Megfigyelhető azonban az az általános jelenség, hogy. tényleges társadalmasításának, a

Átírás

1 ASZÖVETKEZETI PARASZTSÁG SZOCIALISTA ERŐSÖDÉSE MEGYÉNKBEN URAY MIKLÓS VONÁSAINAK A kézirt beérkezett: december 1én Az átszervezés befejeztévelmegyénkben 360 mezőgzdsági termelőszövetkezet lkult tggl, h termőterületen. Az MSZMP XI. kongresszus következőképpen értékelte prsztságjelentős fejlődését:,,ngy utt tett meg munkásosztály szövetségese, szövetkezeti prsztság. Munk és életkörülményeiben, szemléletében közeledik munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével szocilizmus építésének ktív részese. Az elmúlt években tovább erősödött érzés és gondoltvilágábn közös tuljdonosi és gzdálkodói felfogás. Emelkedett mezőgzdsági dolgozók műveltsége, képzettsége, politiki tudtosság..." A prsztság tudtábn elsősorbn tuljdonnl kpcsoltos gondolkodásmódjábn ment végbe jelentős változás, mely együtt járt politiki ktivitásánk, szocilizmus iránti elkötelezettségének fejlődésével. Ngy htást gykorolt szövetkezeti prsztság szemléletére, gondolkodásmódjár munkásosztálynk és állmánk politikáj, különösen zok z intézkedések, melyek segítették szövetkezetek gzdálkodá Sát, szövetkezeti prsztság életkörülményeinek jvulását. A prsztság gondolkodási módját legközvetlenebbül helyi tényező, szövetkezetekben végzett munk, szövetkezeti demokráci, helyi párt és egyéb társdlmi szervezetek tevékenysége befolyásolt. Megfigyelhető zonbn z z áltlános jelenség, hogy tudt és életmód elemei nem termelési viszonyok változásávl egyidejűleg lkulnk ki. A szövetkezetek meglkulásávl ugynis lerktuk szocilist ngyüzemi mezőgzdság lpjit, de termelés tényleges társdlmsításánk, ngyüzemi gzdálkodás tényleges létrehozásánk feldt z átszervezés utáni időszkr várt. A munkfolymt módj meglkult szövetkezetekben sjátos volt: egyes műveleteket gépi, másokt viszont hgyományos prszti eszközökkel, módszerekkel végezték. NME Közleményei, V. Sorozt, Társdlomtudományok, 23 (1977)

