VASBETON PÁLYALEMEZŰ HIDAK SZIGETELÉSE ÉS KOCSIPÁLYA BURKOLATA

Átírás

1 :xxxx VASBETON PÁLYALEMEZŰ HIDAK SZIGETELÉSE ÉS KOCSIPÁLYA BURKOLATA xxxx.xx Terjedelem: x oldal

2 Az útügyi műszaki előírások kidolgozására, kiadására és közzétételére vonatkozó szabályokról szóló 16/2017. (V. 25.) NFM rendelet 7. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Útügyi Műszaki Szabályozási Bizottság a../xxxx. (hónap, nap) ÚB számú határozattal a Koordináló szerv által előkészített VASBETON PÁLYALEMEZŰ HIDAK SZIGETELÉSE ÉS KOCSIPÁLYA BURKOLATA című, számú útügyi műszaki előírást elfogadta. Ez az útügyi műszaki előírás DÁTUM (év, hónap, nap) lép hatályba, azzal, hogy a hatálybalépést megelőzően megkezdett beruházások esetében a közút építtetője a tárgyi útügyi műszaki előírás egészének, vagy meghatározott rendelkezéseinek alkalmazását kérelmezheti, ha az építési beruházás körülményei különösen annak jellege, vagy a kivitelezés előrehaladottságának mértéke ezt indokolttá teszik. Koordináló szerv: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2

3 3

4 Tartalom 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET (SZAKMAI ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS) FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK Pályalemez felső síkja Szigetelési rendszer Burkolati rendszer Burkolati szivárgórendszer Tömítőszalag Hézag (fuga) Hézagkitöltő anyag Vizsgálólaboratórium Vizsgálat Technológiai Utasítás Mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) Alkalmazástechnológiai utasítás SZIGETELÉS- ÉS BURKOLATI RENDSZER TERVEZÉSI ELŐÍRÁSAI Általános előírások A hídpályalemez szigetelési rendszerének kiválasztása A hídpálya aszfaltburkolati rendszerének tervezése A hídpálya betonburkolati rendszerének tervezése Járdaburkolat tervezése A SZIGETELÉSI ÉS A BURKOLATI RENDSZER CSATLAKOZÁSAINAK TERVEZÉSE Csatlakoztatás kiemelt szegélyhez, víznyelőhöz Csatlakoztatás dilatációs szerkezethez Átvezetés rejtett dilatációs szerkezet felett Átvezetés fix csuklóhézag felett A híd és az útpálya csatlakozása A hídburkolati szivárgórendszer tervezése AZ ALKALMAZHATÓ TERMÉKEK KÖVETELMÉNYEI Általános feltételek Kellősítés anyagai Alapozás anyagai Forró bitumenes ragasztómassza Modifikált bitumenes lemezszigetelések (mbl) Rugalmas műanyag alapú szigetelések (RMA) Modifikált bitumenalapú szigetelések (PmB) A védőaszfalt és az aszfaltburkolat keverékei Pályabeton keverékek Hézagkitöltő anyagok, bitumenes tömítőszalagok SZIGETELÉS- ÉS BURKOLATI RENDSZER ÉPÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A kivitelezés követelményei Pályalemez betonfelület követelményei, felület-előkészítés előírásai Betonfelület-javítás, felületkiegyenlítés követelményei A pályalemez betonfelület kellősítése, szigetelés alapozása Bitumenes lemezek leragasztása forró bitumenes ragasztómasszával Bitumenes lemezek leragasztása hegesztéssel Rugalmas műanyag alapú szigetelések (RMA) készítése A felület-előkészítése, kiegyenlítés Felhordási feltételek

5 Modifikált bitumen alapú szigetelések felhordása Védőaszfalt réteg Aszfalt kötő- és kopórétegek Fugák az aszfalt védő- és a burkolati rétegekben Betonburkolat építés előírásai A pályabeton burkolat hézagképzés előírásai Beépített hídtartozékok, hídszegély-csatlakozások VIZSGÁLATOK Típusvizsgálatok A kivitelező gyártásközi és építés közbeni ellenőrzései Megfelelőséget igazoló vizsgálatok Megerősítő ellenőrzések Vizsgálati eljárások MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS BIZTONSÁGTECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK MELLÉKLETEK M1. Felületre merőleges tapadószilárdság (helyszíni) mérése M2. Sóállóság vizsgálata mindkét szigeteléstípusra M3. Vegyszerállósági vizsgálat végrehajtása mindkét szigetelési rendszerén M4. Rugalmas műanyag alapú szórt szigetelés vizsgálati módszerei M5. A betonfelület nedvességtartalmának meghatározása CM-készülékkel M6. Segédlet a harmatpont meghatározásához M7. Aszfaltrétegek tömörségének meghatározása FÜGGELÉK ADATLAPOK A MÉRÉSI ADATOK, VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSÉHEZ, DOKUMENTÁLÁSÁHOZ F1. Építési körülmények mérési jegyzőkönyve F2. Felületre merőleges tapadószilárdság mérési jegyzőkönyve F3. RMA rugalmas szórt műanyag alapú szigetelőréteg képlékeny vastagságmérése F4. Aszfaltkeverékek beépítési hőmérsékletének mérése F5. Beépített mennyiségek jegyzőkönyve* A szövegben említett magyar nemzeti szabványok, útügyi műszaki előírások és jogszabályok 57 M6. Segédlet a harmatpont meghatározásához

6 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET (SZAKMAI ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁS) Jelen útügyi műszaki előírás tárgya a közúti hidak vasbeton pályalemezeinek szigetelése aszfaltvagy betonburkolat, vagy szigetelésvédő beton alkalmazásával. Jelen útügyi műszaki előírás nem terjed ki a közvetlenül járható szigetelésekre, az acél és egyéb anyagú pályalemezek szigeteléseire, és a korrózióvédelmi bevonatrendszerekre. Az előírás az alábbi útügyi műszaki előírások átdolgozása: e-ut :2000 Közúti hidak szigetelése I. Vasbeton pályalemezű hidak felszerkezetének szigetelése és aszfaltburkolata e-ut :2006 Közúti hidak szigetelése III. Vasbeton pályalemezű közúti hidak szigetelésének készítése bitumenes lemezekkel e-ut :2007 Közúti hidak szigetelése IV. Vasbeton pályalemezű hidak szigetelése és pályabeton burkolata Az előírás az alábbi útügyi műszaki előírásokat hatálytalanítja: e-ut :2000 Közúti hidak szigetelése I. Vasbeton pályalemezű hidak felszerkezetének szigetelése és aszfaltburkolata. e-ut :2006 Közúti hidak szigetelése III. Vasbeton pályalemezű közúti hidak szigetelésének készítése bitumenes lemezekkel e-ut :2007 Közúti hidak szigetelése IV. Vasbeton pályalemezű hidak szigetelése és pályabeton burkolata 2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 2.1. Pályalemez felső síkja A pályalemez felső síkja a híd felszerkezetének azon része, amely közvetlenül viseli a szigetelési rendszert, a hídpályaburkolatot, a járdákat, szegélyeket és egyéb, az üzemeléssel kapcsolatos szerelvényeket Szigetelési rendszer A szigetelési rendszer olyan többrétegű rendszer, amelynek alapvető feladata a pályalemez, illetve a hídszerkezet védelme a csapadékvíz károsító hatása ellen Kellősítés vagy alapozás vagy forró bitumenes ragasztómassza Kellősítés A bitumeneslemez-szigetelések felhordását megelőzően a szigetelendő betonfelületre felhordott olyan réteg, amely a betonfelület feltárt pórusaiba és kapillárisaiba beszívódik, a pályalemez szakszerű megtisztítása után esetlegesen még maradó porszemeket leköti és a meleg hatására megolvadva a szigetelőréteg letapadását elősegíti Alapozás Az epoxialapozás az RMA szigetelőrétegének felhordása előtt minden esetben, ill. bizonyos rétegfelépítés esetén bitumeneslemez-szigetelések kialakítása előtt a szigetelendő felületre 6

7 felhordott olyan réteg, amely a betonfelület pórusaiba és kapillárisaiba beszívódik, a pályalemez szakszerű megtisztítása után esetlegesen még maradó porszemeket leköti és az alkalmazástechnológiai utasítás szerinti tűziszárított kvarchomokbeszórás segítségével a szigetelőréteg letapadását elősegíti Forró bitumenes ragasztómassza Bitumeneslemez-szigetelések kialakítása esetén az alsó lemez leragasztására szolgál az alkalmazástechnológiai utasítás szerint megfelelően kialakított alapozórétegre. Ebben az esetben nem lángolvasztással történik a lemez leragasztása Tapadóhíd A tapadóhíd elsősorban RMA-szigetelési rendszereknél alkalmazandó az alkalmazástechnikai utasítás szerint, részben az alapozás és a szigetelőréteg tapadásának javítására, illetve elsősorban az átfedéseknél a szigetelőrétegek egymáshoz való tapadásának elősegítésére szolgáló réteg Szigetelőréteg A szigetelőréteg olyan vízzáró réteg, amely megvédi a pályalemezt, illetve a hídszerkezetet a burkolaton átjutó csapadékvíz károsító hatásaitól: modifikált bitumenes vastaglemez, poliészternemez vagy szövet- vagy rácsbetéterősítéssel; rugalmas műanyag alapú szigetelés: olyan szórással (egymás után legalább három egymásra merőleges irányú munkamenetben) felhordott rendszer, amelynek vízszigetelő rétege legalább 2 mm vastagságú Modifikált bitumenalapú, kenhető szigetelő réteg: többnyire kétkomponensű, SBS-adalékkal modifikált, bitumenalapú kent membrán. (Erre bitumenes védőlemez lapokat helyeznek) Aszfalt tapadását elősegítő réteg Az aszfalt tapadását elősegítő réteg a rugalmas műanyag alapú szigetelőréteg és a szigetelést védő aszfaltréteg közötti együttdolgozást biztosítja Védőaszfalt réteg A védőaszfalt réteg a szigetelési rendszer részeként a szigetelőrétegre épített aszfaltréteg. A szigetelőréteg védelmét, a szigetelési rendszer és a burkolat együttdolgozását, a teherviselést, a teherelosztást biztosítja Védőbeton réteg A védőbeton réteg a szigetelési rendszer részeként a szigetelőrétegre épített beton- vagy vasaltbeton réteg. A szigetelőréteg védelmét, a teherviselést, a teherelosztást biztosítja 2.3. Burkolati rendszer A burkolati rendszer aszfalt pályaszerkezeti rétegből vagy rétegekből álló rendszer, amely a közúti járműforgalom terheit és behatásait közvetlenül viseli, és a terheket az alátámasztó pályalemezre továbbítja Kötőréteg A kötőréteg a hídpálya burkolati rendszerének azon aszfalt pályaszerkezeti rétege, amely a védőaszfalt és a kopóréteg között a teherelosztást és az együttdolgozást biztosítja. 7

8 Kopóréteg A kopóréteg a hídpálya burkolati rendszerének legfelső, a forgalmi és időjárási hatások közvetlen viselésére alkalmas aszfaltrétege Burkolati szivárgórendszer A burkolati szivárgórendszer a hídpálya aszfaltburkolatán átjutó, a szigetelés felszínén vándorló víz összegyűjtésére és kivezetésére alkalmasan megtervezett és kialakított vízelvezető rendszer Tömítőszalag A tömítőszalag olyan modifikált bitumenes, töltőanyag-tartalmú, előregyártott, egyik oldalán fóliás szalag, amely az egyes aszfaltrétegek kereszt- és hosszirányú munkahézagainak vízzáróságát biztosítja Hézag (fuga) A hézag a mozgások biztosítása céljából az aszfaltburkolatban, az aszfalt és a különféle szerkezeti elemek vagy szerelvények között tudatosan képzett rés Hézagkitöltő anyag A hézagkitöltő anyag az aszfaltburkolatok hézagainak, repedéseinek vízzáró kitöltésére alkalmas rugalmas, modifikált bitumenes vagy műanyag alapú, az aszfalthoz, illetve a csatlakozó elemhez jól tapadó anyag Vizsgálólaboratórium Az a laboratórium, amely az országos közúthálózat építési, építés jellegű fenntartási munkáihoz felhasznált alapanyagok, félkész- és késztermékek, szerkezetek és a végtermék (anyag, építmény, műtárgy, szerkezet, szerkezeti elem) vizsgálatára felkészült, a jelen útügyi előírás szerint vizsgálandó paraméterek ellenőrzésére a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által akkreditált vizsgálólaboratórium Vizsgálat A vizsgálat alatt a minőségügyi ellenőrzések során végzett, helyszíni és laboratóriumi méréseket, vizsgálatokat, valamint az ezekhez szükséges mintavételeket értjük Technológiai Utasítás A kivitelező által, az építőanyagok, termékek beépítésére, a műtárgy sajátosságait figyelembe véve összeállított részletes utasítás (továbbiakban TU) Mintavételi és minőségigazolási terv (MMT) A kivitelező által az építés folyamatát, az alapfelületet, a beépített építőanyagok, termékek, valamint a kész szigetelés vizsgálatát és elvárt minősítési paramétereit részletesen szabályozó leírás. 8

9 2.12. Alkalmazástechnológiai utasítás A beépíteni kívánt termék felhasználására a gyártó által meghatározott követelmények, feltételek összessége. 3. SZIGETELÉS- ÉS BURKOLATI RENDSZER TERVEZÉSI ELŐÍRÁSAI 3.1. Általános előírások A közúti híd pályalemeze teljes felső felületét víz elleni szigeteléssel kell megvédeni. A szigetelési rendszer felépítése: bitumenes kellősítés vagy forró bitumenes ragasztómassza vagy epoxialapozás (a szigetelési rendszer típusától függően, PmB rendszer esetén elhagyható, ha a megfelelőséget típusvizsgálattal igazolták) tapadóhíd (az RMA-szigeteléseknél az alkalmazástechnológiai utasítása szerint), a vízzáróságot biztosító szigetelőréteg (egy- vagy többrétegű), aszfalt tapadását elősegítő réteg (az RMA-szigetelésnél az alkalmazástechnológiai utasítása szerint), csomópontok szigeteléséhez szükséges kiegészítő rendszerelemek (pl.: PmB rendszerek esetén), védőaszfalt réteg. A szigetelés és burkolat kialakítására részletes tervet kell készíteni, amely része a hídépítési, hídfelújítási tervnek. Körültekintően meg kell tervezni a szigetelésen szükségszerűen áthatoló szerkezeti elemeket, tartozékokat, és azok szigetelés- és burkolatrendszerhez való csatlakoztatását. A szigeteléshez csatlakozó tartozékok későbbi javításának és cseréjének lehetőségét biztosítani kell. A híd teljes felújítása esetén, amennyiben a meglévő pályalemez esésviszonyai és felülete nem biztosít olyan vízelvezetést, amely kizárja a lefolyástalan területek kialakulását, úgy részletesen meg kell tervezni a pályalemez kialakítandó felületét, esésviszonyait és annak építési módját. A pályalemezt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy kialakítása a burkolat megfelelő hossz- és keresztirányú esését biztosítsa, és hogy a felület gyors víztelenítését minden építési állapotban lehetővé tegye. Lefolyástalan felület nem lehet. Közúti híd pályalemezének szigetelési és burkolati rendszerét úgy kell megtervezni, hogy a hídszerkezet feltételezett mozgásainak létrejötte ne okozhasson kárt a szigetelési rendszerben és a burkolati rendszerben. Közúti híd pályalemezén, illetve a dilatációs szerkezetek közötti szakaszokon a szigetelés folytonos, leragasztott, illetve letapadt legyen. A szigetelési terven külön meg kell adni a csomóponti kialakításokat és a rétegrendet. Csomópontnak tekintendők: a pályalemez áttörései (víznyelők, csepegtetők stb.), a pályalemez megszakításai (dilatációs szerkezetek, rejtett dilatációs szerkezetek, csuklók stb.), a kiemelt szegélysáv és a gyalogjárda kapcsolata a pályalemezhez (szigetelés megoldása a leerősítésnél, illetve a lekötővasalásnál), 9

10 kiemelt szegélysáv alatti szigetelés, szigetelés megoldása a kiemelt szegély, járda és a pályalemez találkozásánál, kombinált szigetelés esetén az eltérő rendszerek csatlakoztatása, a kiegyenlítőlemez és hídfő, térdfal vagy végkereszttartó találkozásánál, a szárnyfalak csatlakozása, a burkolat megszakításai. A szegély és járda pályalemezhez történő csatlakoztatását, bekötését úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a szigetelési rendszer kifogástalan készítését, megfelelő hézagképzést és tömítést. A felhasználni kívánt szigetelési rendszerek, termékek kiválasztásánál, alkalmazásánál a gyártó, forgalmazó által előírt felhasználási, környezeti feltételeket be kell tartani A hídpályalemez szigetelési rendszerének kiválasztása A szigetelési rendszer típusának megválasztásánál a híd statikai vázát, alakváltozásait, a szigetelendő felület kiterjedését és tagoltságát, a hídon a tervezési élettartam alatt áthaladó nehéz forgalom (tengelyterhelés: 115 kn) terhelési osztályát és a járulékos igénybevételeket, továbbá az építési körülményeket kell figyelembe venni. (1. táblázat) Betonburkolatú hidakon csak rugalmas műanyag alapú szigetelés vagy kétrétegű modifikált bitumenes lemez szigetelés tervezhető. Modifikált bitumenes alapú (PmB) szigetelés az e-ut szerint A-E forgalmi terhelés esetén alkalmazható, ha a híd burkolata legfeljebb 6% eredő esésű és a nehézgépkocsi-forgalom gyakori fékezésre-gyorsításra vagy a hídburkolaton kis ívsugárban kanyarodásra (pl. ráfordulás) nem kényszerül. 1. táblázat Alkalmazható szigetelési rendszerek és rövid jelzésük Az általános tervezési szempontok betartása mellett, hídfelújítások esetén, építéstechnológiai vagy egyéb műszaki-gazdasági szempontból az alkalmazható szigetelésirendszer-típusok összeférhető kombinációi is tervezhetők és építhetők. A kétféle szigetelés csatlakozási helyeit úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy pangó víz ne keletkezzen és víz ne juthasson be a szigetelőrétegek alá A hídpálya aszfaltburkolati rendszerének tervezése A hídburkolatok aszfalt pályaszerkezeti rétegeinek tervezése során az e-ut útügyi műszaki előírást kell alapul venni, a pályaszerkezeti rétegekre vonatkozó igénybevételi kategóriákat annak 1. táblázata szerint kell értelmezni. Az aszfaltburkolati rétegek számára, alkalmazható keveréktípusokra vonatkozó előírások alól hídfelújítás esetén, indokolt esetben felmentés adható. Védőbeton réteg csak átvezetett töltéssel épülő hídra vagy földfeltöltéssel épülő vadátjáró hídra tervezhető. A védőbeton szilárdsága legalább C20/25, vastagsága legalább 10 cm legyen. A védőbeton réteg az építés időszakában fellépő terheléseknek (pl. földmunkagépek) is feleljen meg. 10

11 Normál (N) hídburkolat-igénybevétel A híd burkolati rendszere akkor normál (N) hídburkolat-igénybevétellel terhelt, ha a forgalmi terhelés az e-ut szerint A és B, a hídburkolat eredő esése legfeljebb 6% és a nehézgépkocsi-forgalom gyakori fékezésre-gyorsításra vagy a hídburkolaton kis ívsugárban kanyarodásra (pl. ráfordulás) nem kényszerül. A forgalmi és normál hídburkolat-igénybevétel esetén két- vagy háromrétegű burkolatrendszer tervezhető, B forgalmi terhelés és normál hídburkolat-igénybevétel esetén háromrétegű burkolatrendszer tervezendő. Kétrétegű modifikált bitumenes lemez szigetelés és modifikált bitumenes alapú szigetelés (PmB) esetén hengereltaszfalt és öntöttaszfalt védőréteg is választható. Egyrétegű modifikált bitumenes lemez vagy rugalmas műanyag alapú szigetelés esetén csak öntöttaszfalt védőréteg alkalmazható Fokozott (F) hídburkolat-igénybevétel A híd burkolati rendszere akkor fokozott (F) hídburkolat-igénybevétellel terhelt, ha: a forgalmi terhelés az e-ut szerint A és B, és a hídburkolat eredő esése eléri a 6%-ot, vagy a forgalmi terhelés az e-ut szerint A és B, és a nehézgépkocsi-forgalom gyakori fékezésre-gyorsításra vagy a hídburkolaton kis ívsugárban kanyarodásra (pl. ráfordulás) kényszerül, vagy a forgalmi terhelés az e-ut szerint C és D, vagy a forgalmi terhelés az e-ut szerint E, a hídburkolat eredő esése legfeljebb 6% és a nehézgépkocsi-forgalom gyakori fékezésre-gyorsításra vagy a hídburkolaton kis ívsugárban kanyarodásra (pl. ráfordulás) nem kényszerül. Fokozott (F) hídburkolat-igénybevétel esetén háromrétegű burkolati rendszer tervezése szükséges. Kétrétegű modifikált bitumeneslemez-szigetelés esetén a szigetelésvédő réteg csak akkor készülhet hengereltaszfaltból, ha a hídon a beépített aszfaltréteg előírt tömörsége egyenletesen biztosítható. Egyrétegű modifikált bitumenes lemez vagy rugalmas műanyag alapú szigetelés esetén csak öntöttaszfalt védőréteg alkalmazható Intenzív (I) hídburkolat-igénybevétel A híd burkolati rendszere akkor intenzív (I) hídburkolat-igénybevétellel terhelt, ha: a forgalmi terhelés az e-ut szerint E, és a hídburkolat eredő esése eléri a 6%-ot, vagy a forgalmi terhelés az e-ut szerint E, és a nehézgépkocsi-forgalom gyakori fékezésre-gyorsításra vagy a hídburkolaton kis ívsugárban kanyarodásra (pl. ráfordulás) kényszerül, vagy a forgalmi terhelés az e-ut szerint R vagy K. Intenzív hídburkolat-igénybevétel esetén háromrétegű burkolatrendszer tervezése szükséges, a szigetelésvédő réteg modifikált bitumenes öntöttaszfaltból készüljön. Kétrétegű modifikált bitumeneslemez-szigetelés tervezése esetén, egyedi felmentés alapján zúzalékvázas masztixaszfalt védőréteg is tervezhető A híd aszfaltburkolati rétegeinek kiválasztása Védőaszfaltként a hídburkolat igénybevételi osztály és a szigetelés anyaga függvényében az alábbi aszfaltkeverék-típusok használhatók: N hídburkolat-igénybevételi osztály esetén: AC 8 kopó (N), AC 8 kopó (F), AC 11 kopó (N), AC 11 kopó (F), 11

