AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN

Átírás

1 AZ AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FONTOSABB LÉTSZÁMADATAI 2013-BAN Nemzeti Munkaügyi Hivatal

2 Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Tajti József Készítette: Mód Péter 2

3 Tartalomjegyzék A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása... 5 Munkaerő-piaci képzések... 5 Bérjellegű támogatások... 7 Munkahelymegőrző támogatás Munkahelyteremtő támogatás Mobilitási támogatások Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Közfoglalkoztatás Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerő-piaci hatásuk Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai Aktív eszközök létszámai területi eloszlásai Aktiválás Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások Egyes aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai Munkaerő-piaci képzések támogatása Álláskeresők képzéseinek támogatása Közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések Munkaviszonyban állók képzésének támogatása Munkaerőpiaci képzések együtt Bérjellegű támogatások Bértámogatás Bérköltség támogatás Első Munkahely Garancia program Nyári diákmunka támogatása Szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása Bérjellegű támogatások együtt Vállalkozóvá válás támogatásai Munkahelyteremtő támogatások Munkahely-megőrző támogatások

4 Mobilitási támogatások Közfoglalkoztatás Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási programok Kistérségi startmunka mintaprogramok Közfoglalkoztatás együtt Mellékletek Fontosabb aktív eszközök létszámadatai megyénként, Fontosabb aktív eszközök létszámarányai megyénként, Egyes aktív eszközök létszámadatai megyénként, Egyes aktív eszközökben érintett személyek aránya a regisztrált munkanélküliek számához képest, Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma megyénként, (fő) Fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökbe belépők száma nemenként és korcsoportonként és iskolai végzettség szerint, (fő) Egyes, adattárházon kívüli aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámadatai, Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre fordított kiadások, 2013 (millió Ft)

5 A fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök rövid bemutatása Munkaerőpiaci képzések A képzés támogatása olyan foglalkoztatást elősegítő aktív eszköz, amellyel az álláskereső, vagy munkanélküliséggel reálisan veszélyeztetett munkaviszonyban álló személyek a képzést követően piacképes szakmát vagy új készséget (pl. nyelvismeretet) szerezhetnek, amellyel növelhető az elhelyezkedési esélyük, illetve munkahelyük megtartható. Az eljárás során a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) munkaügyi kirendeltségei mérlegelik, hogy az adott személy számára mely támogatási forma a leghatékonyabb. Amennyiben a képzést ajánlják, további mérlegelés tárgya, hogy milyen fajta képzésben való részvétel segítheti elő az elhelyezkedést. Képzési támogatásban részesíthetők azok az álláskeresők, akik az évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (továbbiakban: Flt.) 58. (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelnek, amelyek közül lényeges, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék. Azonban nem csak álláskeresők támogathatók. Képzési támogatásban részesülhetnek gyermek nevelése, gondozása, illetve hozzátartozó ápolása miatt ellátásban részesülő személyek, pályakezdők, közfoglalkoztatott személyek és olyan, munkaviszonyban álló személyek, akik rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható, vagy akiknek a munkaviszonya várhatóan 1 éven belül megszűnik. A megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci aktiválása is támogatható képzéssel. Közülük első sorban azoknak a képzése támogatható, akik a évi CXCI. törvény alapján rehabilitációs ellátásban részesülnek. A támogatható képzések körét, a részvétel részletes szabályozását, a képzőintézmények kiválasztásának szempontjait, a támogatás nyújtásának feltételeit, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A képzési támogatások köre több elemű: szakképzésekre, alap, pályaorientáló és álláskeresési ismeretekre, nyelvvizsga megszerzésére, különböző közúti jogosítványok megszerzésére, valamint vállalkozás indításához és működtetéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére terjed ki. A legnagyobb létszámú kört a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 3. (1) bekezdésében, a 3. (2) bekezdés b-c) pontjában, valamint 3. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakképzésekbe vontak jelentik, melyek körébe tartoznak iskolai rendszerű szakmai képzések (szakképzés), iskolarendszeren kívüli, a felnőttképzésről szóló törvény alapján biztosított, szakképesítés megszerzésére 5

6 irányuló szakmai képzések, vagy meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához (pl. mestervizsgához) szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzések. A munkaügyi kirendeltség elsősorban a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékében szereplő, ún. ajánlott képzésekben való részvételt támogatja, de az álláskereső kérelmére, konkrét tanfolyamok, képzések esetében a jegyzéken nem szereplő - azonban a rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő - képzést is támogathatja, ezek az ún. elfogadott képzések. A képzés lebonyolítására a munkaügyi központnak és a képzést végző intézménynek együttműködési megállapodást kell kötni. A megállapodás tartalmazza a képző intézmény, illetve a munkaügyi központ kötelezettségeit, a képzés időtartamát, a képzési költség átvállalt részét, a költség átutalásának ütemezését. A képzésben részt vevő személynek képzési támogatás adható, továbbá részben vagy egészben megtéríthető a képző intézmény által megállapított képzési költség, valamint a képzéshez kapcsolódó szállás, élelmezés és a helyi, illetőleg helyközi utazás költsége. A képzési támogatás formája a munkaviszonyban lévő személy képzése esetén keresetkiegészítés, az álláskeresők képzése esetén keresetpótló juttatás. A kereset-kiegészítés mértéke a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. A keresetpótló jutatás akkor adható, ha a képzés intenzívnek minősül (időtartama hetente legalább a 20 órát eléri). Összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér 60%-ánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér összegét. A Rendelet alapján a keresetpótló juttatás összegét a fenti összeghatárokon belül magasabb összegben kell megállapítani annak részére, aki első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vagy a munkaerőpiacon keresett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, vagy egy, vagy több 18. életévét be nem töltött gyermeket egyedül tart el. Az Flt. 14/A -a alapján lehetőség van konkrét munkaerőigények kielégítését szolgáló, célzott képzések támogatására. Amennyiben egy munkaadó munkaerőigényét a munkaügyi központhoz bejelenti, de arra nem tudnak számára megfelelő munkaerőt kiközvetíteni, kérelmezheti álláskereső személy képzését. Az álláshely betöltése érdekében az álláskeresőként nyilvántartottak közül kiválasztott személyek részére a szükséges képzést biztosítja a munkaügyi központ, a munkáltató pedig vállalja a képzésben részt vevő személy(ek) foglalkoztatását. A közfoglalkoztatás keretében zajló foglalkoztatási programokhoz 2012-től egyes esetekben képzési programok is csatlakoztak. A közfoglalkoztatottak képzése ban EU-s forrás felhasználásával történt (TÁMOP Újra tanulok kiemelt központi program). A képzések koncepcionálisan két nagy csoportra oszthatók: egyik a Startmunka mintaprogram mezőgazdasági területén dolgozók számára szervezett, másik pedig az országos közfoglalkoztatók igényei alapján meghirdetett képzések. A Startmunka mintaprogram mezőgazdasági képzései FAT által akkreditált betanító képzések, míg az országos 6

