Karcag és környéke űrfelvételének kiértékelése
|
|
- Dániel Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Készítette: Kurucz Lajos Karcag és környéke űrfelvételének kiértékelése Készítette: geográfus hallgató Konzulens: Dr. Szabó Gergely Egyetemi adjunktus
2 1. Bevezetés 1.1. A távérzékelés fogalma A távérzékelés (angolul: Remote Sensing) azon technológiák egyike, melyet egyre szélesebb körben alkalmaz az emberiség a legkülönbözőbb feladatok megoldására. Általánosságban úgy fogalmazhatunk, hogy a távérzékelés a Föld felszínéről, annak jelenségeiről közvetlen kapcsolat nélküli méréssel, műszeres megfigyeléssel történő információszerzés (Almár I. Both E. Horváth A., 1996.) Egyes kutatók szerint a távérzékelés fogalmába nemcsak a speciális adatgyűjtést, hanem az adatok kiértékelését is beleértjük (Lóki J., 2002) A műholdas távérzékelésről A műholdas távérzékelés kialakulása a hidegháború időszakára esik. A két szuperhatalom (az USA illetve a Szovjetunió) az 1950-es években indította el műholdas katonai felderítő programját. A múlt század közepe óta a titkos kémműholdak szupertitkos berendezései a katonai felderítés kétségkívül legfontosabb eszközeivé váltak, hiszen számtalan olyan stratégiai (és taktikai) célpont létezik, amelynek megközelítése a felszínen, vagy a levegőben tilos és / vagy lehetetlen, mivel szoros katonai védelem alatt áll, az ellenséges ország belső területein helyezkedik el, vagy egyéb okok miatt. Mindezen objektumok, jelenségek, folyamatok azonban jól megfigyelhetőek a nagy felbontású műholdfelvételek segítségével. A katonai felhasználás mellett azonban a civil szféra is hamarosan felfedezte a távérzékelésben rejlő hatalmas lehetőségeket. A katonai műholdak mellett hamarosan megjelentek a kettős (polgári és katonai), majd tisztán polgári célú műholdak. Az erőforrás-kutató műholdak sorát az amerikai Landsat-1 (korábbi nevén ERTS-1) nyitotta meg, melyet 1972-ben bocsátottak fel a világűrbe. A folyamatos technikai fejlődés eredményeként a távérzékelési műholdak ma már olyan méteres (sőt annál is jobb) felbontású felvételeket szolgáltatnak, melyek számos a civil életben felmerülő feladat megoldására is alkalmasak. Ezen alkalmazások köre igen széles spektrumot fog át a meteorológiától az erőforrás-kutatásig, a mezőgazdaságtól az orvostudományig Célkitűzés A kiválasztott mintaterület A felhasznált űrfelvétel Dolgozatom célja egy általam kiválasztott mintaterület tájhasználati tematikus térképének elkészítése (a terület vizuális és digitális interpretációja révén), amelyhez kiindulásképpen egy, - a SPOT 4 erőforrás-kutató műhold által készített - űrfelvétel áll rendelkezésemre. Az általam választott mintaterület űrfelvétele az Alföld egy kis szegletét, a Nagykunság keleti részét ábrázolja. A mintaterület egyetlen települése a Nagykunság fővárosa Karcag. A felhasznált űrfelvételt május 3-án készítette HRVIR nevű berendezésével a SPOT 4 műhold
3 2. A SPOT műholdprogramról 2.1. Történeti áttekintés Az első erőforrás-kutató műholdsorozat - az amerikai Landsat - sikerén felbuzdulva a 1978-ban a francia kormány úgy határozott, hogy elkezdik egy önálló földmegfigyelési program kidolgozását. A program irányítását a francia űrügynökség: a Francia Nemzeti Űrkutatási Központ 1 végzi, illetve a projekt a SPOT (Systeme Pour l Observation de le Terre) nevet kapta. A program keretében napjainkig öt műhold felbocsátására került sor. Az elsőt a SPOT 1-et február 22.-én, míg ez idáig az utolsót a SPOT 5-öt május 4.-én lőtték fel a világűrbe (1. ábra). 1. ábra. A SPOT műholdsorozat Forrás: CNES Spot Image A SPOT berendezései Mint már említettem, az általam választott űrfelvételt a SPOT 4 erőforrás-kutató műhold készítette - HRVIR nevű berendezésével. A berendezés legfontosabb paraméterei: A berendezés térbeli felbontása multispektrális módban hozzávetőlegesen 20 méter, pankromatikus módban pedig mindössze 10 m (Forrás: Spot Image 2 ). (Természetesen a függőlegestől eltérő tengelyű képalkotás esetén a pixelméret szükségszerűen nagyobb.) A SPOT 4 HRVIR nevű érzékelőjének spektrális felbontását mely megegyezik a rendelkezésemre álló űrfelvétel sávjaival az 1. táblázat szemlélteti. Spektrális sávok Spektrális felbontás - m m A sáv névleges spektrális helye B1 0,50-0,59 zöld (green) B2 0,61-0,68 vörös (red) B3 0,79-0,89 közeli infravörös (NIR) B4 1,58-1,75 közép infravörös (SWIR) 1. táblázat. A SPOT 4 műhold HRVIR berendezésének spektrális felbontása - Forrás: Mucsi L., 2004; Lóki J., 2002., és Spot Image adatok alapján saját szerkesztés 1 CNES, Centre National d'etudes spatiales Spot Image
4 Az általam kiválasztott űrfelvételt vizuálisan és digitálisan is kiértékeltem. 3. Az űrfelvétel vizuális interpretációja A műholdfelvétel vizuális értékeléséhez - három csatorna adatait felhasználva - kompozit képet készítünk (a kompozit készítését részletesebben később, a digitális kiértékelésnél ismertetem). A kompozit vizuális szemrevételezésével megpróbáljuk felismerni a különböző természetes (természeti) és antropogén (mesterséges) elemeket a tájban. Ehhez egyrészt saját terepi ismereteinket, másrészt különböző tematikus térképeket használunk. A területre vonatkozó személyes ismereteim beleértve a határt is igen részletesek, hiszen Karcagon születtem és nőttem fel, tehát a régiót jól ismerem. Másrészt évtizedes személyes tapasztalatom vannak a régió területhasználatáról, melyekre nyaranként végzett mezőgazdasági munkák során tettem szert. A területről rendelkezésemre állnak különböző térképek (megye és várostérkép, a régió ökotérképe, a területen valamikor gazdálkodó termelőszövetkezet táblatérképe stb. csak hogy a leglényegesebbeket említsem), mely alapján az ismeretlen területek jórészt nagy valószínűséggel azonosíthatók. De még így is maradnak ismeretlen foltok, melyek beazonosításához helyszíni bejárás lenne szükséges. A 2. ábra a mintaterületet ábrázolja egy, a műholdfelvétel három csatornájából készített kompoziton. 2. ábra. A mintaterület egy SPOT 4 HRVIR kompoziton (BGR 432) Az elkészített kompozitot a térképekkel összevetve kiderül, hogy a mintaterület szinte kizárólag csak Jász-Nagykun-Szolnok megye területét érinti, mindössze a keleti része nyúlik át Hajdú-Biharba. A felvétel metaadatából kiolvasható, hogy a terület kiterjedése kelet-nyugati irányban 14,6 km, az észak-déli irányban pedig közel 10,4 km. Nagysága az előző adatokból könnyen - 3 -
