TÁJÉKOZTATÓ. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának december 1-jei Közmeghallgatására

Átírás

1 Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Környezetvédelmi tanácsnok TÁJÉKOZTATÓ Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának december -jei Közmeghallgatására Tárgy: Tájékoztató Veszprém város évi környezeti állapotáról Előadó: Dr. Bense László Erik környezetvédelmi tanácsnok A tájékoztató készítésében részt vett: Károlyi Zoltán környezetvédelmi ügyintéző Sebestyén Violetta környezetvédelmi ügyintéző

2 Tartalomjegyzék. Bevezetés Veszprém és környéke A környezeti elemek állapota Víz, szennyvíz Hulladékgazdálkodás Talaj Zajterhelés, zaj- és rezgésvédelem Energiaellátás Természetvédelem, zöld-felület gazdálkodás Természetvédelem Környezetbiztonság Környezetvédelmi Program Európai Autómentes Nap és Mobilitási Hét...2 2

3 . Bevezetés A korábbi évekhez hasonlóan Veszprém Megyei Jogú Város legfontosabb környezet- és természetvédelmi feladatairól, eseményeiről beszámoló készül, illetve a város környezeti állapotával kapcsolatos főbb információk összegyűjtésre és nyilvánosságra hozatalra kerülnek. Az összeállítás célja, hogy abból az érdeklődők valós információkat kaphassanak közvetlen környezetük helyzetéről, illetve megismerhessék az Önkormányzat által a környezeti állapotok javítása érdekében az elmúlt évben végzett tevékenységet is. A jelen tájékoztatóban szereplő információk az idén elkészült Veszprém Megyei Jogú Város 997-ben készült Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálati dokumentációja alapján, illetve a különböző városi és területi hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől kerültek beszerzésre. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 995. évi LIII. törvény 46. -a () bekezdése e.) pontja, valamint az 5. (3) bek. alapján Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata városunk évi környezeti állapotáról a lakosság részére a rendelkezésre álló adatok alapján a következő tájékoztatást adja: 2. Veszprém és környéke A Veszprémi-fennsík a Déli-Bakony tájegység része. A Déli-Bakonyt a devecseri törésvonal, a veszprém-nagyvázsony-diszeli törésvonal és a 84-es fóútvonal határolja. Hegyei méterrel alacsonyabbak, mint az Északi-Bakonyban, csupán a Kab-hegy éri el a 600 méteres magasságot. A nyugati enyhén dombos rész már csak a méteres magasságot éri el. Geológiáját tekintve egy keleti dolomitos régióra és egy nyugati, részben bazalttakaróval fedett (pl. Kab-hegy, Agár-tető) részre tagolódik. Itt a pliocén végi bazalt nem a pannon üledékre, hanem a triász időszaki dolomitra és mészkőre ömlött. Úrkúton a jura időszak rétegei közül mangánt, Ajka környékén kréta időszaki barnaszenet, míg néhány helyen bauxitot bányásznak. Az alapkőzetből adódóan erre a régióra is jellemzőek a különféle karsztformák, barlangok (pl. Tűzköves-hegyi-barlang, Csatári-barlang). Veszprém barlangjai: Kecske-lyuk (Állatkerti Medve-barlang), Benedek-hegyi-barlang, Csatár-hegyi-barlang, Csörgő-malmi kőfülke, Török-lik, Séd-völgyi-hasadékbarlang, Séd-völgyi-kőfülke, Tekeres-völgyi-kőfülke Nagyobb folyóvíz csak a hegyvidék peremein található (Séd-patak, Torna-patak), de a Kabhegyről és az Agár-tetőről is számos kisebb patak, csermely fut le, melyek többsége nagyobb szárazság esetén elapad. Az állóvizek közül említést érdemelnek a Kab-hegy tavai (pl. öcsi Nagy-tó, Nyír-tó). A területen nagy számban találunk forrásokat, melyek több esetben a települések vízzel való ellátásában is részt vesznek (pl. veszprémi Laczkó-forrás). A Déli-Bakonyban az évi átlagos középhőmérséklet 9,5 oc, a csapadék évi összege mm, de a Kab-hegyen eléri a 800 mm-t is. /Forrás: Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság tájékoztatása szerint/ A Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete hőmérsékleti és csapadék méréseket is végez Veszprémben. A hőmérsékleti mérések a Láhner György utcában, a csapadékmérés a 3

4 Fűzfa utcában történik. Tekintettel arra, hogy a technikai, valamint a terepfeltételek nem biztosítottak hivatalos mérés készítéséhez, ezért az adatok csupán tájékoztató jellegűek.. táblázat: A Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete által mért 2007 évi hőmérsékleti és csapadék mérési adatok 2007 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Hőmérséklet minimum havi átlaga ( C) 2,2 2, 3,5 6,8 2 5,7 6,6 5,9 9 6,2 Hőmérséklet maximum havi átlaga ( C) 9, 8,9 2,3 9,9 24, 28,3 30,4 26,7 9,3 3,9 Havi csapadék (mm) ,5 2, Az adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők hivatalos információként 2. táblázat: A Veszprémi Amatőr Meteorológusok Egyesülete által mért 2008 évi hőmérsékleti és csapadék mérési adatok 2008 Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Hőmérséklet minimum havi átlaga ( C) -,3 0,6 2,4 6,7 0,7 5,6 5,6 4,5,2 8,0 Hőmérséklet maximum havi átlaga ( C) 3,9 8,8 0,3 6,6 2,3 25,6 26,3 27,0 20,0 7,0 Havi csapadék (mm) 32,5 7,0 78,5 32,0 40,5 56,0 34,0 78,0 64,5 37,5 67,50 Az adatok tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők hivatalos információként További adatok: 4

5 . diagram Lehullott éves csapadék 5

6 3. diagram Hőmérséklet maximum havi átlaga 6

7 3. A környezeti elemek állapota 3.. Levegő 3... Jelenlegi helyzet áttekintése A környezeti levegő minőségét alapvetően befolyásoló antropogén tevékenységek a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés, a közlekedés, valamint az ipari termelés. Városi területen fokozottan jelentkezik a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátás, míg az ipari eredetű levegőterhelés az adott településen jelenlévő ipari technológiák függvénye A levegőminőség vizsgálata (immisszió mérés) A levegő minőségét a városban 978-tól kezdve az ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézetének Immissziós Laboratóriuma vizsgálta től az immissziós adatok gyűjtésének feladata a környezetvédelmi felügyelőségek hatáskörébe kerültek. A veszprémi mérőkonténer SO2, NO2, NOx, CO, O3 és PM0 szilárd részecskék koncentrációját méri. A mért adatok a internet címen nyomon követhetők. Ezen automata mérőhálózat adatai alapján a kén-dioxid, szén-monoxid és benzol szennyezettség szempontjából a levegőminőség kiváló, nitrogén-oxidok, ózon és szálló por szennyezettség szempontjából a levegőminőség jó. Az automata mérőhálózat keretén belül működő konténeren kívül Veszprémben történnek levegőminőségi mérések az ún. manuális mérőhálózattal, amely az egész országot befedő hálózat, az úgynevezett RIV (regionális immisszió vizsgáló állomás) "off-line" mérőhálózat jogutódjának tekinthető, s amelyben a mérések kiterjednek a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid és az ülepedő por immisszió meghatározására. A mért adatok a internet címen hozzáférhetők. Az adatok megerősítik az automata mérőhálózat eredményeit, a kén-dioxid szennyezettséget tekintve a levegőminőség kiváló, nitrogén-dioxidra jó, valamint az automatamérő hálózathoz képest plusz információként kijelenthető, hogy ülepedő por szennyezettséget tekintve a levegőminőség ugyancsak jó. 3. sz. táblázat Veszprém, automata monitor állomás mérési adatai (Kádár u.) január - október 30. Az adatok csak tájékoztató jellegűek. Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Órás átlag (µg/m3) 32,6 28,6 23,7 28,8 22,8 5,2 3,4 7,6 8,4 27,4 Nitrogén-dioxid Túllépések száma órás átlag (µg/m3) 32,6 28,6 23,7 24,7 22,5 5,2 3,3 7,6 8,4 27,4 Túllépések száma -

