ÚTMUTATÓ A DEFENZÍV VEZETÉSHEZ

Átírás

1 ÚTMUTATÓ A DEFENZÍV VEZETÉSHEZ MINDIG FELKÉSZÜLTEN KELL FOGADNI A VÁRATLANT. A BIZTONSÁGOS KÖZLEKEDÉS EGYIK LEGFONTOSABB FELTÉTELE AZ ELŐRE LÁTÓ DEFENZÍV VEZETÉS. A DEFENZÍV VEZETŐ FOLYAMATOSAN TUDATÁBAN VAN ANNAK, AMI AZ ÚTON KÖRÜLÖTTE TÖRTÉNIK, ÉS TUDATÁBAN VAN SAJÁT ÁLLAPOTÁNAK Mire figyelj? 1) Elindulás előtt. A KRESZ által előírtak szerint: 1) Elindulás előtt. Mindenképp ismereteket szerezz az útvonalról. 2) Légy tisztában a járműved adta lehetőségek határairól. 3) Folyamatos tanulás (KRESZ, helyi szokások) 4) Kontaktus. Helyes vezetési módszer kiválasztása, látható, látó és várható. 5) Vezetéstechnikai tanácsok A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések 3. (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani; b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni; c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. (2) A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A járművezetés személyi feltételei 4. (1) Járművet az vezethet, aki a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs; b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. (2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg. (3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. A járművek közlekedésben való részvételének a feltételei 5. (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van; b) amely a jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel, és c) amely az utat és tartozékait nem rongálja és nem szennyezi. (2) A vezető, mielőtt a járművel a telephelyről (garázsból stb.) elindul, köteles a kormányberendezés, a fékberendezés, a gumiabroncsok, valamint a kötelezően előírt világító- és fényjelző berendezések állapotát (működését) - az adott körülmények között indokolt módon - ellenőrizni. (3) Ha a jármű az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek nem felel meg; a) az üzemben tartó nem engedheti meg, hogy a vezető a járművel elinduljon és az elindulást köteles megakadályozni; b) a vezető a járművel nem indulhat el és az elindulásra vonatkozó utasítás végrehajtását köteles megtagadni. (4) A jármű hatósági engedélyét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania. (5) A hatósági jelzést a járművön jól olvasható állapotban kell tartani, azt megváltoztatni vagy letakarni tilos. (6) A külföldre távozó magyar rendszámú gépjárművet - a "H" betűt feltüntető - államjelzéssel kell ellátni. (7) A Magyar Köztársaság területén csak olyan külföldi rendszámú gépjármű közlekedhet, amelyet a rendszámot kiadó állam jelzésével elláttak. (8) Rendkívüli időjárás, természeti körülmények (havazás, jegesedés, árvíz stb.) esetén a közúti járműveknek a Magyar Köztársaság területére történő beléptetése - külön jogszabály alapján - feltételhez köthető vagy korlátozható. Ha tehát a feltételek adottak, akkor gondold át az útvonalat! Tervezz kerülő utakat is az esetleges dugók, útlezárások miatt! Ha kell térképes leírásokat is szerezz be. Ha letérsz az útról, vagy ismeretlen helyen elveszíted a tájékozódást, akkor állj meg a következő lehetséges helyen, ahol ezt megteheted és úgy tájékozódj! Tervezd meg az időbeosztást is!

2 Hagyj elegendő időt az utazásra! Dolgozd ki a távolságot és a valódi átlagsebességet a várható út és forgalmi viszonyok alapján! Mindig tervezz némi időt olyan váratlan eseményekre, mint egy forgalmi dugó, váratlan intézkedés, vagy rossz idő! Légy figyelemmel a jármű üzemanyag-tartalékára is! Töltsd fel a szélvédőmosó tartályát, még akkor is, ha szép az idő! Ügyelj a jármű utasainak (gyermekek) és rakományainak a helyes rögzítésére! Szükség esetén vigyél magaddal rögzítő elemeket! Legyen nálad legalább annyi láthatósági mellény, ahányan utaztok a járműben (ez nem előírás, hanem biztonságos és olcsó). Jelöld meg járműved, ha gyermeket szállítasz (matrica, mágneses matrica)! Mindig használj biztonsági övet! Legyen nálad mobiltelefon, hogy szükség esetén segítséget tudj kérni (és a segítség telefonszámai)! Az esetleges későbbi problémák elkerülése érdekében tarts magadnál egyszer használatos fényképezőgépet! Télen legyen nálad jégoldó spray és meleg ruházat (van aki kiskabátban vagy pulóverben utazik, mert a kocsiban úgyis meleg van) 2) Légy tisztában a járműved adta lehetőségek határairól. Milyen fékhatást ér el az adott terhelés és útviszonyok mellett? Milyen gyorsulási képességekkel rendelkezik a különböző terheléseknél? Milyen fogyasztási norma jön ki a különböző terheléseknél? Hogyan viselkedik rendkívüli helyzetekben (széllökések, oldalcsúszáskor, )? Milyen jelző és világító berendezések vannak a járművön, és azok kezelése hogyan történik? Mekkora helyre képes beparkolni? (én kiszállok és ha tudok 5 lépést tenni két kocsi közt, akkor biztos beférek, különben el sem kezdek parkolni). Legyél tisztában azzal, hogy mekkora helyre vagy képes leparkolni! Milyen a jármű állapota? 3) Folyamatos tanulás (KRESZ, helyi szokások) Kísérd figyelemmel a KRESZ változásait! Folyamatosan frissítsd meg a halványuló KRESZ tudásod! Használj KRESZ teszt programot! Vedd figyelembe a kialakult helyi szokásokat, hogy elkerüld a konfliktust és a balesetet! Ha van lehetőséged vegyél részt oktatáson, továbbképzésen, vezetéstechnikai gyakorlaton! Vedd figyelembe a járulékos szabályokat is (közvetett információk alapján érvénybe lépő szabályok) ha ezt a táblát látod:

3 A kevés sávhely miatt megállni tilos: Az észlelhetőség miatt megállni tilos: Különösen veszélyes hely miatt megállni tilos: és előtte, Az előírt menetirány miatt megfordulni tilos: Tolatni tilos: utóbbinál az útkereszteződésben. Járművel behajtani tilos, vagy erősen korlátozott a behajtás: Korlátozott behajtási és parkolási tilalom: Előzni tilos: Sebességkorlátozás kezdete:

4 4) Kontaktus. Helyes vezetési módszer kiválasztása, látó, látható és várható. Gyalogosokkal, kerékpárosokkal és gyermekekkel kapcsolatban mindig készen kell állnod váratlan eseményekre! De általánosságban is igaz, hogy mindig keresd a kontaktust a közlekedés többi résztvevőjével! Miért legyél óvatos? Gyermekek: Ha játszó gyermek van az úttest közelében, akkor a játék hevében váratlanul kiszaladhat. Ha áthaladásra várakozik, még az is lehet, hogy néz minket, mégis lelép elénk. Ugyanis nem alakult még ki a közlekedési látása (nem érzékeli a közeledő jármű sebességét a jármű növekedéséből. Felnőtt gyalogosok: Ha láthatóan idős, akkor valószínűleg már nem lát jól (lehet, hogy feléd néz, de már nem lát odáig), gyenge reflexek. Ha fiatal, akkor sem biztos, hogy jól lát (neki nem kell orvosi vizsgálat a közlekedéshez) Ha imbolyog, esetleg ittas, abszulut kiszámítatlan! Ha kell, lépésben menjünk el mellette! Légy udvarias a gyalogosokkal szemben, de ne hozd őket veszélyhelyzetbe azzal, hogy olyankor biztatod lelépésre, amikor a másik sávban éppen szabálytalanul elmennek melletted! Kerékpáros, motoros: Tarts megfelelő oldaltávolságot (ha képzeletben oldalra fektetjük, akkor is elférjünk) előzésekor, kikerülésekor! Figyeld a mozgását, ne hogy hirtelen balra kanyarodjon! A kis kilengés, a hátrapillantás jelentheti az irányváltást is! Vezetési módszer kiválasztása: A vezetési taktikát mindig az időjárás, az útviszonyok, a szállított tömeg és a többi résztvevő magatartásának figyelembevételével válaszd meg! Amikor fáradt, vagy álmos vagy, ne vezess! A düh vagy az idegesség, csökkenthetik az éberséged és az ítélőképességed! Látó vezető: Ne indulj el, ha a jármű ablakai nincsenek rendesen letisztítva, ne sajnáld erre az időt! Télen még melegszik is a motor addig. Ne feledd, csak akkora sebességgel közlekedj maximum, hogy a féktávolság ne haladja meg a belátható úthosszt! Ha rosszak a látási viszonyok, használd a ködlámpáját is! kb.: 25 m-re így jobban látsz, ennél többre van állítva, akkor valószínűleg már szabálytalan lesz. Ha az idő annyira rossz, hogy lehetetlenné válik a biztonságos vezetés (nem látsz megfelelően), inkább húzódj le az útról és állj meg! Használd a helyzetjelző lámpákat (szélsőséges esetben tompított fényszórót), és ha van a hátsó ködlámpát is ha utolsó vagy. Ne nézz bele a szembe jövő jármű reflektorába, mindig csak mellé, mert akkor egy darabig semmit sem fogsz látni! Nappal, ha süt a nap, használj napszemüveget (nagyságrendekkel legjobb a polaroid szűrővel ellátott) Éjjel és ködben, ha van, használj éjszakai vezető szemüveget vagy nem sötétített polaroidot! (tompítja a vakítást) Éjjel, lakott területen kívül, ha csak tompítottal tudsz közlekedni (jönnek szemből és nem világítják be a te részedet), csökkentsd a sebességét ~ 65 km/h-ra, ekkor a fékút közel a tompított által bevilágított rész. Csak akkor látsz igazán, ha a vezetésre figyelsz (nem beszélgetsz, nem a rádióra figyelsz)

5 Látható közlekedő: Mitől nem lenne látható? Ha a látási viszonyok csökkennek: sötétedés kezdete, vihar kialakulása, sűrű eső, hóesés, köd, hátulról sütő nap, porfelhő, füst, stb A ködlámpa akkor is jó lehet, ha te nem látsz vele többet, de téged jobban érzékelnek. Elsőt lakott területen belül 150 méter látótávolság alatt (~ 6 lámpaoszlop), lakott területen kívül 400 méter látótávolság alatt (előzési úthossz)! Ha utolsó vagy a sorban, akkor az előbb említett esetekben használd a hátsó ködlámpát! Ha utolérnek, akkor kapcsold ki, mert nagyon zavaró hosszútávon így vezetni a mögötted levőnek! Ha vizes úton, nagy sebességgel haladsz (pl.: autópálya), akkor kapcsold be a hátsó ködlámpát, mert a kialakult vízfüggöny elnyeli a normál világítást. Ha zavaró ne használd az első ködlámpát, ha utolértél egy járművet és 25 m alá esett a követési távolság! Könnyen meggyőződhetsz a helyes lámpa használatról, ha megfigyeled, hogy hogyan látod jobban a többi járművet. És ha jobb, akkor kapcsolj te is lámpát az előírásokon túlmenően is (pl.: hátad mögött van a nap ekkor te csak egy árnyék vagy)! Ha kiég valamelyik (nem azonnal kicserélős!) lámpa izzója, akkor mihamarabb cseréld ki és pótold a tartalékot! Kontaktus: Ahhoz, hogy legalább a szándék érthető legyen, alapfeltétel, hogy legyen kontaktus a közlekedő partnerek között. Határozott mozdulattal jelezzük a szándékunkat: az elsőbbségről való lemondást, az elsőbbség megadást az udvariasságot! Függönyök és fóliák "A személygépkocsi ablakain - kivéve a lakófelépítmény ablakait menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fólia, üvegre felhordott fényelnyelő vagy fényvisszaverő réteg, stb.) alkalmazni, amely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást megakadályozza.". A hővédő- UV-biztonsági fóliázás azonban bizonyos mértékig megengedett: szélvédő 75%, első ajtók 70%, hátsó ablak 70%, hátsó ajtók bármekkora fényáteresztőségét kell biztosítani. Megoldás tehát van, ezért maradjunk a szabályok keretein belül, ne okozzunk kellemetlenséget másoknak. 5) Vezetéstechnikai tanácsok. Fényjelzések: hosszú fénykürt vigyázz jövök (fejezd be az előzőst; vigyázz előznek engedd el; lehetőséged van elengedni, tedd meg; ) rövid jelzés általános jelzés + kézjelzések körkörös kézjelzés (TRAFIPAX, balest) előre, lemutató kézjelzés (nem világít a lámpád) hosszan tartó, sok-sok rövid jelzés Állj meg, mert nagy baj van (defekt, rakomány, ajtó, ) Körülöttünk közlekedők érzékelése (a megfelelő világítás ): Figyelj a veszélyekre és készülj fel a forgalom mozgásaira. Tarts távolságot, alkalmazd a "Két másodperc szabályt". A jó minőségű úton figyeld az előtted haladó járművet, amint elhalad egy útjelző, lámpaoszlop, fa stb.

