COflEPJKAHHE A LAPBAN MEGJELENT TANULMÁNYOK SZERZŐI:

Átírás

1 SZETI LAPOK WLYAMA

2 T A R T A L O M : Bogár István: Erdőfeltárásunk helyzete 217 Pankotay Gábor: A fogatos faanyagmozgatás fejlesztésének szempontjai 221 Hajak. Gyula: Az erdei utak fenntartása 227 Németh Károly: Erdőfeltárási alapterv készítése a Börzsöny hegységben 235 Herpai Imre Horváth Sándor: A jásti erdei útépítés 240 Cornldes György Szilágyi József Nagy Sándor: Kohósalak és mész alkalmazása a simonfa-töröcskei erdei út építéséhez 244 Jáhn Ferenc: Könnyűburkolatú felépítmény a berva-mészvölgyi úton 248 Kelecsényi László: Felépítménykészitési tapasztalatok a kisinóc-érsektisztási úton Krassdy János: A Galgamácsa-kasténykerti útfelújítás 255 Szodiridt István: A Vendvidék erdőtípusai 258 Címkép: Anyagszállítás szórt kőalapú felépítményhez Pilisi Állami Erdőgazdaság (Michalovszky István felvétele) Hátlapon: Gyűjtőútépítés nehéz hegyvidéki terepen Pilisi Állami Erdőgazdaság (Michalovszky István felvétele) COflEPJKAHHE MutmeaH Eoaap : nojiowehhe OTHocHTcnbHO oőcneaobahhh jieca 217 Faöop TlaHKomau : O pa3bn H ryweboíi nepeb03kn ApeBecHHU 221 JXbtona XaüaK : CoaepwaHne B nopnflke jiechbix nopor 227 Kapoü HeMem : M3roTOBjieHne OCHOBHOTO njiaha oscnenobahhh jieca B BépweHbCKux ropax 235 Mjupe Xepnau, Ulandop Xopeam : CTponTejibCTBo JUIITCKOÜ jiechoü noporh 240 JJbepdb KopHudem, Hooicetfi Cunadu, Úlandop Hadb : nphmehehhe flomehhoro iunana H H3Becrn nph CTpoHxeJibCTBe uihmondia-tepcmkeilckoh JiecHoü AoporH 244 <PepeHU Hh : JlerKoe nokpbirae nononia BepBa MecBiiJibnCKOü floporh 248 JlacAO Kenenenbu : OnbiTa no npurotobjiehhio nokpbrrne na KHiuHHou-apmeKTHCTaujcKoft flopore Khoiu Kpammau : PeKOHCTpyKUMH AoporH B napke TajiraMaMCKoro 3aMKa 256 Mmmean Cod@pudm: Tnnbi jiecob B paííohe BeHfla 258 3arnaBHbiK PHCYHOK : Tpancnopm Mamepua/ia k KaMmHoü nocmpoüke (ríhjihuickmh JIecxo3) Ha oőopote : CmpoumeAbcmeo cöopnoü nechoü dopoeu e mpydnom eopucmom paüone (PIH^HUJCKHÍÍ Jlecxos) S O M M A I R E : Bogár I.: La situation de la dcsserte routiére des foréts en Hongrie 217 I'ankotai G.; Vidange et transport fores'.ier par attelages quelques aspeels de leur développement 2,'il Hajak Gy.: Entretlen des routes forestiéres 227 Németh K.: Plan fondamental de dcsserte routiére pour les moits Börzsöny 235 Herpai I. Horváth S.: Construction d'une route forestiére á Jást 240 Cornides Gy. Szilágyi J. Nagy S.: Emploi de scories de chaudiére et de chaux á la construction de la route forestiére Simonfa-Töröcske 244 Jáhn F.: Superstructure á revétement légér sur la route Berva-Mészvölgy 248 Kelecsényi L.: Expérlences des constructions de superstructure á la route Kisinóc-Érsektisztás SB Szodiridt J.: Les types des foréts dans la région vends 258 En couverture: Transport de matériaux de plerre pour la superstructure a base dlspersée (Economie Forestiére Pilis, photo Michalovszky) En reverse: Construction d'une route de collection sur terrain accidenté (Economie Forestiére Pilis, photo Michalovszky) A LAPBAN MEGJELENT TANULMÁNYOK SZERZŐI: Bogár István főmérnök, OEF, Budapest Cornides György főmérnök, ERDŐTERV Budapest Hajak Gyula főmérnök, OEF, Budapest, Herpai Imre adjunktus, Erdőmérnöki Főiskola, Sopron Horváth Sándor, a Pilisi Ali. Erdőgazdaság mélyépítési előadója, Esztergom Jáhn Ferenc, a Nyugatbükki Áll. Erdőgazdaság műszaki csoportvezetője, Eger Kelecsényi László, a Börzsönyi Áll. Erdőgazdaság műszaki csoportvezetője, Vác Krassay János, a Gödöllői Áll Erdőgazdaság műszaki csoportvezetője, Gödöllő Nagy Sándor, a Középsomogyi Áll. Erdőgazdaság mélyépítési előadója, Kaposvár Németh Károly tervező mérnök, ERDŐTERV, Budapest, Pankotay Gábor docens, Erdőmérnöki Főiskola, Sopron Szilágyi József, a Középsomogyi Áll. Erdőgazdaság műszaki csoportvezetője, Kaposvár Szodfridt István tudományos munkatárs, ERTI, Budapest.

3 Erdőfeltárásunk helyzete BOGÁÉ ISTVÁN Az erdei utak igazában erek, amelyekben gazdasági értelmezésben az erdő élete áramlik. Segítségükkel, és egyedül az ő segítségükkel halad előre a belterjes erdőgazdálkodás és válik lehetővé a legtávolabbi hegységi erdők elérése. Az erdő feltárása nélkül sem az ápolás, sem a védelem, sem pedig az állományok szakszerű nevelése nem képzelhető él." B a v i e r J. B. ismert svájci erdész 1949-ben tette ezt a megállapítást az erdőfeltárás jelentőségéről a Schöner Wald in treuer Hand című könyvében. Az erdőfeltárás az erdőgazdálkodási tevékenység minden egyes területére kedvező hatással van. Megteremti az erdei munkák korszerű végzésének, valamint a belterjes erdőgazdálkodás lehetőségének alapjait. Az erdőfeltárás fontosságát ma már nem kell bizonygatni. Az OEF erdőfeltárási szakosztálya az erdőfeltárási szakkérdések és problémák tisztázásával társadalmi segítségnyújtásra hivatva eddigi hiányosságot kíván pótolni Az Erdő önálló erdőfeltárási lapszámának megjelentetésével. Célja az, hogy összefoglalja a feltárás területén a 3 éves terv időszakában elért eredményeket és ezek tanulságaival célkitűzéseink elérését biztosítsa. Erdőfeltárás alatt az erdőterületek valamilyen építési berendezéssel úttal, vasúttal, kötélpályával kialakított állandó jellegű közlekedés-hálózatát ertjük. Célja a nehezen elérhető területek megközelíthetőségének biztosítása, hogy az ott folyó, elsősorban fahasználati és erdőművelési munkák időben és szakszerűen elvégezhetők legyenek. Az erdőfeltárás korszerű módja hazai viszonyaink között általában a megfelelő sűrűségű úthálózat kiépítése. Vonatkozik ez elsősorban a hegyvidéki erdőterületeinkre. Erdőfeltárás szempontjából mint meglevő adottságok számításba jönnek hazánkban még az erdei vasutak, valamint kisebb mértékben a hajózásra alkalmas vizek és holtágak. Az erdei vasutak leginkább a síkvidéki erdőknek, valamint a Duna és Tisza árterületeinek, a Hanság erdősítésre kijelölt területeinek feltárásához lesznek majd alkalmazhatók. Az erdei úthálózat kiépítésével biztosítani lehet egyrészt a korszerű közelítési módok bevezetését, másrészt a rugalmas gépkocsiközlekedést, a gépi anyagmozgatást. Erdei útjainkat ezért a gépjárműforgalomnak megfelelően kell kiépíteni. Fennáll azonban a kérdés, milyen kivitelezéssel készüljenek az erdei utak? Olcsóbb építés mellett foglaljunk-e állást, amikor azonban magasabb fenntartási költségekkel, továbbá időszakos használattal kell számolnunk, vagy magasabb építési, de kisebb fenntartási költségekkel időjárástól függetlenített szállítási lehetőségeket teremtsünk-e? Mindkét szemléletnek megvan az előnye és hátránya, a válasz ma már kialakultnak tekinthető. Hozzájárultak ehhez az erdőfeltárást előkészítő tájegységi erdőfeltárási alaptervek eredményei, de maga as élet is a feltárási munkák fejlődése során.

4 Az éveket magábafoglaló 3 éves tervidőszak során távlati feltárási terveinknek megfelelően a feltárt terület, fatömeg nagyságához és a fülledékeny anyag előfordulásához alkalmazkodóan háromféle úttípus szerepelt megvalósított feltáró létesítményeink között. Föfeltáró, I. o. erdei utak. Időjárási viszonyoktól függetlenül használható pályák, a feltáró hálózat főütőerei. Makadám rendszerű kőpályás felépítménnyel vagy azzal egyenlő használhatóságú bitumenes pályaszerkezettel rendelkeznek a jövőben. A tervszerű erdőfeltárási munkák megindulásától, 1949-től kezdve épülnek. Feltáró; II. o. erdei utak. Rendkívüli időjárás viszonyoktól hirtelen hóolvadástói, erős talaj átázásoktól eltekintve állandó jelleggel használható szállító pályák. Különböző talajstabilizációkkal, vagy könnyű burkolattal, minden esetben vízzáró bitumenes záróréteggel építendők. A feltárási munkák gazdaságosabbá tétele érdekében 1959 óta épülnek. Gyűjtő, III. o. erdei utak. Időjárástól függően használható pályák, az általai szerint egyszerű földutak, esetenként helyi anyagokkal (kő, sóder, homok) javítva. Az erdőfeltárás meggyorsítása érdekében a már kiépített feltáró 'vonalakhoz csatlakozóan 1957 óta épülnek. Szélsőséges talajadottságok természetesen különleges megoldásokat kívánhatnak meg. Feltáró, II. o. erdei utak jóformán minden burkolat nélküli kivitelezése is elképzelhető sziklás hegyoldalban, vagy kavics-homokterületeken. Szükség lehet viszont Zala és Somogy bükkálloimányainak nehéz agyagtalajain épülő III. o. gyűjtőutaknak helyi anyagokkal való stabilizálására is. Az erdőterületek további, helyi adottságok szerinti időszakos feltárására a vágástéri utak szolgálnak. Ezek nem állandó jellegűek és termelési, üzemi forrásokból valósítjuk meg. Ilyen vágástéri feltárás jelenleg a Bükk-hegység jávorkúti kísérleti területén látható az ERTI és a Keletbükki Állami Erdőgazdaság kezdeményezésében. Erdei rakodók a III II. o., illetve III I. o. erdei utak csatlakozó pontjaihoz, vagy azokhoz közel megfelelő terepalakulás mellett alakítandók ki. A feitáróhálózatot a jövőben a várható forgalomhoz alkalmazkodóan a fentilétesítményekkel alakítjuk ki. Az utóbbi évek beruházásai során már ilyenek megvalósítását kezdtük meg. Szaklapjaink és erdőgazdálkodásunk statisztikai adatai az 1958 évig elért feltárási eredményekről tájékoztatást adnak. Az erdőterületek feltártságát azóta a hároméves terv tényszámai tükrözik (1. táblázat). 4 3 íves terv erdsfeltárási eredményei 1. TÁBLÁZAT Feltáró vonal Építés km hosszban alépítmény felépítmény alépítmény felépítmény alépítmény felépítmény Jelenlegi összes feltáró vonal km Főfeltáró, I. o. erdei út.. 22,4 48,7 10,5 22,9 12,0 18,5 Feltáró, II. o. erdei út 11,3 14,9 19,9 24,3 643,9 Gyűjtő, II. o. erdei út 94,8 61,8 37,2 960,3 Erdei vasút 9,1 11,4 4,1 630,9 Megjegyzés : A feltártsaghoz a felépítménnyel rendelkező állami közúthálózatból mintegy 500 km hosszat vehetünk figyelembe.

5 A mintegy 1,2 millió ha összes erdőterületre vonatkozó feltártság gyűjtőutak nélkül, csak a szilárd burkolatú pályák figyelembevételével 1,5 fm/ha, az összes feltáró vonalat beszámítva pedig 2,3 fm/ha. A feltártság jelenlegi foka tehát igen alacsony, hiszen az adatok alapján az átlagos közelítési távolság elméletileg 2 km-hez áll közel, még kétoldali közelítés feltételezésével is. Régi feltáró vonalaink nagyabb része és az új feltárási munkák hegyvidéki erdőterületeinkre esnek, így a faanyagmozgatás során legnagyobb feladatot adó nehezebb terepalakulatok feltártsága számszerűen valamivel kedvezőbb az országos átlagnál. De még ezeknek az erdőterületeknek a feltártsága is messze elmarad attól az utsűrűségtől, ami alapul szolgálhatna az erdőgazdálkodás belterjességéhez, az erdei munkák korszerű elvégzéséhez. Ezért a hegyvidéki erdőgazdaságok feltárására még hosszú ideig komoly erőfeszítéseket kell tennünk. Erdőfeltárásunk helyzetének ismertetése során az 1. táblázat adatai csak sejtetik, de nem tükrözik hűen a minőségi fejlődést. A feltárás ma már mindenki közös ügye. Megvalósításában az OEF irányításával és az Erdőmérnöki Főiskola erdészeti szállítástani tanszékének közreműködésével a tervezést végző Erdőgazdasági Tervező Iroda (ERDŐTERV) és a kivitelezést házilagosan végrehajtó állami erdőgazdaságok teljes összhangban dolgoznak együtt. A műszaki erők ilyen összefogása az utóbbi évek jelentős eredménye és a jövő muinkasikerének záloga. Az erdőfeltárás tervezésében a kellő műszaki színvonal tartásán túl. alapvető kérdéssé vált a gazdaságossági és távlati tervezés, különösen 1958 óta," amióta a beruházási hitelkeretek gazdaságos felhasználása előtérbe került. Az ERDŐTERV fokozatosan tisztázta a tervezési munka elvi kérdéseit és meghatározta a távlati feltárási tervek kidolgozásainak és összeállításának gyakorlati rendszerét. így 1955 óta az önálló erdőgazdasági tájegységekre erdőfeltárási alaptervek készülnek ós ezek szolgálnak minden feltárási munka alapjául. A nagyobb feltáró létesítmények műszaki tervezését az OEF központi tervező szerve, az ERDŐTERV végzi. Kisebb létesítmények rövidebb gyűjtőutak terveit az erdőgazdaságok maguk készítik. Hegyvidéki, legnehezebb terepviszonyaink műszaki problémáinak gazdaságos és az erdőgazdálkodási igényeknek legmegfelelőbb kielégítésére begyakorlott tervező mérnökök mindkét helyen rendelkezésre állnak. A feltárás kivitelezését 1961 évben a beruházó erdőgazdaságok már teljes egészében házilagos építkezések keretén belül végzik. A házilagos építkezéshez a saját építőipari vállalatunkat felváltó É. M. vállalatok kivitelezéseinek az erdőgazdálkodásra nézve kedvezőtlen eredményei vezettek bennünket. Az erdei útépítés sajátos és az általános építőipar részéről célszerűen el nem látható feladat; Bebizonyosodott, hogy mind az erdőgazdaságok, mind az építőipar szempontjából a házilagos kivitelezés a gazdaságos. A létesítmény adta előnyökön az erdőgazdaságok számára még egyéb fontos előnyökkel is jár, mint amilyen pl. a többcélú erdőgazdasági gépek teljes kihasználása, erdei munkások állandó foglalkoztatottságának biztosítása, az építés ütemének és a fahasználati munkának összhangba hozása stb. Az erdőgazdaságokat a házilagos kivitelezésre alkalmassá a többcélú erdőgazdasági gépeknek útépítő adapterekkel való ellátása, valamint az építési feladatoknak a súlypontjában szétosztott, ismételten beszerzett útépítő géppark felfuttatása tette (2. táblázat). A földmunkák gépesítését az Sz 80 és Sz 100 erőgépeknek tolólemezzel való felszerelése jelentette. Ez nagy lendületet adott a feltárás fokozásához. Az úthengerek, Dikó és MÁVAG kompresszorok, kőtörők lehetővé tették az elma-

6 Vtépítíí gépállomány felfutása a 3 éves tervben 2. táblázat Gépállomány Dózer Sz-80 Sz-100 Grader D-241 Kőtörő II. és IV. f'thenger 6 13 to Kompresszor Gumihenger 5 7 to Talajmaró I. 1-én I. 1-én I. 1-én I. 1-én o : Földszállító gépeket (Dömper 13 db, billenőplatós gépkocsi 8 db) a táblázatban nem tün Megjegyzés tettük fel. radt felépítményi munkák meggyorsítását, így a burkolatépítés fokozásával az alépítmény építés előrefutását a legutóbbi években felszámoltuk. Talajmarók (pulvimixer), gumihengerek, KPM-től bérbevett bitumenszóró kocsik a fel építményépítési technológiák korszerűsítését tették lehetővé ig a feltáró hálózat főútvonalait egyöntetűen vízzel töltött makadám rendszerű, 0,32 0,35 m tömör vastagságú pályaburkolattal építettük. Ez nagy építési költségeivel lassította a feltárási munka ütemét, ugyanakkor a gépkocsik és vontatók gumitömlős forgalma az útpályát gyorsan tönkretette és nagy fenntartási költségek váltak szükségessé. Ezért szükséges, hogy az ilyen utakkal azonos teherbírású, de bitumenes záróréteggel ellátott erdei főfeltáró utakat építsünk. Az erdei utak felépítményi szerkezetének gazdaságos kivitelezéséhez és új, korszerű technológiák bevezetéséhez alapvető feltétel az al- és felépítménynek más-más években történő építése. Ez módot ad a talajszerkezet behatóbb megismerésére és ezen keresztül a felépítmény megfelelő méretezésére. Ma már az erdei útépítéseink során a különböző talajstabilizációkkal és az ún. könnyűburkolattal készült pályaszerkezetekkel is találkozunk. Ezek első évei pozitív eredmények mellett negatívumokat is hoztak. A következő évek feladata az erdők sajátságos viszonyai között megtalálni az útépítés számára a kivitelezés műszaki minimumát. Az Erdőmérnöki Főiskola erdészeti szállítástani tanszéke talajmechanikai vizsgálatok elvégzésével és új pályaburkolatszerkezetek meghatározásával nemcsak a tervezés, hanem a kivitelezés munkájában is hatékonyan szerepet vállal. Az erdei útépítések korszerűsítését kutató munkássága révén tudományos megalapozottsággal támogatja. Mindezek eredményeként a feltárás átlagos építési költségei az utóbbi három év során kedvezően alakultak (3. táblázat). Feltáró vonalak költségalakulása 3. táblázat Főfeltáró, I. o. erdei út Feltáró, II. o. erdei út Gyűjtő, III. o. erdei út Év Egységár Saját kivitel Egységár Saját kivitel Egységár Saját kivitel Ft/km / Ft/km /o Ft/km % /o Megjegyzés : Az év adatai I. 1. árszinten értendők. Átszámító index az I. 1. árszintre 2,3 szorzótényező, az OEF tényl3?es adatai alapján.

7 Az anyagmozgatás gépesítése, szállításszervezósek, a korszerű közelítés lehetőségének megteremtése szorosan kapcsolódnak a feltárás munkájához. Az ERTI és az Erdőmérnöki Főiskola kutatásai különösen a közelítéssel kapcsolatos kérdésekre terjednek ki. Ki kell itt emelni az ERTI munkásságát a hazai közelítőkerékpár típusok létrehozásában és kezdeményezését a vágástéri feltárás kialakításában. Az erdőfeltárásnak és az anyagmozgatásnak egymásra utaltsága miatt a jövőben az építési tevékenység mellett a fenti feladatokkal az eddiginél mélyebben kell foglalkoznunk. Célszerű volna az erdészeti kutatást kibővíteni valamennyi feltárási, erdei útépítési és anyagmozgatási probléma területére. Az erdőfeltárás, az új feltáró vonalak gazdaságos megvalósítása az erdészeti műszaki erők összefogásának közös ügyévé vált. Szükséges, hogy az erdőgazdálkodás bármely területén dolgozó szakemberek, legfőképpen az erdőterületeket közvetlen kezelő erdészetek a megépült feltáró vonalak jó gazdáivá legyenek, így lesz az erdőfeltárás az egész erdőgazdálkodás teljesértékű, hasznos segítőtársa. R fogafos faanyagmozgatás fejlesztésének szempontjai r A X K O T A I G Á B 0 lt A felszabadulás előtt az erdőgazdaságokban döntő szerepet játszó fogatos faanyagmozgatás az elmúlt 15 esztendőben két igen jelentős változáson ment át. A fogatok jelentős részét üzemesítettük és az átlagos anyagmozgatási távolság 8 10 km-ről 1,7 km-re zsugorodott. A csökkenő távolság és a jobb szervező munka eredményeképpen az erdőgazdaságban foglalkoztatott fogatok létszáma egyre apadó irányzatú. (I. táblázat.) GÉ. Az eg-ok lovainak létszáma db Index A fogatok szerepe az erdészeti anyagmozgatásban Üzemi fogattal m 3 Mozgatott famennyiség Index Magán fogattal m 8 Index Átlagos távolság k lomét 3 r I. táblázat 1954/ ismeretlen _ 1955/ / / ,9 2,2 5,3 1958/ ,7 2,0 4,8 1959/ ,6 1,6 4,2 Közelítésben Kiszállításban Szállításiján A táblázat világosan mutatja, hogy a magánfogatok kiszorulásának trend"- je csaknem töretlen, és az átlagos anyagmozgatási távolság törvényszerűen csökken. Az üzemi fogatok létszámának csökkenése az gazdasági évben (továbbiakban GÉ) jelentős törést szenvedett. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése következtében kieső magánfogatok, valamint a felemelt fakitermelés miatt a fogatgazdaságok elé többletfeladatok tornyosultak. Ezek megoldására az egyes erdőgazdaságok ismét elkezdték a fogatállományukat fejleszteni. A táblázat adatai alapján az alábbi feladatok szűrhetők le.