KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ április 3. (Budapest) és április 5. (Debrecen)

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ április 3. (Budapest) és április 5. (Debrecen) Konzultánsok: Dr. Bendik Gábor jogász, környezetvédelmi termékdíj-szakértő Horváthné Józsefné okleveles könyvvizsgáló-adószakértő, a Könyvelői Klub szakmai vezetője AZ ELŐADÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓJA A legfontosabb változás a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban 2012-ben, hogy a csomagolóeszköz és a csomagolószer fogalmai léptek a csomagolás fogalmának helyébe, tehát míg a csomagolás kizárólag egy termékkel együtt volt értelmezhető, addig 2012-től már a csomagolószer és a csomagolóeszköz lesz a kötelezettség alapja. Viszont változatlanul ugyanazok a termékek kerülnek környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség alá, ugyanakkor változott a fizetésre kötelezettek köre. A termékdíjköteles termékek köre - gumiabroncs, - csomagolóeszköz és egyéb csomagolószer, - egyéb kőolajtermék, - akkumulátor, - reklámhordozó papír, - az elektromos, elektronikai berendezések. Fontos, hogy a termékdíjköteles termékek vámtarifaszámmal vannak ellátva. Ha a termékdíj törvényben az 1. sz. mellékletben szerepel egy termék a vámtarifa listán, akkor termékdíjköteles. Vannak olyan termékek, amelyek ebben a listában nem szerepelnek külön, viszont van olyan összetevőjük, amely fellelhető itt és ebben az esetben az adott termék ugyancsak termékdíjköteles lesz. Ha például egy autót vásárolunk, akkor az autót nem találjuk meg a listában, de az összetevői között szerepel a gumiabroncs, elektronikus berendezések stb., amelyek alapján termékdíjköteles lesz. A vámtarifa lista mellett a csomagolószer katalógus a másik lényeges információtár, amelyet használni kell a fizetési kötelezettség megállapításakor. Szintén azt kell megvizsgálni, hogy szerepel-e az adott termék a katalógusban, illetve ha név szerint nem találjuk meg benne, akkor valamilyen összetevőjét megtalálhatjuk-e ebben a felsorolásban. Természetesen minden esetben vannak kivételek, ugyanis ha sem a vámtarifa listában, sem a csomagolószer katalógusban nem szerepel az adott termék, illetve annak 1

2 összetevői sem, akkor még mindig lehet termékdíjköteles, mivel szerepelhet a kivételek listáján. A törvény 1. sz. melléklete szerinti termékek 1. Kőolajtermékek A törvény meghatározza azokat a kötelezettségeket, amelyek az egyéb kőolaj termékekhez is kapcsolódnak. Abban az esetben nem kell megfizetni, ha ezt alapanyagként használják fel vagy beépítik egy másik termékbe, továbbá ha újrafelhasználással kapcsolatosan új eljárás alá vonják a terméket. Lényeges, hogy a termékdíjtétel 112 Ft/kg-ra változott. A kőolajtermékekhez kapcsolódóan a hulladékgazdálkodásban felmerülő visszagyűjtés fontos téma, hiszen veszélyes hulladékról beszélünk és ilyenkor visszaigénylési lehetőség is felmerül. Egyéni hulladékgazdálkodás nem érvényesíthető a kőolaj termékeknél, tehát kivételt képeznek. 2. Gumiabroncs A gumiabroncsokat újra lehet futózni, így ismét fel lehet használni, tehát ilyen esetben nem kell a termékdíjat megfizetni. Egyéni hulladékkezelés érvényesíthető a gumiabroncsoknál. 3. Akkumulátor Nemcsak külön-külön, hanem más termékek részeként is lehet érvényesíteni a termékdíjat, például autóknál. Az akkumulátoroknak két alrendszere van: - az elektrolittal feltöltöttek, amelynek a környezetvédelmi termékdíja csökkent 2012-ben és így 60 Ft/kg, - az elektrolittal fel nem töltöttek, amelyek esetében a termékdíj 80 Ft/kg-ra csökkent. A rádiótelefonok akkumulátorai nem külön kategóriaként szerepelnek, hanem az 1-es melléklet szerint kell elszámolni. 4. Reklámhordozó papír Az első fontos lépés, hogy meg kell különböztetni a reklámhordozót a sajtóterméktől. A tartalmat is figyelembe kell venni, illetve azt, hogy mennyi reklámot tartalmaz a sajtótermék vagy szöveges kiadvány. Ha az ötven százalékot meghaladja a reklám, akkor már reklámhordozó papírként vehetjük figyelembe. Ha egy szervezet saját magán készíttet el például egy fejléces papírt, akkor a szabályok alapján a termék használati felfogása, a reklámtevékenységez kapcsolódó megítélése mutatja meg, hogy reklámhordozóként használják-e vagy sem. Amennyiben az adott fejléces papíron különféle reklámok jelennek meg, akkor reklámhordozóként kell kezelni. A termékek mellé fűzött használati utasítás nem minősül reklámhordozónak, illetve az árcédula és a különböző könyvek, tankönyvek sem. 2