8 Átlag Minősítés Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés 22,9 kiváló Órás átlag (µg/m3) 52,2 44, 30,3 33,9 26,3 5,9 4,0 20,4 22,6 42,9 30,3 kiváló Órás átlag (µg/m3) 6,4 4,6,6,3,7 3,7 2,5 2,3 2,8 4,2 3, kiváló - 22,4 kiváló Nitrogén-oxidok (NO2-ként) Túllépések száma 24 órás átlag (µg/m3) 52, 44, 30,3 29,8 26, 5,9 3,9 20,4 22,6 42,8 29,8 kiváló Kén-dioxid Túllépések száma órás átlag (µg/m3) 6,4 4,6,6,3,7 3,7 2,5 2,3 2,8 4,2 3, kiváló Túllépések száma - Túllépések száma -

9 Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október Átlag Minősítés Szén-monoxid 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma alapján (µg/m3) , kiváló Ózon 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma alapján (µg/m3) jó Benzol 24 órás átlag (µg/m3) 3,0 2,,3, 0,8 0,6 0,5 0,6 0,8,4,2 kiváló 9 Túllépések száma - Túllépések száma - Túllépések száma 9 -

10 PM0 szálló por 24 órás átlag (µg/m3) Január 36,8 Február 3,6 Március 7,7 Április 9, Május 22,4 Június 9,7 Július 7,3 Augusztus 8,5 Szeptember 20, Október 32,4 Átlag 23,6 Minősítés jó *Az éves megengedhető túllépések száma 35 Hónap Túllépések száma* Összesen: 7 A környezeti levegő átlagos minősítése a mért havi átlagok alapján: jó Megj.: a minősítés természetesen elsősorban a monitor állomás néhány 00 m-es sugarú környezetében, és a város hasonló környezetű helyein értendő, a város nagy forgalmú közlekedési útvonalainak közelében a forgalmi helyzettől és az időjárási körülményektől függően ettől minden bizonnyal magasabb koncentráció értékek adódhatnak. 4. számú táblázat PM0 szálló por koncentráció mérések Veszprém, Lóczy u. 24 órás koncentrációk átlaga Koncentrációk (µg/m3) , , , Nincs kiértékelve Időszak Eü. Határérték túllépések száma Közlekedés A közlekedés levegőminőségre való hatásának vizsgálatakor Veszprém város esetében leginkább figyelembe veendő tényezők a helyi járatú autóbusz forgalom, valamint a személygépkocsi közlekedés. A tehergépkocsi forgalom legnagyobb részben a várost elkerülő főúton folyik, a város esetében az áruszállításhoz kapcsolódó tehergépkocsi forgalmat kell figyelembe venni, ennek személygépkocsi forgalomtól való elkülönítésére azonban adatok hiányában nincs lehetőség. Vasúti közlekedés esetében a várost érintő Székesfehérvár Veszprém Boba vasútvonal villamosított, míg a Veszprém Győr vonal kis mértékű forgalma miatt nem tekinthető jelentős légszennyező forrásnak. A városban a helyi járatú autóbusz forgalom üzemeltetéséért felelős cég a Balaton Volán ZRt. A társaság már 993-ben elindította autóbusz-motor átépítési programját, azzal a céllal, hogy a kedvezőtlen emissziójú Rába D256 típusú közvetlen befecskendezésű Diesel motorral 0

11 felszerelt Ikarus autóbuszok motorait kevesebb légszennyező anyag kibocsátásával járó motorokra cserélje ki. Veszprém MJV évi munkatervében elhatározta, hogy felülvizsgálja a város jelenlegi közlekedési helyzetét, s meghatározza a fejlesztési lehetőségeket. Azon prioritások, amelyeknek levegőminőségi kihatásai is lehetnek a következők: közlekedés rugalmasságának növelése forgalomtechnikai, forgalomirányítási megoldásokkal, városközpontban a zöldfelületek területének növelése, forgalomkorlátozás bevezetése a városközpontban. Megtörtént egyes jelzőlámpás csomópontokban az útburkolatba épített detektorok telepítése, amellyel a lámpák vezérlése a pillanatnyi forgalmi igényekhez alakítható, rugalmasabbá téve ezáltal a forgalom áthaladását (pl. Budapest út belső körgyűrű kereszteződés). A tervezett M8 autópálya az ország keleti felét köti össze a nyugati határral, a megépített dunaújvárosi hídon keresztül. A nyomvonal a híd után a Balatontól északra, Veszprémtől délre fog haladni. A korábbi tárgyalások szerint 202-ig meg kell kezdeni a dunaújvárosi híd és a Veszprém közötti szakasz építését. Az elkészült tanulmánytervek szerint az M8 Duna-híd és Veszprém közötti szakasza első ütemében 2x sávos útként valósul meg. Veszprém szempontjából fontos, hogy a városi úthálózat több csomóponton kapcsolódjon a tervezett gyorsforgalmi úthoz, hogy a bekötőutak akadálymentesen lebonyolíthassák a várhatóan jelentős forgalmat. A várost országos szinten is egyedülálló, teljes külső gyűrű veszi körül. A város fő úttengelyén mégis a nagy forgalom, a torlódások jellemzőek. Ennek egyik oka, hogy az átmenő forgalom egy része még mindig a városon való áthaladást részesíti előnyben, a hosszabb elkerülő út helyett. A másik ok, hogy a főtengely (Budapesti út - Brusznyai utca Dózsa Gy. út Pápai út) mentén sok, jelentős forgalmat generáló intézmény, kereskedelmi egység helyezkedik el (pl. színház, kórház, bevásárlóközpont, hotel, stb.). A város sajátos topográfiai viszonyai miatt a jelenlegi úthálózat fajlagosan nagy költségű beruházásokkal fejleszthető. A fejlesztés stratégiájának kialakításánál alapvető szempontok:. a környezetminőség szempontjainak figyelembe vétele, annak javítása, különös tekintettel a jelenleg igen hátrányos helyzetben lévő városközpont területére (kisebb forgalom, teherforgalom minimalizálása, forgalomcsillapítás, a belvároson kívüli parkolási lehetőségek biztosítása), 2. az egyéni közlekedés egyre növekvő igényeinek teljes kiszolgálása helyett az egyéni és tömegközlekedés arányának javítása a tömegközlekedés javára, a tömegközlekedés minőségének javításával. 3. olyan forgalomtechnikai, illetve forgalomirányítási megoldások bevezetése, amelyek a gyalogosforgalom elsőbbségét és biztonságát szolgálják, 4. bármely, várhatóan jelentős forgalmat generáló intézmény, beruházás megvalósítása előtt közlekedési vizsgálatot kell végezni, hogy pontosan megállapítható legyen a tervezett létesítményhez kapcsolódó, szükséges közlekedési beruházás típusa és nagysága, 5. amennyiben helyhiány, vagy finanszírozási nehézségek miatt nem kerülhet sor nagy fajlagos költséggel megvalósítható útépítésekre, akkor forgalomtechnikai,

