Komplex fakitermelési verseny

Átírás

1 tátott arra, hogy az erdőtipológiának az üzemi munkában való felhasználása szükséges egy tájankénti végett erdőtipológiai utasítás kiadása a Szovjetunió' egész területére. Erdőgazdasági tájaink erdőfelújítási és telepítési technológiai utasításainak kiadásával hazánkban ezt a munkát napjainkban közzéteszik. Mintegy 200 szakember hároméves fáradságos munkájának eredménye lesz ez a munka, aminek alapja a továbbképző-tanfolyam ok és vitaülések anyagából összeállított Erdő- és termőhelytipológiai útmutató". Évekig módjában volt mindenkinek ezen módszeren változtatni, tudásával fejlesztését elősegíteni. Úgy érzem, hogy erdőművelésünk fejlesztését, erdeink fatermés-fokozását ma akkor szolgáljuk leginkább, ha az erdőtipológia elveit és ismereteit rendszerétől függetlenül igyekszünk a gyakorlatban megvalósítani. Dr. Majer Antal Komplex fakitermelési verseny DE. S Z Í S Z TIBOE, A termelékenyebb munkaszervezetek és technológiák kialakításának legjobb formája a szocialista munkaverseny. Erdőgazdaságainkban az egyik egy-egy gazdaságon belül dolgozó legjobb munkacsapatok már évek óta versenyben állnak egymással. Az így elért eredmények azonban más gazdaságok számára nem voltak kellően felhasználhatók. Annak érdekében, hogy a fejlett módszereket más gazdaságok is megismerhessék és a verseny a gazdaságok között is kialakulhasson, az ERTI javasolta az OEF és a MEDOSZ illetékesei számára az ország legjobb munkacsapatainak közös munkaversenyben való állítását. Javasolta továbbá azt, hogy az országos versenyben helyezést versenybe elértek számára a verseny súlyának és céljának megfelelő díjakat rendszeresítsenek. Több külföldi országban évente szervezett versenyekkel szemben azt javasoltuk, hogy ne a mindennapi gyakorlattól elszakadt, többnyire ügyességi versenyszámokra építsük fel az értékelési rendszert, hanem a csapatmunkában dolgozók szakismereteinek, gyakorlottságának és a műszaki vezetés szervező és irányító tervékenységének megfelelő pontozásával alakítsuk ki a verseny módszerét. Az OEF és a MEDOSZ a javaslatot elfogadta és az ERTI bevonásával évben másod ízben került megrendezésre a gépi fakitermelők országos versenye. Már az évi, de méginkább az idei verseny tapasztalatai igazolták azt, hogy a versenyfeltételek meghatározott célú kiírásával a soron következő műszaki fejlesztési feladatok gyakorlati megoldását nagymértékben elősegíthetjük. Beigazolódott az is, hogy az ERTI által elért kutatási eredményeknek a versenyfeltételekbe iktatásával a kutatási eredmények realizálása is elősegíthető, hiszen az országos versenyben az egyes erdőgazdaságokban dolgozó munkacsapatok legjobbjait hívták meg féléves termelési eredményeik alapján, Amíg az évi versennyel ráirányítottuk a figyelmet a motorfűrészes munkacsapatok különböző viszonyok közötti optimális létszám-megállapításának gépkihasználás és termelékenység szempontjából fontos jelentőségére, addig ez évben már tovább léptünk. Az 1963-ban megrendezett versennyel az a célunk, hogy a komplex fakitermelés ERTI rendszerű közelítő kerékpáros változatának legjobb szervezeti formáját, a döntés, gallyazás, darabolás, felkészítés, számbavétel, közelítés és vágástéri feltáró-út melletti készletezés leg- ez volt