5 kiszámítható, több mint 150 km 2. Ám ez a hatalmas terület is mindössze kevesebb, mint a felét jelenti a város 67 ezer holdas határának. A kompoziton viszonylag jól elkülönülnek a területhasználat különböző típusai. Elemzésemben a természetes (természeti-) elemektől haladok az antropogén objektumok felé. Erdők, fás területek Legegyszerűbben az erdők foltjait különíthetjük el, melyeket a zöld sötétebb árnyalatai jeleznek a felvételen. Karcag határában túlnyomórészt lombhullató erdő (melyek fajösszetételében elsősorban a tölgy és az akác a domináns) található. Három nagyobb, és több kisebb erdőfoltot fedezhetünk fel. A legnagyobb terület a kompozit DK-i részén a 4-es számú főút és a Hortobágy-Berettyó határolta Apavári-erdő tölgyese, európai hírű nagyvadas vadászterület. A másik nagyobb folt, már Hajdú-Bihar megye területére esik felvétel ÉK-i részén a Hortobágy-Berettyó bal partján található. A harmadik pedig a településtől nyugatra a város tüdeje -ként, valamint rekreációs területként is funkcionáló igen gazdag fajösszetételű erdő. Ezen kívül csak kisebb erdőfoltok ismerhetők fel: erdősávok, illetve a város köztemetőit övező erdők (Karcagtól K-re és D-re). Rétek, legelők és kaszálók A várostól ÉNy-i és déli, délkeleti irányba levő jórészt igen szabálytalan alakú kékes-lilás színű parcellák rétek, legelők és kaszálók. Szántók A határ túlnyomó részét más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan szántóterületek foglalják el. Ezek elsősorban szabályos általában téglalap alakjukról ismerhetők fel. Színük igen változatos a (világos/abb/) zöld különböző árnyalataitól a lila különböző árnyalatáig terjed. Megfigyelhető a táblák viszonylag nagy mérete, mely a szövetkezeti város -i múlt maradványai, és valamelyest a mai napig is fennmaradtak (az egykori TSZ-ek jogutódai által). (A hatalmas táblamértek még inkább feltűnőek élkiemelő szűrő alkalmazása esetén.) Kertek A várostól nyugatra lévő kis, téglalap alakú parcellák a kerteket jelzik. A kertek mozaikossága részint természeti okokra (talajadottságok különbözősége különböző vetésszerkezet), részint társadalmi okokra vezethető vissza (beépítettség növekedése lakófunkció előtérbe kerülése, különösen a fürdő közelében). Vizek és vizekkel kapcsolatos létesítmények A kompoziton jól kivehetőek a legnagyobb vízfolyások, bár szélességük sehol nem éri el a felvétel térbeli felbontását a 20 métert. Ennek az az oka, hogy a vízmosások partjain található (füves-) bokros - fás növényzet igen jól elüt a csatornát kísérő szántóktól, illetve füves területektől. A két legnagyobb vízfolyás: a felvétel keleti részén néhány kanyarulattól eltekintve ember alkotta szinte nyílegyenes medrében futó Hortobágy-Berettyó, valamint a szintén a várostól keltre látható DK-ÉNy futásirányú I. sz. belvíz-főcsatorna. A lakott területtől délre fekete és sötétbarnás foltok formájában kisebb-nagyobb tavakat fedezhetünk fel, melyek a hajdani téglagyár(ak) agyagbányászatának emlékei. Annak, hogy ez, Magyarország egyik legszárazabb vidéke valamikor vízben bővelkedett (a Tisza és a Hortobágy-Berettyó uralma alatt állt a terület, és árvizeik idején víz borította szinte az egész Nagykunságot (a legmagasabb részek kivételével) mára alig maradt nyoma. Mindössze a Hortobágy-Berettyó mentén felismerhető morotvák maradványai jelzik az egykori vízivilágot. Az előbb említett I. sz. belvízcsatornával párhozamosan, az Ágota-hídhoz vezető út felénél található az 1809-ben elkészült Zádor-híd, (mely a két évtizeddel később felépített hortobágyi kilenclyukú híd mintájául is szolgál, és a nagy alföldi vízrendezések előtt a Karcag-Debrecen útvonal egyik fontos átkelőhelye volt a Zádor-ér felett). Ez, valamint az - 4 -
6 előbb említett öntözőcsatorna már átmenetet képvisel az antropogén objektumok felé, bár a Zádor-híd, mivel füves vegetáció borítja, viszonylag jól beleolvad környezetébe. Beépített területek Város környéki antropogén létesítmények A beépített terület maga a város igen mozaikos képet mutat a piros különböző árnyalataiban (a rózsaszíntől a bordóig) pompázik, melyet a zöldfelületek zöldje tesz változatossá. Megfelelő nagyítással még az utcahálózat is könnyen felismerhető, különösen a nagyobb sugárutak és az azokat összekötő körutak. A várostól viszonylag elkülönülve fedezhetjük fel Karcag két legújabb városrészét. É-on a Nagyvénkert, DNy-on pedig a jóval nagyobb területű, de mint láthatjuk igen laza beépítettségű, és sok zöldfelülettel rendelkező Kertvárost (Kisföldek), melynek legdélebbi csücskén a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának Karcagi Kutatóintézete (illetve annak arborétuma) is felismerhető. A településen kívül több nagyobb méretű antropogén létesítmény is felismerhető. Ilyen a várostól ÉK-re (a 3104-es számú út mellett) a Carlgill (Agribrands Europe Hungary Zrt.) takarmánykeverő telepe /1/ és a Karcagi Cserhát Mg. Kft. Cserhát-központja /2/. A volt Szabad-Ifjúság-központ (É-ra) /3/ mellett a Karcagtól keletre elhelyezkedő városi szennyvíztisztító komplexuma /4/, a volt laktanya épülettömbje (DK-re) /5/, a bezárt karcagi téglagyár (D-re) /6/, valamint a Kunagro21 Kft. Tarattyó úti telepe (DNy-ra) /7/ is jól felismerhető. A 3. ábra az antropogén létesítményeket mutatja az előbbi kompoziton Tilalmasi út 3104-es út 3 Zádor-híd as vasúti szárnyvonal as vasúti fővonal 7 4-es főút 3. ábra. A fontosabb város környéki mesterséges létesítmények egy BGR 432 kompoziton. Vonalas infrastruktúra Jól kirajzolódnak a vonalas infrastruktúra különböző elemei is. A 4-es számú (E60) főközlekedési út, valamint a 100-as vasútvonal (azaz a Budapest-Záhony fővonal) a településtől délre jól azonosítható. A terület Ny-i részén a vasút (északabbra) és a főút - 5 -