3 5. Elektromos és elektronikus termékek Az 1000 V váltakozó, illetve az 1500 V egyenfeszültség szerepel a fogalom meghatározásában és ehhez kapcsolódóan kell megállapítani, hogy külön-külön is érvényesíthető-e a termékdíj kötelezettség vagy beépítve egy-egy darab részeként lehet érvényesíteni. Fontos, hogy a január elsejétől érvényes nomenklatúrát kell használni. Termékdíjköteles termék forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén környezetvédelmi termékdíj fizetésre kötelezettek köre Termékdíj fizetésére kötelezett: - a termékdíjköteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy első saját célú felhasználója, - belföldi előállítású egyéb kőolajtermék és reklámhordozó papír esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy saját célú felhasználója, - bérgyártás esetén a termékdíjköteles termék bérgyártatója. Három fő eleme van a csomagolóeszköz és az egyéb csomagolószer fogalmának: - csomagolóanyag, - csomagolóeszköz, - csomagolási segédanyag. Gyakorlatban azért nagyon fontos ezeknek a megkülönböztetése, mert a CSK kód első számjegye jelöli azt, hogy a három közül melyikről van szó. Csomagolóanyag az, amiből csomagolóeszköz fog készülni, például a sztreccsfólia. A csomagolóanyag alkalmas csomagolóeszköz előállítására, illetve közvetlenül is alkalmazható csomagolásra, kapcsolódnak hozzá azonban járulékos anyagok is, de természetesen ezeket már csomagolási segédanyagként kell figyelembe venni. De például a karton esetében egészen addig csomagolóanyag valami, amíg nagy lapokban megformázás nélkül hozzák azt forgalomba. Akkor válik csomagolóeszközzé, amikor egy olyan technológiai folyamaton megy keresztül, hogy egy konkrét termék befogadására alkalmas eszközzé válik. Mivel a csomagolóeszköz befogadó eszköz, ezért mindig minimum három oldalról veszi körbe a terméket. Csomagolóeszköz termék vagy kisebb csomagolás befogadására alkalmas egység befogadására kialakított meghatározott anyagú, szerkezetű ideiglenes védőburkolat, valamint idetartozik a raklap is, hiszen sok esetben raklapon kerülnek az áruk szállításra. További ide tartoznak a különböző hordók, kannák, ballonok, kosarak, díszdoboz csomagolások, tubusok, tégelyek stb. Csomagolási segédanyag minden kiegészítő, amely az összcsomagolást kiegészíti, például záró-, rögzítő- és díszítőelemek. Ha valamiről nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy melyik kategóriához tartozik, akkor a legegyszerűbb a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetséghez 3

4 (CSAOSZ) fordulni. Az egyéb csomagolószer az a csomagolóanyagnak és a segédanyagnak a gyűjtőfogalma. A csomagolószerek esetén a kötelezettség tárgyának változása magával hozza részben a kötelezettség alanyának változását is. Ha például valaki belföldön vesz meg minden csomagolószert és ő csomagol valamilyen terméket bele, akkor már nem ő lesz a kötelezett, hanem a csomagolószernek az első belföldi forgalomba hozója, illetve saját célú felhasználója. Ha valaki külföldről hoz üresen csomagolószert és ebből ő maga hozza létre a csomagolást, illetve csomagolószerként adja tovább, akkor ő lesz a kötelezett, még abban az esetben is, ha csomagolt terméket hoz be valaki külföldről. A saját célú felhasználás három új esettel egészül ki: - jogutód nélküli megszűnés, amikor a fennmaradó készlet termékdíj köteles lesz, - a termékdíj köteles termék megsemmisülése, - az elszámolható leltárhiányt meghaladó hiány (0,5%), az azt meghaladó rész szintén termékdíj köteles lesz. A kötelezettség keletkezésének időpontjai: - Az első belföldi forgalomba hozatal esetén a számlán feltüntetett teljesítés napján keletkezik a kötelezettség, és számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napja. - Saját célú felhasználásnál a kötelezettség időpontja abban változott, hogy beléptek az új esetek, de alapvetően a költségként történő elszámolás napján keletkezik a kötelezettség. - Kenőolajnál, ha belföldi előállításról van szó, akkor az első belföldi forgalomba hozó első belföldi vevője a kötelezett és az ő általa kibocsátott számla teljesítésének időpontjának saját célú felhasználásának első napján keletkezik a kötelezettség. Számlán való feltüntetés kötelezettsége: - számlán történő átvállaláskor (kenőolaj), - a kötelezett és vevőinek visszaigénylésre jogosult vevő partnerei által igényelt esetben, - csomagolószer és reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozatalakor, - szerződéses átvállaláskor. Visszaigénylés Bármilyen jogcímen történik, nagyon alapos nyilvántartással és bizonylatokkal kell igazolni a visszaigénylést. A számlán feltüntetendő adattartalom nagyon lényeges, mert csak akkor igényelhet vissza valaki, ha előtte az értékesítési láncban mindenki feltüntette a kötelező szöveget, mivel így visszakövethető, hogy tényleg jogos-e a visszaigénylés. 4

