EFOP : Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása projekt
|
|
- Gyula Tóth
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EFOP : Sport- Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása projekt A hazai és nemzetközi sportfogyasztási szokások, és trendek kvantitatív összehasonlító vizsgálata feladat Dr. Rappai Gábor PTE szakmai vezető HRDOP , Cooperative Research Network in Economy of Sport, Recreation and Health Sportfogyasztás a magyar lakosság sportolással, sportfogyasztással kapcsolatos magatartása, beállítódása országosan reprezentatív személyes megkérdezés (n=2000) eredményei The attitudes of Hungarian population about sport results of national face-to-face surveying (n=2000) TÖRŐCSIK MÁRIA CSc, egyetemi tanár, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, torocsik@ktk.pte.hu CSÓKA LÁSZLÓ PhD hallgató, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, csoka.laszlo@ktk.pte.hu Pécs, 2018 Hivatkozás módja: TÖRŐCSIK, M. CSÓKA, L. (2018): Sportfogyasztás. A magyar lakosság sportolással, sportfogyasztással kapcsolatos magatartása, beállítódása országosan reprezentatív személyes megkérdezés eredményei. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP , Pécs, PTE KTK, xx. p. TÖRŐCSIK, M. CSÓKA, L. (2018): Sport consumption. The attitudes of Hungarian population about sport results of national face-toface surveying. Working paper. [Electronic file]. EFOP , Pécs, PTE KTK, xx. p. ISBN
2 Tartalomjegyzék 1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan Kutatási kérdések Kutatási módszertan Irodalmi előzmények Irodalomjegyzék Kutatási eredmények Sportolási szokások Sportolási motivációk Sportok iránti érdeklődés Sportcélú költések Sportcélú utazás Sportolókhoz, sportokhoz kapcsolódó értékelés Szurkolói magatartás Életstílus, értékek, életmód Háttérelemzések eredményei Sportolási szokások Sportolási motivációk Sportok iránti érdeklődés Sportcélú költések Sportcélú utazás Sportolókhoz, sportokhoz kapcsolódó értékelés Szurkolói magatartás Kiemelt elemzések Sportágak márkapiramisai Korrespondencia elemzés Összegzés Mellékletek Táblázatjegyzék 1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői (n=2000) táblázat: Sporthoz kötődő pénzköltés táblázat: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása táblázat: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok (n=2000) táblázat: Egészséggel kapcsolatos állítások táblázat: Kapcsolattartás különböző módokon (fő) táblázat: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok (n=2000)
3 Ábrajegyzék 1. ábra: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések ábra: Sportolási rendszeresség (n=2000) ábra: A sportolás hiányának oka (n=2263, összes válasz) ábra: A sportolás helye (n=646, összes válasz) ábra: Sportolási rendszeresség (n=441) ábra: Az űzött sport szintje (n=433) ábra: Űzött sportágak (n=433) ábra: Űzött sportágak szófelhője (n=433) ábra: Kevésbé rendszeresen űzött sportágak szófelhője (n=367, összes válasz) ábra: Kevésbé rendszeresen űzött sportágak (n=367, összes válasz) ábra: Sportolási indítékok ábra: A sportolás motivációi ábra: Sport iránti érdeklődés (n=1965) ábra: Sportágak ismertségének szófelhője (n=2000) ábra: Sportágak ismertsége (n=2000) ábra: Sportágak iránti érdeklődés ábra: Tájékozódás sporthírekről (n=2000) ábra: Sportágak iránti szimpátia ábra: Sportágak űzése ábra: Sporthoz kötődő pénzköltések (fő) (n=2000) ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása (a válaszok elemszámokkal súlyozva) ábra: Táplálékkiegészítők vásárlása (n=144, összes válasz) ábra: Sportruházat vásárlása (n=683, összes válasz) ábra: Sporteszközök, kellékek vásárlása (n=257, összes válasz) ábra: Sporttal kapcsolatos ajándéktárgyak vásárlása (n=47, összes válasz) ábra: Sportcélú utazás (n=2000) ábra: Magyarországi sportcélú utazás (n=257) ábra: Utazási gyakoriság Magyarországon (n=257) ábra: A magyarországi sporttal kapcsolatos utazások célja (n=283, összes válasz) ábra: Külföldi sportcélú utazás (n=257) ábra: Utazási gyakoriság külföldre (n=257) ábra: A külföldi sporttal kapcsolatos utazások célja (n=51, összes válasz) ábra: Sportcélú utazással kapcsolatos tulajdonságok ábra: Attitűdállítások (válaszok gyakorisága) I ábra: Attitűdállítások (válaszok gyakorisága) II ábra: Szurkolás sport csapatoknak (n=2000) ábra: Szurkolás sport csapatoknak (n=507) ábra: Szurkolás sport csapatoknak (n=526) ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások ábra: Szurkolás egyéni sportolónak (n=2000) ábra: Szurkolás egyéni sportolónak (n=229) ábra: Szurkolás egyéni sportolónak (n=244)
4 43. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások ábra: Az élettel való elégedettség (n=1983) ábra: Egészség (n=1897) ábra: Egészséggel kapcsolatos állítások ábra: Testsúly (n=1752) ábra: Testmagasság (n=2000) ábra: BMI index (n=1752) ábra: Értékek ábra: Életstílus állítások ábra: Munkába/iskolába járás (n=2000) ábra: Munkába/iskolába járás (n=1413) ábra: Munkába / iskolába járás (n=1413) ábra: Munkában/iskolában ledolgozott órák száma (n=1413) ábra: Időtöltés szabadidős tevékenységekkel (n=2000) ábra: Kapcsolattartás személyesen (fő) (n=1966) ábra: Kapcsolattartás telefonon keresztül (fő) (n=1888) ábra: Kapcsolattartás messengeren, chaten keresztül (fő) (n=1178) ábra: Kapcsolattartás közösségi médián keresztül (fő) (n=1138) ábra: Kapcsolattartás egyéb internetes felületen (fő) (n=752) ábra: Pénzköltési szokások (n=1965) ábra: Alvási szokások (n=1724) ábra: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések háttérelemzés ábra: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések háttérelemzés ábra: Sportolási rendszeresség háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: lustaság háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: egészségügyi akadály háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: időhiány háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: társhiány háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: nem igényli háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: nincs a közelben lehetőség háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: pénzhiány háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: életkor háttérelemzés ábra: A sportolás hiányának oka: egyéb háttérelemzés ábra: A sportolás helye: otthon háttérelemzés ábra: A sportolás helye: edzőterem/konditerem háttérelemzés ábra: A sportolás helye: utca/park háttérelemzés ábra: A sportolás helye: sportálya/uszoda háttérelemzés ábra: A sportolás helye: egyéb háttérelemzés ábra: Sportolási rendszeresség háttérelemzés ábra: Az űzött sport szintje háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: kikapcsolódás háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: szép test elérése háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: társaság háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: jellemfejlesztés háttérelemzés
5 87. ábra: Sportolási indítékok: versenyzés háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: elismerés háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: öröm háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: egészség háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: aktívnak maradni háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: fizikai erőfeszítés háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: fogyás háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: új célok elérése háttérelemzés ábra: Sportolási indítékok: fontos kapcsolatok kialakítása háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: igényli háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: már nem éri el a céljait háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: öröm háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: kifejezi a belső értékeket háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: számára fontos embereket bosszantaná, ha nem tenné háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: személyiség más oldalainak fejlesztése háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: tanulás a sportágról háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: új edzéstechnikák elsajátítása háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: érzés már nem tud sikeres lenni a sportágban háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: fejlődés tanulása háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: önfejlesztés háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: belső értékrend háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: új technikai elemek háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: jobb érzés önmagával kapcsolatban háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: nem hiszi, hogy helye van a sportjában háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: személyisége értékes részeinek fejlesztése háttérelemzés ábra: A sportolás motivációi: új módszerek megismerése háttérelemzés ábra: Sport iránti érdeklődés háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: futás háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: kézilabda háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: kosárlabda háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: vitorlázás háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: e-sport háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: póker háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: autósport háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: labdarúgás háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: sakk háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: úszás háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: vízilabda háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: aerobic/fitness háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: konditermi sportok háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: jégkorong háttérelemzés
6 128. ábra: Sportágak ismertsége: röplabda háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: asztalitenisz háttérelemzés ábra: Sportágak ismertsége: vívás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: futás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: kézilabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: kosárlabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: vitorlázás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: e-sport háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: póker háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: autósport háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: labdarúgás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: sakk háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: úszás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: vízilabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: aerobic/fitness háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: konditermi sportok háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: jégkorong háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: röplabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: asztalitenisz háttérelemzés ábra: Sportágak iránti érdeklődés: vívás háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: közösségi média háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: weboldalak háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: TV háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: család, rokonok háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: ismerősök, barátok háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: edző/sportszakember háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: újságok/magazinok háttérelemzés ábra: Tájékozódás sporthírekről: sehonnan háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: futás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: kézilabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: kosárlabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: vitorlázás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: e-sport háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: póker háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: autósport háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: labdarúgás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: sakk háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: úszás háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: vízilabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: aerobic/fitness háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: konditermi sportok háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: jégkorong háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: röplabda háttérelemzés ábra: Sportágak iránti szimpátia: asztalitenisz háttérelemzés
7 172. ábra: Sportágak iránti szimpátia: vívás háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: futás háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: kézilabda háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: kosárlabda háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: vitorlázás háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: e-sport háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: póker háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: autósport háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: labdarúgás háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: sakk háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: úszás háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: vízilabda háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: aerobic/fitness háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: konditermi sportok háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: jégkorong háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: röplabda háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: asztalitenisz háttérelemzés ábra: Sportágak űzése: vívás háttérelemzés ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportrendezvények látogatására (mérkőzések, versenyek, kiállítások, aerobic nap stb.) háttérelemzés (Ft) ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportklub, fitneszterem stb., tagdíjra, bérletre háttérelemzés (Ft) ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: táplálékkiegészítőre (pl: kreatin, tömegnövelő stb.) háttérelemzés (Ft) ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportruházatra háttérelemzés (Ft) ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportcipőre háttérelemzés (Ft) ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása: saját magának háttérelemzés ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása: párjának háttérelemzés ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása: saját gyerek/ek/nek háttérelemzés ábra: Sportruházat vásárlása: speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben háttérelemzés ábra: Sporteszközök, kellékek vásárlása: speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben háttérelemzés ábra: Sportcélú utazás háttérelemzés ábra: Utazási gyakoriság Magyarországon háttérelemzés ábra: A magyarországi sporttal kapcsolatos utazások célja: sporteseményen vettem részt nézőként háttérelemzés ábra: Külföldi sportcélú utazás háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sportolás csak fiataloknak való háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sportolás életem része háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sportolás elvárás a környezetemben háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Sokat költök sportolásra háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Szívesen veszek olyan terméket, amit egy sportoló ajánl háttérelemzés
8 209. ábra: Attitűdállítások: A versenysport a szórakoztatóipar része háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Egy sikeres sportoló tökéletes reklámarc háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Örömmel veszek kedvenc sportolómhoz, csapatomhoz kapcsolódó tárgyakat háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Egy sportoló igazi példakép háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Én az online sportélményeket szeretem háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Csakis online követem a sporteseményeket háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Online követem a sporthíreket háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Sokat költök sport miatt olyan eszközökre, amikkel jobb online élményt érek el háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Szeretek a sporteseményekről, sportolókról újságokban, magazinokban olvasni háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Fantasztikus élmény számomra sporteseményeken részt venni háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Sokat költök sporttal kapcsolatos eseményekre, azok látogatására háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sportolás nagyon drága háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sporthoz kapcsolódó dolgokra szívesen költök háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Sokat költök e-sportokhoz kapcsolódó dolgokra háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sportolásból élek háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: Sport teljesítményemmel kapcsolatos dolgokkal sokat keresek háttérelemzés ábra: Attitűdállítások: A sporthoz kapcsolódik a munkám háttérelemzés ábra: Szurkolás sport csapatoknak háttérelemzés ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés I ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés II ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés III ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés IV ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés V ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VI ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VII ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VIII ábra: Szurkolás egyéni sportolónak háttérelemzés ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés I ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés II ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés III ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés IV ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés V ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VI ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VII ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VIII ábra: Az aerobic/fitness márkapiramisa
9 245. ábra: Az asztalitenisz márkapiramisa ábra: Az autósport márkapiramisa ábra: Az e-sport márkapiramisa ábra: A futás márkapiramisa ábra: A jégkorong márkapiramisa ábra: A kézilabda márkapiramisa ábra: A konditermi sportok márkapiramisa ábra: A kosárlabda márkapiramisa ábra: A labdarúgás márkapiramisa ábra: A póker márkapiramisa ábra: A röplabda márkapiramisa ábra: A sakk márkapiramisa ábra: Az úszás márkapiramisa ábra: A vitorlázás márkapiramisa ábra: A vívás márkapiramisa ábra: A vízilabda márkapiramisa ábra: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok észlelési térkép I ábra: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok észlelési térkép II Mellékletek 1. melléklet: Sportolási indítékok melléklet: A sportolás motivációi melléklet: Sportcélú utazással kapcsolatos tulajdonságok melléklet: Attitűdállítások melléklet: Szurkolással kapcsolatos állítások melléklet: Értékek melléklet: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések háttérelemzés melléklet: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések háttérelemzés melléklet: Sportolási indítékok háttérelemzés melléklet: Attitűdállítások háttérelemzés I melléklet: Attitűdállítások háttérelemzés II
10 1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan A sportfogyasztási szokások kutatásának célja, hogy a korábban már hazánkban elvégzett vizsgálatokhoz viszonyítva kvantitatív módon elemezhető legyen az elmúlt évek változása a háztartások sportfogyasztásában, valamint cél az, hogy különféle témakörökben megállapítsuk az eltérő fogyasztási mintázatú csoportok jellemzőit, döntéseik motivációit. Az összegyűjtött adatok megfelelő alapot nyújtanak a mélyebb elemzéshez az eddigi hazai kutatásokhoz képest melyek vagy háztartásstatisztikákon alapultak vagy keresztmetszeti pillanatfelvételek voltak, vagyis megfelelően kategorizált és részletesen elemezhető, objektíven nyilvántartott adatbázis alapján levonhatóak olyan következtetések, amelyek lehetővé teszik a sportpiac fogyasztási szereplőinek szegmentálását. A kutatás eredményeként a sportfogyasztási piacon megjelenő háztartások klaszterei képezhetőek, amely klaszterek megismerése alapot nyújt a megfelelő ösztönzők és marketingakciók kidolgozásához. Ennek eredményeként konkrét javaslatok, sport- és népegészségügyi programok kerülhetnek megfogalmazásra, ami segíthet abban, hogy az adott csoport fogyasztását, aktivitását magasabb szintre lehessen emelni. Mivel reprezentatív mintán dolgozunk, ezért a sporttal nem foglalkozók, a sportra egyáltalán nem költők esetére is kidolgozásra kerülhetnek ösztönzők, illetve megnyerésükre marketing cselekvési terv is készülhet. kutatási kérdések Megfogalmaztuk a primer kutatás tervezésekor azokat a nagyobb témaköröket, amelyek vizsgálatához illeszkedő kérdéseket fogalmaztunk meg, illetve megkerestük azokat a nemzetközi skálakérdéseket, amelyek vizsgálatával a nemzetközi összehasonlíthatóság kritériumának is meg tudunk felelni. Milyen a magyar lakosság körében a sportolás, a sportoló, a profi sport megítélése? a sportágak ismertség-kedveltség-érdeklődési piramisai a profi egyéni-csoport-szellemi sportolóknak és az amatőr sportolóknak tulajdonított jellemzők Milyen eredményeket adnak a sportolás motivációinak mérési skálái? a SPEED és a SPEEDE-H skálák vizsgálata különféle szegmentációs ismérvek szerint mik a nemfogyasztás okai Milyen összefüggés mutatható ki az életstílus és sportolás, sportágak megítélése között? életstílus, értékek és sportoláshoz, sportfogyasztás tárgyaihoz/szolgáltatásaihoz való viszony informálódási magatartás mindennapi élet élése jellemző csoportok, klaszterek Milyen sportdrukkeri magatartás jellemzi a felnőtt lakosságot? egyéni és csoportsportolókhoz kötődés szintjei, kapcsolódó informálódás, költés milyen intenzitási szintek mutathatók ki az érdeklődők körében 10
11 Milyen költések, milyen eladáshelyek kapcsolódnak a sporttermék fogyasztáshoz? termék- és szolgáltatásvásárlások jellemző területei, összegei jellemző vásárlási helyszínek sportturizmus Mennyire vonzó a sportolók marketingalkalmazása? példaképek-e még a sportolók kik a leginkább vonzó sportolók, sportcsapatok, sportágak Mindezek a kutatási kérdések fogalmazódnak meg a kérdőív egyes blokkjaiban. kutatási módszertan 2018 májusában és júniusában reprezentatív országos felnőtt lakossági 2000 fős mintán személyes megkérdezést végeztünk, hogy a keletkező adatok valid képet adjanak a magyarországi sportfogyasztási szokásokról. A kutatás eredményeinek összevetése korábbi kutatásokkal alkalmas lehet arra is, hogy komplex képet kapjunk arról, hogy miképp alakulnak hazánkban a sportfogyasztási szokások, a sporttal kapcsolatos attitűdök. A kérdőív kidolgozása során a nemzetközi és hazai mintákat, skálákat követtük, célunk volt az is, hogy egy standard módon ismételhető sportfogyasztási kérdőívet alakítsunk ki. Annak érdekében, hogy a kérdőív a sportfogyasztás minden faktorát megjelenítse, a sportfogyasztó szokásainak alapvetően meghatározó elemeit a szocializációt, a részvételt és az attitűdöket, valamint a külső és belső környezeti (egyéni) tényezőket is kvantitatív módon mértük. Azért, hogy a sportot fogyasztók fogyasztási döntéseit könnyebb legyen megérteni, a sportra specializált fogyasztáselméleti modellek alapján kívánunk a sportfogyasztó döntéshozatali mechanizmusáig eljutni. Ennek megfelelően vizsgáltuk a sportfogyasztói magatartás tényezőit a kérdőívben fős személyes megkérdezést végeztünk tehát abból a célból, hogy a magyar lakosság magatartását és véleményét több, sportfogyasztáshoz kötődő témakörrel kapcsolatban is vizsgáljuk. A megkérdezés reprezentatív a éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredmények feldolgozását két részben végezzük el: először az elsődleges (gyakorisági) elemzéseket mutatjuk be, melyeket a demográfiai háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes demográfiai csoportoknak az egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. Az elemzésbe bevont változók: nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése. 2. Irodalmi előzmények Ugyan ez egy alaptanulmány, amiben a leíró statisztikai vizsgálati eredményeket és a kapcsolódó demográfiai háttérelemzések mutatjuk be, mégis felvezetjük a témakörök irodalmi előzményeit. Ez az összefoglaló nem célozza a teljes áttekintést, azt az egyes résztémák publikálásakor tesszük meg. A sportfogyasztás értelmezését sokféleképpen teszik meg a különböző szakterületek művelői, különféle szempontokat választva vizsgálódnak. A témakör kapcsán kiemelkednek a profi 11
12 sporttal kapcsolatos publikációk, a teljesítményekkel, a motiválással kapcsolatos kutatások, a sport és gazdasággal (ÁCS, 2015, 2017), sportgazdasággal (LEEDS ALLMEN, 2013, ANDRÁS, 2003, ANDRÁS et al., é. n.), vagy éppen a sportgazdasági döntések modellezésével foglalkozó írások (RAPPAI, 2015), de megjelennek a sportmarketing publikációk is (HERRMANNS RIEDMÜLLER, 2011, MILNE MCDONALD, 1999). Egyre gyakrabban találkozunk a sportolók értékét vizsgáló publikációkkal (PAPP-VÁRY, 2009), az endorsement kérdéskörére kitérő kutatásokkal (TILL, 1998, PRINGLE BINET, 2005), a sportolók márkaértékelésével (TÖRŐCSIK, 2017, PATRA DATTA, 2010), a szponzorációval (SHANK, 2009). Jelen tanulmány fókusza marketing szakterületi, de alapvetően fogyasztói magatartás kiindulópontú közelítés. A témáról hazánkban nem készült nagyszámú marketing szemléletű átfogó munka, vélelmezhetően kevéssé volt érett a magyar piac ilyen vizsgálatokra, mégis kiemelhetőek összefoglaló tanulmányok, közlemények (HOFFMANNÉ, 2000, SZAKÁLY FEHÉR, 2015). Fogyasztói magatartás irányából közelítve is jelentek meg olyan publikációk (NEULINGER, 2007), amelyek meghatározóak lehetnek. A sportfogyasztás értelmezésénél abból indulunk ki, hogy ez a kategória többféle területet foglal magában, beleértve a profi és a laikus sportolást és a sporttal kapcsolatos vásárlásokat, élményszerzéseket, valamint az ebből adódó fogyasztói típusokat (STEWART, et al., 2003). A legtöbb vizsgálat három területre fókuszál, a sportolásra, a termékfogyasztásra és az élményfogyasztásra. Mi ezt öt területre bontottuk, amelyek elemeit lentebb tárgyaljuk. A kérdéskör kapcsán leggyakrabban a sportolásra, mint aktivitásra, szabadidő eltöltési tevékenységre gondolunk (PERÉNYI, 2011). Ennek során értelemszerűen fogyasztunk időt, energiát, adunk ki pénzt (ANDRÁS, 2014, PAÁR, 2013). A sportolás, mint aktivitás lehet egyéni vagy csapatsportok űzése (KONCZOS SZAKÁLY, 2007), de ugyanúgy beleértendő a szellemi sportok, vagy az e-sportok folytatása (PINTÉR, 2018), akkor is, ha ezek kapcsán viták folyhatnak. A sportolásnak megítélésünk szerint ma már egy külön kategóriája az a típusú fogyasztás, ami a megélhetés, egzisztencia biztosításához kapcsolódik, és ami a profi versenyzők világába vezet. Ez a tevékenység persze már a munka kategóriájába esik, vagyis ennek érdekében ugyanúgy rendszeres, hosszabb ideig tartó, nem feltétlenül mindig örömet okozó, fizetett cselekvéssort kell végezni, mint bármely keresőtevékenység során. A sportolással kapcsolatos fogyasztás nagy része különféle tárgyak és szolgáltatások vásárlása, azok elfogyasztása. Ebben az esetben gondolhatunk sporteszközökre, azok használatával, működtetésével kapcsolatos szolgáltatásokra, a sportoláshoz kapcsolódó, azt segítő, pl. oktató szolgáltatásokra. A sportfogyasztás nem csak azt a lehetőséget foglalja magában, hogy valaki sportol, és azzal kapcsolatosan költ, hanem azt is, hogy a sporttal kapcsolatos élményeket fogyasztja (KENESEI, 2016). A sportélmény fogyasztása szintén időt, energiát és pénzt igénylő tevékenység, legyen szó annak akár online, akár offline változatáról. Sokan nem különítik el ezt a két megélhető változatot, mi azonban úgy véljük, napjainkra az új, online élménylehetőség és -fogyasztás megerősödött annyira, hogy érdemes külön kategóriaként kezelni. Kézenfekvő és könnyen belátható az offline élményfogyasztás kérdésköre, hiszen benne foglaltatik a sporteseményeken való részvétel, a jegyvásárlás, az oda történő eljutás, a helyben fogyasztott ételek-italok sora, az eseményen történő ajándéktárgy, sporteszköz stb. vásárlás (FILLIS MACKAY, 2014). Egyre terjed a sportélmény online fogyasztása, ami azt jelenti, hogy valaki például nem vesz részt személyesen sporteseményeken, hanem valamilyen közvetítést követ, 12
13 vagy felvételeket néz meg. Az online sportélmények közé sorolhatjuk az olyan típusú sportfogyasztást is, ami a sporthíreket, az egyes sportolók életének, sportágak történéseivel foglalkozó közlemények fogyasztását, akár saját sporttevékenység eredményének regisztrálását, megosztását jelenti különféle platformokon, különféle digitális eszközökkel. Egyértelmű azonban, hogy a valóságban az egyes területek értelemszerűen kapcsolódnak egybe, például valaki sportol (aktivitás), közben digitális eszközzel (termékfogyasztás) követi saját és mások eredményeit (online élményfogyasztás), miközben örömmel végzi rendszeresen ezt a tevékenységet (offline élményfogyasztás), a megosztással bloggerként akár pénzt is kereshet (sportolás, mint megélhetés). A sportfogyasztás kapcsán nyilvánvalóan a sportolási tevékenység áll középpontban, a legtöbb kutatás ennek vonatkozásaival, például a sportolási motivációk feltárásával foglalkozik (NÁBRÁDI POLERECZKI, 2016, PAIC et al., 2018, CSÓKA TÖRŐCSIK, 2018). Nagyon fontos kérdés ezen belül az, hogy mennyire aktívak egy társadalom, vagy a társadalmi csoportok tagjai (BOURDIEU, 1978), akár egészségük érdekében is, aminek egy kézenfekvő megnyilvánulása a sportolási tevékenység. Összetett kérdéssel állunk azonban szemben, hiszen a sportfogyasztással összekapcsolhatjuk az értékek kutatását (SCHWARTZ, 1992), vagy akár a sportolási motivációk közül emelhetünk ki számos tényezőt (KAJOS et al., 2017), amelyek vizsgálata történhet elkülönítetten (pl.: egészség és sportolás kapcsolata), vagy komplexen, amikor a különféle tényezők együttes befolyásoló hatását próbáljuk mérni. A motivációk közül kiemelkedik az egészség témaköre, hiszen nagyon sokan azért végeznek sporttevékenységet, hogy megőrizzék fizikai teljesítőképességüket, esetleg növeljék jelenlegi teljesítményüket, tegyenek testi-lelki jóllétükért (BARABÁSNÉ KÁRPÁTI KERESZTES, 2017, SZAKÁLY, 2016, JAKOPÁNECZ TÖRŐCSIK, 2015, LAMPEK, 2015). Fontos szempont a rekreáció is, vagyis a szabadidő eltöltésének több szempontból is értékelhető válfaja, például az élet különféle színterein összegyűjtött stressz levezetése. Sokan azért sportolnak, mert a tevékenységet egy közösség körében tudják végezni, ahol jól érzik magukat (BERKI PIKÓ, 2017), ahol közös célokat valósítanak meg. Minden sportban benne van a játék lehetősége, vagy adottsága, amit a játszó ember szívesen él meg (HANKISS, 2014). Miután az emberek akár idősebb korban is örömmel játszanak, ezért ez a fajta motiváció is kiemelkedő jelentőségű. Nagyon sok embernek a testtel kapcsolatos vonatkozások fontosak a sportolásban, egyrészt a sport tevékenység ideje alatt bárki reprezentálhatja saját testét, megmutathatja teljesítményét, versenyezhet, vagy csak saját maga számára mutathatja a teste fölötti kontrolltartás eredményét (TÚRY BABUSA, 2012). Ezt a szempontot mind fizikai, mind szellemi értelemben kiteljesíthetőnek értékeljük a maga összetett jellegében (FEARHERSTONE et al., 1997). Teljesen más motiváció az egzisztenciateremtés, a megélhetés és annak fenntartása miatti sportolás, ebben az esetben ugyan szerepet játszhatnak mindazon tényezők, amiket fentebb jeleztünk, mégis az alapvető motivációt a pénzkereset jelenti, amibe beleértjük a hírnév, a megbecsültség elérésének lehetőségét is. A sportfogyasztás vizsgálata történhet történetiségének bemutatásával (HADAS, 2003), jelenlegi sajátosságainak felvázolásával, akár időmérleg szempontú elemzésével (KSH, 2012), de annak felvetítésével is, hogy milyen fogyasztói magatartástrendek működnek alakulásában, és ezek milyen jövőbeli irányvonalakat sejtetnek (PERÉNYI, 2011). A sportfogyasztás és a fogyasztói megatrendek kapcsolatában biztos, hogy szerepet játszik az egészség, az énkultusz, a fiatalságvágy, a fokozódó tempó, a fogyasztásélmény (SCHULZE, 2000), a globalitás, a 13
14 digitális kultúra. Jobban megvizsgálva ezt a kapcsolatrendszert, könnyen arra juthatunk, hogy nem lehet igazából olyan, általunk már azonosított megatrendet találni, amely ne lenne kapcsolatban a sportfogyasztással (TÖRŐCSIK, 2016). Talán kiemelhető ebből a sorból a digitális kultúra hatása, ami megteremtette az e-sportot, mint korábban nem létező, bár még ma is sokak által vitatott sportlehetőséget (SZABELLA, 2018). Ez a megatrend azt is lehetővé tette, hogy a laikus ember a sportolásával kapcsolatos élményeit, eredményeit megossza, várja a dicsérő visszajelzéseket, megteremtve ezen a területen is a bloggereket, vloggereket, influencereket (GULD, 2018). A változó fogyasztói magatartás trendkörnyezete kialakít olyan új sportágakat, sportváltozatokat, amelyek érdeklődést váltanak ki a környezetben, és amelyek elterjedésében akár új szubkultúrák, szcénák jöhetnek létre (KOTLER et al., 2017). Ezek a folyamatos hatások dinamizmust adnak a tradicionális, társadalmilag beágyazott klasszikus sportok művelőinek is, de új sportoló csoportokat, spotágakat is eredményezhetnek. Ez a fejezet a sportfogyasztásban érintett fogyasztók vizsgálatához kiinduló összegzés, egyfajta alapvetés, aminek különféle megállapításait a primer kutatás eredményeinek függvényében bizonyítjuk, kiegészítjük, vagy elvetjük. Irodalomjegyzék András, Kr. (2003): A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok. 34. sz. Műhelytanulmány. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék, Budapest, 53 p. András, Kr. (2014): A szabadidősport gazdálkodástana. In: Perényi, Sz. (szerk.): A mozgás szabadsága! A szabadidősport társadalmi, gazdasági és egészségügyi megközelítései: elméletek és kutatási eredmények a gyakorlat szolgálatában. Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, András, Kr. Havran, Zs. Jandó, Z. (é.n.): Üzleti globalizáció és a hivatásos sport: sportvállalatok nemzetközi szerepvállalása. Versenyképesség Kutatás Műhelytanulmány sorozat, TM 14. sz. BCE Versenyképesség Kutató Központ, Budapest. Ács, P. (2017): A fizikai inaktivítás nemzetgazdasági terheinek és a sportfogyasztásának változása Magyarországon az elmúlt időszakban. Magyar Sporttudományi Szemle. 18 (70) 27. Ács, P. (szerk.) (2015): Sport és gazdaság. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs. Barabásné Kárpáti, D. Keresztes, N. (2017): Szubjektív jóllét a sportolási gyakoriság tükrében. Magyar Sporttudományi Szemle. 18 (69) 4-9. Berki, T.- Pikó, B. (2017): A sportélvezet forrásainak vizsgálata serdülő sportolók körében. Magyar Sporttudományi Szemle. 18 (2) 30. Bourdieu, P. (1978): Sport and social class. Social Science Information. 17 (6) Csóka, L. Törőcsik, M. (2018): A sportfogyasztás és a motivációit mérő skálák. In: Józsa, L. Korcsmáros, E. Seres Huszárik, E. (szerk.) (2018): A hatékony marketing. EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete. Selye János Egyetem, Komárom. Fearherstone, M. Hepnorth, M. Turner, B. (1997): A test. Jószöveg Műhely Kiadó, Budapest. Fillis, I. Mackay, C. (2014): Moving beyond fan typologies: The impact of social integration on team loyalty in football. Journal of Marketing Management. 30 (3-4),
15 Guld, Á. (2018): Chillezzünk, beszélgessünk, áztassuk ki a testünket! Mitől működik az influencer kommunikáció a turizmusmarketingben? In: Csapó, J. Gerdesics, V. Törőcsik, M. (szerk.): Generációk a turizmusban. I. Nemzetközi Turizmusmarketing Konferencia, Tanulmánykötet. Pécs, Hadas, M. (2003): A modern férfi születése. Helikon Kiadó, Budapest. Hankiss, E. (2014): Az emberi kaland Egy civilizációelmélet vázlata. Helikon Kiadó, Budapest. Herrmanns, A. Riedmüller, F. (2011): Management-Handbuch Sport-Marketing. 2. AuflageVahlen Verlag, München. Hoffmann, Istvánné (2000): Sportmarketing. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest. Jakopánecz, E. Törőcsik, M. (2015): Az egészség megatrendje: A kardiovaszkuláris betegek mai képe trendtanulmány. Tanulmányok a TÁMOP D-15/1/KONV Ehealth fejlesztéseket megalapozó kardiológiai, diagnosztikai, genetikai kutatások ösztönzése a Pécsi Tudományegyetemen projekt keretében. Pécsi Tudományegyetem, Kajos, A. Prisztóka, Gy. Paic, R. (2017): A nézőtéri sportfogyasztás motivációit mérő, magyar nyelvű SPEEDE-H skála validációja és néhány eredménye. Vezetéstudomány / Budapest Management Review. 43 (10) Kenesei, Zs. (2016): Service experience design, avagy a szolgáltatások tervezésének új kihívásai. II. Szolgáltatásmarketing Konferencia, Tanulmányok. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, Konczos, Cs. Szakály, Zs. (2007): Az ifjúság fizikai aktivitásának jellemzői, az életstílus befolyásolása, a fizikai aktivitás tudatos alkalmazása. Magyar Sporttudományi Szemle. 8 (2) Kotler, Ph. Kartajaya, H. Setiawan, I. (2017): Marketing 4.0: Der Leitfaden für das Marketing der Zukunft. Campus Verlag, Frankfurt am Main. Központi Statisztikai Hivatal (2012): Időmérleg 2009/2010. Összefoglaló adattár. KSH, Budapest. (Letöltve: ) Lampek, K. (2015): Az aktív időskor és a társadalom. In: Lampek, K. Rétsági, E. (szerk.): Egészséges idősödés: Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs, Leeds, M. A. von Allmen, P. (2013): The Economics of Sports. (The Pearson Series in Economics) 5th Edition. Routledge. Milne, G. R. McDonald, M. A. (1999): Sport marketing: Managing the actual exchange process. Jones and Bartlett Publishers, Sudbury, MA. Nábrádi, Zs. Polereczki, Zs. (2016): Sportmotiváció és attitűdök vizsgálata aktív sportfogyasztó felnőttek körében. In: Bányai, E. Lányi, B. Törőcsik, M. (szerk.): Tükröződés, társtudományok, trendek, fogyasztás. Egyesület a Marketing Oktatásért és kutatásért (EMOK) XXIII. országos konferencia, Tanulmánykötet, Pécs. Neulinger, Á. (2007): Társas környezet és sportfogyasztás. A folyamatos megerősítést igénylő tanult fogyasztás. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Budapest. 15
