találhatók. A Bervai Óvodába, amely az egykori munkáslakótelepen, Eger határában található, 75 gyermek jár, ebből 24 cigány (32%). A hátrányos helyzetű gyermekek száma 30 (40%). Fontos megjegyezni, hogy a szintén Eger külvárosi részének tekinthető Felnémeti óvoda bezárása után a közelben található cigány-telep (Béke-telep) gyermekeinek nagy többsége ebbe az óvodába került. Felnémet óvodája mindig is mostohagyermeke volt a városnak, hiszen az idejáró roma gyerekek száma miatt cigány-óvodának is nevezték ezt. Jelenleg a felnémeti városrésznek nincs óvodája, így a szülők elsősorban a felnémeti telepen élő szülők számára nagy gondot okoz a távolabbi, csak busszal elérhető, és a város vérkeringéséből teljesen kieső Bervai Óvoda megközelítése. A város másik három olyan óvodája, amelyben magasnak mondható a cigány és hátrányos helyzetű gyerekek aránya egyaránt az Északi-városészben, a körülbelül 25 ezer fős panellakótelepen található. Ezekben az óvodákban az is emeli a cigány gyermekek arányát, hogy a lakótelep szomszédságában helyezkedik el a város másik szegregált, gettó jellegű roma telepe, a Szala. A Tavasz utcai Óvodába járó 192 gyerekből 24 roma (12,5%) és 61 hátrányos helyzetű (32%). A Vizimolnár utcai Óvodában 102 gyermekből 15 cigány (14,7%) és 11 hátrányos helyzetű (10,7%). Hasonlóak az arányok a Benedek Elek (Vallon u.) óvodában is. Ide 102 gyermek jár, a cigány gyermekek száma 13 (12,3%), a hátrányos helyzetűeké 19 (18,6%). Ezekben az óvodában egyébként jóval magasabb a szociális helyzet miatti hiányzók száma is, mint más óvodákban. Szintén magas a cigány és hátrányos helyzetű gyerekek 4

5 aránya az Ifjúság utcai óvodában (11 és 26 százalék), viszont itt nincsenek szociális helyzet miatt hiányzók. A cigány gyermekek nem egyenletes eloszlása jól látható, különösen akkor, ha megnézzük azt is, hogy más, elsősorban belvárosi és frekventáltabb lakókörnyezetekben működő óvodákban mennyi a cigány gyermekek aránya. Az ezeken a területeken lévő 11 óvodába összesen kettő cigány gyermek jár, amely a 11 óvodába járó 949 gyermek 0,2%-át jelenti. A hátrányos helyzetűek aránya hasonlóan alacsony, bár a cigány gyermekek arányánál jóval magasabb, ezekben az intézményekben (5, 37%). A tizenegy most vizsgált óvodából négybe (Deák Ferenc úti, Arany János utcai, Dr. Hibay Károly utcai, Széchenyi utcai) nem jár egyetlen hátrányos helyzetű vagy cigány gyermek sem, tehát Eger városnak ezek az elit óvodái. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ezen óvodák a történelmi belvárosban vagy annak közvetlen szomszédságában találhatók, ahol értelemszerűen magasabb jövedelmű társadalmi csoportok laknak, és közéjük beférkőznie egy cigány gyermeknek szinte lehetetlen. Az óvodák két csoportja között helyezkedik el három további óvoda (Epreskert utcai, Farkasvölgy utcai és Joó János Óvoda), amelyekben a cigány gyerekek aránya három és hét százalék közötti, a hátrányos helyzetűeké viszont jóval magasabb; négy és 21 százalék között mozog. Összességében megállapítható, hogy a cigány gyermekek szegregációja már az óvodákban megkezdődik, kialakulnak elit és hátrányos helyzetű óvodák, amelyek között a különbség (felszereltség, dolgozók szakképzettsége stb.) hatalmas. Kisebb esélyekkel indul az iskola első osztályában az a gyermek, aki mondjuk a Tavasz utcai óvodából érkezik, mint az, akinek óvodája a Széchenyi úti volt. Arról nem is beszélve, hogy az óvodák között tapasztalható különbségek folytatódnak Eger város iskoláiban is. Szinte természetszerű, hogy a külvárosi, szegregált óvodákból nem kerülnek be gyerekek a belvárosi, elit iskolákba. Általános iskolák Eger város 13 általános iskolájából a hátrányos helyzetű tanulók számát tekintve négy sorolható az elit iskola kategóriába (Lenkey János Ált. Isk., Hunyadi Mátyás Ált. Isk., Szent-Györgyi Albert Ált. Isk. és EKF 2. Sz. Gyakorló Ált. Isk. és Gimnázium). Utóbbi két iskola az egri Eszterházy Károly Főiskola gyakorlóiskolái, és szeptemberétől összevont iskolaként működnek. A cigány tanulók arányáról nincs adat, de tudjuk, hogy ezekben az iskolákban elenyésző a roma gyerekek száma. A Közoktatási Iroda adatai (2004/2005. tanév) szerint a Lenkey-be járó 419 gyerekből 32 hátrányos helyzetű (7, 64%), a 757 hunyadis közül 29 (3,83%). A belvárosban található két gyakorló iskola hasonló arányokat mutat: a Szent-Györgyi Albert Általános Iskolában 698 gyerek tanul, amelyből 25 hátrányos helyzetű (3, 58%), míg a 2. Sz. Gyakorló Iskola 432 tanulója közül 43-an hátrányos helyzetűek (9, 95%). Ezen iskolák kiemelkedő minőségét, illetve a hátrányos helyzetű, problémás gyerekek alacsony arányát jól tükrözi a bukások száma is: a négy iskola 2306 tanulójára mindössze 13 bukás jut a 2004/2005-ös tanévben. (0, 56%). A Szent-Györgyi Albert Iskola közülük is kiemelkedik, mivel ott egyetlen bukás sem történt. A felzárkóztatásban és tehetséggondozásban résztvevők aránya szintén sokat elárul e négy elit iskoláról, amelyekbe elsősorban értelmiségi szülők gyermekei járnak. A 2306 diákból 277 vesz részt felzárkóztatásban (12%) (a Szent-Györgyi esetében a szám ismét csak nulla), míg tehetséggondozásban 736 tanuló részesül (31, 9%). 5