7 (délebbre) között kilométeres távolság van, ami a laktanya után néhányszor tíz méterre csökken. A városból ÉK-i irányába kifutó műút (3104-es számú út - a Madarasi út és a mellette futó (103-as számú) Karcag-Tiszafüred vasúti szárnyvonal együtt jól látszódik, igen határozott vonalat képez, bár már nem különíthető el a felvételen. A várostól északra pedig ÉÉNy-DDK iránnyal a Tilalmasi út képe rajzolódik ki. 4. Az űrfelvétel digitális kiértékelése Az űrfelvétel digitális interpretációját a Clark Labs szakemberei által kifejlesztett Idrisi programmal végeztem 3. Az 1. csatorna képe A 2. csatorna képe A 3. csatorna képe A 4. csatorna képe 4. ábra. A kiértékelésre rendelkezésre álló 4 csatorna képe szürkeárnyalatos palettával (grey256) megnyitva Kompozit készítés Ha űrfelvételek hullámsávjaiból hármat kiválasztunk, és e három csatorna szürkeárnyalatos színeit azaz az adott képpont értékének megfeleltetett színt lecseréljük a kék, a zöld és a piros különböző intenzitású színeire, majd összeadjuk a felvételeket, akkor hamisszínes kompozitot kapunk. 3 A Clark Labs a Clark University keretein belül működő George Perkins Marsh Institute kutatási központja. Bővebben l. Clark University hivatalos honlapja: és a Clark Labs weblapja:
8 A rendelkezésemre álló 4 csatornából 3-at 3-at kiválasztva, és különböző módon sorba rendezve, és különböző beállítások mellett kompozit képeket készítettem. A kompozit készítési beállítások közül azt találtam a legmegfelelőbbnek, mikor a kontraszt sztreccselésének típusa (Contrast stretch type) lineáris szaturációs pontok megadásával (Linear with Saturation), és a szaturáció értéke 2 %. Ezen beállítások mellett elkészítettem az összes lehetséges kompozitot, szám szerint 24-et, melyet mellékeltem a dolgozathoz. Az elkészített kompozitokból mutat be néhányat az 5. ábra. 5. ábra. Néhány tetszőlegesen kiválasztott kompozit képe Az összes kompozit képét elmentettem BMP (Windows bitmap) formátumba, melyet szintén mellékeltem a dolgozatomhoz. E sorozat végignézése során a BGR432-es összeállítású kompozit esetén figyeltem meg a legjobb elkülönülést a különböző területhasználati típusok között, ezért a továbbiakban ezt használtam, illetve ezen végeztem el a vizuális interpretációt. (BGR432 vagyis a kompozit készítésekor a kék (B) színhez a közép-infravörös (4), a zöld (G) színhez a közeliinfravörös (3), a vöröshöz (R) pedig a vörös (2) csatornát rendeltem.) 4.2. Nem ellenőrzött osztályba sorolás ( unsupervised classification ) A felvétel digitális kiértékelésekor először a nem ellenőrzött osztályba sorolás módszerét alkalmaztam. A nem ellenőrzött osztályba sorolást a CLUSTER utasítással hajtjuk végre. Az utasításon belül több lehetőségünk is van, hogy megadjuk a nem ellenőrzött osztályba sorolás szabályait. Egyrészt lehetőségünk van a generalizációs szint (Generalization level) megadására, vagyis megszabhatjuk, hogy mennyire egyszerűsítsen a program. A generalizációs szint lehet Broad széles, illetve Fine finom. Az előbbi esetben kevesebb, az utóbbi esetben több osztályt képez az Idrisi
9 E mellett a program ad három lehetőséget az osztályozás szabályai megadása tekintetében (Clustering rule). Az első lehetőség szerint a program elhagyja az azon csoportokat, melyek részaránya a területből kevesebb, mint 1 %. A második választási lehetőség szerint mi szabhatjuk meg, hogy maximum hány osztályt képezzen a program, a harmadik beállítás szerint pedig minden osztályt megtart, amelyről úgy gondolja, hogy létezik. Elemzés Broad generalizációs szinten (az osztályozás szabálya: a program hagyja el azon csoportokat, melyek részaránya a területből kevesebb, mint 1 %) Amennyiben a folyamatot úgy hajtatom végre, hogy minden lényeges osztály megmaradjon, vagyis egy általános képet kapjunk a spektrális osztályokról, akkor csak 5 osztályt eredményez az analízis. Ebben az esetben több, nyilvánvalóan elkülönülő osztályt egybeolvaszt a szoftver (6. ábra). Elemzés Fine generalizációs szinten (az osztályozás szabálya szintén az, hogy: a program hagyja el azon csoportokat, melyek részaránya a területből kevesebb, mint 1 %) A finom osztályozási móddal elvégezve az analízist jóval részletesebb képet kapok spektrális osztályokról, mint az előbb, sőt túl részleteset is. Fine osztályozási módban 22 csoportot képezett az Idrisi, ami már túlzottan magas érték, az összetartozó osztályok is több alosztályra estek szét. Ez különösen a szántók esetében figyelhető meg, míg az erdőterületek itt is viszonylag jól elkülöníthetőek (7. ábra). A beépített területekre egyik esetben se alakított ki külön osztályt a szoftver. 6. ábra A BGR432 szín-összeállítású kompozit Broad generalizációs szinten való osztályba sorolása 7. ábra A BGR432 szín-összeállítású kompozit Fine generalizációs szinten való osztályba sorolása Mint már említettem, a program arra is lehetőséget nyújt, hogy az osztályozás szabályai ( Clustering rule ) között megszabjuk a klaszterek számát. Ezt a lehetőséget én is alkalmaztam. Próbálgatással azt tapasztaltam, hogy osztály kialakítása a legcélszerűbb. Ha ennél több osztályt alakítok ki, akkor csak a vizuálisan szántónak és legelőnek azonosított területeken belül differenciál tovább a program, míg a többi kategória gyakorlatilag szinte változatlan marad. Hosszas mérlegelés után az előbb említett okok miatt a 7 osztályt tartalmazó változatot tartom a legpontosabbnak a nem ellenőrzött osztályba sorolás eredményei közül (8. ábra)
