KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL

Átírás

1 ZSKF TKK KÖNYVEK 2. HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK 2. KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSÉNEK EREDMÉNYEIBŐL HAVASI ÉVA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR KERETÉBEN 1 ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA BUDAPEST SZEPTEMBER

2 PEGAZUS PROJEKT TÁMOP /2/KMR KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSÉNEK EREDMÉNYEIBŐL SZERKESZTETTE: HAVASI ÉVA ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT KÉSZÜLT A PEGAZUS PROJEKT KERETÉN BELÜL KÖZREMŰKÖDÖTT: KABAI IMRE, KRISZTIÁN VIKTOR ÉS KABAINÉ TÓTH KLÁRA ZSKF TKK BUDAPEST SZEPTEMBER ZSKF TKK KÖNYVEK 2. 2

3 A jelen kiadvány a PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR program keretein belül készült. L Harmattan Kiadó, Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont, Havasi Éva, A kiadványt szakmailag lektorálta: Pálvölgyi Miklós ISBN ISSN Sorozatszerkesztő: Kabai Imre A kiadásért felel: Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetőek, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u harmattan@harmattan.hu A borító Ujváry Jenő, a nyomdai előkészítés a Robinco Kft. munkája. 3

4 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ BEVEZETÉS A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) konzorciális együttműködésben A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) fejlesztésének általános célja DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOK RÖVID ISMERTETÉSE Hallgatói motivációs vizsgálatok Végző, illetve végzett hallgatók pályakövetése Munkáltatói vizsgálatok Oktatási, oktatói vizsgálatok Sziget-kutatások DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) A Z ALUMNI ÉS A KARRIER CENTRUM KAPCSOLATA A KOMPETENCIA, MINT A KUTATÁSOKAT ÖSSZEKÖTŐ KÖZÖS NYELV A kompetencia fogalma A kompetencia mérése a DPR kutatások során AZ OKTATÁSI RENDSZER KULCSSZEREPLŐI I. AKTÍV HALLGATÓINK Jelenlegi diákjaink (aktív hallgatóink) főbb jellemzői Nem, Tagozat, Évfolyam, Szak (Kvóta-adatok) jellegzetességei Az életkor és a lakóhely jellegzetességei Képzési tervek adatok, továbbtanulási tervek Munkával, elhelyezkedéssel kapcsolatos tervek Kompetenciák aktív hallgatóink körében Szakok szerinti kompetenciák az aktív hallgatók körében AZ OKTATÁSI RENDSZER KULCSSZEREPLŐI II. VÉGZETT HALLGATÓINK Végzett diákjaink főbb jellemzői Nem, Tagozat, Évfolyam, Szak (Kvóta-adatok) jellegzetességei Életkor, lakóhely Honnan jöttek, hova mennek - Iskolai előzmények és a tervezett folytatás Munka, munkahelyi jellemzők A végzettség és a munkahely kapcsolata A végzettek jövedelmi helyzete A végzett hallgatok a kompetenciák tükrében AZ OKTATÁS KULCSSZEREPLŐI III. OKTATÓK

5 A kutatási eredmények visszacsatolásásának lehetősége az oktatásba Az oktatók véleménye a hallgatói kompetenciákról Az oktatók véleménye a pályakövető rendszer szükségességéről, a benne rejlő lehetőségekről Az oktatók Egyéb észrevételei A IV. KULCSSZEREPLŐ - A MUNKÁLTATÓK A munkáltatók véleménye a vizsgált kompetenciákról NÉHÁNY ÉRDEKES INFORMÁCIÓ SZIGET-KUTATÁSRÓL Röviden az előzményekről Érdekes eredmények RÖVID ÖSSZEGZÉS, TAN ULSÁGOK UTÓSZÓ MELLÉKLETEK A minta-tervező modell alkalmazása Aktív hallgatói kérdőív Végzett hallgatói kérdőívek, Sziget-kutatások kérdőíve

6 ELŐSZÓ Míg néhány évtizeddel ezelőtt viszonylag könnyen eldönthette egy fiatal, hol, milyen diplomát érdemes megszereznie a magas jövedelem és egy biztos állás érdekében, ma már nagyon nehéz jó döntést hoznia. Nem könnyű a friss diplomások helyzete, hiszen sokszor csak a végzés után szembesülnek azzal, hogy nem is olyan egyszerű az elhelyezkedés, és problémákkal teli a beilleszkedés a munka világába. De a munkáltatók sem elégedettek manapság, hiszen ebben a változó, válságokkal teli világban egyre nehezebb megfelelő felkészültségű diplomásokat találniuk, akik kellően felkészültek a rájuk váró feladatokra. Mindezek a kihívások elsősorban a felsőoktatás szereplőit érintik: hogyan oktassunk, milyen feladatokra készítsük fel hallgatóinkat? Egyetlen egyetem vagy főiskola sem teheti meg immáron, hogy ne foglalkozzon volt hallgatói sorsával, hiszen komoly felelőssége van abban, miként boldogulnak a diplomásai. A leghatékonyabb megoldást ezekre az új típusú és erősödő dilemmákra a Diplomás Pályakövető Rendszer (a DPR) kínálja. Mi is ez valójában? Milyen hozadéka lehet az alapját képező kutatás-sorozatnak az oktatás szereplői és a munkáltatók, illetve az intézményekből kikerülő diplomás munkavállalók számára? Erről szól ez az eddigi ZSKF TTK füzetekben megjelent, vagy kutatási beszámolókból, háttértanulmányokból megismerhető információkra építő összefoglaló tanulmány. A kutatássorozat a Pegazus Projekt keretében valósult meg, az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati kiírása alapján, a TÁMOP /2/KMR program keretében. Vizsgálati eredményeink zöme a Diplomás pályakövetés cím alatt a ZSKF honlapján is megtalálható, e helyen a ben zajló kutatásaink eredményeiből készítettünk egy tömör összefoglalót. A ZSKF TTK munkatársai ezúton is megköszönik a kétéves munkában résztvevők értékes segítségét. Budapest, szeptember Kabai Imre A DPR kutatás-sorozat vezetője 6

7 1. BEVEZETÉS Annyi bizonyos, hogy a tudományosság elefántcsonttornyába zárkózó felsőoktatásnak vége, és ez a megállapítás különösen igaz ez egy magánfőiskolára, amelyet a hallgatói befizetések finanszíroznak elsősorban. Az oktatás a munkaerő-piaci és a hallgatói igények, valamint az oktatók szakmai igényességének, tudásba vetett hitének a helyi optimumaként valósul meg. Teichler szerint a tudomány és a munka világa közti feszültség részben abból adódik, hogy a munkaerő-piaci igényektől függetlenül a tudományos-oktatási világban a tudás önmagában is érték! A felsőoktatás tömegessé válásával, nyilvánvalóvá vált, hogy a főiskoláknak egyszerre kell felkészítenünk a hallgatóikat az egyetemi továbbtanulásra, illetve a munkaerő-piacra lépésre is. Ez a kettősség jelenik meg a felsőoktatási rendszer Bologna-rendszerű átalakításában, amelynek elfogadtatása az oktatók számára sem egyszerű, ahogy azt az oktatókkal készített mélyinterjúkból kiolvashattuk. A Zsigmond Király Főiskola esetében olyan intézményről van szó, ahol a hallgatók nagyobbik része levelező képzésben vesz részt, tehát egyszerre tanul és dolgozik. Természetesen az ő elvárásaik különböznek a nappali tagozatosok elvárásaitól, hiszen míg az munka mellett dolgozó számára inkább végcél a főiskolai oklevél megszerzése, addig a nappalisok inkább csak egy szakasznak tekintik azt a továbbtanulás folyamatában, tehát inkább a mesterképzés felé törekednek és nem közvetlenül a munkaerő-piacra. A 2010/2011-es tanévben 237 ezer diák vesz részt felsőfokú alapképzésben és ebből 161 ezer nappali tagozaton, és további 80,6 ezren mesterképzésben, ebből 57 ezer nappali tagozaton. Miközben a potenciális hallgatói létszám, a fiatal korosztályok létszáma csökkent, a felsőfokú képzésben résztvevők száma, még inkább aránya, nőtt. Az 1990/91-es tanévben még 102 ezer hallgatót regisztráltak, számuk a 2005/2006-os tanévre közel 381 ezerre nőtt. Ezt követően a generáció létszámának csökkenése következtében a továbbtanulók aránya nő ugyan, de létszámuk némileg csökkent, s napjainkban 320 ezer körüli. Egyre több intézmény verseng tehát a nagyobb arányban továbbtanulni szándékozó, ugyanakkor csökkenő létszámú hallgatókért. A magánfőiskolák léte egyértelműen a hozzájuk jelentkezők után járó normatív támogatástól, valamint a fizetőképes hallgatói létszámtól függ. Az államilag finanszírozott képzési helyek számának tényleges és beharangozott - csökkentése egyre inkább eltolja a képzési kínálatot a fizetőképes hallgatók igényei felé. Ugyanakkor az intézmény, az oktatók presztízse a hagyományos elitképzésben megfogalmazott értékeken alapul. 7

8 A munkaerőpiac igénye az elitképzés arányának csökkentése mellett a célirányos szakképzés erősítése, munkaerőpiaci igényekre való (gyors és olcsó, takarékos ) felkészítés. Ez a felsőfokú oktatási intézmények számára a tudásnak, mint önmagában vett értéknek az elengedését jelenti. Amíg a korábbiakban a tudást mint többékevésbé állandósult, leírható, könyvekbe zárható, végleges tartalmat vették számba, amelyet a korábbi nemzedékek feladata volt átadni a fiataloknak, addig korunk tudás-meghatározásában egyetlen állandóság van: a szakadatlan változás. A mostani kötet a korábban már megjelent, a ZSKF TKK füzetekben megtalálható anyagokból merít, azok fontosabb eredményeit tartalmazza. Ezért az egyes témák iránt mélyebben is érdeklődök számára érdemes visszanyúlni ezekhez a tematikus fejezetekhez is. 8

9 1.1. A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) KONZORCIUMI EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN 1 Egy olyan új rendszer bevezetéséről van szó, amelyet a más, fejlettebb felsőoktatású országokban már jól ismernek, nálunk a évi felsőoktatási törvény írja elő az intézmények számára. Arra kötelezi az egyetemeket és főiskolákat, hogy kísérjék figyelemmel azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt, oklevelet, azaz keressék fel végzett hallgatóikat, és önkéntes adatszolgáltatás alapján gyűjtsék össze tapasztalataikat, majd számoljanak be arról, hogyan helyezkedtek el, mi lett a sorsuk a végzés után. A formális feltételei tehát már adottak egy pályakövetési rendszer kialakításának de hogyan lehet megtölteni tartalommal? Alapvető kérdés ugyanis, hogy a DPR csak egy kötelező penzum, amelyet kipipálunk, letudunk (mindezek eredményeképpen egy üres statisztikai számsor keletkezik), vagy olyan értelmes feladat, amely hasznos információkat nyújt az érintetteknek! A Zsigmond Király Főiskolán különös jelentőséget tulajdonítunk ennek a kérdésnek. Évek óta azon dolgozunk, hogy minden lehetséges módon kiaknázzuk a pályakövetési rendszer kínálta lehetőségeket. Tegyük hozzá: nagyon szerencsésen alakultak ehhez lehetőségeink, hiszen egy pályázat (ROP ) révén 2006 óta építjük a Karrier Centrumunkat, formálódik Alumni-mozgalmunk, ezekhez kapcsolódóan végzünk kutatásokat, folytatjuk kísérleteinket a ZSKF Társadalomtudományi Kutatóközpontjában. A felsőoktatás alapvető feladata, hogy az általa kibocsátott hallgatóik minél könnyebben lépjenek be a munkaerőpiacra, és a beválásuk jelentsen ez bármit is minél sikeresebb legyen. Az a tevékenységünk minőségének legfőbb bizonyítéka, ha a volt hallgatóink sikerrel illeszkednek be a munka világába. De mit is jelent mindez, és ami még fontosabb: hogyan biztosítható? Elképzeléseink szerint a kompetenciák nyelvén kialakíthatunk egy olyan párbeszédet a felsőoktatás főszereplői között, amelyből mindannyian sokat profitálhatunk. Induljunk ki abból, hogy a munkaerőpiac a felsőoktatás egyfajta megrendelője : olyan diplomásokat keresnek, akik megfelelnek az elvárásaiknak. Elsődleges feladatunk tehát ezeknek az elvárásoknak a feltérképezése: annak megrajzolása, milyen készségek, kompetenciák húzódnak meg egy-egy értelmiségi tevékenység mögött. Ha a munkáltató felvázolja számunkra ezeket a kompetencia-térképeket az adott munkakörökre vonatkozóan (például azt, hogy mit vár el egy andragógus vagy szociológus végzettségűtől), akkor jó támpontokat kapunk ahhoz, hogy a kimeneti elvárások szempontjából elemezzük az oktatásunkat. 1 A DPR leírása Kabai Imre kutatásvezető témába vágó írásai alapján készült. Az összefoglaló kötet pedig az eddig elkészült ZSKF TKK füzeteket használta kiindulópontként. 9

10 Ebben a folyamatban a következő lépés a végzett hallgatóink vizsgálata: ők hogyan ítélik meg, az egyes kompetenciáik kialakításához milyen segítséget kaptak a felsőoktatásban, azaz a kilépésük pillanatában mely készségekkel milyen mértékben rendelkeztek. Legalább ilyen fontos, hogy beszámoljanak arról, milyen kompetencia-elemeknél tapasztaltak eltéréseket ( túlképzés-alulképzés ) a munkavégzésük során. De beszámolhatnak arról is, milyen más tényezők, körülmények befolyásolták elhelyezkedésüket. Nem mindegy ugyanis, hogy a meglévő képességeiket hogyan tudták eladni, önmagukat menedzselni. Ezek a visszajelzéseik egyrészt abban segítik a főiskolát, hogy a képzést szakmai szempontokból fejlessze: a tananyagok nyelvére lefordítva csatolja vissza a kompetenciák kialakításával kapcsolatos teendőket, így változtatva az oktatáson. Ezen túlmenően arra is figyelmet fordítania, hogy mi az, ami a friss diplomásai elhelyezkedését, beválását segítheti: miként kell sikeresen kommunikálni a felvételi meghallgatás során, milyen legyen az önéletrajza, mire figyeljen, milyen ismeretekre van szüksége egy új munkahelyre bekerülve (a ZSKF Karrier Centrumának az ilyen jellegű fejlesztő tréningjei már évek óta folynak). Talán a fentiekből is nyilvánvaló: a végzett hallgatóink kulcsszerepet játszanak ebben az egész folyamatban. Ők a legfontosabb információs forrásaink, hiszen jól ismerik az oktatási intézményt, bizonyos távolságból egyszerre látják kívülről és belülről, így jobban megítélhetik annak erényeit és hibáit. Szembesülve a munkaerő-piaci elvárásokkal, ők azok, akik a kompetenciák nyelvén írhatják le az oktatás során szerzett ismeretek és a munkahelyi elvárások viszonyát. Felhívhatják a figyelmünket azokra a hiányosságokra, amelyek megnehezítették a beválásukat; vagy ellenkezőleg, kiemelhetik erősségeiket, amelyek elősegítették a karrierjüket. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a ZSKF tudatosan fejlessze oktatási tevékenysége minőségét. Nagy segítséget jelent tehát a munkáltatók és a volt hallgatók visszajelzése, de mindezeket szerencsésen kiegészítheti tanáraink tevékenységének, véleményének vizsgálata, ugyanígy kiemelt fontosságúak a főiskola jelenlegi hallgatóinak körében folytatott kutatások is. Mindezek kiegészítéseképpen fokozatosan kiépítettünk egy belső monitoring rendszert, amely a legfőbb biztosítékát adja a kutatások validitásának, tevékenységünk hatékonyságának, a visszacsatolás eredményességének. Korábbi tapasztalataink elsősorban az öt intézmény (ZSKF, AVKF, WJLF, BMF és az ELTE-ÁJK) végzett hallgatóinak vizsgálata arról győztek meg bennünket, hogy több felsőoktatási intézmény együttműködésében mindezek a célkitűzések még hatékonyabban valósíthatók meg. Éppen ezért a kutatássorozatot konzorciumi együttműködésére építve partnereinkkel (az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemmel, az Apor Vilmos Katolikus Főiskolával, a Wesley János Lelkészképző Főiskolával) közösen készítettük el. A négy intézmény ( konzorciális ) együttműködési szerződéseket, kutatási megállapodásokat kötött az együttesen megvalósítandó DPR kutatás-sorozatok lebonyolítása érdekében. A pályakövetés egyik legfontosabb új hozadéka, a kötelező feladatokon túl, a párbeszéd megvalósítása, a partnerség kialakítása a munkáltatók, a már 10

11 munkavállaló végzett hallgatók, az oktatási intézmények vezetése, az oktatók és hallgatóik között. Mindehhez a közvetítő nyelv a kompetenciák nyelve A folyamatokat a konzorciális intézmények karrier centrumai koordinálják, együttműködve a kutatókkal, az alumni szolgáltatókkal, a VIR szakértőivel, az intézmények vezetésével, a végzett és jelenlegi hallgatókkal, a munkáltatókkal. A ZSKF-en 2006 óta működő, jelentősebb ilyen irányú szakmai, tudományos előzményekkel is rendelkező Társadalomtudományi Kutatóközpont (a ZSKF) adja a Konzorciális DPR Kutatócsoport szakmai irányítását. A kutatásvezető Dr. Kabai Imre, a ZSKF TKK vezetője. A feladatok elvégzésében jelentős szerephez jutottak Krisztián Viktor, Burkovics Éva, Kabainé Tóth Klára és még sokan mások, akik munkáját az egyes ZSKF TKK füzetekből ismerhetik meg az érdeklődök A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) FEJLESZTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS CÉLJA A DPR általános céljai, hogy 1. a felvételizők és a leendő hallgatók tájékozódni tudjanak arról, hogy az egyes intézmények képzéseinek elvégzésével milyen esélyekkel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon; 2. az ágazati stratégia kialakításához releváns információk álljanak rendelkezésre az intézményekben végzettek elhelyezkedési és karrier lehetőségeiről; 3. az intézmények pontos képpel rendelkezzenek a náluk végzettek karrierjének alakulásáról, így folyamatos visszajelzést kapjanak képzéseik minőségéről, erősségeikről, gyengeségeikről és a képzési struktúra változtatásának szükségességéről; 4. a karriercentrumok, az alumni szolgáltatások, a (potenciális) munkáltatók és a képzés szereplői (hallgatók, HÖK-ök, oktatók, oktatási egységek) az összehangolt DPR kutatások révén párbeszédet folytatnak a hatékonyabb felsőoktatás és a széleskörű partnerség kialakítása érdekében ( a kompetenciák nyelve ); 5. a kutatás társintézményei, a konzorciumi partnerek (ANNYE, AVKF, WJLF, ZSKF) együtt alakítsák ki a megfelelő intézményi-szervezeti kereteket, közösen finanszírozzák azt, és végezzék a DPR szakmaimódszertani fejlesztéseit, az intézményi és a konzorciumi működés, valamint az eredmények, módszerek hatékonyságának vizsgálatát, a folyamatos nyomon követés és monitoring segítségével az eredmények közvetítését a központi DPR rendszerhez; 6. közösen alakítsák ki az eredmények a hasznosításának, visszacsatolásának a módszereit, szakmaiintézményi kereteit, a tapasztalatcserék lehetővé tegyék az intézmények legjobb gyakorlatainak cseréjét, további közös pályázatokat, projekteket, rendezvényeket. 11

12 2. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR) KERETÉBEN VÉGZETT KUTATÁSOK RÖVID ISMERTETÉSE A közös kutatási projekt öt kutatási területet foglal magába: 1. az aktív hallgatói motivációs vizsgálatok; 2. a végzett hallgatók pályakövetése; 3. a munkáltatói vizsgálatok; 4. az oktatói vizsgálatok; 5. a Sziget-kutatások HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK Céljuk: a hallgatók munkaerő-piaci, továbbtanulási motivációinak, képzéssel szembeni elvárásainak, munkaerőpiaci várakozásainak, képzési és elhelyezkedési stratégiájának feltérképezése, a későbbi pályakövetéses vizsgálatok előkészítése, a kompetenciák komplex vizsgálata, a karrier centrumok szolgáltatásai iránti igények, illetve a velük való elégedettség felmérése, az intézmények megítélése. Időpontok: A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (tavaszi szemeszter) végezzük, az első adatfelvétel időpontja: 2010 tavasz, évente a fenntartási időszakban. A vizsgálatok módja: online standard kérdőíves adatfelvétel, telefonos rásegítéssel. A vizsgálat minden hallgatóra kiterjed A VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE A pályakövetés célja: a végzettek munkaerő-piaci helyzetének, munkavállalói tapasztalatainak, munkaerő-piacielhelyezkedési stratégiájának vizsgálata, a képzés és intézményi szolgáltatások munkaerő-piaci tapasztalatok értékelésének és a végzettek továbbképzési motivációinak feltérképezése, a kompetenciákra, az alumni és karrier centrumok szolgáltatásaira, az intézmény megítélésére. A vizsgálat a következő négy részvizsgálatot foglalja magába: 12

13 I. Minden, adott évben diplomát szerző összes hallgató körében egy évvel a végzés után kérdőíves vizsgálat. Első adatfelvétel (lekérdezés) időpontja: február március, majd évente a fenntartási időszakban. Az első vizsgálatba bevont hallgatók diplomaszerzésének időpontja: A vizsgálat módja: online standard kérdőíves adatfelvétel telefonos rásegítéssel. a. Az évente diplomát szerző összes hallgató körében - 3 évvel a végzés éve után - követéses vizsgálatot végzünk minden évben. b. Az évente diplomát szerző összes hallgató körében - 5 évvel a végzés éve után - követéses vizsgálatot végzünk minden évben. Mindkét párhuzamosan végzett vizsgálat időpontja: minden év február-március (az első adatfelvétel: február március; a következő: február-március), évente a fenntartási időszakban. A vizsgálatba elsőként bevont végzettek diplomaszerzésének időpontja: 2007, illetve 2005 (a következőé: 2008, illetve 2006). A vizsgálatok módja: online standard kérdőíves adatfelvétel telefonos rásegítéssel. Az 5 évvel a végzést követő vizsgálatban elsősorban azokat a hallgatókat keressük meg, akik a korábbi adatfelvételre válaszoltak. II. Az intézményben diplomát szerző hallgatók körében háromévente személyes megkeresésen alapuló és/vagy telefonos standard kérdőíves ( mintavételes ) vizsgálatot végzünk F-to-F és telefonos kombinált kérdezéssel. A vizsgálat az utolsó három évben végzettekre (diplomát szerzettekre) terjed ki, azok megfelelő elemszámú, reprezentatív mintáján készül. A vizsgálatot az intézményi online adatfelvételektől eltérő időpontban, az adott év őszén végezzük el. Első adatfelvétel időpontja: 2010, majd évente a fenntartási időszakban. A vizsgálatba bevont hallgatók végzésének (diplomaszerzésének) időpontja: 2007, 2008, A következő vizsgálat időpontja 2013 ősz, ekkor a 2010, 2011, 2012-ben diplomát szerzetteket kérdezzük. A vizsgálat módja: személyes megkeresésen alapuló (F-to-F) és/vagy telefonos standard kérdőíves adatfelvétel. (A két módszer kombinált alkalmazása: a telefonos elérések arányának javulásával a személyes megkeresések aránya csökken.) 13

14 A kérdőíveket úgy állítjuk össze, hogy egyrészt a különböző felsőoktatási intézményeken, karokon és eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményei összevethetőek lesznek egymással, másrészt az egyes intézményi vizsgálatok eredményei összekapcsolhatóak lesznek az országos DPR vizsgálatok, illetve képzésterületenként más intézményi vizsgálatok eredményeivel. A kiküldendő kérdőívek minden esetben öt, egymástól elkülönülő kérdéssorból (kérdőív blokkból) állnak: 1. országos blokk: minden intézményben ugyanazon kérdések szerepelnek (a kérdéssort az Educatio Kht. állítja össze); 2. közös konzorciális blokk: a konzorciális partnerek által minden intézményben lekérdezésre kerülő kérdéssorok 3. közös intézményi blokk: az egyes intézmények minden karán (intézetében) lekérdezésre kerülő kérdéssor 4. kar/intézet-képzési területi blokk: több karral rendelkező intézményen belül eltérő, de az adott képzési területhez tartozó karokkal megegyező kérdéssor (ez kérdőív blokk az Educatio Kht. által, képzési területi alapon szerveződő szakmai együttműködés keretében kerül kidolgozásra); 5. egyedi igények (pl. szakok) szerinti speciális kérdésblokk. Az intézmények közötti vizsgálatok esetében a lehetőségek keretein belül biztosítjuk a megfelelő szintű reprezentativitást és minta-elemszámot a következő mintavételi szempontok szerint: - végzés éve; - képzési terület (szakok szerint is); - nem; - képzési szint, - finanszírozási forma; - munkarend (tagozat); - intézmények. Ha az adatfelvétel eredményeként a megvalósult minta nem reprezentatív, ott statisztikai súlyozással, átsúlyozással reprezentatív mintát állítunk elő. A minimálisan szükséges minta elemszám és válaszadási arány meghatározásában figyelembe vesszük az intézményi-kari adottságokat (a vizsgálandó populáció nagysága és a mintavételi szempontok szerinti megoszlása). 14

15 2.3. MUNKÁLTATÓI VIZSGÁLATOK A célirányos vizsgálat a diplomát szerzők alkalmazóira, illetve az intézményekkel kapcsolatot tartó munkáltatókra terjed ki. Céljuk: a munkaerő-piaci szereplők elvárásai a felsőoktatásban végzettekkel szemben (kompetenciák), jövőbeli alkalmazási terveik, az együttműködések lehetőségei a felsőoktatási intézményekkel, a szakmai gyakorlati rendszer fejlesztése. Időpontok: A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (őszi szemeszter) végezzük, első adatfelvétel időpontja: 2010 ősze, majd évente a fenntartási időszakban. A vizsgálat módja: online standard kérdőíves adatfelvétel telefonos rásegítéssel. Ezeket mélyinterjúk, illetve fókuszcsoportos beszélgetések egészítik ki. A munkáltatói kérdőíveket úgy állítjuk össze, hogy egyrészt a különböző felsőoktatási intézményeken, karokon és eltérő időpontokban elvégzett vizsgálatok eredményei összevethetőek lesznek egymással, másrészt az eredményeink összekapcsolhatóak lesznek a hasonló jellegű országos vizsgálatok eredményeivel. A kérdőívek minden esetben öt, egymástól elkülönülő kérdéssorból (kérdőív blokkból) állnak: 1. országos blokk: minden intézményben ugyanazon kérdések szerepelnek (a kérdéssort az országos vizsgálatokhoz igazodik); 2. közös konzorciális blokk: a konzorciális partnerek által minden intézményben lekérdezésre kerülő kérdéssorok 3. közös intézményi blokk: az egyes intézmények minden karán (intézetében) lekérdezésre kerülő kérdéssor 4. kar/intézet-képzési területi blokk: több karral rendelkező intézményen belül eltérő, de az adott képzési területhez tartozó karokkal megegyező kérdéssor (ez kérdőív blokk az Educatio Kht. által, képzési területi alapon szerveződő szakmai együttműködés keretében kerül kidolgozásra); 5. egyedi igények (pl. szakok) szerinti speciális kérdésblokk. 15

16 2.4. OKTATÁSI, OKTATÓI VIZSGÁLATOK A négy felsőoktatási intézményben oktatói feladatot ellátókra kiterjedő vizsgálatok. Céljuk: a munkáltatói, végzett és jelenlegi hallgatói kutatások eredményeinek visszacsatolása az intézmények oktatási rendszerébe (különösen a kompetenciák területén szerzett tapasztalatok alapján), az elméleti és a gyakorlati képzés áttekintése, korszerűsítése, a szakmai gyakorlati rendszerének fejlesztése érdekében, a karrier centrumok és a kutatások összehangolása az oktatás szereplőinek elképzeléseivel. Módszerei: a. mélyinterjúk az intézmények szakjainak vezető tanáraival, a szakmai gyakorlatok koordinátoraival, egyéb oktatási szereplőkkel. b. fókuszcsoportok az adatfelvételek után szervezése az oktatók, végzett és jelenlegi hallgatók, munkáltatók, a karrier centrum vezetői és a kutatási szakemberek bevonásával: intézményenként egyegy csoport, továbbá egy közös csoport az intézmények oktatóinak, a karrier centrumok vezetőinek, a kutatási szakembereknek a részvételével (összesen 5 csoport). Időpontok: A vizsgálatot minden évben, ugyanabban az időszakban (őszi szemeszter elején) végezzük, ezt követően alakítjuk ki a fókuszcsoportokat; első alkalom: 2009 ősze, majd évente a fenntartási időszakban SZIGET-KUTATÁSOK Céljuk: A Sziget fesztivál látogatói körében szintén történik az adatgyűjtés. Az ifjúság egy speciális, fontos rétegének vizsgálata révén egyfajta reprezentatív képet nyújt a fiatalok véleményéről a munka és a felsőoktatás viszonyáról, elvárásaikról, továbbtanulási, továbbképzési igényeikről. További fontos cél a kutatói hallgatói és oktatói stáb rekrutációja, a csapatépítés. Módszerei: F-to-F kérdőíves kérdezőbiztosos adatfelvétel a szigetlátogatók körében (véletlen sétás reprezentatív adatfelvétel). Mintanagyság: kb. 400 szigetlakó. Időpontok: Minden év augusztusában (első adatfelvétel: augusztus), végig a fenntartási időszakban. 16

17 3. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER (DPR), AZ ALUMNI ÉS A KARRIER CENTRUM KAPCSOLATA Fontos elvárás a DPR beágyazódása az intézményi struktúrába, tehát, hogy minél inkább intézményesüljön az eredmények felhasználása, visszacsatolása az oktatásba. A legtöbb felsőoktatási intézményben már létrejöttek karriercentrumok. A karriercentrumok az aktív és a végzett hallgatókat támogatják szolgáltatásaikkal a munkakeresésben, különböző tréningeket szerveznek, de az önéletrajz vagy motivációs levél megírásában is segítik őket. Az öregdiák-, más néven alumni szervezetek Amerikában már nagy múltra tekintenek vissza, ott olyan erős a kötődés az intézményekhez, hogy sokszor pénzzel is támogatják az intézményüket a volt diákok. Cserében az alumni szervezetek különböző öregdiák-találkozókat szerveznek, évkönyveket adnak ki, de megszokott az ún. alumni-kártya is, amely révén az adott intézményben végzett diákok egymásnak bizonyos kedvezménnyel szolgáltatnak. Hasonló céllal jöttek/jönnek létre Magyarországon is a felsőoktatási intézmények öregdiák-szervezetei, amelyek a volt hallgatókat speciális internetes alumni-portál révén igyekeznek elérni, de öregdiák-találkozókat is szerveznek, speciális kiadványokat szerkesztenek. Az alumni és a karrier centrum intézményünkben úgy függ össze az előzőekkel, hogy az alumni portál megnöveli a DPR hatékonyságát (a végzett hallgatók elérésében és válaszadási hajlandóságuk erősítésében), a karrier centrum elősegíti az aktív hallgatók intézményi kötődését, amit az alumni rendszer kiterjeszt a végzett hallgatókra is. 2 A diplomás pályakövetés egyik célja, hogy tájékoztassa a pályaválasztás előtt álló diákokat arról, hogy milyen értéke lesz a diplomájuknak, ha egy adott intézményt, adott szakot választják. A DPR online kutatások eddigi eredményeit már online módon böngészhetjük 3. 2 A ZSKF-en kialakított alumni portált lásd: (Letöltés ideje: ) 3 Diplomás pályakövetés intézményi adatok. Interneten: (Letöltés ideje: ) 17

18 A szűkebb értelembe vett stáb a DPR kutócsoportból, a karrier centrumból és az alumniból áll. A karrier centrum a végzett hallgatók és a munkáltatók közötti kommunikációt segíti elő. Az alumni a munkáltatók és az aktív hallgatók közötti információáramlást fejleszti. A DPR kutatások az aktív és a végzett hallgatók felmérését tűzte ki célul, de ahhoz hogy megtudjuk, valójában hogyan boldogulnak a végzett diákok, a munkaadóikat is meg kell kérdeznünk. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy (az egyes kompetenciák mentén) mennyire elégedettek a munkavállalójukkal. Az így kapott kompetencia-térkép eredményeit az oktatók munkáján keresztül csatoljuk vissza az oktatásba (megvitatjuk velük az eredményeinket majd ezek a tapasztalatok megjelennek az órákon, tantervekben). Ezt a folyamatot szemlélteti az alábbi ábra. 1. ábra A felsőoktatás szereplői közötti együttműködés elvi vázlata (a kutatássorozat logikai váza) 18

19 4. A KOMPETENCIA, MINT A KUTATÁSOKAT ÖSSZEKÖTŐ KÖZÖS NYELV A kompetencia fogalmának rövid áttekintése után bemutatjuk a kutatássorozat során alkalmazott kompetenciamérési módot. A fejezet Szabó Szilvia ZSKF TKK füzetek 8. kötetének anyagára épül, valamint Winkler Mónika, Nagy Gilda és Kalmár Dóra Diákkötetben megtalálható írását is hasznosítottuk A KOMPETENCIA FOGALMA A kompetencia fogalmát érdemes megkülönböztetni a vele rokon tudás, illetve készség fogalmaktól: 1. tudás (knowledge): az élet legkülönbözőbb területeiről, az egyén által megszerzett és megszerezhető ismeretek összessége, 2. jártasság, készség (skill): oktatás, képzés (tanulás) és egyéni tapasztalatszerzés során elsajátítható, egy adott feladathoz, vagy munka elvégzéséhez felhasználható, ahhoz szükséges tudás, 3. kompetencia (competence): annak a képessége, hogy az élet különböző szituációiban alkalmazni tudjuk tudásunkat, tapasztalatainkat, személyes adottságainkat. Ebből a különbségtételből már nyilvánvaló a fogalom köznyelvi és - mint látni fogjuk- szakmai használatában rejlő sokszínűség. Amikor a kompetenciát mérjük, nehéz, sőt lehetetlen szétválasztani, hogy melyek azok a tulajdonságok, amelyeket az egyének, esetünkben hallgatóink már hoztak magukkal, és miket szereztek az oktatás során. A gyakran idézett és sokak által elfogadott Spencer és Spencer (1993) meghatározás szerint a kompetenciák egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. A kompetencia ebben az esetben a következő összetevők együtteséből áll: az ismeretek, a tudás, a jártasságok, a készségek, a képességek, a szociális szerepek és értékek, az énkép, személyiségvonások és a motivációk. 5 4 Mi lesz velünk a diploma után? Diákkötet, 7. fejezet, oldal. 5 Spencer és Spencer: Jéghegy modell, In Mohácsi Gabriella: Kompetencia modell nemzetközi környezetben 1-2. rész. Humánpolitikai Szemle 1996/ szám, és p. 19

20 Vagyis a meghatározás szerint a kompetencia része az előbb kiemelt és megkülönböztetett tudás és jártasság. Anélkül, hogy állást foglalnánk a kérdésben Szabó Szilvia tanulmánya alapján összefoglaljuk a szakirodalomban gyakran előforduló megközelítéseket. Majd pedig a termékenyebbnek tűnő EU által kidolgozott osztályozást ismertetjük. 1. táblázat Kompetencia definíciók a szakirodalomban 6 Szerző Amerikai Menedzsment Szövetség D. C. McClelland R. E. Boyatzis L.M.Spencer S.M. Spencer Kompetencia definíció Az egyén általánosítható tudása, motivációi, legbensőbb személyiségjegyei, társasági szerepei vagy képességei, készségei, amelyek egy munkakörben nyújtott kiemelkedő teljesítményhez köthetők. A kiválóan teljesítők személyiségjellemzője, pontosabban az egyén olyan tulajdonsága, amely nélkülözhetetlen egy szerepben vagy munkakörben nyújtott hatékony teljesítményhez. Az egyén hatékony és/vagy kiváló munkaköri teljesítményt eredményező személyiségjellemzője. Egy személy alapvető, meghatározó jellemzői, melyek okozati kapcsolatban állnak a kritériumszintnek megfelelő hatékony és/vagy kiváló teljesítménnyel. Az Európai Unió a definiálás helyett egy jóval termékenyebbnek tűnő kategorizálásra vállalkozott: 7 1 Alapkompetenciák, báziskompetenciák: azokat a személyiség-jellemzőket foglalják magukba, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk az élet legkülönbözőbb területein. Ezek megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a funkcionális kompetenciák kialakíthatók legyenek (ilyenek például az írás, az olvasás, a számolás, a szövegértés). 2 Kulcskompetenciák: nem egyetlen szakma tartozékai, hanem valamennyié. Kiegészítik az előbbi kategória elemeit. Az Európai Unió az alábbi kulcskompetenciák meglétét, illetve folyamatos fejlesztését preferálja: anyanyelven való kommunikáció, idegen nyelven való kommunikáció, matematikai készségek, alapkészségek a tudományban és a technológiában, 6 Szelestey Judit: Kompetencia modell kidolgozásának elméleti háttere, tudományos munkája alapján saját szerkesztés (kézirat) 5. p. (In: Szabó Szilvia idézett tanulmánya.) 7 Detailed work programme ont he follow-up of the objectives of education and training systems in Europe (2002) eredeti dokumentum alapján. 20

21 informatikai készségek, a tanulás tanulása, interperszonális és állampolgári készségek, vállalkozói készségek, kulturális tudatosság (általános műveltség). A felsorolt kompetenciák átfogó jellegűek, nemcsak egy szűk területen, egy meghatározott tevékenységgel kapcsolatosan alkalmazhatók, hanem széles körben transzferálhatók más más területre, a megváltozott körülményekre is. 3 Generikus kompetenciák: Olyan általános, független és rugalmas, transzverzálisnak tekinthető kompetenciák alkotják, amelyeknek elsajátítása nem köthető semmilyen speciális tárgyhoz. A munka világában valamely szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkaköri csoportjára vonatkozó viselkedés-együttes. A legfontosabbnak tartott generikus kompetenciák a következők: egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való takarékos gazdálkodás, a problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása, a lényeglátás, a döntésképesség, az együttműködés, a kommunikációs készség, az innováció és a kreativitás. 4 Speciális vagy funkcionális kompetenciák: az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalják magukba. Ezeket csak meghatározott képzési folyamatban lehet megtanulni. Ilyen szakmai kompetencia a villanyszerelő munkához tartozó specifikus és rutin feladatok elvégzéséhez szükséges képesség, tudás, ismeret. 8 Mindegyiknek jelentős szerepe van az egyén életében és a szervezetek működésében is. Kívánatos lenne a jövőben az együttes megvalósításuk a szakképzésben a kompetencia-fejlesztéssel. A szakma-specifikus kompetencia meghatározások egyértelműen a generikus és a speciális vagy funkcionális kompetenciákat tekintik kiindulási alapnak. 8 Az Európai Unió szerint: báziskompetenciák, munkakompetenciák, vezetői-vállalkozói kompetenciák, ismeretek. 21

22 4.2. A KOMPETENCIA MÉRÉSE A DPR KUTATÁSOK SORÁN A kutatás során szubjektív kompetenciákat mértünk. Vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy a kérdezettek hogyan ítélik meg saját kompetenciáikat, illetve a munkáltatók az általuk alkalmazott. frissen végzett hallgatók kompetenciáiról hogyan vélekednek. Nem csak a valós, hanem a szükségesnek tartott kompetenciákat is vizsgáltuk és mértük a kettő közötti eltérés nagyságát és irányát. Összesen 30 kompetenciára kérdeztünk rá. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán kellett megjelölni az adott kompetenciával való rendelkezés szintjét, illetve szükségességét. 2. táblázat A kutatás során vizsgált kompetenciák 1. elméleti szaktudás, felkészültség 2. szaktudás alkalmazás a gyakorlatban 3. innovatív készség, újító szellem 4. probléma-megoldási készség, leleményesség 5. nagy munkabírás, kitartás 6. beszédkészség 7. íráskészség, fogalmazási készség 8. kézügyesség 9. nyelvtudás 10. számítógép ismeret, informatikai tudás 11. emberi konfliktusok kezelése 12. konfliktustűrés 13. együttműködés egy csapattal 14. megfelelő csapatszellem kialakítása 15. munkaszervezés 16. előrelátás, tervezőkészség 17. mások szakmai vezetése 18. mások irányítása, utasítása 19. gyakorlati szakismeret 20. tanulási képesség 21. precizitás, részletekre figyelés 22. időbeosztás 23. kritikai gondolkodás 24. önálló munkavégző képesség 25. alkalmazkodóképesség 26. koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása 27. rendszerező gondolkodás, átlátó képesség 28. tolerancia, más nézetek tisztelete 29. figyelem, szabályok követése 30. általános tájékozottság, műveltség 22

23 5. AZ OKTATÁSI RENDSZER KULCSSZEREPLŐI I. AKTÍV HALLGATÓINK Először az aktív hallgatóinktól, majd a végzettektől, ezt követően oktatóinktól és végül a megkérdezett munkáltatóktól származó információkat foglaljuk össze, döntően a kompetenciák köré csoportosítva a tanulságokat JELENLEGI DIÁKJAINK (AKTÍV HALLGATÓINK) FŐBB JELLEMZŐI A jelenlegi hallgatók azok, akik egy ilyen mérvű kutatássorozatból talán a legtöbbet nyerhetnek. Megismerhetik a végzettek szerzett tapasztalatait és élvezhetik az oktatási rendszerbe, a tematikába éppen a kutatásból szerzett információk alapján beépülő újfajta tudásátadást. Az iskola, hasonlóan egy termelő üzemhez, adott nyersanyagból dolgozik. A termék minősége nagyban függ a nyersanyag minőségétől is. A Főiskola hozott anyagból igyekszik olyan, piacképes tudással rendelkező diplomásokat kibocsájtani, akik elégedettek és sikeresek. Természetesen a nagyobb tudással, kompetenciával érkező diákok esetében könnyebb a helyzet. A hozott tudást, a családi hátteret, az ambíciókat nem lehet figyelmen kívül hagyni, de egy jól működő intézmény nem mutogathat csak visszafelé, és nem hivatkozhat az előzményekre, hanem az előzetes tudás figyelembe vételével, de célorientált módon kell kialakítania képzési rendszerét, így segítve a hallgatóit a munkaerő-piacra NEM, TAGOZAT, ÉVFOLYAM, SZAK (KVÓTA-ADATOK) JELLEGZETESSÉGEI Adatfelvételünk reprezentativitását négy ismérv a megkérdezettek neme, a tagozata, az évfolyama és a szakja szerint követtük nyomon illetve biztosítottuk. Ezeket az adatokat elemezzük a továbbiakban. Megvizsgáljuk azt is, hogy milyen összefüggéseket mutatnak az egyes ismérvek 9. Mint az alábbi táblázat adatai is mutatják, a ZSKF aktív hallgatói körében jelentős többségben vannak a 9 A kétdimenziós összefüggések elemzését a kereszttábla illetve a hozzá kapcsolódó Pearson-féle Khí-négyzet függetlenségi próba segítségével készítettük, illetve cellánként kiszámítottuk az Adjusztált Sztenderdizált Reziduálisokat is (a továbbiakban ezt a statisztikát ASR rövidítéssel jelöljük). A társadalomkutatásban általánosan elfogadott 95 százalékos megbízhatósági szintet tekintjük a szignifikáns kapcsolatok alsó határának (a null-hipotézis elfogadási valószínűsége kisebb vagy egyenlő 0,05 dal ). Erősen szignifikáns összefüggésről legalább 99 százalékos megbízhatósági szint mellett beszélünk, míg a százalék közötti megbízhatósági szint esetén gyengén szignifikáns -nak nevezzük a két változó közötti összefüggést. A továbbiakban a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűségét P=0.023 formában jelöljük. 23

24 nők: arányuk a vizsgáltak körében mintegy kétharmad (a populáció adatai szerint 67,5 százalék). A 497 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 66,8 százalék. 2. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) Nő; 66,8 Férfi; 33,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 3. ábra: A minta megoszlása (első) szakok szerint (%) Kommunikáció és médiatudomány BA 23,0 Andragógia BA Nemzetközi tanulmányok BA Emberi erőforrások BA 11,5 13,7 12,8 Pénzügy és számvitel BA Gazdálkodási és menedzsment BA Szabad bölcsészet BA 8,2 7,7 9,0 Politológia BA Nemzetközi gazdálkodás BA Szociológia BA 3,8 3,6 4,4 Nemzetközi tanulmányok MA Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA Politikatudomány MA,2,8 1,3,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 24

25 4. ábra: A minta megoszlása évfolyam szerint (%) Köztes évfolyam (nem elsős és nem végzős); 26,5 Első évfolyam; 30,9 Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez); 42,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Mintánkban az évfolyamok aránya alig tér el a teljes populációban mértektől, a végzős évfolyam aránya a legmagasabb: 42,6 százalék (a populációban 41,7 százalék), a legkisebb arányt a köztes évfolyamra járók alkotják. Egyfajta felfutása figyelhető meg a szociológia, a nemzetközi gazdálkodás és az andragógia BA szakoknak: az elsőévesek aránya mindhárom esetben jóval meghaladja a teljes minta átlagát (40 százalék körüli arányokat mértünk, míg a teljes mintán ez az arány alig haladja meg a 30 százalékot). A vizsgált szempontból az ellenkező póluson helyezkedik el a nemzetközi tanulmányok BA szak (természetesen ide tartoznak az MA szakok is a fogyás szembeötlő). A válaszadók tagozat szerinti adatai azt mutatják, hogy az aktív hallgatóink között a levelezősök aránya megközelíti a kétharmadot: a teljes populációban 63,7 százalék; a mintánkban 62,0 százalék (ez utóbbival dolgozunk a további elemzések során). Megjegyezzük, hogy a végzett hallgatóinkhoz képest érzékelhetően kiegyenlítettebbé vált a vizsgált arány (ott még 77,6 százalékot mértünk). A levelezősök a legnagyobb arányban az emberi erőforrás és a szociológia BA szakoknál figyelhetők meg: 75,4 illetve 73,73 százalékban, de hasonlóan magas a mért arány a gazdálkodás és menedzsment BA esetében is (72,5 százalék). A legkiegyenlítettebb a politológia BA esetében (kerek 25