6 A négy általános iskolában kétségkívül elit-képzés folyik olyan gyerekek számára, akik otthonról hozott kulturális tőkéjük segítségével képesek megfelelni a magas követelményeknek. Olyan elsősorban középosztálybeli családokból érkeznek ők, amelyekben nem jelent gondot az iskola és a lakóhely közötti távolság, a magántanárok megfizetése, a drága iskolai tankönyvek és segédanyagok beszerzése. Ezekben az iskolákban csak hatalmas erőfeszítések árán tudnak megkapaszkodni az alsóbb társadalmi csoportokból érkező gyerekek, ha egyáltalán bekerülnek. A hátrányos helyzetű tanulóknak, különösképpen a cigány diákoknak itt nincs helyük. Teljes mértékben igazolódik az a tétel, miszerint az iskolarendszer újratermeli az egyenlőtlenségeket, hiszen ezekből az iskolákból egyenes út vezet a város elit gimnáziumain keresztül a felsőoktatásba, míg a következőkben tárgyalt általános iskolák nagy részéből gimnáziumba sem jut el a tanuló. A hátrányos helyzetű tanulók arányát vizsgálva, lefelé haladva a ranglétrán, három iskola sorolható a középmezőnybe. Ezek területi eloszlása változatosságot mutat: a Balassi Bálint Ált. Isk. az Északi-lakótelepen, a Pásztorvölgyi Ált. Isk. és Gimn. Felnémet városrész újabb, kertvárosi részén, a Scanta Maria Ált. Isk. pedig a belváros szomszédságában található. A három iskolába összesen 1189 tanuló jár, a hátrányos helyzetűek száma 220 (18, 5%). (Balassi Bálint Iskola: 720 tanuló/141 hátrányos helyzetű: 19, 58%; Pásztorvölgyi Iskola: 348 tanuló/66 hátrányos helyzetű: 18, 97%; Scanta Maria Ált. Isk.: 85 tanuló/13 hátrányos helyzetű: 15, 29%.) (A Pásztorvölgyi Iskolában kényesen vigyáznak arra, hogy a cigány és hátrányos helyzetű tanulók aránya ne lépje át a középosztályhoz tartozó szülők tűréshatárát, de ugyanakkor ez az egyedüli iskola, ahol főállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst alkalmaznak, aki ráadásul szociális (szociálpedagógiai) végzettséggel rendelkezik.) Elérkeztünk a helyzetkép árnyoldalához, hiszen a most következő hat iskola mindegyikében magasabb, mint 25% a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A hat iskolából három (Felsővárosi Iskola, Tinódi Sebestyén Iskola és Arany János Iskola) az Északi-városrész lakótelepén, illetve annak tőszomszédságában működik, a másik három (Dr. Kemény Ferenc Isk., Deák Ferenc Római Katolikus Isk., Móra Ferenc Isk.) pedig a város különböző részein, de semmiképpen nem frekventáltnak mondható lakókörnyezetekben. A hat iskolában összesen 1766 gyerek tanul, amelyből 609 hátrányos helyzetű. Ez arányaiban 34, 48 %-ot jelent. Ha külön-külön vizsgáljuk az iskolákat, látjuk, hogy két iskolában 25% feletti a hátrányos helyzetű tanulók aránya (Dr. Kemény Ferenc Isk.: 531 tanuló/141 hátrányos helyzetű: 26, 55%; Tinódi Sebestyén Isk.: 342 tanuló/88 hátrányos helyzetű: 25, 73%), egy iskolában 30% (Felsővárosi Iskola: 353 tanuló/106 hátrányos helyzetű), egyben 40% fölötti (Deák Ferenc Isk.: 345 tanuló/151 hátrányos helyzetű: 43,77%), és a maradék kettőben 60% feletti (Móra Ferenc Isk.: 89 tanuló/56 hátrányos helyzetű: 62, 92% és Arany János Isk.: 106 tanuló/67 hátrányos helyzetű: 63, 21%). Ezekben az iskolákban természetszerűleg magasabb a bukások száma és a felzárkóztatásban résztvevők aránya is. A hat iskola 1766 tanulójára 54 bukás jutott a 2004/2005-ös tanévben. Ez 3%-ot jelent, amely közel 2, 5 %-kal magasabb, mint a négy elit iskola esetében. Felzárkóztatásban összesen 615 gyerek vett részt, ez 34, 82%-os arány, és majdnem 23%-kal magasabb, mint az elit iskoláknál. Érdekes, hogy tehetséggondozásban 1094 gyermek részesül, amely arányaiban igen magasnak mondható (61, 94%), bár e tehetséggondozás színvonala meg sem közelíti az elit iskolákban folyó tehetséggondozásét. A rangsor alján álló két iskoláról érdemes külön is szót ejteni, hiszen a hátrányos helyzetű gyermekek 60% feletti aránya nem lehet véletlen. Nem is az, de a lakókörnyezetből adódó magyarázat csak az érem egyik oldala. A gettószerű, földrajzilag és társadalmilag is szegregált, cigányok lakta Szala adja az Arany János Általános Iskola tanulóinak jelentős 6

7 részét, ahol elsősorban tanulási-és magatartási zavarokkal küzdő gyerekek tanulnak. A Móra Ferenc Iskola pedig speciális iskola, ahová enyhe értelmi fogyatékos gyerekek járnak, akinek nagyobb hányaduk szintén cigány. Az itt jelentkező probléma országosan tapasztalható, hiszen tudjuk, sok roma tanulót ok nélkül irányítanak ilyen jellegű iskolákba azért, hogy szociális problémáikkal, a nem-cigány középosztályétól eltérő kulturális hátterükkel ne zavarják, akadályozzák a normál iskolák mindenapjait. A Móra Ferenc Iskolában hozzávetőleg 65%, az Arany János Iskolában közel 70% a cigány diákok aránya az iskolában dolgozó tanár, illetve a roma pedellus elmondása szerint. Ez a szám félelmetesen magas. Egyszerűen lehetetlen, hogy a cigány gyerekek ilyen magas arányban legyenek értelmi fogyatékosok vagy tanulási- és magatartási problémákkal küzdők. E két iskola vizsgálatakor szembetűnő az a probléma, amely a mai magyar oktatási rendszer talán legnagyobb, megbocsáthatatlan hibája: diszkriminál, és elzárja azokat a mobilitási csatornákat a roma gyerekek előtt, amelyeket más gyerekek megkapnak. A középosztályból érkező gyerekek számára tervezett iskolarendszer képtelen, és talán nem is akar odafigyelni arra, hogy a hátrányos megkülönböztetés mekkora mértékben sújtja a cigány tanulókat. A Móra Ferenc Iskola egy tanára szerint náluk az a probléma, hogy ötödikes, hatodikos vagy hetedikes gyerekeket irányítanak hozzájuk, amikor már egyáltalán nem bírnak velük a normál általános iskolákban. A Mórába azzal küldik a tanulókat, hogy csináljanak velük valamit, mert tovább már nem bírják. Aztán előfordul az is, hogy ötödik osztályban derül ki, a gyerek azért nem tud olvasni, mert dyslexiás. A hozzáállás azonban itt is elkeserítőnek látszik, mikor a tanár ezt mondja: nálunk ép értelmű gyerek nincs, nem lehet őket visszaintegrálni, mert nem oda valók. A Közoktatási Iroda tisztviselői jól érzékelik a problémát, de az iskolák önállósága miatt kevés lehetőségük van arra, hogy közvetlenül beleszóljanak az egyes iskolák politikájába. Ezért is kívánnak részt venni a HEFOP pályázaton, melynek célja az iskolai szegregáció csökkentése, az attitűdváltás és a tanári módszertan fejlesztése a hátrányos helyzetű és roma gyerekek oktatása-nevelése területén. A pályázati kiírás azonban nem teszi lehetővé egyrészt azt, hogy az önkormányzat mint pályázó is részt vegyen a programban. Eger esetében ez azért szerencsétlen, mert így a Közoktatási Iroda elesik az innovációs folyamatokba való beleszólás lehetőségétől. Másrészt azt sem engedi meg, hogy óvodák szerepeljenek a konzorciumba, ahol pedig a gyerekek sorsa megpecsételődni látszik. Roma pedellus az Arany János Általános Iskolában A kissé sötétre festett képen talán fényesít valamit az Arany János Iskola, amely Eger egyetlen olyan iskolája, ahol roma pedellust foglalkoztatnak. Úgy gondolják, a cigány tanulók 70%-os aránya indokolja ezt. És igazuk van, mert a pedellus elmondása szerint a gyerekek, a szülők és a tanári kar is elismeri, sőt fontosnak tartja ezt a munkát. A pedellus feladata nem csak a cigány gyerekekre korlátozódik, éppen úgy foglakozik a nem cigány diákokkal is. Az iskola pedellusa két éve dolgozik az intézményben, ahová egyhetes tanfolyam elvégzése után került. A munkaügyi központ által szervezett gyorstalpalón belepillantottak a pedagógia, a gyermekpszichológia és a romológia tantárgyakba, már amennyire ez egy hét alatt lehetséges. De talán jelen esetben nem is fontos ez, hiszen a pedellus el tudja végezni legfontosabb feladatát, a szülők (elsősorban cigány szülők), a gyerekek (többségükben cigány tanulók) és a tanárok közötti közvetítő szerep betöltését. Ezzel párhuzamosan korrepetál, ebédeltet, szünetekben felügyel; igen multifunkcionális. (Ez persze nem biztos, hogy jó.) Munkakörébe tartozik a szülőkkel való iskolán kívüli kapcsolattartás is. A sokat hiányzó gyerekekhez kimegy, beszél a szülőkkel, érdeklődik a kimaradás okáról. ( Volt olyan, hogy hiányzott egy harmadikos kislány, nagyon sokat hiányzott. Odajárt hozzánk több testvére. 7