12 SMA 8 (mf), SMA 11 (mf), MA 8 (N), MA 8 (F), MA 11 (N), MA 11 (F). Egyrétegű modifikált bitumenes lemez vagy rugalmas műanyag alapú szigetelés esetén csak öntöttaszfalt védőréteg alkalmazható. F hídburkolat-igénybevételi osztály esetén: AC 11 kopó (F), AC 11 kopó (mf), SMA 8 (mf), SMA 8 (mi), SMA 11 (mf), SMA 11 (mi), MA 11 (F), MA 11 (mf). Kétrétegű modifikált bitumenes lemez szigetelés esetén a szigetelésvédő réteg csak akkor készülhet hengereltaszfaltból, ha a hídon a beépített aszfaltréteg előírt tömörsége egyenletesen biztosítható. Egyrétegű modifikált bitumenes lemez vagy rugalmas műanyag alapú szigetelés esetén csak öntöttaszfalt védőréteg alkalmazható. I hídburkolat-igénybevételi osztály esetén: MA 11 (mf), egyedi felmentéssel SMA 8 (mi), SMA 11 (mi). A további aszfaltrétegeket az e-ut szerint kell megválasztani, a híd aszfaltburkolati rétegeinek vastagságát össze kell hangolni a csatlakozó útburkolati rétegvastagságokkal és típusokkal. Hídfelújítás esetén, a kötőréteg a kopóréteggel megegyező aszfaltkeverékből is építhető. A hídpálya burkolati rétegeinek (rétegenkénti) vastagságát az e-ut sz. útügyi műszaki előírás 3. fejezetét is figyelembe véve kell meghatározni. A hídpálya burkolati rendszerének összvastagsága kétrétegű burkolatrendszer esetén legalább 8 cm, háromrétegű burkolatrendszer esetén legalább 12 cm legyen. Fokozott vagy intenzív hídburkolat-igénybevételi osztály esetén a 40 m-nél nagyobb támaszközű hidak burkolati rétegeit az aszfaltkeverékek egyenletes tömöríthetőségét (pl. a tömörítő hatás a híd alakváltozása, rezgése miatt kisebb, támasz környezetében és nyílásközépen eltérő lehet) és a 7%-nál kisebb hézagtartalmát is figyelembe véve kell kiválasztani. A híd burkolati rendszerét hídburkolat-igénybevételi osztálytól függetlenül 300 m szerkezeti hossz felett aszfalttechnológiában jártas szakértő vagy szaktervező bevonásával kell megtervezni A hídpálya betonburkolati rendszerének tervezése A hídon a csatlakozó útszakaszhoz hasonlóan hézagaiban vasalt pályabeton burkolatot kell építeni oly módon, hogy a hídtól elválasztott és attól függetlenített mozgású legyen. A szigetelési rendszer részeként modifikált bitumenes öntöttaszfalt védőréteget kell tervezni legalább 4 cm vastagságban. A védőaszfalt és a betonburkolat közti elválasztó réteget, pályatáblák vasszerelését, a betonburkolatot a hidakon az e-ut előírás szerint kell megtervezni. 12

13 3.5. Járdaburkolat tervezése A járda, kerékpárút felületére az e-ut szerinti, kopásálló, járható B-5 jelű bevonat építése szükséges, ez esetben kopóréteg tervezése nem szükséges. Hídfelújítás vagy más, az aszfaltburkolatot szükségessé tevő körülmény esetén tervezhető MA 4 (N) és MA 8 (N) jelű öntöttaszfalt, továbbá AC 4 kopó (N) és AC 8 kopó (N), az e-ut előírásai szerint. Az öntöttaszfalt felületét KZ 4/8 zúzalékkal érdesíteni kell, továbbá a hólyagképződés elkerüléséhez a páranyomás kiegyenlítését és kivezetését biztosítani kell. 4. A SZIGETELÉSI ÉS A BURKOLATI RENDSZER CSATLAKOZÁSAINAK TERVEZÉSE A szigetelési és burkolati rendszernek a kiemelt szegélyhez, hídpályán, szegélysávon, járdán és kerékpársávon elhelyezkedő valamennyi hídtartozékhoz és/vagy szerelvényhez, valamint tartószerkezeti okokból kialakított pályaáttöréshez való csatlakozási megoldásaira a kivitelezés módját egyértelműen bemutató részletes csomóponti terveket kell készíteni. Az öntöttaszfalt szigetelésvédő réteget ugyanazon anyagból, keverékből kell beépíteni a híd kiemelt szegélysávjai, járdái közötti teljes szélességben. Hengereltaszfalt szigetelésvédő réteg építése esetén a hídszegély, járda melletti szélső sávban a szigetelés védelmére a kopórétegbe tervezett öntöttaszfalt keverék is alkalmazható Csatlakoztatás kiemelt szegélyhez, víznyelőhöz Aszfaltburkolat csatlakoztatása kiemelt szegélyhez, víznyelőhöz Az öntöttaszfalt szélső sáv elvi elrendezését az 1. ábra mutatja be. Az öntöttaszfalt szélső sáv szélességét a kiemelt szegély és a víznyelő hídtengely felőli széle szabja meg. A védőaszfalthoz, kötő- és kopóréteghez csatlakozó öntöttaszfalt szélső sávok legalább 5 cm-es eltolással épüljenek egymás fölé. A kiemelt szegély melletti öntöttaszfalt sávokat elleneséssel kell kialakítani, kivéve az egyoldali keresztirányú eséssel épített pálya magasabb oldali szélső sávját. A kopóréteg szintjén épített szélső öntöttaszfalt sávot nem szabad érdesíteni. Az öntöttaszfalt szélső sávok MA 8 (N), MA 11 (N) típusú keverékekből is építhetők. A szélső sávok egyedi felmentés alapján, hídfelújítás esetén, normál hídburkolat igénybevételi kategória esetén, legfeljebb 10 m-es hídszegély hosszig, a kopóréteggel azonos keverékből is épülhetnek. Ha a kiemelt szegély mellett felső beömlésű víznyelők vannak, akkor elleneséssel öntöttaszfalt szélső sávokat kell építeni. Oldalbeömlésű víznyelő esetén is elleneséssel öntöttaszfalt szélső sávokat kell építeni, azonban a víznyelő környezetében a burkolatnak a víznyelő felé kell lejtenie. A víznyelőknél burkolatszivárgóban összegyűlő vizet is ki kell vezetni. 13

14 1. ábra Öntöttaszfalt szélső sáv elvi elrendezése 1 kellősített vagy alapozott pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 kiemelt szegély; 4 védőaszfalt réteg; 5 rugalmas, bitumenes hézagkiöntés; 6 szivárgóléc perforált zártszelvénnyel; 7 kötőréteg szintjén MA szélső sáv; 8 kopóréteg szintjén MA szélső sáv; 9 hézagtömítés; 10 kötőréteg; 11 kopóréteg Betonburkolat csatlakoztatása kiemelt szegélyhez, víznyelőhöz A víznyelők és a csepegtetők körül a védő aszfaltrétegben szivárgót kell kialakítani. Az elválasztó hézagokat, burkolati rétegeket az öntöttaszfalthoz, illetve a pályabeton burkolatában lévő bármilyen szerelvényhez csak tömítőszalaggal, vagy megtervezett és kitöltött hézaggal szabad csatlakoztatni. Ez alól a burkolatszivárgó kivétel. Abban az esetben, ha a hídszegély melletti szélső sáv, valamint a dilatációhoz csatlakozó sáv kézi bedolgozású betonból épül, akkor a pályabeton burkolattal legalább azonos minőségű legyen, és a hézagok kiosztása, kialakítása legyen összhangban a folyópályán alkalmazottal. A szélső kézi bedolgozású betonsáv a pályabeton burkolatnál vékonyabb is lehet és legalább két réteg öntöttaszfalt réteg épüljön rá, a beton pályaburkolat szintjéig. Ebben az esetben az alsó betonréteg C30/37 nyomószilárdsági osztályú legyen és feleljen meg a tervező által előírt környezeti feltételeknek. A mélyoldalon a szélső kézi bedolgozású sáv minden rétege elleneséssel legyen kialakítva. A mély oldali kiemelt szegély melletti öntöttaszfalt vagy betonsávot ellenlejtéssel kell kialakítani. Egyoldalú keresztirányú eséssel épített pályán a magas oldalon levő sáv ellenlejtés nélkül készüljön. A kopóréteg szintjén épített szélső öntöttaszfalt sávot érdesíteni nem szabad Csatlakoztatás dilatációs szerkezethez Aszfaltburkolat csatlakoztatása dilatációs szerkezethez Dilatációs szerkezet és aszfaltburkolat csatlakoztatása, amennyiben a dilatációs szerkezet vastagsága a tervezett burkolatrendszer összrétegvastagságánál kisebb, kialakítható a burkolati rétegrend fokozatos elvékonyításával (2. a) és 2. b) ábra) vagy a dilatációs szerkezetet megtámasztó, rögzítő vasbeton gerenda végénél függőleges éllel. Mindkét esetben a szigetelésen összegyűlő víz hatékony elvezetéséről gondoskodni kell. A csatlakozó burkolatrendszer az e-ut sz. előírás pontja szerint alakítandó ki, ettől indokolt, egyedi esetben felmentés alapján el lehet térni. 2. a. és b. ábrák helye Betonburkolat csatlakoztatása dilatációs szerkezethez A dilatációs szerkezet és a pályabeton burkolat csatlakoztatását az alkalmazandó dilatációs szerkezetre kiadott gyártói beépítéstechnológiai utasításban foglaltaknak megfelelően kell megtervezni, a pályabeton burkolat sajátosságai figyelembevételével. Amennyiben a dilatációs szerkezetet befogó vasbeton gerenda nem elégíti ki a pályabetonra előírt követelményeket, a befogó vasbeton gerendát úgy kell megtervezni, hogy a fölötte a pályabeton követelményeit kielégítő burkolat kialakítható legyen. A híd szigetelése a dilatációs szerkezethez, megszakítás nélkül kapcsolódjon. A dilatációs szerkezet mindkét oldalán 2-2 db terjeszkedési hézagot kell tervezni. 14

15 4.3. Átvezetés rejtett dilatációs szerkezet felett Aszfaltburkolat átvezetése rejtett dilatációs szerkezet felett A rejtett dilatációs szerkezet a szigetelő és burkolati rendszerrel eltakart acélanyagú dilatációs szerkezet, amelynek tervezése új vasbeton pályalemezű hidaknál már nem megengedett, ezért meglévő hidak átalakítási munkáinál javasolt a rejtett dilatációs szerkezet kicserélése korszerű burkolatdilatációs, dilatációs szerkezettel. A mozgások felvételére a szigetelőréteget kétrétegű, mbl típusú lemezes szigetelő erősítéssel kell ellátni, és a szigetelés felett lévő burkolatszerkezetbe irányított repedésvonalakat kell kialakítani. RMA-szigetelés esetén a mozgások felvételére két rétegben kell a szigetelő fóliát elkészíteni, a két réteg között tapadásgátló anyagot felhordva. A szigetelés letapadását a dilatációtól mindkét oldalon 2525 cm távolságra, tapadásgátlóval meg kell akadályozni. Az alsó erősítő 100 cm széles mbl-lemezsávot a hézag felett szimmetrikusan elhelyezve csak a két szélén, 1515 cm szélességben kell leragasztani. A felső erősítő réteg 80 cm szélességű mbllemez legyen, az előbbiek szerint elhelyezve és leragasztva. A rejtett dilatációs szerkezet felett az aszfaltburkolati rendszert a 3. és 4. ábra szerint kell kialakítani, az irányított repedésvonalakat fűrésszel, legalább 15 mm szélességben kell elkészíteni, és a kivágás után azonnal rugalmas hézagkitöltő anyaggal kell tömíteni, a csatlakozó felületek kellősítése után. Ha a fenti megoldások a rejtett dilatációs szerkezet felett valamilyen okból nem alkalmazhatók, akkor rugalmas burkolatdilatáció építendő Betonburkolat átvezetése rejtett dilatációs szerkezet felett Amennyiben a hídfelújítások és -korszerűsítések során a szigetelés és a pályabeton burkolat meglévő rejtett dilatációs szerkezet vagy fix csuklóhézag felett kerül átvezetésre, akkor a szigetelést a pont szerint kell kialakítani, a rejtett dilatációs szerkezet felett terjeszkedési hézagot kell tervezni Átvezetés fix csuklóhézag felett A tervezés és kivitelezés során a fix csuklóhézaggal megszakított pályalemezen és járdabetonon nem maradhat szigeteléssel meg nem védett felületrész, vagyis a vízzáróságot a felület minden pontján biztosítani kell. Figyelembe kell venni a forgalom hatásaiból, valamint a terhelőerőkből és terhelő termikus hatásokból származó összes szerkezeti mozgást, amely a szigetelő és burkolati rendszert igénybe veszi mm-es vagy annál kisebb csuklóhézag-tágasság esete A csuklóhézagba először a hézagzáró elemet (fenéktöltetet) kell elhelyezni, majd az e-ut követelményei alapján tervezett anyaggal kell kiönteni úgy, hogy a lehűlt kiöntőanyag felszíne a pályalemez felületével egy szintben legyen. Ezt követően a tervezett szigetelőréteget a csuklóhézag felett is át kell vezetni. Ezután 30 cm széles tapadásgátló fóliát kell szimmetrikusan elhelyezni a hézag felett. Erre erősítésként legalább 1010 cm-rel túlnyúló, a szélein leragasztott erősítő szigetelést kell készíteni. 15

16 Ha kétrétegű az erősítés, akkor a felső réteg az alsó réteg szélességénél mintegy 1515 centiméterrel legyen nagyobb, és túlnyúló széleit vízzáróan le kell ragasztani. A rétegek közül a levegőt ki kell szorítani. Az erősítés után a burkolati rétegek folyamatosan megépíthetők. Aszfaltburkolat esetén a csuklóhézag felett befűrészeléssel 1520 mm szélességű irányított repedésvonalat kell kialakítani, amely a védőaszfalt rétegbe legfeljebb 1 centiméternyi mélységig hatoljon be. A hézagot a vágási törmelék kifúvatása és hézag szárítása után az e-ut szerint tervezett rugalmas hézagkitöltő anyaggal teljes mélységben tömíteni kell. Az elvi elrendezést a 3. ábra szemlélteti. Betonburkolat esetén a csuklóhézag felett terjeszkedési hézagot kell tervezni 3. ábra Rejtett dilatáció (csuklóhézag-távolság 15 mm) 1 pályalemez; 2 kellősítés; 3 védőaszfalt réteg; 4 kötőréteg; 5 kopóréteg; 6 szigetelőréteg; 7 tapadásgátló alufólia, 0,1 mm; 8 erősítő rétegek; 9 rugalmas hézagkiöntés; 10 fűrészelt hézag; 11 hézagzáró elem; 12 csuklóhézag mm-nél nagyobb csuklóhézag-tágasság esete Amennyiben a csuklóhézagba nem betonoztak be szárnylemezes hézagzáró elemet a pályalemez előzetes alapozását követően szárnylemezes vörösréz lírát kell a csuklóhézagba helyezni. A szárnylemezek rögzítését műgyanta alapú ragasztóval vagy mechanikai módszerrel (pl. szigetelő tüske) kell megoldani. A csuklóhézagban fekvő rézlírát a szárnylemezek felszínéig az e-ut szerint betervezett kielégítő rugalmas hézagkitöltő anyaggal ki kell önteni. Amennyiben a csuklóhézagban szárnylemezeivel lebetonozott hézagzáró elem van elhelyezve, és ez a szerkezeti beton szintjénél mélyebben fekszik, akkor felette a csuklóhézagot a pályalemez felszínéig az e-ut szerinti betervezett rugalmas kitöltőanyaggal ki kell önteni. A szigetelőréteget a csuklóhézag felett át kell vezetni, és kétrétegű erősítő átfedéssel kell ellátni a pontban előírtak figyelembevételével, a 4. ábra szerint. 4. ábra Rejtett dilatáció (csuklótávolság > 15 mm) 1 epoxigyanta leragasztás; 2 vörösréz líra; 3 rugalmas hézagtömítés Aszfaltburkolat esetén a burkolati rétegek megépítése után a csuklóhézag felett irányított repedésvonalat kell kialakítani a pontban leírtak szerint, legfeljebb 30 mm csuklóhézagtágasságig. Ennél nagyobb csuklóhézag-tágasság esetén a hézag felett legalább 30 cm széles folytonos burkolatdilatáció épüljön. Betonburkolat esetén a csuklóhézag felett terjeszkedési hézagot kell tervezni A híd és az útpálya csatlakozása A pályalemez végeinél és a kiegyenlítőlemeznek a pályalemezhez csatlakozó részénél a vízzáróságot szigeteléssel biztosítani kell. A pályalemezvég és a kiegyenlítőlemez összeépítési helyét a hídszigetelő és a burkolati rendszerek csatlakoztatása vonatkozásában fix csuklónak kell tekinteni, amely felett a szigetelési 16

17 rendszer és a burkolat átvezetést úgy kell megoldani, hogy a hídszerkezet és a kiegyenlítőlemez mozgásaiból a hídszigetelő és burkolati rendszerekben károsodások ne keletkezzenek. Ha a kiegyenlítőlemez a hídfőre támaszkodik, és felszíne alacsonyabban fekszik a pályalemez felszínénél, a pályalemez és a kiegyenlítőlemez csatlakozási vonalánál a betonban hézagot kell kialakítani, és azt az e-ut szerinti betervezett rugalmas kitöltőanyaggal ki kell önteni. A pályalemez véglapját a kiegyenlítőlemez felett az alkalmazott szigetelési rendszer típusához igazodva bitumenes lemez vagy rugalmas műanyag alapú szigeteléssel kell ellátni, amelyet a kiegyenlítőlemezre is rá kell vezetni legalább 1 m hosszúságban. A szigetelőréteget a csatlakoztatási vonalon erősítőréteggel kell ellátni, amelyet a pályalemez felső felületére és a kiegyenlítőlemez szigetelésére mintegy 1530 cm széles sávban le kell ragasztani. Az erősítő lemezt a pályalemez függőleges véglapjához nem szabad hozzáragasztani, de alóla a levegőt kézi hengerléssel ki kell szorítani. A hídpálya és az útpálya egyes aszfaltburkolati rétegeinek csatlakoztatása a pályalemezen kívül rétegenként legalább 5050 centiméteres eltolásokkal történjen. A hossz- és keresztirányú munkahézagok kialakítását az e-ut szerint kell megtervezni. Szükség esetén változó rétegvastagság illetve külön kiegyenlítő aszfaltréteg is alkalmazható. A pályalemez és a kiegyenlítőlemez csatlakozási vonala felett, valamint a kiegyenlítőlemez másik vége felett is irányított repedésvonalat kell kialakítani 1520 mm tágasságú befűrészeléssel, a kötőréteg felső 1,0 cm mélységéig. A vágási törmeléknek és egyéb szennyeződésnek a hézagból való sűrített levegős kifúvatása, majd kiszárítása után a hézagot az e-ut szerinti betervezett rugalmas hézagkitöltő anyaggal teljes mélységben ki kell önteni. A kiöntőanyag felső szintje a lehűlés után a kopóréteg felszínével egy szinten legyen. Az elvi kialakítást az 5. ábra mutatja be. 5. ábra A híd és az útpálya csatlakozása (1) 1 kellősített pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 védőaszfalt réteg; 4 kötőréteg; 5 kopóréteg; 6 tapadásgátló réteg; 7 erősítő réteg; 8 útalap; 9 homokos kavics ágyazat; 10 szerelőbeton; 11 kiegyenlítőlemez; 12 forró bitumenes kenés; 13 rugalmas hézagzáró szalag; 14 szigetelést védő beton; 15 fűrészelt hézag A hídpálya és az útpálya betonburkolati rétegeinek csatlakoztatását az e-ut előírás szerint kell megtervezni. Amennyiben a pályalemez és a kiegyenlítőlemez azonos szinten van, a csatlakozási vonalnál a betonban hézagot kell kialakítani, és azt az e-ut szerinti betervezett anyaggal ki kell önteni úgy, hogy a lehűlt kitöltőanyag felszíne a csatlakozó lemezek felszínével egyezzen meg. A pályalemez szigetelőrétegét megszakítás nélkül át kell vezetni a kiegyenlítőlemezre legalább 1 m hosszban. A csatlakozási vonal felett erősítő réteget kell készíteni, a pontban leírtak szerint. Az erősítő rétegek közül illetve alól a levegőt ki kell szorítani. A hídpálya és útpálya aszfaltrétegeinek csatlakoztatását és az irányított repedések kialakítását a süllyesztett kiegyenlítőlemezzel azonos módon kell kialakítani. Az elvi kialakítást a 6. ábra szemlélteti. 6. ábra A híd és az útpálya csatlakozása (2) 1 kellősített pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 tapadásgátló réteg; 4 erősítőréteg; 5 védőaszfalt réteg; 6 kötőréteg; 7 kopóréteg; 8 útalap; 9 forró bitumenes kenés; 17