5 Újrahasználható (többutas) csomagolások A törvény archetípusokat képez le. A többutas csomagolószerek többszöri használatra alkalmas csomagolószerek. Szerepelnie kell a Környezetvédelmi Főfelügyelőség nyilvántartásában. ez mindkét archetípusra érvénes. Minden kötelezettnek, akinek többutas csomagolása van, külön be kell ezt jelentenie, kérnie kell a nyilvántartásba vételét, a végrehajtási rendelet 8. sz. mellékletében meghatározott adattartalommal típus belföldi kör Abban az esetben beszélünk erről, ha valaki előállít valamilyen terméket belföldön egy belföldi kereskedőnek, aki a termék csomagolását például raklapot visszaküldi utána, majd így forog tovább a raklap más-más vevőknél. Egyéb esetben nem kell termékdíjat fizetni, ha ez tényleg többutas csomagolás, vagy ha betétdíjas rendszerben (amelyre külön rendelet vonatkozik) működteti ezt a belföldi kört típus külföldi kör Ha például egy szerelőcég külföldről hoz be alkatrészeket rekeszekben és egy idő után visszaszállítja külföldre ezeket a többutas göngyölegeket, akkor beszélhetünk erről az esetről. Fontos, hogy szerepelnie kell a többutas nyilvántartásban az adott csomagolószernek és nem lehet az adás-vétel tárgya a csomagolóeszköz. Nem lehet belföldi csomagolásként felhasználni a göngyöleget. Tárgyidőszakon belüli külföldre történi visszaszállítás esetén nettósítás, illetve levonás, a tárgyidőszakon túli visszaszállítás esetében visszaigénylés érvényesíthető. Átalány A kötelezettek igen kis körére lehet alkalmazni. A csekély mennyiségű csomagolást forgalmazó kötelezett kiskereskedelmi értékesítés során a fogyasztó számára forgalomba hozás esetében alkalmazható. Kivételek A kivételek esetében a kapcsolódást kell megvizsgálni. Például nem minősül termékdíjköteles terméknek a szemeteszsák, ha abba szemetet rakunk, és ezért ellenértéket nem számolunk fel. Másik példa, ha ruhát vásárolunk, amelyhez a vállfát is megkapjuk, mivel ebben az esetben ez a ruhadarabnak a tartozéka. Idetartoznak még továbbá a különböző nemes héjak, amelyekbe például kolbászt töltenek. Nyilvántartás 2012-től tartalmi követelménye is van a nyilvántartásnak. A következőket kell feltüntetni: - megnevezés, - termékdíj kötelezettség fizetésének napja (ezt a nyilvántartásban számlánként kell vezetni), - CSK kód (csomagolószereknél), 5

6 - KT kód (egyéb termékdíjköteles termék azonosításakor), - egységnyi mennyiség, - vámtarifaszám, - termékdíj tétel, - termékdíj megfizetésének napja, - eredet (belföld vagy külföld). Az adatszolgáltatásnak a nyilvántartáson kell alapulnia. Kenőolaj visszaigénylés esetén és többutas csomagolások használatakor speciális nyilvántartásra van szükség. Minden esetben bizonylatokkal alátámasztatónak kell lennie a nyilvántartásnak. Ahhoz, hogy ellenőrzéskor egy termékről meg lehessen állapítani, hogy mikor, milyen célra és minőségben használták fel, nyilatkozatot kell készíteni. Az előállított termék egy példányát mellé kell tenni és ugyanúgy, mint a számviteli bizonylatokat, meg kell őrizni. Valótlan nyilatkozat esetén kötelezettség keletkezik a nyilatkozónál. Ha nem tudja igazolni a megfelelő dokumentumokkal a termékdíj jogosultságát, akkor a nyilatkozat hamisnak minősül és szankcióra kerül sor. Bérgyártás Abban az esetben sorolunk ebbe a kategóriába termékeket, amikor valaki mással készített el bizonyos árucikkeket és ehhez a szükséges anyagokat nem biztosítja, tehát a bérgyártó ellenszolgáltatás nélkül bocsátja rendelkezésre a szükséges anyagokat és a bérgyártó a munkájáért megfelelő ellenszolgáltatásban részesül. A lényeges dolog, hogy a megrendelő a készíttetéshez ad-e alapanyagot vagy sem. Például ha a nyomdában meghívókat rendel egy cég és a papírt is biztosítja hozzá, akkor lényegében eladja a nyomdának a papírt, majd az elkészült terméket megvásárolja, tehát ebben az esetben nem beszélünk bérgyártásról. Viszont abban az esetben, ha a termékhez szükséges alapanyagokat a nyomda biztosítja, és arra nyomja rá a meghívót, akkor az már bérgyártás, tehát a nyomda termékdíjköteles terméket állít elő. Átmeneti rendelkezések Ha valaki azt választotta, hogy készlettel számol el az év végén, akkor fokozottan figyelemmel kell kísérnie az átmeneti rendelkezéseket. Abban az esetben, ha január elseje előtt szerzett be csomagolószert, amelyből január elseje után hoz létre csomagolást, akkor mivel 2011-ben nem végzett csomagolást és így nem fizetett termékdíjat, most 2012-ben pedig már nem a csomagolást kell a termékdíj kötelezettség alá vonni, hanem a csomagolószert, így termékdíj fizetési kötelezettség nem jelentkezik. Az év végi készlet alapján kell megfizetni a termékdíjat, de a 2012-es tarifával. Viszont ha 2011-ben lett befizetve a termékdíj, akkor azt le lehet vonni belőle. A kötelezettség a készlet mértékéig merül fel vagy az általános szabályok szerint forgalomba hozatalkor, vagy az első negyedévben a teljes készletre egyben kell megállapítani a termékdíjat. Ha a készlet olyan terméket érint, amelyre készletre vételkor, számlás átvállaláskor termékdíjat, illetve hasznosítási díjat fizettek 2011-ben, akkor lehetőség van 2012 első 6

