383 Jelentés az Országos Szlovák Önkormányzat pénzügyigazdasági. tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK. I. Részletes megállapítások

Átírás

1 383 Jelentés az Országos Szlovák Önkormányzat pénzügyigazdasági tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága 2. Az Önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége. 3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása. II. Összegző megállapítások, következtetések III. Javaslatok Az Országos Szlovák Önkormányzat ellenőrzésére az Országgyűlés 20/1997. (III. 19.) OGY. sz. határozata alapján az Állami Számvevőszék V-1008/1997. st. sz. vizsgálati programjának szempontjai szerint került sor. Az ellenőrzés célja: annak megállapítása, hogy ˇ az országos kisebbségi önkormányzat működési feltételrendszere hogyan alakult a vizsgált időszakban, ˇ a gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága mennyiben felel meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek, ˇ a feladatellátás során hogyan hasznosultak a központi költségvetésből származó erőforrások, ˇ mennyire biztosított a gazdálkodás, a pénzeszközök felhasználásának törvényessége és szabályszerűsége, a számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendeletek előírásainak betartása. A vizsgált időszak: január március 31. A helyszíni vizsgálat időpontja: március - április A helyszíni vizsgálati jelentésre az önkormányzat egyetértő észrevételt tett.

2 I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége, szabályozottsága Az Országos Szlovák Önkormányzat ( a továbbiakban: Önkormányzat) a Szlovák Szövetséggel való szoros kapcsolata révén is, megalakulása óta rendelkezik bizonyos információkkal a Magyarországon élő szlovákokról. Az információk azonban hiányosak, a szlovák kisebbség pontos számának, életkörülményeinek egyértelmű megállapítására nem elegendőek. Az jövőbeni feladatok minél célirányosabb meghatározása érdekében 1996-ban széleskörű kérdőíves felméréssel tettek kísérletet a szlovák kisebbség helyzetének, gondjainak megismerésére. A felmérés eredményeinek feldolgozása az ellenőrzés időszakában folyamatban volt. Az Önkormányzat kapcsolata a helyi kisebbségi önkormányzatokkal részben a teljes körű (53 önkormányzat) közgyűlési képviselet, másrészt az elnökség tagjainak (illetve az önkormányzati hivatal egyes munkatársainak) konkrét ügyek kapcsán történő személyes, gyakran helyszíni intézkedései, segítség-nyújtása következtében rendszeres. Időnként a helyi kisebbségi önkormányzatokat támogató regionális továbbképzéseket szerveznek. Segítséget nyújtanak pályázatok benyújtásához stb. Az Önkormányzat hatásköréről, szervezetéről (közgyűlés, elnökség, bizottságok, hivatal), a képviselők jogairól és kötelezettségeiről, a gazdálkodásáról, vagyonáról, költségvetéséről rendelkező Szervezeti és Működési Szabályzatot (SzMSz) az IX. 29-i közgyűlési jóváhagyás óta nem komplettírozták és nem aktualizálták. Az ellenőrzés időszakáig nem készült még el az SzMSz 14. pontjában, a szabályzat 2. sz. mellékleteként nevesített "közgyűlés feladat- és hatásköreinek jegyzéke", valamint a 15. pontban foglaltak szerint az átruházott feladat- és hatásköröket rögzítő "hatásköri jegyzék". A 17. pontban meghatározott "közgyűlés tagjainak névjegyzéke" sem alkotja szerves részét ("1 sz. melléklet") az SzMSz-nek. A Szabályzat szerint 6 bizottságot hoztak létre, köztük a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságot. A bizottságok feladat- és hatáskörére, működésére vonatkozóan az SzMSz meghatározásokat, utalást nem tartalmaz, azok önálló