6 mellett, mond azt: "Biztonságos vezetés egy", Biztonságos vezetés kettő". Ez két másodpercnek felel meg. Ha ugyanazt az útjelzést vagy tárgyat két másodpercen belül hagyod el, LASSÍTS, túl közel vagy az előtted haladó járműhöz. Ha az útviszonyok rosszak, az út vizes vagy nem megfelelő minőségű, a biztonságos követési távolság jóval nagyobb. Legalább négy másodperc előnyt kell hagynod az előtted haladó autónak. Ha egy autó megelőz, feltétlenül tarts megfelelő követési távolságot. Szükség esetén még lassíts is le. Biztonságos féktávolságok: Sebesség Jó körülmények(6-os lassulás) Rossz körülmények(3-as lassulás) 50 km/h 29 m 45 m 90 km/h 75 m 127 m 130 km/h 142 m 250 m Követési távolság 27. (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni. Reakcióidő alatt megtett út a már nem biztonságos követési távolság! Sebesség s reakcióidő alatt 50 km/h 13 m 90 km/h 23 m 130 km/h 33 m Frontális ütközések elkerülése: Készülj fel a szembejövő járművek okozta lehetséges veszélyekre. Ha esetleges veszélyt érzékelsz, csökkentsd a sebességet, adj fényjelzést ilyenkor hosszú fénykürt(a hangjelzést nem hallják). Húzódj le a lassító sávba vagy az útpadkára (de vigyázz, mert annak állapota ronthat is a heélyzeteden). Haladj a külső sávban, ne a belsőben. A hátulról való ütközés elkerülése: Figyeld a mögötted haladó járműveket és azok mozgását! Használd a visszapillantó tükröket gyakran, hogy mindig tudd mi van mögötted (nagy sebességgel érkező jármű, akár néhány másodperc alatt megváltoztatja a közlekedési helyzetet). Ha túl közel kerül hozzád a mögöttes jármű (követési távolság be nem tartása), akkor ha tudsz jelezz féklámpával fékezés nélkül! Mindig add meg a megfelelő jelzést mielőtt irányt változtatsz, ne a végrehajtás pillanatában jelezz. Csak fokozatosan állj meg (normál körülmények). Ha vészhelyzetben megállsz, használja a helyzetjelző világítást és a vészvillogót. Ha autópályán veszélyesen lelassul a forgalom, vagy megáll, akkor feltétlenül kapcsold be az elakadásjelzőt, amíg a mögötted érkező is be nem kapcsolja! Útkerszteződés, elágazás: Legyen tisztában azzal, hogy melyik úton halad, és tervezzen előre. Az elágazásoknál lassítson, és legyen felkészülve bármilyen rendkívüli eseményre. A végrehajtás előtt időben jelezze szándékát a megfelelő irányjelzéssel, és váltson a megfelelő sávba. ha lassító sáv vagy kanyarodó sáv van, akkor ha teheti csak akkor fékezzen, ha már sávot váltott! Az útját keresztező mindkét irányba nézzen körül, és adjon utat az elsőbbséggel rendelkező forgalomnak. Előzés: Mindenek előtt tedd fel magadnak a kérdést: Szükséges-e az előzés? Várj, amíg biztonságosan nem előzhetsz! A biztonságos előzési hosszhoz kétszeres belátási távolság

7 szükséges! Figyelj előre és a visszapillantó tükrök segítségével, figyelj hátra is, különösen figyelj a " holttérre" is, ezért nézz ki oldalra is! Kezdj indexelni időben az előzés előtt. Majd ismét győződj meg, hogy más nem kezdett előzésbe! Az előzés befejezésekor indexelj és térj vissza a megfelelő sávba. Városi vezetés: Ne legyen a mozgásod megtévesztő! Jobbra tartási kötelezettséged van, de a sávon belül az szolgálja a biztonságot, hogy annak a közepén haladsz, ha az egyébként az nem alkalmas a párhuzamos közlekedésre. Ugyanis ekkor van tartalékod a mozgásban balra és jobbra is a külső negatív hatások elhárításához. Ha foltot, árnyat látsz, akkor villants, ha lehet, ha nem, akkor lassíts! Ha van valami az úton, akkor ne hajts rá, mert nem tudhatod mi van alatta (szabályok szerint kerüld ki, vagy közöld meg )! Legfontosabb a közlekedési szabályokat nem ismerőkkel a megfelelő kontaktus kialakítása! A városi forgalomban történő vezetés fokozottabb odafigyelést, alkalmazkodást, cselekvést igényel. Vegyük fel a forgalom ritmusát, lassú haladásunkkal ne akadályozzuk a forgalmat. Forgalmi jelzőlámpa felé közeledve, ha az már huzamosabb ideje zöldet jelez, számítsunk a jelzési kép változására, ezért, ha meg kell állni azt ne vészfékezéssel tegyük. Piros-sárga jelzésnél már kapcsoljunk = ne várjuk, hogy a "zöld még zöldebb legyen" - és miután meggyőződtünk arról, hogy a keresztirányú forgalom megállt, erőteljes gyorsítással hagyjuk el a kereszteződést. Gondoljunk arra, hogy a mögöttünk lévők is szerelnének áthaladni azon. Kanyarodás előtt időben soroljunk át a megfelelő sávba, a sávváltást magunk is segítsük elő, ellenkező esetben torlódást okozhatunk Az előzés városban is veszélyes manőver. Csak akkor előzzünk, ha annak feltételei biztosítottak, és ha belekezdtünk igyekezzünk azt minél gyorsabban befejezni. Amennyiben "dugóba" kerülünk, ne türelmetlenkedjünk, ne dudáljunk, mert értelmetlen, helyette - ha tehetjük - hajtsunk be egy mellékutcába és így hagyjuk el a kritikus útszakaszt. Országúti vezetés: Az autópályára való felhajtáskor már előre figyeld, kitekintésekkel, a forgalmat. Keresd a bekapcsolódási pontot, gyorsíts, jelezd a bekapcsolási szándékod már jó előre. Tartsd a többiek által kialakított menetsebességet! Ha ez gyorsabb, mint a megengedett, akkor válts a szélső sávba, és csak ott kezdj lassítani. Ha teheted, ne tartsd fel a gyorsabbakat, még ha azok szabálytalanok is, de, csak ha teheted (ha tudsz biztonságosan sávot váltani)! Nagyméretű jármú mellett elhaladva számíts a széllökésekre. Ne feledd, lakott területen kívül jobbra tartási kötelezettség van (több sáv, autópálya irány a szélsősáv)! Követési távolságnál tartsd be a 2 másodperc szabályt! Figyelj az útjelzéskre és tartsd be a sebességkorlátozást! Hosszabb úton legalább 2 óránként tarts pihenőt, mozgasd meg magad! A jobbratartás és a párhuzamos közlekedés A közúti közlekedés egyik legfontosabb alapelve a jobbratartási kötelezettség, amely bizonyos kivételektől eltekintve a párhuzamos közlekedésben is érvényes. A KRESZ tételesen meghatározza, hogy mely járművek mikor és hol térhetnek el ettől párhuzamos közlekedés esetén.

