AZ ERSTE JELZÁLOGBANK ZRT ÉVRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI JELENTÉSE

Átírás

1 AZ ERSTE JELZÁLOGBANK ZRT ÉVRE VONATKOZÓ NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI JELENTÉSE A közzétett adatok i állapotot tükröznek Az Európai Parlament és a Tanács a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló 575/213/EU rendeletének nyolcadik részében leírt nyilvánosságra hozatali követelmények teljesítése 1

2 TARTALOM TARTALOM... 2 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE... 3 NYILATKOZAT... 4 BEVEZETÉS... 5 Közzétételi politika és struktúra... 5 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÉS ELLENŐRZŐ TESTÜLETEI... 7 Vezető testületek, illetve a vezető testületek tagjainak kiválasztása... 7 Az Igazgatóság tagjai... 7 A Felügyelőbizottság tagjai... 8 Diverzitási politika... 8 JAVADALMAZÁSI POLITIKA... 9 KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK... 1 Kockázatkezelési politika és stratégia... 1 Kockázatkezelési rendszer... 1 A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása KOCKÁZATTÍPUSOK A hitelezési kockázat mérséklése Értékelés, tartalékképzés módszertana SZTENDERD MÓDSZER A KOCKÁZATI SÚLYOK MEGHATÁROZÁSAKOR ALKALMAZOTTELISMERT KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ SZERVEZETEK A KITETTSÉG ÉRTÉKEK ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS... 2 PIACI KOCKÁZAT ÉS KAMATLÁBKOCKÁZAT Kereskedési könyv Banki könyvi kamatkockázat Szervezet Kockázati típusok és mérési módszerek Kockázat mérése a banki könyvben Kockázat mérése és kontrollja Kockázatok fedezése Kamatlábkockázat jelentése Likviditási kockázat A kockázatkezelés célkitűzései és alapelvei Kockázat mérése és kontrollja Kockázatmérséklési módszerek és eszközök Partnerkockázati kitettség (439. cikk) Belső tőkeallokáció és a hitelkeretek meghatározása partnerkockázati kitettséghez MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT ESZKÖZTERHELÉS KÖZZÉTÉTELE KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ INTÉZETEK IGÉNYBEVÉTEL KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK, POZÍCIÓK AZ ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁSI POZÍCIÓKBAN FENNÁLLÓ KITETTSÉGEK HELYTÁLLÁSI NYILATKOZAT... 3 A SZAVATOLÓ TŐKE ELEMEINEK LEVEZETÉSE A hitelintézet tőkemegfelelése A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elvek és stratégia ismertetése Hitelkockázat - kockázattal súlyozott kitettségértékek... 4 TŐKEÁTTÉTEL TŐKEPUFFEREK MELLÉKLET SZÓSZEDET

3 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ALCO BIA CRO CRR Erste Csoport EAD EBA EBH FB HAS Hpt. ICAAP IFRS IG IRB Jht. LGD MNB PD Ptk. RC RMA RWA Eszköz-Forrás Menedzsment Bizottság Alapmutató módszertan Kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes Az Európai Parlament és a Tanács 575/213/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/212/EU rendelet módosításáról Az Erste Bank Hungary Zrt. és a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó leányvállalatok Kitettség értéke nemteljesítéskor Európai Bankfelügyeleti Hatóság Erste Bank Hungary Zrt. Felügyelőbizottság Magyar Számviteli Standardok 213. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról Tőkemegfelelés belső értékelési eljárása Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok Igazgatóság Belső minősítésen alapuló módszer évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről Nemteljesítés esetén várható veszteség Magyar Nemzeti Bank; felügyeleti hatóság Nemteljesítés valószínűsége Polgári Törvénykönyv Kockázatkezelési Bizottság (Risk Committee) Kockázat értékelés (Risk Materiality Assessment) Kockázattal súlyozott eszközök 3

4 NYILATKOZAT 4

5 BEVEZETÉS Közzétételi előírások: CRR 436. cikk a) pontja Jelen dokumentum az Erste Jelzálogbank Zrt. (a továbbiakban: Jelzálogbank vagy Társaság) kockázati jellemzőit mutatja be a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján. A CRR-ben foglalt nyilvánosságra hozatali kötelezettségének a Jelzálogbank egyedi alapon tesz eleget. Tekintettel arra, hogy a Jelzálogbank és anyavállalata, az Erste Bank Hungary Zrt. (a továbbiakban: EBH) összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik, és az EBH csoportszinten tesz eleget a közzétételi kötelezettségeknek, a csoportszinten közzétett információkat a Jelzálogbank külön nem teszi közzé. A PricewaterhouseCoopers Kft. ellenőrzi, hogy a nyilvánosságra hozatali jelentésben szereplő adatok összhangban vannak-e a Felügyeletnek küldött adatszolgáltatással. Közzétételi politika és struktúra Közzétételi előírások: CRR 431., 432., 433., 434. cikkei és a Hpt (4) és 123. A Jelzálogbank jelen, harmadik pillérre vonatkozó közzétételi beszámolója a CRR és a Hpt. előírásai szerint készült. A Közzétételi Jelentés (vagy Kockázati Jelentés) átfogóan mutatja be a kockázatokat, a kockázatkezelést és a tőkemenedzsmentet. Ez a dokumentum rendszeresen, évente kerül közzétételre magyar nyelven. Az Erste Jelzálogbank Zrt. az internetet választotta a közzététel módjaként, a jelentés elérhető a Jelzálogbank honlapján: A Hpt (1) szerint a hitelintézet, ha az 575/213/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan: a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását, b) árbevételét, c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát, d) adózás előtti eredményét, e) az eredményt terhelő adók összegét, f) a kapott állami támogatás összegét. A Hpt (2) szerint a hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját. Az Erste Jelzálogbank Zrt. jelen 218. december 31-re vonatkozó közzététellel megfelel a Hpt ában, illetve az 575/213/EU rendeletben előírt nyilvánosságra hozatali követelményeknek: 5

6 Lefedett közzétételi előírások a a Hpt alapján, a 218. december 31-i állapotnak megfelelően (millió HUF) Önálló nézet (IFRS) a) Név Erste Jelzálogbank Zrt a) Tevékenység jellege refinanszírozás a) Földrajzi tagozódás Magyarország b) Árbevétel (millió forint)* 793 c) Teljes munkaidőben alkalmazottak létszáma (fő) 16 d) Nyereség (millió forint) 1 e) Adók (millió forint) 28 f) Kapott állami támogatás (millió forint) Eszközarányos jövedelmezőségi mutató (adózott.61% eredmény / mérlegfőösszeg) 1.táblázat: A Hpt nek megfelelő nyilvánosságra hozatal önálló nézet A Jelzálogbank a Hpt (4) bekezdés a) pontja alapján a honlapján közzéteszi a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosai nevét (cégnevét), tulajdoni és szavazati hányadát, valamint a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét ( 218-ban a Felügyelet nem hozott olyan határozatot, amelyet a Hpt (4) bekezdés b) pontja alapján a Jelzálogbanknak a honlapján közzé kellett volna tennie. 6