16 Paár, D. (2013): A magyar háztartások sportfogyasztásának gazdasági szempontú vizsgálata. PhD értekezés. Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskola Közösségi gazdálkodástan programja, Sopron. Paic, R. Kajos, A. Meszler, B. Prisztóka, Gy. (2018): A magyar nyelvű Sport Motivációs Skála (H-SMS) validációja és eredményei. Magyar Pszichológiai Szemle. 73 (2) Papp-Váry, Á. (2009): Mágikus márkázás: Beckham. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest. Patra, S. Datta, S. K. (2010): Indian Sports Celebrities as Brand Endorsers: An Analysis Based on Q Score Technique. The IUP Journal of Marketing Management. IX (3) Perényi, Sz. (2011). Sportolási szokások: Sportolási esélyek és változástrendek. In: Bauer, B. Szabó, A. (eds): Arctalan(?) Nemzedék, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest, Pintér, R. (2018): "A gamer bennük van Az enet Internetkutató, az Esportmilla és az Esport1 közös magyar videojátékos és e-sport kutatásának főbb eredményei". Információs Társadalom. XVIII (1) Pringle, H. Binet, L.(2005): How marketers can use celebrities to sell more effectively. Journal of Consumer Behaviour. 4 (3) Rappai, G. (2015): Ökonometriai modellek a sportgazdasági döntések megalapozásához. In: Ács, P. (szerk.): Sport és gazdaság. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs, Shank, M. D. (2009): Sports Marketing A Strategic Perspective. Pearson Prentice Hall, New Jersey. Schulze, G. (2000): Die Erlebnisgesellschaft: Kultursoziologie der Gegenwart. Campus Verlag; Auflage: 8. Frankfurt am Main. Schwartz, Sh. (1992): Universals in the content and structure of values: Theory and empirical test in 20 countries. In: Zanna, M. (eds.): Advances in experimental social psyhology. Academic Press, New York, Stewart, B. Aaron, C. Smith, T. Nicholson, M. (2003): Sport consumer typologies: A critical review. Sport Marketing Quarterly. 12 (4) Szabella, O. (2018): "Korunk virágzó biznisze? Az e-sport iparág bemutatása". Információs Társadalom, XVIII (1) Szakály, Z. (2016): Egészségmagatartás, viselkedésváltozás és személyre szabott táplálkozás: az élethosszig tartó egészség koncepciója. In: Fehér, A. Kiss, V. Á. Soós, M. Szakály, Z. (szerk.): Hitelesség és értékorientáció a marketingben. EMOK XXII. Országos konferencia, Tanulmánykötet, Pécs, Szakály, Z. Fehér, A. (2015): Sportmarketing. Campus Kiadó, Debrecen. Till, B.D. (1998): Using celebrity endorsers effectively: lessons from associative learning. Journal of Product & Brand Management. 7 (5) Törőcsik, M. (2016): A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány. 47 (4) Törőcsik, M. (2017): Self-marketing: Személy és marketing kapcsolatok. Akadémiai Kiadó, Budapest. Túry, F. Babusa, B. (2012): Adonisztól Schwarzeneggerig Férfiideálok és civilizáció. Oriold és Társai Kft., Budapest. 16
17 3. Kutatási eredmények Jelen fejezetben a személyes megkérdezés egyváltozós (gyakorisági) elemzésének eredményeit szemléltetjük. Az 1. táblázat a megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzőit mutatja be. 1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői (n=2000) Nem Gazdasági aktivitás A háztartásban rendszeresen sportolók száma Fő % (n=2000) Fő % (n=2000) Fő % (n=2000) férfi ,62% aktív fizikai dolgozó ,65% senki sem sportol ,58% nő ,38% aktív szellemi dolgozó ,63% 1 fő ,30% összesen ,00% GYES-en, GYED-en 56 2,78% 2 fő ,95% háztartásbeli 12 0,59% 3 fő 45 2,24% Generációk tanuló 137 6,83% 4 fő 15 0,77% Fő % (n=2000) nyugdíjas ,95% 5 fő 1 0,05% fiatal generáció ,21% munkanélküli 37 1,86% 6 fő 2 0,11% középgeneráció ,57% egyéb inaktív kereső 35 1,73% összesen ,00% idős generáció ,22% egyéb eltartott 8 0,42% összesen ,00% nem válaszol 11 0,56% Sporttevékenységet gátló betegség összesen ,00% Fő % (n=2000) Lakóhely régiója van ,51% Fő % (n=2000) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség nincs ,37% Közép-Magyarország ,54% Fő % (n=2000) nem válaszol 22 1,11% Közép-Dunántúl ,82% legfeljebb 8 általános ,78% összesen ,00% Nyugat-Dunántúl ,14% szakmunkásképző, szakiskola ,56% Dél-Dunántúl 183 9,16% szakközépiskolai érettségi ,39% Gyerekek Észak-Magyarország ,57% gimnáziumi érettségi ,53% Fő % (n=2000) Észak-Alföld ,96% felsőfokú technikum 81 4,07% van ,81% Dél-Alföld ,81% főiskolai diploma ,37% nincs ,88% összesen ,00% egyetemi diploma 55 2,76% nem válaszol 6 0,31% nem válaszol 11 0,53% összesen ,00% Lakóhely településtípusa összesen ,00% Fő % (n=2000) Gyereke száma a háztartásban Budapest ,41% Jövedelmi szint Fő % (n=2000) megyei jogú város ,43% Fő % (n=2000) nincs ,97% település ,37% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni 93 4,67% 1 fő ,47% település ,78% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni ,89% 2 fő ,22% település ,02% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak ,58% 3 fő 68 3,42% összesen ,00% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle 111 5,53% 4 fő 14 0,71% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak 28 1,38% 5 fő 3 0,17% Családi állapot nem válaszol 79 3,95% 6 fő 1 0,04% Fő % (n=2000) összesen ,00% összesen ,00% hajadon/nőtlen ,00% házas ,00% Egy háztartásban élők száma Gyerekek száma a háztartáson kívül elvált ,49% Fő % (n=2000) Fő % (n=2000) özvegy 133 6,63% 1 fő ,94% nincs ,77% élettársi kapcsolatban él ,88% 2 fő ,08% 1 fő ,73% összesen ,00% 3 fő ,45% 2 fő ,40% 4 fő ,70% 3 fő 79 3,95% 5 fő 127 6,36% 4 fő 20 1,00% 6 vagy több fő 60 3,01% 5 fő 1 0,05% nem válaszol 9 0,45% 6 fő 2 0,09% összesen ,00% összesen ,00% Az 1. ábra alapján látható, hogy a megkérdezetteknek milyen érzése van, ha meghallják a sport/sportolás, illetve a profi sport/versenysport szavakat. Tízfokozatú Likert-skálán kértük az értékelést, ahol az 1-es azt jelentette, hogy nagyon negatív érzéseket keltenek bennük a kifejezések, míg a 10-es, ha nagyon pozitívokat. Legmagasabb arányban 10-es (24,03%), illetve 8-as (17,22%) értékelést adtak a válaszadók. A profi sport/versenysport kifejezések esetében a legmagasabb arányban említett érték a 8-as (17,62%), illetve az 5-ös (17,24%) voltak. Összességében a sport/sportolás és a profi sport/versenysport kifejezések a megkérdezettekben 17
18 alapvetően pozitív érzéseket váltanak ki, a profi sport/versenysport esetében azonban kisebb a 9-es és 10-es értékek aránya. 1. ábra: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések Milyen érzése van, ha a sport/sportolás szót meghallja? (n=2000) Milyen érzése van, ha a profi sport /versenysport szót meghallja? (n=1811) sport/sportolás profi sport/versenysport 2,26% 1,75% 2,80% 14,06% 3,57% 3,42% 3,43% 5,28% 5,27% 3.1. Sportolási szokások 17,24% 11,38% 11,93% 11,35% Kutatásunkban a sportoláshoz kapcsolódó érzéseken túl kíváncsiak voltunk a megkérdezettek sportolási szokásaira, amit ebben az alfejezetben foglaltunk össze. A megkérdezettek több mint fele (57,75%) saját bevallása szerint sosem sportolt rendszeresen, míg ötödük, 20,19%-uk ugyan korábban sportolt rendszeresen, de ezt már abbahagyta. A megkérdezettek 22,06%-a jelenleg is rendszeresen sportol, amiről a 2. ábra nyújt tájékoztatást. Azok közül, akik nem sportolnak, a sportolás hiányának okaként az időhányt (az összes válasz 30,99%-a) jelölték meg legtöbben (3. ábra). A sportolás hiányának második leggyakoribb oka, hogy a válaszadók nem igénylik azt (az összes válasz 16,55%-a), míg a harmadik leggyakoribb okot valamilyen egészségügyi akadály jelenti (az összes válasz 14,28%-a). Vizsgáltuk, hogy a sportoló megkérdezettek hol sportolnak. Ennek eredményeit, a 4. ábra foglalja össze, aminek alapján megállapítható, hogy legtöbben edzőteremben, konditeremben sportolnak (az összes válasz 27,11%-a). Szabadban is sokan sportolnak (az összes válasz 23,96%-a), illetve sportpályán vagy uszodában is (az összes válasz 22,62%-a). A többi általunk vizsgált sportolási helyet ezeknél kisebb arányban jelölték válaszadóink a sportolási tevékenységük helyszínéül. Rákérdeztünk arra, hogy a sportolást végzők milyen rendszerességgel teszik ezt. A kapott eredmények alapján kiderül (5. ábra), hogy a legtöbben (43,22%) hetente 1-2 alkalommal sportolnak. A sportoló megkérdezettek között alacsony azok aránya, akik csak időnként (6,53%), illetve havonta csak 1-3 alkalommal vagy ritkábban (6,3%) sportolnak. Vizsgálatunk részét képezte a megkérdezettek sportolásának szintje is. A 6. ábra alapján látható, hogy a sportot végzők legnagyobb része, 81,69%-uk hobbisportoló, míg 17,29%-uk amatőr sportoló. Volt közöttük azonban profi sportoló is, arányuk 1,02%. Vizsgáltuk azt is, hogy akik sportolnak, milyen sportágakat űznek elsősorban. A legtöbben, a válaszadók ötöde (20,36%) konditermi sportokat végez, de magas azok aránya, akik futnak (17,6%), vagy labdarúgást végeznek (15,43%). Népszerű még a kerékpározás (9,5%) és az úszás (6,09%) is. A kitöltők által elsősorban űzött további sportágak arányát mutatja a 7. ábra. A 8. ábra egy újabb szemléltetés érdekében az elsősorban űzött sportágak arányaiból készített szófelhőn a betűnagyság érzékelteti a sportágak közötti arányokat ,86% 17,22% 11,00% 17,65% 8,65% 24,03% 14,84% nagyon negatív nagyon pozitív
19 2. ábra: Sportolási rendszeresség (n=2000) Sportol, sportolt-e rendszeresen? 57,75% 22,06% 20,19% igen, jelenleg is rendszeresen sportolok már nem, abbahagytam nem 3. ábra: A sportolás hiányának oka (n=2263, összes válasz) Miért nem sportol jelenleg? Több válaszlehetőséget is megjelölhet! időhiány miatt nem igénylem egészségügyi akadály miatt korom miatt lusta vagyok hozzá nincs a közelben erre lehetőség nincs társ hozzá, egyedül nem megy nincs rá pénzem nem mutogatom a testemet egyéb 4. ábra: A sportolás helye (n=646, összes válasz) Hol sportol általában? Több válaszlehetőséget is megjelölhet! edzőteremben/konditerembem szabadban sportpályán/uszodában otthon utcán/parkban egyéb helyen 0% 10% 20% 30% 40% 3,52% 3,46% 3,16% 1,81% 1,63% 4,15% 6,86% 16,55% 14,28% 12,36% 12,26% 5. ábra: Sportolási rendszeresség (n=441) Jelenleg milyen rendszerességgel sportol, beleértve a technikai és az e-sportokat is? hetente 1-2 alkalommal hetente 3-4 alkalommal hetente minimum 5 alkalommal csak időként havonta 1-3 alkalommal vagy ritkábban csak szezonálisan sportolok (pl.: síelés, búvárkodás) 15,24% 30,99% 0% 10% 20% 30% 1,03% 6,53% 6,30% 16,41% 26,51% 23,96% 22,62% 6. ábra: Az űzött sport szintje (n=433) Milyen sportágat űz Ön elsősorban? Ezt milyen szinten műveli? 27,11% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 43,22% hobbisportoló (saját kedvemre sportolok kötöttségek nélkül) amatőr sportoló (versenyekre járok, igazolt sportoló vagyok) 17,29% profi sportoló (pénzt keresek vele, ez a munkám) 1,02% 81,69% 19
20 7. ábra: Űzött sportágak (n=433) Milyen sportágat űz Ön elsősorban? 0% 5% 10% 15% 20% 25% konditermi sportok futás labdarúgás kerékpár úszás aerobic torna kézilabda harcművészet fitness jóga tenisz zumba atlétika röplabda spinning evezés kosárlabda tánc birkozás gyaloglás túrázás motorozás fallabda pilates asztalitenisz horgászat séta boksz iskolai testmozgás küzdősport sakk gimnasztika edzés lövészet gyógytorna triatlon teke síelés lovaglás gyorskorcsolya jégkorong otthoni edzés 4,16% 2,75% 2,10% 1,88% 1,87% 1,77% 1,51% 1,07% 1,04% 0,98% 0,97% 0,93% 0,89% 0,79% 0,74% 0,70% 0,65% 0,62% 0,56% 0,51% 0,42% 0,40% 0,40% 0,38% 0,30% 0,28% 0,26% 0,26% 0,25% 0,25% 0,21% 0,20% 0,19% 0,15% 0,15% 0,15% 0,15% 0,15% 6,09% 9,50% 15,43% 17,60% 20,36% 20
21 8. ábra: Űzött sportágak szófelhője (n=433) Milyen sportágat űz Ön elsősorban? A rendszeresen űzött sportágak mellett kíváncsiak voltunk a kevésbé rendszeresen űzött sportágakra is, az ebből készült szófelhőt a 9. ábra szemlélteti. A 433 főből, aki említett rendszeresen űzött sportágat, 253 fő említett kevésbé rendszeresen űzött sportágat is (10. ábra). Ezek közül a legnépszerűbbek a futás (19,62%), a kerékpározás (17,71%), az úszás (13,35%), illetve a konditermi sportok (8,72%) voltak. 9. ábra: Kevésbé rendszeresen űzött sportágak szófelhője (n=367, összes válasz) Milyen sportágakat űz még kevésbé rendszeresen? Idézze fel ezt egy év viszonylatában! Gondoljon a szezonális sportágakra is! 21
22 10. ábra: Kevésbé rendszeresen űzött sportágak (n=367, összes válasz) Milyen sportágakat űz még kevésbé rendszeresen? Idézze fel ezt egy év viszonylatában! Gondoljon a szezonális sportágakra is! 0% 5% 10% 15% 20% 25% futás kerékpár úszás konditermi sportok labdarúgás torna gyaloglás síelés fitness asztalitenisz röplabda kosárlabda kézilabda horgászat korcsolya tollaslabda spinning séta túrázás tenisz aerobic görkorcsolya tánc jóga e-sport boksz gimnasztika trambulin fallabda cselgáncs strandröplabda kangoo kerti munka nordic walking kártyázás lovaglás póker gyógytorna merülés gerely hajítás golf falmászás vitorlázás motorozás edzés 2,45% 2,45% 2,18% 2,18% 1,63% 1,63% 1,63% 1,63% 1,39% 1,36% 1,36% 1,36% 1,36% 1,09% 1,09% 1,09% 0,82% 0,82% 0,74% 0,65% 0,64% 0,49% 0,42% 0,40% 0,39% 0,39% 0,35% 0,30% 0,30% 0,30% 0,29% 0,28% 0,27% 0,25% 0,23% 0,23% 0,22% 0,17% 0,16% 0,16% 5,45% 8,72% 13,35% 17,71% 19,62% 22
23 3.2. Sportolási motivációk A minél szélesebb körű kép kialakítása érdekében, fontosnak tartottuk megvizsgálni a sportolási szokásokon túl a sportoláshoz kapcsolódó motivációkat is. Az alfejezetben összefoglaltuk a sportolási motivációk vizsgálatának eredményeit. A vizsgálat során többször kértük a válaszadókat, hogy bizonyos állításokkal való egyetértésüket vagy egyet nem értésüket fejezzék ki. A sportolási indítékokkal kapcsolatos állításokat tartalmazó blokkra adott válaszok gyakorisági diagramját a 11. ábra mutatja. Az állításokat a válaszadók egy 5 fokozatú Likert-skálán értékelték, ahol az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, míg az 5-ös, hogy teljes mértékben egyetértenek. A válaszadók legnagyobb arányban A sportolás örömet okoz, illetve Az egészségemért sportolok állításokkal értettek egyet. Az előbbi esetében 93,11%-uk míg az utóbbi esetében 87,62%-uk adott 4-es vagy 5-ös értéket. A válaszadók legmagasabb arányban A sportolással fogyni akarok állítással nem értettek egyet, 39,24%-uk adott erre 2-es vagy 1-es értéket, de hasonlóan magas volt az egyet nem értés aránya A sportban legjobb a versenyzés állítással is. A kapcsolódó teljes adatsor az 1. mellékletben található. 11. ábra: Sportolási indítékok Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 0,45% A sportolás örömet okoz. n=440 0,51% 5,93% 21,74% 71,37% 2,12% Az egészségemért sportolok. n=440 0,48% 9,79% 25,59% 62,03% 1,59% A sport fizikai erőfeszítés. n=441 3,00% 14,88% 25,92% 54,61% 1,83% A sportolással maradhatok csak aktív. n=440 2,24% 13,59% 30,57% 51,77% 1,93% A sport igazi jellemfejlesztés. n=438 2,81% 13,85% 34,11% 47,30% A sporttal mindig újabb célokat érek el. n=441 5,64% 6,94% 21,47% 30,15% 35,79% A sportban a játék a legjobb. n=440 8,79% 9,37% 25,35% 25,05% 31,44% A sportolásban legjobban a társaságot, a közösséget szeretem. n=441 10,13% 8,13% 25,31% 26,08% 30,35% A sporttal fontos kapcsolatokat tudok kialakítani. n=440 11,09% 10,68% 22,80% 25,10% 30,33% A szép test eléréséért sportolok. n=441 10,95% 7,03% 27,59% 25,51% 28,93% A sporttal tudok igazán kikapcsolódni. n=441 10,95% 7,03% 27,59% 25,51% 28,93% A sportolásommal elismertséget váltok ki a környezetemben. n=438 11,57% 12,33% 28,88% 25,47% 21,76% A sportban legjobb a versenyzés. n=439 19,24% 15,95% 27,30% 19,20% 18,31% A sportolással fogyni akarok. n=441 26,01% 13,23% 23,98% 19,60% 17,19% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 23
24 A sportmotivációt célzó állításokat tartalmazó blokkra adott válaszok gyakoriságait a 12. ábra foglalja össze, amely állításokat a válaszadók ez esetben egy 7 fokozatú Likert-skálán értékelték (1 egyáltalán nem értenek egyet, 7 teljes mértékben egyetértenek). 12. ábra: A sportolás motivációi Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert jobb érzésem van magammal kapcsolatban, amikor csinálom. n=441 2,88% 4; 9,67% 0,73% 14,88% 1,90% 4,63% 10,80% Mert rosszul érezném magam, ha nem fordítanék rá időt. n=440 1,60% 23,18% 6,76% Mert élvezem, ha új módszereket ismerhetek meg a 6,53% 2,47% 13,84% teljesítményem növelésére. n=437 6,55% 19,41% 4,18% Mert úgy gondolom ez egy jó módja a személyiségem értékes 14,58% 1,94% részeinek fejlesztésére. n=436 6,81% 19,98% 3,16% Mert ez a sport az önfejlesztésem egyik módja. n=441 3,20% 14,95% 6,07% 21,03% 4,40% 12,76% Mert azonos a belső értékrendemmel. n=439 2,07% 6,50% Mert élvezek új technikai elemeket megtanulni. n=436 12,99% 14,24% 3,61% 8,38% 8,54% Mert örömöt okoz, hogy többet tanulok a sportágamról. n=439 4,15% 16,28% 8,73% Mert az egyik legjobb módja annak, hogy fejlesszem személyiségem más oldalait is. n=437 Mert nagyon érdekes megtanulnom, hogy miként fejlődhetek. n=433 Az eddig ismeretlen edzéstechnikák elsajátításakor érzett öröm miatt. n=437 5,56% 3,38% 20,77% 8,88% 11,10% 4,05% 18,36% 9,07% 17,51% 7,25% 18,40% 7,93% 5,21% Mert kifejezi a belső értékeimet. n=436 3,61% 20,87% 9,66% A nehéz mozgáskombinációk elvégzése közben érzett örömért. n=436 Mert a környezetemben lévő emberek megjutalmaznak érte. n=434 Mert mások nem helyeselnék, ha nem csinálnám. n=432 Olyan érzésem van, hogy már nem tudok sikeres lenni ebben a sportágban. n=430 Mert a számomra fontos embereket bosszantaná, ha nem csinálnám. n=434 5,33% 15,59% 13,87% 24 42,37% 52,91% 58,64% 53,85% 21,79% 26,35% 17,31% 22,43% 24,13% 21,46% 22,06% 22,16% 18,05% 30,45% 26,69% 28,38% 27,70% 29,23% 21,64% 19,75% 22,02% 20,32% 11,42% 10,69% 10,15% 43,59% 20,77% 17,09% 18,94% 7,75% 12,82% 8,89% 7,39% 8,78% 8,47% 8,53% 13,53% 9,03% 30,98% 24,50% 24,12% 23,88% 23,25% 21,85% 11,84% 20,12% 16,95% 14,49% 13,77% 11,25% 9,90% 14,96% 5,50% 4,90% 9,17% 4,01% 4,44% 8,17% 4,51% 4,03% 8,28% 4,77% 2,01% 5,21% 5,59% 69,48% 6,23% 7,90% 4,10% 1,48% 10,00% 7,00% 54,97% 14,12% 9,35% 3,32% magam elé. n=438 egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 1,24% Már nem is egyértelmű számomra, hogy miért sportolok, nem hiszem, hogy van helyem ebben a sportban. n=434 Gyakran kérdezem én is magamtól, hogy miért csinálom még, mert már nem látom, hogy elérném a céljaimat, amiket kitűztem
25 Ebben a blokkban arra voltunk kíváncsiak, miért űzik az elsődlegesen választott sportágakat. A fenti gyakorisági diagramon látható, hogy a megkérdezettek legnagyobb arányban azért űzik az elsődlegesen választott sportágat, mert jobb érzésük van magukkal kapcsolatban, amikor csinálják. 84,82%-uk adott erre az állításra 5-ös vagy annál nagyobb értéket. Magas volt az egyetértési arány a Mert rosszul érezném magam, ha nem fordítanék rá időt állítás esetében is. Az egyet nem értés tekintetében a legmagasabb arányt a Gyakran kérdezem én is magamtól, hogy miért csinálom még, mert már nem látom, hogy elérném a céljaimat, amiket kitűztem magam elé, illetve a Már nem is egyértelmű számomra, hogy miért sportolok, nem hiszem, hogy van helyem ebben a sportban állítások érték el. Az előbbi esetében 79,09%-uk míg az utóbbi esetében 80,92%-uk adott 3-as vagy kisebb értéket. A kapcsolódó teljes adatsor a 2. mellékletben található Sportok iránti érdeklődés Fontos kérdéskörként kezeltük, hogy milyen a megkérdezettek érdeklődése a különféle sportok iránt. Az ezzel kapcsolatos eredményeket ebben az alfejezetben foglaltuk össze. Megkérdeztük, hogy mennyire érdekli a sport egy 10 fokozatú skálán a válaszadókat, ahol az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem érdekli, míg a 10-es, hogy nagyon érdekli (13. ábra). 35,25%-ukat érdekli a sport, mert 8-as vagy annál nagyobb értéket jelölt, míg 25,62%-uk jelölt 3-as vagy annál kisebb értéket, azaz nem érdekli őket. 13. ábra: Sport iránti érdeklődés (n=1965) Mennyire érdekli Önt a sport? 13,30% 5,53% 6,79% 5,85% 15,69% 8,87% 8,72% 12,73% 6,73% 15,79% egyáltalán nem érdekli nagyon érdekli Vizsgálatunk tárgyát képezte az egyes sportágak ismertsége. Az ismertségekből készített szófelhőn (14. ábra) minél nagyobb egy sportág felirata, annál ismertebb az adott sport. A 15. ábra foglalja össze a sportágak ismertségét a szerint, hogy a vizsgált sportágakat a válaszadók mekkora arányban ismerték. A legismertebb sportágak a labdarúgás, a kézilabda, az úszás, a futás, és a kosárlabda. A legkevésbé ismert sportág a vizsgáltak közül pedig egyértelműen az e-sport. Kevésbé ismert még a póker, a vitorlázás, és a konditermi sportok. Külön fókuszba került az ismertségen túl a vizsgált sportágak iránti érdeklődés és a szimpátia is. Kiderült, a megkérdezettek leginkább a labdarúgás, az úszás, a kézilabda, az autósportok, és a vízilabda iránt érdeklődnek, ez a 16. ábra alapján látható. Legkevésbé a vitorlázás, a sakk, a póker, és a vívás érdekli őket. Figyelmet érdemel, hogy a következő kérdéseknél az e-sport esetében szisztematikusan jelentősen kevesebb válasz adódott a többi sportághoz képest. A megkérdezés során vizsgáltuk, hogy milyen forrásokból szoktak tájékozódni a válaszadók a sporthírekről. A válaszadók kétharmada (65,05%-uk) használja erre a televíziót, negyedük (27,08%-uk) a közösségi média oldalakat. Ahogy azt a 17. ábra is mutatja, a többi vizsgált médium népszerűsége a sporthírek kapcsán elmarad ezektől. 25
26 14. ábra: Sportágak ismertségének szófelhője (n=2000) Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? labdarúgás kézilabda úszás futás kosárlabda vízilabda asztalitenisz röplabda autósport vívás sakk jégkorong aerobic/fitness konditermi sportok vitorlázás póker e-sport 15. ábra: Sportágak ismertsége (n=2000) Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? 16. ábra: Sportágak iránti érdeklődés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? labdarúgás, n=1886 úszás, n=1829 kézilabda, n=1841 autósport, n=1614 vízilabda, n=1715 futás, n=1823 konditermi sportok, n=1360 kosárlabda, n=1786 aerobic/fitness, n=1369 asztalitenisz, n=1662 röplabda, n=1660 jégkorong, n=1508 e-sport, n=696 vívás, n=1565 póker, n=1129 sakk, n=1514 vitorlázás, n= ,80% 26 56,47% 24,93% 23,64% 22,11% 20,36% 17,11% 15,62% 15,59% 14,45% 13,14% 12,75% 10,14% 9,82% 94,28% 92,05% 91,43% 91,16% 89,32% 85,75% 83,08% 82,98% 80,72% 78,26% 75,70% 75,41% 68,43% 67,81% 65,03% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 42,50% 40,72% 37,83% 36,41% 34,38%
27 17. ábra: Tájékozódás sporthírekről (n=2000) Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? televízióból közösségi média oldalakról (pl. Facebook) sehonnan weboldalakról ismerősöktől, barátoktól újságokból/magazinokból családtól, rokonoktól edzőtől/sportszakembertől egyéb 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 3,81% 1,20% 27,08% 21,47% 20,37% 18,09% 13,43% 11,32% A sportágak iránti szimpátiát a megkérdezetteknek egy 5 fokozatú Likert-skálán kellett jelölniük, ahol az 1 jelentette, hogy egyáltalán nem szimpatikus, az 5 pedig, hogy nagyon szimpatikus az adott sportág. A 18. ábra tartalmazza a sportágak iránti szimpátiával kapcsolatos válaszok gyakorisági diagramját. Az eredmények alapján a legszimpatikusabb sportágak a labdarúgás, a kézilabda, az úszás, az autósport, és a vízilabda, mert ezek esetében adtak a megkérdezettek a legnagyobb arányban 4-es vagy 5-ös értéket. A legszimpatikusabb öt sportág megegyezik azzal az öt sportággal, amely a legnagyobb érdeklődésre tart számot. Kiderült az is, hogy a legkevésbé szimpatikus sportágak a vívás, a jégkorong, a sakk és a póker. 18. ábra: Sportágak iránti szimpátia Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? 65,05% labdarúgás, n= ,12% 12,95% 21,55% 12,58% 23,80% kézilabda, n= ,87% 14,15% 28,66% 18,66% 19,67% úszás, n= ,80% 12,90% 30,17% 21,06% 19,06% autósport, n= ,92% 16,60% 23,90% 14,74% 18,84% vízilabda, n= ,51% 13,82% 30,98% 18,34% 16,36% konditermi sportok, n= ,01% 14,89% 28,21% 10,86% 14,03% aerobic/fitness, n= ,91% 16,91% 26,18% 13,01% 13,98% futás, n= ,85% 17,08% 31,35% 12,92% 13,80% kosárlabda, n= ,78% 20,04% 32,86% 13,38% 10,95% e-sport, n=696 40,03% 15,54% 27,20% 8,35% 8,88% asztalitenisz, n= ,55% 20,24% 32,50% 12,94% 7,77% vitorlázás, n= ,77% 20,87% 27,98% 10,89% 7,48% röplabda, n= ,97% 20,38% 35,11% 11,65% 6,88% póker, n= ,63% 17,29% 23,15% 9,61% 6,32% sakk, n= ,34% 17,25% 27,41% 9,19% 5,80% jégkorong, n= ,78% 18,60% 28,99% 9,89% 5,73% vívás, n= ,46% 21,01% 34,45% 9,69% 5,38% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 27
28 Kíváncsiak voltunk arra is, hogy azok közül, akik ismerik is az adott sportágat, hányan és milyen rendszerességgel űzik a vizsgált sportágakat. Legnagyobb arányban konditermi sportokat űznek rendszeresen azok, akik ismerik ezeket (11,05%). Az alkalmanként űzött sportok esetében a futást űzik a legnagyobb arányban azok, akik ismerik ezt a sportágat (8,56%). Legkisebb arányban asztaliteniszeznek rendszeresen az azt ismerők (3,27%), de ebben az esetben magas azok aránya, akik csak alkalmanként (3,23%) vagy ritkán (4,85%) űzik ezt a sportot a többi hasonló helyzetben lévő sportághoz viszonyítva (19. ábra). 19. ábra: Sportágak űzése Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? 0% 10% 20% 30% konditermi sportok, n= ,05% 6,47% 4,51% futás, n=1823 9,53% 8,56% 6,27% labdarúgás, n=1886 7,44% 3,58% 3,08% aerobic/fitness, n=1369 6,51% 4,02% 4,85% úszás, n=1829 6,16% 6,26% 6,48% kézilabda, n=1841 4,83% 1,57% 2,87% kosárlabda, n=1786 4,67% 1,31% 2,05% e-sport, n=696 4,28% 2,71% 3,38% rendszeresen póker, n=1129 4,22% 3,82% 3,46% alkalmanként vízilabda, n=1715 4,17% 0,70% 1,14% ritkán röplabda, n=1660 3,90% 1,23% 3,17% autósport, n=1614 3,82% 0,72% 1,33% sakk, n=1514 vívás, n=1565 jégkorong, n=1508 vitorlázás, n=1301 3,64% 2,21% 3,38% 3,64% 0,16% 0,84% 3,56% 0,35% 0,51% 3,30% 1,02% 1,81% asztalitenisz, n=1662 3,27% 3,23% 4,85% 3.4. Sportcélú költések Az érdeklődésen túl szükségesnek tartottuk megvizsgálni a sporthoz kapcsolható egyéni szintű pénzköltési szokásokat. Az ezzel kapcsolatos eredményeket ebben az alfejezetben foglaltuk össze. Kutatásunkban vizsgáltuk a sporthoz kapcsolódó pénzköltéseket (2. táblázat és 20. ábra), amiből kiderült, hogy a legtöbben sportcipőre (688 fő), illetve sportruházatra (550 fő) költenek a megkérdezettek közül. Sportcipőre átlagosan forintot, míg sportruházatra forintot költenek. Átlagosan a legtöbbet személyi edzőre költenek azok, akik költenek ilyenre, viszont ők mindösszesen csak 15 főt jelentenek a teljes mintán belül. 28
29 2. táblázat: Sporthoz kötődő pénzköltés Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? Minden Ön által fizetett tételt becsüljön meg! Átlag Medián Módusz Szórás Tételek n= (Ft) (Ft) (Ft) (Ft) személyi edzőre sportklub, fitneszterem stb., tagdíjra, bérletre táplálékkiegészítőre (pl: kreatin, tömegnövelő stb.) sportfelszerelés bérlésére (síléc, teniszütő stb.) sportruházatra sportcipőre sporteszközök, kellékek vásárlására sportrendezvények látogatására (mérkőzések, versenyek, kiállítások, aerobic nap stb.) sportverseny nevezésre (nevezési díj) sportbiztosításra (balesetbiztosítás sportsérülések esetére) sporttal kapcsolatos ajándéktárgyra sporttal kapcsolatos applikációra sporttal kapcsolatos újságokra, videókra, internetes tartalmakra ábra: Sporthoz kötődő pénzköltések (fő) (n=2000) Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? sportcipőre 688 sportruházatra 550 sportrendezvények látogatására (mérkőzések, versenyek, kiállítások, aerobic nap stb.) sportklub, fitneszterem stb., tagdíjra, bérletre sporteszközök, kellékek vásárlására táplálékkiegészítőre (pl: kreatin, tömegnövelő stb.) sporttal kapcsolatos újságokra, videókra, internetes tartalmakra sportverseny nevezésre (nevezési díj) sportbiztosításra (balesetbiztosítás sportsérülések esetére) sportfelszerelés bérlésére (síléc, teniszütő stb.) sporttal kapcsolatos ajándéktárgyra személyi edzőre sporttal kapcsolatos applikációra 12 29
30 A sporttal kapcsolatos vásárlási szokások kapcsán megállapítható, hogy a megkérdezettek leginkább saját maguknak, illetve a saját gyereküknek vásárolnak ilyen termékeket, amit a 3. táblázat szemléltet. A válaszadók közül 722 fő vásárol saját magának, akik átlagosan a sporttal kapcsolatos vásárlásaik 80,99%-át költik saját magukra. 260 fő vásárol saját gyerekének, ők átlagosan az összes sporttal kapcsolatos vásárlásaik 63,92%-át költik saját gyerekükre. Legkevésbé a szüleiknek, más gyerekének, illetve barátaiknak vásárolnak ilyen termékeket. Az arányok szemléltetésének érdekében az átlagokat súlyoztuk az elemszámokkal (21. ábra). A vásárlási szokások kapcsán vizsgáltuk, hogy egyes sporttal kapcsolatos termékeket hol szoktak vásárolni a megkérdezettek. Táplálékkiegészítőt összesen 126 fő szokott vásárolni. A 22. ábra alapján látható, hogy legnagyobb arányban (az összes válasz 37,66%-a) olyan üzletben, ami kizárólag étrendkiegészítőt forgalmaz. Sokan vásárolnak még ilyen termékeket speciális sportruházati/kiegészítő üzletben is (az összes válasz 22,06%-a). A sportruházat kapcsán egyértelműen megállapítható (23. ábra), hogy azt a legtöbben (az összes válasz 57,26%-a) speciális sportruházati/kiegészítő üzletben vásárolják. Ennél alacsonyabb arányban vásárolnak ruházati üzletben (az összes válasz 16,52%-a), illetve nagyobb élelmiszerláncokban (az összes válasz 14,19%-a) sportruházatot azok, akik ilyet szoktak venni. Edzőteremben, illetve sportesemény helyszínén a többi lehetőséghez képest elenyésző a vásárlás aránya. Sporteszközöket és kellékeket a kitöltők közül 228 fő szokott vásárolni, leginkább speciális sportruházati/kiegészítő üzletben (az összes válasz 65,95%-a). A második legmagasabb arányban (az összes válasz 18,01%-a) interneten vásárolnak ilyen termékeket, igaz ez jelentősen elmarad a speciális sportruházati/kiegészítő üzletek eredményétől (24. ábra). A 25. ábra mutatja a sporttal kapcsolatos ajándéktárgyak vásárlási helyszíneit. A válaszadók közül mindössze 37 fő szokott vásárolni ilyen terméket, közülük a legtöbben speciális sportruházati/kiegészítő üzletben (az összes válasz 43,72%-a), illetve interneten (az összes válasz 21,17%-a). Az előzőekben vizsgált termékekhez képest ebben az esetben magasabb a sportesemények helyszínén történő vásárlások aránya (az összes válasz 10,05%-a). 3. táblázat: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása Kinek vásárol elsősorban sporttal kapcsolatos dolgokat? Kérjük, tekintse az összes sporttal kapcsolatos vásárlásainak összegét 100%-nak, és ezt a 100%-ot ossza szét! Átlag (%) Medián (%) Módusz (%) Szórás (%) n= saját magának 80, , saját gyerek/ek/nek 63,92 53, , egyéb 58, ,73 25 más gyerekének 48, ,25 16 párjának 31, , barátainak 19, ,42 19 szüleinek 18, ,
31 21. ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása (a válaszok elemszámokkal súlyozva) Kinek vásárol elsősorban sporttal kapcsolatos dolgokat? Kérjük, tekintse az összes sporttal kapcsolatos vásárlásainak összegét 100%-nak, és ezt a 100%-ot ossza szét! más gyerekének; 0,92% egyéb; 1,76% párjának; 5,49% barátainak; 0,44% szüleinek; 0,40% saját gyerek/ek/nek; 20,18% saját magának; 70,84% 22. ábra: Táplálékkiegészítők vásárlása (n=144, összes válasz) Hol, milyen üzletekben szokta vásárolni az alábbi termékeket? Több válaszlehetőséget is megjelölhet! olyan üzletben, ami kizárólag étrendkiegészítőket forgalmaz speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben 0% 10% 20% 30% 40% 22,06% 37,66% gyógyszertárban nagyobb élelmiszerláncokban (pl. hiperszupermarketek) interneten edzőteremben 10,65% 8,96% 8,89% 8,08% egyéb helyen 2,50% sportesemény helyszínén 1,38% 23. ábra: Sportruházat vásárlása (n=683, összes válasz) Hol, milyen üzletekben szokta vásárolni az alábbi termékeket? Több válaszlehetőséget is megjelölhet! 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben 57,26% ruházati üzletben nagyobb élelmiszerláncokban (pl. hiperszupermarketek) interneten sportesemény helyszínén egyéb helyen 16,52% 14,19% 8,25% 1,70% 1,39% edzőteremben 0,63% 31
32 24. ábra: Sporteszközök, kellékek vásárlása (n=257, összes válasz) Hol, milyen üzletekben szokta vásárolni az alábbi termékeket? Több válaszlehetőséget is megjelölhet! speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben interneten nagyobb élelmiszerláncokban (pl. hiper- szupermarketek) sportesemény helyszínén edzőteremben egyéb helyen 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 2,38% 1,67% 1,47% 10,47% 18,01% 65,94% 25. ábra: Sporttal kapcsolatos ajándéktárgyak vásárlása (n=47, összes válasz) Hol, milyen üzletekben szokta vásárolni az alábbi termékeket? Több válaszlehetőséget is megjelölhet! 0% 10% 20% 30% 40% 50% speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben interneten sportcsapat irodájában vagy üzletében 11,31% nagyobb élelmiszerláncokban (pl. hiper- szupermarketek) 10,48% sportesemény helyszínén 10,05% egyéb helyen 2,37% 3.5. Sportcélú utazás 21,17% 43,72% A sportcélú költések mellett a sportcélú utazások is részét képezték a kutatásunknak. Kiderült, hogy a megkérdezettek 12,84%-a szokott sportcéllal utazni (26. ábra). Közülük a többség, 86,64%-uk vett részt ilyen célú utazáson Magyarországon belül, az elmúlt egy évben (27. ábra). A Magyarországon utazók 59,93%-a öt vagy annál kevesebbszer utazott, de kiugró adatnak számít, hogy 18,28%-uk tízszer is (28. ábra). 26. ábra: Sportcélú utazás (n=2000) Szokott-e sport céllal (sportolás, látogatás, sportesemény megtekintése) utazni? 12,84% 87,16% igen nem 27. ábra: Magyarországi sportcélú utazás (n=257) Utazott-e Magyarországon belül az elmúlt egy évben sportrendezvény/sportolás miatt? 13,36% 86,64% igen nem 32
33 28. ábra: Utazási gyakoriság Magyarországon (n=257) Utazott-e Magyarországon belül az elmúlt egy évben sportrendezvény/sportolás miatt? Hozzávetőleg hányszor? 25% 20% 20,44% 18,28% 15% 10% 5% 0% 10,34% 10,52% 10,07% 8,56% 3,79% 2,14% 0,40% 0,39% 3,37% 0,41% 0,65% 0,42% 0,40% 0,29% 6,18% 0,60%0,95% 1,34% 0,48% A magyarországi sporttal kapcsolatos utazások célját tekintve a válaszadók legtöbbször (az összes válasz 51,24%-a), azért utaztak, hogy részt tudjanak nézőként adott sporteseményeken, de sokszor (az összes válasz 25,09%-a) utaztak azért is, hogy sportolóként vegyenek részt ilyen eseményeken (29. ábra). Azok közül, akik szoktak sportcéllal utazni, 17,71% utazott külföldre az elmúlt egy évben (30. ábra). A legtöbben közülük, 72,96%-uk csak egyszer (31. ábra). A három vagy annál többszöri ilyen utazás nem jellemző. A külföldi sportcélú utazások okát tekintve nagyon hasonló a helyzet a magyarországi utazásokhoz (32. ábra). Legtöbbször azért utaztak a megkérdezettek, hogy részt tudjanak venni sporteseményen nézőként (az összes válasz 41,18%-a) vagy sportolóként (az összes válasz 23,53%-a). Ami különbséget jelent a magyarországi utazásokhoz képest, hogy a saját sportolás céljával való utazás magasabb arányt (az összes válasz 19,61%-a) ért el. 29. ábra: A magyarországi sporttal kapcsolatos utazások célja (n=283, összes válasz) Az alábbiak közül milyen céllal utazott az elmúlt egy évben sport miatt Magyarországon belül? Több választ is megjelölhet! 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% sporteseményen vettem részt nézőként 51,24% sporteseményen vettem részt sportolóként 25,09% sporteseményen vettem részt kísérőként saját sportolás céljával utaztam (pl. síelés, búvárkodás, jógatábor stb) sportfelszerelés vásárlás miatt egy sportoló személye miatt utaztam egyéb 12,72% 6,36% 1,77% 1,41% 1,06% 33
34 30. ábra: Külföldi sportcélú utazás (n=257) Utazott-e külföldre az elmúlt egy évben sport miatt? 17,71% 82,29% igen nem 80% 60% 40% 20% 0% 31. ábra: Utazási gyakoriság külföldre (n=257) Utazott-e külföldre az elmúlt egy évben sport miatt? Hozzávetőleg hányszor? 72,96% 14,67% 3,52% 3,41% 2,98% 2,46% ábra: A külföldi sporttal kapcsolatos utazások célja (n=51, összes válasz) Az alábbiak közül milyen céllal utazott az elmúlt egy évben sport miatt külföldre? Több választ is megjelölhet! 0% 10% 20% 30% 40% 50% sporteseményen vettem részt nézőként 41,18% sporteseményen vettem részt sportolóként saját sportolás céljával utaztam (pl. síelés, búvárkodás, jógatábor stb) sporteseményen vettem részt kísérőként 11,76% 19,61% 23,53% sportfelszerelés vásárlás miatt egy sportoló személye miatt utaztam 1,96% 1,96% egyéb 0,00% Megkérdezésünkben egy blokk sportcélú utazásokkal kapcsolatos állításokat tartalmazott, amelyben a válaszadóknak 5 fokozatú Likert-skálán kellett értékelniük az egyetértésüket, ahol az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, míg az 5, hogy teljes mértékben egyetértenek. A 33. ábra tartalmazza a sportcélú utazásokkal kapcsolatos állítás blokk válaszainak gyakorisági diagramját, ami az alacsony elemszám miatt tájékoztató jellegű. A sportcéllal utazók leginkább a Ha sportcél miatt utazom, a választásban maga a sportág befolyásol elsődlegesen, illetve a Ha sportcéllal utazom, mindig társasággal megyek állításokkal értettek egyet. Az előbbi esetében 89,19%-uk, míg utóbbi esetében 85,03%-uk jelölt 4-es vagy 5-ös értéket. Leginkább pedig A sporttal kapcsolatos utazásaimról általában spontán döntök, nem tervezem meg előre nem értettek egyet, 58,15%-uk jelölt 2-es vagy 1-es értéket. Látható, hogy sporttal kapcsolatosan sokan utaznak azért, hogy részt vegyenek különféle sporteseményeken. A kapcsolódó teljes adatsor a 3. mellékletben található. 34