8 A szabályozás egyértelmű, a szabály alkalmazásával azonban gondok vannak. Gyakori, hogy a teherautók indokolatlanul folyamatosan igénybe veszik a belső sávot, akadályozva ezzel a forgalom áramlását. Ugyanezt teszi az utánfutót vontató személygépkocsik zöme is, megfeledkezve arról, hogy ez a járműkombináció már nem minősül személygépkocsinak, hanem járműszerelvény. A nagyobb jármű gátolja az előre látást, akadályozza a forgalom áttekinthetőségét. Gond van a párhuzamos közlekedésre kijelölt lakott területen kívüli utak igénybevételével is. A személyautósok szinte mindegyike úgy hiszi, - mint lakott területen - itt is haladhat a belső sávban, holott itt már csupán folyamatos előzés céljából lehet ott közlekedni. A mérsékelt sebesség" A KRESZ-ben többször is előforduló mérsékelt sebesség" mint előírás voltaképpen relatív sebesség korlátozás. Azt jelöli, hogy a vezető az adott forgalmi, vagy más körülményekhez addig alkalmazott sebességhez képest csökkentett tempóban haladjon tovább. Ily módon kell pl: megközelíteni a vasúti átjárót és a kijelölt gyalogosátkelőhelyeket. Azt, hogy az alkalmazott sebesség mikor elfogadható, minden esetben a konkrét helyzetből kiindulva kell megállapítani: Kijelölt gyalogos-átkelőhelyhez közeledve, ha ott gyalogosok közlekednek, az adott látási, időjárási és útviszonyokat, stb. figyelembe véve a jármű sebességét oly mértékben kell csökkenteni, hogy szükség esetén meg tudjunk állni. Az útra engedélyezett felső sebességhatárhoz közeli tempóban való haladás akkor fogadható el, ha gyalogos nincs az átkelőn és a közelben, sőt reális értékelés alapján mire odaérünk nem is várható gyalogos megjelenése. A lényeg: ezeken a helyeken a sebességet minden esetben csökkenteni kell, ám annak mértéke az adott körülmények függvénye. Vezetés kanyarban: Útkanyarban a járműre a centripetális erő hat, ennek negatív hatása azt mindig kifelé nyomja a kanyarból. Ez az erőhatás négyzetesen arányos a sebességgel az azonos sugarú ívben kétszer nagyobb sebességnél négyszer nagyobb a centripetális erő, azaz pl. egy 1100 kg súlyú autóra 100 m. sugarú ívben 50 km/h-nál 2122 N, 100 km/h sebességnél 8489 N nagyságú erő hat. Egy ilyen autó tapadóerejét száraz betonúton kb N nagyságúra tehetjük, ami azt jelenti, hogy 100 km/h sebességnél a lesodródás biztosan be fog következni. Vedd figyelembe azt is, hogy kanyarban a túl kormányzott (pl. farmotoros Skoda 120) ill. az alul kormányzott (általában az orrmotoros) autók viselkedése más és más. Az alulkormányozottaké kedvezőbb, a túl kormányzottaké rosszabb. A kocsi stabilizálását befolyásolhatja még a meghajtás helye (első vagy hátsó kerekek) és az alkalmazott fékezés. Kanyarban a fékezés veszélyes, mert az kisodródással, farolással járhat. Ha mégis fékezésre kényszerülsz, a farolás észlelésénél csökkentsd a fékerőt és kormányozz a farolás irányába. Hogy ne kerülj ilyen helyzetbe, lassíts már a kanyar előtt - esetleg kapcsolj vissza -, sebességed a kanyarban legyen egyenletes és abból kifelé jövet fokozatosan gyorsítsunk. Éjszakai vezetés Az éjszakai autóvezetés különösen nagy kockázattal jár. Sokan éjszaka gyorsabban vezetnek, mint nappal, pedig különösebb szakértelem nélkül is belátható, hogy a látási viszonyok sokkal rosszabbak. Az éjszakai abszolút és relatív gyorshajtás okai: a kisebb forgalomsűrűség, az utazás nappalitól eltérő- általában a szórakozáshoz kötődő - motivációja, a sebesség érzékelésének megváltozása, az alacsonyabb zajszint, nehezebben érzékeljük a szembe jövők sebességét, mert nem érezzük a jármű kontúr növekedését, a rendőri ellenőrzéstől való félelem csökkenése.