7 negyedévében a már megfizetett termékdíjat levonni. Viszont nem vehet figyelembe a kereskedelmi csomagolásnál az alkalmazott levonás, ha erre 2011-ben került sor. Számlán átvállaló által megfizetett termékdíj, hasznosítási díj összegénél az átvállaló igazolása szükséges ahhoz, hogy a bevallott és levont termékdíj vagy hasznosítási díj figyelembe vehető legyen. A készletre vételhez kapcsolódóan megfizetett reklámhordozó papír termékdíj összegével kapcsolatban is ez a helyzet. Beszerzési adatokra alapozott kötelezettség keletkeztetése adja az alapján a termékdíj megfizetésének. Nyilvántartani a termékeket külön-külön kell, így elkülöníthetőek egymástól, és ha belföldről vásárolt, illetve külföldről beszerzett termék van, akkor még ilyen bontásban is meg kell különböztetni. Év közben nem lehet megváltoztatni a választást, nem lehet megosztani, hogy az egyik terméket készletre vétellel, a másikat pedig más szabály alapján érvényesítenénk. Minden esetben önbevallás formájában kell beadni, negyedévente kell megállapítani és bevallani az újrahasználható termékeket is. Kivétel a csekély mennyiségű csomagolóanyag kibocsátó átalányos bevallásával kapcsolatban, amikor évente egyszer kell bevallani és idetartozik még kivételként a mezőgazdasági termelő is, ha átalány bevallást választ. Befizetni a bevallásra vonatkozó határidőig kell és akkor is köteles bevallást készíteni az elszámoló, ha nem kell termékdíjat befizetni, viszont termékdíjra kötelezett. Termékdíj előleg A 4. negyedév egy részét már december 20-ig meg kellett fizetni, majd az 1-3. negyedévnek a 80 százalékát figyelembe venni, amelyet a 3. negyedéves bevallással kell teljesíteni és megfizetni december 20-ig. Ezután jön a korrigálás év végén a 4. negyedéves bevallással. Mezőgazdasági termelők esetében A termékdíj kötelezettséggel kapcsolatban választhatnak átalányt. Ha 50 millió forint feletti éves árbevétele van, akkor az általános fizetési kötelezettség lép be, de ha kevesebb, akkor lehetőség van arra, hogy átalányt fizessen: 10 millió forintnál Ft/év, millió forintnál Ft/év. Nincs nyilvántartási és bevallási kötelezettség, bármelyik termékre alkalmazható. Ha valaki év közben válik mezőgazdasági termelővé, akkor ebben az esetben egyszer ötezer forint a meghatározott átalánydíj. Csekély mennyiségű csomagolást kibocsátó termékdíj átalány Csekély mennyiségben csomagolt terméket behozó, és azt belföldön kiskereskedelmi úton forgalmazó, vagy saját célú felhasználó esetében vehetünk figyelembe. Kiskereskedelmi értékesítésnél lehet figyelembe venni, illetve ez az eset a csomagolóanyag vagy csomagolóeszköz önmagában történő értékesítését kizárja. A termékdíj átalány Ft/év. Abban az esetben, ha egyéb termékdíjköteles terméke is van a felhasználónak, akkor az általános szabályokat kell alkalmazni. 7

8 Műanyagnál 300 kg, papír, fa és textil esetében 500 kg a határ, de az üvegen kívül az össztermék nem lehet több kg-nál. Feltüntetési kötelezettség a számlán Kötelező záradékkal ellátni a számlákat. Amennyiben átvállalásról van szó, azt is fel kell tüntetni a számlán. Visszaigénylés alapján a termékdíjköteles terméknek, a csomagolószernek a kódját, a termékdíj mértékét, összegét, valamint a termékdíj megfizetését és a bevallását igazoló dokumentumok adatait kell az eredeti kötelezettnek a számlához kapcsolni. Csomagolószer belföldi forgalomba hozatalakor, ha az eladót terheli a kötelezettség, azt kell megnézni, hogy a csomagolószer termékdíj összege a bruttó árból hány forintot takar. Ha a vevőt terheli a kötelezettség: a csomagolószer termékdíj kötelezettség a vevő eseti nyilatkozata alapján terheli a vevőt és rá kell írni, hogy mely számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozatra hivatkozik. Reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozójánál a záradék szövegénél a bruttó árból meghatározott összeget kell feltüntetni. Szerződéses átvállalás esetén a belföldi forgalomba hozatalról szóló számlán a termékdíj kötelezettség a vevőt terheli, tehát fel kell sorolni azt, hogy melyik bekezdés alapján terheli a vevőt a kötelezettség. Szankciók Díjfizetés elmulasztásakor az érintett összeg 100 százaléka a bírság. Ha a termékdíj jogellenes visszaigénylésére kerül sor, akkor az összeg háromszorosát kell megfizetni. Ha egy bevallást nem, vagy csak késve, illetve nem megfelelően adunk be, mulasztási bírságra kerül sor, amely az Art. szerint kerül meghatározásra. Kódrendszer A bevallásokban speciális azonosítószámokat kell használni, amelyek az úgynevezett CSK és KT kódok. 1. CSK kódok 7 karakterből álló számsor. Képzése a következőképpen történik: - az első karakter attól függ, hogy az adott termék csomagolóeszköz, csomagolóanyag, csomagolási segédanyag vagy ezeknek a kereskedelmi változata (pl. italtermékek esetében), - a második és harmadik karakter attól függ, hogy ilyen anyagú a termék (a csomagolószerek esetében a műanyagoknál meg kell különböztetni az egyes típusokat, például poliamid, polipropilén stb. Ezt csak a csomagolószer első forgalomba hozójának kell megtennie, mert aki külföldről terméket importál és sokféle terméke van, ott a 19-es kódot is lehet használni, amely a külföldről behozott műanyag csomagolás összetevőjénél alkalmazható. Ugyanez a papírnál, 8