26 50 százalék), míg relatíve a legkisebb az MA szakoknál (18,2 százalék) illetve a nemzetközi gazdálkodás BA-nál (47,4 százalék a Khí-négyzet próba erős szignifikáns összefüggést mutat: P = 0,006). 5. ábra: Az egyes szakok megoszlása évfolyamok szerint (%) Andragógia BA 38,2% 33,8% 27,9% Emberi erőforrások BA 26,3% 40,4% 33,3% Gazdálkodási és menedzsment BA 34,1% 29,3% 36,6% Kommunikáció és médiatudomány BA 30,7% 44,7% 24,6% Nemzetközi tanulmányok BA 21,9% 62,5% 15,6% Nemzetközi gazdálkodás BA 42,1% 26,3% 31,6% Pénzügy és számvitel BA 28,9% 37,8% 33,3% Politológia BA 36,4% 40,9% 22,7% Szabad bölcsészet BA 33,3% 41,0% 25,6% Szociológia BA 44,4% 27,8% 27,8% Összes MA 9,1% 90,9%,0% Összesen 30,9% 42,6% 26,5% 0% 25% 50% 75% 100% elsőéves végzős köztes évfolyam Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 26

27 6. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%) Levelező; 62,0 Nappali; 38,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 7. ábra: Az egyes szakok megoszlása tagozat szerint (%) Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA 36,8% 24,6% 27,5% 35,1% 35,9% 52,6% 47,7% 50,0% 51,3% 26,3% 63,2% 75,4% 72,5% 64,9% 64,1% 47,4% 52,3% 50,0% 48,7% 73,7% Összes MA 81,8% 18,2% Összesen 38,0% 62,0% nappali levelező 0% 25% 50% 75% 100% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 27

28 Megállapítható adatainkból, hogy nemek szerint is erősen szignifikánsak az összefüggések (P = 0,006): míg a nappali tagozaton viszonylag kiegyenlített a nemek megoszlása (itt a nők aránya 59,8 százalék), a levelezősöknél jelentős nőtöbbletet regisztráltunk (arányuk 71,2 százalék az ASR: +2,6). A finanszírozási forma adatai (lásd a 9. ábrát) szerint aktív hallgatóink nagyobb hányada 72,1 százalékuk költségtérítéses. A nemek szerinti eltérések igen jelentősek (P = 0,002), a nők javára billen a mérleg: közel egyharmaduk (32,2 százalékuk) állami finanszírozású helyet kapott a főiskolán, míg a férfiakon belül a vizsgált arány mindössze 19,4 százalék (az ASR értéke is alacsony: -3,0). 8. ábra: Milyen finanszírozási formában tanul (elsőként megadott) szakján? (%) Állami finanszírozású; 27,9 Költségtérítéses; 72,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Szakok szerint is markáns (erősen szignifikáns: P = 0,001) eltérések tapasztalhatóak. A legkedvezőbb adatokat a nemzetközi gazdálkodás BA esetében regisztráltunk: 52,6 százalékuk részesül állami támogatásban (az ASR is igen magas: +2,5). Őket követi a szabad bölcsész BA csoport (42,1 százalék), míg a legkisebb adatokat a politológia BA (4,5 százalék) és a szociológia BA (5,6 százalék) mértünk. De jócskán átlag alatti a gazdálkodás és menedzsment szakosok körében is (15,0 százalék). A nappali tagozatosok nagyobb eséllyel nyernek el államilag támogatott helyeket (37,6 százalék), mint a levelezősök (22,1 százalék erősen szignifikáns összefüggések: P < 0,001). Hasonlóan erős az összefüggés az évfolyam változójával (a P itt is 0,001 alatt van), és némi meglepetésre az derül ki az adatainkból, hogy az elsőévesek között jóval nagyobb az állami támogatással tanulók aránya (37,3 százalék), mint a végzősöknél (itt mindössze 16,5 százalék ez az arány). 28

29 AZ ÉLETKOR ÉS A LAKÓHELY JELLEGZETESSÉGEI A következőkben az aktív hallgatóink életkorát vizsgáljuk meg és azt, hogy hol éltek 14 éves korukban összevetve a fentebb tárgyalt ismérveikkel. Az átlagéletkoruk 30 év alatt van: 27,9 év; a legidősebb hallgatónk immáron erősen nagypapa korú: 66 éves, míg a legfiatalabb megkérdezettjeink 19 évesek. A legnagyobb korcsoportot a 22 évesek alkotják (az összes megkérdezett 15,1 százaléka ilyen korú), több mint harmaduk (35,8 százalékuk) tartozik a éves korcsoportokba. 9. ábra: A ZSKF hallgatók (minta szerinti) megoszlása életkor szerint (%) 30 éves és idősebb; 32, éves; 29, éves; 38,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Vessük össze néhány alapváltozóval az életkorok átlagának alakulását kezdjük az egyik legnagyobb magyarázó erővel bíró tényezővel, a szakkal! Ha a szakok szerint elemezzük az átlagéletkorok alakulását, igen markáns szignifikáns eltérésekre bukkanunk 10 : miközben az MA szakosok 10 A magas mérési szintű magyarázandó változók mint pl. az életkor esetében az egyes magyarázó kategóriák mint pl. esetünkben a szak szerinti átlageltéréseket a variancia-analízis (ANOVA) segítségével elemezzük. Itt a függetlenség szignifikanciája megállapítása érdekében az F-próbát alkalmazzuk, illetve a Eta-négyzet értékeit tekintjük az összefüggés erőssége mértékének (a magyarázott szórás százalékokban kifejezhető arányát). A szignifikancia különböző fokozatait a Khí-négyzet próba esetében alkalmazott kategóriák szerint definiáljuk. Szakok szerint az F-próba elfogadási valószívűsége: P = 0,001, míg az Eta-négyzet értéke5,7 százalék. 29

30 átlagéletkora alig haladja meg a 23 évet, addig a gazdálkodási és menedzsment BA szakosoknál ennél majdnem tíz évvel magasabb (lásd a 10. ábránkat). 10. ábra: Az átlagéletkorok alakulása szakok szerint (átlag év) Összesen 27,85 Gazdálkodási és Andragógia BA 30,85 30,62 Szociológia BA 29,12 Nemzetközi tanulmányok BA Emberi erőforrások BA Politológia BA Kommunikáció és Pénzügy és számvitel BA 27,89 27,54 27,23 27,22 27,20 Nemzetközi gazdálkodás BA Szabad bölcsészet BA 25,15 25,11 Összes MA 23,75 20,00 22,00 24,00 26,00 28,00 30,00 32,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Nemek szerint nem találunk szignifikáns átlageltéréseket (P = 0,101), egy évvel fiatalabbak a nők (27,5 náluk az átlag életkor, míg a férfiaknál 28,6 év). Annál markánsabbak tagozat szerint a különbségek: míg a nappali tagozatos aktív hallgatóink alig múltak 22 évesek (az átlagérték itt 22,6 év), addig a levelezősök közel tíz évvel átlagosan idősebbek: 31,1 év náluk az átlag (a P <mint 0,001, az Eta-négyzet értéke 30,2 százalék). A szakok szerinti szembetűnő eltérések is ezzel vannak összefüggésben: minél nagyobb egy szakon a levelezősök aránya, annál magasabb a hallgatók átlagéletkora. Adataink szerint hallgatóink közel fele fővárosi: 14 éves korában ott élt 48,3 százalékuk. Vidéki megyeszékhelyen egytizedük lakott (10,8 százalék), egyéb városban közel egyötödük (18,7 százalék), másik ötödük falvakban (20,1 százalék) és mindössze 2,1 százalékuk jött külföldről (lásd az 11. ábrát). 30

31 11. ábra: Hol volt az Ön állandó lakóhelye (település típusa szerint) 14 éves korában? (%) Község; 20,1 Külföld; 2,1 Egyéb város; 18,7 Főváros; 48,3 Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 10,8 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Apróbb eltérések észlelhetőek csupán a vizsgált alapváltozók szerint: a budapestiek aránya átlag fölötti a nemzetközi gazdálkodás BA hallgatói körében (66,7 százalékuk fővárosi), míg az ellenkező póluson a nemzetközi tanulmányok BA szakosok helyezkednek el (itt a vizsgált arány mindössze 36,9 százalék; a P értéke 0,136). Csupán a finanszírozási forma szerinti eltérések szignifikánsak (P = 0,001). Adataink arra utalnak, hogy a fővárosi fiataloknak lényegesen nagyobb az esélyük arra, hogy a költségtérítésesek csoportjába kerüljenek: az állami finanszírozásúakon belül a budapestiek aránya 33,8 százalék, ugyanakkor a költségtérítésesek körében ez az arány 53,9 százalék (az ASR értéke itt: +4,0) KÉPZÉSI TERVEK ADATOK, TOVÁBBTANULÁSI TERVEK Aktív hallgatóink mindössze egyharmada (35,6 százalékuk) szerezte érettségi bizonyítványát szakközépiskolában, míg kétharmaduk a gimnáziumban (48,8 százalékuk hagyományos 4 osztályos gimnáziumban, további 7,1 százalékuk 6 illetve 8 osztályos gimnáziumban, alig 0,7 százalékuk technikumban. A szakonkénti eltérések erősen szignifikánsak (P = 0,010), kiugróan magas a gimnáziumi érettségivel rendelkezők aránya a master szakokon (81,8 százalék) illetve a szabad bölcsészet BA szakon (81,6 százalék), de átlag fölötti arányokat regisztráltunk a nemzetközi 31

32 tanulmányok BA szak esetében is (78,1 százalékot). Az ellenkező póluson a pénzügy és számvitel BA szak helyezkedik el (itt a vizsgált arány mindössze 42,2 százalék), de érzékelhetően (immáron nem szignifikánsan) alacsonyabb az átlagnál a gazdálkodás és menedzsment BA szak esetében is (58,5 százalék). 12. ábra: A minta megoszlása a középiskola jellege szerint. (%) Hagyományos, 4 osztályos gimnázium 48,8 Szakközépiskola 35,6 Kéttannyelvű középiskola 6 osztályos gimnázium 8 osztályos gimnázium Nemzetiségi gimnázium Technikum Egyéb 4,3 4,1 3,0 1,1,7 2,5,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A nappali tagozatosok körében szignifikánsan magasabb a gimnáziumban végzettek aránya (75,7 százalék; a P értéke 0,001 alatt van; az ASR: +4,1), a levelezősöknél ez az érték mindössze 57,5 százalék. Hasonló jellegű de nem ennyire erős eltérések fedezhetőek fel a költségtérítésesek és az állami finanszírozásúak között: miközben az utóbbiak 71,9 százaléka szerezte érettségijét gimnáziumban, addig az előző csoportnál az arány 61,5 százalék (P = 0,018). Nemek és évfolyamok szerint nem tapasztalhattunk szignifikáns eltéréseket. A hallgatóink több mint egytizede (15,6 százalékuk) a ZSKF mellett más intézményben is tanul. Ezen belül 2,7 százalékuk hagyományos egyetemi, 5,9 százalékuk főiskolai képzésben vesz részt, további 6,7 százalékuk valamilyen felsőfokú szakképzésben, 1,8 százalékuk BA képzésben, 0,2 százalékuk pedig MA képzésben szerez felsőoktatási tapasztalatokat más intézményekben. A levelező tagozatosok körében kétszer akkora e csoport aránya, mint a nappalisoknál. 32

33 A továbbtanulási ambíciók szempontjából aktív hallgatóink több mint egynegyede (26,1 százalékuk) biztosra veszi, hogy jelen tanulmányai befejezése után is továbbtanul, további 44,7 százalékuk valószínűnek tartja. Mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy biztosan nem, míg további egyötödük (19,8 százalékuk) a nem valószínű alternatívát jelölte meg. A továbbtanulási szándékok között kimagaslóan nagy arányban szerepel a master szintű diplomás képzés: az összes megkérdezett több mint fele (55,4 százalékuk) egyetemi szintű diploma megszerzését jelölte meg céljai között (csupán a biztosan és a valószínűleg továbbtanulók válaszolhattak ezekre a kérdésekre lásd a 14. ábrát). A továbbtanulási szándékok elsősorban az évfolyammal mutatnak összefüggéseket (itt a P értéke alatta van a 0,001 nek). Jól érzékelhető, hogy a diploma megszerzéséhez közeledve növekszik az újabb felsőfokú végzettség megszerzése iránti elkötelezettség: miközben az elsőéveseink 17,0 százaléka véli úgy, hogy biztosan továbbtanul, addig a végzősöknél az arány ennek több mint kétszerese (37,3 százalék). Szakok szerint kiugróan magas továbbtanulási ambíciókról számoltak be a master szakos hallgatóink (45,5 százalékuk biztosan továbbtanul), míg a legalacsonyabb az emberi erőforrás BA szakosoknál (10,5 százalék). 13. ábra: ábra: Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat kezd majd? (%) Biztosan nem; 5,0 NT/NV; 4,3 Nem valószínű; 19,8 Igen, biztosan; 26,1 Igen, valószínű; 44,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 33

34 14. ábra: Ha tervezi ( biztosan valószínűleg ), milyen jellegű képzésben szeretne továbbtanulni? (%) Mesterképzés (MA/MSc) 55,4 Bachelor képzés (BA/BSc) Szakirányú továbbképzés Felsőfokú szakképzés 15,6 15,3 14,5 Vállalat által szervezett tanfolyam, tréning Doktori képzés (PhD/DLA) Egyéb képzés Egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés Szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés Egységes és osztatlan képzés 8,7 7,9 4,6 4,2 3,3 0, Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A továbbtanulási szándékok között kitüntetett jelentősége van a külföldi tapasztalatszerzésnek. Kérdésünkre aktív hallgatóink közel egyötöde (17,1 százalékuk) arról számolt be, hogy legalább egy szemesztert külföldön is tanul majd (lásd a 15. ábrát). 15. ábra: Tervezi-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön is fog tanulni? (%) NT/NV; 1,6 Igen; 17,1 Nem; 81,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 34

35 Szakok szerint jelentősek az eltérések (P < 0,001), különösen nagy aktivitás figyelhető meg a vizsgált szempontból a nemzetközi gazdálkodás és a nemzetközi tanulmányok BA szakokon (35 és 39 százalék közötti arányokat mértünk), míg a legkisebb a gazdálkodás menedzsment illetve a pénzügy és számvitel BA szakok esetében (7 százalék alatt lásd a 3.7. ábrát). Feltűnően nagy a bizonytalanok aránya a szociológia BA szakosoknál: 11,1 százalék. Különösen magasak a nappali tagozatosok ambíciói a külföldi továbbtanulás szempontjából: 27,1 százalékuk tervei között szerepel, míg a levelezősöknek mindössze 11,0 százaléka válaszolt igen -nel kérdésünkre (P < 0,001). Az állami finanszírozásúak szignifikánsan nagyobb arányban tanulnak majd tovább külföldön, mint a költségtérítésesek (22,5 versus 15,0 százalék; ASR: +/-2,0); míg évfolyam és nemek szerint nincsenek szignifikáns eltérések MUNKÁVAL, ELHELYEZKEDÉSSEL KAPCSOLATOS TERVEK Az egyik legfontosabb vizsgálati kérdés: mennyire felelnek meg jelenlegi tanulmányai jövőbeli munkavállalási elképzeléseinek (úgy is fogalmazhatnánk: mennyire kötődik tanult szakmájához ). Válaszadóink közel kétharmada (61,2 százalékuk) a diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne elhelyezkedni, amin jelenleg is tanul. Az ellenkező póluson teljesen más szakterületen szeretne dolgozni mindössze a válaszadóink egyhuszada (5,4 százalékuk) helyezkedik el. Egyfajta köztes állapotot jelent az a válaszalternatíva, amely szerint nem ezen a szakterületen, de közeli pályán a megkérdezettek egyharmada (33.0 százalékuk) választotta ezt (lásd a 16. ábrát). 16. ábra: A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul (ha több képzésben is részt vesz: elsőként írt be), vagy inkább mással szeretne foglalkozni? (%) Nem, teljesen más szakterületen; 5,4 NT/NV;,3 Nem, de a szakterülethez közeli pályán; 33,0 Igen, ezen a szakterületen; 61,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 35

36 A szakonkénti eltérések jelentősek bár csak bizonyos esetekben szignifikánsak (P = 0,055 lásd a 4.2. ábrát). Kiugróan magas a pénzügy és számvitel BA szakosok körében azok aránya, akik a tanult szakterületen kívánnak elhelyezkedni (86,4 százalék; ASR: +3,6), de az emberi erőforrás BA szakosok közül is szignifikánsan magas arányban választották ezt az alternatívát (75,9 százalék; ASR: +2,4). A legkisebb arányokat az andragógia BA illetve a kommunikáció és médiatudomány BA szakosoknál regisztráltunk: mindkét esetben 50 százalékot alig meghaladó az érték (az ASR-ek -2 alatt vannak). A szabad bölcsész BA szakosok között a legmagasabb azok aránya, akik teljesen más szakterületen kívánnak elhelyezkedni (13,2 százalék; ASR: +2,2). Igen magas bár nem szignifikáns ez az arány a nemzetközi tanulmányok illetve a politológia BA szakosoknál is (közelíti a 10 százalékot; de az ASR-ek nem mutatnak szignifikáns eltéréseket). 17. ábra: A diploma megszerzése után azon a szakterületen szeretne dolgozni, amin jelenleg tanul - szakonként (%) Andragógia BA 1,5% 51,5% 38,2% 8,8% Emberi erőforrások BA,0% 75,9% 22,4% 1,7% Gazdálkodási és menedzsment BA,0% 67,5% 27,5% 5,0% Kommunikáció és médiatudomány,9% 51,8% 43,9% 3,5% Nemzetközi tanulmányok BA,0% 63,5% 27,0% 9,5% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 63,2% 36,8%,0% Pénzügy és számvitel BA,0% 86,4% 13,6%,0% Politológia BA,0% 54,5% 36,4% 9,1% Szabad bölcsészet BA,0% 55,3% 31,6% 13,2% Szociológia BA,0% 55,6% 38,9% 5,6% Összes MA,0% 45,5% 54,5%,0% Összesen,3% 61,2% 33,0% 5,4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV Nem, de a szakterülethez közeli pályán Igen, ezen a szakterületen Nem, teljesen más szakterületen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 36

37 Nemek szerint is jelentős (szignifikáns: P = 0,008) a különbség: a nők lényegesen szorosabban kapcsolódnak jelenleg tanult szakjukhoz: 66,0 százalékuk a tanult szakterületen szeretne elhelyezkedni (ASR: +3,1), míg a férfiaknál ez az arány mindössze 51,5 százalék (ASR: -3,1). Nincsenek viszont számottevő összefüggések a tagozat és a finanszírozási forma szerint (a P mindkét esetben felette van a 0,50 nek is). A szakmához való érzelmi kötődés mellett fontos kérdés az is, mennyire látják esélyét annak, hogy jelenlegi tanult szakmájukban helyezkedjenek el. Akik a tanult pályát választanák, azok nagyobb része optimista: egyötödük (18,7 százalékuk) biztosra veszi a siker esélyét és további 50,9 százalékuk valószínűsíti azt. Az ellenkező póluson biztos hogy nem alternatívát választók aránya elenyészően kicsi: mindössze 2 százalékuk választotta ezt az alternatívát, míg 21,4 százalékuk inkább pesszimista ( nem tartják valószínűnek az elhelyezkedésüket az adott szakmában). Viszonylag magas a bizonytalanok aránya is: 7,1 százalék (lásd a 18. ábrát). 18. ábra: (Ha a tanult pályát választaná) Mennyire tartja valószínűnek, hogy a diplomaszerzés után egy-két éven belül ezen a szakterületen (több képzés esetén: az elsőként megadott képzés szerinti), az Ön által megfelelőnek tartott munkakörben tud majd (tudna) elhelyezkedni. (%) Valószínű; 50,9 Igen, biztos; 18,7 Nem valószínű; 21,4 NT/NV; 7,1 Nem, biztos hogy nem; 2,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (akik az adott pályát választanák: N=462) Ha elvégzünk egy kisebb aritmetikai átalakítást 11, akkor az elhelyezkedés esélymutatójának átlagértéke a százfokú skálán 66,93 pontnak adódik. A szakok szerinti eltérések erősen szignifikánsak (az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van). Relatíve a legoptimistábbak az 11 A biztos alternatívához 100 pontot rendelünk, a valószínű -höz 75-öt, a nem valószínű -höz 25-öt, míg a biztos hogy nem -hez 0 pontot. (A nem tudja és a nem akar válaszolni alternatívákat kiszűrjük az érdemben válaszolók száma: 462 fő.) 37

38 emberi erőforrás (80,19 pont a százfokú skálán) illetve a pénzügy és szánvitel (78,98 pont) BA szakosok, míg a legpesszimistábbak a szociológia BA szakosok (mindössze 44,99 pont) adataink szerint (lásd a 19. ábrát). 19. ábra: Az elhelyezkedés esélymutatójának alakulása szakonként (átlagértékek a százfokú skálán) Összesen 66,93 Emberi erőforrások BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Gazdálkodási és menedzsment BA Andragógia BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Kommunikáció és médiatudomány 80,19 78,98 72,23 68,24 67,75 66,97 65,91 Nemzetközi tanulmányok BA Összes MA Szabad bölcsészet BA 54,02 58,35 57,74 Szociológia BA 44,99 30,00 50,00 70,00 90,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (akik az adott pályát választanák: N=462) Más mutatók (a nem, a tagozat, az évfolyam és a finanszírozási forma) szerint nem tapasztaltunk szignifikáns eltéréseket (az F-próba P értékei rendre 0,50 fölött voltak) szemmel láthatóan az esélymutató kifejezetten az egyes szakokhoz kapcsolódik. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy aktív hallgatóink milyen munkatapasztalatokkal rendelkeznek választott hivatásukhoz kapcsolódóan. Adataink azt mutatják, hogy több mint felük legalább alkalmi munka formájában találkozott már leendő szakmájával a munka világában is. Ezen belül közel harmaduk (30,8 százalékuk) arról számolt be, hogy teljes- vagy félállásban, esetleg folyamatos megbízások révén végzett már ilyen jellegű munkát. Róluk elmondható tehát, hogy a tanulmányaik során támaszkodhatnak bizonyos fokú gyakorlati tapasztalatokra is. További egyötödük (21,6 százalékuk) esetében csupán részleges munkatapasztalatokról beszélhetünk: ők csupán 38

39 kisebb rendszerességgel, általában alkalmi munka révén tettek szert némi munkatapasztalatra. Igen nagy azok aránya (47,6 százalék), akik még ilyen jellegű gyakorlati tapasztalatokkal sem rendelkeznek (lásd a 20. ábrát). 20. ábra: Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult (több képzés esetén: elsőként megadott képzésnek megfelelő) szakterülethez kapcsolódik? (%) Nem; 47,6 Igen, de csak alkalmi munkát végeztem; 21,6 Igen, folyamatos munkát is, tehát állásban voltam, vagy folyamatos megbízással dolgoztam; Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Tanulságosak a szakonkénti eltérések: legtöbben a pénzügy és számvitel BA szakosok közül számoltak be intenzívebb munkatapasztalatokról leendő hivatásukat illetően: több mint felük (52,3 százalékuk) dolgozott már állásban vagy rendszeres megbízatások során szakmájában. Őket követik az emberi erőforrás BA szakosok (49,1 százalékos aránnyal), míg a nemzetközi gazdálkodás BA szakosok alkotják az ellenkező pólust: egyikkőjüknek sincs komolyabb munkatapasztalata hivatásuk terén. Nagyon alacsony a vizsgált arány a szabad bölcsész BA szakosoknál is (mindössze 5,3 százalék), de a szociológia BA szakosok esetében is csupán 11,1 százalék. A közbülső alternatíva alkalmi munka a szakmájához kapcsolódóan előfordulási gyakorisága igen magas a nemzetközi gazdálkodás illetve a kommunikáció és médiatudomány BA szakosok esetében (42,1 illetve 30,4 százalék). Végül a munkatapasztalatokkal egyáltalán nem rendelkezők aránya a szabad bölcsész BA szakosoknál a legmagasabb: 76,3 százalék, de nem sokkal marad el ettől a nemzetközi tanulmányok BA szakosok esetében sem (61,9 százalék). 39

40 21. ábra: Végzett-e már olyan munkát, ami az Ön által tanult (több képzés esetén: elsőként megadott képzésnek megfelelő) szakterülethez kapcsolódik - szakonként (%) Andragógia BA 27,9% 27,9% 44,1% Emberi erőforrások BA 49,1% 15,8% 35,1% Gazdálkodási és menedzsment BA 41,5% 7,3% 51,2% Kommunikáció és médiatudomány 33,0% 30,4% 36,5% Nemzetközi tanulmányok BA 27,0% 11,1% 61,9% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 42,1% 57,9% Pénzügy és számvitel BA 52,3% 11,4% 36,4% Politológia BA 22,7% 18,2% 59,1% Szabad bölcsészet BA 5,3% 18,4% 76,3% Szociológia BA 11,1% 33,3% 55,6% Összes MA 18,2% 36,4% 45,5% Összesen 30,8% 21,6% 47,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% állás, folyamatos megbízás csak alkalmi munka nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) Nemek szerint nem találtunk lényegesebb eltéréseket a munkatapasztalatokat illetően (P = 0,735), annál szembetűnőbb érthető okoknál fogva a tagozatok szerinti különbség (P < 0,001). Míg a levelező tagozatosok 45,1 százaléka számolt be komolyabb gyakorlati tapasztalatokról szakmáját illetően, addig a nappalisoknál ez az arány mindössze 7,4 százalék. Valamelyest javít az arányokon, hogy ez utóbbi csoport tagjainak 34,0 százaléka alkalmi munkák révén már belekóstolt leendő hivatásába így összesen csak 58,5 százalékuk tapasztalatlan. Tanulságos, hogy a levelezősök 40,9 százaléka is ugyanerről számolt be. 40

41 Évfolyam szerint is bizonyos értelemben a várt szignifikáns arányeltéréseket tapasztalhattuk : míg az elsősök 58,2 százaléka tapasztalatlan, addig a végzősöknél ez az arány már csak 41,0 százalék (a köztes évfolyam a közbülső helyet foglalja el 46,2 százalékkal). Igen alacsony ugyanakkor azon végzőseink aránya (35,4 százalék), akik komolyabb munkatapasztalatok birtokában szerzik meg diplomájukat. Sokat elárul hallgatóink ambícióiról az is, hogy tervezik-e a külföldi munkavállalást: egyfajta mércéje annak, mennyire érzik felkészültnek magukat szakmailag egy külföldi megmérettetéshez, illetve mennyire tartják konvertálhatónak tudásukat. A kérdőívek adatai szerint jelentős hányaduk mintegy 45,4 százalékuk kellőképpen felkészültnek érzi magát, illetve vonzzák a nemzetközi tapasztalatszerzés lehetőségei (lásd a 22. ábrát). 22. ábra: Tervezi-e, hogy a diploma megszerzése után külföldön (is) fog hosszabb-rövidebb időre munkát vállalni? (%) NT/NV;,5 Nem; 54,1 Igen; 45,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A szakok szerinti eltérések jelentősek (P < 0,001), a legnagyobb aktivitás a nemzetközi gazdálkodás BA és az MA szakosok részéről tapasztalható (több mint 80 százalékuk tervez külföldi munkavállalást), de átlag fölötti a nemzetközi tanulmányok BA szakosoké is (67,2 százalék mindhárom esetben az ASR szignifikáns felülreprezentáltságot jelez). 41

42 23. ábra: Az egyes szakok megoszlása aszerint, hogy terveznek-e külföldi tanulmányokat (%) Andragógia BA,0% 29,4% 70,6% Emberi erőforrások BA,0% 33,3% 66,7% Gazdálkodási és menedzsment BA,0% 41,5% 58,5% Kommunikáció és médiatudomány,0% 51,8% 48,2% Nemzetközi tanulmányok BA,0% 67,2% 32,8% Nemzetközi gazdálkodás BA,0% 83,3% 16,7% Pénzügy és számvitel BA,0% 27,3% 72,7% Politológia BA,0% 31,8% 68,2% Szabad bölcsészet BA,0% 51,3% 48,7% Szociológia BA 11,1% 27,8% 61,1% Összes MA,0% 81,8% 18,2% Összesen,5% 45,4% 54,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV igen nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) A következőkben a jövedelmi elvárásokkal kapcsolatos válaszokat elemezzük. A kérdőívünkben a következőképpen hangzott a kérdés: Mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely az Ön számára ha most fejezné be a tanulmányait megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana (függetlenül attól, hogy milyen szakterületen akar majd elhelyezkedni)? (A választ ezer forintokban kellett megadni.) Összesen 478 érdemi válasz érkezett (95,9 százalék), amely 80 és 600 ezer forint között szóródott. Az átlagérték forintnak adódott, míg a szórás forint volt. Megvizsgáltuk az egyes alapváltozók szerinti átlageltéréseket (az F-próba eredményeit is figyelembe vettük ennek során), az összesített eredményeket lásd a 24. ábrán. Nemek és tagozatok szerint is szignifikáns és jelentős eltérések tapasztalhatóak, ugyanakkor az évfolyamok szerint meglehetősen kiegyenlített átlagértékeket találtunk. 42

43 24. ábra: Az elfogadható nettó havi átlagkereset nagysága alapváltozónként (átlagok ezer forintokban; az F-próba elfogadási valószínűségei) NEMEK szerint (P = 0,011) férfi 226,7 nő 208,8 TAGOZAT szerint (P = 0,051) levelező 229,2 nappali 190,6 ÉVFOLYAM szerint (P = 0,988) elsőéves végzős köztes évfolyam 215,0 214,2 215,6 SZAK szerint (P = 0,001) Andragógia BA 204,2 Emberi erőforrások BA 194,6 Gazdálkodási és menedzsment BA 258,3 Kommunikáció és 207,6 Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA 232,8 231,9 Pénzügy és számvitel BA 216,0 Politológia BA 246,1 Szabad bölcsészet BA 181,1 Szociológia BA 221,0 Összes MA 197,8 ÖSSZESEN 214,8 180,0 200,0 220,0 240,0 260,0 280,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (érdemben válaszolók: N=478) 43

44 5.2. KOMPETENCIÁK AZ AKTÍV HALLGATÓINK KÖRÉBEN Mint azt a bevezetőben is jeleztük, a Főiskola diplomás pályakövető rendszerének egyik legnagyobb vállalkozása egyfajta párbeszéd kialakítása a főszereplők között. Mérni kívánjuk a végzett és aktív hallgatóink kompetenciáit, a szakmájukat, hivatásukat illetően két szempontból: mennyire szükségesek ezek a készségek (30 kompetenciát választottunk ki lásd erről bővebben: Szabó ) a gyakorlatban illetve végzésükkor (diplomás hallgatók esetében) és most (aktív hallgatók esetében) milyen mértékben rendelkeznek / rendelkeztek velük. Ugyanezen kérdéseket feltesszük majd a munkáltatóknak is: ők hogyan látják végzettjeink hozott kompetenciáinak viszonyát a szükségeshez képest. Az eredményeket különös tekintettel a szükséges és a rendelkezésre álló kompetenciák különbségeit bemutatjuk és megvitatjuk a főiskola oktatóival is. Annak reményében tesszük ezt, hogy az adatok, eredmények révén kialakuló egyfajta párbeszéd javára válik képzésünknek. A következőkben az aktív hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a szükséges és a jelenleg rendelkezésükre álló kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. pókhálóábrán. Az első összefoglaló ábránk (lásd a 25. ábrát) azokat az adatokat tartalmazza, amelyek az összes megkérdezett körében mutatják be százalékokban, hogy a válaszadóink mennyire tartották az egyes kompetenciákat szükségesnek a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához. (Ötfokú skálán osztályoztak ahol az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagymértékben szükséges, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges.) Majd ugyanezen válaszok átlagértékeit mutatjuk be. Annál a kérdésnél, hogy mennyire rendelkezik jelenleg ezekkel a kompetenciákkal, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk (5 nagyon nagymértékben rendelkezem ; 1 egyáltalán nem rendelkezem ). Itt is egy ábrapáron mutatjuk be a válaszok százalékos megoszlásait és az átlagértékeket. Majd pedig egymás mellett látjuk a két átlagértéket kompetenciánként. Ezt követően pedig a rendelkezett vele átlagokból levonjuk a szükséges átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk. Ezt a gyakorlatot követjük majd a végsős diákjaink esetében is. 12 Szabó Szilvia: Kompetencia-értelmezések a Szakképzés-vizsgálatok tükrében. In: Kabai Imre (szerk.): A gazdasági szereplők elvárásai a szakmai képzés átalakítására. Záró tanulmány. ZSKF, Budapest, ( oldalak) 44

45 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK ábra: Mennyire van az egyes kompetenciákra szükség a leendő szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség,53,2 13,6 33,4 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 1,5 2,8 7,2 26,4 03 Innovatív készség, újító szellem,85,5 34,7 05 Nagy munkabírás, kitartás,7 2,0 10,4 29,0 08 Kézügyesség 27,4 40,1 28,1 12 Konfliktustűrés 1,0 1,7 13,6 13 Együttműködés egy csapattal,82,7 8,1 15,3 34,4 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,5 1,1 9,5 30,6 25,6 19 Gyakorlati szakismeret 1,0 1,0 7,8 25,0 47,5 3,3 49,3 2,2 37,6 35,1 37,2 20,5 1,4 50,1 33,2 26,1 56,6 28,4 29 Fegyelem, szabályok követése 1,5 1,9 14,2 35,1 29,9 2,5 3,4 2,2 1,9 2,2 59,4 28,3 2,0 1,1 52,2 34,4 30 Általános tájékozottság, műveltség 1,44,0 9,0 37,4 66,0 33,1 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 1,83,8 9,7 5,1 2,1 33,5 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség,9,6 8,5 24,7 64,8 22 Időbeosztás,6 1,9 11,4 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.,3,66,2 4,4 47,5 25,8 25 Alkalmazkodóképesség,7 1,0 10,8 26,3 63,7 20 Tanulási képesség 1,1 1,7 10,5 24 Önálló munkavégző képesség,3 6,1 1,3 56,1 21,7 18 Mások irányítása, utasítása 3,1 6,4 1,9 56,8 30,8 15 Munkaszervezés 1,2 3,3 9,6,9 48,7 29,7,3 1,4 55,2 34,1 21 Precizitás, részletekre figyelés,3,9 6,1 1,0 60,8 42,4 11 Emberi konfliktusok kezelése 1,5 2,5 11,3 7,5 4,62,7 25,3 21,0 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,13,5 11,7 17 Mások szakmai vezetése 3,8 6,2 1,1 56,3 32,5 23 Kritikai gondolkodás 1,34,2,9 65,3 26,8 09 Nyelvtudás 2,63,5 11,2 1,5 56,4 23,3 1,6 1,0 66,2 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,63,1 11,2 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása,82,4 37,7 24,2 06 Beszédkészség 1,2 1,8 7,5 1,1 61,0 19,6 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.,8 2,05,8,8 48,5 54,3 44,4 54,7 2,1 2,9 1,0 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 1 - egyáltalán nem szükséges nagyon nagy mértékben szükséges NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 45

46 26. ábra: Mennyire van az egyes kompetenciákra szükség a leendő szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig (5 = nagyon nagy mértékben; 1 = egyáltalán nem). (Átlagértékek az ötfokú skálán.) Átlag 24 Önálló munkavégző képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 04 Probléma-megoldási készség, 19 Gyakorlati szakismeret 06 Beszédkészség 26 Koncentrációkészség, a 27 Rendszerező gondolkodás, 02 Szaktudás alkalmazása a 13 Együttműködés egy csapattal 05 Nagy munkabírás, kitartás 16 Előrelátás, tervezőkészség 25 Alkalmazkodóképesség 09 Nyelvtudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 07 Íráskészség, fogalmazási készség 30 Általános tájékozottság, 22 Időbeosztás 28 Tolerancia, más nézetek 20 Tanulási képesség 15 Munkaszervezés 12 Konfliktustűrés 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 14 Megfelelő csapatszellem 29 Fegyelem, szabályok követése 10 Számítógép-ismeret, 23 Kritikai gondolkodás 03 Innovatív készség, újító szellem 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 08 Kézügyesség 2,22 3,80 3,76 4,25 4,59 4,57 4,55 4,52 4,51 4,49 4,48 4,44 4,42 4,41 4,41 4,38 4,35 4,35 4,34 4,34 4,34 4,32 4,31 4,30 4,29 4,27 4,26 4,22 4,15 4,05 4,05 2,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 46

47 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK ábra: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal jelenleg? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség,8 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 16,2 44,7 6,7 19,6 34,0 03 Innovatív készség, újító szellem 1,4 9,5 09 Nyelvtudás 11,1 26,6 18,0 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 1,23,6 37,9 12 Konfliktustűrés 1,3 9,2 13 Együttműködés egy csapattal 1,73,2 11,5 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,73,1 29,3 19 Gyakorlati szakismeret 6,5 20 Tanulási képesség,9 1,7 20,6 21 Precizitás, részletekre figyelés,82,6 20,3 24 Önálló munkavégző képesség,4 2,6 25 Alkalmazkodóképesség,34,0 16,6 1 - egyáltalán nem rendelkezik 2 20,9 21,7 28,3 2,3 30,9 51,9 1,0 1,7 1,2 36,9 42,2 1,8,8 38,3 42,0 23,6,9,8 41,5 42,6 18,7 2,1 19,2 49,6 15,1 12,9,8 36,9 40,0 24,4 2,8 35,6 39,9 4,8 10,2 29,5 38,1 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,2 1,8 0% 25,9 31,8 29 Fegyelem, szabályok követése,4 6,2 7,8 32,2 30,6 24,4 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,3 27,4 39,9 16,7,6 23,3 46,4 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.,52,8 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 1,23,6 41,9 37,1 23 Kritikai gondolkodás,54,6 2,7 21,8 36,2 22 Időbeosztás 2,0 9,4 1,3 28,8 41,7,5,4 45,4 43,9 15,4,3 17,2 41,7 25,5,3,74,8 39,1 22,7 15,8 11,1 42,9 37,9 15 Munkaszervezés 1,34,7 2,0 16,4 24,6 32,7 18 Mások irányítása, utasítása 2,9,5 27,6 25,9 14,3 27,5 46,4 11 Emberi konfliktusok kezelése,9 5,7 17 Mások szakmai vezetése 3,9,7 28,6 23,9 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 1,83,7 28,6 49,2 15,3 5,1 1,2 43,9 42,8 19,3,4 32,4 32,8 22,8 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,7 1,7 1,7 16,9 43,4 18,0 06 Beszédkészség 1,33,8 08 Kézügyesség 40,8 21,7 05 Nagy munkabírás, kitartás 1,1 3,0 7,0 1,7 30,9 29,7 04 Probléma-megoldási készség, lelemény.,9 1,3 4,01 33,4 20,6 1,6 1,6 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% nagyon nagy mértékben rendelkezik NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 47

48 28. ábra: Mennyire rendelkezik vele Ön jelenleg? Osztályozza 1-től 5-ig (5 = nagyon nagymértékben; 1 = egyáltalán nem). (Átlagértékek az ötfokú skálán.) Átlag 13 Együttműködés egy csapattal 24 Önálló munkavégző képesség 05 Nagy munkabírás, kitartás 25 Alkalmazkodóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 21 Precizitás, részletekre figyelés 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség 20 Tanulási képesség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 29 Fegyelem, szabályok követése 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 06 Beszédkészség 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 30 Általános tájékozottság, műveltség 26 Koncentrációkészség, a figyelem 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 16 Előrelátás, tervezőkészség 15 Munkaszervezés 23 Kritikai gondolkodás 03 Innovatív készség, újító szellem 22 Időbeosztás 12 Konfliktustűrés 18 Mások irányítása, utasítása 08 Kézügyesség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 19 Gyakorlati szakismeret 17 Mások szakmai vezetése 09 Nyelvtudás 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,32 3,25 3,24 3,24 3,22 3,22 3,12 3,78 4,22 4,19 4,17 4,13 4,11 4,08 4,05 4,03 4,00 3,99 3,97 3,94 3,93 3,92 3,90 3,90 3,84 3,83 3,82 3,78 3,63 3,63 3,62 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 48

49 29. ábra: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal és mennyire szükséges leendő szakmájához? Osztályozza 1-től 5-ig! (Átlagértékek az ötfokú skálán.) ÁTLAGOK: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem 27 Rendszerező gondolkodás, 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,12 3,24 3,22 3,22 3,24 3,32 3,63 3,62 3,63 3,79 3,80 3,76 3,84 3,82 3,83 3,78 3,94 3,90 3,93 3,90 3,97 3,92 4,05 4,05 4,00 4,03 4,15 4,26 4,05 4,19 3,99 4,08 4,17 4,13 4,11 4,27 4,29 4,22 4,42 4,22 4,32 4,34 4,35 4,35 4,30 4,31 4,34 4,38 4,32 4,34 4,44 4,41 4,41 4,55 4,51 4,52 4,49 4,48 4,57 4,59 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Rendelkezik Szükséges Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 49

50 30. ábra: Mennyire fontosak az egyes tényezők a leendő munkájához mennyire rendelkezik vele jelenleg különbségek. (Átlageltérések az ötfokú skálán.) -1,32-1,03 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -0,41-0,49-0,24-0,57-0,35 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,02 08 Kézügyesség -1,14 09 Nyelvtudás -0,25 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -0,67-0,51 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés -0,19-0,33-0,48-0,58-0,58-0,44 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása -1,28 19 Gyakorlati szakismeret -0,28-0,49-0,71-0,27-0,40-0,25-0,59-0,52-0,21-0,24-0,42 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 50

51 Az előző ábrán kompetenciánként mutattuk be a rendelkezik vele és a szükséges átlagértékek különbségeit. Most egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: a pókháló-ábrát. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be a következő 31. ábránkon, amelyeknek az átlagérték- párjai esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk (itt tehát már nem a különbség- adatok szerepelnek). 31. ábra: Mennyire szükségesek az egyes tényezők a leendő munkájához és mennyire rendelkezik velük jelenleg? (Átlagértékek az ötfokú skálán.) (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 21 Precizitás, részletekre figyelés 18 Mások irányítása, utasítása 15 Munkaszervezés 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 4,60 4,40 4,20 4,00 3,80 3,60 3,40 3,20 3,00 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 22 Időbeosztás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 27 Rendszerező 26 Koncentrációkészség, a gondolkodás, figyelem összp. átlátóképesség 16 Előrelátás, 06 Beszédkészség tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése Szükséges Rendelkezik vele Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=497) 51

52 Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen: HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK SZAKOK SZERINTI KOMPETENCIÁK AZ AKTÍV HALLGATÓK KÖRÉBEN A következőkben szakonkénti bontásban mutatjuk be a legjellegzetesebb kompetenciakülönbségeket. 3. táblázat: Az egyes kompetenciák szükségessége leendő munkájához, szakonként Különbségek (rendelkezik szükséges): 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -1,06 -,80-1,23 -,74-1,29 -,93-1,22-1,26-1,37-1,19 -,35-1,03 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -1,46-1,50-1,50-1,00-1,47-1,69-1,39-1,10-1,27-1,55 -,78-1,32 03 Innovatív készség, újító szellem -,71 -,16 -,71 -,59 -,43 -,30,20 -,60 -,41 -,15,41 -,41 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. -,68 -,64 -,72 -,51 -,45 -,22 -,42 -,70 -,06 -,04 -,22 -,49 05 Nagy munkabírás, kitartás -,26 -,05 -,21 -,11 -,42 -,48 -,27 -,54 -,22 -,17 -,55 -,24 06 Beszédkészség -,56 -,74 -,61 -,55 -,59 -,31 -,21-1,33 -,35 -,55 -,84 -,57 07 Íráskészség, fogalmazási készség -,31 -,49 -,27 -,44 -,12 -,19,05 -,77 -,58 -,59 -,32 -,35 09 Nyelvtudás -1,11-1,11-1,39-1,08-1,36-1,05 -,88-1,46 -,93-1,22 -,82-1,14 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -,22 -,22 -,47 -,14 -,41 -,36 -,26 -,32 -,13 -,17 -,31 -,25 11 Emberi konfliktusok kezelése -,85 -,80 -,52 -,33 -,57 -,74 -,28 -,75 -,02 -,44 -,15 -,51 12 Konfliktustűrés -,79 -,85 -,66 -,54 -,77 -,83 -,51 -,71 -,64 -,41 -,52 -,67 13 Együttműködés egy csapattal -,25 -,18 -,15 -,13,00 -,59 -,07 -,45 -,43 -,31 -,20 -,19 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -,33 -,28 -,51 -,31 -,21 -,58 -,21 -,69 -,31 -,15 -,29 -,33 15 Munkaszervezés -,66 -,74 -,54 -,19 -,47 -,59 -,55 -,81 -,24 -,56 -,17 -,48 16 Előrelátás, tervezőkészség -,63 -,53 -,82 -,51 -,56-1,03 -,45-1,15 -,24 -,50 -,48 -,58 17 Mások szakmai vezetése -,73 -,75 -,90 -,31 -,68-1,11 -,49 -,73 -,20 -,42 -,42 -,58 18 Mások irányítása, utasítása -,64 -,55 -,79 -,15 -,62 -,83 -,07 -,79 -,25 -,15 -,38 -,44 19 Gyakorlati szakismeret -1,45-1,10-1,54-1,00-1,42-2,05-1,30-1,41-1,04-1,50 -,88-1,28 20 Tanulási képesség -,40,01 -,48 -,19 -,32 -,10 -,32 -,47 -,45 -,33 -,21 -,28 21 Precizitás, részletekre figyelés -,40 -,56 -,58 -,35 -,51 -,63 -,55 -,90 -,49 -,60 -,36 -,49 22 Időbeosztás -,66 -,87 -,79 -,51 -,75 -,89 -,75-1,05 -,54 -,90 -,76 -,71 23 Kritikai gondolkodás -,17 -,06 -,34 -,30 -,37,14 -,23 -,79 -,41 -,31,04 -,27 24 Önálló munkavégző képesség -,41 -,10 -,47 -,37 -,48 -,36 -,57 -,62 -,45 -,32 -,56 -,40 25 Alkalmazkodóképesség -,33 -,20 -,30 -,19 -,32 -,17,07 -,58 -,37 -,48 -,09 -,25 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. -,48 -,36 -,66 -,62 -,73 -,55 -,64 -,91 -,51 -,61 -,58 -,59 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -,49 -,33 -,61 -,42 -,57 -,90 -,39-1,10 -,46 -,89 -,20 -,52 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -,49 -,23 -,32 -,10 -,20,14,28 -,71 -,23 -,51 -,12 -,21 29 Fegyelem, szabályok követése -,26 -,18 -,45 -,13 -,11 -,27 -,50 -,36 -,18 -,21 -,16 -,24 30 Általános tájékozottság, műveltség -,61 -,18 -,14 -,53 -,50,01,12 -,73 -,84 -,78,06 -,42 ÁTLAG -0,58-0,49-0,62-0,41-0,56-0,58-0,39-0,79-0,45-0,53-0,34-0,51 Esetszám (N):