2 jobb technológiáját tegyük közkinccsé. Ezúttal a gazdaságossági szempontok még csak közvetve, a termelékenységen, a motorfűrész és a közelítőkerékpár kihasználtságán keresztül jutottak érvényre. A következő évi versenyben azonban a gazdaságossági szempontokat bármely módszer és eszköz alkalmazásával már sokkal nagyobb súllyal kívánjuk szerepeltetni. Mindegyik verseny értékelésében közös az, hogy a nyers erő és a gép alkalmazása nem pótolhatja a termelő munka szervezettségét és a technológiai ismereteket. A versenyben csak azok a csapatok érhetnek el kedvező helyezést, amelyek munkájában a munkát megelőző tervezés és a szakszerű műszaki vezetés párosul a dolgozók szakismeretével és nagy gyakorlottságával. Természetesen ez a követelmény arra ösztönzi mind a műszaki vezetőket, mind a fizikai dolgozókat, hogy saját munkaterületükön tudásuk legjavát adják. A közös területen eddig megrendezett versenyek a kitűzött célnak megfelelően valójában lehetővé tették, hogy az egyes csapatok által alkalmazott szervezeti és technológiai módszereket a versenyben résztvevő csapatok és a tapasztalatcserére eljött versenyen kívüli erdőgazdaságok megbízottai is tanulmányozhassák és gyakorlatukban alkalmazhassák. Minden remény megvan arra, hogy az a nagy érdeklődés, amely a verseny valamennyi megtekintője részéről megnyilvánult, a tanulmányozott módszereket általános gyakorlattá teszi. Az országos tapasztalatcserén túlmenően még azért is nagy jelentőséget tulajdonítunk e versenyeknek, mert lehetőséget biztosítanak nemcsak a szakközönség, hanem a napi sajtón és rádión keresztül egész társadalmunk előtt szakmánk legjobbjainak megismerésére. Az általánosságban tett néhány megállapítás után ismertetem a komplex fakitermelő munkacsapatoknak április ig lefolytatott országos versenyének kiírási feltételeit és a verseny során született eredményeket. A verseny színhelye a Vértesi Állami Erdőgazdasági Császári Erdészetének Császár 49/b erdőrészlete volt. Az erdőrészietet az állomány- és terepviszonyok, továbbá a feltártság egyöntetűsége tette alkalmassá a versenyre. A terület jellemzői kiírás szerint az alábbiak voltak: Fafaj: Cs 95%, ktt 5%, Kor: 96 év dj,3 közép: 28 cm, Famagasság: 23 m, 1 ha-on kitermelt fatömeg: 116 m y, Iparifakihozatal: 50%, Választékok százalékos megoszlása: rönk 15%; bányafa 3%; pillérfa 2%; feldolgozási fa 30%; tűzifa 50%. Lejtfok: 2 6. Átlagos közelítési távolság: 80 m. A versenyben 12 erdőgazdaság 1 1 legjobb munkacsapata vett részt. részvételt az OEF munkaügyi osztályához féléven át beküldött termelési eredmények alapján az OEF, a MEDOSZ ós az ERTI megbízottaiból alakult 5 tagú versenybizottság állapította meg. Az értékelés eredményeként a versenyben a 3. táblázatban felsorolt erdőgazdaságok vettek részt. A versenyt három szakaszban bonyolítottuk le. Egy-egy turnusban egyszerre 4 csapat versenyzett. Az egyes csapatok által elért eredményeket a versenybizottság a verseny lezárásáig nem hozta nyilvánosságra. A vágásterület az egy szakaszban résztvevő csapatok számának megfelelően 4 azonos nagyságú parcellára tagolódott. A balesetmentes munka lehetőségének biztosítása érdekében mindegyik parcellában 2X3 db, 20X160 A

3 méteres pasztát tűztünk ki. Az Erdészet egy-egy pasztában kb. 40 m 3 -t jelölt vágásra. Mindegyik versenyő csapatnak 2 pasztában kellett a kitermelést és a közelítést elvégeznie. A csapatok részvételének sorrendjét a versenybizottság sorsolás útján döntötte el. Ugyancsak sorshúzással osztották szét a pasztákat, döntötték el a pontozóbíró, a hossztoló személyét és igény szerint egy vagy két ERTI rendszerű, egy lóval fogatolt közelítőkerékpárt kaphatott mindegyik csapat. A munkacsapatok létszámát, felszerelését és munkaszervezetét a munkacsapat műszaki vezetője állapította meg. Egy-egy csapat részére három 8 órás műszak állt rendelkezésre. A csapaton belül azonban a motorfűrészéé, a felkészítő és a közelítő készletező részleg csak legfeljebb két műszakban dolgozhatott. A gépkezelőnek amennyiben 16 óránál rövidebb idő alatt fejezte be munkáját a munkából ki kellett állnia. Az értékelésben természetesen csak a ténylegesen ledolgozott munkaórák szerepeltek. A műszaki vezetőnek a versenybeállás előtt be kellett jelentenie azt, hogy melyik részleget milyen időponttól kívánja munkába