9 fémnél, üvegnél, fánál, textilnél és a különböző társított csomagolásoknál. Társított csomagolásnak minősül az, ami több anyag összetételéből jött létre úgy, hogy kézzel vagy könnyű fizikai eszközökkel ez a két anyag egymástól nem szétválasztható és az egyik anyag sincs nagyobb arányban jelen az összetételben 90%-os tömegaránynál.), - a negyedik és ötödik karakter attól függ, hogy milyen típusú a kötelezett (külön meg kell vizsgálni, hogy belföldi előállítású csomagolószerről van-e szó, ilyen kor ig, külföldről behozott csomagolószernél ig, külföldről behozott csomagolás részét képező csomagolószer esetében 50-61), - a hatodik és hetedik karakter esetében, ha külföldről behozott csomagolás részét képezi a csomagolószer, akkor 98, csomagolószerek esetében egyébként 01, 02. A visszaigénylésre is külön kódok vannak. 2., KT kódok Az egyéb termékdíj köteles termékek tartoznak ide, például az akkumulátor, elektronikai termékek stb. Hasonlít az előző év gyakorlatához, attól eltekintve, hogy már nincs mentesség vagy kedvezmény. Ha visszaigénylési jogosultsága van valakinek az előző évekre nézve, akkor azt is a korábbi kódokkal kell megtenni. 9

10 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK 1., Ha szórólapot készíttet valaki a saját cégéről és például fali újságon vagy utcán kiragasztja, akkor ebben az esetben reklámhordozó papírról van szó? - Mivel a közterületeken ilyen szempontból tiltva van a reklámozás, így nem ajánlott, sokkal egyszerűbb megoldás az, ha egy útbaigazító táblát helyezünk ki, hogy mindenki tudja, hol van az adott cég és az nem minősül reklámhordozónak. 2., Ha például egy húsos ládát vagy gyümölcsös rekeszt vásárol valaki egy cégtől és az adott cég aláírat vele egy nyilatkozatot, hogy tárolásra és nem csomagolásra használja, akkor kell-e termékdíjat fizetni? - Ha a vevő erről nyilatkozik és az a valóságnak megfelel, akkor nem kell termékdíjat fizetni. Ha nem nyilatkozik, akkor meg kell fizetni. 3., Mi a kereskedelmi csomagolóeszköz? - Például az, ami italterméket tartalmaz, illetve a műanyag reklámtáska. Korábban ez kereskedelmi csomagolásnak minősült. 4., A képviselőt külön be kell jelenteni? Ha igen, mi ennek a folyamata? - A képviselőt külön a KEP lapon kell bejelenteni, de ezt nem kötelező elektronikusan megtenni. Aki beadja, azt is külön be kell jelenteni az R01-es lapon. A könyvelő csak akkor láthatja el egy cég termékdíjas képviseletét, ha be van jelentve képviselőként a vámhatóságnál. 5., Tavaly egy gumiabroncsokat behozó cég még koordináló szervezettel dolgozott együtt. A cég ezt a tevékenységét abbahagyta, további behozatalra nem fog sor kerülni. Ebben az esetben is be kell jelenteni a céget? - Ha bármilyen termékdíj fizetési kötelezettség fennáll, akkor be kell jelenteni a céget. Ha nem lesz gumiabroncs, akkor azt már külön nem kell jelölni. 6., Külföldről nagy tételben hoz be motorolajat egy cég. A termékről lebontják a csomagolást és külön kisebb darabokban kerül értékesítésre. Itt a csomagolás kapcsán mire és hogyan kell a fizetési kötelezettségnek eleget tenni? A számlán van-e valamilyen feltüntetési kötelezettség? - Amikor a termék külföldről megérkezik és lebontják a csomagolást, akkor a csomagolásra saját célú felhasználásként biztos, hogy kötelezettség keletkezik. Amikor 10

11 utána átcsomagolják, és amiben forgalomba hozzák a terméket, ott a csomagolószernek az első belföldi forgalomba hozója a kötelezett. A számlára rá kell írni a csomagolószerre vonatkozó szöveget, ha kötelezettség alá esnek a csomagolószerrel kapcsolatban. 7., Ki a visszaigénylésre jogosult? - Vannak visszaigénylésre jogosultságot eredményező jogcímek, a törvényben ezek külön fel vannak sorolva. Például tipikus eset, ha egy vevő külföldre szállítja a termékdíj köteles terméket, vagy azt beépíti egy másik termékbe és az szállítja külföldre. 8., Cukrászati cégnél gyártatásra nagy tételben adnak ki anyagokat, például cukrot. Akinek kiadják, az kisebb kiszerelésbe csomagolja ezeket. A termékdíjat ezután kinek kell megfizetni? - Bérgyártásnál a törvény úgy szól, hogy a termékdíjköteles termék gyártatója köteles, de ebben az esetben a cukrászati cég termékdíjköteles terméket nem gyártat, ez akkor lenne így, ha a csomagolás lenne a kötelezettség alapja. Önmagában a cukor, a péksütemény nem termékdíjköteles. Ebben az esetben annak a csomagolószernek az első forgalomba hozója lesz köteles megfizetni, aki a bérgyártónak azt eladja. 9., Egy olajkereskedelemmel foglalkozó cégnél az értékesítéshez kötik a kötelezettség keletkezését. Ez így helyes eljárás? - Ha behozzák külföldről és egy az egyben értékesítik, akkor minden az első belföldi forgalmazóhoz kötődik. Ha szétszedik, például leveszik a raklapról, leszedik a fóliát, akkor azt mondja a jogszabály, hogy a csomagolás elválasztása a terméktől az saját célú felhasználásnak minősül, de ez csak a raklapra vonatkozik. Az olajnak, ha változatlan formában továbbmegy, akkor továbbra is az első belföldi forgalomba hozónál keletkezik termékdíj fizetési kötelezettsége. 10., Mi a teendő abban az esetben, ha tesztre visznek motorolajat a cégtől, ingyenesen? - Ha ingyenesen lett átadva, akkor is forgalomba hozatalról van szó. Ilyen esetben valamilyen bizonylat készült az átvételről, de ennek is van egy dátuma, így ez lesz a mérvadó. 11., Ha kartondobozt vagy kapszulát vásárolunk és a számlán nincs rajta az a szöveg, hogy akitől vásároljuk, megfizeti a termékdíjat, akkor kinek van fizetési kötelezettsége? - Ilyen esetben figyelmeztetni kell a céget, hogy ez az ő kötelezettsége lenne, mert ő az első forgalomba hozó belföldön. Viszont előfordulhat, hogy ő csak egy kereskedő és nem ő volt az első forgalomba hozó, ilyenkor neki nem kell a számlán ezt feltüntetni. 12., Bizományos értékesítésben, ha valakinek bizományba ad a cég üveget és az üveg után megfizeti a termékdíjat, mert azt külföldről hozzák be és szállítólevéllel 11