18 10 kiegyenlítőlemez; 11 szerelőbeton; 12 rugalmas hézagkiöntés; 13 hézagzáró elem; 14 fűrészelt hézag 4.6. A hídburkolati szivárgórendszer tervezése A szivárgórendszert meg kell tervezni és az általános terven és a részletterveken is ábrázolni kell. Alapvető tervezési szempont, hogy a szigetelőréteg felszínén vándorló víz gyűjtő-vezető járathoz jusson. A vízgyűjtő-vezető járatokat víznyelőkhöz, illetőleg vízkivezető szerkezetekhez (kicsepegtetők) kell csatlakoztatni. A kivezető helyek sűrűségét az esésviszonyok és a pályaszélesség figyelembevételével kell megtervezni, figyelembe véve az áthidalt akadály által támasztott igényeket is. Tetőszelvénnyel kialakított hídpálya esetén mind a két szélen, egyirányú keresztesésű hídpálya esetén pedig az alacsonyabb szinten fekvő kiemelt szegély előtt kialakított forgalmi sávokon kívül eső mélyvonalban, a szigetelőréteg felszínén kell elhelyezni a hídtengellyel párhuzamos vízgyűjtővezető járatot. Keresztirányú vízgyűjtő járatot kell elhelyezni dilatációs szerkezet vagy pályamegszakítás közelében, e megszakításoknak a hossz-szelvény szerinti magasabb oldalán, az ott esetleg kialakítandó mélyvonalban. Ha a burkolati rendszer vastagsága 8,0 centiméternél kisebb, nem szabad keresztirányú vízgyűjtő-vezető járatot építeni. Meglévő hidak szigetelési és burkolati rendszerének felújításakor a meglévő szerkezeten a szivárgórendszer vízkivezetői részére furatokat kell készíteni. Ilyen furatok fő-acélbetétet, feszítőelemet nem roncsolhatnak, korróziós veszélyhelyzetet sem teremthetnek. A furatelhelyezés megtervezése során a meglévő szerkezet sajátosságait figyelembe kell venni. A víznyelők és a csepegtetők körül a védőrétegben szivárgót kell kialakítani. A szivárgórendszer kialakítása nem veszélyeztetheti a hídburkolati rendszer teherbírását, tartósságát. Ha a hídpálya hosszesése kisebb 0,5 százaléknál, akkor a híd szerkezeti hosszára való tekintet nélkül minden esetben, ha a híd hosszesése 0,5% vagy annál nagyobb, akkor a húsz méternél hosszabb hidak esetében mindenkor szivárgórendszerrel kell összegyűjteni és elvezetni a burkolati rendszeren keresztül a szigetelőréteg felszínére jutott vizet. A szivárgórendszer részei: hídtengellyel párhuzamos irányú vízgyűjtő-vezető járat, a forgalmi sávokon kívül elhelyezve, keresztirányú vízgyűjtő-vezető járat, vízkivezető szerkezet és/vagy csatlakozási megoldás. A vízgyűjtő-vezető járat magassága a védőréteg vastagságával egyezzen meg. A vízgyűjtő-vezető járat szélességi mérete 510 cm legyen. A burkolatszivárgókhoz legalább Ø 8-12 mm-es szemcseméretű gyöngykavicsot és epoxi kötőanyagot kell használni, amelybe teljes hosszon alumínium perforált szelvényt kell elhelyezni (javasolt méret: 20*20*2 mm). A szivárgó hézagtartalma legalább % legyen. 5. AZ ALKALMAZHATÓ TERMÉKEK KÖVETELMÉNYEI 5.1. Általános feltételek A termékeknek jóváhagyott műszaki specifikációval kell rendelkezniük. 18

19 Csak olyan termékek használhatók fel, amelyek teljesítményét harmonizált európai szabvány (hen) alapján, vagy európai műszaki értékeléssel (ETA) rendelkező termékek esetében a 305/2011/EU rendeletben foglaltak szerinti teljesítménynyilatkozattal igazolták. A teljesítménynyilatkozatot nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy a 275/2013. (VII. 16.) kormányrendelet alapján kiállított nemzeti műszaki értékelés (NMÉ) alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU rendelete szerinti rendszere meghatározható. A termékazonosító vizsgálatok és a típusvizsgálatok során meghatározott műszaki jellemzők, teljesítményállandók előírt értékei mivel ezek termékek gyártási minőségére vonatkoznak egyben a tűréshatárt is jelentik. Értékcsökkentési határ ezen adatoknál nem adható meg. A helyszíni vizsgálatok során ellenőrizendő műszaki jellemzők, tulajdonságok előírt értékei mellett, ahol alkalmazható, külön tűréshatárok is szerepelnek. Ha a híd szigetelésének valamely jellemzője/tulajdonsága a tűréshatárnál is kedvezőtlenebb, az a teljes szigetelési és burkolati rendszer, továbbá a hídszerkezet élettartamát is csökkenti, ezért értékcsökkenési határ nem adható meg. Ilyen esetben a nem megfelelő felület, réteg javítása vagy cseréje szükséges. Szigetelőanyagok és azok kiegészítő anyagai felhasználásához a gyártó cég alkalmazástechnológiai utasítása és a technológiai utasítás (TU) is szükséges. Az építőanyagok kiválasztása során fiziológiai és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Az esetleges káros hatást mind a felhordáskor, mind a későbbi eltávolításkor figyelembe kell venni Kellősítés anyagai Bitumenes kellősítés Kellősítésre oldószeres, hideg bitumenemulzió alkalmazható bitumenes lemezszigetelési rendszerek alá. Lényeges paraméterek követelményrendszerét a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat Bitumenes kellősítő anyag 5.3. Alapozás anyagai Epoxigyanta-alapozás Az alapozás anyagaként oldószermentes, kis viszkozitású, töltetlen, hőálló epoxigyanta alkalmazható, amelynek meg kell felelnie az alkalmazástechnológiai utasítás és a 3. táblázat előírásainak. 3. táblázat Epoxigyanta alapozó Kvarc szóróhomok A tűziszárított kvarc szóróhomok szemmegoszlási követelményei (tömeg%): kvarchomok, H 0,40,8 mm: iszapolható rész (<0,063 mm): <0,5 0,25 mm szemcseméret alatt: <10 19

20 1,0 mm szemcseméret felett: <10 kvarchomok, H 0,51,2 mm: 0,5 mm szemcseméret alatt: <10 1,2 mm szemcseméret felett: < Beton párazáró anyagok alkalmazása Általános esetben a szigetelés alapozásának felvitele előtt a párazáróval lezárt beton felületet homokszórással meg kell tisztítani. Új építésű hídnál párazáró, típusvizsgálattal rendelkező friss beton utókezelő-alapozó anyag kizárólag a kiemelt szegélysáv, járda alatti felületeken és a kiegyenlítő lemezeken alkalmazható mint a szigetelési rétegrend alapozását képező első rétege. A beton utókezelésére felhasznált friss beton utókezelő-alapozó a szigetelés első alapozórétegeként akkor fogadható el, ha típusvizsgálattal igazolták a szigetelési rendszer megfelelőségét. A rétegrend kialakításánál be kell tartani a gyártó által kiadott alkalmazástechnológiai utasításokat. Az e feltételeknek nem megfelelő beton utókezelésére szolgáló párazáró szert, vagy annak maradványait maradéktalanul el kell távolítani Forró bitumenes ragasztómassza A forró bitumenes ragasztómassza feleljen meg az alkalmazástechnológiai utasítás előírásainak, de általános követelményként teljesítenie kell a 4. táblázat előírásait is. 4. táblázat Forró bitumenes ragasztómassza 5.5. Modifikált bitumenes lemezszigetelések (mbl) Modifikált bitumenes lemezszigetelés anyagai, rétegfelépítése A rétegek felépítési rendjét a gyártó által kiadott alkalmazástechnológiai utasításnak kell tartalmaznia. Egyrétegű beépítésnél legalább 5 mm vastagságú modifikált bitumenes lemez, és védőaszfaltként csak öntöttaszfalt alkalmazható. Hegeszthető bitumenes lemeznél a hordozóbetét alatti bitumenréteg vastagsága legalább 2,5 mm legyen. A hegeszthető lemezek alsó és felső felületének olyannak kell lennie, hogy kapcsolatuk az alapozott betonfelülettel ill. a védőréteggel tartósan biztosítva legyen. A hegeszthető modifikált bitumenes lemez hordozórétege poliészter fátyol vagy műszakilag azzal egyenértékű anyag legyen, amelynek négyzetmétertömege haladja meg a 250 g/m 2 -t. Forró bitumenes ragasztómasszával történő leragasztásnál az alsó réteg modifikált bitumenes lemez vastagsága 3 mm legyen. A modifikált bitumenes lemezszigetelések külön védőaszfalt rétegei a pontban leírt aszfaltrétegek lehetnek. A modifikált bitumenes lemezszigetelés feleljen meg az 5a) táblázat követelményeinek. 5a) táblázat Modifikált bitumenes lemezszigetelések a táblázat folytatódik 20

21 5a) táblázat folytatása Modifikált bitumenes lemezszigetelések 5b) táblázat Segédlet a bitumenes lemezek követelményértékének meghatározására az alapfelületi hőmérséklet alapján. Az alapfelület hőmérsékletét közvetlenül a vizsgáló korongok leszakítása után kell mérni. Megjegyzés: Megegyezés esetén, ha a mért alapfelületi hőmérséklet a táblázatban megadott +33 C fels ő hőmérséklet felett adódna, akkor a 1 C-onkénti alapf elületi hőmérséklet-növekedés esetén 0,02 N/mm 2 korrekciót kell figyelembe venni Rugalmas műanyag alapú szigetelések (RMA) Rétegfelépítés A rugalmas műanyag szigetelések rétegfelépítését a gyártó cég által kiadott alkalmazástechnológiai utasításnak kell tartalmaznia. A rugalmas műanyag alapú szigetelések általános rétegfelépítése a következő: alapozás epoxigyantával és éles szemű, célszerűen legalább 0,40,8 mm-es szemcseméretű tűziszárított kvarchomok beszórásával, tapadóhíd az alkalmazott szigetelőanyag alkalmazástechnológiai utasítása szerint, elsősorban szigetelési rétegek csatlakozásainál az átfedések egymáshoz tapadásának elősegítésére, a vízzáróságot biztosító, szórással felhordandó poliuretán szigetelőréteg, aszfalt tapadását elősegítő réteg Anyagok fajtái A szigetelőréteg kialakításához alkalmazhatók olyan, gyors reakcióidejű, fokozottan repedésáthidaló, ill. rugalmasságú, általában kétkomponensű poliuretán anyagok, amelyek szórással felhordhatók. (lásd 6. táblázatban megadott követelmények). Az így kialakított szigetelőréteg elasztomer jellegű, hő- és öregedésálló, a bitumennel kompatibilis kell legyen, továbbá ellen kell állnia sóoldatoknak, üzemanyagoknak, kenőanyagoknak. A rugalmas műanyag alapú szigetelési rendszer vízszigetelő poliuretán rétegének anyaga gyors kikeményedésű, csak speciális kétkomponenses, fűthető szórógéppel felhordható folyékony műanyag, amelynél a poliuretán réteg Shore-A keménysége kb. 10 perccel az összekeverés után, 23 C esetén 40 feletti. Feldolgozhatósági (fazék) idejük 615 másodperc. A rugalmas műanyag alapú szórt szigetelőréteg javítására, felújításra legfeljebb 1 m 2 egybefüggő felületnagyságig alkalmazható a szigetelő anyag kézzel felhordható változata. Ezen javítóanyag lassú kikeményedésű, kétkomponenses folyékony műanyag, amelynél a poliuretán réteg kikeményedése 23 C esetén a 24 órát is meghaladhat ja. Feldolgozhatósági (fazék) idejük 2060 perc. Szerkezeti csomópontoknál elválasztó anyagok alkalmazhatók, amelyeknek kompatibilisnek kell lenniük a szigetelőrétegek anyagával. Az RMA-szigetelés anyaga és a szigetelőréteg feleljen meg a 6. táblázat előírásainak. Az RMA-szigetelés védőaszfaltja csak öntöttaszfalt lehet az alkalmazási engedélyek szerint. 21

22 6. táblázat Rugalmas műanyag alapú szórt szigetelések a táblázat folytatódik 6. táblázat folytatása Rugalmas műanyag alapú szórt szigetelések 5.7. Modifikált bitumenalapú szigetelések (PmB) Alkalmazási terület A modifikált bitumenalapú kenhető szigetelési rendszerek alkalmazhatók a 3.2. pont szerint Rétegfelépítés A rétegek felépítési rendjét a gyártó által kiadott alkalmazástechnológiai utasításnak kell tartalmaznia. Általában modifikált bitumenalapú kenhető rétegből és az azt védő legalább 3 mm vastagságú bitumenes rendszerű lemezből áll Anyagok A szigetelőréteg általában kétkomponensű SBS-modifikált bitumen, amely feleljen meg a 7. táblázat követelményeinek. A szigetelőrendszerhez külön tapadóhíd, illetve alapozóréteg nem szükséges, ha ezt az első típusvizsgálat igazolta. A külön védőréteg olyan előre gyártott lemez, mely általában bitumennel impregnált két papírlemez közé helyezett bitumenes kötőanyag és finom osztályozott ásványi anyag keverékéből áll, és a 7. táblázat követelményeit kell kielégítenie. A külön védőréteg biztosítja az építési forgalom elviselését, valamint a hengerelt védőaszfalt gépi beépíthetőségét. A lemezek csatlakoztatása folytatólagos legyen, az alkalmazástechnológiai utasítás szerint kell eljárni. A lemezszéleket átlapolás nélkül szorosan kell illeszteni és a csatlakozási vonalakat speciális ragasztószalaggal kell lezárni. A csomópontokat, illetve a 6%-nál nagyobb esésű felületeket az alkalmazott PmB szigetelési rendszerhez tartozó anyagokkal (azonos Gyártó) kell szigetelni. A modifikált bitumenalapú kenhető szigetelési rendszer kiegészítő elemei (pl. kellősítő, öntapadó bitumenes lemez, stb) elégítsék ki jelen műszaki előírásnak a követelményeit A védőaszfalt és az aszfaltburkolat keverékei A szigetelési rendszer, valamint az aszfaltburkolatba és járdaburkolatba beépített aszfaltkeverékek tervezésére, gyártására, szállítására, az e-ut , valamint az e-ut útügyi műszaki előírások vonatkoznak. 22

23 5.9. Pályabeton keverékek A pályabeton keverékének alapanyagai, jellemzői az e-út útügyi műszaki előírásban előírtaknak megfelelő legyen Hézagkitöltő anyagok, bitumenes tömítőszalagok Az aszfaltburkolatba kerülő hézagkitöltő anyag és a hozzátartozó kellősítőanyag legyen kompatibilis a határoló felületek anyagaival, és feleljen meg az e-ut követelményeinek. A hézagkitöltő anyag alá kerülő háttérkitöltő profilanyag (pl. habzsinór) legyen hőálló, korhadásmentes, alaktartó, kis duzzadóképességű és kellően rugalmas. A kialakítása lehet: zártcellás kör- és négyszögkeresztmetszetű műgumi, zártcellás polietilénhab zsinór stb. A bitumenes tömítőszalagok az acél- és öntöttvas elemekhez (pl. dilatációs szerkezethez, víznyelőhöz) való burkolatcsatlakoztatásnak, illetve az aszfaltrétegek csatlakozásának megfelelő tömítést kell biztosítsanak. Betonburkolat hézagai, hézagkitöltő anyagai az e-út sz. útügyi műszaki előírásnak feleljenek meg. 6. SZIGETELÉS- ÉS BURKOLATI RENDSZER ÉPÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A beton pályalemez szigetelési és burkolati rendszerének tervezése és kivitelezése szakismeretet és tapasztalatot igényel. Az építtető a vállalkozó jártasságának referenciákkal való igazolását elő kell írja. A technológiai utasításban a szigetelés készítésének tárgyi és személyi feltételeit rögzíteni és igazolni kell, a szigetelés csak ezen feltételek teljesülése mellett készíthető. A szigetelés megkezdése előtt próbafelület készítése előírható. A szigetelési rendszernek javíthatónak kell lennie. A javítást az alkalmazástechnológiai utasítás szerint kell elvégezni, amely tartalmazza a híd szigetelendő pályafelületébe beépítendő különböző anyagú (fém, műanyag, gumi) elemek és szerkezetek korrózió elleni védelméhez és az azokhoz való leragasztáshoz, csatlakoztatáshoz szükséges és alkalmas anyagokat is A kivitelezés követelményei A szigetelési, valamint az aszfalt burkolati rendszer egyes rétegei összeépülését, együttdolgozását a teljes szigetelt felületen biztosítani kell. Közúti híd pályalemezén, illetve a dilatációs szerkezetek közötti szakaszokon a szigetelés folytonos, leragasztott, illetve letapadt legyen. A felület-előkészített pályalemez felületét alapozni vagy kellősíteni, továbbá az egyes szigetelőrétegeket egymásra fektetni, illetve felhordani csak a pályalemez felületének, illetve eltakarandó rétegének átvételét követően, a műszaki ellenőr írásbeli engedélye alapján szabad. A szigetelést csak a gyártó előírásainak megfelelő időjárási feltételek mellett szabad készíteni. Ha kényszerítő okok miatt a szigetelést kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett kell elkészíteni, akkor 23

24 külön intézkedéseket kell tenni (pl. védősátor, fűtés, szárítás) a gyártó előírásainak maradéktalan teljesítése érdekében. A pályalemez felső síkját a szigetelés készítése előtt minden esetben felület-előkészíteni szükséges szemcseszórással, ill. kiegészítő csiszolással, a pórusok feltárásának, a laza részek, idegen anyagok és az esetleges szennyeződések eltávolításának érdekében, majd a kiválasztott és/vagy tervezett szigetelőanyag típusának megfelelően, alapos portalanítás után alapozni vagy kellősíteni kell. Az egyes munkafolyamatokat a betonfelület előkészítésétől az védőaszfalt réteg építéséig a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül el kell végezni az elszennyeződések elkerülése érdekében. Ha a szigetelési és/vagy burkolati rendszert több ütemben kell elkészíteni (többütemű felszerkezetépítés, szélesítés, meglévő híd szigetelésének és/vagy burkolati rendszerének cseréje), a munkába vett sáv(ok) rétegeinek szennyeződését meg kell akadályozni. A burkolatszivárgókat, a technológia időket figyelembe véve, közvetlenül a következő rétegek építése előtt kell elkészíteni, az elszennyeződésüket meg kell akadályozni. A pályalemez vízelvezetését szolgáló lejtésviszonyok megfelelősége, a mélyvonal működésének ellenőrzését minden esetben a felület-előkészítést megelőzően kell elvégezni. Minden réteg felületi esését úgy kell kialakítani, hogy a felületi, illetve a szivárgó víz minden építési állapotban és kész állapotban is akadálytalanul eltávozhasson. Pangó víz kialakulása nem engedhető meg. Amennyiben valamilyen előre nem látható okból a felület-előkészítést követően is szükséges a vízelvezetés megfelelőségét ellenőrizni vízfelöntéssel, biztosítani kell a szigetelés alapozásának vagy kellősítésének megkezdése előtt a pályalemez felszáradását, külön tekintettel a repedések, esetleges lyukak kiszáradására is. Értelemszerűen az alapozott, vagy kellősített felület vízfelöntéses vizsgálata után is biztosítani kell a felület száradását a konkrét szigetelés megkezdése előtt, amely akár 2448 óra is lehet. A szigetelési rendszer egyes rétegein csak olyan mértékben szabad közlekedni, amennyire az a következő réteg elkészítéséhez feltétlenül szükséges. Járművel a szigetelőrétegen kanyarodni, hirtelen fékezni, indítani vagy megfordulni tilos. Burkolatépítésnél vibrációs tömörítési üzemmód lehetőségét, annak paramétereit (mérsékelt, csökkentett vibráció) a technológiai utasításban kell szabályozni. Forgalom melletti munkáknál a védőaszfalt réteget a forgalom hatásaitól megfelelő védelemmel óvni kell. A további burkolati réteget(ket) a védőaszfalt elkészítése után, lehetőleg rövid időn belül be kell építeni. A burkolat rétegein járművek, gépek vagy más tárgyak csak külön óvintézkedéssel (pl. olajfogó tepsi) helyezhetők el Pályalemez betonfelület követelményei, felület-előkészítés előírásai A kész pályalemez felület geometriáját a szigetelés előkészítése előtt, megfelelően elhelyezett alappontokhoz képest, függőleges és vízszintes értelemben egyaránt, támaszok felett és nyílásközépen, és legfeljebb 25 méterenként a pályalemez szélein, mélyvonalban, tetőponton és forgalmi sávonként legalább két ponton be kell mérni úgy, hogy ugyanezen pontokon a további rétegek felületén végzett mérésekkel a rétegek vastagsága mm-pontossággal ellenőrizhető legyen. A felület alak- és mérettűrése, illetve repedéstágassága feleljen meg az e-ut útügyi műszaki előírás követelményeinek úgy, hogy azon a híd szigetelésének és burkolati rendszerének rétegei a tervezett vastagságokkal megépíthetők legyenek. A pályalemez egyenetlenségeinek javítása a szigetelés alatti aszfaltkiegyenlítéssel nem engedhető meg. 24

25 A pályalemez szigetelendő felületét minden szennyeződéstől meg kell tisztítani. Idegen anyagok maradványait, cementtejet, olajos, zsíros szennyeződéseket mechanikus módszerekkel, szemcseszórásos eljárással maradéktalanul el kell távolítani. Olajos szennyeződések eltávolításához speciális, igazolt tisztító folyadék alkalmazása, ill. speciális alapozó felhasználása lehetséges. Hagyományos hígítók nem alkalmazhatók erre a célra. A frissbeton utókezelésénél alkalmazott filmképző, elválasztó rétegként működő párazáró szereket, bevonatokat el kell távolítani. Kivételt képez ez alól az alpontban említett, típusvizsgálattal igazolt epoxigyanta alapú friss beton utókezelő-alapozó érdesített rétege, amely az alapozás 1. rétege lehet, figyelembe véve az alpontban megfogalmazott megkötéseket újépítésű hidak esetén. A szigetelendő betonfelületet úgy kell előkészíteni, hogy a szigetelési rendszer első rétege beszívódhasson az alapfelületbe, valamint folytonosan és tartósan megfelelően tapadjon hozzá. Ennek érdekében az előkészített betonfelület legyen: egyenletesen megfelelő, tapadó-húzószilárdságú, mentes kiálló élektől, sarkoktól, csúcsoktól, mentes elválasztó hatású idegen anyagoktól (pl. párazáró anyagoktól), szennyeződésektől, cementtejtől, megfelelően nyitott pórusú. A szigetelendő felületen található éleket és sarkokat a tervben szereplő, de legalább 4 cm sugarú lekerekítő ívvel vagy h =2 2 cm éltompítással kell kialakítani. A pályalemez betonfelületének előírásai a következők, melyeknek vizsgálata a készülő szigetelés megfelelőségigazolásának része: új építésű pályalemez, vagy új profilbeton réteg esetén a felszakító merőleges irányú tapadó-húzószilárdsága az MSZ EN 1542 szabvány, ill. az M1. melléklet szerint végezve legalább 1,5 N/mm 2 (MPa) legyen. felújítás esetén, azaz a régi szigetelés eltávolítása és az új szigetelés alá végzett felületelőkészítés után a merőleges irányú leszakításos vizsgálatnál átlag 1,2 MPa, egyedi érték az 1,0 MPa. A szigetelési munka a beton utókezelése és kiszáradása után kezdhető meg. A szigetelendő felület felső 1,52,0 cm vastagságú rétegének CM-nedvességtartalma az alkalmazástechnológiai utasítás szerint megengedett értéket nem haladhatja meg. A CMnedvességtartalom meghatározását az M5. mellékelte szerint kell végezni. Amennyiben nincs más előírás, akkor legfeljebb 4 CM tömeg% lehet. Ez utóbbi előírás alól kivitel az alpontban említett, típusvizsgálattal igazolt epoxigyanta alapú friss beton utókezelő-alapozóval kezelt betonfelület. Amennyiben hídfelújítás során a betonfelületen nem teljesíthető a fenti vizsgálati érték kritérium, a megtisztított betonfelületeket I-1 típusú (epoxi-kötőanyagú) szilárdító impregnálással kell kezelni, majd az alábbi technológiai idők időbetartása mellett (a kikeményedés és a kiszellőzés biztosítására) ismételt tapadásvizsgálatnak kell alávetni: 30 C alapfelületi hőmérséklet esetén 48 óra elteltével, C közötti alapfelületi hőmérséklet esetén 60 óra elteltével, C közötti alapfelületi hőmérséklet esetén 72 óra elteltével A szilárdító impregnálást követően a fentiekben ismertetett hőmérséklet és kötési idő összefüggés figyelembe vételével a tapadásvizsgálatot meg kell ismételni. Az elvárt követelmény a szilárdítás után átlag 1,2 MPa, minimum 1,0 MPa értékek teljesülése. 25

26 Ha a felújítandó beton alapfelület a szigetelés alá alkalmazandó oldószermentes epoxigyantával készített próba-alapozása során nem éri el az átlag 1,5 MPa, minimum 1,2 MPa követelmény értéket, a szilárdító impregnálást meg kell ismételni. A megismételt szilárdító impregnálás tapadásvizsgálatánál a hőmérséklet eltelt idő összefüggése: 30 C alapfelületi hőmérséklet esetén 48 óra elteltével, C közötti alapfelületi hőmérséklet esetén 60 óra elteltével, C közötti alapfelületi hőmérséklet esetén 72 óra elteltével Amennyiben a régi szigetelés eltávolítása a betonfelület gépi lemarásával történik, a marás okozta rezonancia miatti kavicstörések, a felület kismértékű fellazulása miatt a felületi szilárdító impregnálást a technológiai folyamatba eleve be kell iktatni, be kell tervezni Betonfelület-javítás, felületkiegyenlítés követelményei A betonfelület kiegyenlítése, javítása Felületi egyenetlenségek, mélyebb felületi hibák javítására alkalmazható az alapozáshoz felhasználható epoximűgyanta alapozóból és tűziszárított kvarchomokból készíthető PC műgyantahabarccsal. A habarcskészítéshez felhasználandó kvarchomok mennyisége és szemcsemérete a javítandó felületnagyságától, a hibák mélységétől függ. Általánosságban a keverési arány: 1 tömegrész epoximűgyanta és 47 tömegrész kvarchomok. A töltésre használt kvarchomok javasolt szemcsemérete 0,10,5 és 0,40,8 mm-es homok keveréke. Az előírt összetételű kiegyenlítő simítást javasolt friss epoxigyanta-alapozásra felhordani a nedves a nedvesre elv alapján. Ha utólagosan kell javítást, korrekciót végezni, a homokkal beszórt epoxialapozásra is lehetséges annak kikeményedése után. Bitumenes kellősítéssel ellátott felületre nem hordható fel utólagosan epoxi PC-habarcs. Bitumeneslemez-szigetelés előtti kiegyenlítés esetén a kellősítő felhordása előtt kell elvégezni a felületi korrekciót, vagy a kellősítő réteget el kell távolítani. A kiegyenlítés felületét friss állapotban 0,40,8 mm szemnagyságú, kb. 1 kg/m 2 mennyiségű kvarchomokkal kell beszórni. A szigetelési munkák megkezdése előtt az alapozott, kellősített felületeket alaposan meg kell tisztítani, portalanítani (pl. durva szálú kefével és sűrített levegős lefúvással) Acélbetétek felületének előkészítése, kezelése Hídfelújítások esetén a hiányosan fedett, kilátszó acélbetétekről a laza, korrodált részeket el kell távolítani a felület-előkészítés során. Az acélbetét felületét Sa 2Sa 2½ tisztasági fokozatúra kell megtisztítani az MSZ EN ISO szabvány előírásának megfelelően. Lokálisan kézi/kisgépes tisztítás esetén St 3 elfogadott. 26

27 Az acélbetét felületét a betonfedés helyreállítása előtt a javítóhabarcs típusának megfelelő korróziógátló védőbevonattal kell ellátni. Epoxi PC-habarcs alkalmazása esetén javasolt a kétkomponenses, epoxialapú, korróziógátló alapozó festékek alkalmazása, de esetlegesen cementes PCC-habarcs-javítás esetén kizárólag a cementes javítórendszerben alkalmazandó cementes korróziógátló habarcs alkalmazható. Ha a betontakarás nem megfelelő vagy a helyreállítás nem betonnal történik, a korróziógátló alapozó bevonat legalább kétrétegű és a javítóanyaggal kompatibilis anyagú legyen, a felhasznált anyag alkalmazástechnológiai utasításának megfelelően Egyéb fémszerkezetek felületének előkészítése, kezelése A pályalemez szigetelésre való előkészítése előtt kell elhelyezni mindazon szerelvényeket (dilatációs szerkezet, víznyelő, közműaknakeret, lámpa- vagy vezetéktartó oszloplekötő szerkezet, párakivezető csövek stb.), amelyekhez a szigetelést csatlakoztatni kell. Ezeket általában a szerkezeti vagy a járdabetonba kell süllyeszteni úgy, hogy a szigetelés csatlakoztatásánál víztorlódás ne keletkezhessen. Ha ezt valamilyen szerkezeti okból nem lehet egyszerűen megoldani (pl. lámpa- vagy vezetéktartó oszlop talp- vagy alaplemeze), akkor a szerkezetet alkalmasan kialakított vékony (fém- vagy műanyag-) lemez gallérral kell ellátni, amelyre a szigetelőlemezeket folytonosan lehet csatlakoztatni. A szigetelendő felületbe beépített egyéb fémanyagú szerkezeteket anyaguktól és az alkalmazott szigetelési rendszertől függően kell előkészíteni és korrózióvédelemmel ellátni. A követelményeket és a korrózióvédelem anyagát az acél hídtartozékok tervein és a szigetelési tervben, illetve a technológiai utasításban kell előírni A pályalemezben kiképzett hézagok előkészítése A tágulási hézagokat sűrített levegővel és megfelelő, kaparószerszámokkal alaposan ki kell tisztítani. A letöredezett, csorbult éleket ki kell javítani, az e-ut útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint. Munkahézagokat előkészítés és kezelés szempontjából a repedésekkel azonos módon kell kezelni Repedések javítása Hídfelújításkor a beton felületén található repedéseket fel kell mérni. A 0,25 mm-nél nagyobb tágasságú, illetve mély repedéseket az okok ismeretében az e-ut szerint kell kijavítani A pályalemez betonfelület kellősítése, szigetelés alapozása Az előkészített, majd sűrített levegős lefúvatással történő alapos portalanítással megtisztított betonfelületet az alkalmazandó szigetelési rendszer típusától függő, a szigetelési rendszerbe tartozó vagy azzal kompatibilis alapozással vagy kellősítéssel kell ellátni. A fogadófelület szívóképességétől, valamint az alkalmazandó szigetelés gyártója rétegrendi és alkalmazási előírásai alapján alapozni vagy kellősíteni kell A pályalemez betonfelület alapozása RMA-szigetelés előtt kizárólag epoxialapozás alkalmazható. Az RMA-szigetelés alapozása lehet egy- vagy kétrétegű, a felület szívóképességétől függően. A felső rétege minden esetben tűziszárított kvarchomokkal érdesíteni kell az alpont szerint éles szemű, célszerűen legalább 0,40,8 mm-es szemcseméretű, kb. 1,0 kg/m 2 mennyiségű tűziszárított kvarchomok-beszórásával. 27

28 Bitumeneslemez-szigetelési rendszer kialakítása előtt epoxialapozás is alkalmazható a szigetelési rendszert gyártó cég előírásai, ill. a szigetelési rendszer alkalmazási engedélyei szerint, rendszerint kétrétegű kivitelben, az első rétegre érdesítő kvarchomok beszórásával. A második réteg beszórása kizárólag a gyártó előírásai, ill. engedélyei esetén indokolt, de minden egyéb esetben nem javasolt. Forró bitumenes ragasztómassza alkalmazása esetén pedig felesleges. Modifikált bitumenalapú kent szigetelés (PmB) előtt csak akkor hagyható el a pályalemez betonfelületének pontban kötelezően előírt - alapozása/kellősítése, ha a gyártó alkalmazástechnológiai utasítása ezt megengedi, és az alapozás nélküli rendszer megfelelőségét az első típusvizsgálat igazolta. A felhordandó alapozó mennyiségéről szükség esetén próbafelhordással kell meggyőződni. Az epoxigyantát elárasztással kell a felületre felvinni, majd gumilapos, szivacsgumis szerszámmal történő lehúzás után száraz teddyhengerrel tócsamentesen eloszlatni. Kétrétegű alapozás esetén a második műgyantaréteg várhatóan 3648 órán túli felhordása esetén az első réteg alapozót minden esetben be kell szórni. A második réteg leghamarabb az első réteg kikeményedése (előírt legkisebb várakozási idő) és a lekötetlen kvarchomok eltávolítása után hordható fel. Az elkészült epoxialapozás megfelelőségét tapadószilárdság-vizsgálattal kell igazolni, amelynek követelményeit a 3. táblázat harmadik része tartalmazza, az alapozás térhálósodása során fennálló környezeti körülményektől (alapfelületi hőmérséklettől) függően, mivel azonos térhálósodási idő esetén alacsonyabb hőmérsékleten kisebb tapadószilárdsági érték, magasabb hőmérsékleten magasabb tapadószilárdsági érték érhető el. A beton alapfelületi hőmérséklet idő összefüggése az alapozási minta, majd a teljes alapozás után: 30 C felületi hőmérséklet esetén 36 óra elteltével, C között 48 óra elteltével, C között 60 óra elteltével lehet tapadá svizsgálatnak alávetni. Az epoxigyanta kezelése, tárolása, komponenseinek keverése, felhordása, továbbá a várakozási idők, a kész alapozás védelme és egyéb felhasználási szabályok tekintetében a gyártó utasítása szerint kell eljárni A betonfelület kellősítése bitumeneslemez-szigetelések előtt Hegeszthető bitumenes szigetelőlemezek alkalmazásánál a 2. táblázat szerinti bitumenes kellősítőanyag is alkalmazható g/m 2 mennyiségben, melyet a betonfelület pórusaiba megfelelő dörzskeféléssel, teddy-hengerezéssel kell bejuttatni. A kellősítő felhordását követően legalább 24 órát kell várni a kellősítőanyag oldószertartalma eltávozásának biztosítására. Ezen várakozási idő az alapfelület és a léghőmérséklet függvényében hosszabb is lehet. A bitumenes kellősítésnek egyenletesnek, kihagyásmentes kell lennie Bitumenes lemezek leragasztása forró bitumenes ragasztómasszával A bitumenes szigetelőlemezek esetében a leragasztást megelőzően a tapadás javítására bitumenes kellősítést a 2. táblázat szerinti követelményekkel vagy epoxigyanta alapozást a 3. táblázat szerinti követelményekkel kell alkalmazni a lemez gyártójának, ill. 1. típusvizsgálatának megfelelően. A bitumenes kellősítés teljes száradása, illetve az epoxigyanta megfelelő kikeményedése után szabad az arra alkalmas üstben megolvasztott ragasztó massza felhordását 28

29 megkezdeni. A bitumenes ragasztómasszát a gyártója szerinti, ill. 1. típusvizsgálatának megfelelő mennyiségben kell felhordani, és a teljes felületen egyenletesen eloszlatni. A forró bitumenes ragasztómasszára a bitumenes szigetelőlemezt azonnal rá kell teríteni. A lemezátlapolásoknál is a ragasztómassza alkalmazandó. A bitumenes lemezeket lejtésirányban takartan, 10 cm sávszélességű átfedésekkel, toldásokkal kell elhelyezni. Lemezvégek sávonként egymás mellé nem kerülhetnek, az eltolások között legalább 1,0 m távolság legyen. A forró bitumenes ragasztókenést az aljzatra illetve a már leragasztott rétegre, a lemezsáv hossztengelyére merőlegesen kell egyenletes vastagságban úgy felhordani, hogy a felületet összefüggően, teljesen eltakarja és a lemezszéleken 1-1,5 centiméterrel túlnyúljon. A bitumenes lemeztekercs bitumenkenésbe görgetésekor középtől a szélek felé, sima gumitalpas cipőben vagy tiszta zsákvászonba göngyölt lábbeliben, lábbal simító-taposó mozgással kell a kenésbe légzárvány képződése nélkül, ránc- és gyűrődésmentesen belesimítani majd simítófával vagy kézihengerrel folytatni a légzárványok kisimítását Bitumenes lemezek leragasztása hegesztéssel A lemezek beépítésekor a kellősített vagy alapozott betonfelület száraz, és hőmérséklete legalább +5 C illetve a környezeti hőmérsékletnél ne hidegebb legyen. A lemezeket teljes felületen kell leragasztani hegesztéssel. A hegeszthető lemezek toldásainál, illetve átlapolásainál a lemez bitumenje legalább 1 cm-es szélességben a lemezszélek teljes hosszában lépjen túl. A lemezeknek a kellősített vagy alapozott betonfelületre való felhegesztéséhez a tekercs teljes szélességében egyenletesen működő hőforrást kell alkalmazni. A lemez szélek átlapolásai, toldásai az 5. táblázatban, illetve az alábbi bekezdésekben megadottak szerinti szélességben készüljenek. A hegeszthető bitumenes szigetelőlemez egyik oldalán polietilén-borítással, másik oldalán homokhintéssel van ellátva. A fektetés során a lemezt fóliaborítású felével lefelé fordítva hegesztjük a kellősített aljzathoz vagy alapozáshoz, illetve az első menetben már leragasztott alsó lemezhez. A lemez lehegesztésénél gondosan kell arra ügyelni, hogy a fóliaborítás a lemezről tökéletesen leégjen, de eközben a megömlött bitumen be ne lobbanjon. A megömlesztett bitumen a lemez alatt, annak teljes felülete mentén összefüggően, egyenletes vastagsággal terüljön szét, a lemez két szélén 1-1,5 centiméterrel túlnyúlva. A hegeszthető bitumenes lemezről annyi bitument kell leolvasztani, hogy a lemez letekerésekor a tekercs előtt folyékony, egybefüggő bitumencsík fusson. Közvetlenül a bitumen megfolyása után a hegeszthető lemezt hengerrel vagy simítófával az alapfelülethez kell nyomni. Az mbl szigetelés teljesítményállandóinak követelményeit az 5. táblázat tartalmazza. A bitumenes lemezeket lejtésirányban takartan, 10 cm sávszélességű átfedésekkel, toldásokkal kell elhelyezni. Lemezvégek sávonként egymás mellé nem kerülhetnek, az eltolások között legalább 1,0 m távolság legyen. Többrétegű szigetelés esetében a lemezeket fél szélességgel eltolva kell egymás fölé ragasztani. Átfedések egymás fölé nem kerülhetnek. Több rétegű szigetelés esetén második (felső) szigetelő réteg lemezét az első réteghez képest kb. 50 cm-rel eltolt illesztésekkel és varratokkal kell felhegeszteni az első réteg lemezre. A varratoknál és illesztéseknél a második réteg esetén is biztosítani kell az egymás mellett lévő lemezek min. 8 cm-es, a hossztoldásoknál min. 15 cm-es átlapolásait, és ezeket mind az első réteghez, mind egymáshoz viszonyítva eltolva kell rendezni, hogy minimum egy-egy 30 cm-es tartomány illesztés és varratmentes legyen. 29

30 Ha szigetelést két ütemben kell készíteni, első ütemben a kiemelt szegélyek alatti szigetelést túl kell vinni legalább 20 cm-rel a szegélyek leendő belső szélénél, majd második ütemben a kiemelt szegélyek megépítése után a szegélyek közötti terület szigetelésénél biztosítani kell a második ütemben készülő szigetelés átfedését az első ütem szigetelésével min. 15 cm-es szélességben (ld. 7. ábra). A kiemelt szegélyek alatti első ütemben túlvitt szigetelések átfedési zónája függ a tervezett mélyvonal helyzetétől, mely második ütem elkészítésének esetén ügyelni kell a lejtésnek megfelelő átlapolásokra, mind az első, mind pedig a második réteg elkészítésénél Rugalmas műanyag alapú szigetelések (RMA) készítése Felhordási előírások A rugalmas műanyag alapú szigetelések csak a gyártó által megadott, és az alábbi általánosan előírt környezeti feltételeknek megfelelő, kedvező időjárás mellett készíthetők. A kedvezőtlen időjárási hatások ellen szükség esetén fűtött és páramentesített védősátor építésével kell védekezni. Az általános követelmények az alábbiak: C és +40 C közötti felületi h őmérséklet, 75% alatti relatív légnedvesség, a harmatponti hőmérsékletnél legalább 3 C-kal magasabb felületi hőmérséklet, csapadék, köd-, harmatképződés, intenzív hőmérséklet-emelkedés és várható éjszakai fagyok esetén a szigetelés külön védőintézkedések nélkül nem készíthető. A részletesebb feltételeket az adott rendszerre vonatkozó, a gyártó által kiadott alkalmazástechnológiai utasításnak kell tartalmaznia. Az egyes rétegeket a kikeményedés végéig meg kell védeni a káros hatásoktól. A kikeményedési állapotot a pályalemezen készített szigeteléssel egy időben kialakított, 46 mm-es vastagságú mintalemezen az M4.1. szerint kell meghatározni. Az RMA-szigetelés teljesítményállandóinak követelményeit a 6. táblázat tartalmazza Alapozás Az alapozó epoxigyanta kialakításának, valamint az alapozóréteg követelményeit az alpont és a 3. táblázat tartalmazza. Fokozottan szívóképes felület esetén (főleg felújításnál) kétrétegű alapozás alkalmazása indokolt lehet, valamint egyenetlenségek, lokális mélyedések, lyukak esetén a 6.3. pont szerinti kiegyenlítés szükséges Tapadóhíd A tapadóhíd csak kikeményedett, megtisztított, száraz alapozóréteg vagy a csatlakoztatni kívánt szigetelés felületére hordható fel. Szigetelés átfedéseknél minden esetben kötelező, az alapozóréteg és a szigetelés közé opcionális az alkalmazása Szigetelőréteg A kétkomponenses gépi szórással felhordható rugalmas műanyag alapú poliuretán szigetelőréteget az alapozásra, illetve ha a rendszerhez tartozik, akkor a tapadóhídra, a gyártó által előírt legkisebb és legnagyobb várakozási idő betartásával lehet felhordani.