7 közfoglalkoztatók által igényelt tanfolyamok döntően OKJ-s szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal zárultak. A közfoglalkoztatottak mezőgazdasági képzéseit a 14/2012. (VIII. 15.) EMMI rendelettel módosított, a területi felzárkózási koordinációs központi és felnőttképzési feladatot ellátó regionális képző központok irányításáról, feladatairól szóló 3/2011. (II. 11.) KIM rendelet 4/A. (2) alapján kizárólagossággal a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) végezte. Bérjellegű támogatások A foglalkoztatás bővítését szolgáló ún. bértámogatás csak olyan, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők, valamint megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén nyújtható, akik a többi munkavállalóhoz képest nehezebben találnának munkát. A támogatás részletes szabályait és a támogatható foglalkoztatottak körét a Rendelet 11. -a tartalmazza. A január 1-jétől hatályba lépett szabályok nagyobb rugalmasságot biztosítanak a munkaügyi kirendeltségeknek a támogatás mértéke, és időtartama, valamint a foglalkoztatási kötelezettség tekintetében azáltal, hogy a hátrányos helyzetű személy esetén a munkabér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 50%-ának, megváltozott munkaképességű személy esetén legfeljebb a munkabér és járuléka 60%-ának megfelelő összegben, legfeljebb egy évig (bizonyos esetekben 2 évig) terjedő időtartamra adható a bértámogatás. A támogatott munkabérbe beletartozik az alapbér (órabér, havibér), az alapilletmény, a bérpótlékok, az illetménykiegészítés, a le nem dolgozott időre járó kiegészítő fizetés. A munkabér járulékainak minősül: a munkáltató által megfizetett szociális hozzájárulási adó. A támogatás akkor adható, ha a munkáltató a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának idejére vállalja. A támogatás további feltétele, hogy a munkáltató a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a (bértámogatással érintett) munkavállaló munkaviszonyát működési körében felmerült okból rendes felmondással nem szüntette meg, azaz ne a korábban leépített munkavállaló újbóli alkalmazásához kérje a támogatást. A harmadik feltétel, hogy a támogatás alatt ne szüntesse meg a fenti okból rendes felmondással a munkaviszonyt. A támogatás alanya az Flt. 58. (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván. A támogatás közvetett alanyának nevezhetjük a hátrányos helyzetű, illetve a megváltozott munkaképességű személyt. A bértámogatás megállapításakor hátrányos helyzetű személynek minősül az álláskereső, aki legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy az ötvenedik életévét betöltötte, vagy 25. életévét nem töltötte be. Hátrányos helyzetűek továbbá azok a személyek is, akiket a kirendeltség legalább hat hónapja álláskeresőként tart nyilván, vagy a saját háztartásában egy vagy több eltartott 7

8 személlyel egyedül élő felnőtt, vagy 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesült, vagy 12 hónapon belül előzetes letartóztatásban volt, szabadságvesztés, vagy elzárás büntetését töltötte. A támogatás odaítéléséről a munkaügyi központ kirendeltsége, mérlegelési jogkörében dönt, a támogatásban részesülővel a kirendeltség hatósági szerződést köt. Ebben meghatározásra kerül a támogatás mértéke, formája, a folyósításának időtartama, a szerződésszegés jogkövetkezményei. A bértámogatás kizárólag az általános csoportmentességi rendelet I. fejezetében és cikkében foglaltakkal összhangban nyújtható. (A Bizottság augusztus 6-ai 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) cikk és 7. cikk (4)) A bértámogatástól kismértékben eltérő szabályozással rendelkező bérköltség támogatást az teszi indokolttá, hogy a bértámogatás csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és járulékai együttes összegének 50, illetőleg 60 százalékos mértékéig adható. Továbbá a közösségi szabályok szerint a gazdálkodó szervezetek program keretében megvalósuló foglalkoztatása három éven át nem, továbbá hátrányos helyzetű személynek nem minősülő munkavállalói célcsoport mellett egyáltalán nem támogatható. A speciális foglalkoztatási feszültségek feloldását, enyhítését szolgálja a bérköltség támogatás, amely csak munkaerő-piaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb 100 százalékos mértékben történő folyósítását teszi lehetővé. Az Flt. 19/B. alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak. Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható. A Rendelet alapján munkabér és járulékainak támogatása (a továbbiakban: bérköltség támogatás) nyújtható a munkaerő-piaci program célcsoportjához tartozó, valamint a program megvalósításában közreműködő személyek foglalkoztatásához. Ez a támogatás is a de minimis rendelet hatálya alá tartozik. A 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése érdekében hozták létre az Első Munkahely Garancia elnevezésű programot, a 25 év alatti pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében. Ez az alapvetően bérköltségtámogatás jellegű program kifejezetten a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását, az első munkahely megszerzésének elősegítését, valamint a szükséges munkatapasztalat megszerzését biztosítja. 8