állítani. A versenybizottság az egyes részlegek munkaidejét ettől az előre meghatározott időtől, a munkából való végleges kiállás idejéig vette figyelembe. A versenyen Contra Stihl és Druzsba-típusú motorfűrészes csapatok vettek részt. Motorfűrészt csak akkor cserélhettek a versenyzők, ha a meghibásodás a gépkezelőtől függetlenül következett be. Egyébként a javítást a gépkezelőnek munkaidőn belül kellett elvégeznie. Minden csapat csak a központi anyagraktárból felvett üzemanyaggal dolgozhatott. A felkészítést és a készletezést az Erdőhasználati Utasításban előírtak sze^ rint kellett végrehajtani. Az eltérés csupán az volt, hogy a bányafa kéregben került máglyázásra, a gallyfiát pedig saját pasztán belül felkészítés nélkül kupacokba kellett rakni. Az értékeléshez felhasznált idónormák 1. táblázat Választék megnevezése Komplex időnorma Contra Stihlre Druzsbára Motorfűrész időnorma Contra Stihlre Druzsbára Közelítő kerékpár időnorma per c/m 3 Rönk 94,7 114,3 17,3 13,4 26,3 Bányafa 82,6 101,4 24,6 15,5 35,9 Pillérfa. 95,1 115,4 38,4 20,7 35,9 Feldolg. fa 87,3 115,9 29,0 20,3 35,9 Tűzifa 127,5 140,8 35,4 20,5 38,3 Az értékelés három fő szempont szerint történt. Mégpedig az OEF munkaügyi osztálya által választékokra kidolgozott komplex munkára, motorfűrészre táb és közelítőkerékpárra vonatkozó időnorma teljesítési százaléka alapján (1. lázat). A három teljesítési százalék 100-on felüli értékeinek összege adta a plusz pontokat, a technológiai és balesetelhárítási hiányosságok pedig a mínusz pontokat.

4 a) Technológiai szabályok megsértéséért alkalmazott mínusz pontok: d/5-nél nagyobb tuskómagasságért 0,25 pont 10 cm-nél nagyobb felszakadásért iparifára alkalmas tő esetében.... 0,25 pont bütün átmenő tőrepedésért iparifára alkalmas tőanyag esetében.... 0,70 pont b) Balesetelhárítási szabályok megsértéséért alkalmazott mínusz pontok: védősisak nélküli döntésért fánként és fejenként 0,50 pont döntéskor kétszeres fahosszon belül illetéktelen személyek ott tartózkodásáért 0,50 pont fennakadt fával kapcsolatos szabálytalanságért 1,00 pont orvosi beavatkozást nem igénylő sérülés bekövetkezéséért ,00 pont A komplex munka és a közelítő kerékpár teljesítési százalékának megállapításához csak az út mellett készletezett fatömeget vettük figyelembe; a motorfűrész teljesítési százalékának számításakor azonban a tő mellett visszamaradt iparifát is, ha annak tömege nem haladta meg a csapat által termelt összmenynyiség 10%-át. A versenyben részt vett munkacsapatok helyezési sorrendjét, a munkára fordított teljes időt és az elért pontszámot a 2. táblázat tartalmazza. Á 3. táblázatban a fontosabb termelékenységi mutatókat tüntettem Ezek a verseny lendületében született eredmények messze túlszárnyalják a termelés szürke hétköznapjainak teljesítményeit. A versenyt szervezők és a versenyben résztvevők közül senki sem gondol arra, hogy ilyen teljesítmények elérése felé törekedjünk. Mégis ezek az adatok fontos tanulságok alkalmasak. fel. levonására Nyilvánvaló, hogy az a csapat teljesít többet, amelynek tagjai előre megtervezett, a viszonyoknak megfelelő szervezetben, optimális létszámösszetétellel, ésszerű tér és időbeli rendben dolgoznak. Az elért eredmények döntően bizo^ nyitják a technológiai ismeretek szükségességét és felhívják a műszaki vezetők figyelmét arra, hogy melyik műveletekben kell nagyobb gondot fordítaniuk a dolgozók szakismereteinek továbbfejlesztésére. Pl. a mecseki munkacsapat, annak ellenére, hogy gépi teljesítménye a legnagyobb volt, a közelítési munka kis teljesítménye miatt a rangsorban csak a harmadik helyre szorult. Vagy pl. a kelet-bükki munkacsapat közelítési teljesítménye alapján megelőzte ugyan a mecsekieket, mégis a motorfűrész munka kisebb teljesítménye és a fák nagyszámú