Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900"

Átírás

1 Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: Hozzájárulok, hogy szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az Interneten megjelenítse. Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel kizárólag oktatási és tudományos, nonprofit célú, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetőségét is csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

2

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az MTD Hungária Kft. vagyoni helyzete, a költség és az eredmény alakulása, elemzése a beszámolók adatai alapján Belső konzulens: Némethné Dr. Gergics Márta Külső konzulens: Kőrösi Gizella Hortobágyi Bence Nappali tagozat Számvitel szak Vállalkozásszervező szakirány 2011

4 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 3 1. A vállalkozás bemutatása 4 2. A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése 8 3. A vagyoni helyzet elemzése A vállalkozás vagyoni helyzetének legfontosabb jellemzői A mérleg eszköz oldalának nagyvonalú vizsgálata A mérleg forrás oldalának nagyvonalú vizsgálata A vagyoni helyzet részletes elemzése Befektetett eszközök fedezete Tárgyi eszközök fedezettsége Eszközök fordulatszáma Tárgyi eszközök elhasználódottsága Tárgyi eszközök megújítási mértéke Tárgyi eszközök hatékonysága Készletek forgási sebessége Saját tőke növekedési mutató Tőkeerősség Tőkefeszültség mutatója Tőkearányos adózott eredmény Pénzügyi helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése likviditási mutatók alapján Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) Likviditási gyorsráta Készpénz likviditási mutató Dinamikus likviditás Hitelfedezettségi mutató Vevők és szállítók forgási sebessége Eladósodottság foka Nettó eladósodottság foka 34 1

5 Tartalomjegyzék Rövid távú eladósodottság A cash flow-kimutatás elemzése A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálat elméleti összehasonlítása Jövedelmezőségi mutatók elemzése A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők elemzése Összefoglalás 49 Irodalom jegyzék 52 Ábrák és táblázatok jegyzéke 54 Mellékletek 56 Nyilatkozat 69 2

6 Bevezetés BEVEZETÉS Az MTD Hungária Kft.-vel szakmai gyakorlatom megkezdésekor kerültem kapcsolatba. A márkát már régóta ismertem, néhány termékét használom is rendszeresen. Ezen fogyasztói tapasztalatom alapján egy megfizethető áron minőségi szerszámokat gyártó és forgalmazó cég képe alakult ki bennem. Remek alkalomnak tartottam, hogy egy számomra érdekes vállalkozásnál tölthettem el a főiskolai tanulmányaim utolsó félévét, bepillantást nyerve annak működésébe. Ott tartózkodásom első hetében átnéztem a cég utolsó beszámolóját és ez adta az ötletet a témaválasztáshoz. Ebből következően esettanulmány jellegű dolgozatot készítettem. Elemzésem a kft , és évi beszámolói alapján állítottam össze. Egy vállalkozás gazdálkodásának akár több évet felölelő átfogó elemzésére leggyakrabban a számviteli beszámolók információi alapján kerül sor. Különösen igaz ez, ha nem a menedzsment, hanem a tulajdonosok vagy a vállalkozáson kívüliek kívánják minősíteni a gazdálkodás alakulását. A számviteli beszámolók elkészítésének célja, hogy megbízható és valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről valamennyi piaci résztvevő részére... (DR. BÍRÓ T. DR. PUCSEK J. DR SZTANÓ I. 2010, 7p) Dolgozatomban igyekeztem olyan mutatószámokat alkalmazni, melyek segítségével legjobban be tudom mutatni a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint választ kapok, hogy mely gazdasági folyamatok befolyásolták az egyes években elért eredményt. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgálom a mérleg alapján számított mutatók segítségével. Ezt követően bemutatom a társaság likviditási és jövedelmezőségi helyzetét a rendelkezésemre bocsátott időszaki eredménykimutatások és cash flow-kimutatások segítségével. Az elemzés során néhány mutató kiszámítására és elemzésére nincs lehetőségem, mivel az MTD Hungária Kft. a vizsgált időszak alatt nem rendelkezett hosszú lejáratú kötelezettségekkel. 3

7 A vállalkozás bemutatása 1. A VÁLLALKOZÁS BEMUTATÁSA MTD Hungária Kft. A Magyarországon működő veszprémi székhelyű Mezőgép, később Robix kisgépgyártó vállalat 1990-ben a német Gutbrod-dal létrehozta Gutbrod-Robix Kft. nevű vállalkozást az akkori veszprémi cég nemesvámosi telephelyén, ahol a német vállalat dízelüzemű kistraktorjainak gyártását és értékesítését végezte. A Gutbrod központja Saarbrückenben volt, amely azonban a 90-es évek közepére a csőd szélére került, így jó alkalom adódott a cég felvásárlására. Ezzel a lépéssel 1995-ben a nemesvámosi Gutbrod-Robix Kft. is az MTD tulajdonába került. A név- és profilváltás 1996-ban kezdődött meg, amelynek során létrejött az MTD Hungária Kft. A külföldi cégcsoport tagjaként a vállalat kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik mind beszállítói, mind értékesítői részről. A tulajdonosok látva a gyors ütemű fejlődést, további (nemesvámosi) beruházások mellett döntöttek. Így került sor 2000-ben illetve 2001-ben arra, hogy egy 1,5 milliárdos beruházás keretében, közel m² alapterületű csarnokrendszerrel bővüljön a gyár. Ezek mellett egy új festőüzemmel is gazdagodott a cég. A kivitelezések több tekintetben is a legkorszerűbb előírásoknak megfelelően valósultak meg. A megvalósítás eredményeképpen egy modern és innovatív fűnyírógyártás vette kezdetét a magyar kistelepülésen, növelve az európai értékesítést, valamint elősegítve a márka kelet- európai centralizációját. A termékpaletta évről-évre bővül. A legváltozatosabb tolós fűnyírók, kapálógépek, gyeplazítók, motoros kaszák és egyéb kézi mozgatású termékek mellett hómarók és rider fűnyírók kerülnek ki az üzemből. Ma közel 20 ezer négyzetméteren folyik a termelés, alkalmazotti létszám folyamatosan növekszik, az átlagos állományi létszám 2010-ben megközelítette a 400 főt. Az MTD Hungária Kft.-nél gyártott gépek döntő többsége exportra készül. A cégcsoport rövid bemutatása Az MTD Products története több mint 75 évvel ezelőttre nyúlik vissza ben három ötletgazda, német mérnök, Theo Moll, Erwin Gerhard és Emil Jochum alapítottak egy szerszámkészítő gyárat Cleveland-ben (Ohio) azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a világgazdasági válságot átvészelő amerikai gazdaság, illetve az akkori gépgyártás újabb 4

8 A vállalkozás bemutatása reneszánszához, a modernizációhoz. A vállalatnak a Modern Tool and Die Company nevet adták. (magyar jelentése: Modern Szerszám- és Gépgyár). Néhány év alatt a cég, mint kiemelkedő minőségű sajtoló- és présszerszámok gyártója szerzett magának hírnevet. A vállalkozás a kitartó, következetes munkának köszönhetően folyamatosan fejlődött. A II. világháború idején az egyre növekvő autó iparnak gyártott különböző termékeket, a Goodyear beszállítója lett, akinek különféle szerszámokat és öntvényeket készítettek. Rövid idő alatt az autóipar egyik legnagyobb gyártójává lépett elő. A további terjeszkedés első lépcsőjeként az MTD a játékipar számára készített prés- és öntőformákat, emellett különféle játékszerek és játszótéri berendezések gyártására is specializálódott. Az ötvenes évek elején a vállalat olyan késztermékek gyártása mellett, mint a tricikli és a kerékpár, a talicskagyártásba is belefogott. A vezetés számára bátorítást jelentettek a pozitív vevői visszajelzések, így az MTD megkezdte kertápolással kapcsolatos termékkörének fejlesztését és gyártását. A sikertörténet 1958-ban vette kezdetét az első kézzel tolható motoros fűnyíró legyártásával, mellyel a vállalat további orientációja véglegesen eldőlt. Az első Ohio államban található clevelandi és willardi üzemek mellett a vállalat újabb telephelyekkel gazdagodott. Üzemei létesültek Mississippi, Tennessee és Ohio államban illetve Kanadában is. A hetvenes években új műszaki központ létesült Valley cityben. Az amerikai növekedéssel párhuzamosan a világpiac meghódítására indult sajátos termékskálájával, mely bármely fogyasztó igényeit kielégíti tól a hómarógyártás is a vállalat profilját képezi. A 70-es években az amerikai vállalat megkezdte hódításait az európai piacon. Képesek voltak megvetni lábukat nemcsak Németországban, hanem Franciaországban és Nagy- Britanniában, Ausztriában egyaránt. A vállalat a későbbiekben tovább folytatta terjeszkedését, megszerezte többek között a Yard-Man, Cub Cadet és White Outdoor márkákat szeptemberében a WOLF-Garten cég teljes mértékben az MTD szervezetébe integrálódott. Az eltelt 77 év alatt a vállalkozás következetesen és eredményesen fejlődött, mára a világ egyik legnagyobb kerti gép gyártójává nőtte ki magát. Mexikóban, Németországban és Magyarországon létesült üzemei mellett olyan távoli országokban is kereskedelmi bázist működtet, mint Ausztrália. Több mint alkalmazottjával a 5

9 A vállalkozás bemutatása világon, a legmagasabb színvonalon törekszik kielégíteni a fogyasztók folyamatosan változó igényeit, illetve bővíti vevőkörét. Mindezt olyan nemzetközileg elismert márkák pozícionálásával éri el, mint az MTD, Gutbrod, Yard-Man, CubCadet, és WOLF- Garten, amely márkanevek rendkívül széles termékportfoliót foglalnak magukban, megfelelő alternatívát kínálva bármely felhasználói célcsoportnak. Minden márka egyediséget képvisel. ( Tevékenységi köre, piaci helyzete A Vállalkozás tevékenységi köre két fontos elemből tevődik össze: - Egyrészről a kereskedelmi tevékenység, mely pázsitápoló gépek, láncfűrészek, kapa és berendezések értékesítését jelenti (áruértékesítés). - Másrészről a gyártási tevékenység, mely kertápoló gépek, önjáró fűnyírók, illetve alkatrészeinek gyártását foglalja magába. Elsősorban nagyáruházas értékesítés útján jutnak el a termékek a fogyasztókhoz, az országban minden nagyobb áruház polcain megtalálható a márka, a szak- és kiskereskedők aránya az értékesítésben igen szerény. Külföldre két módon jutnak el a cég termékei. Egyrészt közvetlen export útján, ez főleg a közép-európai régióra jellemző, ilyen országok Románia, Ukrajna, Olaszország, Bulgária, Horvátország és Moldávia. Ezen kívül vannak még kísérletek új országok piacain való megjelenésre, ilyen ország például Macedónia. 1. számú táblázat Export értékesítés országonkénti megoszlása adatok e Ft-ban Uniós értékesítés: Románia Bulgária Németország Olaszország Moldávia Unión kívüli értékesítés: Horvátország Ukrajna Összesen: Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 6

10 A vállalkozás bemutatása 1. számú ábra Export értékesítés országonkénti megoszlása Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A Németországba irányuló értékesítésből a 2009-es évben eft, 2010-ben eft az anyavállalat részére történt értékesítés. Tehát 2010-ben először, az összes németországi értékesítés az MTD AG-nak történt. A HVG által összeállított TOP 500 a legnagyobb hazai vállalatok listáján (HVG 2010/46.) az MTD Hungária Kft. az alábbi helyezéseket érte el: 2008-ban eft árbevétellel a lista 314., 2009-ben 15%-os árbevétel csökkenés mellett 311. helyen szerepel, amivel ágazaton belül a 11. legnagyobb cég az országban, a megyében pedig az ötödik. 7

11 A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése 2. A VÁLLALKOZÁS SZÁMVITELI POLITIKÁJÁNAK ISMERTETÉSE Az MTD Hungária Kft. nemzetközi számviteli elvekkel alapvetően összhangban levő évi C. törvényben rögzített alapelvek és értékelési előírások alapján állította össze számviteli politikáját. Céljaként a megbízható és valós összképet adó információszolgáltatás és az ezt biztosító alapelvek, szabályok, követelmények kerültek megfogalmazásra. Üzleti év: november 1-től következő év október 31-ig tart. Ennek oka a tevékenység szezonális jellege, hogy a gyártott termékek iránti kereslet az évnek arra a szakaszára korlátozódik, amikor használni lehet őket. Ebből következően a gyártás és az értékesítés legfőképp ebben az időszakban történik. Könyvvezetés formája: Kettős könyvvitel. A könyvelés költségnemben történik, a vállalkozás nem vezeti a 6-os, 7-es számlaosztályokat. A költséghely, költségviselő szerinti hozzárendelést a könyvelési modulban úgy oldja meg, hogy az 5-ös számlaosztályon belül megadható a költséghely, ha az adott költség a költséghelyhez egyértelműen hozzárendelhető. A könyvelés módjának kialakításánál fő szerepet játszott a cégcsoportba történő könnyebb integráció. A vállalkozás a FOSS nevű vállalatirányítási rendszert használja, ahogy a cégcsoport többi tagja. A cég könyvvizsgálói záradékot tartalmazó éves beszámolót készít, melyet az üzleti évet követő 150 napon belül a taggyűlés elé terjeszt, annak érdekében, hogy a mérlegfordulót követő 150 napig a cégbíróságon letétbe helyezhető legyen. Az éves beszámoló tartalma: Mérleg A változat Eredménykimutatás Összköltség eljárással készülő A változat Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés A mérlegkészítés időpontját a vállalkozás az üzleti évet követő hónap 10. napjával határozza meg. A vállalkozás kialakította a számviteli politika szerves részét képező, de önálló szabályzatba foglalt 8

12 A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése Pénzkezelési szabályzatát, Önköltségszámítási szabályzatát, Eszközök és források értékelési szabályzatát és Eszközök és források leltározási szabályzatát. Eszközök értékelése: A tárgyi eszközeit a Társaság beszerzési áron aktiválja. A 100 eft bruttó beszerzési érték feletti tárgyi eszközök értékcsökkenése az adótörvényben meghatározott kulcsokkal, lineáris módszerrel megtörtént. Értékcsökkenés elszámolása aktiválás hónapját követő elsejétől történik. A 100 eft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása használatbavételkor azonnal elszámolásra került költségként. Tárgyi eszközök közül - a hosszú élettartamú épületek leírási kulcsa: 2% - a közepes élettartamú épületek leírási kulcsa: 3% Hasznos élettartam: - gépek, berendezések 7 év - járművek 5 év - számítástechnikai eszközök 3 év Készletek értékelése A vállalkozás vásárolt készleteit a mérlegben beszerzési áron értékeli. Az anyagkészletek év közben folyamatosan, mennyiségben és értékben kerülnek nyilvántartásba, a beérkezésükkel egyidejűleg. Készletcsökkenést havonta egyszer számol el, a legyártott késztermékek darabszáma alapján. A raktárkészletet év végén leltározással ellenőrzik. Amennyiben eltérést találnak, a mérlegbe bekerülő értéket korrigálják. A beszerzési ár a számlázott árat tartalmazza. A mérlegben szereplő készletek közül, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, bizonytalan az értékesíthetőségük, a vállalkozás leértékeli az adott készlet használhatósági foka alapján. A készletek leértékelésének részletes szabályozását a selejtezési-, leértékelési szabályzat tartalmazza. 9