10 8. ábra. A legeredményesebb beállításokkal végzett nem ellenőrzött osztályba sorolás A nem ellenőrzött osztályba-sorolásnál meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a várost gyakorlatilag egyik maximálisnak megadott klaszter-értéknél sem azonosította a program- (vagyis nem jelenik meg külön osztályként), hanem a különféle egyéb (szántó és legelő) területekkel lett egy osztályba besorolva Ellenőrzött osztályba sorolás ( supervised classification ) Az ellenőrzött osztályba sorolást három lépésben végezzük el (Lóki J., 2002): 1. A tanulóterületek kijelölése. 2. A tanulóterületek alapján az osztályt leíró fájlok készítése. 3. Az osztályt leíró fájlok, és a képcsatornák alkalmazásával az osztályozás elkészítése Tanulóterületek kijelölése A tanulóterületek digitalizálásának (majd az ellenőrzött osztályba sorolásnak) három esetét mutatom be. A tanulóterületek kijelölésében a különbséget a beépített terület (vagyis maga a város) jelentette. Úgy találtam, hogy az a változat adja a legjobb eredményt, ha a tanulóterületetek 7 csoportját alakítom ki (tanter1 nevű fájlok). Ezen belül összesen 20 tanulóterületet jelöltem ki. A legkevesebb osztályonként két tanulóterületet a legelő, a szántó_4 és a vizek (tavak) esetén, a legtöbbet (ötöt) pedig az erdők esetében alkalmaztam. A többi esetekben: szántó_1; 2 és 3 esetében kategóriánként három tanulóterület kijelölésére került sor. A második esetben az előzőek mellett 8-ik osztályként kijelöltem két tanulóterületet a város területén (tanter2). Ezek a város leginkább antropogén jelleget mutató részei. Egyik a belváros, ahol a legsűrűbb a beépítettség, másik pedig a város déli részén a vasútállomás és környéke, valamint a rizshántoló épülete, amelyek kapcsolódó létesítményeikkel a természetes objektumoktól leginkább különböző reflektanciát mutatnak
11 A harmadik esetben szintén két tanulóterületet jelöltem ki, amelyek azonban város egész területét lefedik (tanter3). (A két részletben való területkijelölés a Kertvárosnak a város központi részétől való viszonylagos elkülönülésével magyarázható.) A tanulóterületek elhelyezkedését szemlélteti a 9. ábra 9. ábra. A tanulóterületek elhelyezkedése az első esetben (tanter1). A tanulóterületek kijelölése után megvizsgáltam, hogy a tanulóterületek milyen eloszlásben fedik a pixelértékeket a rendelkezésemre álló 4 csatornán (SIGCOMP parancs alkalmazása). A tanter1 Signature Comparison diagramját szemlélteti a 10. ábra. 10. ábra. A tanter1 Signature Comparison diagramja Az ábrát szemlélve azt állapíthatjuk meg, hogy az elérhető legpontosabb területlehatárolás, a nagyszámú tanulóterület kijelölés ellenére is jelentős átfedések vannak az egyes
12 intervallumok között, illetve jelentős számban találunk olyan pixelértékeket, melyek nem tartoznak egyik osztályba se. (Ha a tanulóterületek kijelölésekor nem figyelünk olyan pontosan a területhatáron lévő kissé másabb színű pixelek elkerülésére, akkor az egy kategóriába sem sorolt pixelek száma jóval kevesebb lenne, de a digitális kiértékelés eredménye viszont elmaradna az alább bemutatott osztályba sorolásoktól.) A másik két eset Signature Comparison diagramját mutatja a 11. ábra. 11. ábra. A tanter2 és a tanter3 Signature Comparison diagramja. Ha a város területén (a beépített területeken) is jelöltem ki tanulóterületet, akkor mindkét esetben azt figyelhetjük meg (az előbbi megállapítások mellett), hogy a város gyakorlatilag az összes pixelértékből tartalmaz néhányat, sőt a 3-as és a 4-es csatorna teljes spektrumát lefedi. (A tanter2 és a tanter3 Signature Comparison diagramja azonos képet mutat.) Az ellenőrzött osztályba sorolás végrehajtása Az ellenőrzött osztályba sorolást három fő módszer szerint végezhetjük (Lóki J., 2002): PIPED MINDIST MAXLIKE A PIPED (paralepipedon) módszer alkalmazásának bemutatása Az első esetben (tanter1) a település esetében nem került sor tanulóterület kijelölésére. Ennek az az oka, hogy a vizuális interpretációval kitűnően azonosított város űrfelvételének képe (a kompozit) nagyon mozaikos (inhomogén) képet mutat, gyakorlatilag majd az egész spektrumát tartalmazza a lehetséges pixelértékeknek. Ezért azon esetekben, mikor a város belterületéből is jelöltem ki tanulóterületeket (tanter2 és tanter3), akkor a külterület digitális kiértékelésének eredménye egyes esetekben jóval rosszabb lett a város néhány esetben a külterület jó részét is elfoglalta, szinte csak az erdők területét interpretálta megfelelően a program. Így a tanter2 és -3 PIPED módszerrel való kiértékelésének eredménye azonos, és gyakorlatilag használhatatlan. Az tanter1 esetében viszont az osztályozás pontosabb képet mutat. Itt viszont elég sok a feketével jelölt terület, melyek nem kerültek egyik osztályba sem. Az alábbi 12. és 13. ábra ezt szemlélteti
13 12. ábra. A PIPED módszer alkalmazásának eredménye tanter1 használata esetén 13. ábra. A PIPED módszer alkalmazásának eredménye tanter2 (bal oldali kép) és tanter3 (jobb oldali kép) használata esetén A MINDIST (minimum distance) módszer alkalmazásának bemutatása A legkisebb távolság elvén alapuló módszer alkalmazása esetén az első esetben a legelőterületek kissé felülreprezentáltak, de attól eltekintve elég pontos képet kapunk a területhasználati típusokról. (Természetesen figyelembe véve, hogy mivel nem jelöltem ki tanulóterület(ek)et a városra, így ott minden külterületi területhasználati típus megfigyelhető, amely természetesen nem felel meg a valóságnak) 14. ábra
14 14. ábra. A MINDIST módszer alkalmazásának eredménye tanter1 használata esetén Amennyiben azt a két esetet tekintjük, mely esetben a városra is jelöltem ki tanulóterületet, akkor viszont a beépített területek felülreprezentáltságának lehetünk tanúi, mert a szántóterületek egy részét is a beépített területet jelző osztályba sorolta a szoftver. (A tanter2 és a tanter3 MINDIST módszerrel való elemzésének eredménye azonos.) 15. ábra. A MINDIST módszer alkalmazásának eredménye tanter2 (bal oldali kép) és tanter3 (jobb oldali kép) használata esetén A MAXLIKE (maximum likelihood) módszer alkalmazásának bemutatása A legnagyobb valószínűség módszerének alkalmazásakor szintén többféle beállítást alkalmaztam. Az alábbi ábrák (a 16. és a 17. ábra) az előbb megismert sorrendben mutatják az interpretáció eredményét azon az esetekben, mikor egyenlő valószínűséget használtam minden osztályra. (A tanter2 és a tanter3 MAXLIKE módszerrel való elemzésének eredménye szintén azonos.)
