A szociális foglalkoztatás jogi szabályozásának tervezett új irányai

Átírás

1 A szociális foglalkoztatás jogi szabályozásának tervezett új irányai Benedek István Zsolt főigazgató-helyettes Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

2 Fejlesztő foglalkoztatás, mint új szolgáltatási elem A tevékenység tervezett elnevezése: fejlesztő foglalkoztatás, foglalkoztatási és fejlesztési szolgáltatási elemekkel (pl: kompetencia fejlesztés, készségfejlesztés) - Az akkreditált foglalkoztatás formáját nem éri el, de megkülönbözteti a terápiás célú tevékenységtől. - Egy foglalkoztatási forma, mely magában foglalja a korábbi munkarehabilitáció és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében végzett mindkét tevékenységet. - Alanya a fejlesztő foglalkoztatóval áll szerződéses kapcsolatban, a köztük lévő jogviszony: a fejlesztő foglalkoztatási jogviszony. - A foglalkoztatás nem feltétlenül az alap szociális szolgáltatást nyújtó intézménynél történik, azaz abban az intézményben, akivel intézményi jogviszonyban áll, hanem más intézményben és a jelenleg külső foglalkoztatóként ismert munkáltatónál is részt vehet fejlesztő foglalkoztatásban.

3 Az új foglalkoztatási forma sarokkövei A fejlesztő foglalkoztatáson belül két cél nyilvánul meg: 1.) Készségfejlesztés: az egyén testi és szellemi képességeinek és munkavégzéssel összefüggő készségeinek helyreállítása, megőrzése, fejlesztése, felkészítése az önálló munkavégzésre. A munkaidő nem haladhatja meg: - napi foglalkoztatás időtartama a 6 órát, - heti 20 órát. Alapja: - fejlesztési foglalkoztatási szerződés (a korábbi szabály megmarad miszerint azt 5 év elteltét követően is megkötheti a munkáltató) 2.) Munkavégzés: a munkaviszony keretében történő, az önálló munkavégzést segítő képességek, készségek, fenntartása, fejlesztése, új munkafolyamatok megismerése, új szakma elsajátítása, felkészítés a nyílt munkaerőpiacra. A munkaidő nem haladhatja meg: - napi foglalkoztatás időtartama a 6 órát, - heti 30 órát. Alapja: - munkaszerződés, Mt. szabályai szerint.

4 Új szakmai elemek - Havi munkaidőkeret, egyenlőtlen napi munkaidő beosztással történő foglalkoztatás lehetősége, az egyén egészségi állapotához igazodva, az intézményvezető döntése alapján. (Ezáltal lehetséges, hogy egyik nap csak 3 órát, másik nap 6 órát van a szerződő alany a fejlesztő foglalkoztatásban, amely az egyén egészségi állapotához igazodóan jobban kezelhetővé válhat.) - Mindkét foglalkoztatást segítő és koordinátor kíséri, minimális képzettségi követelmények előírása várható. Létszámok rögzítésre kerülnek. - Két fajta díjazási lehetőség közül választhat előreláthatóan az intézményvezető: 1.) Készségfejlesztés esetén: - készségek helyreállítása, fejlesztése, szinten tartása a hangsúlyos feladat, az érintett fejlesztési díjban részesül, 2.) Munkavégzés esetén: - az Mt. díjazásra vonatkozó szabályai az irányadóak.