13 A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése Saját termelésű készletek értékelése Saját termelésű készlet közé tartozik: befejezetlen és félkész termékek késztermékek A késztermékekről év közben is naprakész nyilvántartást veszet a vállalkozás. Az üzleti év utolsó napjával a gyártott termékekről utókalkulációt készít, aminek alapját a könyvvezetés biztosítja. Az analitikus nyilvántartásból legyűjthető adatok segítségével termékenként meghatározza a közvetlen önköltséget. Azok a költségek képezik részét a termék közvetlen önköltségének, melyek az adott késztermék előállításánál közvetlen merülnek fel, illetve az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban vannak, tehát egyidejűleg hozzárendelhetők. A vállalkozás a következő költségeket sorolja a gyártás közvetlen költségei közé: közvetlen anyagköltség, közvetlen bérköltség és azok járulékai, valamint az egyéb közvetlen anyagköltséget. Az összes többi költséget közvetett költségnek minősíti, ugyanis ha a több költséget építenének be a közvetlen önköltségbe, a viszonteladókkal, vásárlókkal nem tudnák elfogadtatni a plusz költség okozta árnövekedést. Követelések értékelése A vállalkozás könyv szerinti értéken szerepelteti belföldi és külföldi követeléseit egyaránt. A vevők minősítése az évzárással egyidejűleg történik. A vállalkozás számviteli politikája szerint, a vevők minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni azon vevőkövetelésekre, amelyek a mérleg fordulónapján már fennálltak, a mérlegkészítés időpontjáig nem kerültek teljesítésre és várható megtérülésük bizonytalan. A vevői értékvesztés elszámolása a korosítási riportok alapján történik. A 180 napnál régebben lejárt tételekre 100%-os értékvesztést képez. Mivel az árfolyamból adódóan a külföldi követelések értékelésének módja hatással lehet a mérlegben szereplő értékekre és az eredményre egyaránt, ezért a követeléseket, 10

14 A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése amíg ki nem egyenlítik, a teljesítés napja szerinti árfolyamon értékeli a társaság. Kivételt képez ez alól az éves zárás időpontjában történő értékelés. Az MTD Hungária Kft. a bekerüléskor az MKB Bank Rt. árfolyamait használja. Október 31-én a külföldi pénzeszközre szóló követeléseket, eszközöket, kötelezettségeket ugyanazon árfolyamon kell forintra átszámítani. (MKB Rt. október 31-i középárfolyamán) Amennyiben az árfolyamveszteség meghaladja az árfolyamnyereségként elszámolt összeget, az csökkenti az üzleti év eredményét, viszont ha az árfolyamnyereség a több, akkor a különbözetet elhatárolja a vállalkozás, amit a következő évek árfolyamveszteségeinek fedezetére használ fel. Minden árfolyam különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számol el. Pénzeszközök értékelése A pénzeszközök a vállalkozás forint és deviza bankszámláit, valamint a pénztárban lévő forint összeget jelentik. A devizakészletben év közben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a vállalkozás. Pénzeszközök jóváírása a beérkezés napján érvényes banki árfolyam alapján történik. Terhelése FIFO módszer alapján a következő beérkezésig változatlan banki átlagárfolyamon történik. A vállalkozás a realizált árfolyameltéréseket bruttó módon számolja el a pénzügyi eredmény terhére/javára. Növekedésnél a deviza megszerzéséért fizetett forint értéken, a csökkenéseket a meglévő deviza könyv szerinti árfolyamán számolja el a cég. A mérleg fordulónapján a bankszámlák egyenlege a pénzintézet által cégszerűen aláírt egyenlegközlő nyilatkozattal van alátámasztva. Devizabetéteknél a devizák árfolyam változása miatt a vállalkozásnak átértékelést kell végeznie ugyanúgy, mint a külföldi követeléseknél. A Társaság mennyiségi és értékbeni raktári nyilvántartást vezet. 11

15 A vállalkozás számviteli politikájának ismertetése Lényeges hiba: A Társaság számviteli politikájában rögzítetteknek megfelelően a számviteli elszámolás, értékelés, közzététel szempontjából lényeges hiba, ha a feltárás évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 %-kal változik (nő vagy csökken). Nem lényeges hiba, ha ez nem haladja meg a fent említett kritériumokat. Jelentős hiba Önellenőrzés szempontjából jelentős, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet követően feltárt hibák eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Ez az üzleti év mérleg főösszegének 2 %-a. A Társaság szempontjából jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés során megállapított hibák (előjeltől függetlenül vett) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg főösszegének 2%-át, illetve ha a mérleg főösszegének 2%-a meghaladja az 500 millió forintot. Értékvesztés elszámolásának esetei: A Társaság értékvesztést köteles elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Az értékvesztés elszámolásának ki kell terjednie minden, a Társaság tulajdonában lévő eszközre (készletekre, vevőkre). A készleteknél kétféle értékvesztés kategória van: 1. lassan mozgó készleteknél a fent leírt módszert alkalmazza, 2. mozgó készleteknél, ha az utolsó évben nem volt mozgás, akkor 20%, ha az utolsó két évben nem volt mozgás, akkor 50%, és ha az utolsó három évben nem volt mozgás, akkor 90% értékvesztést számol el. 12

16 A vagyoni helyzet elemzése 3. A VAGYONI HELYZET ELEMZÉSE A mérlegelemzés feladata a vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének, az abban bekövetkezett változásoknak az elemzése. A mérleg elemzésének első lépcsője lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és forráscsoportok vizsgált időszakbeli megoszlási viszonyszámainak kiszámítása és azok időbeli összehasonlítása. Az összevetés során talált lényegesebb eltérések megmutathatják, melyek a továbbiakban részletesebben vizsgálandó vagyonelemek A vállalkozás vagyoni helyzetének legfontosabb jellemzői A mérleg eszköz oldalának nagyvonalú vizsgálata 2. számú táblázat Az eszköz oldal belső arányai és között Megnevezés 2007/ / /10 e Ft-ban %-ban e Ft-ban %-ban e Ft-ban %-ban A. Befektetett eszközök , , ,1 I. Immateriális javak 283 0, , ,1 II. Tárgyi eszközök , , ,2 III. Befektetett pénzügyi eszk , , ,7 B. Forgóeszközök , , ,9 I. Készletek , , ,9 II. Követelések , , ,2 III. Értékpapírok 0 0,0 0 0,0 0 0,0 IV. Pénzeszközök , , ,8 C. Aktív időbeli elhatárolások 230 0,0 0 0, ,0 Eszközök összesen: , , ,0 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján Befektetett eszközök Az immateriális javak aránya az eszközökben mindhárom évben nagyon alacsony. A vállalkozás immateriális javai döntő részben szoftverekből állnak. A befektetett eszközök aránya 2009-re 2,2%-kal nőtt, ami a mérlegfőösszeg jelentős 16,4%-os csökkenésével magyarázható, a befektetett eszközök csökkenése ellenére re a befektetett eszközök aránya 1%-kal csökkent, ami a mérleg főösszeg növekedésének tudható be. A tárgyi eszközök alkotják a befektetett eszközök jelentős részét. A tárgyi eszközök folyamatos csökkenésének fő oka, hogy gyártóeszközeinek nagy részét még

17 A vagyoni helyzet elemzése között szerezte be a vállalkozás fejlesztési támogatás keretében. A vállalkozás tárgyi eszközeire 14,5%-os lineáris leírási kulccsal számol el értékcsökkenést, ami a vizsgált időszakban még erősen befolyásolja a nettó értéket. Azóta nem volt nagyobb volumenű beruházás. Mivel a vállalkozás tevékenysége gépek összeszerelése, nem szükséges teljes gyártósorok lecserélése, hogy lépést tarthasson a változó igényekkel. A meglévő állomány kisebb változtatásokkal folyamatosan alkalmazkodik a változó piaci igényekhez. Az irodai berendezéseket, számítógépeket folyamatosan cserélik a gyorsabb informatikai hálózat fejlesztése érdekében, amire a vállalatirányítási rendszer miatt is szükség van. Ebbe a kategóriába tartoznak még a raktárakban használt kézi scannerek, melyek a raktárak közötti készletmozgatásban adnak nagy segítséget. 3. számú táblázat A tárgyi eszközök változása Bruttó érték Nyitó e Ft alatti eszközök Növekedés Csökkenés Átvezetés 1908 Záró Értékcsökkenés Nyitó Tárgyidőszaki értékcsökkenés e Ft alatti eszközök értékcsökkenése Időszaki növekedés Időszaki csökkenés Átsorolás Halmozott értékcsökkenés Nettó érték Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az MTD Hungária Kft. a vizsgált három év mindegyikében legnagyobb értékben gyártóeszközöket aktivált. A 2008-as évben az újonnan üzembe helyezett szerszámok és gyártóeszközök értéke e Ft, 2009-ben e Ft és 2010-ben e Ft volt. A beruházási hajlandóság visszaesése a gazdasági válságnak tudható be. A gyártóeszközökön kívül még irodai-számítástechnikai berendezéseket ( eft, e Ft és e Ft értékben évenkénti megoszlással) és ingatlanokhoz 14

18 A vagyoni helyzet elemzése kapcsolódó beruházásokat (2008-ban e Ft, 2009-ben e Ft és 2010-ben e Ft értékben) végzett a társaság. A beruházások alacsonyabb értéke 2009-ben nem tekinthető egyedinek, abban az évben országosan 7%-kal estek vissza a beruházások. (HVG 2010/01.) A Befektetett pénzügyi eszközök között a Sandrigarden S.r.l-lal közösen alapított vállalkozás az M&S Plastics Kft. értékpapírja szerepel. Forgóeszközök 4. számú táblázat Forgóeszközök alakulása a vizsgált években adatok eft-ban Évek Változás / / Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök Forgóeszközök Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján Az eszközökön belül jelentős mértékű a forgóeszközök aránya, az összes eszköz közel háromnegyedét alkotják ról 2009-re 2,2%-os csökkenés a készlet érték és a pénzeszközök csökkenésével magyarázható re a követelések értékének növekedésével 1%-os növekedést okozott a forgóeszközök arányában, miközben a készletek értéke tovább csökkent. 5. számú táblázat A készletállomány értéke adatok eft-ban Megnevezés Anyag, alkatrész Raktáron lévő késztermék Áruk Készletre adott előleg B.I. Készletek Forrás: saját szerkesztés a vizsgált időszak mérlegeinek adatai alapján A forgóeszközök legnagyobb arányban a készletekből állnak. Az összes eszköz több mint 60%-a készlet, ami nem számít kiugrónak egy olyan anyagigényes tevékenységnél, 15

19 A vagyoni helyzet elemzése mint a gépgyártás. A készletek felesleges, elfekvő elemeket nem tartalmaz. A vállalkozás a feleslegessé vált, hibás anyagokat, alkatrészeket selejtezi. Látható, hogy a három év során a társaság a raktáron lévő késztermékek és áruk mennyiségét lényegesen csökkentette. Ez jó a gazdálkodásnak, mert az ezzel felszabaduló erőforrásokat a termelési időszakon kívül felhasználhatja például az eszközállomány korszerűsítésére, fiatalítására. Az anyagok és alkatrészek raktáron lévő mennyisége minden üzleti év végén egyre gyarapodott. A társaság olyan szinten próbálja tartani a készleten lévő anyagok és alkatrészek mennyiségét, hogy szállítás elmaradása esetén az biztosítani tudja a folyamatos termelést napig. Erre azért van nagy szükség, mert a szezonban nem engedhet meg magának kiesést a termelésben. A termékekhez szükséges egyes alkatrészek, - leginkább a motorok, amik a termék önköltségének jelentős részét alkotják az USA-ból és Kínából származnak. Ezek szállítási ideje akár egy hónap is lehet, ami indokolja ezt a magas raktárkészletet. 2. számú ábra Raktáron lévő késztermékek mennyiségének termék típusonkénti megoszlása Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás belső információi alapján A késztermékekkel kapcsolatosan kiragadtam a és évi záró raktári késztermékeket. Ezek a készletek elsősorban a következő szezonra gyártott termékek, 16

20 A vagyoni helyzet elemzése hogy ne jelentsen problémát az értékesítő helyekre a kiszállítás év elején. Jól látható, hogy a cég elsősorban robbanómotoros (motoros- és hajtóműves fűnyíró) és elektromos fűnyírókból tart nagyobb készletet, mivel a piacon ezekre a termékekre van a legnagyobb kereslet. A többi termék gyártása lényegesen kisebb volumenű. A gyártott termékek sokszínűségével alkalmazkodik a vállalkozás a fogyasztók igényeihez. Magas raktári készlettel rendelkezik motoros kaszákból, láncfűrészekből. Ezek legnagyobb részben cégcsoporton belül vásárolt termékek, áruk, összeszerelésük nem Nemesvámoson történik. A kereskedelmi tevékenység miatt szükséges ekkora mennyiségben beszerezni, mivel az 1. számú ábrából (p. 7) látható, nem csak a magyar piacra, de Közép Európa jelentős részére szállít. A forgóeszközökön belül még érdemes megvizsgálni a vevőkövetelések alakulását. 6. számú táblázat Vevőkövetelés összetétele Vevőkövetelések Belföldi vevők Külföldi vevők Tartozik egyenlegű szállítók Követelések áruszállításból szolgáltatásból (vevők) M&S Plastics követelése MTD Bulgária követelése Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Forrás: saját szerkesztés az MTD Hungária Kft. beszámolói alapján A mérlegkészítés során a vállalkozás minősítette követeléseit a kintlévőség ideje, a vevők fizetőképessége és fizetőkészsége alapján. Ebből következően a beszámolóban nem szerepelnek olyan követelések, melyek nem, vagy csak hosszú pereskedés után minimális eséllyel hajthatók be. A vevőkövetelések és a követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben 2009-re majd 10%-kal csökkentek, viszont 2010-ben jelentős állománynövekedés figyelhető meg, így a teljes időszakot tekintve a vevők 50%-kal nőttek, amíg a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések a felére csökkentek. A vevőnövekedést a belföldi vevők állományának növekedése okozta elsősorban. A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni követelések az M&S Plastics Kft.-vel szembeni követelések drasztikus csökkenésének köszönhető. 17