15 16. ábra. A MAXLIKE módszer alkalmazásának eredménye tanter1 használata esetén (egyenlő valószínűségek mellett) 17. ábra. A MAXLIKE módszer alkalmazásának eredménye tanter2 (bal oldali kép) és tanter3 (jobb oldali kép) használata esetén (egyenlő valószínűségek mellett) E mellett más beállításokkal is elvégeztem az interpretációt. Csökkentettem növeltem az egyes osztályok valószínűségét (mindhárom eset alkalmazása esetén). Mivel azon esetben, mikor a beépített területen is jelöltem ki tanulóterületet nem hozott értékelhető eredményt, így az első esettel dolgoztam tovább, mikor csak a külterületen digitalizáltam tanulóterületeket. Ez esetben pedig azt találtam, hogy ha a szántó_2 valószínűségét csökkentem a többi osztály változatlanul hagyása mellett, akkor kapok a valóságnak leginkább megfelelő eredményt. A kapott adatbázis sok területen tartalmazott inhomogén és kisméretű parcellákat (különösen a város nyugati részén lévő kertek esetében, illetve a szántóként használt területeken) ezért szűrést hajtottam végre, hogy a nagyon kis (mindössze néhány pixelnyi) foltok eltűnjenek, és a terület képe homogénebb legyen. A szűrés bemutatása Szűrés (FILTER) alkalmazása esetén a program a pixelek értékét úgy alakítja, hogy annak valamilyen módon köze legyen a szomszédoshoz
16 Kétféle szűrési eljárást különböztethetünk meg. Beszélhetünk alul-, illetve felüláteresztő szűrőkről. Az aluláteresztő (vagy átlagoló szűrő) szűrő homogenizál, míg a felüláteresztő (vagy élkiemelő szűrő) a hirtelen változásokat keresi a képen. Mivel nekem a kis foltok eltüntetésére volt szükségem, ezért egy átlagoló szűrő, a módusz (Mode) alkalmazása mellett döntöttem. A mozgó ablak méretének pedig 5X5 (filter size) pixelértéket választottam, mert nem akartam, hogy a városkörnyéki kisebb tavak eltűnjenek (beleolvadjanak környezetükbe) nagyobb méretű mozgó ablak alkalmazásával. A szűrés eredményét mutatja a 18. ábra. 18. ábra. A szűrés eredménye az adatbázisban. 5. Vetületi rendszerbe transzformálás A beadandó dolgozat követelményei között szerepel, hogy űrfelvételünket (vagy a kész tematikus térképet) vetületi rendszerbe jelen esetbe EOV-ba kell transzformálni. A rendelkezésemre bocsátott űrfelvételt megvizsgálva azt tapasztaltam, hogy az már vetületbe van illesztve. Ennek ellenére röviden ismertetem az EOV-t, és potenciális földi illesztőpontokat keresek a - már sokat használt - BGR 432 szín-összeállítású kompoziton, illetve táblázatos formában megadom azok EOV koordinátáit Az Egységes Országos Vetületi rendszerről Az Egységes Országos Vetületi rendszert (EOV) 1976-ban vezették be, azóta ez a magyarországi állami földmérési térképek (és általában a térinformatikai adatok) vetületi egységes rendszere. Ezen alapszik többek közt az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR). Az EOV egy ferdetengelyű, szögtartó, metsző (süllyesztett) hengervetület. Alapfelülete a Nemzetközi Geodéziai Unió által 1967-ben elfogadott IUGG/1967 elnevezésű forgási ellipszoid. A pontok magasságát a Balti-tenger szintjére vonatkoztatják. A vetület x tengelye a Gellért-hegyi háromszögelési ponton áthaladó meridián, az y tengely pedig az
17 ország középső szélességi vonala közelében haladó, és az előbbi meridiánra merőleges legnagyobb gömbi kör képe. Gyakorlati okokból a síkkoordináta rendszer kezdőpontját (200 km-rel délebbre és 650 km-rel nyugatabbra) egy, az ország területén kívül eső (alkalmasan kiválasztott) pontba helyezték át. Így az ország egész területe az első koordináta-negyedbe esik, és az ország területére eső pontok koordinátái mindig pozitív előjelűek. Minden x érték kisebb, és minden y érték nagyobb 400 km-nél Potenciális földi illesztőpontok keresése Mivel, mint már említettem, az űrfelvételem már vetületi rendszerbe van transzformálva, így csak annyit teszek meg, hogy egy kompoziton megkeresem (megmutatom) azon lehetséges földi illesztőpontok (angolul: Ground Control Point - GCP) helyeit, melyet akkor alkalmaznák, ha a felvételem nem lenne EOV-ba illesztve. Illetve e mellett megadom a GCP-k koordinátáit is. A kompoziton 25 GCP-t jelöltem be (19. ábra), és ezek közül (viszonylag egyenletes területi eloszlásba) 10 koordinátáját és helyzetét ismertetem szöveges formába (2. táblázat). GCP 2 GCP 3 GCP 1 GCP 4 GCP 5 GCP 6 GCP 7 GCP 8 GCP 9 GCP ábra. Potenciális földi illesztőpontok a vizsgált területen
18 GCP száma y a GCP EOV x koordinátái (m) a GCP helye szövegesen jellegzetes útkereszteződés (szántón) jellegzetes útkereszteződés (szántón) jellegzetes útkereszteződés (szántó - gyep) Hortobágy-Berettyó kanyarulata útkereszteződés (3104-es út - és egy földút) útkereszteződés (gyepterület szegélye) jellegzetes útkereszteződés (szántón) jellegzetes útkereszteződés (szántón) vasúti átjáró közepe Apavári-erdő DK-i szegélye 2. táblázat. 10 kiválasztott GCP adatai. 6. A tematikus térkép elkészítésének utolsó lépései A városi beépített területeket digitalizáltam, majd létrehoztam egy üres adatbázist, mely pont akkora méretű, mint a szűréssel homogenizált adatbázis. Majd ebbe beletöltöttem a vektoros állományt (vagyis a beépített területeket). Végül egymásra fedettem a két raszteres adatbázist (a beépített területeket-tartalmazót) és a (MAXLIKE) ellenőrzött osztálybasorolással kapott, majd szűréssel homogenizált adatbázist) Elkészítettem a megfelelő színeket tartalmazó egyedi palettát. A legfontosabb csatornákat, és a vonalas infrastruktúra legfontosabb elemeit (vasútvonalakat és a közutakat) bedigitalizáltam, és vektoros rétegként ráhelyeztem a térképre. Majd a térképet elláttam azokkal a legfontosabb kellékekkel, amelyek a térképet térképpé teszik. Úgymint kilométerháló, szélrózsa és vonalas aránymérték. Az így elkészített tematikus térképet mutatja a 20. ábra. 20. ábra. A mintaterület földhasználati térképe
