Tartalomjegyzék I. Számviteli változások

Átírás

1 Tartalomjegyzék I. Számviteli változások 1. Jogszabályi alapok Az Áhsz ös változásai A mérlegtételeket érintő változások Tartós részesedések fogalmi és csoportosítási változásai A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok Pénzeszközök mérlegtagolása A Követelések mérlegsor alábontási kötelezettsége A Követelés jellegű egyéb sajátos elszámolások Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások A Kötelezettségek mérlegsor alábontása Kötelezettségjellegű sajátos elszámolások Eredménykimutatás Kiegészítő melléklet A költségvetési számvitelt érintő változások Egységes számlakeret és a számlarend Kötelező egyezőségek az Áhsz. 17. számú mellékletében Az NGM rendelet szerinti változások Az áthúzódó tételek rendezése A költségvetési év nyitásához kapcsolódó feladatok Az NGM rendeletben módosult gazdasági események könyvelési tételei A hibajavítás szabályai A költségvetési szervek számviteli szabályzatait érintő változások Számviteli politika Az eszközök és források értékelési szabályzata Eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata Pénzkezelési szabályzat Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat A számlarend

2 6. A gyakorlatban felmerült problémák és megoldásaik A szállítói számlák év végi elszámolási szabályai Határozatlan idejű kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos elszámolások A maradványok megállapítása és a tárgyévet követő igénybevétel szabályai Időbeli elhatárolások Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő hatás) Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő hatás) II. A számvitelt érintő, az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása 1. Az érintett jogszabályok Az Áht. és az Ávr. értelmező rendelkezéseinek változása Az Áht. szabályozási struktúrájának változása A tervezés, gazdálkodás és beszámolás alapvető szabályai, az államháztartás bevételei és kiadásai Költségvetési szervek alapítása, irányítása, felügyelete, átalakítása, megszüntetése Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása Előirányzat-átcsoportosítások az Országgyűlés és a Kormány hatáskörében A költségvetési szerv saját hatáskörében történő előirányzat-módosítások és előirányzat-átcsoportosítások Személyi juttatások, illetményszámfejtés A központi illetményszámfejtés feladatai A foglalkoztató adatszolgáltatási kötelezettségei A költségvetési támogatások A költségvetési támogatási jogviszony tartalma, a támogatói okirat és a támogatási szerződés A költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának szabályai Beszámolás, visszakövetelés A költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzése Nyilvánosság Egyéb szabályok A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A kincstári ellenőrzés A törzskönyvi nyilvántartás III. Az adózáshoz kapcsolódó jogi szabályozás 1. A személyi jövedelemadó változásai Alapelvi változás

3 1.2. Fogalomváltozások A munkáltató fogalmának változása A bevétel fogalmának változása A kiküldetési rendelvény fogalmának változása A nyugdíjbiztosítás és a kiegészítő biztosítás fogalmának változása Az osztalék fogalma Az adókötelezettség napjának módosítása A külföldi pénznemben keletkezett bevételek és felmerült kiadások A külföldi előadóművészek adózása Az adóelőleg-nyilatkozatok Az összevonandó jövedelmet csökkentő tételek Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetés Az első házasok kedvezménye A családi kedvezmény A családi járulékkedvezmény A személyi kedvezmény Rendelkezés az adóról Az egészségpénztári és az önsegélyező pénztári befizetések Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések A pénztári kedvezmények korlátozása A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) kedvezménye A nyugdíjbiztosítás kedvezménye Az adókedvezmények együttes korlátozása A béren kívüli juttatások A biztosítások adózása A kockázati biztosítások A haláleseti biztosítás A teljes életre szóló életbiztosítások (WL) adózásának változása A felelősségbiztosítás díjának adómentessége A munkáltatói lakáscélú támogatással kapcsolatos módosítás A szociális hozzájárulási adó változásai A szociális hozzáárulási adó felhasználása A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények Szocho kedvezmények részmunkaidős foglalkoztatás esetén A költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezés A magánszemély által fizetendő járulékok A korkedvezmény-biztosítási járulék Az egészségügyi szolgáltatási járulék Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás változása

4 7. Társadalombiztosítási ellátások Az egészségbiztosítási ellátások A csecsemőgondozási díj (csed) A táppénz A nyugdíjbiztosítási ellátások Az öregségi nyugdíj megállapítása A kereset korlátozása A nyugdíj szüneteltetése a közszférában foglalkoztatás esetén A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás IV. Mellékletek 1. A számlatükör-változások összefoglalása a évre vonatkozóan Az egységes rovatrendben bekövetkezett változások Eredménykimutatás Gyakorló feladatok Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek A kötelezően közzéteendő közérdekű adatok