5 Az új szolgáltatási forma tervezett finanszírozása - A fejlesztő foglalkoztatás finanszírozására az Szt. befogadás szabályai vonatkoznak majd. - Az első tervezett befogadás időpontja: július 1. - A finanszírozás alapja az óradíj, amely egységesen 680,- Ft/óra (jelenleg a minimálbér 604,-Ft/óra) összegben kerülne megállapításra fejlesztő foglalkoztatás esetén, akár un. készségfejlesztésben vesz részt az érintett, akár munkavégzés keretében történik a fejlesztés. Ez a minimál órabér emelkedésével párhuzamosan növekedne. A tervek szerint ezen óradíj magában foglalja az egyéb járulékos költségeket és beruházási költségeket is. Ellenben később bővülhet az elszámolható költségek köre beruházási tételekkel. - A készségfejlesztő foglalkoztatás esetén a kifizetett munkadíj nem lehet kevesebb a mindenkori kötelező havi minimál órabér 30 %-ánál, ha a fejlesztésre fordított időtartam havi átlagban a heti 20 órát /(vagy a havi 80 órát) elérte. - Munkavégzés esetén az Mt. és a minimálbérre vonatkozó szabályok az irányadóak. - A finanszírozás módja megegyezik a minden nemállami, egyházi szervezetek finanszírozásával.

6 Fejlesztő foglalkoztató lehet: Bármely, Magyarországon bejegyzett, a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, valamint egyéni vállalkozó, aki szerepel a fejlesztő foglalkoztatási szolgáltatók nyilvántartásában. (pl: állami, vagy egyházi intézmény, amellyel intézményi jogviszonyban áll az érintett személy, és bármely munkáltató, akik jelenleg a külső foglalkoztatók ). Fejlesztő foglalkoztatásban részesülhet: Bármilyen a fentiek szerinti fejlesztő foglalkoztatóval jogviszonyban álló személy: - fogyatékos személy, - pszichiátriai beteg, - szenvedélybeteg, - hajléktalan, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt eléréséig. (Ezáltal az eddigi 55. életévig tartó foglalkoztatási korhatár megszűnik.)

7 További feltételek a fejlesztő foglalkoztatás, mint szolgáltatás igénybevételéhez Az Szt ában foglaltak szerint, az alábbi alapszolgáltatásban, vagy szakosított ellátásban kell részesüljön a foglalkoztatott egyén: a) a szociális alapszolgáltatások közül: - közösségi ellátásban, - támogató szolgálatban, - nappali ellátásban részesül; vagy b) a szakosított ellátások közül: - ápolást, gondozást nyújtó intézményben, - rehabilitációs intézményben, - átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben, - támogatott lakhatásban, - lakóotthonokban elhelyezett személyek.

8 Bekerülés feltételei Az új modell beveztésekor megszűnik: - az NRSZH által végzett bekerülési vizsgálat és felülvizsgálat, továbbá - a 6 hónap várakozási idő, az előzetes orvosi vizsgálat, amely a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet jelenleg tartalmaz. A jövőben az elképzelések szerint az intézményvezető dönthet arról (orvosi dokumentáció és a komplex vizsgálat eredményeiből való tájékozódás után), hogy az egyén a fejlesztő foglalkoztatásban milyen tevékenységet végezhet, avagy az un. készségfejlesztésben vehet-e részt, vagy munkát végez. - Munkaidőkeretről; - Tevékenység formájáról; - Végzett munkafolyamatról. Ennek kapcsán kiemelt szerepe lesz az intézmény által kötött felelősségbiztosításoknak.

9 A foglalkoztató felé irányuló szakmai elvárások változásai A fejlesztő foglalkoztatás szakmai követelményei: - foglalkoztató éves szakmai programja (figyelemmel a 3/2006. (V.17.) ICsSzEM rendeletre, mely kiegészítésre kerül a konkrét szakmai irányelvekkel); - egyéni fejlesztési terv (személyenként). Személyi feltételek: - a segítők és a foglalkoztatás-koordinátorok számát a fejlesztő foglalkoztatásban részt vevők számára, állapotára, a foglalkoztatás keretében végzett tevékenységére, valamint a foglalkoztatás egyéb körülményeire tekintettel kell meghatározni azzal, hogy 30 foglalkoztatottra vetítve legalább 1 segítőt, és 90 foglalkoztatottra vetítve 1 foglalkoztatás-koordinátort kell biztosítani. A munkakörök részmunkaidős foglalkoztatással is ellátható. - a munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú képesítést a fejlesztő foglalkoztató határozza majd meg. Tárgyi követelmények: - a szociális foglalkoztatás tárgyi feltételeit a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet határozza meg.