12 forgalomirányítási megoldásokkal, valamint a legújabb telematikai eszközök alkalmazásával kell a forgalombiztonságot és az úthálózat kapacitását növelni. A városközponton áthaladó, vagy oda irányuló nagyarányú forgalom jelentős környezeti terheléssel jár és a gyalogosforgalom biztonságát is veszélyezteti. A forgalomvonzó létesítmények elhelyezkedése miatt nem várható a városközpont forgalmának csökkenése, de a forgalomcsillapítás eszközeivel törekedni kell a sebesség csökkentésére, valamint a felesleges üzemanyag-fogyasztás és káros anyag-kibocsátás minimalizálására. Forgalmi vizsgálat elkészítése javasolható néhány jelzőlámpás csomópont forgalomirányításának megváltoztatására, körforgalommá való átépítésére. A városközpont környezeti helyzetének javítása, a gyalogosforgalom biztonságának növelése és a tömegközlekedés prioritásának biztosítása érdekében az új parkolási területek, illetve igény és lehetőség szerint parkolóházak helyének kijelölése a városközponton kívül, annak szélén javasolható. Az úthálózat fejlesztésének tervéből előrehaladott állapotban van az ún. északi összekötő út (Jutasi út Pápai út összekötő szakasz) terve. A megvalósításhoz meg kell találni a finanszírozási forrásokat, ezen összekötő szakasz megépítése jelentősen csökkentené a belváros közlekedési terhelését, ezáltal a levegőminőség javulásához vezethet. A kerékpárosok számára a városban jelenleg két kiépített kerékpárútszakasz található. Az Almádi út mentén haladó kerékpárút a Veszprém - Balatonalmádi regionális jelentőségű kerékpárút városi bevezető szakasza, amely idegenforgalmi célokból valósult meg. A másik kiépített kerékpárút szakasz a Kádártai út végétől halad Veszprém - Kádárta határáig. Az elmúlt évben döntött a Testület arról, hogy Veszprém város is csatlakozik az Ajka -Veszprém között megvalósítandó kerékpárút-fejlesztési társuláshoz, valamint készülőben van egy tanulmány a Veszprémi Kistérség kerékpárút hálózatának megvalósítására. Veszprémre 200-ben elkészült egy teljes városra kiterjedő kerékpáros koncepció, amelyben a távlati kerékpárút-fejlesztések irányait, helyét, típusát és javasolt ütemezését határozták meg. Veszprém geometriai adottságai nem kedveznek kerékpározásra alkalmas utak kialakítására, így a mindennapi használatban az alternatív közlekedési lehetőség nem tudott jelentős szerepet betölteni a városban lakók életében, de a jövőben kiemelt célnak kell tekinteni a turisztikai célok felfűzését Lakossági fűtés A lakossági hőenergia-termelés légszennyezést okozó hatása elsősorban az alkalmazott tüzelőanyagtól függ. Veszprémben a távfűtőhálózat teljes mértékben földgázalapú. Csökkentette a földgázfelhasználást a lakótelepi panel-program, amely magába foglalta a lakások hőmennyiségmérővel és fűtésszabályzóval való felszerelését, nyílászárók cseréjét, valamint a panelházak szigetelését Ipari tevékenység Az ipari tevékenység légszennyező anyag kibocsátásáról információ nyerhető a bejelentési kötelezettséggel rendelkező légszennyező források bevallásaiból, amelyek a területen illetékes környezetvédelmi hatóságnál hozzáférhetőek. Az adatok tanúsága szerint általánosságban elmondható, hogy a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége a korábbi évekhez képest csökkent Veszprém közigazgatási területén, eredményeként a szigorodó jogi szabályozás hatására végrehajtott technológiai módosításoknak és levegőtisztaság-védelemmel 2

13 kapcsolatos beruházásoknak, egyes ipari termelést folytató cégek megszűnésének, illetve átalakulásának. A Bakony Művek telephelye a rendelkezésre álló negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok alapján jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyag emissziót a január -ével életbe lépő energiaracionalizálási program, amelynek keretében megszüntették a központi kazánházat, s az egyes épületek fűtési hőenergia-, illetve melegvíz ellátását saját kazánokkal oldják meg. A Bakony Ipari Kerámia Kft. 7 pontforrással rendelkezik, ebből 3 pontforrás gázhalmazállapotú anyagokat bocsát ki, míg 4 pontforráson szilárd, nem toxikus por kibocsátás tapasztalható. Megemlítendő a Bakony Préstechnika Kft. hegesztési technológiához kapcsolódó 3 pontforrása, amelyek CO és NOx emisszióval járulnak hozzá a teljes levegőterheléshez. A VOC emisszió vonatkozásában speciális esetet képvisel a Balaton Bútorgyár ZRt. A VOC kibocsátás a cég felületkezelő technológiájából származik, amely tevékenységet ezidáig is a Házgyári úti telephelyén folytattak, így a termelő tevékenységek Budapest úti telephelyéről való kitelepülésének a VOC emisszióra nincsen hatása. Az Európai Uniós jogharmonizáció során új határértékek léptek életbe, ezek betartását kell elérni. A évi kötelező pontforrás mérések eredménye megfelelt az új határértékeknek, így ezek állandóságát biztosítva a pontforrások működését további öt évre engedélyezte a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Jelenleg a cég tárgyalásokat folytat vízbázisú lakkok beszállítóival, szeptembertől kezdődik meg két típusú vízbázisú lakk üzemi tesztelése. A vizeslakk kiválasztása, és a technológiába történő bevezetése megtörtént év tavaszán. A felületkezelt termékek kb. egyharmadánál már alkalmazzák. A sajnálatos termelés csökkenés és a vizeslakk alkalmazásának eredményeként az oldószer kibocsátás a kb. a l/év mennyiségre lecsökkent 2008-ban. Ez jelentősen csökkenteni fogja a cég légkörbe való VOC kibocsátását. A termelő tevékenységek Budapest úti telephelyről való kitelepítésével megszűnt a technológia CO kibocsátása, ugyanis ez a korábbi telephelyen működő fatüzelésű kazánból származott. A Házgyári úti telephelyen gáztüzelésű kazán működik, amelynek CO kibocsátása határérték alatti. Veszprém város porterhelésének ipari eredetét vizsgálandó, a Bakony Művek telephelyén végrehajtott szilárd részecske emisszió csökkentő intézkedések mellet megemlíthető a Lasselsberger Knauf veszprémi egységénél az építőipari portermékek keverésénél alkalmazott zsákos porszűrő technológia, amellyel a szilárd nem toxikus por kibocsátás bőven határérték alatt tartható. Településünkön egyre több gondot okoznak a biológiai eredetű allergének, például a parlagfű, fekete üröm, stb. pollenjei. A város belterületein az önkormányzat egyrészt hatósági eszközökkel, másrészt a közterületek rendszeres gyommentesítésével védekezik. 3