5 I. Számviteli változások 1. Jogszabályi alapok A mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének keretében a számvitel témakörében az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.), valamint az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) évtől hatályos módosításait kell elsajátítaniuk a továbbképzésen résztvevőknek. Könyvünk ehhez kíván segítséget nyújtani. Természetesen a év végén bekövetkezett számviteli változásokról is szólunk. 2. Az Áhsz ös változásai Az Áhsz évtől bekövetkezett módosításait az tette szükségessé, hogy meg kellett teremteni az államháztartás számvitelének szabályozásával összefüggő egyes jogszabályok és más rendelkezések koherenciáját. A változásokat elsődlegesen az Áhsz.-ben elrendelt beszámolórészekhez kapcsolódóan, annak felépítését követve mutatjuk be A mérlegtételeket érintő változások Tartós részesedések fogalmi és csoportosítási változásai Az Áhsz. 11. (9) bekezdésében korábban meghatározott fogalomkör az új csoportosítási szempontoknak megfelelően változott. Eszerint a mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre ezen belül osztalékra, kamatra tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni: a) az állam jegybanki részesedéseit, b) a tartós részesedéseket nem pénzügyi vállalkozásban, c) a tartós részesedéseket pénzügyi vállalkozásban, 9

6 d) a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, e) egyéb részesedéseket. A tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban csoporton belül kell kimutatni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságban (a továbbiakban: MNV Zrt.), valamint a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvt.) 2. számú mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban Htp.) hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket és az egyéb nem nonprofit, a Hpt. hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket. Az Nvt. 2. számú melléklete szerint ebbe a körbe tartozik például a Magyar Villamos Művek Zrt., a Bakonyerdő és Faipari Zrt., a Magyar Államvasutak Zrt., a Győr-Sopron- Ebenfurti Vasút Zrt., a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt., a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. Az egyéb tartós részesedések (fenti e) pont) között kell kimutatni: ea) a nonprofit gazdasági társaságban fennálló részesedéseket, eb) az olyan nemzetközi szervezetekben fennálló tartós részesedéseket, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített, ec) a befektetési jegyek kivételével a nem gazdasági társaságban, társulásban, nemzetközi szervezetben fennálló tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetéseket. Ebben az esetben eltérés van a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) tulajdonosi részesedést jelentő befektetésfogalma és az Áhsz. előírásai között. A számviteli törvény vonatkozó előírása szerint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozik különösen a részvény, az üzletrész, a szövetkezeti részesedés, a vagyonjegy, az egyéb társasági részesedés, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázatitőke-jegy, a kockázatitőke-részvény. Az Áhsz. a befektetési jegyet nem sorolja az egyéb tartós részesedések közé. A költségvetési szerveknek ebbe a csoportba kell besorolniuk például a kockázatitőke-jegyeiket, a szövetkezetekben lévő részesedéseiket A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalma megváltozott, itt is eltérés van a számviteli törvény klasszikus egyéves besorolási fogalmához képest. Az Áhsz. szerint a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok olyan értékpapírok, amelyek lejárata a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. A mérlegben 10

7 külön mérlegsoron ki kell mutatni az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök fogalomköre nem változott, de változott a mérlegben és a főkönyvi könyvelésben a tagolása. Ennek megfelelően külön csoportokat kell képezni a következők szerint: immateriális javak, tárgyi eszközök, tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Ez a megbontás a negyedéves időközi mérlegjelentéshez igazodik, biztosítva az egyeztetési lehetőséget az adott negyedév fordulónapjára vonatkozó főkönyvi kivonattal. Ennél az eszközcsoportnál az alapvető elszámolási szabályok nem változtak, tehát itt csak olyan eszközök átadását lehet kimutatni, melyek államháztartáson kívülre történtek. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét, az elszámolt értékcsökkenéseket (terv szerinti, terven felüli), értékvesztéseket, értékhelyesbítéseket a könyvviteli számlákról át kell vezetni a 18. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök könyvviteli számlára. Ha az eszközök vagyonkezelésbe adása az államháztartási körön belülre történik, azt az átadónak ki kell vezetnie a könyvviteli számlákról, és kizárólag a 01. nyilvántartási számlán lehet az átadást követően nyilvántartani Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan változott a forgatási célú, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok fogalomköre is. Ennek megfelelően a mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az olyan értékpapírokat és a befektetései jegyeket kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között a mérlegben el kell különíteni és külön mérlegsoron kimutatni a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, az államkötvényeket, a helyi önkormányzatok kötvényeit és a befektetési jegyeket Pénzeszközök mérlegtagolása A Pénzeszközök mérlegsor tagolása szintén jelentősen megváltozott, a fő szempont itt is az időközi mérlegjelentéshez való igazodás volt. 11