fennakadása miatt csak a hatodik helyet érte el. A verseny komoly erőpróbája volt mind a versenyben résztvevő dolgo 1 - zóknak, mind az alkalmazott gépeknek, eszközöknek és lóállománynak. Ezúttal is nyilvánvalóvá vált, hogy a fakitermelésben csak ezt a nehéz fizikai munkát bíró, energiájukkal és kondíciójukkal ésszerűen gazdálkodó emberek alkalmasak nagy teljesítmények elérésére. De tapasztalhattuk azt is, hogy hiába a nyers erő, ha nem áll mellette a szaktudás, a szakszerűen karbantartott gép és iga. E megállapításokon túlmenően az idei versenyen elért eredmények alkalmasak arra is, hogy lemérjük fejlődésünk mértékét. Az évi versenyen MRP típusú fűrészével ugyancsak Müller János a Mecseki Erdőgazdaság motorkezelője érte el a legnagyobb 8 órára vetített teljesítményt, mégpedig 51,41 m 3 -t. Idén Müller János Contra Stihl fűrészével 8 óra alatt 76,90 m 3 -t döntött le darabolt fel. A múlt évi versenyben a Kiskunsági Erdőgazdaság motorkezelője Druzsbával 8 óra alatt 30,64 m 3 -t termelt. Idén ugyancsak Druzsbával a kiskunságiak már 35,63 m 3 -t értek el. Amíg 1962-ben az egy főre, 8 órára vetített teljesítmény minden fahasználattal foglalkozó szakember teljes elismerésére tőmelletti készletezés esetében 7,75 m 3 volt, addig egy évvel később 80 m-es átla- és

5 Trend yezési sc Erdőgazdaság megnevezése Balesetelhárítási Csapat létszáma Komplex munkacsapatok országos versenyén elért pontszámok Alkalmazott fűrésztípus kerékpárok száma M fő jel db Kitermelt mennyiség 1. Börzsönyi 6 Stihl 2 95,27 2. Vértesi a D Stihl 2 88,84 Komplex Motorfűrész Kerékpár munkára fordított idő és elért pontszám perc pont 4383,0 648,0 1112,0 156,38 390,06 219, ,0 621,0 908,0 144,59 351,32 253,35 Technológiai előírások megsértéséért szerzett minusz pontok pont t. táblázat összes pontszám 0,25 2,00 763,75 0,50 4,00 744,76 3. Mecseki 7 Stihl 2 90,02 4. Délzalai 6 Stihl 2 80,44 5. Balatonfelvidéki 7 Stihl 2 95,67 6. Keletbükki 7 Stihl 2 88,17 7. Magasbakonyi 5 Stihl 2 95,55 8. Északsomogyi Stihl 2 87, ,0 562,0 1251,0 87,49 397,38 159, ,0 568,0 1450,0 93,57 348,01 101, ,0 726,0 1444,0 90,57 305,99 137, ,0 805,0 1202,0 90,96 260,52 171, ,0 800,0 1920,0 131,18 287,00 83, ,0 752,0 1488,0 86,84 268,04 113,66 0,75 1,00 642,70 0,50 542,85 0,25 1,00 533,00 0,95 3,00 518,59 1,20 1,00 499,13 0,75 2,00 464,79 9. Soproni, Tanulmányi 6 Stihl 2 74, ,0 657,0 1528,0 64,64 265,65 79, Hajdúsági 7 Stihl 2 86, ,0 853,0 1350,0 67,21 210,36 128, Mátrai 5 Stihl 2 81, ,0 877,0 1920,0 + 1,00* 92,94 202,96 55,97 0,75 4,00 404,98 1,95 2,00 402,15 1,00 0,50 350, Kiskunsági 6 Druzsba 1 67, ,0 900,0 960,0 + 4,30» 46,98 45,45 155,68 0,50 1,50 246,11 * Tő mellett visszamaradt iparifa.

6 'ro a sörre elvezési Erdőgazdaság megnevezése Üj m 3 0/ 'o Komplex munkacsapatok országos versenyén elért fontosabb termelékenységi mutatók fő Egy átlag által 8 óta alatt mennyiség termelt 1 m 3, út mellett készletezett fára fordított fizikai idő Termelt mennyiség Iparifa kihozatal motorfűrész kerékpár motorfűrész kerékpár Döntött fák száma m 3 perc. db Fennakadt Felszakadt és felhasad 1. Börzsönyi 95,27 24,4 10,44 70,56 41,12 46,0 6,8 11, ,84 55,9 11,04 68,09 46,94 43,5 7,9 10, Mecseki 90,02 49,8 8,30 76,90 34,56 57,8 6,2 13, Dálzalai 80,44 43,8 8,40 67,98-26,63 57,1 V 7,1 18, Balatonfelvidóki 95,67 45,2 8,30 63,25 31,80 57,8 7,6 15, Keletbükki... 88,17. 34,4 8,02 52,57 35,21 59,9 9,1 13, Magasbakonyi. 95,55 39,2 9,88 57,33 23,89 48,6 8,4 20, Eszaksomogyi. 87,31 47,8 8,18 55,68 28,17 58,6 8,6 17, Soproni, Tanulmányi 74,51 39,9 7,07 54,44 23,40 67,9 8,8 20, Hajdúsági 86,21 51,0 7,41 48,51 30,65 64,8 9,9 15, Mátrai 81,83 + 1,00* 12. Kiskunsági... 67,00 + 4,30* 43,2 8,33 44,79 20,46 57,6 10,7 23, ,5 " 5,58 35,63 33,50 86,0 13,5 14, Tőmellett visszamaradt iparifa.