7 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÉS ELLENŐRZŐ TESTÜLETEI Közzétételi előírások: CRR 435. cikk (2) a) b) c) pontjai Vezető testületek, illetve a vezető testületek tagjainak kiválasztása Közzétételi előírások: CRR 435. cikk (2) a-b) pontjai Mind az Igazgatóság, mind a Felügyelőbizottság tagjai rendelkeznek a Társaságnál betöltött pozíciójukhoz szükséges ismeretekkel, tapasztalattal és szakértelemmel - a következők szerint: Tanulmányok áttekintése Szakmai tapasztalat áttekintése Szakértelem áttekintése Mesterfokú képesítéseiket - gazdálkodás / menedzsment, - közgazdasági, - pénzügyi területeken, valamint jogi képzésen szerezék. Tanulmányaikat nemzetközi szinten is elismert intézményekben végezték. Számtalan kötelező oktatási tananyagon kívüli képzésben, tevékenységben is részt vettek. 2. táblázat: Az Erste Jelzálogbank Zrt. vezető testületeinek készségei és szakértelme 218. december 31-i állapot szerint Az Igazgatóság tagjai Sokrétű tapasztalatra tettek szert, számos helyi/regionális/globális közcélú és magántulajdonú intézményeknél, illetve tanácsadási területeken. Az Igazgatóság tagjainak együttes tapasztalata lefedi a teljes banki működést. Az egyes tagok legalább 15 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek a banki szektorban, vagy 1+ évnyi tapasztalattal egyéb gazdálkodási /menedzsment területeken. Releváns szakértelem a banki működésben. A pénzügyi piacok terén szerzett átfogó szakértelem. Bizonyított vezetői képességek és szakértelem. A Jelzálogbank Igazgatóságának 3 tagja van. A hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően mindhárom tag munkaviszonyban áll a Társasággal, belső igazgatósági tag, külső igazgatósági tag nincsen a Társaságnál. Az Igazgatóság tagjai Betöltött pozíció Felelőssége alá tartozó területek Igazgatósági tisztség (CRR 435 cikk (2) bekezdés szerint) Csoporton belüli Csoporton kívüli Ingatlan értékbecslés, Humánpolitika, Kármán András Miklós az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató Compliance, Belső szabályozás, 1 - Biztonságmenedzsment, Treasury és tőkepiacok Czeti Tamás az Igazgatóság tagja, Risk CRO Kockázatkezelés - - Jogtanácsos (jogi szakértő) / fogyasztóvédelmi kapcsolattartás, Dr. Botos András Gábor az Igazgatóság tagja, vezérigazgatóhelyettes Fedezet nyilvántartás, Kontrolling, Számvitel, Informatikai üzemeltetés és fejlesztés, - 1 Treasury Back Office 3. táblázat: Az Igazgatóság tagjai 218. december 31-i időpontban Az Igazgatóság tagjainak kiválasztásakor a tulajdonos a vezetői- és a szakmai tapasztalatokat, valamint a piacismeretet vette figyelembe, a Társaság kifejezett, a vezető testület tagjainak kiválasztására vonatkozó munkaerő-felvételi politikával nem rendelkezik. 7

8 A Felügyelőbizottság tagjai A Felügyelőbizottság 3 tagból áll, a tagok nem állnak munkaviszonyban a Jelzálogbankkal. A Felügyelőbizottság tagjai Betöltött pozíció Felügyelőbizottságii tisztség (CRR 435 cikk (2) bekezdés szerint) Csoporton belüli Csoporton kívüli Harmati László Szabolcs Felügyelőbizottság elnöke 2 1 Zsiga Krisztina Felügyelőbizottság tagja 1 - Geiszbühl Mihály Felügyelőbizottság tagja - - Diverzitási politika Közzétételi előírások: CRR 435. (2) cikk c) pontja 4. táblázat: A Felügyelőbizottság tagjai 218. december 31-i időpontban Az Erste Csoport megalapítása során a befogadás és nyitottság alapelvei kiemelt jelentőségűek voltak. A sokszínűség és az esélyegyenlőség az Erste Csoport cégfilozófiájába és vállalati kultúrájába mélyen beágyazódott, ezáltal szilárd alapot biztosítanak, hogy az Erste Csoport, a munkavállalók és a helyi közösségek között szoros és kölcsönösen előnyös kapcsolatok alakuljanak ki. Ezen értékek melletti elköteleződést intézményesíti az Erste Group Diverzitási vezető kinevezése, akinek feladata a csoportszintű sokszínűség irányelv kialakítása, a célok és lépések meghatározása, valamint a megvalósítás nyomon követése. A Jelzálogbank tulajdonosa, az EBH az általa meghatározott diverzitási célokat a vezető tisztségviselők kiválasztásánál alkalmazza, azonban erre vonatkozó célkitűzéseket és célszámokat a Jelzálogbankra nem határozott meg. A Jelzálogbank a munkaerő kiválasztásánál és a foglalkoztatási feltételek kialakításánál igyekszik figyelembe venni a Csoport diverzitási célitűzéseit. 8

9 JAVADALMAZÁSI POLITIKA Közzétételi előírások: CRR 45. cikk A javadalmazási politika elveit a Hpt (5) bekezdése alapján a Jelzálogbank Felügyelőbizottsága fogadja el és vizsgálja felül szükség szerinti időközönként, annak végrehajtásáért az Igazgatósága felel. A végrehajtást az Alapító belső ellenőrzési szakterülete ellenőrzi. A javadalmazási politika kialakításán túl a Felügyelőbizottság feladata a javadalmazási politika alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a javadalmazási politika szükséges módosításainak jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. A javadalmazási politika kialakításába a Felügyelőbizottságnak be kell vonnia minden, a vállalatirányítás szempontjából jelentős területet. A javadalmazási politika kialakítása során alkalmazott eljárások, szabályok megfelelő dokumentáltságát biztosítani kell. Az alkalmazott eljárásoknak érthetőnek és átláthatónak kell lenniük. Az Erste Jelzálogbank Zrt. honlapján teszi közzé a munkavállalóira vonatkozó javadalmazási politikáját, amely magában foglalja a Hpt (2) bekezdéssel érintett személyekre érvényes javadalmazási politikát is. A CRR Nyolcadik részének 45. cikkely (1) bekezdésben meghatározott alábbi témakörökben a Társaság a közzétételi kötelezettségét a honlapon közzétett javadalmazási politikával teljesíti ( A javadalmazási politika meghatározásához használt döntéshozói folyamat, a javadalmazási rendszer legfontosabb meghatározó jellemzői (beleértve a teljesítmény-mérésére és a kapcsolódó kockázat megállapítására vonatkozó követelményekre, a halasztási politikára, a javadalmazási jogosultságokra vonatkozó információkat), a teljesítmény és a teljesítményjavadalmazás kapcsolatára vonatkozó információk, javadalmazás rögzített és változó összetevője közötti arányok, a teljesítményjavadalmazás és bármely más nem készpénzben kapott juttatás jellemzői és feltételei és a teljesítménnyel kapcsolatos azon ismérvek, amelyeken a részvényekre, a javadalmazás változó részére és az opciókra való jogosultság alapul, a változó összetevőt is tartalmazó javadalmazás és az egyéb, nem pénzbeli juttatások fő paraméterei és logikai alapja mind megtalálhatóak a közzétett javadalmazási politikában. Egyebekben a javadalmazásra vonatkozó összesített információkat az Erste Bank Hungary Zrt. a nyilvánosságra hozatala során az Erste Bankra és konszolidált leányvállalataira vonatkozóan a honlapján teszi közzé. 9