8 Leküldtek hozzá, hogy miért nincs iskolában. Bekopogtam hozzájuk, kinyitotta a kislány az ajtót, és a legkisebb testvérével, egy újszülöttel volt otthon. Ő vigyázott rá, azért nem tudott jönni iskolába. ) Napi nyolc órában, a tanítás teljes ideje alatt dolgozik, munkaideje a buszpályaudvaron ér véget, ahová egy bejáró kislányt kísér minden délután. Saját órarendje van, amely alapján más és más osztályok korrepetálásába segít be, elsősorban az alsós évfolyamokon. Délután a felsősök tanuláson kívüli foglalkozásait vezeti, sakkoznak, rajzolnak, sportolnak, vagy zenélnek. Az iskola tanárai között nincsenek romák, ő az egyetlen cigány a tanári szobában, ahol saját asztala van, és a tantestületi értekezleteken is részt vesz. A tanárok gyakran kérnek tőle tanácsot, információt akkor, ha a cigány gyerekek a nem-cigány középosztályétól eltérő kultúrájával, szokásaival kerülnek szembe. Egyfajta kulturális kapocs szerepét tölti be a többségi társadalomból érkező tanári kar és a cigány szülők és diákok között. A pedellus fontosnak és eredményesnek tartja az általa végzett munkát, még akkor is, ha állása egyáltalán nem stabil. Minimálbért keres, amelynek 90 százalékát a munkaügyi központ, a fennmaradó 10 százalékot az iskola fizeti. A munkaügyi központ támogatásának megszűnése után az iskolának nagy valószínűséggel nehézséget fog okozni a finanszírozás. Sajnos, mivel a pedellus által betöltött híd-funkció előremutató lépés lehet az integrált oktatási törekvések felé. A 26 éves cigány fiatal szereti a munkáját, és úgy érzi, a gyerekeknek fontos az, amit csinál. ( Ezek a gyerekek, pláne az alsósok, de a felsősök is, valahol felnéznek rád. Ez egy inspiráció, és én is igyekszek, hogy az legyek a szemükben. Az a lényeg, hogy abból a világból előre mozdítani azt a gyereket, hogy te nem ez vagy, nem csak ez vagy. ) Középiskolák Eger város középiskolái - az általános iskolákhoz hasonlóan - elit, középkategóriájú és gyengébb iskolákra oszthatók fel. Természetesen nagy szakadék áll a gimnáziumok és a szakiskolák között, de az egyes középiskolai típusokon belül is észlelhetők különbségek. Az elemzésben külön vizsgálom az iskolatípusokat, illetve azokat az intézményeket, amelyek egyszerre működtetnek gimnáziumi és szakiskolai évfolyamokat, a gimnáziumoknál jelenítem meg. Pozitívum, hogy a város két elit gimnáziumában (Szilágy Erzsébet Gimnázium, Neumann János Középiskolában) is működik az Arany János Tehetséggondozó program. A hátrányos helyzetű tanulók arányának vizsgálatakor rögtön egy érdekes adat: a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban 25 százalék a hátrányos helyzetű tanulók aránya, amelyet valószínűleg az Arany János Tehetséggondozó programban résztvevők, és a bejárós tanulók magas aránya magyaráz. Ezzel együtt a gimnázium, oktatási színvonala és liberális légköre miatt, Eger elit gimnáziumainak sorában foglal helyet. A feltételezést megerősíti, hogy a Közoktatási Iroda adatai alapján (2004./2005. tanév) felzárkóztatásban az iskola egyetlen tanulója sem vett részt, míg tehetséggondozásban közel 40 százalékuk. Az elit gimnáziumok közé sorolható további három (Dobó István Gimnázium, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Neumann János Középiskola), ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya nem haladja meg a hét százalékot. A három iskola összes tanulójának (2549) 5,1 százaléka hátrányos helyzetű, legalacsonyabb az arányuk a Dobó Gimnáziumban, ahol éppen csak meghaladja a három százalékot. Hasonlók a felzárkóztatási adatok is; a három iskola tanulójának mindössze másfél százaléka vesz részt felzárkóztatáson, a Dobó Gimnázium adata itt nulla. Ezzel szemben a tanulók majdnem háromnegyede részesül tehetséggondozásban ebben az iskolában, míg a három iskola összes tanulójának 32,6 százaléka. 8

9 A gimnáziumok következő csoportjába (a hátrányos helyzetű tanulók aránya alapján) három iskola tartozik, amelyek közül kettőben (Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium) szakiskolai részleg is működik. Az adatok az iskolák egészére vonatkoznak, így az egyes tagozatokon belüli arányok vizsgálatára nincs mód, de feltételezhetően magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya a nem gimnáziumi tagozatokon. A három iskola összes tanulójára (1619) 216 hátrányos helyzetű diák jut, amely 13, 34 százalékot jelent. Az arány egyik iskolában sem haladja meg a 15 százalékot. Felzárkóztatásban az iskolák összes tanulójának kicsivel több, mint 7 százaléka vesz részt, egy iskolában (2. Sz. Gyakorló Gimnázium) egyetlen tanuló sem jár ilyen jellegű foglalkozásra. Az eddig tárgyalt hét gimnázium egyikében sem magas a hátrányos helyzetűek aránya, amely azzal magyarázható, hogy ezekben az iskolákban túlnyomó többségben azok a gyerekek tanulnak, akik valamelyik elit általános iskolából érkeztek, és felsőfokú tanulmányok folytatását tervezik. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium a már említett okok miatt kivételt jelent, csakúgy, mint a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, ahová elsősorban nem elit általános iskolákból érkeznek a tanulók, a hátrányos helyzetűek aránya azonban mégis alacsonynak mondható. A gimnáziumok sorát két iskola zárja (Pásztorvölgyi Gimnázium, Scanta Maria Gimnázium), ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya igen magas. A Pásztorvölgyiben 36, a Scanta Mariában majdnem 23 százalék. Ezzel szemben felzárkóztatásban a két iskola összes tanulójának (607) mindössze 6, 75 százaléka vesz részt. A tehetséggondozásban részt vevő diákok aránya viszont mindkét iskolában meghaladja a 80 százalékot. A szakközépiskolák statisztikáját áttekintve, esetükben is kirajzolódnak különbségek. A hátrányos helyzetűek aránya alapján a rangsor élén áll az Európai Üzleti Ismeretek Szakközépiskolája, ahová valószínűleg magas tandíja miatt (nem önkormányzati fenntartású iskola) nem járnak hátrányos helyzetű tanulók, arányuk nulla. A Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola tanulói között hasonló okokból alacsony, négy százalék alatti a hátrányos helyzetűek aránya. Előbbiben nincs, míg az utóbbiban is csak a tanulók négy és fél százaléka vesz részt felzárkóztatásban. (Ezzel együtt a tehetséggondozás is igen alacsony arányokat mutat.) A szakiskolák következő csoportjában tíz és húsz százalék között mozog a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A három iskola (Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola, Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-és Szakiskola, Eventus Üzleti Tudományok Szakközépiskolája) összes tanulójának (2853) 14, 6 százaléka hátrányos helyzetű, felzárkóztatásban 22, 7 százaléka vesz részt. A következő csoport három iskolája (Bornemissza Gergely Szakközép-és Szakiskola, Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola, IQ-Pont) a gyengébb kategóriájú oktatási intézmények közé tartozik, és a szakközépiskolák közötti ragsorban sem foglal el előkelő helyet. A Kontawigot és az IQ-Pontot gyakran nevezik látszat-iskoláknak, amelyek a munkaerő-piacon teljes mértékben versenyképtelen szakképesítést adnak tanulóik kezébe. Az ezekből az iskolákból kikerülő, általában az alsóbb társadalmi csoportokból érkező fiatalok esélytelenül próbálkoznak belépni a munkaerő-piacra, illetve ha sikerül is ez, nagy valószínűséggel az alacsonyabb presztízsű és jövedelmű állások betöltésére képesek csak. A három iskola 1345 tanulójának közel negyven százaléka hátrányos helyzetű, amely hátrányos helyzetből szinte minimális esély látszik a kilépésre. Ezekbe az iskolákba azok a tanulók kerülnek, akik már a gyengébb általános iskolákban sem tudtak helyt állni, illetve olyan minőségű oktatást kaptak, amely nem teszi lehetővé számukra azt, hogy felvegyék a versenyt a munkaerő-piac magasabb presztízsű pozícióiért. Érdekes, de nem meglepő, hogy a 9

