1967. FEBRUÁR XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

Átírás

1 1967. FEBRUÁR XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM

2 T A R T A L O M Bogár István: Fontosabb adatok az fi közötti erdőfeltárásról 49 Dr. Szász Tibor: Fakitermelők évi országos versenye 58 Dr. Tóth Károly: A nemesnyárasok fakészlet- és növedékadatai a Kiskunsági Erdőgazdaságban 02 Dr. Mike Zsuzsa: Beszámoló a párizsi légifényképkiértékelő szimposiumról 65 Dr. Marjai Zoltán: Néhány javaslat a maggazdálkodás megjavítására 67 Dr. Tarján Lászlóné dr. Viaszát;/ Ödön: Gyomírtási kísérlet ALIPUR-ral 69 Vámos Rezső Vida László Csősz Judit: Fenyőcsíracsemete-pusztulás környezeti tényezőinek vizsgálata 70 Mendlik Géza: A zalai bükkösök fatermési vizsgálata 76 Dr. Szodfridt István: Nemesnyár telepítési hálózatok gazdaságossága 82 Kis Tóth Tamás: A dugványozásról 84 Dr. Papp László: Jégverés az ebesi csemetekertben 87 Irodalmi Szemle: Az évi méhészeti konferencia (Partos Qy.) 75 A fenyők termesztése (Dr. Nagy L.) 89 Dr. VVolfgang Makatsch: Európa madárhatározója (Dr. Kollwentz 6.) 90 Pavlescu, I. M.: Az erdők használata (Dr. Szász T.) '. 90 Páll Endre: A vaddisznó és vadászata (Holdampf Gy.) 91 Speciális talajelőkészítésről (Jérome R.) 91 Nagy teljesítményű, kerekes közelítő traktorok (Walter F.) 92 Svéd gyártmányú erdei közelítő traktor (Walter F.) 92 Az élőfa átmérfiváltozását (Jerome R.) 92 Több fenyőfaj névváltozásáról (Dr. Vlaszaty Ö.) 93 Fenyőanyag kékre színeződése ellen (Jérome R.) 93 A traktoros közelítés korszerűsítésének perspektíváit (Walter F.) 93 A döntő-közelítő gépcsoportok (Walter F.) 94 Erdőgazdasági gyomnövényeink biológiája (Jerome R.) 95 Címkép: Indul az ivás a szálajkai piszlrángosban Hátlapon: Szalajka-völgyi részlet (Nyugatbükki Ali. Erdőgazdaság, Foto ERTI, Jérome R. felvételei) COAEPWAHHE II. Eo?ap : Ba>KHeHujne AaHHbie o oőcjieaobahhh.necob 3a nephoa roabi 49 fl-p T. Cac : CopeBHOBaHne necopyőob ctpahbi B 1966 rofly 58 fl-p K. Tom : 3anac APeBecnnbi 6.uaropoAHoro TOnoJin H AaHHbie npnnorra B KHurnynmarcKOM rocnecxo3e 62 fl-p >K. Murre : OTMCT O cnmno3nyme OTHOCHTcnbHO ouenkii aapodiotorpadihpobauníí, npoxoahbujero B napiiwe 65 fl-p 3. Mapbnu : HeKOTopbie npeaao>i<ehhh 06 yjiymuiem-ni cemehhoro X03nftCTB0BaHHH 67 fl-p Jl.-ne TapbHH d-p E. Bnacamu : OnbiT no yhhmtowehwo cophhkob c nomornbio Ajijinnyppbi 69 P. BaMom Jl. Buda Pl. *Iéc : MccneAOBaHne OKpy>KaK)inHx (JiaKTopoB, BJIHHK>IHHX Ha rhőenb BCXOAOB COCHM r. MeHójiuK : HccAeaoBaHHe 3anaca 3ajiaiícKHx ővkobbix HacawcAeiiHH fl-p M. Codgjpudm : PenTa6e.nbH0CTb nocaaomhotí ceth ő.naropoahoro TonoJin 82 T. Kuiu Tom : O MepeHKOBaHHH 84 fl-p Jl. Flann : nobpewaehhh OT rpana B 36emcK0M nntomhhke 87 J1HTEPATYPHOE OE03PEHHE 89 I N H A L T S V E R Z E I C H N I S Bogár I.: Die wichtigeren Angaben der Waldersehliessungsarbeiten 1958/ Dr. Szász T.: Holzhauer-Landeswettbewerb Dr. Tóth K.: Vorrats- und Zuwachsdaten über die Wirtschaftspappelhestande des Staatlichen Forstwirtscnaftsbetriebs Kiskunság 62 Dr. Mike Zs.: Bericht über das Symposium Luftbildinterpretetion (Paris) 65 Dr. Marjai Z.: Einige Vorschiáge zur Verbesserung der Saatgutwirtscíiaft 67 Dr. Tarján L.-né Vlaszaty Ö.: UnkrautbekSmpfungsversuohe mit Alipur 69 Vámos R. Vida L. Csősz J.: Die Prüfung der Umweltfaktoren beim Keimiingssterben der Nadelbaume 70 Mendlik G.: Ertragsprüfungen in den Buchenwaldern des Komitats Zala 76 Dr. Szodfridt I.: Die Wirtschaftliehkeit der Pflanzverbande bei Wirtschaftspappeln 82 Kiss Tóth T.: Über die Steckhotzvermehrung 84 Dr. Papp L-: Hagelschlag im Fortspflanzgarten Ebes 87 Literarische Rundschau 89 A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Bogár István csoportvezető, OEF műszaki fejlesztési osztály, Budapest; Csősz Judit tud. munkatárs, Tudományegyetem Növényélettani Intézete, Szeged; Kis Tóth Tamás ny. erdész, v. csemetekertkezelő, Tamási; Dr. Marjai Zoltán erdőművelési előadó, Gödöllői Áll. Erdőgazdaság, Gödöllő; Mendlik Géza tud. munkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Sopron; Dr. Mike Zsuzsa légifényképkiértékelő, 1. sz. Erdőrendezősés, Budapest; Dr. Papp László tud. főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Kecskémet; Dr. Szász Tibor tud. főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Budakeszi; Dr. Szodfridt István tud. főmunkatárs, állomásvezető, Erdészeti Tudományos Intézet, Kecskemét; Dr. Tarján Lászlóné erdőművelési előadó, Délsomogyi Áll. Erdőgazdaság, Kaposvár; Dr. Tóth Károly vezető erdőrendezési felügyelő, Kecskemét; Dr. Vámos Rezső egyetemi adjunktus, Tudományegyetem Növényélettani Intézete, Szeged; Vida László főmérnök, Csongrádmegyei Áll. Erdőgazdaság, Szeged; Dr. Vlaszaty Ödön tud. főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest.

3 Pontosabb adatok az közötti erdőfeltárásról BOGÁR ISTVÁN Az elmúlt 10 esztendő nagy előrehaladást hozott a magyar erdőterületek feltárásában. Az elért eredmények tükrében egyértelműen megállapítható, hogy ez az időszak az erdőfeltárási munkák eddigi legeredményesebb időszakának tekinthető hazánkban. Röviden áttekintve a főbb eredményeket: megvalósult az erdőfeltárás gazdasági-távlati tervezése, 1956-tól az egyes erdőgazdasági tájegységekre Erdőfeltárási alaptervek" készülnek; nagy lendülettel ismét megindult és 1957-től kezdődően általános gyakorlattá vált az erdőgazdasági útépítések íöldfejtési és tolási munkáinak gépe-' sítése, ezáltal útépítéseink olcsóbbá tétele: az Sz 80, majd Sz 100 lánctalpas traktorok tolólemezzel történő felszerelése fokozatosan megtörtént; meggyorsult a felfejlődött földmunkagép kapacitás hasznos kihasználásával az erdőfeltárás kivitelezésének üteme: az 1957-ben meghirdetett földút (gyűjtőút) építési program: kialakult a tervezésben és a kivitelezésben egyaránt a gazdaságossági irányelvek figyelembevételével az erdőfeltáróhálózat három úttípusa, 1959-től I II III. o. erdőgazdasági utak építése kezdődött el; az útépítések minél gazdaságosabbá tétele érdekében 1959-ben kísérletképpen, majd a későbbi években fokozott mértékben új felépítményépítési technológiák bevezetésére került sor; útstabilizáció, könnyű burkolatok és fekete burkolatok (aszfalt) alkalmazása az erdőgazdasági útépítésben; sor kerülhetett a feltártság mértékétől függően egyes helyeken a vágásterületek közvetlen feltárására is, ezáltal a legcélravezetőbb gépi anyagmozgatási eszközök gazdaságos alkalmazására nyílt meg a lehetőség, vágástéri utak terven felüli hitelforrásból, úgynevezett önköltségcsökkentő bank-hitelből épülnek az 1960-as évek elejétől; az Erdőgazdasági Építőipari Vállalat évi, az erdőgazdálkodás számára káros feloszlatása és az akkori építőipari gépparkunk teljes elvesztése után fokozatosan létrejött és kifejlődött az állami erdőgazdaságok műszaki szervezete; 1960-tól kezdve az erdőfeltárási munkák házilagos és gazdaságos kivitelezése minden probléma nélkül biztosítható ez egyedüli záloga az erdőgazdasági útépítéseknél az erdőgazdálkodás sajátos helyzetének megfelelő fejlesztési elgondolások megvalósításának és a lehetőségek kihasználásának. A bevezetésben elmondott rövid és átfogó megállapítások után tanulmányom célja: az elmúlt 10 esztendő két tervidőszakának, valamint a legutóbbi év erdőfeltárási munkáira jellemző és fontosabb adatoknak tárgyalása táblázatszerűén, rövid szöveges ismertetéssel.

4 s L Az építési tervhitelkeret és annak felhasználása (1. táblázat). A feltárás építési hitelkeretének nagysága az utolsó 3 évben az előző évekhez képest megkétszereződött. Az évek tervszerűtlen áthúzódásainak 5,4 4,0% nagysága az idegen vállalati kivitelezéssel, az évek 5,5 5,1 12,1% nagyságrendű lemaradása pedig az ugrásszerűen megnövekedett éves építési feladatok mellett a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyokkal van összefüggésben. A feltárási Hilelkeret felhasználás 1. táblázat Tervidőszak Év Építési beruházáskeret hitel Hitelkeret felhasz Fel nem használt hitelkeretből 1000 Ft keret nálás áthúzódás megtakarítás keret pés Hitel túlié rítás, illlépés az elkéret cő o w> $ ' o o > >? ,7 3 éves terv ,5 + 4,1 Össz.: , , ,4 II. 5 éves terv ,5 0,1 * ,0 Össz.: ,6 beruházások kivitelezése a hitelkeret felhasználás szerint 1964-ig megtakarítást eredményezett, években viszont a megnövekedett építési volumenhez képes ( t minimális hitelkeret túllépéssel járt. A hitelkeret túllépés elsősorban az építésre kedvezőtlen időjárási viszonyok következménye volt, ugyanakkor a kiviteli tervdokumentációk költségvetéseinek jóváhagyása során a hiteltakarékossági szempontok egyre fokozottabb mértékben érvényre jutottak, ezért a megtakarítás elérésének lehetősége is csökkent. Az éves építési feladatok elmaradt munkái a tárgyévet követő évben kivétel nélkül befejeződtek, továbbá az évi tervszerűtlen áthúzódás az éves hitelkeret-összeg 2%-a, esetleg 1%-a alatt várható, így az éves beruházási építési feladatok az időszakban összességükben a teljesítés tényszámainak összegével azonosnak foghatók fel. A továbbiakban az évek közötti tervszerűtlen áthúzódások elkerülése céljából a hitelfelhasználás, vagyis teljesítés tényszámai helyett az erdőgazdaságok rendelkezésére bocsátott éves beruházási építési hitelkeretek alapján tárgyaljuk az időszak egyes éveinek fontosabb erdőfeltárási adatait. Építmény szerinti megoszlás (2. táblázat). Az egyes létesítményekre évenként biztosított hitelkeret összege 45%-ban az I. o., 21%-ban a II. o., 15%-ban a III. o. eg. utakra, 3%-ban az erdei vasutakra és 16%-ban egyéb erdőfeltárási célokra oszlik meg. Az I. o. erdőgazdasági utak építése csökkenő, a II. o. erdő-

5 Építmcnymegoszlás 2. táblázat I. o. II. o. III. o. Tervidőszak Év erdőgazdasági út Erdei vasút Egyéb (rakodó elemi kár, áthúzódás stb Építési beruházási hit összesen 1000 Ft ,790 6,992 1,000 3,532 30,314 3 éves terv ,668 11,829 4,388 9,866 12,102 6,404 3,296 1,413 6,903 3,855 42,357 33,367 Összesen.. 46,287 14,254 25,498 5,709 14, , ,616 4,458 5,990 1,027 1,408 29, ,131 5,441 4, ,972 32,977 II. 5 éves terv ,862 34,532 5,394 11,677 3,971 4,197 1,894 2,358 3,318 13,309 34,439 66, ,453 18,182 8,609 2,2S2 11,179 65,705 Összesen.. 117,594 45,152 27,536 8,225 34, ,693 III. 5 éves terv ,568 24,824 6,090 15,977 65,459 Megjegyzés: Az előző, 1. táblázat adatain felül évben a KPM felé 600 ezer Ft építési beruházási hitelkeretátadás törtónt feltáróút megépítése céljából. gazdasági utak építése növekvő hitelfelhasználást mutat 1964 után; ez összefügg a feltártság vonalán elért fejlődéssel. Az egyéb" erdőfeltárási munkákra fordított hitelösszegben évek között benn szerepel a Visegrád Fellegvár Nagyvillám 4,3 km hosszú autóút, kereken 13 millió Ft építési költsége is. Az elért feltártsági fok következtében jelen tervidőszakban 1970-ig a II. o. erdőgazdasági utak építési arányának további emelkedésével lehet számolni az I. o. erdőgazdasági utakhoz viszonyítva. Építési adatok (3. táblázat). A teljes befejezést nyert vonalas feltáró létesítmények hosszadatainak összege 31%-ban az I. o., 20%-ban a II. o 44%-ban a III. o. eg. utakra és 5%-ban az erdei vasutakra oszlik meg. A burkolattal ellátott utak az erdőállományoknak útépítésre kedvezőtlen sajátos körülményei folytán szakszerűségi okokból általában két év alatt épültek meg: első évben a földmű a műtárgyakkal, második évben a burkolat a legszükségesebb úttesttartozékokkal. A III. o. erdőgazdasági földutak és erdei vasutak kivitelezése egy évben, tárgyévi befejezéssel történt. A III. o. erdőgazdasági utak földút formájában általában a kedvező altalajviszonyokkal rendelkező hegyvidékeken használhatók, Zala, Somogy és a hozzájuk hasonló altalajviszonyokkal rendelkező vidékek erdőterületein épült III. o. erdőgazdasági utakat viszont utólag burkolattal kellett ellátni.

6 Építési adatok 3. Uiblázal Tervidőszak Év I. o. eg. út II. o. eg. út al fel- al felépítmény építmény III. o. eg. út Erdei vasút MÁV egrakodó km db ,4 48,7 ' 94,8 9,1 4 3 éves terv ,5 22,9 11,3 14,9 61,8 1 1, ,0 18,5 19,9 24,3 37,2 4,1 1 Össz.: 44,9 90,1 31,2 39,2 193,8 24, ,0 6,4 12,8 45,1 3, ,9 31,2 11,4 11,9 40,8 2,1 3 II. 5 éves terv ,2 22,0 12,7 10,4 28,5 4, ,3 47,2 35,8 22,5 26,3 1,9 2! ,3 61,0 37,2 33,7 44,9 6,1 2 Össz.: 165,8 181,4 103,5 91,3 185,6 21,3 9 III. 5 éves terv ,5 24,0 31,6 52,5 30,7 3 Az I II. o. erdőgazdasági utak felépítmény km hosszadataiban a korábbi években megépült III. o. erdőgazdasági utak átépített, burkolattal ellátott hoszszai is szerepelnek. A hegyvidéki erdőgazdaságokban III. o. erdőgazdasági utak, részben vágástéri utak is, terven felüli önköltségcsökkentő banki hitelforrásból is épültek, mintegy km hosszal, legnagyobb mértékben a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság területén. E hosszak azonban a táblázat adataiban nem szerepelnek. Tervezés és kivitelezés szerinti megoszlás. Az összes tervezési (4. táblázat) munka 79%-át az ERDŐTERV, 20%-át az erdőgazdaságok házilagosan, 1%-át idegen tervező szervek végezték el. Az ERDŐTERV tervezési munkáiban, elsősorban a stabilizációs útépítéseknél az Erdészeti és Faipari Egyetem is részt vett. Az' ERDŐTERV készítette el a Visegrád Fellegvár Nagyvillám autóút kiviteli tervdokumentációját is, ez a munka azonban a táblázat adataiban nem szerepel. A következő években számolni lehet az erdőgazdasági házilagos tervezések volumenének növekedésével; ez az egyes erdőgazdaságok kellő műszaki felkészültsége esetén a külső és belső tervezési munkák jelentős egyszerűsítésére adhat lehetőséget. Az összes kivitelezési munka 9l"/o-át az erdőgazdaságok házilagosan, 9%-át az ÉM KPM építőipari vállalatok hajtották végre (5. táblázat). ÉM kivitelezésben kizárólag I. o. erdőgazdasági utak, valamint a Visegrád Fellegvár Nagyvillám autóút feketeburkolatának munkái készültek. KPM kivitelezés az Olgamajori bekötőút (Északzalai Áeg.) és MÁV iparvágány-rakodó Szenta (Délsomogyi Áeg.) objektumoknál történt. Az I. o. erdőgazdasági utak építésének házilagos kivitelezését elsőnek a Magasbakonyi Állami Erdőgazdaság vállalta, amikor a Szárazgerencei út építését

7 Év A) Tervezési munkák 4. táblázat I. o. erdőgazdasági út II. o. eg. út III. 0. eg. út Erdei vasút MÁV rakodó ERDŐ TERV Idegen Saját ERDŐ TERV Saját ERDŐ- 1 TERV Saját ERDŐ TERV Idegen Saját 1000 Ft ,880 5,112 2, , ,266 1,122 3,015 9,087 4, ,020 1,809 9, ,057 4,347 2, ,630 1,986 3,031 1,427 3,661 2,329 1, ,638 1,493 3,557 1,884 3,750 1,019 1, ,007 3,855 1,314 4,080 1,422 2,549 2, , ,433 6,735 4,942 3, , ,713 6,740 13,604 4,578 7,155 1,454 9, , ,105 4,719 5, ,968 1,040 összesen.. 159, ,096 60,676 28,554 32,193 26,931 35,286 1,511 1,858 %-ban ' Kivitelezés B) Kivitelezési munkák 3 éves terv II 5 éves terv S. táblázat III. 5 éves terv 1958 > Ft 13,749 28,747 31,883 29,499 32,977 34,439 62,564 69,705 63,236 16,565 13,610 1,484 2,909 1,183 K.P.M. vállalat... ' 600 1,040 összesen... 30,314 42,357 33,367 29,499 32,977 34, ,459 Házilagos munka % 45,4 67,9 95,6 100,0 100,0 100,0 94,7 100,0 96, ban az ÉM Építőipari Vállalattól félig kész" állapotban átvette. Az erdőgazdaságok házilagos építőipari tevékenységét 1964-től az erdőgazdaság műszaki csoportjának irányítása és ellenőrzése mellett a műszaki erdészetek kivitelező részlegei hajtják végre, míg korábban az erdőgazdaságok műszaki csoportjai látták el a házilagos kivitelezési feladatokat. Erdőfeltáró vonalas létesítmények km egységárai (6. táblázat). A km egységárak számítása a burkolt utak esetében az évenkénti al- és felépítmény km hosszak számtani középértékének képzésével történt. Az al- és felépítményi munkák költségeinek megoszlása igen változó, átlagosan a teljes építési költség 40%-a az alépítményi, 60%-a a felépítményi munkákra esik. A táblázat ezért a km egységárak mellett az al- és felépítmény hosszak arányát is megadja. Az idegen kivitelezés százalékának csökkenésével az I. o. erdőgazdasági utak km egységárai is erősen csökkenő tendenciát mutatnak, ezért a jövőben változatlanul az erdőgazdaságok feladatává kell tenni az erdőfeltárás házilagos kivitelezését. A II. o. erdőgazdasági utak km egységára az utolsó két évben jelentős mértékben emelkedett, ezzel azonban a burkolat teherbíróképesége is nőtt, ami viszont összhangban van a nagyobb raksúlyú gépjárművek alkalmazásával az erdő-

8 Tervidőszak Év alés felép. aránya Vonalas létesítmények egységárai I. o. ep. út II. o. e y. út 1000 Ft/ km alés lelép, aránya III. o. Erdei eg. út vasút 1000 Ft/km 1 : 2, táblázat Megjegyzés I. 1. ép. árszinten 3 éves terv I. 1. ép. árszinten OT átszámító index alapján : 2, : 1, Ü0 1 : 1, : 1, : 0, : 2, : 1, : 1, II. 5 éves terv : 0,53 1 : 1, : 0,82 1 : 0, : 2,5L : 0, , III. 5 éves terv : 0, : 1, Megjegyzés: Az évi egységárak átszámító tényezői: eg.-i utaknál OT index 1,65 ÜEF index 2,30 erdei vasutaknál OT index 1,94 OEF index 2,40 * A tényleges OEF átszámító index alapján az évi egységárak a valóságban a táblázat átszámított értékeinél utaknál 38, illetve vasutaknál 23%-kal magasabbak voltak az I. 1-i árszinten. gazdasági faanyagmozgatásban. Az újabb faanyagszállítási irányzat hazánkban az I II. o. erdőgazdasági utak kiépítése közötti különbség megszüntetése és a közel egyenlő teherbírású burkolt utak létrehozása felé hat. A III. o. erdőgazdasági utak km egységár növekedése részben a nagyobb mértékben előforduló sziklamunkákkal, részben a helyi anyagok ésszerű felhasználásával, ezáltal a földutak egyszerű javított formában történő megépítésével függ össze. Az erdei vasút km egységárait az általában bontással biztosítható sínanyagnak és kötőszereknek visszatérülő költségként történő figyelembevétele csökkentőleg befolyásolja. Az erdőfeltárási beruházások megtakarításai révén (1. táblázat) a 6. táblázatban levezetett és a jóváhagyott tervdokumentációk költségvetései alapján képzett egységárak a kivitelezés hitelfelhasználásai során még kedvezőbben alakultak. Az utóbbi évek két hitelkeret túllépése maximum 1%-os nagyságrendjénél fogva az egységárakat gyakorlatilag alig módosítja. Az erdőfeltárási kivitelezések földmunkái a II. ötéves tervidőszakban (7. táblázat). Az éves földfejtési adatokban a terven felüli hitelforrásból megvalósított

9 útépítések földtömegei is szerepelnek. A gépi földmunkák százalékának további növelése csakis az árokásás és rézsűképzés kivitelezésének gépesítésével képzelhető el. A tervezési irányelvek szerint kézi erővel építhető sziklamunkák nagy része előrobbantással és gépi tolással került beépítésre. Tervidőszak Kivitelezések földmunkái 7. táblázat Megmozgatott földtömeg Gépi kézi gépi Év összesen munka fejtéssel 1000 m 3 0/ /o II. 5 éves terv " Összesen: Az erdőgazdasági útépítésnél a földmunkák elérhető gépesítésének a III. ötéves tervidőszak során várható értéke az évenként változó munkahelyek adottságaitól függően 75 80%-ban képzelhető el. A feltáró útpályák kivitelezésének fejlődése A 3. táblázat szerint megépített burkolt útpálya hosszúsága a hároméves tervben 129 km, a II. ötéves tervben 273 km volt. A hároméves tervidőszak alatt idegen kivitelezésben a hagyományos, vízzel kötött makadám burkolat készült. Változást a korábbi évekhez viszonyítva a szórt alap alkalmazásának elterjedése, valamint házilagos kivitelezésben 1959-tol a stabilizált útépítések kísérleti bevezetése jelentette években cementstabilizáció 4,3 km bitumenstabilizáció 1,3 km mészstabilizáció 0,5 km mechanikai stabilizáció 6,6 km hosszban épült. A stabilizált utak általában bitumen felületi bevonást kaptak. Az első cement-, bitumenstabilizációs erdőgazdasági utat 1959-ben a Délzalai Állami Erdőgazdaság (Vétyemi útépítés), az első mészstabilizációs utat 1960-ban a Délsomogyi Állami Erdőgazdaság (Kéri útépítés) építette. A bitumennel készülő korszerű aszfaltburkolatok a II. ötéves tervidőszakban megépült összes pályaburkolat hosszúság 61%-át teszik ki években. makadám burkolat felületi bevonással 43,5 km fél-, teljesitatásos vagy kötőzúzalékos feketeburkolat szórt kőalappal 63,1 km kohósalak alappal 14,7 km mészstabilizációs alappal 34,5 km cementstabilizációs alappal 5,3 km mechanikai stabilizációval 5,4 km

10 hosszban épült. Az években felújított makadám pályahossz 40%-a. vagyis 67 km korszerű bitumen lezárást kapott. Az erdőgazdaságok útépítő gépparkjának fejlődése (8 9. táblázat). Az erdőgazdálkodás időszakos jellege miatt a vonóerőpark teljes kihasználása érdekében az útépítésekhez elsősorban az utánfutó gépi eszközök (gréder, gumihenger, bitumenszóró, talajmaró), illetve adapterek (tolólemez) kerültek beszerzésre. A jelenlegi géppark legfőbb fogyatékossága a fejtő-rakodógépek teljes hiánya, ez egyben a soron következő legfontosabb fejlesztési igényt is meghatározza. A szállítógépek (dömperek, billenőplatós gépkocsik, pótkocsis vontatók, trélerek) a táblázatokban nem szerepelnek, mivel más ágazatok (pl. faanyagmozgatás) kapacitásigényének kielégítése mellett az útépítéseknek is rendelkezésére állnak. Az útstabilizációk talaj por ításához és keveréséhez a talaj marókon kívül az UNIMOG erőgépek rotációs kapái is jól beváltak és igénybe vannak véve. A) Alépítményi munkák gépei 8. táblázat Gépállomány Dózer (Sz-80, Sz-100) Betonkeverő vontatott Gréder Kompresszor önjáró MÁVAG Dikó Pionjár Gumihenger db I. 1-én I. 1-én I. 1-ón Gépállomány Il-es IV-es B) Felépítményi munkák gépei Kőt örő Úthenger 9. táblázat Talaj - Bitumen maró szóró statikus vibro vontatott henger db I. 1-én I. 1-én :i I. 1-én A hároméves és a II. ötéves terv erdőfeltárási beruházásai erdőgazdaságonként (10. táblázat). Rendszeres és folyamatos erdőfeltárási munkát minden évben 20 erdőgazdaságban végeznek. Az erdőfeltárási munka a hegy- és dombvidéki erdőgazdaságok területére koncentrálódik, a síkvidéki erdőgazdaságokban a két tervidőszakban erdőfeltárás gyakorlatilag nem volt. A Pilisi Állami Erdőgazdaság feltárási beruházásaiban az elsősorban idegenforgalmi igényeket szolgáló Visegrád Fellegvár Nagyvillám autóút 13 millió Ft építési hitelösszege km hosszadat nélkül is szerepel, így kizárólag erdőfeltárási célok megvalósítására legtöbb beruházási hitelt valójában az 1958 előtt teljesen feltáratlan Magasbakony erdőgazdasági tájegység kapta.

11 10. táblázat évek erdőfeltárási adatai Sorszám Erdőgazdaság Beruházási 1. o. eg. út II. o. eg. út III. o. Erdei eg. út vasút épít. hitel alép. felép. alép. felép. MÁV eg. rakodó 1000 Ft km db 1. Pilisi... v ,9 15,9 6,1 9,3 46,3 2. Magasbakonyi ,1 31,2 20,8 12,4 20, Délsomogyi ,4 24,8 9,0 13,7 7,8 5,3 4. Mecseki ,8 28,4 1 1,6 5,4 6, Keletbükki ,2 4,2 2,0 9,1 67,8 6. Vórtepi ,5 23,3 10,7 6,7 34, Nyugatbükki ,0 19,2 3,3 21, Börzsönyi ,0 10,8 3,9 7,3 38, Mátrai ,0 10,0 6,0 3,0 21,0 0, Keszthelyi ,5 17,5 17,0 9, Balatonfelvidéki ,7 14,5 11,6 8,8 20,i Délzalai ,1 3,1 1,8 15,8 11,7 2, Szombathelyi ,2 20,3 12,0 9,0 25, Zemplénhegységi ,8 11,0 2,8 2,8 33, Dunaártéri ,6 0,6 2,5 34,5 16. Északsomogyi ,0 9,0 2,9 2,9 2, Mezőíoldi ,7 11,4 1,0 1,0 4, Tanulmányi ,6 4,6 3,0 4,9 10,3 19. Gödöllői ,5 6,6 0,6 0, Északzalai ,9 0,9 5,0. 5,0 5,4 2,0 21. Nyírségi ,3 0, Tolnamegyei ,1 2,1 1,2 23. Budavidéki ,0 3,0 24. Békésmegyei 752 1,8 1,8-25. Kisalföldi Csongrádmegyei 302 0,6 0,6 í

12 B cb s CQ U Erd őgazdaság évek erdőfeltárási adatai 10. táblázat folytatása Beruházási eg. út vasút I. o. jg; út II. o. eg. út III. o. Erdei épít. hitel alép. lelép. alép. lelép. o 1000 Ft km db 27. Hajdúsági MÁV eg. rakodó 28. Cserháti Kiskunsági Szolnokmegyei Összesen ,7 271,5 134,7 130,5 379,4 45,9 15 Az ismertetett erdőfeltárási adatok tanúsítják, hogy az utóbbi 10 esztendő valóban a magyar erdőterületek feltárása eddigi legeredményesebb időszakának tekinthető. M. Boeap ; BAHÍHEÍ.UJME ^AHHblE O OBCJiEJHOBAHMM J1ECOB 3A nephoj^ röflbi. rlphbéaehhbie asropom aaiihbie cbimete.ibct8yiot o TOM, MTO iiocnenhhe 1U JieT «BJIÍHOTCH nan6o.nee pe- 3YJIBTÍLTHBHBIMH C TOMKH SpeHHH ogcjieaobahhfl BenrepCKOÍÍ J16CHOM TCppUTOpMH. 3TH AaHHbie flonojihfllot 3a- KJHOMHTeJibHyio cta*nicthm6ci<yk> paöoty, KOTOpan BCKope öyaet ii3aana. Bogár I.: DIE WICHTIGEREN ANGABEN DER WALDERSCHLIESSUNGSARBEITEN 1958/1966. Die im Auí'satz angeführten Daten bezeugen, dass die vergangenen 10 Jahre in bezúg auf die Erschliessung der ungarischen Waldflachen den bisher erfolgreichsten Zeitraum darstellen. Die mitgeteilten Angabcn ergánzen ein umfassendes statistisches Werk, dessen Ausgabe bevorsteht. Fakitermelők évi országos versenye DB. SZÁSZ TIBOK Október 18. és 20. között negyedszer rendezték meg a fakitermelők országos versenyét. Az immáron hagyományossá vált és jelentőségében egyre növekvő versenyeknek kettős a célkitűzése: egyrészt a bevált fahasználati munkafogások és módszerek, vagy a még meglevő hiányosságok felszínre hozatala, másrészt a vetélkedők az OEE vándorgyűléseihez hasonlóan egyben társadalmi megmozdulást is jelentenek. Amíg azonban az OEE vándorgyűlései csak a műszaki dolgozók találkozásának és szakmai tapasztalatcseréjének a fórumai, addig a fakitermelők országos versenyein a munkások, a technikusok és a mérnökök együtt jelennek meg. Ez.az alkalom mind szakmailag, mind társadalmilag elősegíti a különböző beosztású erdészeti dolgozók összefogását. Az idei verseny tartalmában és külsőségeiben is messze túlszárnyalta az eddigieket. Visegrádon, a Fekete-hegyen kialakított és az erdőgazdaságok lobogóival övezett versenytérről nyíló csodálatosan szép panoráma nemcsak a versenyzők igyekezetét fokozta, hanem lenyűgözte a nagy számban megjelent szakmai érdeklődőket is. A festői Dunakanyar, a Salamontornya, a Fellegvár, a Pilis és a Börzsöny hegyeinek csúcsai méltó keretet adtak ehhez a nemzetközi színvonalat elérő vetélkedéshez. A versenyen 27 erdőgazdaság 35 szakmunkása vett részt. Vendégül üdvözölhettünk ezen kívül 3 jugoszláviai versenyzőt is, akik jelenlétükkel viszonozták a Delnicében, augusztusban megrendezett nemzetközi verseny magyar résztvevőinek látogatását. A hazánkban rendezett eddigi versenyek tárgya a fahasználati munkák szervezése volt. E versenyek során közel azonos feltételek között különböző munkaszervezetben dolgozó munkacsapatok mérték össze erejüket és tudásukat. Az értékelés a munkacsapat egy tagjára jutó átlagteljesítmény és az előállított termékek önköltsége alapján történt. Ezévben szakítottunk az eddigi versenyformával. Egyéni munkára alapozott versenyszámokat dolgoztunk ki. A feladatokat úgy választottuk ki, hogy azok felöleljék a fakitermelés legfontosabb műveleteit.