12 igazolva továbbkerül egy kereskedőhöz az áru, akkor milyen kötelezettség keletkezik és hol? - A bizományos értékesítésnél keletkezik a fizetési kötelezettség, mert az adás-vétel ott valósul meg. 13., Egy autókereskedő cégnél a termékdíjköteles termékek (akkumulátor, gumiabroncs, kenőolaj, elektronikai termékek stb.) súlyát ki és hogyan fogja megállapítani? - A legegyszerűbb a beszállítótól megkérni ezeket az adatokat vagy a gyártótól és nyilatkozatot kell tenni róla. 14., Importból származó elektromos gépeket kiskereskedelmi forgalomba hoz a cég. Ebben az esetben többször is keletkezik fizetési kötelezettség, eleve a gép miatt, aztán a csomagolásért is fizetni kell, majd a nagyobb csomagolás, a raklap, pántok stb kapcsán szintén, amelyet mindhárom esetben befizetnek. Amikor ez a gép eladásra kerül, a számlára mit kell külön ráírni? - Ha terméket importál, ami csomagolásban van, akkor csak annyit kell a számlára írni, hogy a csomagolás termékdíj kötelezettsége az eladót terheli. 15., Ha notebookot vásárol a cég és ezt értékesíti, akkor hogyan alakul a termékdíj fizetési kötelezettsége? A notebooknak is van egy súlya, viszont az abban lévő akkumulátornak is, tehát azt hogyan kell számolni? - A termék önmagában, ha termékdíjköteles, akkor az egésznek a súlyát be kell vallani, ha a terméknek csak egy része termékdíjköteles, akkor azt pedig külön. Egy notebook estében maga az egész termék termékdíjköteles és külön az akkumulátor is. 16., Az előző notebookos példánál maradva, ugyanezt kell alkalmazni az autóknál is? - Nem, mert az autó önmagában nem termékdíjköteles, csak bizonyos összetevői. 17., Raklapelemeket vásárol a cég, majd abból raklapot állít elő és ezt külföldre szállítják. Ebben az esetben mi a termékdíjköteles? - Ha kizárólag külföldre értékesítik, akkor nem termékdíjköteles, mert csak a belföldi forgalomba hozatal és a saját célú felhasználás termékdíjköteles. Ebben az esetben a külföldre szállítás igazolása a fontos egy ellenőrzésnél, hogy a szállítás ténylegesen megtörtént. 18., Ha raklapelemekből raklapot állít össze a cég, akkor milyen nyilvántartást kell vezetni? - A termékdíjas rendszer szerint csak a termékdíjköteles termékeket kell nyilvántartani. Ha a raklap összetevői nem termékdíjkötelesek a csomagolószer katalógus szerint, akkor azokat nem kell külön nyilvántartani. A raklapról pedig akkor kell nyilvántartást vezetni, ha termékdíj fizetési kötelezettség alá esik. 12