10 Kontawigban egyáltalán nem működik felzárkóztatás, mellyel szemben a Bornemisszában a tanulók majdnem 60, az IQ-Pontban közel 15 százaléka vesz részt felzárkóztató foglalkozáson. A szakiskolák egyben Eger város középfokú oktatási intézményeinek rangsorát az Arany János Iskola zárja, amelynek szakiskolai tagozatán ötven főből ötven hátrányos helyzetű, tehát az arány elképesztő módon száz százalék. Emlékszünk, ez az az intézmény, ahol a tanulók nagyjából hetven százaléka cigány. Felzárkóztatásban mégis csak a diákok 37 százaléka részesül. A Szala-parti cigánysor és a felnémeti Béke-telep adja az itt tanulók jelentős részét, akik teljes esélytelenséggel kerülnek ki az iskola falai közül. A roma pedellus segítséget jelenthet az általános iskolában, a tanárok és szülők közötti kapcsolattartásban, esetleg a kisdiákok motiválásában, jelentősebb, hosszabb távú eredmények elérésére azonban nem alkalmas önmagában. Érdekes módon a bukások száma nem itt a legmagasabb (16 százalék), hanem az előző csoportba tartozó Kontawigban (33, 77 százalék) és Bornemisszában (20, 84 százalék). Őket követi 35 százalékkal az Európai Üzleti Ismeretek Szakközépiskolája. Az első csoport elit gimnáziumainak (Dobó István Gimnázium, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Neumann János Középiskola, Szilágy Erzsébet Gimnázium) 3299 tanulójára mindössze 52 bukás jutott a 2004/2005-ös tanévben, amely 1, 57 százalékos arányt jelent. A különbség hatalmas, ha ezzel az aránnyal szembe állítjuk a leggyengébb négy szak(közép)iskola (Bornemissza Gergely Szakközép-és Szakiskola, Kontawig Műszaki és Üzlettudományi Szakképző Iskola, IQ-Pont, Arany János Iskola) bukási mutatóját. A négy iskolában összesen 1395-en tanulnak, és rájuk 294 bukás jut; ez 21 százalékos arány. Eger középfokú oktatási intézményeinek struktúrája, megőrizve és felerősítve az általános iskolák között kialakult különbségeket, igazolja azt a feltevést, miszerint az elit gimnáziumokban tanulók túlnyomó többsége középosztályból, rendezett családi körülményekkel, kulturális tőkével és magas (de az átlagnál semmiképpen nem alacsonyabb) jövedelemmel rendelkező szülők gyermekei. Ők azok, akik megcélozva a felsőoktatási intézményeket, sikerrel veszik az akadályokat. Kivételt jelent a két elit gimnáziumban működő Arany János Tehetséggondozó program, amelynek segítségével hátrányos helyzetű, Egertől messzebb fekvő kistelepüléseken élő fiatalok is részesülhetnek az elit-gyerekeknek szóló oktatásban. Fontos elme lehet ez a kezdeményezés az integrált oktatásnak, különösen akkor, ha az iskolák valóban az esélyegyenlőség elvének szem előtt tartásával viszonyulnak ezekhez a gyerekekhez, és minden segítséget megadnak nekik a hátrányok kompenzálásához, vagy legalább csökkentéséhez. A Tehetséggondozó program keretében tanuló diákok továbbtanulási esélyei jelentősen növekednek. Ha pedig szakközépiskolákban tanuló, szintén hátrányos helyzetű (esetleg cigány) társaik kilátásaihoz viszonyítjuk esélyeiket, akkor azok egyenesen hatalmasnak mondhatók. Persze merülnek fel kétségek afelől, hogy a program hosszútávon mennyire képes ellensúlyozni azokat a különbségeket, amelyek egy hátrányos helyzetű és egy szerencsésebb családba született gyermek gazdasági, kulturális és társadalmi háttere között vannak, de az mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy nem konzerválja, és nem növeli az esélyek közötti távolságokat. Talán valamelyest csökkenti is azokat. Eger a HEFOP keretén belül ben sikeresen pályázott Területi Integrált Szakképzési Központra. A pályázat célja az volt, hogy a szakképzés helyi rendszerét minőségében és mennyiségében hozzáigazítsák a munkaerő-piac igényeihez, a párhuzamosan működő szakmai képzéseket megszüntessék, és megteremtsék a gyakorlati képzés 10

11 feltételrendszerét, növeljék a tanulók esélyeit a szakmaválasztásban. (Sok szakma esetében a gyakorlati képzésért fizetnie kell a tanulónak a mesternek vagy a gyakorlóhelynek.) A SZETA Egri Alapítványa nem tudja intézményes, formális keretek között a gyerekek és családjaik érdekeit védeni, mert ennek nincs meg a fóruma. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat ezt megtehetné, tagjainak azonban nincs megfelelő rálátásuk ezekre a problémákra. Az egri SZETA egyedi esetekben jár el, és képviseli, érvényesíti a hátrányos helyzetű, főként cigány gyermekek jogait. Rendszeresen eljárunk azért, hogy a gyerekek bekerüljenek saját körzeti, esetleg körzeten kívüli óvodájukba, felvételt nyerjenek normál első osztályba, megakadályozzuk áthelyezésüket, segítjük visszahelyezésüket, és középiskolai felvételük során is lobbyzunk. A tanév során rendszeresen korrepetálunk, sőt még pótvizsgára is felkészítünk gyerekeket. Ha szükséges oldjuk a pedagógus-szülő/gyerek konfliktusokat, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásokat kérünk nagyobb iskolai, óvodai kiadások fedezésére (erdei iskola, osztálykirándulás stb.), és erre már egy-két intézményvezetőt is megtanítottunk, azért hogy a gyerekek ne rekesztődjenek ki olyan programokból, amelyekben társaik részt vesznek. Egyéni és csoportos formában (Szülői klub) megtanítjuk a szülőket, főleg az anyákat jogaikra, és annak hatékony, önálló érvényesítési módjára is. III. MUNKANÉLKÜLISÉG EGERBEN Munkanélküliség területén igazán nehéz tiszta képet adni, mert a statisztikák az egri munkaügyi kirendeltség összevont adatait jelenítik meg, másrészt nem tartalmazzák az ellátásokból kiesettek és a nem regisztrált munkanélküliek számát. A korábban ismertetett népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Egerben már között radikálisan csökkent a foglalkoztatottak, a munkahelyek száma és aránya, és ez a következő évtizedben is folytatódott. A nem-foglalkoztatottak, ill munkanélküliek számában ez nem feltétlenül jelenik meg, hiszen sokan belemenekültek az állam által hivatalosan vagy álhivatalosan biztosított feszültség-levezető rendszerekbe, a korengedményes nyugdíjba, a rokkant nyugdíjba, a gyesbe és a gyetbe stb. Közben kitolódott az iskolábajárás ideje is, amely a fiatalok belépését késleltette a munkaerőpiacra. A szolgáltatási szektor, ezen belül is a kiskereskedelmi hálózat és a szőlőművelés pedig feketén foglalkoztatta a munkanélküli ellátásokból kikerülteket. A munkanélküliség nyílt megjelenése óta a város vezetése mindig arra törekedett, hogy csökkentse ilyen írányú kiadásait, és lehetőleg az állami rendszerekre hárítsa át ezt. Ez a spórolós politika tulajdonképpen azt a jó gyakorlatot hozta magával, hogy a munkanélküli ellátásokból kiesettetek egy részét visszateterelte az állami rendszerbe a közhasznú foglalkoztatáson keresztül. Már a 90-es évek elején gyakorlattá vált az, hogy a szakképzetlen, és/vagy tartós munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásához az önkormányzat évente biztosította az intézmények, önkormányzati vállalatok számára az önerőt. Ha ez nem is volt igazi foglalkoztatás, mégis csak hozzájárult ahhoz, hogy a munkanélküli megőrizze munkaképességét, személyiségének integritását, sőt számottevő esetben a munkahelyen való megtapadását is. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása (1994 II.1-től 2000 V.1-ig) a család eltartóképessége alapján szelektálta a tartós munkanélkülieket, és csak a legrosszabb 11