9 A program célcsoportját jelentik a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő, a Flt (5) bekezdés k) pont szerinti 25 év alatti pályakezdő álláskeresők, ezen belül kiemelten a szakképzetlenek és a tartós álláskeresők. A program forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap központi keretéből biztosított. A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi központ/kirendeltség az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A szolgáltatások lehetnek munkaerő-piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaerő közvetítés, amelyek nyújtása a támogatott foglalkoztatást megelőző időszakban szükségszerű. A program keretei között bérköltség támogatás állapítható meg - a munkáltató kérelme alapján - a 25 év alatti pályakezdő álláskereső teljes, vagy legalább a napi 4 órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatását vállaló munkáltató számára. A támogatással érintett munkavállaló felvétele az átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám növekedését kell, hogy eredményezze. A támogatás legfeljebb 6 hónapos időtartamra állapítható meg. Mértéke a munkaszerződés szerinti munkabér, valamint az azt terhelő és ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó együttes összegének 100%-a. Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a támogatás alapjául figyelembe vehető munkabér legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 150%-a lehet, részmunkaidős foglalkoztatás során ennek a részmunkaidő teljes munkaidővel arányos része alapján számított hányada vehető figyelembe. Azon álláskeresők esetében, akik a munkavégzést lakó/tartózkodási helyüktől eltérő településén is vállalják, a programban a bérköltség támogatás mellett lehetőség van a munkába járáshoz szükséges utazási költségek megtérítésére is. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 26/A-G. -a tartalmazza. A fiatal, szakképzett személyek mihamarabbi pályára állítása érdekében speciális bérjellegű támogatásként 2010 óta érhető el a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének támogatása. A támogatásról szóló 70/2009. (IV. 2.) Korm. rendelet szerint szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresőnek számít az a személy, aki a Flt. 58. (5) bekezdés k) pontja szerint pályakezdő álláskeresőnek minősül, és legalább alapszintű szakképesítéssel vagy szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A munkaügyi központ ezt a támogatást a munkaadó kérelmére nyújtja, ha a munkaadó a pályakezdő álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatását napi legalább négyórás munkaidőben, és legalább 365 napi időtartamra vállalja. A munkaügyi központ a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság véleményének kikérése után minden naptári évben meghatározza azoknak a szakképzettségeknek a körét, amelyekkel rendelkező pályakezdő álláskereső foglalkoztatásához ilyen támogatást nyújt a munkaadó részére. A szakképzettségek köre a munkaerő-piaci változásokra figyelemmel év közben is módosítható. A támogatás olyan pályakezdő álláskereső munkatapasztalat-szerzéséhez nyújtható, aki az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételétől számított legalább 90 napig a munkaügyi 9

10 központtal együttműködött. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban 365 napra a pályakezdő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő bérköltség 50 és 100%-a közötti mértékben lehet megállapítani. A támogatás összege - a bérköltség 100 százalékának megfelelő támogatása esetén - havonta nem haladhatja meg az alapszintű szakképesítéssel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér és annak járulékainak összegét, a középszintű vagy középfokú szakképesítéssel, illetve szakképesítést nyújtó középfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét és az emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítéssel, illetve felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező pályakezdő esetében, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét. A Nemzetgazdasági Minisztérium a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkaügyi központjai és a járási hivatalok járási munkaügyi kirendeltségei létrehozásával a nyári diákmunka elősegítése érdekében 2013-ban munkaerő-piaci programot indított. A programindítás célja, hogy az inaktív fiatalok száma ne növekedjen tovább. A program ennek megfelelően prevenciós jelleggel, már diákkorban elő kívánja segíteni a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat mellett a jövedelemszerzés lehetőségét is. A program célcsoportjába azok a év közötti, nappali tagozaton, tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező diákok tartoznak, akik nem rendelkeznek sem vállalkozói, sem egyéb, foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal. A programban résztvevő személyek a munkaügyi kirendeltségeken közvetítést kérőként kérték nyilvántartásba vételüket. A program keretein belül a foglalkoztatás történhet a települési önkormányzatoknál, illetve az önkormányzat fenntartásában álló, önkormányzati alapfeladat ellátását végző intézménynél. A támogatás legfeljebb napi 6 órás foglalkoztatáshoz nyújtható, ami azonban nem lehet több mint a minimálbér szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum időarányos hányada. Ez az összeg akkor sem lépheti túl a meghatározott összeget, ha a munkakör alapján garantált bérminimumot kell meghatározni. A támogatás megítélése esetén a munkaadó és a munkaügyi kirendeltség hatósági szerződést kötött. Munkahelymegőrző támogatás Új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében az Flt a alapján támogatás nyújtható. Munkahelymegőrzés támogatásához vissza nem térítendő támogatás annak a munkaadónak nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a munkaadó a támogatás iránti kérelemmel együtt benyújtott likviditási tervében bemutatja az átmeneti 10

11 nehézséget okozó gazdasági körülményeit, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó várható intézkedését. A támogatás további feltétele például, hogy a munkáltató ne álljon csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá az érintett munkavállalót, aki után a támogatást igényli legalább hat hónapja foglalkoztassa, és vállalja, hogy a támogatás folyósítása alatt, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező ideig továbbfoglalkoztatja. Támogatásként az érintett munkavállaló munkabére és az azt terhelő szociális hozzájárulási adó együttes összegének százaléka adható azzal a megkötéssel, hogy a támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. A támogatás maximum egy évig folyósítható. A munkaadó részére a foglalkoztatási kötelezettség lejártától számított egy évig újabb munkahelymegőrzés támogatása nem nyújtható. A munkahelymegőrzés támogatása az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 18. -a tartalmazza. Munkahelyteremtő támogatás A 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szerint pályázati eljárás keretében 2013-ban is, vissza nem térítendő munkahelyteremtő támogatás volt nyújtható a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást biztosító munkáltatók részére. Ez a támogatás új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges építési költségekhez, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, valamint az új munkahelyek teremtésével összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz volt igénybe vehető. A támogatás olyan kedvezményezettnek nyújtható, amely a támogatás keretében elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, a beruházását két éven belül befejezi, továbbá a munkavállalókat a támogatási igényben megjelölt létszámban a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza, majd azt követően a beruházásra tekintettel alkalmazott létszámot és a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámot együttesen foglalkoztatja (foglalkoztatási kötelezettség). A támogatási intenzitás mértéke - beleértve a más államháztartási forrásokból kapott állami támogatásokat - nem haladhatja meg a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. -ában meghatározott százalékos mértéket. Ez alapján a maximális támogatási intenzitás 50% az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban, 40% a Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és 30% a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében. A támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével területtől függetlenül kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. 11