3 dokumentumként rendelkezésre állnak. Az SzMSz 62. pontjában nem aktualizálták a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok körét. A feltüntetett 157/1992. (XII.4.) sz. Kormányrendeletet a 8/1996. (I.24.) sz. Kormányrendelet II.1-től hatályon kívül helyezte. Az SzMSz teljeskörűen rögzíti az át nem ruházható közgyűlési hatásköröket, köztük - a törvényi előírásoknak megfelelően - az éves költségvetés és zárszámadás jóváhagyását, a vagyonleltár megállapítását, a tulajdonosi jogok gyakorlását. Az SzMSz és egyéb belső utasitások a költségvetés, zárszámadás, illetve a vagyonleltár készítésére vonatkozó részletes szabályozásokat nem tartalmaznak. A törzsvagyoni kör nem került ezideig meghatározásra. Az Önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Nek tv.) meghatározott és a működésével, a döntések előkészítésével, valamint a végrehajtásával kapcsolatos szakmai és ügyviteli feladatok ellátására jogi személyiséggel nem rendelkező Hivatalt állított fel, melynek vezetőjét a közgyűlés jóváhagyásával az elnök nevezi ki négy évre. A közgyűlés a feladatok ellátására, a feladatellátásban való közreműködésre intézményt nem alapított. 2. Az Önkormányzat működésének, a gazdálkodás rendjének szabályszerűsége. Az Önkormányzat megalakulása óta a Magyarországi Szlovákok Szövetsége által a Főváros VI. kerületének önkormányzatától bérelt helyiségekben, a Szövetség bútorait és berendezési tárgyait használva, szűkös körülmények között folytatja tevékenységét. Az 1995-ben felkutatott; Budapest, XI., Fadrusz János u.11/a. sz. alatti ingatlan felújítása, átalakítása várhatóan a közeljövőben befejezéshez ér. Az ingatlan pinceszintet és a tetőteret is magában foglaló összes alapterülete meghaladja a Nek. törvényben az egyes országos kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása céljából rendelkezésre bocsátandó mértéket. A tetőtérben - saját költségvetésükből - szálláshelyet kívánnak kialakítani vidéki önkormányzati képviselők részére. Az ily módon kialakításra kerülő, törvényi kötelezettségen felüli hasznos alapterületet a kialakítási költségek fejében a törvényben meghatározott alapterülettel azonosan, bérleti díjfizetés nélkül kivánja az Önkormányzat használni. F. év március 6-án kelt levelükben ezügyben kérték a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének a Kincstári

4 Vagyoni Igazgatóságnál történő közbenjárását március második felében kapták kézhez a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Budapest-Pest megyei Kirendeltségtől a székház-biztosítással összefüggő u.n. "Üzemeltetési szerződés" tervezetet, melynek jelenlegi formájában számukra előnytelennek ítélik. A székházbiztosításról intézkedő törvény nem tartalmaz utalást az országos kisebbségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátott helyiségek berendezésére, felszerelésére vonatkozóan. Az Önkormányzat álláspontja szerint pénzügyi helyzetük nem teszi lehetővé az új helyen történő működésükhöz szükséges berendezési tárgyak, irodai felszerelések, gépek saját költségvetésből történő beszerzését. Ez év februárban a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökéhez írt, tételes árajánlatot tartalmazó levelükben e célra 11 millió forint támogatás-igényt jeleztek. Levelükre hivatalos választ még nem kaptak. A Nek. törvény 63.. (4). bekezdésében rögzített, 30 millió forint összegű egyszeri vagyonjuttatás jelentős késéssel megtörtént. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt (a továbbiakban: ÁPV Rt) augusztus 21-én kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot, miszerint az ÁPV Rt Igazgatósága április 24-én hozott határozatában hozzájárult ahhoz, hogy a hatáskörébe tartozó vagyon felett az állam tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Rt a tulajdonában lévő MOL Rt részvényekből ezer forint árfolyamértékű részvénycsomagot a Magyarországi Szlovák Országos Önkormányzatnak ellenérték nélkül ajánljon fel. Egyidejűleg aláírás céljából megküldték a részvények átadásáról szóló megállapodás-tervezetet. A megállapodás-tervezet rögzíti, hogy a MOL Rt-ben lévő törzsrészvényekből ezer forint névértékű részvényhányad kerül ellenérték nélkül átruházásra, az igazgatósági döntést megelőző hónap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagárának (a névértékre vetítve 170,2%) figyelembevételével. A megállapodás aláírása és a részvények átadása megtörtént. Az értékpapírokat február 17-én letéti kezelésre és megőrzésre átadták a CODEX Értéktár és Értékpapír Részvénytársaságnak. A gazdálkodás bonyolítását az Önkormányzat Hivatala végzi. A Hivatal belső szervezetét, alkalmazotti létszámát a közgyűlés május 24-i határozatával Ügyrendben állapította meg. A Hivatal ügyrendben meghatározott alkalmazotti létszáma - a hivatalvezetőn kívül - 7 fő. A gazdálkodásával összefüggő