14 5. számú táblázat Parlagfű elleni védekezési adatok évi adatok település összesen Hatósági eljárás megindítása m2 db Lakossági bejentésre Hivatalból (saját észlelés) Más hatóság megkeresésére Hatósági intézkedés jellege település összesen m2 db Értesítés, felszólítás Növényvédelmi bírság Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) Közérdekű védekezés végrehajtása Költségek, bírságok település összesen db Ft Közérdekű védekezés költsége Növényvédelmi bírság összege évi adatok település összesen Hatósági eljárás megindítása m2 db Lakossági bejentésre Hivatalból (saját észlelés) Más hatóság megkeresésére település összesen Hatósági intézkedés jellege m2 db Értesítés, felszólítás Növényvédelmi bírság Közérdekű védekezés elrendelése (határozat) Közérdekű védekezés végrehajtása település összesen Költségek, bírságok db Ft Közérdekű védekezés költsége Növényvédelmi bírság összege Veszprém városban működő pollencsapda minden év február 5 és november 5 között 00 km-es körzetből monitorozza a levegőben jelen levő 32 fele növény pollenjét, és kétféle gomba spóráját. A veszprémi állomás által mért parlagfű pollenkoncentráció mely nem feltétlenül a város parlagfű-szennyezettségét jelzi az alábbi táblázatból, és grafikonról leolvasható. 4. számú diagram - Veszprémi aerobiológiai állomás által mért Ambrózia pollenkoncentráció között: 4

15 000 (Forrás: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetének Aerobiológiai állomása) 900 Az elmúlt évek adatait összehasonlítva, az Ambrózia összpollen számát tekintve jelentős visszaesés tapasztalható. Az idei mért összpollen szám éppen duplája az előző évinek. A rendkívül csapadékos időjárás kedvezett a növény szaporodásának, majd az azt követő erős kánikula pedig a pollenszórásnak. Rendkívül erős, pollenszám/légköbméter közötti koncentrációt mely megemeli az éves értéket augusztus 22. és szeptember 6. között mérték. Más időpontokban mért pollenszám az előző évek átlaga körül, vagy az alatt van. VMJV Önkormányzata minden évben parlagfű gyűjtési akciót hirdet, amelynek keretében százasával kötegelt gyomot fogadnak el a gyűjtőpontokon. A legsikeresebb résztvevőket az ÁNTSZ Kistérségi Intézete jutalomba részesítette. Az akció széleskörű meghirdetése ellenére a városlakók passzivitása volt megfigyelhető Környezet-egészségügyi hatások: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete tájékoztatása szerint a lakosság egészségi állapotát számos (ún. kockázati) tényező határozhatja meg. A rizikótényezők túlnyomó többséges elsősorban betegségre hajlamosító, és nem közvetlen kiváltó tényező. Halmozódásuk azonban nagymértékben növelheti a betegségek a betegségek kockázatát, előfordulási gyakoriságát. 700 Veszprém megye csaknem felét ellátó tüdőgondozó a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet keretében működik. A Tüdőgondozó Intézet adatai alapján /Forrás: Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Rendelőintézet, Tüdőgondozó munkájáról 2006ban, készítette: Dr. Naményi Miklós gondozó vezető főorvos/ városunkban az ellátott egyes légzőszervi betegek száma évek óta növekvő tendenciát mutat: 600 5

16 6. számú táblázat: A Tüdőgondozó forgalma /Forrás: Beszámoló a Veszprém Megyei pulmanológiai szakhálózat 2006-ban végzett munkájáról, készítette: Dr. Medgyasszay Balázs vezető főorvos, Farkasgyepü Beszámoló a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház-Rendelőintézet Tüdőgondozójának munkájáról 2007ben, Összeállította: Dr. Naményi Miklós/ Veszprém fő fő fő fő fő 7. számú táblázat: Gondozott betegek megoszlása december 3-én Betegség megnevezése TBC (nyilvántartott) TBC miatt megfigyeltek (nem Kezelt betegek száma nyilvántartott) COPD (hörgőrák) Asthma Rhinitis (szénanátha) Fentiek alapján összességében megállapítható, hogy Veszprémben a vezető légúti megbetegedések közé a szénanátha tartozik. A légzőszervi megbetegedés típusoknak természetesen csak egyik kiváltó oka lehet a levegő szennyezettsége, mivel más faktorok is hozzájárulnak e betegségek kialakulásához. A betegségek korai felfedezésének szempontjából feltétlenül fontos lenne a szűrési fegyelem javítása és a megfelelő technika, valamint műszerpark alkalmazása. Fontos itt megjegyezni, hogy a város légszennyezettségének mértékét természetesen nagyban befolyásolják a meteorológiai viszonyok, mint a szél iránya, sebessége, relatív páratartalom, légnyomás, csapadék, szárazság, inverziós tényezők stb. A levegő szennyezettségének kedvezőtlen alakulásában közrejátszhatnak még a város völgyeiben kialakuló mikro-meteorológiai tényezők is. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet Veszprém Megyei Jogú Várost és a környező településeket a 4. zónába sorolja. A Levegőminőségi intézkedési program 2004-ben készült el, a Progressio Mérnöki Iroda Kft. által. A Program felülvizsgálata jövő évben tervezett. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség jóvoltából Veszprém közigazgatási területén 2007-ben 9 levegővédelmi bírság és 4 eseti légszennyezési bírság kiszabására került sor, míg 2008-ban egyre sem. 6