10 KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK Közzétételi előírások: CRR 435. cikk (1) a) b) c) d) e) f) és (2) d) e) pontjai Kockázatkezelési politika és stratégia A bankok központi feladatai közé tartozik a tudatos és professzionális kockázatmenedzsment. A megfelelő kockázatkezelési irányelvek és stratégia elengedhetetlen a pénzintézet egészséges működéséhez. A kockázatkezelési stratégia leírja a mindenkori kockázati profilt, meghatározza a kockázatkezelési alapelveket és a stratégiai célkitűzéseket a fő kockázati típusokra. Az Erste Bank Hungary egy előretekintő és az üzleti és kockázati profilnak megfelelő kockázatkezelési keretrendszert fejlesztett ki. A kockázatkezelési stratégia szinkronban van az üzleti stratégiával, miközben figyelembe veszi a külső környezet tervezett üzleti és kockázati működésre gyakorolt hatását. Az Erste Bank Hungary Zrt. által jóváhagyott Kockázati Stratégia keretrendszer az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó leányvállalataira, így az Erste Jelzálogbank Zrt. által is kötelezően alkalmazandó. Az Erste Jelzálogbank Zrt. belső tőkemegfelelési és kockázatértékelési keretrendszerének terjedelme, részletessége és összetettsége az intézményméretének, valamint üzleti és kockázati profiljának függvénye. Az Erste Jelzálogbank Zrt. arányossági kritériumainak felülvizsgálata legalább éves szinten történik. Jelenleg az Erste Jelzálogbank Zrt. az arányossági elvek alapján Egyszerűsített besorolás alá tartozik. A Jelzálogbank kockázatkezelési tevékenységét a tulajdonos EBH szoros felügyelete mellett alakította ki, a tevékenységi engedélyhez szükséges szabályozási keret létrehozásában az EBH kockázatkezelési társterületei aktív szerepet vállaltak. A Jelzálogbank kockázati stratégiáját az üzleti célokkal összhangban az Igazgatósága hagyja jóvá. A kockázatkezelés elsődleges célja a Jelzálogbank pénzügyi erejének és jó hírnevének védelme, valamint a tőke olyan versenyképes üzleti tevékenységekre való felhasználása, amellyel a részvényesi érték növekszik. A Jelzálogbank kockázatkezelési tevékenységét az Igazgatóság által elfogadott kockázati stratégia alapján, az önálló kockázatkezelésért felelős igazgató felügyeli, továbbá felel a követelmények széles alkalmazási körének biztosításáért, valamint az operatív működtetéséért. A Jelzálogbank a kockázatok kézbentartása érdekében a belső védelmi vonal elemeit működteti a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével. Ennek keretében a tulajdonos anyabank segítségével biztosítja a jogszabályokban, belső szabályzatokban, egyéb szakmai szokványokban és gyakorlatban, hatósági ajánlásokban, irányelvekben és határozatokban lefektetett elvek és előírások betartását, azok megsértésének, megszegésének megelőzését, megakadályozását, illetve be nem tartás esetén a megfelelő állapot helyreállítását, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálását. Működteti továbbá a belső ellenőrzési rendszert, melynek elemei (folyamatba épített, vezetői ellenőrzés, vezetői információs rendszer, valamint független belső ellenőrzési szervezet) a Jelzálogbank minden szervezeti egységére, tevékenységére kiterjednek és nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adnak a megfelelő vezetési-, irányítási szintre. A Jelzálogbankban a kockázatok alakulásáról, a tőkekövetelmény és a tervezett tőkeigény tendenciájáról a menedzsment számára rendszeresen beszámoló készül. Kockázatkezelési rendszer A Bank annak biztosítása érdekében, hogy a kockázatkezelési rendszer az intézmény profiljával és stratégiájával összhangban álljon, az Erste Csoportszintű sztenderdeknek megfelelő Integrált Kockázatértékelési (a továbbiakban: ERM) keretrendszert implementált. A keretrendszer elemei a kockázatkezelési szabályzatokban kerültek rögzítésre. Az ERM egy moduláris és átfogó kockázat értékelési és kezelési rendszer a Jelzálogbankon belül, és ebből kifolyólag a kockázatkezelési és irányítási rendszer alapvető részét képezi. Az ERM azt célt szolgálja, hogy a Jelzálogbank megfeleljen mind a belső irányítási követelményeknek, mind a felügyeleti követelményeknek, különös tekintettel az ICAAP előírásaira. Az ERM összetevői általános és speciális felügyeleti rendelkezések, különösen az 1