5 feladatokat a főkönyvelő és a pénzügyi előadó végzik. Három szakreferens látja el a közgyűlés és a bizottságok számára, illetve az egyéb országos jellegű adminisztrációs feladatokat. További 1-1 fő titkárnő és gépkocsivezető áll alkalmazásban. A gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásához számítástechnikai háttérrel nem rendelkeznek. Az Önkormányzat a gazdálkodás folyamatát, illetve annak egyes részterületeit érintő szabályzatokat elkészítette. A magyarra is lefordított házipénztár kezelési szabályzatot, a számlarendet és a számlatükröt már az évben lefolytatott számvevőszéki vizsgálat is minősítette, több vonatkozásban pontosításokat, kiegészítéseket tartott szükségesnek. Az Önkormányzat a javasolt pontosításokat, kiegészítéseket nem eszközölte, így a hiányosságok jelenleg is fennállnak. A megfelelő gazdálkodás folytatásához szükséges szabályzatok bizonyos körével nem rendelkeznek. Az Önkormányzat az ellenőrzés számára nem mutatott be a korábbi számvevőszéki vizsgálat jelentésének közgyűlési megtárgyalása alapján készült határozatot. A közgyűlés május 24-én fogadta el a Hivatal Ügyrendjét, amely az ellátandó feladatokat az egyes munkakörökre vonatkozóan körvonalazottan, utalásszerűen tartalmazza. Nem részletezi a munkafolyamatokat, a feladatellátás kapcsolódási pontjait. A gazdálkodással összefüggő, az ellenőrzés részére külön kérésre magyarra lefordított, és évi közgyűlési határozatok szakszerűek, az előterjesztés ismerete nélkül is megfelelő tájékoztatást nyújtanak az érintett döntés leglényegesebb számszaki adatairól (költségvetés, illetve a költségvetési beszámoló főösszege, stb.) tartalmazzák a határidőket, a felelős megnevezésével. (Az önkormányzat közgyűlése február 21-i ülésén úgy határozott, hogy írásos anyagait a jövőben két nyelven - szlovákul és magyarul - készíti elő.) A pénzügyi vonzatú határozatok egyértelmű megítéléséhez azonban az ellenőrzésnek valamennyi, elfogadott előterjesztést is ismernie kellene. A vizsgálat számára magyar nyelven bemutatott költségvetési-, illetve költségvetési beszámoló - előterjesztésekről hiányzik a készítés dátuma, a vonatkozó testületi ülés feltüntetése, az előterjesztő aláírása. A gazdálkodási folyamatokat, s különösen a számviteli kérdéseket rendező szabályzatok hiányosságait egyfelől a gazdálkodásukra vonatkozó, jelenleg sem konzisztens rendszert alkotó jogszabályok körével, azok értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságuk, másrészt a könyvvezetés során tapasztalt hiányosságok eredményezik.