19 7. Egyéb alkalmazási lehetőségek bemutatása az Idrisiben Az Idrisi segítségével (a vetületi rendszer ismeretében) szoftveres lekérdezéseket is végezhetünk. Elkészítettem a mintaterület földhasználati táblázatát (3. táblázat). Kategória Megnevezés Terület (ha) 1 erdő legelő szántó_ szántó_ szántó_ szántó_ vizek beépített táblázat. Táblázat a mintaterület területhasználatáról. A program segítségével bonyolultabb feladatok is megoldhatóak. Ki tudjuk jelölni egy objektumtól bizonyos távolságra lévő pontokat, melynek ismerete számtalan gyakorlati alkalmazás tekintetében fontos lehet. A lehetőség bemutatására kijelöltem a 4-es számú főúttól 1500 méternél közelebb lévő területet (21. ábra). Most is lehetőségünk van a legkülönbözőbb lekérdezések elvégzésére, pl. lekérdezhető, hogy a település mekkora része esik a főútvonal 1,5 km-es körzetébe. (Jelen esetben közel 3,3 km 2.) 21. ábra. A 4-es számú főúttól 1500 méternél közelebb lévő területeket földhasználati térképe
20 8. Összefoglalás A bevezetőben említett célkitűzést teljesítettem, általam kiválasztott űrfelvételt mind vizuálisan, mind pedig digitálisan kiértékeltem. Az előírt összes utasítást alkalmazva elkészítettem a mintaterület tájhasználati térképét, mely a program és a rendelkezésre álló felhasznált műholdfelvétel alapján elérhető legnagyobb pontossággal megfelel a valóságnak. Felhasznált irodalom Lóki J : Távérzékelés, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen p Mucsi L : Műholdas Távérzékelés, Libellus Kiadó, Szeged p Almár I. Both E. Horváth A : SH atlasz, Springer Hungarica Kiadó, Budapest p Unger J : Bevezetés a térképészetbe, JATEPress Szeged p
Ő R F E L V É T E L - K I É R T É K E L É S E G Y É S Z A K - K E L E T - M A G Y A R O R S Z Á G I M I N T A T E R Ü L E T E N
DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK Ő R F E L V É T E L - K I É R T É K E L É S E G Y É S Z A K - K E L E T - M A G Y A R O R S Z Á G
RészletesebbenŰrfelvétel kiértékelése Tokaj Rakamaz körüli mintaterületről
Űrfelvétel kiértékelése Tokaj Rakamaz körüli mintaterületről XY DE Geográfus BSc. hallgató Bevezetés Napjainkban a távérzékelés az egyre szélesebb körben alkalmazott technológiák egyike. Általánosságban
RészletesebbenAntropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel
Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:
RészletesebbenA H O L T - T E N G E R F E L T Ö L TİDÉSÉNEK V I Z S G Á L A T A G E O I N F O R M A T I K A I M Ó D S Z E R E K K E L
DEBRECENI EGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI KAR TERMÉSZETFÖLDRAJZI ÉS GEOINFORMATIKAI TANSZÉK A H O L T - T E N G E R F E L T Ö L TİDÉSÉNEK V I Z S G Á L A T A G E O I N F O R M A T I K A I M
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK
A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,
RészletesebbenA VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN
A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti
RészletesebbenVárosi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával
Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések
RészletesebbenKülönböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó
Különböző osztályozási eljárások alkalmazása mesterséges felszínek térképezéséhez Klujber Anikó A térinformatika és a digitális távérzékelés ma intenzíven fejlődő területek, melyeknek komoly szerepe lehet
RészletesebbenA városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet
A városi vegetáció felmérése távérzékelési módszerekkel Vécsei Erzsébet Előzmények A távérzékelés az elmúlt évtizedben rohamosan fejlődésnek indult. A felhasználók részéről megjelent az igény az egyre
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenA földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel
A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,
RészletesebbenAz IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION
Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros
RészletesebbenFÖLDHASZNOSÍTÁS-ELEMZÉS TÁVÉRZÉKELÉSI ÉS TEREPI ADATOK ÖSSZEVETÉSE ALAPJÁN. Szabó Gergely 1. I. Bevezetés, célkitűzés
FÖLDHASZNOSÍTÁS-ELEMZÉS TÁVÉRZÉKELÉSI ÉS TEREPI ADATOK ÖSSZEVETÉSE ALAPJÁN Szabó Gergely 1 I. Bevezetés, célkitűzés A térinformatika és az űrfelvételek alkalmazása a mezőgazdasági alkalmazásokban is mind
RészletesebbenA FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI
A FÖLDMINŐSÍTÉS GEOMETRIAI ALAPJAI Detrekői Ákos Keszthely, 2003. 12. 11. TARTALOM 1 Bevezetés 2 Milyen geometriai adatok szükségesek? 3 Néhány szó a referencia rendszerekről 4 Geometriai adatok forrásai
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2008/2009. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI NÉV:... Tudnivalók
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
RészletesebbenKép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011
Kép mozaik és piramis készítése LANDSAT űrfelvételből dr. Siki Zoltán 2011 Az internetről szabadon letölthetők korábbi 15 méter felbontású LANDSAT űrfelvételek Magyarországról (ftp://ftp.glcf.umd.edu/landsat).