8 Ennek megfelelően a C) Pénzeszközök mérlegsor négy fő részre tagozódik: I. Lekötött bankbetétek 1. Éven túli lejáratú forint lekötött bankbetétek 2. Éven túli lejáratú deviza lekötött bankbetétek II. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 1. Forintpénztár 2. Valutapénztár 3. Betétkönyvek, csekkek, elektronikus pénzeszközök III. Forintszámlák 1. Kincstáron kívüli forintszámlák 2. Kincstárban vezetett forintszámlák IV. Devizaszámlák 1. Kincstáron kívüli devizaszámlák 2. Kincstárban vezetett devizaszámlák A lekötött bankbetéteknél a mérlegben a jelenlegi szabályozás szerint csak az éven túli lekötést kell külön mérlegsoron kimutatni, de a főkönyvi könyvelésben az éven belüli betéteket is rögzíteni szükséges. Itt szintén el kell különíteni a forint- és a devizás tételeket. A pénzeszközök mérlegtételen belül az egyik legnagyobb változás az ún. idegen pénzeszközök fogalomkör megszüntetése volt. Ez a gyakorlatban mindössze annyit jelentett, hogy itt kötelezettség jellegű tételekkel különítjük el a klasszikus költségvetési pénzeszközt azoktól, amelyek a felmerüléskor nem jelentenek költségvetési bevételt. Természetesen ebben a körben lesznek olyan tételek, melyek általában nem alakulhatnak át költségvetési pénzeszközzé, de lesznek olyanok is, melyek csak időlegesen jelentenek kötelezettség jellegű tételt. Nem alakulhatnak át általában a letéti pénzeszközök (például: fogvatartottak letéti pénzeszközei, gondozottak letéti pénzei), de átalakulhatnak a közvetlen európai uniós pénzeszközök a felhasználás folyamatában. Az idegen pénzeszközök kategória nem jelenti automatikusan a számlavezető személyének megváltoztatását, ezt a gazdálkodási szabályok, illetve a kincstári szabályozás tartalmazza. A jövőben az egyes forintszámlák közötti átvezetések esetében számlák közötti átvezetésről beszélünk, és azokat a 361. Pénzeszközök átvezetési számlájával szemben kell elszámolni A Követelések mérlegsor alábontási kötelezettsége A Követelések mérlegsoron belül megváltozott a mérlegben az alábontási kötelezettség. A változásokat indokolja, hogy a rovatrend tartalmaz több új bevételi rovatot, ez természetesen a költségvetési számvitellel való összefüggés miatt érinti a követelések elszámolását is, indokolja továbbá az időközi mérlegjelentéshez való igazodás is. A követelések költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti egyezőségi kötelezettsége nem változott. 12

9 Ez az új alábontási kötelezettség a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyes bevételi rovatcsoportokhoz kapcsolódó követeléseket az egyes bevételi rovatok szerint kell kimutatni. Például: a B4. Működési bevételek rovatcsoporton belül külön kell a mérlegben ebből adatként kimutatni a B401., B402. és B403. rovatokhoz tartozó követelések együttes összegét A Követelés jellegű egyéb sajátos elszámolások A Követelés jellegű egyéb sajátos elszámolások (Követelések mérlegsor III.) esetében is jelentős változások történtek. Több új mérlegsort és ezzel együtt új könyvviteli számlát is megnyitottak. Ezen belül új mérlegsorban kell kimutatni a jövőben: a) az igénybe vett szolgáltatásokra adott előlegeket; a könyvviteli számla száma: b) a túlfizetéseket, téves és visszajáró kifizetéseket; a könyvviteli számla száma: Itt a költségvetési évben nyilvántartásba vett költségvetési kiadásoknak a teljesítéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérülését ideértve a tévesen elszámolt költségvetési kiadások nyilvántartásba vételének megszüntetését is a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. Ennek az általános elszámolási szabálynak az alkalmazásánál megegyező évnek kell tekinteni, ha a visszatérülésre vonatkozó kötelezettség a kiadás teljesítésével azonos évre vonatkozik, és annak nyilvántartásba vétele a tárgyévet követő január 31-jéig megtörténik, vagy a hibajavítási időszakban az Áhsz. 54/A. (5) bekezdése szerint megtörténik. c) a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök és más eszközök értékét a cégbírósági bejegyzés időpontjáig a könyvviteli számlán kell elszámolni. A korábbi szabályozás szerint ezekben az esetekben a könyvviteli számla helyett a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számlát kellett alkalmazni. Az új könyvviteli számlát a következők szerint kell alábontani: ca) Gazdasági társaság alapítása esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök cb) Gazdasági társaság alapítása esetén a társaságnak átadott más eszközök cc) Gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök cd) Gazdasági társaság jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott más eszközök 13

