A jelentést jóváhagyta: dr. Farkas István főigazgató. Budapest, január 31.

Átírás

1 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT ÉVI MŰKÖDÉSI JELENTÉSE A jelentést jóváhagyta: dr. Farkas István főigazgató Budapest, január 31.

2 TARTALOMJEGYZÉK FŐIGAZGATÓI BEVEZETÉS... 3 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT ÉVI ÁTTEKINTŐ PÉNZÜGYI ADATAI... 7 Költségvetési bevételek (adatok MFt-ban)... 7 Költségvetési kiadások (adatok MFt-ban)... 7 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT MUNKATÁRSAI A ÉVBEN FÖLDTANI SZAKHATÓSÁG... 9 Bevezetés... 9 Ásványvagyon nyilvántartás Geotermikus energiavagyon nyilvántartása Jogi eszközök előkészítése Bányászati tevékenységekkel érintett területek felmérése Adattári tevékenység Nemzetközi kapcsolatok Egyéb tevékenység A FÖLDTANI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE ORSZÁGOS FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI ADATTÁR Gyarapodás Feldolgozás Szolgáltatások Az Építési Geotechnikai Adattár működtetése Védelem Egyéb tevékenység SZÁMÍTÁSTECHNIKAI OSZTÁLY Térinformatikai adatbázisok fejlesztése és működtetése Általános számítástechnikai feladatok Közönségszolgálati eredmények A tevékenység kooperációs kapcsolatai 2005-ben GAZDASÁGI HIVATAL Bevételek Kiadások Követelések Kötelezettségek Előirányzat-maradvány HUMÁNPOLITIKA ÉS BELSŐELLENŐRZÉS Jogi feladatok Humánpolitikai feladatok Belső ellenőrzés Minőségirányítás A KÖZPONTI HIVATAL MUNKATÁRSAINAK ÉVI PUBLIKÁCIÓI

3 FŐIGAZGATÓI BEVEZETÉS A Magyar Geológiai Szolgálat évi tevékenységét a jogszabályokban előírt feladatok és a évi költségvetési törvény adta keretek határozták meg. A Magyar Geológiai Szolgálat központi hivatala: ellátja a földtani hatósági, szakhatósági és szakvéleményezési feladatokat, melyet a jogszabályok előírnak számunkra; vezeti az ország ásványi nyersanyag és geotermikus energia vagyonának nyilvántartását; az Országos Földtani és Geofizikai Adattár működtetésével gyűjti, rendszerezi és szolgáltatja a földtani adatokat és információkat. Közigazgatási feladatok 2005-ben az MGSZ hatósági, szakhatósági, szakvéleményezői eljárásaiban, a hazai és az Európai Unió közösségi jogalkotásban, és más hivatalos megnyilvánulásában vizsgálta a földtani erőforrásokkal történő gondos és ésszerű gazdálkodás követelményét a rendelkezésre álló lehető legteljesebb földtani információbázis és szakmai tudás birtokában, a körülbelül 50 jogszabály által definiált hatáskörnek megfelelően. Ennek fő elemei: a földtani környezet kedvező és kedvezőtlen adottságainak és folyamatainak hatása az életre, a tulajdonra, az élő és élettelen környezetre, a gazdasági tevékenységekre; az emberi tevékenység hatása a földtani környezetre, a földtani környezet fenntartható használatának elősegítése; az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia készleteinek és kiaknázásának mérlegszerű, éves nyilvántartása, e nagyrészt nem megújuló természeti erőforrással történő ésszerű gazdálkodás elősegítésére. A feladataink ellátását 2005-ben a következő tényezők befolyásolták: hatályba lépett a közigazgatási eljárásokról szóló új törvény, végrehajtásában a legnagyobb erőfeszítést az elektronikus ügyintézés bevezetése és a hatóságok közötti adatszolgáltatás követeli; módosult a bányatörvény és kiadták a célkitermelő helyekről szóló jogszabályt, valamint egyéb új szakhatósági hatásköröket telepítettek az MGSZ-hez; elfogadták az Európai Unió bányászati hulladékokról szóló irányelvét, az ennek végrehajtását koordináló tagállami bizottságba az MGSZ képviselőjét delegálta a Magyar Köztársaság; 3

4 elkészült az ország megújuló energetikai koncepciója, és a KvVM felügyelete alatt az MGSZ részvételével bizottság alakult a geotermikus energia hasznosítására; a veszprémi és a debreceni területi hivatal új, korszerű hivatali elhelyezést kapott ben 5833 eljárásban vettünk részt, melyek közül 5766 első fokú, 67 másodfokú volt (környezetvédelem: 62, építésügy: 3, bányászat: 2). Magyarország ásványi nyersanyagvagyonának nyilvántartása Az MGSZ vezeti a 3200 ismert lelőhely 30,6 milliárd tonna földtani és több mint 7300 milliárd Ft nominális gazdasági eredményt képviselő 12,9 milliárd tonna ipari vagyonát felölelő országos ásványvagyon nyilvántartást. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 644 milliárd tonna földtani és közel 480 milliárd tonna ipari becsült reménybeli vagyont tartunk nyilván. A Tájékoztató Magyarország I. 1- jei helyzet szerinti ásványi nyersanyagvagyonáról című, 2005-ben először CD-n megjelent kiadványban bemutatjuk az adatokat nyersanyagonként, országos összesítésben, és ismertetjük a vagyonban bekövetkezett fontosabb változásokat. Kiadványunkat CD-n megküldtük az érdekelt minisztériumoknak, a Területi Hivataloknak, a Magyar Bányászati Hivatalnak, a Bányakapitányságoknak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak és más állami szerveknek. Az ismert földtani vagyon az előző évihez képest 327,4 Mt-val (+1,1%), az ipari va- gyon 273,1 Mt-val (+2,2%) nőtt, míg a évben realizált Nominál Gazdasági Eredmény (NGE) 1,80 Mrd Ft-tal (+1,4%) nőtt. A földtani vagyon növekedése elsősorban az építőanyag-ipari nyersanyagoknál (főleg homok, kavics) és az ásványbányászati nyersanyagoknál valamint a ligniteknél végzett kutatások eredménye. Az építőipari nyersanyagkutatások elsődleges mozgatója az autópálya- és az útépítések továbbra is növekvő nyersanyagigénye. Az ipari vagyon növekedése most is a homok és kavics előfordulásoknál és a lignitnél végzett kutatásoknak köszönhető. A barnakőszén és cementipari nyersanyagok termeléscsökkenését mennyiségben ellensúlyozta a homok és kavics, valamint az építő- díszítőkő növekvő termelése, így a évi összes termelés 4,2 Mt-val (+4,9%) meghaladta a évit. Geotermikus energiavagyon nyilvántartása A geotermikus energia statikus készletfelmérését végeztük el ben, geo- termikus provinciánként, átlagolt értékek alapján. Első lépésben a statikus készletek nyilvántartási egységeit, a geotermikus provinciákat határoztuk meg földtani, hidrogeológiai és geofizikai adottságok figyelembevételével. A geotermikus energia hasznosításra legjobban hozzáférhető negyedidőszaki és felső-pannóniai képződmények együttesen legalább 4024 EJ, legfeljebb 5180 EJ hőmennyiséget tárolnak. A súlyponti érték 4666 EJ. Ennek mintegy nyolcad részét raktározza pórusvíz, míg a többit a kőzetváz. 4