12 Mobilitási támogatások A munkába járás terheinek csökkentése, valamint a munkaerő-toborzás elősegítése érdekében különböző támogatások nyújthatók. Ezeket a támogatásokat a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet szabályozza. Lakhatási támogatás A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) elnevezésű projekt keretében is lakhatási támogatás nyújtható volt. A támogatás feltételei mindkét forrás esetén megegyeztek. A vissza nem térítendő támogatás azoknak a személyeknek adható, akik legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartottak, vagy pályakezdő álláskeresőként nyilvántartottak, vagy csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresőként nyilvántartottak, közfoglalkoztatást követően álláskeresőként nyilvántartottak, és akik a munkaerő-piaci helyzetük javítása érdekében vállalják, hogy a lakóhelyüktől távoli munkalehetőséget is elfogadnak. A támogatás érintettje akkor jogosult a támogatásra, ha legalább hat hónap időtartamra szóló és legalább heti 20 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, amely esetében az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye között naponta tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje az 5 órát meghaladja. További feltétel, hogy a támogatott személy nem rendelkezik saját tulajdonában vagy a vele együtt élő házastárssal közös tulajdonban lévő lakás céljára szolgáló, beköltözésre alkalmas ingatlannal a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 100 km-t. A támogatás további feltétele, hogy a támogatásban részesülő a lakhatási támogatás segítségével létrejövő fent részletezett jogviszony által olyan rendszeres jövedelmet szerezzen, amely havi bruttó jövedelme nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 300 százalékát. A támogatásban részesülőnek érvényes munkaszerződéssel, kinevezéssel vagy ösztöndíjas foglalkozatásról szóló szerződéssel kell igazolni a foglalkoztatás létrejöttét, a munkavégzés helyét is, és bérleti szerződéssel a megfelelő településen lévő lakóingatlanra bérlőként legalább a támogatás időtartamának felére létesített bérleti jogviszonya fennállását. A támogatás folyósításának időtartama legfeljebb tizennyolc hónap. A támogatás mértéke egy lakóingatlanra vonatkozóan függ az igénybe vevők számától és a támogatás időszakában csökkenő mértékű. Egy igénybe vevő személy esetén 150 és 60 ezer Ft/hó között volt, két fő esetén 150 és 80 ezer Ft/hó között, 3 fő esetén 200 és 80 ezer Ft/hó közötti összeg, 12

13 mely a támogatás harmadidőszakaiban csökkenő mértékű volt. A támogatás a bérleti díjjal (benne a közüzemi díjakkal) kapcsolatos kiadásokra használható fel. Csoportos személyszállítás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg (ideje naponta, tömegközlekedési eszközzel a két órát meghaladja). A támogatás szempontjából előnyben részesül az a munkaadó, aki nagyobb arányban oldja meg olyan személyek lakóhely és a munkahely közötti oda- és visszautazását, akik megváltozott munkaképességűek szállításáról gondoskodik. Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját, bérelt gépkocsival, vagy igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik. A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. Helyközi utazás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében támogatás adható munkaadóknak egyes munkavállalóik részére, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint terhelő részére. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető formában nyújtható. A támogatás akkor adható, ha a munkaadó olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja álláskereső (pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében három hónapja) és hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül - a működésével összefüggő okból - nem szüntette meg. Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Az álláskeresők számára a vállalkozóvá, önfoglalkoztatóvá válás is lehetséges pozitív kimenetet jelent a munkanélküliségből. Az Flt a alapján támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek (és rehabilitációs ellátásban részesülő személynek), aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik. Továbbá támogatható az a személy is, aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság 13

14 tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény 3. -a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg. A vállalkozóvá válás támogatása az álláskeresők vállalkozás indítását, vállalkozáshoz való csatlakozását támogatja beruházási célokra igénybe vehető tőkejuttatással, vagy a vállalkozás induló időszakában jövedelem-kiegészítést szolgáló támogatás igénybevételének lehetőségével. A támogatás nyújtásának részletes feltételeit a Rendelet 10. -a tartalmazza. A támogatás több formában nyújtható. Lehet maximum 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás, mely egészben vagy részben visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatás. Lehet legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, valamint kiterjedhet a vállalkozói tevékenység megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeire is. Az első két típusú támogatás külön-külön is nyújtható. A 3 millió forintig terjedő tőkejuttatás-támogatás megállapításának további feltétele, hogy az álláskeresőként történő nyilvántartás legalább 1 hónapja fennálljon, valamint - a beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő - saját forrás, továbbá a támogatás visszatérítése, illetőleg kötelezettségszegés miatt történő visszafizetése esetére - anyagi biztosíték megléte. A 3 millió forintig terjedő tőkejuttatást pályázati eljárás alapján a munkaügyi központ, a hat hónap időtartamra nyújtható minimálbérrel megegyező támogatást és vállalkozási szaktanácsadás igénybevételére irányuló támogatásokat kérelemre a munkaügyi kirendeltségek nyújthatják. Közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatás célja az aktív korú, munkaképes, azonban a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatási lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében szükséges megteremteni az új közfoglalkoztatási intézményrendszert. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény és a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény alapján lehet közfoglalkoztatási jogviszonyt létesíteni. A közfoglalkoztatási jogviszony sajátos foglalkoztatási jogviszony, amelyet a közfoglalkoztató létesíthet határozott időtartamra, próbaidő kikötése nélkül azzal a természetes személlyel, aki a munka törvénykönyvének rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet és álláskereső elsősorban foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatási támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely kötelező vagy önként vállalt állami vagy önkormányzati feladat, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, a helyi vagy azon túlmutató közösségi szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére 14