11 ICAAP-hez kapcsolódó szabályozások alapján lettek meghatározva az arányossági alapelvek figyelembe vétele mellett. Kockázati Értékelés (RMA) A Kockázati Értékelés (RMA) a kockázatok azonosítását és a kockázatok materialitásának meghatározásához szükséges módszertant és vizsgálatot tartalmazza. A kockázati értékelés fő célja a materiális kockázatok azonosítása és értékelése, az Jelzálogbank kockázati profiljának elemzése. Az RMA elkészítése az Erste Csoport által felállított teljes körű sztenderdek alapján történik, mely értékelés során minden kockázati taxonómiában lefedett kockázat figyelembe vételre és értékelésre kerül. Kockázatvállalási Hajlandósági Nyilatkozat (RAS) A Kockázatvállalási Hajlandósági Nyilatkozat (RAS) kifejezi azt a maximális kockázati szintet, melyet a Jelzálogbank hajlandó vállalni üzleti céljai elérése érdekében. A RAS a kockázati limitrendszer implementálásához is kiindulási pontként szolgál. A RAS implementálásakor az arányosság elve alkalmazandó, a besorolással összhangban egy egyszerűsített, a Jelzálogbank kockázati profiljához igazodó, a materiális kockázatokat lefedő limitrendszer került kialakításra. Kockázati Stratégia A kockázati stratégia egy olyan átfogó dokumentum, amelyben a JZB üzleti stratégiájával összhangban bemutatásra kerül az intézmény kockázatokhoz kapcsolatos viszonya, amely bemutatja a fő kockázatokat és ezek mérséklésére szolgáló intézkedéseket a fő kockázattípusok esetén, az alkalmazott kockázatkezelési limitrendszert, illetve meghatározza a kockázatok fedezetéhez szükséges tőke volumenét és összetételét. A Jelzálogbank kockázati stratégiáját a Jelzálogbank Igazgatósága hagyja jóvá. Kockázatviselési Képesség Számítás (RCC) A Kockázatviselési Képesség Számítás (RCC) keretén belül rendszeresen megtörténik minden lényeges kockázat számszerűsítése, összesítése és összehasonlítása a Jelzálogbank rendelkezésére álló tőkével, illetve a kockázatvállalási hajlandóságban felállított limitekkel. Kockázattervezés és tőkemenedzsment A Jelzálogbank felelősségi körébe tartozik a megbízható kockázat alapú tervezés és előrejelzés biztosítása. A kockázattal súlyozott kitettség érték mértéke (RWA) határozza meg a Jelzálogbank jogszabályában előírt minimum tőkekövetelményét. Az RWA, mint kulcs - teljesítménymutató, kiemelt szerepet tölt be a Jelzálogbank tervezési és előrejelzési folyamatában. Az RWA eredmények kiértékelése alapján levont következtetések lehetővé teszik az RWA-t érintő folyamatok hatékonyságának növelését. Továbbá a tőkemegfelelési mutatók rendszeres monitoringja is biztosítja az RWA alakulásának kontrollját, mely monitoring alapján a tapasztalt folyamatoknak megfelelő intézkedések kezdeményezethetőek. Helyreállítási tervek Az arányosság elve alapján a JZB önálló Helyreállítási Tervet nem készít. Az EBH Bankcsoportra vonatkozó Helyreállítási terve tartalmazza a JZB helyreállításával kapcsolatos információkat is. Stressz Tesztek A stressz tesztek célja átfogó képet adni a JZB kockázati kitettségéről és sebezhetőségéről kivételes, ám valószerű helyzetekben, ezáltal lehetővé téve egy megbízható, átfogó kockázatkezelési rendszer működtetését. A kockázatok modellezése és a stressz tesztelési folyamat az ERM keretrendszer integrált részét képezik. A JZB eszközeinek és forrásainak érzékenységi vizsgálata, ezek eredményre (P&L), illetve saját tőke piaci értékére (MVE) gyakorolt hatásának kiértékelése elősegíti a JZB optimális kockázat/hozam szintjének fenntartását. 11

12 Vezetői Információs Rendszer A havi rendszerességgel elkészülő riport a Jelzálogbank vezetésének az első számú információforrása, amely bemutatja a Jelzálogbank üzleti és pénzügyi folyamatainak alakulását, a fedezetbe vont eszközökre vonatkozó információkat, valamint tartalmazza a piacra vonatkozó legfontosabb információkat is. A riport struktúrája kötött: a mérlegre, az eredménykimutatásra, az állampapírpiacra, a kibocsátott jelzáloglevelek hozamára, az aukciós eredményekre, a lejárati szerkezetre, a fedezeti mutatókra, valamint eszközök biztosítékát jelentő ingatlanokra vonatkozó információkat tartalmaz. Az elemzések és beszámolók az alábbi szinteken kerülnek bemutatásra és elfogadásra: - Igazgatóság, Felügyelőbizottság: negyedévente - Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO): havonta - Kockázatkezelési Bizottság (RC): havonta A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek és funkciók leírása Közzétételi előírások: CRR 435. cikk (1) b) és 435. cikk (2) d) pontja Az Igazgatóság rendszeresen egyeztet a szakterületekkel a Jelzálogbank kockázati folyamatainak alakulásáról és a belső tőkemegfeleléséről. Az ülések száma 218-ban: 6. A Felügyelőbizottság feladata többek között a belső ellenőrzési szervezet irányítása, illetve a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlások és javaslatok kidolgozása. Az ülések száma 218-ban: 4. Kockázatkezelési Bizottság (Risk Committee) a Társaság döntés-előkészítő szakértői testülete elsősorban a kockázatkezeléssel összefüggő kérdések tekintetében, amely szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. A Risk Committee maga alakítja ki a napirendjét, meghatározza azokat a témákat, amelyeket rendszeresen át kíván tekinteni, javaslataival segíti a Társaság döntéshozó szerveit. A Risk Committee véleménye nem kötelező az Igazgatóságra vagy a Társaság döntéshozó szerveire. Szavazategyenlőség esetén a Kockázatkezelési Vezérigazgató-helyettes szavazata dönt. Az ülések száma 218-ban: 1. Főbb feladatai: - áttekinti és véleményezi a kockázati stratégiát, illetve jóváhagyja az üzleti hatáselemzéseket; - áttekinti és véleményezi a kockázatértékeléssel kapcsolatos előterjesztéseket a piaci kockázatok, a hitelezési kockázat és a működési kockázat körében; - szükség szerint jelentésekkel, javaslatokkal, illetve észrevételekkel járul hozzá a kockázatok elemzésére vonatkozó eredmények megvitatásához; - vizsgálja a partnerbankokkal és a refinanszírozással kapcsolatos kockázatokat; - folyamatosan nyomon követi az ingatlanpiaci trendeket és a fedezetek értékét érintő változásokat; - vizsgálja a kiszervezett tevékenységeket és a kiszervezés kockázatait. A Jelzálogbank Risk Committee keretében az éves munkatervben az alábbi témákat tekinti át: - kockázatkezelési rendszer változásai; - átfogó kockázatkezelési jelentés, különös tekintettel a hitelportfolió kockázati jellemzőinek alakulására; - a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra és annak keretrendszerére vonatkozó információk - a jogszabályi elvárásnak megfelelően. A Jelzálogbank kockázatkezelési politikája az alábbi fő pilléreken nyugszik: 12

13 - a kockázatkezelés során a piaci gyakorlatban elfogadott legjobb megközelítések, módszerek alkalmazása; - a kockázatkezelési folyamat a Jelzálogbank átfogó irányítási rendszerének része, szempontjai beépülnek a stratégiai- és éves tervezésbe; - a kockázatok figyelembe vétele az üzleti döntéseknél; - a kockázatkezelési szervezet elkülönülése az üzleti területtől; - a kockázatkezelési folyamat minden fázisának fontossága. A kockázatkezelési folyamat négy lényeges szakaszra bontható az Erste Csoportban, amely a Jelzálogbankra is érvényes: - kockázatok azonosítása; - kockázatok mérése; - kockázatok kezelése; - ellenőrzés és visszacsatolás. Az Eszköz-Forrás Bizottság feladata és célja A piaci kockázatok tekintetében rendszeresen áttekinti: - a rövid- és középtávú likviditást, valamint a finanszírozási forrásait; - a piaci kockázat szerkezetét és nagyságrendjét, különös tekintettel az esetleges kamatingadozások okozta jövedelmezőségi változásokra; - a tőkemegfelelést. Továbbá annak érdekében, hogy a Jelzálogbank megfelelő szintű tőkemegfelelése (szolvenciája) mindenkor biztosított legyen, az ALCO rendszeresen megtárgyalja a Jelzálogbank pénzügyi helyzetét, részt vesz a tőkemenedzsmentet érintő kérdések megvitatásában, különös tekintettel a tőkeellátottságra és javaslatot tesz a tőkemenedzsmentet érintő kérdésekben (döntés előkészítés). Az ülések száma 218-ban:

14 KOCKÁZATTÍPUSOK Közzétételi előírások: CRR 453. e) f) és 442. cikk A hitelezési kockázat mérséklése A Jelzálogbank szakosított hitelintézet, amelynek tevékenységi köre korlátozott, kizárólag a Jht.-ban nevesített tevékenységeket végezheti. A Jht. a jelzáloglevelet vásárló befektetők védelmében az általánosnál szigorúbb feltételeket ír elő az egyes követelések fedezettségére, illetve a portfólió egészére vonatkozóan. Ennek megfelelően a Jelzálogbank portfóliója - homogén; - elemei minden esetben jelzálogjoggal fedezett hitelek, amit bizonyos hiteltípusok esetén állami készfizető kezesség egészíthet ki. A Jelzálogbank csak a piaci értéknél rendszerint alacsonyabb hitelbiztosítéki érték alapján nyújthat hitelt, amelyet magának kell megállapítania. A hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzatot a Jelzálogbank Igazgatóságán kívül az MNB is jóváhagyja. A szabályzat tartalmazza az ingatlanfedezetek értékelésének alapelveit, a külső értékelők kiválasztásának módját, az ingatlan értékelési módszerek meghatározását, értékelések ellenőrzését, a forgalmi- és a hitelbiztosítéki érték elfogadásának szabályait, valamint az értékfigyelés monitoring rendszer alapszabályait. A Jelzálogbank portfóliójába csak jelzálogjoggal vagy állami készfizető kezességvállalással teljes mértékben fedezett hitelek kerülhetnek. Ugyancsak jóváhagyja az MNB a Jelzálogbank fedezet-nyilvántartási szabályzatát, amely szigorú, egyedi és portfólió szintű feltételeket támaszt a fedezetbevonással és a fedezetbe vont eszközök nyilvántartásával szemben. A jelzáloglevél-finanszírozás forrásköltségének áthárítása a partnerbankokra a refinanszírozási jelzáloghitelek, illetve az önálló zálogjog vásárlások-visszavásárlások árazásán keresztül lehetővé teszi, hogy a Társaság üzleti modellje elsősorban a méltányos működési- és tőkeköltségek megtérítésére fókuszáljon. Az alkalmazott hitelkockázat-mérsékléshez kapcsolódó piaci kockázat A Jelzálogbankra vonatkozó különös szabályozásra tekintettel a Jelzálogbank eszköz-forrás szerkezete eltér a kereskedelmi bankokra jellemző eszköz-forrás szerkezettől, az eszközoldalon a refinanszírozott jelzáloghitelek kamatozásának és futamidejének megfelelő, partnerbankoknak nyújtott refinanszírozási hitelek állnak, míg a forrásoldalon három-, öt-, illetve tíz éves eredeti futamidejű jelzáloglevelek. A Jelzálogbank hitelezési kockázatát csökkenti, hogy a refinanszírozott partnerbankok nem hivatkozhatnak az ügyfelek fizetési késedelmére vagy nem-teljesítésére a refinanszírozott jelzáloghitelek vonatkozásában, a Jelzálogbankkal szembeni fizetési kötelezettségeiknek minden esetben kötelesek eleget tenni. Amennyiben partnerbank a Jelzálogbankkal megkötött visszavásárlásivagy kölcsönszerződésből, vagy szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha az MNB a partnerbank felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és kapcsolódó kölcsönrész, továbbá valamennyi eredeti jelzáloghitel a Jelzálogbankot illeti meg a Jht. 8. (6) bekezdése alapján, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményezőnek a Ptk. szerinti értesítési kötelezettsége hatályával tájékoztatni. A portfolió átszállása esetén a Jelzálogbanknak a partnerbankkal szembeni hitelezési kockázata megszűnik, helyette természetes személyekkel szemben fennálló, lakóingatlanra bejegyzett zálogjoggal teljes mértékben fedezett kitettségeket tart nyilván. 14

15 A Jelzálogbank a kamatkockázatot folyamatosan méri az Erste Csoporton belül általánosan alkalmazott QRM Balance Sheet Management rendszer segítségével, különös tekintettel a Jht.-ban és a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályairól szóló 4/25. (XII. 9.) PM rendeletben foglalt előírások teljesítésére. A Jelzálogbank speciális eszköz-forrás szerkezetére tekintettel a piaci kockázat csökkentésének leghatékonyabb eszköze a természetes fedezés ( natural hedging ) az eszközök és források lejárati összhangjának megteremtésével és a kamatkockázatok összehangolásával, jóllehet ilyen módon a piaci kockázatok csak bizonyos mértékig csökkenthetőek. A természetes fedezést ezért a Jelzálogbank aktív piaci szerepvállalással egészítheti ki, így különösen jelzálogleveleket vásárolhat vissza, származtatott (derivatív) ügyleteket köthet kockázatkezelési célból, illetve a piaci lehetőségek függvényében hosszabb futamidejű jelzálogleveket bocsáthat ki. Hitel kockázat-koncentrációkkal kapcsolatos információk A hitelkockázeti koncentráció jelen van a Jelzálogbankban, mivel a fő refinanszírozási partner az Erste Bank Hungary Zrt., mint anyabank. Az intézmény a szabad likviditását államkötvényekbe fekteti be, így a partnerek száma korlátozott. E partnerek azonban alacsony kockázatúnak számítanak, így a hitelkockázat koncentrációja nem tekinthető szignifikánsnak. Emellett, a jelzálog refinanszírozási konstrukció sajátossága, hogy a refinanszírozási hitelek fedezetéül szolgáló lakossági jelzáloghitel portfolió jól diverzifikált, így hatékonyan képes csökkenteni a koncentrációból eredő kockázatot. A késedelmes és az értékvesztett fogalma A Jelzálogbank azon kitettségeket tekinti késedelmesnek, amelynek késedelmes napszáma eléri az 1 (egy) napot és a hátralékos összeg meghaladja a Ft-ot, a késedelmes napszám a fizetési kötelezettség esedékességétől az értékelés fordulónapjáig eredménytelenül, az ügyfél teljesítése nélkül eltelt naptári napok száma. A késedelmes napszámot a legrégebben fennálló, az ügyfél által teljes összegben még nem teljesített fizetési kötelezettség esedékességétől az értékelés fordulónapjáig eltelt naptári napok száma alapján kell meghatározni, figyelemmel a befolyó pénzbevételek elszámolási sorrendjére. A Jht. 8. (6) bekezdése rendelkezik a késedelem kezeléséről. Az értékvesztett státusz megegyezik a nemteljesítő (default) státusszal. Értékelés, tartalékképzés módszertana A veszteségek könyvelését és sztornírozását, valamint a céltartalékok képzését és felhasználását a Jelzálogbank a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) előírásai szerint végzi. Az IFRS9 szerint amortizált bekerülési értéken vagy egyéb átfogó bevétellel szemben valós értéken nyilvántartott, illetve a mérlegen kívüli, eredménnyel szemben valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközökre hitelkockázati értékvesztés kerül elszámolásra a várható hitelezési veszteségnek megfelelően. Ezeket a pénzügyi eszközöket négy különböző értékelési kosárba kell sorolni. E besorolás a következők szerint történik. Az első megfelelő kosárba kerül az adott pénzügyi eszköz a leírás szerinti sorrendben vizsgálva a szükséges feltételeket. 1. Ha a könyvekbe kerüléskor értékvesztett az ügylet, akkor bekerüléskor értékvesztett státuszú lesz. 2. Ha a beszámolási fordulónapon értékvesztett, akkor a 3. értékelési kosárba kell sorolni. 3. Amennyiben a nem értékvesztett ügylet hitelkockázata jelentősen romlott a bekerüléskor megállapítotthoz képest, akkor a 2. értékelési kosárba kell sorolni. 4. Egyéb esetben a pénzügyi eszköz az 1. értékelési kosárba tartozik. 15