5 Részt vettünk a geotermikus energia hasznosítását elősegítő KvVM bizottság munkájában, számos fórumon ismertettük ezzel kapcsolatos tevékenységünket, és külső megrendeléseknek is eleget tettünk. Bányászati tevékenységekkel érinte tt területek felmérése A tevékenységet céltámogatás keretében végeztük. Áttekintettük a rendelkezésre álló hazai adatbázisokat, és tárgyalásokat folytattunk ezek átadásáról. Felújítottuk jogelődünk, a Központi Földtani Hivatal által előállított meddőhányó kataszter digitális adatbázisát. Elkészült egy egységes adatkezelő felület és az adatbázis feltöltése több, bányászattal fokozottan érintett területen megkezdődött. A Földtani Információs Rendszer fejlesztése A Magyar Geológiai Szolgálaton feladata az ország területén végzett földtani és bá- és geofizikai adatok gyűj- nyászati kutatások során nyert információk földtani tése, kezelése, rendszerezése és szolgáltatása. Az MGSZ-nek az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG) történő csatlakozásának adminisztratív előkészítése megfelelő ütemben megtörtént és a HM Térképészeti KHT-val kötött megállapodás alapján elérhetővé vált számunkra a DTA 50 Digitális Térképi Adatbázis. Földtani adatok fogadása, állomány-gyarapodás: Az MGSZ számára történő éves adatszolgáltatás keretében az OFGA 2 bányászati-kutatási zárójelentést, 1074 fúrási adatlapot (az érintett fúrások összegzett hossza meghaladja a 30 ezer métert), 731 fúráshoz kiegészítő adatsort, és számos egyéb jelentést kapott. Egyre jelentősebb a digitális formában (CD-n, DVD-n, floppyn, kazettán, kartridzson) szolgáltatott, elsősorban geofizikai adatok mennyisége. A Bányászatról szóló törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből finanszírozott kutatások földtani adatainak 2005-ben két nagy adattár átvételére került sor: a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2200 jelentés, 642 fúrásdokumentáció) a Dél-dunántúli, az Észak-dunántúli Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2540 jelentés, 2874 fúrásdokumentáció) a Közép-dunántúli Területi Hivatal vette át. A központi kezelésű állomány az év folyamán a fentieken túlmenően 149 különféle geológiai és 94 geofizikai tárgyú, az MGSZ intézményrendszerének keretében végzett tevékenységhez kapcsolódó tétellel nőtt. Feldolgozás: Folyamatosan történik az MGSZ számára szolgáltatott adatok beépítése adatbázisainkba. A térképeket is magában foglaló jelentéstár számítógépes nyilvántartási adatbázisát 5300 dokumentumok adataival egészítettük ki; a jelenlegi rekordszám meghaladja a at. Fúrási adatbázisainkra támaszkodva az év közben elindult az intézményi, internetes adatszolgáltatási felület ( Geoportál ) fejlesztése. Szolgáltatások: Az Adattárban a felhasználók számára történő adatszolgáltatás keretében 962 betekintőt regisztráltunk, számukra dokumentumba biztosítottunk 5

6 betekintést. Nagy volumenű és/vagy speciális feltárást igénylő adat-összeállításokat készítettünk 16 igénylőnek, összesen 61 alkalommal. Az Építési Geotechnikai Adattár működtetése: Az ÉGA állományának kezelését, az igényelt szolgáltatásokat maradéktalanul teljesítettük a működtetésre vonatko- zó megállapodásban rögzítettek szerint. Fogadtunk 435 látogatót, számukra betekintésre kiadtunk 3802 dokumentumot. Cserepartnereink 2005-ben is több száz szakvéleménnyel bővítették az állományt. Ennek eredményeképpen az ÉGA állománya 6500 fúrásfolyóméterrel bővült. Térinformatikai adatbázisok fejlesztése és működtetés: E feladat keretében a tárgyévben a környezetföldtani adatbázisok építése, az alápincézett települések adatbázis GIS moduljának fejlesztése, a felszínmozgás-veszélyes területek térképalapú adatbázisának építése volt a legnagyobb volumenű munkánk. Nemzetközi kapcsolatok és egyéb tevékenység A bilaterális relációkban is megőriztük tevékenységünket: szlovák magyar (geológiai és területfejlesztési munkacsoport), szlovén magyar (Interreg, TéT), mongol magyar (Mongol Geológiai Szolgálat képviselőjének látogatása, államközi gazdasági együttműködési megállapodás előkészítése), szerb magyar (együttműködési megállapodás, PHARE), de a hangsúly 2005-ben egyértelműen áthelyeződött az Európai Uniós közösségi területre. Nagysikerű 50 fős nemzetközi workshopot szerveztünk az Európai Bizottság TAIEX programjával együttműködve Kisteleken, a geotermikus energia hasznosítás jogi és közgazdasági szabályozóiról. Az ennek eredményeként kiadott, prominens európai személyek által aláírt deklaráció immár az uniós lobbizás alapdokumentuma. Folyamatosan részt vettünk a bányászati hulladék irányelv jogalkotási véleményezési lépéseiben. Összefoglalva megállapítható, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat a tervben foglal- megfelelően a költségvetés adta kereteket maximálisan kihasználva teljesítet- taknak te a jogszabályokban előírt feladatait. 6

7 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT ÉVI ÁTTEKINTŐ PÉNZÜGYI ADATAI Költségvetési bevételek (adatok MFt-ban) MGSZ-SZIG MÁFI MÁELGI MGSZ-CÍM BEVÉTELEK költségvetési támogatás intézményi bevételek átvett pénzeszközök évi maradvány kölcsönök Költségvetési kiadások (adatok MFt-ban) MGSZ-SZIG MÁFI MÁELGI MGSZ-CÍM KIADÁSOK személyi juttatások munkaadókat terh. járulékok dologi kiadások műk. célú pénzeszk.átadás intézményi beruházási kiadások felújítás kölcsönök