53 Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen: HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK táblázat: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal szakonként Mennyire rendelkezik vele 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,18 3,26 3,09 3,37 3,22 3,09 3,28 3,26 3,09 3,12 3,63 3,24 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,12 3,15 3,05 3,30 2,86 2,76 3,33 3,24 2,84 2,97 3,62 3,12 03 Innovatív készség, újító szellem 3,68 3,71 3,46 3,66 3,56 3,62 3,41 3,64 3,58 3,98 4,24 3,63 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 3,99 4,07 3,79 4,10 4,22 4,33 4,03 3,90 3,84 4,27 4,39 4,05 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,15 4,46 4,07 4,29 4,17 4,05 4,27 3,89 3,70 4,10 3,86 4,17 06 Beszédkészség 4,11 3,96 3,62 4,10 3,98 4,16 3,70 3,57 3,84 3,85 4,02 3,94 07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,95 3,99 3,72 4,04 4,32 3,91 3,83 4,00 3,95 3,93 4,13 4,00 09 Nyelvtudás 2,84 3,31 2,78 3,18 3,58 3,81 3,02 3,19 3,52 3,12 3,88 3,22 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,95 4,03 3,92 3,85 3,69 4,11 4,18 3,64 3,61 4,02 4,29 3,90 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,88 4,03 3,57 4,12 3,54 3,61 3,50 3,91 3,76 4,00 3,98 3,84 12 Konfliktustűrés 3,71 3,52 3,38 3,80 3,50 3,51 3,52 4,07 3,31 3,88 3,70 3,62 13 Együttműködés egy csapattal 4,19 4,29 4,12 4,53 4,34 3,92 4,03 4,09 3,71 4,12 4,14 4,22 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,03 3,97 3,79 4,13 4,00 3,69 3,71 3,76 3,57 4,04 3,93 3,93 15 Munkaszervezés 3,98 3,97 3,64 3,96 3,78 3,57 3,63 3,87 3,44 4,04 3,75 3,82 16 Előrelátás, tervezőkészség 3,92 3,80 3,64 3,78 3,94 3,67 3,92 3,59 3,87 3,96 3,77 3,83 17 Mások szakmai vezetése 3,33 3,21 2,94 3,43 2,96 2,60 3,37 3,36 3,12 3,21 3,44 3,22 18 Mások irányítása, utasítása 3,38 3,39 3,09 3,55 3,08 2,75 3,51 3,55 3,00 3,25 3,25 3,32 19 Gyakorlati szakismeret 3,17 3,50 3,09 3,42 3,00 2,54 3,40 3,39 2,94 3,21 3,59 3,24 20 Tanulási képesség 4,00 4,13 3,90 4,05 3,98 4,29 4,06 4,09 3,92 3,99 3,99 4,03 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,07 3,97 3,86 4,27 4,06 3,67 4,33 3,85 4,04 4,07 3,86 4,08 22 Időbeosztás 3,76 3,52 3,55 3,79 3,62 3,34 3,57 3,62 3,55 3,39 3,51 3,63 23 Kritikai gondolkodás 3,74 3,81 3,46 3,81 3,85 3,97 3,35 4,00 4,06 4,01 3,95 3,78 24 Önálló munkavégző képesség 4,23 4,44 4,02 4,18 4,16 4,22 4,23 4,13 3,99 4,13 4,03 4,19 25 Alkalmazkodóképesség 4,05 4,22 3,83 4,29 4,19 4,23 4,24 4,04 3,83 4,04 3,89 4,13 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 3,90 3,91 3,74 4,01 3,79 3,66 4,11 3,79 3,94 3,84 3,78 3,90 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,07 3,88 3,88 3,95 4,03 3,83 4,27 3,67 3,92 3,77 3,94 3,97 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,07 4,19 3,79 4,29 4,25 3,95 3,90 3,94 3,91 4,26 4,31 4,11 29 Fegyelem, szabályok követése 3,95 3,96 3,77 4,11 4,16 3,58 4,16 4,09 3,75 3,49 4,14 3,99 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,82 3,88 3,99 3,84 4,05 4,24 3,94 4,03 3,78 3,88 4,50 3,92 ÁTLAG 3,67 3,72 3,48 3,77 3,66 3,56 3,66 3,64 3,51 3,67 3,78 3,67 Esetszám (N):

54 Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi tanulmányok BA Nemzetközi Gazdálkodás BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Összes MA Összesen: HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK táblázat: Az egyes kompetenciákkal való rendelkezés és azok szükségességének különbségei, szakonként Különbségek (rendelkezik szükséges): 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -1,06 -,80-1,23 -,74-1,29 -,93-1,22-1,26-1,37-1,19 -,35-1,03 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -1,46-1,50-1,50-1,00-1,47-1,69-1,39-1,10-1,27-1,55 -,78-1,32 03 Innovatív készség, újító szellem -,71 -,16 -,71 -,59 -,43 -,30,20 -,60 -,41 -,15,41 -,41 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. -,68 -,64 -,72 -,51 -,45 -,22 -,42 -,70 -,06 -,04 -,22 -,49 05 Nagy munkabírás, kitartás -,26 -,05 -,21 -,11 -,42 -,48 -,27 -,54 -,22 -,17 -,55 -,24 06 Beszédkészség -,56 -,74 -,61 -,55 -,59 -,31 -,21-1,33 -,35 -,55 -,84 -,57 07 Íráskészség, fogalmazási készség -,31 -,49 -,27 -,44 -,12 -,19,05 -,77 -,58 -,59 -,32 -,35 09 Nyelvtudás -1,11-1,11-1,39-1,08-1,36-1,05 -,88-1,46 -,93-1,22 -,82-1,14 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -,22 -,22 -,47 -,14 -,41 -,36 -,26 -,32 -,13 -,17 -,31 -,25 11 Emberi konfliktusok kezelése -,85 -,80 -,52 -,33 -,57 -,74 -,28 -,75 -,02 -,44 -,15 -,51 12 Konfliktustűrés -,79 -,85 -,66 -,54 -,77 -,83 -,51 -,71 -,64 -,41 -,52 -,67 13 Együttműködés egy csapattal -,25 -,18 -,15 -,13,00 -,59 -,07 -,45 -,43 -,31 -,20 -,19 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -,33 -,28 -,51 -,31 -,21 -,58 -,21 -,69 -,31 -,15 -,29 -,33 15 Munkaszervezés -,66 -,74 -,54 -,19 -,47 -,59 -,55 -,81 -,24 -,56 -,17 -,48 16 Előrelátás, tervezőkészség -,63 -,53 -,82 -,51 -,56-1,03 -,45-1,15 -,24 -,50 -,48 -,58 17 Mások szakmai vezetése -,73 -,75 -,90 -,31 -,68-1,11 -,49 -,73 -,20 -,42 -,42 -,58 18 Mások irányítása, utasítása -,64 -,55 -,79 -,15 -,62 -,83 -,07 -,79 -,25 -,15 -,38 -,44 19 Gyakorlati szakismeret -1,45-1,10-1,54-1,00-1,42-2,05-1,30-1,41-1,04-1,50 -,88-1,28 20 Tanulási képesség -,40,01 -,48 -,19 -,32 -,10 -,32 -,47 -,45 -,33 -,21 -,28 21 Precizitás, részletekre figyelés -,40 -,56 -,58 -,35 -,51 -,63 -,55 -,90 -,49 -,60 -,36 -,49 22 Időbeosztás -,66 -,87 -,79 -,51 -,75 -,89 -,75-1,05 -,54 -,90 -,76 -,71 23 Kritikai gondolkodás -,17 -,06 -,34 -,30 -,37,14 -,23 -,79 -,41 -,31,04 -,27 24 Önálló munkavégző képesség -,41 -,10 -,47 -,37 -,48 -,36 -,57 -,62 -,45 -,32 -,56 -,40 25 Alkalmazkodóképesség -,33 -,20 -,30 -,19 -,32 -,17,07 -,58 -,37 -,48 -,09 -,25 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. -,48 -,36 -,66 -,62 -,73 -,55 -,64 -,91 -,51 -,61 -,58 -,59 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -,49 -,33 -,61 -,42 -,57 -,90 -,39-1,10 -,46 -,89 -,20 -,52 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -,49 -,23 -,32 -,10 -,20,14,28 -,71 -,23 -,51 -,12 -,21 29 Fegyelem, szabályok követése -,26 -,18 -,45 -,13 -,11 -,27 -,50 -,36 -,18 -,21 -,16 -,24 30 Általános tájékozottság, műveltség -,61 -,18 -,14 -,53 -,50,01,12 -,73 -,84 -,78,06 -,42 ÁTLAG -0,58-0,49-0,62-0,41-0,56-0,58-0,39-0,79-0,45-0,53-0,34-0,51 Esetszám (N):

55 32. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) ANDRAGÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel 13 ( Összesen ). 06 Beszédkészség 30 Általános tájékozottság, műveltség 16 Előrelátás, tervezőkészség 27 Rendszerező gondolkodás, 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 11 Emberi konfliktusok kezelése 18 Mások irányítása, utasítása 12 Konfliktustűrés 22 Időbeosztás 17 Mások szakmai vezetése 03 Innovatív készség, újító 15 Munkaszervezés szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. Andragógia BA Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=68) 13 A szakonkénti pókháló-ábrák értelmezését, olvasásának módját a fenti ábránkon szemléltetjük. Például a Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban kompetencia esetében: az andragógus szakos válaszadóink szerint az ötfokú skálán 4,6 pont mértékben szükséges ennek a hivatásnak a sikeres gyakorlásához ez a kompetencia ugyanakkor jelenleg 3,1 pont mértékben rendelkeznek vele ; a kettő különbsége adja a -1,5 es értéket (ennyi a relatív hiány, vagy az alulképzettségük mértéke az adott kompetencia tekintetében megítélésük szerint). Az Összes megkérdezett esetében hasonló számításokat végeztünk az összes érdemben válaszoló átlagértékeire (lásd a 6.1. ábrát és a táblázatokat is). 55

56 33. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) EMBERI ERŐFORRÁSOK BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 02 Szaktudás 06 Beszédkészség 30 Általános tájékozottság, műveltség 16 Előrelátás, tervezőkészség 27 Rendszerező gondolkodás, alkalmazása a 0,00 19 Gyakorlati -0,20 szakismeret -0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 11 Emberi konfliktusok kezelése 18 Mások irányítása, utasítása 12 Konfliktustűrés 17 Mások szakmai 22 Időbeosztás vezetése 03 Innovatív készség, 15 Munkaszervezés újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. Emberi erőforrások BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=57) 56

57 34. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 27 Rendszerező gondolkodás, 06 Beszédkészség 15 Munkaszervezés 21 Precizitás, részletekre figyelés 19 Gyakorlati szakismeret (*) 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 17 Mások szakmai vezetése 12 Konfliktustűrés 16 Előrelátás, tervezőkészség 26 Koncentrációkészség, a 18 Mások irányítása, figyelem összp. utasítása 03 Innovatív készség, újító 22 Időbeosztás szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. Gazdálkodási és menedzsment BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=41) 57

58 35. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 21 Precizitás, részletekre figyelés 24 Önálló munkavégző képesség 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 09 Nyelvtudás (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40 19 Gyakorlati szakismeret 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 16 Előrelátás, tervezőkészség 03 Innovatív készség, újító szellem 22 Időbeosztás 06 Beszédkészség 04 Probléma-megoldási 12 Konfliktustűrés készség, lelemény. 30 Általános tájékozottság, műveltség Kommunikáció és médiatudomány BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=113) 58

59 36. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 21 Precizitás, részletekre figyelés 16 Előrelátás, tervezőkészség 24 Önálló munkavégző képesség 30 Általános tájékozottság, műveltség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 12 Konfliktustűrés 27 Rendszerező gondolkodás, 22 Időbeosztás 11 Emberi konfliktusok kezelése 06 Beszédkészség 18 Mások irányítása, utasítása 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 17 Mások szakmai vezetése Nemzetközi tanulmányok BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N=63) 59

60 37. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 19 Gyakorlati szakismeret (*) 26 Koncentrációkészség, a,00 02 Szaktudás alkalmazása a figyelem összp. gyakorlatban 14 Megfelelő csapatszellem -,50 17 Mások szakmai vezetése kialakítása -1,00 13 Együttműködés egy csapattal 15 Munkaszervezés -1,50-2,00-2,50 09 Nyelvtudás 16 Előrelátás, tervezőkészség 21 Precizitás, részletekre figyelés 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 18 Mások irányítása, utasítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 22 Időbeosztás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség Nemzetközi Gazdálkodás BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 19) 60

61 38. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) PÉNZÜGY ÉS SZÁMVITEL BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*) 20 Tanulási képesség,00 19 Gyakorlati szakismeret -,20 27 Rendszerező 01 Elméleti szaktudás, gondolkodás, -,40 felkészültség -,60 04 Probléma-megoldási -,80 09 Nyelvtudás készség, lelemény. -1,00 16 Előrelátás, tervezőkészség -1,20-1,40 22 Időbeosztás 17 Mások szakmai vezetése 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 29 Fegyelem, szabályok követése 12 Konfliktustűrés 21 Precizitás, részletekre figyelés 24 Önálló munkavégző képesség 15 Munkaszervezés Pénzügy és számvitel BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 45) 61

62 39. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) POLITOLÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 30 Általános tájékozottság, műveltség 11 Emberi konfliktusok kezelése 07 Íráskészség, fogalmazási készség 23 Kritikai gondolkodás 09 Nyelvtudás (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 19 Gyakorlati szakismeret 06 Beszédkészség 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 16 Előrelátás, tervezőkészség 18 Mások irányítása, utasítása 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 02 Szaktudás alkalmazása a 15 Munkaszervezés gyakorlatban 21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. Politológia BA Összesen 62

63 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 22) 40. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) SZABAD BÖLCSÉSZET BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (*),00 02 Szaktudás alkalmazása a 23 Kritikai gondolkodás gyakorlatban -,20 03 Innovatív készség, újító -,40 19 Gyakorlati szakismeret szellem -,60 13 Együttműködés egy -,80 09 Nyelvtudás csapattal -1,00 24 Önálló munkavégző képesség -1,20-1,40 30 Általános tájékozottság, műveltség 20 Tanulási képesség 12 Konfliktustűrés 27 Rendszerező 07 Íráskészség, fogalmazási gondolkodás, készség 21 Precizitás, részletekre 22 Időbeosztás figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. Szabad bölcsészet BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 37) 63

64 41. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) SZOCIOLÓGIA BA összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 16 Előrelátás, tervezőkészség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 11 Emberi konfliktusok kezelése 25 Alkalmazkodóképesség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (*),00 -,20 -,40 -,60 -,80-1,00-1,20-1,40-1,60 19 Gyakorlati szakismeret 09 Nyelvtudás 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 22 Időbeosztás 06 Beszédkészség 27 Rendszerező gondolkodás, 15 Munkaszervezés 07 Íráskészség, fogalmazási 30 Általános tájékozottság, műveltség 26 Koncentrációkészség, a készség 21 Precizitás, részletekre figyelés figyelem összp. Szociológia BA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 18) 64

65 42. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezik az egyes kompetenciákkal mínusz mennyire szükségesek a leendő munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; a legnagyobb eltérés: (*) ÖSSZES MA szak, összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 19 Gyakorlati szakismeret (*) 10 Számítógép-ismeret,,00 06 Beszédkészség informatikai tudás -,20 07 Íráskészség, fogalmazási -,40 09 Nyelvtudás készség -,60 01 Elméleti szaktudás, -,80 02 Szaktudás alkalmazása a felkészültség gyakorlatban -1,00 21 Precizitás, részletekre figyelés -1,20-1,40 22 Időbeosztás 18 Mások irányítása, utasítása 17 Mások szakmai vezetése 16 Előrelátás, tervezőkészség 12 Konfliktustűrés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 24 Önálló munkavégző képesség 05 Nagy munkabírás, kitartás Összes MA Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Aktív hallgatók (N= 11) 65

66 6. AZ OKTATÁSI RENDSZER KULCSSZEREPLŐI II. VÉGZETT HALLGATÓINK 6.1. VÉGZETT HALLGATÓINK FŐBB JELLEMZŐI NEM, TAGOZAT, ÉVFOLYAM, SZAK (KVÓTA-ADATOK) JELLEGZETESSÉGEI Adatfelvételünk reprezentativitását, hasonlóan az aktív hallgatóinkhoz, négy ismérv a megkérdezettek neme, a tagozat a végzés éve és a szak szerint biztosítottuk. Elsőként ezeket az alapadatokat mutatjuk be. Majd a köztük levő kapcsolatokat, összefüggéseket vizsgáljuk egyszerűbb statisztikai eszközök segítségével. Mint a következő ábrák adatai is mutatják, a ZSKF volt hallgatói körében elsöprő többséget képviselnek a nők: arányuk az érintett három végzett évfolyamban (2005, 2007 és 2009) közel négyötöd (a populáció adatai szerint 79,2 százalék). A 488 fős mintában arányuk alig tér el ettől: 79,4 százalék. 43. ábra: A minta megoszlása nemek szerint (%) Férfi; 20,6 Nő; 79,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 66

67 A válaszadók tagozat szerinti arányai azt mutatják, hogy a vizsgált három évben volt hallgatóink több mint háromnegyede levelező tagozaton végzett. A teljes populációban arányuk 77,6 százalék, a mintánkban 77,4 százalék (a további elemzések során ez utóbbival dolgozunk). 44. ábra: A minta megoszlása tagozat szerint (%) Nappali; 22,6 Levelező; 77,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A tagozatokon belüli a nemek szerinti megoszlások nem mutatnak szignifikáns eltéréseket, a nappali tagozatosok között egy árnyalattal több a férfi (24,5 százalék), mint a levelezősök között (itt 19,5 százalék). A végzés éve szerint a populáció adatai a következőképpen alakulnak: 2005-ben végzett a 2947 hallgató 41,8 százaléka; 2007-ben 26,6 százalék, míg 2009-ben 31,6 százalék. A mintabeli adatok nem különböznek érdemben a teljes populációra vonatkozó arányoktól. 67

68 45. ábra: A minta megoszlása a végzés éve szerint (%) 2009-ben végzett; 31, ben végzett; 42, ben végzett; 26,2 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha megvizsgáljuk az egyes végzett évfolyamokat nemek szerint, az eltérések nem szignifikánsak, ugyanakkor annál jelentősebb eltérések tapasztalhatóak tagozatok szerint. 14 Míg 2005-ben a végzettjeink 89,3 százaléka volt levelező tagozatos, addig 2007-ben ez az arány lecsökkent 68,8 százalékra, s hasonlóan alakult 2009-ben is. 14 A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége kisebb, mint 0,001 azaz erősen szignifikáns összefüggésről beszélhetünk! Jelölése a továbbiakban: P < 0,

69 46. ábra: Az egyes végzett évfolyamok tagozat szerint (%) Összesen 22,3% 77,7% 2009-ben végzett 30,3% 69,7% 2007-ben végzett 31,3% 68,8% 2005-ben végzett 10,7% 89,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nappali levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A populáció adatai szerint a vizsgált három végzős évfolyamon belül a legtöbben a humánerőforrásmenedzser szakon végeztek a ZSKF-en: arányuk 40,7 százalék a mintán belül 40.9 százalék. Őket követik a kommunikáció és művelődésszervező szak végzettjei 17,3 százalékkal (a mintában 17,4 százalék). Csökkenő sorrendben a nemzetközi kapcsolatok (15,0 illetve 15,1 százalék), a művelődésszervező (14,2 illetve 13,7 százalék) majd a kommunikáció és médiatudomány szakosok (4,4 illetve 4,5 százalék) következnek. Alig néhány százalékos arányt képviselnek a vizsgált populáción illetve mintán belül az andragógusok (2,6 illetve 2,7 százalék), a szabad bölcsészek (1,8 százalék mindkét esetben), a nemzetközi tanulmányok szakosok (1,7 százalék mindkét esetben), valamint az emberi erőforrások szakosok (1,5 százalék mindkét esetben). Elenyésző egy százalék alatti a vizsgált személyek között a politológus (0,4 százalék) és a vallástudomány szakos (0,3 százalék). 69

70 47. ábra: A minta megoszlása szakok szerint (%) humánerőforrás-menedzser 40,9 kommunikáció és művelődésszervező 17,4 nemzetközi kapcsolatok 15,1 művelődésszervező 13,7 kommunikáció és médiatudomány 4,5 andragógia 2,7 szabad bölcsészet 1,8 nemzetközi tanulmányok 1,7 emberi erőforrások 1,5 politológia,4 vallástudomány,3,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A végzés éve szerinti bontásban világosan előtűnnek a főiskola kibocsátott hallgatóinak szakok szerinti eltérései amely adatok híven tükrözik a ZSKF képzési területeinek jelentősebb átalakulásait. Míg a évben végzettek több mint felét (55,6 százalékát) a humánerőforrásmenedzser szakon végzettek adták, addig az e szakon végzettek aránya 2009-ben már csupán 16,8 százalék volt. Még nagyobb arányú csökkenések figyelhetőek meg a művelődésszervező szakon (22,0 százalékról 2,6 százalékra). A kommunikáció és művelődésszervező szak megtartotta sőt valamelyest még növelte is viszonylag jelentős arányát (14,1 ről 20,1 százalékra növekedett az e szakon végzettek aránya a vizsgált időszakban). Kiugró növekedés figyelhető meg a nemzetközi kapcsolatok szak esetében (8,3 ról 20,0 százalékra emelkedett az arányuk), míg olyan új szakok jelentek meg a végzettjeink körében az utolsó vizsgált időpontban, mint andragógia, emberi erőforrások, kommunikáció és médiatudomány, nemzetközi tanulmányok, politológia, szabad bölcsészet és vallástudomány. 70

71 Mindezek a bolognai folyamat eredményei (a korábbi főiskolai szakok lassan eltűnnek, míg a bachelor és master képzések újabb formái jelennek meg), másrészt mutatják a ZSKF fejlődését, oktatási kínálatának bővülését is. 6. táblázat: Az egyes éveken belül a végzettek szakok szerinti megoszlása (%) Végzés éve: Összesen Szak: andragógia,0%,0% 8,4% 2,7% emberi erőforrások,0%,0% 4,5% 1,4% humánerőforrás-menedzser 55,6% 46,9% 16,8% 41,0% kommunikáció és médiatudomány,0%,0% 14,2% 4,5% kommunikáció és művelődésszervező 14,1% 18,8% 20,6% 17,4% művelődésszervező 22,0% 14,1% 2,6% 13,7% nemzetközi kapcsolatok 8,3% 20,3% 20,0% 15,2% nemzetközi tanulmányok,0%,0% 5,2% 1,6% politológia,0%,0% 1,3%,4% szabad bölcsészet,0%,0% 5,8% 1,8% vallástudomány,0%,0%,6%,2% Mindösszesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Érdemes egy pillantást vetni a szakok nemek szerinti megoszlására. A nagyobb létszámú csoportok esetében igen jelentős a női arány. Különösen alacsony a férfiak aránya az emberi erőforrások szakon: mindössze 14,3 százalék, de hasonlóan nagyok az arányeltérések nemek szerint a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (14,9 illetve 15,4 százalék). A kommunikáció és médiatudomány szak esetében valamelyest kiegyenlítettebbek az arányok (27,3 százalék itt a férfiak aránya), de a kisebb létszámú szakoknál néha egészen szélsőséges adatokkal is találkozhatunk (lásd pl. a vallástudomány szakot, ahol csak férfiak végeztek 2009-ben). 71

72 48. ábra: Az egyes szakok nemek szerinti megoszlása 15 (%) Összesen 20,4% 79,6% andragógia 15,4% 84,6% emberi erőforrások 14,3% 85,7% humánerőforrás-menedzser 20,1% 79,9% kommunikáció és médiatudomány 27,3% 72,7% kommunikáció és művelődésszervező 18,8% 81,2% művelődésszervező 14,9% 85,1% nemzetközi kapcsolatok 24,3% 75,7% nemzetközi tanulmányok (*) 25,0% 75,0% politológia (*) 50,0% 50,0% szabad bölcsészet (*) 25,0% 75,0% vallástudomány (*) 100,0%,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% férfi nő Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Tanulságos megvizsgálni az egyes szakok megoszlását a tagozat szerint is. Az eltérések szembetűnőek: míg a művelődésszervezők közül mindannyian levelező tagozaton szereztek diplomát (de hasonló a helyzet a kisebb létszámú politológia és vallástudomány szakokkal), addig a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi tanulmányok szakon közel felük (48,6, illetve 50,0 százalékuk nappalin végzett). Igen magas az andragógia szakon diplomát szerzett végzett hallgatók között is a nappali tagozatosok aránya (30,8 százalék). 15 A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt). 72

73 49. ábra: Az egyes szakok tagozat szerinti megoszlása 16 (%) Összesen andragógia emberi erőforrások humánerőforrás-menedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező 22,6% 30,8% 12,5% 17,5% 23,8% 27,1% 77,4% 69,2% 87,5% 82,5% 76,2% 72,9% művelődésszervező,0% 100,0% nemzetközi kapcsolatok nemzetközi tanulmányok (*) 48,6% 50,0% 51,4% 50,0% politológia (*),0% szabad bölcsészet (*) vallástudomány (*),0% 25,0% 100,0% 100,0% 75,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nappali levelező Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A következőkben a végzett hallgatók néhány fontosabb szociológiai-demográfiai jellemzőit is bemutatjuk. 16 A (*) jellel azokat a szakokat jelöltük, ahol a minta elemszáma nagyon kicsi (nem éri el a 10 főt). A Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége itt is 0,001 alatti de a kis elemszámú (5-nél kevesebb válaszadót tartalmazó) aránya szintén magas (40,9 százalék)! 73

74 ÉLETKOR, LAKÓHELY A három évfolyam vizsgálata alapján az átlagéletkort 33,9 évnek mértük a legfiatalabb megkérdezettünk 22, míg a legidősebb 58 éves (a szórás 7,6 év). Az egyes korcsoportok megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. 50. ábra: A minta megoszlása életkor szerint (%) 40 évestől; 23,0 29 évesig; 33, éves; 43,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Nemek szerint alig tapasztalhatóak eltérések 17 : a férfiaknál 33,4 míg a nőknél 34,0 év az átlagéletkor. Annál jelentősebbek a tagozat és a végzés éve szerinti különbségek. A 2005-ben végzettek átlagéletkora 36,9 év, a 2007-ben végzetteké 32,6 év. Míg a 2009-ben végzetteké 30,9 év tehát közel 2-3 évvel fiatalabbak az egyes évfolyamok. 18 A tagozatok szerinti korkülönbségek szintén markánsan eltérnek egymástól: 19 miközben a nappali tagozaton végzettek átlagéletkora 26,1 év, addig a levelezősöké ennél éppen tíz évvel magasabb: 36,1 év. Fontosságuk miatt ábrán is szemléltetjük a tagozatok szerinti jelentős eltéréseket, az egyes korcsoportok előfordulási gyakoriságait. 17 A variancia-analízisről lásd bővebben az I.2. fejezetben. A nemek szerinti eltérések nem szignifikánsak (az F- próba elfogadási valószínűsége: P=0,456), a magyarázott szórás mindössze 0,1 százalék. 18 Az F-próba elfogadási valószínűsége 0,001 alatt van erős szignifikáns eltérések; a magyarázott szórás (az Eta-négyzet értéke) pedig 12,0 százalék igen magas. 19 P < 0,001; a magyarázó erő rendkívül magas: 30,2 százalék. 74

75 51. ábra: Az egyes korcsoportok arányai tagozat szerint (%) Összesen 33,4% 43,6% 23,0% Levelező 17,5% 52,9% 29,6% Nappali 88,2% 11,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 29 évesig éves 40 évestől Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 52. ábra: Az egyes szakok végzettjeinek átlagéletkora, az értékek szóródása. andragógia humánerőforrás-menedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok 10,55 6,62 6,89 8,16 8,08 5,99 33,6 34,4 30,2 33,8 38,5 29,9 Szórás 7,34 egyéb szakok 31,7 Átlag 0,0 20,0 40,0 60,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 75

76 A megkérdezettek döntő többsége (67,6 százalékuk) a fővárosban él, további 7,2 százalékuk megyeszékhelyen vagy megyei jogú városban, kisebb városban 15,2 százalékuk, míg községekben lakik 7,4 százalékuk. Hallgatóink 2,7 százaléka külföldről érkezett hozzánk diplomát szerezni. 53. ábra: A minta megoszlása jelenlegi lakóhely szerint (%) Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 7,2 Egyéb város; 15,2 Külföld; 2,7 Község; 7,4 Főváros; 67,6 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A megkérdezettek több mint fele (59,5 százalék) a fővárosban élt 14 éves korában, községben 15,3 százalék, megyeszékhelyen és megye jogú városban 9,9 százalék, egyéb városban 13,9 százalék, míg külföldön 1,4 százalék 54. ábra: A minta megoszlása az állandó lakóhelye (település) szerint 14 éves korában. (%) Vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város; 9,9 Egyéb város; 13,9 Község; 15,3 Főváros; 59,5 Külföld; 1,4 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 76

77 HONNAN JÖTTEK, HOVA MENNEK - ISKOLAI ELŐZMÉNYEK ÉS A TERVEZETT FOLYTATÁS A hallgatók közel fele (47,1 százalékuk) hagyományos 4 osztályos gimnáziumba szerezte meg érettségi bizonyítványát, szakközépiskolában 37 százalék, két-tannyelvű középiskolában 3,4 százalék; ennél is kisebb arányban érettségiztek nyolc osztályos gimnáziumban, technikumban és nemzetiségi gimnáziumban. 55. ábra: A középiskolai érettségi megszerzésének helye (%) Hagyományos, 4 osztályos gimnázium 47,1 Szakközépiskola 37,0 6 osztályos gimnázium Kéttannyelvű középiskola 8 osztályos gimnázium Technikum 4,6 3,4 2,9 2,4 Nemzetiségi gimnázium,2 Egyéb 2,3,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A végzett hallgatóink több mint egyötöde (21,0 százalékuk) tanult a megkérdezés időpontjában is valamely felsőoktatási intézményben. Közülük a legnagyobb arányban 7,8 százalékuk felsőfokú szakképzésben vett részt, további 4,9 százalékuk hagyományos főiskolai képzésen. Mesterképzésen folytatta tanulmányait végzett hallgatóink 3,2 százaléka, bachelor szinten további 2,5 százalék; a PhD képzésig a vizsgálat időpontjában 0,2 százalékuk jutott el. Egy árnyalattal nagyobb a nők továbbtanulási aránya. Ha megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak a válaszadók a Zsigmond Király Főiskolához, kiderül, hogy 6,3 százalékuk tehát a továbbtanulók egyharmada itt folytatja tanulmányait. Végzettjeink 14,2 százaléka két- vagy több szakon is a Főiskolánkon szerzett diplomát. 77

78 56. ábra: Ha tanul, milyen képzés(ek)ben vesz részt? (Több válasz is megjelölhető; %) Felsőfokú szakképzés 7,8 Hagyományos főiskolai képzés 4,9 Mesterképzés (MA/MSc) 3,2 Bachelor képzés (BA/BSc) Egyéb felsőfokú képzés Hagyományos egyetemi képzés 1,7 2,5 2,2 Egységes és osztatlan képzés (2006. után Doktori képzés (PhD/DLA),2,2,0 2,0 4,0 6,0 8,0 10,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 57. ábra: A Zsigmond Király Főiskolához fűződő kapcsolata. (%) Hallgatója és végzettje is vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 6,3 Végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem); 93,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Amikor további terveikről kérdeztük végzettjeinket, nagyon magas volt a bizonytalanok aránya: mindössze válaszadóink 21,4 százaléka tudott nyilatkozni továbbtanulási szándékairól, ezen belül is alig több mint egytizedük valószínűsítette azt, hogy valamely felsőoktatási intézménybe jelentkezik 78

79 a jövőben. Akik tovább akarnak tanulni, legtöbbjük ezt master képzésen képzeli el (6,1 százalék), további 4,2 százalékuk a felsőfokú szakképzést jelölte meg, míg az egyéb, nem akkreditált tanfolyamot megjelölők aránya 2,2 százalék volt. Viszonylag népszerű a vállalatok által szervezett tanfolyam, tréning: az érdemben válaszolók egyötöde (2,8 százalékuk) válaszai között szerepel ez a lehetőség. 58. ábra: Az elkövetkező években kezd-e újabb, felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat? (%) NT/NV; 78,6 Igen, biztosan; 3,8 Igen, valószínű; 7,4 Nem valószínű; 9,2 Biztosan nem; 1,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 59. ábra: A tervezett felsőfokú vagy egyéb tanulmányok típusa (akik az igen, biztosan, vagy az igen, valószínű alternatívákat jelölték meg; %) Mesterképzés (MA/MSc) Felsőfokú szakképzés Vállalat által szervezett Egyéb, nem akkreditált Szakirányú továbbképzés Szakvizsgához Doktori képzés Bachelor képzés Egységes és osztatlan Egyéb képzés,3,5 1,0,9 1,1 1,7 2,2 2,8 4,2 6,1,0 2,0 4,0 6,0 8,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 79

80 MUNKA, MUNKAHELYI JELLEMZŐK A DPR kutatások kiemelt célja végzett hallgatóink elégedettségégének, sikeres munkaerő-piaci beilleszkedésének mérése. Éppen ezért különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy végzett hallgatóink betagozódását a munka világába mélyebben megismerhessük. Kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan alakul a gazdasági aktivitásuk, egyáltalán van-e jelenleg állásuk, milyen jellegű munkát végeznek, hol, milyen körülmények között teszik ezt. Kérdéseink arra is kiterjedtek, hogyan érzik magukat a munkahelyükön, mennyire elégedettek munkakörülményeikkel. A következőkben ezekre az információkra térünk ki egy kicsit részletesebben is, megvizsgálva a nem, tagozat, a végzés éve és a szakok szerinti eltéréseket is. A végzett hallgatók közel négyötöde a kérdezés időpontjában rendelkezett munkahellyel (79,1 százalék). Mindössze egytizedüknek (9,6 százalék) nem volt még egyáltalán munkahelye. A nemek közötti eltérés e tekintetben nem szignifikáns. 60. ábra: Volt-e már munkahelye? (%) Volt: 11,3 Nem volt még; 9,6 Van munkahelye 79,1 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha a nemek között nem is, de tagozat szerint erős, szignifikáns eltérések mutathatóak ki (P < 0,001). A nappali tagozaton végzettek mintegy ötöde (21,8 százalékuk) számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye ez az arány a levelező tagozatosoknál mindössze 6,1 százalék (az ASR értéke +/-4,9). A 80

81 megkérdezésükkor a levelezősök 81,5 százalékának volt munkahelye, míg a nappalisok 70,9 százalékának. A végzés éve szerint szintén erősek az eltérések (P < 0,001 a legnagyobb ASR +7,3). A várt összefüggéseket találtuk: míg a legutóbb végzettek 23,9 százaléka számolt be arról, hogy még nem volt munkahelye, a 2005-ben végzetteknél ez az arány mindössze 2,9 százalék volt (a 2007-ben végzetteknél hasonlóan alacsony arányt regisztráltunk: 3,1 százalékot). Szakok szerint hasonló erősségű kapcsolat mutatható ki. A legkedvezőbb helyzet a művelődésszervező szakon végzettek körében figyelhető meg, mindenki dolgozik. Őket a humánerőforrás-menedzserek követik (6,3 százalékkal). Átlag körüli értékeket regisztráltunk a kommunikáció és művelődésszervező illetve a nemzetközi kapcsolatok szakok esetében 9-10 százalék körül). A legmagasabb arányokat az egyéb szakok esetében regisztráltunk (38,1 százalék), ezt követi a kommunikáció és médiatudomány szak (31,8 százalék), illetve átlag fölötti az andragógia szak esetében is (23,1 százalék) azok aránya, akiknek még nem volt munkahelye. 61. ábra: Volt-e már munkahelye szakok szerint (%) Összesen 9,6% 79,0% 11,4% egyéb 38,1% 61,9%,0% nemzetközi kapcsolatok 10,8% 78,4% 10,8% művelődésszerv ező,0% 76,1% 23,9% kommunikáció és 9,4% 82,4% 8,2% kommunikáció és 31,8% 63,6% 4,5% humánerőforrás -menedzser 6,3% 82,7% 11,1% andragógia 23,1% 69,2% 7,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nem volt még van volt Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 81

82 A kérdezés időpontjában munkahellyel rendelkezők aránya a humánerőforrás-menedzser, illetve a kommunikáció és művelődésszervező szakon végzettek körében volt a legmagasabb (meghaladta a 80 százalékot), míg a legalacsonyabb a kommunikáció és médiatudomány szak, illetve az egyéb szakok esetében (60 százalék körüli értékek). A gazdasági aktivitására vonatkozó adataink szerint a megkérdezett végzett hallgatók közül összesen 4,8 százalék vallotta magát munkanélkülinek (szeretne állást, de nem talál). További 0,5 százaléka nem rendelkezik munkahellyel, de jelenleg különböző okoknál fogva nem is keres (tehát nem tekinti magát munkanélkülinek). Igen magas 8,2 százalék válaszadóink közül azok aránya, akiknek eddig még nem volt munkahelye, de nem is keresnek. Jelenleg inaktív státusban van még a megkérdezettek 6,0 százaléka, akik egészségügyi és egyéb okokból maradnak kívül a munkaerőpiacon.a válaszadóink közel háromnegyede a legtöbben tehát teljes munkaidőben dolgozik valamilyen cégnél, intézménynél (arányuk 73,1 százalék). Ezen belül 6,1 százalékuknak van emellett egyéb munkája, egyéb kereseti forrása is. Mindössze 3,8 százalékuk számít önfoglalkoztatónak, azaz saját vállalkozását irányítja főtevékenységként. 62. ábra: Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? (%) Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom 67,0 Nem volt még munkahelye - nem keres Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom, de mellette egyéb Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED) Nem, jelenleg munkanélküli vagyok 8,2 6,1 6,0 4,8 Igen, saját vállalkozásomat irányítom Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magam Volt munkahelye, most nincs - nem keres,5 3,8 2,3 NT/NV 1,4,0 20,0 40,0 60,0 80,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 82

83 Nemek szerint jelentős eltéréseket mutatkoznak (a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége: P=0,034). Különösen a munkanélküliek arányát tekintve vannak nagy különbségek: míg a férfiak 7,9 százaléka vallotta magát munkanélkülinek, addig a nőknél ez az arány csak 3,9 százalék. Az inaktív státuszúak körében viszont a nők aránya magasabb: 7,5 százalék a férfiaknál csupán 1,0 százalék. A saját vállalkozást vezetők inkább férfiak (5,0 százalék szemben a nők 3,4 százalékával), de közöttük nagyobb a teljes munkaidőben cégnél, intézménynél dolgozók aránya is (79,2 százalék versus 71,5 százalék). Tagozat szerint szintén markánsak az eltérések (P < 0,001). A munkanélküliek aránya a nappali tagozatosoknál 5,4 százalék, míg a levelezősöknél 4,7 százalék. A jelenleg egyéb okból inaktívak nagyobb arányban fordulnak elő a levelező tagozaton végzettek körében (7,4 százalék versus 1,8 százalék), ugyanakkor a teljes állásban lévők között is nagyobb az arányuk (75,4 százalék versus 63,1 százalék). Végzés éve szerint szintén szignifikáns eltéréseket mértünk (P < 0,001). Meglepő módon a korábban végzettek relatíve nagyobb hányada sorolta magát a munkanélküliek közé, mint a legutóbb végzettek. Így alakulnak az arányok: 2005-ben végzetteknél 6,4 százalék, 2007-ben végzetteknél 3,9 százalék, míg a 2009-ben végzetteknél 3,2 százalék. Hasonló módon alakul a jelenleg más okból inaktívak aránya is: 2005: 8,3 százalék, 2007: 7,0 százalék, 2009: 2,6 százalék. Szakok szerint vizsgálva az eltéréseket óvatosan kell kezelnünk adatainkat, hiszen igen sok kategória kereszttáblája esetében (mint itt is) a statisztikai számítások meglehetősen bizonytalanok (az 5-nél kisebb elemszámú cellák aránya meghaladja a 60 százalékot)! Csupán néhány jellegzetességre hívhatjuk fel a figyelmet. A munkanélküliek aránya az andragógia, a kommunikáció és médiatudomány illetve az egyéb szakok esetében a legalacsonyabb (gyakorlatilag nincs munkanélküliség e szakokon végzettek körében). Relatíve a legmagasabb arányt (9,1 százalékot) művelődésszervezők körében regisztráltunk; a többi szak adatai az átlagos értékhez közelítenek. A saját vállalkozások aránya a nemzetközi kapcsolatok és a humánerőforrás-menedzserek körében a legmagasabb (meghaladja a 4 százalékot). A jelenleg foglalkoztatottak, illetve a korábban munkahellyel rendelkezők (ez esetben a legutóbbiról számolnak be) körében a legtöbben a kereskedelem, javítás ágazatában helyezkedtek el (13,4 százalék lásd a 3.4. ábrát). Számottevő még a pénzügyi közvetítés (9,0 százalék), a közigazgatás, védelem (8,9 százalék), az oktatás (8,0 százalék) és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (6,4 százalék) területén elhelyezkedők aránya is. A többi kategóriába kevesebb, mint 5 százalék sorolta 83

84 magát, illetve 27,4 százalékuk egyéb kategóriát jelölt meg. További 11,3 százalékuknak még nem volt munkahelye, illetve nem válaszolt a kérdésünkre. 63. ábra: A minta megoszlása a jelenlegi/utolsó munkahely ágazata alapján. (%) Kereskedelem, javítás Pénzügyi közvetítés Közigazgatás-védelem; kötelező Oktatás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Építőipar Egészségügyi, szociális ellátás Feldolgozóipar Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Mezőgazdaság, vad-, erdő-, Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Egyéb NT/NV 13,4 9,0 8,9 8,0 6,4 4,2 4,0 2,3 1,7 1,2 1,1,8,3 11,3 27,4,0 10,0 20,0 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A munkavállaló végzett hallgatóink jelentős hányada 26,6 százalékuk ezer főnél több főt foglalkoztató cégnél dolgozik / dolgozott legutóbb, további 24,2 százalékuk 100 és 1000 fő közötti alkalmazotti létszámú cég alkalmazottja (volt), míg az egészen kicsi 1-2 főt foglalkoztató magáncégekben alig 3,9 százalékuk talált munkát (többségük önfoglalkoztató ). A jelenlegi illetve legutóbbi foglalkozása, beosztása szerint legnagyobb hányaduk 63,3 százalékuk beosztottként dolgozik /dolgozott. Közel huszaduk felsővezető (4,7 százalékuk főosztályvezető vagy magasabb beosztású), további 17,0 százalékuk alacsonyabb vezetői beosztást ért el, míg 3,7 százalékuk egyéni vállalkozó (az összes megkérdezett 11,3 százalékának még nem volt munkahelye, illetve nem válaszolt a kérdésünkre) 84

85 64. ábra: Hány alkalmazottja van/volt a cégnek/intézménynek? (%) 1000 főnél több fő fő fő fő fő 5 9 fő 3 4 fő 1 2 fő NT/NV 7,7 5,7 7,5 3,8 3,9 9,6 10,5 11,0 13,7 26,6,0 10,0 20,0 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 65. ábra: Milyen beosztásban dolgozik jelenlegi/dolgozott utolsó munkahelyén? (%) Alkalmazott; 63,3 NT/NV; 11,3 Középvezető; 9,7 Egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató ; 3,7 Felső vezető; 4,7 Egyéb vezető; 7,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 85

86 A tagozat szerinti eltérések szintén szignifikánsak. Elsősorban a levelező tagozaton végzettek kerültek magasabb beosztásba (már csak magasabb átlagéletkoruknál fogva is): köreikben a vezetők aránya 24,0 százalék (5,8 százalékuk felsővezető), míg a nappali tagozatosoknál a vizsgált arány 14,6 százalék (közülük csupán 0,9 százalék felsővezető). A szakok szerinti eltéréseket (melyek szignifikánsak; a Khí-négyzet próba elfogadási valószínűsége kisebb 0,001-nál) jól szemlélteti az alábbi ábra. A legtöbb vezető (28,0 százalék) a humánerőforrásmenedzserek között található, míg a legkevesebb a művelődésszervezőknél. 66. ábra: A vezető beosztásúak aránya szakonként. (%) Összesen 21,7% humánerőforrás-menedzser 28,0% kommunikáció és művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok kommunikáció és médiatudomány 21,6% 20,0% 23,5% egyéb andragógia művelődésszervező 6,2% 8,3% 10,0% 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) A végzett hallgatóink több mint kétharmadának (67,6 százalék) Budapesten van a lakóhelye és hasonló magas arányban (62,8 százalék) a munkahelye is. További 16,7 százalékuk Pest megyében él, illetve 12,2 százalékuknak itt található a munkahelye is. A legkevesebben Dél-Dunántúlon laknak (1,0 százalék) és itt dolgoznak a legkevesebben (0,5 százalék). A külföldön élők aránya 2,7 százalék, míg határainkon túl dolgozik 1,7 százalék. 86

87 67. ábra: Melyik régióban van jelenlegi lakóhelye és munkahelye? (%) Budapest Pest megye Észak-Magyarország (BAZ, Heves, Nógrád) Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, Szabolcs-Szatmár) Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Közép-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson, Vas, Zala) Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna) Külföld Nincs munkahelye, NV 2,3 1,2 1,1 0,7 1,5 1,2 5 4,7 2,1 2,1 1 0,5 2,7 1,7 0 16,7 12,2 12,8 jelenlegi lakóhelye 67,6 62,8,0 20,0 40,0 60,0 80,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Összességében a megkérdezettek 66,3 százalékának a lakóhelye és a munkahelye is ugyanazon a településen van, azaz Budapesten. Egy kisebb hányaduk 3,5 százalék a főváros közvetlen vonzáskörzetében dolgozik, míg 16,8 százalékuk jelentősebb távolságra. Mindössze 0,2 százalék válaszolt úgy, hogy a munkavégzésének nincs állandó helyszíne. A VÉGZETTSÉG ÉS A MUNKAHELY KAPCSOLATA A következőkben a munkahely és a felsőoktatás viszonyával kapcsolatban feltett kérdések eredményeit elemezzük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire kapcsolódik jelenlegi / legutóbbi munkatevékenységük végzettségükhöz, illetve több diploma, vagy végzettség esetén melyikhez kapcsolódik jobban. Válaszadóink közel egyharmada (32,3 százalékuk) szerint egyik végzettségéhez sem kapcsolódik jelenlegi / utolsó munkája. További egyharmaduk (36,1 százalékuk) az elsőként 87