10 Ez a megbontás egyértelműen mutatja, hogy mind a pénzbeli, mind az egyéb eszköz apporttal megvalósított jegyzettőke-emelést a cégbírósági bejegyzésig ezeken a könyvviteli számlákon kell kimutatni, és nem a 16. Tartós részesedések könyvviteli számlán. d) új mérlegsoron kell kimutatni a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, biztosítékokat. Ez a szabályozás megteremtette az összhangot a bevételi oldalon már meglévő szabályozással, hogy csak akkor lesznek ezek a tételek tényleges költségvetési kiadások, ha azt elveszi a letét, biztosíték nyújtója. Ezeket a tételeket a végleges rendezésig a könyvviteli számlán kell kimutatni. e) megszűnik a Egyéb adott előlegek mérlegsor, az ezen lévő január 1-jei egyenleget át kell vezetni jellegének megfelelően a Igénybe vett szolgáltatásokra adott előlegek vagy a Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlákra. Egyéb jogcímen az adott előlegek között nem lehetséges elszámolás. f) a más által beszedett, de más szervezetet megillető bevételként e szervezetnél elszámolandó összegeket a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet az elszámolást legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 17-éig küldi meg. A könyvelés alapjául ez a megküldött elszámolás szolgál Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Megváltozott az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások mérlegsor tagolása annak érdekében, hogy a jövőben a költségvetési szervek itt kizárólag olyan gazdasági eseményeket tudjanak elszámolni, melyeket az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet kötelezően előírt. Az új tagolás azt is eredményezi, hogy ezeken belül csak olyan új könyvviteli számla nyitható, amely jellegében megfelel az alábontásnak. Az új tagolás a következő: a) December havi illetmények, munkabérek elszámolása. Itt kell kimutatni a decemberben kifizetett december havi illetményeket, munkabéreket ideértve az egyébként a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovaton elszámolandó más kifizetéseket is a költségvetési évet követő év január hónapjáig. Ebbe a gazdasági eseménybe nem tartoznak bele azok az egyébként a K1101. rovat szerinti tételek, melyeket a Magyar Államkincstár a tárgyév végén megelőlegezett, és kiutalt magánszemélyeknek anélkül, hogy a költségvetési szerv fizetési számláját még a tárgyévben ezzel az összeggel megterhelte volna. Természetesen az olyan gazdasági esemény szintén ebbe a körbe tartozik, ha a Magyar Államkincstár nem előlegezte meg, hanem leemelte még december hónapban ezeket az összegeket a költségvetési szerv számlájáról. A decemberi személyi juttatások elszámolásának könyvelési tételeit az NGM rendelet szerinti változások című fejezet tartalmazza. 14

11 b) Utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök elszámolása könyvviteli számlán az olyan tételeket kell kimutatni, amikor ezeket az eszközöket már beszerezték, de még a foglalkoztatottaknak, ellátottaknak nem adják ki. Ha a kiadás a foglalkoztatottak, ellátottak részére megtörténik, akkor ezt az összeget el kell számolni a megfelelő kiadási rovaton, és ezzel csökkenteni kell a könyvviteli számla egyenlegét. Szintén itt kell kimutatni a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek összegét az állományból történő kivezetésig A Kötelezettségek mérlegsor alábontása A Kötelezettségek mérlegsor alábontása hasonlóan a követelésekhez szintén kibővült. Ezeket a változásokat indokolja, hogy a kiadási rovatok köre bővült döntően a finanszírozási kiadásoknál, és így az időközi mérlegjelentéssel való egyeztetési lehetőség is megteremthetővé vált. A költségvetési és a pénzügyi számvitelben kimutatott végleges kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek közötti egyezőségi előírások tartalma nem változott Kötelezettségjellegű sajátos elszámolások A Kötelezettségjellegű sajátos elszámolások mérlegsoron belül több új könyvviteli számla került megnyitásra. a) A Kapott előlegeken belüli megbontás a következők szerint alakult: aa) Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések Túlfizetés a jövedelemadókban Túlfizetés az általános forgalmi adóban Egyéb túlfizetések, téves és visszajáró befizetések ab) Egyéb kapott előlegek Az Egyéb kapott előlegek között továbbra is ki kell mutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegeket, utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket. A Kapott előlegek között nem mutatható ki továbbra sem az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), illetve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szerinti ún. támogatási előleg összege. Az ilyen, döntően pályázati úton elnyert bevételeket a beérkezéskor azonnal el kell számolni a költségvetési bevételek között. b) Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, biztosítékokat a mérlegben új soron kell kimutatni, és a könyvviteli számlán elszámolni. Ezeket a 15