9 Állatok az utakon Nincs olyan autós, aki ne találkozott volna még a közutakon terelt, vagy kísérő nélküli állatokkal. Jónéhányan sajnos azt is megtapasztalhatták, hogy ezeknél bizony nemigen lehet logikus viselkedésre számítani. A tehén, ügyet sem vetve a forgalomra, egykedvű nyugalommal ballag, de adott esetben az autó elé farolhat, amellett elhaladva "bedughatja" szarvát a kocsi oldalablakán, stb. A birkát a nyáj tömegösztöne vezeti, összetömörül az úton, nem ugrik el a jármű elől. Nehezen észlelhető, különösen szürkületben. Az őz hangjelzésre még gyorsabban fut, sok esetben vakmerőén átvág a gépjármű előtt, csakúgy, mint a szarvas. A libák békésen csipegetnek, de képesek az utolsó pillanatban gágogva az autó elé "repülni". A foglyok, fácánok szintén ijedősek, mozgásuk váratlan, hirtelen, ezért kiszámíthatatlan. A nyulak szemben állnak és elvakítva nézik a közeledő autót. A veszélyt csak fokozza, ha az autós lassítás helyett üldözésbe kezd. Az "állatok" jelzőtábláknál hasonló veszélyekre fokozottan számítani kell, csakúgy, mint a falvakban. Jó, ha tisztában vagy az állatok várható viselkedésével. A biztonságot az szolgálja, ha ilyen helyeken lassíts és felkészülsz időben a gyors cselekvésre. Szélhatás és alkalmazkodás A gépjármű mozgása nagymértékben függ a környező levegő ellenállásától, különösen nagyobb sebesség esetén. A mozgásból adódó "természetes" ellenállás mellett figyelni kell a szél hatásaira is. A szél sokszor oldalról hat, ami deformálja a gumiabroncsokat, növeli a gördülő ellenállást, nehezebbé válik az irányítás, kormányzás. A veszély akkor jelentkezik, ha az oldalnyomás hirtelen megszűnik, avagy széllökés következik be. Ilyen helyzet adódhat, ha az út melletti erdő hirtelen véget ér, alagútból, bevágásból stb. hajtunk ki, ill. oda érkezünk, esetleg nagy kiterjedésű járművet előzünk. A balesetveszély fokozottabban jelentkezik, ha nagyobb az alkalmazott sebesség, mert nem marad idő kormányzással ellentartani. Amennyiben 72 km/h sebességgel haladunk, minden másodpercben 20 m utat teszünk meg. A kormánymozdulat megtételéhez kb. 1 másodpercre van szükségünk. Összevetve az adatokat belátható, hogy ha szeles időben nem vezetsz elővigyázatosan, és nem alkalmazkodsz, bizony hamar az árokba kerülsz. Őszi és téli látási viszonyok Az őszi és téli látási viszonyok távolságbecslésünket jelentősen befolyásolják. A pára, a köd, az erős napsütés erősen rontja a távolságbecslő képességet. Távolság becslésekor többek között arra támaszkodik az autós, hogy a közelebbi tárgyak kontúrja élesebb, a távolabbiaké elmosódottabb. Különösen ősszel amíg nem szoksz hozzá az új feltételekhez a megváltozott perspektívát hibásan értékeled: a dolgokat távolabbinak látod, mint a valóságban vannak. Ez elsősorban előzéskor vezethet veszélyes tévedésre. Ráadásul ilyenkor a tárgyak belemosódnak a környezetbe és nehezen észlelhetők. A magánautóst semmi nem kényszeríti arra, hogy olyankor is útnak induljon, amikor a téli időjárási viszonyok nem engedik meg a kényelmes közlekedést. Informálódj rádióból vagy Interneten! Legalább a síkosság-mentesítésig várj! Ne próbálj hóakadály miatt lezárt útszakaszra ráhajtani, mert úgysem tudsz áthatolni rajta! Az összes ablak, a fényszórók és világítótestek, valamint a teljes karosszéria megtisztítására azért van ilyenkor mindennél nagyobb szükség, hogy a közlekedési feltételek általános romlását legalább a kilátás és láthatóság némiképpen ellensúlyozza.

