EFOP Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében

Átírás

1 EFOP Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében EFOP Comprehensive Development for Implementing Smart Specialization Strategies at the University of Pécs Ageing a magyar lakosság korral, öregedéssel kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal országosan reprezentatív személyes (n=2001) és online megkérdezés (n=1038), valamint fókuszcsoportos viták eredményei The attitudes of Hungarian population about ageing results of national online (n=1038) and face-to-face surveying (n=2001), and focus group discussions TÖRŐCSIK MÁRIA CSc, egyetemi tanár, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, torocsik@ktk.pte.hu NÉMETH PÉTER egyetemi tanársegéd, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, nemeth.peter@ktk.pte.hu Pécs, 2018 Hivatkozás módja: TÖRŐCSIK, M. NÉMETH, P. (2018): Ageing. A magyar lakosság korral, öregedéssel kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP , Pécs, PTE KTK, xx. p. TÖRŐCSIK, M. NÉMETH, P. (2018): Ageing. The attitudes of Hungarian population about ageing. Working paper. [Electronic file]. EFOP , Pécs, PTE KTK, xx. p. ISBN

2 Tartalomjegyzék 1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan... 6 Kutatási kérdések... 6 Kutatási módszertan Irodalmi előzmények... 7 Irodalomjegyzék Az online kutatás eredményei (n=1038) Életstílussal kapcsolatos eredmények Korral és generációkkal kapcsolatos eredmények Az online kutatás háttérelemzési eredményei Életstílussal kapcsolatos háttérelemzések eredményei Korral és generációkkal kapcsolatos háttérelemzések eredményei A személyes megkérdezés kutatási eredményei (n=2001) A személyes megkérdezés háttérelemzésének eredményei Fókuszcsoportos viták eredményei A fókuszcsoportos viták általános eredményei Generációkkal kapcsolatos gondolatok A fiatal generáció tagjainak jellemzői A középgeneráció tagjainak jellemzői Az idős generáció tagjainak jellemzői Konfliktus/együttműködés a generációk között Generációkat érő hátrányok A fókuszcsoportos viták eredményei generációnként Összegzés Táblázatjegyzék 1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői táblázat: Attitűdállítások mutatói I. (n=1038) táblázat: Attitűdállítások mutatói II. (n=1038) táblázat: Attitűdállítások mutatói III táblázat: Szavakkal kapcsolatos szimpátia (n=1038) táblázat: Nők és férfiak a csúcson összehasonlítás nemzetközi eredményekkel táblázat: A fiatal jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés táblázat: Az idős jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői táblázat: Az öreg és az idős jelzőkkel kapcsolatos első asszociációk

3 11. táblázat: A fiatal generációval kapcsolatos első asszociációk táblázat: A középgenerációval kapcsolatos első asszociációk táblázat: A középgenerációval kapcsolatos első asszociációk táblázat: Generációkat érő hátrányok táblázat: Konfliktus/együttműködés a generációk között a fiatalok, a középkorúak és az idősek véleménye táblázat: Generációkat sújtó hátrányok Ábrajegyzék 1. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés I. (n=1038) ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés II. (n=1038) ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés III ábra: Szavakkal kapcsolatos szimpátia (n=1038) ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése (n=1038) ábra: Életminőség szubjektív megítélése (n=1010) ábra: Kapcsolattartási módok ábra: Vásárlási, költési szokások változása (n=1038) ábra: Generációk lehatárolása (n=1038) átlagok ábra: A válaszadók érzései a fiatal, az idős és az öreg jelzőkkel kapcsolatban (n=1038) ábra: Generációk viszonyáról alkotott vélemények (n=975) ábra: Nők és férfiak a csúcson adott szempontok alapján, év (n=1038) ábra: Egészében véve élvezem az életemet attitűdállítás háttérelemzése ábra: Várom, hogy történjenek a dolgok attitűdállítás háttérelemzése ábra: Ahhoz egészséges vagyok, hogy eljárjak társaságba attitűdállítás háttérelemzése ábra: Családtagok, barátok vagy szomszédok segítenének, ha szükségem lenne rá attitűdállítás háttérelemzése ábra: Van olyan társadalmi/szabadidős tevékenységem (hobbi), amit élvezek attitűdállítás háttérelemzése ábra: Megpróbálok bevonódva maradni különböző a dolgokban attitűdállítás háttérelemzése ábra: Elég egészséges vagyok ahhoz, hogy független maradjak attitűdállítás háttérelemzése ábra: Meg vagyok elégedve azzal, amit csinálok attitűdállítás háttérelemzése ábra: Biztonságban érzem magam, ahol élek attitűdállítás háttérelemzése ábra: A saját otthonom örömmel tölt el attitűdállítás háttérelemzése ábra: Úgy veszem az életet, ahogy jön, és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. attitűdállítás háttérelemzése ábra: A többi emberhez képest szerencsésnek érzem magam attitűdállítás háttérelemzése ábra: Van elég pénzem, hogy kifizessem a számláimat attitűdállítás háttérelemzése ábra: Vannak számomra fontos emberi kapcsolatok attitűdállítás háttérelemzése

4 27. ábra: Hátrányban vagyok az anyagi helyzetem miatt attitűdállítás háttérelemzése ábra: Hátrányban vagyok a korom miatt attitűdállítás háttérelemzése ábra: Hátrányban vagyok a testi adottságaim miatt attitűdállítás háttérelemzése ábra: Hátrányban vagyok a megjelenésem/ruházatom miatt attitűdállítás háttérelemzése ábra: Hátrányban vagyok, mert nő/férfi vagyok attitűdállítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése háttérelemzés ábra: Életminőség szubjektív megítélése háttérelemzés ábra: Kapcsolattartás közösségi médián keresztül háttérelemzés ábra: Kapcsolattartás Messengeren, chaten keresztül háttérelemzés ábra: Kapcsolattartás egyéb internetes felületen (pl. Skype, ) keresztül háttérelemzés ábra: Kapcsolattartás telefonon keresztül háttérelemzés ábra: Vásárlási, költési szokások változása ábra: A fiatalkor alsó határának megítélése háttérelemzés ábra: A középkor alsó határának megítélése háttérelemzés ábra: Az időskor alsó határának megítélése háttérelemzés ábra: Az öregkor alsó határának megítélése háttérelemzés ábra: A gyerekkor felső határának megítélése háttérelemzés ábra: A fiatalkor felső határának megítélése háttérelemzés ábra: A középkor felső határának megítélése háttérelemzés ábra: Az időskor felső határának megítélése háttérelemzés ábra: A fiatal jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés ábra: Az idős jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés ábra: Az öreg jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés ábra: Generációk viszonya (feszültség vagy együttműködés) ábra: Nők a csúcson bölcsesség szempontjából ábra: Nők a csúcson szellemi kapacitás szempontjából ábra: Nők a csúcson kreativitás szempontjából ábra: Nők a csúcson szexualitás szempontjából ábra: Nők a csúcson megjelenés szempontjából ábra: Nők a csúcson fittség, erőnlét szempontjából ábra: Nők a csúcson társasági élet szempontjából ábra: Férfiak a csúcson bölcsesség szempontjából ábra: Férfiak a csúcson szellemi kapacitás szempontjából ábra: Férfiak a csúcson kreativitás szempontjából ábra: Férfiak a csúcson szexualitás szempontjából ábra: Férfiak a csúcson megjelenés szempontjából ábra: Férfiak a csúcson fittség, erőnlét szempontjából ábra: Férfiak a csúcson társasági élet szempontjából ábra: Saját életvitel értékelése (n=2001) ábra: Saját élettel való elégedettség (n=2001) ábra: A fiatal/idős/öreg jelzőkkel kapcsolatos érzések (n=2001) ábra: A fiatalkor kezdete a válaszadók szerint (n=2001)

5 69. ábra: A középkor kezdete a válaszadók szerint ábra: Az időskor kezdete a válaszadók szerint ábra: Szubjektív korérzet különböző szempontok alapján, év ábra: Állításokkal való egyetértés foka ábra: Hátráltató tényezők ábra: Saját életvitel aktivitásának megítélése háttérelemzés ábra: Jelenlegi élettel való elégedettség értékelése háttérelemzés ábra: A fiatal jelzővel kapcsolatos vélemények háttérelemzés ábra: Az idős jelzővel kapcsolatos vélemények háttérelemzés ábra: Az öreg jelzővel kapcsolatos vélemények háttérelemzés ábra: A fiatalkor kezdetének megítélése háttérelemzés ábra: A középkor kezdetének megítélése háttérelemzés ábra: Az időskor kezdetének megítélése háttérelemzés ábra: Anyagi lehetőségek miatti hátrányos helyzet háttérelemzés ábra: Kor miatti hátrányos helyzet háttérelemzés ábra: Megjelenés miatti hátrányos helyzet háttérelemzés ábra: Testi adottság miatti hátrányos helyzet háttérelemzés ábra: Nem miatti hátrányos helyzet háttérelemzés ábra: Csak a saját korosztályom körében érzem jól magam attitűdállítás háttérelemzése ábra: A generációk megértik egymást attitűdállítás háttérelemzése ábra: Ez a társadalom nem szereti a fiatalokat attitűdállítás háttérelemzése ábra: Idegesítenek a nálam fiatalabbak attitűdállítás háttérelemzése ábra: A generációk nagyon segítik egymást családon belül attitűdállítás háttérelemzése ábra: Elégedett vagyok magammal attitűdállítás háttérelemzése ábra: Ez a társadalom nem szereti az időseket attitűdállítás háttérelemzése ábra: Csak a fiatal emberek érvényesülnek attitűdállítás háttérelemzése ábra: Idegesítenek a nálam öregebbek attitűdállítás háttérelemzése ábra: A generációk harcolnak egymással a munkahelyeken attitűdállítás háttérelemzése ábra: Az öreg és az idős jelzőkkel kapcsolatos első asszociációk ábra: A fiatal generációval kapcsolatos első asszociációk ábra: A középgenerációval kapcsolatos első asszociációk ábra: Az idős generációval kapcsolatos első asszociációk

6 1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan Az egyes generációk eltérő fogyasztói magatartása közismert, de nem feltétlenül korrekten kutatott terület. Ami a fokozott érdeklődést kiváltotta az ilyen szemléletű vizsgálódás iránt napjainkban, az többek között az idősödés, az öregedő társadalmak problémája, valamint a fiatal generáció újszerű reagálása, sokszor nehezen érthető döntési szempontrendszere. Az egyes generációk szemléletmódjának, fogyasztói magatartásának kutatása elengedhetetlen feltétele a sikeres piaci működésnek, a sikeres innovációknak. Ebből a kiindulópontból sokféle elágazás tehető, így a projekt során néhány súlypontot képeztünk, ezek egyike az ageing. kutatási kérdések Az ageing témakör kapcsán lefolytatott megkérdezés kérdéskörei a következőkben foglalhatóak össze: Milyen változások tükröződnek a magyar lakosság életstílusában, milyen jellemző nagyobb csoportok képezhetőek? életstílusra vonatkozó attitűdállítások vizsgálata életstílusra vonatkozó értékek vizsgálata életstílussal kapcsolatos értékek szemantikai vizsgálata Milyen korral, korérzékeléssel kapcsolatos megállapítások tehetőek általában és generációnként? a fiatal, az idős és az öreg jelzők szimpátiája a magyar lakosság körében a nők és férfiak csúcsteljesítményeinek kormeghatározása különféle adottságok miatti hátrány érzékelése, különös tekintettel a kor miatti hátrányra Milyen generációkkal kapcsolatos megállapítások tehetőek a vizsgált kérdések alapján? az egyes generációk kezdetének és végének érzékelése a felnőtt lakosság körében a generációs feszültségek, együttműködések érzékelésének vizsgálata OPQOL-Brief (Older People Quality of Life) skála három generáción történő vizsgálata A lentebb bemutatásra kerülő eredmények az alapösszefüggéseket mutatják, mélyebb elemzéseket további publikációkban közlünk. kutatási módszertan A kutatás eredményeit három módszer alkalmazásával nyertük, egy személyes és egy online módon végzett, országosan reprezentatív minta megkérdezésével, valamint három fókuszcsoportos vita szervezésével fős online megkérdezést végeztünk 2018 áprilisában és májusában abból a célból, hogy a magyar lakosság korral, korosodással és generációkkal kapcsolatos beállítódását vizsgáljuk. A megkérdezés reprezentatív a éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredmények feldolgozását két részben végeztük el: először az elsődleges (gyakorisági) elemzéseket mutatjuk be, melyeket a demográfiai háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes demográfiai csoportoknak az egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. Az elemzésbe bevont változók: 6

7 nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése fős személyes megkérdezést végeztünk 2018 áprilisában és májusában abból a célból, hogy a magyar lakosság magatartását és véleményét több témakörrel kapcsolatban is vizsgáljuk. Ezek a témakörök: ageing, egészségügyi innovációk, turizmus, étkezési szokások, kulturális időtöltés, életstílus. Jelen tanulmányban az ageing témakör eredményeit közöljük, vagyis a korral, korosodással és generációkkal kapcsolatos kérdéseket elemezzük. A megkérdezés reprezentatív a éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredmények feldolgozását két részben végezzük el: először az elsődleges (gyakorisági) elemzéseket mutatjuk be, melyeket a demográfiai háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes demográfiai csoportoknak az egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. Az elemzésbe bevont változók: nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése. A fókuszcsoportos viták 2018 áprilisában és májusában zajlottak Budapesten, Pécsen és Szolnokon az alábbiak alapján: április :00 óra Szolnok április :30 óra Budapest május 3. 17:00 óra Pécs A fókuszcsoportos vitákat képzett moderátor vezette előre elkészített forgatókönyv alapján. A viták 1,5-2 órán át zajlottak 8 fő részvételével. A résztvevők kiválasztása során az alábbi kritériumokat tartottuk szem előtt: 3-3 fő fiatal és középgenerációs, valamint 2 fő idős generációba tartozó képviselő vegyesen nők és férfiak a résztvevők nyitottak környezetük felé Az eredmények közlését két fázisban tesszük meg: egyrészt, egy általános részben mutatjuk be az eredményeket, másrészt, a generációs eltérésekre is rámutatunk. Az eredmények közlése során a fiatal generáció tagjainak a 30 évnél fiatalabbakat, a középgeneráció tagjai a év közöttiek, az idős generáció tagjai pedig a 60 évesek és annál idősebbek. 2. Irodalmi előzmények Tanulmányunk a fogyasztók magatartását sok szempontból meghatározó kor, korérzet vizsgálatát célozza, tudatában annak, hogy a témakör, például a társadalmi öregedés jóval szélesebb, kiemelkedő demográfiai problémakör (VARGHA, 2015). Miután az általunk képviselt tudományterület a gazdálkodástudomány, marketing, azon belül a fogyasztói magatartás, ezért számunkra az a legfontosabb vizsgálati kérdés, hogy a kor, az idősödés miképpen hat a fogyasztói magatartás megváltozására, milyen fogyasztási szerkezet módosulásokat okoz (KOCZOR-KEUL, 2018). Emiatt kell látókörbe vonni azt is, hogy egy ember élete milyen életív szakaszokból áll, ezeket az életív szakaszokat miképpen módosítják 7

8 a külső tényezők, illetve az egyes szakaszokba kerülést miképpen élik meg az emberek (TÖRŐCSIK, 2017). Ha ebből a közelítésből indulunk ki, akkor a legtöbb vizsgált irodalomhoz képest tágabb fókuszt választunk, hiszen így bármely életkor esetében értelmezhetővé tesszük az öregedést (megjegyezzük, más kutatók gondolkodása is hasonló, lásd többek között VARGHA, 2017, BÁLINT SPÉDER, 2012). Ez a szemlélet éppúgy magában foglalhatja a fiatal munkavállalókkal kapcsolatos kedvezőtlen nézeteket, mint az elterjedt, idős munkavállalókkal kapcsolatos megközelítéseket (SZÁSZVÁRI, 2011, BARAKONYI, 2010, SNAPE REDMAN, 2003). Kiindulópontunk az egyes életszakaszokba való átkerülés konfliktusos problémáját, a változásokat (WATZLAWICK et al., 1974), a változásokkal kapcsolatos fogyasztói és vásárlói magatartásmódosulásokat vizsgálja. Jelen tanulmányban nem kívánjuk elemezni ezeket a fordulópontokat, váltási problémákat (SZVETELSZKY, 2005), de arra rámutatunk, hogy hogyan értékelik ezeket a megkérdezettek, a magyar társadalmat reprezentáló válaszadók. Munkánk fókusza a korral való megküzdés, a növekvő életkor jellemző problémáinak feltárása. Mint jeleztük, az idősödés kérdésköre nem csak a fogyasztói magatartás szempontjából fontos, hanem több tudományterület, társadalmi problémakör szempontjából is (BEAUVOIR, 1972). Nem véletlen, hogy a demográfia, szociológia, közgazdaságtan, orvostudomány, célzottan a gerontológia - az öregedés és az öregség tudománya (SZÉKÁCS, 2016) -, biológia, politika, pszichológia, kultúrantropológia területén is egyre több kérdésfelvetés, kutatás, elemzés reagál az idősödés problémáira, eljutva akár a kor miatti kirekesztődésig, az ageism-ig (WOOLF, 1998, BUTLER, 1969). Láthatjuk az időről-időre megjelenő, erre fókuszáló Európai Uniós kutatási eredményeket is, aláhúzva a témakör összetettségét, fontosságát (EUROPEAN COMMISSION, 2017). Kiemelten kezelik az öregedő társadalmak problémáit a kutatók, sokasodnak az erre vonatkozó előrejelzések, bár a jövőt leírni szándékozó modellek meglehetősen ellentmondásos eredményekre jutnak (HONVÁRI et al., 2015). Az öregedéssel kapcsolatos irodalmak kiindulópontja nem egységes (FARKAS et al., 2009), vannak elméletek, melyek az idősödés és az egyén viszonyát tekintik vizsgálandónak, vannak, akik az idősödés és a társadalom összefüggéseiből kiindulva gondolkodnak, míg az ún. feltörekvő elméletek radikálisabb közelítéssel operálnak, lásd például a feminista és a kritikai gerontológiai írásokat (BRETTNER, 2014). Az öregedés problémái egyre növekvő részarányú lakossági csoportot érintenek közvetlenül, a társadalmat pedig ebből a szempontból a kérdés közvetetten érinti (TÖRŐCSIK et al., 2013). Az egyre jelentőségteljesebb, komoly gondokat okozó témakörhöz különféle módon közelítenek a szakértők (BÁLINT SPÉDER, 2012) és a döntéshozók. Szívesen kapcsolják hozzá a sikeres, produktív (elsősorban egyesült államokbeli gazdaságpolitikai közelítés), az aktív (lásd WHO Aktív időskor politikai keretrendszere 2002, LAMPEK, 2015), vagy az egészséges (lásd Egészséges öregedés európai stratégiája és cselekvési terve WHO Európai Regionális Irodája, 2012) jelzőket, törekedve a pozitív konnotációra. 8

9 Irodalomjegyzék Barakonyi, E. (2010): A munkavállalói aktív életkor meghosszabbításának lehetséges eszközei. Pécsi Tudományegyetem Állam - és Jogtudományi Kar Doktori Iskola, Kézirat, Pécs, 219. Bálint, L. Spéder, Zs. (2012): Öregedés. In: Őri, P. Spéder, Zs. (szerk.): Demográfiai Portré Jelentés a magyar népesség helyzetéről. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, Beauvoir, S. (1972): Az öregség. Európa Könyvkiadó, Budapest. Brettner, Zs. (2014): Az időspolitika lokális interpretációi. Pécsi Tudományegyetem, PhD értekezés, Pécs. Butler, R. N. (1969): "Age-ism: Another form of bigotry". The Gerontologist. 9 (4) European Commission (2017): The 2018 Ageing Report. Underlying Assumptions and Projection Methodologies. Institutional Paper Letöltve: Farkas, G. Gyarmati, A. Molnár, Sz. (2009): Az idősödő társadalom gazdasági és társadalmi kihívásai Magyarországon. Információs Társadalom. 2009/ Honvári, P. Jóna, L. Lados, M. Monostori, Á. Schuchmann, J. Szörényiné Kukorelli, I. Tóth, M. (2015): Európai tapasztalatok a társadalmi-gazdasági modellezésben. In: Czirfusz, M. Hoyk, E. Suvák, A. (szerk.): Klímaváltozás társadalom gazdaság: Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, Koczor-Keul, M. (2018): A magyarországi idősek halálközeli egészségügyi kiadásainak vizsgálata = Analysis of the death-related health care expenditures of the Hungarian elderly. Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Kézirat, Veszprém, 261. Lampek, K. (2015): Az aktív időskor és a társadalom. In: Lampek, K. Rétsági, E. (szerk.): Egészséges idősödés: Az egészségfejlesztés lehetőségei idős korban. Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Pécs, Snape, E. Redman, T. (2003): Too old or too young? The impact of perceived age discrimination. Human Resource Management Journal. 13 (1) Szászvári, K. (2011): Az idősödő munkavállalókkal kapcsolatos sztereotípiák. Pécsi Tudományegyetem, PhD értekezés, Kézirat, Pécs. Székács, B. (2016): Megöregedni ma és holnap? Mit tehetünk a máért és mit a holnapért? Demográfia. 59 (2 3) Szvetelszky, Zs. (2005): A kapunyitási pániktól a nagymama-elméletig. A családi élet szerepváltozásai. Pont Kiadó, Budapest. Törőcsik, M. (2017): Self-marketing Személy és marketing kapcsolatok. Akadémiai Kiadó, Budapest. Törőcsik, M. Lampek, K. Füzesi, Zs. (2013): Az időskor egészségszociológiája: tények és trendek. In: Kállai, J. Kaszás, B. Tiringer, I. (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest,

10 Vargha, L. (2015): A társadalmi öregedés hagyományos és alternatív indikátorai. Demográfia. 58 (1) Vargha, L. (2017): Hogyan mérjük a társadalmi öregedést? In: Giczi, J. (szerk.): Ezüstkor: korosodás és társadalom. Konferenciakötet. KSH, Budapest. Watzlawick, P. Weakland, J. H. Fisch, R. (1974): Változás, a problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Animula, Budapest. WHO (2002): Active Again a policy framework. A contribution of the World Health Organization to the Second United Nations World Assembly on Ageing. Madrid, Spain. nid=bf99737e72e d548d4cfc0a1?sequence=1 Letöltve: WHO (2012): Strategy and Action Plan of Active and Healthy Ageing in Europe Regional Committee for Europe, Malta. data/assets/pdf_file/0008/175544/rc62wd10rev1- eng.pdf?ua=1 Letöltve: Woolf, L. M. (1998): Ageism. Letöltve:

11 3. Az online kutatás eredményei (n=1038) Jelen fejezetben az online megkérdezés egyváltozós (gyakorisági) elemzésének eredményeit közöljük. Az 1. táblázat a megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzőit mutatja be. 1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői nem gazdasági aktivitás egészségi állapot fő % (n=1038) fő % (n=1038) fő % (n=1038) férfi ,6% aktív fizikai dolgozó ,6% Az egészségi állapotom nem korlátoz semmiben ,5% nő ,4% aktív szellemi dolgozó ,1% Az egészségi állapotom némiképp korlátoz az életvitelemben ,1% összesen ,0% GYES-en, GYED-en 37 3,5% Az egészségi állapotom minden tekintetben korlátoz 57 5,5% háztartásbeli 10 1,0% nem válaszol 19 1,8% generációk tanuló 41 4,0% összesen ,0% fő % (n=1038) nyugdíjas ,5% fiatal ,3% munkanélküli 44 4,2% egy háztartásban élők száma középgenerációs ,6% egyéb inaktív kereső 14 1,3% fő % (n=1038) idős ,1% egyéb eltartott 6 0,6% 1 fő ,6% összesen ,0% nem tudja 16 1,6% 2 fő ,9% nem válaszol 26 2,5% 3 fő ,0% lakóhely régiója összesen ,0% 4 fő ,4% fő % (n=1038) 5 fő 68 6,6% Közép-Magyarország ,5% legmagasabb befejezett iskolai végzettség 6 vagy több fő 26 2,5% Közép-Dunántúl ,8% fő % (n=1038) összesen ,0% Nyugat-Dunántúl ,1% legfeljebb 8 általános 70 6,7% Dél-Dunántúl 95 9,2% szakmunkásképző ,9% 14 éven aluliak száma a háztartásban Észak-Magyarország ,6% szakközépiskolai érettségi ,8% fő % (n=1038) Észak-Alföld ,0% gimnáziumi érettségi ,3% nincs ,9% Dél-Alföld ,8% felsőfokú technikum 78 7,5% 1 fő ,4% összesen ,0% főiskolai diploma ,5% 2 fő 74 7,1% egyetemi diploma ,3% 3 fő 21 2,1% lakóhely településtípusa összesen ,0% 4 fő 3 0,3% fő % (n=1038) nem válaszolt 2 0,2% Budapest ,0% jövedelmi szint összesen ,0% megyei jogú város ,2% fő % (n=1038) egyéb város ,8% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni 78 7,5% 60 év felettiek száma a háztartásban falu, község ,0% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni ,7% fő % (n=1038) összesen ,0% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak ,6% nincs ,2% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle 93 9,0% 1 fő ,1% Rendszeresen napi megélhetési családi állapot gondjai(k) vannak 43 4,2% 2 fő ,8% fő % (n=1038) Nem tudom / nem válaszolok 83 8,0% 3 fő 11 1,0% hajadon/nőtlen ,0% összesen ,0% 4 fő 5 0,5% házas ,4% 5 fő 1 0,1% elvált ,7% tartós gyógyszerszedés nem válaszolt 3 0,3% özvegy 47 4,5% fő % (n=1038) összesen ,0% élettársi kapcsolatban él ,4% igen ,5% összesen ,0% nem ,1% tartós betegek száma a háztartásban nem válaszol 25 2,4% fő % (n=1038) összesen ,0% nincs ,9% 1 fő ,2% 2 fő ,7% 3 fő 28 2,7% 4 fő 3 0,3% 5 fő 1 0,1% nem válaszolt 2 0,2% összesen ,0% A téma főbb eredményeit a következő két alfejezetben közöljük: 3.1. Életstílus blokk: életstílussal kapcsolatos attitűdök, egészségi állapottal, kommunikációs szokásokkal és vásárlási szokások megváltozásával kapcsolatos kérdések Korral és generációkkal kapcsolatos blokk. 11

12 3.1. Életstílussal kapcsolatos eredmények Az életstílussal kapcsolatos blokkban foglaljuk össze az életstílus méréséhez kapcsolódó attitűdállítások eredményeit, valamint az egészségi állapottal és kommunikációs szokásokkal kapcsolatos kérdések eredményeit. Az 1. ábrán látható, hogy milyen mértékben értettek egyet a megkérdezettek a felsorolt attitűdállításokkal. Legmagasabb arányban a teljes mértékben egyetértők az Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek és a Tudom, mit akarok a jövőben állítások kapcsán voltak. Az adott állítással egyet nem értők legmagasabb arányban a Sokat utazom külföldre és a Legjobb a virtuális térben tölteni az időt állítások kapcsán voltak. 1. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés I. (n=1038) Mennyire ért egyet a következő állításokkal? (1 egyáltalán nem; 5 teljes mértékben) Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek 8,8% 10,7% Tudom, mit akarok a jövőben 3,4% 8,6% A háziállatok a legjobb barátaink 13,2% Modern a gondolkodásmódom 1,9% 6,3% Élvezem a digitális világot Mindig rend van körülöttem A férfinek el kell tartania a családját Keresem az újdonságokat Környezet- és egészségtudatosan élek Nagy teljesítményeim még előttem állnak Nem értem ezt a mai világot Nagy gondot fordítok arra, hogy nézek ki Szeretek mindenhol ott lenni, pörögni Tradicionálisan gondolkodom Az a legjobb, ha minél kevesebb dolog változik Lassú tempóban élem az életem Másokhoz képest lassan élek Az anyagi javak birtoklása szerint ítél meg a környezetem Kimaradok a dolgokból Inkább csak szemlélem a világot Gyors életet élek Mindenki hallgat a véleményemre Legjobb a virtuális térben tölteni az időt Sokat utazom külföldre 7,7% 11,6% 5,7% 13,5% 13,9% 5,1% 11,3% 4,7% 10,8% 6,5% 5,0% 18,3% 19,9% 18,6% 14,2% 18,2% 17,1% 16,4% 7,3% 17,4% 14,6% 16,6% 28,1% 19,0% 14,9% 11,3% 16,5% 27,8% 33,0% 43,9% 19,6% 23,0% 23,0% 22,8% 22,8% 21,7% 23,3% 23,6% 21,2% 25,3% 56,2% ,8% 33,4% 36,6% 36,4% 29,1% 33,3% 41,8% 22,1% 46,1% 46,5% 27,8% 37,0% 31,8% 31,9% 33,3% 41,4% 36,6% 35,8% 38,1% 36,0% 40,3% 26,7% 31,5% 35,9% 21,2% 30,8% 31,4% 17,6% 25,9% 32,3% 33,9% 18,4% 26,0% 14,0% 16,4% 23,9% 29,9% 20,3% 14,0% 16,0% 16,5% 10,9% 7,3% 14,6% 18,7% 14,2% 5,5% 26,0% 17,8% 23,2% 21,6% 18,5% 16,0% 16,0% 15,6% 14,7% 14,2% 11,8% 11,1% 11,1% 8,7% 8,5% 7,6% 7,5% 7,3% 7,3% 6,7% 6,0% 3,7% 3,2% 5,2% 3,1% 12

13 A 2. táblázatban az állítások medián és módusz mutatói láthatóak. A móduszok között jellemzően hármas értékelések vannak, azonban néhány esetben ettől eltérő, például 5-ös a módusz az Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek és 4-es a módusz a Tudom, mit akarok a jövőben és a Modern a gondolkodásmódon állítások kapcsán. Két esetben 1 volt a módusz: A legjobb a virtuális térben tölteni az időt és a Sokat utazom külföldre állítások kapcsán. 2. táblázat: Attitűdállítások mutatói I. (n=1038) Állítás medián módusz Egyetértek azzal, ahogyan felneveltek 4,00 5 Tudom, mit akarok a jövőben 4,00 4 A háziállatok a legjobb barátaink 3,00 3 Modern a gondolkodásmódom 4,00 4 Élvezem a digitális világot 3,00 3 Mindig rend van körülöttem 3,00 3 A férfinek el kell tartania a családját 3,00 3 Keresem az újdonságokat 3,00 3 Környezet- és egészségtudatosan élek 3,00 3 Nagy teljesítményeim még előttem állnak 3,00 3 Nem értem ezt a mai világot 3,00 3 Nagy gondot fordítok arra, hogy nézek ki 3,00 3 Szeretek mindenhol ott lenni, pörögni 3,00 3 Tradicionálisan gondolkodom 3,00 3 Az a legjobb, ha minél kevesebb dolog változik 3,00 3 Lassú tempóban élem az életem 3,00 3 Másokhoz képest lassan élek 3,00 3 Az anyagi javak birtoklása szerint ítél meg a környezetem 2,00 3 Kimaradok a dolgokból 3,00 3 Inkább csak szemlélem a világot 3,00 3 Gyors életet élek 3,00 3 Mindenki hallgat a véleményemre 3,00 3 Legjobb a virtuális térben tölteni az időt 2,00 1 Sokat utazom külföldre 1,00 1 További attitűdállításokkal való egyetértési fokokat is bemutatunk ezeket a 2. ábrán foglaljuk össze. Legmagasabb arányban az alábbi állításokkal értettek teljes mértékben egyet a kitöltők: Vannak számomra fontos emberi kapcsolatok, A saját otthonom örömmel tölt el, Családtagok, barátok vagy szomszédok segítenének, ha szükségem lenne rá, Van olyan társadalmi/szabadidős tevékenységem (hobbi), amit élvezek. Az attitűdállításokra adott válaszok közötti eltérések vizsgálatát támogatja a medián és a módusz értékek vizsgálata is. A 3. táblázatban közöljük ezeket az eredményeket. Látható, hogy több olyan állítás is van, ahol az 5-ös a leggyakoribb válasz, vagyis a legtöbben teljes mértékben egyetértettek az adott állítással. 13

14 2. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés II. (n=1038) Kérjük, értékelje ötfokozatú skálán, hogy mennyire ért egyet az alábbi állításokkal! (1 egyáltalán nem ért egyet; 5 teljes mértékben egyetért) Vannak számomra fontos emberi kapcsolatok. 1,1% 2,2% 10,0% 28,6% 58,1% A saját otthonom örömmel tölt el. 3,5% 5,3% 19,8% 31,1% 40,3% Családtagok, barátok vagy szomszédok segítenének, ha szükségem lenne rá. Van olyan társadalmi/szabadidős tevékenységem (hobbi), amit élvezek. 3,7% 7,5% 17,9% 3,8% 8,1% 19,0% 32,3% 30,8% 38,6% 38,3% Ahhoz egészséges vagyok, hogy eljárjak társaságba. 4,6% 5,8% 22,0% 33,9% 33,7% Biztonságban érzem magam, ahol élek. 3,5% 5,3% 20,0% 39,9% 31,4% Van elég pénzem, hogy kifizessem a számláimat. 9,0% 11,4% 22,7% 28,1% 28,9% Úgy veszem az életet, ahogy jön, és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. 1,7% 5,4% 25,9% 39,1% 28,0% Elég egészséges vagyok ahhoz, hogy független maradjak. 10,5% 7,8% 25,5% 33,5% 22,7% Egészében véve élvezem az életemet. 4,7% 7,9% 30,0% 35,5% 21,8% A többi emberhez képest szerencsésnek érzem magam. 6,8% 11,0% 35,8% 28,6% 17,7% Meg vagyok elégedve azzal, amit csinálok. 6,3% 14,0% 27,8% 34,8% 17,0% Megpróbálok bevonódva maradni különböző a dolgokban. 4,4% 9,8% 43,4% 30,2% 12,3% Várom, hogy történjenek a dolgok. 7,5% 17,2% 39,2% 24,9% 11,2% táblázat: Attitűdállítások mutatói II. (n=1038) Állítás medián módusz Vannak számomra fontos emberi kapcsolatok. 5,00 5 A saját otthonom örömmel tölt el. 4,00 5 Családtagok, barátok vagy szomszédok segítenének, ha szükségem lenne rá. 4,00 5 Van olyan társadalmi/szabadidős tevékenységem (hobbi), amit élvezek. 4,00 5 Ahhoz egészséges vagyok, hogy eljárjak társaságba. 4,00 4 Biztonságban érzem magam, ahol élek. 4,00 4 Van elég pénzem, hogy kifizessem a számláimat. 4,00 5 Úgy veszem az életet, ahogy jön, és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. 4,00 4 Elég egészséges vagyok ahhoz, hogy független maradjak. 4,00 4 Egészében véve élvezem az életemet. 4,00 4 A többi emberhez képest szerencsésnek érzem magam. 3,00 3 Meg vagyok elégedve azzal, amit csinálok. 4,00 4 Megpróbálok bevonódva maradni különböző a dolgokban. 3,00 3 Várom, hogy történjenek a dolgok. 3,

15 A megkérdezés során arra is kitértünk, hogy milyen mértékben érzik magukat hátrányban különböző tényezők miatt. Ennek eredményeit közöljük a 3. ábrán és a 4. táblázatban ötfokozatú skálán az 1-es jelentette, hogy egyáltalán nem ért egyet, míg az 5, hogy teljes mértékben egyetért. Az állításokkal összességében inkább nem értettek egyet a megkérdezettek, vagyis inkább nem érzik magukat hátrányban. Legmagasabb arányban az anyagi helyzet kapcsán jelezték, hogy hátrányban érzik magukat, de ebben az esetben 3 volt a módusz, ami azt jelenti, hogy legtöbben közepesre értékelték ezt az állítást. A 4. táblázatban látható, hogy a hivatkozott, anyagi helyzethez kapcsolódó állításon kívül mindegyik állítás módusza 1 volt, vagyis legtöbben egyáltalán nem értettek egyet az állításokkal. 3. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés III. Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? (1 egyáltalán nem; 5 teljes mértékben) Hátrányban vagyok az anyagi helyzetem miatt (n=1038) 23,7% 13,0% 28,6% 14,1% 20,6% Hátrányban vagyok a korom miatt (n=1038) 35,0% 15,2% 25,0% 14,4% 10,4% Hátrányban vagyok a testi adottságaim miatt (n=1038) 41,4% 22,2% 18,8% 8,3% 9,4% Hátrányban vagyok, mert egyedül élek (n=878) 70,2% 8,4% 10,1% 4,5% 6,8% Hátrányban vagyok, mert nő/férfi vagyok (n=1038) 66,8% 9,5% 14,4% 4,0% 5,3% Hátrányban vagyok a megjelenésem/ruházatom miatt (n=1038) 50,1% 20,2% 17,7% 6,8% 5,2% táblázat: Attitűdállítások mutatói III. Állítás medián módusz Hátrányban vagyok az anyagi helyzetem miatt (n=1038) 3,00 3 Hátrányban vagyok a korom miatt (n=1038) 2,00 1 Hátrányban vagyok a testi adottságaim miatt (n=1038) 2,00 1 Hátrányban vagyok, mert egyedül élek (n=878) 1,00 1 Hátrányban vagyok, mert nő/férfi vagyok (n=1038) 1,00 1 Hátrányban vagyok a megjelenésem/ruházatom miatt (n=1038) 1,00 1 A kutatás részét képezte annak vizsgálata is, hogy adott szavakkal kapcsolatban milyen érzésük van a válaszadóknak, szimpatikusnak tartanak-e előre megadott szavakat, kifejezéseket ennek eredményeit az 4. ábrán és az 5. táblázatban mutatjuk be. A válaszadóknak jellemzően inkább szimpatikusak voltak a vizsgált szavak. Legmagasabb arányban a család és az egészség szavakkal kapcsolatban adtak 10-es értékelést. 15

16 4. ábra: Szavakkal kapcsolatos szimpátia (n=1038) Mennyire szimpatikusak Önnek az alábbi szavak? (1 egyáltalán nem; 10 nagyon) család egészség igazságosság szabadság természet biztonság élmény felelősség siker szépség hagyomány elismertség sokszínűség kaland teljesítmény fenntarthatóság én közösség gyors technika helyi változás átlagos élet virtuális világ robot lassú táblázat: Szavakkal kapcsolatos szimpátia (n=1038) szó medián módusz egyetértés foka család 10, ,5% 0,4% 0,7% 0,7% 4,1% 3,2% 3,7% 8,6% 16,6% 61,5% egészség 10, ,4% 0,5% 0,4% 0,3% 3,4% 3,2% 4,5% 9,9% 16,4% 61,3% igazságosság 10, ,4% 0,8% 0,5% 1,0% 4,2% 3,1% 5,5% 12,3% 18,0% 54,2% szabadság 10, ,1% 0,3% 0,7% 0,5% 3,8% 3,6% 5,9% 12,4% 19,8% 52,8% természet 10, ,4% 0,5% 0,2% 0,6% 3,4% 3,0% 8,6% 14,6% 16,4% 52,3% biztonság 10, ,2% 0,3% 0,5% 1,0% 5,1% 4,2% 6,7% 14,3% 17,0% 50,8% élmény 9, ,1% 0,4% 0,3% 0,8% 5,9% 3,9% 9,4% 16,5% 20,0% 42,6% felelősség 9, ,4% 0,9% 1,1% 1,8% 7,6% 7,1% 10,6% 16,7% 20,2% 33,6% siker 8, ,3% 0,7% 1,2% 3,1% 10,5% 6,5% 12,7% 18,2% 14,1% 32,8% szépség 8, ,7% 1,4% 1,8% 2,0% 12,6% 9,0% 12,9% 17,6% 16,0% 26,0% hagyomány 8, ,7% 0,9% 1,1% 4,3% 10,2% 9,3% 14,7% 17,5% 15,4% 26,0% elismertség 8, ,7% 0,9% 1,7% 2,2% 9,4% 9,4% 15,0% 18,6% 16,9% 25,4% sokszínűség 8, ,3% 0,5% 1,8% 2,1% 9,4% 9,3% 15,8% 16,2% 17,9% 24,6% kaland 8, ,6% 1,3% 1,7% 3,7% 12,0% 9,9% 14,1% 16,9% 14,2% 24,6% teljesítmény 8, ,7% 1,0% 1,6% 2,5% 10,3% 10,0% 14,7% 18,3% 17,2% 23,7% fenntarthatóság 8, ,2% 1,1% 2,4% 3,7% 11,9% 9,3% 12,1% 18,2% 17,0% 23,0% én 7, ,3% 1,2% 2,3% 3,3% 19,4% 10,2% 13,3% 16,1% 10,5% 22,4% közösség 8, ,9% 1,3% 2,1% 2,2% 10,2% 10,5% 13,3% 20,3% 17,3% 22,0% gyors 8, ,9% 0,7% 1,3% 4,2% 14,0% 11,1% 16,0% 16,8% 14,2% 20,8% 16

17 szó medián módusz egyetértés foka technika 8, ,5% 1,3% 2,8% 3,9% 14,0% 9,6% 15,0% 18,1% 16,0% 18,7% helyi 7,00 5 0,8% 2,0% 2,6% 3,3% 17,7% 13,8% 15,4% 16,7% 13,5% 14,3% változás 7,00 8 1,3% 1,4% 3,3% 4,3% 16,1% 16,3% 16,0% 17,1% 11,6% 12,5% átlagos élet 6,00 5 4,3% 3,5% 5,6% 6,0% 25,0% 14,5% 13,2% 12,4% 7,6% 8,0% virtuális világ 6,00 5 5,3% 6,2% 8,2% 9,3% 19,1% 14,9% 12,0% 10,4% 7,4% 7,3% robot 5, ,1% 9,7% 10,0% 11,0% 19,0% 13,5% 8,5% 6,9% 4,6% 5,6% lassú 5,00 5 9,9% 11,1% 12,3% 14,7% 21,8% 13,7% 7,0% 4,4% 2,2% 2,9% Arra is rákérdeztünk, hogy mennyire tartják magukat egészségesnek a megkérdezettek. A válaszok eloszlásai alapján a válaszadók inkább egészségesnek tartják magukat (5. ábra). Legmagasabb arányban 8-as (20,5%) és 7-es értékelést adtak (20,1%). 5. ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése (n=1038) Mennyire érzi magát egészségesnek? 2,8% 1,6% 4,5% 12,8% 11,7% 20,1% 20,5% 12,2% 7,8% 5,9% 1 egyáltalán nem érzi magát egészségesnek 10 teljesen egészségesnek érzi magát A 6. ábrán jelezzük, hogy milyennek ítélik meg a megkérdezettek saját életminőségüket. Ötfokozatú skálán kértük őket erre, ahol az 1-es jelentette, hogy nagyon rossznak tartják az életminőségüket, míg az 5, hogy nagyon jónak. A módusz a 3-as érték volt, hiszen 41,9%-ban jelölték ezt a lehetőséget, de magas arányban (37,3%) jelölték a 4-est is. Összességében inkább jónak ítélik meg az életminőségüket a megkérdezettek, de magas arányban adtak meg középső értéket ebben az esetben. 6. ábra: Életminőség szubjektív megítélése (n=1010) Az összes jó és a rossz dolgot együttvéve, melyek meghatározzák az életminőségét, egészében, hogy értékelné az életminőségét? 2,5% 9,0% 41,9% 37,3% 9,2% nagyon rossz nagyon jó 17

18 Vizsgáltuk, hogy megközelítőleg hány emberrel tartanak kapcsolatot a megkérdezettek különböző módokon (7. ábra). Az átlagokat vizsgálva a közösségi média emelkedik ki az összes kapcsolattartási mód közül, de az is igaz, hogy a közösségi média esetében a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem tartanak senkivel ott kapcsolatot. Az átlagokat tekintve a személyes kapcsolattartás a második (körülbelül 32 fővel tartanak átlagosan kapcsolatot a megkérdezettek), továbbá, ebben az esetben a legalacsonyabb azok aránya, akik egy fővel sem tartanak személyes kapcsolatot (1,1%). Ezt követi a Messengeren, chaten, illetve az egyéb internetes felületeken való kapcsolattartás. Az átlagokat vizsgálva a telefonos kapcsolattartás a sorban az utolsó, azonban ebben az esetben a személyeshez hasonlóan alacsony azok aránya, akik senkivel nem tartanak kapcsolatot. A telefonos kapcsolattartás kapcsán kiemelkednek az 1 és 5 közötti válaszok. A megkérdezettek saját bevallásuk szerint leginkább nem éreznek változást a vásárlási, költési szokásaikban az utóbbi években (38,2%). Nagyjából 30%-uk jelezte, hogy jobban be kell osztania a pénzét, 19,2% többet költ, mint korábban, 13%-nak pedig erősen meg kellett szorítania a költéseket a 8. ábra nyújt információt erről. 7. ábra: Kapcsolattartási módok Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot az alábbi módokon? közösségi médián 22,6% 14,1% 4,5% 9,5% 8,0% 10,0% 2,5% 5,1% 23,6% átlagok 68,7 (n=795) személyesen 1,1% 18,3% 20,0% 21,5% 3,7% 19,5% 2,1% 12,4% 1,4% 32,2 (n=907) Messengeren, chaten 16,4% 22,6% 18,2% 14,0% 3,3% 8,8% 0,7% 14,4% 1,7% 30,7 (n=889) egyéb internetes felületen (pl. Skype, ) 17,2% 29,7% 12,7% 3,4% 8,7% 8,0% 1,3% 17,9% 1,2% 21,0 (n=852) telefonon 1,9% 36,2% 21,3% 12,6% 2,9% 11,4% 1,5% 11,7% 0,5% 18,2 (n=917) 0 fő 1-5 fő 6-10 fő fő fő fő fő 200 fő felett nem válaszolt 8. ábra: Vásárlási, költési szokások változása (n=1038) Hogy érzi, megváltoztak az utóbbi években vásárlási, költési szokásai? Melyik állítás igaz Önre leginkább? 29,6% 13,0% 19,2% 38,2% Többet költök, mint korábban Nem változtak a költési szokásaim. Jobban be kell osztanom a pénzem, mint korábban. Erősen meg kell szorítanom a költéseimet. 18

19 3.2. Korral és generációkkal kapcsolatos eredmények Megkértük a válaszadókat arra, hogy az egyes generációs csoportok határaival kapcsolatban fejtsék ki véleményüket, írják le, hogy mit gondolnak, hány éves kortól fiatal, középgenerációs, idős, illetve öreg valaki, valamint hány éves korig gyerek, fiatal, középgenerációs, illetve idős valaki. Az eredményeket (átlagokat) összegezve a 9. ábrán közöljük. Láthatóan a fiatal- és a középgenerációsok, valamint a középgeneráció tagjai és az idősek között van egy-egy nagyobb gap, ami azt jelzi, hogy ezeknek a generációknak a határait a válaszadók nem tudták egyértelműen behatárolni egymáshoz képest. A gyermekkor a megkérdezettek véleménye szerint 15 éves korig tart, majd 16,5 évtől kezdődik a fiatalkor, ami hozzávetőlegesen 30 éves korig tart. Körülbelül 41 éves kortól kezdődik a középkor, 51 éves korig tartóan. Az idős kor 64-től 73-ig, az öregkor pedig 76 éves kortól kezdődik. Megkértük arra a válaszadókat, hogy értékeljék, milyen érzésük támad a fiatal, az idős és az öreg jelzők hallatán tízfokozatú skálán az 1-es jelentette, hogy nagyon negatív, a 10 pedig, hogy nagyon pozitív érzésük van. A 10. ábrán láthatóak az eredmények, melyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fiatal, mint jelző jóval pozitívabb érzelmeket vált ki a válaszadókból, mint az idős és az öreg. Ez utóbbi kettő leginkább semleges kategóriának tűnik a válaszadók számára. A fiatal jelző esetében legmagasabb arányban 8-as és 10-es értékelést adtak a válaszadók (egyaránt 21,8%), míg mind az idős, mind az öreg jelző esetén az 5-ös értékelést adók voltak a legmagasabb arányban az idős esetén 34,1%, az öreg esetén pedig 28,2%. Az is a vizsgálat fókuszába került, hogy mit gondolnak a válaszadók arról, hogy mennyire jellemzi az együttműködés, illetve mennyire a feszültség az egyes generációk viszonyát. Tízfokozatú skálán értékeltettük ezt a válaszadókkal, ahol az 1 jelentette, hogy nagyon jellemző a feszültség, a 10 pedig, hogy nagyon jellemző az együttműködés. Az eredményeket a 11. ábrán mutatjuk be. Az eredmények alapján nem egyértelmű, hogy a feszültség vagy az együttműködés mellett döntöttek-e a válaszadók, hiszen megoszlanak a válaszok: azok, akik szerint inkább a feszültség jellemző (1-es, 2-es és 3-as értékelés), 21,6%-ot tesznek ki, míg azok, akik szerint inkább az együttműködés (8-as, 9-es és 10-es értékelés) jellemző, 18,1%-ot. Legmagasabb arányban az 5-ös és 6-os értékelést adók voltak ez azt mutatja, hogy magas arányban voltak azok is, akik szerint egyik sem jellemzi igazán a generációk viszonyát. Az összes válaszadó (n=1038) 6,1%-a nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre. születés 9. ábra: Generációk lehatárolása (n=1038) átlagok Hány éves kortól/korig mondja valakire, hogy 16,5 évtől 40,6 évtől 64,2 évtől 76,2 évtől gyerek fiatal középkorú idős öreg 15,3 évig 30,4 évig 51,4 évig 73,0 évig 19

20 10. ábra: A válaszadók érzései a fiatal, az idős és az öreg jelzőkkel kapcsolatban (n=1038) Milyen érzése van, ha a fiatal/idős/öreg jelzőt hallja? 2,7% 1,0% fiatal 0,3% 0,8% 15,2% 10,4% 13,2% 21,8% 12,8% 21,8% idős 5,8% 3,8% 6,4% 9,5% 34,1% 16,4% 9,2% 3,5% 7,5% 3,8% öreg 9,4% 5,2% 9,5% 10,1% 28,2% 12,9% 11,4% 3,4% 7,4% 2,5% nagyon negatív nagyon pozitív 11. ábra: Generációk viszonyáról alkotott vélemények (n=975) Mennyire az együttműködés vagy a feszültség jellemzi Ön szerint a különböző generációk viszonyát? értékelés 1-3-ig: 21,6% értékelés 8-10-ig: 18,1% 3,7% 4,0% 7,8% 10,1% 11,3% 21,8% 16,9% 10,2% 8,2% 5,9% nagyon jellemző a feszültség 10 nagyon jellemző az együttműködés Megkérdeztük a válaszadói kört, hogy mit gondolnak, a nők és a férfiak adott szempontok alapján hány éves korukban vannak a csúcson. A 12. ábrán mutatjuk be az eredményeket. A válaszadók véleménye alapján a nők életükben korábban vannak a csúcson a szexualitást leszámítva minden vizsgált szempontból. Bölcsesség szempontjából általában későbbre teszik a megkérdezettek a csúcsot, a többi szempont nagyjából együtt mozog. 20

21 12. ábra: Nők és férfiak a csúcson adott szempontok alapján, év (n=1038) Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők/férfiak az alábbi szempontok szerint? bölcsesség 43,9 46,5 szellemi kapacitás kreativitás szexualitás társasági élet megjelenés fittség, erőnlét 31,9 33,9 30,6 32,0 29,8 29,1 29,6 30,2 28,9 31,7 27,1 28,4 nők férfiak A nemek különböző szempontok szerinti teljesítményének értékelését nemzetközi eredményekkel hasonlítjuk össze a 6. táblázatban. A Havas Worldwide által 2012-ben készített kutatás fő megkérdezésével, 19 különböző országban zajlott. Az látható, hogy általánosságban a 2012-es eredményekhez képest, jelen kutatásunk eredményeiben mind a nők, mind a férfiak csúcsteljesítményét korábbra teszik a megkérdezettek. Legkevésbé a bölcsesség és a megjelenés azok a szempontok, melyek esetében korábbra tették a nemek csúcsteljesítményét, leginkább pedig a szellemi kapacitás az, ami jóval korábbra került a korábbi kutatási eredményekhez képest. 6. táblázat: Nők és férfiak a csúcson összehasonlítás nemzetközi eredményekkel NŐK FÉRFIAK Szempontok Havas tanulmány Saját kutatás Havas tanulmány Saját kutatás bölcsesség 44 év 44 év 49 év 46 év szellemi kapacitás 39 év 32 év 42 év 34 év kreativitás 35 év 31 év 37 év 32 év szexualitás 34 év 30 év 34 év 29 év megjelenés 31 év 29 év 34 év 32 év fittség, erőnlét 31 év 27 év 33 év 28 év társasági élet - 30 év - 30 év : saját kutatás és Havas Worldwide, 2012 alapján 21

22 4. Az online kutatás háttérelemzési eredményei A demográfiai háttérelemzések bemutatása során ahogy azt már hivatkoztuk azt tanulmányoztuk, hogy a vizsgált kérdések kapcsán az egyes demográfiai csoportok válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható eltérések. A háttérelemzést öt változó mentén végeztük el (nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka és jövedelmi helyzet szubjektív megítélése). Csak azon eredményeket közöljük, melyek statisztikai értelemben véve szignifikáns eltéréseket mutattak Életstílussal kapcsolatos háttérelemzések eredményei Az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok közt élők a teljes megkérdezetti körhöz képest magasabb arányban jelezték, hogy inkább egyetértenek az Egészében véve élvezem az életemet állítással (13. ábra). A Várom, hogy történjenek a dolgok állítással a nők, a fiatalok és a fővárosiak, valamint az egyéb városok lakói értenek egyet inkább (14. ábra). A 15. ábrán látható az Ahhoz egészséges vagyok, hogy eljárjak társaságba állítás háttérelemzésének eredménye. A fiatalok, a nők, a nagyobb települések lakói, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint a jobb jövedelmi viszonyok között élők átlag feletti arányban értettek egyet ezzel az állítással. 13. ábra: Egészében véve élvezem az életemet attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 4,7% 7,9% 30,1% 35,5% 21,9% fiatal (n=222) 5,4% 10,4% 33,9% 26,7% 23,5% középgenerációs (n=578) 5,2% 7,6% 31,0% 35,4% 20,8% idős (n=241) 2,9% 6,3% 24,2% 43,8% 22,9% alapfokú végzettség (n=204) 9,3% 11,3% 28,9% 29,9% 20,6% középfokú végzettség (n=453) 4,4% 7,7% 34,5% 32,1% 21,2% felsőfokú végzettség (n=382) 2,6% 6,3% 25,2% 42,5% 23,4% jól él, félre tud tenni (n=77) 0,0% 1,3% 16,9% 32,5% 49,4% megél, keveset tud félretenni (n=371) 1,6% 4,6% 25,9% 42,0% 25,9% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 4,6% 9,5% 16,8% 16,8% ,3% 36,5% 35,6% 21,9% 17,9% 8,0% 22

23 14. ábra: Várom, hogy történjenek a dolgok attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 7,6% 17,1% 39,1% 25,0% 11,2% férfi (n=505) 6,9% 18,8% 42,8% 21,4% 10,1% nő (n=533) 8,3% 15,6% 35,6% 28,3% 12,2% fiatal (n=222) 5,9% 11,3% 32,0% 35,6% 15,3% középgenerációs (n=578) 7,5% 17,7% 43,4% 21,9% 9,5% idős (n=241) 9,1% 21,6% 35,7% 22,4% 11,2% főváros (n=186) 5,4% 18,3% 32,3% 29,6% 14,5% megyei jogú város, megyeszh. (n=261) 8,0% 17,6% 42,0% 21,8% 10,7% egyéb város (n=299) 6,4% 17,1% 38,5% 30,4% 7,7% falu, község (n=291) 9,6% 16,5% 41,9% 19,2% 12,7% ábra: Ahhoz egészséges vagyok, hogy eljárjak társaságba attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 4,6% 5,8% 22,0% 33,9% 33,7% férfi (n=505) 4,6% 5,7% 25,5% 34,9% 29,3% nő (n=533) 4,7% 5,8% 18,6% 33,0% 37,9% fiatal (n=222) 3,2% 4,5% 14,9% 28,5% 48,9% középgenerációs (n=578) 4,5% 4,7% 23,7% 34,7% 32,4% idős (n=241) 6,2% 10,0% 24,5% 36,5% 22,8% főváros (n=186) 3,2% 2,7% 16,7% 34,4% 43,0% megyei jogú város, megyeszh. (n=261) 5,7% 4,2% 19,9% 34,9% 35,2% egyéb város (n=299) 3,7% 8,3% 23,7% 32,3% 32,0% falu, község (n=291) 5,5% 6,6% 25,5% 34,1% 28,3% alapfokú végzettség (n=204) 9,8% 8,3% 25,0% 25,0% 31,9% középfokú végzettség (n=453) 4,0% 6,8% 20,8% 35,3% 33,1% felsőfokú végzettség (n=382) 2,9% 3,4% 21,7% 36,6% 35,3% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 1,3% 5,2% 11,7% 1,9% 2,4% 19,2% 4,1% 7,6% 15,4% 23,8% 9,6% ,3% 36,8% 32,4% 35,4% 54,5% 39,7% 29,2% 24,3% 18,4% 23

24 A Családtagok, barátok vagy szomszédok segítenének, ha szükségem lenne rá állítás kapcsán a nők, a közepes méretű települések lakói, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a jobb jövedelmi viszonyok között élők a teljes megkérdezetti körben magasabb arányban adtak 4-es vagy 5-ös értékelést (16. ábra). A felsőfokú végzettségűek, valamint a jobb jövedelmi viszonyok között élők az átlagoshoz képest magasabb arányban adtak 4-es vagy 5-ös értékelést a Van olyan társadalmi/szabadidős tevékenységem (hobbi), amit élvezek állítás kapcsán (17. ábra). A Megpróbálok bevonódva maradni különböző dolgokban attitűdállítás kapcsán a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők jelezték átlag feletti arányban, hogy inkább egyetértenek (18. ábra). 16. ábra: Családtagok, barátok vagy szomszédok segítenének, ha szükségem lenne rá attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 3,8% 7,5% 17,9% 32,3% 38,5% férfi (n=505) 3,2% 8,7% 22,8% 32,3% 33,1% nő (n=533) 4,3% 6,4% 13,3% 32,3% 43,7% főváros (n=186) 2,7% 10,2% 17,7% 29,0% 40,3% megyei jogú város, megyeszh. (n=261) 5,0% 6,5% 16,9% 33,7% 37,9% egyéb város (n=299) 1,3% 4,3% 22,0% 34,7% 37,7% falu, község (n=291) 5,5% 9,9% 15,1% 30,8% 38,7% alapfokú végzettség (n=204) 5,4% 10,3% 22,5% 27,9% 33,8% középfokú végzettség (n=453) 4,0% 8,2% 16,6% 31,6% 39,6% felsőfokú végzettség (n=382) 2,6% 5,0% 17,0% 35,6% 39,8% jól él, félre tud tenni (n=77) 1,3% 1,3% 19,5% 22,1% 55,8% megél, keveset tud félretenni (n=371) 1,9% 4,6% 13,5% 35,8% 44,2% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 3,0% 10,0% 20,2% 12,5% 11,0% 22,8% 31,3% 31,6% 35,6% 22,1%

25 17. ábra: Van olyan társadalmi/szabadidős tevékenységem (hobbi), amit élvezek attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 3,8% 8,2% 18,9% 30,8% 38,3% alapfokú végzettség (n=204) 3,9% 11,8% 20,1% 26,0% 38,2% középfokú végzettség (n=453) 6,2% 9,7% 21,1% 28,9% 34,1% felsőfokú végzettség (n=382) 1,0% 4,5% 15,5% 35,7% 43,3% jól él, félre tud tenni (n=77) 2,6% 3,8% 15,4% 25,6% 52,6% megél, keveset tud félretenni (n=371) 1,1% 6,2% 18,0% 30,6% 44,1% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 3,5% 9,5% 19,5% 33,8% 33,8% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 13,1% 12,4% 23,4% 21,9% 29,2% ábra: Megpróbálok bevonódva maradni különböző a dolgokban attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 4,4% 9,8% 43,4% 30,2% 12,2% alapfokú végzettség (n=204) 5,9% 11,2% 47,3% 22,9% 12,7% középfokú végzettség (n=453) 5,1% 10,8% 44,6% 25,6% 13,9% felsőfokú végzettség (n=382) 2,9% 7,9% 39,8% 39,5% 9,9% jól él, félre tud tenni (n=77) 2,6% 7,8% 35,1% 32,5% 22,1% megél, keveset tud félretenni (n=371) 3,2% 7,5% 39,2% 34,9% 15,1% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 3,8% 11,4% 47,3% 30,3% 7,3% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 9,6% 12,5% (n=137) ,9% 20,6% 12,5% 25

26 Az Elég egészséges vagyok ahhoz, hogy független maradjak állítás kapcsán a nők, a fiatalok és az idősek, a nagyobb városokban élők, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők és a jobb jövedelmi viszonyok között élők adtak a teljes mintához képest magasabb arányban 4-es vagy 5-ös értékelést (19. ábra). A Meg vagyok elégedve azzal, amit csinálok állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a nők, az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők (20. ábra). A Biztonságban érzem magam, ahol élek állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek inkább egyet az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők (21. ábra). 19. ábra: Elég egészséges vagyok ahhoz, hogy független maradjak attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 10,5% 7,8% 25,5% 33,4% 22,7% férfi (n=505) 7,3% 9,7% 29,5% 35,0% 18,4% nő (n=533) 13,5% 6,0% 21,8% 31,9% 26,8% fiatal (n=222) 8,1% 10,0% 23,5% 28,5% 29,9% középgenerációs (n=578) 12,1% 7,5% 27,0% 34,8% 18,5% idős (n=241) 8,8% 6,7% 23,8% 34,7% 25,9% főváros (n=186) 9,1% 7,0% 20,4% 38,2% 25,3% megyei jogú város, megyeszh. (n=261) 12,6% 4,2% 22,6% 31,4% 29,1% egyéb város (n=299) 9,0% 9,4% 25,4% 35,5% 20,7% falu, község (n=291) 11,0% 9,7% 32,1% 30,0% 17,2% alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) 18,6% 13,2% 23,5% 27,5% 10,8% 6,6% 27,7% 31,2% 5,8% 6,3% 24,1% 39,5% 17,2% 23,7% 24,3% jól él, félre tud tenni (n=77) 3,9% 2,6% 14,3% megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 5,9% 5,9% 10,3% 8,7% 24,3% 27,0% ,9% 15,3% 39,0% 37,5% 19,7% 32,0% 21,2% 40,3% 26,4% 18,2% 16,8% 26

27 20. ábra: Meg vagyok elégedve azzal, amit csinálok attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 6,3% 14,1% 27,8% 34,8% 17,0% férfi (n=505) 5,1% 14,9% 30,7% 35,8% 13,5% nő (n=533) 7,3% 13,3% 25,1% 33,9% 20,4% fiatal (n=222) 9,0% 18,1% 25,8% 30,8% 16,3% középgenerációs (n=578) 6,4% 14,4% 29,6% 33,6% 15,9% idős (n=241) 3,3% 9,5% 25,3% 41,5% 20,3% alapfokú végzettség (n=204) 10,8% 17,6% 25,5% 26,0% 20,1% középfokú végzettség (n=453) 7,1% 14,8% 27,9% 33,6% 16,6% felsőfokú végzettség (n=382) 2,9% 11,3% 29,1% 41,1% 15,7% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 1,3% 5,2% 16,9% 3,0% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) ,9% 11,6% 15,1% 22,8% 25,1% 30,8% 23,5% 39,0% 41,4% 30,1% 33,8% 37,7% 18,9% 15,4% 18,4% 5,1% 21. ábra: Biztonságban érzem magam, ahol élek attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 3,5% 5,3% 20,0% 39,8% 31,4% fiatal (n=222) 2,7% 7,7% 24,0% 33,5% 32,1% középgenerációs (n=578) 4,3% 5,2% 20,3% 40,9% 29,3% idős (n=241) 2,1% 15,8% 3,3% 43,2% 35,7% alapfokú végzettség (n=204) 5,9% 7,8% 24,9% 28,8% 32,7% középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) 4,2% 5,8% 19,2% 3,1% 1,3% 18,4% 38,7% 47,2% 32,1% 29,9% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) 3,9% 0,0% 11,7% 2,4% 1,1% 12,4% 36,4% 43,8% 48,1% 40,3% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 2,7% 5,1% 24,9% 40,9% 26,3% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 15,3% 11,7% (n=137) ,7% 29,2% 16,1% 27

28 A saját otthonom örömmel tölt el állítással a teljes minta eloszlásaihoz képest a nők, az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők adtak magasabb arányban 4-es vagy 5-ös értékelést (22. ábra). Az Úgy veszem az életet, ahogy jön, és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle állítással a jobb jövedelmi helyzetben lévők magasabb arányban értettek egyet (23. ábra). 22. ábra: A saját otthonom örömmel tölt el attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 3,6% 5,3% 19,7% 31,1% 40,3% férfi (n=505) 3,2% 5,7% 21,6% 34,7% 34,9% nő (n=533) 3,9% 4,9% 18,0% 27,8% 45,4% fiatal (n=222) 4,1% 12,6% 22,1% 27,0% 34,2% középgenerációs (n=578) 3,6% 4,3% 21,1% 33,3% 37,6% idős (n=241) 2,5% 14,6% 0,8% 29,7% 52,3% alapfokú végzettség (n=204) 7,8% 7,8% 19,0% 23,9% 41,5% középfokú végzettség (n=453) 3,3% 4,4% 21,9% 30,2% 40,2% felsőfokú végzettség (n=382) 1,6% 5,2% 17,6% 36,0% 39,6% jól él, félre tud tenni (n=77) 3,8% 1,3% 15,4% 26,9% 52,6% megél, keveset tud félretenni (n=371) 1,3% 4,3% 15,9% 30,5% 48,0% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 3,8% 4,3% 20,6% 11,7% 8,0% ,0% 30,7% 20,4% 36,3% 29,2% 23. ábra: Úgy veszem az életet, ahogy jön, és megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 1,6% 5,3% 25,9% 39,1% 28,0% 2,6% jól él, félre tud tenni (n=77) 2,6% 16,9% 32,5% 45,5% megél, keveset tud félretenni (n=371) 0,5% 3,5% 24,7% 40,1% 31,2% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 1,4% 5,4% 27,3% 42,7% 23,2% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 5,9% 9,6% ,4% 30,9% 24,3% 28

29 A többi emberhez képest szerencsésnek érzem magam állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a nők, az idősek, a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők (24. ábra). A Van elég pénzem, hogy kifizessem a számláimat állítással a teljes mintához képest a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők értettek egyet magasabb arányban (25. ábra). 24. ábra: A többi emberhez képest szerencsésnek érzem magam attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 6,8% 11,1% 35,8% 28,6% 17,7% férfi (n=505) 7,3% 12,3% 39,1% 26,0% 15,3% nő (n=533) 6,4% 9,9% 32,7% 31,0% 20,0% fiatal (n=222) 9,0% 13,6% 32,1% 24,0% 21,3% középgenerációs (n=578) 7,4% 11,6% 36,2% 28,0% 16,8% idős (n=241) 3,3% 7,1% 38,3% 34,2% 17,1% alapfokú végzettség (n=204) 12,7% 14,2% 36,3% 19,6% 17,2% középfokú végzettség (n=453) 6,9% 12,2% 38,4% 26,4% 16,2% felsőfokú végzettség (n=382) 3,7% 8,1% 32,3% 36,2% 19,7% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) 1,3% 1,3% 3,5% 7,6% 26,0% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 5,7% 11,1% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 24,1% ,2% 40,9% 21,2% 32,5% 39,0% 33,5% 22,2% 28,5% 13,8% 33,6% 13,9% 7,3% 25. ábra: Van elég pénzem, hogy kifizessem a számláimat attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 9,0% 11,4% 22,8% 28,1% 28,8% alapfokú végzettség (n=204) 22,0% 15,6% 16,1% 20,0% 26,3% középfokú végzettség (n=453) 7,7% 12,4% 25,9% 29,6% 24,3% felsőfokú végzettség (n=382) 3,4% 7,9% 22,8% 30,6% 35,3% jól él, félre tud tenni (n=77) 1,3% 1,3% 9,0% 16,7% 71,8% megél, keveset tud félretenni (n=371) 0,5% 5,4% 12,9% 37,1% 44,1% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 7,5% 12,7% ,1% 43,4% 30,9% 28,3% 15,4% 3,7% 15,4% 6,6% 29

30 A Vannak számomra fontos emberi kapcsolatok állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a nők, a fiatalok és a jobb jövedelmi viszonyok között élők (26. ábra). A 27. ábrán a Hátrányban vagyok az anyagi helyzetem miatt állítás háttérelemzése látható. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek, és a kedvezőtlenebb jövedelmi viszonyok között élők a teljes mintához képest inkább hátrányban érzik magukat anyagi helyzetük miatt. 26. ábra: Vannak számomra fontos emberi kapcsolatok attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 1,2% 10,0% 2,2% 28,6% 58,1% férfi (n=505) nő (n=533) 2,6% 1,8% 13,4% 32,2% 1,9% 0,6% 6,7% 25,1% 65,7% 50,0% fiatal (n=222) középgenerációs (n=578) idős (n=241) 4,1% 0,9% 6,3% 2,1% 1,2% 11,4% 0,8% 1,2% 10,0% 23,0% 27,9% 35,3% 65,8% 57,4% 52,7% 1,3% jól él, félre tud tenni (n=77) 1,3% 5,1% 21,8% 1,3% megél, keveset tud félretenni (n=371) 0,3% 6,7% 28,3% 1,6% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 0,8% 11,9% 32,2% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 5,8% 5,1% 15,3% (n=137) 24,1% ,5% 63,3% 53,5% 49,6% 27. ábra: Hátrányban vagyok az anyagi helyzetem miatt attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 23,7% 13,0% 28,6% 14,1% 20,6% alapfokú végzettség (n=204) 20,1% 9,8% 24,0% 15,7% 30,4% középfokú végzettség (n=453) 18,3% 11,7% 31,6% 14,3% 24,1% felsőfokú végzettség (n=382) 32,0% 16,3% 27,6% 12,9% 11,3% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 30,4% 79,2% 19,6% 11,1% 10,0% 37,0% 2,9% 4,4% 10,9% 21,9% 30,9% 18,6% 59,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 2,6% 11,7% 6,5% 0,0% 10,2% 8,9% 23,2% 30

31 A 28. ábra mutatja, hogy az idősek, és azok, akik korlátozott jövedelmi keretek között élnek az átlagnál magasabb arányban értettek azzal egyet, hogy a koruk miatt hátrányban vannak. A 29. ábrán az látható, hogy az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők, valamint a korlátozott jövedelmi viszonyok között élők magasabb arányban értettek egyet azzal kapcsolatban, hogy hátrányban érzik magukat testi adottságaik miatt. A nők magasabb arányban nem értettek egyet a férfiaknál. 28. ábra: Hátrányban vagyok a korom miatt attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 35,0% 15,2% 25,0% 14,3% 10,4% 3,2% fiatal (n=222) 52,0% 18,6% 18,1% 8,1% középgenerációs (n=578) 33,6% 14,6% 25,0% 15,3% 11,6% idős (n=241) 22,8% 13,7% 31,5% 17,8% 14,1% 2,6% jól él, félre tud tenni (n=77) 59,7% 11,7% 19,5% 6,5% megél, keveset tud félretenni (n=371) 38,8% 19,1% 23,5% 11,6% 7,0% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 29,5% 20,4% 10,9% 13,0% 26,3% 28,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 15,3% 18,2% 27,0% 10,6% 29. ábra: Hátrányban vagyok a testi adottságaim miatt attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 41,4% 22,2% 18,8% 8,3% 9,3% férfi (n=505) 36,8% 25,7% 20,0% 8,1% 9,3% nő (n=533) 45,8% 18,8% 17,6% 8,4% 9,4% alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 21,3% 38,2% 40,9% 43,6% 44,2% 40,3% 59,7% 17,6% 19,1% 23,0% 22,8% 23,7% 23,8% 23,5% 18,6% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 17,5% 16,9% 11,8% 20,2% 17,0% 19,7% 8,3% 15,7% 9,3% 9,3% 7,1% 6,3% 7,8% 14,3% 1,3% 8,4% 6,7% 8,9% 7,3% 25,7% 31

32 A megjelenésük/ruházatuk miatt az átlaghoz képest jobban hátrányban érzik magukat a középgenerációsok és a megélhetési problémákkal küzdők (30. ábra). A nemük miatt átlag feletti mértékben érzik hátrányban magukat a nők, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek, valamint a szerényebb jövedelmi viszonyok között élők (31. ábra). 30. ábra: Hátrányban vagyok a megjelenésem/ruházatom miatt attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 50,0% 20,1% 17,7% 6,8% 5,3% fiatal (n=222) 52,9% 23,1% 12,2% 8,1% 3,6% középgenerációs (n=578) 47,3% 19,2% 19,4% 7,1% 6,9% idős (n=241) 53,8% 19,6% 18,8% 5,0% 2,9% jól él, félre tud tenni (n=77) 71,8% 0,0% 17,9% 5,1% 5,1% megél, keveset tud félretenni (n=371) 53,2% 21,9% 15,1% 7,6% 2,2% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 46,2% 20,0% 23,5% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 32,1% 19,7% 19,0% 11,7% 17,5% (n=137) egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 5,9% 4,3% 31. ábra: Hátrányban vagyok, mert nő/férfi vagyok attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=1038) 66,8% 9,4% 14,5% 4,0% 5,3% férfi (n=505) nő (n=533) 58,2% 75,8% 11,1% 8,3% 2,4% 2,4% 10,5% 17,6% 5,6% 8,1% fiatal (n=222) középgenerációs (n=578) idős (n=241) alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) 61,7% 65,2% 74,6% 73,4% 66,8% 63,5% 14,0% 12,6% 6,3% 5,4% 8,8% 16,6% 3,6% 5,7% 7,1% 2,5% 4,6% 11,3% 9,4% 9,4% 1,5% 6,4% 9,5% 13,7% 4,0% 6,0% 9,4% 17,8% 5,2% 3,9% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 62,7% 58,4% 81,8% 73,9% 6,5% 6,5% 2,6% 2,6% 11,1% 7,0% 5,1% 3,0% 10,8% 17,8% 3,0% 7,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 17,5% 5,8% 5,7% 10,9% 32

33 Az egészségi állapotukkal kapcsolatban a magasabb iskolai végzettséggel és a jobb jövedelmi viszonyok között élők adtak meg magasabb arányban magasabb értékeléseket (32. ábra). Háttérelemzéssel vizsgáltuk, hogy az életminőség szubjektív megítélésében milyen különbségek vannak: a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők magasabb arányban ítélik meg jobbnak saját életminőségüket (33. ábra). A kapcsolattartási módokkal kapcsolatban is végeztünk háttérelemzést. A közösségi médián keresztül átlag feletti számban tartják a kapcsolatot a szerényebb jövedelmi helyzetben lévők (34. ábra). Messengeren, chaten keresztül átlag feletti arányban tartják a kapcsolatot ismerőseikkel az alapfokú végzettségűek (35. ábra). Az idősek, a megyei jogú városok és falvak lakói átlag feletti számú emberrel tartják a kapcsolatot egyéb internetes felületeken keresztül (36. ábra). A megkérdezés eredményei alapján a férfiak, valamint a középgeneráció tagjai és az idősek átlag feletti számú emberrel tartják a kapcsolatot telefonon keresztül (37. ábra). 32. ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése háttérelemzés Mennyire érzi egészségesnek magát? összes válaszadó (n=1038) 2,8% 1,6% 5,8% 4,5% 12,8% 11,7% 20,2% 20,5% 12,3% 7,8% 3,0% alapfokú végzettség (n=204) 13,3% 4,4% 3,9% 16,3% 9,9% 16,7% 16,7% 7,9% 7,9% középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) 2,7% 0,9% 14,2% 5,3% 12,2% 4,0% 2,9% 1,0% 9,4% 2,4% 5,5% 12,1% 21,8% 20,4% 19,0% 24,1% 12,4% 9,1% 14,4% 6,3% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) 2,6% 0,0% 7,8% 6,5% 18,2% 0,0% 6,5% 1,6% 1,6% 8,9% 2,7% 14,3% 4,6% 3,5% 26,0% 23,0% 11,7% 22,2% 20,8% 14,6% 6,5% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 1,4% 5,4% 3,5% 14,1% 11,6% 4,3% 6,5% 20,3% 4,3% 18,6% 20,3% 21,1% 10,1% 16,7% 12,2% 8,6% 2,9% 10,9% 3,6% egyáltalán nem érzem egészségesnek magam teljesen egészségesnek érzem magam 33

34 33. ábra: Életminőség szubjektív megítélése háttérelemzés Az összes jó és rossz dolgot együttvéve, melyek meghatározzák az életminőségét, egészében, hogy értékelné az életminőségét? összes válaszadó (n=1038) 9,0% 2,6% 41,9% 37,3% 9,2% alapfokú végzettség (n=204) 6,7% 15,4% 47,2% 23,1% 7,7% középfokú végzettség (n=453) 2,0% 9,5% 44,8% 35,5% 8,1% felsőfokú végzettség (n=382) 5,1% 0,8% 35,7% 46,9% 11,5% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) 2,6% 0,0% 10,5% 1,1% 1,1% 35,3% 47,4% 52,3% 39,5% 10,2% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 9,7% 0,6% 55,2% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 14,3% 31,6% nagyon rossz nagyon jó 39,8% 29,6% 5,0% 2,3% 12,0% 34. ábra: Kapcsolattartás közösségi médián keresztül háttérelemzés Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot közösségi médián keresztül? összes válaszadó (n=795) 68,69 jól él, félre tud tenni (n=60) megél, keveset tud félretenni (n=301) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=284) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=97) 41,13 51,92 63,06 176, ábra: Kapcsolattartás Messengeren, chaten keresztül háttérelemzés Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot Messengeren, chaten keresztül? összes válaszadó (n=889) 30,72 alapfokú végzettség (n=167) középfokú végzettség (n=395) felsőfokú végzettség (n=326) 17,44 24,75 70,64 34

35 36. ábra: Kapcsolattartás egyéb internetes felületen (pl. Skype, ) keresztül háttérelemzés Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot egyéb internetes felületen (pl. Skype, ) keresztül? összes válaszadó (n=852) fiatal (n=177) középgenerációs (n=463) idős (n=212) főváros (n=149) megyei jogú város, megyeszh. (n=226) egyéb város (n=239) falu, község (n=239) ábra: Kapcsolattartás telefonon keresztül háttérelemzés Megközelítőleg hány emberrel tart rendszeresen kapcsolatot telefonon keresztül? összes válaszadó (n=917) férfi (n=433) nő (n=483) fiatal (n=194) középgenerációs (n=506) idős (n=217) A vásárlási, költési szokások változása kapcsán azt láttuk, hogy a férfiak, a fiatalok, a nagyobb városok lakói, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, valamint azok, akik jobban ítélik meg saját jövedelmi helyzetüket nyilatkoztak átlag feletti arányban arról, hogy többet költenek, mint korábban (38. ábra). 38. ábra: Vásárlási, költési szokások változása Hogy érzi, megváltoztak az utóbbi években vásárlási, költési szokásai? Melyik állítás igaz Önre leginkább? 8,05 7,53 13,45 14,14 16,59 20,98 22,98 14,91 18,21 30,61 20,11 21,88 23,32 41, összes válaszadó (n=1038) 19,3% 38,2% 29,6% 13,0% férfi (n=505) nő (n=533) 20,8% 17,8% 39,6% 36,8% 30,5% 28,7% 9,1% 16,7% fiatal (n=222) középgenerációs (n=578) idős (n=241) 29,3% 20,2% 7,9% 38,6% 28,8% 41,5% 31,1% 25,6% 37,8% 10,8% 12,6% 15,8% főváros (n=186) megyei jogú város, megyeszh. (n=261) egyéb város (n=299) falu, község (n=291) 21,0% 21,5% 18,4% 17,2% 40,9% 35,6% 44,1% 32,6% 28,0% 30,3% 28,4% 31,3% 10,2% 12,6% 9,0% 18,9% alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 15,7% 17,0% 24,1% 24,0% 10,8% 5,1% 12,4% Többet költök, mint korábban Jobban be kell osztanom a pénzem, mint korábban ,4% 38,4% 42,1% 53,2% 35,1% 32,1% 50,4% Nem változtak a költési szokásaim. Erősen meg kell szorítanom a költéseimet. 34,3% 19,6% 30,2% 14,3% 26,2% 7,6% 0,0% 41,6% 5,2% 22,6% 3,0% 41,9% 12,2% 50,4%

36 4.2. Korral és generációkkal kapcsolatos háttérelemzések eredményei Háttérelemzéssel vizsgáltuk, hogy milyen különbségek vannak annak kapcsán, hogy hány éves kortól gondolják a megkérdezettek a fiatal-, a közép-, az idős-, illetve az öregkor kezdetét. A 39. ábrán jelezzük, hogy a fiatalkor kezdetét az átlagnál későbbre teszik az idősek, a megyei jogú városok lakói, valamint a falvakban élők. A nők és az idős válaszadók szerint az átlagos válaszként adott 40,5 éves kornál később kezdődik az ember középkora (40. ábra). Az időskor kezdetét a nők, az idősek, valamint a legalább középfokú végzettségűek az átlagoshoz képest későbbre tették ezt mutatja a 41. ábra. A 42. ábrán látható, hogy az öregkor kezdetét az átlaghoz képest későbbre tették a nők, valamint az idős válaszadók. 39. ábra: A fiatalkor alsó határának megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy fiatal? összes válaszadó (n=882) ,54 fiatal (n=187) középgenerációs (n=483) idős (n=212) főváros (n=162) megyei jogú város, megyeszh. (n=237) egyéb város (n=244) falu, község (n=240) 14,90 16,36 18,37 15,55 17,19 15,48 17, ábra: A középkor alsó határának megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy középkorú? összes válaszadó (n=974) 40,56 férfi (n=466) nő (n=508) fiatal (n=213) középgenerációs (n=534) idős (n=227) 39,35 41,67 37,13 40,80 43, ábra: Az időskor alsó határának megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy idős? összes válaszadó (n=984) 64,24 férfi (n=469) nő (n=515) fiatal (n=214) középgenerációs (n=539) idős (n=230) alapfokú végzettség (n=191) középfokú végzettség (n=431) felsőfokú végzettség (n=362) 62,87 65,49 60,60 64,80 66,31 61,87 64,78 64,84 36

37 42. ábra: Az öregkor alsó határának megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy öreg? összes válaszadó (n=975) férfi (n=463) nő (n=512) fiatal (n=213) középgenerációs (n=532) idős (n=229) 76,21 74,35 77,88 74,79 76,27 77,38 A 43. ábrán látható, hogy a gyerekkor felső határát az átlagoshoz képest későbbre teszik az alapfokú végzettséggel rendelkezők. A fiatalkor felső határát a nők, az idősek és a felsőfokú végzettségűek az átlagosnál magasabbra tették (44. ábra). Az átlagosnál a középkor felső határát a nők, a középkorúak és az idősek, valamint a felsőfokú végzettségűek későbbre tették (45. ábra). A 46. ábra alapján az időskor felső határát az átlagoshoz képest későbbre tették a nők, a fővárosban és egyéb városokban élők, a felsőfokú végzettségűek és a jó jövedelmi viszonyok között élők. 43. ábra: A gyerekkor felső határának megítélése háttérelemzés Hány éves korig mondja valakire, hogy gyerek? összes válaszadó (n=988) 15,32 alapfokú végzettség (n=192) középfokú végzettség (n=432) felsőfokú végzettség (n=364) 15,22 15,03 16, ábra: A fiatalkor felső határának megítélése háttérelemzés Hány éves korig mondja valakire, hogy fiatal? összes válaszadó (n=979) ,38 férfi (n=472) nő (n=507) fiatal (n=210) középgenerációs (n=536) idős (n=233) alapfokú végzettség (n=192) középfokú végzettség (n=431) felsőfokú végzettség (n=357) 29,56 31,14 28,90 30,30 31,88 28,72 30,32 31,33 37

38 45. ábra: A középkor felső határának megítélése háttérelemzés Hány éves korig mondja valakire, hogy középkorú? összes válaszadó (n=997) 51,36 férfi (n=476) nő (n=520) 50,53 52,12 fiatal (n=215) középgenerációs (n=546) idős (n=236) 48,74 52,04 52,20 alapfokú végzettség (n=195) középfokú végzettség (n=435) felsőfokú végzettség (n=367) 48,30 51,28 53, ábra: Az időskor felső határának megítélése háttérelemzés Hány éves korig mondja valakire, hogy idős? összes válaszadó (n=994) 72,96 férfi (n=475) nő (n=519) 71,45 74,33 főváros (n=178) megyei jogú város, megyeszh. (n=253) egyéb város (n=284) falu, község (n=279) 74,77 72,67 73,55 71,46 alapfokú végzettség (n=194) középfokú végzettség (n=434) felsőfokú végzettség (n=366) 70,80 72,99 74,06 jól él, félre tud tenni (n=70) megél, keveset tud félretenni (n=358) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=361) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=132) 74,96 72,90 73,13 70,73 38

39 A fiatal jelzővel kapcsolatban a nőknek, az alapfokú végzettséggel rendelkezőknek és a megélhetési gondokkal küzdőknek az átlaghoz képest pozitívabb beállítódásuk van, lásd a 47. ábrát és a 7. táblázatot. 47. ábra: A fiatal jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés Milyen érzése van, ha a fiatal jelzőt hallja? összes válaszadó (n=1038) férfi (n=505) nő (n=533) alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) nagyon negatív nagyon pozitív 7. táblázat: A fiatal jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés nagyon negatív nagyon pozitív összes válaszadó (n=1038) 0,8% 0,3% 1,0% 2,7% 15,2% 10,4% 13,2% 21,9% 12,8% 21,8% férfi (n=505) 0,6% 0,2% 1,4% 3,6% 20,8% 10,9% 14,1% 23,0% 9,7% 15,7% nő (n=533) 0,9% 0,4% 0,6% 1,9% 9,9% 9,9% 12,4% 20,8% 15,7% 27,5% alapfokú végzettség (n=204) 2,5% 1,5% 1,0% 3,9% 19,6% 8,8% 10,8% 16,7% 10,3% 25,0% középfokú végzettség (n=453) 0,4% 0,0% 1,3% 2,2% 14,6% 10,2% 13,0% 20,8% 14,3% 23,2% felsőfokú végzettség (n=382) 0,3% 0,0% 0,5% 2,9% 13,6% 11,8% 14,7% 25,9% 12,0% 18,3% jól él, félre tud tenni (n=77) 1,3% 0,0% 1,3% 5,1% 9,0% 9,0% 20,5% 26,9% 10,3% 16,7% megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=137) 0,3% 0,0% 0,8% 2,4% 12,9% 10,5% 10,8% 25,0% 17,2% 20,2% 0,8% 0,3% 0,8% 2,7% 16,3% 10,8% 14,6% 20,6% 10,0% 23,0% 2,2% 1,5% 1,5% 1,5% 18,5% 10,4% 14,8% 12,6% 8,9% 28,1% 39

40 A 48. ábra és a 8. táblázat mutatják be, hogy az idős jelzővel kapcsolatban negatívabb érzésük van a középkorúaknak, a kisebb települések lakóinak és az alapfokú végzettségűeknek. 48. ábra: Az idős jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés Milyen érzése van, ha az idős jelzőt hallja? összes válaszadó (n=1038) fiatal (n=222) középgenerációs (n=578) idős (n=241) főváros (n=186) megyei jogú város, megyeszh. (n=261) egyéb város (n=299) falu, község (n=291) alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) nagyon negatív nagyon pozitív 8. táblázat: Az idős jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés nagyon negatív összes válaszadó (n=1038) 6,3% 3,8% 5,8% 9,5% 34,1% 16,4% 9,1% 7,5% 3,6% 3,8% nagyon pozitív fiatal (n=222) 3,2% 2,7% 3,6% 14,0% 34,2% 14,9% 11,7% 7,2% 4,1% 4,5% középgenerációs (n=578) 7,5% 4,2% 6,8% 10,2% 35,9% 15,4% 7,3% 7,1% 2,8% 2,9% idős (n=241) 6,6% 3,7% 5,4% 3,7% 29,9% 20,3% 11,2% 8,7% 5,0% 5,4% főváros (n=186) 6,5% 1,6% 5,4% 5,4% 48,4% 12,4% 9,7% 5,9% 2,2% 2,7% megyei jogú város, megyeszh. (n=261) 7,3% 5,0% 5,4% 8,4% 31,0% 19,9% 10,3% 4,6% 3,4% 4,6% egyéb város (n=299) 6,0% 3,3% 5,0% 10,7% 31,3% 19,3% 9,7% 7,7% 3,7% 3,3% falu, község (n=291) 6,2% 4,5% 7,2% 11,7% 30,6% 13,1% 7,6% 10,7% 4,5% 4,1% alapfokú végzettség (n=204) 5,4% 6,9% 4,4% 5,9% 34,3% 15,2% 7,8% 8,3% 3,9% 7,8% középfokú végzettség (n=453) 8,6% 3,1% 6,0% 10,6% 31,3% 14,6% 8,8% 9,1% 4,2% 3,8% felsőfokú végzettség (n=382) 4,2% 2,9% 6,1% 10,0% 37,6% 19,5% 10,3% 5,0% 2,6% 1,8% 40

41 A 49. ábrán látható, hogy az öreg jelzővel kapcsolatban a férfiaknak pozitívabb, míg a megélhetési problémákkal küzdőknek inkább negatív érzéseik vannak az összes válaszadóhoz képest. 49. ábra: Az öreg jelzővel kapcsolatos érzések háttérelemzés Milyen érzése van, ha az öreg jelzőt hallja? összes válaszadó (n=1038) 5,3% 3,4% 9,4% 9,4% 10,1% 28,2% 12,9% 11,5% 7,4% 2,4% férfi (n=505) nő (n=533) 4,0% 5,1% 10,3% 10,7% 8,6% 13,5% 6,6% 9,6% 31,3% 25,3% 3,6% 13,7% 12,3% 7,3% 1,8% 3,2% 12,2% 10,7% 7,5% 3,0% jól él, félre tud tenni (n=77) megél, keveset tud félretenni (n=371) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 1,3% 3,8% 10,3% 12,8% 15,4% 26,9% 10,3% 5,1% 10,3% 3,8% 5,9% 4,3% 6,2% 8,6% 10,0% 22,4% 17,5% 15,4% 8,1% 1,6% 10,0% 6,2% 10,8% 8,4% 7,4% 2,9% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 16,9% 5,1% 9,6% 30,9% 6,6% 8,1% 8,8% 3,7% (n=137) nagyon negatív nagyon pozitív A generációk egymáshoz való viszonyával kapcsolatban a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők szerint inkább az együttműködés a jellemző (50. ábra). 50. ábra: Generációk viszonya (feszültség vagy együttműködés) Mennyire az együttműködés vagy a feszültség jellemzi Ön szerint a különböző generációk viszonyát? összes válaszadó (n=1038) 30,6% 10,8% 10,3% 7,6% 2,2% 3,0% 3,8% 7,9% 10,1% 11,4% 21,8% 16,8% 10,2% 8,2% 4,0% 5,8% alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) 2,7% 11,8% 6,5% 8,1% 4,7% 9,6% 8,9% 12,7% 3,3% 3,8% 13,4% 11,5% 28,0% 17,6% 23,6% 15,6% 17,8% 16,2% 7,0% 7,5% 4,8% 8,1% 9,9% 8,9% 3,5% 6,3% 12,3% 4,1% 7,7% 4,1% 4,1% jól él, félre tud tenni (n=77) 1,4% 9,6% 20,5% 17,8% 16,4% 6,8% 11,0% 4,1% 8,2% 2,5% megél, keveset tud félretenni (n=371) 5,9% 8,4% 11,2% 19,8% 17,9% 11,5% 5,6% 10,6% 6,7% 3,1% 4,8% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=370) 8,8% 11,1% 11,9% 22,7% 17,0% 10,5% 6,0% 4,0% 4,8% 4,0% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 15,9% 9,5% 7,1% 23,8% 15,1% 6,3% 6,3% (n=137) 7,1% nagyon jellemző a feszültség nagyon jellemző az együttműködés 41

42 Vizsgáltuk, hogy mit gondolnak a válaszadók, mikor vannak a nők és a férfiak a csúcson különböző szempontok alapján. Az 51. ábrán közöljük, hogy a nők a bölcsesség szempont szerint az átlagnál később vannak a csúcson az idősek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők szerint. Az idős válaszadók és a felsőfokú végzettségűek szerint a nők szellemi kapacitás szempontjából az átlagosnál később vannak a csúcson (52. ábra). Az idős válaszadók szerint a nők kreativitás szempontjából az átlagosnál később vannak a csúcson (53. ábra). A férfiak és a fiatalok szerint az átlagoshoz képest korábban vannak a csúcson a nők szexualitás szempontjából (54. ábra). Az 55. ábra jelzi, hogy a férfiak és a fiatalok szerint a nők az átlaghoz képest korábban vannak megjelenés szempontjából a csúcson. Az idősek az átlagoshoz képest későbbre tették, hogy hány éves korukban vannak a nők csúcson fittség, erőnlét szempontjából (56. ábra). A 57. ábrán látható, hogy az idősek szerint az átlagoshoz képest később vannak a nők a csúcson társasági élet szempontjából. 51. ábra: Nők a csúcson bölcsesség szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők bölcsesség szempont szerint? összes válaszadó (n=893) ,86 fiatal (n=187) középgenerációs (n=492) idős (n=214) alapfokú végzettség (n=174) középfokú végzettség (n=381) felsőfokú végzettség (n=338) 40,81 43,83 46,58 41,55 44,03 44, ábra: Nők a csúcson szellemi kapacitás szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők szellemi kapacitás szempont szerint? összes válaszadó (n=1038) ,89 fiatal (n=222) középgenerációs (n=578) idős (n=241) alapfokú végzettség (n=204) középfokú végzettség (n=453) felsőfokú végzettség (n=382) 27,55 31,92 35,45 31,76 31,13 32, ábra: Nők a csúcson kreativitás szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők kreativitás szempont szerint? összes válaszadó (n=868) 30,59 fiatal (n=182) középgenerációs (n=470) idős (n=216) 25,06 31,30 33,69 42

43 54. ábra: Nők a csúcson szexualitás szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők szexualitás szempont szerint? összes válaszadó (n=896) ,81 férfi (n=432) nő (n=464) 29,25 30,34 fiatal (n=186) középgenerációs (n=498) idős (n=213) 25,36 31,00 30, ábra: Nők a csúcson megjelenés szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők megjelenés szempont szerint? összes válaszadó (n=921) ,91 férfi (n=443) nő (n=478) fiatal (n=197) középgenerációs (n=504) idős (n=220) 25,76 28,06 29,69 29,74 29, ábra: Nők a csúcson fittség, erőnlét szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők fittség, erőnlét szempont szerint? összes válaszadó (n=921) 27,13 fiatal (n=193) középgenerációs (n=511) idős (n=216) 23,17 27,50 29, ábra: Nők a csúcson társasági élet szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a nők társasági élet szempont szerint? összes válaszadó (n=882) ,59 fiatal (n=190) középgenerációs (n=487) idős (n=205) 24,64 29,58 34,20 A férfiakkal kapcsolatban is megkérdeztük ugyanezen szempontok alapján, hogy mit gondolnak a válaszadók, hány évesen vannak a csúcson a férfiak. Bölcsesség szempontjából az átlagoshoz képest későbbre teszik ezt a nők, az idősek, a felsőfokú végzettségűek, valamint a jobb jövedelmi viszonyok között élők és a nélkülözők (58. ábra). Az 59. ábra mutatja be, hogy az átlagoshoz képest idősebb korra teszik a férfiak csúcsteljesítményét szellemi kapacitás szempontból a nők és az idős válaszadók. A nők, az idősek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők az átlagosnál későbbre teszik a férfiak csúcsteljesítményét kreativitás szempontjából (60. ábra). 43

44 58. ábra: Férfiak a csúcson bölcsesség szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak bölcsesség szempont szerint? összes válaszadó (n=871) 46,47 férfi (n=434) nő (n=437) 45,34 47,60 fiatal (n=178) középgenerációs (n=478) idős (n=214) 44,02 46,68 48,06 alapfokú végzettség (n=166) középfokú végzettség (n=376) felsőfokú végzettség (n=329) 44,18 46,13 48,02 jól él, félre tud tenni (n=66) megél, keveset tud félretenni (n=317) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=317) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=108) 47,97 45,94 45,40 47, ábra: Férfiak a csúcson szellemi kapacitás szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak szellemi kapacitás szempont szerint? összes válaszadó (n=884) ,94 férfi (n=440) nő (n=444) fiatal (n=180) középgenerációs (n=484) idős (n=219) 33,05 34,81 30,86 33,90 36, ábra: Férfiak a csúcson kreativitás szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak kreativitás szempont szerint? összes válaszadó (n=852) férfi (n=429) nő (n=423) fiatal (n=174) középgenerációs (n=469) idős (n=210) 27,31 32,02 31,36 32,70 32,50 34,87 alapfokú végzettség (n=161) középfokú végzettség (n=369) felsőfokú végzettség (n=323) 29,97 32,41 32,61 44

45 A 61. ábrán látható, hogy szexualitás szempontjából az átlagos válaszokhoz képest a nők, valamint a legalább középgenerációsok a férfiak idősebb korára teszik a csúcsot. Az átlagoshoz képest idősebb korban vannak a megjelenés szempontjából a csúcson a nők, a legalább középgenerációsok és a felsőfokú végzettségűek szerint (62. ábra). Fittség és erőnlét szempontból a férfiak az átlagosnál később vannak a csúcson az idős válaszadók véleménye alapján (63. ábra). Társasági élet szempontjából az idősek és a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők az átlagoshoz képest későbbre tették a férfiak csúcsteljesítményét társasági élet szempontjából (64. ábra). 61. ábra: Férfiak a csúcson szexualitás szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak szexualitás szempont szerint? összes válaszadó (n=892) férfi (n=440) nő (n=452) ,08 28,17 29,96 fiatal (n=184) középgenerációs (n=496) idős (n=212) 26,11 29,59 30, ábra: Férfiak a csúcson megjelenés szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak megjelenés szempont szerint? összes válaszadó (n=905) férfi (n=444) nő (n=462) ,72 30,86 32,55 fiatal (n=190) középgenerációs (n=499) idős (n=217) 28,73 32,37 32,83 alapfokú végzettség (n=172) középfokú végzettség (n=392) felsőfokú végzettség (n=342) 29,31 31,85 32, ábra: Férfiak a csúcson fittség, erőnlét szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak fittség, erőnlét szempont szerint? összes válaszadó (n=908) fiatal (n=186) középgenerációs (n=501) idős (n=221) ,40 25,54 28,52 30,52 45

46 64. ábra: Férfiak a csúcson társasági élet szempontjából Hány éves korukban vannak Ön szerint csúcson a férfiak társasági élet szempont szerint? összes válaszadó (n=861) 30,20 fiatal (n=180) középgenerációs (n=475) idős (n=206) 25,15 30,23 34,56 alapfokú végzettség (n=168) középfokú végzettség (n=375) felsőfokú végzettség (n=318) 28,25 30,56 30,80 46

47 5. A személyes megkérdezés kutatási eredményei (n=2001) Jelen fejezetben a személyes megkérdezés egyváltozós (gyakorisági) elemzésének eredményeit közöljük. A 9. táblázat a megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzőit mutatja be. 9. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői nem iskolai végzettség 60 év felettiek száma a háztartásban fő % (n=2001) fő % (n=2001) fő % (n=2001) férfi ,6% legfeljebb 8 általános ,5% nincs ,3% nő ,4% szakmunkásképző, szakiskola ,0% 1 fő ,9% összesen ,0% szakközépiskolai érettségi ,3% 2 fő ,3% gimnáziumi érettségi ,9% 3 fő 8 0,4% generáció felsőfokú technikum/okj/foks 125 6,2% összesen ,0% fő % (n=2001) főiskolai diploma 191 9,5% fiatal ,1% egyetemi diploma 78 3,9% tartós betegek száma a háztartásban középgenerációs ,1% nem válaszolt 10 0,5% fő % (n=2001) idős ,8% összesen ,0% nincs ,9% összesen ,0% 1 fő ,8% gazdasági aktivitás 2 fő 167 8,4% lakóhely településtípusa fő % (n=2001) 3 fő 16 0,8% fő % (n=2001) aktív fizikai dolgozó ,0% 4 fő 2 0,1% Budapest ,6% aktív szellemi dolgozó ,7% összesen ,0% megyei jogú város ,1% GYES-en, GYED-en 80 4,0% város ,7% háztartásbeli 15 0,7% jövedelmi helyzet szubjektív megítélése falu, község ,6% tanuló 124 6,2% fő % (n=2001) összesen ,0% nyugdíjas ,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni 151 7,5% munkanélküli 42 2,1% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni ,5% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) lakóhely régiója egyéb inaktív kereső 26 1,3% belőle, de félretenni már nem tudnak ,4% fő % (n=2001) egyéb eltartott 3 0,2% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle 97 4,8% Közép-Magyarország ,9% NV 24 1,2% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak 22 1,1% Közép-Dunántúl ,8% összesen ,0% NT/NV 72 3,6% Nyugat-Dunántúl ,1% összesen ,0% Dél-Dunántúl 183 9,2% háztartásban élők száma Észak-Magyarország ,6% fő % (n=2001) tartós gyógyszerszedés Észak-Alföld ,0% 1 fő ,3% fő % (n=2001) Dél-Alföld ,8% 2 fő ,3% szed tartósan gyógyszert ,9% Budapest ,6% 3 fő ,5% nem szed ,8% összesen ,0% 4 fő ,6% nem válaszolt 25 1,2% 5 fő 140 7,0% összesen ,0% családi állapot 6 vagy több fő 66 3,3% fő % (n=2001) összesen ,0% egészségi állapot megítélése hajadon/nőtlen ,9% fő % (n=2001) házas ,3% 14 éven aluliak száma a háztartásban Az egészségi állapotom nem korlátoz semmiben ,2% elvált ,3% fő % (n=2001) Az egészségi állapotom némiképp korlátoz az életvitelemben ,5% özvegy 162 8,1% nincs ,0% Az egészségi állapotom minden tekintetben korlátoz 78 3,9% élettársi kapcsolatban él ,4% 1 fő ,7% nem válaszol 8 0,4% összesen ,0% 2 fő 152 7,6% összesen ,0% 3 fő 38 1,9% 4 fő 10 0,5% 5 vagy több fő 7 0,3% összesen ,0% 47

48 A megkérdezés során kíváncsiak voltunk arra, mennyire értékelik a megkérdezettek aktívnak életvitelüket. Tízfokozatú skálán legnagyobb arányban a 10-es értéket jelölték meg, de a 8-as és 9-es értékek is magas említései arányokat kaptak a részletesebb eredmények a 65. ábrán láthatóak. Arra is rákérdeztünk, hogy elégedettek-e saját életükkel. Tízfokozatú skálán mértük, ahol a 8- as értéket jelölték legtöbben (24,6%). Összességében inkább elégedettek a megkérdezés résztvevői saját életükkel. A 66. ábra mutatja be az ehhez kapcsolódó eredményeket. 65. ábra: Saját életvitel értékelése (n=2001) Mennyire értékeli összességében aktívnak az életvitelét? 0,7% 1,7% 3,1% 8,6% 9,2% 13,1% 20,3% 15,6% 21,5% 2,1% 4,0% NT/NV egyáltalán nem aktív nagyon aktív 66. ábra: Saját élettel való elégedettség (n=2001) Mennyire elégedett a jelenlegi életével? 0,5% 2,4% 3,4% 10,5% 10,6% 17,1% 24,6% 14,6% 11,1% 1,3% 3,8% NT/NV egyáltalán nem vagyok elégedett nagyon elégedett vagyok Megkértük a válaszadókat, hogy értékeljék, milyen érzésük van, amikor a fiatal, az idős és az öreg jelzőket hallják. Tízfokozatú skálán az 1 jelentette, hogy nagyon negatív érzése van a válaszadónak az adott jelzővel kapcsolatban, a 10 pedig, hogy nagyon pozitív. A fiatal jelzővel kapcsolatban magas arányban legalább 8-as értékelést adtak, vagyis ez a leginkább szimpatikus számukra. Az idős és az öreg jelzőkkel kapcsolatban inkább közepes értékelések születtek ezekben az esetekben már a móduszok 5-ös értékek voltak (67. ábra). Azt is megkérdeztük a válaszadóktól, hogy hány éves kortól mondják valakire, hogy fiatal, középkorú, illetve, hogy idős. Az eredmények az ábrán láthatóak. A 68. ábra a fiatalkor kezdetével kapcsolatos véleményeket foglalja össze. Jól látható, hogy az összes válasz átlaga 17,83. Az is látható, hogy a módusz 18, vagyis a legtöbben a 18. életévet jelölték meg, mint a fiatalkor kezdetét (27,1%). Magas arányban jelölték még meg a 20. életévet (20,4%), valamint a 16. életévet (17,9%) is. A középgeneráció kezdetének megítélése terén (69. ábra) a válaszok jobban szóródnak, mint a fiatalkor esetén. Legmagasabb arányban azok voltak, akik azt mondták, hogy 40 éves kortól középkorú valaki (30,1%). Viszonylag magas arányban mondták még a 45 évet (17,7%), az 50 évet (17,0%), valamint a 35 évet (12%). 30 éves kortól 9% gondolja a középgeneráció tagjait meghatározni. A válaszadók szerint az időskor átlagosan 66 évesen kezdődik. Legmagasabb arányban (31,2%) a 70. életévet jelölte meg, mint az időskor kezdetét (70. ábra). 23,4% szerint 60 évtől kezdődik, 19,1% szerint pedig 65 évtől. 48

49 67. ábra: A fiatal/idős/öreg jelzőkkel kapcsolatos érzések (n=2001) Milyen érzése van, ha a fiatal/idős/öreg jelzőt hallja? fiatal 1,8% 0,6% 0,6% 10,2% 1,8% 1,4% 6,5% 10,3% 20,5% 17,4% 28,8% idős 4,6% 7,4% 3,0% 2,1% 8,0% 21,0% 14,4% 10,2% 13,7% 7,6% 8,0% öreg 7,0% 0,9% 4,5% 10,0% 7,8% 22,1% 13,9% 9,9% 11,3% 7,1% 5,5% NT/NV nagyon negatív nagyon pozitív 100% 68. ábra: A fiatalkor kezdete a válaszadók szerint (n=2001) Hány éves kortól mondja valakire, hogy fiatal? 75% 50% átlag: 17,83 25% 0% 100% 27,1% 17,9% 20,4% 6,5% 10,8% 4,4% 0,8% 2,0% 1,5% ábra: A középkor kezdete a válaszadók szerint Hány éves kortól mondja valakire, hogy középkorú? 75% 50% átlag: 41,59 30,1% 25% 9,0% 12,0% 17,7% 17,0% 0%

50 100% 70. ábra: Az időskor kezdete a válaszadók szerint Hány éves kortól mondja valakire, hogy idős? 75% 50% átlag: 66,05 25% 23,4% 19,1% 31,2% 0% 3,4% 5,8% 5,8% 2,6% A kutatás során arra is kitértünk, hogy a megkérdezettek hány évesnek érzik magukat adott szempontok alapján ennek eredményeit mutatjuk be a 71. ábrán. Ahhoz, hogy legyen mihez viszonyítani ábrázoltuk a válaszadói kör átlagéletkorát is. Látható, hogy minden szempont alapján átlagosan fiatalabbnak érzik magukat a válaszadók, mint a valóság. Legalacsonyabb kort átlagosan az aktivitásuk alapján adtak meg, de lényegében nincsenek nagyobb különbségek az egyes szempontok között. Korral és generációkkal kapcsolatos attitűdállításokat értékeltettünk a válaszadókkal, arra kértük őket, hogy egyetértésük fokát jelezzék ötfokozatú skálán. Legmagasabb arányban azzal értettek egyet, hogy a generációk nagyon segítik egymást családon belül. Nem jellemző a megkérdezetti körre, hogy idegesítik őket a náluk fiatalabbak vagy öregebbek (72. ábra). Rákérdeztünk arra is, hogy adott szempontokat mekkora mértékben éreznek a megkérdezettek hátráltató tényezőnek ennek eredményei láthatóak a 73. ábrán (ötfokozatú skálán 1 jelentette, hogy egyáltalán nem ért egyet az állítással, 5 pedig, hogy teljes mértékben egyetért). Összességében az a következtetés vonható le, hogy egyik vizsgált tényezőt sem gondolják hátráltató tényezőnek, hiszen mindegyik állítás esetén inkább nem értettek egyet. A többi válaszhoz hasonlítva átlag feletti mértékben érzik magukat hátrányban a megkérdezettek anyagi lehetőségeik miatt, koruk miatt valamint, mert egyedül élnek bár ezekben az esetekben is legmagasabb arányban az 1-es válaszok szerepelnek. 71. ábra: Szubjektív korérzet különböző szempontok alapján, év Ön hány évesnek érzi saját magát az alábbi szempontok alapján? megkérdezettek átlagéletkora (n=2001) ,42 egészségi állapot (n=1990) kinézet (n=1990) általános közérzet, összességében (n=1990) aktivitás (n=1990) 42,27 42,05 41,88 41,44 50

51 72. ábra: Állításokkal való egyetértés foka Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? A generációk nagyon segítik egymást családon belül (n=1979) 4,3% 7,2% 32,0% 28,2% 28,3% Elégedett vagyok magammal (n=1979) 3,8% 6,9% 30,0% 37,2% 22,1% A generációk megértik egymást (n=1985) 7,3% 10,6% 37,7% 26,1% 18,3% A generációk harcolnak egymással a munkahelyeken (n=1874) 12,1% 13,6% 39,0% 21,1% 14,2% Ez a társadalom nem szereti az időseket (n=1970) 25,4% 17,5% 29,6% 17,4% 10,0% Csak a saját korosztályom körében érzem jól magam (n=1992) 32,3% 18,4% 24,0% 15,6% 9,8% Csak a fiatal emberek érvényesülnek (n=1981) Ez a társadalom nem szereti a fiatalokat (n=1966) Idegesítenek a nálam fiatalabbak (n=2001) Idegesítenek a nálam öregebbek (n=1996) 20,8% 34,0% 14,6% 56,6% 56,5% 23,4% 35,8% 19,4% 9,5% 4,9% 27,1% 10,6% 3,8% 16,5% 15,4% 7,7% 3,2% 18,1% 15,7% 6,5% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 73. ábra: Hátráltató tényezők Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Hátrányban vagyok az anyagi lehetőségeim miatt (n=1991) 45,8% 12,8% 20,1% 12,0% 9,4% Hátrányban vagyok, mert egyedül élek (n=542) 57,1% 8,6% 16,6% 8,5% 9,3% Hátrányban vagyok a korom miatt (n=1991) 53,8% 12,6% 17,9% 9,0% 6,7% Hátrányban vagyok a megjelenésem miatt (n=1986) 61,6% 14,6% 14,7% 5,8% 3,3% Hátrányban vagyok a testi adottságaim miatt (n=1985) 64,8% 11,7% 14,9% 5,4% 3,3% Hátrányban vagyok, mert nő/férfi vagyok (n=1970) 73,9% 8,4% 12,3% 3,2% 2,2%

52 6. A személyes megkérdezés háttérelemzésének eredményei A demográfiai háttérelemzések bemutatása során azt vizsgáljuk, hogy a vonatkozó kérdések kapcsán az egyes demográfiai csoportok válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható eltérések. A háttérelemzést öt változó mentén végeztük el (nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka és jövedelmi helyzet szubjektív megítélése). Csak azon eredményeket közöljük, melyek statisztikai értelemben véve szignifikáns eltéréseket mutattak. Saját életvitelüket az átlagoshoz képest összességében aktívabbnak vélik a legfeljebb középgenerációsok, a fővárosiak és a falusiak, a legalább középfokú végzettségűek, és akik jó jövedelmi viszonyok között élnek (74. ábra). A 75. ábrán látható, hogy a megkérdezetti körön belül a fiatalok, a fővárosiak, a legalább középfokú végzettségűek, valamint a jobb jövedelmi viszonyok között élők az átlagos mértéknél elégedettebbek az életükkel. A fiatal jelző hallatán az átlagoshoz képest pozitívabb érzése van a nőknek, a fiataloknak, azoknak, a fővárosban és a falvakban élőknek, valamint a jobb jövedelmi helyzetűeknek (76. ábra). 74. ábra: Saját életvitel aktivitásának megítélése háttérelemzés Mennyire értékeli összességében aktívnak az életvitelét? 1,7% összes válaszadó (n=1984) 2,1% 3,1% 8,7% 9,3% 13,2% 4,1% 20,4% 15,7% 21,7% 0,4% 0,2% 6,3% fiatal (n=457) 1,1% 0,7% 6,6% 11,4% 22,1% 18,6% 32,6% 0,9% 1,3% közép (n=1076) 2,0% 7,4% 9,3% 14,3% 21,8% 17,9% 23,0% 2,0% idős (n=451) 4,9% 6,0% 12,2% 8,2% 14,2% 12,0% 12,4% 15,3% 7,5% 7,3% főváros (n=366) megyei jogú v., megyeszh. (n=421) egyéb város (n=648) falu, község (n=549) 1,9% 1,4% 4,1% 5,5% 7,9% 8,7% 13,1% 16,1% 0,0% 1,7% 3,1% 4,0% 7,1% 8,1% 12,1% 23,3% 3,4% 2,0% 2,8% 4,0% 8,6% 9,1% 0,9% 2,9% 2,7% 10,6% 10,7% 3,3% 13,6% 13,8% 22,7% 18,6% 14,8% 21,6% 15,0% 12,8% 26,5% 19,0% 18,8% 23,7% 5,9% alapfokú végzettség (n=948) 2,4% 3,6% 4,1% 11,0% 9,9% 1,0% 0,9% középfokú (n=766) 2,5% 6,4% 9,7% 14,8% 2,1% 1,1% felsőfokú (n=263) 0,4% 6,8% 5,7% 13,3% 1,9% 2,7% 0,7% 2,0% 0,0% jól él, félre tud tenni (n=148) 2,0% 6,8% 5,4% 10,1% 16,2% 15,5% 41,2% 0,6% 1,7% megél, keveset tud félretenni (n=784) 1,3% 6,9% 8,4% 15,2% 20,9% 17,3% 24,7% 2,9% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=866) 2,4% 2,3% 4,7% 4,2% 10,2% 9,7% 11,8% 22,6% 15,7% 16,4% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal 6,8% 10,3% 10,3% 6,0% 7,7% 13,7% 12,8% 11,1% 7,7% 13,7% küzd (n=117) 11,8% 21,8% 25,9% 18,0% 18,3% 16,7% 13,4% egyáltalán nem aktív nagyon aktív 19,8% 22,6% 25,5% 52

53 75. ábra: Jelenlegi élettel való elégedettség értékelése háttérelemzés Mennyire elégedett a jelenlegi életével? 2,4% 3,5% összes válaszadó (n=1990) 1,3% 3,8% 10,7% 10,7% 17,1% 24,7% 14,7% 11,2% 2,6% 2,4% fiatal (n=460) 0,2% 1,7% 8,0% 8,3% 16,7% 26,7% 16,5% 16,7% 1,8% 3,7% közép (n=1076) 1,8% 9,9% 11,2% 17,7% 24,4% 15,8% 10,2% 3,6% 4,0% idős (n=454) 3,7% 6,4% 15,2% 11,9% 16,3% 23,1% 10,4% 7,7% 1,3% 1,1% 4,9% 1,1% főváros (n=371) 2,4% 8,9% 7,8% 16,4% 1,7% 3,1% megyei jogú v., megyeszh. (n=422) 1,2% 10,9% 12,8% 15,2% 4,3% 2,8% 3,4% egyéb város (n=650) 1,2% 4,3% 10,2% 11,1% 19,2% 1,8% falu, község (n=549) 3,6% 3,8% 12,0% 10,4% 16,8% 2,7% 23,2% 14,3% 19,9% 31,3% 12,8% 6,9% 23,7% 15,8% 8,3% 21,7% 15,1% 12,0% 1,8% 3,4% alapfokú végzettség (n=947) 3,6% 5,1% 13,3% 11,9% 17,1% 21,5% 13,0% 9,3% 1,6% 1,3% 3,8% középfokú (n=767) 3,0% 8,3% 10,0% 16,6% 27,5% 14,7% 13,2% 0,7% felsőfokú (n=267) 2,6% 0,0% 7,5% 7,9% 18,7% 27,7% 20,6% 12,4% 1,9% 0,0% 0,0% 4,7% jól él, félre tud tenni (n=149) 0,0% 9,4% 9,4% 23,5% 20,1% 30,9% 2,0% 0,9% megél, keveset tud félretenni (n=787) 0,8% 1,7% 2,3% 6,1% 8,0% 15,5% 29,1% 20,5% 15,2% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=865) 2,4% 4,7% 1,7% 4,5% 13,2% 13,9% 20,6% 23,1% 10,1% 5,8% 2,5% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 16,0% 5,0% 13,4% 10,9% 16,8% 12,6% 12,6% 10,1% 0,0% egyáltalán nem vagyok elégedett nagyon elégedett vagyok 76. ábra: A fiatal jelzővel kapcsolatos vélemények háttérelemzés Milyen érzése van, ha a fiatal jelzőt hallja? 0,7% 0,6% összes válaszadó (n=1964) 1,9% 10,3% 6,7% 10,5% 1,4% 0,7% 0,4% férfi (n=954) 2,5% 1,6% 11,0% 6,4% 12,2% 22,0% 0,6% nő (n=1010) 0,8% 1,3% 9,7% 6,9% 8,9% 19,8% 1,3% 20,9% 17,7% 29,3% 18,3% 17,1% 0,4% 0,2% fiatal (n=452) 0,9% 11,7% 7,1% 8,2% 17,3% 16,8% 0,7% 1,1% közép (n=1063) 0,6% 1,3% 2,2% 9,0% 6,0% 10,6% 22,7% 19,3% 0,9% 2,0% idős (n=449) 1,1% 12,0% 7,8% 12,5% 20,3% 14,9% 2,0% 24,8% 33,6% 36,3% 27,7% 26,5% 0,8% 1,4% 5,8% 1,6% főváros (n=365) 3,0% 4,4% 8,2% 0,2% 1,2% 4,8% megyei jogú v., megyeszh. (n=418) 0,2% 1,0% 9,8% 11,0% 23,3% 24,9% 20,3% 23,7% 0,9% 2,5% egyéb város (n=641) 0,6% 14,2% 2,7% 7,5% 9,2% 20,0% 15,0% falu, község (n=540) 0,4% 0,4% 10,4% 7,6% 13,3% 17,0% 14,6% 0,7% 0,6% 0,0% 0,7% 1,3% 4,7% jól él, félre tud tenni (n=149) 3,4% 8,1% 8,7% 0,1% 1,7% 5,4% megél, keveset tud félretenni (n=775) 0,3% 1,9% 9,9% 10,7% 22,8% 21,9% 16,8% 17,5% 0,7% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=852) 0,8% 1,1% 11,0% 8,0% 10,6% 1,6% 20,4% 18,1% 1,7% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=116) 5,2% 0,9% 10,3% 6,0% 9,5% 15,5% 3,4% 18,1% nagyon negatív nagyon pozitív 31,2% 23,2% 27,5% 35,0% 33,6% 30,5% 27,7% 29,3% 53

54 Az idős jelzővel kapcsolatban az átlagnál pozitívabb véleménye van a középgenerációhoz tartozóknak és az időseknek, a kisebb települések lakóinak, a felsőfokú végzettségűeknek, valamint a legalább közepes jövedelmi viszonyok között élőknek (77. ábra). A 78. ábrán látható, hogy a fővárosiak, az egyéb városok lakói, valamint a jobb és a nagyon rossz jövedelmi viszonyok között élők az átlagoshoz képest negatívabban állnak az öreg jelzőhöz. 77. ábra: Az idős jelzővel kapcsolatos vélemények háttérelemzés Milyen érzése van, ha az idős jelzőt hallja? összes válaszadó (n=1939) 2,1% 4,7% 7,6% 8,3% 21,6% 14,9% 10,5% 14,2% 7,8% 8,3% fiatal (n=436) közép (n=1065) idős (n=438) 3,0% 5,7% 10,6% 8,5% 26,1% 13,3% 2,0% 3,9% 6,4% 8,0% 1,6% 19,9% 16,3% 10,3% 5,7% 7,5% 8,9% 21,2% 12,8% 9,8% 4,4% 11,7% 9,4% 7,3% 15,5% 15,8% 9,6% 8,1% 7,1% 9,6% 4,4% 5,3% főváros (n=361) 5,3% 12,2% 8,6% 16,3% 19,7% 8,3% 13,3% 6,6% 1,0% 7,3% megyei jogú v., megyeszh. (n=410) 2,4% 5,9% 25,4% 13,7% 7,3% 19,5% 11,2% 6,3% 2,5% egyéb város (n=636) 5,8% 7,4% 8,8% 23,7% 13,8% 11,5% 11,0% 8,0% 7,4% 1,1% falu, község (n=536) 5,0% 6,2% 8,2% 19,8% 13,6% 13,2% 14,4% 6,5% 11,9% 4,8% jól él, félre tud tenni (n=147) 9,5% 6,8% 12,2% 18,4% 9,5% 10,2% 10,2% 9,5% 8,8% 1,7% megél, keveset tud félretenni (n=768) 3,3% 8,2% 7,4% 21,7% 15,6% 11,2% 12,5% 9,8% 8,6% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=841) 1,7% 4,6% 6,2% 8,6% 23,2% 14,7% 9,8% 16,9% 6,5% 7,8% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 4,4% 3,5% 10,6% 9,7% 7,1% 15,9% 15,0% 10,6% 15,0% 8,0% (n=113) nagyon negatív nagyon pozitív 78. ábra: Az öreg jelzővel kapcsolatos vélemények háttérelemzés Milyen érzése van, ha az öreg jelzőt hallja? összes válaszadó (n=1984) 4,6% 5,6% 7,1% 10,0% 7,9% 22,3% 14,0% 10,0% 11,3% 7,2% főváros (n=365) megyei jogú v., megyeszh. (n=421) egyéb város (n=651) falu, község (n=547) 1,9% 11,0% 9,0% 8,8% 10,7% 9,6% 20,8% 13,4% 10,7% 4,1% 4,8% 6,7% 2,1% 9,5% 10,2% 23,3% 14,7% 8,1% 12,1% 8,6% 3,1% 5,1% 8,8% 11,2% 6,6% 26,4% 13,5% 8,4% 9,4% 7,5% 3,5% 7,9% 7,5% 8,6% 6,6% 17,7% 14,4% 12,8% 13,3% 7,7% jól él, félre tud tenni (n=148) megél, keveset tud félretenni (n=784) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=862) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=117) 14,2% 6,1% 9,5% 6,1% 24,3% 10,1% 12,2% 11,5% 2,7% 4,1% 6,9% 9,8% 8,7% 21,3% 12,4% 9,8% 12,4% 7,7% 7,0% 3,7% 4,8% 5,6% 10,1% 7,4% 23,2% 16,6% 9,6% 11,3% 7,8% 4,3% 9,4% 11,1% 11,1% 5,1% 19,7% 15,4% 7,7% 11,1% 5,1% nagyon negatív nagyon pozitív 3,4% 54

55 A fiatalok és a megyei jogú városok lakói az átlaghoz képest korábbra tették a fiatalkor kezdetét (79. ábra). A középgeneráció kezdetét az átlagosnál későbbre teszik a nők, az idősek, a megyei jogú városok lakói, az alapfokú végzettségűek, valamint azok, akiknek éppen elegendő pénzük van havonta (80. ábra). Az időskor kezdetét az átlagoshoz képest későbbre tették a nők, valamint a legalább középgenerációhoz tartozók, az alap- és felsőfokú végzettségűek és azok, akiknek éppen elegendő pénzük van havonta (81. ábra). 79. ábra: A fiatalkor kezdetének megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy fiatal? összes válaszadó (n=2001) 17,83 fiatal (n=462) közép (n=1082) idős (n=457) 16,65 17,94 18,77 főváros (n=372) megyei jogú v., megyeszh. (n=423) egyéb város (n=654) falu, község (n=552) 17,82 17,11 18,18 17, ábra: A középkor kezdetének megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy középkorú? összes válaszadó (n=2001) 41,59 férfi (n=973) nő (n=1028) 41,14 42,01 fiatal (n=462) közép (n=1082) idős (n=457) 39,31 41,94 43,07 főváros (n=372) megyei jogú v., megyeszh. (n=423) egyéb város (n=654) falu, község (n=552) 39,37 43,45 42,02 41,14 alapfokú végzettség (n=952) középfokú (n=769) felsőfokú (n=269) 42,05 41,13 41,45 jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 38,95 41,60 42,47 39,71 55

56 81. ábra: Az időskor kezdetének megítélése háttérelemzés Hány éves kortól mondja valakire, hogy idős? összes válaszadó (n=2001) ,05 férfi (n=973) nő (n=1028) 65,57 66,51 fiatal (n=462) közép (n=1082) idős (n=457) 63,25 66,48 67,88 alapfokú végzettség (n=952) középfokú (n=769) felsőfokú (n=269) 66,46 65,38 66,71 jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 65,02 65,87 66,77 64,19 Anyagi lehetőségeik miatt az átlagnál nagyobb hátrányban érzik magukat az egyéb városok lakói, az alapfokú végzettségűek és a rosszabb jövedelmi viszonyok között élők (82. ábra). 82. ábra: Anyagi lehetőségek miatti hátrányos helyzet háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állítással? Hátrányban vagyok az anyagi lehetőségeim miatt. összes válaszadó (n=1991) 45,8% 12,8% 20,1% 12,0% 9,3% főváros (n=372) 51,9% 12,4% 14,2% 7,5% 14,0% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 45,9% 14,7% 18,9% 12,5% 8,0% egyéb város (n=646) 39,6% 13,6% 24,9% 13,5% 8,4% falu, község (n=550) 48,9% 10,5% 19,3% 12,9% 8,4% alapfokú végzettség (n=948) 39,3% 12,1% 21,3% 14,3% 12,9% középfokú (n=766) 50,7% 13,2% 19,1% 10,3% 6,8% felsőfokú (n=265) 55,1% 12,8% 19,6% 7,9% 4,5% jól él, félre tud tenni (n=149) 76,5% 7,4% 1,3% 9,4% 5,4% megél, keveset tud félretenni (n=788) 56,3% 13,2% 19,3% 9,0% 2,2% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=865) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=118) 35,4% 16,9% 4,2% 9,3% 16,1% 13,4% 24,9% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 53,4% 15,1% 11,2% 56

57 A 83. ábra mutatja be, hogy a koruk miatt az átlagosnál jobban hátrányban érzik magukat a nők, az idősek, az alapfokú végzettségűek, valamint a megélhetési gondokkal küzdők. A megjelenésük miatt inkább hátrányban érzik magukat az idősek, a falvakban lakók, az alapfokú végzettségűek és a megélhetési gondokkal küzdők (84. ábra). A 85. ábrán látható, hogy testi adottságaik miatt az átlagosnál inkább hátrányban érzik magukat az idősek, az alapfokú végzettségűek, valamint a megélhetési problémákkal küzdők. A 86. ábrán látható, hogy a nemük miatt az átlagoshoz képest inkább hátrányban érzik magukat a nők és a megélhetési problémákkal küzdők. A Hátrányban vagyok, mert egyedül élek állítás háttérelemzését az alacsony elemszámok miatt nem végeztük el. A Csak a saját korosztályom körében érzem jól magam állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet (4-es vagy 5-ös értékelés) a férfiak, a fiatalok, a fővárosiak, az alapfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi helyzetben lévők (87. ábra). A generációk megértik egymást állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értenek egyet a középgenerációhoz tartozók, a megyei jogú városok lakói, a felsőfokú végzettségűek és az átlagos jövedelműek (88. ábra). 83. ábra: Kor miatti hátrányos helyzet háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állítással? Hátrányban vagyok a korom miatt. összes válaszadó (n=1991) 53,8% 12,6% 17,9% 9,0% 6,7% férfi (n=970) 56,5% 13,9% 17,0% 8,1% 4,4% nő (n=1021) 51,2% 11,3% 18,8% 9,8% 8,9% fiatal (n=460) 65,9% 13,0% 13,7% 5,4% 2,0% közép (n=1076) 57,6% 13,3% 17,0% 7,0% 5,1% idős (n=456) 32,5% 10,3% 24,3% 17,3% 15,6% alapfokú végzettség (n=949) 49,4% 11,7% 20,1% 10,1% 8,6% középfokú (n=766) 57,7% 14,6% 15,8% 7,3% 4,6% felsőfokú (n=267) 58,8% 8,6% 16,5% 9,4% 6,7% jól él, félre tud tenni (n=148) 75,0% 8,1% 8,8% 6,8% 1,4% megél, keveset tud félretenni (n=787) 60,1% 15,4% 14,4% 7,2% 2,9% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=865) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=118) 29,7% 48,4% 7,6% 17,8% 11,1% 17,8% 22,0% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 9,8% 8,7% 27,1% 57

58 84. ábra: Megjelenés miatti hátrányos helyzet háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állítással? Hátrányban vagyok a megjelenésem miatt. összes válaszadó (n=1984) 61,6% 14,6% 14,7% 5,8% 3,3% fiatal (n=459) közép (n=1071) idős (n=454) 68,8% 62,5% 52,4% 14,8% 3,9% 14,2% 11,1% 2,0% 14,7% 13,8% 5,7% 3,4% 20,5% 7,9% 4,4% főváros (n=372) megyei jogú v., megyeszh. (n=423) egyéb város (n=643) falu, község (n=548) 61,8% 64,8% 62,8% 57,7% 15,9% 14,4% 13,0% 14,9% 4,6% 14,5% 3,2% 13,7% 6,4% 2,1% 15,4% 3,6% 3,3% 15,0% 8,8% 4,2% alapfokú végzettség (n=950) középfokú (n=763) felsőfokú (n=264) 56,3% 65,4% 69,3% 14,8% 17,4% 6,5% 4,9% 5,6% 14,5% 12,7% 1,7% 3,8% 13,3% 11,4% 2,3% jól él, félre tud tenni (n=149) megél, keveset tud félretenni (n=784) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=863) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=117) 85. ábra: Testi adottság miatti hátrányos helyzet háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állítással? Hátrányban vagyok a testi adottságaim miatt. 34,2% 54,3% 77,2% 70,9% 11,1% 22,2% 16,2% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért összes válaszadó (n=1985) 1,3% 12,8% 8,1% 0,7% 13,4% 9,9% 4,7% 1,0% 18,9% 7,0% 3,6% 11,1% 21,4% 5,4% 64,8% 11,6% 14,9% 3,3% fiatal (n=460) közép (n=1073) idős (n=452) 66,1% 55,5% 71,1% 8,9% 13,9% 3,7% 2,4% 11,1% 14,5% 5,1% 3,2% 10,6% 21,7% 7,7% 4,4% főváros (n=372) megyei jogú v., megyeszh. (n=422) egyéb város (n=644) falu, község (n=548) 65,1% 67,8% 63,0% 64,4% 12,4% 16,4% 3,2% 3,0% 9,5% 14,0% 6,4% 2,4% 13,8% 16,5% 3,4% 3,3% 10,2% 12,6% 8,6% 4,2% alapfokú végzettség (n=945) középfokú (n=765) felsőfokú (n=264) jól él, félre tud tenni (n=150) megél, keveset tud félretenni (n=784) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=863) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=117) 61,0% 68,0% 70,1% 78,0% 71,4% 60,1% 41,0% 7,7% 11,1% 17,6% 6,2% 4,1% 12,0% 12,8% 4,8% 2,4% 12,1% 4,2% 3,0% 10,6% 9,3% 10,0% 2,0% 0,7% 11,7% 10,7% 4,3% 1,8% 11,9% 18,1% 6,7% 3,1% 23,1% 8,5% 19,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 58

59 86. ábra: Nem miatti hátrányos helyzet háttérelemzés Mennyire ért egyet az alábbi állítással? Hátrányban vagyok, mert nő/férfi vagyok. összes válaszadó (n=1970) 3,1% 73,9% 8,4% 12,3% 2,2% férfi (n=960) nő (n=1010) 66,1% 82,1% 1,6% 6,8% 8,5% 1,0% 10,0% 15,9% 4,7% 3,3% jól él, félre tud tenni (n=149) megél, keveset tud félretenni (n=780) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=849) 85,2% 77,1% 72,0% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 62,4% 11,1% (n=117) egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 87. ábra: Csak a saját korosztályom körében érzem jól magam attitűdállítás háttérelemzése 0,0% 8,1% 4,7% 2,0% 2,9% 8,8% 9,4% 1,8% 3,5% 7,3% 15,3% 1,9% 2,6% 15,4% 8,5% összes válaszadó (n=2001) 32,3% 18,4% 24,0% 15,5% 9,7% férfi (n=973) 29,1% 18,8% 25,3% 16,1% 10,7% nő (n=1028) 35,3% 18,1% 22,8% 15,0% 8,8% fiatal (n=462) közép (n=1082) idős (n=457) 22,7% 37,8% 15,6% 23,8% 19,1% 25,1% 23,1% 12,8% 12,5% 7,4% 28,7% 19,7% 26,0% 13,3% 12,3% főváros (n=372) 27,8% 17,8% 24,8% 14,6% 15,1% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 36,0% 19,9% 22,5% 16,6% 5,0% egyéb város (n=654) 31,5% 21,3% 23,1% 14,8% 9,3% falu, község (n=552) 33,3% 14,3% 25,8% 16,3% 10,4% alapfokú végzettség (n=952) középfokú (n=769) felsőfokú (n=269) 30,2% 32,6% 39,7% 15,0% 27,5% 17,8% 21,6% 21,4% 13,8% 9,5% 10,7% 21,3% 18,7% 12,4% 7,9% jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 34,9% 36,5% 28,4% 33,1% ,1% 18,7% 14,4% 20,3% 20,8% 12,8% 17,4% 20,2% 27,3% 26,3% 14,1% 16,7% 16,1% 8,9% 8,9% 10,2% 59

60 88. ábra: A generációk megértik egymást attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 7,3% 10,6% 37,8% 26,0% 18,3% fiatal (n=462) 9,8% 10,3% 39,1% 23,8% 17,0% közép (n=1082) 6,2% 10,3% 36,0% 29,1% 18,4% idős (n=457) 7,3% 11,7% 40,6% 21,0% 19,4% főváros (n=372) 7,6% 12,7% 40,0% 26,8% 13,0% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 3,3% 7,8% 39,1% 35,3% 14,5% egyéb város (n=654) 7,7% 11,9% 37,0% 22,7% 20,8% falu, község (n=552) 9,7% 9,9% 36,0% 22,4% 21,9% alapfokú végzettség (n=952) 9,4% 10,3% 36,8% 24,1% 19,4% középfokú (n=769) 6,0% 11,2% 39,1% 27,1% 16,6% felsőfokú (n=269) 3,7% 10,1% 37,5% 28,8% 19,9% jól él, félre tud tenni (n=151) 12,0% 18,7% 29,3% 22,7% 17,3% megél, keveset tud félretenni (n=790) 6,0% 9,7% 36,9% 25,2% 22,3% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 6,7% 10,2% 14,7% 12,1% 38,2% 41,4% 28,6% 19,0% 16,3% 12,9% Az Ez a társadalom nem szereti a fiatalokat állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a kisebb települések lakói és a szerényebb jövedelmi viszonyok között élők (89. ábra). 89. ábra: Ez a társadalom nem szereti a fiatalokat attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 34,0% 23,4% 27,1% 10,6% 4,9% főváros (n=372) 32,8% 26,2% 26,5% 6,8% 7,7% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 32,9% 23,9% 28,9% 11,2% 3,1% egyéb város (n=654) 33,0% 24,5% 26,7% 11,2% 4,7% falu, község (n=552) 36,9% 19,9% 26,6% 11,9% 4,7% jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) 38,9% 38,9% 30,9% 26,2% 19,5% 22,8% 6,7% 8,8% 4,0% 3,4% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) 29,8% 20,4% 31,9% 11,9% 6,0% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 27,8% 20,9% 20,9% 19,1% 11,3% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 60

61 Az Idegesítenek a nálam fiatalabbak állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a férfiak, a fiatalok, a főváros és egyéb városok lakói, az alapfokú végzettségűek, valamint a jó jövedelmi viszonyok között élők (90. ábra). A generációk nagyon segítik egymást családon belül állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a nagyobb települések lakói, valamint a jobb jövedelmi helyzetben lévők (91. ábra). Az Elégedett vagyok magammal állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet a fiatalok, a megyei jogú városok lakói, a felsőfokú végzettségűek és a jobb jövedelmi viszonyok között élők (92. ábra). Az Ez a társadalom nem szereti az időseket állítással a teljes mintához képest magasabb arányban értettek egyet az idősek, a fővárosban és egyéb városokban élők, valamint a legrosszabb jövedelmi viszonyok között élők (93. ábra). A Csak a fiatal emberek érvényesülnek állítással a teljes megkérdezetti körhöz képest magasabb arányban értenek egyet az idősek, a fővárosiak, a falvakban élők és a rosszabb jövedelmi viszonyok között élők (94. ábra). 90. ábra: Idegesítenek a nálam fiatalabbak attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 56,7% 16,5% 15,4% 7,7% 3,9% férfi (n=973) nő (n=1028) 53,5% 59,6% 18,6% 16,0% 7,7% 4,1% 14,4% 14,8% 7,6% 3,6% fiatal (n=462) közép (n=1082) idős (n=457) 49,8% 59,2% 57,5% 19,3% 16,9% 8,7% 5,4% 15,1% 14,9% 7,8% 3,0% 16,8% 15,1% 6,3% 4,2% főváros (n=372) megyei jogú v., megyeszh. (n=423) egyéb város (n=654) falu, község (n=552) 50,0% 66,0% 49,5% 62,3% 22,6% 14,8% 9,4% 3,2% 10,8% 14,2% 5,2% 3,8% 19,4% 17,4% 9,3% 4,4% 13,2% 14,3% 6,5% 3,6% alapfokú végzettség (n=952) középfokú (n=769) felsőfokú (n=269) 53,7% 59,2% 60,2% 17,2% 15,3% 17,2% 15,1% 7,0% 4,8% 7,5% 2,9% 16,7% 9,7% 10,0% 3,3% jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 51,3% 59,9% 54,1% 62,4% ,3% 14,7% 10,7% 6,0% 17,8% 12,4% 7,1% 2,8% 15,2% 17,9% 8,8% 4,0% 15,4% 13,7% 6,8% 1,7% 61

62 91. ábra: A generációk nagyon segítik egymást családon belül attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 4,2% 7,2% 32,0% 28,2% 28,3% főváros (n=372) 4,1% 8,4% 29,3% 23,6% 34,7% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 2,9% 5,7% 30,6% 37,1% 23,8% egyéb város (n=654) 4,9% 7,1% 32,3% 27,7% 28,0% falu, község (n=552) 4,6% 7,8% 34,6% 25,2% 27,8% jól él, félre tud tenni (n=151) 6,1% 6,8% 27,2% 21,1% 38,8% megél, keveset tud félretenni (n=790) 3,7% 5,0% 27,3% 30,1% 33,8% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) 3,5% 8,5% 35,1% 28,9% 24,0% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd 12,0% 12,8% (n=119) ,3% 23,1% 12,8% 92. ábra: Elégedett vagyok magammal attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 3,8% 6,9% 30,0% 37,2% 22,1% fiatal (n=462) 3,5% 4,1% 23,7% 45,3% 23,3% közép (n=1082) 3,8% 6,7% 30,5% 37,5% 21,6% idős (n=457) 4,0% 10,4% 35,3% 28,3% 22,1% főváros (n=372) 2,7% 5,1% 34,0% 32,7% 25,5% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 2,1% 8,8% 25,5% 43,6% 20,0% egyéb város (n=654) 3,9% 7,1% 30,0% 37,9% 21,1% falu, község (n=552) 5,8% 6,5% 30,6% 34,5% 22,6% alapfokú végzettség (n=952) 5,3% 8,4% 32,4% 34,1% 19,8% középfokú (n=769) 2,3% 5,6% 29,0% 39,4% 23,6% felsőfokú (n=269) 2,7% 5,7% 24,0% 41,1% 26,6% jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 3,4% 2,2% 3,8% 2,7% 19,9% 3,6% 9,7% 14,4% 25,9% ,9% 34,0% 32,9% 40,4% 34,7% 41,1% 27,9% 36,9% 15,6% 20,3% 13,6% 62

63 93. ábra: Ez a társadalom nem szereti az időseket attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 25,4% 17,5% 29,7% 17,4% 10,0% fiatal (n=462) 24,9% 19,0% 34,0% 14,3% 7,7% közép (n=1082) 28,7% 17,8% 28,2% 17,6% 7,8% idős (n=457) 18,4% 15,5% 28,8% 19,9% 17,5% főváros (n=372) 21,4% 18,4% 27,4% 20,9% 11,9% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 21,4% 19,0% 35,7% 16,7% 7,1% egyéb város (n=654) 24,7% 15,7% 29,9% 18,3% 11,5% falu, község (n=552) 32,4% 18,1% 25,9% 14,5% 9,1% jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) 30,8% 18,5% 30,7% 19,6% 21,7% 15,8% 22,6% 27,7% 32,2% 16,4% 11,6% 14,1% 7,8% 19,3% 11,1% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 12,2% 17,4% 27,0% 23,5% 20,0% ábra: Csak a fiatal emberek érvényesülnek attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 20,8% 14,6% 35,8% 19,4% 9,4% fiatal (n=462) 23,9% 15,4% 33,1% 20,8% 6,8% közép (n=1082) 21,8% 16,1% 36,5% 17,7% 8,0% idős (n=457) 15,3% 10,2% 36,8% 22,2% 15,5% főváros (n=372) 11,6% 12,2% 36,2% 23,2% 16,8% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 19,5% 15,2% 39,3% 20,0% 6,0% egyéb város (n=654) 23,2% 17,4% 36,6% 14,0% 8,8% falu, község (n=552) 24,9% 12,5% 31,7% 22,9% 7,9% jól él, félre tud tenni (n=151) 23,5% 18,1% 38,3% 10,1% 10,1% megél, keveset tud félretenni (n=790) 25,4% 15,5% 33,2% 17,8% 8,0% éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) 17,0% 13,4% 37,6% 21,4% 10,6% megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 16,9% 16,1% 33,1% 21,2% 12,7%

64 Az Idegesítenek a nálam öregebbek állítással a teljes megkérdezetti körhöz képest magasabb arányban értettek egyet a férfiak, a fiatalok és a fővárosiak (95. ábra). A generációk harcolnak egymással a munkahelyeken állítással a teljes megkérdezetti körhöz képest magasabb arányban értettek egyet (adtak 4-es vagy 5-ös értékelést) a fővárosiak és a jobb jövedelmi viszonyok között élők ez utóbbi ismérv kapcsán kiemeljük, hogy akik jövedelmi helyzetüket a legrosszabbnak jelölték, átlag felett adtak 5-ös értékelést ezen állításra (96. ábra). 95. ábra: Idegesítenek a nálam öregebbek attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 56,5% 18,1% 15,7% 6,5% 3,2% férfi (n=973) 51,9% 20,0% 17,9% 6,9% 3,3% nő (n=1028) 60,9% 16,4% 13,6% 6,0% 3,1% fiatal (n=462) 44,5% 20,6% 21,5% 9,5% 3,9% közép (n=1082) 57,8% 17,5% 16,0% 5,8% 2,9% idős (n=457) 66,0% 16,7% 9,2% 5,0% 3,1% főváros (n=372) 45,4% 19,9% 21,2% 8,3% 5,1% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 64,1% 14,7% 12,8% 7,3% 1,2% egyéb város (n=654) 56,4% 19,6% 16,4% 3,7% 3,8% falu, község (n=552) 58,5% 17,7% 13,3% 7,8% 2,7% egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 96. ábra: A generációk harcolnak egymással a munkahelyeken attitűdállítás háttérelemzése összes válaszadó (n=2001) 12,1% 13,6% 39,0% 21,2% 14,2% főváros (n=372) 7,5% 12,4% 34,9% 26,2% 19,0% megyei jogú v., megyeszh. (n=423) 11,7% 12,4% 41,9% 20,1% 14,0% egyéb város (n=654) 13,0% 14,4% 39,3% 20,0% 13,3% falu, község (n=552) 14,3% 14,3% 39,1% 20,0% 12,2% jól él, félre tud tenni (n=151) megél, keveset tud félretenni (n=790) éppen elegendő, nem tud félretenni (n=869) megélhetésre nem elég/megélhetési gondokkal küzd (n=119) 16,0% 12,9% 10,2% 11,9% 15,3% 16,3% 12,0% 12,0% ,9% 37,5% 42,3% 39,8% 20,8% 18,1% 20,6% 12,7% 22,5% 13,1% 10,2% 25,9% 64

65 7. Fókuszcsoportos viták eredményei A fókuszcsoportos viták módszerével a miért és a hogyan jellegű kérdésekre keresünk választ, vagyis egy adott témával kapcsolatban a mélyebb információkat gyűjtjük össze. Kutatásunk keretében megvalósuló fókuszcsoportos viták 2018 tavaszán zajlottak Budapesten, Pécsen és Szolnokon. A résztvevők kiválasztása során alapvetően a generációk és a nemek megfelelő arányát tartottuk szem előtt: fő fiatal és középgenerációs, valamint 2 fő idős, - vegyesen nők és férfiak, - a résztvevők nyitottak környezetük felé. Az eredmények közlését két részben tesszük meg: egyrészt, egy általános részben mutatjuk be az összegző eredményeket, másrészt, a generációs eltérésekre is rámutatunk A fókuszcsoportos viták általános eredményei generációkkal kapcsolatos gondolatok A beszélgetések elején kitértünk arra, hogy mit gondolnak a megkérdezettek az öreg, illetve az idős szavakkal kapcsolatban, így arra kértük őket, hogy az ezzel kapcsolatos első gondolataikat osszák meg velünk. Az eredményeket a 97. ábrán és a 10. táblázatban közöljük. Látható, hogy az öreg szóval kapcsolatban jellemzően a tapasztalat; a mama; az, aki annak érzi magát és a megfontoltság szavak/kifejezések jutottak leginkább a megkérdezettek eszébe. Az idős szóval kapcsolatban kiemelkedtek az öreg és a bölcsesség kifejezések. 97. ábra: Az öreg és az idős jelzőkkel kapcsolatos első asszociációk öreg idős 65

66 10. táblázat: Az öreg és az idős jelzőkkel kapcsolatos első asszociációk az öreg szóval kapcsolatos asszociációk említések száma az idős szóval kapcsolatos asszociációk említések száma tapasztalat 3 öreg 5 mama 2 tapasztalt (tapasztalat) 4 aki annak érzi magát 2 bölcsesség 2 megfontoltság 2 sok megélt boldog perc 1 idős 1 megélt kor 1 idős ember 1 nagyszülők 1 jó öregnek lenni 1 sorsok 1 amennyinek érzem magam 1 kollégák 1 nyugdíjas 1 hosszú élet 1 ódon épület 1 szép kor 1 házaspár 1 Rákóczi fája 1 édesapám 1 idősebb 1 szeretet 1 szomszédaim 1 bácsi 1 idősek otthona 1 szabadság 1 nyugdíjasok 1 megértés 1 megnyugvás 1 kor 1 horgász 1 megbékélés mindennel 1 rosszabb, mint az öreg 1 piacos idős nénik 1 A beszélgetések során kitértünk arra, hogy mit jelent a résztvevők számára a generáció kifejezés. Ezzel kapcsolatban három jellemző vélemény volt. Az egyik szerint az életkorral, korcsoportokkal, korosztályok közötti különbségekkel kapcsolatos kifejezés, ami megjelenik például a tapasztalat terén. Más gondolatok a generációk közötti konfliktusok, generációs problémák köré csoportosultak. Egy harmadik elgondolás szerint a különböző korú családtagokat jelenti a generáció. Számomra a korosztályok közötti különbséget jelenti a generáció. Dóra, fiatal, Szolnok Generációs problémák. Egyértelmű, hogy összehasonlítás van, nem minden korosabb ember gondol arra vissza, hogy ő is volt fiatal. Meg kellene próbálnunk megérteni a mostani fiatalokat. György, idős, Szolnok Felmenők, leszármazottak alkotják a generációkat. Móni, középgenerációs, Pécs A generációk egymástól való elhatárolására is kitértünk: arra kérdeztünk rá, hogy mi alapján határoljuk el egymástól a generációkat, valamint, hogy hány generációt különböztetünk meg. Több tényezőt is említettek a megkérdezettek, melyek szerintük megfelelőek a generációk egymástól való elhatárolására: viselkedés, életforma, életmód, érdeklődés, életkor. Annak kapcsán, hogy hány generációt különböztetünk meg, sokféle vélemény elhangzott. Ebben az esetben felhozták a résztvevők, hogy családokon belül is megkülönböztetnek generációkat, akár öt generációról is beszélhetünk. Egyetértés nem volt, de összességében 2-4 generációról beszéltek a résztvevők. Az X, Y, Z generációk is említésre kerültek, de meghatározni már nem tudták őket. 66

67 Kor alapján lehet őket elkülöníteni. Nekem az a meglátásom, hogy egy generáció olyan év. Gyuri, középgenerációs, Szolnok Életkor alapján határolhatjuk le a generációkat, pl. gyerekkor, kamaszkor, felnőttkor, fiatal felnőtt, középkorú, idősebb felnőtt, nyugdíjas. Marika, idős, Pécs Anyám 100 éves koráig élt, ő az ükunokáját is ismerte, 5 generációt ismert. Erzsi, idős, Budapest Vannak X, Y, stb. generációk. Nem tudom pontosan, hogy mit jelentenek, de a születési évük alapján kategorizálják őket. Ha életkor szerint nevezem meg a generációkat, akkor magamat a középgenerációba sorolom. Gyuri, középgenerációs, Szolnok A fókuszcsoportok során megkértük a résztvevőket, hogy tételezzük fel, három generáció van: a fiatal, a közép- és az idős generáció. Ezen generációkkal kapcsolatban kértünk egy első asszociációt és rövid jellemzést, valamint azt, hogy jellemezzék az adott generáció tipikus női/férfi tagjait. a fiatal generáció tagjainak jellemzői A fiatal generációval kapcsolatban az éretlen, a buli és a tapasztalatszerzés említések jelentek meg legtöbbször, mint első asszociációk, de a digitalizációval és a szabadabb élettel kapcsolatos említések is felmerültek (98. ábra és 11. táblázat). 98. ábra: A fiatal generációval kapcsolatos első asszociációk 11. táblázat: A fiatal generációval kapcsolatos első asszociációk említések említések száma említések említések száma éretlen 3 szabadság 1 buli 2 irigylem őket 1 tapasztalatszerzés 2 lázadás 1 ismerkedik az élettel 1 dolgozó 1 számítógép 1 18 év alattiak 1 gondtalan időszak 1 elveszett jövő 1 mobiltelefon 1 gyerekkor 1 szabadelvű 1 felnőtté válás 1 25 éves korig 1 öcsém 1 lendület 1 tinédzserkor 1 67

68 A fiatal generáció határait a megkérdezettek általánosságban éves kortól éves korig tették. Akik korábbtól számítanák, azt mondták, hogy a mai fiatalok már korábban érnek, viszont olyan említés is volt, ami szerint manapság sokkal nehezebb valakiről megállapítani a korát. Többen ahhoz kötötték a fiatal kor felső határát, amíg az ember elkezd dolgozni, valójában megérzi a pénznek az értékét, és azt, hogy mennyit kell érte tenni. Én azt mondanám, hogy amíg az ember nem szembesül azzal, hogy a pénznek értéke van, addig fiatal. Amíg valaki tanul, addig nem fogja fel. Én azt látom a fiamon és a barátain, hogy 20 éves kortól évente, vagy pár évente gyökeresen megváltozik a gondolkodásuk. Zoltán, idős, Budapest Én 12 évesen még babáztam, most már sokkal fiatalabbak tableteket nyomkodnak, meg olyan ruhájuk van, amit mi nem vehettünk fel. Melinda, fiatal, Szolnok A fiatal generációs nők jellemzésével kapcsolatban vegyes vélemények voltak: a budapesti csoportban negatívan viszonyultak a fiatal nőkhöz, azt mondták, hogy a külsőségek nagyon fontosak számukra, és hogy kevésbé van felelősségtudatuk. A szolnoki csoportban arról beszéltek, hogy nem tudnak egyértelműen tipikus képviselőt körülírni, hiszen a mai fiatalok már sokfélék. Összességében megállapítható, hogy két szélsőségről beszéltek: az egyik, aki még nagyban a szüleire számít, a másik pedig, aki már igyekszik saját lábán megállni. Bármit megtesznek azért, hogy előrébb jussanak ebben a világban, ami nem is annyira fontos. Anna, fiatal, Budapest Nem tudom, hogy van-e tipikus. Belegondoltam, hogy ebbe a korosztályba milyen hölgyek tartoznak, és elég nagy a skála. Andor, idős, Szolnok Nagyon sokfélék lehetnek, mint mindenki más. Van egy réteg, aki tanul, aki már egy picit gyakorolja az önállóságot, döntéseket kell hoznia. Marika, idős, Pécs A fiatal generációs férfiakkal kapcsolatban viszonylag egyértelmű kép alakult ki: jellemzően gyereknek, és a nőkhöz képest elveszettebbnek gondolják a megkérdezettek a fiatal férfiakat. Gyerek, ez viszont tipikus. Gyuri, középgenerációs, Szolnok Szerintem elveszettebbek a mostani fiatal férfiak, mint a nők, sokkal tanácstalanabbak, sokkal inkább nem találják a helyüket a világban. Móni, középgenerációs, Pécs a középgeneráció tagjainak jellemzői A 99. ábrán és a 12. táblázatban foglaltuk össze, hogy milyen első gondolataik voltak a fókuszcsoportokon résztvevőknek a középgenerációval kapcsolatban. Leginkább jellemzően a család, az aktív életkor, a szülők és a megállapodottság hangoztak el, de a további említésekből is látszik, hogy ezt a kort már egy komolyabb, felelősségteljesebb kornak gondolják. 68

69 99. ábra: A középgenerációval kapcsolatos első asszociációk 12. táblázat: A középgenerációval kapcsolatos első asszociációk említések említések száma említések említések száma család 3 útkeresés vége 1 aktív életkor 2 megfontoltság 1 szülők 2 magabiztosság 1 megállapodottság 2 életcél 1 legvirágzóbb időszak 1 lakás 1 dolgos felnőttlét 1 családalapítás 1 önmegvalósítás 1 élettapasztalat 1 staféta 1 egzisztencia 1 A középgeneráció a résztvevők szerint évtől éves korig tart, és leginkább az aktív életkorral teszik egyenlővé. Emiatt többen nem gondolják, hogy 60 éves korig ki lehetne tolni a határt, ugyanakkor más vélemények szerint 65 éves korig tart, hiszen éppen akkor lesz nyugdíjas az ember. Említésre került, hogy a 30 éves kor az embert sokként éri, ami a résztvevők szerint kifejezetten a nők esetén igaz. Kitolódnak a korosztályok, nem úgy van, mint régebben. Ildikó, középgenerációs, Budapest A 60 már lehet, hogy sok. Az igazi aktív évek a évesig. Andor, idős, Szolnok 35 éves kor felett 65 évesig, nyugdíjas korig. Eszter, középgenerációs, Pécs A középgenerációhoz tartozó nőt a fókuszcsoportok résztvevői jellemzően kétféleképp írták le: az egyik megfogalmazás szerint ezek a nők már életük olyan szakaszában vannak, amikor meg tudják valósítani önmagukat, más vélemények szerint pedig inkább a családi és a munkahelyi teendők, megfelelési kényszerek között próbálnak egyensúlyozni. A férfi már valamilyen szinten megvalósította magát, de ezt a nő valamilyen szinten félretette a család és a gyerekek miatt. Renátó, fiatal, Budapest Én egy középkorú nőt úgy látok, hogy vívódik a munkahelyen való megfelelés, előrehaladás, illetve a családi kötelezettségek között. Szeretne a munkahelyén is eredményes lenni, és haladni, illetve azt is tudja, hogy a családban milyen feladatai vannak Andor, idős, Szolnok 69

70 A középgenerációs férfi az önmegvalósítás terén a megkérdezettek egy részének véleménye alapján előrébb jár, mert neki kevésbé kell a családdal, a gyerekneveléssel foglalkoznia. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy a középgenerációs férfi karrierista, családfenntartó. Volt, aki azt mondta, hogy kevésbé van különbség a középgenerációs férfi és nő között. az idős generáció tagjainak jellemzői Az idős generációval kapcsolatban is kérdeztük a fókuszcsoportok résztvevőit. Az első asszociációk között a nyugdíj, nyugdíjas és a követendő példa említések voltak, de a tapasztalathoz és az időskori bosszúságokhoz kapcsolódó említések is előkerültek (100. ábra és 13. táblázat) ábra: Az idős generációval kapcsolatos első asszociációk 13. táblázat: A középgenerációval kapcsolatos első asszociációk említések említések száma említések említések száma nyugdíj(as) 3 bölcsesség 1 követendő példa 2 nagyszülő 1 tapasztalat 1 fájdalom 1 nyavalyák 1 nyugdíj korhatár 1 mindig előre 1 szüleim 1 szeretem őket 1 A résztvevők szerint az idős generáció az ember aktív korszaka után kezdődik, ez a vélemények alapján 55 éves kor is lehet már, de jellemzőbb vélemény volt a 60, illetve a 65 éves kor, mint alsó határ. Volt, aki szerint 75-től kezdődik az időskor, de más vélemények szerint ez attól is függ, hogy mentálisan hogy érzi magát az ember. Szerintem a nyugdíjas kortól. Van olyan nyugdíjas, mint nagymamám, hogy hiába nyugdíjas, attól még ő hoz, visz, fuvaroz, jön-megy, szalad. Ő nem a tipikus nyugdíjas, ő mindig csinál valamit. Kitti, fiatal, Budapest Nagyon egyénfüggő, ki, mennyinek érzi magát. Pszichésen nagyon meghatározza, hogy egy 60 éves ember is lehet letört, céltalan, és egy 80 éves is lehet energiával teli. Marika, idős, Pécs 70