2 elsősorbn "A szövetkezetekben m már jelentősen előrehldt modern technik és techno Iógilklmzás, meggyorsult munkmegosztás, mezőgzdsági munk jellegének változás, ngyüzemi jellegű munk kilkulásánk folymt. Ennek megfelelően kibontkozóbn vnnk szkképzett új rétegek, szkmunkások, vezetőknek z csoportj, melynek létszám, áltlános és szkmi tudás gyorsn nő. A szövetkezeti prsztság léte szocilist tuljdon sjátos vonásokkl rendelkező formájához kötődik. Az állmi és szövetkezeti tuljdon egytípusú szocilist tuljdon másmás formákbn, de különbség vn köztük munk társdlmsítás fokábn, vezetés, z irányítás, jövedelemelosztás módjábn. A csoporttuljdon, tgok jövedelmének szövetkezet eredményeitől vló közvetlen függése csoportérdeket helyezi előtérbe, tgok érdekeit z össztársdlmi érdekkel egyeztető vonások erősítésre szorulnk. A termelőszövetkezetek gzdsági és szervezeti továbbfejlesztése lpvető feltétele szocilist vonások erősödésének. A szövetkezeti tuljdon, szövetkezeti vgyon növelése elengedhetetlen követelmény. Termelőszövetkezeteink túlnyomó többségben eredményesen oldják meg e feldtot. Muttj ezt fejlődés dinmikáj. Míg 1961 ben közös vgyon 1,1 milliárd forint, ddig 1970ben már közel 4 milliárd, 1974 ben pedig meghldj z 5 milliárdot. Ennek ellenére kedvezőtlen dottságok mitt z állm jelentős támogtás mellett egységnyi termőterületre jutó összes vgyon z országos átlgnk csk 71 %át éri el megyénkben. Az egy hektár termőterületre jutó állóeszköz bruttó értéke országosn Ft, megyénkben ennek csk 66 %, Ft. Az ózdi járásbn pedig csk 31 %, Ft (1973bn) A termelőszövetkezeti prsztság szocilist vonási erősítésének feltétele szövetkezeti földtuljdon rányánk további bővítése. A termelőszövetkezetek hsználtábn levő területen belül termelőszövetkezeti földtuljdon rány 45 %át teszi ki 1971 decemberében. hsználti terület A sját forrásból keletkező közös vgyont tszprsztság jobbn megbecsüli, fokozz rgszkodását közös gzdsághoz és sjátjként fejleszti zt. Ezt muttj vgyonvédelem is. Az 1974ben okozott károk értéke l973hoz képest 33 %kl csökkent. A kedvező szerkezet kilkulását, htékonyság fokozását sok pró termelőszövetkezet koncentrálás is elősegíti. l970től 73ml csökkent termelőszövetkezetek szám és 1975 végén 127. Ennek következtében z egy gzdságiegységrejutó összes terület hr növekedett. 14 üzem egyenkénti összterülete még mindig l 000 hektáron luli. A koncentrációvl kinyíltk tszprsztság előtt flvk kpui, lpvető szükségletté vált, hogy megismerjék szövetkezet tgjit, életüket, problémáikt. A szocilist termelési viszonyok fejlesztését segítik vertikális fejlődési folymtáb trtozó termelési egyesülések és elő termelőszövetkezetek zárt termelési rend 50

3 merek, z iprszerű módszerek térhódítás. A hgyományos társulási formák mellett új, korszerű rendszerek lkulnk ki, pl. helikopteres növényvédelem TokjHegylján ésbükklján. A különböző termelési rendszerekhez trtozó gzdságok szám megnövekedett, termésátlgok 1520 %kl mgsbbk. A megyénkben is közismert Hszv Hús és Tejhozmú Szrvsmrhtenyésztő Termelőszövetkezetek Közös vánlkozás segítségével 15 ngyüzem ért és ér el jó eredményeket (mezőkövesdi Kossuth Tsz, borsodsziráki Brtók Bél Tsz). A termelőszövetkezetek egy részénél mégtpsztlhtó z elkülönültség, befelé fordulás, z idegenkedés z együttműködéstől, z újtól. Korlátozzák ezt jogi és más kötöttségek is még. Igen kedvező htás vn folymtos fogllkozttás biztosításár, jövedelem fokozásár, munkerőelvándorlás fékezésére, helyi dottságok hsznosításár termelőszövetkezetekben fokoztosn kifejlődött kisegítő, melléküzemági tevékenységnek. Az lptevékenységen kívüli összes nettó árbevétel 44,6 %át teszi ki z lptevékenységi nettó árbevételnek ( m/ft, m/ft 1974ben). A szövetkezeti tgok részesedése, közös gzdságból szármzó jövedelem fokoztosn növekszik. Az egy fogllkozttottr jutó évi kereset z évi Ftról 1974re Ftr (25 %kl) emelkedett. A mezőgzdsági jövedelmek ütemének növekedése meghldt ebben z időben z ipri munkbérekét, mi két osztályjövedelmének Éiegyenlítődéséhez vezetett. A bérből és fizetésből élőkkel zonos nínvonlú ellátás megvlósulás vonzóbbá teszi tgsági viszonyt, mérsékli nernzedékváltás és z ipr "elszívó" htását. A termelőszövetkezeti tgok szám évről évre csökken, nem tervszerűen és egyenletesen, nem techniki fejlesztéssel rányosn. A nyugdíjsok és járdékosok szám 1970ben fő, s ebből z év folymán főt fogllkoztttk termelőszövetkezetekben. Az átlgos állományi létszám mezőgzdsági termelőszövetkezetek ben 1972ben fő nyugdíjsok nélkül ddig l974ben már csk fő, közel 10 %kl csökkent. Ugynezen időben vezetésben és z dminisztrációbn 10 %os növekedés muttkozik (3 585 főről főre). A termelőszövetkezetek gzdálkodásánk eredményességében z dottságok, lehetőségek, részben z eltérő színvonlú termelésszervezés következtében differenciáltsághelyenként igen ngy. A termőhely és gzdálkodás mérsékeltebb eredménye közötti összefüggést jelzi, hogy megyében termelőszövetkezetek 59 % részesül megkülönböztetett támogtásbn. Atermészeti és közgzdságidottságokhoz igzodó szerkezet létrehozásávl termelési jvítni lehet ráfordítások htékonyságát. A szko Kltás, termelésfejlesztés legjobb megoldási kedvezően htnk. A kedvezőtlen dott ÉSÚ termelőszövetkezetek fejlődésének üteme megyénkben eléri közepes, néhol l? minősítésű termelőszövetkezetekét. Helyenként számottevők z olyn veszteségek, kiesések,melyek gondos munkávl, előrelátó tervezéssel elkerülhetők. 51