88 szerzett végzettségéhez köti munkatevékenységét, míg 9,5 százalék inkább a másodikként szerzett végzettségéhez tartja közelebb állónak. Közel egytizedük (11,5 százalék) szerint mindkét végzettsége nagyban hozzájárult a munkavégzéséhez (további 10,5 százalék nem nyilatkozott a kérdésben. 68. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája melyik végzettségéhez kapcsolódik leginkább? (%) Nincs munkahelye, NV; 10,5 Egyikhez sem kapcsolódik; 32,3 Elsőként szerzett végzettségemhez; 36,1 Mindkettőhöz egyaránt; 11,5 Másodikként szerzett végzettségemhez; 9,5 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) Ha azt vizsgáljuk meg, hogyan viszonyul a Zsigmond Király Főiskolán szerzett (a megkeresésük tárgyát képező) szakhoz a jelenlegi, illetve legutóbbi munkájuk, munkakörük, akkor a következő arányokat tapasztalhatjuk: válaszadóink egyötöde (20,1 százalékuk) számolt be arról, hogy a ZSKF-en szerzett végzettségéhez egyáltalán nem kapcsolódik munkája, további 34,7 százalékuk szerint csak kis mértékben. Az ellenkező póluson az az egytizednyi (9,9 százalék) végzettünk helyezkedik el, akik szerint a főiskolán tanultak nagyon nagymértékben illeszkednek munkájukhoz, hozzájuk kapcsolható az a 23,8 százaléknyi válaszadó, akik szerint nagymértékű ez a kapcsolódás (további 11,5 százalék nem válaszolt kérdésünkre). Egyébként nemenként, tagozat szerint és végzés éve szerint sem találtunk e tekintetben szignifikáns különbségeket. Tanulságosak a szakok szerinti különbségek: bár a Khí-négyzet próba csupán gyengén szignifikáns összefüggést jelez (P=0,093), de az egyes ASR ek értéke jelentősebben meghaladja a +/- 2,0 értékeket. 88

89 69. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ZSKF-en szerzett végzettségéhez? (%) Nincs munkahelye, NV; 11,5 Egyáltalán nem; 20,1 Nagymértékben; 23,8 Nagyon nagy mértékben; 9,9 Kismértékben; 34,7 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 70. ábra: Jelenlegi/utolsó fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik a ZSKF-en szerzett végzettségéhez szakok szerint. (%, érdemben válaszolók) Összesen 11,3% 26,9% 38,9% 22,9% egyéb 7,7% 15,4% 15,4% 61,5% nemzetközi kapcsolatok 6,3% 28,1% 46,9% 18,8% művelődésszervező 5,9% 29,4% 39,7% 25,0% kommunikáció és művelődésszervező 8,0% 22,7% 46,7% 22,7% kommunikáció és médiatudomány 7,1% 35,7% 35,7% 21,4% humánerőforrásmenedzser 16,9% 27,5% 34,9% 20,6% andragógia 11,1% 22,2% 33,3% 33,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% nagyon nagy mértékben nagymértékben kismértékben egyáltalán nem Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=432) 89

90 A továbbiakban a munkával, munkahellyel kapcsolatos elégedettséget vizsgáljuk végzett hallgatóink körében, ezen belül is azokét, akiknek vagy a megkeresésünkkor, vagy korábban volt már munkahelye. A következő ábránkon az összes válaszadó arányaiban közöljük a válaszok százalékos megoszlásait (tehát százalékos válaszhiányokkal), majd ezt követően pedig csak az érdemben válaszolók átlagértékeit mutatjuk be az ötfokú skála alkalmazásával. Adatainkból kitűnik, hogy a végzett hallgatóink relatíve a szakmai előmenetel, karrierépítés tekintetében a legelégedetlenebbek: 13,9 százalékuk egyáltalán nem elégedett, míg további 17,1 százalékuk inkább nem elégedett összességében tehát közel minden harmadik válaszadónk (31,0 százalékuk) problémákat érzékelt e területen. Az átlagértékek szerint is ez a tényező szerepel az utolsó helyen: mindössze 3,11 az ötfokú skálán. A jövedelem, juttatások kérdésköre is a problematikus, hiszen az átlagérték mindössze 3,34 és a közepesnél rosszabb válaszok aránya megközelíti a 20 százalékot (19,3 százalék). A szakmai presztízs tekintetében is hasonló eredmények születtek: az átlagérték 3,40 illetve az elégedetlenebbek aránya összesen 18,4 százalék. 71. ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén a következő tényezőkkel? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) a munka szakmai, tartalmi része 3,0 8,7 20,1 27,4 30,7 10 szakmai előmenetel, karrierépítés 13,9 17,1 21,4 20,5 17,1 10 szakmai presztízs 6,1 12,3 30,3 22,2 19,2 10 jövedelem, juttatások 7,6 11,7 28,9 25,9 16,0 10 a munka személyi körülményei 3,9 7,6 16,1 30,3 32,0 10,1 a munka tárgyi körülményei 3,2 6,9 17,4 28,2 33,2 11 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 egyáltalán nem teljes mértékben NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 90

91 72. ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén a következő tényezőkkel? Osztályozza 1-től 5-ig! (Átlagok és szórások az ötfokozatú skálán, az érdemben válaszolókra) a munka tárgyi körülményei a munka személyi körülményei a munka szakmai, tartalmi része 1,10 1,12 1,11 3,91 3,88 3,82 szakmai presztízs jövedelem, juttatások 1,16 1,16 3,40 3,34 Szórás szakmai előmenetel, karrierépítés Átlag 1,34 3,11,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=434) Valamivel kedvezőbb a megítélése a másik három tényezőnek: a munka szakmai, tartalmi részével a válaszadók több mint fele elégedett (a közepesnél jobb osztályzatok aránya összesen 58,1 százalék), az átlagérték 3,82 az ötfokú skálán. Egy árnyalattal jobb átlagérték tapasztalható a munka személyi körülményei esetében: 3,88 az átlag és az inkább elégedettek aránya meghaladja a 60 százalékot. Relatíve a legelégedettebbek a végzett hallgatóink a munka tárgyi körülményeivel : az átlagérték megközelíti a négyest (3,91 az ötfokú skálán), mindössze 10,1 százalékuk elégedetlen ugyanakkor 61,4 százalékuk elégedett e tekintetben a munkahelyi viszonyaival. Ha elkészítjük a hat elégedettségi indikátor összesített változatát (egyszerű átlagát vesszük a hat változónak), akkor az elégedettség összesített átlagértéke 3,57-nek adódik az ötfokú skálán (a szórás: 0,872). 91

92 Hogy összességében kik elégedettek, illetve elégedetlenebbek a munka világában betöltött helyükkel, szerepükkel, körülményeikkel, azt az aggregált változónk mutatja. Sem a nemek között, sem a tagozat, sem pedig a végzés éve szerint nem mutatható ki szignifikáns különbség. 73. ábra: Mennyire (volt) elégedett legutóbbi/jelenlegi munkahelyén: aggregált változó szakok szerint. (Átlagok és szórások az ötfokozatú skálán, az érdemben válaszolókra) Összesen 0,87 3,57 nemzetközi kapcsolatok 0,92 3,70 humánerőforrás-menedzser 0,86 3,64 művelődésszervező 0,81 3,59 kommunikáció és médiatudomány 0,88 3,46 egyéb 0,49 3,42 kommunikáció és művelődésszervező andragógia 0,93 0,93 Szórás Átlag 3,38 3,20 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=434) A VÉGZETTEK JÖVEDELMI HELYZETE A három végzett évfolyam megkérdezettjeinek jövedelmi viszonyaira vonatkozó adatokat elemezzük a következőekben. Először a havi nettó összjövedelmükre voltunk kíváncsiak, majd a háztartás egy főre jutó havi átlagjövedelmére. A hasonló jellegű kérdések esetében tapasztalt százalékos válaszmegtagadási arányokat regisztráltuk online vizsgálataink során mi is: míg az előző kérdésünkre 367 fő válaszolt (75,2 százalék), addig az utóbbira 359 (73,6 százalék). A válaszolók havi nettó átlagjövedelme közelít a 180 ezer forinthoz (a szórás közel 100 ezer forint: a minimum 20, míg a maximum 700 ezer forint). Az egy főre jutó havi átlagjövedelem ennél 30 ezer forinttal kevesebb (150 ezer forint alatt valamivel; a szóródások itt is az előzőhöz hasonló módon alakulnak). 92

93 74. ábra: Jövedelmi adatok (átlagok és szórások, érdemben válaszolókra, ezer forintban) Jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme? 98, ,091 Mennyi az Ön háztartásának egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme? 98, ,604 Szórás Átlag 0,000 50, , , ,000 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=367 és 359) A következőkben megvizsgáljuk a két jövedelmi adat átlagértékeinek alakulását a válaszadók legfontosabb ismérvei nemük, tagozatuk, a végzés éve és szak szerint. Az összehasonlítás során az F-próbát használjuk (az elfogadási valószínűségek értékét közöljük). Tagozat szerint egy gyengén szignifikáns eltérést tapasztaltunk (P=0,109). Itt a levelező tagozaton végzettek közel 20 ezer forinttal keresnek átlagosan többet, mint a nappalisok (a két átlagérték: 180 illetve 160 ezer forint). A végzés éve szerinti eltérések viszont rendkívül csekélyek. Jelentősek erősen szignifikánsak (P=0,010) a szakok szerinti jövedelmi különbségek: míg az egyik póluson 205 ezer forint az egy havi átlagos nettó jövedelem (a nemzetközi kapcsolatok szakon végzetteknél), addig a másik póluson közel 70 ezer forinttal alacsonyabb (a 136 ezer forintos értéket a kommunikáció és médiatudomány szakosoknál mértük). Átlag fölötti jövedelemmel rendelkeznek még a humánerőforrás-menedzserek (187 erez forint), átlag közeli értékeket regisztráltunk az egyéb szakosoknál, illetve a kommunikáció és művelődésszervező szaknál (175, illetve 163 ezer forintot), míg átlag alattit a művelődésszervezőknél és az andragógusoknál (150, illetve 144 ezer forintot). A nemek szerinti eltérések az átlagos havi nettó jövedelem tekintetében erősen szignifikánsak (P=0,005), a különbség igen nagy: havonta közel 40 ezer forinttal többet visznek haza a férfiak, mint a nők (a két átlagérték: 207 illetve 169 ezer forint ). 93

94 75. ábra: Átlagos havi nettó jövedelem szakonként (ezer Ft érdemben válaszolók) NEMEK szerint (P=0,005) férfi 207 nő 169 TAGOZAT szerint (P=0,109) nappali 160 levelező 180 VÉGZÉS ÉVE szerint (P=0,689) SZAK szerint (P=0,010) andragógia 144 humánerőforrás-menedzser 187 kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok 205 egyéb szakok ÖSSZESEN Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=367) 94

95 A következő ábrán az egy főre eső havi nettó átlagjövedelem alakulását kísérhetjük nyomon az alapváltozók mentén. A nemek közötti jövedelmi viszonyok eltérései hasonlóan alakultak, a tagozat szerinti eltérések jóval halványabbak, a végzés éve ez esetben sem mutat szignifikáns különbségeket. Rendkívül markánsak viszont a szakok szerinti különbségek 76. ábra: A háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelem szakonként (ezer Ft érdemben válaszolók) NEMEK szerint (P=0,072) férfi 167 nő 143 TAGOZAT szerint (P=0,272) nappali levelező VÉGZÉS ÉVE szerint (P=0,565) SZAK szerint (P < 0,001) andragógia 90 humánerőforrás-menedzser 144 kommunikáció és 113 kommunikáció és 144 művelődésszervező 125 nemzetközi kapcsolatok 212 egyéb szakok ÖSSZESEN Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=367) 95

96 A VÉGZETT HALLGATÓK A KOMPETENCIÁK TÜKRÉBEN A következőkben a végzett hallgatóink ide vonatkozó adatait mutatjuk be, illetve elemezzük szakonként a szükséges és a végzésükkor rendelkezésükre álló kompetenciák különbségeit. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy szakonként hol a legnagyobbak a diszkrepanciák ezeket az összesített átlageredményekkel együtt ábrázoljuk egy speciális (16 kompetenciát bemutató) ún. pókhálóábrán. Vizsgálatainkba csak azokat a végzettjeinket vonhattuk be, akik már rendelkeztek szakmájukban annyi munkatapasztalattal, hogy megítéljék: mennyi szükséges az egyes kompetenciákból a sikeres helytálláshoz a munka világában. Adataink szerint kevesebb, mint felük felelt meg ennek a kritériumnak (45,3 százalékuk), ugyanakkor a válaszmegtagadók (3,2 százalék) egy része olykor kitöltötte a szükséges kompetenciákra vonatkozó kérdéseket is. Nem vettük ki válaszaikat, hanem az így 47,3 százalékos részmintán (ez 231 főt jelent) figyelembe vettük mindnyájukat az átlagértékek kiszámításakor. A végzésekor rendelkezett kérdések esetében a továbbiakban azoknak a válaszait vesszük alapul, akik kitöltötték a kérdőívünk ide vonatkozó részeit. Viszonylag alacsony volt a válaszmegtagadók aránya (2,0 százalék), így a teljes mintát a következő elemzéseink során már 478 fő alkotja majd. 77. ábra: Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, amely az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott? (%) Nem volt még ilyen; 51,5 NT/NV; 3,2 Igen, volt/van; 45,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 96

97 Az itt következő kompetenciákra vonatkozó beszédes ábráink hasonlóak az aktív hallgatóinknál közöltekkel. Először azt mutatjuk be, hogy a válaszadóink mennyire tartották az egyes kompetenciákat szükségesnek (ötfokú skálán osztályoztak ahol az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagymértékben szükséges, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges ) a végzettségükhöz kapcsolódó szakma sikeres gyakorlásához. Majd ugyanezen válaszok átlagértékeit látjuk az ötfokozatú skálán az érdemben válaszolók körére. Annál a kérdésnél, hogy mennyire rendelkezett végzésekor ezekkel a kompetenciákkal, szintén egy ötfokú skálát alkalmaztunk (5 nagyon nagymértékben rendelkeztem ; 1 egyáltalán nem rendelkeztem ). Itt is egy ábrapáron mutatjuk be a válaszok százalékos megoszlásait és az átlagértékeket is. A következőkben egymás mellett mutatjuk be a két átlagértéket kompetenciánként, és végül a rendelkezett vele átlagokból levonjuk a szükséges átlagértékeket kompetenciánként és az átlag-különbségeket ábrázoljuk. 97

98 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK ábra: Mennyire van szüksége az alábbi kompetenciáknak a szakmájában? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 1,6 3,8 16,5 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 1,2 4,1 12,9 03 Innovatív készség, újító szellem 2,1 5,3 05 Nagy munkabírás, kitartás 1,81,0 6,0 10,7 6,8 13,1 5,9 9,7 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 1,41,9 3,9 11 Emberi konfliktusok kezelése 1,41,1 4,3 13 Együttműködés egy csapattal 1,12,6 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,32,2 17 Mások szakmai vezetése 7,0 18 Mások irányítása, utasítása 7,4 8,1 10,2 9,4 53,9 9,8 10,5 9,7 53,8 24 Önálló munkavégző képesség 1,4,5 3,6 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp.,81,8 3,6 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete,81,8 3,6 30 Általános tájékozottság, műveltség,71,7 8,8 0% 53,9 53,6 26,0 53,3 14,8 25,7 53,3 53,3 25,7 53,6 23,3 15,5 4 53,8 26,1 12,8 10% 3 53,3 12,4 14,8 7,7 26,5 13,2 15,2 29 Fegyelem, szabályok követése,52,1 53,4 32,7 25 Alkalmazkodóképesség 1,12,0 4,3 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,1,9 3,0 25,6 14,8 8,1 52,9 20,1 11,4 13,3 53,7 19,9 14,3 23 Kritikai gondolkodás 1,5 4,1 2 12,1 14,8 22 Időbeosztás 1,51,3 6,0 53,8 23,1 15,1 21 Precizitás, részletekre figyelés 1,3 1,2 4,1 53,5 25,2 8,8 20 Tanulási képesség 1,52,6 53,6 19,0 13,9 7,1 53,9 14,4 11,6 19 Gyakorlati szakismeret,5 3,7 54,3 25,6 7,4 52,7 53,5 27,9 5,7 53,4 53,1 28,2 8,6 2,4 16,1 11,8 6,8 5,3 26,0 11,6 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 1,8 2,5 15 Munkaszervezés,82,0 8,8 11,4 5,0 52,6 8,2 13,8 12 Konfliktustűrés 1,0 1,1 4,1 53,2 27,0 17,7 09 Nyelvtudás 52,6 31,7 6,6 08 Kézügyesség 52,8 30,4 9,6 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,51,5 52,7 13,1 28,6 8,2 06 Beszédkészség 1,3 1,03,3 52,7 15,1 13,5 10,6 52,5 12,9 14,0 13,3 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 1,3,4 6,2 1 - egyáltalán nem szükséges 12,6 20% 53,5 19,9 30% 40% 50% 5 - nagyon nagy mértékben szükséges 60% NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 98

99 79. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagymértékben szükséges) 20 ÁTLAG: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 2,22 4,25 4,27 4,44 4,05 4,55 4,41 4,51 4,34 4,35 4,15 4,35 4,29 4,42 4,26 4,30 4,41 3,80 3,76 4,52 4,31 4,57 4,34 4,05 4,59 4,38 4,49 4,48 4,32 4,22 4,34 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) 20 Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. (N=231) 99

100 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK ábra: Mennyire rendelkezett végzésekor? Osztályozza 1-től 5-ig! (%) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,2 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 11,3 33,4 9,4 03 Innovatív készség, újító szellem 2,9 16,6 32,1 11,2 06 Beszédkészség 2,8 5,6 11,1 09 Nyelvtudás 9,5 13 Együttműködés egy csapattal 2,73,4 28,8 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 2,8 6,2 15 Munkaszervezés 1,0 7,5 17 Mások szakmai vezetése 11,0 17,1 18 Mások irányítása, utasítása 11,0 17,3 24 Önálló munkavégző képesség 3,53,1 25 Alkalmazkodóképesség 1,9 5,4 1 - egyáltalán nem rendelkezett 22,7 29,4 32,4 38,5 20% 4 30% 40% 50% 25,1 60% 70% 4,1 4,6 4,3 3,9 4,4 37,2 48,0 3,5 4,9 32,9 31,5 4,4 5 38,6 39,3 5,1 4,6 46,9 18,8 3 27,2 41,0 4,3 4,5 33,7 34,3 19,7 2 14,9 31,4 29,2 18,2 10% 4,2 33,2 17,2 30 Általános tájékozottság, műveltség 1,62,8 27,4 10,8 32,4 19,6 29 Fegyelem, szabályok követése 2,44,7 4,3 10,6 35,6 14,8 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 2,53,1 26,7 27,0 29,4 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 1,8 5,4 4,3 25,2 26,2 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 1,54,2 0% 30,6 12,6 26,2 24,1 36,9 23 Kritikai gondolkodás 2,1 7,9 5,2 39,5 29,6 22 Időbeosztás 2,8 7,2 4,5 18,7 37,5 16,2 4,8 22,8 32,9 3,7 4,1 39,8 21,5 21 Precizitás, részletekre figyelés 2,4 6,2 15,4 36,2 17,3 5 17,7 28,9 31,0 21,0 20 Tanulási képesség 2,3 5,8 4,3 38,1 23,0 6,9 37,0 41,4 24,2 16 Előrelátás, tervezőkészség 1,4 6,4 3,3 38,3 17,9 3,4 24,3 28,5 3,6 3,8 19,2 21,5 12 Konfliktustűrés 3,0 7,2 19 Gyakorlati szakismeret 28,0 19,8 11 Emberi konfliktusok kezelése,9 8,6 4 39,8 36,2 19,0 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 2,4 6,5 10,5 48,0 28,7 18,2 2,9 32,9 29,0 19,9 14,2 15,9 31,4 17,7 08 Kézügyesség 33,0 22,8 12,8 07 Íráskészség, fogalmazási készség 1,83,0 27,4 33,4 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 2,9 6,5 05 Nagy munkabírás, kitartás 3,43,1 34,0 80% 5 - nagyon nagy mértékben rendelkezett 3,6 90% 100% NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 100

101 81. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor? (Érdemben válaszolók átlagértékei az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett; 5 = nagyon nagymértékben rendelkezett) ÁTLAG: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,24 3,12 3,25 3,22 3,22 3,32 3,24 4,25 3,63 4,05 4,17 3,94 4,00 3,90 3,84 3,62 4,22 3,93 3,82 3,83 4,03 4,08 3,63 3,78 4,19 4,13 3,90 3,97 4,11 3,99 3,92 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=488) 101

102 82. ábra: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mennyire szükséges? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkezett/szükséges; 5 = nagyon nagymértékben rendelkezett/szükséges), szűrt 21 ÁTLAGOK: 3,86 4,03 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,50 3,68 02 Szaktudás alkalmazása a 3,42 3,81 03 Innovatív készség, újító szellem 3,59 3,66 04 Probléma-megoldási készség, 3,98 4,40 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,26 4,37 06 Beszédkészség 4,15 4,49 07 Íráskészség, fogalmazási készség 4,21 4,28 08 Kézügyesség 2,94 2,15 09 Nyelvtudás 3,33 3,45 10 Számítógép-ismeret, informatikai 4,11 4,31 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,95 4,40 12 Konfliktustűrés 3,83 4,43 13 Együttműködés egy csapattal 4,23 4,26 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,88 4,00 15 Munkaszervezés 4,01 4,26 16 Előrelátás, tervezőkészség 3,97 4,20 17 Mások szakmai vezetése 3,04 3,15 18 Mások irányítása, utasítása 3,08 3,11 19 Gyakorlati szakismeret 3,56 4,09 20 Tanulási képesség 4,06 4,05 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,08 4,34 22 Időbeosztás 3,96 4,29 23 Kritikai gondolkodás 3,75 3,70 24 Önálló munkavégző képesség 4,34 4,52 25 Alkalmazkodóképesség 4,16 4,31 26 Koncentrációkészség, a figyelem 4,12 4,35 27 Rendszerező gondolkodás, 4,12 4,39 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,11 4,23 29 Fegyelem, szabályok követése 4,08 4,19 30 Általános tájékozottság, műveltség 4,00 4,11 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Rendelkezett Szükséges Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) 21 Csak azokat vontuk be, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. (N=231) 102

103 83. ábra: Kompetencia-különbségek (rendelkezett végzésekor - szükséges munkájához; az ötfokú skálán), szűrt ÁTLAGOK: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 06 Beszédkészség 07 Íráskészség, fogalmazási készség 08 Kézügyesség 09 Nyelvtudás 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 11 Emberi konfliktusok kezelése 12 Konfliktustűrés 13 Együttműködés egy csapattal 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 15 Munkaszervezés 16 Előrelátás, tervezőkészség 17 Mások szakmai vezetése 18 Mások irányítása, utasítása 19 Gyakorlati szakismeret 20 Tanulási képesség 21 Precizitás, részletekre figyelés 22 Időbeosztás 23 Kritikai gondolkodás 24 Önálló munkavégző képesség 25 Alkalmazkodóképesség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 30 Általános tájékozottság, műveltség -0,17-0,18-0,39-0,07-0,42-0,11-0,34-0,06-0,12-0,20-0,44-0,59-0,03-0,12-0,25-0,23-0,11-0,03-0,53-0,26-0,33-0,17-0,16-0,23-0,27-0,12-0,11-0,11 0,02 0,05 0,79-0,80-0,60-0,40-0,20 0,00 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) 103

104 Az előző, 83. ábrán kompetenciánként mutattuk be a rendelkezett vele és a szükséges átlagértékek különbségeit az ötfokú skálán. Most, az előző fejezethez hasonlóan, egy speciális ábrázolási módot alkalmazunk: a pókháló-ábrát. Azt a 16 kompetenciát mutatjuk be, amelyeknek az átlagérték-párjai esetében a legnagyobb eltéréseket regisztráltuk (itt tehát nem a különbség- adatok szerepelnek). 84. ábra: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához mennyire rendelkezett velük végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges/rendelkezett; 5 = nagyon nagymértékben szükséges/rendelkezett). Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia; (*): A legnagyobb eltérés az óramutató járásával ellentétes irányban csökkenő sorrend. 24 Önálló munkavégző képesség 5,00 01 Elméleti szaktudás, 08 Kézügyesség felkészültség 4,50 10 Számítógép-ismeret, 12 Konfliktustűrés (*) 4,00 informatikai tudás 19 Gyakorlati szakismeret 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,50 3,00 2,50 2,00 16 Előrelátás, tervezőkészség 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 15 Munkaszervezés 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 06 Beszédkészség 22 Időbeosztás 21 Precizitás, részletekre figyelés 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség Szükséges Rendelkezett Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=231) A következő összefoglaló táblázatunkban szakonként mutatjuk be a szükséges és rendelkezésre álló kompetencia-különbségeket, majd pedig egyenként a pókháló-diagrammok segítségével. 104

105 andragógia humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok egyéb Összesen andragógia humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok egyéb Összesen andragógia humánerőforrásmenedzser kommunikáció és médiatudomány kommunikáció és művelődésszervező művelődésszervező nemzetközi kapcsolatok egyéb Összesen HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK táblázat: Mennyire szükségesek az egyes kompetenciák munkájához mennyire rendelkezett velük végzésekor? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges/rendelkezett; 5 = nagyon nagymértékben szükséges/rendelkezett) - Szűrt Szakonként Mennyire szükségesek? Mennyire rendelkezett velük? Különbségek (rendelkezett szükséges) Kompetenciák: 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,9 3,8 3,6 3,6 3,6 3,4 4,3 3,7 4,0 3,5 3,4 3,5 3,4 3,7 3,5 3,5 0,1-0,3-0,2-0,1-0,2 0,3-0,8-0,2 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,8 3,9 3,6 3,7 3,7 3,6 4,4 3,8 4,0 3,3 3,6 3,4 3,6 3,6 2,8 3,4 0,2-0,6 0,0-0,3-0,1 0,0-1,6-0,4 03 Innovatív készség, újító szellem 3,9 3,5 3,9 3,9 3,7 3,7 4,0 3,7 3,2 3,5 3,8 3,9 3,3 3,9 3,1 3,6-0,7 0,0-0,1 0,0-0,4 0,3-1,0-0,1 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 4,0 4,4 4,1 4,6 4,1 4,5 4,3 4,4 3,8 4,1 3,9 4,0 3,4 4,3 4,0 4,0-0,2-0,4-0,3-0,6-0,7-0,2-0,3-0,4 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,0 4,4 4,2 4,4 4,3 4,3 4,2 4,4 4,0 4,4 3,8 4,2 4,4 4,1 3,9 4,3 0,0-0,1-0,4-0,2 0,2-0,2-0,2-0,1 06 Beszédkészség 3,8 4,5 4,5 4,5 4,6 4,3 4,7 4,5 3,9 4,2 4,1 4,1 4,1 4,2 4,0 4,1 0,1-0,4-0,4-0,4-0,5-0,1-0,7-0,3 07 Íráskészség, fogalmazási készség 3,8 4,2 4,3 4,4 4,4 4,0 4,9 4,3 3,8 4,2 4,2 4,1 4,3 4,3 4,3 4,2 0,0 0,0-0,1-0,3-0,1 0,2-0,6-0,1 08 Kézügyesség 2,0 2,0 1,8 2,8 1,9 2,0 2,3 2,2 3,0 2,9 3,2 3,3 2,9 2,8 2,2 2,9 1,0 0,8 1,4 0,5 1,0 0,8-0,1 0,8 09 Nyelvtudás 2,2 3,3 3,1 3,5 2,9 4,5 4,1 3,5 2,7 3,2 3,2 3,3 2,8 4,2 4,1 3,3 0,5-0,1 0,0-0,2-0,1-0,3 0,0-0,1 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 3,5 4,4 3,9 4,3 4,2 4,4 3,5 4,3 3,2 4,2 4,0 4,2 3,9 4,1 3,5 4,1-0,3-0,2 0,1-0,1-0,4-0,3 0,0-0,2 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,8 4,5 4,3 4,3 4,5 4,1 4,4 4,4 3,8 4,1 4,0 3,8 3,8 3,8 3,7 4,0 0,0-0,4-0,4-0,5-0,8-0,3-0,7-0,4 12 Konfliktustűrés 4,0 4,4 4,3 4,5 4,5 4,2 4,7 4,4 3,7 4,0 3,9 3,7 3,8 3,4 3,8 3,8-0,3-0,4-0,4-0,8-0,7-0,8-0,9-0,6 13 Együttműködés egy csapattal 3,8 4,3 4,0 4,4 4,1 4,1 4,0 4,3 4,1 4,2 4,2 4,4 4,2 4,0 4,2 4,2 0,3-0,1 0,1 0,0 0,2-0,1 0,2 0,0 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,4 4,1 4,2 4,2 3,6 3,8 3,8 4,0 3,7 4,0 4,2 4,0 3,5 3,7 3,8 3,9 0,3-0,2 0,0-0,2-0,1-0,1 0,0-0,1 15 Munkaszervezés 3,8 4,4 4,4 4,2 4,3 4,0 3,9 4,3 3,8 4,1 4,3 4,0 4,1 3,7 3,4 4,0 0,0-0,3-0,1-0,2-0,2-0,3-0,5-0,3 16 Előrelátás, tervezőkészség 4,1 4,2 4,5 4,3 4,2 3,9 3,9 4,2 3,6 4,0 4,2 4,1 3,9 3,7 4,2 4,0-0,5-0,2-0,3-0,2-0,3-0,2 0,3-0,2 17 Mások szakmai vezetése 3,6 3,5 3,0 3,0 2,7 2,7 3,0 3,1 3,8 3,4 2,6 3,0 2,3 2,7 2,9 3,0 0,1-0,1-0,3 0,0-0,4 0,0-0,1-0,1 18 Mások irányítása, utasítása 3,3 3,5 3,3 3,1 2,2 2,8 2,7 3,1 3,6 3,3 3,3 3,2 2,2 3,0 2,9 3,1 0,3-0,2 0,0 0,1 0,0 0,1 0,1 0,0 19 Gyakorlati szakismeret 4,2 4,3 4,1 3,9 4,0 3,8 4,4 4,1 4,1 3,6 3,4 3,5 3,8 3,5 3,1 3,6-0,1-0,7-0,7-0,4-0,2-0,3-1,3-0,5 20 Tanulási képesség 3,9 4,1 4,3 4,2 3,7 3,8 4,2 4,0 3,7 4,1 4,2 4,3 3,6 4,0 4,7 4,1-0,2 0,0-0,1 0,0-0,1 0,1 0,5 0,0 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,2 4,4 4,4 4,2 4,5 4,1 4,6 4,3 3,6 4,0 4,2 3,9 4,5 4,0 4,5 4,1-0,6-0,4-0,2-0,3 0,0-0,2-0,1-0,3 22 Időbeosztás 4,2 4,4 4,1 4,4 4,3 4,0 4,5 4,3 4,0 4,1 3,7 3,8 4,3 3,6 4,0 4,0-0,2-0,3-0,4-0,6 0,0-0,4-0,5-0,3 23 Kritikai gondolkodás 3,5 3,8 4,1 3,6 3,4 3,4 4,3 3,7 3,6 3,8 3,6 3,6 3,3 4,0 4,2 3,7 0,1 0,0-0,4 0,0-0,1 0,6-0,1 0,1 24 Önálló munkavégző képesség 4,0 4,6 4,6 4,3 4,6 4,4 4,2 4,5 3,8 4,4 4,3 4,4 4,3 4,1 3,9 4,3-0,2-0,2-0,3 0,1-0,3-0,3-0,3-0,2 25 Alkalmazkodóképesség 4,3 4,3 4,6 4,3 4,3 4,1 4,6 4,3 3,6 4,2 4,2 4,1 4,4 3,8 4,5 4,2-0,7-0,1-0,3-0,2 0,1-0,2-0,1-0,2 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 4,3 4,4 4,3 4,3 4,5 4,3 4,2 4,4 3,9 4,2 4,1 3,9 4,1 4,1 4,4 4,1-0,4-0,1-0,2-0,4-0,4-0,3 0,2-0,2 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,3 4,5 4,2 4,4 4,3 4,3 4,3 4,4 4,1 4,2 3,7 4,1 4,0 4,0 4,6 4,1-0,2-0,3-0,4-0,3-0,3-0,3 0,2-0,3 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,1 4,2 4,2 4,3 4,3 4,0 4,6 4,2 3,9 4,2 3,8 4,0 4,2 4,0 4,7 4,1-0,2-0,1-0,3-0,3-0,1-0,1 0,1-0,1 29 Fegyelem, szabályok követése 4,4 4,3 3,7 4,2 4,2 4,0 4,3 4,2 4,3 4,2 3,7 3,7 4,5 3,8 4,2 4,1-0,2-0,1 0,0-0,5 0,3-0,2-0,1-0,1 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,6 4,1 4,1 4,3 4,4 3,8 3,5 4,1 3,7 4,0 4,1 4,0 4,0 4,0 4,5 4,0 0,1-0,2 0,0-0,2-0,4 0,2 1,0-0,1 ÁTLAGOK: 3,8 4,1 4,0 4,1 3,9 3,9 4,1 4,0 3,7 3,9 3,8 3,9 3,8 3,8 3,8 3,9-0,1-0,2-0,2-0,2-0,2-0,1-0,2-0,2 FŐ

106 85. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. ANDRAGÓGUS SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ) Alkalmazkodóképesség (-) 03 Innovatív készség, újító szellem (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 09 Nyelvtudás (+) 0,60 0,40 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80 13 Együttműködés egy csapattal (+) 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (+) 18 Mások irányítása, utasítása (+) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (+) 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) 12 Konfliktustűrés (-) 22 Időbeosztás (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-) Andragógia Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=5) 22 A szakonkénti pókháló-ábrák értelmezését, olvasásának módját a fenti ábránkon szemléltetjük. Az alkalmazkodóképesség kompetencia esetében: az andragógus végzettséggel rendelkező, eddigi életük során ennek megfelelő munkakört betöltő válaszadóink (5 fő) szerint az ötfokú skálán 4,3 pont mértékben szükséges ennek a hivatásnak a sikeres gyakorlásához, ugyanakkor végzettségük megszerzésekor 3,6 pont mértékben rendelkeztek vele ; a kettő különbsége adja a -0,7 os értéket (ennyi a relatív hiány, vagy az alulképzettségük mértéke az adott kompetencia tekintetében). Míg megítélésük szerint például a Nyelvtudás kompetenciával magasabb szinten rendelkeztek végzésükkor (2,7 pont), mint az szükséges (2,2 pont) a hivatásuk gyakorlásához; itt a különbség tehát +0,5 pont egyfajta túlképzettségről beszélhetünk (miután a 0 érték az éppen megfelelő mérvű képzettség tekinthető ideálisnak ). Az Összes megkérdezett esetében hasonló számításokat végeztünk az összes érdemben válaszoló átlagértékeire (lásd a 6.8. ábrát és a 6.1. táblázatot is). A további ábrák teljesen hasonló módon értelmezhetőek!

107 86. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. HUMÁN ERŐFORRÁS MENEDZSER SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (-) 0,00 30 Általános tájékozottság, 19 Gyakorlati szakismeret (-) műveltség (-) -0,10 02 Szaktudás alkalmazása a 10 Számítógép-ismeret, gyakorlatban (-) -0,20 informatikai tudás (-) 12 Konfliktustűrés (-) 11 Emberi konfliktusok kezelése (-) -0,30-0,40-0,50-0,60-0,70 24 Önálló munkavégző képesség (-) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 15 Munkaszervezés (-) 06 Beszédkészség (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 22 Időbeosztás (-) Humán erőforrás menedzser Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=104) 107

108 87. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 23 Kritikai gondolkodás (-) 19 Gyakorlati szakismeret (-) 06 Beszédkészség (-) 12 Konfliktustűrés (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 0,10 0,00-0,10-0,20-0,30-0,40-0,50-0,60-0,70 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 27 Rendszerező gondolkodás, 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-) 22 Időbeosztás (-) 11 Emberi konfliktusok 25 Alkalmazkodóképesség (-) 17 Mások szakmai vezetése kezelése (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-) (-) Kommunikáció és médiatudomány Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=8) 108

109 88. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása (-) 0,00 16 Előrelátás, 12 Konfliktustűrés (-) tervezőkészség (-) -0,10 04 Probléma-megoldási -0,20 09 Nyelvtudás (-) készség, lelemény. (-) -0,30 22 Időbeosztás (-) 29 Fegyelem, szabályok követése (-) -0,40-0,50-0,60-0,70-0,80 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 11 Emberi konfliktusok kezelése (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 19 Gyakorlati szakismeret (-) 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete (-) 07 Íráskészség, fogalmazási 06 Beszédkészség (-) készség (-) 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. (-) Kommunikáció és művelődésszervező Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=46) 109

110 89. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 11 Emberi konfliktusok kezelése (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 29 Fegyelem, szabályok követése (+) 0,40 15 Munkaszervezés (-) 0,20 0,00 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 12 Konfliktustűrés (-) 06 Beszédkészség (-) -0,20-0,40-0,60-0,80 19 Gyakorlati szakismeret (-) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-) 03 Innovatív készség, újító szellem (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 26 Koncentrációkészség, a 17 Mások szakmai vezetése (-) figyelem összp. (-) 30 Általános tájékozottság, műveltség (-) Művelődésszervező Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=31) 110

111 90. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZAK összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 19 Gyakorlati szakismeret (-) 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás (-) 23 Kritikai gondolkodás (+) 12 Konfliktustűrés (-) 0,60 01 Elméleti szaktudás, 0,40 felkészültség (+) 22 Időbeosztás (-) 0,20 03 Innovatív készség, újító szellem (+) 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-) 09 Nyelvtudás (-) 25 Alkalmazkodóképesség (-) 15 Munkaszervezés (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 11 Emberi konfliktusok 26 Koncentrációkészség, a kezelése (-) figyelem összp. (-) 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség (-) Nemzetközi kapcsolatok Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=31) 111

112 91. ábra: KOMPETENCIA-KÜLÖNBSÉGEK SZAKONKÉNT: Mennyire rendelkezett az egyes kompetenciákkal végzésekor mínusz mennyire szükségesek a munkájához? (A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán) - Szűrt Az eltérések mértéke szerint rendezve, az első 16 kompetencia. EGYÉB SZAKOK (Nemzetközi tanulmányok, Politológia, Szabad bölcsészet, Vallástudomány) összehasonlítva a teljes mintán mért hasonló jellegű értékekkel ( Összesen ). 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-) 19 Gyakorlati szakismeret (- ) 03 Innovatív készség, újító szellem (-) 12 Konfliktustűrés (-) 21 Precizitás, részletekre figyelés (-) 0,20 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40-1,60-1,80 25 Alkalmazkodóképesség (-) 23 Kritikai gondolkodás (-) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-) 24 Önálló munkavégző képesség (-) 06 Beszédkészség (-) 11 Emberi konfliktusok 22 Időbeosztás (-) kezelése (-) 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-) 15 Munkaszervezés (-) Egyéb szakok Összesen Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF Tavasz. Végzett hallgatók (N=6) 112

113 AZ OKTATÁS KULCSSZEREPLŐI AZ OKTATÓK Az oktatók véleményének megismerése oktatókkal készült mélyinterjúkból és fókuszcsoportos beszélgetés eredményeiből származnak. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül a DPR kutatásokat végző, abban közreműködő kollégák oktatási tapasztalata sem. Oktatóink a kutatás kezdetén véleményükkel segítették az aktív és végzett hallgatóink számára összeállított kérdőívünket részben konkrét észrevételeikkel, részben pedig általánosabb ajánlásaikkal. A kutatási eredmények birtokában újabb interjúkat készítettünk velük, amelyekben az eredmények értékelésére kértük őket. Ehhez nyújtottak további adalékokat a fókuszcsoportos beszélgetések, amelyek szereplői között oktatók is voltak. A következőkben a tanulságok bemutatására fókuszálunk. A KUTATÁSI EREDMÉNYEK AZ OKTATÁSBA VALÓ VISSZACSATOLÁSA LEHETŐSÉGEI Nagyon fontos eleme lenne a kutatásnak, az hogy eredményei beépüljenek a tanórák anyagába. És elsősorban ami a BA szakok alapgondolata volt, aztán egyre kevésbé valósult meg, hogy gyakorlatorientáltabbak legyenek. Most sokan úgy tudják elképzelni a gyakorlatorientált képzést, hogy elmennek a hallgatók gyakorlatra valahova, amihez sok gyakorlóintézményre lenne szükség. Nagyon fontos hogy jussanak el ilyen intézményekbe a hallgatók, de azt hiszem, hogy még fontosabb, hogy jól felkészítsük őket erre. Például az egyes tantárgyak tartalmán belül igyekezzünk olyan életszerű szituációkat, eseteket, feladatokat hozni nekik, amelyeken keresztül tudják fejleszteni ezeket a kompetenciákat. Innovációs készségre van szükség, adjunk feladatot, találjanak ki egy-egy kreativitást követelő projektet. Nagy munkabírásra, kitartásra van szükség ezek kiemelten fontos kompetenciák. Ezt mondjuk, jól fejlesztjük, sok leckét adunk. Konfliktustűrés: ehhez lehet szituációkat generálni, majd elemezni. Együttműködés egy csapattal: például elég sokan dolgoznak nálam projektszerűen csapatban is. Sokszor ők úgy gondolták, hogy nagyon jól tudnak együtt dolgozni, aztán végül mégiscsak egy- két ember mindig kihullik, akkor menetközben átszervezzük a csoportokat. Tehát ez mindenféleképpen úgy oldható meg, ha a tantárgyakat nem csak, mint tanórákat kezeljük, hanem ott vagyunk a hallgatók mellett és hosszú folyamatos cselekvésekbe visszük bele őket és ezt persze mindvégig koordináljuk is. Biztos, hogy időigényesebb, biztos, hogy sokkal macerásabb, de sokkal jobb eredményeket lehet elérni így. Tehát ez egy hosszú együttdolgozás és lehetnek ebből akár projektek, amik messze túlmutatnak a tanórákon. 113

114 És fontos az is, hogy el kell vinni őket szakmai eseményekre. Konferenciákra, rendezvényekre. Lehet, hogy ennek vannak bizonyos financiális oldalai, és nem mondom, hogy fős csoportot egy az egyben el lehet vinni, de azok, akik érdeklődőek, akik aktívak, azok igenis minél előbb ismerjék meg a szakmát, és akik abban fontos szerepet töltenek be, vegyenek részt ilyen programokon. Ne csak a tankönyvekből ismerjék a neves szerzők nevét, hanem találkozzanak is velük. (J. J. oktató) Ha a vizsgálatsorozat eredményeiből az kiderül, hogy milyen problémákat nem tudtak megoldani a pályakezdők a munkahelyen, akkor azt a részét erősíteni kell az oktatásnak. Tehát, hogyha gondot okoz az időbeosztás, akkor hangsúlyt kellene fektetni az oktatáson belül arra, hogy valahol azzal is foglalkozzon az oktatás, hogy hogyan kell egy munkavállalónak a munkaidejét beosztani. Amit azt hiszem, hogy pillanatnyilag nem tanítunk igazából sehol, mert ez nem tartozik bele egy tantárgyba sem. De ha ez a hiányosság például több helyen is előjönne, akkor meg kellene találnunk a helyét az oktatási tematikánkban, hogy valamilyen képzés során, akár a kompetenciaképzések során, erre a tudásra, készségre szert tudjanak majd tenni. (B. B. oktató) Nyilvánvalóan a tananyagfejlesztéssel vissza lehet csatolni az eredményeket. Tehát az egyes tantárgyfelelősöknek mindenképpen meg kell ismerniük ezeket a felmérési eredményeket. A tantárgyfelelősök oly módon tudják tantárgyukat továbbfejleszteni, hogy az igényeknek jobban megfeleljenek. Ami az elméleti tudást illeti, azt szokták felhozni példának a hallgatók, hogy túl sok elméleti anyagot kapnak és a gyakorlati ismereteket kevésbé tudják elsajátítani. És ez rendben is volna, mert a felsőoktatás elsősorban elméleti hátteret, olyan képzést ad, amellyel már később a gyakorlati tudást meg lehet szerezni. Tehát majd nem ismeretlen dolgokat fog hallani a gyakorlatban. Elméleti háttér nélkül nem lehet a gyakorlati ismereteket megszerezni. Nem lehet fordítva elkezdeni a képzést. A tantárgyfejlesztésnél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Amikor elméleti tárgyat oktatunk, akkor érdemes a hallgatók figyelmét felhívni arra, hogy ez hogyan alkalmazható majd a gyakorlatban és a későbbiek során a munkában. Tehát, hogy most nemcsak elméletet tanult öncélúan, hanem ennek van értelme, segíti őt abban, hogy hogyan lépjen tovább majd a gyakorlatban. (L. I. oktató) Nagyon szomorú lennék, ha ilyen felmérésre lenne szükség a szakok korszerűsítéséhez, mert az azt jelentené, hogy a szakirány-felelősök nincsenek a feladatuk tudatában és nem törődnek a szakukkal. Ugyanis nem lehet valaki szakfelelős, ha magától nem tudja, hogy hogyan kell a szakját fejleszteni. Tehát annak nem örülnék, ha valaki idejönne hozzám, hogy csökkentsük a matematikaoktatást, mert azt a hallgatók nem szeretik. Persze, hogy nem szeretik, így alakult a helyzet, de fontos. Ugyanígy nem szeretném, ha valaki idejönne, hogy vezessünk be egy kézügyesség tárgyat, merthogy azt nagyon fontosnak tartják - most csak kikarikírozom a munkáltatók. Kétségtelen, hogy ha azt mondják, legyen gyakorlatorientáltabb, akkor nyilván a tárgyakat úgy kell szortírozni, hogy közelebb kerüljenek bizonyos, hangsúlyozom bizonyos, tárgyak a gyakorlathoz. 114