10 Ha télen is autózol, számításba kell venned, hogy ez bizony időbe telik, ám a téli közlekedés biztonsága ezt a plusz munkát megköveteli. Megfelelő szerszámok - eszközök és tisztítószerek birtokában mindez csupán pár percet vesz igénybe, viszont az így nyert többletbiztonság mindenképp megéri. Az őszi és téli esős, nyálkás útviszonyok, jegesedés komoly meglepetéseket tartogathatnak a járművezetők részére. Az egyik legbalesetveszélyesebb helyzet, amikor száraz útfelületről váratlanul nedves, jeges, síkos útra jutsz a járművel. Jegesedésre különösen hidak, felüljárók úttestén lehet számítani a reggeli és esti órákban. Ha fékezel mindig gondolj arra, hogy a kerekek blokkolnak, és az ilyen formán állóra fékezett kerekeket nem lehet kormányozni. Egy kanyarban a gépjármű megtartja az egyenes vonalú mozgását és nem fog a kormányzásnak engedelmeskedni. Ezért óvatosan fékezzünk, többször nyomkodjuk a fékpedált, engedjük, hogy blokkolás helyett gördüljön a gépkocsi kereke, így lassul is, és kormányozható is marad a gépkocsi. vagy vegyél ABS-s autót! A heves esőzések hatásai Az őszi esőzések alkalmával, de télen hóolvadáskor is gyakran tapasztalhatod a gépjárműddel az ún. "vízenfutás" jelenségét, amely adott esetben balesetveszélyt idézhet elő. Mi történik tulajdonképpen? A gépjárműved gumiabroncsai azért mintázottak, hogy a vizes útfelületre érve a tapadás érdekében a gumi bordák a vizet elvezessék. Abban az esetben, ha sok a víz az úttesten vagy egy kritikus sebességnél gyorsabban hajtasz rá egy ilyen "tócsára", akkor a gumiabroncs bordái nem tudják az összes vizet elvezetni, így egy vízrétegen fog haladni a gépjárműved. Ettől a pillanattól kezdve a járműved kormányozhatatlanná válik. A jelenség csak rövid ideig tart, a veszélyt az jelenti, ha eközben a jármű vezetője pánikba esik és elrántja a kormányt. Amikor a "vízenfutás" megszűnik, viszont a kormánykerekek nem az eredeti helyes irányban állnak, könnyen kicsúszás, felborulás lehet a következmény. Tanácsunk: változatlan kormányállás mellett megszüntetni a gázadást, és várni, amíg a gumiabroncs az útfelülettel újra érintkezve, ismét fog. Az időjárási viszonyok változása a közlekedő ember számára nem csupán azt jelenti, hogy az utak csúszósak, avagy szárazak. E változások - csakúgy, mint az időjárási frontok - hatnak a szervezetünkre, kedélyállapotunkra, stb. Záporeső, zivatar idején figyelemösszpontosító képességűnk romolhat, ingadozhat a reakció idő, és ingerültekké válhatunk. Az erős napsütés, a nagy meleg mindenkit megvisel, különösképp az idősebb embereket, a szív és érrendszeri betegségben szenvedőket. Ilyen időben az autó belső tere felmelegszik, ezáltal lankad a figyelem, lassul a reakciónk. Mielőtt útra kelsz gondolj erre is, útközben iktass be pihenőt, fogyassz bőven folyadékot (ha lehet ásványvizet), lédús gyümölcsöt. Akinek pedig klimatizált autója van, nyáron arra ügyeljen, hogy ne legyen túl nagy különbség a külső és a belső hőmérséklet között, amikor kiszáll. Ami pedig a téli autózás élettani vonatkozásait illeti, nagyon lényeges a megfelelő közérzet megteremtése. A vezetőnek az autóban nem szabad fáznia, mert az csökkenti az észlelés gyorsaságát, lassítja a reflexekéi. Tényként kezelhető megállapítás az is, hogy a frontok időszakában a közutakon növekszik a balesetveszély, megemelkedik a balesetek száma. A melegfront előtti időszakban a vérnyomás csökken, a vérkeringés lassul, alacsonyabb lesz a pulzusszám. Mindezek következményeként gyengül az összpontosítás, az ember figyelmetlenné válik. A hidegfront esetén a vérnyomás emelkedik, robbanékonyságot, agreszszivitást okoz. A frontot követően gyakori a fejfájás, a pulzusszám átmenetileg jelentősen csökkenhet. Gyakoriak a görcsök, a gyomor- és bélpanaszok, a reumatikus tünetek. Köd, ködös szakaszok A gépkocsivezetők általában teljes sebességgel rohannak a KÖD-be, és ott pánikszerűen fékeznek. Aki mögöttük halad, menthetetlenül utoléri az előtte fékezőt. A veszély kivédésének egyik lehetősége: a ködös szakasz kezdetét észlelve még a jól belátható úton csökkentsük a sebességet. A féklámpa felvillan-

11 tásával figyelmeztessük a mögöttünk jövőket! Ha már beértünk a ködös szakaszba, ne fékezzünk hirtelen, figyeljük a mögöttünk jövőket és minden úton azonnal kapcsoljuk be a világítást - sűrű ködben pedig, ha van: elől-hátul a ködlámpát! Évszakváltás A hosszú, kemény tél után a természet megújulásának folyamata nem közömbös a közlekedő ember számára sem. A zártság, a téli viszonyokhoz történő folytonos alkalmazkodás után a "felszabadultság" érzésének mámorában bizony sokakat elragad a hév". Ez pedig a szabályok különösképp a sebességhatárok semmibevételében nyilvánul meg leginkább. Mivel a forgalom egyre sűrűbb - sokan többhónapos kihagyás után veszik elő járműveiket, így nyilván gyakorlatlanok; fölöttébb veszélyes e magatartás. Előzés télen Az előzés az egyik legveszélyesebb forgalmi manőver. Biztonságosan csak akkor hajtható végre, ha a feltételek adottak hozzá. Ám ezek a feltételek együttesen ami követelménye az előzés megkezdésének csak ritkán adódnak, különösen a nagyforgalmú utakon. Ilyen helyzetekben, vagy amikor annak kimenetele kétséges, a helyes magatartás a kivárás. Ősszel és télen e feltételek "összehozása" még nehezebb. (Köd, síkos, jeges út, stb.) Ködben, csúszós úton eleve lassabban tudsz haladni, ezért alaposan fontold meg, hogy az alkalmazott sebességet figyelembe véve, az előzés biztonságos befejezéséhez rendelkezésünkre áll-e megfelelő hosszúságban tiszta - letakarított útszakasz. Gondolj arra is, hogy a kerekek által kijárt nyomvonalból való irányváltoztatásnál, a megfagyott hó, ill. jégbordákon az autó megcsúszhat. Ezért, ha át kívánunk vágni az ilyen akadályokon, azt határozott kormánymozdulattal tegyük. Alacsonyabb sebességnél még a megcsúszás is korrigálható a másik kijárt nyomvonal igénybevételével. De 20 km/h-val is lehet árokba kerülni! Vissza az útpadkáról A zsúfolt, nagy forgalmú utakon korrekt vezetés közben is gyakran előfordul, hogy a szemben jövők durva előzési manőverei miatt, (hogy a frontális ütközést elkerüljük) az útpadkára szorulsz. A visszatérés viszont sok esetben nem veszélytelen, ezért, ha bármely okból fél keréknyommal az útpadkára szorultál, gázelvétellel, esetleg finom, szaggatott fékezéssel először tartsd az egyenes irányt. Csak akkor gondolhatsz az eredeti pályára való visszatérésre, ha az autó sebessége (esetleg fokozatonkénti visszakapcsolással) kellőképpen lelassult. A lényeg tehát: motorerővel, egészen lelassult sebességgel kormányozzuk be a kerekeket a szegélynek, hogy ismét felkaphassunk az útra. Az elmondottakról viszont nem elég csak beszélni, gyakorolni is kell! (Önmagunk és mások veszélyeztetése nélkül.) Fékezés: A fékezésnek két alapvető formája van: Normál (vagy üzemi) fékezés. Normál menetben az előre látható események sorában a fékezés egy rutinmanőver, melynek során a jármű lassítása, vagy megállítása a cél. Főként a városi közlekedésben jelentős számú fékezést hajtasz végre minden útszakaszon. Érdemes kihasználni ilyenkor is, de főként hosszabb lejtőkön a motorféket, kímélve ezzel az üzemi fékbetéteket, így elkerüld azok túlmelegedését, mely a teljesítmény csökkenésével jár együtt. Vészfékezés. Veszély esetén meghatározza cselekedeted az, hogy nem egy előre eltervezett mozdulattal állítod meg járműved, hanem ösztönből" taposol a fékpedálra, és sokszor helytelenül. Leggyakoribb hiba az ijedtségből fakadó telitalpas rátaposás a fékpedálra, amikor a kerekek akár blokkolhatnak is. Tudnod kell, hogy a blokkolt kerekek csúsznak, és a csúszó kerekek nem kormányozhatok, valamint megnő a fékút! Ezért mindig törekedj az irányíthatóság megtartására. Ilyenkor kell fokozottan figyelembe venni az úttest burkolatának állapotát. Csúszós úton a fék időnkénti felengedése során nyerheted vissza az irányítást a gépkocsi felett. Természetesen a stresszhelyzetben végzendő helyes fékezési technikát nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani. Ha teheted, gyakorolj olyan helyeken, ahol nem okozhatsz balesetet!