31 A felhordott képlékeny anyag rétegvastagságát az M4.3. melléklet szerint kell meghatározni azonnal a szórás után, az alapozás beszóróhomokjának csúcsához képest, tolómérő mélységmérőjével. A megengedett legkisebb rétegvastagság v min = 2,0 mm, a legnagyobb vastagság, ha a szigetelőanyag gyártója mást nem ír elő, akkor v max = 6,0 mm. A képlékeny anyag rétegvastagságát a kivitelezés során folyamatosan kell ellenőrizni. A szükségesnél kisebb vastagság vagy hibahely észlelése esetén a javítást lehetőség szerint szórással azonnal el kell végezni. Az átlapolások szélessége legalább 10 cm legyen, a teljes vastagság legalább v min = 2,0 mm, legfeljebb v max = 6,0 mm lehet. A felhordott szigetelőréteg hézagtartalmát az M4.2. szerint ellenőrizni kell. A hézagtartalom nem lehet a gyártó által megadott H max értéknél nagyobb. A szigetelőréteg letapadását a kikeményedés után merőleges irányú tapadószilárdság-vizsgálattal kell ellenőrizni a 6. táblázat helyszíni vizsgálatokra vonatkozó része alapján. Kézi felhordással felhordható szigetelőanyag csak javításokra, felújításokra alkalmazható, legfeljebb 1 m 2 egybefüggő felületnagyság esetén. A javítóanyag használatánál csak olyan kéziszerszámokat lehet alkalmazni (pl. meghatározott fogkialakítású fémsimító), amelyekkel biztosítható az anyag egyenletes, előírt rétegvastagságban történő felhordása. Az egyes rétegek légtelenítéséről gondoskodni kell a gyártó cég alkalmazástechnológiai utasítása szerint (pl. tüskés henger). A felhordást mind a teljes felületű gépi módszer, mind a javítások esetében megfolyások, légzárványok, kráterek, lyukak keletkezése nélkül kell elvégezni. A szigetelőréteg átlapolásai ne essenek a keréknyomba. A kivitelezés egyéb részleteire vonatkozóan a gyártó utasításai szerint kell eljárni. Az aszfalt tapadását közvetítő réteget az alkalmazástechnológiai utasítás szerint kell kivitelezni RMA szigetelés készítése több ütemben Több ütemű szigetelés esetén a szigetelési ütemek között min. 10 cm széles átfedési zónát kell biztosítani mind a szemcseszórt felület esetén, mind az alapozásnál, mind a szórt RMA szigetelésnél, mind pedig az aszfalt tapadását biztosító rétegen, mivel a következő ütem felhordásakor minden rétegen megfelelő átfedést kell biztosítani. Az átfedési zónáknak tisztáknak, elválasztó szertől mentesnek kell lenniük A felület-előkészítése, kiegyenlítés A modifikált bitumenalapú szigetelések esetén is a szigetelendő felületet szemcseszórással elő kell készíteni megegyezően a többi típusú szigetelésnél végzendő felület-előkészítéssel, ill. alaposan portalanítani kell szemcseszórás után. A felületen kiálló részek, ill. 2 mm-nél nagyobb egyenetlenségek nem megengedettek. Mattnedves alapfelületen való alkalmazáshoz külön beépítéstechnológiai utasítás szükséges, mely előírja a különleges tennivalókat Felhordási feltételek A szigetelés készítésénél be kell tartani a Gyártó beépítés technológiai utasításait. A szigetelés +4 C és +35 C légh őmérséklet között készíthető. A szigetelendő aljzat hőmérséklete legalább 3 C-kal legyen magasabb, mint a harmatpont. 31

32 Modifikált bitumen alapú szigetelések felhordása A PmB hídszigetelési rendszer a kétkomponenses bitumen alapú szigetelőanyag hidegen felkenhető rétegéből és a bitumenes védőlemezből áll. Az alkalmazott PmB szigetelőrendszer felépítése (rendszerelemei) egyezzenek meg az első típusvizsgálathoz használt rendszerelemekkel. Az alapozóréteg csak akkor hagyható el, ha az így épült szigetelési rendszer megfelelőségét az első típusvizsgálat igazolta. - A szigetelőanyag összekeverése A PmB bitumenes massza B komponensét az A komponenshez öntve kézzel addig kell keverni (gépi vagy osztott keverés tilos), míg az elegy homogén, egyszínű nem lesz (gyártó által megadott időtartam betartandó). Egyszerre csak egységnyi mennyiséget szabad bekeverni, amennyit közvetlenül a terítés után védőtáblával befedésre kerül. A bekevert egységet a keverés után azonnal fel kell használni ( fazékidő: +20 C-on). Az összekevert masszát a felületre kell önteni és megfelelő terítővel (gumibetétes terítőlapáttal vagy fémterítővel) a felületen egyenletesen elteríteni gyártó szerinti egységarányban. - védőtáblák fektetése Ahol szükséges, a védőáblákat a massza bekeverése előtt kell méretre vágni. A vágást úgy kell végezni, hogy a táblákat a vágandó helyen egy éles késsel be kell karcolni, majd a bekarcolás mentén a táblát meg kell törni. Hasonlóképpen a felső oldal egyoldali bekarcolásával kell a megfelelő (45 -os, stb.) töréseket kialakítani. A védőtáblák ívben nem hajlíthatók. A kiegyenlítő lemez lekerekített végénél kiegészítő hajlítható védőlemezt kell alkalmazni, melyre rá kell futtatni a PmB bitumenes massza szigetelést a vízszintes felület végéig. A védőtáblákat a még friss PmB bitumenes massza szigetelésre kell fektetni. A kiterített masszát mindenkor a lehető legrövidebb időn belül le kell fedni védőlemezekkel, ez alól kivétel a minőségigazoláshoz szükséges 250 m 2 -ként 3 db tábla elhagyása, melyek nem lehetnek egymás mellett. A táblák fektetése közben a már lefektetett védőtáblákon csak a legszükségesebb és óvatos közlekedés lehet. A védőtáblák csatlakoztatása folytatólagos legyen, az alkalmazástechnológiai utasítás szerint kell eljárni.. A táblaszéleket átlapolás nélkül szorosan, tompa illesztéssel kell elhelyezni, hogy a bitumenes kent szigetelés folytatólagos védelme biztosítva legyen. Ha táblák közötti kisebb rés marad, azt a szigetelés bitumenes masszájával ki kell önteni. Ahol viszont jelentősebb nagyságú hézag keletkezik, azt méretre vágott táblával kell kitölteni. A lemezszéleket szorosan kell illeszteni és a csatlakozási vonalakat speciális ragasztószalaggal kell lezárni A Technológiai Utasítás tartalmazza a hídelemekhez történő csatlakozás, és a 6 %-nál nagyobb esésű részek szigetelésének módját és anyagait. A szigetelés minőségi követelményeit a 7. táblázat tartalmazza. 32

33 Modifikált bitumen alapú szigetelések készítése több ütemben Több ütemű szigetelés esetén a szigetelési ütemek között min. 10 cm széles átfedési zónát kell biztosítani mind a szemcseszórt felület esetén, mind a kent, védő tábla nélküli szigetelésnél, mivel a következő ütem felhordásakor biztosítani kell a kent szigetelő rétegek között megfelelő átfedést. Az átfedési zónáknak tisztáknak, elválasztó szertől mentesnek kell lenniük, lehetőleg ideiglenes meg kell védeni pl. letakarással, hogy a szigetelt felület nem koszolódjon el Védőaszfalt réteg Aszfaltkeverék építése az e-ut és az e-ut előírásai szerint történjen. A beépítés megkezdése előtt rendelkezésre kell állnia: jóváhagyott pályaszerkezeti tervnek, az e-ut , valamint az e-ut útügyi műszaki előírásokban foglalt dokumentumoknak. A hengereltaszfalt védőréteget megfelelő finiserrel kell bedolgozni. Öntöttaszfalt védőréteg építésekor a kézi és gépi bedolgozás is megengedett. A szigetelésvédő rétegen vízmegállás nem engedhető meg, ezt a védőréteg elkészülte után vízpróbával, locsolópróbával ellenőrizni és dokumentálni kell Védőaszfalt réteg öntöttaszfalt keverékből A beépítési hőmérséklet az e-ut szerinti kell legyen. A fuga-, illetve a hézagképzést csak meleg állapotban szabad végezni. Az elterített, de még meleg öntöttaszfalt védőrétegre 58 kg/m 2 fajlagos mennyiségű, B20/30 bitumennel impregnált, KZ 8/11 zúzalékot kell kiszórni 1012 kg/m 2 mennyiségben, és kézihengerrel jól beágyazni, a föléje épülő burkolati (kötő- és/vagy kopó-) réteggel való hatékony együttdolgozás elérése céljából. A kész öntöttaszfalt védőrétegen folytonossági hiány, hólyagosodás, ragyásodás, repedezettség, repedés, nem megtervezett nyílt munkahézag nem tűrhető meg Védőaszfaltréteg hengereltaszfalt keverékből A keverék beépítési hőmérséklete az e-ut szerinti kell legyen. A munkát úgy kell szervezni, hogy a finiser anyaghiány miatt ne álljon meg, illetve el kell kerülni a keresztirányú munkahézagok képzését a szigetelés felett. A védőréteg készítésekor a kész szigetelőréteg maradék felületét tisztán kell tartani. Ezzel a feltétellel a szigetelőrétegen a védőréteget készítő finiser és a szállítójárművek óvatosan közlekedhetnek Aszfalt kötő- és kopórétegek Az aszfaltrétegek beépítésénél az e-ut és az e-ut útügyi műszaki előírás szerint kell eljárni. A beépítés megkezdése előtt rendelkezésre kell állnia: jóváhagyott pályaszerkezeti tervnek, az e-ut , valamint az e-ut útügyi műszaki előírásokban foglalt dokumentumoknak. 33

34 A hídburkolat felülete egyenletes legyen, forgalombiztonsági szempontból érdessége a csatlakozó úttal legyen azonos mértékű, és érje el a burkolattípusra előírt érdességet, a szélső öntöttaszfalt sávok kivételével. A hossz- és keresztirányú csatlakozások szintje legfeljebb ±3 milliméteres szintkülönbségű lehet. Víznyelőkhöz és dilatációs szerkezetekhez való csatlakozásnál a kopóréteg szintje építéskor 13 milliméterrel magasabb legyen. A jótállási időszak alatt a kopóréteg a dilatációs szerkezet síkja alá egy pontban sem kerülhet (pl. utótömörödés, nyomvályúsodás miatt). Az elkészült kötő-, és/vagy kopórétegen folytonossági hiány, repedés, repedezettség, hengerlési gyűrődés, munkahézag-elválás nem tűrhető meg Fugák az aszfalt védő- és a burkolati rétegekben A hídon minden fugát és munkahézagot vízzáróan, tömítőszalaggal vagy rugalmas hézagkitöltő anyaggal kell lezárni, kivéve ahol a szigetelőrétegre lejutó víz kivezethetőségét elő kell segíteni. A munkahézagokat, burkolati rétegeket az öntöttaszfalthoz, illetve a hídpálya burkolatában lévő bármilyen szerelvényhez csak tömítőszalaggal vagy megtervezett és kitöltött fugával lehet csatlakoztatni. A tömítőszalag rendelkezzen érvényes műszaki specifikációval és teljesítménynyilatkozattal. A hézagkitöltő anyagnak meg kell felelnie az e-ut szerinti minőségi követelményeknek. Az öntöttaszfalt szélső sáv és a pályaburkolat csatlakoztatási vonalait úgy kell kiképezni, hogy rétegenként legalább 55 cm szélességű eltolás legyen. A szélső sáv szélességi mérete a kötőréteg szintjén legyen a legkisebb. Közvetlenül a burkolatszivárgó fölé csak hengereltaszfalt réteg építhető. A kiemelt szegély melletti öntöttaszfalt sávot minden esetben ellenlejtéssel kell kialakítani, egyoldalú keresztirányú eséssel épített pályán a magas oldalon levő sáv ellenlejtés nélkül készüljön. Víznyelő létesítése esetén a szélső öntöttaszfalt sáv esésviszonyait a víznyelőkhöz kell igazítani Betonburkolat építés előírásai A hídon átvezetett pályabeton burkolat építésénél az e-ut útügyi műszaki előírás és a jóváhagyott beépítéstechnológiai utasítás szerint kell eljárni. A pályabeton burkolat építése a hídon a pályalemez Tervező által a továbbépítéshez előírt szilárdsága elérése előtt nem kezdhető meg A pályabeton burkolat hézagképzés előírásai A hídon minden képzett hézagot és munkahézagot vízzáróan, tömítőszalaggal, rugalmas hézagkitöltő anyaggal vagy gumiprofillal kell lezárni. A pályabeton burkolat különböző típusú hézagait az e-ut útügyi műszaki előírás és az alkalmazandó hézagzáró szerkezet engedélyében foglaltak szerint kell kialakítani. 34

35 A beépített hídtartozékokhoz való csatlakoztatáskor a pályabeton burkolati rétegekben elválasztó hézagot kell kialakítani Beépített hídtartozékok, hídszegély-csatlakozások A szigetelési rendszerhez csatlakozó hídtartozékok: víznyelők, csepegtetők és dilatációs szerkezetek. A szigetelőréteget a beépített hídtartozékokhoz vízzáróan kell csatlakoztatni; az egyes burkolati rétegekben fugát kell kialakítani, ha azok nincsenek bitumenes tömítőszalaggal csatlakoztatva. A védőbevonat nélküli acélból készült beépített elemeket lehetőség szerint szemcseszórással, kisebb felületek esetén kisgépes módszerrel rozsdátlanítani kell, és meg kell felelniük az MSZ EN ISO szerinti Sa2 vagy kisgépes tisztításnál az St3 tisztasági fokozatnak. Az öntöttvas elemeket az öntési salak maradványaitól és egyéb szennyeződésektől meg kell tisztítani. Az így előkészített felületeket kétrétegű korróziógátló alapozással kell megvédeni. A szegélyek, dilatációs szerkezetek, víznyelők és egyéb tartozékok csatlakoztatását az aszfaltburkolattal tömítőszalaggal vagy kiönthető hézag kialakításával kell kivitelezni. Minden beépített tartozék olyan szélességű peremmel rendelkezzen, hogy arra a szigetelőréteg közvetlenül felragasztható illetve felhordható legyen. A szigetelőréteget a víznyelőkhöz és a csepegtetőkhöz úgy kell csatlakoztatni, hogy a víztelenítés és tömítés minden esetben kifogástalan legyen. A víznyelők és a csepegtetők körül a védőrétegben szivárgót kell kialakítani. A szegélyt, járdát a pályalemezzel összekapcsoló bekötő betonacéloknál, tüskéknél bitumeneslemez-szigetelés esetén először a mélyvonal és a belső tüskesor között kell leszigetelni a pályalemezt, a tüskesoron 10 centiméterrel túlnyújtva és bevagdosva. Utána a betonacél tüskesorok között hosszirányban toldással, a külső szélükön a tüskéknél bevágva kell a lemezeket lefektetni. Ezután a belső tüskesor és a mélyvonal között épül meg a második réteg szigetelés. A tüskesorok között, ismét hosszirányban, eltolt toldással, a belső szélen bevagdosva kell lefektetni a lemezt. Ezt követően minden tüskére centiméteres kilyukasztott bitumeneslemez-gallér kerül lánghegesztéssel vagy ragasztóbitumennel leragasztva. 7. VIZSGÁLATOK 7.1. Típusvizsgálatok A beépítendő termékeknek jelen előírás 5.1. pontjában leírt tanúsítványokkal kell rendelkezniük. A jóváhagyás feltételeit a rendelet tartalmazza. A jóváhagyáshoz szükséges vizsgálatokat csak arra felhatalmazott, akkreditált vizsgálóintézet végezheti el. Ezen vizsgálatokat a 26. táblázat tartalmazzák. Az alapvizsgálatokat az alapanyagok és/vagy a gyártástechnológia megváltozása esetén ismételten el kell végezni. Az alapvizsgálatokat az 5.1. pontban írtak figyelembevételével kell elvégezni. 35

36 7.2. A kivitelező gyártásközi és építés közbeni ellenőrzései A gyártásközi vizsgálatok a vállalkozó saját ellenőrző vizsgálatai a felület előkészítésénél, a szigetelési rendszer készítésénél, valamint az aszfaltkeverékek gyártásánál és beépítésénél. Célja a megfelelőség alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése az esetleges hibák feltárásával, és a további hibák elkerülése a szabályozó beavatkozás megtételével. Az aszfaltkeverékek üzemi gyártásellenőrzését az e-ut szerint kell elvégezni. A megrendelő jogosult a gyártásközi és építésközi vizsgálatokat bármikor ellenőrizni Termék (építőanyag) átvételi ellenőrzése A termék átvétele során a kivitelezőnek a következőket kell ellenőriznie és az MMT szerint rögzítenie: a szállítói teljesítménynyilatkozat és a hozzá csatolt bizonylatok (pl. műbizonylat, biztonsági adatlap) alapján a szállítmány megjelölése, a göngyöleg épsége, a szállítmány tartalma szemrevételezéssel, a szállítmányok építéshelyi tárolása a gyártó utasításai szerint, a gyártási idő, a lejárati idő, illetve a megengedett tárolási idő, érdesítő szóróanyag összetétele, szemnagysága; továbbá: vizsgálni kell a bitumenes szigetelőlemez vastagságát az RMA-szigeteléseknél hidanként és szállítmányonként a gyártási számokat a szigetelési jegyzőkönyvben vagy az építési naplóban rögzíteni kell Felület-előkészítés, alapozás vagy kellősítés ellenőrzése A kivitelezőnek az alábbiakat kell vizsgálnia: a betonfelület minőségét a felület-előkészítés után, szemrevételezéssel; az alapozó-, vagy kellősítőrétegek építésénél a jóváhagyott technológiai utasítás betartását; az alapozó műgyanták előírt módon történő alkalmazását; az egyes rétegek felületét szemrevételezéssel egyenletesség, fedettség és hibahelyek szempontjából; a fajlagos anyagmennyiségeket (a függelék F5. adatlapja felhasználásával naponta rögzítendő) Lemezes szigetelések ellenőrzése A kivitelezőnek az alábbiakat kell vizsgálnia: a technológiai előírások betartását az F1 adatlapnak megfelelően, lemezes szigetelőanyagok minden egyes tekercsének épségét a méretre vágással egyidejűen, szemrevételezéssel; a lefektetett bitumenes szigetelőlemezeket kopogtatással a teljes felület letapadása szempontjából; a lemezek átfedéseit, kifolyatott bitumen szélességét, 36

37 a csatlakoztatási részleteknél (szegély, szerelvény, áttörés, kombinált szigetelés stb.) a terv szerinti kivitelezést RMA típusú szigetelések ellenőrzése A kivitelezőnek az alábbiakat kell vizsgálnia: a technológiai előírások betartását az F1 adatlapnak megfelelően, a technológiai előírások betartását, az egyes rétegek egyenletességét, fedettségét, hibamentességét szemrevételezéssel, a csatlakozási részletek terv szerinti kivitelezését, a fajlagos anyagmennyiségeket és gyártási számokat naponta, a függelék F5. adatlapja alkalmazásával, a rugalmas műanyag alapú szigeteléseknél a képlékeny szigetelőanyag vastagságát a függelék F3. adatlapja felhasználásával, a rugalmas műanyag alapú szigeteléseknél ezeken kívül ellenőrizni kell a szigetelőréteg hézagtartalmát szórópróbával, legalább szórási naponként egyszer az M4. melléklet szerint Modifikált bitumenalapú (PmB) típusú szigetelések ellenőrzése A kivitelezőnek az alábbiakat kell vizsgálnia: a technológiai előírások betartását, a pályalemez beton felület pórusainak nyitottságát (homokszórás), a felület tisztaságát, egyenletességét. a szigetelő réteg egyenletességét, kihagyásmentességét, hibamentességét szemrevételezéssel, a szigetelőréteg tapadását az 1. melléklet szerint 250 m2-ként három helyen. A vizsgálókorongokat közvetlenül a szigetelő rétegre kell ragasztani. A tapadásvizsgálatot a szigetelőréteg oldószer tartalmának teljes távozása után kell elvégezni (~5 nap). Gondoskodni kell arról, hogy a szigetelőréteg ne szennyeződjön a vizsgálat elvégzéséig. a csatlakozási részletek terv szerinti kivitelezését, a fajlagos anyagmennyiségeket és gyártási számokat naponta, a függelék F5. adatlapja alkalmazásával, modifikált bitumenalapú kent szigetelő réteg vastagságát képlékeny állapotban a függelék F3. adatlapja felhasználásával, a védőtáblák egyenletes, kihagyásmentes elhelyezését, ill. szélein a ragasztószalag egyenletes, kihagyásmentességét Az aszfalt- és betonkeverékek gyártásának és beépítésének ellenőrzése Az aszfaltkeverékek gyártását és beépítését az e-ut és e-ut szerint, a beton gyártását és beépítését az e-ut szerint kell ellenőrizni. 37

38 7.3. Megfelelőséget igazoló vizsgálatok Azok a vizsgálatok és mérések, amelyek a kész szigetelések és aszfaltkeverékek optimális összetételének, a szabványokban és jelen műszaki előírásban előírtaknak való megfelelőségigazolására szolgálnak. A vizsgálatokat, részben a kivitelező végzi, részben a megfelelőséget igazoló vizsgálatokra akkreditált laboratórium bevonásával kell elvégeztetni A pályalemez betonfelület előkészítése, alapozása, kellősítése A kivitelezőnek az alábbiakat kell vizsgálnia: felület-előkészítés előtt és után, valamint kiegyenlítést és korrekciót követően, illetve alapozott betonfelület felületi egyenletességét, hossz- és keresztirányú esését az e-ut szerint, epoxigyantával történő alapozáskor a külső feltételeket naponta legalább kétszer a függelék F1. adatlapja felhasználásával, továbbá a felületnagyságát és anyagfelhasználását naponta, az epoxigyantával alapozott kész felület minőségét egyenletesség és kikeményedés szempontjából, továbbá az oldószeres bitumenalapú kellősítőréteg felületét egyenletesség és hibahelyek szempontjából, Az akkreditált laboratóriumnak az alábbiakat kell vizsgálnia: akkreditált vizsgálattal felületre merőleges tapadószilárdságot a felület-előkészített beton felületen a 6.2. pont és az M1. melléklet alapján, valamint az alapozott felületen a pont, a 3. táblázat és az M1. melléklet alapján 250 m 2 -enként három helyen mérve, a függelék F2. adatlapmintája felhasználásával Beépített szigetelés A kivitelezőnek az alábbiakat kell vizsgálnia: bitumenes lemezszigeteléseknél a lefektetett lemezek teljes felületén a hólyag- és zárványmentes leragasztást szemrevételezéssel és ütögetéssel, valamint bitumenes lemezszigeteléseknél az átlapolások, toldások szélességét, illetve kifolyatott bitumen sávját az 5. táblázat helyszíni kivitelezésre vonatkozó része alapján tíz folyóméterenként végzett mérések szerint), a felületét egyenletesség és hibamentesség szempontjából, Az akkreditált laboratóriumnak az alábbiakat kell vizsgálnia: akkreditált vizsgálattal a kész szigetelések felületre merőleges tapadó-húzószilárdságát, minden megkezdett 250 m2-enként három helyen három párhuzamos méréssel az és 7. táblázat helyszíni kivitelezésre vonatkozó része, valamint az M1. melléklet alapján, a függelék F2. adatlapmintája felhasználásával, PmB kent bitumenes szigetelés tapadó-szilárdság vizsgálatához 250 m2-ként 3 db nem egymás mellett lévő védőtáblát ki kell hagyni, és a védőtábla nélküli kent szigetelés tapadását kell meghatározni a hőmérséklet figyelembevételével az alábbi kötési idők elteltével 10 o C on min. 7 napos korban 20 o C on min. 5 napos korban 30 o C on min. 3 napos korban A vizsgálat végrehajtásának időpontjáig a védőtábla nélküli szigetelt felületeket takarással, pl. fólia leragasztásával a környező táblákra, meg kell védeni a szennyeződésektől. 38