12 helyzetűeket vette be rendszerébe. Az ekkor hatályos törvény 33. (1) c) pontja szerint, csak az a munkanélkülit kaphatott jövedelempótló támogatást, amelynek családjában az egy főre jutó jövedelem nem érte el az öregségi nyugdíjminimum 80 %-át. A támogatásból e szűk jövedelmi határok miatt kiesettek számára értelmetlenné vált a további regisztráció között ezer fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, miközben nem került sor a foglalkoztatás bővítésére, sőt erre az időszakra esik például a Dohánygyár, Finomszerelvénygyár radikális létszámleépítése a privatizáció következtében. A jövedelempótló támogatás időbeli korlátozása (2 év 1996.IV.18.-tól)) pedig azt eredményezte, hogy a munkanélküliek legalacsonyabb jövedelmi csoportjai számára is feleslegessé vált a 2 év lejárta után a regisztráció, illetve a munkaügyi kirendeltséggel való kapcsolattartás között tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek, ezen belül a jövedelempótlósok száma is, miközben a foglalkoztatottság szintje a hivatalos munkaerő-piacon nem növekedett. ( 6. és 7. sz. táblázat) A városból való elvándorlásban bizonyára az egyre szűkűlő helyi munkaerő-piaci kínálat is nagy szerepet játszik. Az aktív korúak szociális segélyétől (1997 I.1-től) azzal riogatták el a kérelmezőket, hogy a kifizetett segély összegét ingatlan tulajdonukra terhelik. A 5/1997. (II.26) sz. rendelet a helyi szociális és gyermekvédelmi támogatásokról a következőt tartalmazza ezzel kapcsolatban.11. (2) rendszeres szociális segélyben részesülőnek van olyan ingatlana, amelyből az ellátás részben vagy egészben fedezhető, az önkormányzat a folyósított támogatás összegét hagyatéki teherként érvényesíti. (3) A rendszeres szociális segély megállapításának, illetve továbbfolyósításának feltétele, hogy a kérelmező a hagyatéki teherként történő bejegyzéshez hozzájáruljon. Ez meg is tette hatását, a segélyezettek száma alaposan lecsökkent, a jövedelempótlósoknak csak egy kis töredéke vette igénybe ezt az ellátási formát, és abszolút kirekeszttettként elmerült a feketegazdaság kiszolgáltatottságába. Ezt a passzust január 1-től ugyan hatályon kívül helyezték, de a szociális segélyezettek száma jóformán csak annyival emelkedett, amennyit el tudtak helyezni a közcélú foglalkoztatásban. A közcélú foglalkoztatás bevezetésére 2000-ben került sor, amelyre az egri önkormányzat tökéletesen felkészült, és megtette az előkészületeket. Alapvetően itt is a spórolós politika érvényesült, hiszen a szociális segélyek jelentős részének önkormányzat általi kifizetését fel lehetett váltani a központi költségvetésből kapott támogatással. (minimálbér). Ennek ellenére igen jó szolgálatot tett a tartós munkanélküliek számára, visszakerülhettek egy kis időre a munka világába, és átmenetileg jövedelműk is jelentősen emelkedett. A központi költségvetés által biztosított pénz apadásával azonban a közcélú foglalkoztatottak száma is egyre kevesebb. Eger érdeme, egyrészt az, hogy e lehetőség mellett megtartotta a közhasznú foglalkoztatás korábbi gyakorlatát (önrész finanszírozása városi közfeladatokat végző vállalatoknak, Városgondozási Kft.), másrészt az, hogy nem tartja magát az évi 30 napos kötelező közcélú foglalkoztatáshoz, hanem addig teszi lehetővé, amíg a munkanélküli újból jogosulttá válik munkanélküli segélyre. Harmadrészt pedig az, hogy törekedett arra, hogy a városi intézmények minél több aktív korú szociális segélyezett embert foglalkoztassanak. A cigány emberek befogadásának konfliktusát pedig úgy oldotta meg, hogy foglalkoztatásában bevonta a közfeladatokat ellátó civil szervezeteket is, mint például a Segít a Város Alapítványt, és a SZETA Egri Alapítványát is. A közcélú foglalkoztatás valójában a közalkalmazotti foglalkoztatás kiterjesztése, és jelenlegi rendszere (max. 200 napos munkaviszony) nem alkalmas az alacsony és középfokú iskolai végzettségű emberek tartós munkaerő-piaci integrálására, de igen alkalmas arra, hogy például 12

13 a gyesen, gyeten sok időt eltöltött nők, alkalmi munkából élő férfiak új munkatapasztalatokat szerezzenek, és ugródeszkaként szolgáljon a tartós foglalkoztatáshoz. Ezek mellett Eger 2004-ben HEFOP pályázati pénzből beindított egy 18 hónapos foglalkoztatási programot, amely során 50 nőt foglalkoztatnak és képeznek ki a szociális gondozói szakmára. A megváltozott munkaképességű emberek számára pedig az Agria Humán Kft. és a Segít a Város Alapítvány, mint célszervezetek biztosítanak munkalehetőséget, de lényegesen kevesebbet, mint amire szükség lenne. IV. LAKÁSPOLITIKA A helyi lakáspolitikát két részre oszthatjuk: - az egyik területe, a helyben élő polgárok lakáshozjutásnak elősegítése, amely a központi állami intézkedésekhez kapcsolódnak, és a hagyományosan, a szűkebben értelmezett lakáspolitikába tartoznak - a másik területe a meglévő lakások, illetve lakhatási feltételek megőrzésének segítése, amelyet a szociális ellátások között szoktunk nyílván tartani. Sajnos a lakáskérdés e két (megszerzés-megtartás) oldala sem kormányzati, sem önkormányzati szinten nem kapcsolódik össze, amely megnehezíti a tisztánlátást és a prioritások megfogalmazását. Lakáshozjutás segítése A lakáshozjutás segítésének eszközei: - pénzbeni támogatás. helyi lakáscélú támogatás biztosítása (16/2003. (IV.04.) sz. rendelet A lakáshozjutás helyi támogatásának rendjéről) - természetbeni támogatás ifjúsági garzonházban, Fecskeházban való átmeneti elhelyezés nyugdíjasházi elhelyezés szociális alapon történő elhelyezés Költségelven történő bérbeadás Városi érdekkel kapcsolatos bérbeadás Adósságkezelési eljárás melletti bérbeadás Szociális intézményből elbocsájtott volt bérlő elhelyezése (ÉN WEBRŐL: Egerben 69 lakásból álló, úgynevezett fecskeházat adtak át az elmúlt napokban. Az önkormányzat beruházásában készült bérlakások közül 29 garzon bérleti jogával az egri Eszterházy Károly Főiskola rendelkezik. Hauser Zoltán főigazgató elmondta, hogy elsősorban fiatal oktatók letelepedését szeretnék elősegíteni. A helyi lakáscélú támogatás a központi kormányzat lakáspolitikáját egészíti ki, amely bővíti a a fizetőképes keresletet a helyi lakáspiacon. Tulajdonképpen a közép- és felső osztályok azon fiatal tagjait célozza meg, akik jelenlegi jövedelmük és előrelátható életkeresetük alapján képesek belépni a lakáspiacra, és ott is maradni, de ehhez némi állami segítségre van szükségük/ vagy kihasználják ezt a lehetőséget. A rendelet szabályainak értelmében a lakás építéséhez, vásárlásához százalék önerőre van szükség, amely minimum 5-6 millió 13