16 A Jelzálogbanknak a hitelezési szabályoknak megfelelően nincsen bekerüléskor értékvesztett kitettsége, valamint a tárgyévben a könyvekbe kerülés után sem merült fel egyetlen tételnél sem a nemteljesítés. A teljesítő eszközök hitelkockázat romlásának megítéléséhez mennyiségbeli és minőségbeli információkat is használ a Jelzálogbank. A következő feltételek bármelyikének teljesülése esetén a pénzügyi eszköznél fennáll a hitelkockázat jelentős romlása a könyvekbe kerülés óta: - Harminc napot meghaladó késedelem - Küszöbérték alatti hitelkockázati ügyfélminősítés Minden, a fentiek szerint értékelési kosárba sorolt pénzügyi eszközre kiszámolásra kerül a várható hitelezési veszteség a szerződés szerinti, illetve a várakozás szerinti pénzáram-terv nettó jelenértékének különbségeként, amely egyúttal az elszámolandó hitelkockázati értékvesztés összege is. A várható veszteség az ügyfélszintű kitettség mértékétől és az értékelési kosártól függően egyedileg vagy csoportosan számítandó. Az egyedileg lényeges kitettséget jelentő nemteljesítő ügyfelek valamennyi kitettségét egyedileg kell értékelni; egyébként csoportos (szabály alapú) értékvesztésszámítás történik. - Az 1. értékelési kosárba tartozó ügyletnél bedőlési valószínűség alapján számítja a Jelzálogbank a várható hitelezési veszteséget. - A 2. értékelési kosárba tartozó (illetve a már bekerüléskor értékvesztett, de a beszámolási fordulónapon teljesítő) ügyletnél a lejáratig tartó bedőlési valószínűség alapján kerül meghatározásra a várható hitelezési veszteség. - A 3. értékelési kosárba tartozó, azaz nem teljesítő ügylet esetében a nem teljesítés miatt várható veszteség lesz a hitelkockázati értékvesztés. A Jelzálogbanknál az 5.. Ft-ot meghaladó ügyfélszintű kitettség számít egyedileg lényeges kitettségnek. Az egyedi veszteség-számítás alapja a szerződés szerinti és az egyedileg megadott, várakozás szerinti pénzáram-terv nettó jelenértékének a különbsége. Csoportos számításnál a bedőléskor várható kitettséget, a nem teljesítés valószínűségét (probability of default, PD), a nemteljesítéskor várható veszteségrátát (loss given default, LGD), valamint mérlegen kívüli tételek esetében a hitelkonverziós tényezőt (credit conversion faktor, CCF) használja az Jelzálogbank. A jelzáloglevél kitettségek esetében a nemteljesítéskor várható veszteség becslése során figyelembe kell venni a mögöttes portfolió várható nemteljesítési arányát is. 16

17 SZTENDERD MÓDSZER Közzétételi előírások: CRR 238. cikk c) pontja A Jelzálogbank a hitelkockázati kitettségek esetén a kockázattal súlyozott eszközértéket sztenderd módszerrel számítja ki. 17

18 A KOCKÁZATI SÚLYOK MEGHATÁROZÁSAKOR ALKALMAZOTTELISMERT KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ SZERVEZETEK Közzétételi előírások: CRR 444. cikk a)-c) pontja A Jelzálogbank az Európai Bankhatóság által kiadott standard megfeleltetést alkalmazza a hitelminőségi besorolások meghatározásakor. A sztenderd módszerben használatos külső minősítések a következő külső hitelminősítő intézetektől fogadhatók el: Standard and Poor s, Fitch és a Moody s. Az ügyfél- és kötelezettség minősítések rendszeresen, de legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 18

19 A KITETTSÉG ÉRTÉKEK Közzétételi előírások: CRR 444. cikk e) pontja Készpénz és Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett pénzeszközök Kereskedési célú származékos pénzügyi eszközök Egyéb átfogó jövedelemmel szemben valósan értékelt pénzügyi eszközök Hitelintézetekkel szembeni hitelek és előlegek Ügyfeleknek nyújtott hitelek és előlegek A hitelkockázati keret hatálya alá tartozik A partnerkockázati keret hatálya alá tartozik Az értékpapírosítási keret hatálya alá tartozik A piaci kockázati keret hatálya alá tartozik Nem tartozik tőkekövetelmény ek hatálya alá, vagy a tőkéből való levonás hatálya alá tartozik 2,299 2,299 2,299 1,144 1,144 1,144 12,597 12,597 12, ,51 131,51 131, Tárgyi eszközök Immateriális javak Adókövetelések Halasztott adókövetelések Egyéb eszközök Eszközök összesen 165, , , Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek - Kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek - Hitelintézetek által elhelyezett betétek A közzétett pénzügyi beszámolóban megadott könyv szerinti érték A prudenciális konszolidációból adódó könyv szerinti értékek A tételek könyv szerinti értéke -36,945-36,945-36,945-13,38-13,38-13,38-14,86-14,86-14,86 Adókötelezettségek Egyéb kötelezettségek Források összesen -155, , ,293 Anyavállalatra jutó saját tőke -1,278-1,278-1, táblázat: EU LI1 A számviteli és a prudenciális konszolidációs körök közötti eltérések és a pénzügyi beszámolóban szereplő kategóriák szabályozási célú kockázati kategóriáknak való megfeleltetése 19

20 ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS Közzétételi előírások: CRR 449. cikk A Jelzálogbank az értékpapírosítás módszerét nem alkalmazza, ezért az értékpapírosításra vonatkozóan tőkekövetelményt sem számít. 2