10 Az új komplex szolgáltatási elem nyilvántartásba vétele - A fejlesztő foglalkoztatás önálló szolgáltatásként fog megjelenni, ezt a tevékenységet az Szt.57. -ában részletezett alapszolgáltatás, szakosított ellátás csoportok mellé, harmadikként foglalkoztatási szolgáltatásként külön fog megjelenni. - Az intézményi foglalkoztató is bekerül a Szolgáltatói nyilvántartásba és az a fejlesztő foglalkoztató is, aki csak az Mt. hatálya szerinti munkaviszonyban munkavégzést fejlesztő munkáltatóként (jelenleg külső foglalkoztatóként) vesz részt. - A Szolgáltatói Nyilvántartás az Szt. 92./K. (3) bekezdése alapján hatósági nyilvántartás, amely közhitelesen tanúsítja a (2) bekezdés szerinti adatokat. A működést engedélyező kormányhivatal tanúsítvány elnevezéssel, hatósági bizonyítványt állít ki a fejlesztő foglalkoztató és a fenntartó részére. - Engedélyező elsőfokú hatóság a foglalkoztató székhely szerinti kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztálya. - A másodfokú hatóság és a Szolgáltatói Nyilvántartás vezetője az NRSZH.

11 - A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza a szolgáltatások Igénybevevői Nyilvántartására és az országos jelentési rendszerre vonatkozó szabályokat. Az így szolgáltatott adatok: a Központi Elektronikus Nyilvántartás és Szolgáltatást Igénybevevőkről, azaz a KENYSZI-ben kerülnek nyilvántartásra. - A fejlesztő foglalkoztató bekerül mind a Szolgáltatói Nyilvántartásba, mind a KENYSZI rendszerbe, amely révén összeköthető lesz az rehabilitációs foglalkoztatást végző akkreditált munkáltatók támogatási Igénykezelő rendszerével (IKR-rel), ezáltal kiszűrhető lesz a kettős támogatás. Az alábbi jogszabályok módosítása válik szükségessé a fenti célok elérése érdekében: - hatályon kívül kerül a 112/2006. (V.12.) Korm. rendeletet; - 92/2008. (IV.23.) Korm. rendeletből törlésre kerül a szociális foglalkoztatás; - 369/2013. (X.24.) Korm. rendeletbe bekerül a fejlesztő foglalkoztatást, mint szolgáltatás; - 226/2006. (XI.20.) Korm. rendeletben az új fejlesztő foglalkoztatásként kerül beemelésre; - hatályon kívül kerül a 3/2006. (V.17.) ICsSzEM rendeletet, s annak megmaradó tartalmát az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet rögzíti majd.

12 A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságra, mint fenntartóra vonatkozó speciális szabályok - a Főigazgatóság, mint állami fenntartó számára kiemelt feladat egy gazdasági tevékenységet végző nonprofit kft. létrehozása, mely 100 % állami tulajdonban, mégis civil szervezetként piacorientált menedzsment tevékenységével segíti intézményeit; - ezen szervezet már sikeresen indulhat hazai pályázatokon, vehet igénybe európai uniós támogatásokat, képviselheti az intézményekben és nem utolsó sorban a férőhelykiváltás projektekben résztvevő intézményekben élő, dolgozó ellátottak érdekeit; - az állami fenntartású intézmények különösen a férőhelykiváltásban résztvevők - prioritást élvezhetnek a befogadáskor az előrejelzések szerint az új foglalkoztatási támogatás igénybevételéhez.

13 Legfontosabb célkitűzések, az új foglalkoztatási modell alapértékei SZEMLÉLETVÁLTÁS INTEGRÁCIÓ MOTIVÁCIÓ PIACORIENTÁLTSÁG MUNKA ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSE AZ INTÉZMÉNYI FOGLALKOZTATOTTI KÖRBEN-MEGBECSÜLT TEVÉKENYSÉG

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Benedek István Zsolt