39 a rugalmas műanyag alapú szigetelések esetében a tapadó-húzószilárdság-vizsgálati helyeken akkreditált vizsgálattal az alapozó beszóróhomokjának csúcsáig mért rétegvastagságát, a rugalmas műanyag alapú szigeteléseknél ezeken kívül ellenőrizni kell akkreditált vizsgálattal a szigetelőréteg kikeményedését az öntöttaszfalt védőréteg megépítése előtt a kivitelezés közben szórással készített 46 mm-es mintalemezen Shore-A keménységmérő műszerrel (az M4. melléklet szerint). bitumenes lemezszigeteléseknél: a lefektetett lemezek teljes felületén a hólyag- és zárványmentes leragasztást szemrevételezéssel és ütögetéssel, valamint az átlapolások, toldások szélességét, ill. kifolyatott bitumen sávját az 5. táblázat helyszíni kivitelezésre vonatkozó része alapján, és a leragasztás mértékét vizsgálótűvel vagy vákuumharanggal A beépített aszfaltrétegek megfelelőségét igazoló vizsgálat Az e-ut szerint kell elvégezni, kivéve a vastagságmérést, a rétegtapadás-vizsgálatot és az aszfaltbeton, valamint a zúzalékvázas masztixaszfalt hézagtartalom-meghatározását. Az aszfaltbeton és a zúzalékvázas masztixaszfalt hézagtartalom-meghatározása helyett a rétegek tömörségét kell vizsgálni roncsolásmentes eljárással az M7. melléklet szerint, a vastagságot a 6.2. pontban rögzítettek szerint vízszintes és magassági értelemben geodéziai módszerrel kell ellenőrizni Az elkészült betonburkolat megfelelőségét igazoló vizsgálat A hídon a pályabeton burkolat felülete egyenletes legyen, a forgalombiztonság érdekében érdessége a csatlakozó úttal legyen azonos mértékű és érje el az előírt érdességet, a szélső öntöttaszfalt sávok kivételével. Az elkészült burkolat felület jellemzői, szilárdsági osztálya, további jellemzői (vastagság, oldalesés, felület egyenletessége, szintmagasság, szélesség, csatlakozási szinteltérés, repedés, érdesség) feleljenek meg az e-út útügyi műszaki előírásban foglaltaknak. A pályabeton burkolat minősítő vizsgálatait az e-ut útügyi műszaki előírás szerint kell elvégezni az alábbi eltérésekkel: a kéttámaszú hidak vasalatlan pályabeton burkolata a csatlakozó útszakasz pályabeton burkolatával együtt minősíthető, fúrt magminta a híd pályabeton burkolatából csak a hídon kívül az átmeneti szakaszon vehető, a külön építési ütemben készülő vagy a többtámaszú hidakon, valamint a útpálya betonkeverékétől eltérő összetételű pályabeton burkolatok minősítését az e-ut szerint kell elvégezni, 7.4. Megerősítő ellenőrzések A megerősítő ellenőrzés annak a megfelelőséget igazoló ellenőrzésnek a megismétlése, amelynek szakszerű végrehajtása iránt alapos kétely merül fel a megrendelő vagy a vállalkozó részéről (pl. saját ellenőrzései alapján). Az ellenőrzést bármelyik szerződő fél megbízása alapján valamely közösen elismert vizsgáló intézmény végzi, amely nem vett részt a minősítő ellenőrzések végrehajtásában. Ezen ellenőrzés eredménye az eredeti ellenőrzési eredmény helyébe lép. 39

40 7.5. Vizsgálati eljárások A mintavételeknél és vizsgálatoknál alkalmazandó szabványokat a 26. táblázatok tartalmazzák. Amelyik vizsgálati módszerre szabványelőírás nincsen, arra az M1M7. mellékletek adnak leírást. 8. MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS A megfelelőség értékelés alapja az útügyi műszaki előírásban követelményként előírt értékek és a megfelelőséget igazoló vizsgálatok során kapott eredmények összehasonlítása. Ha az eltérések a műszaki előírásban megengedett tűrésértékeket nem lépik túl, a szigetelési és burkolati rendszer megfelelő minőségű. A hídburkolati aszfaltrétegek megfelelőségigazolását az e-ut és az M6. melléklet szerint kell végrehajtani. 9. BIZTONSÁGTECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK ÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK A hídszigetelési és burkolati rendszer építéséhez készítendő technológiai utasításoknak (1.10. és 1.11.) tartalmazniuk kell a vonatkozó hatályos munka- és tűzvédelmi előírásokat. A felhasználandó anyagok szállítására, tárolására és kezelésére a gyártó vállalatok előírásai az irányadók. A hídszigetelési és burkolati rendszer építésével érintett közforgalmú területek forgalombiztonsága és a munkaterület(ek) elkorlátolása vonatkozásában be kell tartani a mindenkor hatályos KRESZ és az e-ut előírásait. MELLÉKLETEK M1. Felületre merőleges tapadószilárdság (helyszíni) mérése Megjegyzés: Az MSZ EN 1542 és az MSZ EN szabványok és a német TP-BEL-B 1. része szerinti tapadó-húzószilárdság-vizsgálati módszerek figyelembevételével. M1.1. A vizsgálat célja A vizsgálat a felület-előkészített betonfelület, a kialakított alapozás, valamint a teljes rétegfelépítésű szigetelési rendszer felületre merőleges tapadószilárdságának meghatározására, és ezáltal a megfelelőségük igazolására szolgál. A vizsgálat vízszintes, ferde és függőleges felületen egyaránt elvégezhető. (A bitumeneslemez-szigetelési rendszereknél a kellősítő réteg tapadását nem kell vizsgálni.) M1.2. A vizsgálat módszerei és eszközei A vizsgálati módszer elve az, hogy egy acélkorongot felragasztunk a vizsgálandó felületre. A ragasztóanyag kikeményedése után a korongot egy megfelelő átmérőjű körbevágó eszközzel körbe kell vágni. A betonfelületek esetén az előre körbevágás is megengedett. A korongot alkalmas, alábbiakban meghatározott húzókészülékkel merőlegesen a vizsgált felületről 40

41 leszakítjuk. A leszakításkor mért legnagyobb húzóerő (F, N) értékét viszonyítva a felszakított korong felületéhez (A, mm 2 ), megkapjuk a felületre merőleges húzó-tapadószilárdság értékét (f T, MPa vagy N/mm 2 ). M Alkalmazandó mérőműszer Szállítható húzókészülék, amellyel biztosítható az egyenletes sebességű húzóerő-növekedés, és amely a lökésmentes erőátadást a vizsgálandó felületre merőlegesen végzi el. Megfelelőségigazoláshoz alkalmazható műszerek paraméterei: hidraulikus, automata vezérlésű, (állítható a húzóerő-növekedésének a sebessége), programozható korongátmérő, kalibrált, megfelelő méréshatárú: A műszert úgy kell megválasztani, hogy a vizsgálandó felület várható tapadási értéke a műszer méréshatárának alsó 20%-a felett és a felső 80% alatt legyen. Pl. termoplasztikus szigetelések esetén legfeljebb 7 kn-os, epoxialapozások esetén legalább 10 kn-os legnagyobb méréshatárú műszer ad pontosabb tapadószilárdsági értéket, termoplasztikus szigetelések vizsgálatánál olyan műszer alkalmazása javasolt, amely láb nélküli kivitelű, korongra felhelyezhető húzófeje van. A háromlábú műszerek kiegészítő, teherelosztó lemez esetén adnak valós tapadószilárdsági értéket. Megjegyzés: kézi meghajtású hidraulikus készülékek kizárólag kivitelezés közbeni, tájékoztató (önellenőrzési) vizsgálatokra használhatók, megfelelőségigazolásra nem! A húzóerő növelési sebessége: beton és más kemény aljazatnál: 0,05 MPa/s vagy 100 N/s, elasztikus és termoplasztikus rétegeknél: 0,15 MPa/s vagy 300 N/s legyen. M Szükséges eszközök A hivatkozott nemzetközi szabványok szerinti 50±0,5 mm-es átmérőjű acél- vagy alumíniumkorongok. Acélkorongok esetén legalább 20 mm-es, alumínium korongok esetén legalább 30 mm-es vastagsággal a húzóerő irányában, valamint az alkalmazott műszer húzófejéhez igazodó kiképzéssel rendelkezzenek, amely nyírás nélkül biztosítja a merőleges irányú húzást. Megjegyzés: 35,7 mm-es átmérőjű korongok kizárólag kivitelezés közbeni, tájékoztató (önellenőrzési) vizsgálatokra használhatók, megfelelőségigazolásra nem! a körbevágó (a merev felületekhez gyémántszemcsés) berendezés 50±1,0 mm-es belső átmérőjű, koronafúróval ellátva, a vizsgálandó felület anyagával összeférhető, gyorsan keményedő ragasztóanyag, amelynek kohéziója (szilárdsága) nagyobb a vizsgálandó anyagánál, és nem lép reakcióba a vizsgálandó felülettel, tapintóhőmérő, 1 C leolvasási pontossággal, a vizsgálandó felül et hőmérsékletének megállapítására. M1.3. A vizsgálat előkészítése A felületre merőleges tapadószilárdság helyszíni vizsgálatát minden megkezdett 250 m 2 hídfelületen egyenletesen elosztott három egyedi méréssel kell elvégezni. A beton és más kemény, rétegek nélküli alap felületek vizsgálatánál a korongok körbevágását az M1.2. pontban ismertetett belső átmérőjű koronafúróval legalább 10+5 mm mélységig kell végezni. 41

42 A beton és hasonló felületek esetén az előfúrás is lehetséges, de ügyelni kell az alapos portalanításra. A körbe- vagy előfúrás mélysége 3 centiméternél nagyobb nem lehet. Fúrás közben vigyázni kell arra, hogy a betonban lévő vasszerelés meg ne sérüljön. Szükség esetén a vasszerelés helyzetét előzetesen fel kell tárni vaskereső műszerrel (pl. Profometer). A korongokat csak gondosan letisztított, por- és zsírmentes illetve száraz felületre szabad felragasztani. A leragasztás a teljes felületen meglegyen. Előfúrás esetén a fúrási hézagokba bejutott ragasztót el kell távolítani. Elasztikus és termoplasztikus bevonatok, szigetelések vizsgálatánál kizárólag korongok felragasztása után lehet a körülvágást (magfúrást) elvégezni a szilárd alapfelületig terjedő mélységig. Alapozó és egyéb kemény bevonati rétegek vizsgálata esetén 2-5 mm mélységig kell befúrni az alapfelületbe. M1.4. A vizsgálat végrehajtása A húzóműszert a felragasztott korongok fölé központosan kell felhelyezni, és a terhelőerőt a műszer vezérlőrendszerében beállított egyenletes sebességgel kell növelni a felületre merőlegesen. A vizsgálandó felület hőmérséklete a laboratóriumi méréseknél +23 C legyen, a helyszíni méréseknél pedig az aktuális hőmérsékletet fel kell jegyezni 1 C leolvasási ponto ssággal. A termoplasztikus szigetelések (bitumeneslemez-szigetelések) vizsgálata esetében az alapfelületi hőmérséklet mérése és megadása ezen előírás 5. táblázata értelmében az adott alapfelületi hőmérsékletre vonatkozó követelményértékek kiszámításához elengedhetetlenül szükséges. Az alapfelület hőmérsékletének mérését a leszakított korongok helyén kell meghatározni a leszakítás után. Epoxigyanták, ill. egyéb, hőmérsékleti adottságoktól függően kikeményedő rétegek vizsgálata esetén a kikeményedés mértékére, és ezáltal a várható tapadószilárdságra ad tájékoztatást az alapfelület hőmérséklete (magasabb hőmérsékleten a teljes kikeményedés gyorsabban megy végbe, így azonos vizsgálati korban nagyobb tapadószilárdsági érték várható, mint alacsonyabb hőmérsékleten.) Beton alapfelületek vizsgálatakor csak tájékoztató jellegű az alapfelületi hőmérséklet megadása. A korong leszakadásakor mért legnagyobb húzóerőt (F, N), vagy tapadószilárdsági értéket (f T, MPa vagy N/mm 2 ) a húzóműszer kijelzőjén közvetlenül le lehet olvasni. M1.5. Vizsgálati eredmények A felületre merőleges tapadószilárdságot (f T, MPa vagy N/mm 2 ) az alábbi képlettel kell kiszámítani, de a megfelelőségigazolásához alkalmazható mai automata műszerek szoftvare kiszámolja a beállított korong átmérő segítségével: ahol: F terhelőerő, N, A felület, mm 2 Pl. 50 mm-es korongátmérő esetén: f T = 5,1 10 F f T = A 4 F Elasztikus és termoplasztikus szigetelések, bevonatok esetén 0,01-os, beton és egyéb kemény alapfelületek vizsgálata esetén elegendő 0,1-es kerekítéssel kell az eredményt megadni. Vizsgálati eredményként az egyedi tapadószilárdsági értékek mellett a számtani középértéket is meg kell adni, az egyedi mérésekhez tartozó szakadási (tönkremeneteli) képpel együtt. 42

43 A vizsgálati eredményeket mérési jegyzőkönyvben kell rögzíteni, melyben az alábbiak is fel kell tüntetni: vizsgált szigetelési rendszer (bevonat) típusa, helye, műtárgy neve, a vizsgáló műszer típusa, márkája, gyári száma, felhasznált eszközök típusa (korongok, ragasztó stb.), a húzóerő növelésének sebessége, alapfelületi hőmérséklet, a vizsgálatot végző neve, vizsgálat időpontja. Mintajegyzőkönyv a függelék F2. adatlapban található. A tönkremeneteli (szakadási) képeknél a nemzetközi szabályozáshoz igazodóan az alábbi jelöléseket lehet használni (további jelölések is alkalmazhatók, csak fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben az értelmezését):: A kohéziós tönkremenetel a beton alapfelületben, A/B adhéziós tönkremenetel az alapfelület és az első réteg között (pl. alapozó-, kellősítő-, javítóhabarcs), B kohéziós tönkremenetel az első rétegben, B/C adhéziós tönkremenetel az első és a második réteg között (pl. szigetelés), C /Y Y kohéziós tönkremenetel a második rétegben (és így tovább, ahogyan azt a vizsgált termék vagy a rendszer meghatározza), adhéziós tönkremenetel az utolsó réteg és a ragasztóréteg között (pl. C/Y kétrétegű, kohéziós tönkremenetel a ragasztó rétegében, Y/Z adhéziós tönkremenetel a ragasztóréteg és a korong között (amely Z). Ha a tönkremenetel több eset kombinációja, a százalékos megoszlást is rögzíteni kell a felületi kiterjedés alapján, 10 százalékra kerekítve. Amennyiben a tönkremeneteli felület 25 százalékát meghaladó része a ragasztórétegnél (/Y, Y vagy Y/Z esetnél) van, a mérést meg kell ismételni. A vizsgálat eredménye akkor megfelelő, ha az egyedi értékek, illetve a számított középérték meghaladja a felületre merőleges tapadószilárdságra előírt anyagfajtánkénti követelményértéket, a termoplasztikus szigetelések vizsgálata esetében az alapfelületi hőmérséklet alapján korrigált követelményértéket (5. táblázat szerint) Ha az egyedi érték nem éri el az előírt értéket, 1 m 2 -en belül további két egyedi mérést kell végezni. Ha a pótlólagos értékek megfelelőek, a korábban mért értéket nem kell figyelembe venni. Ha a pótlólagos értékek a korábbi nem megfelelő eredményű mérés eredményét bizonyítják, a hibás területet további mérésekkel fel kell tárni és kijavítani. Az eredeti és pótlólagos mérési helyek azonnali szakszerű helyreállításáról gondoskodni kell. M2. Sóállóság vizsgálata mindkét szigeteléstípusra M2.1. A vizsgálat tárgya A bitumenes szigetelőlemez, és az RMA rugalmas műanyag alapú szigetelési rendszerek sóoldatokkal (tíz százalékos NaCl és MgCl 2 ) szembeni ellenállóképességének meghatározása. 43

44 M2.2. Vizsgálati eszközök, anyagok lefedhető üvegedény (vagy az elektrolit oldat agresszív hatásának ellenálló egyéb edény), 050 C méréstartományú, 1 C osztásköz ű higanyos hőmérő, desztillált víz, tíz százalékos nátrium-klorid oldat, tíz százalékos magnézium-klorid oldat. M2.3. A vizsgálat előkészítése Az MSZ EN és az MSZ EN szerint három-három, párhuzamos vizsgálatra elegendő mintát kell készíteni. Az MSZ EN és az MSZ EN szerinti vizsgálatokat az alábbiak szerint kondicionált mintákon kell elvégezni: tárolás 24 órán át 23±3 C hőmérsékletű 10%-os nátrium-klorid oldatban, tárolás 24 órán át 23±3 C hőmérsékletű 10%-os magnézium-klorid oldatban, tárolás 24 órán át 23±3 C hőmérsékletű desztillált vízben. M2.4. A vizsgálat végrehajtása 24 óra elteltével a mintadarabokat a desztillált vízből és az oldatból ki kell emelni, utóbbiakat desztillált vízzel le kell mosni, és mind a hármat szűrőpapírral leitatni. M Szemrevételezés A sóoldattal kezelt és kezeletlen minta felületét összehasonlítjuk színváltozás, lágyulás, duzzadás, hólyagosodás szempontjából. Húszperces szobahőmérsékleten való tárolás után a mintákat ismételten értékeljük. M Vízfelvétel A vízfelvételvizsgálatot az MSZ EN szerint kell elvégezni a M4.3. pont szerint kondicionált mintákon. M Húzási tulajdonságok (legnagyobb húzóerő, szakadási nyúlás) A legnagyobb szakítóerő és szakadási nyúlás vizsgálatát az M2.3. pont szerint kondicionált mintákon kell elvégezni: modifikált bitumenes szigetelőlemez esetén az MSZ EN szerint, rugalmas műanyag alapú szórt szigetelő mintalemez esetén az MSZ EN ISO szerint. M2.5. Vizsgálati eredmények A vízfelvételt az MSZ EN szerint kell értékelni. A húzási tulajdonságokat modifikált bitumenes szigetelőlemez esetén az MSZ EN szerint, rugalmas műanyag alapú szórt szigetelő mintalemez esetén az MSZ EN ISO szerint szerint kell értékelni. A szigetelés anyaga sóállónak minősül, ha a kezelt minták vízfelvétele és a kezelt minták húzási tulajdonságai kielégítik az 5. illetve 6. táblázat előírásait. 44

45 M3. Vegyszerállósági vizsgálat végrehajtása mindkét szigetelési rendszerén M3.1. A vizsgálat tárgya A szigetelési rendszerek vegyszerekkel szembeni ellenálló képességnek meghatározása. Alkalmazandó vegyszerek: 56 tömeg%-os kénessav (H 2 SO 3 ) (28 napos hatásidővel), híg mésztej (túltelített mészhidrát oldat Ca(OH) 2 (28 napos hatásidővel), dízelmotorolaj (10 W 40) (14 napos hatásidővel), benzin (95 oktánszámú) (2 napos hatásidővel). M3.2. Vizsgálati eszközök, anyagok Lefedhető lapos üvegedények (vagy az elektrolit oldat agresszív hatásának ellenálló egyéb edény, vegyszerenként háromhárom párhuzamos méréshez), 050 C méréstartományú, 1 C osztásköz ű higanyos hőmérő, 200 g méréshatárú, 0,005 g leolvasási pontosságú analitikai mérleg, Ø200 mm átmérőjű PVC csődarabok, 150 mm magasak, fedővel (vegyszerenként háromhárom párhuzamos méréshez), az MSZ EN szerinti műszerek és eszközök a felszakító vizsgálathoz, modifikált bitumenes szigetelő lemezzel készült szigetelési rendszer esetén az MSZ EN szerinti berendezés a vízzáróság (dinamikus vízzáróság) vizsgálatához, rugalmas műanyag alapú szórt szigetelő rendszer esetén az e-ut útügyi műszaki előírás szerinti berendezés a vízáteresztő képesség vizsgálatához, Shore-A, vagy Shore-D készülék a keménységméréshez, vegyszerálló ragasztó, desztillált víz, az M3.1. pontban felsorolt négyféle vegyszer, betonlapok a szigetelési rendszer tapadószilárdság-vizsgálatához mm mérettel, az MSZ 4798 szabvány szerinti legalább C30/37-XV2(H) minőséggel, és felszakítószilárdságuk legalább 1,5 N/mm 2 legyen, beton mintatestek a vízzáróság, illetve a vízáteresztő képesség vizsgálatához mm mérettel és a betonlapokkal azonos minőséggel. M3.3. Vizsgálati minták készítése A betonlapokra és a beton mintatestekre a vizsgálandó szigetelési rendszert az alkalmazandó beépítéstechnológiának megfelelő rétegrendben és vastagságban kell felhordani, és ahol az értelmezhető a felső tapadóhíddal együtt, érdesítő homok nélkül. M3.4. A szigetelési rendszer vizsgálata M Előkészítés A szigetelt mintatestekre szivárgásmentesen felragasztjuk a Ø200 mm átmérőjű PVC csődarabokat vizsgálatonként és vegyszerenként háromhárom párhuzamos mintát véve. 45