21 PIACI KOCKÁZAT ÉS KAMATLÁBKOCKÁZAT Közzétételi előírások: CRR 445 és 448. cikk Az Erste Hungary Csoport belső dokumentumaiban a piaci kockázat meghatározása olyan gazdasági veszteség, amely a piaci árak és az azokból származó paraméterek hátrányos változásai következtében jelentkezhet. Felosztható kamatlábkockázatra, hitelmarzs kockázatra, devizakockázatra, részvénykockázatra, árukockázatra és volatilitási kockázatra, valamint az ezekhez kapcsolódó kockázatokra. A JZB-ben az operáció jellegéből adódóan a fenti kockázatok közül egyedül a kamatkockázat a releváns. Az Operatív Irányító Testület (OIT), az Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO) és a Kockázatkezelési Bizottság feladata az JZB piaci kockázatainak, valamint a tőke és teljesítménymutatók nyomonkövetése. A piaci kockázatokkal kapcsolatos kockázatkezelést, monitoringot, valamint a vezetés számára történő folyamatos jelentéstételi kötelezettséget az JZB a Kockázatkezeléshez delegálta, amely egyben felelős az alábbi általános célkitűzésekért is: - váratlan veszteségek elkerülése és a Társaság tőkéjének védelme; - a piaci kockázat független kontrollja, vagyis a kockázatvállalási tevékenységekre objektív ellenőrzés és a kockázatkezelés hatékonyságának biztosítása; annak érdekében, hogy a kockázatok a Bank meghatározott kockázati hajlandóságán belül maradjanak, hogy a kockázatok koncentrációja elkerülhető legyen, és a kockázatok és megtérülési célok megfelelően kiegyensúlyozottak legyenek; - ahol piaci kockázatok azonosítása megtörtént, annak vizsgálata - amennyire lehetséges - hogy azok maradéktalanul és pontosan betáplálásra kerültek-e a kockázatkezelési rendszerekbe, és gondoskodás azok megfelelő korlátozásáról limitek és/vagy egyéb kontrollok útján, amennyiben szükséges; - a kockázatoknak a szabályozói tőkén keresztül történő kezelése és azok megállapítása a piaci kockázati kontroll keretrendszerének függvényében. A Kockázatkezelés riportjain keresztül az OIT és a Bizottságok feladata a piaci, kockázati limiteket folyamatosan figyelemmel kísérése, mind tőke, mind a teljesítménymutatók vonatkozásában. Kereskedési könyv A Társaság a tevékenységéből adódóan nem vezet kereskedési könyvet. Banki könyvi kamatkockázat A CRR rendelkezései kötelezik ahitelintézeteket a banki könyvük kamatlábkockázatának és a kockázat tőkekövetelményének számszerűsítésére. A normál üzletmenet során a Társaság a kibocsátott jelzáloglevelek és felvett hitelek, valamint a nyújtott refinanszírozási hitelek és egyéb kihelyezések (értékpapírok, betétek) átárazásából eredő kamatlábkockázatot vállal. A kamatkockázatok kezelésének alapvető eszköze kamatcsere ügyletek (IRS-ek) kötése. A Társaság belső dokumentumai egyértelműen tartalmazzák a feladatokat, felelősségi köröket és jogköröket a következőkre: - a potenciális kamatlábkockázat azonosítása, amely a mérleg és a banki tevékenységek várható alakulásából adódik; - kamatlábkockázat mérési rendszer kialakítása és karbantartása; - monitoring tevékenység és jelentéskészítés a kamatlábkockázati pozíciókra vonatkozóan, és - a kamatlábkockázati kitettségek kezelésére szolgáló stratégiák kialakítása és végrehajtása az Erste Csoport és a felügyeleti hatóságok iránymutatásai alapján. 21

22 A Társaság elkötelezett olyan kamatlábkockázat-kezelési folyamat alkalmazása mellett, amely kiterjedt, és minden releváns kérdéssel foglalkozik. Ezek érdekében a kockázatkezelési rendszer tartalmaz rövid távú profitorientált és hosszú távú, gazdasági értékorientált változókat egyaránt. Szervezet A Társaság kockázatvállalási hajlandósági nyilatkozata tartalmazza az alapvető kockázati mérőszámokat és az ezekhez kapcsolódó limiteket. Az eszköz-forrás menedzsment és a kamatlábkockázat kezelése terén a legfőbb döntéshozó testület az OIT, amit Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO) támogat. A Treasury és Tőkepiacok felelőssége a banki könyvi kamatkockázat menedzselése. A Kockázatkezelés felelőssége a kamatlábkockázat mérése és riportálása az ALCO felé. Ez a szervezeti felállás garantálja a kamatlábkockázat mérése, monitorozása és kontrollja függetlenségét a kamatlábkockázatot vállaló területektől. Kockázati típusok és mérési módszerek A banki könyv kamatlábkockázata általánosan a következő módon definiálható: a Társaság pénzügyi helyzetének, a kamatlábak nem várt, kedvezőtlen irányú elmozdulásából származó romlása, illetve az ilyen negatív következményeknek való kitettség. A pénzügyi helyzet romlása alapvetően két területen jelentkezhet: egyrészt a jövedelmezőséget, másrészt a Társaság gazdasági (üzleti) értékét érintheti. A kamatláb változások típusai és a kockázatnak kitett pozíciók jellege alapján a kockázatok hagyományosan négy kategóriába sorolhatók: - átárazódási kockázat; - báziskockázat; - hozamgörbe-kockázat; - opciós kockázat. A banki könyvben nyilvántartott pozíciókra vonatkozóan a fentiek közül általában az átárazódási (vagy újraárazási) kockázat jelenti a kamatlábkockázat leggyakoribb, és hatását tekintve legjelentősebb forrását. Kockázat mérése a banki könyvben A banki könyvi kamatkockázattal menedzsment szinten az OIT és az Eszköz-Forrás Bizottság (ALCO) foglalkozik. A Treasury és Tőkepiacok folyamatosan figyelemmel követi az JZB kamatkockázatát, emellett értékeli és minősíti is a Társaság kamatkockázati pozícióját. A banki könyv kamatlábkockázatának felmérésére az JZB a szimulációs módszert alkalmazza, amely a módszertanilag fejlettebb megoldások közé tartozik. A kamatlábkockázatnak való kitettség különféle aspektusait figyelembe veszi a Társaság, vagyis a szimuláció során a számításokat a hagyományosan az eszköz-forrás menedzsmenthez alkalmazott módszerrel végzi, ami azt jelenti, hogy - a nettó kamatjövedelem szimulációját (jövedelmi perspektíva) és - a cash-flow értékelését vagy a gazdasági érték szimulációját (gazdasági perspektíva) alkalmazza. Kockázat mérése és kontrollja Az JZB a banki könyvi kockázatok mérésére a QRM rendszert használja. Az aktuális portfólió, a kérdéses zárnap piaci adatai és a feltételezett jövőbeli portfólió-alakulások (volumen, marzsok, stb.) mind bekerülnek ebbe a rendszerbe. A rendszer méri a nyereség / veszteség hatását és a banki könyv pozícióinak piaci értékét. Az adatokat számla/termék struktúrába szervezi. A számlastruktúra megfelel 22