12 Haladáskori csúszás: Megcsúszás, farolás akkor is előfordulhat, ha egy jármű (különösen az elhasznált vagy rosszul felfújt gumikkal felszerelt jármű) gyorsan halad kanyarban a jeges, havas vagy nedves úton (nedvesnél roszszabb a kicsit nedves = nyálkás). Más tényező, mint például poros vagy egyenetlen útfelület is okozhatja, hogy a gumik nem tapadnak megfelelően az útfelületen, a lengéscsillapítók elhasználódtak, tehát a kormányozás és fékezés hatékonysága csökken. A megcsúszás oka lehet önállóan vagy kombinált: A körülményeknek nem megfelelő sebesség A túlzott vagy hirtelen kormányzás A túlzott vagy hirtelen gyorsítás A túlzott vagy hirtelen fékezés A megcsúszás veszélyének minimálisra csökkentése érdekében olyan módon kell vezetned és uralnod a járműved, hogy a fenti okokat el tudd kerülni. Ez azonban az út és időjárási viszonyok romlása esetén nehézséget okozhat, és a hibák megcsúszást eredményezhetnek. Háromfajta megcsúszás létezik, és mindháromnak megvan a megfelelő korrigálási módja: A hátsó kerék csúszása a hátsó kerekek nem tapadnak meg az úton. Első kerék csúszása Általában kanyarban vagy úthajlatban fordul elő, amikor az első kerekek nem tapadnak az útra Négy kerék csúszása Akkor fordul elő, amikor mind a négy kerék elveszti tapadását. Nyomja kevésbé a gáz- vagy fékpedált. Ezzel egy időben fordítsa a kormánykereket a csúszás irányába. Amikor ismét stabil a jármű, akkor a kívánt irányba kormányozhatja. Nyomja kevésbé a gáz- vagy fékpedált. Átmenetileg egyenesen kormányozzon, hogy az első kerekek visszanyerjék tapadásukat. Finoman kormányozza vissza a járművet a kívánt irányba. Nyomja kevésbé a gáz- vagy fékpedált, ezzel engedve, hogy a kerekek ismét irányíthatóvá váljanak. Tolatás: A defenzív vezető a lehető legkevesebbet tolat. Az útról, egy sávból vagy parkolóhelyről való tolatás helyett behajt, és úgy fordul, hogy orral előre tudjon kijönni. Ha azonban a tolatás elkerülhetetlen, íme néhány, a biztonságos tolatáshoz szükséges lépés: A teljes képet ismerd a tolatás megkezdése előtt. Ha szükséges, szállj ki a járműből, úgy mérd fel a helyzetet. Lassan tolass ha szükséges keríts segítőt. Mindkét oldalra figyelj tolatás közben, használd a tükröt és nézz hátra a vállad felett. Inkább állj meg és szállj ki, minthogy nekimennél valaminek! Másnaposság - járművezetés A járművezetők zöme tisztában van a ténnyel, amikor ittasan ül a volán mögéd, de jelentős számban vannak olyanok is, akik tudatlanságuk miatt követik el a szabálysértést. Az ún. "post-alkoholos" állapot határán lévőknél fordulhat elő az ilyen tévedés. A baj megelőzésére jó ha tudod: a szervezetben az alkohol 1-2 óra alatt szívódik fel (nem eltűnik, elbomlik, csak felszívódik a testbe!) és ebből óránként 7 gramm bomlik le. Ez a mennyiség a véralkoholszintet 0,1 ezrelékkel csökkenti. A szeszesitalok változó százalékban tartalmaznak alkoholt, pl.: a pálinka kb. 50%-ot, ezért: 1 üveg Borsodi világos sör kb. 3 óra, 2 dl bor (asztali) kb. 3 óra,

13 5 dl bor kb. 7 óra 0,5 dl pálinka kb. 3 óra, 0,5 dl kisüsti pálinka kb. 4 óra alatt bomlik le a szervezetben. Egy jellemző példa erre, ha valaki este 24 órakor 3,5 ezrelékes "igen súlyos" befolyásoltság állapotába kerül, még másnap délben is "enyhe-közepes" fokban ittas marad. A gyógyszerek és a feketekávé a véralkoholszintet nem, legfeljebb, az alkohol hatását - tüneteit befolyásolják. A véralkohol-koncentráció A szabálysértési és bűncselekményi alakzat elsősorban az elfogyasztott alkohol hatására megjelenő véralkohol-koncentráció értékétől függ. Az Orvosszakértői Szakmai Kollégium módszertani levele értelmében a 0,8 ezrelék értékszintet meghaladó véralkohol-koncentráció minden esetben már oly mértékű negatív változást idéz elő az elkövető reagáló és koncentráló képességében, amely megalapozza a bűncselekményi alakzat megállapíthatóságát. A 0,51 és 0,80 ezrelék közötti véralkohol-koncentráció esetében a bíróság az egyéb tünetek meglététől teszi függővé a bűncselekménnyé nyilvánítást. Abban az esetben, ha ilyenkor az elkövető maga is és a vizsgálatot végző szakértő is észleli az alkoholos állapot egyéb klinikai tüneteit, akkor ebben az esetben már fennáll a bűncselekmény. A személy alkoholtűrőképességének e körben van jelentősége, hiszen itt ettől függően minősülhet a cselekmény szabálysértésnek vagy bűncselekménynek. 0,50 ezrelék véralkohol-szintig nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg. Ekkor ugyanis általában csekélyebb mennyiségű alkohol elfogyasztására kerül sor, és az egyénre gyakorolt hatása sem olyan mértékű, amely a bűncselekményi szintet elérően változtatná meg az elkövető fiziológiás állapotát és váltana ki olyan negatív következményeket, mint a látászavar, az egyensúlyzavar, a lassú reflexek, a távolságok és a járművezető körül zajló folyamatok felmérésében való tévedés vagy a vakmerőség. Az elfogyasztott alkoholmennyiség mellett - elsősorban a klinikai tünetek jelentkezése kapcsán - van jelentősége tehát az adott személy alkoholtűrő képességének, eddigi alkoholfogyasztó életvitelének, életkorának, testfelépítésének, esetleges betegségeinek. Aki alkoholfogyasztás után járművet kíván vezetni, jó, ha utánaszámol - megéri! Sokan úgy vélik, hogy nagy melegben a fokozott verejtékezéssel az alkohol is "elpárolog", ezért ilyenkor nyugodtan meg lehet inni egy-két korsó sört vezetés előtt. Ezzel a tévhittel szemben viszont tény, hogy az elfogyasztott alkohol 90%-a a májban bomlik le, 10%-a változatlan formában a vizelettel; a kilélegzett levegővel és, verejtékezés útján távozik a szervezetből. Ezért nyilvánvaló, hogy még a fokozott verejtékezés sem csökkentheti lényegesen a kiürüléshez szükséges időt. Praktikák, trükkök helyett akkor járunk el helyesen, ha megtartjuk a szabályokat. "Aki vezet, ne igyon - aki ivott, ne vezessen!" A járművek kivilágításáról A járművek szabályos, előírás szerinti kivilágítása a biztonság fontos összetevője. A hatályos "műszaki KRESZ" szerint előre piros, hátra fehér fényt világító és fényjelző berendezés a kivételektől eltekintve (pl: hátrameneti lámpa, taxi vészjelző lámpája) nem bocsáthat ki és nem verhet vissza. Villogó fényt a világító, ill. fényjelző berendezés -kivéve pl. a kékfényű megkülönböztető lámpa, irányjelző, stb. nem bocsáthat ki. A szabályozás egyértelmű, ám a végrehajtás gyakorta csorbát szenved. Közútjainkon szinte mindennaposak a szabálysértések. Láthatóak az előírásoktól eltérően felszerelt kiegészítő fényforrások, (pl. fényszórók, ködfényszórók, féklámpaként működtetett hátsó helyzetjelző ködlámpák, stb.) A csúcsot mindenesetre azok a villódzó, a színskála minden árnyalatában pompázó fényfüzérek jelentik, amelyeket főleg teherautókra szerelnek fel. Ősszel és télen a látási viszonyok is jelentősen romlanak. A megfelelő kivilágítás a biztonságos közlekedés igen lényeges-összetevője. A gépjármű fényszóróiban alkalmazott hagyományos izzók fényereje az öregedési folyamat során akár 50%-kal is csökkenhet. További veszteséget okoznak a szennyeződött és oxidálódott érintkezők és foglalatok, A fényszóróüvegnek az úttestről felvert vízpermet általi enyhe szennyeződés 40%-kal csökkentheti a fényszóró által kibocsátott fényt. Ezért fontos az izzók és a fény-

14 szóró belső érintkezőinek időszakos ellenőrzése, s a fényszóróüveg esős időben történő rendszeres megtisztítása. Ne feledjük, hogy lássunk, világítani kell, az pedig csakis megfelelő fényszórókkal lehetséges. Cseréld akár legalább 2 évente az izzókat, és ha lehetőséged van rá fokozott fényerejűre, de nem nagyobb teljesítményűre, mert az tönkre teheti a lámpatestet! Ősszel-télen jobb a sárgás fényű (gold), nyáron a fehér fényű. A biztonság mindenek felett = a gumik állapota A levegőnyomást otthon, vagy valamelyik benzinkútnál is ellenőrizheted (de hideg állapotban kell végezni), és az előírt értékre fújd (vezető oldali ajtókereten szokott lenni az előírás). A túl lapos és túl keményguminak is megvannak a veszélyei. Személygépkocsinál a profilmélység a 0,75 métert meg nem haladó átmérőjű abroncsoknál 1,6 mm. A járműveket csakis olyan gumiabroncsokkal lehet felszerelni és üzemeltetni, amelyek megfelelnek az előírásoknak. Adott esetben azon túl, hogy az abroncs előírásszerű állapotban van, jelentősége lehet az alkalmazott levegőnyomásnak is, különösen ősszel és télen. A gumiabroncsok levegőnyomását mindig hideg állapotban kell a gyárilag megadott értékre beállítani. A felmelegedett abroncsból a levegőt nem szabad leengedni. A nyomás ellenőrzéséi ajánlatos 14 naponként elvégezni. Értékét hosszabb út, teljes terhelés, és téli mintázatú abroncsok használata esetén 0,2 bar -ral nagyobbra kell beállítani. Miként értékelheti magát defenzív vezetőként? Ismered a forgalom, a közlekedés szabályait? Tudod, hogy mit kell tenned, és mit nem, amikor a vezetsz? Megfelelően megtervezted az útvonalad? Tudatában vagy, hogy mi történik a környezetedben, hogy mit csinál a többi jármű? Képes vagy megjósolni, hogy valószínűleg mi fog történni (azok helyett is tudsz gondolkodni, akik hibáznak)? Képes vagy eldönteni, hogy különböző helyzetekben mit teszel (előzés, kanyarodás, tolatás, stb)? Jó állapotban van a járműved? Ha ezekre a kérdésekre pozitív választ tudsz adni, akkor a defenzív vezetők közé sorolhatod magad.