115 Én úgy tudom, hogy a mi szakirányunknál ez megvan. Tehát megvannak az elméleti és megvannak a gyakorlati tárgyak, és remélem, hogy egységben vannak. Nagyon nagy baj van, ha erre (mármint ilyen kutatási eredményekre) kell a szakok és szak fejlesztését bízni. (I. T. oktató) Amikor már az eredmények a kezünkben vannak, akkor biztos, hogy a kollegáimmal, illetve az intézetben oktató barátaimmal, tanárainkkal leülünk és megbeszéljük azt. Mivel multidiszciplináris a képzés, tulajdonképpen minden tantárgy oktatásánál valamely szempontrendszer figyelembe vehető. Különösen akkor, ha valahol nagy lyukakat, hiányokat látnánk, akkor abban tennünk kéne, akár közösen, akár külön-külön is. (Sz. P. oktató) Azt gondolom, hogy a kompetencia-vizsgálat arra jó, hogy a tanárok jobban lássák, hogy mik a feladataik, céljaik és a vezetők is optimálisabbá tudják tenni az oktatói munkát. Ha a kutatás eredményeit megkapják és látják, hogy merre lóg ki a pókhálóból az egyik vagy másik fonal, akkor ez nyilván egy nagyon fontos segédeszköz, különösen, hogy ez több iskolában is áttekintésre, elemzésre kerül, így az eredmények összehasonlíthatóak. AZ OKTATÓK VÉLEMÉNYE A HALLGATÓI KOMPETENCIÁKRÓL Ennek a generációnak, de talán már nekünk is, tényleg life from learning van. Nevethetünk, utálhatjuk, de a hallgatóinknak valószínűleg már legalább háromszor nemhogy állást, hanem teljes koncepciót kell váltani. Ezért az alapkészségekre kellene rámenni, hogy például tudjon az ember normálisan olvasni, legyen megfelelő problémamegoldó-készsége, hogy egymással tudjunk kooperálni, konfliktust kezelni. Ide értem az összes emberi kapcsolatunk kezelését, mert nem lesz jó munkavállaló az, aki otthon éppen válik, meg szanaszét vannak a gyerekei, stb. Ezt elég tágan kellene értelmezni, mert ne mondja nekem senki, hogy válás előtt három nappal az ember maximális munkateljesítményt képes nyújtani. Ezt nagyon tágan kellene nézni, és ennek nagyobbik része nem a felsőoktatási intézmény feladata kellene, hogy legyen. Tehát, ha a vizsgált kompetenciákat nézzük, azt mondanám, persze, fejlesszük azokat, de nem ott kéne kezdenünk, hogy megtanítsuk a hallgatókat helyesen írni-olvasni, értelmezni az egyszerűbb szövegeket is, mert sajnos itt tartunk, ez a valós helyzet. Azt sem állítom, hogy tiszta elméletet oktassunk, mert mi főleg így tanultunk, mert ebből a munkaerő-piacon nem akarnám számosítani de elég kevés százalékát lehet hasznosítani. A kérdés az, mennyire várható egy ilyen eszköztől, mint a kutatás során alkalmazott kompetenciavizsgálat, hogy finoman differenciáljon. Az biztos, hogy egy lehetőség, amelynek eredményeivel élni kell. (A. F. oktató) 115

116 Nem engedheti meg magának a főiskola azt, hogy tudás nélkül, követelmények nélkül engedjen át diákokat, mert az hosszú távon öngyilkosság. Lehet, hogy rövidtávon jó a diáknak, mert diplomát kap, a főiskolának is jó, mert bevételt szerez és diplomásokat bocsát ki. De ez hosszú távon meggyőződésem, hogy öngyilkosság. Tehát a főiskolai a képzés, a szak akkor tud rangot kivívni magának, hogyha az a hír terjed el róla, hogy ez egy nívós önmagára sokat adó szak és főiskola. Viszont ha az a híre, hogy itt boldog, boldogtalan diplomához jut, akkor a munkáltatók az innen kijövő diákokat nem szívesen fogják majd alkalmazni. Akkor ez a főiskolát le fogja értékelni az oktatási piacon. Tehát rövidtávon lehet, hogy ez rossz, mert diákokat veszítünk el, akiket negyedszerre sem engedünk át tantárgyból. Ezzel diákokat fogunk elveszíteni, és ezzel bevételt fogunk elveszíteni rövid távon, de hosszú távon meggyőződésem, hogy meg fog térülni. Megmutatja azokat a területeket, ahol diszkrepancia van a munkáltatók elvárásai és a munkavállalók (ezzel együtt a főiskola) kompetenciái között. Ezeknél a kompetenciáknál nagymértékben az egyetem, a főiskola szerepe a számottevő. (Cs. J. oktató) AZ OKTATÓK VÉLEMÉNYE A PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER SZÜKSÉGESSÉGÉRŐL, A BENNE REJLŐ LEHETŐSÉGEKRŐL Azt gondolom, hogy a pályakövető rendszer segít tájékozódni abban, hogy hova kerülnek a hallgatóink és ők mennyire elégedettek azokkal a munkákkal, amiket találtak, és hogy mennyire elégedettek velük a munkáltatóik. Nyilván amikor visszajönnek hozzánk, mi próbálunk további segítséget nyújtani nekik, hogy a karrierjük zavartalanabbul folytatódhasson. Azért is nagyon fontos ez nekünk a Főiskolán, mert így tudjuk a saját munkák kritikáját is megfogalmazni, hogy mit kéne fejleszteni a gyakorlati igényeihez való alkalmazkodás tekintetében. Az egyik nagy szívfájdalmam, hogy a magyar felsőoktatás adminisztratív rendszerei, hatóságai, a magyar akkreditációs bizottság és más fórumok, ahol jómagam is dolgozom, nem a munkaerő piacra való gyakorlatias irányultságot favorizálják, hanem a tudós előképzést. Abban gondolkodnak, hogy aki főiskolára vagy egyetemre jár, az tudós akar lenni és saját magukhoz hasonló embereket próbálnak nevelni a professzorok. Hiába mondjuk, hogy itt nem erről van szó, mert például egy banki szakügyintézőnél vagy egy óvodapedagógusnál vagy egy rendőrségi szóvivőnél nem az a feladat, hogy Nyugat- Európában publikáljon és nagy olvasottságú folyóiratokba írjon cikkeket, ez egy matematikusnál lehet a munka értékmérője, de a gyakorlati képzéseket teljesen külön kellene kezelni, én most ezen dolgozom országos ügyekben, és ezt próbáljuk mi a Zsigmond Király Főiskolán is pionírmódon megvalósítani. Ezért örülők ennek a pályakövetési rendszernek. 116

117 Mindenféleképpen azért lehet fontos, mert egyrészt kialakíthatja a kötődést az intézményhez, másrészt magánintézmény vagyunk, tehát és ezt abszolút pozitív értelemben mondom a hallgatók 70%-a fizet a képzésért. Ez azt jelenti, hogy egy szolgáltatást vásárol meg, a szó nemes értelmében, tehát nekünk - jó értelemben - szolgáltatnunk kell, és az elvárható - éppen ebből kifolyólag-, hogy mi ne csak akkor fogjuk a kezüket, amikor itt bent vannak, hanem akkor is figyeljünk rájuk, amikor már nem (itt) tanulnak. Fontos, hogy továbbra is tudjuk, hogy nagyjából hogyan alakul a sorsuk. Ez nekünk is hasznos, mert nem tehetjük meg azt, hogy a semmibe képezzünk embereket, az üres térbe, a fekete lyuk felé toljuk őket. A mi erkölcsi kötelességünk az is, hogy biztosítsuk6segítsük a jövőjüket valamennyire. (Sz. P. oktató) Egy felsőoktatási intézmény nem tehet úgy, hogy nem törődik azzal, hogy a hallgatóknak a továbbiakban mi lesz a sorsa. Törekedniük kell arra, hogy elősegítsük az elhelyezkedésüket, ez nem közvetlenül megy, ma nincs egy állami elosztási rendszer vagy egy garantált munkahely, de hogy az esélyeiket a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre javítsuk, az elengedhetetlen. Ez érdeke is minden intézménynek. Tehát én ezt a rendszert nagyon helyesnek tartom. Segíteni úgy lehet az elhelyezkedést a mi esetünkben, hogy gyakorlati képzési helyekre közvetítjük hallgatóinkat, ahol megismerkednek olyan lehetőségekkel, intézményekkel, olyan kapcsolatokra tehetnek szert, amelyek a pályaválasztásukat befolyásolják, aminek révén őket is megismerik ezeken a helyeken. Megtapasztalják tudásuk használhatóságát és a személyes kvalitásaikat is, és ennek alapján szívesebben alkalmazzák majd őket. Ez a rendszer, amit én bevezettem, amikor még nem volt szokás az ELTE bölcsészkarán 94 és 2000 között, ez nagyon bevált, akik ott végeztek, azok között sokat nagyon jó helyeket találtak a munkaerőpiacon. Azt gondolom, hogy egy ilyenfajta rendszer, amelyik gyakorlati képzéshez igyekszik kapcsolatokat létrehozni és figyelemmel kíséri azután a hallgatók elhelyezkedési esélyeit is, az fontos, és a továbbiakban is kutatással, kapcsolattartással, információszerzéssel fönn kell tartani. (B. J. oktató) Van jövője a koncepciónak, de csak akkor működik, ha vannak olyan emberek, akik eleget foglalkoznak a kérdőívekkel, azoknak a feldolgozásával és az eredmények visszacsatolásával. Szükség van arra, hogy egy tartós struktúra álljon az ügy mögött, hogy ne csak egyszeri/eseti feladat legyen, és emellett folyamatos maradjon a visszacsatolás is. Mindenképpen folytatni kell a kezdeményezést. (Cs. J. oktató) Én főként az amerikai pályakövető rendszereket ismerem. Ott az ún. Alumni Society-k azok, amik igazán működnek. Remélem, hogy ezt honosítják meg nálunk is, mert, ahogy fél füllel hallottam, ilyen jellegű követés lenne. Ennek az a lényege, hogy a végzetteket visszaléptetik ebbe a society -be, akik büszkén vállalják az anyaintézményt. Így a legkönnyebb követni őket, hiszen élő kapcsolat van velük. Ez rendszeres, ugye attól, hogy havi, negyedéves vagy féléves találkozókat tartanak, az intézménytől függően. Ezeket láttam én Amerikában, és nagyon jól működnek. (I. T. oktató) 117

118 Ismerve ezt az anyagot, ezt a felmérést; ez valami olyasmi, mint amikor a hallgatók véleményezik a tanáraikat: van, aki komolyan veszi, s van, aki teljesen félresöpri. Tulajdonképpen mindig a középúton kell menni, a jót, a hasznosíthatót kiveszi, a rosszat, az érdektelent meg félresöpri az ember. Tehát ha az a vélemény jön néhány munkaadótól, hogy az ő számukra a lényeg az, hogy 10 órát ott üljenek a dolgozók és egyáltalán nem tartanak igényt felsőfokú tudásra, akkor ezt fenntartással kell kezelni. Mert gondoljuk el, hogy ma már sajnos, a nagy cégeknél saját munkafolyamat-ábrák vannak, ahova vagy beilleszkedik az ember vagy nem, így tehát önálló kezdeményezésre nem vágynak a munkáltatók a munkavállalók oldaláról. Emlékszem, hogy amikor nálunk a végzettek a Közgazdasági Egyetemen külföldre kerültek, vagy a 90-es évek elején nagy amerikai, német vagy francia cégekhez kerültek, egyáltalán nem voltak oda, ha a hallgatóink önálló ötletekkel álltak elő. Sőt, rossz néven vették. (I. T. oktató) Ma a pályakövető rendszerek kapcsán én úgy látom, hogy egy nagyon markáns irány kezd kibontakozni. És ezt a pályakövető rendszerek igyekeznek adatokkal megtámogatni. Ez a munkaerőpiacnak az a szegmense, ami inkább a nagyvállalat kultúrához, a multi cégekhez kapcsolódó, ahhoz igazodó HRS kiválasztási rendszer. A karrier centrumok a felvételi menetére, eseményeire készítenek fel elsősorban. És sokszor azt látom, és ezt nagyon erősen így gondolom, hogy az iskolák táplálják is a fiatalok fejébe az effajta gondolkodást, hogy nekem valahová alkalmazásba kell kerülnöm, és az fogja megoldani az én életemet. Ez magával hozza, hogy akkor meg kell tanulnom, hogy hogyan fogok megfelelni mások kihívásainak. Ez túl erős. Miközben éppen mai egyik órán beszélgettünk a kulcskompetenciákról, amiket az EU is felvázol, hogy milyen alapképességekkel kell rendelkezni az egyéneknek. És ott hangsúlyozottan jelen van az a kompetencia, hogy vállalkozóvá válás kompetenciája. Ezt sokan Magyarországon nem helyesen értelmezik. A vállalkozóvá válást a többség úgy értelmezi, mint egy olyan eseményt, vagy egy olyan döntést, amikor is én egy önálló jogi személlyé avanzsáló szervezetet hozok létre, egy bt-t vagy egy kft-t. És annak az összes adóterhével, kötelezettségével, céges jogszabályi kötelezettségeivel együtt ezt próbálom megvalósítani. Itt van az, hogy tőke kell, hogy elindítsak egy vállalkozást, lehet, hogy az első évben keveset fogok termelni, hogy nem lesz elég munka, de nekem akkor is produkálnom kell, mert különben jön az APEH és nekem kőkeményen járulékot kell fizetnem. És ebből a szempontból a vállalkozóvá válás egy ilyen rémisztő dolog az emberek számára. Mert valójában ebben a formában tényleg eléggé nehezen megvalósítható, mert túl sok kötelezettséggel jár. Miközben ez az egész vállalkozóvá válási folyamat véleményem szerint egy úgynevezett önálló működés, önálló tevékenység, aminek sok más formája is lehetséges. Például a projekt alapú működés. A mi területünkön sok minden pályázati forrásra fog építeni. Tehát hogy elsősorban pályázatra építenek ezek a projektek, vagy ezek a működések, és a projekt alapú működésnek része, az hogy egy ötletet eladható pályázati szinten kell kidolgozni, hogy találni kell hozzá egy partnert, vagy egy befogadó intézményt, aki a hátteret tudja biztosítani. 118

119 Így az intézmény bizonyos bevételekhez jut, és az ötletet hozó egyén pedig jövedelmet kaphat. Lehet, hogy csak a projekt erejéig finanszírozott, de egy- egy ilyen projekt másfél- két éves kifutású és mindig van rá idő, hogy egy következőt fel lehessen építeni. És én így értelmezem a vállalkozóvá válást, hogy meg kell teremteni a fiataloknak azokat a helyzeteket, szituációkat, amelyeken keresztül ők igazából a saját munkájukat kialakítják. És ezen a vonalon úgy láttam, hogy a kultúraközvetítő intézmények jelentős része nyitott. Mert a legtöbb vagy állami, önkormányzati fenntartású, vagy netán civil szervezet, amelyeknek általában nincsen üres státusza, így nem nagyon tudnak felvenni munkaerőt, és ha még van is státuszuk, legtöbbször akkor sem tölthetik be a megüresedett álláshelyeket. Viszont ha projektforrásokat, pályázati forrásokat szereznek, akkor megbízási szerződésekkel, vagy más egyéb módon elképzelhető a klasszikus módon vállalkozói formával való szolgáltatásnak a működtetése. Úgyhogy én azt látom, hogy valahol a pályakövetésnek erre kellene koncentrálnia ezen a szakon. Vagyis, hogy ebben az esetben nem az az érdekes, hogy mit vár el egy munkáltató, mert a munkáltató ő saját maga lesz, hanem elsősorban arra, hogy mik azok a kompetenciák, amelyek az ilyen típusú vállalkozóvá válási folyamatot, vagy az önálló projektalapú működés folyamatait erősíteni tudják. Hogyan valósítsunk meg egy ötletet, hogyan legyünk a saját magunk urai, úgyhogy ne ússzunk szét a saját időnkbe, hogy nincs egy főnök, aki egy korbáccsal ott áll mellettünk és betartatja azt a folyamatot, hanem még nekem kell ezt is megtenni, ez egy teljesen más hozzáállást igényel. Most a gyakorlati időt sikerült 120 órára feltornászni és ebben már van értelme ilyen projektszerű folyamatokat végigvinni. És éppen úgy néz ki, hogy idéntől több hallgató ide az iskolába is jön ilyen szervező munkára a marketing centrumba. Reméljük, hogy sikerül valamilyen szinten ezt letesztelni, lemérni, hogy mennyire tudnak ötleteket hozni, mennyire lehetnek részesei ennek az ötletnek. Különben pont a kutatóközpont jó példája ennek a projektszerű működésnek, habár nem feltétlenül a hallgató ötletének a megvalósítására jön létre, hanem egy már megnyert ötletnek a véghezvitele. Tehát én elsősorban ezt várom egy pályakövető rendszertől, hogy ebbe az irányba próbáljunk meg elkanyarodni. (S. T. oktató) AZ OKTATÓK EGYÉB ÉSZREVÉTELEI A tantárgyi szerkezetet jónak tartom, az oktatást magában korszerűnek tartom, nyilván jobb még több tudományos fokozattal bíró személyt idevonzani a főiskolához. Nem feltétlenül a reguláris oktatásba kell nagyágyúkat idehozni, mert az valószínű kevésbé esélyes. De eseti előadásokra, műhelyvitákra, tudományos rendezvényekre, közéleti eseményekre meg lehetne nyerni ismertebb neveket. Ez vonzerőt jelentene reményeim szerint a diákok számára is. Tehát ha egy jól csengő név megjelenik a főiskolán, akkor az növeli a főiskola presztízsét, keresettségét az elkövetkező jelentkezők körében. 119

120 És az oktatás így nem abból áll, hogy tankönyveket verünk bele a diákok fejébe, hanem az oktatás eredményességét, hatékonyságát valószínűleg nagymértékben növeli, ha népszerű előadásokban hallanak új információkat, új ismereteket. Jobb és hatékonyabb, mintha órákig ülnek egy tankönyv felett. Ugyanakkor azt is gondolom, és itt van elmaradása az oktatásnak, hogy magas követelményeket kell támasztania. Ezt nem szabad feladni. Az amerikai munkanélküli hivatalokban, valamikor a 60-as években, már volt egy számítógépes matching program, lényegében egy munkaerőközvetítő-szolgáltatás. Azt gondolom, hogy mi is tudnánk egy olyan kérdést beépíteni a kérdőívünkbe, hogy szívesen vennék-e hogyha a főiskola munkaerő-közvetítéssel is foglalkozna. Ezt úgy képzelem el, hogy fölvennénk egy adatsort a személyről, a hallgatóról, hogy mit végzett, mit tud, mik a tapasztalatai és begyűjtenénk hasonló adatokat munkaadóktól is, vagyis hogy milyen munkákra, feladatokra keresnek embert, és milyen típusú munkavállalót várnak. A számítógép elég gyorsan össze tudná párosítani a keresletet és a kínálatot. Ez nem kerülne nagyon sokba és ugyanakkor nagyban emelné intézményünk presztízsét. Egy ilyen ötletet föl lehet vetni, de nyilván ez csak a főiskola vezetésének a támogatásával lehetséges. Úgy látom, hogy a Karrier Centrum kezd ilyen irányba fejlődni. Az emberek jórészének az életében, még ha nem is mondják ki, nagyon fontos szerepet játszik a biztonság. Többféle biztonságot lehet rajta érteni, de az emberek számára ez elsősorban anyagi- pénzügyi biztonságot jelent. Tehát elsőként nem feltétlenül az érzelmi-, az emberi-kapcsolati biztonságot, bár azt is. Tudom, hogy ezt nagyon nehéz vizsgálni, de lehetne ezen gondolkozni, mert a biztonság egy kulcsfogalom. Az emberek zöme azt sem tudja, mi biztonságos és mitől biztonságos, de vágyik rá, fontos neki. A vizsgált kategóriák között szerepel, hogy: közösséghez tartozás, baráti kapcsolatok, család, hagyományok, kultúrák, stb. Vagyis itt az érzelem ugyan szét van bontva, de a pénzre nincs nagyon utalás. Noha az emberek egy markáns részének azért az egy nagyonnagyon fontos szempont, még akkor így van, hogy ha nem is illő, vagy szép erről beszélni. Fontosnak tartom az intézmény presztízsének kérdését. Már biztosan mondhatom, hogy a konkurens intézmény az adott képzés tekintetében nem jobb szakmailag nálunk. De a presztízs-faktor sokaknak nagyon fontos. Ez a hallgatókban is benne van, mint félelem. Mennyire gátló tényező ez az idejelentkezés esetében? Ez nagy kérdés. A ZSKF sok szempontból például, jobban működik, mint az ELTE. Tehát bemegyek, ott a gép, működik, stb. Infrastrukturális szempontból sokkal-sokkal jobb. Meg amiket a saját gyerekemnél is látok, hogy hány óra marad el, stb. Tehát én nagyon jó szívvel tudnám mondani, hogy szakmai szempontból, ahogy mi képezünk, az biztos, hogy nem rosszabb, mint az ELTE. Nyilván, persze, akik itt tanítanak sem butábbak, sőt. De mégis a presztízs-faktor azért ez egy meghatározó dolog. 120

121 Egyszer olvastam egy egyetemistákkal végzett felmérést, és kérdezték, hogy mit áldoznának fel a szakmai sikerért; egészséget, családot, barátokat, stb., és meglehetősen sokkoló eredményei voltak. Tehát valami ilyesmit esetleg be lehetne még tenni a kutatási kérdések közé, vagy gondolni kéne rájuk az eredmények értékelésénél. Sok készség, ismeret fontos, de mindet nem lehet fejleszteni. Minden készség megszerzésének ára van, egy másik készség elhanyagolása, vagy kisebb mérvű megszerzése. Véges idővel, véges energiákkal rendelkezünk, ezért a hangsúlyok, a hierarchia is fontos. Mit inkább, minek az árán! A tanárok véleményezését illetően addig harcoltam, amíg sikerült addig elmenni, hogy azok véleményezzenek, akik ismerik is az embert. Itt még mindig működik a love-hate (a szeretem utálom) páros, mert óhatatlanul, ha egy hallgató egy előadóval, tanárral találkozik, azt vagy kedveli, vagy nem kedveli. Én ezért azt mondtam, hogy az, amiből általában az átlagot számítják, a szélsőséges értékelésekből, annak nincs sok értelme. Ha a hallgatók szerint van egy 4,5-es a tanár, vagy tanárnő, meg 2-es átlagú tanár, illetve tanárnő, és a konzekvenciája az, hogy a kettest rúgjuk ki, akkor mindig keresztbe feküdtem az ilyen döntésnek, mert nem szabad ennyire butának lenni. Mert az, aki kettest kap, még nagyon jó tanár lehet, mert például követelményrendszere van, nem engedi, hogy csacsogjanak, vagy udvaroljanak az óráin. Manapság már az evés, ivás, beszélgetés teljesen természetes az órákon. Ha ezért szól az ember, megsértődnek, hogy miért nem beszélgethetnek. A hallgatói véleményezésben is azok a vélemények a jók, amelyeket egyrészt azok töltenek ki, akik részt is vettek az órákon, és azok közül is a legnagyobb számossággal előfordulók, amelyet a legtöbben mondanak. Tehát nem szabadna figyelembe venni az extrém értékeket. Mert megnéztem pár ilyen értékelést, s aztán megnéztem a vizsgaeredményeket s azok korreláltak egymással. Ahol a hallgatók jó eredményt kaptak, ott a tanár jeles volt; ahol buktak, ott a tanár nagyon rossz volt. Tulajdonképpen azt kell figyelembe venni, amit a legtöbben mondanak. Ha 10-ből 5-en azt mondják, hogy nagyon jól tanít a tanár, akkor a másik 5-öt nem veszem figyelembe, mert az utálja, vagy benyalizik neki. A többség véleménye számít. A divat is a többség divatja. Az, aki mikor a mini a divat és hosszú szoknyában jár, azzal nem foglalkozunk. Azt kellene figyelembe venni, amit a legtöbben mondanak. Ezek nagyon fontos kérdések. És a kompetencia-értékelésekre ugyanúgy érvényesek. Különösen akkor, ha ezt gyakorta megismétlik, mert a változás mutatja meg igazán, hogy sikerül-e a tanácsokat megfogadni, s bizonyos irányba elmozdulni. Nem szabad azt gondolni, hogy okvetlenül a hallgatók által fontosnak tartott kompetenciákat el kell tolni abba az irányba, amit a munkáltatók elvárnak, vagy a munkavállalókat kell rábeszéli arra, hogy mást várjanak el, hiszen ők szuverén piaci szereplők, nem lehet őket befolyásolni. Hanem ezt értelmezni kell, hogy milyen irányba kell változtatásokat tenni. Ha eltérés van, az egy feszültséget eredményez. Sok esetben van az, hogy az ember bizonyos idealizmussal áll hozzá egy-egy foglalkozáshoz-hivatáshoz, és ha gyakorlati problémákkal találkozik, akkor kiderül, hogy szembesülve a lehetőségekkel, bizonyos elvárásai nem reálisak, és az ember korrigál: ezt hívják a kijózanodás stádiumának ugye, a polgári prózának szemben az ifjúkori költészettel, mikor az ember meg akarja váltani a világot és sok, szép elképzelése van. 121

122 Ugyanakkor nem helyes, ha az ember feladja minden kritikai attitűdjét, bár azt nem okvetlenül szeretik a munkáltatók, de nagyon fontos mégis, hogy meglegyen mindenkiben. A reflexív tudás, tehát olyan, ami elméletileg gondolkodik azon, hogy milyen a társadalom és milyen irányban kéne változtatni, az fontos, az az értelmiségi hivatás része; csak technikai tudást, közvetlenül alkalmazható tudást elvárni nem helyes, mert az azt jelenti, hogy az innovációnak, az társadalmi mozgásnak az igénye is kivész, és azt csak a diktatúrák engedik meg maguknak, hogy ezt a kettőt teljesen összetolják. És végül még egy olyan oktató véleménye, aki értékes, de mai világunkat látva, valóban nem piacképes tudásra képez. Sikerült létrehoznunk a mesterképzést. Ez volt az országban az első bölcsész mesterszak (ezen a területen). Mások konzorciumokat létesítettek és azzal sok idő elment, mi nem létesítettünk konzorciumokat, hanem gyorsan megcsináltuk a szakot. Ilyen szempontból, borzasztó jó kezdeményezés volt és nagyon jó lehetőség lett volna, adva hogy itt van Budapest, adva, hogy jobbnál jobb oktatókat hoztuk volna, illetve hoztam is ide. Most úgy néz ki, hogy sajnos, mégsem fog ez működni. Ez picit előrevetíti azt, amiről később fogunk beszélni, hogy ez a szak nem igazán piacképes. Ez egy bölcsész szak olyan, mint a filozófia, amit nem igazán lehet piacosítani. Ezekkel az emberek azért foglalkoznak, mert a kultúra részeit alkotják, mert meg akarják érteni a saját világunkat. Ehhez az általunk magas színvonalon tanított tárgyak kellenek ugyan, de az így szerzett tudás legalábbis rövidtávon, nagy piaci hasznot nem fog hozni. Utána el tudom képzelni, hogy majd hoznak.ilyen értelemben ez egy nem elvont tudomány, hanem nagyon is gyakorlati, lenne. Csak ennek a hosszú távú hasznosságát be kéne látni. 122

123 A IV. KULCSSZEREPLŐ - A MUNKÁLTATÓK 23 A munkáltatók válaszait a munkatapasztalattal rendelkező végzett hallgatóink véleményével együtt mutatjuk be. Ahol arra van információnk, ott az aktív hallgatók álláspontja is melléjük kerül. Így világosan látható a munkáltatói vélemények eltérése. A munkáltatók erős közepes osztályzatot adtak (az ötfokozatú skálán 3,55) a belépő pályakezdők szaktudásának korszerűségére. Ami az általános tudásukat illeti, a véleményük hasonló (átlagérték: 3,54) volt. A gyakorlati ismereteket kevesebbre értékelték, de ez sem tekinthető különösen kedvezőtlennek (3,08). A főiskolai képzés általános minősítése a belépő friss diplomások sikeres pályakezdésének megalapozását illetően a munkáltatók szerint nagyon kedvező (összpontszám: 3,59). Ezt látjuk a következő ábrán. 92. ábra: A munkáltatói vélemények bemutatása a) Mennyire ítéli meg korszerűnek a belépő pályakezdő (SZAK) munkatársak képzése során megszerzett szaktudását? (ÁTLAG: 3,55) 0,5 5,9 32,2 39,5 6,8 15,1 b) Milyennek ítéli meg a belépő pályakezdő (SZAK) munkatársak nem szakmai (általános) tudása hasznosíthatóságát? (ÁTLAG: 3,54) 0,0 3,4 39,5 35,1 7,3 14,6 c) Milyennek ítéli meg a belépő pályakezdő (SZAK) munkatársak gyakorlati képzettségének minőségét? (ÁTLAG: 3,08) 0,5 15,6 49,8 19,5 2,0 12,7 d) Megítélése szerint a (SZAK) képzése milyen mértékben alapozta meg a belépő pályakezdő munkatársaknak a sikeres szakmai pályakezdését? (ÁTLAG: 3,59) 0,5 2,4 32,7 33,2 7,8 23,4 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 egyáltalán nem elégedett teljes mértékben elégedett NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Ősz Munkáltatók. (N=205) 23 Ez a fejezet a ZSKF TKK füzetek 14. kötete alapján készült. 123

124 A MUNKÁLTATÓK VÉLEMÉNYE A VIZSGÁLT KOMPETENCIÁKRÓL A következőkben a munkáltatók által szükségesnek tartott kompetenciákat, az általuk képviselt kompetenciahiányokat, esetenként többleteket mutatjuk be a jól ismert pókháló-ábrák és néhány összefoglaló grafikon és táblázat segítségével. 93. ábra: KOMPETENCIA-HIÁNYOK: Mennyire RENDELKEZETT az egyes kompetenciákkal végzésekor (aktívaknál: jelenleg ) MÍNUSZ mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: leendő ) munkájához? A különbségek átlagértékei az ötfokozatú skálán. Szűrt 24. A munkáltatói vélemény szerint rendezve, az első 16 kompetencia (* : a legnagyobb hiány a munkáltatók szerint ideális : 0 hiány lásd a nyilat.) 13 Együttműködés egy csapattal 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 09 Nyelvtudás 12 Konfliktustűrés 04 Probléma-megoldási készség, leleményesség (*) 0,00-0,20-0,40-0,60-0,80-1,00-1,20-1,40 24 Önálló munkavégző képesség 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 11 Emberi konfliktusok kezelése 06 Beszédkészség 27 Rendszerező gondolkodás, 22 Időbeosztás 21 Precizitás, részletekre 16 Előrelátás, figyelés tervezőkészség 07 Íráskészség, fogalmazási 15 Munkaszervezés készség 05 Nagy munkabírás, kitartás Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (N=231) Aktív hallgatók (N=497) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, munkáltatók Március 24 A KOMPETENCIA-HIÁNYOK SZÁMÍTÁSA: pl. a Problémamegoldó készség, leleményesség 04 es kompetencia esetében a munkáltatók szerint erre az ötfokú skálán 4,54 pont mértékben van szükség, szerintük a frissen végzettek csak 3,54 pont mértékben rendelkeznek vele az ötfokú skálán mérve, a kettő különbsége esetükben tehát -1,00 pont az ötfokú skálán. Ugyanitt a végzett hallgatók értékei: szükséges 4,40 pont; rendelkezett vele végzésekor 3,98 pont, a kettő különbsége -0,42 pont. Aktív hallgatóknál: szükséges 4,55 pont; rendelkezik vele jelenleg 4,05 pont, a kettő különbsége itt -0,49 pont. (A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük; a többieket kiszűrtük). 124

125 94. ábra: Mennyire SZÜKSÉGESEK az egyes kompetenciák? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagymértékben szükséges); Szűrt,, vagyis a végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük 4,27 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,68 4,04 4,44 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,81 4,04 4,05 03 Innovatív készség, újító szellem 3,66 3,92 4,55 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 4,40 4,54 4,41 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,37 4,52 4,51 06 Beszédkészség 4,49 4,46 4,34 07 Íráskészség, fogalmazási készség 4,28 4,51 2,22 08 Kézügyesség 2,15 4,35 09 Nyelvtudás 3,45 4,42 4,15 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 4,31 4,52 4,35 11 Emberi konfliktusok kezelése 4,40 4,17 4,29 12 Konfliktustűrés 4,43 4,09 4,42 13 Együttműködés egy csapattal 4,26 4,72 4,26 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,00 4,43 4,30 15 Munkaszervezés 4,26 3,99 4,41 16 Előrelátás, tervezőkészség 4,20 4,06 3,80 17 Mások szakmai vezetése 3,15 2,11 3,76 18 Mások irányítása, utasítása 3,11 2,02 4,52 19 Gyakorlati szakismeret 4,09 3,59 4,31 20 Tanulási képesség 4,05 4,67 4,57 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,34 4,39 4,34 22 Időbeosztás 4,29 4,25 4,05 23 Kritikai gondolkodás 3,70 3,75 4,59 24 Önálló munkavégző képesség 4,52 4,37 4,38 25 Alkalmazkodóképesség 4,31 4,46 4,49 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 4,35 4,40 4,48 27 Rendszerező gondolkodás, 4,39 4,29 4,32 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,23 4,43 4,22 29 Fegyelem, szabályok követése 4,19 4,44 4,34 30 Általános tájékozottság, műveltség 4,11 3,94 4,25 ÁTLAGOK: 4,03 4,17 2,00 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 5,00 Aktív hallgatók (N=497) Végzett hallgatók (N=231) Munkáltatók (N=205) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók,a munkáltatók Március 125

126 95. ábra: Mennyire SZÜKSÉGESEK az egyes kompetenciák? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem szükséges; 5 = nagyon nagymértékben szükséges); Szűrt. (* : A munkáltatók szerint erre van a legnagyobb szükség az óra járásával megegyező irányban csökkenő sorrendben az első 16 kompetencia) 21 Precizitás, részletekre figyelés 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 24 Önálló munkavégző képesség 13 Együttműködés egy csapattal 4,90 4,70 4,50 4,30 4,10 3,90 3,70 3,50 20 Tanulási képesség 04 Problémamegoldási készség, lelemény. 05 Nagy munkabírás, kitartás 10 Számítógépismeret, informatikai tudás 09 Nyelvtudás 07 Íráskészség, fogalmazási készség 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 29 Fegyelem, szabályok követése 06 Beszédkészség 25 Alkalmazkodóképesség Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (N=231) Aktív hallgatók (N=497) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, a munkáltatók Március 126

127 96. ábra: Mennyire RENDELKEZNEK az egyes kompetenciákkal? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkeznek; 5 = nagyon nagymértékben rendelkeznek). Szűrt (Munkáltató szerint.) 3,24 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,50 3,77 3,12 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 3,42 3,26 3,63 03 Innovatív készség, újító szellem 3,59 3,57 4,05 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 3,98 3,54 4,17 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,26 3,89 3,94 06 Beszédkészség 4,15 3,73 4,00 07 Íráskészség, fogalmazási készség 4,21 3,82 3,25 08 Kézügyesség 2,94 2,62 3,22 09 Nyelvtudás 3,33 3,84 3,90 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 4,11 4,12 3,84 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,95 3,43 3,62 12 Konfliktustűrés 3,83 3,51 4,22 13 Együttműködés egy csapattal 4,23 4,10 3,93 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,88 4,00 3,82 15 Munkaszervezés 4,01 3,36 3,83 16 Előrelátás, tervezőkészség 3,97 3,36 3,22 17 Mások szakmai vezetése 3,04 2,65 3,32 18 Mások irányítása, utasítása 3,08 2,57 3,24 19 Gyakorlati szakismeret 3,56 3,22 4,03 20 Tanulási képesség 4,06 4,23 4,08 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,08 3,76 3,63 22 Időbeosztás 3,96 3,53 3,78 23 Kritikai gondolkodás 3,75 3,46 4,19 24 Önálló munkavégző képesség 4,34 3,50 4,13 25 Alkalmazkodóképesség 4,16 3,94 3,90 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 4,12 3,88 3,97 27 Rendszerező gondolkodás, 4,12 3,66 4,11 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,11 4,00 3,99 29 Fegyelem, szabályok követése 4,08 4,07 3,92 30 Általános tájékozottság, műveltség 4,00 3,90 3,78 ÁTLAGOK: 3,86 3,73 2,50 3,00 3,50 4,00 4,50 Aktív hallgatók (N=497) Végzett hallgatók (N=488) Munkáltatók (N=205) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, a munkáltatók Március 127

128 97. ábra: Mennyire RENDELKEZNEK az egyes kompetenciákkal? (Átlagértékek az ötfokozatú skálán: 1 = egyáltalán nem rendelkeznek; 5 = nagyon nagymértékben rendelkeznek); Szűrt 25. (* : A munkáltatók szerint ebből van a legkevesebb az óra járásával megegyező irányban növekvő sorrendben az első 16 kompetencia.) 03 Innovatív készség, újító szellem 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 06 Beszédkészség 27 Rendszerező gondolkodás, 18 Mások irányítása, utasítása (*) 4,50 4,30 4,10 3,90 3,70 3,50 3,30 3,10 2,90 2,70 2,50 08 Kézügyesség 17 Mások szakmai vezetése 19 Gyakorlati szakismeret 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 22 Időbeosztás 16 Előrelátás, tervezőkészség 12 Konfliktustűrés 15 Munkaszervezés 24 Önálló munkavégző 11 Emberi konfliktusok képesség kezelése 23 Kritikai gondolkodás Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (N=488) Aktív hallgatók (N=497) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, a munkáltatók Március 25 A végzett hallgatók közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már az itt szerzett szakhoz kapcsolódó munkahelyük. 128

129 98. ábra: Mennyire RENDELKEZIK velük mínusz mennyire SZÜKSÉGESEK (HIÁNYOK)? (Átlagértékek különbségei az ötfokozatú skálán); Szűrt (Munkáltatók szerint rendezve.) -1,03 01 Elméleti szaktudás, felkészültség -0,18-0,27-1,32 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -0,39-0,79-0,41 03 Innovatív készség, újító szellem -0,07-0,35-0,49 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. -0,42-1,00-0,24 05 Nagy munkabírás, kitartás -0,11-0,64-0,57 06 Beszédkészség -0,34-0,74-0,35 07 Íráskészség, fogalmazási készség -0,06-0,69 1,02 08 Kézügyesség 0,79 1,23-1,14 09 Nyelvtudás -0,12-0,58-0,25 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás -0,20-0,40-0,51 11 Emberi konfliktusok kezelése -0,44-0,74-0,67 12 Konfliktustűrés -0,59-0,58-0,19 13 Együttműködés egy csapattal -0,03-0,61-0,33 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -0,12-0,43-0,48 15 Munkaszervezés -0,25-0,63-0,58 16 Előrelátás, tervezőkészség -0,23-0,70-0,58 17 Mások szakmai vezetése -0,11 0,54-0,44 18 Mások irányítása, utasítása -0,03 0,55-1,28 19 Gyakorlati szakismeret -0,53-0,36-0,28 20 Tanulási képesség 0,02-0,44-0,49 21 Precizitás, részletekre figyelés -0,26-0,63-0,71 22 Időbeosztás -0,33-0,72-0,27 23 Kritikai gondolkodás 0,05-0,29-0,40 24 Önálló munkavégző képesség -0,17-0,87-0,25 25 Alkalmazkodóképesség -0,16-0,52-0,59 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. -0,23-0,52-0,52 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -0,27-0,63-0,21 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete -0,12-0,43-0,24 29 Fegyelem, szabályok követése -0,11-0,36-0,42 30 Általános tájékozottság, műveltség -0,11-0,03-0,47 ÁTLAGOK: -0,17-0,44-1,50-1,00-0,50 0,00 0,50 1,00 1,50 Aktív hallgatók (N=497) Végzett hallgatók (N=231) Munkáltatók (N=205) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, a munkáltatók Március 129

130 99. ábra: Mennyire RENDELKEZTEK az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink (aktívaknál: jelenleg ) illetve mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: leendő ) munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán; a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai szerint. Szűrt 26. A munkáltatói és a végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy mekkora a kompetencia-hiány ; az ábrán a 0 érték = nincs hiány, pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges lásd a nyilat.) 17 Mások szakmai vezetése (+0,65) 18 Mások irányítása, utasítása (+0,58) 30 Általános tájékozottság, műveltség (+0,08) 12 Konfliktustűrés (+0,01) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00-1,25-1,50 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-0,63) 13 Együttműködés egy csapattal (-0,59) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-0,58) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,53) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,10) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,48) 22 Időbeosztás (-0,39) 06 Beszédkészség (-0,39) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,40) 20 Tanulási képesség (- 0,46) 09 Nyelvtudás (-0,46) Munkáltatók (N=205) Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=231) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, a munkáltatók Március 26 Munkáltatói és végzett hallgatói (munkavállalói) VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK : pl. az Önálló munkavégző képesség (a 24- es kompetencia) esetében: a munkáltatók szerint -0,87 pontnyi a hiány az ötfokú skálán, míg a végzett hallgatók (munkavállalók) szerint csak -0,17 pont (e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán itt a legnagyobb a vélemény-eltérés ; lásd a zárójelben a számot). Ugyanakkor a Mások szakmai vezetése (a 17-es kompetencia) esetében a munkáltatók szerint túlképzés folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,54 ez esetben a többlet. A végzett hallgatók -0,11 hiányt észleltek (a különbség +0,65 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a pótlandó hiány. A végzett hallgatók (munkavállalók) közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már a ZSKF-en szerzett diplomához kapcsolódó munkahelyük. 130

131 Andragógia (BA) Emberi erőforrások (BA) (kieg. is) Humánerőforrás-menedzser (A) Kommunikáció / médiatudomány / művelődésszervező (A és Nemzetközi BA) tanulmányok /nemzetközi kapcsolatok (A és BA) Pénzügy és számvitel (BA) Egyéb BA (Politológia, Szabad bölcsészet, Szociológia) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Összes MA (Nemz.gazd. Nemz. tan. Politol. és Vallást) Összesen HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK táblázat: Mennyire SZÜKSÉGESEK az egyes kompetenciák a munkájához szakonként (MUNKÁLTATÓK) Az adatok a ZSKF TKK es Diplomás Pályakövető vizsgálataiból származnak. Mennyire szükséges 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 3,88 4,04 4,24 4,25 3,95 4,12 3,56 3,97 4,00 3,92 4,04 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,63 4,24 3,83 4,31 4,23 4,05 3,89 3,97 4,00 3,46 4,04 03 Innovatív készség, újító szellem 3,75 4,09 3,66 4,27 4,15 3,64 4,25 4,00 3,75 4,15 3,92 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 4,50 4,54 4,34 4,69 4,71 4,38 4,89 4,58 4,89 4,46 4,54 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,25 4,60 4,48 4,50 4,50 4,44 4,44 4,61 4,67 4,69 4,52 06 Beszédkészség 4,63 4,40 4,41 4,56 4,50 4,18 4,67 4,48 4,89 4,77 4,46 07 Íráskészség, fogalmazási készség 4,50 4,52 4,59 4,81 4,50 4,23 4,78 4,41 4,67 4,77 4,51 09 Nyelvtudás 4,00 4,72 4,41 4,13 4,68 4,18 3,67 4,55 4,78 4,69 4,42 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 4,25 4,56 4,62 4,56 4,41 4,49 4,56 4,55 4,56 4,46 4,52 11 Emberi konfliktusok kezelése 4,00 4,16 4,24 4,31 4,23 3,95 4,44 4,24 4,56 3,92 4,17 12 Konfliktustűrés 3,88 4,08 4,00 4,13 4,14 3,97 4,33 4,13 4,44 4,15 4,09 13 Együttműködés egy csapattal 4,25 4,72 4,62 4,81 4,77 4,61 4,89 4,91 4,89 4,62 4,72 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 4,13 4,56 4,48 4,63 4,32 4,26 4,78 4,41 4,78 4,31 4,43 15 Munkaszervezés 4,13 3,80 4,07 4,19 3,95 3,85 4,44 4,19 4,44 3,23 3,99 16 Előrelátás, tervezőkészség 4,13 3,96 4,03 3,94 4,05 4,00 4,22 4,19 4,56 3,85 4,06 17 Mások szakmai vezetése 2,13 2,13 2,14 2,40 2,43 1,87 2,22 2,03 2,33 1,77 2,11 18 Mások irányítása, utasítása 1,88 2,04 2,10 2,07 2,38 1,74 2,11 2,00 2,33 1,77 2,02 19 Gyakorlati szakismeret 3,88 3,56 3,59 3,88 3,45 3,56 3,78 3,82 3,11 3,00 3,59 20 Tanulási képesség 4,50 4,64 4,55 4,63 4,77 4,66 4,89 4,73 4,89 4,62 4,67 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,63 4,28 4,45 4,31 4,45 4,39 4,33 4,42 4,56 4,15 4,39 22 Időbeosztás 4,25 4,16 4,31 4,19 4,38 4,15 4,22 4,34 4,56 4,08 4,25 23 Kritikai gondolkodás 3,75 3,50 3,61 3,88 3,81 3,62 4,00 3,91 4,11 3,85 3,75 24 Önálló munkavégző képesség 4,38 4,28 4,10 4,31 4,41 4,32 4,33 4,61 4,78 4,38 4,37 25 Alkalmazkodóképesség 4,38 4,44 4,41 4,44 4,64 4,29 4,56 4,55 4,67 4,54 4,46 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 4,25 4,44 4,31 4,56 4,59 4,29 4,11 4,48 4,67 4,15 4,40 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,13 4,20 4,17 4,31 4,27 4,18 4,44 4,39 4,67 4,54 4,29 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,25 4,44 4,38 4,69 4,45 4,17 4,78 4,47 4,56 4,69 4,43 29 Fegyelem, szabályok követése 4,63 4,36 4,48 4,44 4,45 4,34 4,22 4,45 4,78 4,54 4,44 30 Általános tájékozottság, műveltség 3,50 3,96 3,93 4,25 4,14 3,78 4,00 3,91 3,89 4,00 3,94 ÁTLAGOK: 4,10 4,17 4,15 4,28 4,24 4,03 4,25 4,22 4,40 4,09 4,17 Esetszám (N=)