14 forintot jelent. Továbbá olyan jelenbeli fizetésre, amely lehetővé teszi a minimum 4-5 millió forintos pénzintézeti hitel felvételét a szociálpolitikai kedvezmény igénybe vétele mellett, mivel az önkormányzati támogatás mértéke, annak ellenére, hogy lépést tartott a lakásárak emelkedésével, a vásárolt-épített lakások értékének csak 5-10 százalékát fedezi. A rendelet azonban rendkívül méltánylást érdemlő helyzet esetén megengedi, hogy a támogatás mértéke meghaladja az önerő 50 százalékát, és azt Eger közigazgatási területén kívül is fel lehessen használni (2.. (2) bekezdés). Ezzel egy szűk kiskaput nyitott az alsóbb társadalmi csoportok, vagyis a szegények számára, akik nem rendelkeznek önerővel, és legfeljebb pár százezer forintig terjed hitelképességük. 1-2 millió forint értékű házak többnyire csak a hanyatló, erősen szegregálódó településeken találhatók. Az önkormányzat ezzel a rendelkezésével tulajdonképpen elősegíti a szegény és a cigány lakosság kitelepülését a városból. A SZETA Egri Alapítványának egyik munkatársa részt vesz a helyi lakáscélú támogatások elbírálásának előkészítésében, aki határozottan érvényesíti a rendkívül méltánylást érdemlő kérelmezők jogait. A város között 1263 családot részesített lakáscélú támogatásban, amelyre millió forintot fordított. A támogatottak közel egyharmada építkezett, kétharmada pedig lakást vásárolt. Az egy családra jutó támogatás 417 ezer forint. Érdekes, hogy miközben 11 év alatt másfélszeresére növekedett az önkormányzat által biztosított támogatási összeg, a kérelmezők, a támogatásban részesítettek száma harmadára csökkent. A csökkenő tendenciát között a támogatási összeg, 2002-ben a támogatottak száma töri meg. Ezekben az években fellendült Egerben a társasházi lakásépítkezés, ahol a vásárlók érvényesíteni tudták az állami kedvezményeket. A lakásárak növekedésével, az önkormányzati rendelet szigorodásával (önerő mértékének emelése) egyre kevesebben férnek be az önkormányzat által diktált feltételekbe, és úgy tűnik, Egert sem akarja elhagyni minden szegény. Bérlakásjuttatás Az 1990-es évek elejéig Egerben a lakások egyötöde (19,8 százalék, lakás) az önkormányzat tulajdonába volt, amelyből a bérlakás privatizáció után már csak 3,2 (747 lakás) maradt. Ennek is több mint egy egyharmadát (38,2 százalék) speciális feltétélekhez kötötten lehetett bérbe venni. A lakásprivatizáció során a város megszabadult bérlakás hátralékosainak nagy részétől: a lakást (fel)vásárló kifizette a hátralék összegét, és a bérlőnek annyi pénzt jutatott ezentúl, amelyből egy falusi ingatlan kifutotta. Tulajdonképpen a bérlő vásárlási kedvezményei ( a lakás vételárát a forgalmi érték 40 százalékában álapították meg, ha valaki egy összegben kifizette ezt, további kedvezményként a vételár 40 százalékát kapta) átszállt a vásárlóra. A maradék 442 lakásban jórészt hátralékosok, bérleti joggal már nem rendelkezők, és idősek laktak. Tehát ezek a lakások jórészt kihalás vagy kilakoltatás révén üresednek meg, és kerülnek be az újraelosztás rendszerébe. Évente lakás üresedik meg átlagban. Ez igen kevés ahhoz, hogy a város a különböző indokkal tömegesen megjelenő igényeket kielégítse től a város 5 pályázaton nyert állami támogatást bérlakásépítésre. Így 172 lakással bővült a bérlakásállomány. Összes bekerülési költsége 838 millió ( 281 millió forint saját erő+ 557 millió forint állami támogatás. Egy lakás átlagban 4,9 millió forintba került. Ez az összeg 14

15 nem sok, ám a lakások túlnyomó részt nem haladják meg a 40 négyzetmétert. A felépült bérlakások csupán 37 százaléka (64 lakás) szolgál szociális bérlakásként, a többi (106 lakás) a magasabb jövedelműeket veszi célba. A bérlakások bérlőinek kiválasztásánál általános elv, hogy vizsgálják a kérelmezők egy főre jutó havi jövedelmét abból a szempontból, hogy meg tudják-e fizetni a lakással kapcsolatos költségeket és ezen felül marad-e pénzük megélhetésre. Továbbá az ifjúsági garzon, a fecskeház, a nyugdíjasház, a költségelvű lakás bérbevétele során óvadék letétele szükséges. Ezek olyan elővigyázatosságok, amelyek a hátralékba kerülést igyekeznek megelőzni. A szociális és az adósságkezelési bérbeadás esetén a 6 hónapos bérleti szerződéskötés szolgálja ugyanezt a célt. Az önkormányzati rendeletben foglaltak (1.sz. Összefoglaló táblázat) összességében azt mutatják, hogy a város vezetése inkább a magasabb jövedelműek 5 éves határozott idejű, átmeneti lakhatását preferálja, mint az alacsonyabb jövedelműek lakásproblémájának megoldását. Az ifjúsági garzonba (1970-es évek végén épült) és a fecskeházba még esélye sincs bejutni egy középiskolai, vagy annál alacsonyabb végzettségű pályakezdő fizetéssel rendelkező fiatal párnak, hiszen a lakásrezsi és a kötelező előtakarékosság levonása után nettó jövedelmük nem éri el a forintot. A fecskeház, amely 2004-ben indult (69 lakásból 40 felett az önkormányzat, 29 felett pedig a főiskola rendelkezik) szigorúbb feltételeket szab, hiszen a bentlakás ideje alatt a fiatal pár gyermeket nem vállalhat, annak érdekében, hogy fizetőképességüket megőrizzék. A garzonházi elhelyezésre pályázók száma között majdnem harmadára csökkent (10.sz. táblázat), és ezek több mint egyharmadát (36 százalék) is kirostálták a fizetőképességmegbízhatóság alapján az elbírálás során. Az évente bekerülők száma a kiköltözők számától függ. 11 év alatt összesen 453 gyermekes és gyermektelen fiatal párnak volt lehetősége a garzonházban lakni, és onnan kiköltözni. (Átlagban évente 41 család/pár.) 2003-ban és ben az átlagot meghaladó volt a beköltözők száma ban átadták a költségelvű bérlakásokat, amelyeket elsősorban a garzonosoknak ájánlottak fel ben pedig a garzonházi elhelyezés a fecskeház 69 férőhelyével bővült. (10.sz.táblázat) A garzonházban a bérlők cserélődését az önkormányzat nagyon fontosnak tartja. Ennek érdekében kiköltözésüket, illetve saját lakáshoz való jutásukat szinte kivétel nélkül maximális helyi lakáscélú támogatással ösztönzik. Tulajdonképpen ez kétszeres támogatást jelent esetükben. A nyugdíjasházban 89 egy és másfél szobás garzon lakások találhatók (1970-es évek végén épült), amely öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött egyedülállók és házáspárok elhelyezésére szolgál. Az épületben egy gondozási központ is működik, amelynek szolgáltatásait (házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek klubja) igénybe vehetik az itt élők. A helyi rendelet ebben az esetben a legszociálisabb, mert elvileg a nyugdíjasházba ezer forint nyugdíjjal is be lehet jutni, a lakásrezsi levonása után (kb.12 ezer forint) a nyugdíjminimum összegének kell megmaradnia megélhetésre. A gyakorlatban azonban előnyt élveznek azok, akik korábbi bérlakásukat visszaadják, vagy tulajdonukat megvásárlásra felajánlják az önkormányzat számára. Új lakó beköltözésére csak akkor nyílik lehetőség, ha halálozás következtében megüresedik egy lakás. 11 év alatt 517 pályázó igényelte ezt a lakásformát, melynek több mint fele nem felelt meg a rendelet szabályainak. A megfeleltek 15