15 irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt. Közfoglalkoztató lehet költségvetési szerv, helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása, egyház, közhasznú jogállású szervezet, civil szervezet, az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet. Ezeken felül a törvényben meghatározott feltételek esetén közfoglalkoztató lehet erdőgazdálkodó, vízitársulat, szociális szövetkezet, vasúti pályahálózat-működtető szervezet is. Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, az Flt. szerinti álláskereső, vagy aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesül. A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai meghatározott eltérésekkel alkalmazandók. Az eltéréseket a évi CVI. törvény 2. -a részletezi. A fontosabb különbségek közé tartozik, hogy közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető, hogy a munkabér összege megegyezik a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján többféle közfoglalkoztatási típus valósulhat meg. Közös bennük, hogy a munkanélküliség csökkentésére szolgálnak, az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátását teszik lehetővé, továbbá finanszírozásuk a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére történik. Ezen rendelet alapján a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelynek keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeresők. A foglalkoztatás 2-12 hónapos időtartamban, legalább napi 6 órás munkaidőben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében. A rövid időtartamú közfoglalkoztatás olyan közfoglalkoztatási forma, amelybe kizárólag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek kerülnek bevonásra 1-4 hónapos időtartamban, napi 4 órás munkaidőben, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében. Az Országos közfoglalkoztatási programok keretében olyan közfoglalkoztatási munkafolyamatok valósulnak meg, amelyek a mindenkori munkaerő-piaci helyzet, az esetleges vis maior helyzetek kezelésére, több ágazatot átfogóan (pl. ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek, megújuló energiaforrások területén) indítható. Az országos közfoglalkoztatási programok időtartama az egész év folyamán biztosítja a közfoglalkoztatást, teljes munkaidőben. A közfoglalkoztatónak a munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatást elősegítő képzés lehetőségét biztosítania kell. A program támogatása a közfoglalkoztatási bér és a szociális hozzájárulási adó 100%-áig terjedhet, valamint e támogatási összeg 20%-a lehet a közvetlen költségekhez, továbbá legalább 100 fő 15

16 foglalkoztatása esetén legfeljebb 3%-a lehet a szervezési költségekhez nyújtott támogatás. A közfoglalkoztatók lehetnek a vízügyi igazgatóságok, az állami és magán erdőgazdaságok, a vízgazdálkodási társulatok, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a katasztrófavédelmi és rendőri szervek, a vasúti pályahálózat-működtető szervezetek, a Nemzeti Parkok, a Magyar Honvédség, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., stb. 16

17 Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámai és munkaerő-piaci hatásuk Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök érintett létszámai 2013-ban az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben érintett személyek létszáma 714 ezer fő volt. Ez a szám a foglalkoztatást elősegítő támogatásokban, ebben az évben, akár többször bevont személyek teljes létszámát jelenti. A teljes létszámból 495 ezer főt tett ki a közfoglalkoztatásban érintettek, a többi aktív eszközökben érintett személyek száma 211 ezer főt érte el és 2013 között az érintett létszám jelentősen, 36,6 százalékkal nőtt. A növekedés mögött egyértelműen a közfoglalkozás létszámadatainak növekedése áll ban 59 százalékkal több közfoglalkoztatási támogatás volt, mint egy évvel korábbi időszakban. A többi aktív eszközben érintett személyek száma kis mértékben, 3,6 százalékkal nőtt ebben az időszakban. Az aktív eszközökön belül azonban jelentős átalakulás, átrendeződés volt 2012 és 2013 között. Új eszközöket vezettünk be, miközben néhány foglalkoztatáspolitikai támogatás kifutott Főbb aktív eszközökben érintettek létszáma, (fő) Álláskeresők képzése Munkaviszonyban állók képzése Bértámogatás Bérköltség támogatás Első Munkahely Garancia program Nyári diákmunka elősegítése Munkatapasztalat-szerzés támogatása Tőkejuttatás önfoglalkoztatáshoz Vállalkozóvá válási támogatások Munkahelyteremtés támogatása Munkahelymegőrzés Helyközi utazás támogatása Az elemzett évek között jelentősen nőtt a bérköltség-támogatással elhelyezett személyek száma (108,7 %), az álláskereső klub mellett keresetpótló támogatással (71,7%-al) és az Első 17

18 Munkahely Garancia programmal elért személyek száma (57%-al), Az Első Munkahely Támogatáshoz hasonlóan a bérköltség jellegű támogatások között, de teljesen új eszközként jelent meg a nyári diákmunka elősegítése. A korábbi év több, mint háromszorosára futott fel a lakhatási támogatásban érintett személyek létszáma is. A kifutó, hosszabb távon más eszközökkel kiváltandó támogatások között voltak ebben az évben a pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzési támogatása és START programok, ezek érintett létszáma 2012 és 2013 között százalékkal csökkent. A közfoglalkoztatás is átalakult. Teljesen eltűnt 2013-ban a rövid idejű közfoglalkoztatás és az értékteremtő közfoglalkoztatás. Jelentősen emelkedett a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban érintettek (24,1%) és az országos közfoglalkoztatásban érintett személyek (38,8%) létszáma ban új közfoglalkoztatási formaként jelentek meg a kistérségi startmunka mintaprogramok, melyekben érintett személyek száma az első évben 122,6 ezer fő volt. A közfoglalkoztatási programokban 2013-ban 59 százalékkal magasabb volt az érintett létszám, mint 2012-ben. A belépők számában az emelkedés ennél kisebb mértékű, 48,3 százalékos volt. Egyes támogatási eszközök érintett létszámai Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Munkaviszonyban állók képzési támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Bérköltség támogatás Első Munkahely Garancia Program Nyári diákmunka támogatása Pályakezdők munka tapasztalat szerzési támogatása Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Helyközi utazás támogatása Távmunka támogatása Csoportos személy szállítás támogatása Lakhatási támogatás Munkahelymegőrzés Munkahely teremtés támogatása Start (Plusz, Extra, Bónusz) Aktív eszközök összesen Rövid idejű közfoglalkoztatás támogatása Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása Vállalkozások részére FHT-ben részesülő személyek 5 foglalkoztatásának Országos közfoglalkoztatási program támogatása Értékteremtő közfoglalkoztatási program támogatása Kistérségi startmunka mintaprogram támogatása Közfoglalkoztatás összesen Mindösszesen Az aktív eszközök között a közfoglalkoztatás aránya 2013-ban 69,4 százalékos volt. Ez 18