132 Andragógia (BA) Emberi erőforrások (BA) (kieg. is) Humánerőforrás-menedzser (A) Kommunikáció / médiatudomány / művelődésszervező (A és BA) Nemzetközi tanulmányok /nemzetközi kapcsolatok (A és BA) Pénzügy és számvitel (BA) Egyéb BA (Politológia, Szabad bölcsészet, Szociológia) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Összes MA (Nemz.gazd. Nemz. tan. Politol. és Vallást) Összesen HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK táblázat: Mennyire RENDELKEZETT végzésekor az egyes kompetenciákkal szakonként. (MUNKÁLTATÓK) Az adatok a ZSKF TKK es Diplomás Pályakövető vizsgálataiból származnak Mennyire rendelkezett vele végzésekor 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 4,50 3,50 3,89 3,78 4,10 3,87 4,00 3,43 3,60 3,43 3,77 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban 4,00 3,08 3,11 3,33 3,50 3,26 3,67 3,07 3,20 3,29 3,26 03 Innovatív készség, újító szellem 4,00 3,42 3,33 4,11 3,89 3,33 4,33 3,80 3,80 2,71 3,57 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. 4,00 3,55 3,63 3,89 3,78 3,05 4,67 3,33 3,80 3,57 3,54 05 Nagy munkabírás, kitartás 4,75 3,91 3,84 3,67 4,00 3,87 4,00 4,00 4,20 3,14 3,89 06 Beszédkészség 4,00 3,73 3,89 4,11 4,11 3,33 4,33 3,60 3,80 3,29 3,73 07 Íráskészség, fogalmazási készség 4,25 3,67 3,89 4,11 4,10 3,62 3,67 3,79 3,80 3,57 3,82 09 Nyelvtudás 3,67 3,64 3,74 3,44 4,50 3,84 4,33 3,67 4,20 4,00 3,84 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 5,00 4,25 4,05 4,11 3,90 4,22 4,00 3,80 4,00 4,43 4,12 11 Emberi konfliktusok kezelése 3,75 3,55 3,58 3,56 3,89 3,14 4,00 3,27 3,40 2,86 3,43 12 Konfliktustűrés 4,00 3,73 3,53 3,67 3,63 3,35 4,00 3,50 3,40 2,86 3,51 13 Együttműködés egy csapattal 4,25 4,25 3,95 4,11 4,30 4,04 4,67 4,07 4,40 3,71 4,10 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása 3,50 4,17 4,05 4,00 4,22 3,90 4,50 4,07 4,20 3,43 4,00 15 Munkaszervezés 4,00 3,17 3,37 3,56 3,44 3,30 3,33 3,36 3,40 3,14 3,36 16 Előrelátás, tervezőkészség 4,00 3,25 3,47 3,11 3,60 3,14 3,67 3,36 3,60 3,14 3,36 17 Mások szakmai vezetése 3,00 2,33 2,64 2,80 3,40 2,33 3,00 2,63 3,00 3,00 2,65 18 Mások irányítása, utasítása 3,00 2,22 2,50 2,80 3,20 2,20 3,00 2,63 3,00 3,00 2,57 19 Gyakorlati szakismeret 3,75 3,17 2,72 3,44 3,70 3,04 3,67 3,13 3,60 4,00 3,22 20 Tanulási képesség 4,75 4,17 4,21 4,33 4,50 4,13 5,00 4,20 4,20 3,71 4,23 21 Precizitás, részletekre figyelés 4,00 3,67 3,58 3,78 3,90 3,87 4,00 3,87 4,00 3,17 3,76 22 Időbeosztás 3,75 3,25 3,58 3,44 3,56 3,55 4,00 3,71 3,40 3,29 3,53 23 Kritikai gondolkodás 3,75 3,36 3,28 3,78 3,67 3,33 3,67 3,36 3,60 3,57 3,46 24 Önálló munkavégző képesség 4,25 3,25 3,37 3,78 3,70 3,22 4,67 3,73 3,60 3,00 3,50 25 Alkalmazkodóképesség 4,75 4,00 3,95 4,22 4,00 3,74 4,00 3,93 4,20 3,43 3,94 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. 3,50 3,92 3,95 3,44 4,10 3,90 3,67 4,07 4,20 3,43 3,88 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség 4,00 3,25 3,47 4,00 4,00 3,61 4,00 3,60 4,00 3,71 3,66 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 4,50 4,17 3,84 4,50 4,33 3,70 4,50 3,93 4,20 3,67 4,00 29 Fegyelem, szabályok követése 4,50 4,25 3,95 3,89 4,20 3,96 3,67 4,20 4,80 3,71 4,07 30 Általános tájékozottság, műveltség 4,50 4,17 3,89 4,22 4,10 3,65 4,33 3,86 4,00 3,14 3,90 ÁTLAGOK: 4,16 3,67 3,69 3,83 4,00 3,59 4,01 3,71 3,95 3,39 3,73 Esetszám (N=)

133 Andragógia (BA) Emberi erőforrások (BA) (kieg. is) Humánerőforrás-menedzser (A) Kommunikáció / médiatudomány / művelődésszervező (A és BA) Nemzetközi tanulmányok /nemzetközi kapcsolatok (A és BA) Pénzügy és számvitel (BA) Egyéb BA (Politológia, Szabad bölcsészet, Szociológia) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Nemzetközi gazdálkodás (BA) Összes MA (Nemz.gazd. Nemz. tan. Politol. és Vallást) Összesen HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. ZSKF DPR ÖSSZEFOGLALÓ KÖTET ZSKF TKK KÖNYVEK táblázat: KÜLÖNBSÉGEK: Mennyire rendelkezett végzésekor az egyes kompetenciákkal mennyire szükségesek szakonként (MUNKÁLTATÓK) Az adatok a ZSKF TKK es Diplomás Pályakövető vizsgálataiból származnak. Különbségek (Rendelkezett végzésekor - Szükséges) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség 0,63-0,54-0,35-0,47 0,15-0,25 0,44-0,54-0,40-0,49-0,27 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban -0,63-1,16-0,72-0,98-0,73-0,79-0,22-0,90-0,80-0,18-0,79 03 Innovatív készség, újító szellem 0,25-0,67-0,32-0,16-0,26-0,31 0,08-0,20 0,05-1,44-0,35 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. -0,50-1,00-0,71-0,80-0,94-1,33-0,22-1,24-1,09-0,89-1,00 05 Nagy munkabírás, kitartás 0,50-0,69-0,64-0,83-0,50-0,57-0,44-0,61-0,47-1,55-0,64 06 Beszédkészség -0,63-0,67-0,52-0,45-0,39-0,84-0,33-0,88-1,09-1,48-0,74 07 Íráskészség, fogalmazási készség -0,25-0,85-0,70-0,70-0,40-0,61-1,11-0,62-0,87-1,20-0,69 09 Nyelvtudás -0,33-1,08-0,68-0,68-0,18-0,34 0,67-0,88-0,58-0,69-0,58 10 Számítógép-ismeret, informatikai tudás 0,75-0,31-0,57-0,45-0,51-0,27-0,56-0,75-0,56-0,03-0,40 11 Emberi konfliktusok kezelése -0,25-0,61-0,66-0,76-0,34-0,81-0,44-0,98-1,16-1,07-0,74 12 Konfliktustűrés 0,13-0,35-0,47-0,46-0,52-0,62-0,33-0,63-1,04-1,30-0,58 13 Együttműködés egy csapattal 0,00-0,47-0,67-0,70-0,47-0,57-0,22-0,84-0,49-0,90-0,61 14 Megfelelő csapatszellem kialakítása -0,63-0,39-0,43-0,62-0,10-0,36-0,28-0,33-0,58-0,88-0,43 15 Munkaszervezés -0,13-0,63-0,70-0,63-0,51-0,55-1,11-0,83-1,04-0,09-0,63 16 Előrelátás, tervezőkészség -0,13-0,71-0,56-0,83-0,45-0,86-0,56-0,83-0,96-0,70-0,70 17 Mások szakmai vezetése 0,88 0,21 0,50 0,40 0,97 0,46 0,78 0,59 0,67 1,23 0,54 18 Mások irányítása, utasítása 1,13 0,18 0,40 0,73 0,82 0,46 0,89 0,63 0,67 1,23 0,55 19 Gyakorlati szakismeret -0,13-0,39-0,86-0,43 0,25-0,52-0,11-0,68 0,49 1,00-0,36 20 Tanulási képesség 0,25-0,47-0,34-0,29-0,27-0,53 0,11-0,53-0,69-0,90-0,44 21 Precizitás, részletekre figyelés -0,63-0,61-0,87-0,53-0,55-0,52-0,33-0,56-0,56-0,99-0,63 22 Időbeosztás -0,50-0,91-0,73-0,74-0,83-0,60-0,22-0,63-1,16-0,79-0,72 23 Kritikai gondolkodás 0,00-0,14-0,33-0,10-0,14-0,29-0,33-0,55-0,51-0,27-0,29 24 Önálló munkavégző képesség -0,13-1,03-0,74-0,53-0,71-1,10 0,33-0,87-1,18-1,38-0,87 25 Alkalmazkodóképesség 0,38-0,44-0,47-0,22-0,64-0,55-0,56-0,61-0,47-1,11-0,52 26 Koncentrációkészség, a figyelem összp. -0,75-0,52-0,36-1,12-0,49-0,39-0,44-0,42-0,47-0,73-0,52 27 Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség -0,13-0,95-0,70-0,31-0,27-0,57-0,44-0,79-0,67-0,82-0,63 28 Tolerancia, más nézetek tisztelete 0,25-0,27-0,54-0,19-0,12-0,48-0,28-0,54-0,36-1,03-0,43 29 Fegyelem, szabályok követése -0,13-0,11-0,54-0,55-0,25-0,38-0,56-0,25 0,02-0,82-0,36 30 Általános tájékozottság, műveltség 1,00 0,21-0,04-0,03-0,04-0,13 0,33-0,05 0,11-0,86-0,03 ÁTLAGOK: 0,06-0,50-0,46-0,45-0,24-0,45-0,24-0,51-0,45-0,70-0,44 Esetszám (N=)

134 NÉHÁNY ÉRDEKES INFORMÁCIÓ A SZIGET-KUTATÁSRÓL AZ ELŐZMÉNYEKRŐL RÖVIDEN A Sziget kutatása 1997-ben kezdődött Gábor Kálmán 27 és Vízer Balázs kezdeményezésére 28. Az első két évben néhány diák részvételével mélyinterjúkat és résztvevő megfigyeléseket készítettek. Inkább nevezhetjük ezeket a vizsgálódásokat a majdani professzionális adatfelvételeket előkészítő tapasztalatszerzésnek, elővizsgálatoknak. A fordulatot az év hozta: immáron a Sziget Kulturális Menedzseriroda Kft. felkérésére és támogatásával nagyszabású kérdőíves adatfelvétel készült a Szigetre látogatók körében. Ebben az évben már közel harminc diák vett részt a kutatásban, és Kabai Imre is csatlakozott a stábhoz, az adatfelvételek módszertani kidolgozására vállalkozott (lásd a Mellékletekben az Anketőri utasítást és a Téridő kvótát ). A kezdeti próbálkozások (önkitöltős kérdőívek, néhány perces survey 542 fővel) után 2000-től minden évben közel fél órás kérdőívet, valamint 2002-től egy rövidebb (néhány perces) ún. kontaktlapot is lekérdeztek mind a magyar, mind pedig a külföldi résztvevőktől 29. Összesen mintegy háromezer Sziget látogatót értek el, de 2004-től a korábbi módszerek mellett a kutatás minden fázisát képileg is rögzítették, kiegészültek az alapkérdőívek különböző kérdésblokkokkal (ízlés, családtervezés stb.), továbbá készültek speciális kiegészítő kutatások (kérdőívek az Internet-használatról, mélyinterjúk művészekkel, tematikus megfigyelések stb.) is. A 2006-os év legalább is a ZSKF számára újabb fordulatot hozott: külön speciális vizsgálatokra kapott lehetőséget a Zsigmond Király Főiskola a Sziget-kutatások szervezőitől (a Gábor Kálmán vezette EIKKA: Európai Ifjúsági Kutató, Szervezetfejlesztő és Kommunikációs Központtól), továbbá ha szerény keretek között is, egyfajta albérletben megjelenhettünk az EIKKA sátrában is. Kicsiny stábunk hat hallgatóból (a ZSKF HÖK aktív tagjaiból) és három tanárból állott. Arra vállalkoztunk, hogy egyrészt megmutassuk önmagunkat : minél több sziget-lakóhoz eljuttassuk azokat az információkat, amelyek a főiskoláról szólnak; másrészt egy önálló kutatás keretein belül megtudjunk egyet-mást a bennünket érdeklő kérdésekről: ismerik-e az intézményünket, mit tudnak rólunk, hogyan tehetjük vonzóbbá a ZSKF-et és ehhez hasonlókat. A 2010-es év újabb fordulópontot jelentett a ZSKF- szigetkutatásába, mivel immár három másik intézmény (Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem, Apor Vilmos Katolikus Főiskola és a Wesley János Lelkészképző Főiskola) együttműködésével sikerült lebonyolítani a sziget-kutatásunkat. 27 Gábor Kálmán közelmúltban bekövetkezett fájdalmasan korai halála mindannyiunkat mélyen megrendített, akik ismertük őt! 28 Lásd erről: Gábor Kálmán Vízer Balázs: A Diáksziget az új középosztályé? ( ) 29 Lásd erről: Kabai Imre: A Pepsi Sziget vizsgálata Dokumentumgyűjtemény. Jelenkutató Intézet, Budapest,

135 A Pegazus projekt (lásd a TÁMOP pályázatunkról bővebben a honlapunkon 30 ), megfelelő anyagi kereteket biztosított ahhoz, hogy nyolc tanár és tizenhat hallgató vegyen részt a fesztiválon (minden intézmény képviseltette magát a kutatáson tanárokkal és hallgatókkal is). Adatfelvételünk 416 szigetlakó megkérdezésén alapult. Elsősorban beszédes ábrákkal szemléltetjük az eredményeket. Ez alkalommal a párbeszédmodellünket is teszteltük a fiatalok körében. ÉRDEKES EREDMÉNYEK A siker nem maradt el, hiszen közvetlenül közel félezer sziget-lakóval sikerült személyes kontaktust kialakítanunk. Mindezek mellett egy élő rádióadás és képanyag is dokumentálta kis csapatunk jelenlétét, tevékenységét. Az idei 2011-es jelenlétünk egyik nagy sikere a párbeszéd-modellünk bemutatása az 5 perces promóciós klippel. Az idei adatfelvétel során 15 diák-kutató 416 sikeres kérdőíves adatfelvételt valósított meg. Az adatfelvételeinket módszertani szempontból úgy alakítottuk, hogy az szervesen illeszkedjék a nagy Sziget-kutatásokhoz. Ugyanazon kérdezési és mintavételi elveket alkalmaztunk, mint amit 1999 óta a szigetadatfelvételek során kialakított a Gábor Kálmán vezette stáb. Talán a leglényegesebb hozadéka ezeknek a kiruccanásoknak : évről évre kipróbáljuk, hogyan lehet együttműködni tanároknak diákoknak a társadalomkutatás e szélsőséges terepén. A ZSKF-en ugyanis a TKK égisze alatt2006 óta nagyszabású diplomás pályakövető kutatások folynak 31.A Sziget-kutatásokon kovácsolódik össze az a csapat, amely a következő hónapokban együtt dolgozik a több száz főre kiterjedő adatfelvételek során. Az ifjúsági korszakváltás tézise szerint Gábor és Vízer azt hangsúlyozza, hogy a Sziget elsősorban a jövőbeli középosztályé, így a fesztivál, mint szórakoztatási forma összekapcsolódik azzal a változással, amely egyrészt szerkezetileg más munka-szabadidő megosztást eredményezett, másrészt magasabb intenzitásfokra emelte a munkavégzést és a szórakozás igényét is. A Szigetre látogató fiatalok kutatásának jelentősége elsősorban abban van, hogy az eredmények mintegy előre jelzik azokat a változásokat, amelyek a magyar fiatalok körében a kilencvenes évektől napjainkig végbementek 32. A Sziget-kutatások megerősítették, hogy a kilencvenes években a magyar fiatalok körében lezajlott egy korszakváltás, amely hatására alapvetően megváltozott a fiatalok helyzete és a felnőttek társadalmához való viszonya, csökkentek annak hagyományos ellenőrző szerepei. Ugyanakkor a nyugat-európai fejlődéshez hasonlóan egyre korábbra helyeződik a fiatalok önállósodása. 30 A honlapunkon a Pegazus projektről itt olvashat: 31 Lásd erről bővebben a honlapunkon: 32 Gábor Kálmán: Tíz éves a Sziget-kutatás. EIKKA, Budapest, (p. 10.) 135

136 Miközben később lépnek ki a munka világába, időben elodázzák a tartós párkapcsolat kialakítását és a gyermekvállalást (a meghosszabbodott ifjúsági életszakaszon belül az életidő kettős mozgásáról beszélhetünk, az életutak mind inkább individualizálódnak, megnő a lehetőségek és a kockázatok valószínűsége) 33. A közelmúlt adatai azt bizonyítják, hogy a Sziget-ifjúság társadalmának összetétele nem, kor és iskolai végzettség szerint egyre inkább hasonlít a teljes magyar fiatalságéhoz 34, vagyis a sziget-jelenséget leíró kutatási eredmények több vonatkozásukban is a magyar ifjúság belső viszonyait tükrözik legalábbis annak átlag fölötti jövedelmű és aktivitású rétegeiét. A Sziget ez utóbbi jellegzetessége különösen fontos számunkra, hiszen a felsőoktatásban továbbtanulók elsősorban ebből a közegből kerülnek ki így kutatási eredményeink sok tekintetben intézményeink célcsoportjairól szólnak. Ha nemek és korcsoport szerint is megnézzük az adatainkat, akkor feltűnik, hogy a fiatalabb korosztályok körében enyhe nőtöbblet tapasztalható egészen a éves korosztályig, majd a legidősebbeknél (a legalább 30 éveseknél) már egyértelmű a férfi-dominancia (72,1 százalék a férfiak aránya; itt az ASR = +2,6). 1. ábra: A minta megoszlása életkor és nemek szerint (%) 17 éves és fiatalabb 46,2% 53,8% éves 48,2% 51,8% éves 48,2% 51,8% éves 63,2% 36,8% éves 50,0% 50,0% 30 éves és idősebb 71,2% 28,8% Összesen 54,1% 45,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% férfi nő Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 33 Uo. (pp. 3-4.). Lásd még: Kabai Imre: Társadalmi rétegződés és életesemények. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, Az adatok forrása: Gábor-Szemerszki (2006) és a évi kutatások előzetes adatai (Felsőoktatási Kutatóintézet, Budapest, augusztus). 136

137 A szigetlakók iskolázottsága szerinti megoszlások alapján elmondhatjuk, hogy a mintánkba kerültek közül 14,2 százalékuk alapfokú, 44,0 százalékuk középfokú 9,9 százalékuk felsőfokú szakképzéssel és 28,9 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A szigeten megjelenők a fiatalságnak az országos átlagot meghaladóan jobb módú, magasabb iskolázottságú rétege. Majdnem heted annyi a szakmunkás végzettségűek aránya a mintánkban, illetve majdnem dupla annyi a diplomásoké, mint a hasonló korösszetételű teljes lakosság körében. Ez részben a szülők átlagosnál magasabb iskolai végzettségével függ össze, amely egyben kedvezőbb életszínvonalat is biztosítva lehetővé teszi gyermekeik számára ennek az egyre költségesebb programnak az elérését, másrészt viszont egyre több a saját, magasabb jövedelmét a Szigeten elköltő fiatalok aránya. Természetesen az eltérő kulturális mintáknak, értékrendeknek az iskolázottsággal való kapcsolata is fontos tényező. 2. ábra: A sziget-lakók iskolázottságának összehasonlítása az országos adatokkal (csak évesekre; %) Sziget-kutatás (ZSKF TKK) 15,0% 4,0% 55,0% 26,0% Országos adatok (Ifjúság 2008.) 18,0% 27,0% 40,0% 15,0% 0% 25% 50% 75% 100% Legfeljebb 8 osztály Szakmunkás Érettségi Diploma Forrás: Ifjúság és Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=861; csak a évesek) Ha azt is megvizsgáljuk, hogy jelenleg hányan tanulnak, kiderül, hogy kétharmaduk (67,7 százalékuk) valamilyen oktatási intézmény aktív tagja. A szigetlakók egy jelentős hányada (37,7 százalékuk) valamely felsőoktatási intézmény hallgatója, kereken 30 százalékuk gimnazista. 137

138 Az összesített adatok alkalmat adnak a Gáborék eredményeivel való összevetésre (Gábor-Szemerszki, 2006: 13.): ott a főiskolai-egyetemi szinten lévők aránya 53,4 százalék a mi sziget-kutatásunk eredményei szerint ez az arány 2011-ben 52,2 százalék volt. A középfokú szinten levőké 40,3 százalékával szemben nálunk 42,5 százalék, az alapfokú végzettséggel rendelkező nem tanulók aránya pedig az akkori 6,3 százalékkal szemben nálunk 5,3 százalék. 3. ábra: Milyen szinten tanul jelenleg (összevont)? (%) felsőfokon tanul; 37,7 nem tanul ; 32,2 középfokig tanul ; 30,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Kíváncsiak voltunk arra is, hogy szeretnének-e továbbtanulni a szigetlakók, és ha igen, akkor milyen szinten. Az adatokból kiderül, hogy a válaszadók 67,1 százalékának vannak továbbtanulási szándékai. Ezen belül minden második szigetlakó egyetemen vagy főiskolán folytatná tanulmányait. Ebből nyilvánvalóan látszik, hogy a szigetjelenlét hozadéka a Főiskola szempontjából sem mellékes. Összességében elmondható, hogy a négy intézmény közül a ZSKF ismertsége a legnagyobb (55,8 százalék), második helyen az AVKF áll (28,8 százalék) és harmadik helyen az ANNYE (14 százalék) az utolsó helyen - egy árnyalattal lemaradva a WJLF áll (11,1 százalék). Összességében 4,3 százalékkal növekedett a ZSKF ismertsége a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor jó hír az is, hogy azok, akik még nem ismerik az iskolát, csak 9,1 százalékban nem szeretnének többet megtudni róla. Ez a réteg az előző évben még 34,5 százalék volt A ZSKf ismertségének szocio-demográfiai jellegzetességeit egy külön többdimenziós modell révén alaposabb vizsgálat alá vonjuk. 138

139 4. ábra: Ismeri-e a következő intézményeket? (%) WJLF 7,9 79,8 1,0 11,1,2 ANNYE 11,1 73,6 13,9 1,4 AVKF 6,0 60,3 28,8 4,8 ZSKF 9,1 27,9 55,8 6,5,7 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% még nem nem, de érdekli hallott már róla ismeri NT/NV Forrás: Diplomás Pályakövetés K-DPR-K augusztus szigetfesztivál (N=416) Az oktatáshoz és a továbbtanulásokhoz kapcsolódó információforrások jellegzetességeit tekintve a válaszadóink elsősorban az internetet használják információforrásként. A továbbtanulás előtt álló potenciális célcsoport esetében ez az arány átlagot is messze meghaladóan magas (91,3%!). Ugyanakkor igen csekély a nyomtatott és az elektronikus sajtó hatásfoka. A második legnépszerűbb információforrás a hivatalos felvételi tájékoztató: válaszadóink több mint fele (53,6 százalékuk) jelölte meg ezt a tájékozódási formát. Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy a legjobban a barátok, szülők és munkatársak befolyásolják a továbbtanulásban a válaszadókat. Egy ötös skálán értékelve a döntésbefolyásoló hatást 61,6 százalékban 4-est és 5-öst adtak a megkérdezettek. Második helyen a tanároktól kapott információk hatnak (42,6 százaléka értékelte hatásukat 4-essel vagy 5-össel). Őket leszakadva, lényegesen kisebb arányban követik a barátok, ismerősök. 139

140 A tavalyi évben már kérdeztük a párbeszéd modellünk megítélését. Akkor a válaszadók 62,4 százaléka gondolta úgy, hogy megújíthatjuk a felsőkatatást a Párbeszéd modellünkkel a válaszadók majdnem egynegyede mindösszesen 10,7 százalék volt szkeptikus a modellel kapcsolatban. Idén kerek 10 százalékkal nőtt a Párbeszéd-modell pozitív megítélése, és akik szkeptikusak voltak a modellel kapcsolatban, immáron azok aránya csak 7,9 százalék volt. A Párbeszéd-modellünk megítélése a diplomával rendelkező továbbtanulók között volt a legkedvezőbb, 75,8 százalékuk gondolja úgy, hogy megújíthatjuk a felsőoktatást. 5. ábra: Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? biztosan igen 35,1 inkább igen 37,3 talán igen, talán nem 18,3 inkább nem 4,8 egyáltalán nem 3,1 NT/NV,5,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=410) Arra is kíváncsiak voltunk, hogy mennyire vonzó egy olyan intézmény, amelyik használja ezt a modellt. A szigetlakók 44,7%-a számára volt inkább vonzó és 27,9%-ának nagyon vonzó. Tehát kijelenthetjük, hogy 72,6 százalék számára vonzóbb egy olyan felsőoktatási intézmény, amely használja a Párbeszéd-modellt. Ezek a válaszok komoly pozitív visszaigazolását jelentik ennek az újszerű kezdeményezésnek. 140

141 6. ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? nagyon vonzó 27,9 inkább vonz 44,7 részben vonzó, részben nem 18,5 inkább nem 5,0 egyáltalán nem vonzó 2,6 NT/NV,2,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0 40,0 45,0 50,0 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=411) A Párbeszéd modell válaszait átalakítottuk 36 egy 100 pontos skálára. Gyengén szignifikáns összefüggést találtunk (P = 0,081) a célcsoportok és aközött, hogy a modellünk megújíthatja-e a felsőoktatást. A válaszadók majdnem négyötöde (79,56 százalék) gondolja úgy, hogy megújíthatjuk a felsőoktatást. Az adatokból egyértelműen kiolvasható, hogy azok számára vonzó a leginkább a párbeszéd modellünk, akik már diplomásak vagy diplomájukat szerzik. Jelentős véleményeltéréseket nem találtunk a középfokról továbbtanuló célcsoportunk és egyéb csoportok között. 36 A következő átalakítást hajtottuk végre:, egyáltalán nem megújítható / egyáltalán nem vonzó 1 = 20 pont 2=40 pont 3=60 pont 4=80 pont biztosan megújítható / nagyon vonzó 5 = 100 pont. 141

142 7. ábra: (A) Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? (B) Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? (Célcsoport bontásban; 100 pontos skálán átlag eltérések) 79,6 (A) Mi a véleményed a MODELLÜNKRŐL: megújíthatjuk, hatékonyabbá tehetjük ezzel az oktatásunkat? (*) 78,9 83,1 78,9 78,2 (B) Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt a MODELLT? 76,2 82,5 78,5 70,00 80,00 90,00 Összesen továbbtanul (leendő) diplomával továbbtanul középfokról más csoportok Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) Nagyon fontosnak éreztük a Párbeszéd-modell tesztelése mellett az inkubátor-ház értékelését. Ötfokú skálán kérdeztük a szigetlakókat, hogy mennyire vonzó számukra egy olyan felsőoktatási intézmény, amely használja az Inkubátor ház modellt. A válaszadók túlnyomó többsége (78,6 százalék) adott 4-es, 5-ös osztályzatot. Elenyésző mindössze 5,1 százalék volt azoknak az aránya kik számára nem fontos, hogy egy intézmény ilyen szolgáltatásokat nyújtson. Ez a modell is főként a diplomások körében volt elismert, hiszen ők azok, akik felmérik egy ilyen szolgáltatás jelentőségét. Mindkét modell esetében további mélyebb elemzéseket is végeztünk, melyeket Sziget-kutatás, 2011 című, Kabai Imre és Krisztián Viktor által készített (ZSKF TKK füzetek 10. kötete) tanulmány tartalmaz. Ez a fejezet is abból az írásból merített. 142

143 8. ábra: Számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az inkubátorházat? egyáltalán nem vonzó; 1,0 inkább vonzó; 41,3 inkább nem; 4,1 részben vonzó, részben nem; 15,4 nagyon vonzó; 37,3 Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=414) 9. ábra: számodra mennyire vonzó egy olyan felsőoktatási intézmény, amely alkalmazza ezt az inkubátorházat? célcsoport bontásban (%; összevont ötfokú skála) továbbtanul (leendő) diplomával 1,6% 14,3% 84,1% 5,3% továbbtanul 1,3% középfokról 14,5% 78,9% más csoportok 6,9% 19,0% 74,1% 0% 20% 40% 60% 80% 100% NT/NV egyáltalán nem vonzó - inkább nem vonzó (1+2) részben vonzó, részben nem (3) inkább vonzó - nagyon vonzó (4+5) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK K-DPR-K Sziget-kutatás, (N=416) 143

144 ÖSSZEGZÉS, TANULSÁGOK Világszerte tapasztalható kihívás a változóban lévő munka világa és a radikálisan átalakuló felsőoktatás összhangjának megteremtése. A Zsigmond Király Főiskola is szembesült a problémával és uniós pályázati források segítségével megvalósított diplomás pályakövető rendszere segítségével, olyan modellt alakított ki, amely képes kezelni ezt a feladatot. A modell olyan információs bázist ad az oktatási intézmények kezébe, amellyel biztosítható az oktatás változó körülményekhez való alkalmazkodása, az iskolai képzés rugalmasabbá tétele. A Kabai-féle Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) lényege, hogy az oktatás közvetlen szereplői a hallgatók és az oktatók mellett beépíti a modellbe a munkáltatókat is. A kutatás-sorozat az aktív (jelenleg nálunk tanuló) és végzett hallgatókon kívül az oktatókra és a Főiskola hallgatóit alkalmazó munkáltatókra is kiterjedt. Az adatfelvételek során a vizsgált kompetenciák körét is bővítettük, kérdőíveinkben harminc kompetenciára vonatkozó kérdés szerepel. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes kompetenciákat a megkérdezettek mennyire tartják szükségesnek, másrészt pedig arra, hogy a végzett hallgatóink, illetve az őket alkalmazó cégek képviselői az egyes készségekből, kompetenciákból a munkafeladatok sikeres elvégzéséhez mennyit és milyen mértékben tartanak szükségesnek. A kompetenciákat, az iskolai osztályzatokhoz hasonlóan, ötfokú skálán osztályozták a válaszadók: végzettjeink akiknek zöme immáron aktív munkavállaló és a munkáltatók egyaránt. A még nálunk tanuló, aktív hallgatók, esetében is van információnk arról, hogy szerintük leendő szakmájukhoz mennyire szükségesek az egyes kompetenciák, illetve hogy ezekkel a készségekkel ők, saját megítélésük szerint, jelenleg milyen mértékben rendelkeznek. Kutatási eredményeinket megismertetve az oktatóinkkal (lásd a 100. ábrát), mód nyílik az oktatás korrekciójára, illetve új a munkaerő-piac igényeihez is jobban igazodó oktatási eljárások kidolgozására, melyekkel érdemben csökkenthetőek a kimutatott kompetencia-hiányok. Megjelenhetnek a főiskolai órákon is az adatfelvételek során megismert információk, melyekre építve a hallgatók és az oktatók konszenzusán alapuló, a munkaerő-piaci kihívásokra is hatékonyabb választ adó új oktatási metódusok jöhetnek létre. A hallgatók megismerve a munka világának elvárásait végzett hallgatótársaik és a munkáltatók véleményén keresztül hatékonyabban és elkötelezettebben készülhetnek leendő szakmájukra. Vizsgálataink tárgyát képezik azok, akik végzettségüknek megfelelő munkát találtak, de azok is, akik szerzett végzettségüktől eltérő területen dolgoznak. Ugyanakkor a felsőoktatásban tovább tanuló végzett hallgatóink esetében is tudni akartuk, hogy későbbi tanulmányaikat mennyire alapozták meg az itt elsajátítottak. Visszajelzéseiket szintén figyelembe vesszük képzésünk fejlesztésekor. 144

145 100. ábra: Mennyire RENDELKEZTEK az egyes kompetenciákkal végzésükkor a volt hallgatóink (aktívaknál: jelenleg ) illetve mennyire SZÜKSÉGESEK a (aktívaknál: leendő ) munkájukhoz? A kettő különbségének átlagértékei az ötfokozatú skálán; a munkáltatók, a végzett hallgatók és az aktív hallgatók adatai szerint. Szűrt 37. A munkáltatói és a végzett hallgatói VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK, 16 kompetencia (Zárójelekben a számok: a munkáltatói és a végzett hallgatói vélemények eltérései arról, hogy mekkora a kompetencia-hiány ; az ábrán a 0 érték = nincs hiány, pontosan annyival rendelkeznek, amennyi szükséges lásd a nyilat.) 30 Általános tájékozottság, műveltség (+0,08) 12 Konfliktustűrés (+0,01) 17 Mások szakmai vezetése (+0,65) 18 Mások irányítása, utasítása (+0,58) 24 Önálló munkavégző képesség (-0,70) 0,50 0,25 0,00-0,25-0,50-0,75-1,00-1,25-1,50 07 Íráskészség, fogalmazási készség (-0,63) 13 Együttműködés egy csapattal (-0,59) 04 Probléma-megoldási készség, lelemény. (-0,58) 05 Nagy munkabírás, kitartás (-0,53) 01 Elméleti szaktudás, felkészültség (-0,10) 16 Előrelátás, tervezőkészség (-0,48) 22 Időbeosztás (-0,39) 20 Tanulási képesség (-0,46) 06 Beszédkészség (-0,39) 02 Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban (-0,40) 09 Nyelvtudás (-0,46) Munkáltatók (N=205) Aktív hallgatók (N=497) Végzett hallgatók (munkavállalók) (N=231) Forrás: Diplomás Pályakövetés ZSKF TKK Tavasz és Ősz Végzett és aktív hallgatók, munkáltatók Április 37 Munkáltatói és végzett hallgatói (munkavállalói) VÉLEMÉNY-ELTÉRÉSEK : pl. az Önálló munkavégző képesség (a 24- es kompetencia) esetében: a munkáltatók szerint -0,87 pontnyi a hiány az ötfokú skálán, míg a végzett hallgatók (munkavállalók) szerint csak -0,17 pont (e kettő között a különbség -0,70 pont az ötfokú skálán itt a legnagyobb a vélemény-eltérés ; lásd a zárójelben a számot). Ugyanakkor a Mások szakmai vezetése (a 17-es kompetencia) esetében a munkáltatók szerint többletképzés folyik a felsőoktatásban, mivel szerintük +0,54 ez esetben a többlet. A végzett hallgatók -0,11 hiányt észleltek (a különbség +0,65 pont), míg az aktív hallgatók szerint -0,58 pont a pótlandó hiány. Kedvező fejlemény, hogy pl. az Általános tájékozottság, műveltség (a 30-as kompetencia) esetében a munkáltató és a végzett is igen elégedett: -0,03 az előbbinél, -0,11 az utóbbinál a hiányérzet (közel tehát az ideális 0-hoz, és a véleménykülönbség is mindössze 0,08 pont). A végzett hallgatók (munkavállalók) közül csak azokat vontuk be a vizsgálatba, akiknek van vagy volt már a ZSKF-en szerzett diplomához kapcsolódó munkahelyük. 145

146 A DPR alapú párbeszéd egyik leglényegesebb eleme: nyitás a munkáltatók igényeinek pontosabb megismeréséhez, s e folyamat során, a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködési lehetőségek feltárása és kiaknázása. A munkáltatóktól és a végzett hallgatóktól származó információk visszacsatolása a jelenlegi oktatásba, megosztva a tanulságokat az aktív hallgatókkal és az oktatókkal egyaránt. Ezt az interaktív kapcsolatrendszert a modellben a kompetenciák közös nyelvén valósíthatjuk meg. Hosszú munkafolyamat újabb állomásához érkeztünk. A végzett hallgatók körében két kutatás is készült: 2010 tavaszán online kérdőívekkel kerestük meg őket; 488-an válaszoltak; ugyanakkor elején zárult egy másik vizsgálatunk, melynek során 420 volt hallgatónkat értük el személyesen, vagy telefonon. Mint kiderült, az elszakadás a főiskolától sokaknak nem is olyan könnyű, mint gondolnánk: mindössze egyharmaduk (35 százalékuk) fejezte be tanulmányait az eredeti menetrend szerint, azaz szerezte meg az előírt időben abszolutóriumát és mindjárt meg is kapta diplomáját. Ugyanakkor jelentős részüknek 65 százalékuknak már a tanulmányok befejezésekor megvolt az állása, 26 százalékuk munkát keresett (többségük 3 hónapon belül megtalálta). Jelenleg közel háromnegyedük (72 százalékuk) valamely cégnél teljes munkaidőben dolgozik, a munkanélküliek aránya 5 százalék. Jövedelmi viszonyaikra a legjellemzőbb adat: átlagosan 176 ezer forint a nettó havi jövedelmük (mint adatainkból kiderül lásd a honlapon közölt eredményeinket 38 is a nemzetközi kapcsolatok szakon végzetteké a legmagasabb: 205 ezer forint). A válaszadóink 21 százaléka valamilyen vezetői beosztásban dolgozik (a humánerőforrás-menedzsereknél 28 százalék ez az arány, míg a művelődésszervezőknél csupán 6 százalék). Az itt tanultak 25 százalékuk esetében jól illeszkednek mostani munkahelyi pozíciójukhoz és hatékonyan szolgálják további karrierjüket is. A legnagyobb arányt végzettjeink között azok képviselik (34%), akik úgy nyilatkoztak, hogy hasznosak a főiskolán elsajátítottak a karrierépítéshez, még ha nem is kapcsolódnak tökéletesen jelenlegi munkatevékenységükhöz. További 11 százalékuk azon igyekszik, hogy a végzettségének megfelelő munkát szerezzen, karriert építsen. Bizonyos értelemben vesztesnek tekinthető az a 16 százalék, akik más területen képzelik el a jövőjüket, mint amit itt tanultak. Bár van olyan klasszikus műveltséget adó szakunk is, ahova a hallgatók elsősorban műveltségük bővítése, speciális tudásvágyuk kielégítése céljából, és nem egy adott munkaerő-piaci státus megszerzése érdekében jelentkeztek. A diplomás pályakövető kutatásaink során arra is választ keresünk, hogyan lehetne a jelzett arányokon javítani, az itt eltöltött éveket minél hatékonyabban felhasználni a munkába való bekapcsolódás sikere érdekében. A probléma világszerte jól ismert: számtalan kutató leírta már a hallgatókról, hogy amit tanulnak, amivel tanulóéveik jelentős részét töltik, köszönőviszonyban sincs azzal, amit nap, mint nap tapasztalnak a munkaerőpiacon. Mintha a felsőoktatás megragadt volna az akadémikus, lexikális alapú tudásátadás szintjén, holott a munka világa fluktuáló, gyorsan változó, kompetencia-alapú 39 közeg. 38 Forrás: 9s.pdf 39 Tarr Ferenc: A 80-as generáció. Kontra Műhely, Budapest, (15. oldal) 146

147 És ezzel eljutottunk egy kardinális kérdéshez, vagyis, hogy mi a főiskola feladata? Az oktatói interjúk jól tükrözték az elméleti és gyakorlati tudásátadás dilemmáját? Lehet-e gyakorlatorientált oktatást végezni komoly elméleti megalapozás nélkül? Változó világunk változó gyakorlata megköveteli az állandó fejlődést, a folyamatos tanulást, az élethosszig tartó tanulást, ehhez jó elméleti alapokra van szükség, vagy elég egy gyakorlatias szemlélet és az újra való készség és képesség? Az oktatói válaszok nem voltak egyértelműek. Az is nyilvánvaló, hogy a válasz szakág, illetve szakterület-függő. Ráadásul azzal is számot kell vetni, hogy diákjaink egy jelentős része továbbtanul, vagyis csak további képzés után kapcsolódik be a munka világába. Hogyan lehet ezt a kétféle célt egyszerre megvalósítani: felkészíteni a munkaerő-piacra, illetve a továbbtanulásra az egyetemi végzettség megszerzésének esélyére? Nagyon fontos számításba venni, hogy hallgatóink nagy része levelezőn tanul és már dolgozik, illetve nappalis hallgatóink is alkalmi munkákból egészítik ki megélhetésüket. Vagyis a tanulás és a munka szimbiózisa is jelen van. Nem véletlen, hogy hallgatóink alig több mint egyharmada kap időben diplomát. És ez egyre általánosabb, a Főiskolánkon túlmutató jelenség. Itt jegyeznénk meg, hogy sokan azok közül is, akik időben elvégzik a tanulmányaikat, a nyelvvizsga hiányában nem kapnak időben diplomát. A mi főiskolánkon mód van a nyelvi órák felvételére is, de a fő gond a belépő diákok alacsony szintű nyelvtudása, illetve az, hogy az értékrendjükben meglehetősen hátra szorul ez a kompetencia. Számos egyetemre csak nyelvvizsgával lehet belépni, és ez jó is így. Amíg azonban nem általános, hogy a középiskolát végzettek beszélnek egy idegen nyelvet, addig a nyelvi képzés a felsőoktatás feladata (is) marad, főként a levelezős hallgatók esetében. A hallgatók az idegen nyelv ismeretének sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a munkáltatók, de ez egyértelműen a diploma megszerzésének előfeltétele miatt van így, nem pedig azért, mert törekednének a használható nyelvtudásra. A végzett hallgatóink véleménye a legkiegyenlítettebb a tekintetben, hogy meglevő kompetenciáik és azok szükségessége milyen távolságban van egymástól. Általában saját megítélésük szerint a szükségeshez nagyon közeli kompetenciákkal rendelkeznek. A legnagyobb hiány a konfliktustűrő-képességben mutatkozik, amit egyébként a munkáltatók is pontosan így értékeltek, sőt ez volt az egyedüli kompetencia, amelynek hiánya az aktív hallgatók esetében is ugyanilyen mértékű volt. Vagyis a konfliktustűrő-képesség hiányának mértékét illetően a vélemények egyöntetűek. Lehet, hogy ha a munkáltatókat saját konfliktustűrésükről kérdeztük volna, akkor is hasonló eredményeket kaptunk volna. A végzett már munkavállaló volt hallgatóink a problémamegoldó képesség hiányát említették második helyen. Nagyon hasonló aktív hallgatóink hiányérzetének mértéke is, de a munkáltatók sokkal rosszabbnak ítélik meg a helyzetet. 147

148 A munkáltatók az önálló munkavégző képesség hiánya után, második helyen a hasonló tartalmú problémamegoldó-képesség hiányt emelték ki. Az előbbi esetben a munkáltatói és munkavállalói vélemény közötti különbség -0,70, az utóbbinál -0,58. Érdekes jelenség, hogy az önálló munkavégző képességük hiányát a végzettjeink nagyon kevéssé érzékelik. Az önálló munkavégző képesség az, amivel a munkáltatók látványosan elégedetlenek, ugyanakkor másik végletként a mások szakmai vezetése, illetve mások irányítása, utasítása kompetenciákat illetően éppen fordított a helyzet, nagyonis soknak tartják. Szerintük a munkavállalók sokkal inkább rendelkeznek ezzel a két kompetenciával, mint amennyire erre szükség lenne a munkaterületükön (az eltérés rendre +0,65, illetve +0,58). Jól látszik, hogy a munkáltatók is emberek, még ha ezt sokszor a munkavállaló nem is ismeri el. Félre téve a tréfát, a munkáltatók nem szeretik, ha az ő felségterületüket a dolgozók át akarják venni. Ezért azok a diákok, akiknek erre hajlama, készsége van, jobban teszik, ha önállósítják magukat. Erre egyébként történt utalás az oktatói mélyinterjúk során is. Nagyon kevés hallgató képzeli el önmagát potenciális önfoglalkoztatóként, vállalkozóként. Pedig ez esetben másfajta munkaerő-piaci készségek értékelődnek fel. Az aktív hallgatók elsőként a szaktudás gyakorlati alkalmazásának hiányát, illetve az elméleti szaktudás, felkészültség hiányát emelték ki. Vagyis úgy érzik, hogy arról a szakmáról, amelyre készülnek mind elméletileg, mind gyakorlatban, sokkal többet kéne tudniuk. Ezt az oktatási folyamatban mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Az oktatói mélyinterjúk, a fókuszcsoportos beszélgetések, sőt az eddig elért változtatások (alumni-mozgalom Karrier Centrum) azt igazolják, hogy mind az oktatók, mind pedig a Főiskola felső vezetésének képviselői nyitottak a változtatásra. A rugalmasságra egyre nagyobb szükség is van. Ahogy az egyik oktató fogalmazott a vállalkozóvá válást eltérően a hétköznapi, szűkített használattól, jóval tágabban kell értelmezni, az uniós jelentésének megfelelően. Az újhoz való folyamatos alkalmazkodás képességére, a vállalkozói szellemre nem csak a diákoknak, hanem nekünk, oktatóknak, is szükségünk van. A gazdasági recesszió nem csak az oktatásra fordítható központi forrásokban mutatkozik meg, hanem hallgatóink fizetőképességében is. A helyzetet nehezíti az oktatási törvény, és általában az oktatás peremfeltételeinek, folyamatos változása is. Csak a kiszámíthatatlan kiszámítható, erre kell felkészíteni a szűkülő munkaerő-piaci lehetőségek közepette hallgatóinkat is. Ez nagy felelősség, melyhez némi hátteret nyújt, jó szolgálatot tehet a DPR is. 148

149 UTÓSZÓ A kutatássorozat egy újabb szakasza zárult le. Több száz hallgatónk vett részt ez idáig a kérdőívek, az interjúk elkészítésében, a szervezési és adminisztratív teendők elvégzésében. Ez önmagában siker. Ahogy Kabai Imre, a kutatássorozat vezetője a Mi lesz velünk a diploma után c. diákkötetben írta: Jó volt látni, hogyan küzdik át magukat a nehézségeken, a lehetetlennek tűnő feladatokon is. Jó volt megtapasztalni, hogyan kóstolgatják a kutatás ízét, hogyan szívják magukba az új élményeket, tapasztalatokat. Jó volt velük együtt bepillantani saját jövőjükbe, amikor elődeikkel, a volt hallgatókkal találkoztak és látni azokat a változásokat, amelyeket a közös erőfeszítések idéztek elő bennük. Mindig voltak, akik kidőltek, és mindig voltak, akik a helyükre álltak. 40 Mi mást akarhat egy elkötelezett oktató! Ráadásul a tematikából adódóan éppen saját főiskolája, saját maga és tanártársai teljesítményét, erőfeszítéseinek eredményét követheti nyomon az összes érintett nézőpontját is megismerve. A ZSKF-en egyre színvonalasabban működő Karrier Centrum, az inkubátorház gondolata és remélhetőleg közeli megvalósulása szorosan összefüggnek a kutatási eredményekkel. Az intézmény nyitottságát, rugalmasságát mutatja, hogy a DPR tanulságait a Főiskola vezetése, az oktatók is használni kívánják. A munkáltatókkal meginduló új típusú, kompetenciák nyelvén zajló, párbeszéd remélhetőleg széleskörűvé válik és a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben is segíti diákjaink sikeres munkaerő-piaci beilleszkedését. Az eddigi eredmények nagy része két honlapon online módon is elérhető. Az egyik a ahol hazai és nemzetközi DPR adatok, elméleti anyagok és kutatási eredmények egyaránt megtalálhatóak. A másik pedig a Főiskolánk honlapja ( ahol a Kutatóközpontok, a Diplomás pályakövetés és az Alumni Klub tárgyszavak alatt számos hasznos információ megtalálható. Jó böngészést kíván a DPR kutatócsapata! 40 Kabai és társai: Mi lesz velünk a diploma után?, Diákkötet, L Harmattan, ZSKF TKK könyvek 1. ZSKF, Budapest, 2007, 9. oldal. 149