7 gos közelítési távolságra Contra Stihl motorfűrésszel és a közelítőkerékpárokkal, út mellett készletezett választékokra vetítve már 11,04 m :, -t értünk el. Bízom abban, hogy a komplex fakitermelő munkacsapatok országos versenyfeltételeinek, eredményeinek és tanulságainak rövid ismertetésével a még passzív erdőgazdaságok figyelmét is ráirányítom e versenyek jelentőségére és fontosságára és remélem azt, hogy az ez évben élenjárók nem bizakodnak el, a lernaradottak pedig hasznosítva a tapasztalatokat, igyekeznek a jövőben jobb eredményeket elérni. Végezetül még megjegyzem azt, hogy a versenybizottság aprólékos részletességgel tanulmányozta a versenyen felvetődött problémákat, hogy a következő versenyeken még objektívebb alapokra támaszkodva írhassák ki az újabb versenyfeltételeket. A soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tudományos ülésszaka április Az új egyetemhez méltóan, az eddigieknél lényegesen nagyobb tudományos nyilvánosság előtt, számos kutató és felsőoktatási intézmény kiküldötteinek jelenlétében nyitotta, meg dr. Gál János rektor az idei tudományos ülésszakot. Kétségtelenül sokakat vonzott a faipari kar előadássorozata, de nagy érdeklődés kísérte az erdészetit is. Számos erdőgazdaság vezetője, tudományos és gyakorlati szakemberek népes közönsége hallgatta végig a három napos műsort. A rektori megnyitó hangsúlyozta, hogy az előadások önkéntes jelentkezések alapján kerültek a napirendre 1, felölelnek alapkutatásokat és azok eredményeinek gyakorlati alkalmazását. A műsor így rendkívül vált, maguk az előadások pedig ezt tovább fokozták. vegyessé Az erdészeti tárgyú előadássorozatot dr. Magyar János egyetemi tanár tanulmánya vezette be. Előadásának témáját dr. Lénárd Ferencnek,,A problémamegoldó gondolkodás" című művéből vett idézettel indokolta, amely szerint mindig a tudományok legnagyobb lendületű fejlődésének időszakában válik aktuálissá az alapfogalmak tüzetesebb kritikai vizsgálata". A célszerű megkülönböztetés módszerének alkalmazása az erdészetben is elengedhetetlen. A szükségesség a fatermelés" fogalmán keresztül világítható meg. Ezzel a fogalommal kapcsolatban még mindig zavar kísért és ez gátolja a fatermelés fokozására irányuló munkát. A fatermelés" értelmezésének fejlődéstörténeti fokai vannak: az első fokon a fa gyűjtögetését, a másodikban a fa kitermelését, a harmadikban pedig a fatermelés zárt körét jelenti a magtermeléssel kezdve és a fakitermeléssel befejezve. A szocialista cél szerinti megkülönböztetés egyik legszebb példájaként a V-fás fatermesztést hozta fel. Ennek kifejtése során az eddig meglehetősen határozatlan vágáskormegállapítást ahhoz az időhöz javasolta kötni, amely alatt az adott állomány V-fái a célbavett átlagos mellmagassági átmérőt elérik. A V-fás fatermesztés országos megvalósítása, megállapítása szerint, az évente kitermelhető fatömegnek m 3 -rel való emelését jelentheti azon keresztül, hogy alkalmazásával előre meghatározott átlagos átmérő az előadó vizsgálatai szerint -25%-kal rövidebb idő alatt érhető el. A kutató, kutatástervező és kutatásrendező munkának az eddiginél céltudatosabb folytatása még ezt is jóval meghaladó lehetőségeket rejt magában a fatermelés fokozása érdekében. Dr. Szendrei István docens rendkívül nagy érdeklődéssel hallgatott előadásával a biokémiának az erdészetben végre konkrétabb alkalmazásába adott rövid betekintést.