35 33. ábra: Sportcélú utazással kapcsolatos tulajdonságok Mennyire igazak Önre az alábbi állítások? Ha sportcél miatt utazom, a választásban maga a sportág 1,41% 1,54% befolyásol elsődlegesen., n=45 7,86% 22,19% 67,00% 0,00% Ha sportcéllal utazom, mindig társasággal megyek, n=45 1,43% 13,54% 18,39% 66,64% 1,89% Szeretek nézőként részt venni sporteseményeken, n=45 2,00% 16,40% 31,84% 47,87% Ha sport céllal utazom, nekem nagyon fontos, hogy a hely 3,77% 8,28% mennyire biztonságos (pl. terrorveszély)., n=45 36,43% 12,17% 39,35% Szívesen utazok Magyarországon belül bárhova sportcél miatt, 1,80% 15,96% n=45 15,98% 26,97% 39,30% 4,23% Szívesen utazok sportcél miatt külföldre, n=45 12,95% 24,05% 22,70% 36,07% 0,00% Ha sportcéllal utazom, mindig körülnézek a környéken is, n=45 7,51% Ha sportcéllal utazom, más helyi programokon is részt veszek, elmegyek a helyi éttermekbe, akár ott is alszom., n=45 Ha sportcél miatt utazom, a választásban a számomra fontos sportoló szereplése befolyásol elsődlegesen., n=44 Ha sportcél miatt utazom, a választásban a helyszín befolyásol elsődlegesen., n=45 5,00% 12,96% 6,67% 14,23% 10,90% A sporttal kapcsolatos utazásaimról általában spontán döntök, 44,62% 13,53% nem tervezem meg előre., n=45 egyáltalán nem igaz nagyon igaz 3.6. Sportolókhoz, sportokhoz kapcsolódó értékelés Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a válaszadók milyen tulajdonságokat kapcsolnak a különféle sportoló típusokhoz. A hobbi, laikus sportolók esetében a legnagyobb arányt a jól érzi magát, az öröm, a szabad, és a nő tulajdonságok érték el. Az egyéni sportolók esetében a sikeres, elismert, a gazdagság, pénz, a férfi, és a nagyrabecsülés, míg a csapatban profi sportolók esetében a sikeres, elismert, az odafigyel másokra, a férfi és a gazdagság, pénz tulajdonságok voltak a legjellemzőbbek a válaszadók számára. A fenti három típushoz képest a szellemi sportolókhoz és az e-sportolókhoz alacsonyabb arányban tudtak csak a válaszadók tulajdonságokat párosítani. Az előbbi esetében jellemző a kreativitás, a férfi, a nő, és az öröm tulajdonságok, míg az utóbbi esetében leginkább a modern tulajdonság. A lassú tulajdonságot a legtöbben nem tudták besorolni egyik sportoló típushoz sem (4. táblázat). Megkérdezésünkben kíváncsiak voltunk a válaszadók különféle attitűdállításokkal való egyetértésére. Ezek esetében egy 5 fokozatú Likert-skálán kértük a megkérdezetteket véleményük kifejezésére, ahol az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, míg az 5, hogy teljes mértékben egyetértenek az adott attitűdállítással. A 34. ábra és a 35. ábra az attitűdállítások válaszainak gyakorisági diagramjai. Ennek alapján a válaszadók leginkább az Egy sportoló igazi példakép, illetve az Egy sikeres sportoló tökéletes reklámarc állításokkal értettek egyet, ezekre adták a legmagasabb arányban a 4-es vagy 5-ös értékeket. Magas az egyetértés még A versenysport a szórakoztatóipar része és a Sportolás nagyon drága állításokkal, míg a többi állítás esetén általánosan magas az egyet nem értés aránya. A 34. ábrához kapcsolódó teljes adatsor a 4. mellékletben található ,00% 39,74% 23,04% 26,18% 41,47% 17,58% 24,04% 31,10% 14,88% 18,75% 35,17% 34,95% 21,81% 19,74% 5,21% 17,89%
36 Tulajdonság 4. táblázat: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok (n=2000) Melyik sportoló típushoz illenek az alábbi tulajdonságok? hobbi, laikus sportoló egyéni sportoló csapatban profi sportoló szellemi sportoló e-sportoló egyikhez sem kreativitás 33,29% 40,14% 37,21% 39,43% 20,80% 8,57% gazdagság, pénz 9,24% 74,07% 56,99% 17,07% 12,27% 6,61% férfi 41,74% 70,68% 61,28% 39,05% 32,31% 10,72% nagyra becsülés 16,10% 71,32% 52,86% 25,39% 10,12% 8,00% nő 50,23% 62,32% 55,17% 38,92% 25,64% 11,13% új dolgok kipróbálás 42,60% 37,36% 28,18% 26,57% 30,69% 8,35% fiatal 44,83% 60,73% 51,80% 33,56% 34,30% 9,51% odafigyel másokra 26,49% 27,12% 67,90% 16,50% 9,99% 8,03% alázatos, szerény, visszafogott 34,31% 26,09% 29,16% 22,03% 6,65% 24,14% tradicionális/hagyománykövető 31,22% 29,63% 34,72% 19,55% 4,92% 22,38% szabad 56,49% 35,56% 24,29% 25,98% 19,78% 11,75% lassú 19,61% 6,68% 4,35% 21,14% 7,63% 52,20% sikeres, elismert 10,97% 81,15% 62,58% 24,06% 10,87% 5,86% gyors 18,88% 69,23% 56,58% 18,64% 15,39% 10,04% kalandok, érdekes élet 27,18% 59,07% 50,99% 15,37% 10,92% 10,74% tisztelet 28,22% 64,76% 54,60% 30,10% 13,49% 9,13% becsületes 48,36% 50,17% 46,37% 35,74% 21,03% 12,05% modern 25,78% 33,41% 27,57% 28,53% 45,97% 9,84% jól érzi magát 61,94% 56,16% 49,45% 35,15% 29,19% 5,87% öröm 61,79% 61,47% 54,95% 38,47% 30,19% 6,26% 34. ábra: Attitűdállítások (válaszok gyakorisága) I. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Egy sportoló igazi példakép., n= ,86% 6,15% 20,50% 25,09% 32,40% Egy sikeres sportoló tökéletes reklámarc., n= ,50% 5,64% 22,24% 26,39% 29,24% A versenysport a szórakoztatóipar része., n= ,17% 5,58% 21,01% 25,06% 25,18% A sportolás nagyon drága., n= ,42% 7,59% 26,18% 21,96% 23,84% A sportolás életem része., n= ,64% 8,22% 6,97% 8,69% 11,47% Fantasztikus élmény számomra sporteseményeken részt venni., n= ,59% 11,12% 15,72% 10,14% 10,44% A sportolás csak fiataloknak való., n=1984 Szeretek a sporteseményekről, sportolókról újságokban, magazinokban olvasni., n=1980 Szívesen veszek olyan terméket, amit egy sportoló ajánl., n=1971 Örömmel veszek kedvenc sportolómhoz, csapatomhoz kapcsolódó tárgyakat., n=1974 A sportolás elvárás a környezetemben., n= ,37% 53,87% 59,51% 66,01% 70,88% 12,19% 13,77% 16,45% 17,63% 11,00% 16,51% 7,97% 5,01% 5,93% 12,11% 11,80% 4,14% 9,73% 9,18% 8,99% 8,81% 5,75% 5,31% 10,14% 3,94% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 36
37 3.7. Szurkolói magatartás 35. ábra: Attitűdállítások (válaszok gyakorisága) II. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sporthoz kapcsolódó dolgokra szívesen költök., n=1963 Online követem a sporthíreket., n=1965 Én az online sportélményeket szeretem., n=1964 Csakis online követem a sporteseményeket., n=1965 Sokat költök sportolásra., n=1981 Sokat költök sporttal kapcsolatos eseményekre, azok látogatására., n=1971 Sokat költök e-sportokhoz kapcsolódó dolgokra., n=1969 Sokat költök sport miatt olyan eszközökre, amikkel jobb online élményt érek el., n=1971 Sport teljesítményemmel kapcsolatos dolgokkal sokat keresek., n=1971 A sportolásból élek., n=1971 A sporthoz kapcsolódik a munkám., n= ,64% 63,01% 68,67% 70,54% 74,90% 76,68% 85,82% 83,58% 92,31% 93,78% 93,87% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Vizsgálatunk tárgyát képezték a megkérdezettek szurkolással kapcsolatos beállítódásai is. A válaszadók 26,38%-a szurkol valamely sport csapatnak (36. ábra). A legtöbben az FTC-nek szurkolnak (18,26%), de sok a Real Madrid (11,02%), a Győri Audi ETO KC (9,99%), és az FC Barcelona (7,31%) szurkoló is. A további csapatokat, amiknek még a válaszadók szurkolnak, a 37. ábra foglalja össze. Az eredményekből egyértelmű, hogy a szurkolók közül legtöbben, kétharmaduk (66,74%) labdarúgó csapatnak szurkol, amely arány kiemelkedő az összes többi sporthoz viszonyítva. A második legmagasabb arány a kézilabda csapatoké, ami a 16,09%-os értéket éri csak el. A többi sportágban tevékenykedő csapatoknak ennél kevesebben szurkolnak, amit a 38. ábra foglal össze. 36. ábra: Szurkolás sport csapatoknak (n=2000) Szurkol-e Ön valamely sport csapatnak? 13,44% 10,62% 9,88% 10,22% 5,94% 6,76% 2,62% 1,47% 1,42% 7,54% 14,53% 3,85% 7,01% 15,68% 3,67% 9,70% 9,12% 12,33% 5,94% 10,52% 2,77% 4,27% 8,35% 2,77% 7,86% 5,16% 6,11% 2,45% 2,55% 2,45% 6,02% 3,10% 4,08% 2,26% 1,97% 1,11% 2,52% 1,04% 1,77% 0,85% 1,39% 0,81% 1,51% 0,74% 73,62% 26,38% igen nem 37
38 FTC Real Madrid Győri Audi ETO KC FC Barcelona Telekom Veszprém FC 8 DVTK Jegesmedvék DVSC Újpest FC Ferrari Vasas SC Magyar Vízilabda Válogatott FC Bayern München ZTE Arsenal FC ZTE KK Magyar Labdarúgó válogatott Juventus FC Chelsea FC Liverpool FC Szolnoki Vízilabda SC ZF Eger McLaren Manchester United Magyar Kézilabda Válogatott Pick Szeged DUSC DVTK Szolnoki Olaj KK Videoton Kálmánháza SE labdarúgás kézilabda vízilabda kosárlabda forma 1 autósport atlétika e-sport erőemelés úszás jégkorong kick boksz amerikai foci lövészet kajak-kenu tánc karate röplabda 4,50% 4,10% 3,64% 1,02% 0,69% 0,52% 0,47% 0,46% 0,44% 0,26% 0,20% 0,20% 0,18% 0,17% 0,17% 0,13% 37. ábra: Szurkolás sport csapatoknak (n=507) Melyik csapatnak szurkol? 0% 10% 20% 4,49% 3,87% 3,33% 3,23% 2,94% 2,77% 1,90% 1,69% 1,56% 1,54% 1,42% 1,18% 1,17% 1,10% 1,08% 1,00% 1,00% 0,95% 0,87% 0,86% 0,82% 0,80% 0,79% 0,75% 0,74% 0,57% 0,50% 7,31% 38. ábra: Szurkolás sport csapatoknak (n=526) Milyen sportághoz tartozik ez a csapat? 16,09% 11,02% 9,99% 66,74% 18,26% 0% 20% 40% 60% 80% 38
39 A csapatoknak való szurkolással kapcsolatosan is beépítettünk egy állítás blokkot a megkérdezésbe, ami egy 5 fokozatú Likert-skálán mérte a szurkolók egyetértését különböző állításokkal kapcsolatosan. Az 1 jelentette, hogy az adott állítás egyáltalán nem igaz az adott kitöltőre, míg az 5, hogy teljes mértékben igaz. A sportcsapatoknak való szurkolással kapcsolatos állításokra adott válaszok gyakorisági diagramja (39. ábra) mutatja, hogy a legnagyobb arányban a szurkolók a rendszeresen követem őket az interneten, illetve a minden információt megszerzek a csapatról állításokat tartották igaznak magukra vonatkoztatva. Előbbi esetében 49,76%-uk, míg utóbbi esetében 48,65%-uk jelölt 4-es vagy 5-ös értéket. Legkevésbé az amikor csak lehet, megyek velük eseményekre, a kemény maghoz tartozom és a messziről látszik, melyik csapatnak drukkolok állításokat tartották igaznak magukkal kapcsolatban, ezekre adtak a legnagyobb arányban 2-es vagy 1-es értéket. 39. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? rendszeresen követem őket az interneten, n=523 21,63% 9,70% 18,91% 21,31% 28,45% minden információt megszerzek a csapatról, n=525 12,72% 12,36% 26,28% 24,56% 24,09% más csapatok drukkere is vagyok, n=525 47,22% 11,83% 17,65% 10,32% 12,97% barátaimmal a csapat miatt rendszeresen találkozunk, n=524 tagja vagyok a drukkoló csapatnak, n=523 messziről látszik, melyik csapatnak drukkolok, n=516 a kemény maghoz tartozom, n=521 amikor csak lehet, megyek velük eseményekre, n=523 47,59% 53,56% 55,86% 53,23% 66,36% 11,80% 12,60% 11,63% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz Megkérdezésünkben külön vizsgáltuk az egyéni sportolóknak történő szurkolást. Kiderült, a megkérdezettek 12,18%-a szurkol egyéni sportolónak (40. ábra). Az egyéni sportolók kapcsán egyértelmű, hogy Hosszú Katinkának szurkolnak a legtöbben, az összes szurkoló 39,64%-a szurkol neki. Cseh László a második a rangsorban, de az ő esetében ez már csak a szurkolók 5,4%-át jelenti (41. ábra). 40. ábra: Szurkolás egyéni sportolónak (n=2000) Szurkol-e Ön egyéni sportolónak? 12,18% 13,03% 17,86% 8,01% 14,31% 11,51% 8,17% 13,97% 8,97% 16,35% 11,03% 11,72% 10,13% 8,65% 4,99% 9,72% 11,01% 7,92% 87,82% igen nem 39
40 Hosszú Katinka Cseh László Kimi Raikkönen Lionel Messi Sebastian Vettel Lewis Hamilton Babos Tímea Michelisz Norbert Gyurta Dániel Cristiano Ronaldo Baji Balázs Szilágyi Áron Kapás Boglárka Gőrbicz Anita Jakabos Zsuzsa Fernando Alonso Fucsovics Marci Roger Federer Katus Attila Gálfi Petra Molnár Bence Neymar da Silva Santos Júnior Németh Dorottya Németh Bálint Ronaldino Conor McGregor Madaras Norbert Egri Kincső Szauer Gergely Németh István Kovács Dominika 41. ábra: Szurkolás egyéni sportolónak (n=229) Kinek szurkol? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 5,42% 3,71% 3,51% 3,40% 2,71% 2,18% 2,06% 1,63% 1,44% 1,24% 1,21% 1,15% 1,07% 0,94% 0,94% 0,89% 0,78% 0,66% 0,66% 0,63% 0,62% 0,56% 0,54% 0,54% 0,54% 0,52% 0,52% 0,51% 0,51% 0,51% A sportágak tekintetében úszóknak drukkolnak a legtöbben, ez a szurkolók fele (49,95%). Őket követik a labdarúgók (8,56%), illetve a Forma 1-es pilóták (8,41%). A további egyéni sportolóknak való szurkolással kapcsolatos sportágakat a 42. ábra foglalja össze. Az egyéni szurkolással kapcsolatosan is beépítettünk egy állítás blokkot a megkérdezésünkbe, amely egy 5 fokozatú Likert-skálán mérte a szurkolók egyetértését különböző állításokkal kapcsolatosan. Az 1 jelentette, hogy az adott állítás egyáltalán nem igaz az adott kitöltőre, míg az 5, hogy teljes mértékben igaz. A 43. ábra az egyéni sportolóknak való szurkolással kapcsolatos állításokra adott válaszok gyakorisági diagramja. A legnagyobb arányban a szurkolók a reklámokban is szívesen veszem a megjelenését, illetve a szoktam róla a barátaimmal beszélgetni állításokat tartották igaznak magukra vonatkoztatva. Előbbi esetében 61,75%-uk, míg utóbbi esetében 51,15%-uk jelölt 4-es vagy 5-ös értéket. Legkevésbé az amikor csak lehet, megyek a versenyeire, a vele kapcsolatos eseményekre és a személyesen ismerem állításokat tartották igaznak magukkal kapcsolatban, ezekre adtak a legnagyobb arányban 2-es vagy 1-es értéket. A 43. ábrához kapcsolódó teljes adatsor az 5. mellékletben található ,64%
41 42. ábra: Szurkolás egyéni sportolónak (n=244) Milyen sportágat űz ez a sportoló? 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% úszás labdarúgó forma 1 autósport tenisz futás testépítés kézilabda vívás atlétika kajak lövészet boksz versenytánc torna motorsport karate kosárlabda kick boksz fitness mma kumite sakk billiárd gyorskorcsolya akrobatikus rock and roll erőemelés teremfoci K1 műkorcsolya taekwondo gátfutás kalapácsvetés UFC lovaglás vitorlázás szinkronúszás snooker erőember 8,56% 8,41% 5,02% 4,68% 2,56% 1,95% 1,73% 1,54% 1,15% 1,10% 0,87% 0,75% 0,62% 0,62% 0,62% 0,61% 0,60% 0,56% 0,53% 0,51% 0,48% 0,46% 0,46% 0,45% 0,45% 0,45% 0,44% 0,44% 0,43% 0,43% 0,43% 0,39% 0,37% 0,37% 0,26% 0,26% 0,24% 0,24% 49,95% 41
42 43. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? 5,33% reklámokban is szívesen veszem a megjelenését, n=233 10,41% 22,51% 22,30% 39,45% példaképnek tekintem, n=241 17,58% 10,66% 23,98% 17,30% 30,47% rendszeresen követem az interneten, n=241 18,21% 12,82% 19,63% 20,50% 28,84% szoktam róla barátaimmal beszélgetni, n=244 9,49% 9,47% 29,90% 24,88% 26,27% minden információt megszerzek róla, n=244 tagja vagyok az internetes drukkoló közösségének, n=243 10,73% 15,98% 46,88% 28,26% 21,65% 11,93% 5,86% 13,25% 23,37% 22,08% más sportolók drukkere is vagyok, n=242 személyesen ismerem, n=243 30,80% 11,74% 73,03% 22,47% 19,25% 15,74% 2,68% 4,59% 5,47% 14,23% tagja vagyok a drukkoló közösségének, n=244 58,32% 7,82% 6,86% 12,84% 14,16% amikor csak lehet, megyek a versenyeire, a vele kapcsolatos eseményekre, n= Életstílus, értékek, életmód 70,51% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 8,93% 8,64% 6,21% 5,71% Kutatásunkban a közvetlen sportoláshoz kapcsolódó témakörök mellett megvizsgáltuk a válaszadók életstílussal, értékekkel és életmóddal kapcsolatos jellemzőit is. Ennek eredményeit ebben az alfejezetben foglaltuk össze. Rákérdeztünk a válaszadók élettel való elégedettségére is, amit egy 10 fokozatú Likert-skálán mértünk, ahol az 1 jelentette, hogy egyáltalán nem elégedettek az életükkel, míg a 10, hogy nagyon elégedettek. Az eredmények alapján a megkérdezettek inkább elégedettek az életükkel, mint nem, 66,19%-uk jelölt 7-es vagy annál magasabb értéket (44. ábra). A vizsgálatunk fókuszát képezte a megkérdezettek álláspontja az egészségükkel kapcsolatban. Arra kértük őket, hogy értékeljék egy 10 fokozatú Likert-skálán mennyire tartják egészségesnek magukat, ahol az 1 jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, azaz egyáltalán nem egészségesek, míg a 10, hogy teljes mértékben egyetértenek, azaz teljes mértékben egészségesek. A 45. ábraalapján látható, a megkérdezettek több mint fele inkább egészségesnek tartja magát, 57,87%-uk adott 7-es vagy annál nagyobb értéket. Megkérdezésünkben egy blokk egészséggel kapcsolatos állításokat tartalmazott (5. táblázat), amelyben a válaszadóknak 5 fokozatú Likert-skálán kellett értékelniük az egyetértésüket, ahol az 1 jelentette, hogy egyáltalán nem értenek egyet, míg az 5, hogy teljes mértékben egyetértenek. A 46. ábra tartalmazza ezen állítás blokk válaszainak gyakorisági diagramját, amibőlalapján látható, hogy a megkérdezettek általánosan magas arányban értettek egyet (4-es vagy 5-ös értéket jelöltek) az egészségükkel kapcsolatos állításokkal. Legmagasabb arányban a szellemi állóképesség tekintetében értékelték magukat egészségesnek, míg legkevésbé a kinézet, külső megjelenés viszonylatában. 42
43 44. ábra: Az élettel való elégedettség (n=1983) Mennyire elégedett a jelenlegi életével? 1,81% 2,24% 3,97% 8,63% 5,40% 11,76% 17,33% 23,76% 12,46% 12,64% egyáltalán nem vagyok elégedett nagyon elégedett vagyok 45. ábra: Egészség (n=1897) Mennyire tartja egészségesnek önmagát, az Önnel egykorú emberekkel összehasonlítva? 1,39% 1,38% 6,97% 15,24% 12,83% 14,88% 17,84% 10,50% 14,65% 4,33% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 5. táblázat: Egészséggel kapcsolatos állítások Mennyire érzi egészségesnek magát az alábbi szempontok alapján? Módusz n= szellemi állóképesség aktivitás (vitalitás) általános közérzet, összességében fizikai erőnlét kinézet, külső megjelenés ábra: Egészséggel kapcsolatos állítások Mennyire érzi egészségesnek magát az alábbi szempontok alapján? 0,55% szellemi állóképesség, n=1991 2,48% 14,51% 38,74% 43,71% 1,47% aktivitás (vitalitás), n=1990 6,31% 22,06% 1,06% általános közérzet, összességében, n=1990 4,55% 21,60% 1,69% fizikai erőnlét, n=1991 7,13% 1,12% kinézet, külső megjelenés, n=1977 4,38% 22,09% 26,85% 35,08% 38,56% 36,73% 40,31% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 35,08% 34,24% 32,37% 27,34% A kérdőívünk a válaszadók testsúlyával, illetve testmagasságával kapcsolatosan is tartalmazott egy-egy kérdést. A testsúllyal kapcsolatos válaszok eloszlását a 47. ábra mutatja, a testmagasságét pedig a 48. ábra. A testsúlyból és testmagasságból BMI indexet számoltunk mindazon válaszadóra, aki megadta az ehhez szükséges adatokat. Ennek eredményét a 49. ábra mutatja, amelyről leolvasható, hogy a kitöltők 45,5%-a normál testsúlyú, viszont 31,8%-uk túlsúlyos, míg 19,27%-uk elhízott. 43
44 50% 47. ábra: Testsúly (n=1752) Mekkora a testsúlya (kg)? 44,83% 40% 30% 33,71% 20% 10% 0% 40% 30% 20% 10% 0% 14,97% 2,21% 3,61% 0,32% 0,34% 50kg alatt 50kg - 69kg 70kg - 89kg 90kg - 109kg 110kg - 129kg 130kg - 149kg 149kg felett 48. ábra: Testmagasság (n=2000) Milyen magas Ön (cm)? 37,14% 35,33% 16,70% 7,87% 0,29% 2,50% 0,17% 150cm alatt 150cm - 159cm 160cm - 169cm 170cm - 179cm 180cm - 189cm 190cm - 199cm 199cm felett 49. ábra: BMI index (n=1752) 3,43% 45,50% 31,80% 19,27% soványság normál testsúly túlsúly elhízás Megkérdezésünkben kíváncsiak voltunk, mennyire tartanak fontosnak bizonyos értékeket a válaszadók. Véleményüket egy 6 fokozatú Likert-skálán mértük, ahol az 1 jelentette, hogy egyáltalán nem fontos számukra az adott tulajdonság, míg a 6, hogy nagyon fontosnak tartják az adott tulajdonságot. Az 50. ábra mutatja a tulajdonságok fontosságával kapcsolatos kérdésblokk eredményeinek gyakorisági diagramját. A válaszok alapján a válaszadók a legfontosabbnak a biztonságos körülmények között élni, az öröm abban, amit teszek, a becsületesség, a saját döntések, hogy szabad legyek, illetve a jól érezzem magam tulajdonságokat tartották, ezekre adtak legnagyobb arányban 4-es vagy annál nagyobb értékeket. A legkevésbé fontosnak a hatalom mások felett, az alázatos, szerény, visszafogott, illetve a kalandok, érdekes élet állításokat értékelték. Ezekre 3-as vagy annál kisebb értéket adtak. A kapcsolódó teljes adatsor a 6. mellékletben található. Életstílussal kapcsolatos állításokat tartalmazó blokkban a megkérdezetteknek ismét egy 5 fokozatú Likert-skálán kellett értékelniük az egyetértésüket (1 egyáltalán nem értenek egyet, 5 teljes mértékben egyetértenek). Ugyanezen állítás blokkra adott válaszok gyakorisági diagramja alapján megállapítható, a megkérdezettek legnagyobb arányban az Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek, illetve a Tudom, mit akarok a jövőben állításokkal értettek 44
45 egyet. Előbbi estében 83,76%-uk, utóbbi esetében 67,44%-uk jelölt 4-es vagy 5-ös értéket. Leginkább a Sokat utazok külföldre, illetve a Naponta sportolok állításokkal nem értettek egyet, amelyek esetében 75,5%-uk, illetve a 72,57%-uk jelölt 2-es vagy 1-es értéket (51. ábra). Vizsgálatunkban rákérdeztünk a válaszadók munkába vagy iskolába járási szokásaira is. A válaszok alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek 29,35%-a nem jár munkába vagy iskolába (52. ábra). Azok közül, akik járnak, legtöbben tömegközlekedéssel (39,86%), illetve autóval (34,41%) teszik ezt. A válaszadók nagyjából ötöde (17,93%) megy biciklivel és szintén ötödük (17,63%) megy gyalog munkába vagy iskolába (53. ábra). Az 54. ábra alapján látható, hogy a többségnél (42,64%) 0 és 30 perc közötti időtartamot vesz igénybe a munkába vagy iskolába járás, de sokak számára (37,84%) ez 31 és 60 perc közötti időtartam. A válaszadók ötöde (19,52%) tölt ennél több időt ezzel a tevékenységgel. Az 55. ábra mutatja, hogy a válaszadók kétharmada, 66,07%-uk 8 órát tölt a munkahelyén vagy az iskolában. 16,24%-uk dolgozik 10 órát, míg 9,03%-uk dolgozik még ennél is többet. 50. ábra: Értékek Mennyire tartja fontosnak az alábbi tulajdonságokat? biztonságos körülmények között élni, n=1986 öröm abban, amit teszek, n=1984 becsületesség, n=1984 saját döntések, hogy szabad legyek, n=1982 jól érezzem magam, n=1984 egyenlő lehetőségek, egyenlő bánásmód, n=1984 a környezet védelme, n=1984 a hagyományok tisztelete, n=1985 segítségnyújtás más embereknek, n=1985 új dolgok kitalálása, kreativitás, n=1985 képességek megmutatása, hogy nagyra becsüljenek, n=1984 hogy mások tiszteljenek, n=1981 sikeresség, elismertség, n=1980 a szabályok követése, n=1986 új, változatos dolgok kipróbálása, n=1982 gazdagság, pénz, n=1985 0,16% 1,47% 5,04% 8,10% 15,94% 69,29% 0,34% 0,65% 4,93% 8,21% 19,55% 66,32% 0,46% 0,87% 5,89% 9,56% 26,39% 56,84% 0,31% 1,21% 6,13% 12,26% 24,64% 55,46% 0,15% 1,86% 6,20% 12,28% 26,03% 53,48% 0,58% 1,66% 7,03% 16,61% 25,96% 48,17% 0,66% 1,41% 7,93% 14,16% 28,54% 47,30% 1,32% 2,22% 11,15% 17,18% 29,05% 39,08% 1,00% 1,70% 7,76% 20,90% 30,47% 38,18% 2,85% 4,14% 13,34% 21,53% 27,40% 30,75% 2,02% 4,01% 11,80% 23,83% 27,86% 30,48% 1,52% 2,75% 12,39% 26,33% 27,29% 29,73% 2,39% 3,98% 13,15% 23,72% 28,61% 28,16% 1,18% 3,79% 12,75% 25,88% 30,34% 26,07% 3,22% 4,76% 16,23% 24,16% 26,09% 25,54% 2,01% 6,28% 18,79% 29,13% 24,29% 19,51% kalandok, érdekes élet, n=1980 más emberek meghallgatása, akikkel nem értek egyet, n=1976 alázatos, szerény, visszafogott, n=1972 9,30% 8,29% 21,75% 5,03% 6,07% 18,54% 5,93% 7,93% 23,97% 29,59% 22,58% 27,37% 18,93% 24,83% 19,55% 19,14% 15,93% 15,25% hatalom mások felett, n= ,38% 19,20% 19,86% egyáltalán nem tartja fontosnak nagyon fontosnak tartja 11,69% 5,55% 6,33% 45
46 51. ábra: Életstílus állítások Mennyire ért egyet a következő állításokkal? 2,47% 3,09% Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek, n= ,69% 27,26% 56,50% 3,04% Tudom, mit akarok a jövőben, n=1979 6,83% 22,69% 35,37% 32,07% A férfinek el kell tartania a családját, n=1962 Mindig rend van körülöttem, n=1994 Modern a gondolkodásmódom, n=1994 6,22% 7,15% 27,61% 2,55% 6,90% 26,74% 3,19% 5,67% 28,05% 29,00% 36,13% 35,69% 30,02% 27,68% 27,40% Nagy gondot fordítok arra, hogy nézek ki, n=1994 5,72% 10,04% 30,67% 31,25% 22,31% Szeretek mindenhol ott lenni, pörögni, n= ,02% 13,04% 27,70% 25,99% 21,25% Nagy teljesítményeim még előttem állnak, n=1974 Tradicionálisan gondolkodom, n= ,75% 6,96% 10,48% 13,71% 33,29% 26,15% 20,66% 30,65% 19,73% 18,62% A háziállatok a legjobb barátaink, n= ,04% 11,83% 29,26% 21,86% 18,02% Keresem az újdonságokat, n= ,09% 11,30% 32,09% 30,11% 16,41% Élvezem a digitális világot, n= ,92% 12,40% 30,83% 19,68% 15,16% Gyors életet élek, n= ,44% 13,75% 31,60% 23,14% 12,07% Nem értem ezt a mai világot, n= ,57% 16,52% 29,50% 16,42% 11,98% Az a legjobb, ha minél kevesebb dolog változik, n= ,44% 14,10% 35,24% 26,02% 11,20% Másokhoz képest lassan élek, n= ,12% 15,67% 27,09% 16,07% 9,06% Inkább csak szemlélem a világot, n= ,16% 18,69% 27,84% 17,36% 8,96% Lassú tempóban élem az életem, n= ,31% 18,57% 27,46% 15,05% 8,62% Az anyagi javak birtoklása szerint ítél meg a környezetem, n=1953 Jobb szeretem mások életét élni a filmek nézésével., n=1991 Naponta sportolok., n= ,75% 16,51% 47,29% 65,69% 30,38% 15,76% 7,61% 6,42% 17,34% 17,98% 10,96% 12,06% 6,40% 6,88% 8,98% Kimaradok a dolgokból, n= ,41% 18,70% 27,74% 17,25% 5,90% Mindenki hallgat a véleményemre, n=1974 Legjobb a virtuális térben tölteni az időt, n=1983 9,21% 14,06% 46,48% 46,88% 18,34% 24,41% 5,44% 3,61% 21,14% 10,43% Sokat utazom külföldre, n= ,04% 14,46% 13,53% 8,12% 2,85% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 52. ábra: Munkába/iskolába járás (n=2000) Jár Ön munkába / iskolába? 29,35% 70,65% igen nem 46
47 53. ábra: Munkába/iskolába járás (n=1413) Hogyan jár munkába / iskolába? 0% 10% 20% 30% 40% 50% tömegközlekedéssel (busz, vonat, stb.) autóval biciklivel gyalog motorral alapvetően otthon dolgozom/tanulok, rendszertelenül járok be egyéb módon 3,21% 0,51% 0,05% 17,93% 17,63% 34,41% 39,86% 54. ábra: Munkába / iskolába járás (n=1413) Mennyi időt tölt el egy átlagos munkanapon a munkába/iskolába járással összesen (oda-vissza)? 3,21% 2,40% 0-30 percet 13,91% 42,64% 37,84% percet percet percet több mint 120 percet 55. ábra: Munkában/iskolában ledolgozott órák száma (n=1413) Általában mennyi a napi ledolgozott órák száma a munkahelyén/munkahelyein/iskolájában/otthon? 1,98% 1,62% 7,05% 16,24% 7,03% 66,07% Vizsgálatunkban külön kitértünk, hogy a válaszadók mennyi időt töltenek különféle szabadidős tevékenységekkel. A különböző tevékenységekre fordított időt a megkérdezetteknek egy 6 fokozatú Likert-skálán kellett jelölniük, ahol az 1-es jelentette, hogy nem töltenek időt az adott tevékenységgel, a 2, hogy minimális időt töltenek vele, míg a 6, hogy nagyon sok időt töltenek vele (56. ábra). A legtöbb időt a megkérdezettek beszélgetéssel, és tévéműsor nézéssel töltik, ezek esetében legmagasabb az 5-ös vagy 6-os értékek jelölésének aránya. A vizsgált tevékenységek közül a leginkább sportolással és számítógépes játékokkal nem töltenek időt egyáltalán (1-es érték jelölése). A minimális időtöltés aránya (2-es érték jelölése) a számítógépes játékok és a bulizás esetében a legmagasabb. Vizsgálatunk kitért a válaszadók különböző kapcsolattartási szokásaira, vagyis arra, hogy hány fővel tartanak kapcsolatot különféle módokon. Ennek eredményeit a 6. táblázat foglalja össze. Átlagosan a legtöbb emberrel (43 fővel) a megkérdezettek közösségi médián keresztül tartják a kapcsolatot, míg legkevesebbel egyéb internetes felületeken (10 fővel). A válaszok gyakoriságát az es ábrákon foglaltuk össze óra 6 óra 8 óra 10 óra 12 óra több mint 12 óra
48 Megkérdeztük a válaszadókat a pénzköltési szokásaik változásáról is az elmúlt időszakot illetően. Ebből kiderült, 60,93%-uknak nem változtak meg az ilyen jellegű szokásai, de 14,46%-uk többet költ, mint korábban, 17,14%-nak pedig jobban be kell osztania a pénzét (62. ábra). Az alvási szokások kapcsán megállapítható, hogy a válaszadók legnagyobb aránya (35,61%) 10 órát alszik átlagosan naponta, negyedük (27,16%) 8-at, míg ötödük (20,15%) 6-ot (63. ábra). 56. ábra: Időtöltés szabadidős tevékenységekkel (n=2000) Kérem, gondolja végig, hogy a következő szabadidős tevékenységekkel mennyi időt tölt szabadidejében! 1,08% beszélgetéssel 1,07% 8,48% 35,31% 33,80% 20,27% 1,37% tévéműsor nézése 5,74% 16,16% 32,39% 26,18% 18,16% zene, rádióhallgatással 6,80% 6,08% 15,86% 2,16% barátokkal együtt lenni 3,62% 19,36% 29,79% 35,01% 24,39% 25,51% 17,09% 14,35% internetezéssel 14,30% 3,04% filmnézéssel, sorozatnézéssel 7,78% 9,33% 18,71% 13,59% 32,40% 28,07% 20,42% 25,02% 14,30% 13,05% közösségi médiával 18,59% 11,57% 19,06% 26,26% 15,91% 8,62% sétálással/kutyasétáltatással 23,25% 15,51% 19,46% 22,36% 11,99% 7,43% sportolással vásárlással 4,17% 8,27% 40,63% 29,77% 26,13% 35,25% 7,64% 10,15% 8,73% 6,73% 16,12% 6,42% újságolvasással 20,31% 19,47% 23,66% 20,59% 9,56% 6,41% önképzéssel 25,17% 13,94% 19,69% 23,14% 11,82% 6,24% könyvolvasással bulizással számítógépes játékokkal kirándulással koncert/színház/mozi látogatással 22,36% 17,67% 29,02% 26,53% 36,26% 14,13% 17,01% 22,79% 20,85% 24,46% 22,49% 24,35% 17,81% 21,85% 14,44% 21,77% 10,92% 5,46% 5,14% 16,78% 8,47% 28,57% 13,39% 19,11% 6,53% 11,10% 7,96% 5,03% 4,07% 3,70% nem végzi a tevékenységet minimális időtöltés nagyon sok időt 6. táblázat: Kapcsolattartás különböző módokon (fő) Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot? Átlag (fő) Medián (fő) Módusz (fő) Szórás (fő) n= közösségi médián keresztül , személyesen , messengeren, chaten keresztül , telefonon keresztül , egyéb internetes felületen ,
49 ,38% 5,63% 6,96% 3,73% 4,12% 1,14% 2,55% 0,19% 0,08% 0,61% 0,33% 0,08% 0,12% 0,18% 0,05% 0,05% 1,67% 0,13% 0,09% 3,69% 0,05% 0,13% 3,07% 0,64% 0,22% 0,71% 1,67% 0,07% 0,09% 0,71% 0,09% 0,07% 0,09% 5,75% 6,92% 10,54% 13,11% 20,35% ,07% 0,95% 2,68% 0,09% 0,20% 0,86% 0,49% 0,27% 0,32% 0,13% 0,71% 0,10% 0,09% 0,03% 0,05% 1,39% 0,06% 0,05% 0,14% 0,21% 0,10% 1,75% 0,05% 0,21% 2,44% 0,53% 0,11% 0,23% 0,06% 0,94% 0,05% 0,04% 0,11% 0,07% 0,05% 8,24% 8,77% 5,16% 10,56% 5,27% 6,23% 5,32% 10,22% 20,61% ,94% 2,12% 3,63% 4,72% 7,53% 6,07% 1,97% 4,28% 0,08% 0,23% 2,14% 0,46% 0,37% 0,43% 0,07% 0,57% 0,15% 0,14% 2,60% 0,10% 0,14% 0,07% 0,50% 0,06% 0,10% 0,06% 0,11% 0,09% 1,21% 0,37% 0,59% 0,05% 1,07% 0,07% 0,06% 0,07% 0,09% 0,23% 0,11% 0,05% 0,05% 3,30% 5,26% 7,75% 8,08% 13,90% 16,96% 25% 57. ábra: Kapcsolattartás személyesen (fő) (n=1966) Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot? 20% 15% 10% 5% 0% 58. ábra: Kapcsolattartás telefonon keresztül (fő) (n=1888) Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot? 25% 20% 15% 10% 5% 0% 59. ábra: Kapcsolattartás messengeren, chaten keresztül (fő) (n=1178) Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot? 25% 20% 15% 10% 5% 0% 49
50 60. ábra: Kapcsolattartás közösségi médián keresztül (fő) (n=1138) Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot? 2,19% 0,55% 1,57% 0,27% 0,10% 0,38% 0,06% 0,13% 0,27% 0,09% 1,27% 0,05% 0,16% 5,76% 4,56% 3,53% 2,35% 7,17% 0,08% 4,75% 0,07% 0,48% 0,10% 3,99% 0,07% 0,06% 6,45% ,50% 0,43% 1,24% 0,10% 0,32% 0,41% 0,33% 0,14% 2,51% 0,18% 0,14% 0,53% 2,58% 0,96% 0,09% 1,45% 0,65% 0,35% 0,12% 7,19% 6,09% 13,38% 10,62% 13,24% 17,41% 16,90% ,13% 0,11% 1,68% 0,55% 0,09% 1,77% 0,21% 0,07% 0,06% 1,37% 0,11% 0,11% 0,09% 0,09% 0,16% 0,16% 0,11% 0,59% 0,28% 0,14% 0,46% 0,08% 0,10% 0,43% 0,24% 7,61% 15,12% 13,06% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 0,06% 5,59% 0,11% 2,74% 61. ábra: Kapcsolattartás egyéb internetes felületen (fő) (n=752) Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot? 25% 20% 15% 10% 5% 0% 62. ábra: Pénzköltési szokások (n=1965) Hogy érzi, megváltoztak az utóbbi években vásárlási, költési szokásai? Melyik állítás igaz Önre leginkább? 7,46% 14,46% Többet költök, mint korábban. 17,14% Nem változtak a költési szokásaim. 60,93% Jobban be kell osztanom a pénzem, mint korábban. Erősen meg kell szorítanom a költéseimet. 40% 30% 20% 10% 0% 0,06% 0,20% 0,41% 63. ábra: Alvási szokások (n=1724) Hány órát alszik Ön átlagosan naponta? 2,06% 4,93% 20,15% 0,16% 27,16% 0,24% 35,61% 4,67% 3,93% 0,08% 0,34%
51 4. Háttérelemzések eredményei A demográfiai háttérelemzések során tanulmányoztuk, hogy a vizsgált kérdések kapcsán az egyes demográfiai csoportok válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható eltérések. A háttérelemzést öt változó mentén végeztük el (sportolási rendszeresség, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka és jövedelmi helyzet szubjektív megítélése). Csak azon eredményeket közöljük, melyek statisztikai értelemben véve szignifikáns eltéréseket mutattak. A 64. ábra alapján látható, hogy a sportoló válaszadók sokkal pozitívabb érzelmeket társítanak sport/sportolás szavakhoz, mint akik már abbahagyták a sportolást, vagy soha nem is sportoltak. Anyagi helyzet tekintetében pozitívabban gondolnak a sportra azok, akik megélnek és félre is tudnak tenni, mint akik csak éppen megélnek, vagy akik van, hogy nem tudnak megélni. A kapcsolódó teljes adatsor a 7. mellékletben található. A sportoló válaszadók sokkal pozitívabb érzelmeket társítanak a profi sport/versenysport szavakhoz, mint akik már abbahagyták vagy soha nem is sportoltak. Városban, illetve megyei jogú városban élők is pozitívabban gondolnak ezen szavak kapcsán, mint a falvakban vagy a fővárosban élő válaszadók (65. ábra). A kapcsolódó teljes adatsor a 8. mellékletben található. 64. ábra: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések háttérelemzés Milyen érzése van, ha a sport/sportolás szót meghallja? összes válaszadó, n=2000 nő, n=1029 férfi, n=975 nem sportolt soha, n=1153 már abbahagyta, n=404 sportol, n=439 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=140 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 3,57% 14,06% 11,4% 11,93% 17,22% 11,00% 24,03% 2,3% 1,75% 2,8% 2,4% 1,94% 3,4% 4,18% 14,48% 11,6% 13,51% 18,46% 10,50% 19,53% 2,97% 13,54% 11,2% 10,26% 15,90% 11,49% 28,72% 2,2% 1,64% 2,2% 3,3% 2,86% 4,3% 5,29% 20,12% 15,1% 14,74% 16,13% 7,55% 10,58% 0,5% 0,50% 1,2% 2,72% 9,65% 9,4% 10,89% 21,29% 15,10% 28,71% 3,4% 5,47% 16,40% 16,17% 55,13% 0,9% 0,00% 0,2% 0,00% 2,28% 3,9% 1,94% 3,9% 5,60% 17,46% 13,1% 10,13% 17,24% 8,84% 17,89% 1,9% 1,77% 2,7% 3,17% 14,57% 11,5% 12,98% 17,46% 10,74% 23,25% 2,37% 9,27% 9,3% 11,21% 16,81% 14,01% 32,11% 1,5% 1,51% 1,9% 6,4% 2,86% 7,9% 4,29% 12,86% 17,9% 10,71% 15,71% 7,86% 13,57% 1,9% 1,89% 3,9% 4,10% 17,03% 11,4% 12,72% 17,67% 9,15% 20,29% 1,9% 1,32% 0,6% 2,53% 11,07% 9,9% 10,83% 17,33% 13,96% 30,57% felsőfokú, n=344 középfokú, n=699 1,5% 1,45% 2,3% 3,20% 10,76% 7,6% 11,34% 1,7% 0,72% 1,9% 3,29% 13,16% 11,3% 12,73% 18,02% 18,31% 12,50% 10,30% alapfokú, n=945 4,02% 16,08% 12,6% 11,53% 15,98% 11,01% 3,0% 2,54% 3,8% 2,9% 2,75% 2,8% falu, n=581 5,68% 17,21% 12,4% 11,53% 15,32% 10,33% város, n=636 1,7% 1,42% 2,7% 2,04% 12,42% 11,2% 12,11% 17,14% 12,74% megyei jogú város, n=415 2,9% 1,69% 4,34% 3,6% 13,25% 9,6% 9,40% 15,90% 11,08% Budapest, n=368 1,1% 0,82% 1,9% 2,17% 12,77% 12,2% 15,22% 21,74% 9,24% nagyon negatív nagyon pozitív 31,40% 26,61% 19,47% 19,10% 26,57% 28,19% 22,83% 51
52 65. ábra: A sportoláshoz és a versenysporthoz kapcsolódó érzések háttérelemzés Milyen érzése van, ha a profi sport /versenysport szót meghallja? összes válaszadó, n=1813 5,30% 5,30% 3,42% 17,21% 11,36% 12,85% 17,65% 8,66% 14,84% nő, n=930 3,33% 3,7% 6,13% 6,02% 18,71% 12,26% 13,66% 16,24% 6,99% 13,01% férfi, n=883 4,42% 4,42% 3,51% 15,74% 10,42% 12,00% 19,14% 10,42% 16,76% 5,2% nem sportolt soha, n=1023 5,18% 7,43% 5,77% 1,08% már abbahagyta, n=371 3,50% 5,93% 14,29% 21,21% 10,78% 12,94% 13,10% 21,29% 12,90% 16,52% 11,59% 5,38% 7,33% 16,98% sportol, n=419 1,67% 10,02% 1,19% 3,58% 7,64% 12,65% 17,18% 14,08% 31,26% idős, n=415 középgenerációs, középkorú, n=971 fiatal, n=423 3,61% 7,47% 4,8% 6,51% 21,20% 10,36% 13,25% 14,70% 6,75% 11,33% 3,60% 5,46% 5,05% 16,17% 11,84% 13,29% 18,95% 8,55% 13,70% 2,84% 15,84% 11,11% 11,58% 17,49% 10,64% 21,04% 2,84% 4,49% van, hogy nem tudnak megélni, n=119 6,72% 9,2% 14,29% 3,36% 16,81% 5,88% 16,81% 18,49% 0,84% 7,56% éppen megélnek, n=844 3,67% 5,21% 5,92% 18,72% 11,02% 12,80% 16,71% 9,24% 13,51% megélnek és félre tudnak tenni, n=784 4,08% 2,04% 4,34% 15,56% 12,63% 12,50% 19,01% 9,44% 17,73% felsőfokú, n=325 középfokú, n=631 2,15% 4,00% 3,38% 16,31% 2,38% 4,44% 6,02% 16,80% 13,54% 12,68% 10,15% 13,95% 21,85% 16,64% 9,54% 8,87% 16,00% 16,01% alapfokú, n=848 4,60% 6,60% 4,6% 5,19% 17,81% 9,55% 13,09% 16,75% 8,25% 13,56% 4,10% falu, n=536 4,3% 7,28% 7,28% 17,91% 10,07% 13,81% 16,60% 7,46% 11,19% 1,80% 3,05% város, n=557 3,2% 4,67% 13,82% 12,39% 13,82% 17,41% 10,77% 19,03% megyei jogú város, n=395 3,80% 4,56% 5,82% 17,97% 10,38% 12,15% 17,47% 9,11% 16,96% Budapest, n=323 4,64% 6,81% 2,17% 21,05% 13,00% 10,84% 19,81% 6,19% 11,15% 4.1. Sportolási szokások nagyon negatív nagyon pozitív A válaszadók több mint fele nem sportol és nem is sportolt életében rendszeresen. Megállapítható, hogy az egyre idősebb korosztályban egyre több ilyen válasz érkezett. Az anyagi helyzet is hasonlóképpen befolyásolja a rendszeres sportolást, minél kevésbé tudnak megélni a keresetből, annál többen hanyagolják a rendszeres testmozgást (66. ábra). A 67. ábra alapján látható, hogy a fiatalok között nagyobb arányban találhatóak, akik lustaság miatt nem sportolnak, mint az idősebb generációk körében. A felső- és középfokú végzettségűek esetében szintén magasabb ez az arány, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők esetében. Az idősek sokkal nagyobb arányban nem sportolnak egészségügyi akadályok miatt, mint a náluk fiatalabb generációk. Ez igaz azokra is, akik van, hogy nem tudnak megélni azokkal szemben, akiknek ennél jobb az anyagi helyzetük (68. ábra). Az idős generáció esetében sokkal kisebb azok aránya, akik időhiány miatt nem tudnak sportolni, mint a közép- és fiatal generációk esetében. Igaz ez az alapfokú végzettségűekre is a náluk magasabb végzettségűekkel szemben (69. ábra). 52