8 A MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT MUNKATÁRSAI A ÉVBEN Balogh Józsefné Kakuk Jolán Petrócziné Gecse Zsuzsanna Balogh Zoltán Katonáné Millei Magdolna Pozsgai János Bodor Katalin Keresztesi Zoltánné Prakfalvi Péter Bóna Gézáné Klement László Rezessy Géza Budainé Uitz Judit Klima Krisztián Riba Miklósné Mátrai Gyöngyi Csörgei Péterné Kneifel Ferenc Sárkány Lászlóné Dobi Éva Kókay Ágoston Simon Lászlóné Drazsdik Lajos Kontsek Tamás Szakmári Attiláné Eper Gábor Kovács Gábor Dr. Szalai István Erdélyi Gáborné Dr. Kovács Lajos Dr Szanyi János Erdélyi Judit Eszter Kovács Sándor Szebényi Géza Farkas István Dr. Kovácsné Szatmári Tünde Szekér András Fodor Béla Dr. Kraft János Szente Erika Forgó Zoltán Lengyel Ilona Szentei József Gombárné Forgács Gizella Lovászné Csige Julianna Szepessy Gábor Gombor László Lukács Béla Szilágyi Tibor Dr. Göcz István Lukácsné Zsukán Judit Szőts András Gross Tamás Máté Sándorné Tóth Álmos Gruber György Mikó Lajos Tóth Csaba Dr. Hagymási Istvánné Nagy Béla Tóth Józsefné Hámor Tamás Dr. Nagy Levente Tóth Károly Hatvani Istvánné Nagy Pál Bálintné Tóthné Weisz Ildikó Hegedűs Zsigmondné Nemes Jánosné Török Istvánné Héjjas János Németh János Treszné Szabó Margit Hilgert László Németh Károly Udránszky Kornélia Dr. Hlogyik Józsefné Némethné Bíró Ildikó Unica Zsuzsanna Horváth Attila Nyiri Sándorné Valusné Orosz Judit Horváth Csaba Oszvald Tamás Vályi Andrea Illyefalvi Lajos Pamucsi Sándorné Vándor Tiborné Ivancsics Jenő Pap Béláné Varga Anett Jankovich István Dr. Papp Lajos Varga Margit Józsa Gábor Partényi Zoltán Veres István Juhászné Jedlovszky Mária Dr. Pavelka Zoltánné Zombori Hubert Kakas Kristóf Petró Éva Zsadányi Éva 8

9 1. FÖLDTANI SZAKHATÓSÁG Bevezetés 2005-ben a Szakhatósági Főosztály hatósági, szakhatósági, szakvéleményezői eljárásaiban, a hazai és az Európai Unió közösségi jogalkotásban, és más hivatalos megnyilvánulásában vizsgálta a földtani erőforrásokkal történő gondos és ésszerű gazdálkodás követelményét a rendelkezésre álló lehető legteljesebb földtani információbázis és szakmai tudás birtokában, a közel félszáz jogszabály által definiált hatáskörnek megfelelően. Ennek fő elemei: a földtani környezet kedvező és kedvezőtlen adottságainak és folyamatainak hatása az életre, a tulajdonra, az élő és élettelen környezetre, a gazdasági tevékenységekre; az emberi tevékenység hatása a földtani környezetre, a földtani környezet fenntartható használatának elősegítése; az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia készleteinek és kiaknázásának mérlegszerű, éves nyilvántartása, e nagyrészt nem megújuló természeti erőforrással történő ésszerű gazdálkodás elősegítésére. A év fontosabb eseményeinek rövid összegzése az alábbi: A hazai közigazgatás szereplői továbbra is elismerik a földtani hatóságot, eljárásaikba bevonják. A közigazgatási eljárások száma 2004-ig közel hétszeresére növekedett a hatáskört érintő jogszabályok bővülése és a gazdaság fejlődése miatt, de a növekedés megállt 2005-ben. A hatósági döntés előkészítéséhez felhasználható pénzügyi és humán erőforrások és a rendelkezésre álló idő tovább csökkent. Hatályba lépett a közigazgatási eljárásokról szóló új törvény, végrehajtásában a legnagyobb erőfeszítést az elektronikus ügyintézés bevezetése és a hatóságok közötti adatszolgáltatás követeli. Módosult a bányatörvény és kiadták a célkitermelő helyekről szóló jogszabályt, valamint egyéb új szakhatósági hatásköröket telepítettek az MGSZ-hez. Elfogadták az Európai Unió bányászati hulladékokról szóló irányelvét, az ennek végrehajtását koordináló tagállami bizottságba a Főosztály vezetőjét delegálta a Magyar Köztársaság. Elkészült az ország megújuló energetikai koncepciója, és a KvVM felügyelete alatt az MGSZ részvételével bizottság alakult a geotermikus energia hasznosításának támogatására. Az MGSZ nemzetközi ügyeinek intézése is a Főosztály feladatai közé sorolódott. A veszprémi és a debreceni területi hivatal is új, korszerű hivatali elhelyezést kapott. 9

10 Közigazgatási eljárások A tavalyihoz képest (6076 eljárás) 4%-os csökkenés figyelhető meg minden eljárástípusnál, kivéve a területrendezési és általában az építési ügyeket. Az 5833 eljárás közül 5766 első fokú, 67 másodfokú volt (környezetvédelem: 62, építésügy: 3, bányászat: 2), ez utóbbiak 2 első fokú állásfoglalást megváltoztattak. A korábbi évekhez hasonlóan a közigazgatási eljárások 94,6%-át a területi hivatalok, a kisebb hányadát a központi hivatali egységek folytatták le. Az építésügy és területrendezés terén mutatkozó növekedés részben az MGSZ szerepének elismerését, részben az infrastrukturális beruházások előtérbe helyeződését tükrözi. Ezen a csoporton belül folyamatosan nő az egyedi építési engedélyezési eljárások száma. Örvendetes tény, hogy ez utóbbi csoporton belül egyre több a hőszivattyús létesítmények száma, ugyanakkor bevonásunk e tárgyban nem kellően szabályozott. Így a gyakran több tíz, sőt száz méter mély fúrások, szondák földtani és geofizikai adatai nem kerülnek szolgáltatásra. A bányászati ügyek számának csökkenése három tényezőre vezethető vissza. Az ásványi nyersanyag lelőhelyek immár jelentős részben lefedettek bányászati (kutatási vagy kitermelési) jogosultsággal; másrészt a nagy útépítésekhez (M3, M5) kötődő fellendülés ideiglenesen, az újabb nagyberuházások folytatásáig (Budapest körgyűrű, M6, M7) lecsengőben van. Ez utóbbi a vonalas létesítmények eljárási száma csekély csökkenésében is tükröződik. A harmadik tényező az, hogy a bányatörvény módosítása bevezette a kutatási jog adományozása jogintézményét. 42 esetben végeztünk helyszíni ásványvagyon ellenőrzést, és 40 esetben illegális bányászat helyszíni szemléjét. A MHE Kft. és a MOL Rt. együttesen kb km 2 -nyi terület szénhidrogén kutatási jogával rendelkezik. Magyarország koncessziós és engedélyes kutatási területeinek nagysága meghaladja a km 2 -t, illetve az ország területének 80%-t. A szénhidrogén-kutatással kapcsolatban megjegyezendő, hogy több cég kivonult a magyarországi kutatásból, de a kutatási jogosultságukat más kutatócégek vették át: POGO Magyarország Kft./Toreador Magyarország Kft., El Paso Magyarország Kft./Athanor Magyarország Kft., Gustavson Associates Inc./TXM Olaj- és Gázkutató Kft. A környezetvédelmi eljárások számának csökkenése elsősorban az Európai Uniós irányelvek végrehajtásához kapcsolódó hulladéklerakó felülvizsgálatok fokozatos lezárulásához illetve a zöldmezős nagyberuházási hullám lezajlásához kötődik. Ugyanakkor továbbra is megfigyelhető egyfajta területi egyenlőtlenség, amely vélhetően az ún. zöld hatóság eltérő gyakorlatából adódik, aszerint, hogy szükségesnek ítéli-e az MGSZ bevonását. Új, gyorsan növekvő létesítmény típus a szélerőmű, amelyeknél többnyire geotechnikai vizsgálatokat is előír a földtani hatóság. Az egyéb eljárások között számban vezet a földtani szakértői engedélyek kiadása, de a földtani hatóság szakmai kompetenciájának elismerése a nagy számú, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó eljárás is (77 db). 10

11 A szakhatósági eljárások számának változása az eljárások típusa szerint között Összesen 5833 eljárás Bányászat Környezetvédelem Vonalas létesítmény Rendezési terv Egyéb Bányászat: Nyersanyagkutatás, bányászat (szakvélemény a tervezett kutatás, illetve a zárójelentés megfelelőségéről, bányatelek fektetéséhez az ipari vagyonról, a mezőfelhagyás, bányabezárás műszaki üzemi tervének elfogadásához, ásványvagyon ellenőrzés, ásványvagyon igazolás stb.). Környezetvédelem: Környezeti hatásvizsgálat, hulladék-elhelyezés (szakhatósági állásfoglalás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezéséhez, környezeti állapotfelmérések elfogadásához a földtani és ásványvagyon-védelmi vonatkozásokban, települési környezetvédelmi program véleményezése). Vonalas létesítmény: Vonalas létesítmények tervezése (szakhatósági állásfoglalás külterületi utak és távközlési építmények engedélyezéséhez, illetve szakvélemény vasutak, elektromos- és gázvezetékek nyomvonalának kijelöléséhez építésföldtani és ásványvagyonvédelmi szempontok szerint). Rendezési terv: Településrendezési, építésügyi eljárás (szakvélemény a területfejlesztési, területrendezési, településfejlesztési szabályozási tervekhez, szakhatósági állásfoglalás az építésügyi eljárásokhoz a mérnök-, környezet-, hidrogeológiai megalapozottság tekintetében). Egyéb: Földtani kutatás engedélyezése, földtani szakértői engedély kiadása, természetvédelem, vízügy, atomenergia hasznosítása, egyéb eljárások. 11

12 Az eljárások számának változása régiónként között Kelet-mao-i TH Nyugat-mao-i TH Budapesti TH Dél-dunántúli TH Észak-mao-i TH Közép-dunántúli TH Dél-alföldi TH Központi Hiv Budapesti TH Dél-dunántúli TH Közép-dunántúli TH Nyugat-magyaro. TH Észak-magyaro. TH Kelet-magyaro. TH Dél-alföldi TH Központi Hiv Összesen A régiónkénti eljárás volumen nagyobb időtávlatú vizsgálatából kitűnik, hogy az évenkénti ±100 eljárásszám változás, amely ±10 15%-ot jelent, nem tekinthető szignifikánsnak. Ennél fontosabb a többéves trendek vagy az előbbinél nagyobb méretű változások értékelése. Ígéretes a nyugat-magyarországi, a kelet-magyarországi és a dél-alföldi régió teljesítménye, ahol az elmúlt hat évben megduplázódott az eljárásszám. Ezt a régiók gyorsuló gazdasági fejlődésének tudjuk be, de valószínűleg tükrözi a területi hivatalok javuló társadalmi, közigazgatási ismertségét és elismertségét is. Ez utóbbi egyben a hivatalvezető és munkatársai munkájának jó indikátora is. Szintén növekvő tendenciát mutat az eljárásszám a dél-dunántúli, a budapesti régióban, a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban, ezek bővülése azért nem annyira látványos, mert eleve magasabb eljárásszámról indultak. 12

13 A Szakhatósági Főosztály egyéb eljárásai 2005-ben Egyéb eljárás összesen: 269 db Vízügyi eljárás 77 db Szakértői engedély 80 db Természetvédelem 24 db Egyéb 70 db Radioaktív hulladék, nukleáris létesítmény 7 db Az úgynevezett egyéb eljárások zöme vízjogi engedélyhez fűződő szakhatósági eljárás, és szakértői engedélyek kiadása volt. Számban kicsiny, de jelentőségben annál nagyobbak a nukleáris ügyekhez kapcsolódó eljárások. A Püspökszilágyi Radioaktív Hulladéktároló környezetének földtani kutatása folyik; ez ügyben kétszer voltunk helyszíni szemlén, egyszer adtunk nyilatkozatot. Folytatódott a bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladékok, illetve a bodai nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló kutatási program, mindkettő a földtani kutatási fázisánál tart. Bátaapáti területén a felszín alatti kutatási program zajlik, melynek során vágathajtást és főleg geotechnikai jellegű földtani kutatást végeznek. Ezzel kapcsolatos államigazgatási cselekményre ez évben nem volt szükség, a kutatást a koordinációs értekezleteken való lehetőség szerinti részvétellel, helyszíni bejárásokkal ellenőriztük. A Bodai Aleurolit Formáció kutatási programjában 3 határozatot hoztunk, melyekkel a kutatást engedélyező határozatot módosítottuk a következő ügyekben: A Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. minőségtervének módosítása; A Bodai Aleurolit Formáció minősítését célzó program 1. kutatási fázisa, a földtani kutatás kibővítése az Me-103/a jelű szeizmikus szelvénnyel; A Bodai Aleurolit Formáció minősítését célzó program 1. kutatási fázisa, a földtani kutatás kibővítése a Bo-4A és a Büv-1/2 jelű fúrásokkal. A kutatási program Szakértői Tanácsadó Testületének ülésein és a koordinációs értekezleteken lehetőségünk szerint részt vettünk. 13

14 Az egyes Területi Hivatalok illetékességi területére jutó másodfokú eljárások száma Budapesti TH 5 Nyugatmagyaro. TH Összesen 67 másodfokú eljárás 11 Középdunántúli TH Déldunántúli TH Északmagyaro. Dél-alföldi TH TH 17 Keletmagyaro. TH A másodfokú eljárásaink zömét környezetvédelmi ügyek jelentették, ezek EKHT, RKT, környezetvédelmi felülvizsgálat, amelyek többek között bányászattal homok és kavics, kőszén, bauxit-, szélerőművel, sertésteleppel, talajszennyezéssel álltak összefüggésben. Két esetben (Sződ-Csörög hulladéklerakó, Tiszalök talajszennyezés) változtattuk meg az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást. Előbbi esetében a pótlólagosan benyújtott dokumentáció kiegészítés után az engedélyhez hozzájárultunk. Utóbbi esetben a területi hivatal szakmailag kifogástalanul járt el, a MOL Rt. az előírásoktól eltérően már a fellebbezéséhez csatolta a hiánypótlást. 14