16 (253 igénylő) közül is csak alig egyharmad (29,2 százalék) jutott lakáshoz. Valószínű, hogy a bejutás rendkívül alacsony esélye miatt az amúgy is kevés pályázó száma tendenciájában folyamatosan apadt az elmúlt években. Az önkormányzat bérlakások száma 2001-ben 462 volt (ifjúsági garzon, nyugdíjasház nélkül), amelyhez 2003-ban 26 építettek a korábban említett lakásépítési program keretén belül. Ezen belül szociális bérlakások (szociális alapon történő bérlakás) számát még meg sem tudjuk becsülni, mert a megüresedő bérlakások további hasznosításáról egy szűk kör dönt. A jobb minőségű lakások minden bizonnyal városi érdekből, vagy versenytárgyalás útján kerülnek újabb bérlőhöz. Az illetékes iroda nem rendelkezik konkrét statisztikai adatokkal, de elmondásuk szerint évente igénylőt tartanak nyílván, amelyből 5-10 család jut szociális alapon bérlakáshoz. A rendelet ebben az egy esetben nem rendelkezik arról, hogy a lakásrezsi kifizetése után mennyi egy főre jutó jövedelemnek kell megmaradnia, ennek ellenére a döntéselőkészítés során ez mégis gyakorlat. Íly módon még korlátozott nyílvánosságot (szociális bizottság) sem kap az igénylők tényleges száma, az előzetesen kirostált kérelmezők személyes kondíciói. Mivel ebbe a fekete dobozba lehetetlen belátni, ezért az egri SZETA munkatársa, aki részt vesz ezeken a bizottsági üléseken, nem tudja ezen családok érdekeit képviselni. A listára kerültek (évente család) tényleges lakáshozjutása sem egyszerű dolog, hiszen a rendelet szabályozza a számukra juttatható lakások szobaszámát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megüresedő lakás méretétől és számától függ a beköltözhetőség. Például, ha egy háromgyerekes család (5 fő) listán van, és az adott időszakban, évben csak másfél, kétszobás lakások szabadulnak fel, nem költözhetnek. A kilakoltatás gyakorlata még inkább fekete doboz, amely az önkormányzati bérlakásokban nagy hátralékot felhalmozókat érinti. A hátralékban maradást sok tényező eredményezte, de az önkormányzat cinikus magatartása is hozzájárult. Egyrészt azzal, hogy az érintett családok lakáscsere kérését (kisebb, alacsonyabb költségű) nem teljesítette, mert nem rendelkezett ilyen lakásállománnyal. (Az 1990-es évek elején megtisztították az átmeneti övezetet az ilyen lakásoktól, és üdülőövezetté fejlesztették.) Másrészt azzal, hogy a hátralékosokat kizárta a lakásfenntartási támogatás lehetőségéből. Az önkormányzat adósságkezelési programja az 1990-es évek végén elindult, amikor egy köztisztviselőre bízták ennek végrehajtását. A gyakorlatban ez úgy valósult meg, hogy a hátralékosokat rákényszerítették olyan magas összegű havi törlesztésre és rendszeres rezsi fizetésre, amely jóval meghaladta fizetőképességüket. Ennek következtében 2-3 hónap múlva feladták a kisérletezést. Közben a lakók elveszítették bérlői jogaikat, és csak lakáshasználókká váltak. Ezzel párhuzamosan a város komfort nélküli lakásokat vásárolt olcsón (főleg a felnémeti városrészen), és megkezdte a hátralékosok átköltöztetését ezekbe az ingatlanokba igen korlátozott számban. Az ingatlanárak emelkedése miatt 2000-től az önkormányzat különböző épületeket (garázs, műhely) alakít át félkomfortos lakásokká igen korlátozott számban, amelybe csak néhány hátralékost tud elhelyezni. Másik megoldásként, egy évi- másfél évi albérletnek megfelelő összeget kínál fel a gyermekes családoknak azért, hogy költözzenek ki a lakásból, és van olyan, akit egyszerűen utcára tesznek. Az önkormányzat azzal érvvel és fenyeget minden esetben, hogy nincs elhelyezési kötelessége. Sajnos a kilakoltatás, átköltöztetés folyamatában nem tudunk jogokat, érdekeket képviselni, mert az érintettek azt hiszik eleinte, hogy jól jártak, és már csak akkor fordulnak hozzánk, amikor már nagy a baj, például a családok már lelakták az albérleti pénzt, és nem tudnak tovább albérletet fizetni. 16

17 42/2004. (XII.17) sz. rendelet a bérlakások bérbeadásának szabályairól 16/2003. (IV.04.) sz. rendelet A lakáshozjutás helyi támogatásának rendjéről Helyi lakáscélú támogatás/ Ifjúsági garzon Fecskeház nyugdíjasház Szociális alapon történő bérbeadás Költségelven történő bérbeadás Vá bér Cél Első lakáshozjutók támogatása, nagycsaládosok minőségi cseréje Önálló lakáshozjutás segítése Nincs megfogalmazva Nincs megfogalmazv a Nincs megfogalmazva Nincs megfogalmazva - - Hozzáj utás módja Feltétel ek Támog atás mérték e Felhasz nálható Pályázat évente négy alkalommal - max. jöv.: nettó 1fő/nyugdíj min 3x = Ft - lakásnagysá g 12/2001. (I.31.) korm.rendel et alapján - vásárlás esetén 45 %, új lakás, bővítés esetén 40 % önerő megléte Max.:500 e kamatmentes kölcsön, 500 e támogatás Új lakás építéséhez, használt lakás vásárláshoz Pályázat évente egy alkalommal - kötelező lakáscélú előtakarékos ság ( Ft/hó) - 35 év alatti, gyermektele n, max. 2 gyermekes családok - max. 4 fő költözhet - lakásrezsi, előtakarékos ság levonása után az 1 fő/havi jöv. Min Ft legyen (nym. 1,5 x) Egy szobás vagy másfél szobás lakás Bérleti jogviszony 5 év+ 1 év Pályázat évente, ill. megüresedéskor - kötelező lakáscélú előtakarékos ság ( Ft/hó) - 35 év alatti gyermektele n párok - 35 év alatti főiskolai hallgatók, oktatók - lakásrezsi, előtakarékos ság levonása után az 1 fő/havi jöv. Min Ft legyen (nym. 1,5 x) (kivétel főiskolai hallgatók) - mindkét félnek kereső tevékenységet kell folytatnia Egy szobás vagy másfél szobás lakás Bérleti jogviszony 5 év Pályázat évente egy alkalommal - öregségi nyugdíjkorhatár - egyedülálló és házáspár - önmagát képes elltáni segítséggel - közösségi együttélésre alkalmas - lakásrezsi levonása után 1fő/ havi jöv. Min Ft. Egy szobás, vagy másfél szobás lakás Bérleti jogviszony határozatlan idejű Pályázat évente egy alkalommal - jövedelmi határ: - Család esetében Ft nettó jöv./fő (nymnym.2,5x) - egydülálló esetében Ft nettó jöv. ( nym. nym. 3,5x) 1 fő=egy-másfél lakószoba 2 fő=egy-két szoba 3 fő=másfél-két és fél lakószoba 4 fő=kettő-három szoba további 1 fő= fél szoba Bérleti jogvoszony határozott idejű: 6 hónap- 5 év, amely meghosszabbítható Versenytárgyalás -bérleti dj levonása után 1 fő/ havi jöv min FT (nym.1,5 x) -vállalt bérleti díj egyösszegű előre megfizetése -köztartozással nem rendelkezik négyzetmétere s lakások - bérleti jogviszony a megfizetett bérleti díj erejéig Pál eljá egy - n egy - n me - a érd ren éle fen 17

18 Bérleti díj (2005.j úl.1.- től) Egyéb Összes rezsi/hó 113 Ft/négyzetméter/ hó (távfűtésbe bekapcsolt összkomfortoslak ás) 10 havi lakbérnek megfelelő óvadék letétbe helyezése ezer Ft között + 20 ezer Ft előtakarékosság 200 Ft/ négyzetméter/hó (egyedi fűtésű lakás) 10 havi lakbérnek megfelelő óvadék letétbe helyezése ezer Ft + 26 ezer Ft előtakarékosság 113 Ft/ négyzetméter/h ó (távfűtésbe bekapcsolt összkomfortos lakás) 10 havi lakbérnek megfelelő óvadék letétbe helyezése ezer Ft/hó Összkomfortoskomfortos: 188 Ft Félkomfortos: 68 Ft Komfort nélküli: 46 Ft Szükséglakás: 21 Ft/négyzetméter/hó változó - meghosszabbít ható újabb versenytárgyal ás során 533 Ft/négyzetméter/hó 3 havi lakbérnek megfelelő óvadék letétbe helyezése ezer 533 Ft/ r/h A lakhatás megőrzésének segítése Adósságkezelés A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló évi III. törvény rendelkezik az adósságkezelési szolgáltatásról. Ennek a diszkrecionális támogatási formának az odaítélését a törvény a települési önkormányzatok jogkörébe utalja, de a jogosultság általános feltételeit megszabja. Eszerint az a család vagy személy részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban, akinek adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és amely adósság közüzemi díjtartozásból (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatási, víz- és csatornahasználati díj és szemétszállítási díj), közösköltség-hátralékból, lakbérhátralékból vagy hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből származik, és hat hónapnál régebbi, illetve ez a tartozás a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapon belül keletkezett. További feltétel, hogy a háztartás egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg azt a határt, amelyet az önkormányzat állapít meg. Ezt az összeghatárt az önkormányzatnak kötelessége úgy megállapítani, hogy az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő személy esetében 200%-ánál ne legyen alacsonyabb. A támogatásban részesülő egyénnek vagy családnak olyan lakásban kell laknia, amelynek mérete és minősége nem haladja meg az adott településen minimálisként elfogadottat. Az adósságkezelés időtartama maximum 18 hónap, amely egyszeri alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át, és összege maximum 200 ezer forint lehet. A törvény kimondja továbbá, hogy települési önkormányzat csak akkor nyújthat adósságkezelési szolgáltatást, ha erről rendeletet alkot, saját forrást különít el hozzá, és adósságkezelési tanácsadást működtet. Eger Megyei Jogú Város a helyi szociális és gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendeletében határozza meg az adósságkezelési támogatás jogosultságának feltételeit. A támogatásokra való jogosultság általános feltételeként jövedelmi határokat rögzít, amelyek a következők: 18