53 összes válaszadó, n= ábra: Sportolási rendszeresség háttérelemzés Sportol, sportolt-e rendszeresen? 22,06% 20,19% 57,75% nő n=1028 férfi, n=972 18,90% 25,40% 17,60% 22,90% 63,50% 51,60% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 9,27% 20,26% 18,75% 38,92% 21,38% 18,92% 71,98% 58,36% 42,15% falu, n=582 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 17,70% 21,66% 24,64% 26,63% 19,42% 19,31% 23,43% 19,57% 62,89% 59,03% 51,93% 53,80% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 36,05% 23,64% 15,63% 18,80% 21,78% 20,35% 43,60% 54,58% 65,58% van, hogy nem tudnak megélni, n=137 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=832 11,68% 14,81% 13,14% 20,59% 32,21% 20,67% 75,18% 64,60% 47,12% igen, jelenleg is rendszeresen sportolok már nem, abbahagytam nem 67. ábra: A sportolás hiányának oka: lustaság háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? lusta vagyok hozzá összes válaszadó, n=1559 0% 10% 20% 30% 17,80% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 11,63% 19,91% idős, n=421 középgenerációs, n=855 fiatal, n=284 8,55% 19,30% 27,11% felsőfokú, n=221 középfokú, n=533 alapfokú, n=799 14,02% 23,08% 21,39% 68. ábra: A sportolás hiányának oka: egészségügyi akadály háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? egészségügyi akadály miatt összes válaszadó, n=1559 0% 10% 20% 30% 40% 50% 20,72% idős, n=421 középgenerációs, középkorú, n=854 fiatal, n=284 8,45% 16,28% 38,00% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=811 megélnek és félre tudnak tenni, n=563 20,47% 17,23% 41,80% felsőfokú, n=220 középfokú, n=533 alapfokú, n=799 17,73% 16,70% 24,28% 53
54 69. ábra: A sportolás hiányának oka: időhiány háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? időhiány miatt 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% összes válaszadó, n= ,96% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 41,13% 55,94% idős, n=421 középgenerációs, középkorú, n=854 fiatal, n=284 14,96% 56,32% 55,28% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=811 megélnek és félre tudnak tenni, n=564 19,67% 40,94% 56,56% felsőfokú, n=220 középfokú, n=533 alapfokú, n=799 37,42% 55,00% 52,35% A 70. ábra alapján látható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező és/vagy nagyon jó anyagi helyzetben lévő (megélnek és félre is tudnak tenni) válaszadók nagyobb arányban indokolták azzal a sportolás hiányát, hogy nincs társuk hozzá, egyedül nem megy, mint az alacsonyabb végzettséggel vagy rosszabb megélhetéssel rendelkező megkérdezettek. Az összes válaszadónak majdnem negyede indokolta azzal a sportolás hiányát, hogy egyszerűen nem igényli. Ezen válaszadók legnagyobb aránya nem is sportolt soha (71. ábra). A 72. ábra alapján látható, hogy a megyei jogú városokban vagy falvakban élők nagyobb arányban indokolták a sportolás hiányát azzal, hogy nincs a közelben erre lehetőség, mint a városokban vagy Budapesten élő válaszadók. Budapesti lakosok nagyobb arányban adták meg azt az okot a sportolás hiányára, hogy nincs rá pénzük, mint az egyéb településen élők. Természetesen, akik rosszabb anyagi körülményekkel rendelkeznek, közülük többen is ezzel indokolják, hogy nem mozognak, mint akik a jövedelmükből meg tudnak élni (73. ábra). Egy ok a sportolás nélkülözésére a kor is. A sportolás hiányát a válaszadók fele, az idősebb korosztály azzal indokolta, hogy a kora miatt hanyagolja a testmozgást. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők is többen a koruk miatt nem sportolnak (74. ábra). 70. ábra: A sportolás hiányának oka: társhiány háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? nincs társ hozzá, egyedül nem megy összes válaszadó, n=1560 nő, n=833 férfi, n=725 idős, n=421 középgenerációs, középkorú, n=854 fiatal, n=284 van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=811 megélnek és félre tudnak tenni, n=563 felsőfokú, n=220 középfokú, n=533 alapfokú, n=799 falu, n=479 város, n=499 megyei jogú város, n=312 Budapest, n=270 0% 5% 10% 15% 54 3% 2,9% 2,5% 3,3% 5,1% 5,0% 4,0% 4,5% 10,0% 4,4% 6% 8,1% 7,5% 3,0% 4,2% 7,4%
55 71. ábra: A sportolás hiányának oka: nem igényli háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? nem igénylem (no sport) 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% összes válaszadó, n= ,01% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=403 4,96% 30,65% idős, n=421 középgenerációs, középkorú, n=854 fiatal, n=283 19,00% 24,38% 26,35% 72. ábra: A sportolás hiányának oka: nincs a közelben lehetőség háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? nincs a közelben erre lehetőség 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 10% összes válaszadó, n=1559 5,13% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 2,72% 5,97% felsőfokú, n=220 középfokú, n=533 alapfokú, n=799 4,55% 3,75% 7,32% falu, n=478 város, n=499 megyei jogú város, n=312 Budapest, n=270 1,11% 2,61% 7,11% 9,29% 73. ábra: A sportolás hiányának oka: pénzhiány háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? nincs rá pénzem összes válaszadó, n=1558 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 4,56% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=811 megélnek és félre tudnak tenni, n=563 1,78% 5,43% 14,75% felsőfokú, n=220 középfokú, n=533 alapfokú, n=798 2,81% 4,89% 7,73% falu, n=478 város, n=498 megyei jogú város, n=312 Budapest, n=270 2,72% 3,61% 3,53% 10,74% 74. ábra: A sportolás hiányának oka: életkor háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? korom miatt összes válaszadó, n=1559 idős, n=421 középgenerációs, középkorú, n=854 fiatal, n=284 van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=811 megélnek és félre tudnak tenni, n=563 felsőfokú, n=220 középfokú, n=533 alapfokú, n=799 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 0,35% 8,08% 10,00% 14,07% 55 17,96% 16,39% 20,10% 14,74% 22,53% 49,88%
56 A 75. ábra alapján látható, hogy az összes válaszadó 2,3 %-a egyéb okkal indokolta meg, miért nem sportol jelenleg. Közülük anyagi helyzet tekintetében legnagyobb arányban azok vannak, akik van, hogy nem tudnak megélni. 75. ábra: A sportolás hiányának oka: egyéb háttérelemzés Miért nem sportol jelenleg? egyéb összes válaszadó, n=1496 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 2,34% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=811 megélnek és félre tudnak tenni, n=563 2,10% 1,95% 5,74% Minél idősebb korosztályról van szó, annál többet adták azt a választ, hogy otthon sportolnak (76. ábra). A válaszadók, akik edzőteremben/konditeremben sportolnak inkább fiatalok vagy középgenerációsok, idősek kevésbé választják ezt a lehetőséget. A jobb anyagi helyzetűek között is magasabb arányban vannak azok, akik ezeket a lehetőségeket választják, mint a rosszabb anyagi helyzetűek (77. ábra). A sportolás helyszíneként az idősebb korosztályra jellemző, hogy az utcát vagy parkokat választják, míg a fiatalokra kevésbé (78. ábra). A 79. ábra alapján látható, hogy a férfiak nagyobb aránya sportol sportpályán vagy uszodában, mint a nők esetében. A 80. ábra alapján látható, hogy a válaszadók 5,7 %-a nem adott meg helyszínt és választotta az egyéb kategóriát annál a kérdésnél, hogy Hol sportol általában?. Ezen válaszadók leginkább alapfokú végzettséggel rendelkeznek. összes válaszadó, n= ábra: A sportolás helye: otthon háttérelemzés Hol sportol általában? otthon 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 22,27% nő, n=194 férfi, n=247 17,41% 28,87% idős, n=43 középgenerációs, középkorú, n=217 fiatal, n=180 15,56% 25,81% 32,56% 77. ábra: A sportolás helye: edzőterem/konditerem háttérelemzés Hol sportol általában? edzőteremben/konditeremben összes válaszadó, n=440 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 39,55% idős, n=43 középgenerációs, középkorú, n=217 fiatal, n=180 18,60% 36,41% 48,33% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 12,50% éppen megélnek, n=141 megélnek és félre tudnak tenni, n= ,46% 44,03%
57 78. ábra: A sportolás helye: utca/park háttérelemzés Hol sportol általában? utcán/parkban összes válaszadó, n=442 nő, n=194 férfi, n=247 idős, n=44 középgenerációs, középkorú, n=217 fiatal, n=181 0% 5% 10% 15% 20% 25% 4,97% 6,88% 10,18% 11,98% 79. ábra: A sportolás helye: sportálya/uszoda háttérelemzés Hol sportol általában? sportpályán/uszodában összes válaszadó, n=441 nő, n=194 férfi, n=247 összes válaszadó, n=437 13,92% 25,26% 33,11% 80. ábra: A sportolás helye: egyéb háttérelemzés Hol sportol általában? egyéb helyen 22,73% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 5,72% 39,27% 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 10% felsőfokú, n=124 középfokú, n=165 alapfokú, n=148 2,42% 5,65% 9,46% A sportoló válaszadók háromnegyede legalább hetente 1-2 alkalommal sportol, beleértve a technikai és az e-sportokat is. A megélhetési körülmények minimálisan befolyásolják a sport rendszerességét, minél jobban megélnek a keresetükből a válaszadók, annál gyakrabban végzik ezt a tevékenységet (81. ábra). A válaszadók megatározó többsége mind korosztály, mind végzettség alapján a sportágat, melyet űz, hobbiként űzi, csak saját kedvükre, kötöttségek nélkül. Megállapítható, hogy az idősebbtől a fiatalabb korosztály felé haladva növekszik az amatőr, illetve profi sportolók száma (82. ábra). 81. ábra: Sportolási rendszeresség háttérelemzés Jelenleg milyen rendszerességgel sportol, beleértve a technikai és az e-sportokat is? összes válaszadó%, n=437 6,6% 6,4% 0,9% 0,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 25,0% 2,1% éppen megélnek, n=141 9,2% 8,5% megélnek és félre tudnak tenni, n=267 4,5% 4,5% 0,4% 0,0% felsőfokú, n=125 4,8% 3,2% 1,2% középfokú, n=165 5,5% 8,5% 1,4% alapfokú, n=147 9,5% 6,8% 12,5% 46,8% 29,9% 57 43,5% 53,6% 39,0% 47,9% 25,0% 29,9% 26,5% 27,0% 26,6% 25,0% 24,8% 24,8% 16,0% 17,2% 22,4% csak szezonálisan sportolok (pl.: síelés, búvárkodás) csak időként havonta 1-3 alkalommal vagy ritkábban hetente 1-2 alkalommal hetente 3-4 alkalommal hetente minimum 5 alkalommal 12,5% 14,2% 13,6% 12,1%
58 82. ábra: Az űzött sport szintje háttérelemzés Milyen sportágat űz Ön elsősorban? Ezt milyen szinten műveli? összes válaszadó, n=432 81,7% 17,4% 0,9% nő, n=190 férfi, n=242 74,8% 90,5% 24,0% 8,9% 0,5% 1,2% idős, n=44 középgenerációs, középkorú, n=212 fiatal, n=176 71,0% 93,2% 88,2% 27,8% 6,8% 0,0% 10,8% 0,9% 1,1% felsőfokú, n=123 középfokú, n=159 alapfokú, n=146 hobbisportoló (saját kedvemre sportolok kötöttségek nélkül) profi sportoló (pénzt keresek vele, ez a munkám) 4.2. Sportolási motivációk 88,6% 82,4% 76,7% 9,8% 16,4% 23,3% amatőr sportoló (versenyekre járok, igazolt sportoló vagyok) A sporttal tudok igazán kikapcsolódni állítás esetében a fiataloknak magasabb volt az egyetértése, mint a középgenerációsoknak vagy az időseknek (83. ábra). A 84. ábra alapján látható, hogy a válaszadók közül inkább a fiatalokra jellemző, hogy a szép test eléréséért sportolnak. Az idősebbek harmadánál ez a szempont egyáltalán nem jelentős. 83. ábra: Sportolási indítékok: kikapcsolódás háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sporttal tudok igazán kikapcsolódni. 1,4% összes válaszadó, n=442 3,6% 13,8% 26,5% 54,8% 1,6% 1,3% 0,0% idős, n=43 középgenerációs, középkorú, n=217 fiatal, n=182 2,3% 11,6% 20,9% 20,9% 44,2% 1,8% 2,3% 14,3% 30,9% 50,7% 0,5% 3,3% 11,5% 22,5% 62,1% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 84. ábra: Sportolási indítékok: szép test elérése háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A szép test eléréséért sportolok. összes válaszadó, n=441 10,9% 7,0% 27,7% 25,6% 28,8% idős, n=43 27,9% 14,0% 44,2% 11,6% 2,3% középgenerációs, középkorú, n=217 11,1% 6,5% 30,4% 26,7% 25,3% fiatal, n=181 6,6% 6,1% 20,4% 27,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 39,2% A 85. ábra alapján látható, hogy a A sportolásban legjobban a társaságot, a közösséget szeretem állítással generációk szempontjából a fiatalok értettek egyet leginkább. Településtípus esetében a városban lakók értettek leginkább egyet a más településtípusok élőkkel szemben. A budapestiek körében volt az egyetértés mértéke a legalacsonyabb. 58
59 Korosztály tekintetében megállapítható, hogy az idősebb korosztály kevésbé találta igaznak az állítást, miszerint a sport igazi jellemfejlesztés. A válaszadók több mint fele, akik városból, illetve megyei jogú városokból nyilatkoztak, teljes mértékben egyetértett ezzel az állítással. Budapesten ez az arány kisebb, legkevésbé a falvakban gondolják a sportot jellemfejlesztőnek (86. ábra). 85. ábra: Sportolási indítékok: társaság háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sportolásban legjobban a társaságot, a közösséget szeretem. összes válaszadó, n=442 10,2% 7,9% 25,6% 26,0% 30,3% nő, n=194 férfi, n=246 9,3% 11,0% 11,3% 5,3% 18,7% 33,5% 29,3% 22,2% 35,8% 23,7% idős, n=43 középgenerációs, középkorú, n=216 fiatal, n=180 16,3% 12,5% 5,6% 6,7% 9,3% 9,3% 21,1% 18,6% 30,1% 28,3% 41,9% 20,8% 38,3% 27,3% 14,0% falu, n=103 város, n=137 megyei jogú város, n=102 Budapest, n=100 7,8% 9,5% 8,8% 8,7% 3,6% 7,8% 24,3% 33,0% 22,6% 25,5% 28,4% 29,4% 15,0% 13,0% 28,0% 16,0% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 26,2% 38,7% 25,5% 28,0% 86. ábra: Sportolási indítékok: jellemfejlesztés háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sport igazi jellemfejlesztés. 1,8% összes válaszadó, n=438 2,7% 13,9% 34,0% 47,5% nő, n=192 1,6% 3,6% 16,7% 39,1% 39,1% férfi, n=246 2,0% 11,8% 2,0% 4,5% idős, n=44 6,8% középgenerációs, középkorú, n=214 2,8% 2,8% 14,0% fiatal, n=180 1,7% 12,2% 0,0% 20,5% 30,5% 34,1% 32,8% 38,6% 53,7% 46,3% 53,3% 29,5% falu, n=101 5,9% 5,9% 0,7% város, n=136 1,5% 11,8% 1,0% megyei jogú város, n=103 2,9% 7,8% 1,0% Budapest, n=98 1,0% 19,4% 16,8% 30,9% 35,9% 34,7% Az idősek több mint harmada egyáltalán nem ért egyet azzal az állítással, hogy a sportban a versenyzés a legjobb. Ezzel szemben a fiatalabb korosztályok nagyobb mértékben gondolják ezt a kijelentést igaznak (87. ábra). 35,6% 55,1% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 52,4% 43,9% 35,6% 59
60 Az idősek kisebb arányban, míg a fiatalabbak nagyobb arányban gondolják úgy, hogy a sportolással elismerést szereznek környezetükben. Legkevésbé a budapesti lakosok értettek egyet ezzel, őket követték a falvak, majd a megyei jogú városok lakói. A városokban élők több mint negyede társítja a sportoláshoz a környezetből származó elismertséget (88. ábra). A 89. ábra alapján látható, hogy minél rosszabb megélhetéssel rendelkezik egy válaszadó, annál kevésbé gondolja úgy, hogy a sportolás örömöt okoz. Azonban akár a megélhetést, akár a végzettséget tekintve a többség inkább egyetért ezzel az állítással. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban gondolták úgy, hogy a sportolás örömet okoz, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. A kapcsolódó teljes adatsor a 9. mellékletben található. A válaszadók, akik kevésbé tudnak megélni, kisebb arányban sportolnak az egészségükért, mint azok, akiknek jobbak a megélhetési körülményeik. Legnagyobb arányban a megyei jogú városok válaszadói értettek egyet teljes mértékben azzal, hogy az egészségükért sportolnak. Egyéb városokban, illetve Budapesten lakók gondolták legkevésbé így (90. ábra). Leginkább a megyei jogú városokban élők, majd a budapestiek, legkevésbé pedig a falvakban élők vélik igaznak A sportolással maradhatok aktív állítást (91. ábra). 87. ábra: Sportolási indítékok: versenyzés háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sportban legjobb a versenyzés. összes válaszadó, n=438 19,2% 16,0% 27,4% 19,2% 18,3% nő, n=194 22,2% 21,6% 25,3% 15,5% 15,5% férfi, n=246 16,7% 11,4% 28,9% 22,4% 20,7% idős, n=44 középgenerációs, középkorú, n=214 fiatal, n=180 38,6% 27,3% 22,7% 22,0% 17,8% 25,2% 21,5% 11,1% 11,1% 31,1% 20,0% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 4,5% 6,8% 13,6% 26,7% 88. ábra: Sportolási indítékok: elismerés háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sportolásommal elismertséget váltok ki a környezetemben. összes válaszadó, n=439 11,6% 12,5% 28,7% 25,5% 21,6% idős, n=44 27,3% 22,7% 29,5% 11,4% 9,1% középgenerációs, középkorú, n=215 13,5% 13,0% 30,2% 24,2% 19,1% fiatal, n=180 5,6% 9,4% 26,7% 30,6% 27,8% falu, n=103 város, n=137 megyei jogú város, n=101 Budapest, n=97 17,5% 18,4% 26,2% 18,4% 5,1% 9,5% 29,9% 26,3% 9,9% 6,9% 31,7% 30,7% 16,5% 15,5% 26,8% 25,8% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 19,4% 29,2% 20,8% 15,5% 60
61 89. ábra: Sportolási indítékok: öröm háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sportolás örömet okoz. 0,5% 0,5% összes válaszadó, n=436 6,0% 21,8% 71,3% nő, n=193 férfi, n=246 van, hogy nem tudnak megélni, n=17 éppen megélnek, n=139 0,5% 1,0% 8,3% 26,9% 4,1% 17,5% 0,4% 0,0% 5,9% 0,0% 17,6% 0,7% 1,4% 6,5% 26,6% megélnek és félre tudnak tenni, n=268 4,5% 19,8% 0,0% 0,0% 0,8% 0,0% felsőfokú, n=124 21,8% 0,0% 0,0% középfokú, n=166 8,4% 22,9% 0,7% 1,4% alapfokú, n=146 8,2% 20,5% 17,6% 78,0% 75,7% 77,4% 63,2% 64,7% 68,7% 69,2% 58,8% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 90. ábra: Sportolási indítékok: egészség háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Az egészségemért sportolok. összes válaszadó, n=438 9,8% 2,1% 0,5% 25,6% 62,1% van, hogy nem tudnak megélni, n=17 éppen megélnek, n=140 5,9% 4,3% 0,0% 0,7% 12,9% 29,4% 25,7% 29,4% 56,4% 35,3% megélnek és félre tudnak tenni, n=268 falu, n=103 város, n=137 megyei jogú város, n=101 Budapest, n=97 7,1% 25,7% 1,1% 0,4% 1,9% 1,9% 11,7% 24,3% 4,4% 0,0% 8,8% 32,1% 1,0% 0,0% 5,0% 14,9% 0,0% 0,0% 14,4% 28,9% 65,7% 60,2% 54,7% 79,2% 56,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 91. ábra: Sportolási indítékok: aktívnak maradni háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sportolással maradhatok csak aktív. 1,8% összes válaszadó, n=439 2,3% 13,4% 30,5% 51,9% 0,8% felsőfokú, n=124 0,8% 13,7% 0,6% középfokú, n=165 0,6% 12,7% alapfokú, n=147 4,1% 5,4% 14,3% 30,6% 34,5% 24,5% 54,0% 51,5% 51,7% falu, n=104 1,5% 3,8% 4,8% 19,2% 31,7% 40,4% város, n=136 0,0% 2,2% 14,0% 33,1% 49,3% megyei jogú város, n=102 8,8% 24,5% 66,7% 2,1% Budapest, n=97 2,1% 11,3% 32,0% 52,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 61
62 Budapesti, illetve megyei jogú városok lakói közel azonos arányban értettek egyet azzal az állítással, hogy a sport fizikai erőfeszítés. A falusi, illetve városi válaszadók között alacsonyabb volt ez az egyetértési arány (92. ábra). A falvakban és a városokban élők nagyobb arányban szeretnének a sportolással fogyni. Míg ezen válaszadók ötöde teljes mértékben egyet értett az állítással, más településen élők közel harmada egyáltalán nem ezen indokból sportol (93. ábra). A sporttal mindig újabb célokat érek el állítással a fiatalok fele teljes mértékben egyetért. Végzettséget tekintve, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban értenek egyet, mint alacsonyabb végzettséggel rendelkező válaszadóink. Lakhelyet tekintve a városokban élők sokkal nagyobb arányban gondolják teljesen igaznak az állítást, mint a falvakban élők (94. ábra). Minél fiatalabb, vagy minél alacsonyabb végzettségű egy válaszadó, annál inkább gondolja úgy, hogy a sporttal fontos kapcsolatokat tud kialakítani. A városokban, megyei jogú városokban, falvakban élő megkérdezettek is nagyobb arányban értettek egyet, mint a budapestiek (95. ábra). A 96. ábra alapján látható, hogy a Mert rosszul érezném magam, ha nem fordítanék rá időt állítással a jobb anyagi helyzetben lévők jobban egyetértenek, mint, akik rosszabb körülmények között élnek. 92. ábra: Sportolási indítékok: fizikai erőfeszítés háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sport fizikai erőfeszítés. 1,4% összes válaszadó, n=438 3,0% 14,8% 26,0% 54,8% 1,5% nő, n=194 4,1% férfi, n=247 2,0% 12,1% 1,6% 2,0% falu, n=102 6,9% 1,5% város, n=137 0,7% 17,5% 1,0% megyei jogú város, n=102 1,0% 8,8% 1,0% Budapest, n=97 4,1% 10,3% 18,0% 21,6% 25,5% 23,1% 22,7% 27,0% 29,9% 28,4% 61,1% 63,7% 61,9% 53,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 46,4% 41,2% 93. ábra: Sportolási indítékok: fogyás háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sportolással fogyni akarok. összes válaszadó, n=439 26,2% 13,2% 23,9% 19,4% 17,3% nő, n=194 férfi, n=247 14,9% 10,3% 34,8% 26,8% 15,4% 21,5% 27,3% 13,8% 20,6% 14,6% falu, n=102 város, n=137 megyei jogú város, n=102 Budapest, n=98 26,5% 10,8% 22,5% 18,6% 21,2% 11,7% 27,7% 19,0% 28,4% 7,8% 25,5% 24,5% 30,6% 23,5% 18,4% 15,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 21,6% 20,4% 13,7% 12,2% 62
63 94. ábra: Sportolási indítékok: új célok elérése háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sporttal mindig újabb célokat érek el. összes válaszadó, n=444 5,9% 7,0% 21,4% 30,2% 35,6% nő, n=193 3,6% 8,8% 26,9% 31,6% 29,0% férfi, n=248 7,3% 5,6% 17,3% 29,0% 40,7% idős, n=44 13,6% 18,2% 36,4% 22,7% 9,1% középgenerációs, középkorú, n=217 0,6% 7,8% fiatal, n=180 4,4% 6,9% 15,0% 24,0% 30,0% 31,8% 50,0% 29,5% összes válaszadó, n=436 5,5% 7,1% 21,3% 30,5% 35,6% felsőfokú, n=123 2,4% 3,3% 23,6% 39,0% 31,7% középfokú, n=165 7,3% 7,9% 21,2% 33,3% 30,3% alapfokú, n=148 6,1% 9,5% 19,6% 20,3% 44,6% falu, n=104 11,5% 15,4% 17,3% 28,8% 26,9% város, n=138 2,9% 3,6% 21,0% 31,2% 41,3% megyei jogú város, n=102 3,9% 3,9% 24,5% 26,5% 41,2% Budapest, n=100 6,0% 6,0% 23,0% 34,0% 31,0% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 95. ábra: Sportolási indítékok: fontos kapcsolatok kialakítása háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A sporttal fontos kapcsolatokat tudok kialakítani. összes válaszadó, n=441 11,1% 10,9% 22,9% 24,9% 30,2% idős, n=43 25,6% 16,3% 25,6% 14,0% 18,6% középgenerációs, középkorú, n=217 13,4% 13,4% 21,2% 25,8% 26,3% fiatal, n=181 5,0% 6,6% 24,3% 26,5% 37,6% felsőfokú, n=124 17,7% 11,3% 25,0% 26,6% 19,4% középfokú, n=166 7,2% 12,7% 25,3% 27,7% 27,1% alapfokú, n=147 10,2% 8,2% 18,4% 21,8% 41,5% falu, n=104 12,5% 11,5% 24,0% 26,0% 26,0% város, n=136 8,1% 6,6% 27,9% 24,3% 33,1% megyei jogú város, n=101 10,9% 5,0% 21,8% 28,7% 33,7% Budapest, n=98 14,3% 20,4% 16,3% 21,4% 27,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 63
64 96. ábra: A sportolás motivációi: igényli háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert rosszul érezném magam, ha nem fordítanék rá időt. 1,9% összes válaszadó, n=424 4,5% 6,8% 10,6% 23,3% 21,2% 31,6% 0,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 12,5% 31,3% 1,4% éppen megélnek, n=140 5,0% 7,9% 13,6% 24,3% 2,2% megélnek és félre tudnak tenni, n=268 3,7% 4,9% 9,0% 23,1% A Gyakran kérdezem én is magamtól, hogy miért csinálom még, mert már nem látom, hogy elérném a céljaimat, amiket kitűztem magam elé állítás esetében általánosan alacsony volt az egyetértési arány. Végzettség tekintetében minél alacsonyabb végzettséggel rendelkeztek a válaszadók, annál nagyobb mértékben értettek egyet ezzel az állítással (97. ábra). A 98. ábra alapján látható, hogy A nehéz mozgáskombinációk elvégzése közben érzett örömért állítás esetében a megyei jogú városban élők értettek egyet a legnagyobb mértékben, míg a faluban élők a legkevésbé. A Mert kifejezi a belső értékeimet állítás esetében a városiaknak volt a legmagasabb az egyetértési aránya, míg a falubelieknek a legkisebb (99. ábra). A 100. ábra alapján látható, hogy a Mert a számomra fontos embereket bosszantaná, ha nem csinálnám állítással azok kevésbé értettek egyet, akik megélnek és félre is tudnak tenni, a rosszabb anyagi helyzetben lévőkhöz képest. A Mert az egyik legjobb módja annak, hogy fejlesszem személyiségem más oldalait is állítással a fiatalok és a középgeneráció tagjai nagyobb arányban egyetértettek, mint az idősek. Akik éppen megélnek, és akik megélnek és félre is tudnak tenni pedig nagyobb arányban értettek ezzel egyet, mint akik van, hogy nem tudnak megélni (101. ábra). A 102. ábra alapján látható, hogy nagyobb arányban sportolnak a középgeneráció tagjai és a fiatalok, mert örömet okoz nekik, hogy többet tanulnak a sportágukról, mint az idősek. A fiatalok és a középgenerációsok nagyobb arányban sportolnak az ismeretlen edzéstechnikák elsajátításakor érzett öröm miatt, mint az idősek (103. ábra). 97. ábra: A sportolás motivációi: már nem éri el a céljait háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Gyakran kérdezem én is magamtól, hogy miért csinálom még, mert már nem látom, hogy elérném a céljaimat, amiket kitűztem magam elé. 12,5% 20,9% 18,8% 23,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 1,2% összes válaszadó, n=434 54,8% 14,3% 9,9% 9,4% 7,1% 3,2% 6,3% 36,2% 18,8% 24,3% felsőfokú, n=125 középfokú, n=164 alapfokú, n=145 0,8% 64,0% 13,6% 8,0% 6,4% 7,2% 0,0% 1,2% 53,0% 18,9% 10,4% 10,4% 4,3% 1,8% 49,0% 9,7% 11,0% 11,0% 10,3% 7,6% 1,4% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 64
65 98. ábra: A sportolás motivációi: öröm háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A nehéz mozgáskombinációk elvégzése közben érzett örömért. összes válaszadó, n=437 15,8% 5,3% 13,7% 21,3% 22,0% 11,9% 10,1% van, hogy nem tudnak megélni, n=17 17,6% 11,8% 29,4% 11,8% 17,6% 0,0% 11,8% éppen megélnek, n=136 18,4% 4,4% 14,7% 11,0% 27,9% 14,7% 8,8% megélnek és félre tudnak tenni, n=268 14,6% 5,6% 10,8% 27,2% 20,1% 10,4% 11,2% falu, n=103 város, n=139 megyei jogú város, n=101 Budapest, n=94 10,1% 15,8% 11,7% 27,2% 3,6% 3,0% 10,6% 12,9% 14,9% 4,9% 11,7% 99. ábra: A sportolás motivációi: kifejezi a belső értékeket háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert kifejezi a belső értékeimet. 15,5% 26,6% 16,8% 20,2% 19,4% 20,9% 28,7% 20,2% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 3,7% összes válaszadó, n=434 5,3% 9,4% 21,0% 30,4% 18,9% 11,3% 18,4% 13,7% 11,7% 12,9% 8,7% 12,2% 7,9% 13,8% 5,8% falu, n=101 város, n=137 megyei jogú város, n=102 Budapest, n=94 7,9% 8,9% 8,9% 22,8% 24,8% 0,0% 5,1% 6,6% 20,4% 34,3% 2,9% 4,9% 7,8% 17,6% 38,2% 4,3% 3,2% 16,0% 23,4% 22,3% 19,8% 18,2% 22,5% 14,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 6,9% 15,3% 5,9% 16,0% 100. ábra: A sportolás motivációi: számára fontos embereket bosszantaná, ha nem tenné háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert a számomra fontos embereket bosszantaná, ha nem csinálnám. 1,9% összes válaszadó, n=419 53,9% 13,4% 8,1% 9,1% 8,6% 5,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 éppen megélnek, n=137 megélnek és félre tudnak tenni, n=266 62,5% 6,3% 6,3% 49,6% 9,5% 8,8% 7,3% 55,6% 15,8% 7,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 0,0% 0,0% 18,8% 6,3% 2,2% 18,2% 4,4% 1,9% 9,4% 4,1% 5,3% 65
66 101. ábra: A sportolás motivációi: személyiség más oldalainak fejlesztése háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert az egyik legjobb módja annak, hogy fejlesszem személyiségem más oldalait is. 3,4% összes válaszadó, n=438 5,5% 8,9% 20,8% 24,2% 20,3% 16,9% férfi, n=243 idős, n=43 középgenerációs, középkorú, n=215 1,6% nő, n=191 2,1% 11,0% 11,0% fiatal, n=180 5,8% 3,3% 17,3% 2,1% 18,6% 3,3% 6,5% 7,0% 1,1% 9,4% 2,2% 9,3% 19,4% 22,3% 22,0% 18,5% 16,3% 25,6% 18,6% 22,3% 29,8% 27,6% 21,4% 23,3% 27,9% 22,5% 25,5% 2,3% 7,0% 17,2% 18,9% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 18,8% 6,3% 25,0% 6,3% 25,0% 2,1% éppen megélnek, n=140 8,6% 5,7% 20,7% 26,4% 19,3% 3,4% megélnek és félre tudnak tenni, n=265 3,8% 9,1% 21,5% 23,0% 22,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 0,0% 18,8% 17,1% 16,6% 102. ábra: A sportolás motivációi: tanulás a sportágról háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert örömöt okoz, hogy többet tanulok a sportágamról. összes válaszadó, n=442 8,6% 4,3% 8,6% 16,3% 22,4% 19,7% 20,1% idős, n=45 középgenerációs, középkorú, n=216 fiatal, n=181 31,1% 4,4% 17,8% 13,3% 20,0% 8,8% 3,9% 4,6% 6,9% 16,2% 21,3% 19,9% 2,8% 8,3% 17,1% 24,3% 22,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 6,7% 22,2% 21,0% 6,7% 103. ábra: A sportolás motivációi: új edzéstechnikák elsajátítása háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Az eddig ismeretlen edzéstechnikák elsajátításakor érzett öröm miatt. összes válaszadó, n=439 17,5% 7,1% 8,0% 18,5% 18,0% 17,1% 13,9% idős, n=44 középgenerációs, középkorú, n=215 fiatal, n=180 50,0% 9,1% 11,4% 18,2% 16,3% 7,9% 8,8% 15,8% 19,1% 15,3% 11,1% 5,6% 6,1% 21,7% 19,4% 22,8% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 2,3% 6,8% 2,3% 16,7% 13,3% Az Olyan érzésem van, hogy már nem tudok sikeres lenni ebben a sportágban állítással a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetűek értettek egyet a legkisebb mértékben a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőkhöz képest (104. ábra). A Mert nagyon érdekes megtanulnom, hogy miként fejlődhetek állítással az idősebb generáció kevésbé értett egyet, mint a középgeneráció vagy a fiatalok (105. ábra). 66
67 A Mert ez a sport az önfejlesztésem egyik módja állítással a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben lévők értenek egyet a legnagyobb mértékben. A településtípusokat tekintve pedig megállapítható, hogy a megyei jogú városokban lakók azok, akik a legnagyobb mértékben értettek egyet az említett állítással (106. ábra) ábra: A sportolás motivációi: érzés már nem tud sikeres lenni a sportágban háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Olyan érzésem van, hogy már nem tudok sikeres lenni ebben a sportágban. összes válaszadó, n=416 58,4% 8,7% 7,2% 8,2% 8,4% 4,8% 4,3% van, hogy nem tudnak megélni, n=15 éppen megélnek, n=136 megélnek és félre tudnak tenni, n=265 0,0% 53,3% 13,3% 13,3% 54,4% 4,4% 6,6% 11,0% 60,8% 10,6% 7,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 13,3% 0,0% 6,7% 15,4% 4,4% 3,7% 6,4% 4,5% 5,3% 4,5% 105. ábra: A sportolás motivációi: fejlődés tanulása háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert nagyon érdekes megtanulnom, hogy miként fejlődhetek. összes válaszadó, n=434 11,1% 3,9% 9,2% 18,2% 22,1% 21,0% 14,5% idős, n=41 középgenerációs, középkorú, n=213 fiatal, n=180 39,0% 7,3% 12,2% 22,0% 12,7% 3,3% 3,8% 9,9% 16,9% 25,4% 18,8% 2,8% 7,8% 18,9% 21,1% 26,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 2,4% 9,8% 7,3% 12,7% 19,4% 106. ábra: A sportolás motivációi: önfejlesztés háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert ez a sport az önfejlesztésem egyik módja. összes válaszadó, n=443 3,4% 6,3% 3,2% 14,7% 0,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 2,9% 18,8% éppen megélnek, n=140 2,1% 8,6% 14,3% 3,0% megélnek és félre tudnak tenni, n=269 4,1% 4,1% 15,2% 21,0% 12,5% 6,3% 27,1% 18,2% 27,5% 25,0% 30,0% 27,9% 23,9% 25,0% 15,0% 27,5% falu, n=103 6,8% 5,8% 12,6% 0,7% város, n=139 2,9% 5,0% 15,1% 2,9% megyei jogú város, n=102 2,0% 2,9% 9,8% 3,0% Budapest, n=99 3,0% 5,1% 15,2% 18,4% 23,0% 26,5% 18,2% 15,5% 28,8% 27,5% 27,3% 26,2% 14,6% 24,5% 28,4% 28,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 67
68 A 107. ábra alapján megállapítható, hogy a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők között a legnagyobb az egyetértés a Mert azonos a belső értékrendemmel állítással kapcsolatban a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levőkhöz képest. Végzettségek tekintetében a felsőfokú végzetséggel rendelkezők értenek egyet legnagyobb mértékben az állítással. A Mert élvezek új technikai elemeket megtanulni állítással a fiatalok értettek a nagyobb mértékben egyet (108. ábra) ábra: A sportolás motivációi: belső értékrend háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert azonos a belső értékrendemmel. összes válaszadó, n=437 van, hogy nem tudnak megélni, n=17 éppen megélnek, n=138 4,6% 6,4% 12,8% 21,5% 2,1% 2; 0,0% 3; 0,0% 23,5% 29,4% 0,7% 3,6% 7,2% 15,2% 26,1% 29,1% 17,6% 31,2% 17,6% 23,6% 11,8% 15,9% megélnek és félre tudnak tenni, n=267 3,4% 6,4% 3,0% 10,9% 21,0% 27,7% 27,7% felsőfokú, n=125 középfokú, n=165 alapfokú, n=147 0,0% 2,4% 5,6% 8,0% 23,2% 3,0% 2,4% 7,3% 15,2% 2,7% 8,8% 6,1% 14,3% 22,4% 19,0% 31,2% 31,5% 24,5% 29,6% 18,2% 24,5% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 108. ábra: A sportolás motivációi: új technikai elemek háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert élvezek új technikai elemeket megtanulni. összes válaszadó, n=436 13,1% 3,7% 8,3% 14,2% 17,4% 21,6% 21,8% idős, n=44 36,4% 6,8% 15,9% 11,4% 13,6% 11,4% 4,5% középgenerációs, középkorú, n=214 fiatal, n=178 15,0% 1,7% 5,1% 5,6% 4,7% 8,9% 17,4% 12,1% 16,9% 18,7% 27,0% 19,2% 21,5% 26,4% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért A 109. ábra alapján látható, hogy a megélnek és félre is tudnak tenni anyagi helyzetben levők értettek a legnagyobb mértékben egyet a Mert jobb érzésem van magammal kapcsolatban, amikor csinálom állítással a különböző anyagi helyzetben levőkhöz képest. A megélnek és félre is tudnak tenni anyagi helyzetben levők értettek a legkevésbé egyet a Már nem is egyértelmű számomra, hogy miért sportolok, nem hiszem, hogy van helyem ebben a sportban állítással a többi anyagi helyzetben levőhöz képest. A végzettségek esetében a 68
69 felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik a legkisebb mértékben értettek egyet az állítással (110. ábra). A Mert úgy gondolom ez egy jó módja a személyiségem értékes részeinek fejlesztésére állítással a különböző településtípusokon lakók közül a legnagyobb mértékben a városokban élők értettek egyet (111. ábra). A 112. ábra alapján látható, hogy a Mert élvezem, ha új módszereket ismerhetek meg a teljesítményem növelésére állítással leginkább a fiatalok értettek egyet ábra: A sportolás motivációi: jobb érzés önmagával kapcsolatban háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert jobb érzésem van magammal kapcsolatban, amikor csinálom. 2,6% összes válaszadó, n=424 0,7% 9,0% 15,6% 26,7% 43,6% 1,9% 2; 0,0% 3; 0,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=17 17,6% 17,6% 11,8% 29,4% 23,5% 2,1% éppen megélnek, n=140 0,7% 11,4% 24,3% 26,4% 34,3% 0,7% 1,9% megélnek és félre tudnak tenni, n=267 0,7% 7,1% 11,2% 26,6% 49,8% 2,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 110. ábra: A sportolás motivációi: nem hiszi, hogy helye van a sportjában háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Már nem is egyértelmű számomra, hogy miért sportolok, nem hiszem, hogy van helyem ebben a sportban. 1,4% összes válaszadó, n=431 69,6% 6,3% 5,3% 7,9% 5,6% 3,9% van, hogy nem tudnak megélni, n=16 éppen megélnek, n=136 megélnek és félre tudnak tenni, n=265 58,1% 68,8% 75,5% 0,0% 0,0% 6,3% 6,3% 12,5% 6,3% 2,2% 5,9% 7,4% 8,8% 11,8% 5,9% 6,8% 3,8% 7,9% 0,8% 3,0% 2,3% felsőfokú, n=124 középfokú, n=161 alapfokú, n=146 62,7% 77,4% 70,5% 6,2% 3,2% 2,4% 0,0% 7,3% 6,5% 3,2% 1,9% 9,3% 11,2% 6,2% 2,5% 2,7% 2,1% 5,5% 5,5% 7,5% 6,2% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 69
70 111. ábra: A sportolás motivációi: személyisége értékes részeinek fejlesztése háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert úgy gondolom ez egy jó módja a személyiségem értékes részeinek fejlesztésére. összes válaszadó, n=438 4,1% 6,8% 2,1% 14,6% 20,1% 28,3% 24,0% falu, n=105 város, n=136 megyei jogú város, n=103 Budapest, n=94 9,5% 1,5% 4,8% 10,5% 21,0% 18,1% 12,4% 2,9% 3,7% 14,0% 19,9% 33,1% 1,0% 1,9% 6,8% 7,8% 27,2% 32,0% 1,1% 2,1% 7,4% 16,0% 14,9% 35,1% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 23,8% 25,0% 23,3% 23,4% 112. ábra: A sportolás motivációi: új módszerek megismerése háttérelemzés Kérjük, gondoljon arra, hogy miért űzi az Ön számára elsődlegesen választott sportágat. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Mert élvezem, ha új módszereket ismerhetek meg a teljesítményem növelésére. 2,5% összes válaszadó, n=437 6,4% 6,6% 13,7% 19,5% 26,5% 24,7% idős, n=44 15,9% 4,5% 13,6% 15,9% 27,3% 15,9% 6,8% középgenerációs, középkorú, n=213 fiatal, n=180 7,0% 3,3% 8,0% 1,1% 3,3% 3,3% 10,6% 16,0% 18,9% 18,3% 32,2% 23,9% 30,6% 23,5% 4.3. Sportok iránti érdeklődés egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért A 113. ábra alapján látható, hogy azokat a személyeket érdekli leginkább a sport, akik sportolnak. Korosztályok tekintetében a legnagyobb sport iránti érdeklődés a fiatalok körében jellemző. Anyagi helyzet tekintetében a legalacsonyabb érdeklődés a legkedvezőtlenebb anyagi helyzetben levők körében figyelhető meg. A végzettségek tekintetében megfigyelhető, hogy a felsőfokú végzetséggel rendelkezőket, míg a lakóhelyeket illetően a városokban élőket érdekli a legnagyobb mértékben. A legnagyobb mértékben azok a személyek ismerik a futást, mint sportot, akik sportolnak. Míg a különböző korosztályok közül leginkább a fiatalok ismerik. A végzettségi szint esetében alapfokú végzetséggel rendelkezők, továbbá különböző településtípusok közül a falvakban élők azok, akik a legkevésbé ismerik a futás, mint sportot (114. ábra). Azok a válaszadók ismerik leginkább a kézilabdát, akik sportolnak, illetve a fiatalok. A van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben levők kevésbé ismerik az említett sportot, mint a kedvezőbb anyagi helyzetben levők. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők is jobban ismerik, mint az alacsonyabb végzetséggel rendelkezők (115. ábra). A 116. ábra alapján látható, hogy a kosárlabdát jobban ismerik azok, akik sportolnak, mint akik soha nem sportoltak vagy már abbahagyták azt. A különböző korosztályok közül a fiatalok 70