21 A vagyoni helyzet elemzése Alapul véve, hogy a társaság értékesítésének több mint háromnegyede exportra történik, de a vevőkövetelések között legnagyobb arányban a belföldi vevők vannak évente növekvő mennyiségben, arra enged következtetni, hogy a belföldi fizetési hajlandóság a vizsgált időszakban romlott. A vállalkozás forgatási célú értékpapírokkal nem rendelkezett a vizsgált időszakban. Ez azzal magyarázható, hogy termelő tevékenységet folytat, és a tevékenység magas alapanyagigénye nem hagy erőforrást az értékpapírokkal való kereskedelemre. A pénzeszközök állománya a 2008-as évtől eltekintve azonos. Az akkori eltérést az elszámolási betétszámla kiugróan magas egyenlege okozza. Mivel láthatóan vannak időszakok, mikor a cégnek felhasználatlan pénzösszegei vannak, érdemes lenne ilyenkor forgatási célú értékpapírokba fektetnie. Az ebből származó bevétel ellensúlyozná az árfolyam különbözetből származó veszteség egy részét. Az aktív időbeli elhatárolások aránya az eszközökön belül nem jelentős A mérleg forrás oldalának nagyvonalú vizsgálata Megnevezés 7. számú táblázat A forrás oldal belső arányai 2008 és 2010 között 2007/ / /10 %- %- %- e Ft-ban ban e Ft-ban ban e Ft-ban ban D. Saját tőke , , ,5 I. Jegyzett tőke , , ,7 II. jegyzett, de be nem fizetett tőke 0 0,0 0 0,0 0 0,0 III. Tőketartalék , , ,0 IV. Eredménytartalék , , ,9 V. Lekötött tartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 VI. Értékelési tartalék 0 0,0 0 0,0 0 0,0 VII. Mérleg szerinti eredmény , , ,1 E. Céltartalékok 0 0,0 0 0, ,2 F. Kötelezettségek , , ,1 I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 0 0,0 0 0,0 0 0,0 III. Rövid lejáratú kötelezettségek , , ,1 G. Passziv időbeli elhatárolások , , ,2 Források összesen , , ,0 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján 18

22 A vagyoni helyzet elemzése Saját tőke változása minden évben az adott év mérleg szerinti eredménnyel azonos. Aránya 2008-ról 2009-re 11,7%-kal nőtt, amihez hozzájárul az eredménytartalék növekedése és a 2009-es mérleg szerinti eredmény, de leginkább a mérleg főösszeg csökkenése okozta. A 2010-es évben majdnem ugyanekkora, 10,1%-os csökkenést okozott a mérleg szerinti veszteség. Összességében a saját forrás aránya 2009-ben közel 70%, a másik két vizsgált időszakban pedig 60% körüli, ami azt jelenti, hogy az összes eszköz 60%-át saját forrásból fedezi a vállalkozás. A vállalkozás nem rendelkezik sem lekötött, sem értékelési tartalékkal. A 2010-es mérlegben a céltartalékok között szerepel eft adóellenőrzéshez kapcsolódóan megállapított jövőbeni kötelezettségre képzett, valamint várható munkaügyi perre képzett tartalék eft értékben. A kötelezettségek a vizsgált időszakokon belül 2009-ben 11,8%-kal csökkentek, majd 2010-re ismét nőttek 37,1%-ra. A változások fő oka mindkét évben a szállítói kötelezettség változása volt. A vállalkozás a vizsgált időszakokban nem rendelkezett sem hátrasorolt, sem hosszú lejáratú kötelezettségekkel. Ennek oka, hogy pénzáramai elegendőek a működés finanszírozásához. Az elkészült termékek 80-90%-át a anyavállalata, az MTD AG vásárolja meg, ami biztosítja a folyamatos működéshez szükséges erőforrásokat. 8. számú táblázat Szállítói kötelezettségek alakulása a vizsgált időszakban adatok eft-ban Szállítói kötelezettségek: Belföldi szállítók Külföldi szállítók MTD AG szállító Követel egyenlegű vevők Összesen: Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A táblázatból kitűnik az anyavállalattal szembeni kötelezettségek magas (70% feletti) aránya, ami az előbb említett termékértékesítés következménye. A passzív időbeli elhatárolások az összes forrás 2,5-3%-a között mozgott a vizsgált 19

23 A vagyoni helyzet elemzése időszakban. A halasztott bevételek között támogatásként kapott összeg, bevételként még el nem számolt része szerepel 2010-ben eft összegben. Az állami támogatást a vállalkozás még 2001-ben kapta, technológiai fejlesztésre, eft összegben. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként azok a tételek szerepelnek, amelyek a tárgyidőszakot terhelik, de csak utólag kerültek kiszámlázásra A vagyoni helyzet részletes elemzése Befektetett eszközök fedezete A mutató a befektetett eszközök és a saját források arányát mutatja, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Minél nagyobb a mutató értéke annál kedvezőbb. Kedvező a 100% közeli, vagy ennél magasabb érték, mert ilyenkor a befektetett eszközök teljes egészében saját forrásból finanszírozottak. Év 9. számú táblázat Befektetett eszközök fedezetének alakulása Befektetett eszközök fedezete (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,5-100, ,3 110,2 110, ,9 88,9 98,0 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 2009-ben az emelkedést, a befektetett eszközök 8,71%-os csökkenése okozta es évben jelentős 11,1%-os visszaesés tapasztalható, köszönhetően a mérleg szerinti veszteségnek. A 2008-as évet bázisnak tekintve a befektetett eszközök fedezetének kismértékű 2%-os gyengülését láthatjuk. Bár a mutató ilyen mértékű ingadozása nem szerencsés, összességében rendkívül jónak mondható, mivel a vállalkozás képes a befektetett eszközeit saját forrásból finanszírozni Tárgyi eszközök fedezettsége A befektetett eszközökön belül érdemes külön vizsgálni, hogy a tárgyi eszközökre a saját tőke milyen mértékben nyújt fedezetet. Értelmezése hasonló a befektetett eszközök fedezete mutatóhoz. Akkor tekinthető kedvezőnek, ha a saját tőke elsősorban ezt az eszközcsoportot fedezi a legnagyobb arányban. A 100%-os fedezettség már jónak tekinthető, ilyenkor ugyanis a tárgyi eszközök és a saját tőke összhangja érvényesül. 20

24 A vagyoni helyzet elemzése Év 10. számú táblázat Tárgyi eszközök fedezettsége mutató alakulása Tárgyi eszközök fedezettsége (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,3-100, ,5 111,0 111, ,3 89,4 99,2 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Mint a befektetett eszközök fedezeténél, itt is megfigyelhető a 2010-es év mérleg szerinti vesztesége okozta romlás, de az egész időszakot nézve megállapítható, hogy a mutató értéke nem változott. A mutató értéke rendkívül jó, minden évben 250% körüli értéket kaptunk. Tehát a vállalkozás hosszú lejáratú hitelek nélkül is képes finanszírozni a tárgyi eszközállományát. A befektetett eszközök és egyúttal a tárgyi eszközök fedezettségének biztosítására megfelelő módszer lenne az árbevétel növelése Eszközök fordulatszáma Azt mutatja meg, hogy az összes eszköz hányszorosa az árbevételnek. Kedvezőnek tekinthető, ha a mutató értéke egynél nagyobb, tehát az eszközök értéke legalább egyszer megtérül az üzleti év során. 11. számú táblázat Eszközök fordulatszámának alakulása Év Eszközök fordulatszáma Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,86-100, ,92 102,1 102, ,59 88,8 90,6 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az értékesítés nettó árbevétele és az összes eszköz értéke is csökkent a vizsgált időszak egészében. Előbbi 22,1%-kal, míg az utóbbi 14%-kal ben a tovább csökkenő árbevétel (8,6%) mellett az eszközállomány 2,9%-kal nőtt, így eredményezett 9,4%-os csökkenést a mutatóban a 2008-as évhez képest. A változás iránya itt is kedvezőtlen, de a mutató egészéhez viszonyítva csekélynek mondható Tárgyi eszközök elhasználódottsága A mutató jellemzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek állagát, megmutatja azok 21

25 A vagyoni helyzet elemzése elhasználódottságát. Minél közelebb van a 100%-hoz, annál újabb a tárgyi eszközök állománya. A mutató alacsony értéke az eszközállomány öregedését, a fejlesztések, a pótlás elmaradását mutatja. Alacsony értéke esetén különös figyelmet kell fordítani az üzemeltetési költségek alakulására. Év 12. számú táblázat Tárgyi eszközök elhasználódottságának alakulása Tárgyi eszközök elhasználódottsága (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,2-100, ,5 89,6 89, ,0 93,6 83,8 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Mivel a mutató nem éri el az 50%-ot, a tárgyi eszközök elhasználódottnak mondhatók, és a változás is kedvezőtlen irányba halad. A 2008-as évet bázisnak véve 16,2%-kal romlott 2010-re a mutató. A romlás jelentős része 2009-ben keletkezett. A megoldást olyan beruházások jelentenék, amik piacbővítést és ezzel együtt várhatóan árbevétel növekedést is eredményeznének. Remek példa erre a cégcsoport által a közelmúltban megvásárolt WOLF Garten, aminek hatásai várhatóan a 2011-es mutatókban már érezhetők lesznek Tárgyi eszközök megújítási mértéke A mutató kifejezi a tárgyi eszközök pótlását. Kedvező, ha növekvő tendenciát mutat, ilyenkor a meglévő tárgyi eszközöket egyre inkább új eszközökkel váltjuk ki. Év 13. számú táblázat Tárgyi eszközök megújítási mértéke Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,3-100, ,8 87,0 87, ,0 210,8 183,4 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A tárgyi eszközök megújítási értéke a vizsgált időszak egészét tekintve nőtt, 2008-as évet bázisnak tekintve 83,4%-kal ben kisebb (13%-os) visszaesés tapasztalható. A 2010-es év növekedését az okozta, hogy a 2001-ben kapott fejlesztési támogatásból 22

26 A vagyoni helyzet elemzése beszerzett gyártósorok elérték maradványértéküket, és nem csökkentették tovább a tárgyi eszközök nettó értékét Tárgyi eszközök hatékonysága Ez a részhatékonysági mutató kifejezi, hogy a mérlegben szereplő működtetett tárgyi eszközökkel mekkora összegű árbevételre tesz szert a vállalkozás, vagyis egységnyi tárgyi eszköz működtetésével mekkora összegű árbevétel realizálható. Év 14. számú táblázat 100 Ft tárgyi eszközértékre jutó nettó árbevétel Tárgyi eszközök hatékonysága (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,0-100, ,4 94,1 94, ,8 92,8 87,4 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A mutató évente csökkenő tendenciát mutat ben az eszközhatékonyság az előző évhez viszonyítva 5,9 %-kal csökkent. A kedvezőtlen változás oka a csökkenő nettó árbevétel (14,7% ), de emellett csökkent a tárgyi eszközök nettó értéke is (9,79%), ami az árbevétel okozta kedvezőtlen hatás egy részét ellensúlyozta ben a mutató tovább romlott. Oka szintén az előző évhez viszonyított elmaradt árbevétel (8,6%), amit kis mértékben kompenzált a tárgyi eszközök mérlegértékének csökkenése (1,1 %). A 2008-as évet bázisnak véve a csökkenés 12,6 %, elég nagynak mondható, de összességében a mutató értéke még mindig nagyon jó, mivel 100 Ft tárgyi eszközértékre 1069,8 Ft nettó árbevétel jut Készletek forgási sebessége Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál az egyik legfontosabb mutató a készletvizsgálati módszerek közül. A forgási sebességet két módszerrel is be lehet mutatni: forgásnapok számával fordulatok számával. A készletek napokban kifejezett forgási sebessége azt mutatja, hogy a készlet hány napi átlagos árbevételnek felel meg, illetve az adott időszakban a vizsgált készlet hány nap alatt cserélődik ki. A fordulatszámban kifejezett forgási sebesség azt mutatja meg, hogy 23

27 A vagyoni helyzet elemzése a vizsgált készlet az adott időszakban hányszor fordult meg, tehát hányszor térült meg az árbevételben. 15. számú táblázat Készletek forgási sebességének alakulása Év Készletek forgási sebessége napokban Index (%) előző év=100 fordulatban ,4-4, ,5 95,2 4, ,7 112,0 4,3 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Megállapítható, hogy a készletek az utolsó vizsgált évben 5 nappal hosszabb idő alatt cserélődnek ki, mint az elsőben. A növekedés elsősorban az árbevétel csökkenésének tudható be. Másodsorban 2010-ben a készletek értéke is növekedett, ez szintén negatív irányú változást okozott. Az évenkénti 4,5 fordulat elég alacsonynak mondható, ami a vállalkozás tevékenységéből adódó magas anyagtárolási igénnyel és a szezonális termelésből adódó raktári késztermékállománnyal magyarázható Saját tőke növekedési mutató Megmutatja, hogy a tevékenység során a saját tőke nagyságában milyen változás következett be. Kedvező, ha a mutató értéke egynél nagyobb. Az egynél kisebb mutató tőkevesztésre utal, ami hosszú távon összeegyeztethetetlen a vállalkozás működésével. Év 16. számú táblázat Saját tőke növekedése a vizsgált években Saját tőke növekedési mutató Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,7-100, ,8 100,5 100, ,7 88,0 88,4 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján A jegyzett tőke összege a vizsgált években nem változott. A mutató értékét teljes egészében az évek során elért mérleg szerinti eredmény befolyásolta. Mivel az első két vizsgált időszakban mérleg szerinti nyereség volt, ez a mutató értékének kis mértékű növekedését okozta. Azonban a 2010-es év mérleg szerinti vesztesége, ami eft volt, jelentős, 12%-os csökkenést okozott a mutatóban az előző évhez képest. A 2008-as évet bázisként véve látható, hogy a vizsgált időszak alatt elért mérleg szerinti eredmény 24

28 A vagyoni helyzet elemzése összességében 11,6%-os csökkenést eredményezett, ami jelentős csökkenés, de a mutató értéke még így is a jóval egy fölött maradt, ami a magas tőke- és eredménytartalékkal magyarázható. Stabil gazdaságban, ahol nem következik be a kereslet beszűkülése, valamint az árfolyam ingadozása nem haladja meg az 5%-os mértéket, a mutató értéke növekvő lenne. Az utóbbi probléma megoldása az áttérés euró alapú könyvvitelre Tőkeerősség A saját tőke és az összes forrás arányát vizsgálja a mutató. Kifejezi, hogy a társaság eszközeit milyen arányban finanszírozza a saját tőke. Kedvezőnek ítélhető, ha növekedést mutat. A 30 %, vagy az alatti érték már kritikusnak mondható. Év 17. számú táblázat Tőkeerősség mutatójának alakulása Index (%) előző év=100 Index (%) előző év=100 Tőkeerősség (%) ,8-100, ,5 120,3 120, ,4 85,5 102,8 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A 2009-es évben a mutató értéke nőtt (20,3 %-kal), ami az összes forrásban bekövetkezett csökkenésnek tudható be ben csökkent a mutató értéke, ezt a negatív mérleg szerinti eredmény okozta. A teljes időszakot vizsgálva a mutató 2,8 %- os növekedése jó, különösen azért mert a vállalkozás tőkeigényes tevékenységet folytat Tőkefeszültség mutatója A tőkefeszültség megmutatja az idegen és saját forrás kapcsolatát, hogy egységnyi saját tőkét mennyi idegen forrás terhel. Választ ad arra is, hogy a vállalkozás eszközeinek finanszírozásában milyen arányt képvisel az idegen és a saját forrás. 100 Ft saját tőkére 2008-ban 73,1 Ft, majd 43,8 Ft és 68 Ft idegen tőke jutott. A teljes időszakot vizsgálva, a mutató 7%-kal kedvező irányban változott. Ezt a változást ben az idegen forrás, ezen belül legjobban a rövid lejáratú kötelezettségek 41,4 %-os csökkenése okozta. Kis mértékben még csökkent a céltartalékok összege, a saját tőke emelkedése mellett. Ezek együtt eredményezték a 40 %-os javulást a tőkefeszültség 25

29 A vagyoni helyzet elemzése mutatójában ebben az évben ben az előző évhez képest jelentős romlás figyelhető meg. Oka, hogy a saját tőke összes forráshoz viszonyított 10,1 %-os csökkenése mellett, az idegen források, ezen belül a kötelezettségek 10,7 %-kal, a passzív időbeli elhatárolások 0,6%-kal növekedtek az előző évhez képes. 18. számú táblázat Tőkefeszültség mutatójának alakulása Év Tőkefeszültség (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,1-100, ,8 60,0 60, ,0 155,1 93,0 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Tőkearányos adózott eredmény A tőke hatékonyságát kifejező mutató igen gyakori a jövedelmezőség mérése során. Nemzetközi gyakorlatban is igen gyakran alkalmazzák (ROE = return on equity). A mutató kifejezi, hogy egységnyi lekötött saját tőke mekkora adózott eredményt hoz a társaság számára. Információt ad a tőkegyarapodásra, kifejezi a társaság osztalék fizető képességét is. Kedvező az értékelése, ha növekedő tendenciát mutat. Év 19. számú táblázat Tőkearányos adózott eredmény alakulása Tőkearányos adózott eredmény Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,60-100, ,54 20,9 20, ,7-2529,3-527,8 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A tőke hatékonysága az egész időszakot nézve romlott. Bár az első két évben még pozitív volt a mérleg szerinti eredmény, 2010-re már negatív az adózott eredmény at bázisidőszaknak véve a teljes változás -527,8 % volt. A mutatót az adózott eredmény változása befolyásolta. Hatása két irányú volt. Egyrészt csökkent a saját tőke, ami a mutató szempontjából kedvező tényező lenne. Másrészt az adózott eredmény folyamatos csökkenése a tőkearányos adózott eredmény romlását okozta. Amíg az első két évben még nyereséggel, eft és 28,566 eft, addig 2010-ben már veszteséggel zárult az év. Így 100 Ft saját tőkére 13,7 Ft veszteség jut, ami jelentős egy kis hozzáadott értékkel termelő vállalkozásnál. 26

30 Pénzügyi helyzet elemzése 4. PÉNZÜGYI HELYZET ELEMZÉSE A vállalkozás működése szempontjából az egyik legfontosabb feltétel a likviditás. Ebben az esetben likviditás alatt a gazdálkodó szervezet azon képességét kell érteni, hogy fizetési kötelezettségeinek minden esetben határidőre eleget tud tenni. Mert egy rossz likviditású vállalkozás, aki folyamatosan késve fizet szállítóinak, előbb-utóbb azzal szembesül, hogy pénzügyi problémái akadályozzák a vállalkozás folyamatos, zavartalan működését, ráadásul pluszköltségeket is jelentenek a határidőn túli fizetés okozta késedelmi kamatok Pénzügyi helyzet elemzése likviditási mutatók alapján A likviditás vizsgálata elsősorban likviditási mutatókkal történik. Azt mutatják be, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt tud pénzhez jutni. De a vállalkozás vagyonának egyes részei rövid, míg más részei hosszabb idő alatt tehetők pénzzé. Figyelembe kell tehát venni, hogy milyen likviditású eszközei vannak a vállalkozásnak. Ezért ezen mutatóknak különféle finomított változatai vannak Likviditási ráta (Rövid távú likviditás I.) Ennél a mutatónál a likvid pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek arányát vizsgáljuk, tehát a forgóeszközök hány százalékát fedezi a rövid távú kötelezettségeknek. A mutatószám a nemzetközi gyakorlatban 200% körül elfogadható. 20. számú táblázat Likviditási ráta alakulása Év Rövid távú likviditás I. (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,67-100, ,11 138,2 138, ,35 76,1 105,1 Forrás: saját szerkesztés az MTD Hungária Kft. mérlegei alapján Ha a kapott eredmények évenkénti változását nézzük, 2009-ben a mutató 262 %-ával kimagaslott a vizsgált időszakból, ezt az értéket két tényező befolyásolta. Egyrészt a rövid lejáratú kötelezettségek drasztikus 41,2 %-os csökkenése, másrészt a forgóeszközök értékének 19 %-os csökkenése, ami kis mértékben ellensúlyozta a 27

31 Pénzügyi helyzet elemzése kötelezettségek változása okozta növekedést ben a forgóeszközökben (4,4 %-os növekedés) és a rövid lejáratú kötelezettségekben (37,5%-os növekedés) bekövetkezett változásoknak köszönhetően a mutató csökkent az előző évhez képest 23,9 %-kal. A teljes vizsgált időszakban a mutató értéke 5,1 %-os növekedést mutat, összességében is nagyon jónak mondható a 200 % körüli érték Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) Ennél a mutatónál már szűkítjük a likvid eszközök körét, itt már a forgóeszközöknek a követelésekkel csökkentett értékét viszonyítjuk a rövid távú kötelezettségekhez. Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy a készleteket nem minden esetben könnyebb pénzzé tenni a követeléseknél. A mutató akkor tekinthető jónak, ha értéke 100 felett van. 21. számú táblázat Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) alakulása Év Rövid távú likviditás II. (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,72-100, ,18 137,2 137, ,4 74,6 102,3 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A követelésekkel csökkentett forgóeszközök értéke mindhárom évben meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek értékét, ezért a mutató mindhárom évben megfelelő. A 2009-es évben a 37,2%-os emelkedést a mutató értékében a készleteken belül a késztermékek és áruk állományának csökkenése okozta. Ezt a változást 2010-ben a rövid lejáratú kötelezettségek emelkedése ellensúlyozta, így a három évet nézve a mutató értéke csak kis mértékben 2,3%-kal nőtt Likviditási gyorsráta Ez a mutató figyelmen kívül hagyja a vásárolt és a saját előállítású készleteket. Így elméletileg a mobilizálható pénzeszközöket hasonlítja össze a rövid lejáratú kötelezettségekkel. A mutató biztonságos minimális értéke 1,3 körül van ben a mutató 36,7 %-os emelkedésére ható tényező a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenése (41,2 %), de ezzel együtt csökkent a forgóeszközök és 28

32 Pénzügyi helyzet elemzése készletek különbözetének értéke 20 %-kal, ami eft. A mutató évi csökkenését a rövid lejáratú kötelezettségek 37,2 %-os növekedése és a forgóeszközökben lévő követelésekben bekövetkezett növekedés ( eft, azaz 16% gyarapodás) okozta. Év 22. számú táblázat Likviditási gyorsráta alakulása Likviditási gyorsráta Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,31-100, ,42 136,7 136, ,4 83,8 114,5 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegei alapján Bár a mutató növekvő tendenciát mutat a teljes időszakot nézve, értéke messze elmarad a kívánatos 1,3-es értéktől. Az ilyen alacsony likvid pénzeszközállomány komolyan veszélyeztethetné a vállalkozás zavartalan működését. Azonban a rövid lejáratú kötelezettségek állományának magas, 70 % feletti hányada az anyavállalattal szembeni anyagszállításból származó kötelezettség, ami tulajdonképpen nem tekinthető teljes mértékben idegen tőkének Készpénz likviditási mutató Mivel a vállalkozás nem rendelkezik forgatási célú értékpapírokkal, a pénzhányad mutatója (Rövid távú likviditás III.), megegyezik a készpénz likviditási mutatóval. Ez a mutató a teljesen mobil pénzeszközöket viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. A társaság számára az a kedvező, ha folyamatosan növekvő értéket mutat, ugyanis ez az azonnali fizetőképesség kedvező változását jelenti. A mutató értéke elfogadhatónak mondható 1,6-1,8-as érték körül. Év 23. számú táblázat Készpénz likviditási mutató alakulása Készpénz likviditási mutató Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,04-100, ,03 81,4 81, ,02 74,2 60,4 Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás mérlegadatai alapján 29

33 Pénzügyi helyzet elemzése A vállalkozás likvid pénzeszközeinek állománya az összes eszközállományon belül igen alacsony. Ebből következően a forgóeszközökön belül is igen kis arányt képviselnek (2008-ban 2,00%, 2009-ben 1,18% és 2010-ben 1,15%). Ennek az alacsony értéknek köszönhetően a mutató értéke messze elmarad a kívánatostól, valamint a mutatóban bekövetkezett változás iránya is kedvezőtlen. Mindez pénzügyi gondokra hívja fel a figyelmet Dinamikus likviditás A dinamikus likviditás megmutatja, hogy az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre. Nemzetközi viszonylatban a mutató értéke magasabb 50 %-nál. Év 24. számú táblázat Dinamikus likviditás alakulása Dinamikus likviditás (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,28-100, ,59 122,5 122, ,82-125,6-153,9 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A 2009-es év javulása a rövid lejáratú kötelezettség állomány csökkenésének köszönhető. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a vizsgált három évben a válságnak köszönhetően folyamatosan romló tendenciát mutat, ami 2010-re jelentős ( eft) veszteségbe megy át. Ez és a rövid lejáratú kötelezettségek mennyiségének 2010-es emelkedése okozta a dinamikus likviditás mutatóban a -15,8 %-os értéket. A mutató kezdeti alacsony szintje sem éri el a kívánt 50 %-ot, de ennek nem a rossz gazdálkodás az oka, inkább a gépgyártó ágazat sajátossága. Az eredménykimutatásból jól látható, hogy amíg 2008-ban az értékesítés nettó árbevétele 26 milliárd forint volt, az anyagjellegű ráfordítások 24 milliárd forintot tettek ki, melynek közel 80 %-a anyagköltségből állt Hitelfedezettségi mutató A mutató kifejezi, hogy a társaság követelései milyen mértékben fedezik a rövid lejáratú kötelezettségek összegét. Értéke akkor tekinthető kedvezőnek, ha értéke 100%-nál 30

34 Pénzügyi helyzet elemzése magasabb, ugyanis ez esetben a társaság adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint amekkorával a vállalkozás tartozik a hitelezőinek. 25. számú táblázat A vállalkozás hitelfedezettségi mutatójának alakulása Év Hitelfedezettségi mutató (%) Index (%) előző év=100 Index (%) előző év= ,95-100, ,93 144,5 144, ,90 84,5 122,1 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 2009-ben a mutató magas, 44,5 %-os növekedését legfőképp a rövid lejáratú kötelezettségek állományának csökkenése okozta ben az előző évhez képest kismértékű visszaesés érzékelhető. Ez a rövid lejáratú kötelezettségek ismételt növekedésének tudható be, amit nem tudott ellensúlyozni a követelés állomány növekedése sem. A mutató értéke messze elmarad a kedvezőnek tekinthető 100 %-os értéktől, de növekvő tendenciája azt mutatja, ha kis mértékben is, de a vállalkozás követelésállománya egyre inkább fedezetet nyújt a rövid lejáratú kötelezettségekre, azt feltételezve, hogy a fizetőképesség mindkét irányba azonos Vevők és szállítók forgási sebessége A vevők forgási sebességével azt vizsgáljuk, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg, vagyis milyen a vevők fizetési fegyelme. A vállalkozás vevővel szembeni követeléseinél a legfontosabb a megtérülési idő, vagyis mennyi idő alatt lesz a követelésből pénz. A követelés felmerülése és a kiegyenlítése között eltelt időt nevezzük futamidőnek. A szállítók átfutási ideje kifejezi, hogy a szállítóállomány hány napi anyagjellegű ráfordításnak fele meg. Hasonlóan a vevők forgási sebességéhez a futamidőről ad tájékoztatást, hogy a szállítónak mennyi időt kell várnia, amíg a vállalkozásunk kiegyenlíti vele szemben fennálló tartozását. Kedvező, ha értéke meghaladja a vevők futamidejét. Az általam kiszámított mutatók a mérlegből nyert adatokból készültek, tehát nem éves átlagot mutatnak, hanem az október 31-én fennálló helyzetet. 31

35 Pénzügyi helyzet elemzése 2008-ban a vevők átlagosan 5,96 nap alatt egyenlítették ki tartozásukat. A vizsgált három év alatt a futamidő folyamatosan nőtt, 2010-re már 11,5 nap kellett a követelések kiegyenlítéséhez. Év 26. számú táblázat Vevők és szállítók futamideje Vevők forgási sebessége (nap) Szállítók forgási sebessége (nap) Vevők és szállítók aránya (%) ,96 15,90 266,9% ,86 7,06 103,0% ,46 15,55 135,7% Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A szállítók forgási sebessége 15,9 nap volt 2008-ban, a következő évben jelentősen csökkent, majd a vizsgált időszak végére ismét 15,5 napra nőtt. A három év alatt lényegében alig változott. Ezekből az eredményekből úgy tűnhet, hogy az MTD Hungária Kft. kintlévőségei időben befolynak, szállítói kötelezettségeit határidőn belül teljesíti. Amivel a mutatók nem számoltak az a kapcsolt vállalkozás követelései és kötelezettségei, ami a vevők és szállítók jelentős részét teszi ki. Ezért, hogy pontosabb képet kapjunk a futamidők alakulásáról, a vevők mérlegsorhoz hozzá kell adnunk a követelések kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort, a szállítóknál ugyanígy szerepeltetni kell a mutatóban a rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsort. Év 27. számú táblázat Vevők és szállítók, kapcsolt vállalkozás követeléseivel és kötelezettségével korrigált futamideje Vevők forgási sebessége (nap) Szállítók forgási sebessége (nap) Vevők és szállítók aránya (%) ,20 53,45 581,1% ,72 38,95 400,7% ,45 54,32 404,0% Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A korrekciók hatására a szállítók futamideje jelentősen megnőtt, köszönhetően az MTD AG-val szembeni szállítói kötelezettségnek, jellemzően 54 nap alatt egyenlíti ki a vállalkozás a szállítóit. A 2009-es évben jelentős csökkenés mutatkozik a szállítói 32

36 Pénzügyi helyzet elemzése futamidőben, köszönhetően a szállítói tartozások nagymértékű (41,6 %) csökkenésének. Általában az értékesítés volumenének növekedése magyarázhatja a vevők futamidejének növekedését, viszont a vizsgált három évben az MTD Hungária Kft. értékesítése csökkent. A fizetési idő kitolódása a gazdaság egészére jellemző volt az elmúlt néhány év folyamán. 28. számú táblázat Vevők és szállítók forgási sebességének alakulása Év Vevők forgási sebessége adatok fordulatban Szállítók forgási sebessége ,69 6, ,54 9, ,15 6,72 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A futamidőket nemcsak forgásnapokra, fordulatok számára is számíthatjuk. Ekkor a vevőfutamidő azt mutatja meg, hogy az árbevétel hányszorosa a vevőállománynak, vagyis a vizsgált év követelése, átlagosan hányszor térül meg az árbevételben Eladósodottság foka Ezzel a mutatóval azt vizsgáljuk, hogy a társaság eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Mivel a vállalkozás nem rendelkezik hosszú lejáratú kötelezettségekkel, ezért a mutatóban csak rövid lejáratú kötelezettségek szerepelnek. 29. számú táblázat Az eladósodottság foka mutató alakulása Év Eladósodottság foka Index (%) Index (%) (%) előző év=100 előző év= ,62-100, ,80 70,2 70, ,08 133,4 93,6 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 2009-ben az eladósodottság foka az előző évhez képest 30%-kal csökkent. Ennek oka a kötelezettségek 41%-os csökkenése re a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése rontja a mutatót, de a teljes vizsgált időszakot nézve még így is javul mutató. Piacbővítéssel, új termékekkel lehetne az eladósodottságot csökkenteni, mivel 33

37 Pénzügyi helyzet elemzése beruházásokkal és további készletnövekedéssel járna, míg a kötelezettségek várhatóan nem növekednének olyan mértékben Nettó eladósodottság foka A mutató értéke kifejezi, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségek a saját tőke hány százalékát köti le, azt feltételezve, hogy a követelések pénzügyileg előbb realizálódnak a kötelezettségek teljesítésének idejénél. A csökkenő alacsony érték kedvező. 30. számú táblázat Nettó eladósodottság alakulása a vizsgált időszakban Év Nettó eladósodottság Index (%) Index (%) foka (%) előző év=100 előző év= ,09-100, ,42 48,8 48, ,87 171,4 83,6 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján A mutató 2009-ben az előző évi felére csökkent a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenésének köszönhetően ben nőtt, ami a kötelezettségek növekedésének és a saját tőke csökkenésének köszönhető. Bár értéke magasnak mondható, teljes időszakot nézve a mutató kedvező irányba változott, míg 2008-ban a saját tőke felét, addig ben már csak 41,87%-át kötötte le a rövid lejáratú kötelezettség Rövid távú eladósodottság A mutató kifejezi, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek azonnal fizethető eszközökkel csökkentett összegére az árbevétel mekkora fedezettséget biztosít. 31. számú táblázat A vállalkozás rövid távú eladósodottságának vizsgálata Év Rövid távú Index (%) Index (%) eladósodottság (%) előző év=100 előző év= ,33-100, ,23 69,3 69, ,98 151,4 104,9 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján 34

38 Pénzügyi helyzet elemzése A rövid lejáratú kötelezettségek részarányának jelentős csökkenése hatására a mutató 2009-re 30%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Az értékesítés nettó árbevétele mindhárom évben folyamatosan csökkent. Ez és a kötelezettségek növekedése okozta 2010-ben a mutató romlását. A likvid eszközök aránya igen alacsony a társaságnál, ráadásul a második évtől a felére csökken, így nagy szerepe nincs a mutató alakításában. Az árbevétel növelése megoldást jelentene a rövid távú eladósodottság csökkentésében A cash flow-kimutatás elemzése A vagyoni helyzet alakulásáról viszonylag átfogó képet nyújt az üzleti évet lezáró mérleg, a bevételeiről és ráfordításairól pedig az eredménykimutatás ad tájékoztatás. A pénzforgalomról, a vállalkozás pénzáramairól azonban, sem a mérlegből, sem az eredménykimutatásból nem kapunk átfogó képet. Ehhez ad segítséget a múlt eseményeit számításba vevő cash flow-kimutatás. A cash-flow kimutatás forgalmi szemléletű kimutatás, melyben a vizsgált időszak alatt realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A hazai cash flow-számításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz magába foglalja a készpénz, elektronikus pénzeszközök, csekkek valamint bankbetétek értékét. Általános értelmezés szerint a cash flow nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy meghatározott időszak alatt, más szavakkal a pénzeszközök állományváltozását mutatja be. (DR. BÍRÓ T., KRESALEK P., DR. PUCSEK J., DR SZTANÓ I., 2007) A cash flow-kimutatás legfontosabb funkciói: A vállalkozás vezetői és tulajdonosai számára o hogy láthatják a korábbi döntéseik pénzügyi kihatásait o megtudhatják, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítanak-e a belső tőkeigényre o és az osztalékfizetési képességet. 35

39 Pénzügyi helyzet elemzése A hitelezők és befektetők számára o választ ad a vállalkozás kötelezettségteljesítő képességéről, o jelzi a külső finanszírozási igényt, valamint azt hogy a jövőben képződő pénzáramok biztosítják-e annak visszafizetését. A cash flow-kimutatás fontosabb kategóriái: I. Működési cash flow II. Befektetési cash flow III. Finanszírozási cash flow IV. Pénzeszközök változása A szokásos üzleti tevékenységből származó pénzeszközváltozás a vállalkozás tényleges pénzmozgásait mutatja. Bevételi oldalán azok a pozitív pénzáramlások, amik az üzleti tevékenységből származnak, valamint az egyéb bevételek, mint a kapott kamat, kötbér, kártérítés, stb. összege. A kiadási oldal részei az üzleti tevékenységgel szorosan összefüggő kiadások (például fuvarköltség, dolgozóknak fizetett összegek), valamint a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek, valamint a pénzmozgással járó egyéb ráfordítások, melyek szorosan összefüggnek a vállalkozás működési tevékenységével. A befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozást befolyásoló tényezők: Az eszközök értékesítéséből származó jövedelem, valamint a pénzügyi befektetésekkel összefüggő bevételek, kivétel a hosszú lejáratú kölcsönök és tartós bankbetétek bevételei. A kiadási oldalon az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos kiadások, illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai szerepelnek, kivéve a kölcsönnyújtás és a bankbetét-elhelyezés A pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozás tartalmazza a tulajdonosi források megszerzését, visszafizetését, a hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzmozgásokat, valamint a befektetési cash flow-ba nem tartozó tartós kölcsönök és bankbetétek bevételei. 36

40 Pénzügyi helyzet elemzése A működési (operatív) cash flow értéke a teljes vizsgált időszakot nézve csökkent, köszönhetően a 2009-es év rendkívül rossz eredményének. A befektetési cash flow folyamatos negatív értéke alapján megállapítható, hogy a vállalkozás minden évben több befektetett eszközt szerzett be, mint értékesített, sőt a kimutatásokból kiderül, hogy a 2008-as év kivételével egyik évben sem adott el befektetett eszközt. A grafikonból látható a fordított kapcsolat a befektetési és működési cash flow között, miszerint a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás nagysága befolyásolta a vállalkozás beruházásainak nagyságát. Ide tartozna még a befektetett pénzügyi eszközök után kapott kamat és osztalék, de a társaság a vizsgált időszakban nem rendelkezett ilyen jellegű bevétellel. 3. számú ábra A működési, befektetési cash flow és a pénzeszközök változásának alakulása (Forrás: saját szerkesztés a cash flow-kimutatások adatai alapján) A pénzügyi cash flow értéke mindhárom évben nulla, mivel a vállalkozás nem vett igénybe hitelt, kölcsönt a működéséhez, nem változott a jegyzett tőkéje és az eszközei között is csak a társult vállalatának, a M&S Plastics Kft. tulajdonosi részének értéke szerepel és ez az érték a három év során nem változott. A pénzeszközök változása azt mutatja, hogy a vállalkozás likviditási helyzete hogyan alakul. Az adatok alapján látható, hogy a társaság igyekszik visszaforgatni a bevételeit a 37

41 Pénzügyi helyzet elemzése tevékenységébe. Így saját forrásból meg tudja oldani az eszközeinek pótlását. Bár egy gyengébb évben, mint a 2009-es, ez azt jelenti, hogy a beruházások értéke kisebb, mint amekkora szükséges lenne az eszközállomány megújítási arányának növeléséhez, esetleg szinten tartásához. 32. számú táblázat A cash flow-kimutatásból számítható néhány mutatószám adatok %-ban Időszak Befektetésfinanszírozási mutató operativ cash flow cash flow Árbevétel-arányos Tőkearányos ,14 1,70 73, ,79 0,16 5, ,55 1,31 44,23 Forrás: saját szerkesztés a cash flow-kimutatások alapján Befektetés-finanszírozási mutató A mutató értéke arra ad választ, hogy a vállalkozás az adott időszak befektetési tevékenységét milyen arányban képes finanszírozni saját működési pénzforrásából, illetve milyen arányú külső forrást igényelnek a tervezett befektetési folyamatok. A befektetés finanszírozási mutató a teljes időszakra vonatkozóan csökkent. Ez kedvezőtlen, bár a 2010-es évben a társaság operatív cash flow-ja ismét fedezetet nyújtott az időszaki beruházásokra. Árbevétel-arányos operatív cash flow Megmutatja, hogy egységnyi értékesítési árbevétel realizálása mekkora pénzjövedelmet eredményezett a vizsgált időszakban. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség igen rossznak mondható és bár az értékesítés árbevétele is csökkent mindhárom évben, az operatív cash flow erőteljes csökkenése miatt a mutató értéke 2009-ben még a másik két időszak mutatójához képest is alacsony. Tőkearányos cash flow A tulajdonosi érdekeltség, azaz a jegyzett tőke pénzjövedelem-termelő képességét vizsgálja a mutató. A tőkearányos jövedelmezőség a tulajdonosok befektetésének megtérülését mutatja. A 2009-es év kivételével kiemelkedően jó eredményt mutat, de a mutató értéke még abban az évben is meghaladta az éves infláció mértékét. 38

42 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata 5. A VÁLLALKOZÁS JÖVEDELMEZŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. (Számvitelről szóló évi C. törvény 15. (1) ) Ezzel kezdődik a számviteli alapelvek felsorolása a törvényben. Ennek betartásához nyújtanak segítséget a vállalkozás jövedelmi, pénzügyi helyzetét vizsgáló mutatószámok Jövedelmezőség és hatékonyság vizsgálat elméleti összehasonlítása A hatékonyság és a jövedelmezőség szoros összefüggésben áll egymással, fokozásuk alapvető érdek makro- és mikroszinten egyaránt. A vállalkozás jövedelmezősége az egész gazdálkodás központi kérdése. Meghatározza a tulajdonosok részére kifizethető osztalék nagyságát és alapvetően befolyásolja a vállalkozás jövőbeni fejlődésének lehetőségeit. Fontos szerep jut a jövedelmezőség értékelésének a vállalkozás beszámolójában is. Mutatói kifejezik a vállalkozás működésének eredményességét, megmutatják az eredmény létrehozásában közreműködő tényezők hozamát. A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk, ez - minősítő jellegű elemzés a jövedelmezőség szintjének alakulására vonatkozóan, jelzi a jövedelem-termelőképesség változását, - lehetőséget biztosít összehasonlításra más vállalkozások, ágazati átlagok adataival, - megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség tendenciaszerű elemzéséhez, a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a felhasználóknak az eredményesség változásáról. (DR. BÍRÓ T., DR. PUCSEK J., DR SZTANÓ I. 2010, p.59) A jövedelmezőség kiszámításának alapképlete: J = Eredmény Vetítési alap 39

43 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata A gazdasági tevékenység célja mindig valamilyen eredmény elérése és ennek érdekében ráfordítások szükségesek. Az eredmény (hozam) és a ráfordítás (erőforrás-felhasználás) viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Ebből következően javul a gazdaságosság, ha kisebb ráfordítással érjük el az adott eredményt, vagy nagyobb eredményt érünk el adott ráfordítás mellett. Innen származik a gazdaságosság fő elve: a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt! (Dr. Bíró T. 2001) A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságának kifejezésére szolgál. Ezért a hatékonyság a rendelkezésre álló felhasznált erőforrások egységére jutó hozammal, vagy ennek reciprokával, egységnyi hozamhoz szükséges erőforrás felhasználásával mérhető. Mutatói megmutatják, hogy a vállalkozás milyen hatékonyan használja fel a rendelkezésére álló erőforrásokat. Ezek az erőforrások eszközök, élő-, (munkaerő, mutatók számítása történhet létszám- vagy bérköltség adatokkal) és holtmunka (tőke). A hatékonyság általános képlete: G h = H E Ahol: G h H E = gazdasági hatékonyság = hozam (eredmény) = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás) A jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető, míg a gazdaságosság mérésénél, ezenkívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A jövedelmezőség számításakor az árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon vesszük számításba. A hatékonysági számítások során alkalmazhatunk más árakat is (például hozam mérésére változatlan árat) Jövedelmezőségi mutatók elemzése A jövedelmezőségi mutatókat két eredménykategóriára vonatkozóan végeztem el. Egyrészt az üzemi (üzleti) tevékenység eredményére, mely ez az eredménykategória csak a fő működési tevékenységből származó bevételt tartalmaz. Másrészt kiszámoltam 40

44 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata a mutatókat az adózás előtti eredmény felhasználásával is. Azért tartottam szükségesnek, mert ezt a két mutatócsoportot összehasonlítva megvizsgálható a pénzügyi és rendkívüli műveletek eredményének hatása a jövedelmezőségre. 33. számú táblázat Jövedelmezőségi mutatók az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alapján adatok forintban Megnevezés Árbevétel arányos jövedelmezőség 1,42 1,20-2,25 Tőkearányos jövedelmezőség 7,05 5,03-9,87 Eszközarányos jövedelmezőség 4,72 4,04-6,93 Bérarányos jövedelmezőség 30,21 22,69-34,97 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása Ennél a mutatónál az egyes eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás árbevételével. A kapott eredményekből kiderül, hogy mekkora bevétel maradt meg a vállalkozásnál eredményként. A mutató értékénél a növekvő tendencia a kívánatos. A mutató a három év alatt folyamatosan csökkent, sőt a 2010-es évben 100 forint árbevételre jutó eredmény veszteségbe megy át. Tőkearányos jövedelmezőség alakulása A mutatók értéke a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti. Megmutatja, hogy 100 Ft saját tőkére mennyi eredmény jut. Ennek egyik változata a tőkearányos adózott eredmény, amit korábban már kiszámítottam. Segítségével tájékoztatást kapunk a tőkegyarapodás mértékéről, a vállalkozás osztalékfizetési képességéről (ekkor a saját tőke helyett a jegyzett tőke értékét kell viszonyítási alapnak venni) és a tőkemegtérülés idejéről is. A tőkearányos jövedelmezőség hasonlóan az árbevétel arányos jövedelmezőség mutatóihoz, folyamatos csökkenést mutat. Eszközarányos jövedelmezőség alakulása Ezen mutatók segítségével az eszközök jövedelemtermelő képességét vizsgáljuk. Kifejezik, hogy 100 Ft lekötött eszköz, hány forinttal járult hozzá az üzemi (üzleti) tevékenység eredményéhez. 41

45 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata Az eszközarányos jövedelmezőség a többi mutatóhoz hasonlóan évről-évre csökkent. Míg 2008-ban 100 forint lekötött eszköz 4,72 forint eredményt állított elő a vállalkozás számára, a következő évben ez az eredmény négy forintra csökken es év már negatív, 8,19 forint eszközarányos jövedelmezőséget mutat. Élőmunkaarányos jövedelmezőség alakulása Az élőmunka-felhasználásnak meghatározó szerepe van egy termelő tevékenységet végző vállalat eredményének alakulásában. Kiszámításával megtudhatjuk, hogy 100 Ft bérköltség milyen nagyságú eredményhez juttatta a vállalkozást. A mutatók kiszámításánál azért a bérköltséget használtam az átlagos állományi létszám helyett, mert a termelés szezonális jellegéből adódóan az állományi létszám jelentős ingadozást mutat. 34. számú táblázat Jövedelmezőségi mutatók az adózás előtti eredmény alapján adatok forintban Megnevezés Árbevétel arányos jövedelmezőség 0,61 0,14-3,14 Tőkearányos jövedelmezőség 3,04 0,58-13,70 Eszközarányos jövedelmezőség 1,76 0,41-8,19 Bérarányos jövedelmezőség 21,24 4,04-71,89 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az adózás előtti eredmény alapján számított mutatókból kitűnik, hogy a pénzügyi műveletek vesztesége évről évre rontotta az egyébként is csökkenő árbevétel arányos jövedelmezőség mutató értékét. A rendkívüli eredmény hatása nem volt jelentős a mutatók értékeinek változására. Exporthányad, belföldi értékesítési hányad 35. számú táblázat Értékesítés évenkénti megoszlása adatok %-ban Megnevezés Export hányad 78,46 77,63 81,56 Belföldi értékesítési hányad 21,54 22,37 18,44 Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján Az export hányad megmutatja, hogy az összes értékesítés nettó árbevételéből mennyi az 42

46 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata exportból származó árbevétel. Az értékesítés közel 80 %-a export volt a vizsgált időszakban, sőt a 2010-es évben meg is haladta azt. Ez a magas export arány nagyon érzékennyé teszi a vállalkozást az árfolyam ingadozásaival szemben. Jelentős árfolyamkülönbözetet eredményezhet a teljesítés és a kiegyenlítés időpontja közötti árfolyam eltérés. 4. számú ábra Az értékesítés megoszlása évenkénti bontásban (Forrás: saját szerkesztés a beszámolók adatai alapján) Érdemesnek tartom megjegyezni, hogy 2010-ben az exporthányad növekedését a belföldi értékesítés erős visszaesése eredményezte, az export értékesítés csökkenése mellett. A válság láthatóan rövid késéssel ért el hozzánk A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők elemzése Hosszú távon a vállalkozások működésének feltétele a jövedelmező gazdálkodás. Az eredményes gazdálkodásból származó nyereségből fizetik a tulajdonosoknak járó osztalékot, visszaforgatva a vállalkozásba tudják növelni a vállalkozás termelését, erőforrások beszerzésére és fejlesztésekre fordítva. Akkor jövedelmező a vállalkozás, ha értékesítési árbevétele, valamint egyéb, pénzügyi és rendkívüli bevételei meghaladják a tárgyév során felmerült ráfordításait, tehát az adózás előtti eredménye nyereség. (DR. BÍRÓ T. DR. PUCSEK J. DR SZTANÓ I. 2010) 43

47 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata A jövedelmezőséget befolyásoló főbb tényezőket az eredménykategóriák alakulása alapján kívánom bemutatni. Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének elemzése Az értékesítés nettó árbevétele évről évre csökkent, 2008-ról 2010re 22,1%-os a visszaesés volt tapasztalható. Több oka lehet ennek a hatalmas, eft-os bevételkiesésnek. A kertápoló eszközök értékesítése egyrészt nagyban függ az időjárástól. Ugyanis, kevés csapadék esetén kevesebbszer kell elővenni a szerszámokat. Télen a hómarókkal ugyanez a helyzet. A vizsgált időszak egyik éve sem volt aszályosnak mondható, Magyarországon a lehullott csapadék mennyisége 5%-kal meghaladta az közötti normát. (forrás: 5. számú ábra Eredménykategóriák alakulása között (Forrás: saját szerkesztés a vállalkozás eredménykimutatásai alapján) Az anyagi jellegű ráfordítások, kiváltképp az anyagköltség nem csökkent, az értékesítés árbevételének és a saját termelésű készletek állományának csökkenése ellenére. Mivel a társaság a vásárolt anyagainak túlnyomó többségét külföldi partnerektől szerzi be, érdemes megvizsgálni, hogy az euro árfolyamának változása miképpen hatott az eredményre. 44

48 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata A csökkenés a válság negatív hatásaira vezethető vissza. Egyrészt csökkent a fogyasztói hajlandóság, valamint az árfolyamváltozás szintén nagyban befolyásolta az eredményt. Az eredménykimutatásokból látszik, hogy a 2009-es évi értékesítés messze elmarad a másik vizsgált évektől. Először a külföldi piacon főként a fejlettebb nyugat-európai országokban csökkent a kereslet. Az üzleti év elején még nem volt látható jele ennek, a vállalkozás a szokásos módon kezdett felkészülni a szezonra (januártól májusig terjedő időszak), elkezdte berendelni a szükséges alapanyagokat (egyes tételeket már novemberben, hogy a termelés megkezdésére rendelkezésre álljanak), megkötötte szerződéseit a fuvarozókkal. A vállalkozás március elején még úgy látta, hogy lesz piaci igény a következő hónapokban gyártandó termékeire, ezért folytatta az anyagbeszerzéseit. Azonban március közepére kiderült, hogy mégsem lesz megfelelő kereslet a termékekre, ezért beszűkítette, majd folyamatosan leállította a termelést. Akkorra, mint a grafikonból jól látható az euró árfolyama meghaladta a 300 forintot is. Ennek következményeként raktáron maradtak a magas árfolyamon megvásárolt alapanyagai, melyhez hozzá adódtak a fuvarköltségek, amik az év elején kötött szerződésekből származtak. 6. számú ábra Euro hivatalos MNB-árfolyamának alakulása között Forrás: saját szerkesztés az MNB hivatalos árfolyama alapján ( Az addig elkészült termékeknek magas euró árfolyam miatt magas volt a közvetlen önköltségük. Továbbá az ebben az időszakban értékesített készletek magas árfolyamon 45

49 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata kerültek a követelések közé. Mivel a kiegyenlítés egy későbbi időpontban történt alacsonyabb árfolyamon, az árfolyamveszteség elvitte az éves profit nagy részét. A következő év elején a tavalyról maradt anyagokból kezdte meg a termelést, ami rendkívül magas előállítási költséget eredményezett. Ez okozta 2010-ben a negatív üzemi eredményt. Ráadásul az elkészült készterméket már egy jóval alacsonyabb áron ( Ft/ körüli értéken) tudta csak értékesíteni, ami további árfolyamveszteséghez vezetett. Így összességében az értékesítés volumene nőtt 2010-ben, de a mérleg szerinti eredmény ezen hatások miatt eft veszteség lett. Pénzügyi műveletek eredményének részei Mindhárom évben veszteség jellegű pénzügyi eredményt ért el a vállalkozás, ami két részből tevődik össze. A kisebb értékű rész a kapott és fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások. A fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások a vizsgált időszakban folyamatosan csökkentek, előbb 53 %-kal, majd 55 %-kal. Ezek a fizetett kamatok a késedelmes szállításból vagy fizetésből eredtek. A tendencia kedvező, azt jelenti, hogy a cég évről évre jobban be tudta tartani a partnereivel szembeni határidőket. Az egyéb kapott kamatok értéke is csökkent a három évet nézve majdnem 80 %-kal, de 2009-ben volt egy kisebb emelkedés. A fizetendő kamatok magasabb értéke miatt összességében negatívan hatott a mérleg szerinti eredményre, hatása mégis kismértékben érezhető, a pénzügyi műveletek eredményében lévő kis súlyuk miatt. A pénzügyi műveletek eredményét befolyásoló másik tényező a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai voltak. Itt szerepel a társaság által realizált árfolyamkülönbözet, aminek alakulását az üzemi tevékenység eredményénél bemutattam. A 5. számú ábrából látható, hogy mindhárom évben jelentősen befolyásolta a mérleg szerinti eredmény alakulását. Rendkívüli eredmény hatása az eredményre A társaság rendkívüli eredménye mindhárom évben nyereséges, de alacsony értékük miatt a mérleg szerinti eredmény alakításában betöltött szerepük csekély. Azok a bevételek és ráfordítások tartoznak ebbe az eredménykategóriába, amelyek előre nem látható bevételek, ráfordítások, vagy eltérnek a társaság tevékenységi körétől. Értékéből 46

50 A vállalkozás jövedelmezőségének vizsgálata eft minden évben a évben kapott állami támogatás üzleti évben elszámolható része. Mérleg szerinti eredmény A vállalkozás mérleg szerinti eredménye a vizsgált három év alatt folyamatosan csökkent, míg 2010-ben már veszteséges évet zárt. Az adatok alapján ezt az árbevétel csökkenése mellett a költségek emelkedése és az euró árfolyamának ingadozása okozta. Mivel a vállalkozáson belül nem történt szerkezeti változás, a negatív eredményt a válság okozta. A jövedelmezőség helyzetét áttekintve arra a következtetésre jutottam, hogy annak javítására az árbevétel növelése valamint a költségek csökkentése lehet megoldás. Az árbevétel növelésére megfelelő alternatíva a termék választék kiszélesítése lehet. Az értékesítések legnagyobb része nagyáruházakban történik, ahol nagyobb termékkörrel szélesebb vásárlóközönséget tud megszólítani a vállalkozás. Azért is érdemes a gyártott termékek körének bővítése, hogy jobban kihasználhassa a termelésben lévő szabad kapacitásokat. Ezt legjobban olyan termékek gyártásával tudná elérni, aminek más a szezonja (hómaró gyártás kezdeményezése) vagy szezontól függetlenül használható. Ilyen termék lehetne például a benzinmotoros áramfejlesztők gyártása, amihez az összeszerelési technológia és tudás szerintem már adott. Így egy teljesen új piac felé nyitna a vállalkozás. A másik lehetőség a költségek csökkentése lenne. Ezt a meglévő szerződések felülvizsgálatával, újratárgyalásával, új partnerek keresésével tudnák elérni. A legtöbb esetben a piaci szereplők megversenyeztetésével alacsonyabb árat lehet kialkudni. 47

51 Összefoglalás 6. ÖSSZEFOGLALÁS Szakdolgozatom célja az MTD Hungária Kft. vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmezőségi helyzetének elemzése, az eredményt befolyásoló tényezők bemutatása volt a közötti időszakban. Az elemzés során információforrásként a vállalkozás beszámolóit használtam, valamint többféle szakirodalom volt segítségemre. Először a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam. Az táblázatokból kiolvasható, hogy a vállalkozás befektetett vagyonára a saját tőke teljes fedezetet biztosít, továbbá beruházásait csak saját forrással finanszírozza. A tárgyi eszközök elhasználódottsága magas és folyamatosan nőtt. Ez a kedvezőtlen változás az alacsony beruházási tevékenységnek köszönhető, másrészről a korábban állami támogatás keretében végrehajtott beruházások értékcsökkenésének hatása érzékelhető. Ez a hatás 2010-re szinte teljesen megszűnt, mert a gyártósorok elérték maradványértéküket. Mindezek mellett a vállalkozás elsősorban összeszerelési tevékenységet végez, tehát nem szükséges a gyakori tárgyi eszköz beszerzés ahhoz, hogy folyamatosan korszerű maradjon, elég a meglévő gyártósorok felújítása és apróbb módosítása. A 2010-es évben már nőtt a tárgyi eszközök megújítási mértéke. Mindenképpen szem előtt kell tartania a vállalkozásnak a tárgyi eszközök folyamatos karbantartását, felújítását az élettartamuk növelése érdekében, különben gondot okozhat a gépek elhasználódottsága. A forgóeszközök aránya minimális mértékben csökkent a vizsgált időszak alatt, azonban az eszközök csaknem háromnegyede forgóeszközből áll. A csoporton belül legnagyobb részben alapanyagok vannak, ennek oka a vállalkozás eszközigényes tevékenysége. Egy ilyen alapanyag igényes termelési tevékenységet folytató vállalkozásnál, ahol kicsi a késztermék hozzáadott értéke, nem könnyű a magas anyagkészlet értékét csökkenteni. Az elemzés során többször utaltam az árbevétel növelésére megoldásként egy-egy probléma kiküszöbölésére. Az alacsony hozzáadott érték miatt ezt legkönnyebben a termékkör bővítésével tudja elérni a vállalkozás. Jól megválasztott új termékekkel képes lenne javítani a kapacitás kihasználtságán is. Másik lehetőség a költségek csökkentése. 48

52 Összefoglalás A jegyzett tőke a vizsgált években nem változott. A saját tőke változását teljes egészében a mérleg szerinti eredmény okozta. A vállalkozás a tevékenységéhez viszonyítva tőkeerős, eszközeinek majdnem kétharmadát saját tőkéből finanszírozza. A kötelezettségek jelentős része szállítói kötelezettség. Teljes időszakra nézett csökkenését kedvezőnek lehetne mondani, de mivel a szállítók forgási sebessége nem csökkent, a változást a termelés csökkenésének tudom be. Pénzügyi, likviditási helyzet A rövid távú likviditás kedvezően alakult, problémát jelenthet viszont a vállalkozás pénzeszközeinek (B. IV. Pénzeszközök) alacsony aránya, ami gyenge azonnali fizetőképességet okoz. A hitelfedezettség növekedő tendenciát mutat, a követelések értéke még így is jóval alacsonyabb a rövid lejáratú kötelezettségeknél. A vevők és szállítók futamideje nőtt, de a szállítók futamideje nagyobb, mint a vevőké, ami kedvező, azonos fizetési hajlandóságot feltételezve. Az eladósodottság foka a vizsgált időszakban kedvezően változott, köszönhetően a kisebb szállítói állománynak. Cash flow kimutatás elemzése A vállalkozás pénzbevételei a szokásos tevékenységéből származnak, nincsenek pénzügyi műveletek okozta pénzáramok. A működési tevékenység pénzeszköz bevételeit a vállalkozás visszaforgatja tevékenységébe beruházások formájában, így a befektetési pénzáram arányosan változik a működési cash flow-val. A három év alatt összességében csökkentek a vállalkozás pénzeszközei, de 2010-ben már javuló tendenciát mutat. Jövedelmezőség elemzése A vállalkozás fizetőképessége összességében nem mutat túl rossz képet, bár jónak semmiképpen sem mondható. A mutatókból kiderül, hogy a vizsgált időszakban a rövid távú likviditással nem volt gondja, köszönhetően a készleten lévő késztermékeknek. Csak akkor okoz komolyabb fizetési nehézséget, ha nem tudja értékesíteni azokat. A készfizető képessége ellenben folyamatosan elmaradt a kívánatostól, köszönhetően a pénzeszközök alacsony állományának. Azonban ez így együttesen csak a szállítói futamidő gyenge növekedését eredményezte, a vállalkozás tevékenységét nem veszélyeztette. 49

53 Összefoglalás Eredmény elemzése A mérleg szerinti eredmény minden évben csökkenést mutat, az utolsó év pedig rendkívül nagy veszteséggel zárult. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye csökkenő, ami 2009-ben a termelés csökkenésével magyarázható. A 2010-es üzemi tevékenység veszteségét a vállalkozás termelésének szezonális jellege, az előző évről maradt raktárkészlet és az euro árfolyamának ingadozása okozta. A pénzügyi műveletek eredménye minden évben negatív volt, és majdnem teljes egészében árfolyam különbözetből származott. Jövőbeni kilátások Az MTD Hungária Kft. az elmúlt három év során a válság okozta problémákkal küzdött. Termelés és beruházás szempontjából a legrosszabb év a 2009-es volt. Az elemzés során egyértelművé vált, hogy a nemzetközi gazdasági helyzet, az árfolyamok ingadozása jelentősen befolyásolja az üzleti év végén elért eredményt, köszönhetően annak, hogy az anyagbeszerzés döntő többsége euróban történik és az értékesítés több mint négyötöde export. A vállalkozás már évek óta készül áttérni az euró alapú könyvvezetésre, ezzel a lépésével az árfolyam ingadozás okozta veszteséget bizonyos mértékig ki tudná küszöbölni. Mindeddig nem sikerült, aminek oka a vállalatirányítási rendszer hiányossága, ami remélhetőleg rövid időn belül megoldódik. Ezen kívül a cégcsoport a tavalyelőtti évben magába olvasztotta a német székhelyű Wolf Garten vállalatot, aminek következtében a nemesvámosi üzem további gyártósorokkal bővült. Az újonnan gyártott termékek piacra kerülésük után várhatóan értékesítés növekedést, ezáltal árbevétel növekedést fognak okozni. Az MTD Hungária Kft. árfolyam politikájának is köszönhetően sikeresen vette a válság által elé görgetett akadályokat. Eredménytartaléka lehetővé tette, hogy kissé veszítve likviditásából megőrizze fizetőképességét. Mindezek mellett alkalmazottai létszáma sem csökkent ezekben az években. 50

54 Irodalom jegyzék Irodalom jegyzék ANDOR LÁSZLÓ (szerk.) - BOZSIK SÁNDOR MISZ JÓZSEF NÁDASI KATALIN RÉVÉSZ ÉVA SZABÓ ADRIENNE - VIGVÁRI ANDRÁS 21. századi enciklopédia Közgazdaság Pannonica kiadó, BARACSKAINÉ KOROM MIKLÓSÍNÉ REIZINGERNÉ ROMSICS SIKLÓSI SIMON SZIRMAI DR. SZTANÓ CSUKA (szerk.) Pénzügyi számvitel Perfekt Zrt., DR. BIRHER ILONA DR. PUCSEK JÓZSEF SÁNDOR LÁSZLÓNÉ DR. DR. SZTANÓ IMRE A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése Perfekt Zrt, Budapest 2006 DR. BÍRÓ TIBOR KRESALEK PÉTER - DR. PUCSEK JÓZSEF DR SZTANÓ IMRE: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése Perfekt Zrt., Budapest DR. BÍRÓ TIBOR DR. PUCSEK JÓZSEF DR SZTANÓ IMRE Amit a mérleg mutat 2010 Saldo, Budapest 2010., Második átdolgozott kiadás KOROM ERIK Amit a mérleg mutat II. kötet Saldo, Budapest DR. KÖRMENDI LAJOS DR. TÓTH ANTAL A controlling elmélete és gyakorlata Perfekt Zrt., Budapest

55 Irodalom jegyzék OTTO H. JACOBS ANDREAS OESTREICHER Mérlegelemzés Kossuth kiadó, Budapest évi C. törvény a számvitelről HVG Archivum 2010 HVG Kiadó, 2011 Magyar statisztikai évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest MTD Hungária Kft.belső anyagai 2008., 2009., Beszámoló, Üzleti jelentés, Számviteli politika Online források: ( ) ( ) 52

56 Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. számú táblázat: Export értékesítés országonkénti megoszlása 2. számú táblázat: Az eszköz oldal belső arányai és között 3. számú táblázat: A tárgyi eszközök változása 4. számú táblázat: Forgóeszközök alakulása a vizsgált években 5. számú táblázat: A készletállomány értéke 6. számú táblázat: Vevőkövetelés összetétele 7. számú táblázat: A forrás oldal belső arányai 2008 és 2010 között 8. számú táblázat: Szállítói kötelezettségek alakulása a vizsgált időszakban 9. számú táblázat: Befektetett eszközök fedezetének alakulása 10. számú táblázat: Tárgyi eszközök fedezettsége mutató alakulása 11. számú táblázat: Eszközök fordulatszámának alakulása 12. számú táblázat: Tárgyi eszközök elhasználódottságának alakulása 13. számú táblázat: Tárgyi eszközök megújítási mértéke 14. számú táblázat: 100 Ft tárgyi eszközértékre jutó nettó árbevétel 15. számú táblázat: Készletek forgási sebességének alakulása 16. számú táblázat: Saját tőke növekedése a vizsgált években 17. számú táblázat: Tőkeerősség mutatójának alakulása 18. számú táblázat: Tőkefeszültség mutatójának alakulása 19. számú táblázat: Tőkearányos adózott eredmény alakulása 20. számú táblázat: Likviditási ráta alakulása 21. számú táblázat: Likviditási ráta (Rövid távú likviditás II.) alakulása 22. számú táblázat: Likviditási gyorsráta alakulása 23. számú táblázat: Készpénz likviditási mutató alakulása 24. számú táblázat: Dinamikus likviditás alakulása 25. számú táblázat: A vállalkozás hitelfedezettségi mutatójának alakulása 26. számú táblázat: Vevők és szállítók futamideje 27. számú táblázat: Vevők és szállítók, kapcsolt vállalkozás követeléseivel és kötelezettségével korrigált futamideje 28. számú táblázat: Vevők és szállítók forgási sebességének alakulása 29. számú táblázat: Az eladósodottság foka mutató alakulása 30. számú táblázat: Nettó eladósodottság alakulása a vizsgált időszakban 31. számú táblázat: A vállalkozás rövid távú eladósodottságának vizsgálata 53

57 Ábrák és táblázatok jegyzéke 32. számú táblázat: A cash flow-kimutatásból számítható néhány mutatószám 33. számú táblázat: Jövedelmezőségi mutatók az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye alapján 34. számú táblázat: Jövedelmezőségi mutatók az adózás előtti eredmény alapján 35. számú táblázat: Értékesítés évenkénti megoszlása 1. számú ábra: Export értékesítés országonkénti megoszlása 2. számú ábra: Raktáron lévő késztermékek mennyiségének termék típusonkénti megoszlása 3. számú ábra: A működési, befektetési cash flow és a pénzeszközök változásának alakulása 4. számú ábra: Az értékesítés megoszlása évenkénti bontásban 5. számú ábra: Eredménykategóriák alakulása között 6. számú ábra: Euro hivatalos MNB-árfolyamának alakulása között 54

58 Mellékletek MELLÉKLETEK évi A típusú mérleg évi eredménykimutatás (összköltséges) évi A típusú mérleg évi eredménykimutatás (összköltséges) évi A típusú mérleg évi eredménykimutatás (összköltséges) 7. Cash flow-kimutatás évre 8. Képletgyűjtemény 55

59 1. sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

60 "A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése D SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök sorból: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

61 2.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tételszám A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III. EGYÉB BEVÉTELEK 349 Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés 0 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott osztalék és részesedés 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 0 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG XII. KÜLÖNADÓ F ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

62 3.sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sor- Tárgyév A tétel megnevezése szám A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeete III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

63 "A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sor- Tárgyév A tétel megnevezése szám D SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök sorból: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

64 4.sz. melléklet Tétel- "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tárgyév szám A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés 0 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott osztalék és részesedés 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 0 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 96 XII. KÜLÖNADÓ F ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

65 5.sz. melléklet "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletre adott előlegek II. KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásokból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követelések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeete III. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN

66 "A" MÉRLEG Források (passzívák) adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése D SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE III. TŐKETARTALÉK IV. EREDMÉNYTARTALÉK V. LEKÖTÖTT TARTALÉK VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E CÉLTARTALÉKOK Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék F KÖTELEZETTSÉGEK I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök sorból: átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőtől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN

67 6.sz. melléklet "A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban Tételszám A tétel megnevezése Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE Saját termelésű készletek állományváltozása Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE III. EGYÉB BEVÉTELEK Ebből: visszaírt értékvesztés Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Egyéb szolgáltatások értéke Eladott áruk beszerzési értéke Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK Ebből: értékvesztés 0 A ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE Kapott osztalék és részesedés 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 690 Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VIII. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai IX. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI B PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE C SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY X. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK XI. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK 0 D RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XII. ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 0 XII. KÜLÖNADÓ 0 F ADÓZOTT EREDMÉNY Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 G MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

68 7. sz. melléklet MTD Hungária Kft ÉVI CASH-FLOW KIMUTATÁS ("A" TÍPUSÚ) adatok E Ft-ban Sorszám I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési cash flow) 1 ± Adózás előtti eredmény Elszámolt amortizáció ± Elszámolt értékvesztés és visszaírás 4 ± Céltartalék képzés és felhasználás különbözete 5 ± Befektetett eszközök értékesítésének eredménye ± Szállítói kötelezettség változása ± Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± Passzív időbeli elhatárolások változása ± Vevőkövetelés változása ± Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása ± Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék, részesedés III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele 18 + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele 19 + Hitel és kölcsön felvétele 20 + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása 21 + Véglegesen kapott pénzeszköz 22 - Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) 23 - Kötvény, és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése 24 - Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése 25 - Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek 26 - Véglegesen átadott pénzeszköz 27 ± Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása IV. Pénzeszközök változása

69 8. sz. melléklet Készletek forgási sebessége 66

70 67

71 68

72 NYILATKOZAT Alulírott Hortobágyi Bence büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Veszprém, május 20. Hortobágyi Bence s. k. hallgató aláírása 69

73 70

Éves beszámoló összeállítása és elemzése

Éves beszámoló összeállítása és elemzése Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése VII. előadás Vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet elemzése

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Kiegészítő melléklete

Kiegészítő melléklete Statisztikai számjel: 25004582-6312-113-01 Cégjegyzék száma: 01-09-194184 Vállalkozás megnevezése: Direkt36 Újságíró Központ Nonprofit Kft. Vállalkozás székhelye: 1137 BUDAPEST POZSONYI ÚT 10. 2. EM/8

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 2 4 3 9 3 1 4 6 8 3 2 5 7 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-9 - 1 6 4 7 1 8 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: GTÜ Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe: 2217 Gomba, Bajcsy-Zsilinszky utca

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft 217 egyszerűsített éves beszámolójához Budapest, 218.5.22. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: atlatszo.hu

Részletesebben

Normál egyszerűsített éves beszámoló

Normál egyszerűsített éves beszámoló 1 1 7 1 9 7 4 1 2 1 1 3 1 7 Statisztikai számjel 1 7-9 - 7 6 4 6 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése: Ézsibau Kft A vállalkozás címe: 7149 Báta, Damjanich utca 2. A vállalkozás telefonszáma: Normál

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2016. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Víz, Zene, Virág Fesztivál Nonprofit Kft 2890 Tata Váralja utca 2 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2017. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2017. január 01. - 2017. december 31. A beszámoló

Részletesebben

Elemzés, értékelés 2017.

Elemzés, értékelés 2017. Adószám: 18256127-2-43 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: 16 PK.60914/2001/1 Nyilvántartási szám: 01/01/86227 1212 Budapest, Zsolnai utca 28 2017. Fordulónap: 2017. december

Részletesebben

Éves beszámoló elemzése

Éves beszámoló elemzése MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Beszámolási kötelezettség A formája Éves elemzése Éves Egyszerûsített éves Egyszerûsített

Részletesebben

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest

Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Ügyfél neve Bookline Magyarország Kft 1 2 6 o 2 1 8 o 5 2 4 7 1 1 3 o 1 Statisztikai számjel Mérlegkészítés helye Budapest Mérlegzárás éve 2005 o 1 - o 9-6 9 4 4 4 2 Cégjegyzék szám Mérlegzárás dátuma

Részletesebben

1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK

1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK 1. gyakorló feladat ESZKÖZÖK A. BEFEKTETT ESZKÖZÖK 846.663 952.892 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 31.343 23.945 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékû

Részletesebben

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel

Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Ügyfél neve Mérlegkészítés helye Bookline.hu Internetes Kereskedelmi 1Rt2 9 2 1 3 6 O 7 4 1 4 1 1 4 O 1 Statisztikai számjel Budapest Mérlegzárás éve 25 O 1-1 O - O 4 4 8 4 1 Cégjegyzék szám Mérlegzárás

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft

Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft Őszikék 2005 Közhasznú Nonprofit Kft 3232 Gyöngyös Üdülősor út 58. 2015. évi Egyszerűsített éves beszámolójának KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege A változat Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 12067778-2-43 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-462002 Kun Hulladék Korlátolt Felelősségű Társaság 1211 Budapest, Szállító utca 6 Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Cégjegyzék szám

Cégjegyzék szám A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: A beszámoló: Lehet például: Üzleti év Időszak Keltezés helye dátuma 1 1 9 9 0 7 7 8 7 2 2 0 1 1 4 0 6 0 6-1 0-0 0 0 2 7 9 Előtársasági beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete

Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete 1. Általános kiegészítések 1.1.A gazdálkodó bemutatása 1.1.1. A gazdálkodó főbb adatai - Székhely: - Internetes honlap címe: (ha a beszámolót a honlapon is közzéteszi) - Működési forma: Társasdalmi Rgyesület

Részletesebben

Megnevezés 2009 2010

Megnevezés 2009 2010 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2007 2008

Megnevezés 2007 2008 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Megnevezés 2006 2007

Megnevezés 2006 2007 Vagyon Tartósan befektetett eszközök aránya Befektetett eszközök / Eszközök összesen Befektetett eszközök fedezettsége Saját tőke / Befektetett eszközök Tárgyi eszközök fedezettsége Saját tőke / Tárgyi

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló

2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2018. évi Egyszerűsített éves beszámoló Berhida, 2019. május 16. Elnök 1/a melléklet MÉRLEG Fordulónap: 2018.12.31 adatok

Részletesebben

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE SVÁBHEGYI ORSZÁGOS ALLERGOLÓGIAI, IMMUNOLÓGIAI ÉS PULMONOLÓGIAI NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT 1037 BUDAPEST, BOKOR U. 17-21. 2014. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Budapest, 2015-05-27

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Hatvan TISZK Kft Cégjegyzékszáma: 10 09 028738

Részletesebben

DÉKÁ KFT. Statisztikai számjel. Cégjegyzékszám. MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok eft-ban. Előző év(ek) módosításai. Előző év. A tétel megnevezése

DÉKÁ KFT. Statisztikai számjel. Cégjegyzékszám. MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok eft-ban. Előző év(ek) módosításai. Előző év. A tétel megnevezése 0 1-0 9-9 8 0 0 7 5 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) (ek) A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (I.+II.+III. sorok) 3 612 3 439 I. IMMATERIÁLIS JAVAK (1-7. sorok) 2 000 2 000 1 Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2 Kísérleti

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2017.

Kiegészítő melléklet 2017. Adószám: 2584638-2-4 Cégbíróság: Gyulai Törvényszék Cégjegyzék szám: 4-9-13973 KÖRÖSLADÁNYI NAPELEMPARK KFT 5516 Körösladány, Dózsa Gy út 2. Kiegészítő melléklet 217. Fordulónap: 217 december 31. Beszámolási

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet 1 2 6 0 9 7 5 4 4 6 1 4 1 1 3 0 1 Statisztikai számjel 0 1-0 9-7 3 7 3 6 7 Cégjegyzék száma Onlinet Kft a vállalkozás megnevezése 1112 Budapest, Budaörsi út 161., a vállalkozás címe, telefonszáma 2015.

Részletesebben

Máltai Gondoskodás Nonprofit Kft. Vállalkozás megnevezése

Máltai Gondoskodás Nonprofit Kft. Vállalkozás megnevezése 18227619-8211-572-1 Statisztikai számjel 1-9-18993 Cégjegyzék száma Vállalkozás megnevezése 111 Budapest, Bem rakpart 28. Vállalkozás címe Üzleti év fordulónapja Egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Statisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület

Statisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Statisztikai számjel: 19383578-9499-569-19 Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2017. évi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék 12 PK 60.540/2006/ 01/03/60540 Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2013

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ

közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ 22700368-3523-113-01 A vállalkozás megnevezése: A vállalkozás címe, telefonszáma: 1031 Budapest, Nánási út 5-7. B-325. 2016.01.01-2016.12.31 közötti időszakról szóló ÉVES BESZÁMOLÓ Kelt: Budapest, 2017.04.25

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23. 2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:

Részletesebben

"A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok e Ft-ban. Sorszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév

A MÉRLEG Eszközök (aktívák) adatok e Ft-ban. Sorszám A tétel megnevezése Előző év Tárgyév "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2011.01.01-2011.12.31 1 A. Befektetett eszközök 46 605 42 994 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 281 1 640 3 Alapítás-átszervezés aktivált értéke - - 4 Kísérleti fejlesztés aktivált

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rivalda Stúdió Közh.Nonp. Kft 1055 Budapest Stollár Béla utca 12/C KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2016. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2016. január 01. - 2016. december 31. A beszámoló

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KÖRÚTI SZÍNHÁZ KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2017. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Beszámolási időszak: 2017.01.01-2017.12.31 Mérlegforduló nap: 2017.12.31 1. A gazdálkodó

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2011 évi Egyszerűsített éves beszámoló Éves zárómérleg P.H. 1 1 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Időszak:

Részletesebben

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete

2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Alapítvány a cukorbetegekért 8200. Veszprém Ádám Iván u. 1. 2012.ÉV KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Kiegészítő melléklete Veszprém, 2013. április 26. Reichardt Béláné alapítvány képviselője I.

Részletesebben

HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt Budapest, Igló u Éves beszámoló

HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt Budapest, Igló u Éves beszámoló 01-10-045570 HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 1185 Budapest, Igló u. 33-35. Éves beszámoló 2011. január 01. - 2011. december 31-ig tartó gazdasági évről 01-10-045570 11 "A" MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2011 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 288 472 6 289 281 544 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 787 0 2 526 3 Alapítás-átszervezés aktivált

Részletesebben

Éves beszámoló 2013. december 31.

Éves beszámoló 2013. december 31. 2465481-1412-113-3 Statisztikai számjel 3-9- 126499 Cégjegyzék száma Adorján-Tex Kft. 63 Kalocsa Szent István király út 26. Éves beszámoló Keltezés: 214. április 25. 2465481-1412-113-3 1/6. oldal "A" MÉRLEG

Részletesebben

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok)

Előző év(ek) módosításai a b c d e I. IMMATERIÁLIS JAVAK ( sorok) 0 1-1 0-0 4 6 4 7 9 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) "A" változat (ek) 01 A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 7 389 0 4 358 02 I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 5 728 0 4 291 03 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft.

Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. Komló-Habilitas Nonprofit Közhasznú Kft. Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz Wágner Zita ügyvezető igazgató 1 Általános adatok: A Cég neve: Komló-Habilitas Kft Cégjegyzék száma: 02-09-074143

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A Kft. rövid bemutatása : KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. 2011 évre vonatkozó Egyszerűsített Éves beszámolójához A társaságot, mint egyszemélyes Kft.-t Érd Város

Részletesebben

Magyar Asztronautikai Társaság. Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Magyar Asztronautikai Társaság. Kiegészítő melléklet a évi egyszerűsített éves beszámolóhoz I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA A Magyar Asztronautikai Társaság (a továbbiakban Társaság"), melynek székhelye 1044 Budapest, Ipari Park utca 10. főtevékenységként szakmai érdekképviseletet

Részletesebben

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33. statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. 2012. üzleti évről. 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel. 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma 2 3 9 2 1 9 1 7 3 7 0 0 1 1 3 1 3 Statisztikai számjel 1 3 0 9 1 5 6 2 9 2 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft a vállalkozás címe, telefonszáma 2030 Érd,

Részletesebben

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva

1116 Budapest, Kalotaszeg utca 31. Éves beszámoló. Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2013 Az adatok könyvvizsgálattal alátámasztva "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 268 396 255 285 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 1

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Közhasznú Társaság évi egyszerűsített éves beszámolója

ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Közhasznú Társaság évi egyszerűsített éves beszámolója 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai számjel - - Cégjegyzék száma 1 1 ÓZDI VÁLLALKOZÓI KÖZPONT ÉS INKUBÁTOR ALAPÍTVÁNY Közhasznú Társaság 2007. évi egyszerűsített éves beszámolója 1 1 8 4 0 0 6 5 6 Statisztikai

Részletesebben

ÉVES BESZÁMOLÓ (TERVEZET) december 31.

ÉVES BESZÁMOLÓ (TERVEZET) december 31. TERVEZET a vállalkozás megnevezése 1082 Budapest, Futó u. 47-53. VII. emelet a vállakozás címe ÉVES BESZÁMOLÓ (TERVEZET) 2013. december 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) TERVEZET "A" MÉRLEG Eszközök

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013.01.01 2013.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

Éves beszámoló üzleti évről

Éves beszámoló üzleti évről 1 0 5 8 5 5 6 0 6 2 0 9 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 1 6 3 3 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése: a vállalkozás címe, telefonszáma: K O P I N T - D A T O R G Zrt. 1081 Budapest, Csokonai

Részletesebben

2017. ÉVI BESZÁMOLÓ. Mérleg : - Eszközök - Források. Eredmény-kimutatás. Cash-flow kimutatás

2017. ÉVI BESZÁMOLÓ. Mérleg : - Eszközök - Források. Eredmény-kimutatás. Cash-flow kimutatás 1 2 0 5 2 5 8 5-6 8 1 0-1 1 4-0 1 Statisztikai szám 0 1-1 0-0 4 2 8 5 0 cégjegyzékszám XIII. KERÜLETI KÖZSZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Mérleg : - Eszközök - Források Eredmény-kimutatás

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a SZOMBATHELYI MÉDIAKÖZPONT NONPROFIT KFT. 2014. január1-től december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz hírkomp.hu Kft. Adószám: 24102670-2-43 Cégjegyzékszám: 01-09-990571 Kiegészítő melléklet a 2012. évi beszámolóhoz A hírkomp.hu Kft. alaptevékenysége folyóirat, időszaki kiadvány kiadása. A cég belföldi

Részletesebben

IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA január december 31.

IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA január december 31. IBS NEMZETKÖZI ÜZLETI FŐISKOLA 1031 Budapest, Záhony u. 7. 2015. január 1. - 2015. december 31. ÉVES BESZÁMOLÓ 1 1 MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02. +10. +18. sor) 193 921 225

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a BJO NP Kft. 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben

Éves beszámoló december 31.

Éves beszámoló december 31. 0. 6720 Szeged Zrínyi u. 4-8. 62/592250 ŀ11092612493111306 Éves beszámoló 2012. december 31. 11092612493111306 1/6. oldal "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- év tásai 1 A. Befektetett eszközök 7842874

Részletesebben

2015. I. féléves beszámoló

2015. I. féléves beszámoló 1 3 8 1 2 2 0 3 5 8 2 9 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1-1 0-0 4 5 5 3 1 Cégjegyzék száma Kulcs-Soft Számítástechnika Nyrt. a vállalkozás megnevezése 1022 Budapest, Törökvész út 30/a a vállalkozás címe,

Részletesebben

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről

Éves beszámoló. EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság üzleti évről 0 1-1 4-0 0 0 3 0 8 EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság a vállalkozás megnevezése 1134 Budapest,Váci út. 37. Tel.: 06/1-477-3100 a vállalkozás címe, telefonszáma Éves beszámoló 2005.01.01-2005.12.31.

Részletesebben

Éves beszámoló december 31. Egyéb. üzleti évről

Éves beszámoló december 31. Egyéb. üzleti évről 1 1 4 7 4 5 3 5 3 5 3 0 1 1 3 1 1 Statitsztikai számjel 1 1-0 9-0 0 5 8 6 6 Cégjegyzék szám Adószám 11474535-2-11 A vállalkozás székhelye 2931 Almásfüzitő, Fő út 1 Éves beszámoló 2016. december 31. Egyéb

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz.

Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. Szentes Városellátó Nonprofit Kft. 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy : Szentes Városellátó Nkft. 2015. I. negyedéves beszámolója Témafelelős: Varga Sándor Mell. : 2015 I. negyedéves mérleg Ikt. sz. :

Részletesebben

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet

Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár Jövőjéért Közalapítvány 8083 Csákvár, Széchenyi u. 8. Adószám: 18490073-1-07 Pk.62.843/1999/2 2011 Közhasznú beszámoló kiegészítő melléklet Csákvár, 2012. május 02. Készítette: Kántorné Szarka

Részletesebben

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE

ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE ESZKÖZÖK (aktívák) ÜZLETI TERV 2014. ÉVRE Tervadat 2014.év 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+17.) 739 644 712 382 703 558 02. I. Immateriális javak (03.-09.) 15 846 12 883 23 858 03. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév 2 Elméleti kérdések 1. Egy vállalkozás saját tőkéjével kapcsolatosan az alábbi információkkal

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a Savaria Turizmus Nonprofit Kft 2012.december 31-i beszámolójához

Kiegészítő melléklet a Savaria Turizmus Nonprofit Kft 2012.december 31-i beszámolójához Kiegészítő melléklet a Savaria Turizmus Nonprofit Kft 2012.december 31-i beszámolójához I.Általános kiegészítések 1.A vállalkozás bemutatása A társaság 2011. április 1-én alakult 2.000 eft jegyzett tőkével.

Részletesebben

Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest, Csalogány u december 31-ei. Éves beszámoló

Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság Budapest, Csalogány u december 31-ei. Éves beszámoló Szerencsejáték Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1015 Budapest, Csalogány u. 30-32. 2013. december 31-ei Éves beszámoló..... a vállalkozás vezetője (képviselője) 1 MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák)

Statisztikai számjel: 23024216-6420-114-01 Cégjegyzék szám: 01-10-046833. BVK Holding Zrt. MÉRLEG Eszközök (aktívák) MÉRLEG Eszközök (aktívák) 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sorok) 55 999 937-103 742 764 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03. - 09. sorok) 2 029-3 942 03. Alapítás- átszervezés aktivált értéke - - 04.

Részletesebben

2015 évi Éves beszámoló

2015 évi Éves beszámoló 0 1-1 0-0 4 7 7 5 4 a vállalkozás megnevezése a vállalkozás címe, telefonszáma 2015 évi Éves zárómérleg 2015.01.01. - 2015. 12. 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H. Sorszám 2 4 3 5 9 5 7 3 7 7

Részletesebben

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások

I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások I/2. A konszolidált beszámoló készítése során alkalmazott értékelési, konszolidálási eljárások A bank a konszolidálást könyv szerinti értéken végezte el. A leányvállalatok az éves beszámolók elkészítése

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Szöveges kiegészítő melléklete a 2014. évi beszámolóhoz Budapest, 2015.03.12 a szervezet képviselője 1 K I E G É S Z Í T Ő M E L L É K L E T 2014. I. Általános

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2011

Kiegészítő melléklet 2011 Adószám: 14603204-1-43 Cégbíróság: Főv. Bíróság mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 01-09-911437 IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79. 2011 Fordulónap: 2011. december

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

Éves beszámoló üzleti évről

Éves beszámoló üzleti évről 2 2 2 6 0 3 3 6139257201 Statisztikai jel 0 1-0 9-9 1 9 8 82 Cégjegyzék a KÉZMŰ Fővárosi Kézműipari Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 1147 Budapest, Csömöri út 50-60. Éves beoló 2012. üzleti évről

Részletesebben