17 4. Víz, szennyvíz Veszprém ivóvizét teljes egészében karsztvízből nyeri. A város vízellátó rendszerét tápláló víztermelő telepek: Aranyosvölgyi galériák és kutak, Séd-völgyi fúrt kutak, Laczkó karsztakna, Lőtéri fúrt kút, Gyulafirátóti fúrt kutak, Kádártai galériák, Községi kút. A felsorolt vízbázisok több kiépített kútja nincs bekötve a termelő rendszerbe. Nyílt karsztos területről van szó, így a felszín alatti vizek fokozott védelme szükséges, mivel a karsztvíz kedvezőtlen hidrológiai adottságok miatt a felszíni eredetű szennyeződésekre fokozottan érzékeny. A szennyező anyagok közül elsősorban a nitráttartalom növekedése tapasztalható. A csapadékvizek végső befogadója a Séd-patak, ami egyben a keletkezett tisztított szennyvíz elvezetője is. 4.. Vízellátás Veszprém Megyei Jogú Város és néhány környező település vízellátását és szennyvízének tisztítását is a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. biztosítja. Veszprém városának és a város ivóvíz-ellátási rendszeréhez hozzákapcsolt környező településeknek vízigénye jelenleg átlagosan m3/nap, mely csúcsigények esetén elérheti a 2.300m3/napot is. A fenti mennyiségekben benne foglaltatik a Szentkirályszabadja (66 ezer m3/2007 év - átlag: 200m3/nap, csúcs: 300 m3/nap), valamint Nemesvámos község részére átadandó mennyiség (67 ezer m3/év - átlag: 500 m3/nap, csúcs: 650 m3/nap). Az alábbi táblázatban a jelenleg üzemelő víztermelő telepeket és azok kapacitásai láthatók (megnevezés a vízmű által használt jelölésrendszer szerint). Az alábbi kapacitások a jelenlegi felszereltség melletti kivehető vízhozamokat tüntetik fel. (villamos energia, irányítás technika, hidraulikai viszonyokat figyelembe véve) 8. számú táblázat - Jelenleg üzemelő víztermelő telepeket és azok kapacitásai Vízbázis neve Sédvölgy Vízbeszerző,-ellátómű neve Kiskúti fúrt kút Laczkó karsztakna Sédvölgyi kutak Lőtéri fúrt kút Aranyosvölgyi vízbázis Aranyosvölgy 3.és 5. kút Aranyosvölgyi galéria Kádártai Vízbázis Kádártai galériá DK-i ág Gyulafirátót vízbázis Gyulafirátóti.-6. kútak Gyulafirátóti községi kút Összesen: Kút kapacitása (m3/nap) A vízbázisok korábban üzemelt kútjai közül több nincs bekötve a termelő rendszerbe, csak megfigyelőkútként működik, mivel ezek elnitrátosodtak mára már használhatatlanná váltak. Ezek a kutak és vízbázisok Sintér-kút, Unger-, Lampert-, Kiskuti galériák a valamikori, 0 évvel ezelőtt megépített vízellátó rendszer vízbázisai voltak. 7

18 Az utóbbi évek során az állami diagnosztika keretében elkészült Veszprém Megyei Jogú Város vízbázisai hidrogeológiai védőterületeinek pontos behatárolása, illetőleg az ezekkel kapcsolatos feladatok számbavétele. A védőterületekkel kapcsolatban a geodéziai munkarészek is elkészültek. Ezek alapján a közhírré tétel és az érintett területtulajdonosok kiértesítése Veszprém Megyei Jogú Város feladata, melynek teljesítése folyamatban van. Veszprém város teljes közigazgatási területén mintegy 23 ezer lakás található, amelyek mintegy 99%-a van bekapcsolva a vezetékes ivóvíz hálózatba. A Csererdő lakótelep vízellátása még mindig helyi, fúrt kutakból történik, de kiépítettségüket illetően gyakorlatilag ezek is vezetékes vízellátásszerűen üzemelnek. A vízbázisok hidrogeológiai védőterületei az ezredfordulóra megtervezésre kerültek, végrehajtási feladatik ütemterve felülvizsgálat alatt van. A víz minőségének, illetőleg változásának a folyamatos követésére, aktualizálására, vízbázis-védelmi tervek és védőterületek hatásos alkalmazására Veszprém Megyei Jogú Város és a Bakonykarszt Zrt., valamint az akkor még Veszprémi Egyetemként működött Pannon Egyetem közös kutatásfejlesztési projekt keretében (Oktatási Minisztérium IKTA-4) egy összekapcsolt döntéstámogató térinformatikai rendszert dolgozott ki. Ennek az üzemeltetése 2000-től folyamatos. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-dunántúli Regionális Intézete és az ÁNTSZ Veszprémi, Várpalotai, Zirci Kistérségi Intézetének tájékoztatása szerint Veszprém város vonatkozásában, hidrogeológiai helyzete folytán igen jelentős környezetegészségügyi feladatot jelent az ivóvízbázisul is szolgáló felszín alatti vizek minőségének megőrzése. Veszprém város ivóvíz higiénés helyzete jelentős mértékben nem változott az elmúlt évekhez képest. A vízellátás terén mennyiségi problémák már évek óta nem jelentkeznek. Vízminőségi gondok előfordulnak, de ezek nem ellátási gondot okozó veszélyhelyzetek, hanem egyes vízminőség-javító beruházásoknál, pl.: régi ivóvízvezeték szakaszok cseréje alkalmával, esetleg csőtöréseknél előforduló bakteriológiai kifogásoltsága a szolgáltatott ivóvíznek. A lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátásának kontrollját, az úgynevezett hatósági ivóvízvizsgálatokat a Közép-dunántúli Regionális Intézet Kémiai Toxikológiai Laboratóriumi Osztálya végzi el. A vízszolgáltatóval kialakult szoros szakmai-hatósági kapcsolatnak köszönhetően a szolgáltatott víz minőségében bekövetkezett legkisebb változásra is történik hatósági intézkedés. A kialakult gyakorlatnak köszönhetően a szolgáltató teljes mértékben elvégzi az önkontroll vizsgálatokat, negyedévente szolgáltatja az adatokat, illetve azonnali tájékoztatást ad műszaki vagy vízminőségi problémák észlelése esetén. A Kistérségi Intézet közegészségügyi ellenőrzéseket végzett, ahol a helyszínen vizsgálták a vízbázisok biztonságát, rendjét, a kútakna zártságát, a vízkezelő berendezések működését. Az üzemtelepeken megtekintették a napi dokumentációkat, az üzemnaplót, a laboratóriumi vizsgálati eredményeket, Vizsgálták a szociális létesítmények tisztaságát, az orvosi vizsgálatok dokumentációját, valamint a kémiai biztonságról szóló törvény betartását a munkaterületeken. Az ivóvízellátás területén felhasznált szerkezeti anyagok, termékek esetében ellenőrzéseink során nem találkoztak engedély nélküli vagy nem erre a célra engedélyezett termék használatával. Az üzemeltetők a felhasznált vegyszerekről készletnyilvántartást vezetnek. Az elmúlt években, de évtizedekben sem volt vízjárvány, és methaemoglobinaemia /un. kék betegség az ivóvíz magas nitráttartalma miatt/ megbetegedés sem fordult elő csecsemők 8