71 ismerik leginkább ezt a sportot. A van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben levők kevésbé ismerik az említett sportot, mint a kedvezőbb anyagi helyzetben levők. A lakóhelyeket illetően megállapítható, hogy a falvakban élők kevésbé ismerik a kosárlabdát, mint a nagyobb településen élők. A 117. ábra mutatja, hogy a vitorlázást azok ismerik leginkább, akik sportolnak, korosztályok tekintetében pedig a fiatalok. A Budapesten élők jobban ismerik ezt a sportot más lakóhelyen élőkhöz képest. Az e-sportot a fiatalok jobban ismerik, mint az idősebb korosztály. A megélnek és félre is tudnak tenni anyagi helyzetben levők is jobban ismerik, mint a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levők. Végzettségi szint tekintetében a felsőfokú végzetséggel rendelkezők körében, valamint a lakóhelyet illetően a budapestiek körében a legismertebb (118. ábra) ábra: Sport iránti érdeklődés háttérelemzés Mennyire érdekli Önt a sport? összes válaszadó, n= ,3% 5,5% 6,8% 5,8% 15,7% 8,9% 8,7% 12,7% 6,7% 15,8% nő, n= ,7% 6,4% 8,8% 5,7% 17,2% 9,8% 9,1% 11,5% 5,2% 9,5% férfi, n=954 9,6% 4,7% 6,0% 14,2% 7,9% 4,6% nem sportolt soha, n= ,4% 8,6% 9,7% 7,5% 2,8% már abbahagyta, n=397 0,9% 4,0% 4,5% 13,9% 8,1% 11,6% sportol, n=438 0,2% 8,4% 4,6% 9,1% 18,7% 1,8% 2,7% 8,3% 14,0% 19,1% 20,2% 16,0% 8,3% 10,9% 9,1% 22,4% 5,2% 7,6% 7,8% 2,3% 22,2% 37,4% idős, n=458 18,1% 8,5% 8,5% 6,3% 14,4% 10,3% 6,3% 9,8% 4,6% 13,1% középgenerációs, középkorú, n= ,5% 4,8% 6,5% 6,3% 16,6% 8,5% 10,0% 13,2% 6,2% 14,4% fiatal, n=462 8,0% 5,8% 4,3% 4,3% 14,9% 8,2% 8,2% 14,7% 10,0% 21,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=134 24,6% 4,5% 11,2% 6,0% 19,4% 6,0% 7,5% 9,7% 4,5% 6,7% éppen megélnek, n=938 15,1% 7,7% 7,5% 6,6% 15,1% 8,3% 8,5% 11,5% 5,1% 14,5% megélnek és félre tudnak tenni, n=813 8,4% 5,0% 3,4% 5,0% 15,6% 9,8% 9,1% 14,9% 8,9% 19,8% felsőfokú, n=338 3,8% 3,6% 8,0% 5,3% 15,7% 10,7% 9,8% 14,2% 10,7% 18,3% középfokú, n=691 11,9% 5,1% 5,6% 7,4% 17,2% 8,5% 8,7% 12,4% 6,4% 16,8% alapfokú, n=927 16,5% 6,6% 8,2% 5,5% 14,5% 8,2% 8,5% 12,4% 5,6% 14,0% falu, n=579 14,7% 6,7% 9,0% 5,7% 18,5% 9,3% 8,3% 11,2% 5,0% 11,6% város, n=628 megyei jogú város, n=408 Budapest, n=350 12,4% 12,0% 14,3% 6,2% 6,1% 6,1% 4,2% 5,6% 7,6% 3,7% 3,7% 6,0% 13,9% 14,2% 16,3% 9,4% 7,5% 12,4% 7,5% 7,1% 8,3% 14,5% 8,3% 9,4% 12,0% 13,4% 6,3% 18,6% 18,1% 14,9% egyáltalán nem érdekli nagyon érdekli 71
72 114. ábra: Sportágak ismertsége: futás háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? futás összes válaszadó, n= ,2% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=403 sportol, n=441 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1072 fiatal, n=464 felsőfokú, n=344 középfokú, n=699 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=369 88,8% 92,1% 96,6% 87,3% 90,9% 95,7% 95,1% 93,3% 88,3% 88,5% 95,0% 89,9% 90,2% 115. ábra: Sportágak ismertsége: kézilabda háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? kézilabda összes válaszadó, n= ,0% nem sportolt soha, n=1156 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1072 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 89,5% 95,5% 95,2% 88,6% 92,6% 94,2% 86,2% 93,0% 92,8% 95,1% 93,3% 90,3% 116. ábra: Sportágak ismertsége: kosárlabda háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? kosárlabda összes válaszadó, n=2000 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=403 sportol, n=441 idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=832 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ,3% 86,8% 92,8% 93,0% 84,9% 89,5% 93,1% 80,4% 90,8% 89,8% 86,2% 91,8% 93,3% 83,8% 90,3% 94,0% 91,0%
73 117. ábra: Sportágak ismertsége: vitorlázás háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? vitorlázás összes válaszadó, n=2000 nő, n=1027 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ábra: Sportágak ismertsége: e-sport háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? e-sport összes válaszadó, n=2001 nő, n=1028 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=442 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1072 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=345 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 A pókert, mint sportot leginkább azok ismerik, akik sportolnak.alapján látható az is, hogy a fiatalok jobban ismerik ezt a sportot, mint a középgenerációsok vagy az idősek. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők körében ismertebb ez a sport, mint a kevésbé jó anyagi helyzetben levők körében. A lakóhelyet illetően pedig a budapestiek körében a legismertebb (119. ábra). Az idősebbek kevésbé ismerik az autósportokat, mint a középgeneráció tagjai vagy a fiatalok. Megállapítható, hogy a megélnek és félre is tudnak tenni anyagi helyzetben levők ismerik a leginkább ezt a sportot más anyagi helyzetűekhez képest. A lakóhelyet illetően a falvakban élők azok, akik a legkevésbé ismerik (120. ábra) ,5% 19,0% 28,1% 65,0% 62,1% 68,1% 60,3% 68,1% 74,6% 57,1% 67,0% 68,5% 52,9% 64,8% 68,6% 31,2% 58,4% 67,9%77,9% 58,1% 66,7% 64,3% 73,9% 0% 20% 40% 60% 34,8% 38,1% 35,4% 38,6% 35,5% 37,7% 28,2% 37,1% 48,1% 28,7% 32,5% 39,1% 43,5% 49,3% 49,1%
74 A férfiak magasabb arányban ismerik a labdarúgást, mint a nők (121. ábra). A sakk azok körében a legismertebb, akik sportolnak (122. ábra). Továbbá látható, hogy a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők jobban ismerik, mint a kevésbé jó helyzetben lévők. Az alapfokú végzetséggel rendelkezők kevésbé ismerik a sakkot, mint a magasabb végzetséggel rendelkezők. A lakóhelyet illetően a budapestiek körében a legismertebb. Az úszás azok körében a legkevésbé ismert, akik soha nem sportoltak. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők jobban ismerik, mint az alacsonyabb szintű végzetséggel rendelkezők. Lakóhely tekintetében a budapestiek körében a legismertebb (123. ábra) ábra: Sportágak ismertsége: póker háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? póker összes válaszadó, n=2001 nő, n=1027 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=345 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 0% 20% 40% 60% 80% 120. ábra: Sportágak ismertsége: autósport háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? autósport összes válaszadó, n=2001 nő, n=1028 férfi, n=973 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ,1% 49,8% 46,2% 51,0% 56,5% 62,2% 62,4% 68,5% 58,2% 62,8% 56,3% 60,8% 69,9% 58,0% 50,6% 50,3% 58,2% 58,0% 61,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 73,6% 80,7% 88,2% 77,3% 85,6% 85,3% 72,3% 84,1% 81,5% 71,0% 79,4% 84,7% 76,8% 83,5% 86,3% 74,6% 82,4% 80,4% 87,8%
75 121. ábra: Sportágak ismertsége: labdarúgás háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? labdarúgás összes válaszadó, n= ,3% nő, n=1028 férfi, n=972 92,0% 96,6% 122. ábra: Sportágak ismertsége: sakk háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? sakk összes válaszadó, n= ,7% nő, n=1027 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=403 sportol, n=441 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=345 középfokú, n=699 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 72,7% 78,9% 71,9% 80,6% 81,2% 64,5% 75,0% 79,3% 86,7% 78,7% 69,5% 69,7% 76,9% 73,7% 85,3% 123. ábra: Sportágak ismertsége: úszás háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? úszás összes válaszadó, n= ,5% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=946 falu, n=581 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=369 89,7% 92,3% 95,2% 95,6% 92,0% 89,5% 88,0% 92,3% 91,5% 95,4% A vízilabdát legkevésbé azok ismerik, akik soha nem sportoltak (124. ábra). A felsőfokú végzetséggel rendelkezők jobban ismerik, mint az alacsonyabb végzettségi szinttel rendelkezők. A lakóhelyet illetően a falvakban élők ismerik legkevésbé. Az aerobicot/fitnesst azok ismerik leginkább, akik sportolnak. A fiatalabb generáció jobban ismeri, mint az idősebb korosztály. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők is jobban ismerik, mint a kevésbé jó helyzetben levők (125. ábra). 75
76 124. ábra: Sportágak ismertsége: vízilabda háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? vízilabda összes válaszadó, n= ,8% nő, n=1027 férfi, n=973 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=369 83,1% 88,6% 82,7% 90,3% 89,6% 90,7% 87,1% 83,0% 78,4% 88,8% 86,2% 91,6% 125. ábra: Sportágak ismertsége: aerobic/fitness háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? aerobic/fitness összes válaszadó, n=2000 nő, n=1027 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=369 82,0% 71,1% 61,7% 65,5% 73,4% Látható, hogy akik sportolnak, jobban ismerik a konditermi sportokat, mint akik soha nem sportoltak, vagy már nem sportolnak (126. ábra). Az idősebbek kevésbé ismerik ezeket a sportokat, mint a fiatalok és középgenerációsok. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők is jobban ismerik, mint az alacsonyabb végzetségi szinttel rendelkezők. A jégkorong kevésbé ismert azok között, akik nem sportoltak soha. A középgeneráció tagjai jobban ismerik ezt a sportot a fiatalokhoz és az idősekhez képest. Továbbá a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetűek nem annyira ismerik a jégkorongot, mint a kedvezőbb helyzetben levők (127. ábra). A vizsgálatunk alapján a röplabdát a fiatalok, valamint a kedvezőbb anyagi helyzetben levők, illetve a felsőfokú végzetséggel rendelkezők ismerik jobban. Az is látható, hogy a falvakban lakók számára kevésbé ismert (128. ábra). 52,8% 52,9% 64,6% 72,1% 61,0% 72,3% 60,2% 68,4% 70,8% 78,7% 67,2% 73,2% 76,2% 84,1% 76
77 126. ábra: Sportágak ismertsége: konditermi sportok háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? konditermi sportok összes válaszadó, n=2001 nő, n=1028 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=345 középfokú, n=699 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ábra: Sportágak ismertsége: jégkorong háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? jégkorong összes válaszadó, n=2000 nő, n=1028 férfi, n=973 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ábra: Sportágak ismertsége: röplabda háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? röplabda összes válaszadó, n=1999 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=403 sportol, n=441 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=345 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ,9% 52,2% 57,2% 67,8% 64,2% 71,6% 69,5% 76,0% 67,2% 72,1% 81,9% 62,8% 69,5%78,3% 61,9% 68,6% 66,4% 77,4% 62,3% 69,5% 70,8% 75,4% 68,6% 77,6% 77,2% 76,9% 76,7% 88,0% 81,7% 82,4% 81,0% 71,0% 77,5%83,4% 66,1% 77,7% 75,8% 85,9% 66,7% 77,7% 83,0% 89,8% 90,7% 77,8% 82,6% 89,0% 82,9% 86,4% 89,0% 86,1% 78,5% 76,2% 85,1% 85,0% 87,8%
78 Az asztalitenisz a fiatalok körében ismertebb az idősebb korosztályhoz képest. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetűek jobban ismerik, mint a kevésbé jó helyzetben lévők. A lakóhelyek esetében a budapestiek körében a legismertebb az asztalitenisz (129. ábra). A vívás azok körében a legkevésbé ismert, akik nem sportoltak soha vagy az idősebb generációhoz tartoznak. A van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetűek nem ismerik annyira ezt a sportot, mint a kedvezőbb helyzetben levők (130. ábra) ábra: Sportágak ismertsége: asztalitenisz háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? asztalitenisz összes válaszadó, n=2000 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1072 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=581 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= ábra: Sportágak ismertsége: vívás háttérelemzés Ismeri-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat? vívás összes válaszadó, n=2001 nő, n=1028 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1072 fiatal, n=464 van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=832 felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=369 82,9% 86,5% 77,8% 87,0% 89,2% 76,1% 85,1% 83,8% 89,9% A 131. ábra alapján látható, hogy a futás leginkább azokat érdekli, akik sportolnak. A korosztályok esetében a legnagyobb érdeklődés a fiatalok körében mutatkozik. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők nagyobb érdeklődést mutatnak a futás iránt, mint az alacsonyabb végzettségűek. 68,8% 83,1% 78,6% 89,6% 88,9% 79,7% 83,0% 86,6% 78,3% 75,9% 80,8% 74,5% 84,4% 82,5% 73,5% 79,7% 79,7% 70,3% 79,3% 79,8% 74,2% 81,1% 83,7% 70,6% 79,4% 78,3% 88,3% 78
79 131. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: futás háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? futás összes válaszadó, n=1823 0% 20% 40% 60% 24,9% nem sportolt soha, n=1026 már abbahagyta, n=371 sportol, n=426 9,7% 31,8% 55,4% idős, n=405 középgenerációs, középkorú, n=974 fiatal, n=444 17,0% 23,9% 34,5% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 éppen megélnek, n=885 megélnek és félre tudnak tenni, n=758 14,8% 22,8% 29,4% felsőfokú, n=327 középfokú, n=652 alapfokú, n=836 19,4% 28,1% 32,7% Azokat a válaszadókat érdekli a legkevésbé a kézilabda, akik nem sportoltak soha. Továbbá a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők nagyobb érdeklődést mutatnak iránta, mint a kedvezőtlenebb helyzetűek. A lakóhelyeket illetően a budapestiek körében a legkisebb az érdeklődési szint a kézilabda iránt (132. ábra). A kosárlabda iránti érdeklődés alacsonyabb azok között, akik nem sportoltak soha, mint azok között, akik sportolnak vagy sportoltak, de már abbahagyták azt. A felmérés szerint a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetűeket kevésbé foglalkoztatja ez a sport, mint a kedvezőbb helyzetben levőket (133. ábra). A 134. ábra alapján látható, hogy a vitorlázás iránti érdeklődés azok között a legmagasabb szintű, akik sportolnak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőket jobban érdekli ez a sport, mint az alacsonyabb végzetséggel rendelkezőket. A lakóhelyeket illetően a budapestiek körében a legmagasabb az érdeklődési szint. Az e-sport iránti érdeklődés azok között a legkisebb, akik nem sportoltak soha. A vizsgálat szerint az idősebb generációt kevésbé érdekli ez a sport (135. ábra). A 136. ábra alapján látható, hogy a póker jobban érdekli azokat, akik már abbahagyták a sportot, mint azokat, akik sportolnak, vagy nem sportoltak soha ábra: Sportágak iránti érdeklődés: kézilabda háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? kézilabda összes válaszadó, n=1840 0% 20% 40% 60% 37,8% nő, n=936 férfi, n=905 33,3% 42,5% nem sportolt soha, n=1034 már abbahagyta, n=386 sportol, n=420 26,7% 55,4% 49,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=120 éppen megélnek, n=885 megélnek és félre tudnak tenni, n=771 19,2% 36,9% 41,6% falu, n=508 város, n=605 megyei jogú város, n=393 Budapest, n= ,1% 35,0% 41,8% 43,5%
80 133. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: kosárlabda háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? kosárlabda összes válaszadó, n= ,3% nő, n=908 férfi, n=878 16,9% 27,6% nem sportolt soha, n=1002 már abbahagyta, n=374 sportol, n=410 13,3% 34,2% 32,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=111 éppen megélnek, n=864 megélnek és félre tudnak tenni, n=747 11,7% 22,0% 23,4% falu, n=487 város, n=575 megyei jogú város, n=389 Budapest, n=335 22,2% 17,7% 26,0% 24,8% 134. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: vitorlázás háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? vitorlázás összes válaszadó, n=1301 0% 10% 20% 9,8% nő, n=638 férfi, n=662 7,8% 11,6% nem sportolt soha, n=696 már abbahagyta, n=275 sportol, n=330 5,9% 13,1% 15,5% felsőfokú, n=268 középfokú, n=474 alapfokú, n=553 7,4% 9,7% 14,9% falu, n=337 város, n=425 megyei jogú város, n=267 Budapest, n=272 7,7% 8,0% 11,2% 14,0% 135. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: e-sport háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? e-sport összes válaszadó, n=696 0% 5% 10% 15% 20% 25% 14,5% nő, n=320 férfi, n=375 nem sportolt soha, n=324 már abbahagyta, n=154 sportol, n=218 9,4% 9,6% 18,7% 18,8% 18,8% idős, n=88 középgenerációs, középkorú, n=380 fiatal, n=228 9,1% 11,6% 21,5% 80
81 136. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: póker háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? póker összes válaszadó, n=1130 0% 5% 10% 15% 20% 25% 12,7% nő, n=524 férfi, n=606 7,3% 17,5% nem sportolt soha, n=574 már abbahagyta, n=253 sportol, n=303 7,7% 16,2% 20,2% A 137. ábra alapján látható, hogy a legnagyobb az autósport iránti érdeklődés azok között, akik már abbahagyták a sportot. Településtípus tekintetében a falvakban élőket kevésbé érdekli ez a sport, mint a nagyobb településen élőket. A legalacsonyabb érdeklődést azok mutatják a labdarúgás iránt, akik nem sportoltak soha. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levőket jobban érdekli, mint a kevésbé jó helyzetűeket, illetve a vizsgálat szerint az alapfokú végzetséggel rendelkezőket is jobban érdekli a labdarúgás, mint a magasabb végzetséggel rendelkezőket (138. ábra) ábra: Sportágak iránti érdeklődés: autósport háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? autósport összes válaszadó, n=1615 0% 20% 40% 60% 36,4% nő, n=757 férfi, n=858 21,0% 50,0% nem sportolt soha, n=893 már abbahagyta, n=346 sportol, n=376 falu, n=434 város, n=525 megyei jogú város, n=333 Budapest, n=323 28,7% 32,9% 35,6% 35,3% 48,6% 43,6% 42,9% 138. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: labdarúgás háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? labdarúgás összes válaszadó, n=1887 nő, n=945 férfi, n=940 nem sportolt soha, n=1091 már abbahagyta, n=382 sportol, n=413 van, hogy nem tudnak megélni, n=129 éppen megélnek, n=906 megélnek és félre tudnak tenni, n=778 felsőfokú, n=327 középfokú, n=659 alapfokú, n=890 falu, n=546 város, n=599 megyei jogú város, n=396 Budapest, n=346 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 81 24,1% 33,5% 42,5% 35,7% 40,9% 45,8% 38,8% 38,8% 46,4% 50,1% 41,2% 43,6% 47,7% 36,7% 61,0% 59,7%
82 A sakk iránti érdeklődés azok körében a legmagasabb (139. ábra), akik már abbahagyták a sportot, ellentétben azokkal, akik sportolnak vagy nem sportoltak soha. Ugyanakkor a lakóhelyeket illetően ezen sport iránti érdeklődés a falvakban lakók körében a legmagasabb. Az úszás iránti érdeklődés azok között a legmagasabb, akik sportolnak. Az alapfokú végzetséggel rendelkezők alacsonyabb érdeklődést mutatnak, mint a magasabb végzetséggel rendelkezők. A falvakban lakókat érdekli a legkisebb mértékben ez a sportág (140. ábra). A 141. ábra alapján a vízilabda iránti érdeklődés alacsonyabb a soha nem sportolt válaszadók körében, mint a sportoló vagy sportolt, de már abbahagyta válaszadók között. A korosztályok esetében a legmagasabb érdeklődési szint az idősebb korosztályt jellemzi. Azon válaszadók körében mutatkozik a legnagyobb érdeklődés az aerobic/fitness iránt, akik sportolnak. Továbbá a fiatalokat is jobban érdekli ez a sport, mint a más korosztályba tartozókat. Végzettség tekintetében a legkisebb érdeklődési szint az alapfokú végzetséggel rendelkezőket jellemzi (142. ábra). A vizsgálat szerint a konditermi sportok iránti érdeklődés leginkább azokat jellemzi, akik sportolnak (143. ábra). A fiatalok nagyobb érdeklődést mutatnak ezen sportok iránt, mint a többi korosztály. A megélnek és félre tudnak tenni helyzetben levőket is jobban érdekli, mint a kevésbé jó helyzetben levőket ábra: Sportágak iránti érdeklődés: sakk háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? sakk összes válaszadó, n=1514 0% 10% 20% 10,1% nő, n=747 férfi, n=767 nem sportolt soha, n=830 már abbahagyta, n=326 sportol, n=358 7,4% 7,3% 12,8% 14,1% 12,8% falu, n=405 város, n=490 megyei jogú város, n=305 Budapest, n=314 6,9% 12,3% 10,5% 11,8% 140. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: úszás háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? úszás 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% összes válaszadó, n= ,7% nő, n=944 férfi, n=885 37,6% 44,1% nem sportolt soha, n=1036 már abbahagyta, n=373 sportol, n=420 felsőfokú, n=329 középfokú, n=642 alapfokú, n=848 falu, n=511 város, n=587 megyei jogú város, n=379 Budapest, n=352 29,4% 35,0% 34,4% 48,6% 43,9% 41,7% 41,8% 46,7% 52,3% 58,1% 82
83 141. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: vízilabda háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? vízilabda összes válaszadó, n=1716 0% 10% 20% 30% 40% 50% 34,4% nő, n=853 férfi, n=862 nem sportolt soha, n=955 már abbahagyta, n=364 sportol, n=395 idős, n=384 középgenerációs, középkorú, n=928 fiatal, n=404 24,7% 25,4% 34,3% 29,0% 40,4% 44,0% 45,9% 45,3% van, hogy nem tudnak megélni, n=111 éppen megélnek, n=817 megélnek és félre tudnak tenni, n=727 19,8% 33,9% 36,9% felsőfokú, n=312 középfokú, n=608 alapfokú, n=785 34,7% 31,0% 41,7% 142. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: aerobic/fitness háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? aerobic/fitness 0% 10% 20% 30% 40% összes válaszadó, n= ,4% nő, n=741 férfi, n=629 8,4% 30,5% nem sportolt soha, n=706 már abbahagyta, n=293 sportol, n=371 10,9% 25,9% 34,2% idős, n=245 középgenerációs, középkorú, n=758 fiatal, n=366 10,2% 20,4% 27,0% felsőfokú, n=282 középfokú, n=497 alapfokú, n=583 15,3% 22,3% 25,2% 143. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: konditermi sportok háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? konditermi sportok 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% összes válaszadó, n= ,6% nő, n=661 férfi, n=698 19,5% 27,5% nem sportolt soha, n=663 már abbahagyta, n=307 sportol, n=390 5,3% 26,1% 52,8% idős, n=234 középgenerációs, középkorú, n=745 fiatal, n=381 7,3% 21,5% 38,1% van, hogy nem tudnak megélni, n=72 éppen megélnek, n=641 megélnek és félre tudnak tenni, n=601 15,3% 18,9% 30,0% felsőfokú, n=271 középfokú, n=488 alapfokú, n=596 23,6% 20,6% 30,6% 83
84 A jégkorong jobban érdekli azokat a személyeket, akik már abbahagyták a sportot, mint azokat, akik sportolnak vagy nem sportoltak soha (144. ábra). A röplabda iránti érdeklődés azok körében a legalacsonyabb, akik nem sportoltak soha (145. ábra). A felmérés szerint a felsőfokú végzetséggel rendelkezőket jobban érdekli ez a sport, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőket. A lakóhelyeket illetően a legmagasabb röplabda iránti érdeklődés a Budapesten élőket jellemzi. Az asztalitenisz azokat a válaszadókat érdekli a legkevésbé, akik nem sportoltak soha, ellenben azokkal, akik sportolnak vagy már abbahagyták azt. A felsőfokú végzetséggel rendelkezőket is jobban érdekli ez a sport, mint az alacsonyabb végzetséggel rendelkezőket (146. ábra) ábra: Sportágak iránti érdeklődés: jégkorong háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? jégkorong összes válaszadó, n=1508 0% 5% 10% 15% 20% 25% 15,6% nő, n=714 férfi, n=795 nem sportolt soha, n=818 már abbahagyta, n=333 sportol, n=357 9,4% 10,8% 21,1% 20,7% 21,9% 145. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: röplabda háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? röplabda összes válaszadó, n=1660 0% 5% 10% 15% 20% 25% 15,6% nő, n=850 férfi, n=810 13,3% 18,1% nem sportolt soha, n=898 már abbahagyta, n=362 sportol, n=400 10,1% 22,7% 21,5% felsőfokú, n=307 középfokú, n=601 alapfokú, n=742 12,8% 19,2% 17,0% falu, n=443 város, n=541 megyei jogú város, n=352 Budapest, n=323 11,7% 15,0% 18,5% 18,9% 146. ábra: Sportágak iránti érdeklődés: asztalitenisz háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? asztalitenisz 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% összes válaszadó, n= ,1% nő, n=843 férfi, n=818 13,9% 20,4% nem sportolt soha, n=908 már abbahagyta, n=362 sportol, n=391 11,1% 24,6% 24,0% felsőfokú, n=308 középfokú, n=607 alapfokú, n=737 13,8% 21,4% 18,5% 84
85 A vívás azokat érdekli a leginkább, akik már abbahagyták a sportot (147. ábra). Ugyanakkor látható az, hogy az idős korosztály nagyobb érdeklődést mutat iránta, mint a középgeneráció tagjai vagy a fiatalok ábra: Sportágak iránti érdeklődés: vívás háttérelemzés Érdeklődik-e Ön az alábbi sportok/sportágak hírei eseményei iránt? vívás összes válaszadó, n=1565 0% 5% 10% 15% 20% 25% 13,1% nő, n=780 férfi, n=786 10,3% 16,0% nem sportolt soha, n=860 már abbahagyta, n=341 sportol, n=364 9,7% 13,7% 21,1% idős, n=341 középgenerációs, középkorú, n=854 fiatal, n=370 9,2% 12,8% 18,5% Vizsgálatunk szerint a legnagyobb mértékben azok a megkérdezettek használják sporthírekkel kapcsolatos információszerzésre a közösségi médiát, akik sportolnak. Korosztályok tekintetében ez inkább a fiatalokat jellemzi, mint a náluk idősebbeket. Látható továbbá az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében gyakoribb ezen felületek használata sporthírszerzési célból, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők körében (148. ábra) ábra: Tájékozódás sporthírekről: közösségi média háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? közösségi média oldalakról (pl. Facebook) összes válaszadó, n=2000 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 27,1% nő, n=1027 férfi, n=972 25,1% 29,1% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 16,5% 34,2% 48,1% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 10,6% 28,1% 41,2% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 13,0% 23,6% 33,7% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 28,2% 22,9% 36,0% falu, n=581 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 22,7% 21,7% 30,5% 32,6% 85
86 A fiatalok nagyobb mértékben használnak weboldalakat sporthírek szerzése céljából, mind az idősebbek. A végzettségek esetében a felsőfokúakra, az anyagi helyzet szempontjából a legkedvezőbb helyzetben levőkre jellemző legnagyobb mértékben ez (149. ábra). Az idősebb generáció jellemezhető leginkább azzal, hogy a sporttal kapcsolatos híreket a televízió segítségével szerzi meg. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők is gyakrabban használják a televíziót sporttal kapcsolatos hírek megszerzésére, mint a magasabb végzettséggel rendelkezők. A lakóhelyek esetében ez a tevékenység a budapestiek körében a legritkább (150. ábra). A legkisebb mértékben a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetűek szereznek sporttal kapcsolatos információkat a családtól, rokonoktól (151. ábra). Ez jobban jellemző a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre is, mint az alacsonyabb végzettségűekre. Ismerősöktől, barátoktól történő sporthírszerzés leginkább azokat jellemzi, akik sportolnak, azokkal szemben, akik már nem sportolnak, vagy soha nem is sportoltak. Ezen tevékenység az idősebb korosztályt kevésbé jellemzi, mint a fiatalabbakat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre jobban jellemző, hogy a sporthíreket ismerősöktől, barátoktól szerzik, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezőkre (152. ábra). Azok a válaszadók szerzik a sporthíreket leginkább edzőtől/sportszakembertől (153. ábra), akik sportolnak. Ez a fiatalokat is jobban jellemzi, mint az idősebb korosztályokat, és szintén jobban jellemzi a kedvezőbb anyagi helyzetűeket, mint a kevésbé kedvező helyzetben levőket ábra: Tájékozódás sporthírekről: weboldalak háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? weboldalakról összes válaszadó, n=2000 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 20,4% nő, n=1028 férfi, n=973 15,1% 26,0% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 10,8% 28,7% 37,6% idős, n=465 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 9,9% 20,4% 30,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 8,0% 18,9% 24,8% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 14,6% 23,6% 29,4% falu, n=581 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 16,9% 18,9% 22,2% 26,4% 86
87 150. ábra: Tájékozódás sporthírekről: TV háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? televízióból összes válaszadó, n= ,1% nő, n=1027 férfi, n=973 60,9% 69,5% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 61,1% 62,8% 78,7% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 54,3% 72,2% 66,6% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 60,2% 62,6% 68,6% falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 45,7% 65,7% 72,8% 69,3% 151. ábra: Tájékozódás sporthírekről: család, rokonok háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? családtól, rokonoktól 0% 10% 20% összes válaszadó, n= ,3% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 9,3% 12,5% 15,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 8,0% 10,0% 13,8% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 9,6% 11,5% 15,7% falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 5,7% 10,1% 13,0% 14,5% 87
88 152. ábra: Tájékozódás sporthírekről: ismerősök, barátok háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? ismerősöktől, barátoktól összes válaszadó, n=2000 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 18,1% nő, n=1028 férfi, n=972 14,0% 22,4% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 11,2% 22,8% 32,0% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 8,8% 20,4% 22,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 13,0% 14,6% 22,9% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 17,8% 15,5% 25,6% falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 12,5% 14,5% 21,4% 23,2% 153. ábra: Tájékozódás sporthírekről: edző/sportszakember háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? edzőtől/sportszakembertől összes válaszadó, n=2000 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% 3,8% nő, n=1027 férfi, n=973 2,3% 5,3% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 0,0% 1,5% 15,9% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 0,6% 2,5% 9,9% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=832 1,4% 2,3% Azokra, akik nem sportoltak soha, kevésbé jellemző, hogy a sporttal kapcsolatos híreket újságokból/magazinokból szerzik. A vizsgálatunk szerint az idős generációra jobban jellemző ez, mint a fiatalokra. A lakóhelyeket illetően pedig a budapestiek azok, akikre a legkevésbé jellemző (154. ábra). Azok körében jellemző, hogy nem szereznek be sporthíreket semmilyen forrásból, akik nem sportoltak soha. Ez jellemzőbb a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben lévőkre, mint az ennél kedvezőbb helyzetben lévőkre (155. ábra). 88 6,1%
89 154. ábra: Tájékozódás sporthírekről: újságok/magazinok háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? újságokból/magazinokból összes válaszadó, n=2001 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% 20% 13,4% nő, n=1028 férfi, n=972 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 10,6% 10,2% 16,5% 17,6% 18,1% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=369 6,8% 8,8% 15,5% 14,6% 14,3% 15,5% 15,0% 155. ábra: Tájékozódás sporthírekről: sehonnan háttérelemzés Milyen forrásokból szokott tájékozódni általában sporthírekről, sport újdonságokról? sehonnan összes válaszadó, n=2001 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 21,5% nő, n=1027 férfi, n=972 14,4% 28,1% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=403 sportol, n=441 8,9% 7,0% 31,3% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=951 megélnek és félre tudnak tenni, n=832 21,2% 19,1% 28,3% falu, n=582 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 14,0% 20,8% 22,9% 33,2% A 156. ábra alapján látható, hogy a sportolók körében szimpatikusabb a futás, mint a nem sportolók körében. A korosztályok esetében a fiatalok szimpatizálnak leginkább ezzel a sportággal. A futással kapcsolatos szimpátia jobban jellemző a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levőkre, mint a kevésbé jó helyzetűekre. A kézilabda iránti szimpátia leginkább azokra jellemző (157. ábra), akik sportoltak, de már abbahagyták azt. A kedvezőbb anyagi helyzetben lévők számára szimpatikusabb a kézilabda, mint a kedvezőtlenebb helyzetben lévőkre. A legkisebb mértékű szimpátia a budapestiek körében figyelhető meg. 89
90 156. ábra: Sportágak iránti szimpátia: futás háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? futás összes válaszadó, n= ,8% 17,1% 31,3% 12,9% 13,8% nem sportolt soha, n= ,9% 19,8% 34,6% 8,3% 5,5% már abbahagyta, n=372 18,8% 18,3% 30,9% 19,9% 12,1% sportol, n=426 13,1% 9,6% 23,7% 18,1% 35,4% idős, n=406 26,6% 17,7% 35,0% 13,1% 7,6% középgenerációs, középkorú, n=974 26,5% 17,1% 30,5% 12,5% 13,3% fiatal, n=445 19,6% 16,4% 29,9% 13,7% 20,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=121 27,3% 26,4% 29,8% 5,8% 10,7% éppen megélnek, n=885 26,8% 17,7% 31,2% 14,4% 9,9% megélnek és félre tudnak tenni, n=759 21,7% 15,2% 31,8% 12,4% 19,0% felsőfokú, n=326 23,9% 12,9% 28,2% 17,8% 17,2% középfokú, n=652 23,5% 16,1% 31,6% 12,7% 16,1% alapfokú, n=837 26,4% 19,6% 32,3% 11,1% 10,6% falu, n=515 21,0% 20,2% 34,8% 12,8% város, n=604 22,4% 18,2% 30,1% 14,7% megyei jogú város, n=372 28,2% 14,2% 30,6% 10,8% Budapest, n=334 31,7% 13,5% 28,7% 12,3% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 11,3% 14,6% 16,1% 13,8% 157. ábra: Sportágak iránti szimpátia: kézilabda háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? kézilabda összes válaszadó, n= ,9% 14,2% 28,6% 18,6% 19,7% nem sportolt soha, n= ,2% 15,4% 32,0% 16,6% 12,8% már abbahagyta, n=386 10,9% 12,7% 23,6% 22,5% 30,3% sportol, n=421 15,4% 12,6% 25,2% 20,0% 26,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=119 23,5% 25,2% 31,1% 12,6% 7,6% éppen megélnek, n=885 19,0% 14,8% 28,1% 18,9% 19,2% megélnek és félre tudnak tenni, n=771 17,6% 11,8% 28,5% 19,3% 22,7% falu, n=508 város, n=605 megyei jogú város, n=395 Budapest, n=335 17,7% 18,9% 27,6% 18,9% 14,2% 12,9% 30,4% 22,5% 21,3% 11,1% 24,8% 16,5% 26,3% 12,8% 31,6% 13,7% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 16,9% 20,0% 26,3% 15,5% 90
91 A felmérés szerint a kosárlabda iránti szimpátia a sportolók körében a legmagasabb. Az anyagi helyzetet figyelembe vévealapján látható, hogy a legkisebb mértékű szimpátia a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben lévőket jellemzi. A lakóhelyeket illetően a budapestiek körében a legkedveltebb ez a sportág (158. ábra). A vitorlázással kapcsolatos szimpátia azok között a legnagyobb, akik sportolnak, ellentétben azokkal, akik már nem sportolnak, vagy soha nem sportoltak. Lakóhely tekintetében a vitorlázás iránti magas szimpátia leginkább a budapestieket jellemzi (159. ábra) ábra: Sportágak iránti szimpátia: kosárlabda háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? kosárlabda összes válaszadó, n= ,8% 20,1% 32,8% 13,4% 11,0% nő, n=908 férfi, n=878 24,3% 21,2% 18,4% 21,8% 35,0% 30,6% 13,2% 13,5% 8,7% 13,2% nem sportolt soha, n=1002 már abbahagyta, n=375 sportol, n=411 16,5% 17,8% 27,1% 19,5% 19,0% 20,8% 33,9% 28,7% 34,1% 15,8% 16,8% 11,1% 6,9% 13,3% 18,7% összes válaszadó, n=1722 van, hogy nem tudnak megélni, n=111 éppen megélnek, n=864 megélnek és félre tudnak tenni, n=747 22,5% 24,3% 23,1% 21,6% 20,3% 27,0% 22,1% 17,3% 32,7% 33,3% 31,0% 34,5% 13,4% 11,0% 10,8% 4,5% 13,5% 10,2% 13,7% 13,0% falu, n=487 21,4% 24,8% 30,8% város, n=574 19,5% 23,7% 34,0% megyei jogú város, n=390 26,7% 12,8% 34,1% Budapest, n=335 26,0% 14,9% 32,5% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 13,8% 13,1% 14,6% 11,9% 9,2% 9,8% 11,8% 14,6% 159. ábra: Sportágak iránti szimpátia: vitorlázás háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? vitorlázás összes válaszadó, n= ,7% 20,9% 28,0% 10,9% 7,5% nem sportolt soha, n=697 36,2% 19,8% 29,6% 8,8% 5,7% már abbahagyta, n=275 28,7% 25,8% 25,8% 12,4% 7,3% sportol, n=330 28,8% 19,1% 26,4% 14,2% 11,5% falu, n=337 31,8% 25,8% 25,2% 10,1% 7,1% város, n=424 29,2% 26,2% 29,0% 10,4% 5,2% megyei jogú város, n=267 37,8% 19,5% 26,6% 8,6% 7,5% Budapest, n=272 34,6% 8,1% 31,3% 15,1% 11,0% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 91
92 A vizsgálatunk szerint az e-sportot az idősebb generációk kevésbé kedvelik, mint a fiatalok, továbbá a budapestiek tartják legkevésbé szimpatikusnak ezt a sportágat (160. ábra). A legnagyobb mértékben a sportolók azok, akik egyáltalán nem találják szimpatikusnak a pókert. A lakóhelyeket illetően ez a negatív vélekedés a legnagyobb mértékben a megyei jogú városban élőket jellemzi (161. ábra). Az autósport azok körében a legszimpatikusabb (162. ábra), akik már abbahagyták a sportot, azokhoz képest, akik vagy sportolnak, vagy soha nem sportoltak. Az autósport iránti erős szimpátia a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levőket jellemzi. A lakóhelyeket illetően a megyei jogú városokban élők találták a legnagyobb mértékben szimpatikusnak ezt a sportot ábra: Sportágak iránti szimpátia: e-sport háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? e-sport összes válaszadó, n=698 40,0% 15,5% 27,2% 8,5% 8,9% idős, n=89 49,4% 13,5% 21,3% 7,9% 7,9% középgenerációs, középkorú, n=380 42,9% 15,0% 28,4% 8,7% 5,0% fiatal, n=229 31,4% 17,0% 27,5% 8,3% 15,7% felsőfokú, n=165 34,5% 18,8% 33,9% 8,5% 4,2% középfokú, n=259 44,4% 16,2% 22,0% 6,9% 10,4% alapfokú, n=268 39,2% 13,1% 28,0% 9,7% 10,1% falu, n=168 város, n=207 megyei jogú város, n=162 Budapest, n=161 32,7% 19,6% 28,6% 38,2% 17,9% 30,0% 36,4% 17,9% 25,9% 53,4% 6,2% 23,6% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 8,9% 10,1% 5,8% 10,5% 9,3% 8,2% 9,3% 7,5% összes válaszadó, n= ábra: Sportágak iránti szimpátia: póker háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? póker 43,7% 17,3% 23,2% 9,6% 6,3% nő, n=524 férfi, n=605 38,7% 49,4% 17,4% 17,2% 21,7% 24,8% 12,7% 6,1% 2,5% 9,6% nem sportolt soha, n=574 már abbahagyta, n=253 sportol, n=302 42,7% 39,4% 46,3% 18,2% 19,5% 15,7% 19,0% 22,5% 25,4% 8,4% 4,2% 10,3% 9,9% 11,3% 7,3% falu, n=293 város, n=370 megyei jogú város, n=240 Budapest, n=226 37,2% 21,8% 24,6% 41,6% 19,7% 23,0% 49,6% 14,6% 19,2% 49,1% 10,2% 25,7% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 92 8,9% 7,5% 10,0% 5,7% 9,6% 7,1% 10,2% 4,9%