13 19. Van-e olyan eset, amikor egy nagyobb termék importálásánál az alkatrész környezetvédelmi termékdíjköteles lesz? - Sok olyan eset van, amikor csak maga az alkatrész termékdíjköteles, de ezt a vámtarifaszám dönti el. 20. Abban az esetben, ha a külföldi partner nem jelöl vámtarifaszámot vagy ellentmondásba keveredünk, mi a teendő? - Mindig a kötelezett az, aki felelős azért, hogy megfelelő vámtarifaszám legyen a papírokon. Segíthetnek ebben a független szakértők, illetve a NAV-nak létezik egy szakértői laboratóriuma és ők adhatnak ki állásfoglalást az egyes termékekhez. 21., Ha egy belföldi partnertől van egy bejövő számla és ő nem tünteti fel a számlán záradékként, hogy a csomagolási termékdíj megfizetésre került, hanem a számlán van külön tételként, akkor a számlát így is el lehet fogadni? - A termékdíjat átháríthatja, de attól még a szöveget fel kell tüntetni. Beleírhatja külön, hogy mennyi a termékdíj összege, de a záradékot mindenféleképpen fel kell tüntetni rajta. 22., A kiskereskedők, akik kiesnek a termékdíj fizetése alól, például kenyérbolt, virágárus stb., az ő esetükben van valamilyen teendő? - Ha az átmeneti szabályok szerint sincs áthúzódó készlete és semmilyen egyéb kötelezettsége, csak abban az esetben nincs teendő. Így nem kell 2012-ben bejelentkeznie sem. 23., Ha külföldről vásárol a cég nem termékdíjköteles anyagot, ezután a csomagoló anyagot meg kell fizetni? Illetve konkrétan mi után kell megfizetni, mert változó, hogy milyen csomagolásban érkezik. Ezt hogyan kell kiszámolni és mi történik ellenőrzéskor, hogyan tudják leellenőrizni, milyen csomagolásban érkezett a termék? - A nyilvántartás szolgál erre. A legegyszerűbb, ha nem a számlán szereplő nettó-bruttó súlyt veszi figyelembe, hanem a beszállítótól kéri meg a hiteles adatokat kilogrammban. A nyilvántartásban szerepelnie kell, hogy mennyi ebből a fa, papír, műanyag stb és ha ezt nem szerzi be közvetlenül a gyártótól, akkor le kell mérni jegyzőkönyvezett méréssel. 24., Február hónapban leadta a cég a többutas elszámolást, viszont eddig minden évben kellett nyitókészletet is jelenteni. Az idén is szükséges? - Nem, az idén nem kell. 25., A céghez a külföldi vásárló szállítja az üres konténereket, amelyekbe a legyártott termékeket elhelyezik, majd visszakerül a vásárlóhoz, tehát göngyölegként működik. Van-e teendő idén ezzel kapcsolatban? 13

14 ben már a csomagolóeszköz a kötelezettség alapja, tehát amikor behozza a vásárló, akkor kötelezettség keletkezik, és amikor visszaszállítja külföldre, akkor le lehet vonni, illetve vissza lehet igényelni. Be kell jelenteni a Főfelügyelőségnél, hogy a többutas csomagolást nyilvántartásba vegyék és onnantól kezdve a behozatalkor bevallási kötelezettség keletkezik. Ha tárgyidőszakon belül elviszik, akkor levonási jogosultság, ha azon kívül akkor visszaigénylési jogosultság keletkezik. 26., Mi a teendő, ha a belföldi vevő hoz üres konténereket, amelyekbe a cég legyártja a kért terméket és visszaviszi ezután a konténereket? - Azt kell megvizsgálni, hogy saját célú felhasználásnak minősül-e. Ha nem, akkor a vevő lesz a kötelezett. 27., A készleten lévő csomagolószerek esetében, például nejlonzacskó, ami december 31.-én készleten volt és tavaly a csomagolás után, most pedig a csomagolóanyag után kell fizetni, hogyan alakulnak az elszámolásban? Milyen CSK kódot kell rá képezni? - A CSK kódot ugyanúgy kell képezni, mint a többire. Egy esetben kötelező a készletet április 20-ig bevallani és befizetni, a készletre vételt választók esetében. Egyéb esetben szintén be kell vallani és be kell fizetni a készleten lévőt, de akkor, amikor forgalomba vagy saját célú felhasználásra kerül. Kivétel, ha a kötelezett azt választja, hogy neki január elsejétől a teljes készletre keletkezett kötelezettsége és akkor az első negyedéves bevallásában fogja bevallani. 28., A cég műanyag zsákokat és tasakokat készít. Az alapanyagot tekercsben kapja, és azután már megfizetik a termékdíjat. Innentől kezdve milyen nyilvántartási kötelezettség keletkezik a cégnél? - A Vámhatóság álláspontja szerint ebben az esetben a beszállítnak is kötelezettsége keletkezik, mint a csomagolóanyag első belföldi forgalomba hozójának és a gyártó cégnek is, mert csomagolóeszközt állít elő. 29., A nyilvántartást tételenként kell vezetni? - Forgalomba hozatalként kell vezetni, értékesítési számlánként. Ha egy számlán több tétel szerepel, és annak különbözik a csomagolása, a termékdíjköteles termék mennyisége, akkor lehet tételenként. Az elsődleges a számla és egy számlához többféle CSK kód vagy mennyiség fog tartozni. 30., Amennyiben a súlyt lemérjük a fizetési kötelezettséghez, hány tizedesig kell pontosan meghatározni azt? - Jogszabály szerint kilogrammban kell mérni és a bevallás pedig két tizedes pontosságig kell feltüntetni. 31., A cég folyamatosan számláz januártól, de a záradék nem került rá. Mi a teendő? 14