4 A modern technik és technológi lklmzás következtében meggyorsul mezőgzdsági munk jellegének változás. A negyedik ötéves tervciklusbn trktoregységállomány 8,8, tehergépkocsí 25,3, z rtócséplőgépállomány 12 %kl növekedett. A műtrágyázott terület 12, z öntözött terület 17 %kl nőtt. A szövetkezeti prsztság tudtát és életmódját befolyásolj z is, hogy szövetkezetekre jellemző viszonyok nem teljesenhomogének, nem kizárólgosn szocilist jellegűek. A mezőgzdsági szövetkezet közös és háztáji gzdságok sjátos egységéreépül. Ebben kpcsoltbn ugyn z elsődleges, meghtározó közös gzdság, más oldlról viszont háztáji gzdságok bizonyos vontkozásbn mégrégi, kistermelői mrdványokt is hordoznk. A háztáji gzdságokr, z ott előállított termékekre még hosszú ideigszükség vn. Megyénkben, hol mezőgzdsági termelőszövetkezetek összes földterülete hektár, ebből hektár háztáji terület. A szrvsmrhállomány közel fele, sertésállomány jóvl több mint fele háztáji, kisegítő és z egyénigzdságokbn tlálhtó. Mindent el kell követnünk kedvező, előremuttó tendenciák erősítésére, hátrányos htások és következmények elhárításár. Hib lenne zt hinni, hogy gzdságieredmények htásár utomtikusn és zonnl z emberek gondolkodás is szocilistává válik. A feldtok leszűkítése gzdságitennivlókr, végső soron gzdsági tennivlók megoldását isgátolj, hiszen z elsősorbn z emberektől függ; z emberek cselekvése, termelőmunkáj pedig gondolkodásuktól, ismereteiktől. A szövetkezeti gzdságokbn végbement változásokkl együtt, zzl összefüggésben és kölcsönhtásbn erősödtek közgondolkodás szocilist elemei. Ennek egyik fontos követelménye z individulizmus leküzdése. Jelentős eredményeket hozott közös munk prsztság korábbi rétegeződésének megszüntetésében. A termelőszövetkezeti tgokt m már ők mguk sem előbbi vgyoni állpotuk, hnem döntően közösben végzett munkájuk, mgtrtásuk lpján ítélik meg. A szövetkezeti gzdálkodásbn közös munk és közös munk eredményeit kifejező jövedelemrészesedés közösségi érzés kilkításánk objektív lpj. A termelőszövetkezeti tg egyre több példán tpsztlj, munkájánk eredménye mások munkájától isfügg. A termelőszövetkezeti prsztság politiki neveléséhez, politiki egységének erősítéséhez igen kedvezőek feltételek. Az átszervezés után kilkult érdekzonosság munkásosztály és prsztság között, politiki egység egyiklppillére. A szövetkezeti mozglom győzelme egységesebbé tette flu politiki életét, kedvezőbb szervezeti és eszmei feltételeket biztosított z ellenséges nézetek leleplezéséhez és elszigeteléséhez. Meglepő z sokoldlú és intenzív érdeklődés, mely társdlompolitiki, sjátos tszprszti kérdések iránt megnyilvánul. A mi vlóságos problémák politiki szintre emelt trtlomml szerepelnek. 52