RészletesebbenTérinformatika és Geoinformatika
Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenTávérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban
Távérzékelt felvételek és térinformatikai adatok integrált felhasználása a FÖMI mezőgazdasági alkalmazásaiban László István Földmérési és Távérzékelési Intézet laszlo.istvan@fomi.hu Adatintegráció, adatfúzió
RészletesebbenLehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.
Lehoczki Róbert Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1. email: leho@ns.vvt.gau.hu +Spatial analyst $/. $/ 0$= É 6$, 7%(5#hD/ (7( %. 2UV]iJRV9DGJD]GiONRGiVL$GDWWiU
RészletesebbenAz ErdaGIS térinformatikai keretrendszer
Az ErdaGIS térinformatikai keretrendszer Két évtized tapasztalatát sűrítettük ErdaGIS térinformatikai keretrendszerünkbe, mely moduláris felépítésével széleskörű felhasználói réteget céloz, és felépítését
RészletesebbenÁltalános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez
Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.
RészletesebbenTervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész
Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Herczeg Ferenc Székesfehérvár, 2016. szeptember 16. HATÁLYON KÍVÜLI UTASÍTÁSOK száma típusa
RészletesebbenCSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN
MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.
RészletesebbenLAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében
LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében http://www.geocarto.com/index2.html Verıné Dr. Wojtaszek Małgorzata Copyright: ESA, EURIMAGE, FÖMI (2000) Az őrfelvételek nagy (pl. 5000-36
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése
Részletesebben3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János. @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan
Kartográfia (GBN309E) Térképészet (GBN317E) előadás 3. Vetülettan (3/6., 8., 10.) Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenMŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT
Városi Hősziget Konferencia Országos Meteorológiai Szolgálat 2013. szeptember 24. MŰHOLDAS VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLAT Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása
RészletesebbenA FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.
Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenPrediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely
Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenFotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom
Részletesebben8. Lekérdezés geometria alapján
Geoinformatika a környezetvédelemben 1 8. Lekérdezés geometria alapján Feladatunk az, hogy az válaszoljunk minden olyan felmerülő kérdésre, mely a térképi adatok leíró, illetve térbeli elhelyezkedése kapcsán
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Precíziós növényvédelem I. 142.lecke Precíziós növényvédelem A hozzáférhető,
RészletesebbenKészítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter
Készítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter 2014.06.11. A téma jelentősége A vegetáció monitorozása A globális klímaváltozás vizsgálatának egyik jelentős eszköze (aszály,
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 3.
Matematikai geodéziai számítások 3 Kettős vetítés és EOV szelvényszám keresése koordinátákból Dr Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 3: Kettős vetítés és EOV szelvényszám keresése koordinátákból
RészletesebbenLelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;
Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 3.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 3 MGS3 modul Kettős vetítés és EOV szelvényszám keresése koordinátákból SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenKoordináta-rendszerek
Koordináta-rendszerek Térkép: a Föld felszín (részletének) ábrázolása síkban Hogyan határozható meg egy pont helyzete egy síkon? Derékszögű koordináta-rendszer: a síkban két, egymást merőlegesen metsző
Részletesebben(térképi ábrázolás) Az egész térképre érvényes meghatározása: Definíció
Az egész térképre érvényes meghatározása: A térkép hossztartó vonalain mért távolságnak és a valódi redukált vízszintes távolságnak a hányadosa. M = 1 / m, vagy M = 1 : m (m=méretarányszám) A méretarány
RészletesebbenMIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY
FVM VIDÉKFEJLESZTÉSI, KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR MIKOVINY SÁMUEL TÉRINFORMATIKAI EMLÉKVERSENY 2009/2010. TANÉV Az I. FORDULÓ FELADATAI 1. feladat:
RészletesebbenDIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN
DIGITÁLIS TEREPMODELL A TÁJRENDEZÉSBEN DR. GIMESI LÁSZLÓ Bevezetés Pécsett és környékén végzett bányászati tevékenység felszámolása kapcsán szükségessé vált az e tevékenység során keletkezett meddők, zagytározók,
RészletesebbenA HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
Részletesebben1. ábra Egy terület DTM-je (balra) és ugyanazon terület DSM-je (jobbra)
Bevezetés A digitális terepmodell (DTM) a Föld felszínének digitális, 3D-ós reprezentációja. Az automatikus DTM előállítás folyamata jelenti egyrészt távérzékelt felvételekből a magassági adatok kinyerését,
RészletesebbenINFORMÁCIÓS MEMORANDUM
INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Debreceni út, Hrsz.: 3339 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 011 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenA VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL
35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös
RészletesebbenKörnyezeti informatika
Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék
RészletesebbenHódmezővásárhely Megyei Jogú Város
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Módosítási javaslat TERVEZET Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata megbízásából készítette: Grants Europe Consulting Kft. H-1054 Budapest, Vértanúk tere 1. Tel: +36-1-319-1790
RészletesebbenÁtszámítások különböző alapfelületek koordinátái között
Átszámítások különböző alapfelületek koordinátái között A különböző időpontokban, különböző körülmények között rögzített pontok földi koordinátái különböző alapfelületekre (ellipszoidokra geodéziai dátumokra)
RészletesebbenA hiperspektrális képalkotás elve
Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenKépek és grafikák. A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása
Képek beszúrása A Beszúrás/Kép parancsot választva beszúrhatunk képet ClipArt gyűjteményből, vagy fájlból. 1. ábra Kép beszúrása Az eszköztárról is beszúrhatunk ClipArt képeket, ha kihúzzuk a ClipArt ikont,
RészletesebbenQGIS Gyakorló. 1. kép. A vektor réteg (grassland.shp).