46 A csőcsonkokat 50 mm magasságig feltöltjük az M3.1. pontban részletezett vegyszerekkel, és a vizsgálat végéig biztosítjuk az 55 mm-es szintmagasságot. A vegyszeres kezelést az M3.1. pontban megadott hatásidőkkel végezzük. Ezalatt a környezeti hőmérséklet 23±3 C legyen. A hatásidő letelte után a mintatestek felületéről eltávolítjuk a vegyszert és a csőcsonkokat. A felületeket szárazra töröljük, és a motorolajos felületet a betonlapokon durva csiszolóvászonnal felérdesítjük. M Felületre merőleges tapadószilárdság Modifikált bitumenes szigetelő lemezzel készült szigetelési rendszer esetén az MSZ EN , rugalmas műanyag alapú szórt szigetelő rendszer esetén az MSZ EN 1542 szerint. M Vízzáróság, illetve vízáteresztő képesség vizsgálata Modifikált bitumenes szigetelő lemezzel készült szigetelési rendszer esetén az MSZ EN szerinti vízzáróság (dinamikus vízzáróság) vizsgálatot kell elvégezni, rugalmas műanyag alapú szórt szigetelő rendszer esetén az e-ut útügyi műszaki előírás szerinti vízáteresztő képesség vizsgálatot kell elvégezni. M3.5. Az eredmények megadása Vizsgálati eredmény a három mérési eredmény számtani középértékét kell megadni a felületre merőleges tapadószilárdságnál 0,01 N/mm 2 pontossággal; követelmény: a párhuzamos mérések közötti eltérés (terjedelem) a középérték 20%-át nem haladhatja meg. Ennél nagyobb eltérés esetén a vizsgálatot meg kell ismételni. vízzáróság esetén a követelmény: a szigetelt mintaestek vizet nem ereszthetnek át. M3.6. A vegyszerállóság értékelése Az szigetelési rendszer akkor tekinthető vegyszerállónak, ha: a felületre merőleges tapadószilárdság változása megfelel az 5. illetve 6. táblázat előírásainak, vízzárósága, illetve vízáteresztő képessége a vegyszeres kezelést követően megfelel az 5. illetve 6. táblázat előírásainak. M4. Rugalmas műanyag alapú szórt szigetelés vizsgálati módszerei M4.1. A szigetelőréteg kikeményedési állapota Megjegyzés: Építés közbeni és megfelelőséget igazoló vizsgálat Minden új műtárgy szigetelése esetén javasolt a szigetelés megkezdése előtt, valamint a szigetelőréteg beépítése során szigetelési naponként előírás, hogy a kikeményedési állapot meghatározása céljából 46 mm vastag lemezt kell a szigeteléssel egy időben készíteni. Az öntöttaszfalt felhordása előtt az elkészített lemezek keményedési állapotának ellenőrzésére Shore- A keménységet kell mérni MSZ EN ISO 868 előírás szerint. A kész RMA-szigetelés megfelelőségigazolására szolgáló vizsgálatok (tapadószilárdság, vastagság) elvégzése során kell az RMA mintalemezek Shore-A keménységet is meghatározni, melyhez a vállalkozónak automatikusan kell biztosítania a lemezeket a vizsgáló laboratóriumnak. 46

47 Az öntöttaszfalt védőréteget csak azután szabad megépíteni, ha a mintadarabok Shore-A keménysége elérte a gyártó által megadott értéket (műszaki adatlapokban, nemzeti műszaki értékelésben (NMÉ). M4.2. A szórt RMA szigetelőréteg hézagtartalma Megjegyzés: Építés közbeni vizsgálat a kivitelező által Minden új műtárgy szigetelése esetén a szigetelés megkezdése előtt, valamint szükség esetén naponként egy alkalommal, a kikeményedés vizsgálatához készített lemezből le kell egy kb. 1x1 cm 2 felületű darabkát vágni, és bele kell tenni egy, a szigetelő anyagra jellemző vizsgálófolyadékba. A vizsgálófolyadékot a szigetelő anyagot forgalmazó cégnek kell biztosítani. (A vizsgálófolyadék sűrűsége (23 C-on) feleljen a gyártó által a kikeménye dett szigetelőrétegre meghatározott, a SZH max legnagyobb hézagtartalmához tartozó sűrűség három százalékkal csökkentett értékének.) A levágott mintadarabot egy vizsgálófolyadékot tartalmazó vizsgálóedénybe kell helyezni (pl. átlátszó műanyagpohár) úgy, hogy a mintadarab ne érjen az edény falához. A hézagtartalom akkor megfelelő, ha a mintadarab a folyadékot tartalmazó edényben elmerül. Ha a mintadarab nem süllyed le, a vizsgálatot legalább három mintadarabbal meg kell ismételni. Amennyiben a többi mintadarab sem süllyed el, akkor a szórógép beállítási paraméterein (pl. fűtési hőmérséklet, nem airless berendezésnél a segédlevegő mennyisége stb.) változtatni kell próbaszórások segítségével. Addig, amíg a próbaszórás hézagtartalma nem megfelelő, a műtárgy szigetelését nem szabad folytatni. A hézagtartalom laboratóriumi ellenőrző mérése esetén, a mérések középértéke nem haladhatja meg a gyártó által szavatolt legnagyobb hézagtartalmat (SZH max ). Ha nincs rá előírás, akkor a legfeljebb 15% hézagtartalmat. M4.3. A szigetelőréteg vastagsága (Építés közbeni és megfelelőséget igazoló vizsgálat) Építés közben a szórás során a felhordott szigetelőréteg vastagságát még képlékeny állapotban 250 m 2 -enként húsz helyen végzett méréssel kell meghatározni, legalább 0,1 mm-es pontosságú mérőeszközzel (pl. tolómérő), az alapozást a beszóróhomok tetejéhez képest. (Javasolt a függelék F3. adatlapminta alkalmazása) Vastagsági eltéréseknél azonnali rászórással korrigálni kell a szigetelés vastagságát. Minden egyedi érték (v n ) egyenlő vagy nagyobb legyen, mint az előírt 2,00 mm-es (v min ) legkisebb rétegvastagság. A megfelelőséget igazoló vizsgálatoknál a kikeményedett szigetelés vastagságát a tapadószilárdság-vizsgálatok helyénél kell elvégezni oly módon, hogy a szigetelést teljes keresztmetszetben el kell távolítani a beszórt alapozóig, és a beszóróhomok tetejéhez viszonyítva egy kalibrált tolómérő mélységmérőjével meg kell határozni a szigetelés vastagságát legalább 0,1 mm-es pontossággal. M5. A betonfelület nedvességtartalmának meghatározása CM-készülékkel Megjegyzés: A DAfStb-Richtlinie, Schutz und Instandsetzung von Betonbauteilen 3. része, októberi kiadás figyelembevételével. M5.1. A vizsgálat tárgya A beton, vasbeton pályalemez és járda felületi nedvességtartalmának meghatározása: A módszer elve az, hogy meg kell határozni azt a nyomást, amelyet a CM nyomástartó, manométerrel ellátott 47

48 fedelű acélpalackban az adott mennyiségű betonporban lévő szabad nedvességtartalom és kalcium-karbid összekeveredésénél fellépő kémiai reakció során a keletkező acetiléngáz fejt ki. A gáznyomás nagysága arányos a mintaanyag nedvességtartalmával. M5.2. Vizsgálati eszközök, anyagok CM-készülék zárható, manométerrel ellátott fedelű nyomásálló acélpalack, 200 g méréshatárú, 0,1 g leolvasási pontosságú mérleg, 2 mm lyukméretű szita, porcelán mozsár (dörzstál) a betontörmelék összetöréséhez, védőborítóval, acélgolyók, 5 grammos kalcium-karbid ampulla, stopperóra, kalapács és véső. M5.3. A vizsgálat előkészítése A vizsgálandó betonból kb. 2 centiméteres mélységig vésővel és kalapáccsal g mennyiségű betontörmeléket kell kifejteni. A törmeléket tovább kell aprózni úgy, hogy az adalékanyag szemcséi ne törjenek össze. A felaprózott törmeléket 2 mm nyílású szitán át kell szitálni. Az átszitált törmelékből a M5.1. táblázat szerint a várható nedvességtartalom és a betonadalékanyag legnagyobb szemnagysága függvényében 10, 20 vagy 50 grammos mintát kell kivenni. M5.1. táblázat Betonpor bemérendő tömege M5.4. A vizsgálat végrehajtása Az acélgolyókat és a kimért mintamennyiséget veszteség nélkül a CM-készülékbe kell rakni. A készülék megdöntésével egy ampulla kalcium-karbidot óvatosan a készülékbe kell csúsztatni. Ezután kell a készülékre a manométerrel ellátott fedelet rátenni és légmentesen lezárni. A műveleteket gyorsan kell végezni, hogy a minta nedvességtartalma meg ne változzon. A készüléket körkörösen mozgatva erőteljesen rázni kell, hogy az ampulla széttörjön. A manométer leolvasása, a kísérlet befejezése után, a nyomás alatt álló acélpalackot elővigyázatosan szabad csak kinyitni és az acetiléngázt kiengedni. Eközben nyílt láng használata a helyiségben tilos! A vizsgálati anyag óvatos kiöntése után (üvegszilánk stb.) az acélpalackot szárazon üvegkefével, a golyókat száraz kendővel kell megtisztítani, a fedél alsó oldalával együtt (gumitömítés). M5.5. Vizsgálati eredmények A manométeren a nyomásértékeket az ampulla széttörésétől számított 15, 20 és/vagy 25 perc elteltével kell leolvasni, majd az M5.2. táblázatból a nyomásértékhez tartozó víztartalmat ki kell keresni a beton porminta bemért súlya és az adalékanyag legnagyobb szemnagysága figyelembevételével. A víztartalom értékét 0,1 CM% pontossággal kell megadni, a leolvasott manométer-érték alapján interpolálva. A tömegszázalékban megadott víztartalom (szárítószekrényes mérés) és a CM-készülékkel mért víztartalom között 11,5% eltérés észlelhető, mert a szárítószekrényben a minta a kristályvizeket is elveszíti. 48

49 Amennyiben a leolvasott érték a táblázat egyik oszlopába sem sorolható be, a vizsgálatot meg kell ismételni. A vizsgálat pontosságát befolyásoló tényezők: a CM-készülék hőmérséklete jelentősen eltér a környezet léghőmérsékletétől, a fedél nem zár légmentesen (megsérült a gumitömítés, vagy betonpor szorult a tömítés alá), a kalcium-karbid ampulla sérült (világosbarna elszíneződés). M5.2. táblázat Manométer-leolvasáshoz tartozó víztartalmak M6. Segédlet a harmatpont meghatározásához ábra M7. Aszfaltrétegek tömörségének meghatározása M7.1. Mintavétel aszfaltrétegből Az aszfaltbeton és a zúzalékvázas masztixaszfalt tömörségi fokát radiometriás módszerrel kell meghatározni. Egy mintavételi hellyel forgalmi sávonként legfeljebb 500 folyóméter felület minősíthető. M7.2. Aszfaltréteg tömörségvizsgálata A beépített réteg testsűrűségét radioizotópos műszerrel, lapszonda üzemmódban, az e- UT útügyi műszaki előírás figyelembevételével kell végrehajtani. A méréseket a kötőréteg, majd a kopóréteg elkészülte után kell elvégezni. A méréseket a hídhoz csatlakozó rétegeken is el kell végezni, ahonnan fúrt mintát kell venni az MSZ EN pontja szerint. A fúrt minta testsűrűségét az MSZ EN szabvány 9.3. B módszer szerint kell megmérni. Az így kapott testsűrűségérték segítségével állapítjuk meg, illetve korrigáljuk a 49

50 radioizotópos módszerrel mért testsűrűség értékét. Továbbiakban az e-ut előírása szerint kell eljárni. M7.3. Tömörségi követelmény és az elfogadható nagyságú túllépések értékcsökkentési tényezői Az e-ut előírásban leírtakat kell alkalmazni. 50

51 FÜGGELÉK ADATLAPOK A MÉRÉSI ADATOK, VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSÉHEZ, DOKUMENTÁLÁSÁHOZ F1. Építési körülmények mérési jegyzőkönyve Sorszám: Jegyzőkönyv száma: Munka megnevezése (út száma, neve, híd szelvényszáma):... Vállalkozó:... Szigetelőréteg megnevezése:... Időpont (hó, nap, óra) Levegő Vizsgált jellemzők Harmat pont Alapfelület Építményrész hőmérséklete relatív nedvesség-tartalma, % hőmérséklete C C C % nedvességtartalma Megjegyzések: Kelt: Vállalkozó Megrendelő/Műszaki ellenőr 51

52 F2. Felületre merőleges tapadószilárdság mérési jegyzőkönyve A vizsgálatot végző szervezet megnevezés, címe, akkreditációs száma (célszerűen fejlécben): Sorszám: Jegyzőkönyv iktatószáma: Munka megnevezése (út száma, neve, híd szelvényszáma):... Megbízó/Vállalkozó:... Vizsgálatot végző neve:... Vizsgált alapfelület, szigetelési rendszer megnevezése:... Húzó (felszakító) gép típusa, húzóerő növelésének sebessége:... Ragasztóanyag fajtája, korongok típusa:... Vizsgálat időpontja, alapfelület hőmérséklete a vizsgálatkor:... Mérés sorszáma* Mérési hely Tapadószilárdsági értékek MPa vagy N/mm 2 Tönkremeneteli (szakadási) képek** Megjegyzés*** Mérési eredmények átlaga - Jelmagyarázat: * Minden megkezdett 250 m 2 -en három vizsgálat ** A tönkremeneteli (szakadási) képek magyarázata az M1. melléklet vizsgálati leírása szerint) *** Bármilyen rendellenség, előírásoktól való eltérés lejegyzése Kelt: Vizsgálatot Vizsgálatot végző aláírása ellenőrző aláírása 52

53 F3. RMA rugalmas szórt műanyag alapú szigetelőréteg képlékeny vastagságmérése Megjegyzés: a vastagságot a beépítés során, még képlékeny állapotban kell mérni. A vizsgálatot végző kivitelező szervezet megnevezés, címe (célszerűen fejlécben): Sorszám: Jegyzőkönyv iktatószáma: Munka megnevezése (út száma, neve, híd szelvényszáma:... Megbízó/Vállalkozó:... Vizsgálatot végező neve:... Vizsgált szigetelő rendszer, ill. réteg megnevezése, előírt legkisebb vastagság (mm)... Tolómérő típusa:... Vizsgálat időpontja:... A mérési helyek kiosztása: A méréseket a pályalemez felületén egyenletesen kell elosztani (250 m 2 -enként legalább 20 mérési pont elosztásával). A rajzát ld. a jegyzőkönyv második oldalán. A mért vastagságok, mm n v n n v n n v n 1. áthozat áthozat Σ Σ 120 Σ 130 Kelt : Vállalkozó Megrendelő/Műszaki ellenőr 53

54 A mérési helyek kiosztása 54

55 F4. Aszfaltkeverékek beépítési hőmérsékletének mérése Sorszám: Jegyzőkönyv száma: Munka megnevezése (út száma, neve, híd szelvényszáma):... Vállalkozó:... Szigetelőréteg, aszfaltkeverék:... Dátum Védőaszfalt Építményrész Szigetelőréteg Kötőréteg útpálya szélső sáv Kopóréteg szegély, járda Épülő réteg felülete Tűzkocsi száma Hőmérséklet, C tűzkocsiban talicskában* bedolgozási helyen * Finiserben Megjegyzések: Kelt: Vállalkozó Megrendelő/Műszaki ellenőr 55

56 F5. Beépített mennyiségek jegyzőkönyve* Sorszám: Jegyzőkönyv száma: Munka megnevezése (út száma, neve, híd szelvényszáma):... Vállalkozó:... Szigetelési rendszer típusa:... Időpont Beépítés helye Beépített tömeg kg kg/m 2 kg kg/m 2 kg kg/m 2 kg kg/m 2 Alapozás, kellősítés Javítás Szigetelőréteg Védőaszfalt * Mindegyik szigetelési rendszernél Megjegyzések: Kelt: Vállalkozó Megrendelő/Műszaki ellenőr 56

57 A szövegben említett magyar nemzeti szabványok, útügyi műszaki előírások és jogszabályok Szabvány és útügyi műszaki előírás alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy jelent-e meg módosítása, helyesbítése, nincs-e visszavonva, vagy műszaki tartalmú jogszabály hivatkozik-e rá. (Ellenőrzés a Magyar Szabványügyi Testület honlapja alapján: március) MSZ EN ISO 527-3:1996 MSZ EN ISO 868:2003 MSZ EN :2004 MSZ EN 1109:2013 MSZ EN 1110:2012 MSZ EN 1296:2001 MSZ EN 1426:2016 MSZ EN 1427:2016 MSZ EN 1431:2009 MSZ EN 1542:2000 MSZ EN :2000 MSZ EN :2000 MSZ EN :2000 MSZ EN ISO 2431:2012 MSZ EN ISO 2719: rész: A fóliák és a lemezek vizsgálati feltételei Műanyagok és keménygumi. A benyomódásos keménység meghatározása keménységmérővel (Shore-keménység) Festékek és lakkok. Bevonóanyagok és bevonatrendszerek kültéri falazatra és betonra. 7. rész: A repedéstömítő képesség meghatározása (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére. A hideghajlíthatóság meghatározása (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére. A folyási ellenállás meghatározása emelt hőmérsékleten (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Bitumenes, műanyag és gumilemezek tetők vízszigetelésére. Mesterséges öregítési módszer hosszú ideig tartó megemelt hőmérsékleten (angol nyelvű) Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A tűpenetráció meghatározása (angol nyelvű) Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A lágyuláspont meghatározása. Gyűrűs-golyós módszer (angol nyelvű) Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A bitumenemulziókból desztillációval visszanyerhető kötőanyag és olajpárlat meghatározása (angol nyelvű) Termékek és rendszerek a betonszerkezetek védelmére és javítására. Vizsgálati módszerek. A tapadószilárdság meghatározása leszakítással Hajlékony vízszigetelő lemezek. A hosszúság, a szélesség és a kardosság meghatározása. 1. rész: Bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére Hajlékony vízszigetelő lemezek. A vastagság és a felülettömeg meghatározása. 1. rész: Bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére Hajlékony vízszigetelő lemezek. A látható hibák meghatározása. 1. rész: Bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére Festékek és lakkok. A kifolyási idő meghatározása mérőpoharakkal A lobbanáspont meghatározása. Pensky-Martens zárt tégelyes módszer (angol nyelvű) 57

58 MSZ EN ISO :2016 MSZ EN ISO 3219:2000 MSZ EN ISO 3251:2009 MSZ EN ISO 3838:2004 MSZ EN 4798:2016 MSZ EN ISO :2008 MSZ EN ISO :2009 MSZ EN :2000 MSZ EN :2016 MSZ EN :2012 MSZ EN :2017 MSZ EN :2018 MSZ EN :2017 MSZ EN :2003 MSZ EN :2017 Festékek és lakkok. A sűrűség meghatározása. 1. rész: Piknométeres módszer (angol nyelvű) Műanyagok. Polimerek/gyanták folyékony állapotban vagy mint emulziók vagy diszperziók. A viszkozitás meghatározása rotációs viszkoziméterrel, előírt nyírófeszültség alkalmazásával (angol nyelvű) Festékek, lakkok és műanyagok. A nemillóanyag-tartalom meghatározása Ásványolaj és folyékony vagy szilárd ásványolajtermékek. A sűrűség vagy a relatív sűrűség meghatározása. Kapillárisdugós piknométeres és osztottbikapilláris-piknométeres módszerek (ISO 3838:2004) Beton. Műszaki követelmények, tulajdonságok, készítés és megfelelőség, valamint az EN 206 alkalmazási feltételei Magyarországon Acélfelületek előkészítése festékek és hasonló termékek felhordása előtt. A felületi tisztaság értékelése szemrevételezéssel. 1. rész: A festetlen és a teljesen festékmentesített acélfelületek rozsdásodási és felület-előkészítési fokozatai Festékek és lakkok. Száradási vizsgálatok. 1. rész: Az átszáradási állapot és idő meghatározása (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. A húzási tulajdonságok meghatározása. 1. rész: Bitumenes lemezek tetők vízszigetelésére Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A töréspont meghatározása Fraass szerint (angol nyelvű) Aszfaltkeverékek. Melegaszfalt keverék vizsgálati módszerei. 6. rész: Aszfalt próbatestek testsűrűségének meghatározása. 27. rész: Mintavétel (angol nyelvű) Bitumen és bitumenes kötőanyagok. A modifikált bitumen nyúlási tulajdonságainak meghatározása erőduktilitás módszerrel (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitehető betonfelületek vízszigetelése. A nyírási szilárdság meghatározása (angol nyelvű) Esztrichhabarcsok vizsgálati módszerei. 8. rész: A tapadószilárdság meghatározása (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitehető betonfelületek vízszigetelése. A vízfelvétel meghatározása (angol nyelvű) 58

59 MSZ EN :2010 MSZ EN :2017 MSZ EN :2017 MSZ EN :2017 MSZ EN :2010 MSZ :1955 Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitehető betonfelületek vízszigetelése. A repedésáthidaló képesség meghatározása (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitehető betonfelületek vízszigetelése. Az aszfalt tömörítésével szembeni ellenálló képesség meghatározása (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitehető betonfelületek vízszigetelése. Bitumenes lemezek viselkedésének meghatározása öntött aszfalt terítésekor (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitehető betonfelületek vízszigetelése. A dinamikus víznyomással szembeni ellenálló képesség meghatározása előkezeléssel végzett károsítások után (angol nyelvű) Hajlékony vízszigetelő lemezek. Hordozóréteges bitumenes lemezek beton hídpályaszerkezetek és más, járműforgalomnak kitett betonfelületek vízszigetelésére. Fogalommeghatározások és jellemzők Bitumenek hamujának meghatározása. (visszavonva) e-ut :2010 e-ut :XXXX e-ut :2008 e-ut :2005 e-ut :2018 Közutakon folyó munkák elkorlátozása és ideiglenes forgalomszabályozása Útpályaszerkezetek aszfaltburkolatának keverékei. Követelmények (tervezet) Útburkolatok hézagkitöltő anyagai Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése. Útpályaszerkezeti aszfaltburkolatok keverékeinek követelményei e-ut Betonburkolatok építése e-ut :2011 Közúti hidak építése 1. Beton, vasbeton és feszített vasbeton hídszerkezetek e-ut :2018 e-ut :2006 e-ut :2018 e-ut :2011 e-ut :2003 e-ut :1998 Közúti hidak sarui és dilatációs szerkezetei Közúti hidak szigetelése III. Vasbeton pálya lemezű közúti hidak szigetelésének készítése bitumenes lemezekkel Közúti hidak szigetelése 2. Acél pályalemezű hidak szigetelése és aszfaltburkolata) Közúti hidak korrózióvédelme 2. Kész betonszerkezetek Közúti hidak fenntartása Radiometriás tömörségmérés. Földművek, kötőanyag nélküli alaprétegek, hidraulikus kötőanyagú útalapok térfogatsűrűségének és víztartalmának meghatározása 59