12 tételeket kizárólag akkor lehet költségvetési bevételként elszámolni, ha ezek elkülönítését fel kell oldani, mert ezek az összegek a költségvetési szerveket illetik. Például ha a felújítást végző kivitelező a hiánypótlásokat nem végzi el, akkor a költségvetési szervnek a megkötött szerződésben foglaltak szerint jogában áll a kivitelező által biztosítékként átadott pénzeszközt felhasználni. Ebben az esetben fel kell oldani az elkülönítést, és a biztosíték összegét el kell számolni mind a két számvitelben követelésként és pénzügyi teljesítésként. c) A nemzetközi támogatási programok pénzeszközeit ideértve Áht. 20. (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközeit, és az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve a könyvviteli számlán kell kimutatni. d) Az Államadósság Kezelő Központ Zárkörűen Működő Részvénytársaságnál elhelyezett fedezeti betéteket a könyvviteli számlán kell kimutatni. Az Egyéb forrásoldali sajátos elszámolások mérlegsor január l-jétől kezdődően megszűnt, összefüggésben a 34. Idegen pénzeszköznél bekövetkező változásokkal Eredménykimutatás Az Eredménykimutatás felépítése, tartalmi elemei nem változtak, de egyes sorok tartalmi magyarázata kibővült. A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a következő gazdasági eseményekkel összefüggő bevételeket: a) anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összege (ez leltári többletet jelent); b) más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek [Áhsz. 25. (9a) bekezdés szerint]; ba) B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegek; bb) B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről; bc) B410. Biztosító által fizetett kártérítés; bd) B411. Egyéb működési bevételek; be) B51. Immateriális javak értékesítése; bf) B52. Ingatlanok értékesítése; bg) B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése; bh) B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegek; 16

13 bi) kötelezettségek teljesítésére, csereszerződés keretében átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz általános forgalmi adót nem tartalmazó számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értéke az átadás-átvétel időpontjában; bj) immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének visszaírt összege; bk) követelések, készletek elszámolt értékvesztésének visszaírt összege; bl) szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag kapott engedmény szerződés szerinti összege. Különféle egyéb ráfordítások közé a következő gazdasági eseményekkel összefüggő ráfordítások tartoznak: a) anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összege (leltári hiány); b) a kötelezett megszűnése és más okból behajthatatlan követelés leírt összege; c) más különféle egyéb ráfordítások [az Áhsz. 26. (11a) bekezdése szerint]; ca) K502. Elvonások és befizetések; cb) K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre; cc) K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása; cd) K335. Egyéb dologi kiadások; ce) K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai; cf) K501. Nemzetközi kötelezettségek; cg) K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre; ch) K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre; ci) K509. Árkiegészítések, ártámogatások; cj) K510. Kamattámogatások; ck) K511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak; cl) K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek; cm) veszteség jellegű kerekítési különbözet; cn) előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adó; co) immateriális javak, tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése; cp) követelések és készletek elszámolt értékvesztése; cr) az eredeti követelést engedményezőnél az átruházott követelés könyv szerinti értéke a követelés átruházásakor; cs) szerződésen alapuló konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott utólag adott engedmény szerződés szerinti összege. 17

14 A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a következő gazdasági eseményekkel kapcsolatos tételeket: a) a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor a bevont részesedések könyv szerinti értéke, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg; b) a tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás befejezésekor az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés könyv szerinti értéke; c) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összege; d) más rendkívüli ráfordítások [Áhsz. 28. (5a) bekezdése]; da) K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre; db) K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre; dc) K85. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre; dd) K87. Lakástámogatás; de) K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak; df) K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegek; dg) A behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értéke; dh) A tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás befejezésekor az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnés miatt a megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözete, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb; di) Az Szt. 86. (6) bekezdés a), d) és e) pontjaiban, valamint a 86. (7) bekezdése b) pontjában meghatározott gazdasági események. Ezek a következőket foglalják magukba: a tulajdonosnál az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke [Szt. 86. (6) bekezdés a) pont]. A gazdasági társaság tulajdonosánál a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke [Szt. 86. (6) bekezdés d) pont]. 18