19 jelentősen, 10 százalékponttal volt magasabb, mint 2012-ben. Az érintett személyek tekintetében a támogatások között jelentősen csökkent a START eszközökkel támogatott személyek aránya ebben a két évben. A képzések esetén (a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül) 2012 és 2013 között csökkent az érintett személyek létszáma. A képzések aktív eszközökön belüli aránya ezzel a 2012-es 9,3 százalékról 2013-ra 6,3 százalékra csökkent. A bérjellegű támogatások érintett létszáma, melyekbe a bér- és bérköltség-támogatásokon kívül beleértjük az Első Munkahely Garancia programot és a diákok nyári munkavállalásának támogatását is, 2012 és 2013 között jelentősen nőtt. A növekedéssel az eszközpalettán nézett arányuk 12 százalékról 15,5 százalékra nőtt. A munkahelymegőrzéshez és munkahelyteremtéshez kapcsolódó vállalati támogatásokban érintett személyek száma is nőtt 2012 és 2013 között. A támogatások között azonban a kisebb létszám-emelkedés ellenére 4,8 százalékosról 3,9 százalékosra csökkent ezen eszközök aránya. Az aktív eszközök főbb csoportjaiban érintett személyek létszáma és aránya, változás 2012 és 2013 között (%) fő % fő % képzési támogatások , ,3-6,6 bérjellegű támogatások , ,5 76,9 munkahelymegőrzés, , ,9 12,2 munkahelyteremtés támogatása START (Plusz, Extra, Bónusz) programok , ,7-61,8 egyéb támogatások , ,2 35,5 közfoglalkoztatás , ,4 59,0 összesen , ,0 36,7 Az aktív eszközök főbb csoportjait a kiemelkedően magas arányú közfoglalkoztatás nélkül vizsgálva látható, hogy az eszközpalettán a START támogatások kivezetése és a bérjellegű támogatásokban érintet személyek számának növekedése okozta a legnagyobb mértékű változást 2012 és 2013 között. A START eszközöket kivezetik a támogatások közül, ezért ebben az évben már jelentősen, 61,8 százalékkal csökkent az érintett személyek száma höz képest. A bérjellegű támogatásokban érintettek száma jelentősen, 76,9 százalékkal nőtt az elemzett időszakban. A jelentős növekedés mögött részben a bérköltség-támogatások közé tartozó Első Munkahely Garancia programban érintettek számának növekedése, valamint a 2013-tól új eszközként megjelenő nyári diákmunkák támogatásában érintetek létszámnövekedése állt. 19

20 Aktív eszközök érintett létszáma, (fő) közfoglalkoztatás nélkül

21 Aktív eszközök létszámai területi eloszlásai Részvevők esetszáma, 2013 Az fontosabb aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökben 2013-ban érintett személyek lakóhely szerinti területi megoszlásában jelentős súllyal szerepelnek Észak-Magyarország és Észak- Alföld, ezeken a régiókon belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék. Ebben a két régióban élt a főbb támogatásokban érintett személy több, mint 50 százaléka (344 ezer fő). A két említett megyében él a támogatásban érintett személyek 28,6 százaléka (196 ezer fő). Több más megye is jelentős súlyt képviselt az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök létszámait tekintve. A különböző eszközökben érintett személyek 7,8 százaléka Hajdú-Bihar megyében, 7,3 százalékuk Békésben 6,2 százalékuk Jász-Nagykun-Szolnok megyében élt. Az eszközökben érintettek alig 2,6 százaléka volt fővárosi lakos. Az érintett személyek 1,5 2 százaléka volt Vas, Győr-Sopron-Moson, vagy Komárom-Esztergom megyei lakos. képzések közfoglalkoztatás támogatások bérjellegű (közfog. nélkül) mobilitási támogatások vállalkozóvá válás tám. Munkahelymegőrzőés teremtő tám. egyéb tám. Összesen Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád összesen A képzéseket és a bérjellegű támogatásokat vizsgálva hasonló képet mutat a támogatásban érintett személyek területi eloszlása. Ezekben az eszközökben is igaz, hogy az érintettek nagy aránya Borsod-Abaúj-Zemplén (13 14 százalékuk) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (11 12 százalékuk) élt. Ezekben az eszközökben érintett személyek esetén kisebb volt a két említett megye és az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi régiók aránya a támogatásban érintettek között. 21