5 kulturális ott, hol termelőszövetkezetek gzdságilg és szervezetileg erősek, elveszti tlját, befolyását burzsoá propgnd. A meglevő ellentmondások is egyre inkább feloldódnk. A régi ellentmondás megszűnését zonbn nem szbd véglegesnek tekinteni, h nincs megfelelő nygi, politiki, erkölcsi htás, egyes helyeken újjáéledhetnek, konzerválódhtnk. A megye gzdsági, társdlmi fejlődése, kulturális nevelés érdekében tett erőfeszítésekpozitívn htottk kulturális forrdlom, párt művelődéspolitiki irányelveinekmegvlósításár. Jobbn érvényesültek helyi gzdsági, társdlmi dottságokból és feldtokból fkdó igények. Színvonlsbbá vált néhány ngyközség Tokj, Szikszó, Rudbány, Mezőcsát tevékenysége. Meghonosodtk tájjellegű kulturális progrmok hernádvölgyi, bódvvölgyi, ózdvidéki stb. A tájegység termelési sjátosságit figyelembe véve egyre több helyen rendeznek grárheteket: Encs, Gönc, Hrngod községekben. A mezőgzdsági termelési propgndánk igen htékony formáj z encsi és mezőkövesdi járásbn rendezett termény, termék és álltkiállítás, hol z elért eredmények termelési módszereit is ismertetik. Az elmúlt évekre estek ngy történelmi évfordulók, emlékünnepségek, megemlékezések. Progrmji megértésen, megismerésen túl ngyfokú érzelmi htások elérését is szolgálták. A progrmokbn jelentős helyet fogllt el z évfordulók helyi vontkozású eseményeinek felkuttás, megismerése. Szporodtk helytörténeti kidványok, terjed honismereti mozglom. Egyre több községben hoznk létre település történetével, emlékeinek összegyűjtésével kpcsoltos helyi múzeumokt. Ngy múltr tekintenek vissz z öntevékeny művészeti mozglmk régi,hgyományos közösségi formái (énekkrok, tánccsoportok). Igenjóközösségekké kovácsolódtk mezőkeresztesi, gönci, szerencsi, szikszói énekkrok. Atermelőszövetkezeti mozglom urlkodóvá válás, eredményei prszti lkosságkulturális neveléséhez sok lehetőséget biztosít. 1974ben csk községekben működő 333 filmszínház elődást trtott, s z összes látogtók szám, több mint kétmillió. A megyében megtrtott ismeretterjesztő elődásnk hllgtójvolt, s ebből elődás látogtóvl községekre esik. A televízióelőfizetők szám 1970 ót 13 %kl nőtt (1970ben , 1974ben ) Az összes értékesített sjtótermék megyénkben 1970 ót 12 %kl, z előfizetők szám 13 %kl nőtt. Megnövekedett z óvodáb járó gyermekek szám 30,5 %kl. 1970ben megyénkben gyermek járt óvodáb, 1974ben , s ebből községekben. Az Óvodáb járók 45,5 % községekre esik. (A megye lkóink 57 %községekben él) A flu közelítése városhoz e téren is szemléletes. Az áltlános iskoli okttás nivellálás terén ngy előrelépést jelentett z iskolák körzetesítése. Az első tnulójárt 1961ben indult meg HernádszurdokHidsnémeti Vonlon. M már ( tnév) megye 443 áltlános iskolájából 108 körzeti, 53