23 az IFRS mérleg struktúrájának, míg a termékstruktúra a csoportba tartozó termékek kamatlábbal kapcsolatos viselkedését mutatja. Kockázatok fedezése A kamatlábkockázat kezelésének főbb instrumentumai a kibocsátott jelzáloglevelek lejárati struktúrájának alakítása és kamatcsere ügyletek (IRS-ek), amelyekre a következő kockázati jellemzők hatnak: lejárat, kamatfizetés típusa, (fix vagy változó), átárazási dátumok és időszakok, valamint az a mutató, amelyhez az átárazás tartozik. Kamatlábkockázat jelentése A Társaság vezetése rendszeresen kap jelentéseket a banki könyv kamatlábkockázati kitettségének alakulásáról. Az ilyen jelentések segítségével a vezetés: - értékelheti az JZB teljes kamatlábkockázati kitettségének szintjét és trendjét; - ellenőrizheti a meghatározott kockázattűrési szintek betartását; - azonosíthatja a szabályzatban foglalt szinttől eltérő potenciális kockázati kitettséget; - megállapíthatja, hogy a Társaság rendelkezik-e elegendő tőkével az adott kamatlábkockázat vállalásához; - döntést hozhat a kamatlábkockázatról Likviditási kockázat A kockázatkezelés célkitűzései és alapelvei A likviditási kockázatot az JZB a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság alapelvei szerint határozza meg. Így, megkülönböztetünk: - piaci likviditási kockázatot, (vagyis annak kockázatát, hogy a Társaság nem tud lezárni egy pozíciót a piac nem megfelelő mélysége vagy a piac zavara miatt); - finanszírozási likviditási kockázatot, vagyis annak kockázatát, melynek bekövetkezése esetén az JZB nem lesz képes hatékonyan teljesíteni várt vagy váratlan kötelezettségeket jelenlegi vagy jövőbeli cash flow-ra és fedezetekre napi üzleti tevékenysége vagy a pénzügyi helyzete korlátozása nélkül, a likviditási kockázat finanszírozása tovább bontható: o fizetésképtelenség kockázatára és o strukturális likviditási kockázatra. Az előbbi annak rövidtávú kockázata, hogy jelenlegi vagy jövőbeli fizetési kötelezettségeket nem tud maradéktalanul, időben és gazdaságilag megfelelően teljesíteni, míg a strukturális likviditási kockázat a veszteségek hosszú távú kockázatát jelenti refinanszírozási költségek vagy a Társaság kibocsátói marzsainak változása miatt. Likviditási kockázatkezelési keretrendszer Az JZB-ben a likviditási kockázatkezelésért a Kockázatkezelés felelős. A likviditási stratégia kidolgozásának folyamata: - a Társaság Felügyelő Bizottsága tudomásul veszi a RAS-t, megkapja a Társaság kockázatkezelési jelentéseit, amelyekben szerepel a RAS alakulása és a likviditási kockázati profil; - meghatározza a likviditáskezelés stratégiai keretét, jóváhagyja az üzleti stratégiához megfelelő kockázattűrést, jóváhagyja a Társaság stratégiáját, szabályzatait és gyakorlatait a likviditási kockázat kockázattűrésnek megfelelő kezelésére vonatkozóan, és áttekinti a bank likviditásának alakulásáról szóló információkat; - az Eszköz-Forrás Bizottság a legmagasabb döntéshozó bizottság a likviditási kockázatkezelés szempontjait tekintve; jóváhagyja és felelősséget vállal a megbízható likviditási kockázatelemzési keretrendszer meghatározását és bevezetését illetően mindenfajta likviditási kockázat azonosítására, mérésére, monitorozására és ellenőrzésére ; - a likviditási mutatók havi változásai és a bank likviditási stratégiája a havi rendszerességgel 23

24 megrendezett ALCO ülésen kerül bemutatásra a felső vezetés felé Kockázat mérése és kontrollja Likviditásfedezeti arány (LCR) A CRR-ben és a hozzá kapcsolódó Delegated Act-ben meghatározott mutatókat a Társaság havi rendszerességgel monitorozza. A RAS irányelvei alapján az LCR mutatóra egy 15% szigorú limit szint lett megállapítva, ami kiegészítésre került egy 12% figyelmeztetési szinttel. A 218-as évben az JZB LCR mutatója % között ingadozott. Kockázatmérséklési módszerek és eszközök A likviditási kockázat ellenőrzésének és kezelésének általános standardjait a Társaság meghatározta, dokumentálta a vonatkozó belső iránymutatásokban, valamint folyamatosan felülvizsgálja és továbbfejleszti. A Társaság likviditási helyzete stabil, a kiáramlások a működés jellegéből adódóan jól tervezhetőek. A refinanszírozási tevékenység folyamatos fenntartásához, a lejáró állományok visszafieztéséhez, illetve a kamat és működési kiadásokhoz a likviditást a tevékenység jellegéből adódóan elsősorban a kötvénykibocsátások biztosítják, a kibocsátások között a megfelelő likviditás fenntartását az értékpapírokból és betétekből fennálló likviditási tartalék, illetve az Erste Bank Hungary Zrt. hitelkerete biztosítja. Partnerkockázati kitettség (439. cikk) A partnerkockázat a partnerekkel folytatott ügyeletek során jelentkező specifikus hitelezési kockázattípus, amely a pénzpiaci, illetve OTC ügyletek realizálásához és a mögöttes termékek kockázatához köthető. Az JZB a vizsgált időszakban pénzpiaci és OTC ügyleteket kizárólag anyabankjával, az Erste Bank Hungary Zrt.-vel kötött. A partner nemteljesítésének kockázatait ügyletek szintjén, valamint portfóliószinten monitorozza és ellenőrzi a Társaság. Az Erste Group rendelkezik csoportszintű valós idejű limitmonitorozó rendszerrel, amelyhez a Csoport társaságai online kapcsolódnak. A fel nem használt limitek rendelkezésre állását az ügylet végrehajtása előtt ellenőrizni kell. A partnerkockázatok kezelése során a Társaság a vonatkozó szabályzatokat és belső eljárásokat alkalmazza. Az JZB minden ügyletnél egyenként kiértékeli az adott ügyfélkitettséget és a partnerkockázatot. A partner nemteljesítésének kockázatait a Kockázatkezelés méri és monitorozza napi szinten. A partner nemteljesítésének kockázatát a Társaság figyelembe veszi a hitelezési kockázatokról szóló jelentésekben. A meglévő portfólióra monitoring tevékenységet és újraértékelést kell alkalmazni. A partner hitelkockázati limitjeit úgy állapítja meg a Társaság, hogy az egy ügyfél / ügyfélcsoport felé fennálló tényleges hitelezési kockázati kitettség ne haladja meg a jóváhagyott kockázati étvágyat. Belső tőkeallokáció és a hitelkeretek meghatározása partnerkockázati kitettséghez CRR 439. a) pontja A JZB-nek partnerkockázati kitettsége kizárólag az anyabankja, az Erste Bank Hungary Zrt.-vel szemben áll fenn. A CRR 113.cikk (6.) bekezdése alapján, mint egy csoporton belüli közös felügyelet alá tartozó intézmény a Társaság az anyabankjára a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján százalékos kockázati súlyt alkalmaz. 24