19 jövedelemmel nem rendelkező személy (ilyen esetben, vagy akkor ha a jövedelme túl alacsony, be sem tud lépni az adósságkezelési programba) olyan egyedül élő személy, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 260%-át (2005-ben Ft.), és (az igazolt lakásfenntartási- és a rendszeres gyógyszerkiadások levonása után) nettó havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 30%-kal megemelt összegét ( Ft.). maximum háromfős háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem nem lehet nagyobb, mint az öregségi nyugdíjminimum 225%-a (2005-ben Ft.), és (az igazolt lakásfenntartási-és rendszeres gyógyszerkiadások levonása után) nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 20%-kal megemelt összegét ( Ft.). négy vagy több tagú háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét (2005-ben Ft.), és (az igazolt lakásfenntartási-és rendszeres gyógyszerkiadások levonása után) az öregségi nyugdíjminimum összegét ( Ft.). a kérelmező vagyona nem haladhatja meg az önkormányzat által meghatározott mértéket. (A rendelet szerint vagyonnak minősül az az ingatlan, jármű vagy gépi meghajtású termelő-és munkaeszköz, illetve vagyoni értékű jog, amelyek forgalmi értéke nagyobb, mint az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének ötvenszerese. Nem tekinti vagyonnak a támogatás odaítélésének elbírálásakor azt a lakást, amelyben az érintett személy vagy család lakik, és azt a gépjárművet, amely az egyén számára mozgáskorlátozottsága miatt szükséges.) További, a helyi rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek, amelyek speciálisan az adósságkezelési támogatásra vonatkoznak: a kérelmezőnek a hátralékkal terhelt lakásban jogszerűen kell laknia, a lakásfenntartási-és rendszeres gyógyszerkiadások, és a havi adósságtörlesztés levonása után a havi jövedelemnek biztosítania kell a megélhetést. Az önkormányzat szerint a havi jövedelem akkor biztosítja a megélhetést, ha a szociális támogatásokkal együtt egyedül élő esetén eléri az öregségi nyugdíjminimum 110%- át, maximum háromfős háztartás esetén a 100%-át és négy vagy több fős háztartás esetén a 80%-át. annak a lakásnak a mérete, amelyben a kérelmező egyén vagy család lakik, három fő esetén nem haladhatja meg a másfél szobát, négy személy esetében a két szobát, és őt vagy több fő esetén a három szobát. (Kétszobás lakás akkor is támogatható, ha a benne lakók száma nem éri el a négy főt, de legalább egyikük nyugdíjas vagy eltartott kiskorú.) (Nagyon szigorú ez a feltétel, hiszen ha az általánosan elfogadott lakásméretet és szoba számokat nézzük, akkor például három főnek igen kevés a másfél szoba. Rugalmatlanságról, és a gyakorlati nehézségek nem ismeretéről tanúskodik ez.) Az önkormányzat ahogy a Szoc. Tv. is rendelkezik vizsgálja az egyéni felelősséget, azt, hogy az adósság önhibán kívül keletkezett-e. Akkor tekinti önhibán kívülinek a felhalmozódott tartozást, ha a kérelmező jövedelme az általános feltételként rögzített jövedelmi határoknál legalább 20%-kal alacsonyabb volt, és a lakásfenntartási kiadások nem haladták meg az indokolt mértéket. (15. -hiányzik a melléklet!) Szintén a Szoc. Tv. szerint határozza meg az önkormányzat az adósságcsökkentési támogatás felhasználásnak lehetőségeit (lakáscélú banki kölcsön, közüzemi díjtartozások, gáz, víz, csatorna, áram, távhőés szemétszállítási díj, lakbér, közös költség), a hátralék minimális értéket (50 ezer Ft.) és az időkereteket (legalább hat havi tartozás, az ennél magasabb összegű tartozásból legalább hat havi a kérelem benyújtása előtti 18 hónapban keletkezett). A helyi rendelet hasonlóan a 19

20 törvényhez elvárja, hogy a támogatást igénybe vevő az adósság minimum 25%-ának visszafizetését vállalja, amelyet kifizethet egy összegben (ha egy összegben vagy maximum hat hónap alatt törleszt, akkor előnyben részesül) vagy részletekben. Az adósságcsökkentési támogatás felső határát a törvény megszabja (200 ezer Ft.), a szolgáltatásba bevont adósság felső határának megállapítását viszont az önkormányzat jogkörébe utalja. Ez Eger esetében 600 ezer Ft. A törvény rendelkezik arról, hogy az adósságkezelés 18 hónapos időtartama egyszeri alkalommal hat hónappal meghosszabbítható, amely azonban nem szerepel Eger város önkormányzati rendeletében. (Az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Irodáján azt az információt adták, hogy a 18 hónap maximum három hónappal hosszabbítható meg, utána szerződésbontásra kerül sor, amely a támogatás visszafizetésével jár.) Az adósságkezelési tanácsadáson való kötelező részvételről való gondoskodást szintén önkormányzati hatáskörbe utalja a törvény, amelyet Eger a Családsegítő Intézet által old meg. (Az Északi-városrész panel-lakótelepén működő családsegítő csoport feladata ez.) Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatal Egészségügyi és Szociális Irodájára folyamatosan lehet benyújtani, amelyeket az Iroda előzetes véleményezésre és az adósságkezelési tanácsadás megindítása érdekében továbbküld a Családsegítő Intézetnek. Az adósságkezelési szolgáltatásról a Családsegítő Intézet az adósságcsökkentési támogatás folyósítása előtt a kérelmezővel megállapodást köt. Ennek értelmében a támogatás csak akkor folyósítható, ha a kérelmező a kérelem elbírálása és a támogatás folyósításának teljes ideje alatt igénybe veszi a Családsegítő Intézet adósságkezelési tanácsadását, és az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló jogerős határozat alapján szerződést köt a hitelezővel a tartozás megfizetéséről. A támogatás megítéléséről a polgármester határozattal dönt. A támogatás odaítélése érdekében a kérelmezőnek szükséges bizonyítania a rendeletben meghatározott feltételek szerint azt, hogy önhibáján kívül került ilyen helyzetbe. Az önkormányzat a benyújtás évét és az azt megelőző évet vizsgálja, és elsősorban akkor állapít meg önhibát, ha az ügyfél jövedelme nem változott, és a vizsgált időszakban semmilyen körülmény nem változott (gyermek születés, haláleset, betegség stb.). A gyakorlatban nem történt még önhiba miatti elutasítás. A támogatást elsősorban azoknak nem ítélik meg, akik alacsony jövedelmük miatt nem tudnak belépni a programba. Az Egészségügyi és Szociális Iroda szerint akkor is megadják a támogatást, ha az adós alkalmi munkából származó jövedelmére alapozva vállalja a feltételeket. A Családsegítő Intézet már csak akkor kapcsolódik be a folyamatba (környezettanulmány), mikor az ügyfél jogosult lesz az adósságkezelési támogatásra. A gyakorlatban az adósságkezelési szolgáltatásról az arra rászorulók a helyi tömegkommunikációs eszközökön keresztül értesülhetnek, illetve az Interneten is találhatnak róla információkat, amely persze éppen számukra nem hozzáférhető. A helyi közüzemi szolgáltatók és az EVAT Rt. automatikusan informálja tartozást felhalmozó ügyfeleit a szolgáltatásról, és a Családsegítő Intézethez irányítja őket. Általánosságban azonban elmondható, hogy a programba belépni szándékozók jelentős része nem rendelkezik pontos információkkal, nincs tisztában a feltételekkel, a szerződésben vállaltakkal, tehát az információszolgáltatás nem elég hatékony és célzott. Az adósságkezelési szolgáltatás jelenlegi formájában áprilisában indult el. Azóta 42 fő kérelmezte a támogatást, amelyből harmincan kaptak kedvező elbírálást. Többségük az Északi-lakótelep panel-lakásaiban él, ahol a hátralékot, túlnyomórészt, a magas távfűtési 20