15 - Június 30-ig a számla mellékletében is fel lehet tüntetni ezeket a záradékokat. Utólag is ki lehet állítani a számlához és utána kell küldeni, hivatkozva a számla számára. 32., Fóliát árul a cég, amelyet külföldről szerez be, konkrétan zsugorfóliázó géphez való fóliát. Ez minek minősül? - Csomagolóanyagnak minősül. 33., Mennyi időre visszamenőleg ellenőrizhetik a termékdíj befizetését? ig 34., A számlazáradék január elsejéig visszamenőleg egy bélyegző elkészíttetésével és a számlára való rápecsételésével megoldható? - A számla bármelyik példányának meg kell egyeznie a törzsszámlával, tehát ha gép számlát állítottak ki, akkor már eleve nem lehet ezt alkalmazni. A záradékok pótlását csak a számla mellékletében lehet javítani. 35., Utólagos bevallás beadásakor minden egyes évhez le kell adni egy bejelentést és egy bevallást? - Nem kell minden évhez külön bejelentést tenni, ha nem változott semmi, akkor a bejelentést csak egyszer kell megtenni. 36., Külföldnek számítanak az EU-n belül országok a bevallás szempontjából? - Igen. 37., A termék az adott cégnél meg sem fordul, mert egyből a vevőhöz érkezik meg. Ez esetben is a szállítótól kérjék meg nyilatkozatban, hogy milyen anyagok és mekkora mennyiségben vannak a csomagolásban? - Igen. 38., Tavaly nem volt még a cég kötelezett termékdíj fizetésére. Reklám- és dekorációkészítéssel foglalkozik a cég, tehát van egy minimális nyomdai tevékenysége, ami reklámhordozó papírt fed. Az ügyfélkapus regisztráció ehhez a bevalláshoz és bejelentéshez elegendő-e? - Nem, önmagában kevés. Ahhoz, hogy mint könyvelő ezt jogszerűen képviselni tudja és jogszerűen adhassa le a bevallásait az ügyfélkapus regisztráción kívül szükség van az R01-es nyomtatványra és a termékdíjas képviseleti bejelentésre is. 39., Tavaly készletre vételt választott a cég és be is fizették a kötelezettségeiket, de csak idén kerül forgalomba a termék és idén is inkább a készletre vételt választják. Ebben az esetben be kell fizetni a különbözetet? - Igen, mert az átmeneti szabály így rendelkezik, tehát megfizeti az idei díjtétellel és levonja a tavaly arra már megfizetett díjtételt. 15

16 40., Ha szórólapot rendel a cég reklámcélra, akkor a nyomda fogja megfizetni a termékdíjat és a számlán szerepelnie kell a záradéknak erről? - Igen, a nyomda lesz a kötelezett és a záradéknak szerepelnie kell, de a megrendelő cégnek nyilatkoznia kell arról, hogy ez az anyag reklámhordozó vagy sem. 41., Ha például egy pizzagyártó cég belföldről vásárol dobozokat és a kapott számlán szerepel a záradék, akkor nem lesz kötelezettsége? - Ha más kötelezettsége nincs, akkor nem lesz. 42., 2011-ben a NAV és az ÖKOPACK felé a cég minden bejelentett és kifizetett mindent nem készlet szerint, hanem számlázás után re van valamilyen kötelezettség még a cégnek? - Ha volt 2011 decemberében például csomagolóeszköz készleten és csak idén kerül forgalomba, akkor arra az idén kell megfizetni a termékdíjat. 43., Decemberi leltározás után a cégnél megvan, hogy hány darab zacskó maradt. Elég-e ahhoz egy jegyzőkönyv, hogy ennek a zacskónak a súlya 0,04 kg? - A jegyzőkönyvnek nyilván mérésen kell alapulnia, tehát így igen. 44., A cég saját tulajdonú többutas konténerei kapcsán mi a teendő? - Ha többutasként akarja használni és semmiképpen nem akarja, hogy a cég vagy a cég beszállítója ezután fizessen, akkor betétdíjas rendszer kell működtetni, amelyre külön jogszabály vonatkozik. 45., Ha szerviztevékenységről van szó, tehát sok alkatrész van a cégnél, akkor érdemes a készletre vételezést választani? - Nyilvántartani így is, úgy is kell, csak az értékesítéseket nem kell külön figyelni ilyenkor. Amikor egy nagyobb mennyiségű alkatrész beérkezik és készletre veszik, akkor kell a bevallásban azt jelezni. 46., A visszáru kapcsán mi a teendő? - amikor az áru visszaérkezik, akkor nem kell rá külön még egyszer megfizetni a termékdíjat. 47., Ha tévesen érkezik meg egy kamionnyi áru, amelyet a cég azonnal visszaküld, mert nem azt rendelte, akkor van külön teendő? - Ilyen esetben nem valósult meg sem a saját célú felhasználás, sem a forgalomba hozatal, így nincs termékdíjköteles kötelezettség. Kivétel, ha készletre vétellel dolgoznak és a készletre vétel már megtörtént, ilyenkor meg kell azt fizetni. 48., Ha importál a cég egy terméket, ami egy kartondobozban érkezik és azon van egy címke, akkor CSK kódot figyelembe véve két sorban kell bejelenteni? - Igen, mert az egyik csomagolóeszköz, a másik pedig csomagolási segédeszköz. 16

17 49., Átvállaláskor melyik félnek milyen kötelezettsége van? - Az átvállalónak bejelentési kötelezettsége van, annak a félnek pedig, akitől átvállalják a termékdíj kötelezettségét, ezt a számlán fel kell tüntetnie. 50., Papír- és vegyi áru nagykereskedésnél a december 31.-ei leltáron ívesés komapapír is szerepelt. A cég előző évi könyvelője azt az információt adta, hogy termékdíjat nem kell fizetni ezután. Ez tényleg így van? - Azért nem kellett fizetnie tavaly termékdíjat, mert csomagolóeszköznek minősült, tehát neki ezután nem volt fizetési kötelezettsége, csak ha ebbe valamit becsomagoltak és első belföldi forgalomban hozatalként értékesítette. Ha belföldön vette, akkor annak a csomagolására sem ő volt a kötelezett. De idén, ha ezek a termékdíj katalógusban termékdíjköteles termékként szerepelnek, akkor annak az első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója kötelezett lesz, így ő lesz a kötelezett a termékdíj befizetésére. 17