19 körében. Veszprémben a hálózati víz nitráttartalma megfelel a 20/200. (X. 25.) Korm. rendeletben előírtaknak ban Veszprém város területén 6 nyilvántartott medencés fürdő egység működött. Az üzemeltetők minden egységnél elvégeztették a 37/996. (X.8.) NM rendeletben előírt kémiai és bakteriológiai önellenőrző vizsgálatokat akkreditált laboratóriumokban. Nem megfelelő vizsgálati eredmény esetén az üzemeltetők a megtett intézkedésről (medence falainak mechanikai tisztítása, fertőtlenítése; teljes vízcsere; homokszűrő tartályok átmosása, fertőtlenítése; ismételt vizsgálat) szóban vagy írásban tájékoztatták Intézetünket. A város területén egyre több helyen üzemeltetnek pezsgőmedencéket. Vízminőségükkel kapcsolatban csak esetenként merül fel probléma, mivel a mintavételezések hétköznaponként napközben történnek és főleg az esti órákban vannak nagy igénybevételnek kitéve, így a vízvizsgálati eredmények nem adnak reális képet a medencevíz valós minőségéről Csapadékvíz elvezetés Veszprém város csapadékvíz hálózata zárt csatornákból, illetve nyílt árkokból és záportározókból áll. A zárt csatornák a Bakonykarszt Zrt. kezelésében vannak, a nyílt árkok és a záportározók üzemeltetője az Önkormányzat, míg az összes csapadékvizet és a tisztított szennyvizet befogadó Séd patak a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, és Vízügyi Igazgatóság kezelésében van. A városban kizárólagos csapadékcsatornák csak a belvárosban és az új lakótelepeken létesültek. A város többi részén, ahol nem épült ki csapadékvíz csatorna, a csapadékvizet az útburkolat vezeti a befogadóba, vagy a csatornával ellátott területek felé. A csapadékvizek végső befogadója a Séd patak. A csapadékvíz elvezető csatornahálózat jelenlegi Kohéziós Alapból (KA) érkező pályázati pénzekből folyamatos felújításon, fejlesztésen esik át. Veszprém város dél-nyugati határában a két meglévő záportározó felújításával gyakorlatilag két új záportározó került kialakításra, melyek az időszakos csapadék-tározással segítenek csökkenteni a túlterhelt Erzsébet liget és az Ördögárok csapadékvíz elvezetését. A két újonnan épült záportározó Veszprém Megyei Jogú Város finanszírozásában készült központi költségvetési (HAZAI nem KA) támogatásának a felhasználásával. Az új beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó Erzsébet ligeti csapadékgyűjtő csatorna rekonstrukciója, valamint a városközpont alatt húzódó főgyűjtő csatorna megépítése (mintegy 560 méter hosszan) a Kohéziós Alapból nyert pályázati pénzekből idén elkészült. 9

20 4.3. Szennyvíz A 2007-es év közepén folyó szennyvízcsatorna építéseket, rekonstrukciókat az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 9. számú táblázat Csatornázási beruházások Utca Megjegyzés: Beruházás, rekonstrukció előtt után Aranyoskút utca Árpád utca Szennyvíz csatorna nincs Aranyoskút utcától a város felé Bakony utca nincs Rossz műszaki állapotú Céház utca csatornaszakasz Csalogány utca Rövid szakaszon hiányzik Váltakozva meglévő és hiányzó Cséplő utca szakaszok Gátfő utca Szennyvíz csatorna nincs Ibolya utca Néhány ingatlan csatornázatlan Kengyel utca Szennyvíz csatorna nincs Liliom utca Rövid szakasz kiépítve Lövőház utca Szennyvíz csatorna nincs Körgyűrűtől délre eső szakasz Mester utca nincs Papod utca Rövid szakaszon hiányzik Fürei utcával párhuzamos részen Puskin utca hiányzik Váltakozva meglévő és hiányzó Remet utca szakaszok Egyes szakaszokon csatorna Sarló utca nincs Szikra utca Rövid szakasz kiépítve Szilvádi utca Rövid szakaszon hiányzik Tüzér utca szakaszon hiányzik Ady Endre utca Néhány ingatlan csatornázatlan Fáskert utca Szennyvíz csatorna nincs Huszár utca Néhány ingatlan csatornázatlan Köd utca Szennyvíz csatorna nincs Paál László utca Pajta utca Papvásár utca Pápai utca Tumler H. utca Völgyhíd tér Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó megépítése KA-ból Meglévő rekonstrukciója KA-ból Hiányzó pótlása KA-ból Hiányzó szakaszok pótlása KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakaszok kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz pótlása KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakaszok bekötése a fő hálózatba KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Rossz műszaki állapotú szakasz kijavítása KA-ból Teljes hossz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból Hiányzó szakasz kiépítése KA-ból szaksz rossz műszaki állapotú Szennyvíz csatorna nincs Rövid szakaszon hiányzik Néhány ingatlan csatornázatlan Néhány ingatlan csatornázatlan Néhány ingatlan csatornázatlan Váltakozva meglévő és hiányzó Csapó utca szakaszok Hiányzó szakaszok pótlása KA-ból A fenti munkálatok idén lezárásra kerültek. 20

21 4.4. Szennyvíztisztítás Veszprém város kommunális szennyvíz csatornahálózatát és a szennyvíztisztító telepet a Bakonykarszt Víz és Csatornamű Zrt. üzemelteti. A szennyvíztisztítómű három fokozatú technológiával működik, úgymint fizikai, biológiai és tápanyag eltávolító rendszerrel. A tisztított elfolyó szennyvíz folyamatos laboratóriumi vizsgálata mellett befogadója a Séd felszíni vízfolyás egyedi határértékkel. A technológia során keletkezett szennyvíziszapot először sűrítik, majd szárítják és végleges elhelyezésre Ajkára az ún. vörösiszap depóinára kerül. A meglevő telepre száraz időben m3/nap mennyiségű szennyvíz érkezik. Csapadékos időben a beérkező vízmennyiség elérheti ennek a másfél-kétszeresét is. A város területén működő ipari üzemek tisztítatlan, valamint részlegesen tisztított, előtisztított szennyvizeit is a városi szennyvíztisztító telep fogadja. A nagyobb kibocsátók között megtalálhatók közintézmények és ipari üzemek egyaránt: 0. számú táblázat Veszprém nagyobb szennyvízkibocsátói Név VESZPRÉMTEJ ZRt. CSOLNOKY FERENC Megyei Kórház-Rendelőintézet Unilever Magyarország Kft. HARIBO HUNGÁRIA Kft. CSOLNOKY FERENC Megyei Kórház-Rendelőintézet Veszprém Megyei Büntetésvégrehajtási Intézet Fogyasztási hely címe Veszprém Kistó u. 9. Veszprém Brusznyai tér 8. Veszprém Kistó u. 5. Nemesvámos Külterület Veszprém Hóvirág u.. Veszprém KülsőKádártai u. 2. Veszprém Egyetem u. PANNON Egyetem 0.C. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Herend Kossuth u. CSOLNOKY FERENC Megyei Veszprém Stromfeld A. Kórház-Rendelőintézet u. 0. HARIBO HUNGÁRIA Kft. Nemesvámos Külterület HM Elektr. Logiszt. és Vagyonkez. Veszprém Jutasi út 93. ZRt PANNON Egyetem Veszprém Wartha V. u. Videoton Holding Zrt. Veszprém Gyáregység Összesen: Szennyvíz mennyiség m3/év m3/nap , , ,8 0,0 83, , , ,0 58, , 54, ,5 47,0 370,5 Veszprém város kimagaslóan legnagyobb vízfogyasztója (és szennyvíz-kibocsátója) a VESZPRÉMTEJ Zrt. Jelentős ipari fogyasztó (és kibocsátó) még rajta kívül az UNILEVER Magyarország Kft., a BRAMAC Kft, valamint Nemesvámos közigazgatási területén található HARIBO Hungária Kft. és az MTD Hungária Kft. Láthatóan a városi szennyvízbe a lakosságon túl döntően csak élelmiszeripari szennyvizek kerülnek. Szennyezőanyagaikat illetően tejzsír, tejfehérje, tejcukor és egyéb cukorterhelésről beszélhetünk. Ez rendkívül fontos a szennyvíz biológiai tisztíthatósága, valamint a maradék szennyvíziszap szennyezettsége vonatkozásában. 2