6 mely lehetővé teszi, hogy szkrendszerű okttásbn részesülő felsőtgoztos tnulók rány községekbenelérje 95,7 %ot, városok 99,8 %ávl szemben. Elgondolkodttó viszont, hogy z 1970/71. tnévben mezőgzdsági termelőszövetkezetekben képzett szkmunkástnulók szám 1000 főre rúgott, z tnévben már 578 főre esett vissz. Az említett két tnév 796, illetve 617 növénytermesztési és állttenyésztési szkmunkástnulói között középiskolát végzett nincs. Örvendetes, hogy termelőszövetkezeteinkben l975ben kulturális és szociális lpképzésre 12 %kl mgsbbpénzügyi lehetőség áll rendelkezésre. A termelőszövetkezeti mozglomfejlődésévelpárhuzmosn jelentős változások történtek termelőszövetkezeti tgok szociális ellátásábn, bővültek szolgálttások. 1961ben például 741 cslád részesült csládi pótlékbn Ft összegben, ddig cslád Ft összegben. 1975ben 4659 A termelőszövetkezeti tgok kötelező nyugdíjbiztosítás 1958 jnuár lén lépett htályb. Jelentőségénél fogv kiemelkedő szerepet tölt be z július lén htályb lépőúj társdlombiztosítási törvény, mely társdlombiztosítás egységes elveken lpulószbályozását dj. A korhtár jnuár ltől már zonos munkásként lklmzottk öregségi korhtárávl. A szövetkezeti gzdálkodásr vló áttérés jelentősen kiszélesítette demokráci ezen belül szövetkezeti demokráci szocilist érvényesülésének lehetőségét flun. A tsztgok ngy tömegeit bevont közéletbe, mely egészséges irányb befolyásolt prsztság politiki tudtánk fejlődését. Ngy politiki, társdlmi és gzdsági érdek fűződik hhoz, hogy szövetkezeti tgok érdemben éljenek jogikkl, s bizonyosk legyenekfelől, hogyténylegesen ők döntenek szövetkezetük életét meghtározó lpvető kérdésekben. A szövetkezetek többségében tgok jobbn krnk és jobbn is tudnk élni ezzel lehetőséggel. Növekedett kezdeményező készségük, igényük tuljdonosi jogikgykorlásár és felelősségük szövetkezetükért. Az újbbvezetőségválsztásokpéldáj zt bizonyítj, hogy tgság fokozottbb gondot fordít rr, hogy vezetőség politiki, szkmi felkészültségben, erkölcsi mgtrtásbn, rátermettségben is feleljen meg követelményeknek. A termelőszövetkezeti prsztság életének változását nyomon követhetjük több termelőszövetkezetben. Az edelényialkotmány Tsz ez évben (1975) ünnepelte fennállásánk negyedszázdos évfordulóját. Tuctnyi dolgozóprsztcslád holdon. M hektárnyi területen gzdálkodnk, s 750 tgot számlál, köztük kezdte el fitl. Évi 100 millió forint értéket termel, z egy tgr eső évi jövedelem 27 ezer forint. A nyugdíjsok ngy része 100 Ft nyugdíjkiegészítést kp hvont. A háztájit önköltségi összegért gépek művelik. Építkezésnél 30 éven felüliek 5 ezer, 30 éven lulik 10 ezer forint vissz nem térítendő segélyt kpnk. A szkmunkások bére 10%kl mgsbb. Házi szkmunkásképzést rendszeresítettek. Távolbbi munkhelyükre tgokt busz szállítj menetrendszerűen. Vsárnponként pedig Zsórifürdőbe, 54