93 162. ábra: Sportágak iránti szimpátia: autósport háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? autósport összes válaszadó, n= ,9% 16,6% 23,9% 14,8% 18,8% nő, n=756 férfi, n=858 16,7% 36,4% 14,1% 21,9% 19,4% 19,9% 26,2% 8,9% 27,4% 9,1% nem sportolt soha, n=892 már abbahagyta, n=346 sportol, n=375 16,5% 21,6% 31,4% 17,1% 16,5% 16,4% 27,7% 21,6% 23,4% 15,3% 17,9% 13,2% 23,4% 22,4% 15,6% van, hogy nem tudnak megélni, n=97 éppen megélnek, n=755 megélnek és félre tudnak tenni, n=704 29,9% 26,1% 25,0% 17,7% 14,5% 23,7% 24,4% 23,3% 18,6% 19,6% 8,2% 15,1% 17,7% 14,2% 21,9% falu, n=433 20,3% 22,9% 25,2% 12,9% város, n=524 27,1% 17,2% 24,6% 17,7% megyei jogú város, n=332 24,4% 13,0% 22,0% 14,2% Budapest, n=323 33,1% 10,8% 22,9% 13,0% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 18,7% 13,4% 26,5% 20,1% Akik nem sportoltak soha, tartják legkevésbé szimpatikusnak a labdarúgást (163. ábra), azokhoz képest, akik sportolnak vagy sportoltak, de már abbahagyták azt. Legnagyobb mértékben az alapfokú végzettséggel rendelkezők tartják szimpatikusnak, míg a lakóhelyeket illetően a megyei jogú városban élők számára a leginkább szimpatikus ez a sport ábra: Sportágak iránti szimpátia: labdarúgás háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? labdarúgás összes válaszadó, n= ,1% 12,9% 21,6% 12,6% 23,8% nő, n=946 férfi, n=939 19,7% 38,5% 9,9% 17,1% 16,0% 15,8% 25,9% 37,5% 9,5% 10,1% nem sportolt soha, n=1090 már abbahagyta, n=383 sportol, n=413 35,7% 18,0% 11,0% 22,0% 14,5% 13,0% 21,9% 21,8% 21,4% 16,4% 10,9% 11,8% 32,6% 30,8% 18,1% felsőfokú, n=329 középfokú, n=658 alapfokú, n=890 29,5% 26,1% 33,4% 13,6% 14,6% 10,9% 21,1% 24,3% 20,7% 13,0% 10,9% 12,6% 20,7% 22,3% 26,2% falu, n=546 város, n=599 megyei jogú város, n=396 Budapest, n=347 24,7% 16,7% 21,4% 13,6% 26,2% 13,2% 22,4% 14,5% 30,3% 9,3% 21,5% 11,9% 39,8% 10,7% 20,5% 8,6% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 23,6% 23,7% 27,0% 20,5% 93
94 Azok körében a legkevésbé szimpatikus a sakk, akik nem sportoltak soha. Az anyagi helyzetet tekintve az éppen megélnek helyzetben levők azok, akik számára legkevésbé szimpatikus ez a sport (164. ábra). Az úszás iránti szimpátia leginkább a sportolókat jellemzi. Végzettség tekintetében ez a felsőfokú végzettségűekre jellemző leginkább (165. ábra) ábra: Sportágak iránti szimpátia: sakk háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? sakk összes válaszadó, n= ,3% 17,2% 27,4% 9,2% 5,8% nő, n=746 férfi, n=767 36,8% 44,1% 17,9% 16,6% 28,2% 26,7% 7,8% 4,8% 10,6% 6,6% nem sportolt soha, n=830 már abbahagyta, n=327 sportol, n=359 36,4% 43,0% 37,6% 21,1% 15,0% 16,6% 28,4% 27,5% 26,3% 8,3% 4,6% 10,1% 6,1% 10,6% 8,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=89 éppen megélnek, n=713 megélnek és félre tudnak tenni, n=658 38,2% 41,5% 38,4% 16,0% 28,1% 17,3% 27,8% 27,8% 24,7% 5,6% 3,4% 9,1% 4,3% 9,9% 7,9% falu, n=405 34,6% 20,5% 25,7% város, n=489 37,8% 22,5% 28,8% megyei jogú város, n=305 45,2% 12,5% 26,9% Budapest, n=315 47,0% 9,5% 27,9% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 12,3% 6,9% 7,4% 3,5% 5,9% 9,5% 11,1% 4,4% 165. ábra: Sportágak iránti szimpátia: úszás háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? úszás összes válaszadó, n= ,8% 12,9% 30,1% 21,1% 19,1% nem sportolt soha, n= ,6% 14,4% 33,2% 18,5% 13,3% már abbahagyta, n=373 11,8% 13,4% 27,9% 26,5% 20,4% sportol, n=419 11,9% 9,1% 24,6% 22,4% 32,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 18,9% 18,9% 36,1% 12,3% 13,9% éppen megélnek, n=879 15,6% 14,6% 30,5% 22,6% 16,7% megélnek és félre tudnak tenni, n=761 17,3% 9,7% 28,3% 21,6% 23,1% felsőfokú, n=329 16,4% 7,9% 25,5% 24,3% 25,8% középfokú, n=643 15,2% 12,0% 29,2% 22,4% 21,2% alapfokú, n=847 18,1% 15,6% 32,7% 18,8% 14,9% falu, n=512 18,0% 18,4% 31,4% város, n=588 13,1% 12,4% 30,6% 25,3% megyei jogú város, n=379 15,6% 10,3% 29,0% 21,4% Budapest, n=353 22,7% 8,5% 28,6% 16,4% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 94 19,1% 13,1% 18,5% 23,7% 23,8%
95 Azok körében a legkevésbé szimpatikus a vízilabda, akik nem sportoltak soha. Az anyagi helyzetet tekintve a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben levők leginkább azok, akik nagyon unszimpatikusnak tartják ezt a sportot. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik ezzel a legnagyobb mértékben szimpatizálnak (166. ábra) Az idősebb korosztály kevésbé tartja szimpatikusnak az aerobicot/fitnesst, mint a fiatalabb generációk. A különböző végzettségi szintet tekintve, a legnagyobb mértékben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők találták szimpatikusnak ezt a sportot (167. ábra). A sportolók számára sokkal szimpatikusabbak a konditermi sportok, mint azoknak, akik soha nem sportoltak, vagy már abbahagyták azt. A korosztályok esetébenalapján látható, hogy a fiatal generáció jobban szimpatizál velük, mint az idősebb generáció. Anyagi helyzet tekintetében azok körében a legkevésbé szimpatikusak a konditermi sportok, akiknél előfordul, hogy nem tudnak megélni. A lakóhelyeket illetően a Budapesten élők azok, akik a legnagyobb mértékben találják szimpatikusnak a konditermi sportokat (168. ábra). A sportolók körében szimpatikusabb a jégkorong, mint a nem sportolók körében (169. ábra). Továbbá látható, hogy a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben levők számára kevésbé szimpatikus ez a sport, mint a kedvezőbb anyagi helyzetben levőknek. A budapestiek jobban szimpatizálnak vele, mint a kisebb településen élők. A röplabda sport sokkal szimpatikusabb azoknak a válaszadóknak, akik sportolnak, mint akik nem sportoltak soha, vagy már abbahagyták azt. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetűek jobban szimpatizálnak, mint a kedvezőtlenebb helyzetben lévők (170. ábra) ábra: Sportágak iránti szimpátia: vízilabda háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? vízilabda összes válaszadó, n= ,5% 13,8% 31,0% 18,3% 16,4% nő, n=853 23,2% 15,2% 33,3% 16,6% 11,6% férfi, n=863 17,8% 12,4% 28,6% 20,0% 21,1% nem sportolt soha, n=956 24,0% 14,9% 32,7% 16,6% 11,8% már abbahagyta, n=364 15,9% 12,6% 29,4% 20,9% 21,2% sportol, n=395 16,5% 12,4% 28,1% 20,3% 22,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=111 28,8% 17,1% 33,3% 12,6% 8,1% éppen megélnek, n=818 21,3% 15,4% 29,0% 19,6% 14,8% megélnek és félre tudnak tenni, n=727 17,5% 11,6% 32,6% 18,8% 19,5% felsőfokú, n=312 17,3% 10,9% 26,9% 22,4% 22,4% középfokú, n=608 18,6% 14,5% 32,1% 18,3% 16,6% alapfokú, n=786 23,3% 14,6% 31,7% 16,7% 13,7% falu, n=456 22,1% 18,9% 28,3% 18,6% város, n=565 14,9% 16,6% 31,7% 20,2% megyei jogú város, n=358 21,8% 8,4% 31,6% 18,2% Budapest, n=338 26,3% 8,0% 32,8% 15,1% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 95 12,1% 16,6% 20,1% 17,8%
96 167. ábra: Sportágak iránti szimpátia: aerobic/fitness háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? aerobic/fitness összes válaszadó, n= ,9% 16,9% 26,2% 13,0% 14,0% nő, n=741 férfi, n=630 22,4% 38,6% 10,8% 28,7% 24,1% 16,7% 23,2% 21,3% 8,7% 5,4% nem sportolt soha, n=705 már abbahagyta, n=291 sportol, n=371 21,6% 33,5% 32,0% 15,1% 17,7% 17,2% 22,6% 22,3% 29,6% 12,9% 12,1% 7,1% 15,5% 13,1% 27,8% idős, n=247 középgenerációs, középkorú, n=758 fiatal, n=365 28,9% 26,3% 38,5% 17,2% 15,3% 18,2% 24,4% 27,4% 25,1% 11,3% 6,9% 12,4% 14,1% 15,3% 18,6% van, hogy nem tudnak megélni, n=72 éppen megélnek, n=640 megélnek és félre tudnak tenni, n=607 32,7% 26,2% 33,3% 17,6% 19,4% 15,9% 25,5% 25,9% 34,7% 13,3% 13,6% 8,3% 4,2% 11,9% 17,3% felsőfokú, n=282 középfokú, n=496 alapfokú, n=584 24,5% 28,6% 33,7% 15,6% 14,9% 19,2% 25,2% 26,4% 26,4% 16,0% 12,7% 18,8% 17,3% 11,8% 8,9% falu, n=350 29,4% 22,0% 25,4% város, n=467 25,5% 18,2% 26,8% megyei jogú város, n=270 32,6% 15,2% 24,1% Budapest, n=280 35,4% 9,6% 28,6% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 12,6% 14,6% 12,6% 11,8% 10,6% 15,0% 15,6% 14,6% 168. ábra: Sportágak iránti szimpátia: konditermi sportok háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? konditermi sportok összes válaszadó, n= ,0% 14,9% 28,3% 10,9% 14,0% nem sportolt soha, n=662 már abbahagyta, n=307 sportol, n=390 41,5% 29,6% 17,7% 10,3% 15,3% 21,5% 17,4% 30,0% 13,8% 31,4% 15,3% 36,7% 2,6% 7,1% 9,8% idős, n=233 középgenerációs, középkorú, n=745 fiatal, n=380 45,9% 32,6% 22,4% 11,1% 16,6% 28,4% 15,5% 3,9% 27,0% 7,7% 28,5% 10,2% 12,1% 13,9% 24,2% van, hogy nem tudnak megélni, n=71 éppen megélnek, n=641 megélnek és félre tudnak tenni, n=600 25,7% 38,0% 37,0% 13,3% 15,4% 22,5% 28,7% 27,9% 26,8% 12,0% 7,0% 5,6% 10,6% 9,0% 20,3% felsőfokú, n=271 középfokú, n=486 alapfokú, n=595 25,1% 34,0% 33,6% 14,4% 12,8% 17,0% 29,5% 26,1% 28,9% 11,8% 19,2% 11,7% 9,9% 15,4% 10,6% falu, n=361 31,0% 19,4% 29,1% város, n=436 30,0% 16,7% 27,8% megyei jogú város, n=277 32,5% 14,1% 26,4% Budapest, n=285 35,4% 7,4% 29,5% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 96 9,1% 11,7% 11,2% 11,6% 11,4% 13,8% 15,9% 16,1%
97 169. ábra: Sportágak iránti szimpátia: jégkorong háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? jégkorong összes válaszadó, n= ,8% 18,6% 29,0% 9,9% 5,7% nő, n=713 férfi, n=795 43,9% 30,4% 19,0% 18,1% 29,8% 28,1% 13,0% 6,5% 3,5% 7,8% nem sportolt soha, n=818 már abbahagyta, n=333 sportol, n=356 42,8% 28,5% 30,6% 20,1% 20,2% 17,2% 31,2% 27,5% 28,9% 7,6% 3,5% 14,4% 5,7% 11,0% 10,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=86 éppen megélnek, n=731 megélnek és félre tudnak tenni, n=637 44,2% 38,6% 32,8% 16,7% 20,1% 23,3% 28,7% 29,8% 27,9% 10,9% 9,6% 0,0% 4,7% 5,1% 7,7% falu, n=384 város, n=495 megyei jogú város, n=314 Budapest, n=316 32,8% 25,8% 33,9% 21,8% 41,4% 14,3% 41,5% 8,9% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 26,6% 30,1% 29,0% 30,4% 9,9% 4,9% 9,1% 5,1% 9,2% 6,1% 12,0% 7,3% 170. ábra: Sportágak iránti szimpátia: röplabda háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? röplabda összes válaszadó, n= ,0% 20,4% 35,1% 11,7% 6,9% nem sportolt soha, n=898 már abbahagyta, n=362 sportol, n=400 18,2% 19,5% 32,0% 22,4% 22,0% 18,8% 37,0% 31,8% 35,9% 14,5% 13,0% 9,9% 3,5% 9,4% 12,3% van, hogy nem tudnak megélni, n=93 éppen megélnek, n=789 megélnek és félre tudnak tenni, n=717 27,1% 23,2% 32,3% 19,7% 20,2% 26,9% 35,6% 35,5% 34,4% 10,6% 13,7% 2,2% 4,3% 6,6% 7,9% felsőfokú, n=306 középfokú, n=601 alapfokú, n=743 21,9% 24,6% 28,8% 16,3% 20,0% 22,5% 37,3% 34,6% 34,7% 15,4% 9,2% 13,1% 7,7% 8,7% 5,2% falu, n=443 23,0% 26,2% 34,5% város, n=540 23,9% 22,0% 36,3% megyei jogú város, n=352 29,5% 15,9% 34,4% Budapest, n=323 29,7% 14,2% 34,7% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 10,8% 5,4% 11,1% 6,7% 12,5% 7,7% 13,0% 8,4% A 171. ábra alapján látható, hogy az asztalitenisz sokkal kevésbé szimpatikus azok körében, akik soha nem sportoltak semmit, mint a sportolók esetében. Anyagi helyzet tekintetében a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben lévők számára a legszimpatikusabb ez a sportág. A lakóhelyeket illetően a Budapesten lakók azok, akik számára leginkább szimpatikus. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében alacsonyabb a szimpátia a vívás iránt, mint a magasabb végzettségűek esetén. Leginkább a Budapesten élők számára szimpatikus ez a sportág (172. ábra). 97
98 171. ábra: Sportágak iránti szimpátia: asztalitenisz háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? asztalitenisz összes válaszadó, n= ,5% 20,2% 32,5% 12,9% 7,8% nem sportolt soha, n=907 33,3% 19,4% 31,3% 10,0% 6,0% már abbahagyta, n=363 16,8% 23,4% 33,6% 18,2% 8,0% sportol, n=392 19,9% 19,1% 34,2% 14,8% 12,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=96 29,2% 29,2% 33,3% 5,2% 3,1% éppen megélnek, n=787 27,8% 20,8% 32,4% 12,1% 6,9% megélnek és félre tudnak tenni, n=718 24,2% 18,9% 33,0% 14,5% 9,3% felsőfokú, n=307 21,2% 14,7% 35,2% 18,6% 10,4% középfokú, n=608 26,0% 19,6% 32,2% 13,3% 8,9% alapfokú, n=736 29,5% 23,2% 31,5% 10,3% 5,4% falu, n=442 27,6% 22,9% 33,0% 9,7% 6,8% város, n=542 22,0% 23,8% 30,8% 16,6% 6,8% megyei jogú város, n=346 30,3% 16,5% 35,3% 9,0% 9,0% Budapest, n=332 28,6% 14,8% 31,9% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 15,4% 9,3% 172. ábra: Sportágak iránti szimpátia: vívás háttérelemzés Mennyire szimpatikus az Ön számára ez a sport/sportág? vívás 0,0% 25,0% 50,0% 75,0% 100,0% összes válaszadó, n= ,4% 21,0% 34,4% 9,7% 5,4% nem sportolt soha, n=860 34,0% 20,3% 34,1% 7,3% 4,3% már abbahagyta, n=341 21,7% 24,9% 34,0% 12,9% 6,5% sportol, n=364 25,8% 19,0% 35,7% 12,4% 7,1% felsőfokú, n=288 27,4% 15,6% 38,9% 13,2% 4,9% középfokú, n=566 27,2% 21,0% 35,9% 9,9% 6,0% alapfokú, n=703 32,3% 23,0% 31,6% 7,8% 5,3% falu, n=411 30,9% 20,4% 34,8% 9,0% 4,9% város, n=505 24,4% 26,3% 35,4% 9,5% 4,4% megyei jogú város, n=324 30,6% 21,0% 34,3% 8,3% 5,9% Budapest, n=325 34,5% 13,5% 32,6% 12,0% 7,4% egyáltalán nem szimpatikus nagyon szimpatikus 98
99 A korosztályok tekintetében a fiatalok azok, akik rendszeresebben futnak, mint az idősebb generációk (173. ábra). A végzettségek tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők gyakrabban futnak, mint az alacsonyabb végzettségűek. Továbbá az isalapján látható, hogy a megyei jogú városokban élő válaszadók szoktak a leggyakrabban futni. A fiatalok rendszeresebben kézilabdáznak (174. ábra), mint az idősebb generációk. Anyagi helyzet tekintetében a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben lévők szokták űzni leginkább. A kosárlabda esetén a korosztályok tekintetébenalapján látható, hogy a fiatalok rendszeresebben kosárlabdáznak, mint a középgeneráció tagjai és az idősek. A legrendszeresebben a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben levők űzik ezt a sportot. A városokban élők rendszeresebben kosárlabdáznak, mind a falvakban élők (175. ábra). A vitorlázást a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők rendszeresebben űzik, mint a kedvezőtlenebb helyzetűek (176. ábra). A felsőfokú végzetséggel rendelkezők azok, akik rendszeresebben vitorláznak. A 177. ábra alapján látható, hogy az e-sportokat rendszeresebben űzik a fiatalok, mint a középgenerációsok vagy az idősek. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők rendszeresebben űzik ezt a sportot, mint a kevésbé jó anyagi helyzetűek ábra: Sportágak űzése: futás háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? futás 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% összes válaszadó, n=1823 9,5% 8,6% 6,3% nem sportolt soha, n=1025 3,1% 3,7% 4,5% már abbahagyta, n=371 4,9% 8,4% 6,2% sportol, n=426 28,9% 20,4% 10,6% idős, n=405 3,5% 4,4% 3,7% középgenerációs, középkorú, n=972 9,3% 8,5% 4,9% fiatal, n=443 14,7% 13,1% 11,3% van, hogy nem tudnak megélni, n=122 8,2% 4,1% 6,6% éppen megélnek, n=885 7,1% 6,7% 5,2% megélnek és félre tudnak tenni, n=758 12,3% 11,2% 7,4% felsőfokú, n=327 középfokú, n=652 alapfokú, n=837 13,1% 11,9% 9,4% 10,0% 6,0% 8,0% 6,1% 6,0% 8,0% falu, n=515 város, n=604 megyei jogú város, n=372 Budapest, n=332 8,2% 6,6% 5,4% 9,6% 11,8% 9,3% 11,0% 6,5% 3,0% 9,9% 8,1% 5,7% rendszeresen alkalmanként ritkán 99
100 174. ábra: Sportágak űzése: kézilabda háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? kézilabda 0% 5% 10% 15% 20% 25% összes válaszadó, n=1830 4,9% 1,6% 2,9% nem sportolt soha, n=1025 már abbahagyta, n=383 sportol, n=420 0,4% 3,3% 1,2% 0,8% 5,0% 1,6% 8,3% 5,2% 8,3% idős, n=408 középgenerációs, középkorú, n=986 fiatal, n=435 0,0% 3,4% 1,2% 4,1% 1,7% 8,0% 2,3% 2,8% 5,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=119 éppen megélnek, n=876 megélnek és félre tudnak tenni, n=768 6,7% 3,9% 1,1% 5,5% 0,8% 0,8% 1,6% 2,0% 4,4% falu, n=503 város, n=603 megyei jogú város, n=391 Budapest, n=333 5,0% 1,0% 1,8% 6,1% 1,7% 4,8% 1,0% 2,0% 1,8% 5,7% 3,0% 2,4% rendszeresen alkalmanként ritkán 175. ábra: Sportágak űzése: kosárlabda háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? kosárlabda 0% 10% 20% összes válaszadó, n=1788 4,7% 1,3% 2,0% nem sportolt soha, n=1003 3,7% 0,4% 0,6% már abbahagyta, n=375 5,1% 1,3% 1,1% sportol, n=410 6,8% 3,7% 6,3% idős, n=395 középgenerációs, középkorú, n=959 fiatal, n=433 3,8% 0,5% 0,3% 4,7% 0,7% 1,7% 5,5% 3,5% 4,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=111 éppen megélnek, n=864 megélnek és félre tudnak tenni, n=746 7,2% 3,9% 0,5% 1,5% 5,1% 2,1% 0,0% 1,8% 2,8% falu, n=487 város, n=575 megyei jogú város, n=388 Budapest, n=335 4,9% 1,0% 1,0% 6,1% 0,9% 2,4% 0,3% 2,3% 1,0% 4,8% 3,6% 3,9% rendszeresen alkalmanként ritkán 100
101 176. ábra: Sportágak űzése: vitorlázás háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? vitorlázás 0% 10% 20% összes válaszadó, n=1300 3,3% 1,0% 1,8% nő, n=638 férfi, n=662 2,6% 3,9% 0,3% 1,4% 1,7% 2,3% nem sportolt soha, n=696 már abbahagyta, n=275 0,1% 2,6% 1,3% 0,7% 1,8% 0,7% sportol, n=329 6,1% 3,0% 3,6% van, hogy nem tudnak megélni, n=73 4,1% 0,0% 0,0% éppen megélnek, n=617 2,1% 0,2% 1,6% megélnek és félre tudnak tenni, n=570 4,4% 2,1% 1,9% felsőfokú, n=268 5,6% 2,6% 0,7% középfokú, n=473 3,0% 0,8% 2,3% alapfokú, n=553 2,4% 0,2% 1,6% falu, n=337 város, n=424 megyei jogú város, n=267 Budapest, n=272 0,0% 2,7% 0,9% 4,0% 0,7% 1,9% 0,4% 1,5% 3,4% 4,8% 3,3% 1,1% rendszeresen alkalmanként ritkán 177. ábra: Sportágak űzése: e-sport háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? e-sport 0% 5% 10% 15% 20% 25% összes válaszadó, n=695 4,2% 2,7% 3,5% nem sportolt soha, n=324 2,2% 2,5% 2,2% már abbahagyta, n=154 2,6% 1,3% 1,9% sportol, n=217 8,3% 4,1% 6,5% 0,0% idős, n=88 1,1% 1,1% középgenerációs, középkorú, n=380 3,4% 1,8% 1,3% fiatal, n=227 7,5% 4,8% 7,5% 0,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=21 4,8% 0,0% éppen megélnek, n=338 2,7% 1,5% 2,1% megélnek és félre tudnak tenni, n=313 5,8% 3,8% 5,1% rendszeresen alkalmanként ritkán 101
102 A 178. ábra alapján látható, hogy a középgeneráció tagjai és fiatalok rendszeresebben pókereznek, mint az idősek. Az anyagi helyzetet figyelembe véve a van, hogy nem tudnak megélni helyzetben levők űzik leggyakrabban ezt a sportot. A 179. ábra alapján megállapítható, hogy az autósportokat rendszeresebben űzik azok, akik sportolnak, mint azok, akik soha nem sportoltak vagy sportoltak, de már abbahagyták azt. Vizsgálatunk alapján a labdarúgást a fiatalabbak rendszeresebben űzik, mint az idősebb generációk. A megélnek és félre is tudnak tenni anyagi helyzetben levők rendszeresebben fociznak, mint a kevésbé jó anyagi helyzetben lévők. A lakóhelyeket illetően a városokban lakók azok, akik a leggyakrabban űzik ezt a sportot (180. ábra). Rendszeresebben sakkoznak azok (181. ábra), akik megélnek és félre is tudnak tenni, mint a kedvezőtlenebb helyzetűek. Továbbá a felsőfokú végzetséggel rendelkezők is rendszeresebben sakkoznak, mint az alapfokú végzettségűek ábra: Sportágak űzése: póker háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? póker 0% 5% 10% 15% 20% 25% összes válaszadó, n=1130 4,2% 3,8% 3,5% nő, n=525 3,8% 1,1% 3,0% férfi, n=605 4,6% 6,1% 3,8% nem sportolt soha, n=575 2,8% 0,9% 3,8% már abbahagyta, n=252 3,6% 6,0% 2,0% sportol, n=303 7,6% 7,6% 4,0% idős, n=215 3,3% 0,5% 1,9% középgenerációs, középkorú, n=623 4,5% 2,6% 2,9% fiatal, n=292 4,5% 8,9% 5,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=54 éppen megélnek, n=535 megélnek és félre tudnak tenni, n=505 7,4% 0,0% 3,7% 3,0% 1,3% 2,6% 5,1% 6,1% 4,4% rendszeresen alkalmanként ritkán 179. ábra: Sportágak űzése: autósport háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? autósport 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 10% összes válaszadó, n=1614 3,8% 0,7% 1,3% nő, n=756 férfi, n=858 3,3% 4,2% 0,0% 0,8% 1,4% 1,9% nem sportolt soha, n=893 már abbahagyta, n=346 sportol, n=375 2,6% 0,6% 1,6% 4,9% 0,3% 1,2% 5,9% rendszeresen alkalmanként ritkán 1,3% 0,8% 102
103 180. ábra: Sportágak űzése: labdarúgás háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? labdarúgás 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% összes válaszadó, n=1887 7,5% 3,6% 3,1% nő, n=946 0,6% 4,2% 1,2% férfi, n=940 10,6% 6,1% 5,5% nem sportolt soha, n=1091 1,0% 3,8% 1,8% már abbahagyta, n=382 5,0% 5,5% 3,7% sportol, n=412 19,2% 8,5% 5,8% idős, n=431 0,7% 3,9% 0,9% középgenerációs, középkorú, n=1019 6,9% 3,3% 3,3% fiatal, n=437 12,4% 6,9% 4,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=129 éppen megélnek, n=906 megélnek és félre tudnak tenni, n=779 0,8% 5,4% 0,8% 5,7% 3,3% 2,8% 10,0% 4,5% 4,1% falu, n=545 város, n=598 megyei jogú város, n=397 Budapest, n=346 7,3% 9,0% 5,8% 6,9% 4,6% 1,7% 3,2% 5,7% 3,8% 1,3% 2,3% 2,9% rendszeresen alkalmanként ritkán 181. ábra: Sportágak űzése: sakk háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? sakk 0% 10% 20% összes válaszadó, n=1514 3,6% 2,2% 3,4% nő, n=748 2,9% 1,2% 3,1% férfi, n=767 4,3% 3,3% 3,7% nem sportolt soha, n=831 2,5% 1,2% 2,5% már abbahagyta, n=325 3,7% 1,8% 2,5% sportol, n=358 6,1% 5,0% 6,1% van, hogy nem tudnak megélni, n=88 éppen megélnek, n=714 megélnek és félre tudnak tenni, n=660 3,4% 1,1% 1,1% 3,1% 0,8% 2,4% 4,4% 3,8% 5,0% felsőfokú, n=298 középfokú, n=550 alapfokú, n=658 7,0% 2,7% 2,7% 2,2% 1,5% 3,6% 3,3% 2,6% 3,2% rendszeresen alkalmanként ritkán 103
104 A fiatalok rendszeresebben úsznak, mint a középgenerációsok vagy idősek. Az anyagi helyzet tekintetében elmondható, hogy a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetűek űzik rendszeresebben ezt a sportot (182. ábra). A 183. ábra alapján látható, hogy a vízilabdát a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzettel rendelkezők rendszeresebben űzik, mint a jobb anyagi helyzetűek. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők is gyakrabban vízilabdáznak, mint az alacsonyabb végzettségűek ábra: Sportágak űzése: úszás háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? úszás 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% összes válaszadó, n=1829 6,2% 6,3% 6,5% nem sportolt soha, n=1036 3,5% 2,8% 4,1% már abbahagyta, n=373 4,3% 5,1% 7,5% sportol, n=420 14,5% 16,0% 11,4% idős, n=412 középgenerációs, középkorú, n=986 5,3% 5,8% 3,6% 3,4% 5,4% 6,7% fiatal, n=429 7,7% 10,7% 8,9% van, hogy nem tudnak megélni, n=120 6,7% 1,7% 5,0% éppen megélnek, n=880 4,2% 5,2% 5,0% megélnek és félre tudnak tenni, n=763 8,3% 8,4% 8,3% felsőfokú, n=330 középfokú, n=642 alapfokú, n=847 3,9% 5,7% 11,8% 10,3% 8,5% 6,9% 7,3% 3,9% 5,1% rendszeresen alkalmanként ritkán 183. ábra: Sportágak űzése: vízilabda háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? vízilabda 0% 10% 20% összes válaszadó, n=1717 4,2% 0,8% 1,2% nő, n=854 férfi, n=862 nem sportolt soha, n=955 már abbahagyta, n=365 sportol, n=396 van, hogy nem tudnak megélni, n=111 éppen megélnek, n=817 megélnek és félre tudnak tenni, n=728 4,6% 3,8% 0,1% 1,3% 1,4% 0,9% 3,2% 0,1% 0,9% 4,4% 0,3% 0,0% 6,3% 2,5% 5,4% 0,9% 1,8% 3,3% 0,4% 0,2% 4,9% 1,0% 1,9% 2,8% felsőfokú, n=312 középfokú, n=607 alapfokú, n=786 7,4% 2,5% 0,7% 1,5% 4,2% 0,8% 0,4% 0,3% 2,2% falu, n=456 város, n=566 megyei jogú város, n=357 Budapest, n=338 4,2% 0,2% 0,2% 5,1% 2,5% 0,3% 0,5% 1,8% 1,1% 4,4% 2,4% 1,5% rendszeresen alkalmanként ritkán 104
105 A korosztályok tekintetében a fiatalok rendszeresebben űzik az aerobicot/fitnesst, mint az idősebb korosztályba tartozók. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők is rendszeresebben űzik ezt a sportot, mint az alacsonyabb végzettségi szinttel rendelkezők (184. ábra). A 185. ábra alapján látható, hogy a fiatalok rendszeresebben űznek konditermi sportokat, mint az idősebb korosztályba tartozók. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők is gyakrabban űzik a konditermi sportokat, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. Vizsgálatunk alapján a felsőfokú végzetséggel rendelkezők rendszeresebben jégkorongoznak, mint az alacsonyabb végzetséggel rendelkezők (186. ábra). A 187. ábra alapján látható, hogy a fiatalok röplabdáznak rendszeresebben. Végzettség tekintetében inkább a felsőfokú végzetséggel rendelkezők űzik ezt a sportot. A lakóhelyek tekintetében a budapestiek rendszeresebben röplabdáznak, mint a kisebb településeken élők. A felsőfokú végzettségűek rendszeresebben asztaliteniszeznek (188. ábra), mint az alacsonyabb végzettségűek. A van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetűek is rendszeresebben űzik ezt a sportot, mint a jobb anyagi helyzetűek. Kevésbé rendszeresen vívnak azok, akik van, hogy nem tudnak megélni a magasabb jövedelemi helyzetűekhez képest. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők rendszeresebben űzik ezt a sportot, mint az alacsonyabb végzetséggel rendelkezők (189. ábra) ábra: Sportágak űzése: aerobic/fitness háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? aerobic/fitness összes válaszadó, n=1370 0% 10% 20% 30% 40% 50% 6,5% 4,1% 4,9% nő, n=740 férfi, n=629 3,3% 9,2% 0,8% 1,6% 6,8% 7,7% nem sportolt soha, n=705 már abbahagyta, n=293 sportol, n=370 1,7% 2,0% 3,7% 4,8% 1,7% 4,1% 16,5% 10,3% 7,6% idős, n=246 középgenerációs, középkorú, n=758 fiatal, n=366 1,6% 2,8% 1,6% 6,1% 4,4% 9,8% 5,4% 5,2% 6,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=73 éppen megélnek, n=640 megélnek és félre tudnak tenni, n=609 4,1% 4,1% 4,1% 4,8% 2,7% 3,8% 8,4% 4,9% 5,9% felsőfokú, n=283 középfokú, n=497 alapfokú, n=584 11,0% 4,9% 5,6% 4,4% 5,4% 4,8% 3,4% 3,9% 5,7% falu, n=350 város, n=467 megyei jogú város, n=270 Budapest, n=281 4,9% 2,3% 3,7% 7,7% 4,7% 6,0% 4,1% 3,7% 6,3% 8,9% 5,3% 2,8% rendszeresen alkalmanként ritkán 105
106 185. ábra: Sportágak űzése: konditermi sportok háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? konditermi sportok 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% összes válaszadó, n= ,0% 6,5% 4,6% nő, n=659 8,2% 6,1% 4,4% férfi, n=699 13,7% 6,9% 4,6% 2,4% nem sportolt soha, n=662 1,5% 1,2% már abbahagyta, n=307 3,9% 2,9% 6,8% sportol, n=391 32,0% 17,1% 8,4% idős, n=233 2,6% 3,9% 0,9% középgenerációs, középkorú, n=745 9,4% 6,0% 4,2% fiatal, n=380 18,7% 9,7% 7,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=72 5,6% 4,2% 2,8% éppen megélnek, n=639 6,6% 4,4% 3,4% megélnek és félre tudnak tenni, n=600 16,2% 8,2% 5,8% felsőfokú, n=271 középfokú, n=487 alapfokú, n=594 10,3% 8,9% 17,0% 8,5% 8,9% 7,2% 3,7% 4,7% 3,2% rendszeresen alkalmanként ritkán 186. ábra: Sportágak űzése: jégkorong háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? jégkorong 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 10% összes válaszadó, n=1508 3,6% 0,3% 0,5% nem sportolt soha, n=818 már abbahagyta, n=333 2,4% 3,3% 0,1% 0,4% 0,0% 0,6% sportol, n=357 6,4% 1,1% 0,8% felsőfokú, n=288 6,3% 0,3% 0,7% középfokú, n=541 2,0% 0,4% 0,0% alapfokú, n=671 3,6% 0,3% 0,7% rendszeresen alkalmanként ritkán 106
107 187. ábra: Sportágak űzése: röplabda háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? röplabda összes válaszadó, n=1661 0% 5% 10% 15% 20% 3,9% 1,2% 3,2% nem sportolt soha, n=898 már abbahagyta, n=363 sportol, n=400 2,1% 0,2% 1,8% 5,2% 6,8% 1,9% 1,4% 2,8% 8,0% idős, n=361 középgenerációs, középkorú, n=885 fiatal, n=413 3,3% 3,7% 4,6% 0,3% 0,6% 0,6% 2,6% 3,4% 7,0% felsőfokú, n=306 középfokú, n=601 alapfokú, n=743 7,2% 2,3% 1,2% 3,6% 0,9% 3,8% 2,2% 2,0% 4,2% falu, n=443 város, n=541 megyei jogú város, n=351 Budapest, n=323 3,2% 0,9% 2,7% 5,0% 1,3% 3,9% 0,3% 1,7% 1,4% 5,6% 2,5% 4,3% rendszeresen alkalmanként ritkán 188. ábra: Sportágak űzése: asztalitenisz háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? asztalitenisz 0% 5% 10% 15% 20% 25% összes válaszadó, n=1603 3,4% 3,2% 4,9% nem sportolt soha, n=907 már abbahagyta, n=361 sportol, n=392 1,9% 1,7% 3,9% 5,9% 3,0% 2,5% 5,0% 7,4% 8,9% idős, n=369 középgenerációs, középkorú, n=889 fiatal, n=402 3,0% 2,9% 4,2% 2,7% 3,0% 1,4% 4,2% 4,5% 8,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=95 éppen megélnek, n=788 megélnek és félre tudnak tenni, n=720 5,3% 2,1% 2,1% 2,7% 2,8% 3,2% 3,9% 3,8% 7,1% felsőfokú, n=308 középfokú, n=607 alapfokú, n=737 1,8% 3,0% 6,5% 3,3% 2,8% 2,7% 3,9% 5,8% 7,8% falu, n=441 város, n=541 megyei jogú város, n=347 Budapest, n=331 2,0% 2,9% 3,9% 4,4% 3,3% 6,7% 2,3% 1,4% 2,0% 3,9% 5,1% 6,3% rendszeresen alkalmanként ritkán 107
108 189. ábra: Sportágak űzése: vívás háttérelemzés Űzi-e Ön az alábbi sportokat/sportágakat legalább hobbi szinten? vívás összes válaszadó, n=1565 nem sportolt soha, n=860 már abbahagyta, n=341 sportol, n=364 0% 2% 4% 6% 8% 2,3% 3,6% 0,1% 0,7% 5,3% 5,2% 0,1% 0,8% 0,3% 0,3% 0,0% 1,6% van, hogy nem tudnak megélni, n=96 éppen megélnek, n=755 megélnek és félre tudnak tenni, n=663 4,2% 3,2% 4,1% 0,0% 1,0% 1,2% 0,2% 0,3% 2,1% felsőfokú, n=289 középfokú, n=567 alapfokú, n= Sportcélú költések 6,9% 2,1% 0,0% 1,1% 3,6% 0,4% 1,0% rendszeresen alkalmanként ritkán 0,0% 0,3% A Budapesten élők átlagosan jóval többet költöttek a különböző sportrendezvények látogatására, mint a kisebb településeken élők (190. ábra). Az idősebb korosztály átlagosan többet fizetett sportklub, fitneszterem bérletre, mint a középvagy fiatal generáció (igaz esetükben alacsony az elemszám, így ez a megállapítás csak tájékoztató jellegű). A végzettségi szint tekintetébenalapján látható, hogy a felsőfokú végzetséggel rendelkezők átlagosan többet költöttek a vizsgált kiadásokra, továbbá a Budapesten élők költötték átlagosan a legtöbbet (191. ábra). A középgenerációsok átlagosan többet költöttek táplálékkiegészítőre, mint a fiatalok vagy idősebbek. Továbbá az is látható, hogy a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetűek többet költöttek, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. Az eredmények ugyan szignifikáns különbséget mutatnak, de az alacsony elemszámok miatt a 192. ábra csak tájékoztató jellegű. Átlagosan azok költöttek a legtöbbet sportruházatra, akik sportolnak. A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők átlagosan szintén többet költöttek sportruházatra, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. A lakóhelyeket illetően megállapítható, hogy a budapestiek költötték a legtöbbet sportruházatra (193. ábra) ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportrendezvények látogatására (mérkőzések, versenyek, kiállítások, aerobic nap stb.) háttérelemzés (Ft) Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? Minden Ön által fizetett tételt becsüljön meg! összes válaszadó, n= falu, n=64 város, n=57 megyei jogú város, n=60 Budapest, n=
109 191. ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportklub, fitneszterem stb., tagdíjra, bérletre háttérelemzés (Ft) Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? Minden Ön által fizetett tételt becsüljön meg! összes válaszadó, n= idős, n=13 középgenerációs, középkorú, n=93 fiatal, n=108 felsőfokú, n=67 középfokú, n=91 alapfokú, n= falu, n=50 város, n=55 megyei jogú város, n=41 Budapest, n= ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: táplálékkiegészítőre (pl: kreatin, tömegnövelő stb.) háttérelemzés (Ft) Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? Minden Ön által fizetett tételt becsüljön meg! összes válaszadó, n= nő, n=41 férfi, n= idős, n=6 középgenerációs, középkorú, n=62 fiatal, n= van, hogy nem tudnak megélni, n=1 éppen megélnek, n=36 megélnek és félre tudnak tenni, n= ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportruházatra háttérelemzés (Ft) Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? Minden Ön által fizetett tételt becsüljön meg! összes válaszadó, n= nem sportolt soha, n=144 már abbahagyta, n=101 sportol, n= van, hogy nem tudnak megélni, n=14 éppen megélnek, n=208 megélnek és félre tudnak tenni, n= falu, n=139 város, n=207 megyei jogú város, n=107 Budapest, n=
110 A Budapesten élők átlagosan jóval többet költöttek sportcipőre, mint a kisebb településen élők (194. ábra). A fiatal generáció nagyobb mértékben vásárol magának sporttal kapcsolatos dolgokat. Lakóhely tekintetében a városiakra jellemző ez a legkevésbé (195. ábra). Vizsgálatunk szerint a legnagyobb mértékben az idős generációra jellemző, hogy a sporttal kapcsolatos eszközöket a párjának vásárolja. Az alacsony elemszámok miatt a 196. ábra csak tájékoztató jellegű. Akik soha nem sportoltak, nagyobb mértékben vásárolnak sporttal kapcsolatos dolgokat a gyerekeiknek, mint akik sportolnak vagy már abbahagyták azt (197. ábra). A legnagyobb mértékben azok vásárolják a sportruházatot speciális sportruházati/kiegészítő üzletben, akik sportolnak. Az ilyen vásárlás jobban jellemző a fiatalokra, mint az idősebbekre. Továbbá a megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők is inkább vásárolnak ilyen helyeken (198. ábra) ábra: Sporthoz kötődő pénzköltés: sportcipőre háttérelemzés (Ft) Kérjük, válaszolja meg, költött-e és mennyit az utóbbi egy évben az alábbi tételekre? Minden Ön által fizetett tételt becsüljön meg! összes válaszadó, n= falu, n=192 város, n=253 megyei jogú város, n=123 Budapest, n= ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása: saját magának háttérelemzés Kinek vásárol elsősorban sporttal kapcsolatos dolgokat? Kérjük, tekintse az összes sporttal kapcsolatos vásárlásainak összegét 100%-nak, és ezt a 100%-ot ossza szét! összes válaszadó, n=722 81,0 nő, n=337 férfi, n=384 77,4 84,1 nem sportolt soha, n=187 már abbahagyta, n=159 sportol, n=376 76,2 79,2 84,1 idős, n=80 középgenerációs, középkorú, n=398 fiatal, n=244 72,7 82,5 94,0 felsőfokú, n=170 középfokú, n=278 alapfokú, n=269 76,2 82,4 82,5 falu, n=199 város, n=247 megyei jogú város, n=143 Budapest, n=132 75,9 82,2 85,4 83,
111 196. ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása: párjának háttérelemzés Kinek vásárol elsősorban sporttal kapcsolatos dolgokat? Kérjük, tekintse az összes sporttal kapcsolatos vásárlásainak összegét 100%-nak, és ezt a 100%-ot ossza szét! összes válaszadó, n=145 31,3 idős, n=16 középgenerációs, középkorú, n=111 fiatal, n=18 43,4 29,1 34, ábra: Sporttal kapcsolatos dolgok vásárlása: saját gyerek/ek/nek háttérelemzés Kinek vásárol elsősorban sporttal kapcsolatos dolgokat? Kérjük, tekintse az összes sporttal kapcsolatos vásárlásainak összegét 100%-nak, és ezt a 100%-ot ossza szét! összes válaszadó, n=260 63,9 nő, n=158 férfi, n=102 56,7 68,6 nem sportolt soha, n=114 már abbahagyta, n=62 sportol, n= ábra: Sportruházat vásárlása: speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben háttérelemzés Hol, milyen üzletekben szokta vásárolni az alábbi termékeket? összes válaszadó, n= ,6% 44,5 69,4 75,4 nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 8,1% 16,6% 52,2% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 5,2% 21,4% 29,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 5,1% 14,7% 27,3% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 14,0% Vizsgálatunk alapján a legnagyobb mértékben azok vásárolják a sporteszközöket, kellékeket speciális sportruházati/kiegészítő üzletben, akik sportolnak (199. ábra). A kedvezőbb anyagi helyzetben levőkre jobban jellemző ez, mint a rosszabb anyagi helyzetűekre. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők is gyakrabban vásárolnak sporteszközöket, kellékeket speciális sportruházati üzletekben, mint az alacsonyabb végzetséggel rendelkezők. 20,5% 32,6% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 111
112 199. ábra: Sporteszközök, kellékek vásárlása: speciális sportruházati/ kiegészítő üzletben háttérelemzés Hol, milyen üzletekben szokta vásárolni az alábbi termékeket? összes válaszadó, n=2001 8,5% nő, n=1027 férfi, n=972 6,5% 10,5% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=442 2,6% 8,4% 24,0% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 2,8% 10,0% 10,6% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 2,2% 5,3% 12,9% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 5,5% 8,7% 16,0% falu, n=582 város, n=636 megyei jogú város, n=414 Budapest, n= Sportcélú utazás 5,2% 9,6% 9,2% 10,9% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% A 200. ábra alapján látható, hogy azok szoktak leginkább sportcélú utazásokra menni, akik sportolnak. Az ilyen típusú utazás inkább a fiatalokra jellemző, mint a középgenerációsokra vagy idősekre. Az anyagi helyzetet figyelembe véve a megélnek és félre tudnak tenni helyzetben levők gyakrabban vesznek részt sportcélú utazásokon, mint a kedvezőtlenebb helyzetben levők. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők körében több a sportcélú utazás, mint a közép- és alapfokú végzettségűek esetében. A legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban élők utaztak Magyarországon belül az elmúlt egy évben sportrendezvény/sportolás miatt (201. ábra). A legnagyobb arányban azok utaztak és vettek részt sporteseményen nézőként, akik sportolnak, ellentétben azokkal, akik nem. Az idősebb korosztály utazott ilyen célból a legkisebb mértékben. Az ilyen célú utazás a megyei jogú városok lakói körében volt a legnépszerűbb (202. ábra). Akik sportolnak, magasabb arányban utaztak külföldre az elmúlt egy évben sport miatt, mint azok, akik nem (203. ábra). A megélnek és félre tudnak tenni anyagi helyzetben levők is nagyobb arányban utaztak ilyen célból, mint a kedvezőtlenebb helyzetben levők. Lakóhely tekintetében legnagyobb arányban a budapestiekre jellemző ez. 112
113 200. ábra: Sportcélú utazás háttérelemzés Szokott-e sport céllal (sportolás, látogatás, sportesemény megtekintése) utazni? összes válaszadó, n= ,9% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 4,3% 14,1% 34,0% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=464 7,1% 12,3% 19,6% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 2,2% 10,4% 17,9% felsőfokú, n=345 középfokú, n=698 alapfokú, n=947 13,2% 10,5% 201. ábra: Utazási gyakoriság Magyarországon háttérelemzés Utazott-e Magyarországon belül az elmúlt egy évben sportrendezvény/sportolás miatt? Hozzávetőleg hányszor? összes válaszadó, n=258 falu, n=74 város, n=79 megyei jogú város, n=62 Budapest, n= ábra: A magyarországi sporttal kapcsolatos utazások célja: sporteseményen vettem részt nézőként háttérelemzés Az alábbiak közül milyen céllal utazott az elmúlt egy évben sport miatt Magyarországon belül? 18,3% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 69,8% 86,4% 87,8% 88,6% 93,5% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% összes válaszadó, n=2001 7,2% nő, n=1028 férfi, n=972 4,9% 9,8% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 3,5% 8,9% 15,6% idős, n=464 középgenerációs, középkorú, n=1071 fiatal, n=465 3,9% 8,3% 8,2% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 1,4% 6,2% 9,6% falu, n=582 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 4,1% 113 7,7% 6,8% 10,1% 0% 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18%
114 összes válaszadó, n= ábra: Külföldi sportcélú utazás háttérelemzés Utazott-e külföldre az elmúlt egy évben sport miatt? 17,5% nem sportolt soha, n=50 már abbahagyta, n=57 sportol, n=150 6,0% 14,0% 22,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=3 éppen megélnek, n=99 megélnek és félre tudnak tenni, n=149 0,0% 11,1% 22,8% falu, n=74 város, n=79 megyei jogú város, n=61 Budapest, n=42 6,3% 10,8% 4.6. Sportolókhoz, sportokhoz kapcsolódó értékelés A sportolás csak fiataloknak való állítással leginkább azok nem értettek egyet, akik sportolnak. A korosztályok tekintetében a fiatalok azok, akik legkevésbé tudtak azonosulni az állítással (204. ábra). 23,0% 204. ábra: Attitűdállítások: A sportolás csak fiataloknak való háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 42,9% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% összes válaszadó, n= ,3% 12,2% 16,4% 9,2% 8,8% nem sportolt soha, n= ,1% 12,2% 19,7% 10,8% 12,2% már abbahagyta, n=402 57,2% 13,7% 15,4% 9,5% 4,2% sportol, n=438 71,5% 10,7% 8,9% 4,6% 4,3% idős, n=462 42,9% 8,4% 17,5% 15,2% 16,0% középgenerációs, középkorú, n= ,4% 13,4% 16,4% 8,3% 7,5% fiatal, n=462 61,5% 13,2% 15,6% 5,2% 4,5% van, hogy nem tudnak megélni, n=134 36,6% 17,9% 16,4% 18,7% 10,4% éppen megélnek, n=947 52,1% 10,3% 18,7% 9,1% 9,8% megélnek és félre tudnak tenni, n=827 58,4% 13,1% 13,3% 7,5% 7,7% felsőfokú, n=343 63,6% 9,0% 14,0% 5,5% 7,9% középfokú, n=693 56,7% 12,4% 17,9% 6,5% 6,5% alapfokú, n=939 47,0% 13,3% 16,4% 12,5% 10,9% falu, n=576 város, n=635 megyei jogú város, n=415 Budapest, n=360 53,5% 53,5% 62,2% 42,5% 14,7% ,5% 15,5% 12,8% 16,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 10,1% 8,7% 9,5% 8,2% 10,4% 13,7% 7,0% 6,7% 20,3% 11,4% 11,1%
115 A válaszadók közül a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban értettek egyet azzal, hogy a sportolás az életük része, mint az idősebbek, illetve az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. Akik van, hogy nem tudnak megélni nagy arányban nem tartják a sportolást életük részének (205. ábra). A jelenleg is sportolók harmada egyáltalán nem ért egyet azzal, hogy a sportolás elvárás a környezetükben. Az idős generáció kisebb arányban érett egyet ezzel az állítással, mint a fiatalabb generációk. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők is nagyobb arányban értettek egyet azzal, hogy a sportolás elvárás környezetükben, mint alacsonyabb végzettséggel rendelkező válaszadók (206. ábra). Az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők kevésbé értettek egyet a Sokat költök sportolásra állítással, mint a magasabb végzettségűek. Korosztályok tekintetében a fiatalok értettek egyet ezzel a legnagyobb mértékben (207. ábra). A fiatalok szívesebben vesznek olyan terméket, amit egy sportoló ajánl, mint az idősebb generációk (208. ábra). A budapesti lakosok is nagyobb arányban értettek ezzel egyet, mint a más településtípuson élők. A sportolási szokások tekintetében sokkal szívesebben vesznek ilyen termékeket azok, akik sportolnak, mint akik már abbahagyták a sportolást vagy soha nem is sportoltak ábra: Attitűdállítások: A sportolás életem része háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,6% 8,2% 8,7% 7,0% 11,5% nő, n= ,7% 8,0% 8,0% 6,0% 9,2% férfi, n=961 60,4% 8,3% 9,4% 8,0% 13,9% nem sportolt soha, n= ,9% 4,2% 6,8% 0,8% már abbahagyta, n=403 sportol, n=437 4,3% 5,5% 18,5% 63,8% 24,3% 15,1% 10,7% 47,4% 6,0% 4,5% idős, n=461 80,3% 5,4% 4,3% 6,3% 3,7% középgenerációs, középkorú, n= ,9% 9,2% 9,1% 6,1% 9,7% fiatal, n=462 45,9% 8,9% 10,4% 11,7% 23,2% van, hogy nem tudnak megélni, n=132 78,8% 7,6% 0,8% 8,3% 4,5% éppen megélnek, n=948 71,6% 7,0% 8,2% 6,4% 6,8% megélnek és félre tudnak tenni, n=826 54,7% 9,3% 9,4% 8,5% 18,0% felsőfokú, n=342 51,2% 10,5% 9,4% 9,9% 19,0% középfokú, n=691 62,4% 9,3% 9,6% 6,1% 12,7% alapfokú, n=937 71,5% 6,7% 7,7% 6,5% 7,6% falu, n=580 67,8% 9,3% 9,0% 6,6% 7,4% város, n=632 62,3% 10,3% 9,3% 7,6% 10,4% megyei jogú város, n=413 66,1% 3,9% 7,5% 7,5% 15,0% Budapest, n=357 62,2% 7,6% 8,7% 5,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért ,7%
116 206. ábra: Attitűdállítások: A sportolás elvárás a környezetemben háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,9% 9,7% 10,2% 5,3% 3,9% nő, n=1019 férfi, n=961 73,0% 68,6% 2,9% 9,5% 10,2% 4,3% 10,0% 10,1% 6,3% 5,0% nem sportolt soha, n=1141 már abbahagyta, n=401 sportol, n=438 30,6% 87,3% 68,3% 15,8% 26,5% 1,3% 6,7% 4,6% 11,7% 8,2% 7,0% 4,7% 14,2% 13,0% idős, n=460 középgenerációs, középkorú, n=1061 fiatal, n=458 53,1% 73,6% 82,4% 12,2% 2,8% 7,8% 5,0% 2,0% 9,5% 9,9% 4,5% 2,5% 15,7% 9,6% 9,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=133 éppen megélnek, n=946 megélnek és félre tudnak tenni, n=826 65,5% 79,7% 75,1% 12,8% 3,8% 1,5% 7,4% 9,8% 5,2% 2,5% 11,5% 11,3% 6,1% 5,7% felsőfokú, n=343 64,1% 12,8% 14,0% 5,0% 4,1% középfokú, n=691 68,0% 10,6% 11,3% 5,5% 4,6% alapfokú, n=938 75,5% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 207. ábra: Attitűdállítások: Sokat költök sportolásra háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 8,1% 7,7% 5,4% 3,3% 2,8% összes válaszadó, n= ,9% 9,7% 8,4% 4,2% nő, n=1018 férfi, n=963 77,8% 71,9% 1,7% 9,5% 7,1% 3,9% 9,9% 9,8% 4,6% 3,9% nem sportolt soha, n=1145 már abbahagyta, n=400 sportol, n=437 28,1% 91,0% 79,8% 23,1% 22,9% 3,1% 1,0% 0,1% 4,8% 1,8% 9,3% 7,5% 1,8% 15,1% 10,8% idős, n=461 középgenerációs, középkorú, n=1060 fiatal, n=459 van, hogy nem tudnak megélni, n=133 éppen megélnek, n=948 megélnek és félre tudnak tenni, n=824 89,6% 75,2% 59,5% 86,5% 80,3% 66,7% 11,8% 12,3% 2,4% 1,1% 0,9% 6,1% 2,2% 10,4% 8,0% 4,2% 15,0% 7,6% 6,1% 0,8% 0,8% 7,5% 4,5% 7,9% 6,5% 3,4% 1,9% 10,8% 6,1% 4,1% felsőfokú, n=343 középfokú, n=689 alapfokú, n=938 63,0% 74,9% 79,4% 14,9% 13,4% 6,4% 2,3% 10,3% 7,0% 4,4% 3,5% 7,4% 7,5% 3,4% 2,3% falu, n=581 város, n=633 megyei jogú város, n=413 Budapest, n=354 77,8% 72,4% 76,0% 73,4% 8,4% 5,3% 5,7% 2,8% 12,0% 9,6% 3,9% 2,1% 9,0% 8,0% 3,1% 3,9% 8,5% 11,3% 4,0% 2,8% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 116
117 208. ábra: Attitűdállítások: Szívesen veszek olyan terméket, amit egy sportoló ajánl háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,5% 11,0% 16,5% 8,0% 5,0% nő, n=1017 férfi, n=954 62,3% 56,5% 11,2% 10,8% 17,0% 16,0% 7,3% 3,5% 8,8% 6,5% nem sportolt soha, n=1140 már abbahagyta, n=397 sportol, n=434 28,8% 50,1% 74,5% 17,1% 15,4% 23,3% 7,2% 20,2% 15,2% 12,6% 0,8% 4,9% 8,8% 5,5% 15,7% idős, n=461 középgenerációs, középkorú, n=1052 fiatal, n=458 45,9% 59,4% 73,3% 13,5% 10,6% 17,9% 1,5% 9,3% 12,4% 3,5% 17,8% 7,8% 4,4% 12,7% 10,0% van, hogy nem tudnak megélni, n=133 éppen megélnek, n=942 megélnek és félre tudnak tenni, n=822 53,8% 62,7% 70,7% 9,0% 11,3% 6,0% 3,0% 10,1% 16,9% 6,6% 3,7% 11,7% 17,8% 9,9% 6,9% felsőfokú, n=340 középfokú, n=688 alapfokú, n=936 55,9% 55,4% 64,0% 11,2% 17,6% 8,8% 6,5% 12,6% 17,3% 9,4% 5,2% 9,8% 15,3% 6,6% 4,3% falu, n=579 város, n=631 megyei jogú város, n=411 Budapest, n=352 54,2% 63,2% 61,3% 60,8% Aki jelenleg is sportol, nagyobb arányban gondolja úgy, hogy a versenysport a szórakoztatóipar része, mint aki már abbahagyta vagy soha nem sportolt. A fiatalabbak, illetve a jó megélhetéssel rendelkezők is nagyobb arányban értenek egyet az állítással, mint az idősebbek, illetve a nehezebb körülmények közt élők. Leginkább a megyei jogú városban lakók értettek egyet azzal, hogy a versenysport a szórakoztatóipar része (209. ábra). A jelenleg is sportoló válaszadók nagyobb mértékben értettek egyet azzal, hogy egy sikeres sportoló tökéletes reklámarc, mint akik nem sportoltak soha. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve jobb megélhetésű körülményekkel rendelkezők is nagyobb arányban vélik így, mint az alacsonyabb végzettségűek, vagy akik kevésbé tudnak megélni (210. ábra). Az Örömmel veszek kedvenc sportolómhoz, csapatomhoz kapcsolódó tárgyakat állítással jobban egyetértettek azok, akik sportolnak, mint azok, akik már abbahagyták a sportolást vagy soha nem is sportoltak (211. ábra). Generációk tekintetében a fiatalok értettek egyet ezzel a leginkább, míg lakhely tekintetében a városiak. Az Egy sportoló igazi példakép állítással nagyobb arányban értettek egyet azok, akik maguk is sportolnak, mint akik nem. Végzettség tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében volt a legmagasabb az egyetértési arány (212. ábra). A 213. ábra alapján látható, hogy az Én az online sportélményeket szeretem állítással a fiatalok nagyobb arányban értettek egyet, és szintén nagyobb volt az egyetértés azok körében, akik sportolnak, mint azok esetében, akik nem vagy már abbahagyták azt. 12,4% 10,0% 8,0% 12,1% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 19,7% 15,1% 15,6% 14,5% 8,2% 8,8% 8,2% 7,1% 7,4% 3,1% 5,5% 4,9% 117
118 209. ábra: Attitűdállítások: A versenysport a szórakoztatóipar része háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,2% 5,6% 21,0% 25,1% 25,2% nő, n=1012 férfi, n=961 24,8% 21,4% 5,7% 5,4% 19,0% 22,9% 24,7% 25,4% 29,1% 21,4% nem sportolt soha, n=1140 már abbahagyta, n=400 sportol, n=433 30,5% 14,8% 7,0% 11,5% 5,1% 22,4% 5,4% 21,8% 20,3% 27,9% 28,0% 22,9% 28,5% 33,0% 21,0% idős, n=456 középgenerációs, középkorú, n=1059 fiatal, n=460 23,3% 17,8% 28,3% 5,0% 20,6% 5,0% 22,4% 7,4% 18,0% 26,7% 22,8% 25,3% 24,0% 30,0% 23,2% van, hogy nem tudnak megélni, n=135 éppen megélnek, n=942 megélnek és félre tudnak tenni, n=821 30,4% 26,4% 18,1% 5,1% 6,2% 3,7% 17,3% 24,4% 23,8% 28,4% 21,5% 22,7% 31,1% 20,0% 20,9% felsőfokú, n=341 középfokú, n=689 alapfokú, n=933 18,8% 3,8% 20,2% 6,1% 27,1% 21,1% 5,8% 19,2% 22,1% 27,9% 24,8% 24,3% 28,4% 29,8% 20,7% falu, n=576 26,2% 6,4% 23,8% 25,5% város, n=632 20,1% 8,4% 20,9% 30,1% megyei jogú város, n=410 22,2% 3,2% 15,1% 20,5% Budapest, n=354 24,9% 2,0% 23,7% 20,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 18,1% 20,6% 39,0% 29,1% 210. ábra: Attitűdállítások: Egy sikeres sportoló tökéletes reklámarc háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,5% 5,6% 22,2% 26,4% 29,2% nem sportolt soha, n=1136 már abbahagyta, n=400 sportol, n=437 22,7% 9,3% 5,0% 6,9% 6,6% 5,5% 20,0% 16,2% 25,4% 32,3% 26,8% 24,2% 22,3% 33,5% 43,5% idős, n=454 középgenerációs, középkorú, n=1063 fiatal, n=458 21,1% 15,7% 13,8% 4,6% 5,8% 6,1% 23,8% 22,3% 20,5% 25,8% 26,3% 27,3% 24,7% 29,8% 32,3% van, hogy nem tudnak megélni, n=134 éppen megélnek, n=941 megélnek és félre tudnak tenni, n=827 21,6% 19,0% 12,1% 3,6% 7,5% 7,0% 20,4% 22,4% 23,9% 30,2% 20,1% 23,8% 28,4% 26,2% 33,6% felsőfokú, n=341 középfokú, n=689 alapfokú, n=933 11,4% 14,8% 19,5% 2,6% 18,5% 6,5% 5,9% 21,5% 24,2% 29,3% 26,6% 25,3% 38,1% 30,6% 25,1% falu, n=578 21,5% 6,7% 24,6% 27,9% város, n=632 10,0% 5,5% 22,5% 29,9% megyei jogú város, n=410 20,0% 3,4% 17,3% 22,4% Budapest, n=353 15,9% 6,5% 23,8% 22,4% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 19,4% 32,1% 36,8% 31,4% 118
119 211. ábra: Attitűdállítások: Örömmel veszek kedvenc sportolómhoz, csapatomhoz kapcsolódó tárgyakat háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,0% 12,1% 11,8% 6,0% 4,1% nő, n=1016 férfi, n=957 61,9% 70,0% 10,8% 10,7% 5,1% 3,3% 13,5% 13,0% 6,8% 4,9% nem sportolt soha, n=1142 már abbahagyta, n=402 sportol, n=432 41,7% 59,7% 77,4% 17,6% 13,2% 19,9% 3,2% 9,6% 8,3% 1,4% 12,9% 8,5% 5,7% 10,9% 10,0% idős, n=460 középgenerációs, középkorú, n=1057 fiatal, n=459 54,7% 64,7% 80,2% 14,8% 7,4% 7,4% 3,0% 2,0% 13,0% 11,9% 6,4% 4,0% 15,9% 7,8% 6,8% van, hogy nem tudnak megélni, n=131 éppen megélnek, n=948 megélnek és félre tudnak tenni, n=821 60,4% 74,8% 69,7% 0,8% 12,2% 9,2% 3,1% 9,6% 11,5% 5,7% 3,5% 15,0% 12,5% 6,7% 5,4% felsőfokú, n=340 középfokú, n=688 alapfokú, n=937 61,2% 64,7% 68,8% 12,6% 16,5% 6,8% 2,9% 10,9% 12,6% 6,5% 5,2% 12,8% 9,4% 5,2% 3,7% falu, n=581 város, n=631 megyei jogú város, n=413 60,2% 70,2% 64,9% Budapest, n=350 70,6% 8,0% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 14,4% 10,2% 13,6% 13,9% 13,1% 7,0% 4,8% 13,1% 5,7% 2,6% 212. ábra: Attitűdállítások: Egy sportoló igazi példakép háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,9% 6,2% 7,6% 4,8% 3,8% 6,3% 5,1% 20,5% 25,1% 32,4% nem sportolt soha, n=1144 már abbahagyta, n=402 sportol, n=435 21,6% 6,3% 9,7% 6,5% 20,1% 6,4% 5,5% 16,3% 22,2% 26,1% 26,2% 24,3% 25,6% 37,6% 45,5% van, hogy nem tudnak megélni, n=133 éppen megélnek, n=947 megélnek és félre tudnak tenni, n=824 20,3% 18,3% 11,8% 6,3% 6,0% 6,2% 18,8% 18,8% 22,0% 20,3% 23,9% 26,8% 34,6% 29,7% 36,3% felsőfokú, n=341 középfokú, n=694 alapfokú, n=935 11,4% 5,3% 17,9% 15,4% 6,6% 19,9% 17,9% 6,0% 21,9% 22,6% 25,5% 25,8% 42,8% 32,6% 28,4% falu, n=579 20,6% 5,4% 21,2% 28,5% város, n=632 10,3% 6,3% 20,6% 26,9% megyei jogú város, n=413 23,2% 6,5% 15,0% 18,4% Budapest, n=355 9,3% 6,8% 25,6% 23,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 24,4% 35,9% 36,8% 34,4% 119
120 213. ábra: Attitűdállítások: Én az online sportélményeket szeretem háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,7% 9,9% 12,3% 6,0% 3,1% nő, n= ,2% 9,1% 10,5% 1,9% 5,3% férfi, n=956 63,9% 10,7% 14,2% 6,8% 4,4% nem sportolt soha, n= ,4% 7,8% 1,5% 8,6% 4,7% már abbahagyta, n=398 61,3% 11,8% 15,1% 7,5% 4,3% sportol, n=429 52,7% 13,5% 19,3% 8,2% 6,3% idős, n=456 82,2% 6,8% 6,4% 0,9% 3,7% középgenerációs, középkorú, n= ,3% 10,7% 12,3% 5,7% 3,0% fiatal, n=457 56,0% 11,2% 18,4% 9,0% 5,5% van, hogy nem tudnak megélni, n=131 78,6% 7,6% 0,8% 7,6% 5,3% éppen megélnek, n=944 70,4% 8,2% 12,5% 6,4% 2,5% megélnek és félre tudnak tenni, n=815 65,2% 11,3% 13,6% 5,8% 4,2% felsőfokú, n=337 középfokú, n=684 alapfokú, n=932 65,6% 64,5% 73,0% 11,3% 13,6% 5,9% 3,6% 9,9% 14,8% 7,6% 3,2% 9,2% 10,1% 4,8% 2,9% falu, n=580 város, n=627 megyei jogú város, n=412 Budapest, n=345 61,6% 66,3% A Csakis online követem a sporteseményeket állítással a fiatalok, míg a sportolási szokások tekintetében azok, akik sportolnak értettek egyet a legnagyobb arányban. Végzettségek tekintetében a középfokú végzettségűek jobban egyetértettek ezzel, mint az alap- vagy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők (214. ábra). A 215. ábra alapján látható, hogy a Online követem a sporthíreket állítás esetében a generációk közül a fiatalok, míg a sportolási szokások esetében azok, akik sportolnak értettek egyet a legnagyobb mértékben. Végzettség tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagyobb mértékben értettek egyet ezzel, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők. A Sokat költök sport miatt olyan eszközökre, amikkel jobb online élményt érek el állítással kapcsolatosan általánosan magas volt azok aránya, akik nem értettek vele egyet. Generációk tekintetében az idősek értettek egyet ezzel legkevésbé, míg a fiatalok leginkább (216. ábra). A Szeretek a sporteseményekről, sportolókról újságokban, magazinokban olvasni állítással az anyagi helyzet tekintetében a van, hogy nem tudnak megélni helyzetben lévők alacsonyabb arányban értettek egyet, mint az ennél jobb helyzetűek. Lakóhelyek esetében a megyei jogú városban élők értettek egyet ezzel leginkább (217. ábra) ,1% 78,6% 11,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 9,5% 10,0% 16,1% 13,1% 7,8% 9,8% 5,0% 8,0% 3,1% 3,0% 6,3% 4,9% 8,4% 1,2% 4,1%
121 214. ábra: Attitűdállítások: Csakis online követem a sporteseményeket háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 2,7% összes válaszadó, n= ,5% 10,2% 10,6% 6,0% nő, n=1009 férfi, n=957 nem sportolt soha, n=1138 már abbahagyta, n=400 sportol, n=428 idős, n=455 középgenerációs, középkorú, n=1054 fiatal, n=456 van, hogy nem tudnak megélni, n=132 éppen megélnek, n=942 megélnek és félre tudnak tenni, n=816 73,0% 67,9% 77,6% 63,8% 58,2% 82,0% 70,6% 59,0% 79,5% 73,5% 65,9% 12,8% 15,2% 11,0% 1,3% 9,4% 10,1% 6,1% 11,1% 11,0% 5,7% 4,3% 1,8% 7,4% 8,6% 4,7% 10,3% 9,3% 4,0% 16,1% 6,3% 4,2% 0,7% 6,2% 7,9% 3,3% 11,7% 8,7% 6,0% 3,0% 17,3% 8,3% 4,4% 0,8% 9,8% 4,5% 5,3% 8,8% 9,7% 5,5% 2,5% 11,8% 12,3% 6,5% 3,6% felsőfokú, n=338 középfokú, n=687 alapfokú, n=930 66,0% 67,7% 74,4% 13,9% 10,5% 8,7% 10,7% 12,5% 8,8% 6,8% 5,4% 6,1% 2,7% 3,9% 1,9% falu, n=580 város, n=629 megyei jogú város, n=412 Budapest, n=344 73,8% 64,4% 71,8% 75,0% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 215. ábra: Attitűdállítások: Online követem a sporthíreket háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n=1966 nő, n=1010 férfi, n=955 nem sportolt soha, n=1138 már abbahagyta, n=401 sportol, n=427 idős, n=456 középgenerációs, középkorú, n=1055 fiatal, n=454 van, hogy nem tudnak megélni, n=131 éppen megélnek, n=943 megélnek és félre tudnak tenni, n=815 felsőfokú, n=337 középfokú, n=688 alapfokú, n=932 falu, n=579 város, n=629 megyei jogú város, n=411 Budapest, n=346 51,9% 41,7% 63,0% 69,0% 56,6% 62,3% 47,6% 77,9% 67,9% 55,0% 51,6% 59,9% 69,4% 68,4% 58,3% 61,1% 65,0% ,9% 79,8% 12,7% 16,4% 10,6% 10,8% 13,5% 14,5% 11,6% 10,9% 12,6% 7,3% 10,6% 8,1% 10,5% 17,5% 13,4% 10,7% 15,7% 7,2% 5,2% 2,9% 2,9% 6,8% 7,0% 3,2% 10,8% 4,4% 1,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 7,0% 3,7% 14,0% 1,5% 5,0% 9,1% 6,0% 2,0% 7,7% 11,1% 4,3% 21,9% 7,7% 5,7% 22,2% 13,6% 6,1% 1,8% 7,7% 8,1% 2,6% 11,9% 15,7% 6,8% 3,2% 23,1% 11,9% 6,8% 0,8% 10,7% 7,6% 3,1% 8,3% 14,6% 6,5% 2,8% 17,7% 8,6% 5,3% 19,6% 10,1% 4,2% 16,3% 7,8% 4,4% 8,5% 13,7% 5,3% 3,1% 2,4% 11,4% 12,6% 5,2% 11,9% 18,4% 7,5% 3,8% 9,0% 14,8% 9,0% 6,1% 9,0% 16,5% 6,9% 2,6%
122 216. ábra: Attitűdállítások: Sokat költök sport miatt olyan eszközökre, amikkel jobb online élményt érek el háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 1,1% összes válaszadó, n= ,6% 6,8% 6,1% 2,5% nő, n=1015 férfi, n=955 85,2% 81,9% 0,3% 7,3% 5,3% 1,9% 1,8% 6,2% 6,9% 3,2% nem sportolt soha, n=1141 már abbahagyta, n=399 sportol, n=430 64,4% 83,2% 91,0% 12,8% 3,5% 0,3% 4,1% 1,1% 0,5% 7,8% 7,3% 1,3% 12,1% 7,2% 3,5% idős, n=455 középgenerációs, középkorú, n=1057 fiatal, n=457 72,2% 84,9% 92,3% 10,1% 4,4% 6,2% 5,9% 10,1% 5,7% 0,2% 2,9% 2,1% 2,0% falu, n=579 város, n=632 megyei jogú város, n=412 Budapest, n=349 83,4% 79,4% 84,2% 90,5% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 0,9% 7,1% 5,9% 2,8% 1,7% 8,4% 7,1% 3,3% 0,7% 5,6% 7,8% 1,7% 1,4% 4,9% 2,6% 217. ábra: Attitűdállítások: Szeretek a sporteseményekről, sportolókról újságokban, magazinokban olvasni háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,9% 13,8% 17,6% 9,0% 5,8% nő, n= ,2% 14,1% 15,1% 8,0% 2,5% férfi, n=960 47,1% 13,4% 20,3% 10,0% 9,2% nem sportolt soha, n= ,7% 11,0% 14,0% 5,9% 3,4% már abbahagyta, n=401 40,4% 16,5% 21,7% 12,5% 9,0% sportol, n=435 35,2% 18,6% 23,4% 13,8% 9,0% idős, n=462 középgenerációs, középkorú, n= ,7% 54,2% 11,3% 13,7% 15,4% 17,5% 7,1% 7,6% 9,4% 5,1% fiatal, n=458 48,3% 16,6% 20,1% 9,8% 5,2% van, hogy nem tudnak megélni, n=134 61,9% 17,2% 11,9% 4,5% 4,5% éppen megélnek, n=945 55,8% 11,7% 17,2% 9,5% 5,7% megélnek és félre tudnak tenni, n=826 50,7% 15,3% 18,9% 8,7% 6,4% falu, n=579 54,7% 14,5% 17,6% 8,6% 4,5% város, n=634 47,3% 16,1% 21,0% 9,0% 6,6% megyei jogú város, n=412 51,0% 9,7% 18,4% 12,6% 8,3% Budapest, n=355 67,3% 13,0% 11,0% 5,4% 3,4% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 122
123 A Fantasztikus élmény számomra sporteseményeken részt venni állítással a fiatalok nagyobb mértékben értettek egyet, mint az idősebbek. Végzettség tekintetében ezzel leginkább a felsőfokú végzettségűek, míg az anyagi helyzet esetében a megélnek és félre is tudnak tenni helyzetűek értettek egyet leginkább (218. ábra). A Sokat költök sporttal kapcsolatos eseményekre, azok látogatására állítással jobban egyetértettek azok, akik sportolnak, mint akik már abbahagyták azt vagy soha nem is sportoltak. Generációk esetében a fiatalok értettek ezzel egyet nagyobb mértékben (219. ábra). A sportolás nagyon drága állítással a van, hogy nem tudnak megélni anyagi helyzetben lévők nagyobb arányban értettek egyet, mint a náluk jobb helyzetűek. A sportolási szokások tekintetében a nagyobb mértékben értettek ezzel egyet azok, akik sportoltak, de már abbahagyták azt, mint akik sportolnak jelenleg is (220. ábra) ábra: Attitűdállítások: Fantasztikus élmény számomra sporteseményeken részt venni háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,6% 11,2% 15,7% 10,1% 10,4% nő, n= ,7% 11,3% 14,6% 7,0% 6,3% férfi, n=950 44,0% 10,9% 16,8% 13,5% 14,7% nem sportolt soha, n= ,9% 10,7% 12,3% 5,4% 2,7% már abbahagyta, n=396 34,8% 12,6% 21,5% 14,4% 16,7% sportol, n=430 25,8% 10,9% 19,5% 18,8% 24,9% idős, n=455 középgenerációs, középkorú, n=1051 fiatal, n=457 43,8% 51,9% 63,1% 13,2% 10,1% 7,5% 6,2% 10,5% 17,0% 10,9% 9,7% 10,7% 18,2% 10,9% 16,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=130 67,7% 14,6% 9,2% 4,6% 3,8% éppen megélnek, n=941 57,6% 10,0% 14,9% 8,5% 9,0% megélnek és félre tudnak tenni, n=818 44,5% 11,0% 17,7% 12,8% 13,9% felsőfokú, n=339 43,7% 10,9% 19,8% 11,8% 13,9% középfokú, n=687 50,1% 10,3% 16,0% 12,2% 11,4% alapfokú, n=927 57,9% 11,8% 14,0% 7,8% 8,5% falu, n=578 53,8% 11,9% 13,3% 12,5% 8,5% város, n=629 46,3% 13,5% 19,1% 11,4% 9,7% megyei jogú város, n=406 52,5% 10,3% 14,5% 6,9% 15,8% Budapest, n=349 62,2% 6,3% 14,9% 7,7% 8,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 123
124 219. ábra: Attitűdállítások: Sokat költök sporttal kapcsolatos eseményekre, azok látogatására háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 2,3% összes válaszadó, n= ,6% 9,1% 7,9% 4,1% nő, n=1015 férfi, n=956 71,7% 81,5% 2,1% 7,7% 5,8% 3,0% 2,5% 10,6% 10,0% 5,2% nem sportolt soha, n=1143 már abbahagyta, n=399 70,2% 88,5% 11,8% 1,0% 5,2% 4,0% 1,2% 11,3% 5,5% 1,3% sportol, n=431 51,3% 16,9% 14,8% 10,4% 6,5% idős, n=454 középgenerációs, középkorú, n=1059 fiatal, n=458 van, hogy nem tudnak megélni, n=131 éppen megélnek, n=946 megélnek és félre tudnak tenni, n=820 87,7% 76,3% 66,6% 90,8% 80,0% 70,2% 0,9% 5,7% 4,4% 1,3% 8,7% 8,9% 4,5% 1,6% 13,5% 9,0% 5,7% 5,2% 4; 0,0% 6,1% 2,3% 0,8% 7,6% 6,4% 3,6% 2,3% 11,2% 10,4% 5,6% 2,6% felsőfokú, n=339 73,5% középfokú, n=689 74,5% alapfokú, n=932 79,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 0,9% 8,6% 10,9% 6,2% 2,6% 10,2% 8,7% 4,1% 2,4% 8,5% 5,9% 3,3% 220. ábra: Attitűdállítások: A sportolás nagyon drága háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,4% 7,6% 26,2% 21,9% 23,9% nem sportolt soha, n=1097 már abbahagyta, n=392 sportol, n=431 26,8% 11,7% 7,7% 12,1% 14,6% 4,8% 22,7% 30,6% 31,1% 19,8% 25,3% 24,4% 25,9% 24,7% 17,9% van, hogy nem tudnak megélni, n=132 éppen megélnek, n=910 megélnek és félre tudnak tenni, n=805 21,2% 20,9% 19,0% 3,8% 5,1% 11,2% 19,7% 23,4% 30,1% 24,2% 22,7% 21,0% 31,1% 27,9% 18,8% felsőfokú, n=339 középfokú, n=667 alapfokú, n=904 15,9% 21,4% 21,1% 9,7% 7,2% 6,7% 26,7% 22,8% 34,8% 22,0% 19,5% 23,5% 21,1% 27,3% 20,1% falu, n=566 27,7% 7,6% 25,3% 18,7% város, n=600 16,8% 8,0% 29,0% 24,2% megyei jogú város, n=404 22,0% 7,2% 19,6% 22,0% Budapest, n=350 12,9% 7,4% 30,3% 23,4% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 20,7% 22,0% 29,2% 26,0% 124
125 A sporthoz kapcsolódó dolgokra szívesen költök állítással sokkal nagyobb mértékben értettek egyet azok, akik sportolnak, mint akik már abbahagyták azt vagy soha nem is sportoltak. Generációk tekintetében ezzel a fiatalok, míg végzettségek esetében a felsőfokú végzettségűek értettek egyet leginkább (221. ábra). A Sokat költök e-sportokhoz kapcsolódó dolgokra állítás esetében a fiatalok nagyobb arányban értettek egyet, mint a középgeneráció tagjai és az idősek (222. ábra). Az ábrához kapcsolódó teljes adatsor a 10. mellékletben található. A sportolásból élek állítással a faluban és városban élők nagyobb mértékben értettek egyet, mint a megyei jogú városban vagy a Budapesten lakók. Generációk tekintetében a fiatalok körében volt a legmagasabb az egyetértési arány (223. ábra). A Sport teljesítményemmel kapcsolatos dolgokkal sokat keresek állítással kapcsolatosan általánosan nagyon magas volt azok aránya, kik nem értettek egyet vele (224. ábra). Generációk esetében az idősek értettek egyet ezzel a legkisebb mértékben, míg a fiatalok a leginkább. A kapcsolódó teljes adatsor az 11. mellékletben található. A A sporthoz kapcsolódik a munkám állítással a fiatalok jobban egyetértettek, mint a középgenerációsok és az idősek (225. ábra). Anyagi helyzet esetén a megélnek és félre tudnak tenni helyzetűek nagyobb arányban értettek ezzel egyet, mint a náluk jobb helyzetben lévők ábra: Attitűdállítások: A sporthoz kapcsolódó dolgokra szívesen költök háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,6% 13,4% 14,5% 7,6% 3,9% nő, n=1011 férfi, n=953 55,5% 65,4% 14,9% 12,1% 14,2% 5,9% 2,4% 14,9% 9,2% 5,5% nem sportolt soha, n=1137 már abbahagyta, n=397 sportol, n=430 17,2% 53,1% 15,3% 79,6% 31,2% 20,4% 22,6% 10,3% 17,4% 0,2% 7,2% 2,7% 5,3% 3,8% 13,7% idős, n=453 középgenerációs, középkorú, n=1054 fiatal, n=456 43,0% 59,5% 81,0% 16,9% 14,1% 19,1% 1,8% 8,4% 6,2% 2,6% 16,1% 7,1% 3,1% 13,4% 7,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=129 éppen megélnek, n=937 megélnek és félre tudnak tenni, n=820 51,6% 66,6% 77,5% 12,9% 13,2% 19,3% 12,4% 8,5% 1,6% 11,5% 6,0% 2,7% 10,1% 6,1% felsőfokú, n=339 középfokú, n=687 alapfokú, n=929 48,4% 57,2% 67,6% 13,3% 14,3% 21,8% 16,7% 12,7% 3,8% 7,1% 4,7% 13,0% 10,3% 5,9% 3,1% falu, n=578 65,6% 15,1% 11,9% 2,6% 4,8% város, n=626 55,3% 15,7% 16,8% 8,0% 4,3% megyei jogú város, n=410 60,2% 10,2% 16,1% 8,0% 5,4% Budapest, n=348 62,6% 10,6% 12,9% 10,6% 3,2% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 125
126 222. ábra: Attitűdállítások: Sokat költök e-sportokhoz kapcsolódó dolgokra háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? 1,1% összes válaszadó, n= ,8% 5,9% 5,1% 2,0% nő, n=1015 férfi, n=954 88,7% 82,8% 0,5% 4,1% 5,1% 1,6% 1,8% 7,9% 5,1% 2,4% nem sportolt soha, n=1140 már abbahagyta, n=401 92,5% 85,8% 2,3% 1,4% 0,1% 3,7% 0,5% 6,2% 5,7% 1,7% sportol, n=426 68,1% 11,7% 12,2% 3,8% 4,2% idős, n=456 középgenerációs, középkorú, n=1060 fiatal, n=453 falu, n=579 város, n=633 megyei jogú város, n=410 Budapest, n=347 94,1% 85,7% 77,9% 87,2% 82,9% 88,3% 85,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 2,0% 0,7% 0,2% 3,1% 0,7% 5,7% 5,8% 2,2% 9,5% 3,1% 6,8% 2,6% 2,9% 3,1% 1,7% 5,0% 0,8% 6,8% 7,3% 2,2% 0,7% 4,9% 5,4% 0,7% 1,2% 7,2% 4,6% 1,2% 223. ábra: Attitűdállítások: A sportolásból élek háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n=1973 nem sportolt soha, n=1142 már abbahagyta, n=401 sportol, n=430 93,7% 96,1% 95,3% 86,0% 1,5% 2,6% 1,4% 0,8% 1,1% 0,1% 1,0% 1,8% 1,5% 0,2% 1,2% 1,7% 3,0% 5,6% 2,1% 3,3% idős, n=456 középgenerációs, középkorú, n=1057 fiatal, n=457 falu, n=578 város, n=633 megyei jogú város, n=411 Budapest, n=346 98,2% 94,1% 88,6% 92,4% 91,2% 97,8% 96,8% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 126 0,7% 0,0% 0,9% 0,2% 1,5% 0,7% 1,4% 2,3% 2,2% 5,5% 2,0% 1,8% 2,2% 1,0% 1,2% 3,1% 1,7% 0,8% 2,4% 3,9% 0,5% 0,5% 0,5% 0,7% 1,4% 0,9% 0,3% 0,6%
127 224. ábra: Attitűdállítások: Sport teljesítményemmel kapcsolatos dolgokkal sokat keresek háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n= ,3% 2,4% 2,6% 1,8% 0,9% nem sportolt soha, n=1141 már abbahagyta, n=400 95,6% 93,5% 1,8% 2,0% 1,2% 1,2% 1,3% 2,8% 0,2% 0,5% sportol, n=430 82,3% 6,3% 4,7% 3,7% 3,0% idős, n=455 középgenerációs, középkorú, n= ,8% 92,8% 1,1% 2,6% 0,9% 0,2% 0,0% 1,7% 0,6% 2,3% fiatal, n=457 85,6% 6,1% 3,3% 2,8% 2,2% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 225. ábra: Attitűdállítások: A sporthoz kapcsolódik a munkám háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? összes válaszadó, n=1973 nő, n= ,8% 95,2% 1,5% 2,5% 1,5% 2,1% 1,6% 0,8% 0,8% 0,4% férfi, n=955 nem sportolt soha, n=1141 már abbahagyta, n=401 92,4% 96,3% 94,5% 2,1% 2,9% 1,5% 2,0% 0,9% 0,8% 2,7% 1,0% 1,5% 1,2% 0,0% 0,2% sportol, n=430 idős, n=455 középgenerációs, középkorú, n= ,5% 97,1% 94,3% 3,0% 3,5% 3,7% 1,8% 0,9% 0,2% 2,6% 1,5% 1,0% 3,3% 0,0% 0,6% fiatal, n=456 van, hogy nem tudnak megélni, n=132 éppen megélnek, n=945 89,5% 96,2% 93,9% 3,5% 2,9% 2,4% 1,5% 0,8% 1,5% 3,1% 1,6% 1,4% 1,8% 0,0% 0,1% megélnek és félre tudnak tenni, n=818 falu, n=581 város, n=631 megyei jogú város, n=412 Budapest, n=349 93,3% 92,3% 91,9% 96,8% 96,0% 1,5% 2,0% 1,7% 2,1% 3,1% 2,1% 4,3% 1,3% 1,4% 1,0% 0,7% 1,2% 1,7% 0,3% 0,9% 1,6% 0,5% 1,1% 0,2% 1,1% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 127
128 4.7. Szurkolói magatartás A vizsgálatunkból kiderült, hogy a megyei jogú városban élők nagyobb arányban szurkolnak sport csapatoknak, mint a más településtípuson élők. Sportolási szokások tekintetében legnagyobb arányban azokra jellemző ez, akik ugyan sportoltak, de már abbahagyták. Azokra, akik jelenleg is sportolnak, ennél kisebb arányban jellemző a sport csapatoknak történő szurkolás, míg ez legkevésbé azokra jellemző, akik soha nem is sportoltak (226. ábra). A kemény maghoz tartozom állítással azok értettek egyet leginkább, akik sportolnak, azokhoz képest, akik már ezt abbahagyták, illetve soha nem is sportoltak. Generációk esetében a fiatalok értettek ezzel egyet a legnagyobb mértékben (227. ábra). A tagja vagyok a drukkoló csapatnak állítással a fiatalok nagyobb mértékben egyetértettek, továbbá sportolási szokások tekintetében nagyobb volt az egyetértés azok körében, akik sportolnak, mint akik már abbahagyták a sportolást vagy soha nem is sportoltak (228. ábra). Az amikor csak lehet, megyek velük eseményekre állítással jobban egyetértettek azok, akik sportolnak, mint akik már abbahagyták azt vagy soha nem is sportoltak (229. ábra). A 230. ábra alapján látható, hogy a barátaimmal a csapat miatt rendszeresen találkozunk állítással a fiatalok, illetve azok értettek egyet a legnagyobb mértékben, akik sportolnak ábra: Szurkolás sport csapatoknak háttérelemzés Szurkol-e Ön valamely sport csapatnak? összes válaszadó, n= ,4% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=442 17,2% 36,9% 41,1% van, hogy nem tudnak megélni, n=138 éppen megélnek, n=952 megélnek és félre tudnak tenni, n=831 15,2% 25,9% 30,0% falu, n=581 város, n=637 megyei jogú város, n=414 Budapest, n=368 24,1% 22,9% 227. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés I. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? a kemény maghoz tartozom 24,7% 36,5% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% összes válaszadó, n=522 53,3% 11,7% 16,3% 10,2% 8,6% nem sportolt soha, n=198 már abbahagyta, n=166 sportol, n=157 43,3% 58,1% 56,6% 7,0% 15,3% 10,8% 16,2% 16,7% 3,5% 5,6% 16,9% 10,2% 5,4% 18,5% 15,9% idős, n=116 középgenerációs, középkorú, n=274 fiatal, n=132 66,4% 9,5% 54,4% 13,1% 16,8% 39,4% 10,6% 15,9% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 18,2% 15,5% 2,6% 6,0% 9,5% 6,2% 15,9% 128
129 228. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés II. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? tagja vagyok a drukkoló csapatnak összes válaszadó, n=526 53,2% 12,5% 14,4% 8,2% 11,6% nem sportolt soha, n=197 már abbahagyta, n=167 sportol, n=159 38,4% 65,0% 54,5% 11,9% 12,0% 16,4% 13,7% 18,6% 13,8% 9,1% 3,0% 9,1% 8,4% 6,6% 19,5% idős, n=119 középgenerációs, középkorú, n=275 fiatal, n=132 60,5% 11,8% 17,6% 4,2% 5,9% 55,6% 13,5% 13,8% 6,9% 10,2% 41,7% 11,4% 12,9% 14,4% 19,7% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 229. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés III. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? amikor csak lehet, megyek velük eseményekre összes válaszadó, n=524 66,2% 9,7% 11,1% 8,0% 5,0% nem sportolt soha, n=197 már abbahagyta, n=166 sportol, n=161 78,7% 67,5% 10,2% 49,7% 11,2% 16,8% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 8,1% 2,0% 6,1% 5,1% 11,4% 7,2% 3,6% 12,4% 9,9% 230. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés IV. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? barátaimmal a csapat miatt rendszeresen találkozunk összes válaszadó, n=523 47,6% 11,9% 17,8% 11,1% 11,7% nem sportolt soha, n=197 már abbahagyta, n=166 sportol, n=160 32,5% 50,0% 57,9% 11,9% 10,2% 21,3% 13,2% 14,7% 6,1% 8,1% 18,1% 9,6% 12,0% 18,8% 15,6% idős, n=117 középgenerációs, középkorú, n=275 fiatal, n=130 56,4% 13,7% 12,8% 8,5% 8,5% 50,2% 10,9% 16,7% 9,8% 12,4% 34,6% 11,5% 24,6% 16,2% 13,1% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz A minden információt megszerzek a csapatról állítással a fiatalok jobban egyetértettek, emellett, a lakóhely esetében a megyei jogú városban élők értettek ezzel egyet a leginkább, míg sportolási szokások tekintetében azok, akik sportolnak (231. ábra). A 232. ábra alapján látható, hogy a rendszeresen követem őket az interneten állítással a fiatalok sokkal nagyobb mértékben értettek egyet, mint a náluk idősebb generációk. Anyagi helyzet tekintetében azok értettek egyet leginkább, akik megélnek és félre is tudnak tenni. 129
130 231. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés V. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? minden információt megszerzek a csapatról összes válaszadó, n=525 12,8% 12,4% 26,1% 24,6% 24,2% nem sportolt soha, n=198 már abbahagyta, n=166 sportol, n=160 17,2% 11,4% 12,0% 8,1% 8,8% 15,7% 25,0% 27,1% 26,3% 25,6% 25,9% 22,7% 32,5% 18,2% 23,5% idős, n=118 középgenerációs, középkorú, n=276 fiatal, n=131 22,0% 11,2% 12,7% 7,6% 11,5% 12,7% 22,1% 26,8% 28,8% 26,0% 25,4% 21,2% 32,8% 23,9% 15,3% falu, n=137 város, n=146 megyei jogú város, n=150 Budapest, n=91 8,8% 16,8% 32,8% 21,9% 13,7% 13,0% 21,2% 28,1% 10,7% 6,7% 26,0% 28,0% 20,9% 14,3% 24,2% 17,6% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 19,7% 24,0% 28,7% 23,1% 232. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VI. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? rendszeresen követem őket az interneten összes válaszadó, n=522 21,6% 9,8% 19,0% 21,3% 28,4% nem sportolt soha, n=196 33,2% 8,7% 17,3% 17,3% 23,5% már abbahagyta, n=166 19,9% 11,4% 20,5% 23,5% 24,7% sportol, n=160 9,4% 9,4% 19,4% 23,8% 38,1% idős, n=116 48,3% 10,3% 15,5% 11,2% 14,7% középgenerációs, középkorú, n=275 17,1% 10,2% 20,7% 23,3% 28,7% fiatal, n=131 7,6% 8,4% 18,3% 26,0% 39,7% van, hogy nem tudnak megélni, n=20 50,0% 5,0% 25,0% 10,0% 10,0% éppen megélnek, n=246 27,6% 8,1% 17,9% 17,9% 28,5% megélnek és félre tudnak tenni, n=247 13,8% 10,5% 19,0% 26,3% 30,4% felsőfokú, n=84 7,1% 15,5% 20,2% 28,6% 28,6% középfokú, n=180 21,1% 10,6% 16,7% 18,9% 32,8% alapfokú, n=256 27,3% 7,4% 20,3% 19,5% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 25,4% 130
131 A más csapatok drukkere is vagyok állítással a városban és a megyei jogú városban élők nagyobb mértékben egyetértettek, mint a budapestiek és a falusiak. A sportolási szokások esetében azok, akik sportolnak, jobban egyetértettek ezzel, mint akik már abbahagyták a sportolást vagy soha nem is sportoltak (233. ábra). A messziről látszik, melyik csapatnak drukkolok állítással a fiatalok jobban egyetértettek, mint a középgenerációsok és az idősek. A sportolási szokások tekintetében azok értettek egyet leginkább, akik sportolnak (234. ábra) Akik sportolnak és azok, akik már abbahagyták a sportolást, sokkal nagyobb arányban szurkolnak egyéni sportolónak, mint akik nem sportoltak soha (235. ábra). A felsőfokú végzettségűekre is nagyobb mértékben jellemző ez, mint a közép- vagy alapfokú végzettségűekre. A 236. ábra alapján látható, hogy az amikor csak lehet, megyek a versenyeire, a vele kapcsolatos eseményekre állítással a megyei jogú városban élők sokkal nagyobb mértékben egyetértettek, mint a más településtípuson élők. Sportolási szokások tekintetében sokkal kisebb mértékben értettek egyet ezzel azok, akik soha nem sportoltak, mint akik sportolnak vagy sportoltak, de már abbahagyták ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VII. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? más csapatok drukkere is vagyok összes válaszadó, n=527 47,1% 12,0% 17,6% 10,2% 13,1% nem sportolt soha, n=199 már abbahagyta, n=166 sportol, n=162 35,2% 46,4% 57,3% 13,0% 11,1% 12,0% 14,5% 22,2% 16,6% 11,4% 11,1% 8,5% 6,5% 15,7% 18,5% falu, n=138 város, n=146 megyei jogú város, n=150 Budapest, n=91 46,4% 18,1% 18,8% 7,2% 9,4% 49,3% 10,3% 12,3% 13,7% 14,4% 48,0% 4,7% 20,7% 8,7% 18,0% 44,0% 16,5% 18,7% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 13,2% 7,7% 234. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VIII. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc csapatára gondol? messziről látszik, melyik csapatnak drukkolok összes válaszadó, n=515 55,9% 13,0% 14,2% 8,2% 8,7% nem sportolt soha, n=193 65,3% 13,0% 10,4% 5,7% 5,7% már abbahagyta, n=163 62,0% 14,1% 11,7% 8,0% 4,3% sportol, n=159 38,4% 11,9% 21,4% 11,3% 17,0% idős, n=114 középgenerációs, középkorú, n=270 fiatal, n=131 67,5% 11,4% 9,6% 6,1% 5,3% 56,3% 13,0% 15,6% 7,0% 8,1% 45,0% 14,5% 14,5% 12,2% 13,7% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 131
132 összes válaszadó, n= ábra: Szurkolás egyéni sportolónak háttérelemzés Szurkol-e Ön egyéni sportolónak? 12,2% nem sportolt soha, n=1155 már abbahagyta, n=404 sportol, n=441 5,8% 20,8% 21,1% felsőfokú, n=344 középfokú, n=698 alapfokú, n= ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés I. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? amikor csak lehet, megyek a versenyeire, a vele kapcsolatos eseményekre összes válaszadó, n=241 10,2% 12,9% 15,4% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 71,0% 8,7% 8,7% 6,2% 5,4% nem sportolt soha, n=65 már abbahagyta, n=83 sportol, n=93 61,3% 69,9% 86,2% 12,9% 3,6% 13,3% 9,7% 1,5% 1,5% 9,2% 1,5% 6,0% 9,7% 7,2% 6,5% falu, n=71 város, n=67 megyei jogú város, n=54 Budapest, n=49 66,2% 14,1% 7,0% 76,1% 10,4% 68,5% 0,0% 13,0% 3,7% 73,5% 8,2% 6,1% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 9,9% 2,8% 1,5% 9,0% 3,0% 14,8% 8,2% 4,1% A tagja vagyok a drukkoló közösségének állítással a megyei jogú városban élők nagyobb mértékben értettek egyet, mint a más településtípuson lakók. Generációk esetében a fiatalok értettek egyet leginkább ezzel (237. ábra). A tagja vagyok az internetes drukkoló közösségének állítással a fiatalok sokkal nagyobb mértékben értettek egyet, mint a középgenerációsok vagy az idősek (238. ábra). A minden információt megszerzek róla állítással a fiatalok nagyobb mértékben értettek egyet, mint a középgenerációsok vagy az idősek. A lakóhely tekintetében a megyei jogú városban lakók értettek egyet a legnagyobb mértékben (239. ábra). A rendszeresen követem az interneten állítással a fiatalok jobban egyetértettek, mint a náluk idősebb generációk (240. ábra). Sportolási szokások tekintetében azok értettek egyet ezzel leginkább, akik sportolnak. A szoktam róla barátaimmal beszélgetni állítás esetében azok, akik sportolnak és azok, akik sportoltak, de már abbahagyták azt, nagyobb mértékben egyetértettek, mint akik nem sportoltak soha (241. ábra). A példaképnek tekintem állítással jobban egyetértettek azok, akik sportolnak és akik sportoltak, de már abbahagyták azt, mint akik nem sportoltak soha (242. ábra). Lakóhelyek esetében a megyei jogú városban lakók értettek egyet ezzel leginkább. 132
133 237. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés II. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? tagja vagyok a drukkoló közösségének összes válaszadó, n=243 58,4% 7,0% 12,8% 7,8% 14,0% idős, n=53 középgenerációs, középkorú, n=129 fiatal, n=61 41,0% 62,3% 65,1% 8,2% 13,2% 5,7% 5,7% 13,2% 3,9% 10,1% 7,8% 13,2% 24,6% 9,8% 16,4% van, hogy nem tudnak megélni, n=11 éppen megélnek, n=114 megélnek és félre tudnak tenni, n=112 45,5% 51,8% 65,8% 18,2% 9,8% 0,0% 9,1% 27,3% 2,6% 14,9% 5,3% 11,4% 10,7% 11,6% 16,1% falu, n=72 város, n=66 megyei jogú város, n=53 Budapest, n=51 56,9% 9,7% 71,2% 47,2% 1,9% 11,3% 7,5% 54,9% 11,8% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 11,1% 4,5% 13,7% 6,9% 15,3% 15,2% 4,5% 4,5% 32,1% 11,8% 7,8% 238. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés III. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? tagja vagyok az internetes drukkoló közösségének összes válaszadó, n=244 46,7% 6,1% 11,9% 13,1% 22,1% idős, n=54 középgenerációs, középkorú, n=128 fiatal, n=62 63,0% 9,3% 7,4% 9,3% 11,1% 52,3% 4,7% 12,5% 10,9% 19,5% 21,0% 6,5% 14,5% 21,0% 37,1% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz n-ek 239. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés IV. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? minden információt megszerzek róla összes válaszadó, n=243 10,7% 16,0% 28,0% 21,8% 23,5% idős, n=53 középgenerációs, középkorú, n=128 fiatal, n=61 20,8% 9,4% 16,4% 4,9% 23,0% 7,5% 16,4% 30,5% 35,8% 27,9% 20,3% 17,0% 23,4% 27,9% 18,9% falu, n=71 9,9% 18,3% 25,4% város, n=68 2,9% 19,1% 33,8% megyei jogú város, n=53 13,2% 1,9% 26,4% 26,4% Budapest, n=51 19,6% 23,5% 25,5% 15,7% 19,7% 25,0% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz n-ek 26,8% 19,1% 32,1% 15,7% 133
134 240. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés V. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? rendszeresen követem az interneten összes válaszadó, n=243 18,5% 12,8% 19,8% 20,2% 28,8% nem sportolt soha, n=66 28,8% 13,6% 24,2% 16,7% 16,7% már abbahagyta, n=83 24,1% 13,3% 19,3% 19,3% 24,1% sportol, n=94 6,4% 11,7% 17,0% 23,4% 41,5% idős, n=52 40,4% 13,5% 19,2% 11,5% 15,4% középgenerációs, középkorú, n=126 15,1% 15,9% 25,4% 17,5% 26,2% fiatal, n=61 4,9% 6,6% 8,2% 34,4% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 45,9% 241. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VI. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? szoktam róla barátaimmal beszélgetni összes válaszadó, n=243 9,5% 9,1% 30,0% 25,1% 26,3% nem sportolt soha, n=66 19,7% 6,1% 30,3% 24,2% már abbahagyta, n=84 10,7% 14,3% 25,0% 20,2% sportol, n=93 6,5% 34,4% 30,1% 1,1% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 29,8% 28,0% 19,7% 242. ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VII. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? példaképnek tekintem összes válaszadó, n=243 17,3% 10,7% 23,9% 17,3% 30,9% nem sportolt soha, n=66 28,8% 10,6% 27,3% 19,7% 13,6% már abbahagyta, n=85 14,1% 9,4% 21,2% 23,5% 31,8% sportol, n=91 12,1% 12,1% 24,2% 9,9% 41,8% falu, n=72 23,6% 12,5% 23,6% 15,3% 25,0% város, n=68 4,4% 13,2% 30,9% 22,1% 29,4% megyei jogú város, n=54 7,4% 5,6% 25,9% 16,7% 44,4% Budapest, n=49 36,7% 10,2% 12,2% 14,3% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz ,5%
135 A reklámokban is szívesen veszem a megjelenését állítással a megyei jogú városban élők értettek egyet teljes mértékben a legnagyobb arányban. Legkevésbé a budapestiek értettek ezzel egyet (243. ábra) ábra: Szurkolással kapcsolatos állítások háttérelemzés VIII. Mennyire tartja magával kapcsolatban jellemzőnek az alábbi állításokat, ha a kedvenc sportolójára gondol? reklámokban is szívesen veszem a megjelenését összes válaszadó, n=233 10,3% 5,2% 22,3% 22,3% 39,9% falu, n=68 város, n=67 megyei jogú város, n=52 Budapest, n=46 7,4% 5,9% 22,1% 32,4% 10,4% 10,4% 17,9% 19,4% 0,0% 3,8% 34,6% 5,8% 55,8% 21,7% 2,2% 15,2% 30,4% egyáltalán nem igaz teljes mértékben igaz 32,4% 41,8% 30,4% 5. Kiemelt elemzések sportágak márkapiramisai Kutatásunkban kíváncsiak voltunk arra, hogy az egyes vizsgált sportágak esetében milyen jellemző arány fedezhető fel az ismertség, a szimpátia, az érdeklődés, és az adott sportág űzése között. Ehhez elkészítettük a sportágak márkapiramisait (lásd ábrák), amik legalsó sávjai adott sportágak ismertségi arányait mutatják a mintán belül. Fölötte helyezkedik el a szimpátia aránya, amely kérdés esetében 5 fokozatú Likert skálát alkalmaztunk, ahol az 1-es jelentette a válaszadó számára, hogy egyáltalán nem szimpatikus az adott sportág, míg az 5, hogy teljes mértékben szimpatikus neki. A márkapiramisok esetében a sportág iránti szimpátiát a 4-es vagy 5-ös értéket jelölése jelenti. A szimpátia fölött az adott sportág iránti érdeklődés helyezkedik el, majd ezt követi a piramisok tetején az adott sportág űzése, ami esetében azok arányát jelenítettük meg, akik a legalább alkalmanként űzi, vagy a rendszeresen űzi lehetőségeket jelölték meg. A márkapiramisaik alapján a sportágakat különféle csoportokba tudtuk sorolni aszerint, hogy milyen hasonlóságok figyelhetők meg közöttük, bár erre vonatkozó vizsgálatainkat még folytatni kell. A márkapiramisok alapján sikerült elkülönítenünk a széles körben űzött sportok, az érett sportágak, a réteg sportok, és szűk sportágak csoportjait. Megfigyelésünk alapján két sportág, a labdarúgás (253. ábra) és az autósport (246. ábra) kivételt képeznek, nem illenek bele egyik csoportba sem. A széles körben űzött sportok közé sorolható az aerobic/fitness (244. ábra), a futás (248. ábra), és a konditermi sportok (251. ábra). Közös jellemzőjük, ami megkülönbözteti őket a többi sportágtól, az alacsony lemorzsolódás a szimpátiától az adott sportág űzéséig, amiből következik, hogy ezen sportok esetében a legmagasabb a sport űzésének aránya, a többi vizsgált sporthoz képest. Az aerobic/fitness és a konditermi sportok esetében alacsonyabb az ismertségi bázis, mint a futás esetében, de a fentebb ismertetett alacsony lemorzsolódási arány miatt így is azonos csoportba sorolhatók. Az érett sportágak közé tartozik a kézilabda (250. ábra), a jégkorong (249. ábra), a kosárlabda (252. ábra), az úszás (257. ábra), és a vízilabda (260. ábra). Ezek legmarkánsabb tulajdonsága, 135
136 hogy esetükben a szimpátia és az érdeklődés aránya közel azonos, így kevésbé várható esetükben fejlődés, mint az olyan sportágak esetében, melyeknek szimpátia arányuk magasabb az érdeklődés arányánál. Az érett sportágak további ismertetője a magas ismertségi bázis mellett az alacsony űzési arány (valódi látványsportok). Ebből a szempontból az úszás kivételt képez a csoporton belül, mert esetében magasabb az űzési arány is a csoporttagokhoz képest. Fontos kiemelni azt is, hogy az érett sportágakon belül az úszás az egyetlen, ami nem csapatsport. A szimpátia és az érdeklődés viszonya alapján azonban egyértelműen az érett sportágakhoz sorolható. A rétegsportok közé tartozik a vívás (259. ábra), a vitorlázás (258. ábra), az asztalitenisz (245. ábra), és a röplabda (255. ábra). Esetükben a magas ismertségi bázis ellenére, alacsony mind a szimpátia, az érdeklődés, mind az űzés aránya. A szűk sportágak közé sorolható a póker (254. ábra), a sakk (256. ábra), és az e-sport (247. ábra), amelyek mind szellemi sportágak. Részben hasonlóak a rétegsportokhoz, mert alacsony a szimpátia, az érdeklődési, és az űzési arányuk is. A különbség a rétegsportokhoz képest az, hogy a szűk sportok kisebb ismertségi bázissal rendelkeznek, így az ismertségtől az adott sportág űzéséig alacsonyabb a lemorzsolódási arány. A labdarúgás (253. ábra) és az autósport (246. ábra) nem sorolható be egyetlen előbb bemutatott csoportba sem. Ugyan van hasonlóság a két sport között, de különbség is, emiatt külön csoportot nem tudtunk képezni belőlük. Mindkét sport esetén magas az ismertségi bázis, de ami igazán érdekes, hogy ezen sportok esetében magasabb az érdeklődés aránya, mint a szimpátiáé. Ez a többi vizsgált sportág egyikére sem volt jellemző. Ennek oka lehet a médiahatás, de felmerül az is, hogy a megkérdezettek a kérdéseket nem feltétlenül helyesen/egységesen értelmezték. A szimpátia kinyilvánítása során a válaszadók valószínűleg csak az adott sport magyar vonatkozásaira gondoltak, viszont az érdeklődés terén figyelembe vehették, hogy külföldi sportolók vagy sportcsapatok iránt érdeklődnek. Ez összhangban van a válaszadók szurkolási jellemzőivel, mert a csapatsportok terén nagyon magas volt azok aránya, akik a Real Madrid (a szurkolók 11,02%-a) és az FC Barcelona (a szurkolók 7,31%-a) labdarúgó csapatoknak drukkolnak (37. ábra). Az autósportok esetében magas volt azok aránya, akik Forma 1-es pilótáknak szurkolnak (41. ábra). A szimpátia és az érdeklődés közötti arány okának ilyen típusú megállapításához további kvalitatív jellegű kutatások szükségesek. Jelenlegi adatainkból nem vonhatók le egyértelmű következtetések. A Magyarországon támogatott látvány-csapatsportok (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda, jégkorong) márkapiramisai változatos képet mutatnak. A kézilabda, a kosárlabda és a vízilabda alapvetően széles ismertségi bázison nyugvó, alacsony fejlődési lehetőséget magában hordozó, de széles kör számára szimpatikus és érdeklődésre számot tartó sportágak. A jégkorongot az előbbi három sportághoz hasonlóan az érett sportágak csoportjába soroltuk, mert nem rejt magában további fejlődési lehetőséget, de különbség hozzájuk képest a szimpátia és az érdeklődés alacsonyabb aránya. A látvány-csapatsportok közül egyedül a röplabdát soroltuk a rétegsportok közé, közülük ez az egyetlen, ahol az érdeklődés meghaladja a szimpátia mértékét, azaz a sportág hordoz magában további fejlődési lehetőséget. A labdarúgás egyedi helyzetben van nem csak a csoportosításunkhoz, hanem a látványcsapatsportokhoz képest is. Nagy ismertségi bázissal rendelkezik és magasabb az érdeklődési arány, mint bármely más vizsgált sportág esetében. 136
137 Az egyéni fizikai sportokat (aerobic/fitness, az asztalitenisz, a futás, a konditermi sportok, úszás, vívás) alapvetőn két csoportba tudtuk sorolni, a széles körben űzött sportágakra és a réteg sportágakra bontva. Amíg az aerobicot/fitnesst, a futást és a konditermi sportokat nagy arányban űzik a válaszadók, addig az asztaliteniszt, és a vívást már sokkal kisebb mértékben. Az úszás jelent kivételt, ami az érett sportágak közé tartozik. Nagy az ismertségi bázisa, a szimpátia és az érdeklődés aránya egyenlően magas szintű, és a réteg sportokhoz képest magasabb az űzési arány is. A szellemi sportok (sakk, póker, e-sport) márkapiramisainak képe nagyon hasonló, ezt elfogadva mindhármat azonos csoportba, a szűk sportágak közé tudtuk sorolni. Az ismertségi bázisa alapján a sakk a legismertebb, utána következik a póker, és a legkevésbé ismert az e-sport. Mindhárom sportág közös jellemzője az alacsony szimpátia, érdeklődési, és űzési arány, ebben nem térnek el egymástól ábra: Az aerobic/fitness márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1823) érdeklődik (n=1823) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1823, aki ismeri) ismeri (n=2000) 10,5% 20,4% 27,0% 68,4% 245. ábra: Az asztalitenisz márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1662) érdeklődik (n=1662) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1662, aki ismeri) ismeri (n=2000) 6,5% 17,1% 20,7% 83,1% 246. ábra: Az autósport márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1614) érdeklődik (n=1614) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1614, aki ismeri) ismeri (n=2000) 4,5% 36,4% 33,6% 80,7% 137
138 247. ábra: Az e-sport márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=696) érdeklődik (n=696) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=696, aki ismeri) ismeri (n=2000) 7,0% 14,4% 17,2% 34,8% 248. ábra: A futás márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1823) érdeklődik (n=1823) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1823, aki ismeri) ismeri (n=2000) 18,1% 24,9% 26,7% 91,2% 249. ábra: A jégkorong márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1508) érdeklődik (n=1508) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1508, aki ismeri) ismeri (n=2000) 3,9% 15,6% 15,6% 75,4% 250. ábra: A kézilabda márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1841) érdeklődik (n=1841) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1841, aki ismeri) ismeri (n=2000) 6,4% 37,8% 38,3% 92,1% 138
139 251. ábra: A konditermi sportok márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1360) érdeklődik (n=1360) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1360, aki ismeri) ismeri (n=2000) 17,5% 23,6% 24,9% 67,8% 252. ábra: A kosárlabda márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1786) érdeklődik (n=1786) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1786, aki ismeri) ismeri (n=2000) 6,0% 22,1% 24,3% 89,3% 253. ábra: A labdarúgás márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1886) érdeklődik (n=1886) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1886, aki ismeri) ismeri (n=2000) 11,0% 42,5% 36,4% 94,3% 254. ábra: A póker márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1129) érdeklődik (n=1129) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1129, aki ismeri) ismeri (n=2000) 8,0% 12,7% 15,9% 56,5% 139
140 255. ábra: A röplabda márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1660) érdeklődik (n=1660) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1660, aki ismeri) ismeri (n=2000) 5,1% 15,6% 18,5% 83,0% 256. ábra: A sakk márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1514) érdeklődik (n=1514) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1514, aki ismeri) ismeri (n=2000) 5,9% 10,1% 15,0% 75,7% 257. ábra: Az úszás márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1829) érdeklődik (n=1829) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1829, aki ismeri) ismeri (n=2000) 12,4% 40,7% 40,1% 91,4% 258. ábra: A vitorlázás márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1301) érdeklődik (n=1301) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1301, aki ismeri) ismeri (n=2000) 4,3% 9,8% 18,4% 65,0% 140
141 259. ábra: A vívás márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1565) érdeklődik (n=1565) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1565, aki ismeri) ismeri (n=2000) 3,8% 13,1% 15,1% 78,3% 260. ábra: A vízilabda márkapiramisa legalább alkalmanként űzi (n=1715) érdeklődik (n=1715) szimpatikus számára (4/5-ös értékelést adott ötfokozatú skálán) (n=1715, aki ismeri) ismeri (n=2000) 4,9% 34,4% 34,7% 85,8% korrespondencia elemzés Kutatásunkban kíváncsiak voltunk arra, hogy a különböző sportoló típusokhoz milyen tulajdonságokat kapcsolnak a válaszadók. Ehhez 5 különböző sportoló típus és 20 különböző tulajdonság esetén kértük a válaszadókat, hogy értékeljék, szerintük melyik tulajdonság melyik sportoló típusra jellemző (megengedve a több választás lehetőségét). A válaszadók értékelésének gyakorisági tábláját a 3.6. fejezet 4. táblázatában már összefoglaltuk, de a könnyebb áttekintés érdekében itt is felidézzük (7. táblázat). Tulajdonság 7. táblázat: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok (n=2000) Melyik sportoló típushoz illenek az alábbi tulajdonságok? hobbi, laikus sportoló egyéni sportoló 141 csapatban profi sportoló szellemi sportoló e-sportoló egyikhez sem kreativitás 33,29% 40,14% 37,21% 39,43% 20,80% 8,57% gazdagság, pénz 9,24% 74,07% 56,99% 17,07% 12,27% 6,61% férfi 41,74% 70,68% 61,28% 39,05% 32,31% 10,72% nagyra becsülés 16,10% 71,32% 52,86% 25,39% 10,12% 8,00% nő 50,23% 62,32% 55,17% 38,92% 25,64% 11,13% új dolgok kipróbálás 42,60% 37,36% 28,18% 26,57% 30,69% 8,35% fiatal 44,83% 60,73% 51,80% 33,56% 34,30% 9,51% odafigyel másokra 26,49% 27,12% 67,90% 16,50% 9,99% 8,03% alázatos, szerény, visszafogott 34,31% 26,09% 29,16% 22,03% 6,65% 24,14% tradicionális/hagyománykövető 31,22% 29,63% 34,72% 19,55% 4,92% 22,38% szabad 56,49% 35,56% 24,29% 25,98% 19,78% 11,75% lassú 19,61% 6,68% 4,35% 21,14% 7,63% 52,20% sikeres, elismert 10,97% 81,15% 62,58% 24,06% 10,87% 5,86% gyors 18,88% 69,23% 56,58% 18,64% 15,39% 10,04% kalandok, érdekes élet 27,18% 59,07% 50,99% 15,37% 10,92% 10,74% tisztelet 28,22% 64,76% 54,60% 30,10% 13,49% 9,13% becsületes 48,36% 50,17% 46,37% 35,74% 21,03% 12,05% modern 25,78% 33,41% 27,57% 28,53% 45,97% 9,84% jól érzi magát 61,94% 56,16% 49,45% 35,15% 29,19% 5,87% öröm 61,79% 61,47% 54,95% 38,47% 30,19% 6,26%
142 Annak érdekében, hogy megállapíthassuk, melyik tulajdonság melyik sportoló típusokhoz kapcsolódik leginkább, korrespondencia analízist végeztünk, melynek észlelési térképei alább láthatóak (261. ábra, 262. ábra). A két ábra csak az ábrázolásmódjában tér el egymástól. A korrespondencia elemzés érvényességét Chi-négyzet próbával vizsgáltuk; szignifikancia szintje 0,00 volt, amely érték belül van a 0,05-ös határértéken, így megállapítható, hogy az inertia értéke szignifikánsan különbözik a 0-tól, és a két vizsgált ismérv összefügg. Az észlelési térkép alapján a különböző sportoló típusok és a hozzájuk kapcsolódó tulajdonságok csoportokba rendezhetők, a lassú és a tradicionális/hagyománykövető tulajdonságokat azonban nem tudtuk egyetlen csoportba sem sorolni. Az általunk kijelölt csoportok az észlelési térképen pirossal karikázva alapján láthatók. Az e-sportoló, mint sportolói típus az észlelési térképen markánsan elkülönül a többi típustól, a válaszadók számára egyértelműen a modern tulajdonsággal kapcsolódik össze, míg más vizsgált tulajdonsággal egyáltalán nem. A hobbi, laikus sportolói típus esetében a megkérdezettek leginkább a szabad, alázatos, szerény, visszafogott tulajdonságokra asszociáltak, számukra ezek a tulajdonságok állnak a legközelebb ehhez a sportolói típushoz. A csapatban profi sportolók esetében az odafigyel másokra, a kalandok, érdekes élet és a tisztelet felülreprezentált a minta átlagához képest, ezt tartják a megkérdezettek nagyobb arányban jellemzőnek erre a sportolói típusra. A válaszadók számára az egyéni sportolói típust a minta átlagához képest nagyobb arányban jellemzik a gyors, a nagyra becsülés, a sikeres, elismert, és a gazdagság, pénz tulajdonságok. A vizsgált sportolói típusok közül a legtöbb asszociáció a szellemi sportolók típusához kapcsolódik, de ezek egyike sem tekinthető markáns kötődésnek. A válaszadók átlag feletti arányban kapcsolták a jól érzi magát, az öröm, a becsületes, a nő, és a kreativitás tulajdonságokat a szellemi sportolókhoz. Az új dolgok kipróbálása, a fiatal, és a férfi tulajdonságok egymáshoz közel helyezkednek el asszociációk terén, így csoportot képeznek, de a vizsgált sportolói típusaink közül egy sem kapcsolható hozzájuk (nem vizsgáltunk extrém sportolói típust, lehet, hogy erre figyelmeztet az eredmény) ábra: Sportoló típusokhoz kapcsolt tulajdonságok észlelési térkép I. Melyik sportoló típushoz illenek az alábbi tulajdonságok? 142
A hatékony marketing EMOK 2018 Nemzetközi Tudományos Konferencia konferenciakötete
A sportfogyasztás és a motivációit mérő skálák Sport consumption and scales measuring the motivation of sport consumption CSÓKA LÁSZLÓ PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, csoka.laszlo@ktk.pte.hu
E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége
Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint
Táplálkozástudományi kutatások PhD konferencia Budapest, 2012. január 28. Fiatalok szegmentálása táplálkozási szokásaik szerint Böröndi-Fülöp Nikoletta KE-GTK Marketing és Kereskedelem Tanszék Bevezetés
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
Új módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN
ÉLMÉNYÍGÉRETEK, ÉLMÉNYKÉPZETEK ÉS MEGVALÓSULÁSUK A TISZAI VÍZPARTI TURIZMUSBAN 2010-2016 Dr. Kóródi Márta - Kalmárné Rimóczi Csilla Neumann János Egyetem Gazdálkodási Kar Turizmus-Vendéglátás Tanszék Szolnok
SPORT BUSINESS RESEARCH CENTRE
SPORT BUSINESS RESEARCH CENTRE A TAO hatása a magyar sportgazdaságra András Krisztina, PhD Tanszékvezető-egyetemi docens, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem, Sportgazdaságtani Kutatóközpont A TAO Tapasztalatok,
Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós
Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK
BEZZEG A MI IDŐNKBEN MÉG GENERÁCIÓS ÉRTÉKKÜLÖNBSÉGEK Messing Vera Ságvári Bence Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről 2013 november 20. Az ESS kutatásról Az ESS-ről
Szakmai beszámoló. Kajos Attila
Szakmai beszámoló A Marketing megújulás - Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciájáról és az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért (EMOK) alakuló taggyűléséről Kajos Attila A Szegedi Tudományegyetem
EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
Országos Keresztény Véleménykutatás 2017
Országos Keresztény Véleménykutatás 2017 Szécsi Árpád Kocsev Bence Rosta Gergely A kutatás a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, a NEA-KK-16-SZ-1734 kódszámú projekt keretében valósult meg. A kutatásról
A sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen
A sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen Készítette: Kovács Klára PhD-hallgató Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program Debrecen, 2010. december 3. Campus-lét Műhelykonferencia Cél A sport
[Erdélyi Magyar Adatbank] Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében FÜGGELÉK. A válaszadók átlagos életkora, minták szerint
[ Magyar Adatbank] FÜGGELÉK A válaszadók átlagos életkora, minták szerint 135. táblázat 46.24 45.37 39.9 42.4 46.23 46.9 A válaszadók neme, minták szerint, százalék 136. táblázat Férfi 48 49 47 59 48 50
A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu
A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében
Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás
Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
Szabadidős teniszezés és jóllét
Szabadidős teniszezés és jóllét Gáspár Zoltán¹²; Rosecker Péter³ ¹ELTE PPK Pszichológia Doktori Iskola ²ELTE PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézet ³ELTE PPK Pszichológiai Intézet A Magyar Pszichológiai
A társadalmi kapcsolatok jellemzői
A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,
A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
Ezek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.
ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI
AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni
AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN
AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október
Oktatói önéletrajz Dr. Gáti Mirkó György
adjunktus Gazdálkodástudományi Kar Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 2010-2016 Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola, Gazdálkodás- és
Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje.
A gimnáziumi osztályok félévi és év végi vizsgarendje. Az angol csoportok egységesen a Traveller sorozat könyveit használják, így a vizsgarendszerben egységes követelményrendszert alakítottunk ki. A nyelvvizsgák
50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez
Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,
A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.
A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA Amikor tizennégy éves voltam, apámat annyira tudatlannak találtam, hogy alig bírtam elviselni jelenlétét. Amikor huszonegy lettem, megdöbbentett, milyen sokat
Sportközgazdasági Szakosztály. perspektívái
Sportközgazdasági Szakosztály A sportközgazdász képzés jelene és perspektívái Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2017. szeptember 8. Előadó: Prof. dr. habil Borbély Attila PhD, MBA Debreceni Egyetem, egyetemi
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN
A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus
Kraiciné Szokoly Mária PhD
Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Egészségfejlesztés az ELTE PPK-n Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos oktatói és hallgatói vélekedésekről
Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség
J E G Y Z Ő K Ö NY V
KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SPORTBIZOTTSÁGA J E G Y Z Ő K Ö NY V Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Sportbizottsága 2010. november 30-i, soron következő üléséről. A bizottsági ülés helye:
Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai
Győr város lakóinak kulturális fogyasztási szokásai Széchenyi István Egyetem, Marketing és Menedzsment Tanszék Empirikus kutatás Térszerkezet, gazdasági potenciál, munkaerőpiac, innováció, humán szolgáltatások,
Mondd meg hány éves vagy, megmondom mivel közlekedsz! Generációs különbségek a hétköznapi közlekedésben
Mondd meg hány éves vagy, megmondom mivel közlekedsz! Generációs különbségek a hétköznapi közlekedésben Dr. Kolnhofer-Derecskei Anita Dr. Reicher Regina Zsuzsánna 1975 1985 1995 2005 2015 Generációk Mi
Kérdőív vizsgálati személyek számára
Beteg nevének kezdőbetűi (vezetéknév/keresztnév): Ragasszon ide egy Beteg kódot tartalmazó címkét! Általános adatokat tartalmazó Kérdőív vizsgálati személyek számára A dokumentum a Nemzeti Bionika Program,
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?
Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.
Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási
Kerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL
SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi
A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában. Bocsi Veronika DE GyFK.
A szabadidő értékszociológiai meghatározottsága a campusok világában Bocsi Veronika DE GyFK bocsiveron@gmail.com Az előadás vázlata Elméleti keretek, kapcsolódó kutatások Kutatás bemutatása, hipotézisek
Nyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer őszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem 2007-ben, 2008-ban és
Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Motiváció 82. lecke A motiváció fogalma Pszichológiai
A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei
Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá
Fókuszban a tejtermékek!
Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac?
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac? Pintér Róbert PhD 2016.09.28. Internet Hungary, Siófok 2016 enet Internetkutató Kft. Minden jog fenntartva! 2 A kutatásról röviden Kutatási cél:
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának vizsgálata a nők körében
Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdaságtudományi Szekció Fogyasztói magatartás 1. Zempléni gyümölcsalapú kézműves élelmiszerek fogyasztói magtartásának
Kutatás a Magyar Hírlap lakossági előfizetői körében
Kutatás a Magyar Hírlap lakossági előfizetői körében 2013.02.19. 1 Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 3.o. 2 Bevezetés: a kutatás célja, célcsoportja és körülményei 4.o. 3 Előfizetők demográfiai profilja
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 HALLGATÓI MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLAT Módszertan Adatfelvétel időszaka: 2017. április - május Eszköz: online, anonimizált kérdőív Célcsoport: 2016/17-es évben aktív hallgatók
Bokor Judit PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés helye, 2008. Szerz, cím, megjelenés. helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv
Bokor Judit PhD PUBLIKÁCIÓ Könyv, idegen nyelv Szerz, cím, megjelenés helye, 2006 Szerz, cím, megjelenés helye, 2007 Szerz, cím, megjelenés helye, 2008 Szerz, cím, megjelenés helye, 2009 Könyv, magyar
KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június
KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a
A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS
A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI
Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje
Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért november 15.
Dr. Nagy Zita Barbara igazgatóhelyettes KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért 2018. november 15. PÉNZ a boldogság bitorlója? A jövedelemegyenlőtlenség természetes határa A boldog ember gondolata a
A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata
A különböző fajtájú húsok és táplálékok hazai fogyasztási statisztikai adatai hús fogyasztás és a betegségek megjelenésének lehetséges kapcsolata Dr. Kukovics Sándor Tóth Péter Kukovics Ferenc A konferencia
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Fehérvári Anikó Tomasz Gábor Fiatalok szakmaszerzés után Ábrák, táblázatok Fehérvári Anikó Tomasz Gábor
Statisztika 10. évfolyam. Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése
Adatsokaságok ábrázolása és diagramok értelmezése A statisztikában adatsokaságnak (mintának) nevezik a vizsgálat tárgyát képező adatok összességét. Az adatokat összegyűjthetjük táblázatban és ábrázolhatjuk
A közösségi kulturális tanulás mintázatai Magyarországon
A közösségi kulturális tanulás mintázatai Magyarországon Juhász Erika Ph.D. Tanszékvezető, főiskolai docens, DE BTK "Az előadás az OTKA (K-101867) által támogatott Tanuló régiók Magyarországon: Az elmélettől
A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.
TEVÉKENYSÉGNAPLÓ. Tanuló neve: Iskola neve: Osztály megnevezése:
TEVÉKENYSÉGNAPLÓ A TÁMOP-6.1.2.A-14/1-2014-0001 az Európai Unió támogatásával megvalósuló Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés projekt keretében megvalósuló mozgásszenzoros kutatáshoz Tanuló neve: Iskola
DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember
DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója
EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK
Felmérés a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúrájáról EREDMÉNYEK, KÖVETKEZTETÉSEK, TERVEK Prof. Dr. Németh Erzsébet Mit jelent a pénzügyi a) Nemzetközi kutatások: banki termékek ismertsége,
Internethasználat pszichés hatása
Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint
Nyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
ELIT SPORTÁGAK VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓ-I OLIMPIA EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN
ELIT SPORTÁGAK VERSENYKÉPESSÉGE A RIÓ-I OLIMPIA EREDMÉNYEINEK TÜKRÉBEN GULYÁS Erika, STERBENZ Tamás, KOVÁCS Eszter, CSURILLA Gergely Testnevelési Egyetem // Sportgazdasági és Döntéstudományi Kutatóközpont
J E G Y Z Ő K Ö NY V
KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK SPORTBIZOTTSÁGA J E G Y Z Ő K Ö NY V Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Sportbizottsága 2012. április 17-i soron következő üléséről. A bizottsági ülés helye:
Használói elégedettségvizsgálat 2015.
Használói elégedettségvizsgálat 2015. Könyvtárunk MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerének megfelelően látogatóink könyvtárhasználati szokásait és elégedettségét vizsgáltuk kérdőív segítségével.
Iskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc
A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:
AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
Tisztelt Bizottság! Vizsgálatunk 4 fő területre oszlik:
Tisztelt Bizottság! A Hétszínvilág Egyesület szerződéséhez híven elkészítette a kortárssegítő képzésre jelentkezők fiatalok körében felmérését. A kérdőív az Ifjúság Kutatás 2000 Dunaújváros felhasználásával
Versenykiírás. Általános rendelkezések
Versenykiírás Általános rendelkezések 1. A Campus Olimpia bemutatása A Campus Olimpia 2010. július 20-22 között megrendezendő sportrendezvény a magyarországi és a határon túli felsőoktatási intézmények
EFOP Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében
EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Comprehensive Development for Implementing Smart Specialization
Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség
Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport
Élelmiszervásárlási trendek
Élelmiszervásárlási trendek Magyarországon és a régióban Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: Élelmiszeripari Körkép 2017 Csillag-Vella Rita GfK 1 Kiskereskedelmi trendek a napi fogyasztási cikkek piacán 2 GfK
AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
10:42. Az előadás felépítése. Bevezetés - Jogszabályi háttér. Bevezetés - Jogszabályi háttér. Bevezetés Jogszabályi háttér
1:42 PTE ETK Egészségtudományi Doktori Iskola Vezető: Prof. Dr. BÓDIS József az MTA doktora egyetemi tanár, rektor A sport által megvalósuló önkéntes tevékenység hatása az egészségtudatosságra Az előadás
Életmódváltás - Sohasem késő!
Életmódváltás - Sohasem késő! E G É S Z S É G E S É L E T M Ó D 6 0 - O N T Ú L I S, S Z A B A D I D Ő S P O R T K O N F E R E N C I A 2 0 1 5. 1 0. 1 9. D R. I R M A I I S T V Á N E G Y E T E M I D O
A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál
Fintor Gábor Szabó József A sportolást befolyásoló tényezők az általános iskolásoknál Számos kutatás bizonyította már, hogy az egészséges testi fejlődés szempontjából mennyire fontos a rendszeres fizikai
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
Magyarország és a magyarországi oktatás a hazánkban tanuló külföldi hallgatók véleményének tükrében
Magyarország és a magyarországi oktatás a hazánkban tanuló külföldi hallgatók véleményének tükrében Kutatás 2016 Campus Mundi EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001 Készítette: Mészáros Gabriella Nemzetközi koordinátori
MINTA. Kedves Elsőéves Egyetemi POLGÁRUNK!
PTE Marketing Osztály Elsőéves egyetemi egyetemi polgárok polgárok kérdőíve kérdőíve A megjelölés módja: Javítás: Kérem, használjon tollat vagy vékony hegyű filcet. Az űrlap automatikus feldolgozásra kerül.
Miben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA
A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA TARTALOM 1. BEVEZET... 1 2. A KUTATÁS LEFOLYTATÁSA... 2 3. VÉGZETTEK FELMÉRÉSE... 4 4. ÖSSZEGZÉS... 8 1. BEVEZET A külföldön
AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI
DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK
A prezentáció felépítése. Gyermek a tájban
Gyermek a tájban A gyermekkori utazási élmények hatása a Balatonnal mint turisztikai desztinációval kapcsolatos preferenciákra és attitűdökre Kiss Kornélia - Bogáromi Eszter - Michalkó Gábor// Budapesti
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben
Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András
KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20
KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,
TÁMOP E-15/1/KONV
Szakmai beszámoló A PTE TTK Spottudományi és Testnevelési Intézete által szervezett Adaptált sporttal és testneveléssel kapcsolatos külföldi oktatási rendszer és kutatói munka megismerése vendégelőadások
Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök
NEMZETI SPORT INTÉZET Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök LEZÁRULT EGY KORSZAK A tehetséggondozó programok 9-10 évesek. Új struktúra áll fel. Új források jelennek meg. HÁROM