15 Ásványvagyon nyilvántartás Az MGSZ vezeti a 3200 ismert lelőhely 30,6 milliárd tonna földtani és több mint 7300 milliárd Ft nominális gazdasági eredményt képviselő 12,9 milliárd tonna ipari vagyonát felölelő országos ásványvagyon nyilvántartást. Az ismert ásványi nyersanyagokon kívül mintegy 644 milliárd tonna földtani és közel 480 milliárd tonna ipari becsült reménybeli vagyont tartunk nyilván. A Tájékoztató Magyarország I. 1-jei helyzet szerinti ásványi nyersanyagvagyonáról című, 2005-ben először CD-n megjelent kiadványban bemutatjuk az adatokat nyersanyagonként, országos összesítésben, és ismertetjük a vagyonban bekövetkezett fontosabb változásokat. Kb db energiaés fémhordozó és 1600 db nemfémes nyersanyagra vonatkozó adatlapot készítettünk elő és küldtünk meg (nemfémes nyersanyagok esetében a TH-kon keresztül) a bányavállalkozóknak. Az eddig készített 42 féle mérlegkötet számát lecsökkentettük. A szénbányászat visszafejlődése és a bányák bezárása miatt az egyes nyersanyag-fajtánkénti, és régiónkénti mérlegköteteket csak elektronikusan készítettük el és adtunk át az érintetteknek. Kiadványunkat CD-n megküldtük az érdekelt minisztériumoknak, a Területi Hivataloknak, a Magyar Bányászati Hivatalnak, a Bányakapitányságoknak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak és egyéb állami szerveknek. A nyersanyag-fajtánkénti mérlegeket a titokvédelmi előírások figyelembe vételével küldtük el az érdekelteknek (társhatóságok, bányavállalkozók stb.) Az ásványvagyon-gazdálkodás összefoglaló adatait táblázatban mutatjuk be. Az ismert földtani vagyon az előző évihez képest 327,4 Mt-val (+1,1%), az ipari vagyon 273,1 Mt-val (+2,2%) nőtt, míg a évben realizált Nominál Gazdasági Eredmény (NGE) 1,80 Mrd Ft-tal (+1,4%) nőtt. A földtani vagyon növekedése elsősorban az építőanyag-ipari nyersanyagoknál (főleg homok, kavics) és az ásványbányászati nyersanyagoknál valamint a ligniteknél végzett kutatások eredménye. Az építőipari nyersanyagkutatások elsődleges mozgatója az autópálya- és az útépítések továbbra is növekvő nyersanyagigénye. Az ipari vagyon növekedése most is a homok és kavics előfordulásoknál és a lignitnél végzett kutatásoknak köszönhető. A évi termeléssel realizált NGE növekedése az inflációnál kisebb. Ennek oka, hogy az olcsóbb és fajlagosan kisebb NGE-t realizáló termékek (építőanyag-ipari nyersanyagok) termelése növekedett, az energiahordozók termelése pedig csökkent. A barnakőszén és cementipari nyersanyagok termeléscsökkenését mennyiségben ellensúlyozta a homok és kavics, valamint az építő díszítőkő növekvő termelése, így a évi összes termelés 4,2 Mt-val (+4,9%) meghaladta a évit. 15

16 Magyarország ásványi nyersanyag-termelése 2004-ben, készletei és ennek értéke január 1-jén Nyersanyag Termelés 2004-ben Realizált NGE Földtani vagyon 2005.I.1. Ipari vagyon 2005.I.1. Ellátottság 2005.I.1. Mt Mrd Ft Mt Mt év Kőolaj 1,1 40,14 221,0 19,6 18 Földgáz 3,2 67,30 173,7 67,1 20 Szén-dioxid gáz 0,1 0,03 46,4 30,8 >100 Feketekőszén 0,3 0, ,6 198,8 >100 Barnakőszén 2,5 1, ,3 170,3 68 Lignit (külfejtéses) 8,5 4, , ,4 >100 Uránérc ,8 - - Bauxit 0,6 0,59 129,0 39,1 65 Ólom-cinkérc ,8 - - Rézérc ,2 0,01 - Nemesfémércek ,6 1,05 - Mangánérc 0,05 0,03 79,8 2,51 50 Ásványbányászati nyersanyagok 2,9 2, , ,8 >100 Cementipari nyersanyagok 5,4 1, , ,5 >100 Építő díszítőkőipari nyersanyagok 13,0 5, , ,2 >100 Homok és kavics 46,4 8, , ,1 86 Kerámiaipari nyersanyagok 5,9 1, , ,5 >100 Tőzeg, lápföld, lápimész 0,1 0,09 182,2 110,5 >100 Magyarország összesen 90,0 134, , ,3 - Termelési és készletadatok millió tonnában, 1000 m 3 gáz = 1 tonna. Realizált NGE (Nominál Gazdasági Eredmény): az évi termelés mennyisége szorozva a fajlagos árbevétel (költséghatár) és a fajlagos ráfordítás (reálköltség) különbségével milliárd Ft-ban. Ellátottság években a jelenlegi kitermelést feltételezve. Geotermikus energiavagyon nyilvántartása A geotermikus energia statikus készletfelmérését végeztük el ben, geotermikus provinciánként, átlagolt értékek alapján. Első lépésben a statikus készletek nyilvántartási egységeit, a geotermikus provinciákat határoztuk meg földtani, hidrogeológiai és geofizikai adottságok figyelembevételével, melyhez az alapot a Magyar Állami Földtani Intézet Vízföldtani Főosztálya által digitalizált földtani térképek szolgáltatták. A geotermikus energia hasznosításra legjobban hozzáférhető negyedidőszaki és felső-pannóniai képződmények együttesen legalább 4024 EJ, legfeljebb 5180 EJ hőmennyiséget tárolnak. A súlyponti érték 4666 EJ. Ennek mintegy nyolcad részét raktározza pórusvíz, míg a többit a kőzetváz. Ha a évi termelési adatok figyelembevételével kiszámítjuk, hogy a termálvíz illetve ivóvíz kivétele során mennyi hőt vettünk ki a geotermikus provinciákból (döntő 16

17 részben a felső-pannóniai és negyedidőszaki képződményekből), akkor megállapítható, hogy az ezekben a rétegekben tárolt mintegy 4666 (EJ) hőmennyiségnél 5 nagyságrenddel kevesebb hőt 26,6 (PJ)-t termeltünk ki, amelyből a hasznosított mennyiség a balneológiai hasznosítással együtt mintegy 3,0 PJ-t tett ki. Az összes hőkivétel mintegy ötöde történt Csongrád megyében 0,58 (PJ). Felkérésre részt vettünk továbbá a geotermikus energia hasznosítását elősegítő KvVM bizottság munkájában, amely az év folyamán tárcaközivé bővült. Számos fórumon ismertettük ezzel kapcsolatos tevékenységünket, és külső megrendeléseknek is eleget tettünk. A témakörben több hazai és Európai Uniós pályázatot adtunk be konzorciumi tagként. Kiemelkedő jelentőségű volt az Európai Bizottság TAIEX irodájával közösen megrendezett nemzetközi workshop. Az ennek nyomán kiadott Kistelek deklaráció immár az európai földhő hasznosítási lobby referencia dokumentuma, lásd az EGEC honlapján ( Jogi eszközök előkészítése E tevékenységi körön belül legfontosabb az MGSZ igazgatási szolgáltatási és szakértői díjairól szóló GKM miniszteri rendelet tervezet elkészítése volt. A tárcaegyeztetést követő kiadás 2006-ban várható. MGSZ főigazgatói utasítást dolgoztunk ki és vezettünk be az Európai Unió közösségi jogszabályainak és közérdekű információinak figyeléséről. További jogszabály tervezetek véleményezésében vettünk részt: EU Tanácsi és Parlamenti irányelv a bányászati hulladékokról; 9/2005. (III. 11.) BM rendelet a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól; 46/1997 KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról; Elektronikus hírközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló.../2005. IHM rendelet tervezet; 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról; évi XLVIII. törvény a bányászatról; 203/1998. (XI. 14.) Korm. rendelet a bányatörvény végrehajtásáról; OAH-NBI eljárási rendelet tervezet. Bányászati tevékenységekkel érintett területek felmérése A tevékenységet céltámogatás keretében végeztük. A programot három évre terveztük, de 2006-ra költségvetési támogatás nem biztosított ben áttekintettük a rendelkezésre álló hazai adatbázisokat, és tárgyalásokat folytattunk ezek átadásáról. Ezek eredményeként a KvVM átadta az ún. Tájseb adatbázisát, amely mintegy ezer objektum adatait tartalmazza, de ebből csak mintegy 400 objektum releváns az alábányászottság vagy a bányászati hulladék kataszter szempontjából. Fel- 17

18 újítottuk jogelődünk, a Központi Földtani Hivatal által előállított meddőhányó kataszter digitális adatbázisát, és megkaptuk a SZÉSZEK és a MOL Rt. közötti megállapodás eredményeként létrejött állami felelősségi körbe tartozó meddő szénhidrogén kutak listáját. Ugyancsak átadásra került Magyarország digitális vízkészletgazdálkodási atlasza, amely tartalmazza a BKMI Kft. Által végzett felmérés adatait. Tárgyalásokat kezdeményeztünk a SZÉSZEK-kel a kőszén-medencék felmérési anyagainak átadásáról. A Számítástechnikai Osztály segítségével elkészült a Microsoft Access formátumú egységes adatkezelő felület, és tanfolyamot rendeztünk ennek használata elsajátítására. Az adatbázis szerkezet megtervezésekor már különös gondot fordítottunk arra, hogy alkalmas legyen a bányászati hulladék kataszter, illetve a bezárt bányászati hulladék létesítmények nyilvántartására, és környezeti kockázati minősítéshez szükséges paraméterek felmérésére. Az adatbázis feltöltése több, bányászattal fokozottan érintett területen kezdődött meg. Így például a Sopron Brennbergbánya között üzemelt szénmedence 35 letermelt mezejét digitalizáltuk és rögzítettük a 10 nagyobb ismert felszíni meddőhányót és a fő vágatokat is. A rögzített adatokból előállítottuk a GIS rendszerben alkalmazható *shp fájlokat. A Dél-Dunántúlon 3 egykori bányaterületen 34 rekord rögzítése történt meg. További 3 területen a Mecseki Szénbányák Pécsi, Komlói és Északi bányaterületein rögzítésre előkészített rekordok száma 182. Észak- Magyarországon átvettük a Miskolci Bányakapitányság megszűnt bányanyilvántartását, amiben 1217 db bányahely szerepel. A 604 db észak-magyarországi település közül, eddig (kb. 36%-os feldolgozottságnál) 171 db (28%) település közigazgatását érint alábányászottság (ebbe beleértendő a kutató aknától a kutató táróig minden). 677 db meddőhányót tartunk nyilván a három megye területén, amibe beletartoznak az érces, nem érces és szenes meddők is. Adattári tevékenység Területi hivatalaink egyben az Országos Földtani és Geofizikai Adattár területi kihelyezett egységei. Adattáraink állományát és a évi gyarapodást táblázatban mutatjuk be. Szervezet Területi Hivatalok adattári állománya Állomány 2004 végén Gyarapodás 2005-ben Állomány 2005 végén Budapesti TH Dél-dunántúli TH Közép-dunántúli TH Nyugat-magyarországi TH Észak-magyarországi TH Kelet-magyarországi TH Dél-alföldi TH Összesen

19 Nemzetközi kapcsolatok 2005-től az MGSZ nemzetközi ügyeinek vitele is a Főosztály feladata. A bilaterális relációkban folytattuk tevékenységünket: szlovák magyar (részjelentés, területfejlesztés munkacsoport), szlovén magyar (Interreg, TéT), mongol magyar (Mongol Geológiai Szolgálat képviselőjének látogatása, államközi gazdasági együttműködési megállapodás előkészítése), szerb magyar (együttműködési megállapodás, PHA- RE), de a hangsúly 2005-ben egyértelműen áthelyeződött az Európai Uniós közösségi területre. 14 európai országot képviselő 50 fő részt vételével nagysikerű nemzetközi workshopot szerveztünk az Európai Bizottság TAIEX programjával együttműködve Kisteleken, a geotermikus energia hasznosítás jogi és közgazdasági szabályozóiról. A workshop jól fókuszált előadások és előzetesen megszerkesztett és kitöltött kérdőív révén e szabályozók közel teljes áttekintését adta (ld. honlapon és publikációban). Az ennek eredményeként kiadott, prominens európai személyek által aláírt deklaráció immár az uniós lobbizás alapdokumentuma. Két Európai Uniós közösségi pályázatot készítettünk elő. Ásványvagyon gazdálkodás témakörben INTERREG IIIb CADSES pályázatot, geotermikus energia hasznosítás témában pedig Intelligent Energy Agency Europe pályázatot adtunk be. A EuroGeoSurveys és a European Federation of Geologists szakmai szervezetekkel felvettük a kapcsolatot és közös feladatokat vállaltunk fel, amelyek megvalósítása 2006-ban történik. Figyelőszolgálatot indítottunk be a közösségi jog és a fontos közösségi intézményi honlapok figyelésére. Folyamatosan részt vettünk a bányászati hulladék irányelv jogalkotási véleményezési lépéseiben ben 5 munkatárs mintegy 12 nemzetközi kiküldetésen vett részt, ezek mindegyike az Európai Bizottság TAIEX programjaihoz vagy a Közös Kutatási Központ projektjeihez, vagy közösségi pályázatok előkészítéséhez kötődtek. A témák meglehetősen változatosak voltak: ásványvagyon gazdálkodás, geoinformatika, megújuló energiák, bányászati hulladékok környezeti hatása, földtudományi felsőoktatás, hulladékgazdálkodás, környezeti kockázat elemzés. Egyéb tevékenység A Pince- és partfalveszély elhárítási szakértői bizottságban 147 település 179 pályázata érkezett be, amelyeknél a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelet alapján az indokoltságot igazolni kell, azaz a helyszínen kell ellenőrizni. Ezen feladatokat a Szakhatósági Osztály látta el. Ez 190 helyszíni szemlét jelentett (ebből 100 vis maior eset, és 52 nap alatt 149 település). A területi hivatalok is elvégeztek pince-, partfal bejárást, és adtak ki szakvéleményt, összesen 248 esetben. A évi CXL törvény (Ket.) alkalmazására a Közigazgatási Hivatalok 2 és 5 napos képzésein és Főosztály értekezleteken készültünk föl. Több munkatárs részt vett ECDL tanfolyamon. A Főosztály dolgozói a hazai felsőfokú oktatásban is jelen volt. Prakfalvi Péter környezetföldtan című tárgyat oktatott a Miskolci Egyetemen. Szanyi János docensként a Szegedi Tudományegyetemen és az ELTE-n hidrogeológiát és hidrodinamikai mo- 19