150 MELLÉKLETEK 150

151 A MINTA-TERVEZŐ MODELL ALKALMAZÁSA 41 Immáron 75 éve (1936; George Gallup kísérletei óta) közismert tény, hogy a társadalomtudományi kutatások eredményei csak akkor tekinthetőek relevánsaknak, ha a minta reprezentatív arra a sokaságra (az alappopulációra) nézve, amelyből vettük. Különösen nehéz feladat az online kutatások esetében a reprezentativitás biztosítása. A diplomás pályakövető kutatásaink során kifejlesztett mintatervező modell célja, hogy a populáció és az online minta összetételét (néhány kiválasztott alapadat pl. nem, szak, tagozat mentén) egyszerre követve megadjon egy ideális minta-összetételt. Mivel ez az ideális minta elemszám az egyes cellákban (az alapadatok által meghatározott csoportokban) és a beérkező kérdőívek darabszámai általában nem egyeznek meg (az önkéntes válaszadáson alapuló minták összetételét tendenciózus torzítások rontják pl. megfigyelhető, hogy a férfiak válaszadói hajlandósága elmarad a nőkétől ), ezért a kérdőív válaszait súlyozni kell, illetve korrekciós kérdezéseket kell végrehajtani az üres és a túlságosan kis létszámú cellákban. A modellünk révén négy alapadat mentén tudjuk biztosítani, hogy az alappopulációnk és a mintánk eloszlása a kiválasztott négy dimenzióban megegyezzen. Ha valamelyik válaszadói csoportból kevesen, vagy esetleg egyáltalán nem válaszolnak, célszerű telefonon korrekciós kérdezéseket végrehajtani. Ehhez nyújt segítséget a minta-tervező mátrixunk (lásd a táblázatot). 1. Táblázat: A minta-tervező mátrix egy részlete 41 Krisztián Viktor a módszer kidolgozója a ZSKF füzetek 11. kötetében részletesen bemutatja a modellt. A rövid összegzés mindössze a főbb gondolatok kiemelése a kötetből. 151

152 A módszer lényege a következő: a táblázat adatai szerint az elsőéves, Andragógia BA szakos, esti tagozatos férfiak a populációban 11-en vannak; az ideális minta-elemszámuk 1,81 fő lenne (a 3642 fős populációból vett 600 fős minta esetében), ugyanakkor ettől a csoporttól egyetlen kérdőív sem érkezett. A modellünk alkalmas arra, hogy a pirossal kiemelt súly-értékre kattintva a program kiadjon egy listát, amelyben a cellához tartózó személyek névsora (véletlen sorrendben) megjelenjen. Az így kapott listát a korrekciós telefonos kérdezéshez használhatjuk fel. Ha idővel minden válaszadói csoportból beérkezik a megfelelő számú kérdőív, és minden súly elfogadható (pl. nem haladják meg a 2,00 értéket), akkor a kutatásunk-e fázisa lezárult. Nincs más dolgunk, mint a súlyozott, immáron reprezentatív adatokból kérjünk egy alapmegoszlást a kérdőív szerkesztőnkben (a modellünk ezt is lehetővé teszi de a súlyozó program minden további nélkül kiexportálható az SPSS-be is). 152

153 AKTÍV HALLGATÓI KÉRDŐÍV AKTÍV HALLGATÓK KÉRDŐÍVE ZSKF A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES! Zsigmond Király Főiskola PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR Kedves Hallgatónk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzéséről, szolgáltatásairól első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövetési Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeret-készletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőívet, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Válaszait természetesen anonim módon kezeljük. Köszönjük, ha időt szán a válaszadásra! Útmutató a kitöltéshez: Kérdőívünk az Ön által intézményünkben jelenleg végzett képzésekre vonatkozik. Ha esetleg jelenleg több szakon is tanul az intézményben, elsősorban az Ön által fontosabbnak, főszakjának tartott képzéséről kérdezzük. Kérjük, válaszait erre a képzésre vonatkoztatva adja meg! Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg. 153

154 KÉRDÉSEK: 1. Kapcsolódás az intézményhez 1 [szak ] 1.2. Milyen szakon tanul ebben az intézményben? * Andragógia BA Emberi erőforrások BA Gazdálkodási és menedzsment BA Gazdaságinformatika BA Kommunikáció és médiatudomány BA Nemzetközi gazdálkodás BA Nemzetközi tanulmányok BA Pénzügy és számvitel BA Politológia BA Szabad bölcsészet BA Szociológia BA Andragógia MA Kommunikáció- és médiatudomány MA Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás MA Nemzetközi tanulmányok MA Politikatudomány MA Vallástudomány MA 2 [tagozat] 1.3. Milyen tagozaton tanul ebben az intézményben, ezen a szakon? * nappali esti levelező távoktatás 3 [finform] 1.4. Milyen finanszírozási formában tanul Ön jelenleg ebben az intézményben, ebben a képzésben? Államilag támogatott Költségtérítéses 4 *kezdésév Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? * 2001-ben, vagy azelőtt *tanulmanyi_eredmény Átlagosan milyen tanulmányi eredménnyel (osztályzattal) végzi Ön ezt a szakot? elégséges közepes jó jeles, kiváló 154

155 6 *tanulmány_diáktársak Ebben az intézményben, ezen a szakon tanuló többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jellemzően jobb, vagy rosszabb? sokkal rosszabb, mint a többieké valamivel rosszabb, mint a többieké kb. ugyanolyan, mint a többieké valamivel jobb, mint a többieké sokkal jobb, mint a többieké 7 [tervez-e_msc-t] 1.8. Tervez (további) részvételt MA/MSc képzésben? igen, ehhez a szakomhoz (is) kapcsolódóan igen, de egy másik szakomhoz kapcsolódóan nem jelenleg is MA/MSc képzésben veszek részt 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 8 *egyéb_szak Tanul jelenleg egyéb szakon is? nem igen 9 *szak2_intézmény a Milyen intézményben tanul? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) ZSKF Egyéb 10 [szak2_kepzesform] b Milyen tagozaton tanul a második szakján? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) nappali esti levelező távoktatás 11 *szak2_évfolyam c. Hányadik évfolyamon tanul az Ön által kevésbé fontosnak tartott képzésben (második szakján)? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Első évfolyam Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez) Köztes évfolyam 155

156 12 *szak2_kezdés_év d Melyik évben kezdte meg tanulmányait ezen a szakon? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) 2001-ben, vagy az előtt [szak2] Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több egyéb szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg.) 14 *egyéb_képzésiforma Milyen képzési formában? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '8 *egyéb_szak+' ( 2.1. Tanul jelenleg egyéb szakon is?) Ba/BSc MA/MSc egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) egyetemi hagyományos képzés főiskolai hagyományos képzés doktori képzés PhD, DLA szakirányú továbbképzés diplomás képzés kiegészítő képzés felsőfokú szakképzés 15 *felsőfokú_végzettség Van felsőfokú végzettsége? nem igen 16 *felsőfokú_szak Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '15 *felsőfokú_végzettség+' ( 2.2. Van felsőfokú végzettsége?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több diplomája is van, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 156

157 17 *felsőfokú_képzésform Milyen képzési formában szerezte? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '15 *felsőfokú_végzettség+' ( 2.2. Van felsőfokú végzettsége?) BA/BSc MA/MSc egységes és osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) egyetemi hagyományos képzés főiskolai hagyományos képzés doktori képzés PhD, DLA felsőfokú szakképzés (Kérjük, a legmagasabb szintű végzettséget jelölje be!) 3. Nemzetközi tapasztalatok 18 *nyelvtudás Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: angol német francia olasz spanyol orosz 1 - nem ismeri nagyon jól ismeri 9 - anyanyelve (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri) 19 *egyéb_nyelv Ön beszél egyéb nyelven? nem igen 20 *egyéb_nyelv_nyitott Milyen egyéb nyelven beszél? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '19 *egyéb_nyelv+' ( 3.2. Ön beszél egyéb nyelven?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha a fentieken túl több idegen nyelven is beszél, arra gondoljon, amelyet a legmagasabbszinten ismer! ) 21 *egyéb_nyelv_szint Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '19 *egyéb_nyelv+' ( 3.2. Ön beszél egyéb nyelven?) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Egyéb 1. Egyéb 2. Egyéb nem ismeri nagyon jól ismeri 9 - anyanyelve (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri) 22 [tanult-e külföldön Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön? nem igen 157

158 23 *külföld_egyszemeszte Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) nem tanultam vagy több alkalommal 24 [külföld_rövididő Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb mint egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) nem tanultam vagy több alkalommal 25 *külföld_hónap Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 26 *külföld_finanszíroz Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, válaszzon ki mindent, ami érvényes: Tempus/Erasmus ösztöndíj a fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja egyéb hazai ösztöndíj, pályázat egyéb külföldi/nemzetközi pályázat, ösztöndíj saját/családi finanszírozás Egyéb: 27 *külföld_városok Milyen országokban, városokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '22 *tanult-e külföldön +' ( 3.4. Felsőfokú tanulmányai alatt tanult hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: (felsorolás egymás mellett, ha lehet vesszővel tagolva) 158

159 28 *külföld_dolgozott-e] 3.5. Dolgozott Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? nem igen 4. Kapcsolódás a munka világához 29 [dolgozik-e] 4.1. Jelenleg dolgozik Ön? nem igen 30 [munkaviszony] Ez a munkaviszony: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '29 *dolgozik-e+' ( 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?) állandó jellegű és határozatlan időtartamú meghatározott időtartamú megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) alkalmi, időszakos megbízás diákmunka, gyakornoki munka 31 *mienne tekinti magát Minek tekinti magát inkább? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '29 *dolgozik-e+' ( 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?) főfoglalkozású diáknak főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 32 *szakterület_munka] Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '29 *dolgozik-e]' ( 4.1. Jelenleg dolgozik Ön?) csak a saját szakterület a saját és a kapcsolódó szakterületek egy egészen más szakterület bármilyen szakterület 5. Személyes adatok 33 [nem] 5.1 Az Ön neme? * férfi nő 34 *születés_év Melyik évben született Ön? Kérem, írja ide a válaszát: 35 *település_14évesen Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Kérem, írja ide a válaszát: 36 *település_küld Ez a település külföldön van? nem igen 159

160 37 *ország Kérjük, adja meg az ország nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '36 *település_küld+' ( Ez a település külföldön van? ) Kérem, írja ide a válaszát: 38 *megad_irányítószám Meg tudná adni a település irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'nem' at question '36 *település_küld+' ( Ez a település külföldön van? ) nem igen 39 *irányítószám irányítószám: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen' at question '38 *megad_irányítószám+' ( Meg tudná adni a település irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 40 *település Kérjük, adja meg a település nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'nem' at question '38 *megad_irányítószám+' ( Meg tudná adni a település irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 41 *középiskola Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? gimnázium hagyományos 4 osztályos 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium szakközépiskola Egyéb 42 [apa_isk] 5.5. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt 43 [anya_isk] 5.6. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? legfeljebb 8 általános szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) szakközépiskola, technikum gimnázium főiskola egyetem nem tudja, nem ismerte, nem élt Egyéb 160

161 44 [csalad_anyagi_14eves] 5.7 Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét Ön 14 éves korában? az átlagosnál sokkal jobb az átlagosnál valamivel jobb nagyjából átlagos az átlagosnál valamivel rosszabb az átlagosnál sokkal rosszabb 45 [szakterulet_csalad] 5.8.Van a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag igen, csak a szülők között igen, csak a nagyszülők között Nincs (Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!) 6. intézmény saját kérdései 46 *ügyintézés Főiskolánkon a tanulmányi ügyintézések során különeljárási díjat kell fizetni a határidők elmulasztása esetén.hogyan lehetne ezen változtatni? Az ön megjegyzése ehhez: 47 [To_ugyek] Maradjon a jelenlegi, azaz továbbra is lehetséges a határidő kismértékű átlépése, de ezért külön eljárási díjat kell fizetni. Más megoldás lenne célravezető, éspedig: (Írja be a megjegyzés rovatba a saját elképzeléseit az adott kérdés kapcsán!) Ön szerint a következő ügyek kikre, hova tartoznak a ZSKF-en? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: (A) Kurzus felvételi problémák. (B) Befizetési problémák. (C) Kredit-tanácsadás. (D) "Nem tudok belépni az ETR-be!" (E) "Nem került be az érdemjegyem!" (F) Kérvények leadása. (G) "Hol lesz az óra?" (H) "Miért nincs bent az oktató az órán?" (I) "Nem férek fel a vizsgalapra?" (J) "5 kódot látok a tárgyhoz, melyiket vegyem fel?" (K) "Mikor lesz nyitva a jegyzettár?" (L) Diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyek? (M) "Miért vagyok letiltva az ETR-ből?" csak a TO-ra csak az intézetre mindkettőre egyikre sem Nem tudja 48 [To_tapasztalat] Milyen személyes tapasztalata volt az ügyintézéssel kapcsolatban? (Tud-e valamilyen konkrét esetet megemlíteni?) Kérem, írja ide a válaszát: 161

162 49 [to_intezet] Kérjük, hogy az alábbi szempontok szerint osztályozza külön-külön a ZSKF Tanulmányi Osztályának ( TO ) illetve a saját Intézetének ( Intézetem ) tanulmányokkal kapcsolatos ügyintézését, a munkatársak tevékenységét! Az 5-ös azt jelenti, hogy ebből a szempontból "teljes mértékben elégedett, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem elégedett ; a közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét! Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: a Mennyire megfelelő az információhoz jutás gyorsasága? b Milyen a kapott információk minősége (megfelel az elvárásoknak)? c Mennyire biztosított az elektronikus ügyintézés lehetősége? d Mennyire megfelelő az elektronikus ügyintézés? e Mennyire szakszerű a munkatársak tevékenysége? f Mennyire kedvesek, segítőkészek a munkatársak? g Mennyire teljes az ügyintézés (nem küldenek tovább)? h Mennyire elérhetőek a munkatársak, amikor szükséges? i Mennyire időigényes az ügyintézés? j Mennyire van összhangban a másik ügyintézési hellyel (TO - Intézeti)? k Összességében mennyire elégedett az ügyintézéssel? 1 = egyáltalán nem elégedett (TO) 2 (TO) 3 (TO) 4 (TO) 5 = teljes mértékben elégedett (TO) 0 = nem tudom megítélni (TO) 1 = egyáltalán nem elégedett (intézet) 2 (intézet) 3 (intézet) 4 (intézet) 5 = teljes mértékben elégedett (intézet) 0 = nem tudom megítélni (intézet) 162

163 50 [to_javaslat] Van-e valamilyen ötlete, javaslata, észrevétele a TO működésével kapcsolatban? Kérem, írja ide a válaszát: 51 [intezet_otlet] És van-e valamilyen ötlete, javaslata, észrevétele az Intézete ügyintézésével kapcsolatban? Kérem, írja ide a válaszát: 52 *evfolyam Hányadik évfolyamon tanul az Ön által fontosabbnak, fő szakjának tartott képzésben? Első évfolyam Végzős (utolsó éves, egy éven belül államvizsgát tervez) Köztes évfolyam 53 [komp] Osztályozza azokat a "kompetencia-képzéseket", amelyeket már teljesített a következő szempontok szerint: (A) Mennyire hasznosak, mennyire járulnak hozzá az egyes kurzusok a további céljai megvalósításához? Az 5-ös azt jelenti, hogy "ez a kurzus nagyon hasznos", míg az 1-es azt, hogy "egyáltalán nem hasznos"; a közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét! (B) Mennyire színvonalasak az egyes kurzusok? Az 5-ös azt jelenti, hogy "ez a kurzus nagyon színvonalas", míg az 1-es azt, hogy "egyáltalán nem színvonalas"; a közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét! Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: 1. félév: Tanulástechnika a gyakorlatban 2. félév: Magyar nyelvi írásbeli ismeretek (helyesírás) 3. félév: Szövegértés és fogalmazás 4. félév: Stílusgyakorlatok 5. félév: Érvelésés beszédtechnika 5. félév: Karierrés életpályatréning 6. félév: Prezentáció a gyakorlatban 6. félév: Viselkedés, etikett, protokoll ismeretek 9 = Még nem jártam a képzésre (A) 1 = egyáltalán nem hasznos (A) 2 A 3 A 4 A 5 = nagyon hasznos (A) 0 = nem tudom megítélni (A) 9 = Még nem jártam a képzésre (B) 1 = egyáltalán nem színvonalas (B) 2 B 3 B 4 B 5 = nagyon színvonalas (B) 0 = nem tudom megítélni (B) 54 [kom_javaslat] Van-e valamilyen ötlete, javaslata, észrevétele a "kompetencia-képzésekkel" kapcsolatban? Kérem, írja ide a válaszát: 163

164 55 [HOK] Tudta-e, hogy 2010 decembere óta változott a HÖK vezetése? Igen Nem 56 *elégedett-e_régi_hök (A) Mennyire ismeri Ön a ZSKF HÖK munkáját? Osztályozza 1-től 5-ig, ahol az 1-es azt jelenti, hogy "egyáltalán nem" az 5-ös pedig azt, hogy "teljes mértékben"! A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: HÖK 1 = Egyáltalán nem ismerem a HÖK munkáját = Teljes mértékben ismerem a HÖk munkáját Nem tudja 57 [HOK_kepvisel] (B) Most osztályozza a ZSKF HÖK munkáját abból a szempontból, hogy mennyire hatékonyan képviseli a hallgatók érdekeit! Itt az 1-es azt jelenti, hogy "egyáltalán nem hatékony", az 5-ös pedig, hogy "nagyon hatékony". A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: HÖK 1 = Egyáltalán nem hatékony = Nagyon hatékony Nem tudja 58 [HOK_informacio] Kellő információt kap a HÖK tevékenységeiről? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: HÖk 1= Egyáltalán nem kapok információt = Minden tevékenységéről értesítést kapok 59 [HOK_elvarasok] Melyek azok a tevékenységek, amelyeket Ön elvárna a HÖK-től? Kérem, írja ide a válaszát: 60 *mátrix (A) Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire fontosak az alábbi tényezők ahhoz, hogy Ön jól érezze magát a Zsigmond Király Főiskolán? Osztályozzon 1-tól 5-ig, ahol a 5-ös azt jelenti, hogy ez a tényező "nagyon fontos", míg a 1-es azt, hogy ez a tényező "egyáltalán nem fontos" (B) Most abból a szempontból osztályozza az egyes tényezőket, hogy mennyire felelnek meg az Ön elvárásainak a ZSKF-en! Osztályozzon itt is 1- tól 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy ebből a szempontból a ZSKF "teljes mértékben megfelel" elvárásainak, míg a 1-es azt, hogy ebből a szempontból a ZSKF "egyáltalán nem felel meg" elvárásainak. Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: 1) az oktatás magas színvonala, jól felkészült tanárok 2) gyakorlatorientált, praktikus oktatás 3) érdekes, élvezetes órák 4) az oktatás feltételeinek magas szintű biztosítása (előadók, szemináriumi szobák, géptermek stb.) 5) jó intézményi ügyintézés a Tanulmányi Osztályon 6) jó intézményi ügyintézés az Intézetben 7) jó elektronikus ügyintézést biztosítson 8) segítse a megfelelő információkhoz jutást 9) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson a főiskolán belül (master, Ph.D) 10) jó továbbtanulási lehetőségeket biztosítson az itt szerzett diploma más felsőoktatási intézményben (master, Ph.D) 11) jó elhelyezkedési lehetőséget biztosítson az itt szerzett diploma a munka világában 12) megfelelő gyakorlati helyet biztosítson a szakmai gyakorlathoz 13) megfelelő szolgáltatásokat nyújtson a karrierem építéséhez 14) segítsen az elhelyezkedésemben, a munkahelykeresésben 164 (A) mennyire fontos (B) mennyire felel meg

165 61 *mátrix2+ Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: 15) megalapozott tudással lehessen diplomát szerezni 16) könnyen lehessen diplomát szerezni 17) magas szintű szolgáltatásokat nyújtson a végzett hallgatóinak, törődjön velük (öregdiák, vagy alumni szolgáltatások) 18) jó tanár-diák viszony 19) jó könyvtári szolgáltatások 20) jó jegyzetellátás, oktatási segédanyagokhoz való hozzájutás lehetősége 21) megfelelő művelődési, szórakozási, sportolási lehetőségek biztosítása 22) kollégiumi ellátás biztosítása 23) kereső tevékenység, családi kötelezettségek megfelelő összehangolása a tanulmányi követelményekkel 24) jó kutatási, publikációs, tudományos előrehaladási lehetőségek biztosítása a diákoknak 25) erős tudományos diákköri mozgalom (TDK) 26) jó étkezési lehetőségek 27) kulturált, igényes környezet, szép épület 28) jól működő diák önkormányzat, aktív diákszervezet (A) mennyire fontos (B) mennyire felel meg 62 [nappalisok] A különböző kötelezettségek összehangolása a tanulmányi követelményekkel javítható-e Ön szerint azzal, hogy a nappali tagozatosok számára: Az ön megjegyzése ehhez: vagy három napra csoportosítanánk az óráikat; vagy öt nap azonos napszakjaira tennénk az óráikat; vagy egyéb megoldás (a megjegyzését, javaslatát, kérjük, írja be): 63 [koli] Felmerült, hogy a Zsigmond Király Főiskola a nappali és levelező tagozatos hallgatók számára szálláslehetőséget biztosítson.. Az igények felmérése érdekében kérjük, hogy válaszoljon a következő kérdéseinkre! S1 Ha a főiskola biztosítana az Ön számára kollégiumi szálláslehetőséget, amelynek havi költsége 15-20ezer Ft/fő közé esne, Ön igénybe venné-e ezt a szolgáltatást? igen, de csak a főiskola közvetlen közelében igen, de a III. kerületben igen, bárhol Budapesten igen, de csak a következő feltételekkel (írja be megjegyzéseit illetve azt, hogy milyen összeget tart elfogadhatónak: "Ft/fő/hó") nem Az ön megjegyzése ehhez: 64 [koli2] S2 Ha a főiskola az Ön számára bérlakásban elhelyezéstbiztosítana ezer Ft/fő közé eső havi költséggel, Ön igénybe venné-e ezt a lehetőséget? igen, de csak a főiskola közvetlen közelében igen, de a III. kerületben igen, bárhol Budapesten igen, de csak a következő feltételekkel ( írja be megjegyzéseit illetve azt, hogy milyen összeget tart elfogadhatónak: "Ft/fő/hó") nem Az ön megjegyzése ehhez: 165

166 65 [koli3] S3 Ha a főiskola hostel típusú szálláslehetőséget biztosítana az Ön számára, melynek a költsége Ft / fő / éjszaka közé esne, Ön igénybe venné-e ezt a lehetőséget? igen, de csak a főiskola közvetlen közelében igen, de a III. kerületben igen, bárhol Budapesten igen, de csak a következő feltételekkel ( írja be megjegyzéseit illetve azt, hogy milyen összeget tart elfogadhatónak: "Ft/fő/éjszaka") nem Az ön megjegyzése ehhez: hostel típusú szálláslehetőség alatt nappalis hallgatóknak vasárnap estétől péntek délig (minimális tartózkodási időtartam 5 éjszaka), a levelezős hallgatóknak péntek estétől vasárnap délig (minimális tartózkodási időtartam 2 éjszaka) tartó tartózkodást értünk, saját zárható szobával, de közös szociális és mellékhelyiségekkel. 66 *lakóhely+ S4 Hol van az Ön állandó lakóhelye? Budapest Egyéb város Pest megyében Község Pest megyében Város Pest megyén kívül Község Pest megyén kívül Egyéb 166

167 67 *eredmények Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? igen, érdekel nem, köszönöm 68 [Modell] Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen, érdekel' at question '67 *eredmények+' (6.4.2 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: Mi a véleménye a modellünkről? Kérjük írja be! 167

168 69 *ábra+ Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'igen, érdekel' at question '67 *eredmények+' (6.4.2 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: Mi a véleménye az adatokról? Kérjük, ezt is írja be! Kérdőív elküldése Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! 168

169 VÉGZETT HALLGATÓI KÉRDŐÍVEK 1. ONLINE KÉRDEZÉS 42 VÉGZETT HALLGATÓK KÉRDŐÍVE ZSKF A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES! Zsigmond Király Főiskola PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR Kedves Végzettünk! E kérdőív kitöltésével intézményünket támogatja abban a törekvésében, hogy képzésének és szolgáltatásainak munkaerő-piaci eredményeiről első kézből kaphasson képet. A Diplomás Pályakövetési Programnak kulcseleme a jelenlegi és egykori hallgatók tapasztalatainak összegyűjtése és hasznosítása annak érdekében, hogy e visszajelzések javíthassák mindazt az ismeret-készletet, amellyel intézményünk végzettjeit felruházza. A jövőben a pályakövetési célú megkeresések a hallgatók számára éves gyakorisággal, a végzettek számára tágabb időközönként, de ugyancsak ciklikusan ismétlődnek, ezzel támogatva intézményünk alkalmazkodását a képzés folyamatosan változó környezetéhez. Amennyiben kitölti e kérdőíveket, Ön is hozzájárul az intézmény és az általa kiadott diplomák sikeresebbé tételéhez. Köszönjük, hogy támogatja ezt az intézményi törekvést! A válaszadás egyszerű: vagy a megfelelő szám bekarikázásával, vagy szöveg beírásával adhatja meg válaszait. Ahol ettől eltérünk, külön jelezzük! A kérdőív névtelen, a válaszadás önkéntes. Útmutató a kitöltéshez: Kérdőívünk az Ön által a Zsigmond Király Főiskolán megszerzett abszolutóriumra* vonatkozik. Hacsak külön az ellenkezőjét nem kérjük, a kérdésekre mindig e végzettségére vonatkozóan válaszoljon! Ha esetleg több képzésen is szerzett abszolutóriumot, akkor arra vonatkoztatva várjuk válaszait, amelyet Ön saját szakmai fejlődését tekintve fontosabbnak (főszakjának) érez. Amennyiben egy-egy kérdést nem tud teljes bizonyossággal megválaszolni, kérjük a leghitelesebbnek ítélt választ jelölje meg. (* Az abszolutórium azt igazolja, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek a szakdolgozat, a nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével mindenben eleget tett, a követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte.) 42 A kérdőívek tartalma pontos, de a formája helytakarékosság miatt nem azonos az eredeti kérdőívek jól megszerkesztett, felhasználóbarát, áttekinthető formátumával. 169

170 KÉRDÉSEK: 1.Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői Kérjük, amennyiben ebben az évben több szakon is szerzett abszolutóriumot az intézményben, az alábbi kérdésekre következetesen az Ön számára fontosabbnak tartott végzettségére vonatkoztatva válaszoljon! 1 [szak] 1.2 Milyen szakon tanult (szerzett legalább abszolutóriumot, végbizonyítványt) ebben az intézményben? Andragógia (BA) Emberi Erőforrások (BA) Emberi Erőforrások kiegészítő (BA) Gazdálkodási és menedzsment (BA) Humán erőforrás-menedzser (A) Kommunikáció és médiatudomány (BA) Kommunikáció-művelődésszervező (A) Művelődés szervező (A) Nemzetközi Gazdálkodás (BA) Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MA) Nemzetközi kapcsolatok (A) Nemzetközi tanulmányok (BA) Nemzetközi tanulmányok (MA) Pénzügy és számvitel (BA) Politológia (BA) Szabad bölcsészet (BA) Szociológia (BA) Vallástudomány (MA) (Ha két vagy több szakon is végzett kérjük, hogy az Ön számára fontosabb szakot jelölje meg és a későbbiekben erre vonatkozóan válaszoljon!) 2 [abszolut1] 1.2 Melyik évben szerezte meg abszolutóriumát ezen a szakon? * *tagozat+1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? * Nappali Levelező 4 [finform] 1.4 Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? Államilag támogatott Költségtérítéses Mindkét finanszírozási formában, különböző időszakokban 5 *eredmény+ 1.5 Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? Elégséges Közepes Jó Jeles, kiváló 6 [tan_eredmeny] 1.6 Ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? Sokkal rosszabb volt, mint a többieké Valamivel rosszabb volt, mint a többieké Kb. ugyanolyan volt, mint a többieké Valamivel jobb volt, mint a többieké Sokkal jobb volt, mint a többieké 170

171 7 *abszoluturiumig+1.7 A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérem, írja ide a válaszát: (Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel ) 8 *közvetlen_diploma Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? Igen Nem 9 *ab_hány_hónap Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) évnél több idő alatt Még nem szereztem meg 10 *késés_oka? Mi (volt) a késedelem oka? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Nyelvvizsga hiánya Adminisztratív okból érdemes volt várni a diplomázással 11 *kilépett-e] Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Igen Nem Már akkor is dolgoztam 12 *diploma_hiány Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerő-piaci érvényesülésben? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '8 *közvetlen_diploma+' ( 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte?) Egyáltalán nem okozott problémát Kismértékben problémának éreztem Nagy problémát jelentett 13 *működik-e_alumni] 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? Igen Nem 14 [klub_hallott-e] Hallott már Ön a ZSKF KLUB közösségi oldalról? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '13 *működik-e_alumni]' ( 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben?) Igen Nem A Főiskola ZSKF KLUB -on keresztül szándékozik megvalósítani a végzett hallgatók tájékoztatását, a személyes és szakmai kapcsolatok fenntartását és fejlesztését.további információ és regisztráció: 15 [be akar-e] Elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamikor regisztrál - az alumni/öregdiák ZSKF KLUB felületre? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '13 *működik-e_alumni]' ( 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben?) Igen Köszönöm most nem 171

172 A Főiskola ZSKF KLUB -on keresztül szándékozik megvalósítani a végzett hallgatók tájékoztatását, a személyes és szakmai kapcsolatok fenntartását és fejlesztését.további információ és regisztráció: 16 [klub_tartalom] 1.10 Egy kifejezetten végzett hallgatók számára készítendő internetes portál esetében az alábbi tartalmakról, szolgáltatásokról kérem, mondja meg, hogy az Ön számára melyik mennyire fontos! Az 1-es jelentse, hogy egyáltalán nem fontos, az 5-ös, hogy nagyon fontos. A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Önéletrajz tanácsadás Motivációs levél tanácsadás Munkajogi tanácsadás Ösztöndíjak, pályázatok gyűjteménye Munkaerő-közvetítés Szakmai fórum Publikációs lehetőség Szakmai és személyes kapcsolatok fenntartása és fejlesztése a volt csoport- /szak-/évfolyam- /iskolatársakkal, oktatókkal, jelenlegi hallgatókkal Tájékoztató a főiskolai hírekről, eseményekről 1 - Egyáltalán nem fontos Nagyon fontos Nem tudja 17 *klub_ötlet A ZSKF KLUB jövőbeni fejlesztésében leginkább az Önök mint felhasználók - igényeire, ötleteire szeretnénk támaszkodni, ezért kérjük írja le, hogy Ön számára milyen szolgáltatás és/vagy tartalom tenné vonzóbbá az oldalt. Kérem, írja ide a válaszát: 2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 18 [megfelelő_végzettség Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? Igen Nem 19 [szak] Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '18 *megfelelő_végzettség+' ( 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több végzettsége is volt, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 20 *egyéb_képzésiforma Ezt milyen képzési formában szerezte? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '18 *megfelelő_végzettség+' ( 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor?) BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Doktori képzés PhD, DLA Felsőfokú szakképzés 21 *egyébképzés_azóta A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? Igen Nem 22 *egyébképzés_azóta_ny Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! (Ha több végzettséget is szerzett, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '21 *egyébképzés_azóta+' ( 2.2. A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget?) Kérem, írja ide a válaszát: 172

173 23 *egyébszak_kepzesifo Ezt milyen képzési formában szerezte? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '21 *egyébképzés_azóta+' ( 2.2. A megkeresés alapjául szolgálóképzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget?) BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Doktori képzés PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 24 *most_felsőfokú_képzé Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? Igen Nem 25 [most_szak] Milyen szakon? Kérjük, nevezze meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '24 *most_felsőfokú_képzé+' ( 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben?) Kérem, írja ide a válaszát: (Ha több szakon is tanul, kérjük, az Ön számára fontosabbat adja meg!) 26 [most_szint] Ezt milyen szintű képzésben végzi? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '24 *most_felsőfokú_képzé+' ( 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben?) BA/BSc MA/MSc Egységes, osztatlan képzés (pl. jogász, orvosképzés) Egyetemi hagyományos képzés Főiskolai hagyományos képzés Doktori képzés PhD, DLA Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Kiegészítő, diplomás képzés, egyéb 27 [tervez-e_msc-t] 2.4. Tervez-e (további) részvételt MA/MSc képzésben? Igen Nem 28 *nyelvtudás Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: angol német francia olasz spanyol orosz 1 - nem ismeri nagyon jól ismeri 9 - anyanyelve (Kérjük, jelölje a nyelvismeret szintjét egy ötfokú skálán, ahol 1=nem ismeri, 5=nagyon jól ismeri, 0=anyanyelve) 29 *iskolaelőtt_külföld A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen Nem 173

174 30 *öszesen_külföldön Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) , vagy több alkalommal 31 *öszesen_kölföldön Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Nem tanultam , vagy több alkalommal 32 *öszeadva_külföld Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 33 *külföld_milyen_fin Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Tempus/Erasmus ösztöndíj A fogadó felsőoktatási intézmény ösztöndíja Egyéb hazai ösztöndíj, pályázat Egyéb külföldi/nemzetközi pályázati ösztöndíj Saját/családi finanszírozás Egyéb forrásból Igen Nem 34 *milyen_országban Milyen országokban tanult? Kérjük, az összeset sorolja fel! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '29 *iskolaelőtt_külföld+' ( 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 35 [szakmaigyakorlat] 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? Igen Nem 174

175 36 [gyakorlat_alkalmazta] Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '35 *szakmaigyakorlat+' ( 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton?) Igen Nem 37 [szakmai_tapasztalat] 2.8. Szerzett-e a tanulmányaihoz kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Igen 38 [munktap_nem_kapcs] 2.9. Szerzett-e a tanulmányaihoz NEM kapcsolódó munkatapasztalatot (akár részfoglalkozásúként, akár teljes foglalkoztatottságban) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? Igen 39 *munka_külföld Dolgozott-e Ön hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Nem Nem a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai ELŐTT? a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai KÖZBEN? 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába Igen Nem 40 *tekintette_magát Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? Főfoglalkozású diáknak, vagy Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 41 *absz_főállás Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)? Igen Nem 42 [munka_hogyan_absz] Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén (Kérjük, ha több tényező is közrejátszott, a legfontosabbat jelölje be!) 175

176 43 [munka_szakterület Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 44 [munka_viszony] Önnek ez a munkaviszonya Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 45 *absz_minek tekíntett Ön ekkor (az abszolutórium megszerzésekor) jellemzően minek tekintette magát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '41 *absz_főállás+' ( 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal)?) Főfoglalkozású diáknak, vagy Főfoglalkozású dolgozónak (aki tanul is) 46 *absz_után_munk Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Igen Nem, mert már akkor is dolgoztam Nem, mert folytattam tanulmányaimat/tanulmányokat kezdtem Nem, egyéb okból 47 *egyéb ok egyéb ok: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem, egyéb okból' at question '46 *absz_után_munk+' ( 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 48 *hány_munkáltatóknál A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/ jelentkezett állásért? Kérem, írja ide a válaszát: (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, jelentkezés hirdetésekre )Kérjük, számmal adja meg!) 49 *hányszor_hívták_be A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérem, írja ide a válaszát: 50 [absz_utan_munka] Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Még nem találtam Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam 51 [munka_keres_meddig] Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? Kérem, írja ide a válaszát: 52 *hányszor_hívták_be A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Kérem, írja ide a válaszát: 53 [absz_utan_munka] Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Még nem találtam Azonnal, egy hónapon belül találtam Keresés után találtam 54 [munka_keres_meddig] Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Keresés után találtam' at question '53 *absz_utan_munka+' ( Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 176

177 55 [elsomunka_hogyan] Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Keresés után találtam' vagy 'Azonnal, egy hónapon belül találtam' at question '53 *absz_utan_munka+' ( Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Álláshirdetésre jelentkezett Munkáltatónál jelentkezett, pl. elküldte önéletrajzát Intézményi karrieriroda, állásbörze révén Vállalkozóként, önfoglalkoztatóként kezdte Gyakorlati helyén alkalmazták Tanári ajánlás révén Korábbi munkakapcsolat révén Egyéb személyes ismeretség révén 56 *elsomunka_szakterüle Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Keresés után találtam' vagy 'Azonnal, egy hónapon belül találtam' at question '53 [absz_utan_munka]' ( Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 57 *elsomunka_munkaviszo Önnek ez a munkaviszonya Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Keresés után találtam' vagy 'Azonnal, egy hónapon belül találtam' at question '53 [absz_utan_munka]' ( Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? ) Állandó jellegű és határozatlan idejű volt Határozott idejű volt 4. Munkaerő-piaci életút Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos stb.) volt 58 *munkahely_hány Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek, a jelenlegivel együtt? Még sosem dolgoztam , vagy több alkalommal (Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük azt is számítsa bele!) 59 [volt-e_munkanélküli Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Igen Nem 60 *munkanélkül_hányszor Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? Kérem, írja ide a válaszát: 61 *munkanélküli_hónapok Összeadva ezek az munkanélküliként töltött időszakok hány hónapig tartottak? Kérem, írja ide a válaszát: 62 *munkanélküli_regiszt Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? Igen Nem 177

178 63 *iskolaután_külföld A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen Nem 64 *iskolaután_külföld_m A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? Igen Nem 65 *iskolaután_külföld_a Összesen hány alkalommal? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_m+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 66 *iskut_külf_hányhó Összesen hány hónapig dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_m+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 67 *iskut_külf_hol Milyen országokban dolgozott? Kérjük, sorolja fel! Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_m+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Kérem, írja ide a válaszát: 68 *isk_ut_munk_végzetts Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '64 *iskolaután_külföld_m+' ( 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön?) Igen, teljes mértékben Részben Nem 5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 69 *jelenlegi_státusz Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Alkalmazott Önfoglalkoztató, önálló vállalkozó (szellemi szabad, egyéni vállalkozó, nincs alkalmazottja) Vállalkozó Munkanélküli Nappali tagozaton tanuló diák GYES-en, GYED-en (GYET-en) van Háztartásbeli, egyéb inaktív (eltartott) 70 *milyen_beosztásban Milyen beosztásban dolgozik? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Alkalmazott' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Felsővezető Középvezető Alsóvezető Beosztott diplomás Beosztott, nem diplomás foglalkozás 71 *hónap_munkanélküli Hány hónapja munkanélküli? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Munkanélküli' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Kérem, írja ide a válaszát: 178

179 72 [keres-e_munkát Keres-e munkát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Munkanélküli' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Igen Nem 73 [van-e_főállású_munka Rendelkezik főállású munkahellyel? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'GYES-en, GYED-en (GYET-en) van' at question '69 *jelenlegi_státusz+' ( 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza?) Igen Nem 74 [jelenleg_dolgozik-e] 5.2. Jelenleg dolgozik Ön? Jelenleg (is) dolgozik Sose dolgozott Most nem dolgozik, de már volt munkahelye 75 *fő_munkaviszony Az Ön fő munkaviszonya: Állandó jellegű és határozatlan idejű Határozott idejű Alkalmi, vagy megbízás jellegű (tiszteletdíjas, jutalékos, stb.) (Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg!) 76 *Ön: Ön Köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő (egyéb közszolgálati jogviszonyban áll) Állami, önkormányzati vállalat alkalmazottja, vagy Más helyen dolgozik 77 *munkakör Mi jelenlegi foglalkozásának, munkakörének megnevezése? Kérem, írja ide a válaszát: ( Kérem, ügyeljen arra, hogy a megnevezésből munkájának szakmai jellege kiderüljön! Ha az Ön munkaköre például tanácsadó, rendszerszervező, ügyintéző, asszisztens, államigazgatási előadó, osztályvezető stb., akkor jelölje meg, mely területen dolgozik! Például: számviteli tanácsadó; számítástechnikai rendszerszervező, pénzügyi ügyintéző; marketing asszisztens; igazgatási osztály jogi előadója; polgármesteri hivatal egészségügyi osztály vezetője stb. ) 78 *munkakör_hónap Hány hónapja tölti be ezt a munkakört a mostani munkahelyén? Kérem, írja ide a válaszát: 79 *munkáltató_hónap Hány hónapja dolgozik Ön a jelenlegi munkáltatójánál (vagy ebben a vállalkozásban, vagy önfoglalkoztatóként)? Kérem, írja ide a válaszát: 80 *munka_hány_beosztott Hány alkalmazottja/beosztottja van? Kérem, írja ide a válaszát: 81 *munka_isk_mérték Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során elsajátított tudást, megszerzett készségeket? Egyáltalán nem Kevéssé Közepes mértékben Nagymértékben Teljes mértékben 82 *munka_szakterület Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 179

180 83 *munka_képzettség Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? PhD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/ma/msc végzettség Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 84 [munkahely_jelleg] Milyen jellegű munkahelyen dolgozik Ön? Kérem, írja ide a válaszát: (Kérjük, a munkahely típusának megadásakor olyan általános kategóriákban gondolkodjon, mint pl. bank, iskola, ipari termelő cég, biztosítótársaság, stb. ) 85 *az_ön_munkahelye Az Ön munkahelye Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Részben állami, részben magántulajdonú, vagy Teljes mértékben magántulajdonú 86 *az_ön_munkahelye Az Ön munkahelye Teljes mértékben magyar tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú 87 *cég_fő Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Önfoglalkoztató vagyok 2-9 fő fő fő fő 1000 fő vagy afölött (Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát!) 88 *munk_ágazat Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar (pl. élelmiszer, ruházat, építőanyag, szerszám, gépgyártás, gyógyszergyártás, elektronikai eszközök, járművek gyártása, fafeldolgozás) Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás (ezek termelése, ellátása, kereskedelme) Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelés, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás (minden nagy- és kiskereskedelem, illetve gépjárművek esetében a javítás, karbantartás is) Szállítás, raktározás (pl. vasúti, közúti, légi személy- és áruszállítás és postai tevékenység) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció (pl. távközlés, számítógépes szolgáltatások, kiadói tevékenység, műsorgyártás) Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek (pl. ingatlan adás-vétele, ügynökség) Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (pl. piackutatás, fordítás/tolmácsolás, jogi, üzleti szakértői tevékenység, műszaki tanácsadás, tudományos kutatás) Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (pl. eszköz, illetve munkaerő-kölcsönzés, biztonsági szolgáltatás, üzemeltetés, takarítás, adminisztráció, rendezvényszervezés) Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő (pl. múzeum, szerencsejáték, sport, művészet) Egyéb szolgáltatás (pl. érdekképviselet, szakszervezet, politika, háztartásicikk-javítás, tisztítás, fodrászat) Háztartás munkaadói tevékenysége, termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra 180

181 89 *munkahely_település Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! Igen Nem (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) 90 [orszag] Kérjük, adja meg az ország nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '89 *munkahely_település+' ( Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését!) Kérem, írja ide a válaszát: 91 *munk_irányító Meg tudná adni munkahelye irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '89 *munkahely_település+' ( Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését!) Igen Nem 92 *telep_irányítószám Kérjük, adja meg a település irányítószámát Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '91 *munk_irányító+' ( Meg tudná adni munkahelye irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 93 *telep_név Kérjük, adja meg a település nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '91 *munk_irányító+' ( Meg tudná adni munkahelye irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 94 *munkaidő_kereset A főállású munkaidő illetve kereset szempontjából az előző hónap egy átlagos, normál hónap volt? Igen Nem 95 *nettó_előzőhó Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásából származó havi nettó (adózás utáni) keresete? Kérem, írja ide a válaszát: (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!) 96 *havi_munkaóra Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző hónapban? Ha ez nem a "szokásos" hónap volt, akkor utolsó "szokásos" hónapban hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? Kérem, írja ide a válaszát: 97 *másodállás Van-e Önnek mellékállása, másodállása? Igen Nem 98 *munka_szakterület Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '97 *másodállás+' ( Van-e Önnek mellékállása, másodállása?) Csak a saját (kérdőív alapjául szolgáló) tanulmányok szakterülete A saját és a kapcsolódó szakterületek Egy egészen más szakterület Bármilyen szakterület 99 *munka_képzettség Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? PhD Egyéb posztgraduális képzés Egyetemi diploma/ma/msc végzettség Főiskolai diploma/ba/bsc végzettség Munkája nem igényel felsőfokú végzettséget 100 *másodállás_nettó Másodállásából/mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? Kérem, írja ide a válaszát: (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető normál keresetű hónapnak, kérjük, a legutóbbi normál keresetű hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!) 181

182 101 *másodállás_óra Másodállásban/mellékállásban hány munkaórát dolgozott az előző hónapban? Kérem, írja ide a válaszát: (Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető "szokásos" hónapnak, kérjük, a legutóbbi "szokásos" hónapra jellemző heti munkaórát adja meg!) 6. Elégedettség 102 *munkavalelégedettség Mennyire elégedett főállású munkájával az alábbi szempontok szerint? Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: a munka szakmai, tartalmi része szakmai előmenetel, karrierépítés szakmai presztízs jövedelem, juttatások a munka személyi körülményei a munka tárgyi körülményei a munka összességét tekintve 7. Személyes adatok 1 - teljesen elégedetlen 2 - elégedetlen 3 - elégedett 4 - teljesen elégedett Nem tudja 103 [nem] 7.1. Az Ön neme? * Férfi Nő 104 *születési_év Melyik évben született Ön? Kérem, írja ide a válaszát: 105 *családi_állapot Mi az Ön hivatalos családi állapota? Egyedülálló Házas Elvált Özvegy 106 [gyerek] 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? Van Nincs 107 *gyerek_mennyi Hány 18 év alatti gyermeke van? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Van' at question '106 [gyerek]' ( 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? ) Kérem, írja ide a válaszát: 108 [14-évesen_település Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?ez a település külföldön van? Igen Nem 109 *14évesen_ország Kérjük, adja meg az ország nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '108 *14-évesen_település+' ( 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?ez a település külföldön van?) Kérem, írja ide a válaszát: 110 *14évesen_irányítószá Meg tudná adni a település irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '108 [14-évesen_település+' ( 7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában?ez a település külföldön van?) Igen Nem 182