QGIS Gyakorló Verzió: 1.7 Wroclaw Cím: Műveletek az attribútum táblával Minta fájl letöltése innen: https://www.dropbox.com/link/17.oxt9ziogfh?k=54ff982063bac43be40bf263d9cf45ef A vektoros adatmodell számos
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenTávérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata
Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés
Részletesebben1. Gyakorlat képek megjelenítése és vizsgálata
1. Gyakorlat képek megjelenítése és vizsgálata Hozzávalók: MultiSpec program (MultiSpecWin32.exe); ag020522_dpac_cd.lan állomány. A program és a gyakorlatokhoz szükséges állományok elérhetők ingyenesen
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil
RészletesebbenTÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék
TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő
RészletesebbenTávérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban
Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,
RészletesebbenTávérzékelés, a jöv ígéretes eszköze
Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban
Részletesebben3. Gyakorlat ellenőrzés nélküli osztályozás
3. Gyakorlat ellenőrzés nélküli osztályozás Hozzávalók: MultiSpec program (d: meghajtó, MultiSpecWin32 könyvtár, MultiSpecWin32.exe); ag020522_dpac_cd.lan állomány Ebben a gyakorlatban az ellenőrzés nélküli
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) Módli Hunor(HHW6Q9) 2015 Április 15. Mérés helye: Mérés ideje: Mérés tárgya: Mérés eszköze: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor,
RészletesebbenKépszerkesztés elméleti kérdések
Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?
RészletesebbenKÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
KÉP VAGY TÉRKÉP DR. PLIHÁL KATALIN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR A TÉRKÉP A HAGYOMÁNYOS VILÁG FELFOGÁSA SZERINT A TÉRKÉP ÉS EGYÉB TÉRKÉPÉSZETI ÁBRÁZOLÁSI FORMÁK (FÖLDGÖMB, DOMBORZATI MODELL, PERSPEKTIVIKUS
RészletesebbenA Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Innováció és Kommunikáció ELTE Bolyai Kollégium december 5.
A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) A területalapú támogatások 2004-től használandó kizárólagos hivatkozási rendszere: a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) a mezőgazdasági-
RészletesebbenA távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok
A távérzékelés és fizikai alapjai 3. Fizikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott
Részletesebben4/2013. (II. 27.) BM rendelet
4/2013. (II. 27.) BM rendelet Magyarország, Románia és Ukrajna államhatárai találkozási pontjának megjelölésére felállított TÚR határjelről készült Jegyzőkönyv jóváhagyásáról Az államhatárról szóló 2007.
RészletesebbenFöldmérési és Távérzékelési Intézet. GISopen 2013: Jogi változások informatikai válaszok. 2013. március 13. NymE - Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár
Az állami digitális távérzékelési adatbázisok létrehozása, kezelésének feladatai Zboray Zoltán igazgató Távérzékelési és Kozmikus Geodéziai Igazgatóság (TKGI) GISopen 2013: Jogi változások informatikai
RészletesebbenBevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán
Bevezetés Bevezetés a QGIS program használatába Összeálította dr. Siki Zoltán A QGIS program egy nyiltforrású asztali térinformatikai program, mely a http://www.qgis.org oldalról tölthető le. Ebben a kis
Részletesebben1 m = 10 dm 1 dm 1 dm
Ho szúságmérés Hosszúságot kilométerrel, méterrel, deciméterrel, centiméterrel és milliméterrel mérhetünk. A mérés eredménye egy mennyiség 3 cm mérôszám mértékegység m = 0 dm dm dm cm dm dm = 0 cm cm dm
RészletesebbenA térinformatika lehetőségei a földrajzórán
A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?
RészletesebbenAZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁS 1 AZ EGYES MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA ÉS HATÁSA Bugyi község önkormányzata a hatályos Településrendezési eszközök módosítását tervezi.
RészletesebbenAutomatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással
Automatikus épület-felismerés ortofotókon objektum-alapú eljárással Gera Dávid Ákos, Nádor Gizella, Surek György Földmérési és Távérzékelési Intézet Távérzékelési Igazgatóság 1. Bevezetés Napjainkban a
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenKépszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai
Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek
RészletesebbenFÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
FÖLDHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA VÁLASZTOTT MODELL TERÜLETEKEN KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON IGIT Project (PIRSES GA -2009-247608) Gombás Katalin Nyugat-magyarországi Egyetem
RészletesebbenAz ASTER GDEM adatbázis pontosságának vizsgálata egy hazai mintaterületen
Az ASTER GDEM adatbázis pontosságának vizsgálata egy hazai mintaterületen Dr. Szabó Gergely adjunktus, Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék szabo.gergely@science.unideb.hu Abstract:
RészletesebbenINFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 1. Agrártéradat- és egyéb adatbázisok Földmérési és Távérzékelési Intézet fontosabb adatbázisai
RészletesebbenDRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN
DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenTávérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés
Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:
RészletesebbenKörnyezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése
Környezeti információs rendszerek II. Légi és űrfelvételek beszerzése Légi felvételek: meglévő: FÖMI, HM, Eurosense készítendő: megrendelés, repülési terv Űrfelvételek: a kínálatból kell választani 1 Mesterséges
Részletesebben2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk
2. előadás: A mérnöki gyakorlatban használt térkép típusok és tartalmuk Magyarországon számos olyan térkép létezik, melyek előállítását, karbantartását törvények, utasítások szabályozzák. Ezek tartalma
RészletesebbenA tételsor a 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a térinformatika és a geodézia tudásterületei alapján összeállított komplex központi tételekből felel, folytat szakmai beszélgetést. Amennyiben a tétel kidolgozásához
RészletesebbenTérinformatikai adatbázis feltöltése nagyméretarányú távérzékelési adatokkal
Térinformatikai adatbázis feltöltése nagyméretarányú távérzékelési adatokkal A térinformatikai rendszerek adatbázisának feltöltése a környezetvizsgálatnál nem tekinthető úgy, mint egy részletesen és pontosan
RészletesebbenRegresszió számítás. Tartalomjegyzék: GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program
Regresszió számítás GeoEasy V2.05+ Geodéziai Kommunikációs Program DigiKom Kft. 2006-2010 Tartalomjegyzék: Egyenes x változik Egyenes y változik Egyenes y és x változik Kör Sík z változik Sík y, x és z
RészletesebbenVárosökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP B-09/1/KONV
Városökológiai vizsgálatok Székesfehérváron TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 Balázsik Valéria Fény-Tér-Kép konferencia Gyöngyös, 2012. szeptember 27-28. Projekt TÁMOP 4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 A felsőoktatás
Részletesebben115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről
115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről Összhangban az Európai Unió (a továbbiakban: EU) agrárpolitikai célkitűzéseivel, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz
RészletesebbenCsillagászati eszközök. Űrkutatás
Csillagászati eszközök Űrkutatás Űrkutatás eszközei, módszerei Optikai eszközök Űrszondák, űrtávcsövek Ember a világűrben Műholdak Lencsés távcsövek Első távcső: Galilei (1609) Sok optikai hibája van.
Részletesebben