7 Mezőkövesdre. Egynyáron 150en üdülnek egyegy hetet. A gyerekek Bltonon üdülnek, mintegy 80n tíz npig. A tsznek vn sját üzemi konyháj, orvosi rendelője. 9 szocilist brigád működik. Ime péld, mi nem egyedi eset. A Mgyr Szocilist Munkáspárt XI. kongresszusán elfogdott progrmnyiltkozt perspektívát z lábbikbn vázolt fel:,,a szocilist ngyüzemi mezőgzdsági termelés fejlődésével változik termelőszövetkezeti prsztság helyzete: végképp eltűnnek prsztság korábbi rétegződésének nyomi. A gépesítéssel, mezőgzdsági termelés iprszerűvéválásávl, munk termelékenységének jelentős növekedésével országosn csökken mezőgzdságbn fogllkozttottk szám, nő szkképzett dolgozókrány. A termelőszövetkezeti prsztság társdlmi helyzetét, munkájánk jellegét,szkképzettségét, életkörülményeit, szemléletét, nygi ös kulturális igényeit tekintve is közelebb kerül munkásosztályhoz." Acél, feldt ismert, munk, küze delem megtermi gyümölcsét: fejlett szocilist társdlom felépülését. összefogllás Amunkásosztály szövetségese, szövetkezeti prsztság ngy utt tett meg fejlődésében megyénkben is. Tudtábn termelési viszonyokkl, elsősorbn tuljdonnl kpcsoltosn ment végbejelentős változás. Különösen figyelmet érdemel tszprsztság kollektív gondolkodásánk kilkulás. A közös munk és közös munk eredményeit kifejezőjövedelemrészesedés közösségi érzés kilkulásánk objektív lpj. A közös munk jelentős eredményeket hozott prsztság korábbi rétegeződésének megszüntetésében. A tsztgokt m már döntően közösen végzett munkájuk, mgtrtásuk lpján ítélik meg. A szövetkezeti prsztság munk és életkörülményeiben, szemléletében közeledik munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenységével szocilizmus építésének ktív részese. Fokoztosn változik gondolkodásmódjuk, korszerűsödik életszernléletük, emelkedik műveltségük, képzettségük, politikitudtosságuk. A helyipárt és egyéb társdlmi szervezetek, szövetkezeti demokráci fejlődése úgy társdlmi mint gzdsági szempontból felbecsülhetetlen. A tszek gzdsági és szervezeti fejlesztéselpvető feltétele szövetkezeti prsztság szocilist vonási erősítésének. IRODALOM [l] A megyei pártvégrehjtóbizottság ugusztus 7i htározt szövetkezeti mozglom helyzetéről, fejlesztésének feldtiról. [2] A megyei Pártbizottság jnuár 15i ülésénél. htározt háztáji éskisegítőgzdságok helyzetéről és jelentőségéről,fejlesztésének gzdsági és politiki feldti. [3] Jelentés és htározt megye közművelődésének helyzetéről X. kongresszus htároztink tükrében. A megyei pártbizottság december 16i ülése. [4] A két kongresszus között. Központi Sttisztiki Hivtl Borsod megyei Igzgtóság. Miskolc, [5] Megyeipártértekezlet, MSZMP BorsodAbújZemplén megyei Bizottság, [5] BorsodAbújZemplén megye Sttisztiki évkönyvei,

8 circumstnces THE STREGHIENING OF THE SOCIALISTIC FEATURES OF PBASANTS OF THE COOPERATIVE IN OUR COUNTY M. URAY Summry The lly of the workíng clss, the pesntry of the coopertive hd covered long dístmee ín out county, too. A consíderble chnge hd been crríed out ín their minds ín connectíon wíth the reltíons of the productíon, fust of ll wíth the propeny. The development of the collectíve wy of thínking of the pesntry ín the frmers coopertíve is worth of pxtículx ttentíon. The collectíve work, nd the income dívídend expressíng the results of the collectíve work rc the objectíve bses of development of the collectíve feelíng. The collective work brought sígnitícnt results ín líquidtíon of the exlíer strt of the pesntry. The members of the fxmeís coopertíve xe decísely judged on the ground of theír work nd theíi ttítude ín the fimers coopertive. The pesntxy ín the frmers coopertíve pproches ín his work nd life circumstnces to ones of the workers, wíth hís ctívíty ín the productíons nd ín the public lífe ís the ctíve putíeípnt of the building of the socílism. Theír wy of thínkíng chnges successívely, theír víew from the lífe wíll be more nd mote modem theíx eductíon, erudíton, nd politícl conscíousness rc íncresíng. The development of the locl prtynd other socíl orgnístíons, nd the one of the democrcy ín the frmers coopertive xe so from socíl, nd so from n economicl point of víew ptíceless. The economíc nd orgnístíon development of the fxmers coopettíves is n índíspensble condítíon for the enhncement ofnthe socilíst fetures of the pesntry ín the frmers coopettíve. DIE VERSTÁRKUNG DER SOZIALISTISCHEN ZÜGE DER GENOSSENSCHAFTHCHEN BAUERNSCHAFT IN UNSEREM KOMITAT M. URAY Zusm meníssung De: Allierte des Proletrites, die genossenschftlíche Buemschft htte uch ín unserem Komítt eínen grolben Weg ín íhrer Entwícklung zurückgelegt. Eíne bedeutende Verándenmg fnd ín íhrem Bewtxíbtseín, ín Zusmmenhxíg mít den Produktíonsverhiíltníssen, ín erster Líníe mit dem Eígentum sttt. Díe Gestltung der kollektíven Bedenkung der Buemschftín LPG ist würdig eíner besomderen Aufmerksmkeít. Díe kollektíve Arbeit, und der Ankommensnteíl, der die Resultte der kollektíven Arbeít usdrückt, dienen zu.r objektíven Grundlge der kollektíven GetííhL Die kollektíve Arbeit brchte wesentliche Resultte in der Abschffung der früheren Schícgtung der Buemschft. Díe Mítglieder der LPG werden heute schon entscheídend uf Grund íhrer Arbeít ín dem Kollektív und ihrer Verhlten beurteílt. Díe genossenschftlíche Buemschft náhert sích ín íhren Lebensr, und Arbeítsumstiríden, ín ihrer Anschuung zu denen der AIbeíter, und mit íhrer Produktíonstátígkeít, sowíe mit íhrer Táitígkeít ín dem öffentlíchen Leben ist síe der ktíve Beteílígte des Aufbues des Sozílísmus. lhre Bedenkungsn ándert sich stufenweíse, ihre Lebensnschuung wírd immer zeítgemíilser seín, ílue KultuI, Geschultheít, ílu politísches Bewuístseín erhölt sích. Díe Rolle der öttlichen Prteí, und nderer gesellschftlichen Orgnistionen, die Entwícklung der genossenschftlichen Demokrtíve ist us eínem gesellschftlichen, wíe uch ns eíxxem ökonomíschen Gesíchtspunkt us gesehen unentbehrlích. Díe wírtschftlíche und oxgnistorische Entwídzlung der LPG ist eíne grundlegende Vozuuetzung fúr die Verstárkung der sozilístíschen Züge der genossenschftlichen Buemschft. 56

9 YCMHME COHMAHMCTMÉECKMEHEPTH KOOHEPATMBHOTO KPECTLHHCTBA B HAMM KOMMTATE Mnxnom Ypn P e 3 m M e Com3HnK póoqero Kncc, KOOHepTMBHOe KpeCTLHHCTBO onexxo óoxsmoü HyTL B cboém p3bmthm M HmeM KOMHTTe. B ero cosnnnn COBepmMHOCL 3HqnTexLHoe MBMGHBHMG B CBHBM c HpOH3BOHH TBHBHHMH MBMBHBHHHMM, B nepbom pne c coóctbehhoctlm. ÖOpMMpO BHHe KoxneKTnBHoro oóps MHneHMH KpeCTBHHCTB KOOHepTHBOB 3cxVxnBeT ocoóehhoro BHHMHMH. KOHIeKTHBHH óot, H noxon Hoe yqctne, BHp3mmee pe3ynbtth KOHHBKTMBHOM pőoth HBnHmTc oóbektnbhoü ochoboü opmnpobhmh KonneKTMBHoro qyctb. KonneKTnBHH póom npnnecx 3HqMTeIBHHe pesynltth B npekpme Hnw npenunymero HcnoeHn KpeCTBHHCTB. qnehh nponsbonntexbhoro KoonepTnB oócyxnmtch PGMHTGHBHO H oohobe cboneü pőoth B KoonepTnBe, W cboero HOBBIGHHH. KoonepTnBHoe KpecTLHHcTBo B CBOHX OŐCTOHTeHLCTBX póoth H mnsnn B oboém BO8peHHeM oónnxewc c OŐCTOHTGHBCTBOM póowu H KHBHH póoqnx, co cboeü ne TenBHocTBm B HPOHBBOHCTBB H oómectbehhoü MHSHM OHO HBHHBTCH KTnBHoM yqctbymem nocwpoüxn counxnsm. CBoü oóp MmxeHnH nporpeconbho HBMGHHBTCH, oboé mn3henomhhne óynem cobpemehee, cboö oóp3obhme, CBH Kynbmyp H noxmtmqeckh CO8HTeHLHOCTB nonhmmetch. MecTHHe oprnu HpTmM, npyrne oómectbehhhe oprnmsnnn H psbmtme gemokptnm B Koonep TMBe HBHHDTOH ŐBCHBHHHMH M c oómectbehhom, H c skohommqeckom Toqxn 8peHMH. PBBHTMG IIPOPIBBOIEYITBJIBHHX KOOHepTKBOB IIPBIICTBJLFIBT COÓOÜ OCHOBHOB YCJIOBJIPIG YCPIJIPIH COLWIBJIPICTPFIBCKPIX TISPT Koonep TPIBHOTO KpeCTBHHCTB. A szerző címe: DR. URAY MIKLÓS tnszékvezető MSZMP Borsod megyei Bizottság Okttási Igzgtóság Nemzetközi és Mgyr Munkásmozglom Története Tnszék 57

10

11 A NEHÉZIPARI MÜSZAKI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI V. sorozt TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 23. KÖTET 12. FÜZET MISKOLC, 1977

12 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: DR. KUN LÁSZLÓ felelős szerkesztő DR. NAGY ALADÁR, DR. SZOKOLI LÁSZLÓ A kidásán felelős: Dr. T/nfői József rektorhelyettes Sjtó lá rendezte: Dr. Vincze Endre egyetemi tnár Techniki szerkesztő: Németh Zoltánné Megjelent z NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásábn Kézirt szedése: nov máj. 13,nyomás: 1977.jún. 15júl. 20. Példányszám: 400 Készült: IBM72 composer szedéssel, rotprint lemezről z MSZ és MSZ szbványok szerint, 11,5 BIS ív terjedelemben Engedély szám: MTTHIII3l83I1976. A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető Nyomdszám: KSZ 77980NME

13 E kötetmgyrország felszbdulásánk 30. évfordulój lklmából z MSZMP BorsodA bltizemplén megyei Bizottságánk Okttási Igzgtóság és Nehézipri Műszki Eggyetem Mrxizmusleninizmus Tnszéke áltl október 8án rendezett tudományos emlékülés referátumát és korreferátumít trtlmzz.

14

15 TARTALOM Deme László: Elnöki megnyitó Kun László: A szocilist fejlődés fő vonási Mgyrországon (Társdlmi struktúr éspolitik) Szokoli László: Az iprfejlődésének 30 éve Ngy István: Megyénk sjátossági és ennek tükröződése helyi gzdságpolitikábn Ury Miklós: A szövetkezeti prsztság szocilist vonásink erősödése megyénkben Ngy Aldár: A szocilist nemzetközi együttműködés htás megyénk fejlődésére Tóth Árpádné, Sikor Gizell: A jövedelmi viszonyok ésfogysztás lkulás Borsod megyében, különös tekintettel fogllkozttottságr Szbó László: A lkosság életkörülményeinek lkulás z elmúlt 30 évben Borsodbn, különös tekintettel társdlmi szolgálttásokr és z infrstruktúrár Iványi Ann: A borsodi kommunisták küzdelme népfrontpolitikáért Jenovi Miklósné: A párt munkásjellege és munkásság rányánk lkulás párton belül, fejlett szocilist társdlom építésének időszkábn Borsod AbújZemplén megyében Lehoczky Alfréd: Az ipri dolgozók megoszlásánk néhány vonás Borsod megyében Tóth Árpád: A munkásművelődés egyes kérdései Borsod megyében Komlós Lászlóné: A munkverseny szocilist tudtformáló szerepe Borsod megyébenl