6 A gazdálkodási jogkörök egy részét a házipénztár kezelési szabályzata rögzíti. Az utalványozást az elnök, távollétében az elnökhelyettes látja el. A pénztár ellenőrzése a hivatalvezető feladata. A szabályzat hiányossága, hogy ezt csak beosztásra és nem személyre (névre) szólóan határozza meg. A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét nem szabályozták. Az Önkormányzat ezideig alapfeladatán túlmenően vállalkozási tevékenységet nem folytatott, s vállalkozásban sem vettek részt. 3. A beszámolási kötelezettség teljesítése, a költségvetés készítése és végrehajtása. A pénzügyi folyamatok számviteli regisztrálására kettős könyvvitelt vezetnek. A számviteli elszámolás manuális - kézi - módszerrel történik. A könyvelési eseményeket három naplóban (bank, pénztár, vegyes) rögzítik és negyedévente készítenek főkönyvi kivonatot. A könyvelési rendszer áttekintése során tapasztaltuk, hogy a pályázati jellegű bevételeket nem a bevételek között a 9-es számlaosztályban, hanem elszámolásig a 4-es számlaosztályban tartják nyilván. Az évi beszámolási kötelezettségének az Önkormányzat eleget tett. Az év utolsó napján a jogszabályi előírások alapján egyszerűsített éves beszámolót készített, mely mérlegből és eredmény-kimutatásból áll. Az december 31-ei mérleget, - melynek végösszege ezer forint - az egyes főkönyvi számlákhoz kapcsolódó konkrét zárlati munkák elvégzését követően a főkönyvi kivonat alapján állították össze. A mérleg, eszközök és források sorait évvégén külön leltárral nem támasztották alá, de a mérleg tételek az ellenőrzés megállapításai alapján a valóságnak megfelelnek. Az évi zárszámadást elkészítették, azt a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság megtárgyalta, elfogadásra javasolta. Az önkormányzat elnöke által beterjesztett beszámolót a közgyűlés május 24-én tárgyalta és 1. sz. határozatával ezer forint bevételi és ezer forint kiadási főösszeggel elfogadta. A gazdálkodás eredményeképpen keletkezett ezer forint pénzmaradvány felhasználásáról is döntöttek, melyet évben eszközbeszerzésre kívántak fordítani. Az ellenőrzés megállapítása szerint a bevételek és kiadások különbözete az ezer forint, amely nem teljes körűen szabad pénzmaradvány, hanem ezer forint pályázati pénzösszeget is tartalmaz, melynek felhasználása feladathoz

7 kötött, 562 ezer forint pedig (mérleg szerint) befizetési kötelezettség. A számszaki beszámolót alátámasztó szöveges értékelés alapján megállapítható, hogy a bevételek elegendő fedezetet nyújtottak az Önkormányzat 9 hónapos működésére. A gazdálkodásra rányomta bélyegét, hogy az Önkormányzat nem rendelkezik székházzal, ezért az önkormányzati hivatal elhelyezéséért jelentős mértékű Ft - bérleti díjat kellett fizetni. Az Önkormányzat - szerény mértékben - támogatta a szlovák kisebbségi önkormányzatokat, egyesületeket, illetve intézményeket. (1.365 ezer forint). Az évi költségvetési javaslatot a hivatal vezetője állította össze. A bevételeket az akkor már ismert támogatások (1996. évi központi támogatás) és egyéb bevételek, továbbá az évi pénzmaradványt is figyelembe véve tervezték. A kiadási előirányzatok megállapítása során mérlegelték a működés szükségletét, a korábbi kötelezettségek pénzigényét. Ennek alapján tervezett bevételeik főösszege ezer forint a következők szerint: Bevételek ezer forint % évi pénzmaradvány , évi közp. támogatás ,0 Tervezett pályázati összeg 318 1,0 Saját bevétel 810 2,4 Összesen: ,0 A rendelkezésre álló forrásokból elsősorban a működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását vették figyelembe és kiadásokat működési, felhalmozási kiadásokra, továbbá támogatásokra bontva mutatták be a testületnek. A működési kiadásokban a bérjellegű kiadásokat és ehhez kapcsolódó járulékokat, valamint a dologi kiadásokat további bontásban is bemutatták. A közgyűlés elé terjesztették a testületi és bizottsági tagok tiszteletdíjáról készült részletezést is. Felhalmozási kiadásaikra előirányzott összegből gépkocsi vásárlást terveztek. Az ellenőrzés megállapította, hogy a tervezés során a meghatározott feladatra költhető pályázati maradványt nem a megfelelő helyre tervezték vissza. Igy kiadási tervük irreális. Az Önkormányzat elnöke az évi költségvetést május 24-én terjesztette a közgyűlés elé, melyet az a 8. sz. határozatával ezer forint bevételi és kiadási főösszeggel elfogadott. Az Önkormányzat bevételei év közben az elnyert pályázati összegek miatt jelentősen megnövekedtek, mellyel az eredeti

8 tervet nem módosították évi feladataik ellátására az előző évi pénzmaradvánnyal (13,1%), az évi költségvetési támogatással (62,9%), pályázatok utján elnyert pénzeszközökkel (20,5%), naptár értékesítésből származó bevétellel (0,5%), bérleti díj térítéssel (1%) és egyéb bevétellel rendelkeztek (2%). A költségvetési támogatás ezer forintos összege az évi költségvetési törvény módosításában került konkrétan meghatározásra. A támogatás havonta jelent meg az Önkormányzat számláján. A pályázati pénzek egy kivételével II. félévében júliustól decemberig bezárólag megérkeztek az Önkormányzat számlájára. A céltámogatásokat - pályázat alapján - a szerződésekben rögzített feltételek mellett nyújtották a pályáztatók. A szerződésekben előírt szakmai és pénzügyi elszámolási kötelezettségüknek eleget tettek. A támogatás felhasználásáról készített nyilvántartás azonban nem egyezik meg a főkönyvi könyvelés alapján kimutatható összeggel. A rendelkezésre álló pénzeszközöket a pályázati összegeken kívül - mivel azokat konkrét feladathoz rendelték - elsősorban a szervezet működésének kiadásaira fordították. Az évi tervezett és tényleges kiadásaikat a 2. sz. mellékletben mutatjuk be. Összességében a működési kiadások a tervezetten belül maradtak (98,4%). A személyi kiadásoknál kis mértékű (6,2%) túllépés jelentkezik abból adódóan, hogy a költségvetésben a dologi kiadások között tervezték a később személyi juttatásként elszámolt összegeket. A dologi kiadásokon belül az üzemeltetés, szolgáltatások díjai 5,8%, a postai, távközlési díjak 2,8%, a belföldi és külföldi kiküldetés összegei 3,3% részarányt képviselnek. Felhalmozási kiadásaik összege ezer forint, ez az eredetileg tervezett személygépkocsi beszerzési költsége. Támogatásra ezer forintot költöttek a tervezett ezer forinttal szemben, melyet az elnöki keretből egészítettek ki. Egyéb kiadás soron a pályázat útján elnyert pénzeszközök felhasználása jelentkezik. Az ellenőrzés megállapította, hogy a zárszámadásban bemutatott évi kiadások eltérnek a ténylegesen lekönyvelt összegektől. Így a testület által jóváhagyott pénzmaradvány nem a valós összeget tartalmazza. A ezer forint pénzkészletet ezer forint befizetési kötelezettség terheli, így a tényleges maradvány számításunk szerint ezer forint.

9 1997. febr. 21-én fogadta el a közgyűlés az Önkormányzat évi költségvetését ezer forint összegben, melynek szerkezete megegyezik az évivel. Az évi költségvetési támogatáson kívül az évi pénzmaradványt tervezték vissza felhasználásra. Az előzőekben említett eltérések miatt az évi költségvetési tervben a pénzmaradványt tévesen állapították meg. Az Önkormányzat évi költségvetés összeállításánál a takarékos gazdálkodásra törekedett, mivel az új székház berendezéseivel kapcsolatos kiadásaikat szeretnék elsősorban biztosítani. Nem terveztek támogatási keretet a helyi kisebbségi önkormányzatok számára sem. (Erre a kérdésre az I. félévi gazdálkodás értékelése után térnek vissza). A képviselők tiszteletdíját sem emelték, mert figyelembe vették, hogy évben a társadalombiztosítási jogszabályok változásából eredő 39%-os járulékfizetési kötelezettség többletkiadást eredményez. A gazdálkodást és számviteli rendszert értékelve megállapítható, hogy az Önkormányzat egészére vonatkozó gazdálkodási szabályzatot nem készítettek. Ugyanakkor rendelkeznek a gazdálkodás egyes részterületeit lefedő szabályzatokkal (számlarend, számlatükör, pénzkezelési szabályzat). Ezen szabályzatok kiegészítése, aktualizálása szükséges. Az 1995-ben elkészített számlarend a jogszabályi módosításokat és abból adódó változásokat nem követte. A számviteli politika nincs írásban rögzítve, a főkönyvi könyvelés alátámasztását szolgáló számviteli analitika rendszerét sem alakították ki teljeskörűen. A leltározással és a selejtezéssel kapcsolatos szabályozás nagyvonalú, kiegészítése szintén szükséges. Bizonylati szabályzattal nem rendelkeznek. A hivatal egészére vonatkozóan szabályozni kellene a pénzgazdálkodási jogköröket (kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés rendjét). A pénzkezelési szabályzat előírásait is néhány helyen módosítani szükséges, az előző fejezetekben leírtak szerint. A bizonylati és okmányfegyelem betartását évben 2 havi könyvelési bizonylat tételes felülvizsgálatával ellenőriztük. Tapasztalataink szerint a pénztárbizonylatok esetében az utalványozás és az ellenjegyzés megtörtént. Az okmányfegyelem kisebb formai hiányosságok ellenére összességében megfelelő volt. A kötelezettségvállalásaikról nyilvántartást nem vezettek.

10 1996. év elején azonban pénzmaradvánnyal rendelkeztek, így kötelezettségvállalásaik fedezete az év kezdetétől biztosított volt. Felhalmozási kiadásokra a testületi döntésnek megfelelően 2 millió forintot fordítottak. Az Önkormányzat pénzeszközeiből december 31-én ING Banknál 3 millió forint pénzbefektetésük volt. Az alapszabályban előírtak szerint létrehozták a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. Tevékenységét, feladatát meghatározták. A Bizottság feladatellátásáról készített és a jelen vizsgálathoz bemutatott dokumentumok a költségvetéshez, zárszámadáshoz kapcsolódnak. II. Összegző megállapítások, következtetések Az Országos Szlovák Önkormányzat működési feltételrendszere a két számvevőszéki ellenőrzés közötti időszakban gyakorlatilag nem változott. Az Önkormányzat végleges elhelyezését szolgáló irodaingatlan átvételére ez idáig nem került sor. A közeljövőben várható használatbavételt követően a tényleges elhelyezkedést a bútorozottság és egyéb eszközökkel történő felszereltség hiánya késleltetheti. A vagyonjuttatás is megtörtént. A gazdálkodás szabályozottsága, különösen a számviteli szabályozottság hiányos, mely csak részben vezethető vissza a jogszabályi rendezettség hiányosságaira. A szervezettség hiányosságai az elégtelen létszámellátottsággal függnek össze. A feladatellátás, ezen belül a gazdálkodás feltételrendszerét biztosították. A könyvvezetés és a beszámoltatás eltérő szempontrendszere miatt a vizsgált évek gazdasági folyamatainak bemutatása nem felelt meg a valóságnak. Az adatszolgáltatás pontatlansága az ellenőrzési munkát nagy mértékben nehezítette. A feltárt hiányosságok nem veszélyeztették a gazdálkodás biztonságát, a hibák kijavításával a működés szabályszerűbbé tehető. III. Javaslatok Az önkormányzat a jelentést soron következő ülésén tárgyalta meg, az alábbi javaslatainkra tegyen intézkedéseket: 1. A működéssel, az operatív gazdálkodással összefüggő szabályzatokat aktualizálják, a hiányosságokat pótolják, annak érdekében, hogy azok a mindenkori jogszabályi előírásoknak, a működés sajátosságainak egyaránt megfeleljenek. (Pl. SzMSz.

11 leltározási, selejtezési, bizonylati szabályzat, számlarend, gazdálkodási jogkörök gyakorlása.) 2. Szervezzék meg az ellenőrzési rendszerüket, s biztosítsák annak a belső szabályozottságnak megfelelő hatékony működését.