20 dellezést oktatott. A Dél-dunántúli TH munkatársai a Pécsi Tudományegyetem földrajz szakos hallgatóinak személyes megkeresésére tartottak oktatásokat. Fodor Béla féléves előadássorozatot tartott az ELTE-n ásványvagyon gazdálkodás és bányagazdaságtan tárgykörben. A Főosztály munkatársai több tucat előadást tartottak külföldön és idehaza, és több publikáció is született. A külső bevételek 2005-ben kimagasló értéket értek el az adatszolgáltatás, szakértői jelentések, és az alábányászottság céltámogatási program révén ben tovább működtettük az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszert és bevezetésre került a FEUVE kormányzati teljesítményértékelési rendszer. Ennek keretében a teljesítmények számszerű mérésére alkalmas mutatókat alakítottunk egyelőre kísérleti jelleggel. Munkatársaink folyamatos kapcsolatot tartanak a megfelelő közigazgatási szintekkel, és szakmai szervezetekkel, a kollégák gyakran vezető szerepet vállalnak a Magyarhoni Földtani Társulat területi szervezeteinek és tematikus szakosztályainak szervezésében. Sikeresen és remélhetőleg hosszabb időtávra megoldódott a debreceni területi hivatal és a veszprémi területi hivatal elhelyezése. 20

21 2. A FÖLDTANI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZTÉSE A Magyar Geológiai Szolgálaton belül az Információs Központ feladata az ország területén végzett földtani és bányászati kutatások során nyert információk földtani és geofizikai adatok gyűjtése, kezelése, rendszerezése és szolgáltatása. Az MGSZ számára kötelezően szolgáltatandó adatok körét, valamint az MGSZ által kezelt adatok forgalmazásának rendjét jogszabályok rögzítik. Az MGSZ által kezelt adatok meghatározó része közérdekű, nyilvános adat. Az intézmény külső kapcsolatainak/felhasználóinak elsődleges tájékoztatása alapvetően a honlap közvetítésével valósul meg. Az MGSZ adatvagyonát leképező metaadatbázisok külső felhasználók számára jelenleg közvetlenül nem érhetők el, az igényelt szolgáltatások jelentős része azonban már digitális formában történik. Bár az informatikai eszközrendszer, illetve a szolgáltatások fejlesztése az állandósult forráshiány következtében akadozik, kis lépésekben történik, arra törekszünk, hogy a felhasználók számára ez ne váljon a jogszabályokban rögzített határidőn belül történő adatelérés akadályává. A felhasználók által elvárt általuk a korábbiakban megszokott azonnali ügyintézés az olvasótermek közvetlen kezelésében lévő dokumentációk betekintésére korlátozódik. Az elmúlt, év két jelentős feladathoz kapcsolódóan is kiemelést érdemlő előrelépésről számolhatunk be: Az MGSZ Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG) történő csatlakozásának adminisztratív előkészítése megfelelő ütemben történt, valamint, a HM Térképészeti KHT-val kötött megállapodás alapján elérhetővé vált számunkra a DTA 50 Digitális Térképi Adatbázis. Természetesen mindkét eredmény tényleges beépülése az MGSZ mindennapi munkájába jelentős további ráfordítást, fejlesztést igényel. Meg kell még említenünk, hogy a évre előírt intézményi létszámcsökkentés következtében az Információs Központ személyi állománya január hó folyamán sajnálatosan ezúttal 3 fővel ismét csökkent. Az Információs Központ évi tevékenységének meghatározó részét az előírt alapfeladatok folyamatos ellátása jelentette, ezekről a következőkben részletesebben beszámolunk. 21

22 ORSZÁGOS FÖLDTANI ÉS GEOFIZIKAI ADATTÁR Az Országos Földtani és Geofizikai Adattár (OFGA) legfőbb feladata földtani adattári szolgáltatások biztosítása tudományos vagy nyersanyag-kutatással, bányászattal, környezetvédelemmel, építéssel, területfejlesztéssel stb. foglalkozó cégek, magánszemélyek számára. Ilyen szolgáltatás lehet: fúrási dokumentációk (leírások, naplók, kútkönyvek) olvasótermi kiadása, másolása vizsgálati, kutatási, mérési stb. rész- és zárójelentések olvasótermi kiadása, másolása geofizikai szelvények, térképek digitális és papíralapú másolása adott területre eső fúrások, mérések válogatása, elhelyezkedésének megjelenítése adott területre eső fúrások, mérések adatainak/metaadatainak kiadása digitális formában alapadatokból adatcsomagok összeállítása egyeztetett megrendelés szerint; stb. E szolgáltatások alapját az OFGA egyre jelentősebb méretű, összetett állománya képezi, amelynek évi növekedéséről, feldolgozásáról, kezeléséről, hasznosításáról az alábbiakban adunk rövid összegzést. Ezen állomány másik fontos szerepe, hogy a fenti tevékenységeket kísérő, államilag szabályozott hatósági-szakhatósági feladatok ellátásához szakmai információbázisként szolgál. Gyarapodás Az Adattár állománya több forrásból gyarapodik. Az olyan, nem rendszeres források, mint egy átvett hagyaték, vagy a főként régi anyagok rendezése során előkerülő, tételesen még nem nyilvántartott, de értékesnek tekintendő dokumentumok, általában kismértékű gyarapodást eredményeznek. Lényegesen több adatot, dokumentumot biztosítanak minden évben a jogilag részletesebben megalapozott folyamatok: a nyersanyag megtalálására irányuló és bányászati célú jelenleg keletkező kutatási adatok gyűjtése, a volt állami vállalatok utódainál maradt földtani adatok átvétele, és az MGSZ-en belül keletkező kutatási adatok fogadása. Az OFGA számára történő, jogszabályokban és utasításokban előírt, éves adatszolgáltatás keretében érkező adatokat, jelentéseket, egyéb anyagokat fogadtuk, regisztráltuk, rendeztük és ellenőriztük. Az ellenőrzéshez a folyamatban lévő kutatások megfelelő adatai alapján nyilvántartási adatbázist működtetünk. Ebbe folyamatosan beépítjük a Szakhatósági Főosztály különböző részlegeihez beszolgáltatott dokumentumokra vonatkozó főbb információkat is re vonatkozóan (e jelentés készítéséig) az OFGA 2 bányászati-kutatási zárójelentést, 1074 fúrási adatlapot (az érintett fúrások összegzett hossza meghaladja a 30 ezer métert), 731 fúráshoz kiegészítő adatsort, és számos egyéb jelentést kapott. Egyre jelentősebb a digitális formában (CD-n, DVD-n, floppyn, kazettán, kartridzson) szolgáltatott, elsősorban geofizikai 22