60 e-ut :1999 e-ut :1999 e-ut :2006 Közúti hídszigetelések felülettel párhuzamos tapadószilárdságának laboratóriumi vizsgálata Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési anyagok hőtűrő képességének laboratóriumi vizsgálata Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési rendszer hőtűrő képességének és vízállóságának laboratóriumi vizsgálata 305/2011/EU (2011. III. 9.) az Európai Parlament és a Tanács rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 1/1975. (II. 5.) KPMBM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) Abdichtungen mit polymerbitumenbeschichteten Bahnen (RVS ) DAfStb-Richtlinie, Schutz und Instandsetzung von Betonbauteilen, 3. része, októberi kiadás 60

61 Táblázatok 1. táblázat Alkalmazható szigetelési rendszerek és rövid jelzésük Modifikált bitumenes lemez Rugalmas műanyag alapú Modifikált bitumenes alapú Szigetelési rendszer Jelzés mbl RMA PmB 2. táblázat Bitumenes kellősítő anyag Műszaki tulajdonságok teljesítményállandói Mértékegység Követelmény Vizsgálati előírás Kifolyási idő (Ø4 mm) s 1580 MSZ EN ISO 2431 Lobbanáspont C >21 MSZ EN ISO 2719 Porszárazsági idő (Id. száradási fok) A visszanyert kötőanyag h 3 MSZ ISO aránya tömeg% 3050 MSZ EN 1431 lágyuláspontja C MSZ EN 1427 tűpenetrációja 0,1 mm 1045 MSZ EN 1426 töréspontja C 10 MSZ EN táblázat Epoxigyanta alapozó Műszaki tulajdonságok teljesítményállandói Mértékegység Követelmény Epoxigyanta termék termékjellemzőinek vizsgálata Vizsgálati előírás Külső tulajdonságok Homogén, csomómentes, gyártó által megadott színű Szemrevételezés Sűrűség g/cm 3 A gyártó szerint, de legalább 1,0 MSZ ISO Kifolyási idő s A gyártó szerint MSZ EN ISO 2431 Nemillóanyag-tartalom tömeg% Csak oldószermentes lehet MSZ EN ISO 3251 Shore-D keménység (23 C-on, 7 napos korban) Kikeményedett epoxigyanta alapozóréteg vizsgálatai laboratóriumban H D A gyártó szerint, de legalább 85, legalább 4,0 mm vastagságban, beszórás nélkül MSZ EN ISO 868 Külső tulajdonságok Egyenletes, kihagyásmentes Szemrevételezés Felhasznált anyagmennyiség: epoxigyantára vonatkozóan beszóró anyagra Tapadószilárdság betonon (23 C-on, 2 napos korban) kg/m 2 A gyártó előírása szerint Gyakorlati N/mm 2 A gyártó előírása szerint, de epoxirétegben történő szakadásnál legalább 2,5, betonban szakadás esetén 1,5 felett Kikeményedett epoxigyanta alapozóréteg helyszíni vizsgálatai kivitelezés során MSZ EN 1542 Külső tulajdonságok Kihagyás- és tócsamentes, és tűziszárított kvarchomokkal Szemrevételezés 61

62 egyenletesen beszórt Felhasznált anyagmennyiség: epoxigyantára vonatkozóan beszóró anyagra kg/m 2 A gyártó előírása szerint Gyakorlati Tapadószilárdság betonon (2 napos korban) N/mm 2 A gyártó előírása szerint, de epoxirétegben történő szakadásnál az alábbi kikeményedési hőmérsékleti tartományok esetén 1015 C között legalább 1,5, M1. melléklet 1525 C között legalább 2,0, 2530 C között legalább 2,5, betonban szakadás esetén 1,5 felett 4. táblázat Forró bitumenes ragasztómassza Műszaki tulajdonságok teljesítményállandói Mértékegység Követelmény Vizsgálati előírás Külső tulajdonságok Homogén Szemrevételezés Hamutartalom tömeg% 5,0 MSZ Lágyuláspont (gyűrűs-golyós módszer) C 100 MSZ EN 1427 Töréspont (hideghajlíthatósági tulajdonság vizsgálatára) C 5 (repedésmentes) MSZ EN Tolás elleni viselkedés rétegek közötti elcsúszás- (nyírás-) vizsgálat 15 C-on: szilárdság MPa 0,080 elmozdulás mértéke mm legfeljebb 0,3 e-ut M5. melléklet (RVS ) 62

63 5a) táblázat Modifikált bitumenes lemezszigetelések Műszaki tulajdonságok teljesítményállandói Mértékegység Elasztomer típusú Követelmények Termékazonosító tulajdonságok Plasztomer típusú Vizsgálati előírás Látható hibák, szélek károsodása Sima, egyenletes hintésű, hibahelymentes MSZ EN Kardosság MSZ EN MSZ EN Lemezvastagság: hegeszthető kétrétegű szigetelés mm 4 egyrétegű szigetelés 5 forró bitumenes ragasztómassza Legnagyobb húzóerő (szakítóerő): Húzási tulajdonságok hosszirányban N/50 mm 800 keresztirányban Nyúlás (szakadó nyúlás): 3,5 800 hosszirányban % 40 keresztirányban MSZ EN MSZ EN Hideghajlíthatóság C MSZ EN 1109 Folyási ellenállás (hőállóság) emelt hőmérsékleten 40 C MSZ EN 1110 Vízfelvétel tömeg% 1 MSZ EN Termikus öregítési viselkedés (12 hetes periódusú igénybevétel) Sóállóság: 10 százalékos NaCl-oldat 10 százalékos MgCl 2 -oldat A hideghajlíthatóság és a folyási ellenállás (hőállóság) emelt hőmérsékleten kedvezőtlenül nem változhat Vízfelvétel változatlan, szakítóerőcsökkenése 10% szakadási nyúlás csökkenése 10% MSZ EN 1296 M2. melléklet a táblázat folytatódik 63

64 5a) táblázat folytatása Modifikált bitumenes lemezszigetelések Műszaki tulajdonságok teljesítményállandói Mértékegység Elasztomer típusú Követelmények Plasztomer típusú Típusvizsgálat (Szigetelési rendszer tulajdonságai) (laboratóriumi vizsgálatok) Vizsgálati előírás Tapadási szilárdság (felületre merőleges tapadószilárdság), 23 C-on Nyírási szilárdság (felülettel párhuzamos tapadószilárdság, 23 C-on Vízzáróság (dinamikus vízzáróság), 23 C-on 1000 ciklus 0500 kpa víznyomás Statikus repedésáthidaló képesség (20 C-on, 02,5 mm egyszeri megnyílás) Dinamikus repedésáthidaló képesség 0,10,3 mm repedéstágasság-változás 10 4 ismétlés esetén Az aszfaltréteg tömörítéssel szembeni ellenállása Bitumenes lemezek öntöttaszfalt ráépítése közbeni viselkedése Ciklikus hőtűrő képesség (25 ciklus 20 C és 70 C között változó hőmérséklet) N/mm 2 Vegyszerállóság 0,4 MSZ EN ,15 MSZ EN Vízáteresztés nem megengedett MSZ EN A5 osztálynak feleljen meg MSZ EN Károsodás nélkül állja, és dinamikus vízzáróság megfelelő Vízzáróság változatlan, tapadási szilárdság csökkenése 10% Nyírási szilárdság csökkenése 10% MSZ EN MSZ EN MSZ EN Károsodás nélkül állja e-ut Vízzáróság változatlan, a tapadási szilárdság csökkenése 10% Helyszíni megfelelőség-ellenőrzés (Szigetelési rendszer helyszíni vizsgálatai) M7. melléklet Lemezek átlapolása 80±5 mm Lemezek toldása 150±5 Lemezek leragasztása Felületre merőleges tapadószilárdság N/mm 2 Nem engedhetők meg a hólyagok, zárványok, felváló lemezszélek, a lemez széleken lemez bitumenjét legalább 1 cm-es sávban ki kell folyatni Kiindulási követelmények: 8 C-on legalább 0,7 23 C-on legalább 0,4 A megadott alapfelületi hőmérsékletektől való eltérés esetén a követelmény értékét az 5b) táblázat alapján kell meghatározni Mérőszalag Szemrevételezés, vizsgálótű, ill. mérőszalag M1. melléklet 64

65 5b) táblázat Segédlet a bitumenes lemezek követelményértékének meghatározására az alapfelületi hőmérséklet alapján. Az alapfelület hőmérsékletét közvetlenül a vizsgáló korongok leszakítása után kell mérni. Alapfelület hőmérséklete C Számított követelmény N/mm 2 Alapfelület hőmérséklete C Számított követelmény N/mm 2 Alapfelület hőmérséklete C Számított követelmény N/mm 2 5 0, , ,36 6 0, , ,34 7 0, , ,32 8 0, , ,30 9 0, , , , , , , , , , , , , , , , ,38 Megjegyzés: Megegyezés esetén, ha a mért alapfelületi hőmérséklet a táblázatban megadott +33 C fels ő hőmérséklet felett adódna, akkor a 1 C-onkénti alapf elületi hőmérséklet-növekedés esetén 0,02 N/mm 2 korrekciót kell figyelembe venni. getelés védőaszfaltja csak öntöttaszfalt lehet az alkalmazási engedélyek szerint. 65

66 6. táblázat Rugalmas műanyag alapú szórt szigetelések Műszaki tulajdonságok teljesítményállandók Mértékegység Követelmények Vizsgálati előírás Komponensek külső tulajdonságai Termékazonosító tulajdonságok (Szigetelőanyag komponenseinek tulajdonságai) Homogén, csomómentes, színe a gyártó szerinti Szemrevételezés Komponensek sűrűsége g/cm 3 MSZ ISO Komponensek dinamikai A gyártó szerint mpas MSZ EN ISO 3219 viszkozitása Termékazonosító tulajdonságok (Szigetelő mintalemez tulajdonságai) Szakítószilárdság, 7 napos lemeznél Szakadási nyúlás, 7 napos lemeznél Hideghajlíthatóság, r = 25 mm, 20 C-on, 7 napos lemeznél Shore-A keménység, 7 napos 46 mm-es vastagságú lemeznél Vízfelvétel, 7 napos lemeznél Sóállóság: 10% NaCl-oldat 10% MgCl 2 -oldat Hézagtartalom, 7 napos lemeznél N/mm 2 4 % 400 MSZ EN ISO Ép maradjon MSZ EN 1109 H A 6080 MSZ EN ISO 868 tömeg% 5 MSZ EN Vízfelvétel változatlan, szakítóerő-csökkenés 10%, szakadási nyúlás csökkenése 10% M2. melléklet % Legfeljebb 15 M4.2. melléklet a táblázat folytatódik 66

67 6. táblázat folytatása Rugalmas műanyag alapú szórt szigetelések Műszaki tulajdonságok teljesítményállandók Mértékegység Követelmények Vizsgálati előírás Külső tulajdonságok szigetelőrétegen tapadóréteggel és anélkül Vízzáróság, 7 napos lemeznél Statikus repedésáthidaló képesség 20 C-on, 02,5 mm egyszeri megnyílás Dinamikus repedésáthidaló képesség 20 C-on, 0,10,3 mm repedéstágasság-változás 10 4 ismétlés esetén Felületre merőleges tapadószilárdság Nyírási szilárdság 23±3 C-on (Felülettel párhuzamos tapadószilárdság) Technológiai hőtűrő képesség egyszeri hőterhelés után (MA) Ciklikus hőtűrő képesség 25 ciklusos, 20 C és +70 C változó hőterhelés után Vegyszerállóság Típusvizsgálat (Kialakított szigetelési rendszer vizsgálatai laboratóriumban) A folytonossági hiány, inhomogén textúra, hólyagosodás, pórusosság nem engedhető meg 23±3 C-on, 1 bar víznyomásnál 72 órán át nem ereszthet át vizet A5 osztály B 3.2 osztály (MSZ EN 1504) Szemrevételezés e-ut MSZ EN N/mm 2 Legkisebb érték: 1,0 átlag: 1,5 MSZ EN 1542 N/mm 2 0,8 e-ut Vízzáróság változatlan, tapadószilárdság: legfeljebb 10%- kal csökkenhet Vízzáróság változatlan, tapadószilárdság: legfeljebb 10%-kal csökkenhet Vízzáróság változatlan, a tapadási szilárdság csökkenése 10% Szigetelések helyszíni vizsgálatai kivitelezés során e-ut M7. melléklet Külső tulajdonságok szigetelőrétegen tapadóréteggel és anélkül Vastagság képlékeny állapotban Felületre merőleges tapadószilárdság kikeményedés után Vastagság kikeményedett állapotban Shore-A keménység (helyszínen szórt és kikeményedett 46 mm-es vastagságú mintalemez) mm A folytonossági hiány, inhomogén textúra, hólyagosodás, pórusosság nem engedhető meg Átlag 2 Lokálisan legfeljebb 10% eltérés 2 Átlag: 1,5 N/mm Legkisebb érték: 1,0 mm Átlag 2 Lokálisan legfeljebb 10% eltérés H A 6080 Szemrevételezés Tolómérővel, M4.3. melléklet M1. melléklet Tolómérővel, M4.3. melléklet MSZ EN ISO 868 és M4.1. melléklet 67

68 Hézagtartalom vizsgálata (helyszínen szórt és kikeményedett mintalemez) Megfelelt M4.2. melléklet 68

69 7. táblázat Modifikált bitumenes szigetelési rendszer (PmB) Műszaki tulajdonságok Mértékegység Követelmények Vizsgálati előírás Külső megjelenés, A és B komponens Termékazonosító tulajdonságok. Szigetelőanyag A gyártó előírása szerint szemrevételezés 3 A komponens: Gyártó előírása szerint Sűrűség g/cm B komponens: Gyártó előírása szerint MSZ EN ISO 3838 Kifolyási idő A komponens: Gyártó előírása szerint s Ø4 mm-es nyíláson B komponens: Gyártó előírása szerint MSZ EN ISO 2431 Lágyuláspont C legalább 105 ± 5 (glicerinben vizs gálva) MSZ EN 1427 Töréspont C < 20 MSZ EN Penetráció 1/10 mm 100 MSZ EN 1426 Duktilitás cm 25 MSZ EN Termékazonosító tulajdonságok. Szigetelést védő lemez Felületminőség sima, egyenletes színű, hibamentes szemrevételezés Hosszúság, szélesség mm a gyártó szerint ±10 Lemezvastagság mm 3,0 illetve névleges méret ±0,5 MSZ EN Lemez m 2 -tömege kg/m 2 3,9 illetve Gyártó előírása -0,05; +0,1 MSZ EN Szakítóerő: hosszirányban keresztirányban Szakadási nyúlás: hosszirányban keresztirányban N/5 cm % 4,0 6,0 MSZ EN MSZ EN Vízfelvétel m% 1,0 MSZ EN Folyási ellenállás (hőállóság) emelt C 100 MSZ EN 1110 hőmérsékleten Sóállóság (Védőlemez) 10%-os NaCl-oldat 10%-os MgCl2-oldat - vízállóság változatlan, a szakítóerő és a szakadási nyúlás 25 százalékkal változhat M2. melléklet Típusvizsgálat (Szigetelési rendszer tulajdonságai) (laboratóriumi vizsgálatok Rétegvastagság (védőlemez nélkül) mm legalább 2,0 tolómérce Hideghajlíthatóság, ép maradjon MSZ EN 1109 Felületre merőleges N/mm 2 a réteg nem szakadhat fel, csak nyúlhat tapadószilárdság 0,2 (+23 C-on) MSZ EN Felülettel párhuzamos tapadószilárdság (nyírás) N/mm 2 0,03 MSZ EN Vízzáróság (dinamikus vízzáróság +23 C-on) -???? MSZ EN Statikus repedésáthidaló képesség v. repedésáthidalóképesség Dinamikus repedésáthidaló képesség v C on az A5 osztálynak feleljen meg -20 C on a 00,3 mm repedéstágasság-változást MSZ EN MSZ EN

70 repedésáthidalóképesség Az aszfaltréteg tömörítéssel szembeni ellenállás öntött aszfalt ráépítése közbeni viselkedése Vegyszerállóság ismétlés esetén károsodás nélkül állja - A vízzáróság változatlan, a tapadási szilárdság csökkenése MSZ EN % a nyírási szilárdság csökkenése 10% MSZ EN vízzáróság változatlan, a tapadási szilárdság csökkenése 10% Helyszíni megfelelőség ellenőrzés (Szigetelési rendszer helyszíni vizsgálatai) M7 melléklet Szigetelőréteg vastagsága mm 2 3 ( ± 0,1) tolómérce Védőlemezek illesztése mm A lemezszélek távolsága: 3 tolómérce Lemez-illesztések leragasztása Felületre merőleges tapadószilárdság N/mm 2 nem engedhetők meg a hólyagok, zárványok, felváló ragasztószalagszélek, a réteg nem szakadhat fel, csak nyúlhat +8 C-on legalább 0,3 +23 C-on legalább 0, C-on legalább 0,13 a megadott hőmérsékletektől való eltérés esetén a követelmény értékét interpolálással kell meghatározni szemrevételezés M1. melléklet 70

71 Melléklet táblázatai M5.1. táblázat Betonpor bemérendő tömege Becsült víztartalom, CM% Bemérendő tömeg, g 4 mm szemnagyságig 16 mm szemnagyságig 1,02,0 3,05,0 5,57,0 7,0 felett

72 M5.2. táblázat Manométer-leolvasáshoz tartozó víztartalmak Ásványi adalékanyag legnagyobb szemnagysága mm Bemért tömeg g Leolvasott manométernyomás 15 perc múlva 20 perc múlva 25 perc múlva Víztartalom, CM% ,380 0,500 0,615 0,735 0,855 0,970 1,090 1,325 0,330 0,495 0,655 0,820 0,390 0,510 0,625 0,745 0,865 0,980 1,100 1, ,825 0,830 0,895 8, ,475 0,530 0,715 0,845 0,405 0,550 0,690 0,835 0,975 1,120 0,480 0,535 0,580 0,750 0,915 1,085 1,255 0,725 0,850 0,335 0,510 0,685 0,860 0,415 0,560 0,700 0,845 0,985 1,130 0,485 0,540 0,340 0,605 0,870 1,130 0,585 0,755 0,925 1,095 1,270 0,730 0,855 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 7,0 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 5,5 6,0 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 5,5 6,0 A függelék táblázatai helyükön maradtak 72

73 ÁBRÁK 1. ábra Öntöttaszfalt szélső sáv elvi elrendezése 1 kellősített vagy alapozott pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 kiemelt szegély; 4 védőaszfalt réteg; 5 rugalmas, bitumenes hézagkiöntés; 6 szivárgóléc perforált zártszelvénnyel; 7 kötőréteg szintjén MA szélső sáv; 8 kopóréteg szintjén MA szélső sáv; 9 hézagtömítés; 10 kötőréteg; 11 kopóréteg 2. a) ábra Csatlakoztatás dilatációs szerkezethez 1 kellősített vagy alapozott pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 dilatációs szerkezet; 4 MA 11 csatlakozósáv; 5 MA 11 csatlakozósáv; 6 keresztszivárgó perforált zártszelvénnyel; 7 rugalmas hézagtömítés; 8 kopóréteg; 9 kötőréteg; 10 védőaszfalt réteg 73

74 2. b) ábra Bitumenlemez-szigetelés csatlakozása dilatációs szerkezetekhez 1 kellősítés vagy alapozás; 2 kétrétegű bitumeneslemez-szigetelés; 3 rugalmas bitumenes hézagkitöltés; 4 dilatációs szerkezet; 5 burkolat-szivárgórendszer 74

75 3. ábra Rejtett dilatáció (csuklóhézag-távolság 15 mm) 1 pályalemez; 2 kellősítés; 3 védőaszfalt réteg; 4 kötőréteg; 5 kopóréteg; 6 szigetelőréteg; 7 tapadásgátló alufólia, 0,1 mm; 8 erősítő rétegek; 9 rugalmas hézagkiöntés; 10 fűrészelt hézag; 11 hézagzáró elem; 12 csuklóhézag 4. ábra Rejtett dilatáció (csuklótávolság > 15 mm) 1 epoxigyanta leragasztás; 2 vörösréz líra; 3 rugalmas hézagtömítés A burkolati rétegek megépítése után a csuklóhézag felett irányított repedésvonalat kell kialakítani a pontban leírtak szerint, legfeljebb 30 mm csuklóhézag-tágasságig. Ennél nagyobb csuklóhézag-tágasság esetén a hézag felett legalább 30 cm széles folytonos burkolatdilatáció épüljön. 75

76 5. ábra A híd és az útpálya csatlakozása (1) 1 kellősített pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 védőaszfalt réteg; 4 kötőréteg; 5 kopóréteg; 6 tapadásgátló réteg; 7 erősítő réteg; 8 útalap; 9 homokos kavics ágyazat; 10 szerelőbeton; 11 kiegyenlítőlemez; 12 forró bitumenes kenés; 13 rugalmas hézagzáró szalag; 14 szigetelést védő beton; 15 fűrészelt hézag 6. ábra A híd és az útpálya csatlakozása (2) 1 kellősített pályalemez; 2 szigetelőréteg; 3 tapadásgátló réteg; 4 erősítőréteg; 5 védőaszfalt réteg; 6 kötőréteg; 7 kopóréteg; 8 útalap; 9 forró bitumenes kenés; 10 kiegyenlítőlemez; 11 szerelőbeton; 12 rugalmas hézagkiöntés; 13 hézagzáró elem; 14 fűrészelt hézag 76