22 . számú táblázat - veszprémi szennyvíztisztítóba előtisztított szennyvizet, a csatornahálózaton keresztül bebocsátó vállalkozások, közületek. Kibocsátó 8200 Veszprém, Szabadság ltp. 030/8 hrsz. Algida Jégkrémgyártó 8200 Veszprém, Kistó Kft. utca Veszprém, Kistó Veszprémtej Zrt. utca Nemesvámos, Dózsa Alcoa-Köfém Kft. Gy. u. 2/A Veszprém, Viola út Robix HUNGARY Kft. 2. Pannon Egyetem, 820 Veszprém, Egyetem Radiokémia Intézeti út 0. Tanszék Balaton Húsipari Kft. Előtisztító Kibocsátott szennyvíz minősége Mechanikai tisztítás csatorna határérték Fizikai kémiai tisztítás Fizikai kémiai tisztítás csatorna határérték csatorna határérték Kémiai tisztítás csatorna határérték Kémiai tisztítás csatorna határérték Időszakos betározás csatorna határérték Ez évben három alkalommal észleltünk illegális szennyvízkivezetést, két esetben a kivizsgálást követően a szennyvízkivezetés megszüntetésre került, egy esetben folyamatban van az eljárás ben egy alkalommal sem, míg 2008-ban egyszer szabott ki vízszennyezési bírságot a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Vízbázis védelem A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati lehetőséget írt ki a Környezet és Energia Operatív Program keretében az ivóvízbázis-védelem konstrukció, üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata egyfordulós pályázat keretében megvalósítandó projektek támogatására. A támogatás fő célja az emberi tevékenységekből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében. A vízbázis védelmi feladatokat a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 23/997. (VII. 8) Korm. rendelet. 23. () a) bek. szerint a védőidomot, védőterületet üzemelő vízbázis (vízkivétel), vízi létesítmény esetén a határozatnak megfelelő ütemezésben, de nem később mint a hatályba lépéstől számított 0 éven belül kell kialakítani. A Bakonykarszt Zrt. által összeállított döntéselőkészítő tanulmány szerint a társaság által üzemeltetett 56 db sérülékeny üzemelő vízbázisból 44 db vízbázisvédelmi biztonságba helyezési terve készült el a korábbi állami diagnosztikai munkák, illetve saját vízbázisvédelmi munkákra készített ütemezés alapján az alábbi összefoglaló táblázat szerint: 22

23 2. számú táblázat Veszprémi vízbázisok BAKONYKARSZT ZRt. (2008. november 7-i állapot) Vízbázisvédelem jelenlegi állapota Elrendelt Folyamatban lévő Hátralévő Összesen Vízbázis Védett db 5,0% 0 db 0,0% 9 db 95,0% 20 db 00,0% Sérülékeny 6 db 28,6% 28 db 50,0% 2 db 2,4% 56 db 00,0% Összesen 7 db 22,4% 28 db 36,8% 3 db 40,8% 76 db 00,0% 3. számú táblázat - A projectben szerepeltetett sérülékeny vízbázisok (előzetesen sérülékeny és részleges védettségű vízbázisok várható legalább hidrogeológiai védőterület B zóna) Vízbázis kódja Csehbánya Csesznek-BakonyszentkirályBakonyoszlop Nagyalásony és Dabrony K Q Fm4 Vsz5 Védendő víztermelése (m3/nap) 50 K Q2 Fm4 Vsz5 250 R Q2 Iv 3 00 Eplény K Q Fm4 Vsz5 60 Gyulafirátót Hajmáskér Litér Somlószőlős-Dobra-Oroszi Zalagyömörő-Gógánfa-DabroncZalagyömörő kistérségi vízmű Zalaerdőd-Hetyefő-Keléd-Rigács-Ukkkútja Zalameggyes-Megyer K Q2 Fv2 Vsz2 K Q3 Fv Vsz K Q2 Fv Vsz 4 R Q2 Iv K Q2 Fm4 Vsz4 450 Vízbázis megnevezése Csehbánya Csetény Cs Dabrony Eplény karsztkút (Olaszfalu K-26) Gyulafirátót, községi vízmű Hajmáskér, Vízmű Litér, Községi vm. Somlószőlős Ellátott települések Vízbázis típuskód A projekt lezárásra került, a védőterületet elrendelő jogerős határozat rendelkezésre áll Záportérkép A 2008-as évben rendkívüli esőzések számos problémát hozott felszínre Veszprém városában. Aminek következtében elkerülhetetlenné vált egy záportérkép készítése, amely a város csapadékvízzel veszélyeztetett területeit mutatja be. A vizsgálat célja az volt, hogy felderítsük Veszprém csapadékvízzel veszélyezett területeit, illetőleg alapot adhat a város Vízrendezési Szakmai Koncepciójának elkészítéséhez. A záportérkép összeállításában figyelembe vettük a lakosság, az Önkormányzati Képviselők, a Bakonykarszt Zrt., VMJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Bakonyvíz Zrt., Közép-dunántúli Környezetvédelmi, és Vízügyi Igazgatóság szakmai véleményét. 23

24 . számú térkép - Veszprém záportérképe 24

25 5. Hulladékgazdálkodás 5.. Illegális hulladéklerakás A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évre pályázatot írt ki az önkormányzatok, illetve társadalmi szervezetek számára az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira. A pályázatot Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is benyújtotta többek között - az Apolló Repülő Klubbal együttműködve, melyhez a Repülő Klub által készített dokumentációt használtuk fel. A támogatás célja a közterületen található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatását, az ismétlődő lerakások megakadályozását célzó tevékenységek támogatása. A pályázaton az előzetesen kért összeget, azaz Ft-ot nyert el az Önkormányzat, további Ft önerőt saját költségből biztosít e célra. 4. számú táblázat A pályázatba bevont, Veszprém közigazgatási területén található illegális hulladék lerakók adatai Kód Hrsz. Hulladék becsült mennyisége (m3) 06-VKX /6 0 A begyűjtés, rakodás módja Munkaerő Munkaidő igény (fő) igény (óra) szelektív szétválasztás, kézi rakodás 02-ÖK szelektív szétválasztás, 60 %-ban gépi rakodás % gépi rakodás 03-VGYX VGYX / szelektív szétválasztás, a gödörben gépi rakodás nem megvalósítható szelektív szétválasztás, kézi rakodás 05-VGYX-87 0-VGX / 029/ szelektív gyűjtés után kézzel felrakható és részben talicskával való begyűjtést igényel 6 42 részleges szelektív szétválasztás után lehetőség van kb. 95 %-os arányban gépi rakodásra VA / VA /2 95 Kb. 40 %-ban gépi rakodás 09-VA / 8 nagy területről kézi begyűjtés és rakodás lehetséges 25

26 80 %-os gépi rakodás lehetséges 2-V / 42 3-V V %-ban gépi rakodás, nagy területről begyűjtés és kézi rakodás csak kézi rakodás lehetséges -VA / Összesen: 0 csak kézi rakodás lehetséges, szelektív gyűjtéssel 847 A projekttel kapcsolatos támogatási szerződés megkötése jelenleg folyamatban van, az illegális lerakók felszámolása még idén elkezdődik. 26

27 5.2. Köztisztaság A város közterületeinek tisztántartását, az utcai szemétgyűjtők rendszeres ürítését és a téli hóeltakarítást a VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. végzi, december 3ig szóló szerződés alapján. A szerződés a város közigazgatási területén belül, I., II. és III. fenntartási kategóriát állapított meg, konkrétan meghatározva a végzendő takarítási feladatokat is. A Zrt. rendelkezik a feladat elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és műszaki feltételekkel. A 2008-ban 35 db új utcai szemétgyűjtő lett kihelyezve, ezáltal 520 db-ra bővült a város közterületeire kihelyezett utcai szemétgyűjtők száma. 5. számú táblázat: 2008-ban kihelyezett új utcai szemétgyűjő edényzetek helyszínei Helyszín Avar u. óvoda bejárat Szabadságpuszta, buszmegálló Balaton Pláza mögötti lépcső, járda mentén Dózsa Gy, Kőbánya u. kerezsteződés Kiskőrősi, Vámosi u. kereszteződés Kereszt u., Tököli lépcső teteje Cholnoky - Ady E. körforgalom Cholnoky - Lóczy körforgalom Cholnoky - Almádi körforgalom Giricses lécső teteje Kupa u. alja Margit romok közelében Március 5. út 3-7 közé Rómer Flóris - Dornyai Béla kereszteződése, gyalogjárda mellett Jutasi út Viadukt és a Jókai M. u. között Stromfeld 6. játszótér bejáratához Stromfeld u. KRESZ parkba Halle u. 7. játszótér körüli parkba Dióssy u. játszótér Rózsa u. 48. játszótér bejárata Erzsébet sétányra Avar u. (buszmegállókhoz) Pajta u. (buszmegálló) Aranyoskút, Árpád u. kereszteződése Összesen Kihelyezett utcai szemétgyűjtők (db) A köztisztaság terén évente visszatérő probléma a közterületekre kerülő szemét. A kiváltó okok között első helyen szerepel a szemétgyűjtő konténerek mellé helyezett hulladék, amit a gyakori veszprémi szél az utakra, járdákra, illetve a parkokba, zöldterületekre hord. Egy település tisztaságát nagyban befolyásolja a lakossági hulladék összegyűjtésének módja, 27

28 a gyűjtőedények száma, fajtája és ürítésének gyakorisága, másrészt a lakosság fegyelmezettsége és környezettudatos magatartása. Jelenleg a város közterületeire összesen 520 db utcai szemétgyűjtő van kihelyezve. A hóeltakarítás és síkosság mentesítés feladataira minden év október 5-ig munkaterv készül, s a tevékenység a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda jóváhagyását követően ennek alapján történik Kommunális hulladékgyűjtés A lakosság számára 2 db szelektív hulladékgyűjtő sziget áll rendelkezésre. Itt a következő típusú hulladékok helyezhetők el: papír, karton, műanyag és társított csomagolás (kompozit), fehér üveg, színes üveg. A hulladékgyűjtő szigeteket anyagfajták szerint heti egy illetve két alkalommal üríti a VKSZ Zrt., előfordul sok esetben, hogy az edények csordultig telnek. Ennek egyik oka, hogy például a kánikulai időszakban, megnövekszik az ásványvíz fogyasztás mértéke, s a műanyagpalackokat nem tapossák laposra a lakosok. A másik visszatérő probléma, hogy a kartonpapírt pedig darabokra szedve, vagyis nem egészben begyömöszölve kell elhelyezni. A fém hulladékok közül kísérleti jelleggel az alumínium csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését vezették be iskolákban és közintézményekben ( óvoda, 2 iskola, 2 közintézmény). Veszprém több oktatási és kereskedelmi intézményében szárazelemek szelektív gyűjtésére van lehetőség. Az akkumulátorokat speciális saválló edényekben lehet elhelyezni vállalatoknál, autószervizeknél. A VKSZ Zrt. Kistó utca 8. alatti hulladékudvarában a lakosok a következő veszélyes és különleges kezelést, igénylő hulladékokat adhatják le: szárazelemek, akkumulátorok, elektromos- és elektronikai berendezések, hűtőgépek, fénycsövek, gumiabroncs, használt növényi étolaj, veszélyes anyagokat tartlamazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (VKSZ Zrt honlapján lehet tájékozódni a leadható hulladékfajtákról) évtől a VKSZ Zrt. elindította a házhoz menő veszélyes hulladékgyűjtést. 6. számú táblázat - A VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. által I. félévéig szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége kg-ban kifejezve EWC Megnevezés Papír és karton csomagoló anyag Műanyag csomagoló anyag Vegyes összetételű, kompozit csomagolási hulladék Üveg csomagoló anyag Papír és karton január február március április május június Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság

29 7. számú táblázat - A VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. Kistó u. 8. alatti hulladékudvarának I. félévi adatsorra EWC 500 * 2002 * * * * * 6003 Megnevezés Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok Klór-fluorszénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések Étolaj és zsir Elemek akkumulátorok, amelyek között vagy a kódszám alatt felsorolt elemek, akkumulátorok is megtalálhatók Veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések Termékként tovább nem használható gumiabroncsok január február március április május június Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság Lakosság A 2005-től évente kétszer zajló lomtalanítási akciók sikeresek, ezen belül a nagydarabos hulladék elszállítását, továbbá a gumiabroncsok elkülönített gyűjtését végzik. 8. táblázat 2008-ban végzett lomtalanítás eredményessége Lomtalanítás tavasz ősz LOM GUMI LOM GUMI kg kg kg kg Jutasi lakótelep Cholnoky lakótelep Dózsaváros Endrődi-Egry ltp Gy.rátót - Kádárta összesen: Városrészek 29