23 adatok mennyisége. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a vízügyi ágazat is jelezte, hogy hamarosan megküldi az év során készült új vízföldtani naplókat, összesen kb. 700 darabot. A Bányászatról szóló törvény hatálybalépése előtt állami költségvetésből finanszírozott kutatások földtani adatainak és mintaanyagának 1999-ben új jogszabályi alapon és teljeskörűen elvégezett felmérése kb. 40 cégnél rögzített a törvény hatálya alá tartozó adatkezelést. E cégek életében lezajló változások következtében azonban azóta minden évben át kell vennünk kisebb-nagyobb állományokat ben két nagy adattár átvételére került sor: a Mecseki Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2200 jelentés, 642 fúrásdokumentáció) a Dél-dunántúli, az Észak-dunántúli Bányavagyon-Hasznosító Rt. anyagát (2540 jelentés, 2874 fúrásdokumentáció) a Középdunántúli Területi Hivatal vette át közreműködésünkkel. Közben az érintettek közül ismét több cég jelezte, hogy a közeljövőben adattárát vagy annak egy részét át kívánja adni az MGSZ-nek. Az átvétel előkészítése folyamatban van. Sajnos azonban már most nyilvánvaló, hogy az összes anyag elhelyezéséhez az OFGA-nak nincs elegendő célszerű raktározási tere. Így az átvétel minősége, sikere megfelelő bővítés függvénye is. A központi kezelésű állomány az év folyamán a fentieken túlmenően 149 különféle geológiai és 94 geofizikai tárgyú, az MGSZ intézményrendszerének keretében végzett tevékenységhez kapcsolódó tétellel nőtt. Feldolgozás A térképeket is magában foglaló jelentéstár számítógépes nyilvántartási adatbázisát 5300 dokumentumok adataival egészítettük ki; a jelenlegi rekordszám meghaladja a at (ez tartalmazza a Területi Hivataloknál lévő, illetve a külső cégek kezelésében maradt dokumentumok számát is). Az egységes szerkezetű fúrásnyilvántartási adatbázisban jelenleg fúrás alapadatait tároljuk, ill. ehhez az adatbázishoz illeszkedik a Területi Hivataloknál lévő fúrásdokumentációk (~11000) nyilvántartása. Csatlakozó, többé-kevésbé eltérő szerkezetű adatállományokban kezeljük a közelmúltban átvett pl. bauxitkutató fúrásokét (~42000), és a külső cégek kezelésében lévő fúrási dokumentációk nyilvántartását, amelynek öszszegzett mérete eléri a est. Ezekre és néhány további fúrási adatbázisra támaszkodva az év közben elindult, intézményi, internetes adatszolgáltatási felület ( Geoportál ) fejlesztésében jelenleg a fúrási referencia-adatbázis kidolgozásához járulunk hozzá. A Stefánia úti épületben kezelt, korábban leltározott dokumentumok egy kis része tartalmaz digitális adathordozóra írt adatokat, mellékleteket. Ezeket az adathordozókat kikerestük, és a védettebb tárolás érdekében külön helyeztük el. Ezt mind a dokumentumon, mind az adathordozón jelöltük. A fentebb már említett, újabb adatszolgáltatások során gyakran nem rendezetten beérkezett, összesen közel 2000 kartridzsot átcímkézés és a feliratok kiegészítése, javítása mellett újra leltároztuk, ezzel biztosítva a gyors kereshetőséget. 23

24 Szolgáltatások Az Adattárban a felhasználók számára történő adatszolgáltatás keretében 962 betekintőt regisztráltunk. A tényleges látogatók száma azonban (tehát azok is, akik csak az olvasótermi kartonokat, illetve az olvasóteremben elérhető számítógépes adatbázisokat használták) ennek kb. a kétszerese. Az olvasótermekben dokumentumba biztosítottunk betekintést, amelyek közül sokat az intézményrendszer munkatársai hosszabb-rövidebb időre ki is kölcsönöztek. A hagyományos, olvasótermi adattári szolgáltatás mellett nagy volumenű és/vagy speciális feltárást igénylő adatösszeállításokat készítettünk 16 igénylőnek, összesen 61 alkalommal. Ezen adatkérések teljesítése időnként rendkívüli erőfeszítést követelt az Adattár dolgozóitól: több száz kútkönyvet készítettünk elő betekintésre, illetve másolásra, több mint 2000 folyóméter (A0-A3) papírmásolat készült elsősorban karotázsszelvényekről, 750 szeizmikus szelvény (digitális, illetve szkennelt és/vagy papír) másolatát adtuk át igénylőknek, számos információs térkép kinyomtatásáról, 8000-nél több oldal fénymásolat elkészítéséről kellett gondoskodnunk. Közreműködtünk 2 magminta-vásárlásban. Szolgáltatásaink hatékony végrehajtása érdekében összesen kb. 150 alkalommal végeztünk főként budapesti, néhány esetben vidéki anyagszállítást. Lekérdezéseket, olykor bonyolult és időigényes kereséseket végeztünk az Adattár számítógépes adatbázisaiban, leggyakrabban a MÁFI és az ELGI munkatársai, illetve MGSZ-munkacsoportok kérésére, továbbá más cégek, magánszemélyek részére a fent említett adatszolgáltatások kapcsán. Talán jellemzi e tevékenység egyébként évről évre növekvő méretét, hogy 2005-ben összesen kb. 200 alkalommal végeztünk eredményes lekérdezést. Az Építési Geotechnikai Adattár működtetése Az ÉGA állományának kezelését, az igényelt szolgáltatásokat maradéktalanul teljesítettük a működtetésre vonatkozó megállapodásban rögzítettek szerint. Ez nem jelentéktelen eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy 2004 végén az ÉGA személyzete 1 főre csökkent, 2005-ben pedig végig a korábbi évekéhez képest csökkentett nyitvatartással működtünk. Az év elején szolgáltatásaink árát közel 50%-kal emeltük, ami jó lépésnek bizonyult, merthogy az összbevétel érzékelhetően nőtt ban megpróbáljuk elérni, hogy az ÉGA önfenntartóvá váljon. Kiszolgáltunk 435 látogatót, számukra betekintésre kiadtunk 3802 dokumentumot. A visszajelzések szerint ügyfeleink a tanulmányozott dokumentációkból 3654 szakvélemény adatait közvetlenül felhasználták munkájuk során, így a korábban előállított, megfelelő adatok beépültek a jelenlegi tervezési dokumentációkba. A vidéki felhasználók számára pár éve bevezetett, faxon történő adatszolgáltatás változatlanul jól működött. Többször vállaltunk és teljesítettünk adatszolgáltatást postai levelezés útján is. Cserepartnereink 2005-ben is több száz szakvéleménnyel bővítették az állományt. Ennek eredményeképpen az ÉGA állománya 6500 fúrásfolyóméterrel bővült. Az FTV Rt. költözése kapcsán, ill. a dr. Németh Géza hagyatékaként hozzánk került anyag rendezése a működtetéshez rendelkezésre álló források szűkülése miatt