22 A munkahelyteremtő és megőrző támogatásokban érintettek 11,1 százaléka volt Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei, 9,6 százalékuk Hajdú-Bihar megyei 7,5 százalékuk Bács-Kiskun megyei és 7,3 százalékuk Baranya megyei. Ezekben az eszközökben érintett személyek esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakosok 7 százalékos arányt értek el 2013-ban. A főbb aktív eszközökben érintett személy 2,6 százaléka volt 2013-ban fővárosi lakos és 4,2 százalékuk volt Pest megyei. Nyugat és Közép-Dunántúl megyéiben élt a támogatásban érintettek 13,5 százaléka. Itt az egyes megyékben ezer főre volt tehető a támogatásban érintettek létszáma, ami megyénként az országos létszám 1,5 és 3 százaléka között volt. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében volt a legalacsonyabb az aktív eszközökben érintettek létszáma, megyénként ezer fő, az összes érintett 1,5 1,7 százaléka. A déli régiók megyéiben ennél lényegesen magasabb volt az aktív eszközökben érintett személyek létszáma. Hajdú-Bihar megyében létszámuk meghaladta az 50 ezer főt, Baranyában, Békés megyében és Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig ezer fő volt az éves érintett létszám 2013-ban. Az aktív eszközökben érintett személyek eszköz-csoportonkénti arány megyénként eltérő képet mutat. A rosszabb gazdasági, foglalkoztatási helyzetű megyékben jellemzően magasabb volt a közfoglalkoztatásban és más megyéknél alacsonyabb az egyéb eszközökben érintettek aránya. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben az aktív eszközökben érintett személyek több, mint 75 százaléka közfoglalkoztatott volt. Vas és Komárom-Esztergom megyében az összes érintett személyen belül a közfoglalkoztatottak arány ennél alacsonyabb, 54 százalékos volt. A képzésekben érintett személyek relatív aránya az egyes megyéken belül Vas (15,9%), Győr-Sopron-Moson (11%) megyében és Budapesten (10,8%) volt a legmagasabb, Baranya, Nógrád, Jász- Nagykun-Szolnok és Csongrád megyében az összes érintett 5 százaléka alatt maradt. A bérjellegű támogatásokban érintett személyek aránya Komárom-Esztergom (27%), Győr- Moson-Sopron (21,5%) és Vas megyében (20,4%) voltak a legmagasabb az ott érintett teljes személyi körben. Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamit Pest, Heves és Zala megyében az összes érintett személynek százaléka kapott valamilyen bérjellegű támogatást. A munkahelyteremtő és megőrző támogatások Vas és Komárom-Esztergom megye eszközpalettáján képviselték a legmagasabb arányt (5,4 5,6 százaléka az érintett személyeknek) és emellett magas, 4 százalék feletti volt az arányuk Budapest, Fejér, Veszprém és Csongrád megyét tekintve is ban közel 500 ezer alkalommal indult aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz. Ez a létszám a belépések számát jelenti, az éven belül az egyes eszközökben és az eszközök között is tartalmazhat duplázódást, de a közfoglalkoztatás mellett képzésben is részesülő személyeket csak egy helyen (a közfoglalkoztatottak között) veszi figyelembe. Az elemzett évben a belépések többsége, 402,7 ezer a közfoglalkoztatásba történt. 28,1 ezren képzésekbe, 51 ezren bérjellegű támogatásokba léptek be. A vállalkozóvá válást elősegítő támogatások közül

23 indult ebben az évben és 13,3 ezer főt tett ki az ebben az éven indított munkahelymegőrző és munkahely-teremtő támogatások létszáma. Belépők létszáma, 2013 közfoglalk oztatás képzések (közfog. nélkül) bérjellegű támogatás ok mobilitási támogatás ok vállalkozó vá válás tám. Munkahel ymegőrzőés teremtő tám. egyéb tám. Összesen Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád összesen A belépések statisztikájának területi megoszlásai és belső arányai jellemzően az érintett személyekre vonatkozó megoszlásokra hasonlítanak. Az eszközök között jelentős a közfoglalkoztatás túlsúlya (80,7 százalék országosan) és a megyék között Borsod-Abaúj- Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg aránya. A belépők statisztikája az egyes évek közötti áthúzódó támogatások eltérő aránya miatt az érintett személyekre vonatkozó adatoknál is nagyobbnak mutatja a közfoglalkoztatás arányát az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökön belül (mert a bérjellegű, valamint a munkahelymegőrző, munkahelyteremtő támogatások tekintetében magasabb az előző évről áthúzódó támogatottat aránya). Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök területi megoszlását nem csak megyénként, hanem az egyes települések munkaerőpiaci helyzete alapján is elvégezhetjük. Ehhez az összes települést a foglalkoztatási rátájuk alapján öt csoportba osztottuk nagyon jó helyzetűtől a nagyon rossz helyzetűekig. 23

24 települések száma foglalkoztato ttak aránya munkanélkül iek száma aktív eszközökben érintettek száma* közfoglalkozta tásban érintettek száma aktív eszközök együtt 1 - nagyon rossz (40% alatt) , rossz (40-50%) , átlagos (50-60%) , jó (60-65% ) , nagyon jó (65% felett) , Összesen , *kézi adatgyűjtésű és START eszközökön kívül, közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzés nélkül Azokat a településeket tekintettük nagyon rossz helyzetűnek, ahol a KSH 2012-es adatai szerint a munkaképes korú lakosságnak kevesebb, mint 40 százaléka volt foglalkoztatott. Ilyen település 489 volt az országban, ezekben él a lakosság 3,3 százaléka és regisztrált álláskeresők 5,6 százaléka. Ezeknek a településeknek a foglalkoztatási rátája együttesen 34 százalékos volt. A legjobb helyzetű, 70 százalék feletti foglalkoztatási rátával rendelkező 248 településen él a lakosság 29,7 százaléka. Itt él a regisztrált álláskeresők 24,5 százaléka. Az aktív eszközökben érintett személyek 12,2 százaléka a legrosszabb helyzetű településeken és 7,2 százalékuk a legjobb munkaerőpiaci helyzetű településeken élt. Az aktív munkaerőpiaci eszközökben érintettek arányai az átlagos és annál rosszabb foglalkoztatási helyzetű településeken meghaladják az ott élő lakosság, az ott élő munkaképes korú lakosság és az ott élő regisztrált munkanélküliek arányát is. A jobb helyzetű településeken ezek az arányok fordítottak. Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközei 2013-ban is a rosszabb munkaerőpiaci helyzetű településeken élőkre koncentrálódtak. Az eltérő helyzetű településeken eltér egymástól az aktív foglalkoztatáspolitika alkalmazott eszköztára. A 2012-es foglalkoztatási adatok alapján besorolt településcsoportokra vetítettük rá a 2013-as részvétei adatokat (nem rendelkezünk 2013-as településsoros foglakoztatási adatokkal). képzés (közfog. nélkül) bérjellegű támogatás ok közfoglalk oztatás 24 képzés (közfog nélkül) bérjellegű támogatás ok közfoglalk oztatás 1 - nagyon rossz ,6 8,6 87,9 (40% alatt) 2 - rossz (40-50%) ,4 12,1 83,5 3 - átlagos ( ,7 18,3 75,1 60%) 4 - jó (60-65%) ,6 24,8 64,6 5 - nagyon jó (65% ,5 23,9 62,6 felett) Összesen ,8 17,0 76,2

25 Az aktív foglalkoztatáspolitika főbb eszközcsoportjai közül a legrosszabb helyzetű településeken volt a legmagasabb a közfoglalkoztatásban érintettek aránya (87,9%) és ezeken települések esetén volt a legalacsonyabb az érintettek közül képzésekbe, vagy bérjellegű támogatásba vontak aránya. Az egyre jobb foglalkoztatási helyzettel jellemezhető településeken élő, aktív eszközökben érintett személy közül egyre magasabb volt a képzési és bérjellegű támogatásokba vontak aránya a közfoglalkoztatás arányának csökkenése mellett. Aktiválás Az aktiválási ráta a foglalkoztatáspolitikai eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók aránya az álláskeresők és az aktív eszközben lévő, munkaviszonyban nem állók együttes létszámához viszonyítva. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökre értelmezett aktiválási ráta 2013-ban 24,7 százalék volt, ami jelentősen, 5,3 százalékkal haladta meg az előző évi aktiválási arányt. Az aktiválás növekedésben a legnagyobb szerepet a közfoglalkoztatás magasabb létszámai játszottak. Azonban 2012 és 2013 között csökkent a regisztrált álláskeresők átlagos létszáma is, valamint kis mértékben nőtt a bérjellegű támogatásokban és a jelentősebb mértékben a képzések átlagos létszáma is. aktív Aktiválás foglalkoztatáspolitikai eszközök* aktív ebből: eszközökben együtt közfoglalkoztatás képzések* bérjellegű támogatások közfoglalkoztatás regisztrált álláskeresők Létszám összesen Aktív eszközök összesen Aktiválás aránya 19,4 24,7 14,2 18,7 2,4 3,9 4,4 4,8 *közfoglalkoztatás és közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések nélkül Az aktiválási ráta 2013-ban megyénként 9,1 százalék (Pest megye) és 36 százalék (Békés megye) között változott. A ráta Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Baranya megyében meghaladta a 30 százalékot. Magas, 25 százalékot meghaladó aktiválási arány jellemezte Vas, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. A főváros aktiválási rátája 12,9 százalékos volt. A legnagyobb létszámú álláskeresővel és aktív eszközökben érintett személlyel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megye aktiválási rátája 2013-ban 33,2 százalékos volt. 25

26 Aktiválás aktív eszközökben együtt közfoglalkoztatás ebből: képzések bérjellegű támogatások munkaügyi központok szerint Budapest 12,2 12,9 8,8 9,3 1,6 2,0 1,6 1,3 Pest megye 7,8 9,1 4,0 4,8 1,4 2,1 2,1 2,0 Fejér megye 17,0 20,6 11,4 13,9 1,4 3,4 4,1 3,1 Komárom-Esztergom megye 14,9 17,4 7,6 6,8 2,1 4,1 4,8 5,4 Veszprém megye 18,5 21,7 12,0 12,5 2,0 3,9 4,2 4,6 Győr-Moson-Sopron megye 19,8 21,7 12,2 11,4 3,3 4,8 3,8 4,8 Vas megye 28,1 27,9 18,6 16,0 4,2 6,3 4,3 4,4 Zala megye 15,4 15,4 10,0 9,6 2,1 2,8 2,8 2,3 Baranya megye 23,4 32,4 17,0 23,9 1,6 2,5 4,4 5,4 Somogy megye 19,6 26,3 14,2 19,1 1,4 2,8 3,6 3,9 Tolna megye 17,7 23,3 10,8 14,4 2,0 2,8 4,3 5,1 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 22,7 33,2 16,1 25,2 2,0 3,0 4,3 4,4 Heves megye 17,4 21,2 11,1 13,7 2,0 3,0 3,8 3,8 Nógrád megye 16,4 23,4 8,4 15,6 1,8 2,3 5,7 5,0 Hajdú-Bihar megye 17,9 23,7 12,8 16,9 2,0 3,5 2,9 2,9 Jász-Nagykun-Szolnok megye 22,3 30,7 17,6 24,9 1,8 2,3 2,7 3,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 23,6 29,4 17,9 21,9 1,9 3,4 3,5 3,6 Bács-Kiskun megye 20,0 22,2 12,1 13,8 3,3 3,9 4,3 4,2 Békés megye 28,0 36,0 18,2 25,5 2,5 3,4 7,0 6,7 Csongrád megye 21,8 24,1 16,0 17,2 1,7 2,1 3,9 4,5 Aktiválás aránya 19,4 24,7 13,4 17,4 2,0 3,0 3,7 3,8 Az aktiválási ráta 2012 és 2013 között országosan jelentősen, 5,3 százalékponttal nőtt. Vas kivételével az összes megyében nőtt az aktiválási ráta ebben az időszakban. A legnagyobb mértékű növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt (10,4 százalékpont), de Békés, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is közelítette a növekedés a 10 százalékpontot. A mindkét évben magas aktiválási rátával rendelkező, de az elemzett időszakban csökkenő tendenciát mutató Vas megye kivételével jellemzően a korábban is kisebb aktiválással rendelkező megyékben volt kisebb mértékű a növekedés és 2013 között Győr-Moson- Sopron, Zala és Pest megyében, valamint a fővárosban az aktiválási ráta 1,9 százalékpont alatti mértékben növekedett. 26

27 Aktiválási ráta, (%) Békés megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Baranya megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vas megye Somogy megye Csongrád megye Hajdú-Bihar megye Nógrád megye Tolna megye Bács-Kiskun megye Veszprém megye Győr-Moson-Sopron megye Heves megye Fejér megye Komárom-Esztergom megye Zala megye Budapest Pest megye 22,2 21,7 21,7 21,2 20,6 17,4 15,4 12,9 9,1 36,0 33,2 32,4 30,7 29,4 27,9 26,3 24,1 23,7 23,4 23, ,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 27