183 111 *irányítószám Az irányítószám Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '110 *14évesen_irányítószá+' ( Meg tudná adni a település irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 112 *település_név Kérjük, adja meg a település nevét: Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '110 *14évesen_irányítószá+' ( Meg tudná adni a település irányítószámát?) Kérem, írja ide a válaszát: 113 *lakóhely Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van? Igen Nem (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) 114 *lakóhely_ország Kérjük, adja meg az ország nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '113 *lakóhely +' ( 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van?) Kérem, írja ide a válaszát: 115 *lakóhely_irányítósz Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '113 *lakóhely +' ( 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? Ez a település külföldön van?) Igen Nem 116 *lakóhely_irányítószá Az irányítószám Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '115 *lakóhely_irányítósz+' ( Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 117 *lakóhely_település Kérjük, adja meg a település nevét Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem' at question '115 *lakóhely_irányítósz+' ( Meg tudná adni lakhelye irányítószámát? ) Kérem, írja ide a válaszát: 118 *középiskola Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Gimnázium hagyományos 4 osztályos 6, 8 osztályos (szerkezetváltó) középiskola, kéttannyelvű gimnázium Szakközépiskola 119 [apa_isk] 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt 120 [anya_isk] 7.9. Mi volt az Ön édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? Legfeljebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola Egyetem Nem tudja, nem ismerte, nem élt 183

184 121 *csal_anyagi_14éves Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? Az átlagosnál sokkal jobb Az átlagosnál valamivel jobb Nagyjából átlagos Az átlagosnál valamivel rosszabb Az átlagosnál sokkal rosszabb 122 *szakterület_csálad Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Igen, szülők és nagyszülők közt is van kapcsolódó szakmájú családtag Igen, csak a szülők között Igen, csak a nagyszülők között Nincsen (Kérjük a szülői és nagyszülői körre gondoljon!) 8. Az intézmény saját kérdései 123 *munka_végz+ 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott? Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik Melyikhez elsősorban (Írja be): Nem volt még ilyen Az ön megjegyzése ehhez: 124 [komp] 8.2 Kérjük, osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy: (A) Mennyire van/volt rájuk szükség a (megadott végzettsége szerinti) szakmája gyakorlásában! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges ebben a szakmában; az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (B) És mennyire rendelkezett velük Ön az adott diploma megszerzésekor! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben rendelkezett vele, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem rendelkezett. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik Melyikhez elsősorban (Írja be): ' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: Elméleti szaktudás, felkészültség Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban Innovatív készség, újító szellem Probléma-megoldási készség, leleményesség Nagy munkabírás, kitartás Beszédkészség Íráskészség, fogalmazási készség Kézügyesség Nyelvtudás Számítógép-ismeret, informatikai tudás Emberi konfliktusok kezelése Konfliktustűrés Együttműködés egy csapattal Megfelelő csapatszellem kialakítása Munkaszervezés (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG A SZAKMÁJÁBAN? (B) MENNYIRE RENDELKEZETT VELE ÖN VÉGZÉSEKOR? 184

185 125 *mátrix Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen, volt/van ilyen munkám, amely (valamely) itt szerzett végzettségemhez kötődik/kötődött HA több itt szerzett végzettségéhez is kötődik Melyikhez elsősorban (Írja be): ' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: Előrelátás, tervezőkészség Mások szakmai vezetése Mások irányítása, utasítása Gyakorlati szakismeret Tanulási képesség Precizitás, részletekre figyelés Időbeosztás Kritikai gondolkodás Önálló munkavégző képesség Alkalmazkodóképesség Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség Tolerancia, más nézetek tisztelete Fegyelem, szabályok követése Általános tájékozottság, műveltség (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG A SZAKMÁJÁBAN? (B) MENNYIRE RENDELKEZETT VELE ÖN VÉGZÉSEKOR? 126 *mátrix_b Kérjük, osztályozza az alábbi készségeket, kompetenciákat aszerint, hogy: (A) Mennyire van/volt rájuk szükség a jelenlegi (vagy legutóbbi) szakmája gyakorlásában! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben szükséges ebben a szakmában; az 1-es azt, hogy egyáltalán nem szükséges. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (B) Mennyire rendelkezett velük Ön az adott diploma megszerzésekor! Az 5-ös azt jelenti, hogy nagyon nagy mértékben rendelkezett vele, az 1-es azt, hogy egyáltalán nem rendelkezett. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem volt még ilyen' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 10 között minden cikkhez: Elméleti szaktudás, felkészültség Szaktudás alkalmazása a gyakorlatban Innovatív készség, újító szellem Probléma-megoldási készség, leleményesség Nagy munkabírás, kitartás Beszédkészség Íráskészség, fogalmazási készség Kézügyesség Nyelvtudás Számítógép-ismeret, informatikai tudás Emberi konfliktusok kezelése Konfliktustűrés Együttműködés egy csapattal Megfelelő csapatszellem kialakítása Munkaszervezés (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG AHHOZ A MUNKÁHOZ AMELYET JELENLEG VÉGEZ (VAGY LEGUTÓBB VÉGZETT)? (B) MENNYIRE RENDELKEZETT VELE ÖN VÉGZÉSEKOR? 185

186 127 *mátrix_b Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Nem volt még ilyen' at question '123 *munka_végz+' ( 8.1 Volt-e már Önnek olyan munkahelye, mellékállása, rendszeres alkalmi vagy megbízásos munkája, ahol tevékenysége az itt szerzett (valamely) végzettségéhez kapcsolódott?) Kérem, írjon be egy számot 1 és 5 között minden cikkhez: Előrelátás, tervezőkészség Mások szakmai vezetése Mások irányítása, utasítása Gyakorlati szakismeret Tanulási képesség Precizitás, részletekre figyelés Időbeosztás Kritikai gondolkodás Önálló munkavégző képesség Alkalmazkodóképesség Koncentrációkészség, a figyelem összpontosítása Rendszerező gondolkodás, átlátóképesség Tolerancia, más nézetek tisztelete Fegyelem, szabályok követése Általános tájékozottság, műveltség (A) MENNYIRE VAN RÁ SZÜKSÉG AHHOZ A MUNKÁHOZ AMELYET JELENLEG VÉGEZ (VAGY LEGUTÓBB VÉGZETT)? (B) MENNYIRE RENDELKEZETT VELE ÖN VÉGZÉSEKOR? 128 [tanult-e] A ZSKF elvégzése óta tanult-e Ön valamilyen felsőoktatási intézményben? Igen Nem 129 [felkeszit] Véleménye szerint a ZSKF-en szerzett tudása, ismeretei mennyiben járultak hozzá a tanulmányai sikeres folytatásához? Osztályozza 1-től 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy teljes mértékben, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem. A közbülső értékekkel árnyalhatja a véleményét. Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '128 *tanult-e]' ( A ZSKF elvégzése óta tanult-e Ön valamilyen felsőoktatási intézményben? ) Kérem, jelöljön meg egy megfelelő választ minden felsorolt elem számára: Mennyire járultak hozzá: 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 130 [modell] 8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? Igen Köszönöm, nem 186

187 131 [modell_1] Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '130 *modell+' ( 8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: Mi a véleménye a koncepciónkról? Kérjük írja be: 187

188 132 [modell_2] Csak akkor válaszoljon erre a kérdésre, ha az alábbi feltételek teljesülnek: A válasz vol 'Igen' at question '130 *modell+' ( 8.4 Érdekli-e önt a ZSKF Diplomás Pályakövető Rendszerének koncepciója és egyes eredményei? ) Kérem, írja ide a válaszát: Mi a véleménye az adatokról? Kérjük írja le: 133 [vonzo] 8.6 Milyen ötletei, javaslati vannak, hogyan tehetnénk jobbá, vonzóbbá a Zsigmond Király Főiskolát? Kérem, írja ide a válaszát: Kérdőív elküldése Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! 188

189 VÉGZETT HALLGATÓI KÉRDŐÍVEK 2. SZEMÉLYES KÉRDEZÉS Társadalomtudományi Kutatóközpont Budapest, III. Kelta u Budapest, Pf. 47. Telefon: Fax: tkk@zskf.hu A kérdőív sorszáma: KÉRDŐÍV Végzett hallgatók vizsgálata ZSKF Ősz A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! Kérdező neve: Sorszáma: ALAPADATOK A A szak KÓDJA (AZ I.3.1. KÉRDÉS ALAPJÁN!): B Végzés dátuma (AZ I.3.1. KÉRDÉS ALAPJÁN!): C Képzés tagozatának a KÓDJA (AZ I.3.1. KÉRDÉS ALAPJÁN!): D Neme: 1 Férfi 2 Nő (NE KÉRDEZD, CSAK JELÖLD!) Kérdezés időpontja: 2010 hónap nap Kérdezés időtartama (perc) Kérdezés helyszíne (település): KSH kód: A kérdőívet átvette és ellenőrizte (aláírás): Kódja: A kérdőívet rögzítette (aláírás): Kódja: 189

190 Jó napot kívánok, vagyok, a Zsigmond Király Főiskola hallgatója. A Főiskola megbízásából a végzett hallgatóink körében készítünk kérdőíves kutatást. Ehhez kérem az Ön segítségét. Ha megengedi, felteszek Önnek néhány kérdést és kérem, hogy válaszaival segítse munkánkat. A válaszadás természetesen önkéntes. A begyűjtött adatokat titkosan kezeljük, csak összesített eredményeket hozunk nyilvánosságra. (KÉRDEZŐ! A HELYZETTŐL FÜGGŐEN DÖNTHETSZ A TEGEZŐDÉS MELLETT IS!) KÉRDEZŐ! A KÉRDŐÍV CÍMLAPJÁN SZEREPLŐ ALAPADATOK ELLENŐRZÉSÉVEL KEZDD! MINDEN TOVÁBBI KÉRDÉSNÉL JELÖLD A VÁLASZHIÁNY OKÁT A KÖVETKEZŐKÉPPEN: KARIKÁZD BE: VAGY [-1] = NT : NEM TUDOTT, VAGY [-2] = NV : NEM AKART VÁLASZOLNI. VAGY AHOL AZÉRT HIÁNYZIK A VÁLASZ, MERT NEM KELLETT A KÉRDÉST FELTENNI (RÁ NEM VONATKOZIK), A KÉRDÉS, ALKÉRDÉS SORSZÁMA ELÉ ÍRJ EGY X JELET! I.1. Hogyan kapcsolódik a Zsigmond Király Főiskolához (a ZSKF-hez)? 190 {KÖTELEZŐ KÉRDÉS!} 1 A ZSKF hallgatója és végzettje is vagyok (legalább ABSZOLUTÓRIUMOT szereztem) 2 A ZSKF hallgatója vagyok Önre akkor ez a kérdőív nem vonatkozik! Köszönöm az együttműködését! KÉRDEZŐ! FEJEZD BE A KÉRDEZÉST! 3 A ZSKF végzettje vagyok (legalább abszolutóriumot szereztem). I.2. Hány szakon végzett (szerzett legalább abszolutóriumot) a ZSKF-en? Ugyanazon a területen szerzett BA és MA végzettségek is külön kezelendőek! {KÖTELEZŐ KÉRDÉS!} 1 Egy szakon 2 Két szakon 3 Több szakon KÉRDEZŐ! A KÉT UTOLSÓ VÉGZETTSÉGET ÍRD BE AZ I.3. TÁBLÁZATBA! I.3. Milyen szakon (szakokon) végzett (szerzett legalább ABSZOLUTÓRIUMOT, végbizonyítványt) a ZSKFen? (Ha két vagy több szakon is végzett, kérem, hogy elsőként arról beszéljen, amelyre vonatkozóan megkerestük! Ha három, vagy több szakon is végzett a ZSKF-en a 2. sorba arra vonatkozóan válaszoljon, amelyet később kezdett el a ZSKF-en!) {KÖTELEZŐ KÉRDÉS!} KÉRDEZŐ! A SZAK KÓDJÁHOZ HASZNÁLD AZ 1. KÁRTYÁT! A 2. SZAK ESETÉBEN HASZNÁLHATOD: [ -1-2 ] SZAK(OK) NEVE ÉS KÓDJA 1. szak neve (ÍRD BE!): KÓD: 2. szak neve (ÍRD BE!): KÓD: (A) KÉPZÉSI SZINT (B) FINANSZÍRO- ZÁSI FORMA (C) VÉGZÉS ÉVE (D) TAGO- ZAT KÉRDEZŐ! EGYEZTESD AZ ELŐSZERVEZŐ KÉRDŐÍVEN SZEREPLŐ KVÓTA-ADATOKAT A KÉRDEZETTEL! HÍVD FEL A KÉRDEZETT FIGYELMÉT, HOGY A TOVÁBBIAKBAN A KÉRDÉSEK AZ 1. SZAKON FOLYTATOTT TANULMÁNYOKRA FOGNAK VONATKOZNI. HA EGYÉB FELSŐFOKÚ TANULMÁNYOKAT IS FIGYELEMBE KELL VENNI A VÁLASZADÁSNÁL, AKKOR AZT MINDIG JELEZZÜK! A válaszok kódjai (AZ EGYES OSZLOPOKBA A KÖVETKEZŐ KÓDSZÁMOK KÖZÜL A MEGFELELŐT ÍRD BE!): (A) KÉPZÉSI SZINT: 3 Hagyományos főiskolai megszerzett diploma 4 Hagyományos főiskolai csak államvizsga 44 Hagyományos főiskolai csak abszolutórium (végbizonyítvány) (B) FINANSZÍROZÁSI FORMA: 5 Bachelor képzés (BA/BSc) megszerzett diploma 6 Bachelor képzés (BA/BSc) csak államvizsga 66 Bachelor képzés (BA/BSc) csak abszolutórium (végbizonyítvány) 99 Egyéb válasz 1 Államilag támogatott 2 - Költségtérítéses 3 - Egyéb válasz. (D) TAGOZAT: 1 Nappali tagozat 2 Esti tagozat 3 Levelező tagozat 4 Távoktatás 5 - Egyéb válasz Az ABSZOLUTÓRIUM (végbizonyítvány) meghatározása: A szakos tanulmányok befejezésével a hallgató végbizonyítványt (ABSZOLUTÓRIUMOT) kap. Ez a dokumentum azt igazolja, hogy a hallgató a szak tantervében előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségeknek (a szakdolgozat, az előírt államilag elismert nyelvvizsga és a záróvizsga kivételével) mindenben eleget tett, illetve a szakdolgozathoz rendelt kreditpontok kivételével a képesítési követelményekben előírt kreditpontokat megszerezte.

191 I.4. Melyik évben kezdte meg tanulmányait a(z elsőként megjelölt) szakon? évben [ -1-2 ] I.5. Sikerült-e az eredetileg előírt képzési idő alatt befejeznie a tanulmányait ezen a szakon? Tehát az előzetesen meghatározott idő alatt jutott el az államvizsga sikeres letételéig? [ -1-2 ] KÉPZÉSI IDŐ: A KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEKBEN MEGHATÁROZOTT, A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉG, ILLETŐLEG SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ ÁTLAGOSAN SZÜKSÉGES IDŐTARTAM, A TÉNYLEGES TANULMÁNYI IDŐ ENNÉL HOSSZABB VAGY RÖVIDEBB IS LEHET.) 1 igen 2 nem I.5a. Mennyi idővel később jutott el az államvizsga sikeres letételéig? hónap [ -1-2 ] I.6. Az államvizsga letétele után vannak, akik nem kapják meg a diplomájukat, mert nem rendelkeznek a szükséges nyelvvizsgával. Önnek voltak ilyen problémái ezen a szakon? [ -1-2 ] 1 igen I.6a. Az államvizsga után mennyi idő telt el a diploma megszerzéséig? hónap [ -1-2 ] 2 nem I.7. Mi motiválta akkor, amikor jelentkezett erre a szakra? Kérem, hogy az alábbi kijelentések közül válassza ki azt, amelyik a leginkább illik Önre! (CSAK EGY VÁLASZ LEHETSÉGES!) [ -1-2 ] 1 Érdekelt ez a szakterület, ezen a szakon akartam diplomát szerezni. 2 Elsősorban diplomát akartam szerezni, de nem feltétlenül csak ez a szakterület érdekelt. 3 Nem akartam továbbtanulni, de a szüleim, a környezetem elvárták tőlem. 4 A munkahelyemen elvárták tőlem, hogy diplomát szerezzek. 5 A korábban elkezdett felsőoktatási tanulmányaim nem elégítettek ki, egy másik szakon (is) akartam tanulni. 6 Ugyanazon a szakon szerzett főiskolai képzettség mellé egy egyetemi diplomát is akartam szerezni. 7 Egyéb ok, éspedig: I.8. Kérem, hogy iskolai osztályzatokkal értékelje a felsőoktatási tanulmányait, illetve a képzést folytató intézményt (a ZSKF-et) az alábbiakban olvasható szempontok szerint! 5-öst adjon, ha teljes mértékben elégedett volt, 1-est, ha egyáltalán nem volt megelégedve. A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (Kérem, hogy ha több szakra járt, itt akkor is csak a vizsgálatban figyelembe vett képzésre, szakra gondoljon!) TÉNYEZŐK OSZTÁLYZATOK NT NV 1. Elméleti képzés színvonala Gyakorlati képzés színvonala A tanult ismeretek alkalmazhatósága Az elhelyezkedés során hasznosítható általános készségek, kompetenciák kifejlesztése Tanárok segítőkészsége Végzés utáni elhelyezkedés segítése Intézményi szolgáltatások színvonala A későbbi érvényesülés során hasznosítható kapcsolatok kiépítésének lehetősége I.9. Megítélése szerint az a diploma, amelyet a ZSKF-en szerzett, mennyire értékes a munkaerőpiacon (A) más magyar diplomákhoz képest; (B) hasonló végzettséget adó magyar felsőoktatási intézmények diplomáihoz képest; (C) az EU hasonló jellegű diplomáihoz képest. Osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 5-ös azt jelenti, hogy sokkal értékesebb, az 1-es, hogy sokkal értéktelenebb; a közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. OSZTÁLYZATOK NT NV (A) Más magyar diplomákhoz képest (B) Hasonló végzettséget adó magyar felsőoktatási intézmények diplomájához képest (C) Az EU hasonló jellegű diplomáihoz képest

192 I.10. Tanul jelenleg valamilyen felsőoktatási intézményben? Ha több képzésben is tanul, kérjük az kérdésekre a megkeresésben szereplő végzettség megszerzéséhez legközelebb eső tanulmányával kapcsolatban válaszoljon! [ -1-2 ] 1 - igen, az adott intézményben (ZSKF) 2 - igen, más intézményben 3 - nem TOVÁBB A II.1. KÉRDÉSRE! I.11. Milyen felsőfokú képzésben tanul jelenleg? [ -1-2 ] 1 - alapképzés (BA, BSc) 2 - mesterképzés (MA, MSc) 3 - doktori képzés (PhD, DLA) 4 - hagyományos egyetemi képzés 5 - hagyományos főiskolai képzés 6 - felsőfokú szakképzés 7 - szakirányú továbbképzés 8 egyéb: I.12. Milyen finanszírozási formában tanul? [ -1-2 ] 1 - államilag támogatott 2 - költségtérítéses 3 egyéb: I.13. Milyen tagozaton tanul? [ -1-2 ] 1 nappali tagozat 2 esti tagozat 3 levelező tagozat 4 távoktatás 5 egyéb: II. ELŐZMÉNYEK, EGYES SZOCIO-DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK II.1. Mikor született Ön? 19 (CSAK A KÉT UTOLSÓ SZÁMJEGYET ÍRD BE!) [ -1-2 ] II.2. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen, életvitelszerűen lakik) településtípusa? [ -1-2 ] 1 főváros 2 vidéki megyeszékhely vagy megyei jogú város 3 egyéb város 4 község 5 külföld II.3. Mi az Ön jelenlegi családi állapota? [ -1-2 ] 1 egyedülálló 2 házas 3 regisztrált élettársi kapcsolatban él 4 tartós párkapcsolatban él 5 elvált 6 megszűnt regisztrált élettársi kapcsolat 7 özvegy 8 házas és különélő 9 egyéb: II.4. Van-e Önnek gyermeke? [ -1-2 ] 1 van II.4a. Hány gyermeke van? gyermek [ -1-2 ] 2 nincs II.5. Amikor Ön 14 éves volt, édesanyjának/ nevelőanyjának (vagyis aki akkor ténylegesen nevelte) mi volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? [ -1-2 ] 1 8 általános alatt 2 8 általános 3 szakmunkásképző, inasiskola, szakiskola 4 szakközépiskola, technikum (érettségivel) 5 gimnázium 6 főiskola 7 egyetem, tudományos fokozat nélkül 8 egyetem, tudományos fokozattal 9 egyéb: 192

193 II.6. Amikor Ön 14 éves volt, édesapjának/ nevelőapjának (vagyis aki akkor ténylegesen nevelte) mi volt a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? [ -1-2 ] 1 8 általános alatt 2 8 általános 3 szakmunkásképző, inasiskola, szakiskola 4 szakközépiskola, technikum (érettségivel) 5 gimnázium 6 főiskola 7 egyetem, tudományos fokozat nélkül 8 egyetem, tudományos fokozattal 9 egyéb: II.7. Mindent figyelembe véve 14 éves korában milyen volt családja anyagi helyzete? [ -1-2 ] 5 az átlagosnál sokkal jobb 4 az átlagosnál valamivel jobb 3 nagyjából átlagos 2 az átlagosnál valamivel rosszabb 1 az átlagosnál sokkal rosszabb? II.8. Milyen középiskolában szerezte meg az érettségi bizonyítványát? [ -1-2 ] 1 hagyományos 4 osztályos gimnázium 2 6 osztályos gimnázium 3 8 osztályos gimnázium 4 kéttannyelvű középiskola 5 nemzetiségi gimnázium 6 technikum 7 szakközépiskola 8 egyéb: III. A MUNKA VILÁGA III.1. Volt-e állandó munkahelye a megkeresésben szereplő végzettség (abszolutórium) megszerzése óta? [ -1-2 ] 1 - igen 2 - nem III.2. Jelenleg rendelkezik állandó, illetve alkalmi munkahellyel? Csak egy választ jelölhet meg! [ -1-2 ] 1 Igen, cégnél, intézménynél teljes munkaidőben dolgozom. 2 Igen, elsősorban alkalmi vagy szerződéses munkákat végzek, nem kötelezem el magad teljesen egyik céghez, intézményhez sem. 3 Igen, saját vállalkozásomat irányítom. 4 Igen, de jelenleg inaktív státuszban vagyok (egészségügyi ok, GYES/GYED). 5 Nem, jelenleg munkanélküli vagyok. 6 Nem, jelenleg nappali tagozaton tanulok. 7 Egyéb: III.3. A megkeresésben szereplő szak letett államvizsgája után hány hónap alatt talált munkát? Kérem, hogy itt most ne csak a teljes állásban folytatott munkavégzést, hanem az államvizsga utáni első, folyamatos kereső tevékenységet jelentő alkalmi vagy megbízásos munkákat is vegye figyelembe! (HA AZONNAL TALÁLT MAGÁNAK MUNKÁT, AKKOR 1 HÓNAPOT ÍRJ!) hónap [ -1-2 ] 666 már akkor is dolgozott 777 nem keresett munkát, mert: VÁLASZ! de a későbbiekben dolgozott/dolgozik 888 nem keresett munkát, mert: VÁLASZ! és azóta sem dolgozik TOVÁBB A _III.24 -RE! 999 államvizsgája óta sem állandó, sem alkalmi munkát nem talált, bár keresett (HA A VÁLASZ 888 VAGY 999!) VÁLASZ! ÍRD BE: [ -1-2 ] 193

194 III.4. Hogyan jutott az államvizsga letétele utáni első munkájához (vagy ha már akkor is dolgozott, akkor ahhoz a munkájához)? TÖBBET IS MEGJELÖLHET! [ -1-2 ] 1 hirdetés útján 2 munkaközvetítő irodán keresztül 3 fejvadász cégen keresztül 4 elküldte az önéletrajzát egy vagy több céghez, és így megkeresték (Nem hirdették meg az állást!) 5 egyetem/ főiskola karrierirodáján keresztül 6 ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 7 egyetemi/ főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 8 egyetem/ főiskola révén 9 egyetemmel/ főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán 10 állásbörzén 11 egyéb formában: III.4a. És melyik bizonyult a legeredményesebbnek? A fentiek közül egyet válasszon! [ -1-2 ] III.5. Az alábbi tényezők közül melyiknek mekkora szerepe volt az államvizsga letétele utáni első állása (az első folyamatos megbízásos munkák) elnyerésekor? Nagy szerepe (=4), közepes (=3), kicsi szerepe (=2) volt vagy egyáltalán nem volt szerepe (=1) annak, hogy TÉNYEZŐK: NAGY KÖZEPES KICSI EGYÁLTALÁN NEM NT NV 1. Ezen a szakon szerzett diplomát? Más szakon szerzett diplomát/ folytatott tanulmányokat? Ezen az egyetemen/ főiskolán szerezte a diplomáját? Ismerősök ajánlották? Egyetemi/ főiskolai tanárok ajánlották? Általában az, hogy diplomája volt? Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezett? Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik? Jó volt a személyes megjelenése, fellépése? Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik (ÍRD BE!): 11. Egyéb szempontoknak? (ÍRD BE!): III.6. Jelenleg is az államvizsgája megszerzése utáni első munkahelyén dolgozik vagy ugyanaz(oka)t a folyamatos megbízásos munká(ka)t végzi? 1 igen, ugyanott/ ugyanazt TOVÁBB _III.9 -RE! 2 nem, más munkahelyen/ más munkákat III.7. Hogyan jutott a jelenlegi/legutolsó munkájához? TÖBBET IS MEGJELÖLHET! [ -1-2 ] 1 hirdetés útján 2 munkaközvetítő irodán keresztül 3 fejvadász cégen keresztül 4 elküldte az önéletrajzát egy vagy több céghez, és így megkeresték (Nem hirdették meg az állást!) 5 egyetem/ főiskola karrierirodáján keresztül 6 ismerős beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 7 egyetemi/ főiskolai tanára beajánlotta (személyes kapcsolatán keresztül segítette a munka megszerzését) 8 egyetem/ főiskola révén 9 egyetemmel/ főiskolával kapcsolatban álló cég, intézmény (pl. szakmai gyakorlat, egyéb együttműködés) kapcsán 10 állásbörzén 11 egyéb formában: III.7a. És melyik bizonyult a legeredményesebbnek? A fentiek közül egyet válasszon! [ -1-2 ] 194

195 III.8. Most szeretnék feltenni Önnek néhány kérdést a jelenlegi munkájáról. Amennyiben nem teljes állásban dolgozik, akkor a fő kereső tevékenységet jelentő részmunkaidős munkavégzésére vagy alkalmi/ megbízásos munkáira gondoljon! KÉRDEZŐ! AZT A MUNKÁT VESSZÜK ALAPUL, AMIT A VÁLASZADÓ UTOLSÓ MEGHATÁROZÓ FŐÁLLÁSÁNAK TEKINT! HA JELENLEG MUNKANÉLKÜLI VAGY EGYÉB INAKTÍV, AKKOR A LEGUTOLSÓ TELJES ÁLLÁSÁRÓL KÉRDEZD! HA NEM TELJES ÁLLÁSBAN DOLGOZIK, AKKOR A LEGUTÓBBI MELLÉKÁLLÁSAIRÓL, ALKALMI MUNKÁIRÓL KÉRDEZD! Az alábbi tényezők közül melyiknek mekkora szerepe volt a jelenlegi (legutolsó) állása (folyamatos megbízásos munkák) elnyerésekor? Nagy szerepe (=4), közepes (=3), kicsi szerepe (=2) volt vagy egyáltalán nem volt szerepe (=1) annak, hogy TÉNYEZŐK: NAGY KÖZEPES KICSI EGYÁLTALÁN NEM NT NV 1. Ezen a szakon szerzett diplomát? Más szakon szerzett diplomát/ folytatott tanulmányokat? Ezen az egyetemen/ főiskolán szerezte a diplomáját? Ismerősök ajánlották? Egyetemi/ főiskolai tanárok ajánlották? Általában az, hogy diplomája volt? Korábbi szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezett? Megfelelő egyéni szakmai képességekkel rendelkezik? Jó volt a személyes megjelenése, fellépése? Egyéb pozitív egyéni tulajdonságokkal rendelkezik (ÍRD BE!): 11. Egyéb szempontoknak? (ÍRD BE!): MINDENKITŐL KÉRDEZD! III.9. Véleménye szerint a végzett szakon diplomát szerzetteknek mennyire szükséges a munkaerőpiacon való érvényesüléshez, a sikeres karrierépítéshez a szakmai továbbképzés? [ -1-2 ] 4 nagyon nagy mértékben 3 nagymértékben 2 kismértékben 1 egyáltalán nem szükséges III.10. Ön hol dolgozik jelenleg (dolgozott legutoljára)? (Ha egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató, akkor munkáinak jellemzően melyik a fő megbízója?) [ -1-2 ] (KÉRDEZŐ! PONTOS MEGNEVEZÉST ÍRJ BE!) III.11. Mi az Ön jelenlegi/ utolsó munkahelyének cégformája? [ -1-2 ] 1 egyéni vállalkozó 2 bt. 3 kft. 4 zrt., nyrt. 5 kht. 6 állami 7 önkormányzati 8 nonprofit szervezet (alapítvány, egyesület) 9 egyéb: III.12. Tudomása vagy becslése szerint milyen a jelenlegi (utolsó) munkahelyén a külföldi tőke aránya? (HA NINCS KÜLFÖLDI TŐKE A CÉGBEN, AKKOR 0-T ÍRJ!) % [ -1-2 ] 195

196 III.13. Hány alkalmazottja van ennek a cégnek/ intézménynek (legutolsó munkahely esetén: volt akkor, amikor Ön ott dolgozott)? Kérem, a legnagyobb, teljes anyavállalatot érintő létszámot adja meg! Tehát például nagyvállalat, multinacionális cég esetében nem a telephely, hanem az egész vállalat-, cégcsoport munkavállalói létszámát! Ha Ön egyéni vállalkozó vagy önfoglalkoztató, a 0-s válaszlehetőséget jelölje meg! [ -1-2 ] 0 egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató fő fő fő fő fő fő fő fő főnél több III.14. Ön milyen beosztásban dolgozik jelenlegi (legutolsó munkahely esetén: dolgozott utolsó) munkahelyén? Ha több is volt, a legutolsó beosztást jelölje meg! [ -1-2 ] 1 felső vezető 4 alkalmazott 2 középvezető 5 egyéni vállalkozó, önfoglalkoztató 3 egyéb vezető III.14a. Mi (volt) az Ön jelenlegi (legutóbbi) foglalkozása, beosztása? III.15. Jelenlegi (utolsó) fő tevékenysége szerinti munkája milyen mértékben kapcsolódik az Ön által végzett, (a megkeresésben szereplő) szakhoz? [ -1-2 ] 4 nagyon nagymértékben 3 nagymértékben 2 kismértékben 1 egyáltalán nem III.16. Kérem, hogy az alábbi állítások közül válassza ki azt az egyet, amelyik a leginkább jellemzi jelenlegi munkaerő-piaci helyzetét! Kérem, hogy a szövegben kipontozott részre mindig a vizsgálat alapjának tekintett (megkeresésben szereplő) szakot helyettesítse be! 1 Jelenlegi munkám nagyrészt kapcsolódik a. szakon szerzett képzettségemhez, a mostani pozícióm, munkavégzésem a szakmai karrier megfelelő állomásának tekinthető. 2 Jelenlegi munkám csak kismértékben kapcsolódik a. szakon szerzett képzettségemhez, de a szakmai karrierépítésben hasznos lehet a későbbiekben. 3 Jelenlegi munkám nem kapcsolódik a szakon szerzett képzettségemhez, de tervezem, hogy a későbbiekben a képzettségemhez kapcsolódó munkát fogok végezni. 4 Jelenlegi munkám egyáltalán nem kapcsolódik a. szakon szerzett képzettségemhez, és a jövőben egészen más területen is szeretnék elhelyezkedni. 5 Jelenlegi munkám inkább más szakon szerzett képzettségemhez kapcsolódik, de a.. szakon szerzett tudást, készségeket jelenleg is tudom többé-kevésbé hasznosítani. III.17. Mennyire van megelégedve jelenlegi munkájával (legutolsó munkahely esetén: volt megelégedve legutolsó munkájával) az alábbi szempontok szerint? Osztályozzon 1-től 5-ig, ahol az 5 = teljes mértékben, 4 = nagymértékben, 3 = közepesen, 2 = kismértékben és 1 = egyáltalán nincs (nem volt) megelégedve a munka szakmai, tartalmi részével? És? SZEMPONTOK: OSZTÁLYZATOK NT NV 1. a munka szakmai, tartalmi része szakmai előmenetel, karrierépítés szakmai presztízs jövedelem, juttatások a munka személyi körülményei a munka tárgyi körülményei III.18. Meg tudná-e mondani, hogy az Ön jelenlegi (legutóbbi) munkahelye alkalmazott-e már pályakezdő diplomást a vizsgálat alapjának tekintett (megkeresésben szereplő) szakjához kapcsolódóan? [ -1-2 ] 1 igen III.18a. Tudna nekünk abban segíteni, hogy a munkáltatóra vonatkozó kérdéseinkkel kit keressünk? 1 igen 2 nem [ -1-2 ] 2 nem (Amennyiben a III.18a. kérdésre igen a válasza, a későbbiekben megkeressük Önt, hogy igénybe vegyük a segítségét! Előre is köszönjük az együttműködését!) 196

197 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSE ZSKF TKK KÖNYVEK 2. Most a jövedelmi helyzetével kapcsolatban szeretnék néhány kérdést feltenni! III.19. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön átlagos havi nettó összjövedelme, tehát ami adózás után marad? Kérem, az összeget ezer forintban adja meg! (NINCS = 0) [ -1-2 ] ezer forint III.20. Kérem, havi szintre lebontva adja meg az Ön fizetése mellett kapott - juttatásainak pénzbeli értékét, az esetleges bónusz juttatásokat, jutalmakat is! Kérem, az összeget ezer forintban adja meg! (NINCS = 0) [ -1-2 ] ezer forint III.21. Minden fő- és melléktevékenységet figyelembe véve jelenleg mennyi az Ön háztartásának átlagos havi nettó összjövedelme, tehát ami adózás után marad? Kérem, az összeget ezer forintban adja meg! [ -1-2 ] ezer forint III.22. Önnel együtt hányan élnek Önök közös háztartásban? [ -1-2 ] fő III.22a. Ha kettő vagy több fő: ebből hány aktív kereső? fő [ -1-2 ] III.23. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években munkahelyet fog változtatni, új munkahelyet fog keresni? [ -1-2 ] 1 igen, biztosan 2 valószínűleg igen III.23a. (HA A VÁLASZ 1 VAGY 2) Miért tervezi a munkahelye megváltoztatását? [ -1-2 ] 3 valószínűleg nem 4 biztosan nem MINDENKITŐL KÉRDEZD! III.24. Tervezi-e, hogy az elkövetkező években újabb felsőfokú vagy egyéb tanulmányokat fog folytatni? [ -1-2 ] 1 igen, biztosan 2 valószínűleg igen 3 valószínűleg nem 4 biztosan nem (HA A VÁLASZ 3 VAGY 4) TOVÁBB _IV.1 -RE! III.25. Milyen képzésben akar részt venni? KÉPZÉSEK: IGEN NEM NT NV 1. vállalat által szervezett tanfolyam, tréning egyéb, nem akkreditált tanfolyam, képzés felsőfokú szakképzés szakirányú továbbképzés bachelor képzés (BA/BSc) egységes, osztatlan képzés mesterképzés (MA/MSc) doktori képzés (PhD/DLA) szakvizsgához kapcsolódó kötelező képzés egyéb (ÍRD BE!)

198 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSE ZSKF TKK KÖNYVEK 2. IV. A VOLT FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYÉHEZ FŰZŐDŐ KAPCSOLAT IV.1. Most a felsőoktatási intézménnyel való kapcsolatáról szeretnék feltenni néhány kérdést. Ön hogyan gondol vissza a Zsigmond Király Főiskolára? Az alábbi leírások közül válassza ki azt az egyet, amelyik a leginkább jellemző Önre! A választáskor minden, a ZSKF-fel kapcsolatos élményt, tapasztalatot tanulmányi, szakmai, diáktársi, általános hangulati stb. együttesen vegyen figyelembe! [ -1-2 ] 1 A főiskolával kapcsolatban döntően pozitív élményeim vannak, nagyon szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 2 A főiskolával kapcsolatban nagyrészt pozitív, kisebb részt negatív élményeim vannak, összességében inkább szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 3 A főiskolával kapcsolatban igen vegyes, pozitív és negatív élményeim is vannak, ezért eléggé vegyesek az érzéseim is a diákévekkel kapcsolatban. 4 A főiskolával kapcsolatban nagyrészt negatív, kisebb részt pozitív élményeim vannak, inkább kevésbé szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 5 A főiskolával kapcsolatban döntően negatív élményeim vannak, kevésbé szívesen gondolok vissza a diákéveimre. 6 A főiskolával kapcsolatban nincsenek különösebb élményeim, inkább semleges érzésekkel gondolok vissza a diákéveimre. IV.2. Tartja-e jelenleg a kapcsolatot valamilyen formában az alább felsoroltakkal? Ha IGEN : milyen jellegű ez a kapcsolat: inkább szakmai, inkább baráti vagy mindkettő? SORONKÉNT KÉRDEZD, ÉS AHOL AZ (A) RÉSZNÉL IGEN A VÁLASZ, OTT TEDD FEL A (B) KÉRDÉST IS! (A) Tartja-e a kapcsolatot? (B) A kapcsolat jellege? igen nem NT NV szakmai baráti mindkettő NT NV 1. oktatók X évfolyamtársak/ csoporttársak X más hallgatók X karrieriroda X hallgatói önkormányzat X egyéb szervezet (ÍRD BE): X IV.3. Tudomása szerint működik-e a ZSKF-en öregdiák / alumni szervezet? [ -1-2 ] 1 igen IV.3a. Tagja-e az öregdiák / alumni szervezetnek? 1 igen 2 nem NEM ESETÉN A IV.3b. T IS [ -1-2 ] KÉRDEZD! 2 nem IV.3b. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy valamikor belép? 1 igen 2 nem [ -1-2 ] IV.4. Az alábbi tényezők mennyire játszanak abban szerepet, hogy az Ön számára vonzó legyen az öregdiák / alumni szervezet? Osztályozzon 1 -től 5 -ig ahol az 5-ös azt jelenti, hogy ez döntően fontos, míg az 1-es azt, hogy egyáltalán nem fontos! A közbülső értékekkel árnyalhatja véleményét. (ÍRD BE!) [ -1-2 ] TÉNYEZŐK OSZTÁLYZATOK 1. mennyi a tagdíj összege 2. az álláslehetőségekkel, szakmai karrierépítéssel kapcsolatban milyen szolgáltatásokat nyújt 3. kik szervezik az öregdiák / alumni szervezetet 4. vannak-e ismerőseim a szervezetben 5. milyen programokat, rendezvényeket szerveznek 6. mekkora presztízse van az öregdiák / alumni szervezetnek 7. az számít majd, hogy én mennyire tudom segíteni az öregdiák / alumni szervezeten keresztül az egyetemet/ főiskolát, illetve az ott tanuló diákokat 8. milyen kapcsolat építhető ki az öregdiák / alumni szervezeten keresztül az én cégemmel vagy egyéb szervezetemmel, amelynek tagja vagyok 9. milyen a társaság, a hangulat a szervezetben 10. egyéb szempont (ÍRD BE):

199 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSE ZSKF TKK KÖNYVEK 2. IV.5. Kérem, az alábbi tartalmakról, szolgáltatásokról az iskolai osztályzatok alapján egyenként mondja meg, hogy az Ön számára melyik mennyire fontos egy kifejezetten diplomások számára készítendő internetes portál esetében! Az 1-es jelentse, hogy egyáltalán nem fontos, az 5-ös, hogy nagyon fontos. Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja. TARTALMAK, SZOLGÁLTATÁSOK: OSZTÁLYZATOK NT NV 1. volt hallgatók beszámolói, véleményei az elhelyezkedésről karriertervezéssel kapcsolatos cikkek, tanácsok frissdiplomás álláshirdetések, szakmai gyakorlatok meghirdetése ösztöndíjak, pályázatok gyűjteménye kimondottan az Ön (volt) szakjára, egyetemére járók fóruma pályaorientációs szolgáltatások (tanácsadás, tesztek) frissen végzettek, hallgatók bemutatkozását segítő szolgáltatások (online cv, videó) 8. egyetemisták közösségi oldala ismerkedési, bemutatkozási lehetőséggel témába vágó blog ajánló és szemléző apróhirdetések (pl. szállás) IV.6. Végül azt szeretném megkérdezni, hogy milyen javaslatai vannak: Hogyan tehetnénk jobbá, vonzóbbá a Zsigmond Király Főiskolát? KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT! A KÉRDEZŐ TÖLTI KI AZ INTERJÚ BEFEJEZÉSE UTÁN! V.1. A kérdező saját tapasztalatai, összbenyomása az interjú során, javaslatai: 1- nincs 2 van: KÉRDEZŐ! A KÉRDŐÍV CSAK AKKOR KOMPLETT, HA MINDEN KÉRDÉSNÉL, ALKÉRDÉSNÉL EGYÉRTELMŰEN JELÖLTED A VÁLASZT, VAGY A VÁLASZHIÁNY OKÁT A [-1] [-2] VALAMELYIKE BEKARIKÁZÁSÁVAL, VAGY AZ X JEL BEÍRÁSÁVAL, VÉGÜL ALÁÍRTAD! Kijelentem, hogy ezt az interjút a személyes interjúkészítés szabályai szerint készítettem olyan számomra ismeretlen személlyel, akit a mintavételi előírásoknak megfelelően választottam ki. Az adatok hitelességéért felelősséget vállalok. Budapest, a kérdező aláírása

200 HAVASI ÉVA: KOMPETENCIÁN INNEN ÉS TÚL. A ZSKF DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSE ZSKF TKK KÖNYVEK 2. SZIGET-KUTATÁS 2011 KÉRDŐÍVE A kérdőív sorszáma: PEGAZUS Projekt TÁMOP /2/KMR Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpont K-DPR-K (A) A kérdezőbiztos sorszáma: KÉRDŐÍV S Z I G E T F E S Z T I V Á L (B) A helyszín kódja: (C) A kitöltés időpontja: aug. (nap) (óra) (D) Az interjú hossza(perc): (E) Átvette (aláírás): (F) Rögzítette (aláírás): A VÁLASZADÁS NÉVTELEN ÉS ÖNKÉNTES!. Szia! A (INTÉZMÉNY)-ből jöttem, vagyok. A Főiskola/Egyetem megbízásából egy kutatást végzünk az Sziget Fesztivál látogatói körében a terveikről, elképzeléseikről. Kérlek, hogy válaszolj az alábbi kérdéseinkre! A kérdezés teljesen névtelen, a válaszadás önkéntes, csak összesített adatokat hozunk nyilvánosságra! A segítségedet előre is köszönöm! A kutatás vezetője: Krisztián Viktor ZSKFTKK k.viktor89@zskf.hu I. A megkérdezettről: ( K1.Neme (CSAK JELÖLD, DE NE FELEDD!): 1 férfi 2 nő ) K2.Születési éved: 19 9 NV K3.Állandó lakóhelyed jellege:0 NT/NV1 Budapest 2 egyéb város Pest megyében 3 község Pest megyében 4 egyéb megyeszékhely 5 egyéb város 6 egyéb község (KÜLFÖLDIT NE KÉRDEZZ!) K4.Az év legnagyobb részében mely településen élsz:0 NT/NV8 állandó lakhelyemen HA NEM ÁLLANDÓ LAKHELYÉN, HOL: Jellege1 Budapest 2 egyéb város Pest megyében 3 község Pest megyében 4 egyéb megyeszékhely 5 egyéb város 6 egyéb község7 KÜLFÖLD K5/a.Családi állapotod?01 nőtlen/hajadon2 élettárssal, tartós kapcsolatban él4 házas5 elvált 6 egyéb: K5/b.Hol élsz jelenleg:01 szüleinél 2 más lakásában (pl. albérlet)3 saját lakásban 4 intézményben (kollégiumban) él 5 egyéb: K5/c.Van-e gyermeked:01 nincs 2 van K5/d.Hány gyermeked van: 0 9 K6.Jelenleg mit csinálsz?több VÁLASZTIS MEGJELÖLHET, HA PL. TANUL ÉS DOLGOZIK EGYSZERRE! HA MOST VÉGZETT, JELÖLD AZ 1. PONTBAN AZT AZ INTÉZMÉNYT, AHOL ÉPPEN BEFEJEZTEA TANULMÁNYAIT! A 3. PONTBANIS JELÖLD! HA MÁR TUDJA, HOGYFELVETTÉK, JELÖLD A 3. PONTBAN! 1 tanul(t) K6/a.Milyen szinten1 nyolc általános 2 szakmunkásképző/szakiskola 3 szakközépiskola 4 gimnázium 5 OKJ 6 főiskola (BA)7 egyetem (MA) 8 doktori iskola (PhD) 9 egyéb: K6/x.1 most fejezte be2 folytatja K6/b.Tagozat:1- nappali 2 levelező 3 egyéb: (HA TÖBB OKTATÁSI INTÉZMÉNYT IS MEGJELÖL DÖNTSÉTEK EL: MELYIK AZ ANYA-INTÉZMÉNYE! ÍRD IDE A MÁSIK INTÉZMÉNY SZINTJÉT A K/6a.KÓDJAI SZERINT: K6/b1.Szint (KÓD): ) 2 dolgozik K6/c.Jelenlegi foglalkozása, beosztása: 0 9 K6/d.Milyen jellegű munkát végez:1 szakképzetlen fizikai 2 szakképzett fizikai3 egyéb szellemi 4 diplomás beosztott 5 vezető6 egyéb K6/e.Milyen formában:1 teljes munkaidő 2 részmunkaidő3 alkalmi4 saját vállalkozás5 családi vállalkozás 6 egyéb: (TÖBB VÁLASZ ESETÉN A MÁS TEVÉKENYSÉGÉT ÍRD IDE: 0 9 ) 3 egyéb, éspedig:1 éppen felvették: K6/f.Milyen szinten2 szakmunkásk./szakiskola 3 szakközépiskola4 gimnázium 5 OKJ 6 főiskola (BA)7 egyetem (MA) 8 doktori iskola (PhD) 9 egyéb: K6/g.Milyen tagozaton:1- nappali 2 levelező 3 egyéb: 2 éppen befejezte tanulmányait és nem tanul tovább K6/h.Mit csinál? 1 most áll munkába 2 egyéb: munkanélküli 4 GYES, GYED, GYET 5 egyéb: