EFOP Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében
|
|
- Nándor Vass
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EFOP Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében EFOP Comprehensive Development for Implementing Smart Specialization Strategies at the University of Pécs Egészséginnováció a magyar lakosság egészséggel és egészségügyi technológiákkal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal országosan reprezentatív személyes (n=2001) és online megkérdezés (n=1085), fókuszcsoportos viták eredményei The attitudes of Hungarian population about health innovation results of national online (n=1085) and face-to-face surveying (n=2001), and focus group discussions LÁNYI BEATRIX egyetemi adjunktus, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, lanyi@ktk.pte.hu PUTZER PETRA egyetemi adjunktus, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, putzerp@ktk.pte.hu TÖRŐCSIK MÁRIA CSc, egyetemi tanár, PTE KTK Marketing és Turizmus Intézet, torocsik@ktk.pte.hu Pécs, 2018 Hivatkozás módja: LÁNYI, B. PUTZER, P. TÖRŐCSIK, M. (2018): Egészséginnováció. A magyar lakosság egészséggel és egészségügyi technológiákkal kapcsolatos beállítódása generációs szemléletű vizsgálattal. Kézirat. [Számítógép-fájl]. EFOP , Pécs, PTE KTK, xx. p. LÁNYI, B. PUTZER, P. TÖRŐCSIK, M. (2018): Health innovation. The attitudes of Hungarian population about health innovation. Working paper. [Electronic file]. EFOP , Pécs, PTE KTK, xx. p. ISBN
2 Tartalomjegyzék 1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan... 8 Kutatási kérdések... 8 Kutatási módszertan Irodalmi előzmények... 9 Irodalomjegyzék Az online kutatás eredményei Az egészséggel, eszközhasználattal, valamint az új technológiák használatával kapcsolatos eredmények Az online kutatás háttérelemzésének eredményei A személyes megkérdezés kutatási eredményei A személyes megkérdezés háttérelemzésének eredményei Fókuszcsoportos viták elemzése Fókuszcsoportos viták általános eredményei Asszociációk Egészséghez és egészséges életmódhoz való viszony Egészségi állapot Innovációhoz való viszony Egészségügyi problémák megoldása Egészség és innováció kapcsolata, használati hajlandóság Egészség és jövőbeli technológiai innováció kapcsolata Élettempó Fókuszcsoportos viták generációs eredményei Egészéghez és egészséges életmódhoz való viszony Egészségi állapot Innovációhoz való viszony Egészségügyi problémák megoldása Egészség és innováció kapcsolata, használati hajlandóság Egészség és jövőbeli technológiai innováció kapcsolata Élettempó Összefoglalás Táblázatjegyzék 1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői táblázat: Az egészségügyi innovációk (új eszközök, elektronikus/online rendszerek, applikációk) megítélése táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői
3 Ábrajegyzék 1. ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése (n=1077) ábra: Okoseszköz kifejezés által kiváltott érzés megítélése (n=1081) ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés I ábra: Innováció megítélése (n=1044) ábra: Egészségügyi innováció megítélése (n=1027) ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése ábra: Egészségi állapotot vizsgáló eszközök használati gyakorisága ábra: Új eszközök vásárlása a termék újdonságfoka viszonylatában (n=1085) ábra: Új eszközök vásárlása a termék piacon való megjelenésének időpontját tekintve ábra: Okoseszközökre telepíthető applikációk letöltése a szoftver újdonságfoka viszonylatában (n=1083) ábra: Elektronikus eszközök/programok használati célja (n=1046) ábra: Ellentétpárokkal való egyetértés ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés II ábra: Használatra vonatkozó állításokkal való egyetértés (n=1085) ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés (n=1085) ábra: Az egészségi állapot szubjektív megítélésének háttérelemzése ábra: Az okoseszköz kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése ábra: A Fontos a szellemi állapotom felmérése és szinten tartása állítás háttérelemzése I ábra: A Fontos a fizikai állapotom felmérése és szinten tartása állítás háttérelemzése II ábra: A Fontos a fizikai állapotom felmérése és szinten tartása ábra: Az Elektronikus bejelentkezést használok, ahol csak lehet állítás háttérelemzése I ábra: Az Elektronikus bejelentkezést használok, ahol csak lehet állítás háttérelemzése II ábra: Az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszer nagyon biztonságos megoldás állítás háttérelemzése ábra: Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus, diagnosztikai tesztek) gyakran használok elektronikai eszközt állítás háttérelemzése ábra: Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus, diagnosztikai tesztek) gyakran használok mobil eszközön applikációt állítás háttérelemzése ábra: Az e-recept bevezetését jónak tartom állítás háttérelemzése ábra: A gyors életet élek állítás háttérelemzése ábra: A tradicionálisan gondolkodom állítás háttérelemzése ábra: A lassú tempóban élem az életem állítás háttérelemzése ábra: A modern a gondolkodásmódom állítás háttérelemzése ábra: Az innováció kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése ábra: Az egészségügyi innováció kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése I ábra: Az egészségügyi innováció kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése II
4 34. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek az általános közérzet tekintetében kérdés háttérelemzése ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek az aktivitás (vitalitás) tekintetében kérdés háttérelemzése ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a fizikai erőnlét tekintetében kérdés háttérelemzése ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a szellemi állóképesség tekintetében kérdés háttérelemzése I ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a szellemi állóképesség tekintetében kérdés háttérelemzése II ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a külső megjelenés tekintetében kérdés háttérelemzése ábra: A pulzus és vérnyomásmérő egészségi állapot felmérésére történő használata kérdés háttérelemzése ábra: A mobiltelefon egészségi állapot felmérésére történő használat kérdés háttérelemzése ábra: Az okosóra egészségi állapot felmérésére történő használat kérdés háttérelemzése ábra: A vércukorszintmérő egészségi állapot felmérésére történő használat kérdés háttérelemzése ábra: Az új eszközök vásárlása a termék újdonságfoka viszonylatában kérdés háttérelemzése ábra: A volt már rá példa, hogy barát/családtag javaslatára változtattam az egészségem érdekében kérdés háttérelemzése ábra: A volt már rá példa, hogy orvos/gyógyszerész javaslatára változtattam az egészségem érdekében kérdés háttérelemzése ábra: A volt már rá példa, hogy reklám hatására változtattam az egészségem érdekében kérdés háttérelemzése ábra: A van olyan személy, akitől gyakran kérek tanácsot egészség témában kérdés háttérelemzése ábra: A ráébresztettek már arra, hogy van egészségügyi problémám, amelyről korábban nem tudtam vagy nem vettem tudomást kérdés háttérelemzése ábra: A volt már rá példa, hogy valakinek a hatására elhatároztam, hogy változtatok életmódomon, hogy javuljon egészségügyi állapotom kérdés háttérelemzése ábra: A megfogadtam már mások tanácsát és kipróbáltam olyan eszközöket, applikációkat, amelyek révén javult egészségügyi állapotom kérdés háttérelemzése ábra: A vannak olyan egészségi állapotom nyomon követését, javítását célzó eszközeim, tevékenységeim, amit mások tanácsára vettem meg kérdés háttérelemzése ábra: A többen fordulnak hozzám tanácsért, hogy mit (milyen eszközt, változtatást) ajánlanék egészségi állapotuk nyomon követése, javítása érdekében kérdés háttérelemzése ábra: A könnyű megtanulnom az egészségügyi állapotom felmérésére használt elektronikus eszközök használatát kérdés háttérelemzése
5 55. ábra: Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása nem okoz számomra nehézséget kérdés háttérelemzése ábra: Az egészségügyi állapotom felmérését szolgáló elektronikus eszközökhöz pozitívan állok kérdés háttérelemzése ábra: Az egészségügyi állapotom felmérését szolgáló elektronikus eszközök hasznosak számomra kérdés háttérelemzése ábra: Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása érdekes számomra kérdés háttérelemzése ábra: Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása élvezetes számomra kérdés háttérelemzése ábra: Az okoseszközökre telepíthető applikációk vásárlása a szoftver újdonságfoka viszonylatában kérdés háttérelemzése ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségügyi megelőzés, prevenció során történő használata kérdés háttérelemzése ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségmegőrzés érdekében történő használata kérdés háttérelemzése ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségügyi diagnosztika (állapotfelmérés) során történő használata kérdés háttérelemzése ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségügyi kezelés során történő használata kérdés háttérelemzése ábra: Az egészségügyi innovációk veszélyesek-veszélytelenek ellentétpárokkal történő egyetértést vizsgáló kérdés háttérelemzése ábra: Az egészségügyi innovációk szükségtelenek-szükségesek ellentétpárokkal történő egyetértést vizsgáló kérdés háttérelemzése I ábra: Az egészségügyi innovációk szükségtelenek-szükségesek ellentétpárokkal történő egyetértést vizsgáló kérdés háttérelemzése II ábra: Az egészségügyi innovációk rövidítik az életet - segítségével tovább élhetek ellentétpárokkal történő egyetértés ábra: Az egészségügyi innovációk kipróbálása fel sem merül esetemben - bármikor felmerülnek lehetőségként, mindent ki kell próbálni ellentétpárokkal történő egyetértés ábra: Az egészségügyi innovációk csak a fiataloknak - csak az idősek számára fontosak ellentétpárokkal történő egyetértés ábra: Az egészségügyi innovációk negatívan befolyásolják a hétköznapjaimat - pozitívan befolyásolják a hétköznapjaimat ellentétpárokkal történő egyetértés ábra: Az egészségügyi innovációk lassítják az ügyintézést - gyorsítják az ügyintézést ellentétpárokkal történő egyetértés ábra: A visszaélhetnek az adataimmal a hozzáférhető adataim miatt gyors ellentétpárokkal történő egyetértés ábra: Az elektronikus online rendszerek megbízhatóak állítás háttérelemzése ábra: Az elektronikus eszközök (pl. diagnosztikai eszközök, pl. vérnyomásmérő) adatai pontosak állítás háttérelemzése ábra: Az elektronikus eszközök mérési adataiban jobban megbízom, mintha emberek végeznék azt állítás háttérelemzése
6 77. ábra: Az emberek többet hibáznak, mint az elektronikus eszközök állítás háttérelemzése ábra: Félek attól, hogy az egészségügyi állapotom adatai az elektronikus informatikai rendszerben tárolásra kerülnek, és illetéktelenek kezébe kerülhetnek (hackerproblémák) állítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából sohasem használok semmilyen elektronikus eszközt állítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából számítógépre telepített programot használok állítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából internetes programot használok állítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából meglévő okos eszközömön levő applikációt használom állítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából meglévő okos eszközömre töltök le új applikációt állítás háttérelemzése ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából kifejezetten erre a célra vásárolok okoseszközt állítás háttérelemzése ábra: Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot háziorvosommal állítás háttérelemzése ábra: Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot szakorvosommal állítás háttérelemzése ábra: Hasznosnak tartanám, ha személyes értesítést kapnék az aktuális és időszakos egészségügyi szűrési lehetőségeimről. (Pl. rákszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, hallásvizsgálat, látásvizsgálat stb. állítás háttérelemzése ábra: Megbízom a kisméretű diagnosztikai eszközök mérési eredményeiben, pontosságában (pl. vérnyomásmérő, véroxigénmérő, EKG mérő, komplex diagnosztikai karóra stb.) állítás háttérelemzése ábra: Szívesen csatlakoznék olyan központi diagnosztikai ellenőrző és jelzőrendszerhez, amely okoseszközön keresztül figyeli az általános egészségi és kardiológiai adataimat, és szükség esetén értesítést küld a szükséges eljárási protokollról állítás háttérelemzése ábra: Meg vagyok győződve arról, hogy az e-egészségügy hatékony alkalmazása megoldást jelenthet az orvoshiányra állítás háttérelemzése ábra: A technológiai újdonságokról, innovációkról, új termékekről való tudomásszerzés fontossága (n=2001) ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai (n=2001) ábra: Okoseszközökre telepíthető alkalmazások ábra: Okoseszközökre telepített alkalmazások használati gyakorisága (n=130) ábra: A betegség és a beteg állapotának nyomon követését szolgáló különböző lehetőségekről és az okoseszközökre telepíthető alkalmazásokról való tájékozódás forrásai (n=397) ábra: Állításokkal való egyetértés foka ábra: Folyamatos egészségi állapot ellenőrzést igénylő betegség megléte (n=1949)
7 98. ábra: Technológiai újdonságokról, innovációkról, új termékekről való tudomásszerzés fontosságának háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Közösségi média oldalak (pl. Facebook) háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Weboldalak háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Televízió háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Család, rokon háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Ismerősök háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Orvos háttérelemzése ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Sehonnan háttérelemzése ábra: Okoseszközökre telepíthető alkalmazások háttérelemzése ábra: A betegség és a beteg állapotának nyomon követését szolgáló különböző lehetőségekről és az okoseszközökre telepíthető alkalmazásokról való tájékozódás forrásainak háttérelemzése ábra: Szívesen olvasok egészségügyi témákról szóló cikkeket állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Sokat foglalkozom az egészségemmel állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Odafigyelek a környezetemben élők egészségére állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Szeretem, ha először én próbálok ki új eszközöket a környezetemben állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Szívesen adok tanácsokat egészségügyi technikai újdonságokkal kapcsolatban a környezetemben élőknek állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus) gyakran használok elektronikus diagnosztikai eszközt állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus) gyakran használok okoseszközre telepített applikációt állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Az okosórák és aktivitásmérő karpántok remek lehetőséget nyújtanak az egészségügyi állapotom regisztrálására és az eredmények nyomon követésére állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: A szellemi egészségi állapotom felmérésére, szinten tartására gyakran használok agytorna jellegű applikációt állítással való egyetértés fokának háttérelemzése ábra: Folyamatos egészségi állapot ellenőrzést igénylő betegség meglétének háttérelemzése
8 1. A tanulmány célkitűzései, kutatási kérdések, módszertan Az információs és kommunikációs technológiák folyamatos fejlődésével párhuzamosan változik a fogyasztók egészségügyi információszerzési és megosztási magatartása, nemcsak az egymás közötti interakció során, hanem a szakemberekkel, sőt az egészségügyi rendszer egyes elemeivel való kapcsolattartás tekintetében is. A különböző fogyasztói generációk eltérőképpen viszonyulnak nemcsak az egészség témaköréhez, hanem az egészségük feltérképezését, valamint megőrzését/javítását szolgáló eszközökhöz és technológiákhoz. kutatási kérdések Az egészség témakörével kapcsolatos kutatás során a következő fő kérdés-blokkokra keressük a válaszokat: Milyen a lakosság egészséggel kapcsolatos beállítódása? egészségi állapotának megítélése egészségügyi állapotot feltérképező eszközökkel kapcsolatos használati szokások Milyen a lakosság innovációhoz való viszonya? a generációk innovációhoz való viszonyulása a nemek új eszközökhöz és applikációkhoz való viszonya Milyen információforrások meghatározóak az egészségügyi újdonságok esetén? a fiatalok, középgenerációsok és idősek tekintetében tipikus információforrások elkülönítése Milyen az eltérő korcsoportok egészségi állapotot vizsgáló eszközökkel kapcsolatos attitűdje? különböző korcsoportba tartozók használati motivációinak feltérképezése az eszközökkel kapcsolatos bizalom korcsoportok szerinti vizsgálata Milyen az innovatív egészségügyi szolgáltatások fogadtatása a lakosság körében? a fiatalok, középgenerációsok és idősek új technológiákkal szembeni beállítódása nők és férfiak kipróbálási és használati hajlandósága az új szolgáltatások vonatkozásában A lentebb közölt eredmények az alapösszefüggéseket mutatják, mélyebb elemzéseket további publikációkban vázolunk. kutatási módszertan A kutatás eredményeit három módszer alkalmazásával nyertük, egy személyes és egy online módon végzett, országosan reprezentatív minta megkérdezésével, valamint három városban (Budapest, Pécs, Szolnok) végzett fókuszcsoportos megkérdezéssel fős online megkérdezést végeztünk 2018 áprilisában és májusában abból a célból, hogy a magyar lakosságnak, a generációk különféle kérdésekkel kapcsolatos beállítódását vizsgáljuk. A megkérdezés reprezentatív a éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredmények feldolgozását két részben végezzük el: először az elsődleges (gyakorisági) elemzéseket mutatjuk be, melyeket a demográfiai háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes demográfiai csoportoknak az egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. Az elemzésbe bevont változók: nem, 8
9 generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése fős személyes megkérdezést végeztünk 2018 áprilisában és májusában abból a célból, hogy a magyar lakosság magatartását és véleményét több témakörrel kapcsolatban is vizsgáljuk. Ezek a témakörök: ageing, egészségügyi innovációk, turizmus, étkezési szokások, kulturális időtöltés, életstílus. Jelen tanulmányban az egészség-innováció témakör eredményeit elemezzük. A megkérdezés reprezentatív a éves magyar lakosságra nem, korcsoportok (10 éves intervallumok) és a lakóhely régiója alapján. Az eredmények feldolgozását két részben végezzük el: először az elsődleges (gyakorisági) elemzéseket mutatjuk be, melyeket a demográfiai háttérelemzések követnek. Ennek során statisztikai módszerekkel vizsgáljuk, hogy az egyes demográfiai csoportoknak az egyes kérdésekre adott válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható (ún. szignifikáns) eltérések. Az elemzésbe bevont változók: nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka, jövedelmi helyzet szubjektív megítélése. A fókuszcsoportos viták 2018 áprilisában és májusában zajlottak három magyarországi városban: Budapesten, Pécsett és Szolnokon az alábbiak szerint: április 19. Pécs április 25. Szolnok május 9. Budapest A fókuszcsoportos vitákon 8 fő vett részt minden helyszínen. A résztvevők kiválasztása során az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt: csoportonként 4 fő nő és 4 fő férfi a résztvevők kommunikatív, nyitott emberek csoportonként irányelvként 2-3 fő fiatal (18-29 éves), 3 fő középgenerációs (30-59 éves) és 2-3 fő idős (60 év feletti) szervezését céloztuk Az általános és a generációnkénti különbségeket ábrázoló eredményeket külön fejezetben közöljük. Az eredmények közlése során a fiatal generáció tagjainak a 30 évnél fiatalabbakat, a középgeneráció tagjai a év közöttiek, az idős generáció tagjai pedig a 60 évesek és annál idősebbek. 2. Irodalmi előzmények Az egészég az emberi lét biológiai-pszichológiai-társadalmi vetülete (ENGEL, 1977). BIRCHER (2005:336) szerint az egészség a jólét dinamikus állapota, amelyet a pszichikai, a mentális és a társadalmi potenciál mentén lehet jellemezni. Az emberi lét olyan jellegű igényeit elégít ki, amely az életkorral, kultúránként és az egyes személyek felelősségével együtt változik. Az egészséget számos aspektusból tudjuk megközelíteni. Érthetjük alatta a fizikai fittséget, állóképességet, erőt, de fizikai és szellemi erőnlétet, energiát, vitalitást is magában foglal. 9
10 Megkülönböztetünk (HIDVÉGI et al., 2015): biológiai egészséget: ami a szervezet megfelelő működését jelenti, lelki egészséget: amelyért a személyes világnézet és a magatartásbeli alapelvek a felelősek, mentális egészséget: ami a tiszta és következetes gondolkodásra való képességet foglalja magában, emocionális egészséget: ami az érzések felismerését és azok megfelelő kifejezését jelöli, szociális egészséget: vagyis ami a másokkal való kapcsolat kialakításának képességét fejezi ki. A hazai lakosság többsége elégedett egészségével az egészségi állapot szubjektív értékelése alapján, a felnőtt populáció mintegy 90%-a minimum kielégítőnek tartja, hattizede pedig jónak vagy nagyon jónak. A férfiak közül többen érzik magukat jó egészségi állapotban, ugyanakkor az öt évvel korábbi adatokhoz képest mindkét nem optimistábban nyilatkozott. A felnőtt korosztály 80%-a úgy véli, hogy sokat tehet egészségéért (KSH, 2018). Az utóbbi években készült kutatások szerint, az egészség, mint érték elvitathatatlanul fontos az emberek számára (LAMPEK TÖRŐCSIK, 2015; TÖRŐCSIK, 2016), éppen ezért elengedhetetlen az egészség vizsgálata különös tekintettel a ma fogyasztóját jellemző technológiai trendek tükrében. Sokféleképpen lehet leírni a ma fogyasztóját. Beszélhetünk kiszámítható fogyasztóról, kiszámíthatatlan fogyasztóról, válságfogyasztóról és megokosodott fogyasztóról (TÖRŐCSIK, 2016). A 2017-es fogyasztói trendek között kiemelhetjük az okosember trendjét, hiszen a támogató mobileszközök megjelenésével egyre informáltabbá válik a fogyasztó. Sőt ez egyfajta belső igényként is megfogalmazódik: a vásárló maga is egyre több területen szeretne tájékozottabbá válni 1. A 2018-as fogyasztói trendek között megtalálhatjuk az eszköz-kapcsolatokat, azaz azoknak az elektronikai újításoknak a felfedezését, amelyek a könnyebb kapcsolattartást, az összekapcsolódási lehetőséget, a gyorsabb reagálást és mások bevonását célozzák 2. A lakosságot nem lehet egységes entitásként kezelni, a különböző generációk eltérőképpen viszonyulnak az új technológiákhoz. KOLOS et al. (2014, 507) BARAK (1987) és BARAK et al. (2001) megközelítését helyezi előtérbe. Szerintük relatív az, hogy valaki öreg vagy fiatal és ezért a kognitív kor elnevezést ajánlják, ami több dimenzióból tevődik össze: a feel-age -ből, azaz hány évesnek érzi magát, a look-age -ből, vagyis hány évesnek néz ki, a do-age -ből, azaz milyen aktív, és az interest age -ből, vagyis az érdeklődési köre mit takar. Mindezen tendenciák az egészségügyi szolgáltatások jellegének újragondolását is ösztönzik. A technológiai fejlődéssel párhuzamosan - különösen az internet adta lehetőségek által - jelentős mennyiségű egészségüggyel kapcsolatos információ válik elérhetővé. A megszerezhető egészségügyi információk típusait két nagy kategóriába sorolhatjuk, egyrészt a pácienshez kapcsolódó adatok és tények (például korábbi diagnózisok, kórelőzmények, kockázati tényezők stb.), másrészt az általános egészségügyi információk (például a beavatkozások hatékonysága) (EYSENBACH DIEPGEN, 2001). A páciens az
11 elérhető és megszerzett adatok alapján ma már felhatalmazva érzi magát, hogy értékelje a megszerzett ismeretanyagot és személyes kontextusába helyezve diagnózist állítson fel. Hazánkban, a jelenlegi egészségügyi rendszerünkben a betegek nagy része még ragaszkodik a kezelőorvossal történő személyes találkozáshoz. Az elektronikus eszközök, illetve az azokra letölthető applikációk kiegészítik a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot, és személyes kontaktus nélkül képesek gyorsan és hatékonyan elvégezni a betegek ellátását, vagy akár a korábbinál jobb terápiás módokat is képesek biztosítani ( Az egészségügyi szolgáltatások interneten és mobil technológiákon keresztüli igénybevétele egyre terjed Magyarországon is. A koncepció azonban túlmutat a technológián, új szemléletmódot jelent, amely a hálózatba kapcsolt, globális gondolkodásmódot is magában foglalja annak érdekében, hogy az információ és kommunikációs technológia vívmányai felhasználásával fejleszteni lehessen az egészségügyi szolgáltatások színvonalát nem csak lokálisan, de regionálisan és globálisan is (MEYER et al., 2013). Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy az egyes generációk milyennek érzékelik egészségügyi állapotukat, és mennyire nyitottak az új egészségügyi technológiák befogadására, valamint, hogy az egészségügyi állapotuk nyitottabbá teszi-e őket az új típusú egészségügyi szolgáltatások befogadására. Irodalomjegyzék Barak, B. (1987): Cognitive Age; a new multidimensional approach to measuring age identity. International Journal of Ageing and Human Development, (25) Barak, B. Marthur, A. Lee, K. Zhang, Y. (2001): Perceptions of age identity, a crosscultural inner age exploration. Psychology and Marketing, 18 (10) Baron, S. (2008): An elder s reflection on marketing to the elderly. The Marketing Review, 8 (4) Bircher, J. (2005): Towards a dynamic definition of health and disease. Medicine, Health Care and Philosophy, (8) Eysenbach, G. Diepgen, T. L. (2001): The role of e-health and consumer health informatics for evidence-based patient choice in the 21th century. Letöltve: május 12. Engel, G. L. (1977): The Need for a New Medical Model: A challenge for Biomedicine, Science. (196) Hidvégi P. Kopkáné Plachy J. Müller A. (2015): Az egészséges életmód. EKF Líceum Kiadó, Eger. Kolos K. Kenesei Zs. Somosi Á. (2014): Idősebb fogyasztók technológiai kompetenciáinak meghatározó tényezői. MOK Konferencia, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged, KSH (2018): A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelmérés eredményei, KSH, Budapest. Lampek K. Törőcsik M. (2015): Szociális környezet és egészségügy: az egészségügy szociológiai és fogyasztói magatartás megközelítés tükrében. Kézirat, Pécs. 11
12 Meyer, C. A. Fitzgerald, M. C. Smith, J. M (2013): Ehealth: extending, enhancing, and evolving health care, Annual Review of Biomedical Engineering, (15) Törőcsik, M. (2016): A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány, (47) (Marketingtudományi Különszám) Letöltve május 4. 12
13 3. Az online kutatás eredményei Ez a fejezet az online kérdőíves kutatás alapján mutatja be az egyváltozós eredményeket. Az 1. táblázat a mintában megkérdezettek főbb demográfiai adatait tartalmazza. 1. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői Nem fő % (n=1085) fő % (n=1085) fő % (n=1085) férfi ,6% aktív fizikai dolgozó ,1% 1 fő ,7% nő ,4% aktív szellemi dolgozó ,5% 2 fő ,2% összesen ,0% GYES-en, GYED-en 57 5,2% 3 fő ,1% Generációk háztartásbeli 13 1,2% 4 fő ,2% tanuló 42 3,9% 5 fő 74 6,8% fő % (n=1085) nyugdíjas ,2% 6 vagy több f 32 2,9% fiatal ,2% munkanélküli 35 3,2% összesen ,0% középgenerációs ,1% egyéb inaktív kereső 32 2,9% idős ,7% egyéb eltartott 11 1,0% összesen ,0% nem válaszolt 29 2,7% fő % (n=1085) Lakóhely régiója összesen ,0% nincs ,1% 1 fő ,1% fő % (n=1085) Legmagasabb befejezett iskolai végzettség 2 fő 80 7,4% Közép-Magyarország ,5% fő % (n=1085) 3 fő 31 2,9% Közép-Dunántúl ,8% legfeljebb 8 általános 35 3,2% 4 fő 8 0,7% Nyugat-Dunántúl ,1% szakmunkásképző ,9% 5 fő 2 0,2% Dél-Dunántúl 99 9,2% szakközépiskolai érettségi ,4% 6 vagy több f 2 0,2% Észak-Magyarország ,6% gimnáziumi érettségi ,1% nem válaszolt 5 0,5% Észak-Alföld ,0% felsőfokú technikum ,9% összesen ,0% Dél-Alföld ,8% főiskolai diploma ,5% összesen ,0% egyetemi diploma ,1% Lakóhely településtípusa nem válaszolt 10 99,0% fő % (n=1085) összesen ,0% nincs ,1% fő % (n=1085) 1 fő ,2% Budapest ,3% Jövedelmi szint 2 fő ,7% megyei jogú város ,8% fő % (n=1085) 3 fő 13 1,2% város ,3% falu, község ,7% összesen ,0% Családi állapot Gazdasági aktivitás Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak 74 6,81% 4 fő 5 0,5% ,91% 5 fő 2 0,2% ,12% nem válaszolt 2 99,8% 87 8,01% összesen ,2% 37 3,43% fő % (n=1085) nem válaszolt 73 6,72% hajadon/nőtlen ,5% összesen ,00% fő % (n=1085) házas ,7% nincs ,2% elvált ,4% Tartós gyógyszerszedés 1 fő ,2% özvegy 51 4,7% fő % (n=1085) 2 fő ,1% élettársi kapcsolatban él ,7% igen ,3% 3 fő 29 2,6% összesen ,0% nem ,2% 4 fő 2 0,2% nem válaszolt 28 97,5% 5 fő 2 0,2% összesen ,5% 11 fő 1 0,1% egészségi állapot Az egészségi állapotom nem korlátoz semmiben Az egészségi állapotom némiképp korlátoz az életvitelemben Az egészségi állapotom minden tekintetben korlátoz fő % (n=1085) ,7% ,4% 51 4,7% nem válaszolt 35 3,3% összesen ,0% Egy háztartásban élők száma 14 éven aluliak száma a háztartásban 60 év felettiek száma a háztartásban tartós betegek száma a háztartásban nem válaszol 4 0,4% összesen ,0% 13
14 A kutatás főbb eredményeit az alábbi két alfejezetben mutatjuk be: 3.1. Az egészséggel, eszközhasználattal, valamint az új technológiák használatával kapcsolatos fejezet Az online kutatások háttérelemzése, vagyis az egészség és egészségügyi technológiák megítélése a nemek, a generációk, a lakóhely típusa, az iskolai végzettség, valamint a jövedelmi helyzet szerint Az egészséggel, eszközhasználattal, valamint az új technológiák használatával kapcsolatos eredmények Ebben a fejezetben elsősorban az egészséggel, valamint az innovatív egészségügyi technológiák elfogadásával és használatával kapcsolatos véleményeket mutatjuk be. Az 1. ábra jól illusztrálja, hogy a magyar lakosság szinte fele az átlagos szintnél jóval jobbnak ítéli meg egészségi állapotát. A 10-es skálán, 8-as értéken felüli pontértékkel illette az adott állítást a megkérdezettek 48,2%-a. A 2. ábra látható, hogy a megkérdezettek több mint fele (52%-a) pozitívan áll az okoseszközökhöz, hiszen 8-as, illetve annál magasabb pontszámot adtak a maximális 10-ből. 0,8% 1. ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése (n=1077) Értékelés 8-10-ig: 48,2% 1,5% 5,7% 3,3% 11,7% 10,0% 18,8% 27,7% 13,8% 6,7% nagyon rossz 10-nagyon jó 0% 25% 50% 75% 100% 2. ábra: Okoseszköz kifejezés által kiváltott érzés megítélése (n=1081) 0,8% 1,1% 4,1% 3,6% Értékelés 8-10-ig: 52,0% 11,6% 11,7% 15,2% 20,4% 14,3% 17,3% nagyon negatív 0% 25% 50% 75% 100% 10-nagyon pozitív A vizsgálatunk során arra is választ szerettünk volna kapni, hogy mennyire fontos az egyének szellemi és fizikai állapota saját maguk számára, illetve, hogy azt milyen módon mérik és értékelik. A gondolkodásmódjuk és életvitelük tempója szintén kíváncsivá tett minket (3. ábra). A megkérdezettek nagy többsége egyetértett azzal (4-es és 5-ös értéket jelöltek az ötfokozatú skálán), hogy fontos számukra a szellemi (91,74%) és fizikai állapotuk (88,41%) szinten tartása. Az egészségügyi állapotuk felmérésére szinte alig használnak mobil applikációt, és elektronikai eszközt is csak a megkérdezettek fele (52,57%). Az e-receptet a 14
15 megkérdezettek szinte fele (48,40%) jó kezdeményezésnek tartja. Az elektronikus bejelentkezéstől nem zárkóztak el a válaszadók (64,36% értett egyet azzal, hogy elektronikus bejelentkezést használ), ennek oka az egyszerűség és az időtakarékosság lehet. Az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszerek bevezetésének és működtetésének kulcsfontosságú eleme, hogy a felhasználók bízzanak a rendszerben. A mintában szereplők fele (51,81%) egyetértett azzal, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszerek nagyon biztonságos megoldást jelentenek. A válaszadók nagy része modern gondolkodásmódúnak tartják magát (74,23% értett egyet ezzel az állítással) és 37,4 százalékuk viszonylag gyors tempóban éli az életét. 3. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés I. Fontos a szellemi állapotom felmérése és szinten tartása 0,5% 6,4% (n=1062) 1,3% 22,2% 69,5% Fontos a fizikai állapotom felmérése és szinten tartása 0,1% 9,8% (n=1065) 1,6% Elektronikus bejelentkezést használok, ahol csak lehet 7,7% 5,5% (n=1067) 26,8% 22,4% 28,4% 61,6% 35,9% Az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszer nagyon biztonságos megoldás (n=935) 7,8% 9,7% 30,7% 31,9% 19,9% Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus, diagnosztikai tesztek) gyakran használok elektronikai eszközt (n=1059) Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus, diagnosztikai tesztek) gyakran használok mobil eszközön applikációt (n=1055) 12,7% 13,8% 20,9% 55,0% 23,1% 17,4% 29,5% 7,0% 11,9% 8,8% Az e-recept bevezetését jónak tartom (n=974) 14,1% 9,7% 27,8% 19,8% 28,6% Gyors életet élek (n=1073) 13,0% 15,5% 34,1% 24,0% 13,4% 3,7% Tradicionálisan gondolkodom (n=1066) 8,4% 36,8% 31,0% 20,0% Lassú tempóban élem az életem (n=1069) 21,2% 22,6% 33,7% 15,0% 7,4% 0,7% Modern a gondolkodásmódom (n=1062) 22,6% 2,4% A 4. ábra jól illusztrálja, hogy a megkérdezettek 56,0%-a pozitívan áll az innovációkhoz, azonban az egészségügyi innováció hallatán kicsit visszafogottabban nyilatkoztak, hiszen a kifejezés hallatán a kitöltők már csak 48,1%-a nyilatkozott viszonylag pozitívan (5. ábra). Érdekes részleteiben, előre megadott szempontok alapján megvizsgálni, hogy mennyire érzik magukat egészségesnek a válaszadók (6. ábra). Az általános közérzet, valamint a szellemi állóképesség tekintetében érzik legegészségesebbnek magukat a megkérdezettek, hiszen az ötfokozatú Likert-skálán a két legmagasabb fokozatot figyelembe véve 72,7%, illetve 80,5%-ot kaptak ezek az állítások. Legkevésbé a fizikai erőnlét szempontjából érzik magukat egészségesnek (53,9%). 40,0% 34,3% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 15
16 4. ábra: Innováció megítélése (n=1044) 1,1% Értékelés 8-10-ig: 56,0% 1,8% 2,7% 12,0% 11,7% 13,3% 21,9% 17,1% 17,0% 1,5% nagyon negatív 10-nagyon pozitív 0% 25% 50% 75% 100% 3,1% 2,5% 2,7% 5,1% 5. ábra: Egészségügyi innováció megítélése (n=1027) 10,5% 13,8% 14,2% 17,1% 15,4% 15,5% nagyon negatív 10-nagyon pozitív 0% 25% 50% 75% 100% Értékelés 8-10-ig: 48,1% 6. ábra: Egészségi állapot szubjektív megítélése általános közérzet, összességében 4,1% (n=1077) 2,8% 20,4% 48,0% 7,7% aktivitás (vitalitás) (n=1077) 2,1% 28,9% 40,6% 24,7% 20,7% 2,7% fizikai erőnlét (n=1078) 9,8% 33,5% 39,1% 14,8% 0,7% szellemi állóképesség (n=1075) 2,2% 16,5% 46,8% 33,7% kinézet, külső megjelenés (n=1079) 3,8% 6,8% 30,3% 44,5% 14,7% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért A 7. ábraból látható, hogy az egészségi állapotot feltérképező eszközök közül az okosórát, valamint a fitnesz test és karpántot használják a legkevesebben (5,4% illetve 3,1 %). Ennek oka az lehet, hogy a technológia még újnak tekinthető az egészségügyi alkalmazás tekintetében és széles körben még nem elterjedt. Az egészségügyi eszközök közük a mobil EKG készülék használata sem gyakori (1,3%). Ezt az értéket nagy valószínűséggel az eszköz használat-specifikus volta miatt kaphattuk. A mobiltelefont a megkérdezettek 27,1%-a használja rendszeresen egészségi állapotának feltérképezésére. Ez az eszköz széles körben használt, hiszen 2016-ban az okostelefon penetráció hazánkban elérte a 73%-ot 3. A pulzus,- és vérnyomásmérőt a válaszadók 27,1%-a használja rendszeresen. Asztali számítógépet és laptopot egészségügyi állapotfelmérésre nem kifejezetten használnak
17 7. ábra: Egészségi állapotot vizsgáló eszközök használati gyakorisága pulzus,- vérnyomásmérő 27,1% (n=1085) 1,3% mobil EKG készülék (n=1085) 14,0% 59,0% 84,7% 13,9% mobiltelefon (n=1085) 29,1% 19,3% 51,7% tablet (n=1085) 7,7% 16,4% 75,9% okosóra (n=1085) 5,4% 9,2% 85,4% fitnesz test/karpánt (n=1085) 3,1% 10,2% 86,8% asztali számítógép (n=1085) 16,5% 20,5% 63,0% laptop (n=1085) 17,2% 19,9% 62,9% vércukorszintmérő (n=1085) 9,2% 32,9% 57,9% rendszeresen időnként soha A 8. ábra megmutatja, hogy az betegségek nyomon követését szolgáló új eszközök vásárlása során mennyire hajlandóak a megkérdezettek minél innovatívabb termékeket vásárolni. Látható, hogy a válaszadók többsége (79,1%) megfontolt és akkor kezdi el csak megvásárolni az eszközt, amikor mások már tapasztalatot szereztek róla vagy lemegy az áruk. Ez nem meglepő, hiszen egészségvédelemmel kapcsolatos termékekről van szó, amelyeknél fontos, hogy kiszűrjék az esetleges negatív hatásokat. A 9. ábra jól tükrözi, hogy a válaszadók többsége (részben és teljes mértékben, tehát 4-es és 5-ös értéket jelölve) egyetértett abban, hogy könnyű megtanulniuk az egészségi állapotuk felmérésére használt elektronikus eszközök kezelését (58,3%) és felhasználásuk sem okoz nehézséget (52,9%). Ezekhez az eszközökhöz közepes mértékben ugyan, de pozitívan álltak (55,2%), valamint a válaszadók fele érdekesnek (50,8%), de nem különösebben élvezetesnek, viszont hasznosnak találta azokat (51,3%). Az emberek többsége kizárólag szakembertől fogad el tanácsot és orvos/gyógyszerész javaslatára változtatott (55,1%) életmódján. A megkérdezettek több mint 60%-a nem értett egyet azzal, hogy másoktól, illetve reklámok hatására változtasson életvitelén és ebből adódóan ezek hatására nem is próbált ki egészségügyi állapotát jobbító eszközöket. A 10. ábra látható, hogy a válaszadók 32,8 %-a teljes mértékben elutasítja az okoseszközökre telepíthető applikációk használatát. A felhasználók 54,5%-a is csak akkor telepíti eszközére a programot, amikor azt már széles körben használják, illetve ha az ingyenes. A 11. ábra mutatja be, hogy a válaszadók körében még nem elterjedt az elektronikus eszközök és programok megelőzésre, egészség megőrzésre vagy éppen diagnosztikára és kezelésre történő használata. A megkérdezettek alig 23,3%-a válaszolta azt, hogy állapota felmérésre használja az eszközt, illetve az applikációt. 17
18 8. ábra: Új eszközök vásárlása a termék újdonságfoka viszonylatában (n=1085) nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a próbanyúl nyitott vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor használom, amikor már mások tapasztalatára számíthatok akkor vásárolom meg, amikor még új 14,5% 4,1% 36,4% 43,1% az újdonságokat az elsők között kezdem el használni 1,9% 9. ábra: Új eszközök vásárlása a termék piacon való megjelenésének időpontját tekintve Volt már rá példa, hogy barát/családtag javaslatára változtattam az egészségem érdekében (n=1062) 16,0% 12,8% 26,6% 27,1% 17,5% Volt már rá példa, hogy orvos/gyógyszerész javaslatára változtattam az egészségem érdekében (n=1065) 12,0% 9,5% 23,5% 29,2% 25,8% Volt már rá példa, hogy reklám hatására változtattam az egészségem érdekében (n=1062) 45,2% 22,3% 19,2% 4,1% 9,2% Van olyan személy, akitől gyakran kérek tanácsot egészség témában (n=1062) 24,1% 17,2% 24,7% 17,7% 16,3% Ráébresztettek már arra, hogy van egészségügyi problémám, amelyről korábban nem tudtam vagy nem vettem tudomást (n=1061) Volt már rá példa, hogy valakinek a hatására elhatároztam, hogy változtatok életmódomon, hogy javuljon egészségügyi állapotom (n=1063) Megfogadtam már mások tanácsát és kipróbáltam olyan eszközöket, applikációkat, amelyek révén javult egészségügyi állapotom (n=1058) Vannak olyan egészségi állapotom nyomon követését, javítását célzó eszközeim, tevékenységeim, amit mások tanácsára vettem meg (n=1061) Többen fordulnak hozzám tanácsért, hogy mit (milyen eszközt, változtatást) ajánlanék egészségi állapotuk nyomon követése, javítása érdekében (n=1059) 25,4% 18,8% 16,6% 13,2% 22,7% 26,1% 18,5% 23,3% 16,9% 18,6% 37,1% 15,3% 20,4% 16,2% 11,1% 45,5% 16,4% 17,5% 11,7% 9,0% 6,6% 45,6% 18,3% 18,7% 10,9% Könnyű megtanulnom az egészségügyi állapotom felmérésére használt elektronikus eszközök használatát (n=978) 13,6% 7,5% 20,6% 24,3% 33,9% Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása nem okoz számomra nehézséget (n=949) 15,8% 8,9% 22,4% 23,8% 29,1% Az egészségügyi állapotom felmérését szolgáló elektronikus eszközökhöz pozitívan állok (n=1025) 8,3% 9,7% 26,8% 23,8% 31,4% Az egészségügyi állapotom felmérését szolgáló elektronikus eszközök hasznosak számomra (n=972) 12,3% 9,8% 26,5% 24,4% 27,0% Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása érdekes számomra (n=1004) 15,0% 10,0% 24,2% 24,7% 26,1% Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása élvezetes számomra (n=967) 22,9% 13,1% 26,2% 17,7% 20,0% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 18
19 10. ábra: Okoseszközökre telepíthető applikációk letöltése a szoftver újdonságfoka viszonylatában (n=1083) nem használok applikációkat és nem is szeretnék kíváncsi vagyok az új applikációkra, de megvárom, amíg ingyenesen letölthető verzió is kijön belőlük nyitott vagyok az új applikációkra, de akkor, amikor már mások is használják akkor töltöm le és használom, amikor még új, szeretem magam megismerni az újdonságokat az újdonságokat az elsők között töltöm le és kezdem el használni 23,8% 3,2% 32,8% 30,7% 9,4% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 11. ábra: Elektronikus eszközök/programok használati célja (n=1046) egészségügyi megelőzés, prevenció során (n=1046) 48,2% 15,4% 18,1% 9,9% 8,4% egészség megőrzése érdekében (n=1049) 44,8% 15,0% 18,7% 13,3% 8,2% egészségügyi diagnosztika (állapotfelmérés) során (n=1050) 41,4% 15,3% 20,0% 13,7% 9,6% egészségügyi kezeléskor (n=1045) 47,6% 15,6% 18,6% 10,3% 7,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért A 2. táblázatból látható, hogy milyen mértékben értettek egyet a megkérdezettek az egészségügyi innovációkkal (új eszközök, elektronikus/online rendszerek, applikációk) kapcsolatban felsorolt ellentétpárokkal. Az egyetértést ig terjedő skálán mértük, de a válaszadók számára az értékek nem voltak láthatóak, kizárólag a csúszka mozgatásával tudták kifejezni, melyik kifejezéssel értenek inkább egyet. A pozitív kifejezések a jobb oldali oszlopban voltak, az ellentétpárjukként szolgáló negatív kifejezéseket a baloldali lista tartalmazta, egy kivétellel: csak a fiataloknak fontosak csak az idősek számára fontosak, ahol egyszerű ellentétpárról volt szó, nem volt érték típusú szembeállítás. Az eredmények alapján az egészségügyi innovációk (új eszközök, elektronikus/online rendszerek, applikációk) a megkérdezettek számára nem jelentős mértékben, de szükségesek, aránylag veszélytelenek és hozzájárulhatnak az emberi élet meghosszabbításához. Nincsenek teljes mértékben meggyőződve róla, de javíthatják az egészségügy helyzetét, megkönnyíthetik a hétköznapokat és gyorsíthatják az ügyintézést is. Az egészség mindenki számára fontos, nem szeretnek kockáztatni az emberek, ezért általában csak akkor jöhetnek szóba náluk az egészségügyi innovációk, amikor már elterjedésük folyamatban van. Ha a fentieket ábrázoljuk is (12. ábra), akkor még jobban látható, hogy a pozitív kifejezések közül leginkább az alábbiakkal értettek egyet: szükségesek, veszélytelenek, javítják az egészségügy helyzetét, segítségével tovább élhetek. Egy kivétellel a megkérdezettek minden esetben inkább a pozitív kifejezést választották az egészségügyi innovációk kapcsán. A kivételt a csak akkor jöhetnek szóba nálam, ha már rutinná váltak tulajdonság jelentette. Az értékmenetes állításpár esetében pedig az látható, hogy csaknem a 100-as skála közepén helyezkedik el, vagyis a válaszok alapján az egészségügyi innovációk mind a fiatalabbak, mind az idősebbek számára fontosak. 19
20 2. táblázat: Az egészségügyi innovációk (új eszközök, elektronikus/online rendszerek, applikációk) megítélése Átlag (0-100 között) veszélyesek (n=832) 67,4 veszélytelenek (n=832) szükségtelenek (n=828) 69,1 szükségesek (n=828) rövidítik az életet (n=817) 66,5 segítségével tovább élhetek (n=817) esetemben feleslegesek (n=802) 52,6 esetemben fontosak (n=802) csak akkor jöhetnek szóba nálam, ha már 44,0 kipróbálásában az elsők között vagyok (n=790) rutinná váltak (n=790) kipróbálása fel sem merül esetemben (n=799) 53,2 bármikor felmerülnek lehetőségként, mindent ki kell próbálni (n=799) megnehezítik a hétköznapokat (n=816) 64,2 megkönnyítik a hétköznapokat (n=816) rontják az egészségügy helyzetét (n=812) 67,3 javítják az egészségügy helyzetét (n=812) csak a fiataloknak fontosak (n=812) 49,2 csak az idősek számára fontosak (n=812) negatívan befolyásolja a hétköznapjaimat 58,6 pozitívan befolyásolja a hétköznapjaimat (n=808) (n=808) lassítják az ügyintézést (n=808) 63,9 gyorsítják az ügyintézést (n=808) visszaélhetnek az adataimmal (n=796) 55,9 a hozzáférhető adataim miatt gyors beavatkozás (n=796) 12. ábra: Ellentétpárokkal való egyetértés Az egészségügyi innovációk (új eszközök, elektronikus/online rendszerek, applikációk) 20
21 A 13. ábra különböző egészségügyi innovációs eszközökkel kapcsolatos állításokkal való egyetértés fokának értékei láthatóak. Egy állítás kivételével a válaszadók többsége sem részben, sem teljes mértékben (tehát 4-es és 5-ös értéket jelölve) nem értett egyet az állításokkal, ami összességében azt jelzi, hogy nem feltétlenül bíznak az új eszközökben, ha az egészségükről van szó, ugyanakkor egyértelműen negatív attitűd sem jellemző, hiszen a részben vagy teljes mértékben való nem egyetértés (tehát 1-es és 2-ös értékek jelölése) sem jellemző a többségre. A megkérdezettek leginkább azzal az állítással értettek egyet, hogy Az elektronikus eszközök (pl. diagnosztikai eszközök, pl. vérnyomásmérő) adatai pontosak. A válaszadók 61%-a jelölte e kérdésnél a 4-es vagy 5-ös értéket. Az eredmények alapján nem érzik egyértelműen, hogy megbízhatóbbak lennének az új egészségügyi vívmányok, s mindez nem az esetleges hackerproblémák oka, hiszen utóbbitól inkább nem tartanak jelentős mértékben (egyetértés csak 33,4%). A kutatás részét képezte az attitűdök vizsgálata mellett a használati szokások elemzése is. A 14. ábra láthatók a használatra vonatkozó állításokkal való egyetértések értékei. Egy kivétellel az összes állítás esetében a válaszadók többsége az egyáltalán nem értek egyet (1-es érték) lehetőséget választotta. Az előző kérdés eredményei alapján inkább semleges attitűd mellé általánosságban alacsony tényleges eszközhasználat társul. Az nem jelenthető ki, hogy a megkérdezettek sosem használnak elektronikus eszközt egészségi állapotuk felmérésre, hiszen az állítással a többség egyáltalán vagy részben nem értett egyet (összesen 51,3% jelölte 1-es vagy 2-es értéket). Azonban a használt tárgyak jellemzően nem okoseszközök, applikációk, internetes programok vagy számító gépre telepített programok. Az általánosabb attitűdkérdéseket és használati kérdéseket követően a blokk utolsó kérdésében komplexebb állításokon keresztül vizsgáltuk az egészségügyi innovációk fogadtatását és használatát. A 15. ábrabeli eredmények alapján bizonyos típusú egészségügyi innovációkra nyitottak a megkérdezettek: személyes értesítés a szűrési lehetőségekről (71,9%), kisméretű diagnosztikai eszközök használata (56,1%). Egyértelműen a többi felsorolt innovációtól (virtuális valóság terápia, online kapcsolattartás az orvosokkal, diagnosztikai ellenőrző és jelző rendszer) sem zárkóznak el, hiszen az egyáltalán vagy részben egyet nem értés sehol sem haladja meg a 32%-ot. Azonban a válaszadók nem érzik úgy, hogy az innovációk és elsősorban az e-egészségügy megoldaná az orvoshiány problémáját (33% részben vagy teljesen egyetért az állítással, míg 36,6% egyáltalán vagy részben nem ért egyet az állítással). 13. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés II. Az elektronikus online rendszerek megbízhatóak (n=999) 7,7% 13,9% 38,5% 25,5% 14,3% Az elektronikus eszközök (pl. diagnosztikai eszközök, pl. vérnyomásmérő) adatai pontosak (n=1022) 4,2% 7,0% 27,8% 40,5% 20,5% A mobil technológiákkal (pl. telefon, tablet, okosóra) gyűjtött egészségügyi adatok (pl. pulzus, lépésszámláló) pontosak (n=956) 8,4% 13,3% 36,6% 30,7% 11,0% Az elektronikus eszközök mérési adataiban jobban megbízom, mintha emberek végeznék azt (n=1024) 20,0% 17,4% 35,7% 19,1% 7,8% Az emberek többet hibáznak, mint az elektronikus eszközök (n=1020) 10,4% 15,1% 39,9% 20,6% 14,1% Félek attól, hogy az egészségügyi állapotom adatai az elektronikus informatikai rendszerben tárolásra kerülnek és illetéktelenek kezébe kerülhetnek (hackerproblémák) (n=1026) 18,50% 21 17,4% 30,7% 17,4% 16,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért
22 14. ábra: Használatra vonatkozó állításokkal való egyetértés (n=1085) Egészségi állapotom felmérése céljából kifejezetten erre a célra vásárolok okoseszközt. Egészségi állapotom felmérése céljából meglévő okos eszközömre töltök le új applikációt. Egészségi állapotom felmérése céljából meglévő okos eszközömön levő applikációt használom. Egészségi állapotom felmérése céljából internetes programot használok. Egészségi állapotom felmérése céljából számítógépre telepített programot használok. Egészségi állapotom felmérése céljából sohasem használok semmilyen elektronikus eszközt. 34,1% 61,1% 55,6% 56,1% 58,5% 62,9% 17,2% 15. ábra: Attitűdállításokkal való egyetértés (n=1085) 11,6% 13,3% 13,4% 11,5% 14,1% 21,2% 14,9% 14,1% 15,9% 11,0% 8,0% 9,2% 10,2% 6,2% 6,0% 6,9% 8,2% 5,2% 4,4% 12,8% 15,0% 4,9% 16,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot szakorvosommal. 19,5% 9,4% 23,9% 23,7% 23,4% Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot háziorvosommal. 19,3% 9,2% 23,2% 23,6% 24,7% Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot szakorvosommal. 19,5% 9,4% 23,9% 23,7% 23,4% Hasznosnak tartanám, ha személyes értesítést kapnék az aktuális és időszakos egészségügyi szűrési lehetőségeimről. (Pl. rákszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, hallásvizsgálat, látásvizsgálat stb. 5,0% 5,5% 17,5% 25,7% 46,2% Hasznosnak tartanám a virtuális valóság terápia alkalmazását egyes betegségek kezelésében (pl. neurológiai problémák, mozgásszervi problémák, szívproblémák stb.) 15,1% 11,1% 29,0% 22,6% 22,3% Megbízom a kisméretű diagnosztikai eszközök mérési eredményeiben, pontosságában (pl. vérnyomásmérő, véroxigénmérő, EKG mérő, komplex diagnosztikai karóra stb.) 5,2% 8,7% 29,9% 34,5% 21,6% Szívesen csatlakoznék olyan központi diagnosztikai ellenőrző és jelzőrendszerhez, amely okoseszközön keresztül figyeli az általános egészségi és kardiológiai adataimat, és szükség esetén értesítést küld a szükséges eljárási protokollról. 16,50% 15,0% 28,1% 18,1% 22,4% Meg vagyok győződve arról, hogy az e-egészségügy hatékony alkalmazása megoldást jelenthet az orvoshiányra. 20,7% 15,9% 30,4% 16,5% 16,5% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 4. Az online kutatás háttérelemzésének eredményei Érdekes az egyes állításokat megvizsgálni azzal a szemmel, hogy a nem, a generációk, lakóhely típusa, az iskolai végzettség, valamint a jövedelmi helyzet szubjektív megítélése tekintetében adódnak-e eltérések a válaszok között. Azokat az eredményeket mutatjuk be, amelyek statisztikailag szignifikáns eltéréseket mutatnak. 22
23 A 16. ábraról leolvasható, hogy a férfiak és nők közel azonos szintűnek ítélik egészségi állapotukat. A generációk tekintetében az mutatkozik meg, hogy a fiatalabbak jobbnak, az idősebbek rosszabnak ítélik meg egészségi állapotukat a középgenerációsoknál. A jövedelmi helyzet és az egészségi állapot között egyenes arányosságot tudunk felfedezni, minél jobb anyagi helyzetűnek ítélik meg magukat, annál jobbnak vélik egészségi állapotukat. A legmagasabb iskolai végzettség tekintetében is érdekes eredményt kaptunk. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők akár egyetemi, akár főiskolai diplomával rendelkeznek jobbnak vélik egészség állapotukat a többieknél. A legrosszabb egészségi állapotot a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vallották. 16. ábra: Az egészségi állapot szubjektív megítélésének háttérelemzése Összes válaszadó (n=1077) 5,69% 11,70% 10,02% 1,5% 0,78% 3,3% 18,77% 27,70% 13,83% 6,67% 0,6% férfi (n=527) 1,3% 4,6% 5,7% 10,2% 10,2% 19,9% 28,8% 12,1% 6,5% nő (n=550) 5,6% 13,1% 9,8% 2,4% 0,2% 2,2% 17,6% 26,7% 15,5% 6,9% 0,8% 0,0% 2,3% 4,2% fiatal (n=260) 6,9% 6,2% 16,5% 1,5% 0,5% 3,3% középgenerációs középkorú (n=549) 6,4% 10,7% 10,4% 19,7% 31,9% 26,2% 19,6% 11,5% 14,8% 6,6% idős (n=269) 2,6% 5,9% 1,9% 18,2% 4,8% 12,6% 19,0% 26,4% 6,3% 2,2% 0,5% 0,0% 1,6% 3,8% egyetemi diploma (n=185) 9,2% 6,5% 23,2% 33,5% 13,5% 8,1% 0,5% 0,5% 3,0% 3,0% főiskolai diploma (n=200) 8,5% 11,5% 21,0% 27,0% 0,0% 0,8% 4,2% felsőfokú technikum (n=119) 7,6% 8,4% 13,4% 24,4% 25,2% 1,1% 0,0% 5,7% 3,4% gimnáziumi érettségi (n=174) 10,3% 9,2% 16,1% 31,6% 0,9% 1,4% 4,1% szakközépiskolai érettségi (n=221) 7,7% 14,0% 9,5% 16,7% 30,3% 19,5% 5,5% 10,9% 5,0% 16,1% 6,3% 10,4% 5,0% 2,2% 1,5% 2,9% szakmunkásképző (n=137) 9,5% 17,5% 10,9% 16,1% 16,8% 11,7% 10,9% 3; 0,0% legfeljebb 8 általános (n=34) 20,6% 5,9% 5,9% 20,6% 11,8% 5,9% 11,8% 8,8% 8,8% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=75) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=410) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=403) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=87) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,7% 6,7% 21,3% 29,3% 0,7% 0,2% 2,4% 5,1% 9,3% 7,8% 20,5% 1,2% 0,2% 3,2% 6,2% 11,7% 12,7% 18,4% 4,6% 2,3% 5,7% 9,2% 20,7% 13,8% 8,1% 8,1% 10,8% 10,8% 27,0% 24,0% 12,0% 33,7% 14,6% 5,6% 26,6% 14,4% 5,5% 17,2% 12,6% 6,9% 6,9% 9; 2,7% 10,8% 5,4% 8,1% 8,1% 1 - nagyon rossz nagyon jó 23
24 Az okoseszköz kifejezés által kiváltott érzés elemzése érdekes eredményt hozott. Azok számára jelent legtöbbet az okoseszköz kifejezés, akik rendszeres napi megélhetési gondokkal küzdenek. Valószínűleg számukra nehezen elérhető ez az eszköz és értékelésükkel vágyaikai vetítik ki. Utánuk azok következnek, akik nagyon jól megélnek és félre is tudnak tenni (17. ábra). A 18. ábra és a 19. ábra azt mutatja, hogy alapvetően mindenkinek fontos a szellemi állapot felmérése és szinten tartása. Ez különösen igaz a felsőfokú végzettséggel (főiskolai és egyetemi diplomával) rendelkezőkre és az érettségizettekre. Mindkét nem számára fontos a szellemi állapot szinten tartása, de kicsit a nők számára jelentősebb. Ami érdekes, hogy minél idősebb egy korosztály, annál fontosabb lesz számára a szellemi frissesség szinten tartása. A 20. ábra jól illusztrálja, hogy mindkét nem számára fontos a fiziai állapot szinten tartása, de a nők számára még egy kicsit fontosabb. Az idősek helyezik a legnagyobb súlyt a fizikai állapot ellenőrzésére. Azok számára, akik jól megélnek, a fizikai állapot monitorozása a leginkább fontos. A 21. ábra22. ábraábrákból látszik, hogy azok használják leginkább az elektronikus bejelentkezés lehetőségét, akik jól megélnek a kerestükből. Főként a fiatalok élnek ezzel a lehetőséggel és elsősorban a 8 általánost végzettek. A 23. ábra mutatja, hogy a válaszadók nincsenek egyértelműen meggyőződve arról, hogy az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszer megbízható. Ezt a véleményt a férfiak és a nők is vallják. Generációk tekintetében is hasonló véleményen vannak az egyes korcsoportok tagjai. Ezt az álláspontot főként azok osztják, akik jól kijönnek a fizetésükből, és akik faluban, községben élnek. 17. ábra: Az okoseszköz kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1081) 11,6% 11,7% 15,2% 20,4% 14,3% 17,3% 1,1% 0,8% 3,6% 4,1% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) 0,0% 0,0% 1,4% 5,4% 10,8% 12,2% 14,9% 23,0% 16,2% 16,2% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=412) 1,0% 1,0% 3,9% 1,9% 9,0% 10,2% 18,2% 22,6% 17,2% 15,0% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=402) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=86) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=38) 0,7% 1,0% 2,5% 5,2% 12,7% 11,2% 14,2% 20,6% 13,4% 18,4% 3,5% 1,2% 8,1% 10,5% 15,1% 18,6% 10,5% 11,6% 5,8% 15,1% 0,0% 0,0% 2,6% 2,6% 15,8% 7,9% 7,9% 10,5% 15,8% 36,8% 1 - nagyon negatív nagyon pozitív 24
25 18. ábra: A Fontos a szellemi állapotom felmérése és szinten tartása állítás háttérelemzése I. Összes válaszadó (n=1064) 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 6,4% 0,5% 1,3% 22,2% 69,5% nő (n=549) férfi (n=517) 0,5% 0,5% 4,2% 19,1% 0,6% 2,1% 8,9% 25,4% 75,6% 62,9% fiatal (n=257) középgenerációs középkorú (n=540) idős (n=265) egyetemi diploma (n=183) főiskolai diploma (n=197) felsőfokú technikum (n=117) gimnáziumi érettségi (n=172) szakközépiskolai érettségi (n=212) szakmunkásképző (n=138) legfeljebb 8 általános (n=35) 0,4% 2,3% 8,6% 27,2% 0,6% 0,9% 8,0% 21,3% 0,4% 1,1% 1,5% 18,9% 0,0% 1,1% 5,5% 23,5% 0,5% 1,0% 2,0% 22,8% 0,0% 0,0% 9,4% 22,2% 1,7% 1,2% 1,2% 26,7% 0,0% 3,3% 11,3% 21,7% 0,7% 0,7% 9,4% 14,5% 2,9% 0,0% 11,4% 20,0% 61,5% 69,3% 78,1% 69,9% 73,6% 68,4% 69,2% 63,7% 74,6% 65,7% Összes válaszadó (n=1065) 19. ábra: A Fontos a fizikai állapotom felmérése és szinten tartása állítás háttérelemzése II. 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% 0,1% 1,6% 9,8% 26,8% 61,6% nő (n=551) férfi (n=515) 0,4% 1,3% 7,3% 0,0% 2,1% 12,6% 23,0% 30,7% 68,1% 54,6% fiatal (n=258) középgenerációs középkorú (n=543) idős (n=265) 0,0% 1,9% 10,1% 0,2% 1,3% 11,2% 0,4% 1,9% 6,8% 22,6% 25,4% 34,1% 61,9% 68,3% 53,9% 25
26 20. ábra: A Fontos a fizikai állapotom felmérése és szinten tartása Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=403) 0,0% 2,7% 6,8% 23,0% 0,0% 1,5% 7,9% 30,0% 67,6% 60,5% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=397) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=36) 0,0% 1,0% 11,8% 24,7% 0,0% 4,7% 9,4% 25,9% 2,8% 2,8% 13,9% 27,8% 62,5% 60,0% 52,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 21. ábra: Az Elektronikus bejelentkezést használok, ahol csak lehet állítás háttérelemzése I. 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1067) 5,5% 7,7% 22,4% 28,4% 35,9% fiatal (n=257) 3,9% 10,5% 17,9% 33,9% 33,9% középgenerációs középkorú (n=545) 6,8% 7,2% 22,4% 27,3% 36,3% idős (n=256) 4,5% 6,0% 27,1% 25,6% 36,8% egyetemi diploma (n=157) 4,5% 12,1% 30,6% 35,0% 17,8% főiskolai diploma (n=178) 9,6% 7,3% 31,5% 35,4% 16,3% felsőfokú technikum (n=106) 6,6% 10,4% 36,8% 36,8% 9,4% gimnáziumi érettségi (n=143) 8,4% 7,0% 29,4% 34,3% 21,0% szakközépiskolai érettségi (n=189) 8,5% 12,2% 32,8% 25,9% 20,6% szakmunkásképző (n=125) 7,2% 8,8% 25,6% 28,8% 29,6% legfeljebb 8 általános (n=26) 15,4% 7,7% 15,4% 15,4% 46,2% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% 22. ábra: Az Elektronikus bejelentkezést használok, ahol csak lehet állítás háttérelemzése II. Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) 6,8% 6,8% 4,2% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=407) 4,9% 20,4% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=398) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=84) 8,8% 5,8% 4,8% 17,9% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=36) 5,6% 11,1% 23,0% 23,6% 22,2% 22,6% 24,3% 36,4% 23,9% 19,4% 25,0% 39,2% 34,2% 37,9% 41,7% 29,8% 26
27 23. ábra: Az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszer nagyon biztonságos megoldás állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=935) 7,8% 9,7% 30,7% 31,9% 19,9% nő (n=473) 8,2% 10,4% 29,2% 30,7% 21,6% férfi (n=462) 7,1% 9,1% 32,3% 33,3% 18,2% fiatal (n=226) 6,6% 8,8% 32,7% 34,1% 17,7% középgenerációs középkorú (n=475) 7,8% 11,6% 30,5% 30,3% 19,8% idős (n=235) 8,9% 6,8% 29,4% 32,8% 22,1% egyetemi diploma (n=157) 4,5% 12,1% 30,6% 35,0% 17,8% főiskolai diploma (n=178) 9,6% 7,3% 31,5% 35,4% 16,3% felsőfokú technikum (n=106) 6,6% 10,4% 36,8% 36,8% 9,4% gimnáziumi érettségi (n=143) 8,4% 7,0% 29,4% 34,3% 21,0% szakközépiskolai érettségi (n=189) 8,5% 12,2% 32,8% 25,9% 20,6% szakmunkásképző (=125) 7,2% 8,8% 25,6% 28,8% 29,6% legfeljebb 8 általános (n=26) 15,4% 7,7% 15,4% 15,4% 46,2% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=63) 12,7% 3,2% 31,7% 30,2% 22,2% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=357) 4,5% 7,8% 31,7% 41,2% 14,8% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=350) 8,6% 10,3% 32,0% 26,3% 22,9% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=70) 11,4% 15,7% 27,1% 22,9% 22,9% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=32) 6,3% 6,3% 28,1% 21,9% 37,5% Budapest (n=178) 7,9% 9,0% 28,7% 36,0% 18,5% megyei jogú város (n=245) 7,8% 10,2% 29,0% 32,7% 20,4% város (n=290) 7,6% 10,3% 38,6% 28,6% 14,8% falu, község (n=222) 8,1% 9,5% 23,9% 32,0% 26,6% 27
28 A 24. ábrán látszik, hogy elektronikai eszközöket, például vérnyomásmérőt, pulzusszámlálót vagy diagnosztikai teszteket azok használnak elsősorban, akik szakmunkásképzővel rendelkeznek, illetve az idősebb generáció tagjai, valamint azok, akik megélnek, vagy éppen megélnek a jövedelmükből. A 25. ábraól25. ábra leolvasható, hogy egészségügyi applikációk tekintetében leginkább az idősek és a főiskolai diplomával rendelkezők elutasítók. Az e-recept bevezetését (26. ábra) főként az egyetemi diplomával és a gimnáziumi érettségivel rendelkezők tartják jó ötletnek. Inkább a férfiak és azok, akik jól megélnek a jövedelmükből, támogatják az e-recept bevezetését. 24. ábra: Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus, diagnosztikai tesztek) gyakran használok elektronikai eszközt állítás háttérelemzése 1-nagyon negatív nagyon pozitív 1,3% Összes válaszadó (n=1062) 6,4% 0,5% 22,2% 69,5% idős (n=263) 9,1% 9,1% 19,4% 22,1% 40,3% középgenerációs középkorú (n=540) 15,2% 14,6% 20,6% 22,8% 26,9% fiatal (n=256) 11,3% 16,8% 23,0% 25,0% 23,8% legfeljebb 8 általános (n=33) 15,2% 15,2% 15,2% 9,1% 45,5% szakmunkásképző (n=136) 8,8% 8,8% 17,6% 17,6% 47,1% szakközépiskolai érettségi (n=215) 14,9% 12,6% 21,9% 26,5% 24,2% gimnáziumi érettségi (n=171) 11,7% 19,3% 18,1% 23,4% 27,5% felsőfokú technikum (n=115) 7,0% 12,2% 23,5% 27,0% 30,4% főiskolai diploma (n=197) 15,7% 14,2% 18,3% 26,4% 25,4% egyetemi diploma (n=182) 14,8% 15,4% 26,9% 19,2% 23,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=70) 21,4% 14,3% 24,3% 21,4% 18,6% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=404) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=396) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=83) 10,1% 12,1% 21,3% 25,7% 11,6% 13,6% 21,2% 22,0% 15,7% 16,9% 26,5% 18,1% 30,7% 31,6% 22,9% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 24,3% 21,6% 8,1% 16,2% 29,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 28
29 25. ábra: Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus, diagnosztikai tesztek) gyakran használok mobil eszközön applikációt állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1055) fiatal (n=259) középgenerációs középkorú (n=539) idős (n=255) egyetemi diploma (n=182) főiskolai diploma (n=197) felsőfokú technikum (n=116) gimnáziumi érettségi (n=171) szakközépiskolai érettségi (n=214) szakmunkásképző (n=133) legfeljebb 8 általános (n=33) 55,0% 49,8% 58,6% 52,5% 53,8% 57,9% 54,3% 54,4% 57,5% 50,4% 54,5% 17,4% 11,9% 7,0% 8,8% 15,4% 13,5% 12,0% 9,3% 15,2% 23,9% 18,7% 20,3% 17,2% 18,1% 16,4% 10,4% 5,9% 9,8% 13,3% 3,9% 6,3% 11,5% 10,4% 10,2% 5,6% 16,4% 6,9% 9,9% 9,9% 7,6% 11,2% 6,5% 8,4% 12,0% 15,8% 1,5% 20,3% 9,1% 9,1% 3,0% 24,2% 5,5% 6,1% 5,2% 26. ábra: Az e-recept bevezetését jónak tartom állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=974) 14,1% 9,7% 27,8% 19,8% 28,6% nő (n=496) 14,9% 11,5% 28,4% 20,4% 24,8% férfi (n=477) 13,2% 7,8% 27,3% 19,3% 32,5% egyetemi diploma (n=161) 7,5% 10,6% 23,6% 31,7% 26,7% főiskolai diploma (n=175) 11,4% 10,3% 32,6% 16,6% 29,1% felsőfokú technikum (n=109) 13,8% 11,0% 32,1% 13,8% 29,4% gimnáziumi érettségi (n=161) 13,0% 8,7% 26,1% 24,2% 28,0% szakközépiskolai érettségi(n=201) 19,9% 11,9% 27,4% 14,4% 26,4% szakmunkásképző (n=129) 14,7% 6,2% 27,9% 19,4% 31,8% legfeljebb 8 általános (n=28) 32,1% 7,1% 14,3% 10,7% 35,7% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=62) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=369) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=362) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=81) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=35) 4,8% 10,0% 9,2% 15,5% 6,5% 27,4% 27,2% 22,9% 9,9% 2,9% 28,7% 29,0% 14,8% 25,7% 29,0% 21,1% 19,9% 22,2% 7,4% 14,3% 32,3% 30,9% 25,7% 28,4% 34,3% 29
30 A 27. ábra leolvasható, hogy azok élnek gyors életet, akik nagyon jól megélnek a fizetésükből, illetve azok is, akiknek rendszeres napi megélhetési gondjaik vannak. A túl gyors élet nem jellemző egyik nemre sem, azonban korosztály tekintetében egyértelműen a fiatalok élik a pörgős életet. Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők (legfeljebb 8 általános és szakmunkásképző) hajtják az életet. A 28. ábra illusztrálja, hogy a tradicionális gondolkodás inkább az idősebb korosztály tagjaira és legkevésbé a fővárosiakra jellemző. A 29. ábra leolvasható, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek vallják magukról inkább, hogy lassan élik az életüket. A fővárosban élők kategorikusan elutasítják ezt az állítást, valamint a fiatalok fele és a női megkérdezettek sem értettek egyet ezzel. Azok, akik nagyon jól ki tudnak jönni a keresetükből, kicsit több mint a fele szintén visszautasítja, hogy lassú tempóban élné az életét. 27. ábra: A gyors életet élek állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1073) 13,03% 15,46% 34,12% 24,00% 13,40% nő (n=551) 15,6% 13,4% 31,9% 25,6% 13,4% férfi (n=523) 10,3% 17,6% 36,3% 22,4% 13,4% fiatal (n=259) 8,1% 12,7% 27,8% 32,8% 18,5% középgenerációs középkorú (n=545) 12,1% 14,9% 36,1% 22,2% 14,7% idős (n=268) 19,8% 19,0% 36,2% 19,0% 6,0% 5,4% egyetemi diploma (n=184) 10,9% 34,2% 4,0% főiskolai diploma (n=198) 14,6% 33,8% 4,3% felsőfokú technikum (n=116) 6,0% 41,4% 4,0% gimnáziumi érettségi (n=174) 6,9% 32,8% 3,2% szakközépiskolai érettségi (n=217) 6,0% 44,7% 0,7% szakmunkásképző (n=134) 5,2% 33,6% 0,0% legfeljebb 8 általános (n=32) 6,3% 34,4% 31,5% 27,8% 34,5% 38,5% 28,1% 26,9% 37,5% 17,9% 19,7% 13,8% 17,8% 18,0% 33,6% 21,9% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=38) 23,7% 13,2% 18,4% 13,2% 31,6% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) 12,9% 17,6% 34,1% 20,0% 15,3% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=398) 13,6% 13,8% 37,4% 21,9% 13,3% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=410) 11,5% 16,3% 34,9% 26,1% 11,2% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) 12,2% 10,8% 27,0% 36,5% 13,5% 30
31 28. ábra: A tradicionálisan gondolkodom állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1066) 3,7% 8,4% 36,8% 31,0% 20,0% fiatal (n=254) 5,1% 13,4% 37,0% 30,7% 13,8% középgenerációs középkorú (n=548) 3,5% 8,0% 40,3% 27,4% 20,8% idős (n=265) 3,0% 4,5% 29,1% 38,9% 24,5% Budapest (n=205) 7,8% 11,7% 37,1% 23,4% 20,0% megyei jogú város (n=288) 2,4% 6,6% 39,2% 30,6% 21,2% város (n=331) 2,4% 7,3% 34,7% 36,3% 19,3% falu, község (n=244) 3,7% 9,4% 36,1% 31,1% 19,7% 29. ábra: A lassú tempóban élem az életem állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1069) 21,24% 22,64% 33,73% 15,0% 7,5% nő (n=547) 25,0% 22,7% 29,1% 15,9% 7,3% férfi (n=523) 17,2% 22,6% 38,6% 14,1% 7,4% fiatal (n=260) 21,5% 31,5% 25,8% 12,7% 8,5% középgenerációs középkorú (n=545) 23,3% 21,3% 35,2% 12,7% 7,5% idős (n=265) 16,6% 16,6% 38,5% 21,9% 6,4% egyetemi diploma (n=183) 22,4% 28,4% 33,3% 12,0% 3,8% főiskolai diploma (n=199) 20,1% 24,1% 35,2% 14,6% 6,0% felsőfokú technikum (n=118) 17,8% 28,0% 33,1% 15,3% 5,9% gimnáziumi érettségi (n=172) szakközépiskolai érettségi (n=218) 22,1% 22,0% 21,5% 21,6% 27,9% 37,6% 19,2% 9,3% 3,7% 15,1% szakmunkásképző (n=135) 23,7% 14,8% 35,6% 9,6% 16,3% legfeljebb 8 általános (n=34) 20,6% 5,9% 23,5% 29,4% 20,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=73) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=411) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=397) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=83) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=36) 30,1% 20,0% 21,2% 19,3% 25,0% 26,0% 31,5% 4,1% 8,2% 26,8% 33,1% 16,1% 4,1% 20,2% 35,5% 15,4% 7,8% 18,1% 26,5% 5,6% 36,1% 20,5% 15,7% 8,3% 25,0% Budapest (n=207) 25,1% 29,0% 33,3% 10,6% 1,9% megyei jogú város (n=288) 18,4% 21,9% 35,1% 17,0% 7,6% város (n=332) 22,6% 19,9% 33,1% 16,3% 8,1% falu, község (n=245) 19,6% 21,6% 33,1% 14,7% 11,0% 31
32 A 30. ábra látható, hogy az emberek többsége haladó gondolkodásmódúnak tartja magát. Leginkább az egyetemi diplomával rendelkezőkre jellemző ez, azonban a gimnáziumi érettségit és felsőfokú technikumi végzettséget birtoklók is modern gondolkodásmódúnak vallják magukat. Elsősorban azok, akik jól megélnek a jövedelmükből, illetve Budapesten és városban élők vallják magukról ugyanezt. Érdekes, hogy elsősorban az idősek és tőlük kissé lemaradva a fiatalok tartják magukat modern gondolkodóknak. A 31. ábra esetében látszik, hogy azok számára jelenti a legpozitívabb jelentéstartalmat az innováció, akik egyetemi és főiskolai diplomával rendelkeznek, illetve akik nagyon jól meg tudnak élni a fizetésükből, sőt még félre is tudnak tenni. 30. ábra: A modern a gondolkodásmódom állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 0,74% Összes válaszadó (n=1062) 22,58% 39,98% 34,34% 2,36% 0,8% fiatal (n=257) 2,7% 1,1% középgenerációs középkorú (n=540) 2,6% 0,0% idős (n=265) 1,5% 19,5% 17,0% 26,9% 43,0% 40,9% 38,1% 36,2% 38,5% 31,3% 1,6% egyetemi diploma (n=184) 4,3% 16,3% 0,5% főiskolai diploma (n=199) 1,0% 27,1% 0,0% felsőfokú technikum (n=115) 0,0% 22,6% 0,0% gimnáziumi érettségi (n=171) 0,6% 24,0% 0,9% szakközépiskolai érettségi (n=216) 4,2% 23,6% 0,7% szakmunkásképző (n=135) 3,0% 23,0% 3,2% legfeljebb 8 általános (n=31) 3,2% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=403) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=397) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=82) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=36) 0,0% 2,7% 0,5% 1,5% 1,0% 1,8% 0,0% 8,5% 0,0% 5,6% 17,6% 19,4% 22,6% 25,9% 24,4% 25,0% 50,0% 37,2% 44,3% 43,3% 38,4% 26,7% 22,6% 36,5% 46,4% 37,0% 35,4% 22,2% 27,7% 34,2% 33,0% 32,2% 32,9% 46,7% 48,4% 43,2% 32,3% 34,3% 31,7% 47,2% 0,0% Budapest (n=204) 3,4% 1,1% megyei jogú város (n=248) 1,8% 20,6% 23,6% 40,2% 38,0% 35,8% 35,6% 0,0% város (n=332) 1,5% 22,6% 45,5% 30,4% 2,1% falu, község (n=241) 3,3% 23,2% 34,0% 37,3% 32
33 31. ábra: Az innováció kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése 1 - nagyon rossz nagyon jó Összes válaszadó (n=1044) 12,0% 11,7% 13,3% 21,9% 17,1% 17,0% 1,8% 0,0% 1,1% 0,4% 1,5% 1,6% 2,7% 1,6% fiatal (n=252) 9,5% 11,1% 16,3% 21,8% 20,2% 17,5% 3,4% 1,5% 1,3% 3,5% középgenerációs középkorú (n=536) 12,3% 11,2% 12,7% 21,6% 16,8% 15,7% 0,4% idős (n=258) 0,8% 14,0% 1,9% 2,3% 12,8% 11,6% 22,5% 14,7% 19,0% 0,5% 1,1% 0,0% 3,8% egyetemi diploma (n=185) 5,4% 8,1% 13,5% 24,9% 20,5% 22,2% 0,0% 0,5% 0,5% 0,0% főiskolai diploma (n=197) 6,1% 12,2% 14,7% 26,4% 19,3% 20,3% 0,9% 0,9% 1,7% 5,2% felsőfokú technikum (n=115) 10,4% 8,7% 16,5% 19,1% 15,7% 20,9% 3,0% 0,6% 1,2% 2,4% gimnáziumi érettségi (n=167) 12,6% 14,4% 10,8% 21,0% 21,6% 12,6% 1,9% 1,9% 2,8% 1,9% szakközépiskolai érettségi (n=213) 17,8% 11,7% 12,2% 18,3% 18,8% 12,7% 3,8% 2,3% 3,0% 5,3% szakmunkásképző (n=133) 19,5% 13,5% 13,5% 21,8% 6,0% 11,3% 7,4% 0,0% 0,0% 3,7% legfeljebb 8 általános (n=27) 18,5% 11,1% 14,8% 11,1% 3,7% 29,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=402) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=389) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=80) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=32) 1,4% 0,0% 0,0% 2,7% 5,4% 8,1% 8,1% 28,4% 0,7% 0,5% 0,5% 0,5% 8,5% 14,2% 13,4% 1,8% 1,3% 1,3% 4,4% 14,4% 8,7% 15,2% 10,0% 2,5% 8,8% 5,0% 15,0% 0,0% 3,1% 3,1% 0,0% 15,6% 9,4% 15,6% 25,7% 21,4% 20,6% 23,7% 14,1% 17,5% 8,8% 15,0% 15,6% 15,6% 20,3% 19,7% 15,2% 7,5% 10,0% 21,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% A 32. ábra és a 33. ábra jól illusztrálja, hogy az egészségügyi innováció szó elsősorban a fiatalokban, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben kelt pozitív érzést. Azok, akik kifejezetten jól élnek, valamint Budapesten és megyei jogú városokban élők szintén optimistán viszonyulnak az egészségügyi innovációkhoz. 32. ábra: Az egészségügyi innováció kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése I. 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% Összes válaszadó (n=1044) 1,8% 12,0% 11,7% 13,3% 1,1% 1,5% 2,7% 21,9% 17,1% 17,0% 0,0% fiatal (n=252) 3,4% középgenerációs középkorú (n=536) 0,4% idős (n=258) 0,4% 9,5% 1,6% 11,1% 1,6% 16,3% 1,5% 1,3% 3,5% 12,3% 11,2% 12,7% 0,8% 1,9% 2,3% 14,0% 12,8% 11,6% 21,8% 21,6% 22,5% 20,2% 16,8% 14,7% 17,5% 15,7% 19,0% 1 - nagyon rossz nagyon jó 33
34 33. ábra: Az egészségügyi innováció kifejezés által kiváltott érzés háttérelemzése II. 0,5% 1,1% 0,0% 3,8% egyetemi diploma (n=185) 5,4% 8,1% 13,5% 24,9% 20,5% 22,2% 0,0% 0,5% 0,5% 0,0% főiskolai diploma (n=197) 6,1% 12,2% 14,7% 26,4% 19,3% 20,3% 0,9% felsőfokú technikum (n=115) 3,0% gimnáziumi érettségi (n=167) 1,9% szakközépiskolai érettségi (n=213) 3,8% szakmunkásképző (n=133) 7,4% legfeljebb 8 általános (n=27) 0,9% 1,7% 5,2% 10,4% 8,7% 16,5% 19,1% 15,7% 20,9% 0,6% 1,2% 2,4% 12,6% 14,4% 10,8% 21,0% 21,6% 12,6% 1,9% 2,8% 1,9% 17,8% 11,7% 12,2% 18,3% 18,8% 12,7% 2,3% 3,0% 5,3% 19,5% 13,5% 13,5% 21,8% 6,0% 11,3% 0,0% 0,0% 3,7% 18,5% 11,1% 14,8% 11,1% 3,7% 29,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=402) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=389) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=80) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=32) 1,4% 0,0% 0,0% 2,7% 5,4% 8,1% 8,1% 28,4% 0,7% 0,5% 0,5% 0,5% 8,5% 14,2% 13,4% 1,8% 1,3% 1,3% 4,4% 14,4% 8,7% 15,2% 10,0% 2,5% 8,8% 5,0% 15,0% 0,0% 3,1% 3,1% 0,0% 15,6% 9,4% 15,6% 25,7% 21,4% 20,6% 23,7% 14,1% 17,5% 8,8% 15,0% 15,6% 15,6% 20,3% 19,7% 15,2% 7,5% 10,0% 21,9% 1 - nagyon rossz nagyon jó A 34. ábra látszik, hogy leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők érzik magukat egészségesnek az általános közérzetük tekintetében. Elsősorban a fiatalok, és azok, akik jól megélnek a fizetésükből, ítélik meg pozitívnak az általános közérzetüket. A 35. ábra pedig már jól látszik, hogy főként a jó anyagi helyzetben levők érzik egészségesnek magukat az aktivitás aspektusából. A fiatalok körében a legnagyobb a teljes mértékű egyetértés az adott állítással. A 36. ábra mutatja, hogy mindkét nem jónak értékeli a fizikai erőnlétét, de főként a fiatal korosztály, valamint a főiskolai diplomával és felsőfokú technikummal rendelkezők. Azok, akik jó anyagi körülmények között élnek, szintén pozitívabban nyilatkoztak. A 37. ábra és a 38. ábra szemlélteti, hogy a szellemi állóképesség tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint azok, akik nagyon jól kijönnek a fizetésükből és még félre is tudnak tenni, érzik szellemileg egészségesnek magukat. Teljes mértékben leginkább a fiatalok értettek egyet ezzel az állítással. A 39. ábra leolvasható, hogy a felsőfokú végzettséget szerzettek és a szakmunkásképzőt végzettek érzik egészségesnek magukat a külső megjelenés vonatkozásában. Ez utóbbi kategória esetén lehetséges, hogy a válaszadók nem megfelelően értelmezték a kérdést, ezért torzított választ adtak. Teljes mértékben leginkább a fiatalok értettek egyet ezzel az állítással. 34
35 34. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek az általános közérzet tekintetében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem teljes mértékben Összes válaszadó (n=1077) 2,8% fiatal (n=260) középgenerációs középkorú (n=551) idős (n=267) 2,3% 3,8% 1,5% 20,4% 4,1% 3,8% 18,5% 3,6% 20,1% 5,2% 22,5% 48,0% 43,5% 46,8% 54,7% 24,7% 31,9% 25,6% 16,1% egyetemi diploma (n=183) főiskolai diploma (n=199) felsőfokú technikum (n=118) gimnáziumi érettségi (n=173) szakközépiskolai érettségi (n=218) szakmunkásképző (n=139) 2,2% 2,2% 16,9% 1,5% 4,5% 14,1% 2,5% 4,2% 16,1% 4,0% 4,0% 26,6% 0,9% 4,1% 22,9% 2,9% 5,0% 27,3% 53,0% 55,3% 55,9% 42,8% 48,2% 33,8% 25,7% 24,6% 21,2% 22,5% 23,9% 30,9% legfeljebb 8 általános (n=34) 17,6% 5,9% 20,6% 29,4% 26,5% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=409) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=401) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=38) 1,4% 1,4% 10,8% 41,9% 44,6% 1,5% 2,9% 13,2% 58,9% 23,5% 2,5% 4,2% 23,9% 44,4% 24,9% 7,1% 5,9% 40,0% 35,3% 11,8% 13,2% 15,8% 26,3% 21,1% 23,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 35. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek az aktivitás (vitalitás) tekintetében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 2,1% Összes válaszadó (n=1077) 7,7% 28,9% 40,6% 20,7% 2,3% fiatal (n=258) 8,9% 29,1% 2,5% középgenerációs középkorú (n=551) 8,2% 29,2% 1,1% idős (n=267) 5,2% 28,5% 32,6% 39,9% 49,4% 27,1% 20,1% 15,7% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=411) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=401) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=86) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 0,0% 5,4% 21,6% 1,7% 4,4% 27,0% 2,0% 8,7% 28,9% 2,3% 17,4% 8,1% 13,5% 40,7% 32,4% 39,2% 47,4% 38,9% 18,9% 30,2% 33,8% 19,5% 21,4% 27,0% 9,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 35
36 36. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a fizikai erőnlét tekintetében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 2,7% Összes válaszadó (n=1078) 9,8% 33,5% 39,1% 14,8% 3,4% nő (n=552) 10,0% 2,1% férfi (n=526) 9,7% 33,7% 33,5% 37,3% 40,9% 15,6% 13,9% fiatal (n=259) 2,7% 6,9% 3,1% középgenerációs középkorú (n=551) 10,7% 1,9% idős (n=269) 10,8% 30,9% 30,7% 42,0% 38,6% 40,7% 36,4% 20,8% 14,9% 8,9% 2,8% egyetemi diploma (n=183) 9,8% 1,0% főiskolai diploma (n=199) 7,0% 33,6% 33,2% 38,9% 47,2% 14,9% 11,6% felsőfokú technikum (n=119) 5,0% 9,2% 28,6% 48,7% 8,4% gimnáziumi érettségi (n=174) 4,6% 13,8% 1,4% szakközépiskolai érettségi (n=220) 10,0% 1,4% szakmunkásképző (n=139) 10,1% 31,6% 36,4% 35,3% 34,5% 36,4% 30,9% 15,5% 15,9% 22,3% legfeljebb 8 általános (n=33) Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=410) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=400) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) 0,0% 5,4% 15,2% 2,2% 7,6% 3,0% 8,0% 2,4% 21,2% 6,1% 27,0% 30,7% 24,2% 38,3% 24,2% 41,9% 46,3% 35,3% 43,5% 30,3% 25,7% 13,2% 15,5% 27,1% 5,9% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 10,8% 27,0% 21,6% 18,9% 21,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 37. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a szellemi állóképesség tekintetében kérdés háttérelemzése I. 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Összes válaszadó (n=1075) fiatal (n=258) középgenerációs középkorú (n=549) idős (n=268) 16,5% 46,8% 0,7% 2,2% 0,4% 3,9% 24,0% 37,6% 1,3% 2,2% 16,2% 46,4% 0,0% 0,7% 9,7% 56,7% 33,7% 34,1% 33,9% 32,8% 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 36
37 38. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a szellemi állóképesség tekintetében kérdés háttérelemzése II. 0,0% egyetemi diploma (n=184) 2,7% 10,9% 0,0% 0,5% főiskolai diploma (n=199) 10,6% 0,8% 0,0% felsőfokú technikum (n=119) 21,8% 1,2% gimnáziumi érettségi (n=173) 4,6% 15,0% szakközépiskolai érettségi (n=220) szakmunkásképző (n=138) legfeljebb 8 általános (n=34) 0,9% 2,3% 19,5% 0,7% 2,9% 23,9% 5,9% 2,9% 26,5% 49,5% 50,3% 43,9% 48,7% 49,5% 39,9% 29,4% 37,0% 38,7% 28,6% 35,3% 27,7% 32,6% 35,3% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=33) 5,4% 10,8% 8,1% 0,0% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=79) 4,7% 27,9% Éppen elegendő, hogy 1,0% megéljen(ek) belőle, de félretenni 2,3% 16,8% már nem tudnak (n=385) 0,5% Megél(nek) belőle, de keveset 1,0% 16,3% tud(nak) félre tenni (n=396) Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=72) 0,0% 6,8% 0,0% 44,6% 45,9% 41,9% 46,3% 49,4% 29,7% 25,6% 33,8% 32,8% 48,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 39. ábra: A mennyire érzi magát egészségesnek a külső megjelenés tekintetében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem teljes mértékben Összes válaszadó (n=1075) 3,8% 6,8% 30,3% 44,5% 14,7% fiatal (n=256) 4,3% 4,3% középgenerációs középkorú (n=546) 4,4% 8,6% idős (n=266) 1,9% 5,3% 34,8% 28,6% 29,7% 36,3% 44,0% 53,8% 20,3% 14,5% 9,4% 0,5% egyetemi diploma (n=182) 3,3% 1,5% főiskolai diploma (n=198) 4,5% 1,7% felsőfokú technikum (n=117) 10,3% 34,1% 32,8% 31,6% 54,9% 51,0% 45,3% 7,1% 10,1% 11,1% gimnáziumi érettségi (n=172) 5,2% 8,7% 29,1% 40,1% 16,9% szakközépiskolai érettségi (n=219) 4,6% 8,7% 30,6% 40,2% 16,0% szakmunkásképző (n=137) 7,3% 8,0% 21,9% 36,5% 26,3% legfeljebb 8 általános (n=32) 15,6% 3,1% 28,1% 31,3% 21,9% 37
38 A fiatalok időnként, a középgenerációsok és idősek rendszeresen és esetenként is használnak pulzus- és vérnyomásmérőt. A településtípus tekintetében főként az időnkénti alkalmazás a tipikus, de használata elsősorban a városokban jellemző (40. ábra). A mobiltelefon egészségi állapot felmérésére történő használata kortól függetlenül még nem telterjedt el széleskörűen, de a fiatalok körében azért már inkább jellemzőbb a használata (41. ábra). A 42. ábra mutatja, hogy okosórát a férfiak és a nők sem használnak még nagyon egészségi állapotuk feltérképezésére. Az eszköz használata a fiatalabb generációra kissé jellemző, de még ott sem elterjedt. 40. ábra: A pulzus és vérnyomásmérő egészségi állapot felmérésére történő használata kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) fiatal (n=262) középgenerációs középkorú (n=554) idős (n=268) Budapest (n=209) megyei jogú város (n=290) város (n=339) falu, község (n=245) 7,6% rendszeresen időnként soha 27,1% 59,0% 26,0% 24,9% 24,8% 28,9% 28,6% 48,1% 70,6% 41. ábra: A mobiltelefon egészségi állapot felmérésére történő használat kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) fiatal (n=263) középgenerációs középkorú (n=554) idős (n=268) 59,6% 61,2% 61,0% 51,8% 61,4% 46,6% 42. ábra: Az okosóra egészségi állapot felmérésére történő használat kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) 21,8% 13,9% 14,4% 13,9% 14,1% 19,6% 5,2% 9,7% 29,1% 26,6% 28,0% 33,6% rendszeresen időnként soha 19,3% 51,7% 25,9% 18,8% 13,8% 47,5% 53,2% 52,6% 0% 20% 40% 60% 80% 100% rendszeresen időnként soha 5,4% 9,2% 85,4% nő (n=558) férfi (n=527) fiatal (n=263) 5,7% 5,1% 4,6% 5,9% 12,7% 16,3% középgenerációs középkorú (n=554) 7,2% 7,9% 2,2% idős (n=268) 5,2% 88,4% 82,2% 92,5% 79,1% 84,8% 38
39 A vércukorszintmérő használata (43. ábra) az idősebb korosztályra jellemző elsősorban, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél kevésbé tipikus. A megkérdezettek nyitottak az újdonságra, de leginkább a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők. Azok, akik jól megélnek a keresetükből, nyitottabbak az újdonságokra, de főként akkor vásárolnak, amikor már mások kitapasztalták a használatot. Azok, akik számára néha alig elég a keresetük a megélhetésükhöz, nyitottak az új dolgokra, de inkább megvárják, amíg lemegy az áruk (44. ábra). Főként azok változtatnak barát és/vagy családtag hatására az egészségi állapotukon, akik éppen elegendő a fizetéssel rendelkeznek, azonban abból keveset tudnak félretenni. Ezen típusú magatartás jórészt a városban élőkre jellemző. A főiskolai diplomával rendelkezőkre jellemző leginkább, hogy barát vagy családtag javaslatára változtatnak az életükön (45. ábra). A 46. ábra mutatja, hogy elsősorban az idősek, valamint Budapesten és a városban élők változtatnak orvos/gyógyszerész hatására az egészségmagatartásukon. Nem jellemző, hogy az emberek az egészségük érdekében reklám hatására változtatnának életvitelükön és magatartásukon. Az idősekre és inkább a férfiakra jellemző ez a típusú elutasítás. A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek és a szakközépiskolai érettségizettek a legkevésbé elutasítók a reklám hatására vonatkozóan (47. ábra). A 48. ábra leolvasható, hogy nem igazán tipikus a válaszadókra, hogy tanácsot kérnek az egészségükkel kapcsolatban, mégis ez inkább a nőkre és a fiatalokra jellemző. Nem jellemző, hogy másvalaki ráébresztette a válaszadókat arra, hogy egészségügyi problémában szenvednek, ez különösen azokra igaz, akik nagyon jól meg tudnak élni a jövedelmükből és még félre is tudnak tenni. A nőkre kissé jobban jellemző, hogy más által hagyják magukat problémára ráébreszteni, mint a férfiakra. Azok, akik napi szinten küzdenek megélhetési problémákkal, tapasztalták leginkább azt, hogy ráébresztettek őket már arra, hogy korábban nem ismert egészségügyi problémájuk van (49. ábra). 43. ábra: A vércukorszintmérő egészségi állapot felmérésére történő használat kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) rendszeresen időnként soha 9,2% 32,9% 57,9% fiatal (n=262) középgenerációs középkorú (n=555) idős (n=268) 3,4% 5,6% 22,4% 36,6% 32,6% 29,9% 59,9% 61,8% 47,8% egyetemi diploma (n=185) 4,9% főiskolai diploma (n=201) 11,4% felsőfokú technikum (n=201) 9,3% gimnáziumi érettségi (n=175) 9,7% szakközépiskolai érettségi (n=221) 8,6% szakmunkásképző (n=139) 12,9% legfeljebb 8 általános (n=35) 2,9% 30,3% 23,9% 43,2% 36,0% 33,5% 35,3% 42,9% 64,9% 64,7% 47,5% 54,3% 57,9% 51,8% 54,3% 39
40 44. ábra: Az új eszközök vásárlása a termék újdonságfoka viszonylatában kérdés háttérelemzése az újdonságokat az elsők között kezdem el használni akkor vásárolom meg, amikor még új nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor használom, amikor már mások tapasztalatára számíthatok nyitott vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a próbanyúl Összes válaszadó (n=1085) 1,9% 4,1% 43,1% 36,4% 14,5% egyetemi diploma (n=185) 2,2% 4,3% 44,9% főiskolai diploma (n=200) 1,5% 5,5% 45,5% felsőfokú technikum (n=118) 0,0% 1,7% 44,9% gimnáziumi érettségi (n=174) 1,1% 5,2% 43,1% szakközépiskolai érettségi (n=221) 0,9% 1,4% 45,2% szakmunkásképző (n=139) 3,6% 4,3% 36,7% legfeljebb 8 általános (n=35) 8,6% 5,7% 25,7% 31,4% 31,5% 40,7% 38,5% 40,7% 39,6% 34,3% 17,3% 16,0% 12,7% 12,1% 11,8% 15,8% 25,7% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) 2,7% 2,7% 56,8% 17,6% 20,3% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=411) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=404) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=87) 1,9% 4,9% 1,2% 4,5% 2,3% 4,6% 45,5% 40,8% 31,0% 34,1% 40,8% 44,8% 13,6% 12,6% 17,2% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 8,1% 0,0% 32,4% 37,8% 21,6% 45. ábra: A volt már rá példa, hogy barát/családtag javaslatára változtattam az egészségem érdekében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1062) 16,04% 12,78% 26,63% 27,07% 17,5% egyetemi diploma (n=176) főiskolai diploma (n=195) felsőfokú technikum (n=117) gimnáziumi érettségi (n=174) szakközépiskolai érettségi (n=218) szakmunkásképző (n=137) legfeljebb 8 általános (n=33) 12,5% 15,4% 11,1% 14,4% 17,0% 17,0% 8,2% 17,1% 11,5% 12,8% 21,6% 25,6% 29,9% 29,9% 31,2% 26,3% 11,7% 20,4% 21,2% 15,2% 24,2% 30,7% 18,2% 31,8% 19,0% 28,2% 13,7% 29,9% 14,4% 21,6% 17,4% 24,8% 16,8% 3,0% 36,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=71) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=409) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=396) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=84) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=386) 21,1% 13,4% 10,0% 19,7% 26,4% 14,1% 15,7% 15,4% 26,8% 22,6% 10,7% 31,0% 27,8% 11,1% 26,8% 18,3% 31,5% 18,6% 25,5% 16,7% 21,4% 14,3% 41,7% 5,6% 13,9% Budapest (n=203) 15,3% 11,3% 26,6% 28,6% 18,2% megyei jogú város (n=284) 13,0% 9,9% 29,9% 29,6% 17,6% város (n=331) 13,3% 14,5% 26,0% 28,4% 17,8% falu, község (n=244) 24,2% 15,2% 23,8% 20,9% 16,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 40
41 46. ábra: A volt már rá példa, hogy orvos/gyógyszerész javaslatára változtattam az egészségem érdekében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1065) 12,01% 9,47% 23,46% 29,23% 25,8% fiatal (n=254) középgenerációs középkorú (n=545) idős (n=266) 11,8% 14,3% 11,0% 10,6% 7,5% 5,6% 19,9% 23,6% 25,1% 36,5% 26,4% 27,2% 27,2% 22,8% 30,5% Budapest (n=204) megyei jogú város (n=285) város (n=33) falu, község (n=244) 11,3% 7,8% 10,9% 9,1% 10,5% 9,3% 16,0% 11,5% 19,6% 25,3% 22,2% 26,3% 30,4% 31,6% 33,9% 18,9% 30,9% 23,2% 24,0% 27,2% 47. ábra: A volt már rá példa, hogy reklám hatására változtattam az egészségem érdekében kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1065) 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 45,2% 22,3% 19,2% 9,2% 4,1% nő (n=548) férfi (n=514) 43,6% 46,9% 21,7% 23,0% 20,3% 17,9% 8,6% 5,8% 9,9% 2,3% fiatal (n=256) középgenerációs középkorú (n=540) idős (n=265) 37,5% 47,4% 48,7% 24,6% 20,2% 24,2% 18,4% 14,1% 5,5% 20,0% 7,2% 5,2% 18,1% 8,3% 0,8% egyetemi diploma (n=181) főiskolai diploma (n=198) felsőfokú technikum (n=116) gimnáziumi érettségi (n=173) szakközépiskolai érettségi (n=218) szakmunkásképző (n=130) legfeljebb 8 általános (n=34) 39,8% 43,9% 43,1% 48,0% 45,9% 53,1% 27,1% 23,7% 25,9% 22,5% 19,7% 17,7% 47,1% 8,8% 20,6% 20,4% 9,9% 2,8% 17,7% 12,6% 2,0% 21,6% 6,9% 2,6% 17,3% 8,1% 4,0% 20,6% 10,1% 3,7% 16,9% 3,1% 9,2% 11,8% 11,8% 48. ábra: A van olyan személy, akitől gyakran kérek tanácsot egészség témában kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1062) 24,1% 17,2% 24,7% 17,7% 16,3% nő (n=547) férfi (n=515) 23,8% 24,5% 19,4% 15,0% 20,7% 28,9% 18,6% 16,9% 17,6% 14,8% fiatal (n=257) középgenerációs középkorú (n=541) idős (n=264) 17,5% 27,2% 23,9% 16,3% 16,6% 19,3% 23,7% 27,0% 21,2% 24,1% 15,0% 17,4% 18,3% 14,2% 18,2% 41
42 49. ábra: A ráébresztettek már arra, hogy van egészségügyi problémám, amelyről korábban nem tudtam vagy nem vettem tudomást kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1061) 25,4% 16,6% 22,7% 18,5% 16,9% nő (n=546) 26,0% 15,8% 19,4% 18,7% 20,1% férfi (n=514) 24,7% 17,5% 26,1% 18,3% 13,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=73) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=405) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=398) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=35) 42,5% 17,8% 16,4% 12,3% 11,0% 22,5% 28,4% 17,0% 15,6% 24,2% 23,6% 20,5% 16,6% 15,8% 15,8% 12,9% 12,9% 23,5% 29,4% 21,2% 17,1% 11,4% 22,9% 14,3% 34,3% Az 50. ábra mutatja, hogy azok, akik megélnek a jövedelmükből és keveset félre is tudnak tenni, változtatnak inkább más hatására az életmódjukon. Nem jellemző, hogy megfogadták a válaszadók már mások tanácsát és kipróbáltak olyan eszközöket, applikációkat, amelyek révén javult egészségügyi állapotuk. E tekintetben kis mértékben ugyan, de a férfiak inkább az elutasítók (51. ábra). 50. ábra: A volt már rá példa, hogy valakinek a hatására elhatároztam, hogy változtatok életmódomon, hogy javuljon egészségügyi állapotom kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1063) 18,8% 13,2% 26,1% 23,3% 18,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=72) 33,3% 13,9% 22,2% 13,9% 16,7% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=408) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=396) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=86) 15,9% 19,2% 17,4% 11,5% 13,9% 15,1% 24,0% 28,8% 26,7% 26,7% 23,0% 26,7% 21,8% 15,2% 14,0% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=35) 14,3% 17,1% 28,6% 8,6% 31,4% 51. ábra: A megfogadtam már mások tanácsát és kipróbáltam olyan eszközöket, applikációkat, amelyek révén javult egészségügyi állapotom kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1058) 37,1% 15,3% 20,4% 16,2% 11,1% nő (n=549) 36,6% 14,8% 18,4% 16,4% 13,8% férfi (n=510) 37,6% 15,9% 22,5% 15,9% 8,0% 42
43 Főként a nagyon jó anyagi körülmények között élőkre, a középgenerációsokra és a fiatalokra, valamint inkább a nőkre jellemző, hogy elutasítják, hogy más hatására vásároljanak egészségi állapot nyomon követését és javítását célzó eszközöket (52. ábra). Nem jellemző és főként a középgenerációs és idős generációra, hogy tanácsért fordulnak hozzájuk az egészségi állapotuk nyomon követése, javítása érdekében. Érdekes, hogy a jövedelmi helyzet tekintetében a két véglet, vagyis azok, akik nagyon jól és azok, akik nagyon rossz anyagi körülmények között élnek a legelutasítóbbak ezzel az állítással (53. ábra). 52. ábra: A vannak olyan egészségi állapotom nyomon követését, javítását célzó eszközeim, tevékenységeim, amit mások tanácsára vettem meg kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1061) 45,5% 16,4% 17,5% 11,7% 9,0% nő (n=548) 45,3% 17,9% 14,1% 11,9% 10,9% férfi (n=510) 45,6% 14,8% 21,2% 11,5% 6,8% fiatal (n=256) középgenerációs középkorú (n=543) idős (n=263) 45,7% 39,5% 48,1% 15,6% 19,1% 12,1% 7,4% 16,4% 18,2% 9,0% 8,3% 17,1% 14,4% 17,1% 11,8% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=72) 68,1% 15,3% 2,8% 6,9% 6,9% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=410) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=397) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=86) 41,5% 45,6% 45,3% 18,0% 15,4% 18,6% 17,1% 19,4% 18,6% 15,1% 8,3% 9,8% 9,8% 11,6% 5,8% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=34) 35,3% 8,8% 23,5% 8,8% 23,5% 53. ábra: A többen fordulnak hozzám tanácsért, hogy mit (milyen eszközt, változtatást) ajánlanék egészségi állapotuk nyomon követése, javítása érdekében kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1059) 45,6% 18,3% 18,7% 10,9% 6,6% nő (n=545) 44,4% 19,1% 15,8% 12,3% 8,4% férfi (n=515) 46,8% 17,5% 21,7% 9,3% 4,7% fiatal (n=256) 38,7% 22,3% 17,6% 14,1% 7,4% középgenerációs középkorú (n=543) 49,9% 14,5% 19,2% 9,4% 7,0% idős (n=261) 42,9% 22,2% 18,8% 11,1% 5,0% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=72) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=406) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=396) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=36) 41,4% 46,0% 44,7% 47,2% 61,1% 22,2% 16,4% 17,6% 22,2% 8,3% 13,9% 19,2% 20,7% 17,6% 9,7% 6,9% 12,1% 5,2% 9,1% 7,8% 16,5% 3,5% 13,9% 2,8% 13,9% 43
44 Főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők értettek egyet azzal, hogy könnyű megtanulniuk az egészségügyi állapotuk felmérésére használt elektronikus eszközök használatát (54. ábra). Az 55. ábra látható, hogy elsősorban a fiatalok számára nem okoz nehézséget az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása. Általában az idősek és azok, akik nem túl jól, de meg tudnak élni a fizetésükből állnak pozitívan az egészségügyi állapot felmérését szolgáló elektronikus eszközökhöz (56. ábra). 54. ábra: A könnyű megtanulnom az egészségügyi állapotom felmérésére használt elektronikus eszközök használatát kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=978) 13,6% 7,5% 20,6% 24,3% 33,9% egyetemi diploma (n=161) főiskolai diploma (n=180) felsőfokú technikum (n=104) gimnáziumi érettségi (n=164) szakközépiskolai érettségi (n=200) szakmunkásképző (n=130) legfeljebb 8 általános (n=31) 7,5% 5,0% 16,7% 6,7% 10,6% 11,0% 7,9% 17,0% 6,5% 19,2% 22,6% 23,6% 8,3% 18,3% 9,2% 6,5% 16,7% 28,0% 19,0% 16,9% 19,4% 24,8% 24,0% 55. ábra: Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása nem okoz számomra nehézséget kérdés háttérelemzése 28,9% 20,1% 27,5% 19,2% 22,6% 39,1% 40,4% 29,4% 32,9% 30,0% 35,4% 29,0% 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (949) 15,8% 8,9% 22,4% 23,8% 29,1% fiatal (n=231) középgenerációs középkorú (n=477) idős (n=241) 8,7% 17,2% 8,7% 19,9% 7,8% 22,5% 11,2% 24,9% 17,0% 26,8% 21,4% 25,7% 33,3% 28,7% 26,1% 56. ábra: Az egészségügyi állapotom felmérését szolgáló elektronikus eszközökhöz pozitívan állok kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1025) 8,3% 9,7% 26,8% 23,8% 31,4% fiatal (n=246) 4,9% 11,0% 28,5% 25,2% 30,5% középgenerációs középkorú (n=522) 10,0% 10,2% 29,3% 22,4% 28,2% idős (n=258) 8,1% 7,4% 20,2% 25,2% 39,1% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=68) 10,3% 8,8% 30,9% 10,3% 39,7% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=395) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=380) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=83) 7,3% 9,4% 7,4% 9,2% 10,8% 15,7% 25,3% 26,3% 21,5% 29,2% 32,5% 18,1% 36,5% 27,9% 22,9% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=33) 15,2% 9,1% 27,3% 21,2% 27,3% 44
45 Az 57. ábra mutatja, hogy inkább az idős generáció tagjai és inkább a Budapesten élők tartják hasznosnak egészségügyi állapot felmérését szolgáló elektronikus eszközöket. Az 58. ábra illusztrálja, hogy elsősorban az idős generáció számára érdekes az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása. Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása nem egyértelműen élvezetes a megkérdezettek számára, az élvezeti faktorral inkább a fiatalok értettek egyet (59. ábra). A nők és az idősek kockázatkerülőbbek a betegség nyomon követését szolgáló applikációkkal. Jelentős hányada azoknak, akik nagyon jól élnek és félre is tudnak tenni, illetve azoknak, akik keresete néha arra sem nagyon elég, hogy megéljenek belőle, egyáltalán nem használ applikációkat és a jövőben sem szeretne. A felsőfokú technikumot végzettek kíváncsiak az új applikációkra, de nagy részük megvárja, amíg ingyenessé válik, és akkor töltik le azokat. A szakközépiskolai érettségivel és szakmunkás végzettséggel rendelkezők jelentős hányada még elzárkózik az okoseszközökre telepíthető applikációk egészségcélra történő alkalmazásától (60. ábra). 57. ábra: Az egészségügyi állapotom felmérését szolgáló elektronikus eszközök hasznosak számomra kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=972) 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 12,3% 9,8% 26,5% 24,4% 27,0% fiatal (n=235) középgenerációs középkorú (n=490) idős (n=247) 10,2% 13,9% 11,3% 10,6% 10,4% 7,7% 18,2% 28,9% 29,6% 27,5% 26,0% 22,0% 24,3% 24,1% 35,2% Budapest (n=185) megyei jogú város (n=263) város (n=294) falu, község (n=228) 9,2% 9,7% 7,6% 11,0% 10,9% 9,9% 21,9% 8,3% 26,5% 30,4% 27,9% 20,6% 58. ábra: Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása érdekes számomra kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1004) fiatal (n=244) középgenerációs középkorú (n=513) idős (n=246) 59. ábra: Az okoseszközök egészségügyi célra történő felhasználása élvezetes számomra kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=967) fiatal (n=236) középgenerációs középkorú (n=489) idős (n=243) 23,2% 22,8% 25,2% 25,9% 31,4% 28,1% 26,2% 23,2% 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 15,0% 9,4% 17,3% 15,4% 12,7% 10,0% 7,3% 9,9% 24,2% 27,0% 19,9% 25,0% 30,1% 24,7% 26,2% 21,4% 26,1% 24,6% 26,3% 27,2% 1 - egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 15,7% 22,9% 25,2% 25,5% 15,7% 13,1% 11,2% 14,8% 22,9% 26,2% 28,4% 25,1% 22,9% 17,7% 16,0% 16,0% 20,0% 22,9% 19,2% 18,5% 45
46 60. ábra: Az okoseszközökre telepíthető applikációk vásárlása a szoftver újdonságfoka viszonylatában kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1083) az újdonságokat az elsők között kezdem el használni akkor vásárolom meg, amikor még új nyitott vagyok az új dolgokra, de akkor használom, amikor már mások tapasztalatára számíthatok nyitott vagyok az új dolgokra, de megvárom, amíg lemegy az áruk nem vásárolok újdonságokat, nem szeretek én lenni a próbanyúl 3,25% 9,45% 23,84% 30,68% 32,78% nő (n=557) 1,8% 8,3% 23,0% 31,6% 35,4% férfi (n=527) 4,7% 10,6% 24,9% 29,8% 30,0% fiatal (n=262) középgenerációs középkorú (n=553) idős (n=266) 3,4% 15,3% 4,2% 7,2% 1,1% 8,6% 20,3% 25,0% 24,8% 26,3% 32,0% 32,1% 43,6% 31,6% 24,4% egyetemi diploma (n=184) 3,3% 11,4% 25,0% 27,7% 32,6% főiskolai diploma (n=199 4,0% 10,6% 0,8% felsőfokú technikum (n=119) 5,9% 26,9% 18,6% 35,2% 41,2% 31,7% 25,2% gimnáziumi érettségi (n=176) 1,7% 13,6% 22,7% 30,1% 31,8% szakközépiskolai érettségi (n=220) 1,8% 8,2% 26,4% 26,4% 37,3% szakmunkásképző (n=140) 5,7% 4,3% 27,1% 27,9% 35,0% legfeljebb 8 általános (n=34) 11,8% 11,8% 11,8% 32,4% 32,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) 6,8% 9,5% 25,7% 18,9% 39,2% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=410) 2,0% 11,5% 25,1% 34,1% 27,3% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=401) 3,0% 9,2% 24,7% 29,7% 33,4% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=87) 3,4% 6,9% 17,2% 33,3% 39,1% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=38) 13,2% 2,6% 21,1% 28,9% 34,2% Elektronikus eszközöket/programokat egészségügyi megelőzés, prevenció céljából nem igazán használnak a megkérdezettek, különösen azok, akik jól megélnek a keresetükből és még félre is tudnak tenni (61. ábra). Egészségmegőrzés érdekében az elektronikus eszközök/programok használatát elsősorban a középgenerációsok utasítják el és az idősek mutatnak leginkább hajlandóságot azok használatára. A jövedelemkategóriák tekintetében azok, akik nagyon jól megélnek, és azok, akik keresete néha nem elég a megélhetéshez, használják legkevésbé az elektronikai eszközeiket egészségmegőrzésre (62. ábra). Az elektronikus eszközök/programok diagnosztikára (állapotfelmérésre) történő használatát leginkább a nők és a középgenerációsok utasítják el (63. ábra). Elektronikus eszközöket/programokat egészségügyi kezelésre legkevésbé a középgenerációsok használnak, és az idősek mutatnak némi hajlandóságot az alkalmazásra. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, például a 8 általánost végzettek szintén alig alkalmaznak elektronikai eszközöket egészségügyi kezelésre (64. ábra). 46
47 61. ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségügyi megelőzés, prevenció során történő használata kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1046) 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 48,2% 15,4% 18,1% 9,9% 8,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=70) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=404) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=389) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=34) 58,6% 44,1% 46,3% 58,8% 52,9% 11,4% 8,6% 19,3% 17,6% 15,7% 20,8% 5,9% 17,6% 11,8% 20,6% 18,6% 2,9% 9,7% 9,4% 9,5% 7,7% 9,4% 8,2% 0,0% 14,7% Budapest (n=200) 47,5% 12,5% 23,5% 6,5% 10,0% megyei jogú város (n=281) 47,0% 13,9% 20,6% 8,2% 10,3% város (n=327) 49,2% 17,7% 14,7% 13,1% 5,2% falu, község (n=239) 49,0% 16,3% 15,5% 10,0% 9,2% 62. ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségmegőrzés érdekében történő használata kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem teljes mértékben Összes válaszadó (n=1049) 44,8% 15,0% 18,7% 13,3% 8,2% fiatal (n=254) középgenerációs középkorú (n=536) idős (n=257) Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=71) 37,0% 50,4% 41,2% 54,9% 16,9% 25,2% 12,2% 8,7% 14,9% 15,7% 12,9% 6,2% 13,2% 18,7% 15,2% 11,7% 2,8% 9,9% 12,7% 19,7% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=405) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=389) 42,2% 41,6% 16,3% 16,7% 17,3% 22,9% 15,1% 9,1% 11,8% 6,9% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=85) 55,3% 10,6% 10,6% 14,1% 9,4% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=34) 50,0% 14,7% 17,6% 5,9% 11,8% 63. ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségügyi diagnosztika (állapotfelmérés) során történő használata kérdés háttérelemzése Összes válaszadó (n=1050) 1 - egyáltalán nem teljes mértékben 41,4% 15,32% 20,01% 13,7% 9,6% nő (n=538) férfi (n=512) fiatal (n=254) középgenerációs középkorú (n=536) idős (n=259) 45,9% 36,7% 36,2% 44,6% 39,8% 14,9% 18,8% 11,7% 8,7% 15,8% 21,3% 15,6% 10,5% 19,3% 15,7% 10,8% 23,2% 18,8% 19,3% 13,9% 15,4% 5,9% 12,7% 8,2% 16,2% 47
48 64. ábra: Az elektronikus eszközök/programok egészségügyi kezelés során történő használata kérdés háttérelemzése 1 - egyáltalán nem teljes mértékben Összes válaszadó (n=1045) 47,6% 15,6% 18,6% 10,3% 7,9% fiatal (n=255) középgenerációs középkorú (n=534) idős (n=256) egyetemi diploma (n=176) főiskolai diploma (n=197) felsőfokú technikum (n=116) gimnáziumi érettségi (n=168) szakközépiskolai érettségi (n=213) szakmunkásképző (n=133) legfeljebb 8 általános (n=33) 43,5% 53,2% 39,8% 46,0% 47,2% 40,5% 49,4% 49,3% 46,6% 60,6% 19,2% 14,2% 14,8% 19,9% 14,2% 13,2% 19,0% 15,5% 17,4% 16,5% 12,1% 21,2% 16,9% 22,7% 18,8% A következő kérdésblokk az ellentétpárok vizsgálatára épül. Az ellentétpárok vizsgálata során a válaszadók ig terjedő csúszkán helyezhették el értékítéletüket az adott állításokkal kapcsolatban. Ahhoz, hogy kereszttáblával vizsgálható legyen ez a kérdésblokk, 10-es kategóriánként új változót hoztunk létre, így 10-es skálával vizsgálhatók a táblák. A jó anyagi körülmények között élők ítélték meg úgy, hogy az egészségügyi innovációk nem veszélyesek (65. ábra). Az egészségügyi innováció szükségességével inkább az egyetemi diplomával rendelkezők értettek egyet, valamint azok, akinek nincsenek megélhetési gondjaik (66. ábra-67. ábra). A 68. ábra mutatja, hogy azok, akik megélnek a fizetésükből és egy keveset félre is tudnak tenni, vallják leginkább azt, hogy az egészségügyi innovációk segítségével tovább élhetnek. 65. ábra: Az egészségügyi innovációk veszélyesek-veszélytelenek ellentétpárokkal történő egyetértést vizsgáló kérdés háttérelemzése 9,8% 29,3% 16,1% 17,8% 10,9% 12,0% 15,2% 11,7% 9,4% 10,3% 10,7% 7,5% 3,0% 14,5% 6,7% 5,4% 14,2% 2,8% 9,1% 6,0% 5,2% 8,3% 15,0% 8,0% 9,1% 1 - egészégügyi innovációk veszélyesek az egészségügyi innovációk veszélytelenek Összes válaszadó (n=832) 4,1% 5,1% 18,1% 9,4% 6,8% 11,5% 2,0% 3,1% 14,2% 25,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=61) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=314) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=313) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=65) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=24) 3,3% 1,6% 1,6% 4,9% 13,1% 6,6% 8,2% 11,5% 13,1% 36,1% 3,8% 1,0% 1,9% 5,1% 12,7% 7,3% 8,9% 13,1% 18,5% 27,7% 2,9% 2,9% 3,5% 3,5% 5,1% 22,7% 12,1% 10,5% 11,8% 24,9% 7,7% 3,1% 4,6% 7,7% 7,7% 24,6% 4,6% 6,2% 13,8% 20,0% 4,2% 4,2% 8,3% 4,2% 20,8% 12,5% 4,2% 16,7% 0,0% 25,0% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 48
49 66. ábra: Az egészségügyi innovációk szükségtelenek-szükségesek ellentétpárokkal történő egyetértést vizsgáló kérdés háttérelemzése I. 1 - egészégügyi innovációk szükségtelenek egészségügyi innovációk szükségesek Összes válaszadó (n=828) 4,5% 3,7% 14,3% 2,2% 2,8% 10,8% 8,6% 11,8% 11,3% 30,1% 3,6% 4,8% 1,8% egyetemi diploma (n=167) 2,4% 12,0% 7,2% 13,2% 10,8% 12,6% főiskolai diploma (n=167) 3,6% 0,6% 2,4% 5,4% 12,0% 9,6% 7,2% 14,4% 16,8% 4,2% 1,0% 2,1% felsőfokú technikum (n=96) 1,0% 18,8% 13,5% 4,2% 12,5% 13,5% 3,2% 2,4% 5,6% gimnáziumi érettségi (n=124) 3,2% 13,7% 8,9% 10,5% 13,7% 8,9% 6,5% 1,8% 1,8% szakközépiskolai érettségi (n=169) 4,1% 12,4% 15,4% 8,3% 10,1% 8,9% 2,5% 2,5% szakmunkásképző (n=80) 8,8% 6,3% 22,5% 7,5% 6,3% 5,0% 7,5% 0,0% 0,0% 5,0% legfeljebb 8 általános (n=20) 0,0% 15,0% 20,0% 5,0% 30,0% 0,0% 31,7% 28,1% 29,2% 29,8% 30,8% 31,3% 25,0% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0% 90,0% 100,0% 67. ábra: Az egészségügyi innovációk szükségtelenek-szükségesek ellentétpárokkal történő egyetértést vizsgáló kérdés háttérelemzése II. 1 - egészégügyi innovációk szükségtelenek egészségügyi innovációk szükségesek 3,3% 5,0% 1,7% 6,7% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=60) 10,0% 5,0% 8,3% 13,3% 8,3% 38,3% 2,6% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=311) 5,4% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=313) 9,7% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=62) 8,3% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=24) 1,6% 2,6% 2,9% 9,6% 10,9% 9,3% 12,5% 16,4% 1,3% 3,5% 3,8% 16,3% 9,6% 9,3% 11,5% 9,3% 4,8% 1,6% 8,1% 1,6% 16,1% 17,7% 8,1% 9,7% 8,3% 0,0% 0,0% 4,2% 25,0% 8,3% 12,5% 4,2% 68. ábra: Az egészségügyi innovációk rövidítik az életet - segítségével tovább élhetek ellentétpárokkal történő egyetértés 31,5% 30,0% 22,6% 29,2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 1 - egészégügyi innovációk rövidítik az életet egészségügyi innovációk segítségével tovább élhetek Összes válaszadó (n=817) 6,2% 16,9% 13,8% 7,3% 1,6% 2,7% 2,7% 11,3% 12,2% 25,3% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=61) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=301) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=316) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=64) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=23) 6,6% 1,6% 3,3% 4,9% 6,6% 13,1% 16,4% 3,3% 11,5% 32,8% 6,3% 0,3% 1,0% 1,3% 12,3% 11,3% 8,6% 14,6% 16,3% 27,9% 5,4% 1,6% 3,2% 3,2% 19,0% 14,9% 6,6% 11,7% 9,8% 24,7% 6,3% 1,6% 6,3% 4,7% 17,2% 20,3% 7,8% 6,3% 12,5% 17,2% 4,3% 4,3% 0,0% 17,4% 26,1% 13,0% 4,3% 4,3% 4,3% 21,7% 49
50 Az egészségügyi innovációk kipróbálása tekintetében nem nyitottak a válaszadók, de teljes mértékben el sem zárkóztak tőle. Főleg a falun és községben élők voltak leginkább nyitottak a kipróbálásra (69. ábra). A válaszadók véleménye nem határolódott el egyértelműen a korosztály tekintetében, hogy az egészségügyi innovációk az idősek vagy a fiatalok számára lennének inkább fontosak. Ezt főként a gimnáziumi érettségivel, illetve az a feletti végzettséggel rendelkezők gondolták így, valamint a maximum 8 általánost végzettek (70. ábra). A felsőfokú technikumot és a legfeljebb 8 általánost végzettek gondolják leginkább azt, hogy az egészségügyi innovációk pozitívan befolyásolják hétköznapjaikat. Az egyetemi és főiskolai diplomával, valamint a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők úgy vélik, hogy sem negatív sem pozitív irányban nem fog kihatni az életükre (71. ábra). Leginkább a fővárosban élők, és azok, akik jól megélnek a keresetükből, vélik úgy, hogy az egészségügyi innovációk gyorsítják az ügyintézést (72. ábra). 69. ábra: Az egészségügyi innovációk kipróbálása fel sem merül esetemben - bármikor felmerülnek lehetőségként, mindent ki kell próbálni ellentétpárokkal történő egyetértés 1 - egészégügyi innovációk kipróbálása fel sem merül esetemben egészségügyi innovációk bármikor felmerülnek lehetőségként Összes válaszadó (n=799) 12,0% 6,5% 5,3% 6,8% 17,2% 14,2% 7,6% 8,2% 8,9% 13,4% Budapest (n=165) 9,7% 7,3% 4,2% 8,5% 17,6% 13,3% 10,3% 9,7% 10,3% 9,1% megyei jogú város (n=232) 15,1% 3,9% 6,5% 5,2% 19,8% 14,7% 4,7% 8,6% 9,1% 12,5% város (n=251) 10,8% 5,6% 5,6% 9,2% 14,7% 15,1% 9,6% 9,2% 8,8% 11,6% falu, község (n=151) 11,9% 10,6% 4,0% 4,0% 16,6% 13,2% 5,3% 4,0% 7,3% 23,2% 70. ábra: Az egészségügyi innovációk csak a fiataloknak - csak az idősek számára fontosak ellentétpárokkal történő egyetértés 1 - egészégügyi innovációk rövidítik az életet egészségügyi innovációk segítségével tovább élhetek Összes válaszadó (n=812) 6,4% 3,4% 2,4% 4,6% 44,4% 4,4% 1,3% 3,1% egyetemi diploma (n=160) 5,0% 50,0% 4,2% 4,2% 3,6% főiskolai diploma (n=166) 1,2% 52,4% felsőfokú technikum (n=93) 4,3% 1,1% 6,5% 3,2% 45,2% 5,0% 5,0% 5,0% gimnáziumi érettségi (n=121) 2,5% 43,8% 7,8% 2,4% 6,0% szakközépiskolai érettségi (n=167) 3,0% 36,5% 0,0% 5,1% szakmunkásképző (n=78) 17,9% 3,8% 32,1% 0,0% 0,0% 5,0% legfeljebb 8 általános (n=20) 0,0% 55,0% 24,2% 24,4% 19,9% 4,8% 4,3% 2,4% 3,3% 2,5% 3,1% 5,0% 1,3% 2,4% 4,2% 3,6% 4,2% 3,2% 25,8% 4,3% 3,2% 3,2% 2,5% 26,4% 5,0% 5,0% 0,0% 5,4% 5,4% 26,9% 4,8% 1,8% 1,3% 24,4% 7,7% 3,8% 3,8% 10,0% 10,0% 5,0% 5,0% 10,0% 50
51 71. ábra: Az egészségügyi innovációk negatívan befolyásolják a hétköznapjaimat - pozitívan befolyásolják a hétköznapjaimat ellentétpárokkal történő egyetértés 1 - egészégügyi innovációk negatívan befolyásolják hétköznapjaimat egészségügyi innovációk pozitívan befolyásolják hétköznapjaimat Összes válaszadó (n=808) 7,4% 3,8% 3,1% 2,8% 24,4% 18,0% 7,4% 10,3% 7,8% 15,2% egyetemi diploma (n=159) főiskolai diploma (n=166) felsőfokú technikum (n=90) gimnáziumi érettségi (n=119) szakközépiskolai érettségi (n=167) szakmunkásképző (n=81) legfeljebb 8 általános (n=19) 8,8% 3,1% 2,5% 1,9% 20,1% 14,5% 14,5% 13,8% 7,5% 13,2% 7,8% 4,2% 2,4% 1,2% 24,1% 19,9% 6,6% 12,0% 7,8% 13,9% 4,4% 0,0% 2,2% 5,6% 20,0% 17,8% 10,0% 7,8% 11,1% 21,1% 3,4% 5,9% 5,0% 5,0% 21,0% 22,7% 3,4% 11,8% 5,0% 16,8% 8,4% 1,2% 1,2% 5,4% 27,5% 20,4% 6,0% 6,0% 10,2% 13,8% 4,9% 3,7% 1,2% 11,1% 4,9% 33,3% 14,8% 4,9% 3,7% 17,3% 5,3% 0,0% 5,3% 0,0% 10,5% 26,3% 5,3% 26,3% 5,3% 15,8% 72. ábra: Az egészségügyi innovációk lassítják az ügyintézést - gyorsítják az ügyintézést ellentétpárokkal történő egyetértés 1 - egészégügyi innovációk lassítják az ügyintézést egészségügyi innovációk gyorsítják az ügyintézést Összes válaszadó (n=808) 5,4% 4,1% 3,0% 18,5% 2,4% 15,8% 7,6% 10,4% 11,4% 21,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=59) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=306) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=312) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=63) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=24) 1,7% 1,7% 1,7% 5,1% 15,3% 15,3% 13,6% 1,7% 11,9% 32,2% 6,2% 6,7% 1,6% 4,2% 1,3% 2,6% 2,0% 17,3% 11,8% 7,8% 15,0% 12,4% 23,5% 3,2% 2,9% 4,8% 19,2% 17,3% 8,0% 6,7% 10,9% 20,2% 9,5% 1,6% 1,6% 19,0% 19,0% 3,2% 14,3% 11,1% 19,0% 4,2% 0,0% 12,5% 25,0% 16,7% 4,2% 4,2% 8,3% 20,8% Budapest (n=167) megyei jogú város (n=225) város (n=257) falu, község (n=157) 2,4% 2,4% 1,2% 2,4% 16,2% 18,6% 6,0% 14,4% 13,8% 8,4% 3,6% 1,3% 4,9% 17,8% 16,9% 9,3% 9,8% 8,4% 3,9% 3,1% 3,5% 5,8% 19,1% 14,0% 8,2% 11,7% 8,2% 7,0% 2,5% 3,2% 1,9% 21,0% 14,6% 5,7% 5,1% 19,1% 22,8% 19,6% 22,6% 19,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 51
52 A válaszadók többsége nem tartja reális veszélynek azt, hogy visszaélhetnek az adataikkal, valamint az egészségügyi innovációk által az ügyintézés gyorsításában sem hisznek. Az idősebb generáció, a felsőfokú technikummal rendelkezők és a jó anyagi körülmények kötött élők gondolják azt inkább, hogy az egészségügyi innovációk révén gyorsul az ügyintézés (73. ábra). 73. ábra: A visszaélhetnek az adataimmal a hozzáférhető adataim miatt gyors ellentétpárokkal történő egyetértés 1 - visszaélhetnek az adataimmal hozzáférhető adataim miatt gyors Összes válaszadó (n=796) 9,9% 4,6% 5,6% 6,4% 18,8% 15,4% 6,1% 8,8% 7,8% 16,5% fiatal (n=158) 8,2% 4,4% 7,6% 8,2% 16,5% 21,5% 8,2% 9,5% 4,4% 11,4% középgenerációs középkorú (n=417) idős (n=223) 9,4% 4,6% 6,0% 7,4% 3,6% 12,1% 4,5% 3,6% 15,2% 21,6% 14,8% 13,4% 6,3% 5,3% 8,5% 8,9% 8,1% 8,9% 23,3% 14,6% egyetemi diploma (n=158) 8,9% 4,4% 6,3% 7,6% 12,7% 15,2% 5,1% 13,9% 8,2% 17,7% főiskolai diploma (n=160) felsőfokú technikum (n=90) 8,1% 4,4% 7,5% 7,5% 17,5% 2,2% 3,3% 6,7% 7,8% 21,1% 15,0% 5,6% 8,1% 15,0% 12,2% 6,7% 10,0% 12,2% 11,3% 17,8% gimnáziumi érettségi (n=121) 7,4% 4,1% 4,1% 9,1% 19,0% 14,0% 5,8% 10,7% 4,1% 21,5% szakközépiskolai érettségi (n=162) szakmunkásképző (n=81) legfeljebb 8 általános (n=18) 14,8% 3,7% 4,9% 4,3% 21,6% 1,2% 18,5% 7,4% 3,7% 21,0% 0,0% 5,6% 11,1% 5,6% 38,9% 16,0% 8,0% 4,9% 4,3% 17,3% 21,0% 3,7% 6,2% 3,7% 13,6% 0,0% 0,0% 5,6% 5,6% 27,8% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=59) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=301) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=302) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=64) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=23) 6,8% 8,5% 10,2% 10,2% 10,2% 11,9% 6,8% 8,5% 5,1% 22,0% 3,0% 10,0% 5,6% 4,7% 17,6% 14,6% 7,3% 9,3% 12,0% 15,9% 10,9% 5,3% 4,3% 6,3% 20,5% 16,2% 5,3% 8,3% 5,3% 17,5% 7,8% 3,1% 10,9% 7,8% 14,1% 20,3% 4,7% 6,3% 9,4% 15,6% 0,0% 0,0% 4,3% 8,7% 4,3% 4,3% 60,9% 4,3% 4,3% 8,7% A következő kérdésben állításokkal való egyetértést mértük. Az alábbi állítások esetében voltak szignifikáns eltérések a vizsgált változók mentén. Kissé meglepő módon leginkább a nagyon jó és nagyon rossz anyagi helyzetű csoportok tartják megbízhatónak az elektronikus online rendszereket (74. ábra). Az elektronikus eszközök adatait viszont az alacsonyabb iskolázottságú csoportok tartják pontosaknak, leginkább a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők (75. ábra) 52
53 74. ábra: Az elektronikus online rendszerek megbízhatóak állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=999) 7,7% 13,9% 38,5% 25,5% 14,3% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=69) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=389) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=369) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=77) 10,1% 8,7% 5,4% 11,8% 7,0% 14,3% 17,1% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=36) 5,6% 13,9% 13,0% 34,8% 34,2% 37,1% 29,9% 38,9% 26,1% 35,7% 23,3% 31,2% 22,2% 20,3% 12,9% 15,4% 11,7% 19,4% 75. ábra: Az elektronikus eszközök (pl. diagnosztikai eszközök, pl. vérnyomásmérő) adatai pontosak állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 4,2% Összes válaszadó (n=1022) 7,0% 27,8% 40,5% 20,5% 1,7% egyetemi diploma (n=176) 8,0% 3,3% főiskolai diploma (n=184) 7,6% 5,2% felsőfokú technikum (n=116) 6,0% 4,3% gimnáziumi érettségi (n=163) 6,7% szakközépiskolai érettségi (n=207) 6,3% 7,7% 3,8% szakmunkásképző (n=132) 5,3% 2,9% legfeljebb 8 általános (n=34) 2,9% 27,8% 27,7% 23,3% 27,0% 33,3% 23,5% 29,4% 45,5% 44,0% 47,4% 39,9% 35,3% 37,9% 17,6% 17,0% 17,4% 18,1% 22,1% 17,4% 29,5% 47,1% Az állítások esetében Az elektronikus eszközök mérési adataiban jobban megbízom, mintha emberek végeznék azt kapcsán volt a legtöbb szignifikáns eltérés (76. ábra). A generációk esetében megállapítható, hogy az idős generáció bízik meg inkább az elektronikus eszközök mérési adataiban, őket követi a fiatal és a középgeneráció, amelyek közötti eltérés minimális. A fenti kérdéshez hasonlóan a bizalom jóval magasabb a legfeljebb 8 általánost végzett csoport esetében. A bizalom az iskolázottság növekedésével fokozatosan csökken, a legkevésbé a valamilyen érettségivel rendelkezők bíznak inkább ezekben az eszközökben, majd a további tanulmányokat folytatók esetében ismét növekszik a bizalom, de meg sem közelíti az alacsony iskolázottságúak bizalmi értékét. Ez alapján nem meglepő, hogy az elektronikus eszközök mérési adataiba vetett bizalom a legrosszabb anyagi helyzetű csoportnál a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a második legrosszabb anyagi helyzetű kategóriába tartozók esetén, míg a jobb anyagi helyzetű csoportoknál nincs jelentősebb különbség ennek megítélésében. Ezek alapján némileg meglepő, hogy a következő Az emberek többet hibáznak, mint az elektronikus eszközök állítás esetében csupán a generációk között van szignifikáns eltérés. Hasonlóan az előző állításhoz az idős generáció érzi leginkább azt, hogy az emberek többet hibáznak, mint az elektronikus eszközök, míg a fiatal és középgeneráció között jelentős eltérés nincs (77. ábra). 53
54 76. ábra: Az elektronikus eszközök mérési adataiban jobban megbízom, mintha emberek végeznék azt állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1024) 20,0% 17,4% 35,7% 19,1% 7,8% fiatal (n=250) 21,2% 16,8% 35,6% 18,8% 7,6% középgenerációs középkorú (n=518) 19,1% 19,7% 38,2% 17,2% 5,8% idős (n=258) 20,9% 13,2% 30,6% 22,9% 12,4% egyetemi diploma (n=173) 20,2% 17,3% 41,6% 14,5% 6,4% főiskolai diploma (n=190) 16,3% 19,5% 36,8% 20,5% 6,8% felsőfokú technikum (n=116) 14,7% 19,0% 37,1% 25,0% 4,3% gimnáziumi érettségi (n=165) 21,8% 18,2% 35,2% 18,2% 6,7% szakközépiskolai érettségi (n=208) 24,0% 18,8% 33,7% 14,4% 9,1% szakmunkásképző (n=132) 22,0% 12,9% 31,8% 22,7% 10,6% legfeljebb 8 általános (n=32) 25,0% 3,1% 18,8% 31,3% 21,9% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=71) 26,8% 15,5% 33,8% 15,5% 8,5% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=393) 16,3% 18,6% 37,4% 20,1% 7,6% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=385) 19,5% 17,7% 39,2% 15,6% 8,1% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=82) 32,9% 12,2% 17,1% 31,7% 6,1% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=33) 21,2% 9,1% 27,3% 24,2% 18,2% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 77. ábra: Az emberek többet hibáznak, mint az elektronikus eszközök állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1020) fiatal (n=247) középgenerációs középkorú (n=520) idős (n=253) 10,4% 10,1% 10,8% 10,3% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 15,1% 39,9% 20,6% 14,1% 17,4% 16,5% 9,5% 32,8% 42,5% 41,9% 27,7% 16,6% 19,0% 13,4% 11,7% 19,8% A kérdésblokk utolsó állítása a lehetséges hackerproblémáktól való félelmet mérte. Az eredmények részben igazodnak a korábbi bizalommal kapcsolatos eredményekhez (78. ábra). A legfeljebb 8 általánossal rendelkező csoport választotta a legmagasabb arányban az egyáltalán nem lehetőséget, ugyanakkor e csoport esetében a legmagasabb a két inkább 54
55 egyetértést jelző (4-es és 5-ös érték) választása is. A legkevésbé az egyetemi diplomások tartanak az ilyen jellegű problémáktól (21,14% az állítással részben vagy teljesen egyetértő). Az anyagi helyzet javulásával fokozatosan csökken a félelem. 78. ábra: Félek attól, hogy az egészségügyi állapotom adatai az elektronikus informatikai rendszerben tárolásra kerülnek, és illetéktelenek kezébe kerülhetnek (hackerproblémák) állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó(n=1026) 18,5% 17,4% 30,7% 17,4% 16,0% egyetemi diploma (n=175) főiskolai diploma (n=193) felsőfokú technikum (n=115) gimnáziumi érettségi (n=166) szakközépiskolai érettségi (n=206) szakmunkásképző (n=128) legfeljebb 8 általános (n=32) 21,7% 22,9% 34,3% 12,6% 8,6% 14,5% 13,0% 18,7% 19,1% 32,6% 33,0% 15,0% 21,7% 19,2% 13,0% 22,9% 19,9% 15,7% 18,4% 30,7% 26,7% 16,9% 19,4% 13,9% 15,5% 17,2% 10,9% 28,9% 18,8% 24,2% 25,0% 6,3% 21,9% 28,1% 18,8% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=70) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=397) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=382) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=81) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=34) 34,3% 18,6% 25,7% 12,9% 8,6% 18,9% 16,2% 19,6% 17,0% 32,2% 31,9% 17,1% 16,5% 12,1% 18,3% 17,3% 8,6% 24,7% 27,2% 22,2% 14,7% 8,8% 38,2% 20,6% 17,6% Az eszközhasználatra vonatkozó kérdés állításaival való egyetértés esetében többnyire a generációk között figyelhető meg különbség, azonban néhány esetben más változók mentén is szignifikáns különbség jelentkezett. Az idős generáció esetében a legkevésbé jellemző, hogy sohasem használ semmilyen eszközt egészségi állapot felmérésére, ez a fiatal generációra jellemző inkább (79. ábra). A számítógépre telepített programok esetében csak nemek között van különbség, a generációk között nincs. Az eredmények alapján a használatban nincs jelentős különbség, csupán az elzárkózásban, a nők kevésbé hajlanak számítógépes programok használatára egészségi állapotuk felmérése céljából (80. ábra). Az internetes programok használata esetében is inkább csak a nyitottság tekintetében van különbség, a fiatal generáció kevésbé elzárkózó, de nem mondaható sokkal intenzívebb használónak (4-es és 5-ös értékek) a másik két csoporthoz viszonyítva. Az internetes programok használata esetében az eredmények alapján jövedelmi helyzet javulásával egyre kisebb a 4-es és 5-ös érték aránya, kevésbé jellemző ezek használata (81. ábra). A meglepő eredmény mögötti okokat későbbi vizsgálat derítheti fel, elképzelhető, hogy, aki megengedheti magának, az más módon méri fel egészségügyi állapotát. Okoseszközön lévő applikáció használatára, valamint új applikáció letöltésére nyitottabb a fiatal generáció és intenzívebben is végzi e tevékenységeket (82. ábra és 83. ábra). Egészségi állapot felmérése céljából történő okoseszköz vásárlásra nyitottabbak a férfiak és valamivel 55
56 gyakrabban is teszik ezt, mint a nők. Hasonlóan a korábbi eszközök használatához a fiatal generáció a másik két generáció előtt jár ilyen célú okoszeszközök vásárlásában. Érdekes módon viszont az iskolázottság növekedésével csökken az ilyen típusú eszközök vásárlása, a kevésbé iskolázott csoportok jobban kedvelik az okoseszközöket (84. ábra). Ennek oka lehet egyfajta presztízsfogyasztás, hiszen ezek között vannak olcsóbb, elérhetőbb eszközök is, de elképzelhető az is, hogy más egészségi állapotfelmérésre kevésbé van lehetőségük korlátozott anyagi lehetőségeik miatt. 79. ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából sohasem használok semmilyen elektronikus eszközt állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) fiatal (n=262) középgenerációs középkorú (n=554) idős (n=269) 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 34,1% 17,2% 21,2% 11,0% 16,5% 26,0% 34,3% 41,3% 19,1% 17,7% 14,5% 26,3% 19,1% 20,4% 13,7% 10,8% 8,9% 14,9% 18,1% 14,9% 80. ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából számítógépre telepített programot használok állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) férfi (n=528) nő (n=558) 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 4,4% 62,9% 12,8% 15,0% 4,9% 57,8% 67,7% 15,3% 10,4% 18,4% 11,8% 81. ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából internetes programot használok állítás háttérelemzése 4,5% 5,2% 4,0% 4,8% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 6,2% Összes válaszadó (n=1085) 58,5% 14,1% 15,9% 5,2% fiatal (n=263) középgenerációs középkorú (n=556) idős (n=268) 49,4% 59,9% 64,6% 9,5% 18,3% 17,1% 5,7% 5,2% 13,1% 16,7% 5,0% 5,2% 11,9% 13,1% 5,2% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=411) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=402) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=87) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 68,9% 58,4% 56,5% 56,3% 62,2% 6,8% 6,8% 14,9% 2,7% 5,6% 17,3% 15,6% 3,2% 5,5% 15,4% 17,7% 5,0% 9,2% 14,9% 11,5% 8,0% 2,7% 10,8% 13,5% 10,8% 56
57 82. ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából meglévő okos eszközömön levő applikációt használom állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) fiatal (n=262) középgenerációs középkorú (n=555) idős (n=268) 40,8% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 56,1% 58,6% 66,0% 83. ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából meglévő okos eszközömre töltök le új applikációt állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) 15,6% 11,5% 19,5% 9,2% 14,1% 13,7% 11,9% 9,7% 10,2% 14,9% 10,1% 8,2% 9,2% 8,5% 5,6% 6,7% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 55,6% 13,4% 14,9% 9,2% 6,9% fiatal (n=263) 41,8% 18,3% 20,9% 11,0% 8,0% középgenerációs középkorú (n=554) idős (n=268) 56,7% 67,2% 11,6% 14,1% 11,9% 10,6% 7,0% 4,9% 10,8% 5,2% 84. ábra: Egészségi állapotom felmérése céljából kifejezetten erre a célra vásárolok okoseszközt állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 61,10% 11,6% 13,3% 8,0% 6,0% férfi (n=528) 56,3% 11,9% 16,3% 9,3% 6,3% nő (n=558) 65,8% 11,3% 10,4% 6,8% 5,7% fiatal (n=263) középgenerációs középkorú (n=556) idős (n=268) 54,8% 61,0% 67,5% 10,6% 11,3% 17,9% 12,9% 12,2% 7,6% 4,6% 7,2% 13,1% 5,2% 9,3% 4,9% egyetemi diploma (n=186) főiskolai diploma (n=201) felsőfokú technikum (n=118) gimnáziumi érettségi (n=175) szakközépiskolai érettségi (n=222) szakmunkásképző (n=139) legfeljebb 8 általános (n=36) 60,2% 61,7% 60,2% 61,1% 64,0% 58,3% 52,8% 7,0% 14,5% 13,4% 15,3% 11,4% 14,5% 12,9% 16,9% 14,9% 3,8% 6,5% 5,5% 1,7% 5,9% 8,0% 4,6% 10,8% 9,0% 9,9% 6,3% 7,2% 12,2% 8,6% 13,7% 16,7% 19,4% 11,1% 57
58 Az utolsó kérdésblokk esetében először a házi-, illetve szakorvossal való online kapcsolattartás iránti hajlandóságot vizsgáltuk. A generációk és az iskolai végzettség esetében mindkét állításnál szignifikáns eltérések voltak a csoportok között. Az idős generáció szívesen tartaná online módon a kapcsolatot bár feltehetően inkább így is, mintsem kizárólag ily módon a házi- és szakorvosával (4-es és 5-ös értékek összesen: 51,8% és 50,4%), mögöttük valamivel marad el a középgenerációs csoport (49,7% és 48,3%) és a legkevésbé pozitív a fiatal generáció hozzáállása (48,3% és 41%). Ami tovább árnyalja az eredményeket, hogy az idős generáció egyúttal valamivel elzárkózóbb is (1-es és 2-es értékek), vagyis feltehetően nem homogén a csoport az egészségügyi innovációk fogadtatását, kipróbálási hajlandóságát tekintve sem. Az iskolázottságot tekintve mindkét esetben a maximum 8 általános végzettségűeket leszámítva a csoportok közötti különbség nem jelentős, de megállapítható, hogy az iskolázottság növekedésével kis mértékben folyamatosan növekszik az online kapcsolattartás iránti nyitottság is. A háziorvossal való online kapcsolattartásra az anyagi helyzetet tekintve inkább a valamivel az átlag alatti, illetve feletti csoportok lennének inkább hajlandóak (85. ábra), míg a szakorvossal való online kapcsolattartásra a férfiak nyitottabbak (86. ábra). 85. ábra: Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot háziorvosommal állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1085) 19,3% 9,2% 23,2% 23,6% 24,7% fiatal (n=262) 16,8% 11,5% 30,2% 24,8% 16,8% középgenerációs középkorú (n=554) 18,1% 10,1% 22,2% 22,4% 27,3% idős (n=268) 24,3% 5,2% 18,7% 24,6% 27,2% egyetemi diploma (n=184) főiskolai diploma (n=201) felsőfokú technikum (n=119) gimnáziumi érettségi (n=175) szakközépiskolai érettségi (n=222) szakmunkásképző (n=138) legfeljebb 8 általános (n=35) 11,4% 9,2% 12,9% 7,5% 23,4% 23,4% 27,2% 29,4% 28,8% 26,9% 16,8% 6,7% 22,7% 27,7% 26,1% 21,1% 10,3% 25,1% 24,0% 19,4% 24,3% 29,7% 9,9% 11,6% 23,9% 19,6% 19,4% 18,1% 22,5% 21,0% 25,7% 8,6% 14,3% 5,7% 45,7% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=73) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=412) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=403) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=86) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 24,7% 6,8% 21,9% 14,6% 9,7% 20,4% 23,1% 9,9% 24,6% 15,1% 10,5% 25,6% 21,6% 5,4% 29,7% 19,2% 30,3% 17,4% 19,9% 13,5% 27,4% 25,0% 22,6% 31,4% 29,7% 58
59 86. ábra: Ha lehetőségem lenne, online módon tartanám a kapcsolatot szakorvosommal állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1085) 19,5% 9,4% 23,9% 23,7% 23,4% férfi (n=527) nő (n=557) 15,6% 23,3% 9,7% 9,2% 26,2% 21,7% 24,3% 23,2% 24,3% 22,6% fiatal (n=263) középgenerációs középkorú (n=555) idős (n=268) 17,5% 17,7% 25,7% 10,6% 10,8% 5,6% 30,8% 23,2% 18,3% 22,9% 24,3% 24,7% 25,4% 26,1% 16,3% egyetemi diploma (n=185) főiskolai diploma (n=201) felsőfokú technikum (n=117) gimnáziumi érettségi (n=174) szakközépiskolai érettségi (n=222) szakmunkásképző (n=139) legfeljebb 8 általános (n=35) 12,4% 12,9% 16,2% 23,6% 23,4% 20,0% 7,0% 8,5% 30,9% 9,4% 5,7% 10,3% 26,5% 11,3% 11,4% 20,9% 23,9% 11,5% 28,2% 23,4% 14,3% 21,6% 27,0% 31,3% 27,4% 20,3% 20,7% 16,5% 48,6% 27,0% 26,4% 23,1% 17,2% 21,6% 19,4% Az aktuális és időszakos egészségügyi szűrési lehetőségekről való személyes értesítés (87. ábra) a nők számára vonzóbb, a generációkat tekintve pedig az idős csoport körében a legnépszerűbb (79,1%), bár természetesen a középgenerációsok (71,4%) és a fiatal csoportba tartozók (66%) is hasznosnak tartják. A kisméretű diagnosztikai eszközök mérési eredményei, pontossága iránti bizalom hasonlóan a fenti vonatkozó eredményekre a legkevésbé iskolázottak körében a legmagasabb, s az érettségivel rendelkezők körében a legalacsonyabb. A technikummal vagy diplomával rendelkezők körében ismét nő a bizalom ezen eszközök iránt, de nem éri el a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők bizalmi szintjét (88. ábra). 87. ábra: Hasznosnak tartanám, ha személyes értesítést kapnék az aktuális és időszakos egészségügyi szűrési lehetőségeimről. (Pl. rákszűrés, tüdőszűrés, kardiológiai szűrés, hallásvizsgálat, látásvizsgálat stb. állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) 5,0% 5,5% 17,5% 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 25,7% 46,2% férfi (n=528) 4,0% 5,5% 22,7% 27,3% 40,5% nő (n=558) 5,9% 5,7% 12,5% 24,4% 51,4% fiatal (n=262) 4,6% 5,0% 24,4% 29,4% 36,6% középgenerációs középkorú (n=555) idős (n=269) 4,7% 6,8% 17,3% 4,1% 5,6% 11,2% 20,4% 26,5% 58,7% 44,7% 59
60 88. ábra: Megbízom a kisméretű diagnosztikai eszközök mérési eredményeiben, pontosságában (pl. vérnyomásmérő, véroxigénmérő, EKG mérő, komplex diagnosztikai karóra stb.) állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1085) 5,2% 8,7% 29,9% 34,5% 21,6% 3,7% egyetemi diploma (n=187) 6,4% 3,5% főiskolai diploma (n=200) 8,0% felsőfokú technikum 5,9% 9,3% (n=118) gimnáziumi érettségi 3,4% 10,9% (n=174) szakközépiskolai érettségi 8,6% 8,2% (n=220) szakmunkásképző (n=139) legfeljebb 8 általános (n=35) 7,9% 5,7% 9,4% 22,9% 27,8% 31,5% 24,6% 33,9% 32,7% 25,9% 28,6% 40,6% 25,9% 36,5% 40,7% 32,8% 32,7% 42,9% 30,9% 21,4% 20,5% 19,5% 19,0% 17,7% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Egy központi diagnosztikai ellenőrző és jelzőrendszerhez való csatlakozási szándékban jelentős különbségek vannak a demográfiai csoportok között (89. ábra). A nők számára ez vonzóbb lehetőség, mint a férfiaknak. Az életkori csoportok esetében pedig az idős generáció válaszadói csatlakoznának leginkább, akiket a középgenerációsok követnek, míg a fiatal korcsoportnak csupán 34%-a ért egyet részben vagy teljesen a csatlakozással. Hasonlóan az előző kérdés eredményeihez, ezúttal is az érettségivel rendelkezők körében a legalacsonyabb a csatlakozási szándék, majd ismét emelkedni kezd az iskolázottság növekedésével. A jövedelemi helyzetet vizsgálva az online kapcsolattartáshoz hasonlóan a központi diagnosztikai ellenőrző és jelzőrendszerhez való csatlakozási szándék esetében azt mutatják az eredmények, hogy inkább a valamivel az átlag alatti, illetve feletti csoportok csatlakoznának a leginkább. Az e-egészségügy problémamegoldó képességében az idős generáció hisz a leginkább (4-es és 5-ös értékek) és egyúttal a legkevésbé (1-es és 2-es értékek) is, míg a jövedelmi helyzetet tekintve a legjobban a legszegényebb réteg bízik az e-egészségügy orvos pótló szerepében, legkevésbé pedig a legjobb anyagi helyzetűek, bár utóbbiak esetében a legkisebb a szkeptikusok aránya is (90. ábra). 60
61 89. ábra: Szívesen csatlakoznék olyan központi diagnosztikai ellenőrző és jelzőrendszerhez, amely okoseszközön keresztül figyeli az általános egészségi és kardiológiai adataimat, és szükség esetén értesítést küld a szükséges eljárási protokollról állítás háttérelemzése 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Összes válaszadó (n=1085) 16,5% 15,0% 28,1% 18,1% 22,4% férfi (n=528) 14,6% 18,2% 29,2% 16,1% 22,0% nő (n=558) 18,1% 12,0% 27,1% 19,9% 22,9% fiatal (n=262) 13,7% 16,4% 35,9% 14,9% 19,1% középgenerációs középkorú (n=554) 16,8% 15,7% 28,5% 18,4% 20,6% idős (n=268) 18,3% 11,9% 19,8% 20,5% 29,5% egyetemi diploma (n=185) főiskolai diploma (n=200) felsőfokú technikum (n=118) gimnáziumi érettségi (n=176) szakközépiskolai érettségi (n=221) szakmunkásképző (n=140) legfeljebb 8 általános (n=35) 16,8% 15,5% 17,8% 14,5% 25,4% 26,0% 22,2% 21,5% 17,8% 22,5% 11,0% 14,4% 23,7% 23,7% 27,1% 17,0% 16,5% 34,7% 15,3% 16,5% 19,0% 15,4% 30,8% 19,3% 13,6% 25,7% 17,1% 28,6% 14,3% 14,9% 19,9% 10,7% 30,7% 40,0% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=412) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=402) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=87) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 16,2% 10,9% 21,1% 16,1% 13,5% 13,8% 8,1% 21,6% 16,1% 14,7% 29,9% 23,0% 40,5% 25,7% 27,1% 21,4% 14,2% 21,8% 13,5% 23,0% 24,0% 22,9% 23,0% 24,3% 13,5% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 90. ábra: Meg vagyok győződve arról, hogy az e-egészségügy hatékony alkalmazása megoldást jelenthet az orvoshiányra állítás háttérelemzése Összes válaszadó (n=1085) 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért 20,7% 15,9% 30,4% 16,5% 16,5% fiatal (n=263) 17,1% 17,1% 31,6% 20,2% 14,1% középgenerációs középkorú (n=555) 19,5% 17,5% 31,7% 15,3% 16,0% idős (n=269) 26,8% 11,2% 26,4% 15,6% 20,1% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=74) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=412) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=403) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=86) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=37) 18,9% 16,3% 16,3% 25,1% 21,6% 8,1% 15,8% 23,3% 15,6% 16,2% 47,3% 32,3% 27,5% 24,4% 18,9% 13,5% 18,2% 15,1% 12,2% 16,6% 29,7% 13,5% 17,5% 15,1% 20,9% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 61
62 5. A személyes megkérdezés kutatási eredményei Jelen fejezetben a személyes megkérdezés egyváltozós (gyakorisági) elemzésének eredményeit közöljük. A 3. táblázat a megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzőit mutatja be. 3. táblázat: A megkérdezetti kör főbb demográfiai jellemzői nem iskolai végzettség 60 év felettiek száma a háztartásban fő % (n=2001) fő % (n=2001) fő % (n=2001) férfi ,6% legfeljebb 8 általános ,5% nincs ,3% nő ,4% szakmunkásképző, szakiskola ,0% 1 fő ,9% összesen ,0% szakközépiskolai érettségi ,3% 2 fő ,3% gimnáziumi érettségi ,9% 3 fő 8 0,4% generáció felsőfokú technikum/okj/foks 125 6,2% összesen ,0% fő % (n=2001) főiskolai diploma 191 9,5% fiatal ,1% egyetemi diploma 78 3,9% tartós betegek száma a háztartásban középgenerációs ,1% nem válaszolt 10 0,5% fő % (n=2001) idős ,8% összesen ,0% nincs ,9% összesen ,0% 1 fő ,8% gazdasági aktivitás 2 fő 167 8,4% lakóhely településtípusa fő % (n=2001) 3 fő 16 0,8% fő % (n=2001) aktív fizikai dolgozó ,0% 4 fő 2 0,1% Budapest ,6% aktív szellemi dolgozó ,7% összesen ,0% megyei jogú város ,1% GYES-en, GYED-en 80 4,0% város ,7% háztartásbeli 15 0,7% jövedelmi helyzet szubjektív megítélése falu, község ,6% tanuló 124 6,2% fő % (n=2001) összesen ,0% nyugdíjas ,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni 151 7,5% munkanélküli 42 2,1% Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni ,5% Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) lakóhely régiója egyéb inaktív kereső 26 1,3% belőle, de félretenni már nem tudnak ,4% fő % (n=2001) egyéb eltartott 3 0,2% Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle 97 4,8% Közép-Magyarország ,9% NV 24 1,2% Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak 22 1,1% Közép-Dunántúl ,8% összesen ,0% NT/NV 72 3,6% Nyugat-Dunántúl ,1% összesen ,0% Dél-Dunántúl 183 9,2% háztartásban élők száma Észak-Magyarország ,6% fő % (n=2001) tartós gyógyszerszedés Észak-Alföld ,0% 1 fő ,3% fő % (n=2001) Dél-Alföld ,8% 2 fő ,3% szed tartósan gyógyszert ,9% Budapest ,6% 3 fő ,5% nem szed ,8% összesen ,0% 4 fő ,6% nem válaszolt 25 1,2% 5 fő 140 7,0% összesen ,0% családi állapot 6 vagy több fő 66 3,3% fő % (n=2001) összesen ,0% egészségi állapot megítélése hajadon/nőtlen ,9% fő % (n=2001) házas ,3% 14 éven aluliak száma a háztartásban Az egészségi állapotom nem korlátoz semmiben ,2% elvált ,3% fő % (n=2001) Az egészségi állapotom némiképp korlátoz az életvitelemben ,5% özvegy 162 8,1% nincs ,0% Az egészségi állapotom minden tekintetben korlátoz 78 3,9% élettársi kapcsolatban él ,4% 1 fő ,7% nem válaszol 8 0,4% összesen ,0% 2 fő 152 7,6% összesen ,0% 3 fő 38 1,9% 4 fő 10 0,5% 5 vagy több fő 7 0,3% összesen ,0% A megkérdezés során kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyire értékelik a megkérdezettek fontosnak, hogy a technológiai újdonságokról, innovációkról, új termékekről az elsők között szerezzenek tudomást. Tízfokozatú skálán 8-as vagy annál magasabb értéket jelölt meg a válaszadók 34,3%-a, 5-ösnél magasabb értéket (inkább fontos) a válaszadók több mint fele (55,3%). A részletesebb eredmények a 91. ábra láthatóak, vagyis inkább fontosnak tartják az emberek, hogy elsők között informálódjanak az innovációkról, új termékekről. 62
63 91. ábra: A technológiai újdonságokról, innovációkról, új termékekről való tudomásszerzés fontossága (n=2001) 15,0% 5,1% 6,1% 4,3% 14,1% 9,4% 11,6% 15,1% 7,3% 11,9% 1 1-nagyon negatív nagyon pozitív 0% 25% 50% 75% 100% A megkérdezettek tehát szeretnének inkább informáltak lenni, de fontos kérdés, hogy vajon hol keresik az információkat. A válaszadókat megkértük arra is, hogy jelöljék meg, mely forrásokból szoktak tájékozódni általában az egészségügyi újdonságokról, új termékekről. A megadott válaszlehetőségek közül többet is jelölhettek. A 92. ábra az egyes források említési aránya látható, amely alapján a legnépszerűbb tájékozódási forrás a televízió, majd a család, rokonság és dobogós még a weboldal, azonban az eredmények alapján az előző kérdés eredményéhez képest csekélyebb tájékozódási vágy jellemző a válaszadókra. Az egyéb válaszok száma nem volt ugyan jelentős, de itt a többség, a rádiót, a sajtót/újságokat és a szórólapokat említette. A következő két kérdéssel azt vizsgáltuk mennyire érdeklik a válaszadókat az okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazások, illetve rendelkeznek-e ilyennel. A két kérdés egyúttal szűrőkérdésként is funkcionált, mert az ezeket követő egészségügyi innovációkra vonatkozó kérdést csak azok válaszolták meg, akik e kérdésekre igennel feleltek. A 93. ábra jól látható, hogy csupán a válaszadók 19,9%-át, vagyis 397 főt érdeklik az okoseszközre telepíthető alkalmazások, s az érdeklődők közül is csupán 32,7%-nak, vagyis 130 főnek van ilyen jellegű telepített alkalmazása. Azoktól, akik érdeklődnek és van is ilyen jellegű alkalmazásuk, megkérdeztük, hogy milyen gyakran használja ezt az alkalmazást (94. ábra). 92. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai (n=2001) televízióból családtól, rokonoktól weboldalakról közösségi média oldalakról (pl. Facebook) orvostól sehonnan ismerősöktől egyéb 33,4% 30,5% 29,1% 27,8% 23,0% 23,0% 22,5% 2,9% Értékelés 8-10-ig: 34,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% 93. ábra: Okoseszközökre telepíthető alkalmazások Érdekelnék Önt okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazások? (n=2001) Van-e már ilyen okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazása? (n=397) 19,9% 32,7% 80,1% 67,3% igen nem 63
64 94. ábra: Okoseszközökre telepített alkalmazások használati gyakorisága (n=130) naponta többször naponta hetente pár alkalommal hetente havonta pár alkalommal havonta évente párszor soha 7,0% 22,5% 27,1% 8,0% 16,3% 3,3% 11,2% 4,6% 0% 25% 50% 75% 100% A többség hetente pár alkalommal (27,1%), vagy naponta (22,5%) használja a telepített alkalmazását a részletesebb eredmények a 94. ábra láthatóak, vagyis azok, akik eljutnak a telepítésig jellemzően használják is az alkalmazásokat. A megkérdezettek közel kétharmada (64,6%) legalább heti rendszerességgel néz rá ezekre az applikációkra. Azokat a válaszadókat, akik a korábbi okoszeszközre telepíthető applikációk iránti érdeklődésre igennel feleltek (397 fő) megkértük arra is, hogy jelöljék meg mely forrásokból szoktak tájékozódni a különböző lehetőségekről és kifejezetten az okoseszközökre telepíthető alkalmazásokról, amelyek a betegség és a beteg állapotának nyomon követését szolgálják. A korábbi általános információforrásokra vonatkozó kérdéshez hasonlóan az e kérdésnél megadott válaszlehetőségek közül is többet jelölhettek. A 95. ábra az egyes források említési aránya látható, amely alapján a legnépszerűbb tájékozódási forrás ez esetben már az internet, amelyet jelentősen elmaradva a személyes források (orvos, család, rokonság, ismerősök) követnek. A korábbi kérdéstől eltérően e területen már igen domináns az internet szerepe. 95. ábra: A betegség és a beteg állapotának nyomon követését szolgáló különböző lehetőségekről és az okoseszközökre telepíthető alkalmazásokról való tájékozódás forrásai (n=397) internetről orvostól családtól, rokonoktól ismerősöktől televízióból sehonnan egészség témájú magazinokból, lapokból gyógyszerésztől (patikában) betegtársaktól online betegtársaktól személyesen 16,6% 8,8% 28,6% 25,1% 24,3% 7,8% 6,6% 3,2% 2,3% 63,8% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Az egészségi állapottal, állapotfelméréssel kapcsolatos attitűdállításokat értékeltettünk a válaszadókkal, hogy egyetértésük fokát jelezzék ötfokozatú skálán. Leginkább azzal értettek egyet, hogy odafigyelnek a környezetükben élők egészségére, ezt követi az egészségügyi témákról szóló cikkek olvasása és a saját egészségükkel való foglalkozás. Nem jellemző a megkérdezetti körre, hogy az egészségügyi állapotuk felmérésére gyakran használnának okoseszközre telepített applikációt, vagy épp szellemi egészségi állapotuk felmérésére, szinten tartására agytorna jellegű applikációt, s az eredmények alapján az okosórák és az aktivitásmérő karpántok sem tűnnek igazán remek lehetőségnek (96. ábra) 64
65 96. ábra: Állításokkal való egyetértés foka 1-egyáltalán nem ért egyet teljes mértékben egyetért Szívesen olvasok egészségügyi témákról szóló cikkeket. (n=1998) 26,0% 12,7% 25,9% 17,6% 17,8% Sokat foglalkozom az egészségemmel. (n=2000) 21,3% 14,3% 31,0% 20,3% 13,0% Odafigyelek a környezetemben élők egészségére. (n=1992) 7,2% 10,7% 27,9% 28,5% 25,7% Szeretem, ha először én próbálok ki új eszközöket a környezetemben. (n=1995) 37,9% 14,0% 26,9% 12,7% 8,6% Szívesen adok tanácsokat egészségügyi technikai újdonságokkal kapcsolatban a környezetemben élőknek. (n=1993) 48,8% 13,0% 20,6% 10,4% 7,3% Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus) gyakran használok elektronikus diagnosztikai eszközt. (n=2001) 54,0% 9,7% 13,9% 10,7% 11,6% Az egészségügyi állapotom felmérésére (pl. vérnyomás, pulzus) gyakran használok okoseszközre telepített applikációt. (n=2001) 81,8% 5,8% 1,3% 7,1% 4,1% Az okosórák és aktivitásmérő karpántok remek lehetőséget nyújtanak az egészségügyi állapotom regisztrálására és az eredmények nyomon követésére. (n=1887) A szellemi egészségi állapotom felmérésére, szinten tartására gyakran használok agytorna jellegű applikációt. (n=2001) 68,6% 77,1% 5,3% 6,1% 11,3% 8,7% 8,6% 2,8% 7,2% 4,3% A kutatás eredményei alapján tehát a megkérdezetti kör jelentős része nem aktív (fel)használója az egészségügyi állapot felmérésére és nyomon követésére alkalmas új eszközöknek és applikációknak, ezért is érdekes az utolsó kérdés, amely azt vizsgálja, hogy egyébként mennyire lenne indokolt ezek használata. Megkérdeztük, hogy van-e olyan betegségük, amely miatt folyamatosan ellenőrizniük kell egészségi állapotukat (pl. pulzust, vérnyomást, vércukor szintet). Az eredmények alapján a válaszadók jelentős részének saját bevallása szerint nincs ilyen betegsége, de 27,2% igennel válaszolt a kérdésre (97. ábra). 97. ábra: Folyamatos egészségi állapot ellenőrzést igénylő betegség megléte (n=1949) Van-e olyan betegsége, amely miatt folyamatosan ellenőriznie kell egészségi állapotát (pl. pulzusát, vérnyomását, vércukor szintjét)? 27,2% 72,8% igen nem 0% 20% 40% 60% 80% 100% 6. A személyes megkérdezés háttérelemzésének eredményei A demográfiai háttérelemzések bemutatása során ahogy azt már hivatkoztuk azt vizsgáljuk, hogy a vizsgált kérdések kapcsán az egyes demográfiai csoportok válaszaiban vannak-e statisztikailag igazolható eltérések. A háttérelemzést öt változó mentén végeztük el (nem, generációk, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség foka és jövedelmi helyzet szubjektív megítélése). Csak azon eredményeket közöljük, melyek statisztikai értelemben véve szignifikáns eltéréseket mutattak. A technológiai újdonságokról, innovációkról, új termékekről való tudomásszerzés fontossága esetében minden vizsgált változó szignifikáns eltérést mutatott. Az informálódást az átlagoshoz képest fontosabbnak vélik a férfiak, 65
66 a fiatalok, a gimnáziumi érettségivel, felsőfokú technikummal vagy főiskolai diplomával rendelkezők, a községek lakói, valamint azok, akik jobbra értékelték jövedelmi helyzetüket (98. ábra). 98. ábra: Technológiai újdonságokról, innovációkról, új termékekről való tudomásszerzés fontosságának háttérelemzése 1 - egyáltalán nem fontos nagyon fontos Összes válaszadó (n=2001) 15,0% 5,1% 4,3% 6,1% 14,1% 9,4% 11,6% 15,1% 7,3% 11,9% férfi (n=970) 12,8% 5,5% 4,2% 3,0% 13,4% 8,9% 13,0% 16,4% 8,2% 14,6% nő (n=1028) 17,0% 5,8% 6,7% 5,5% 14,9% 9,9% 10,3% 13,9% 6,5% 9,3% fiatal (n=461) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 1,7% 3,0% 4,6% 5,0% 13,0% 5,6% 11,1% 4,0% 4,8% 34,8% 6,5% 13,2% 18,0% 11,9% 23,0% 15,4% 11,0% 13,7% 17,2% 7,1% 10,1% 3,3% 10,9% 8,3% 4,6% 12,0% 8,3% 5,0% 7,4% 5,3% egyetemi diploma (n=77) főiskolai diploma (n=191) felsőfokú technikum/okj/foksz (n=125) gimnáziumi érettségi (n=238) 2,6% 5,2% 9,1% 5,2% 10,4% 18,2% 4,7% 9,9% 6,3% 2,1% 18,3% 6,8% 3,2% 11,2% 8,0% 4,8% 13,6% 9,6% 3,4% 11,3% 4,2% 3,8% 14,7% 10,5% 18,2% 11,0% 11,2% 10,9% 13,0% 20,4% 5,2% 11,0% 13,0% 9,4% 16,8% 8,0% 13,6% 13,9% 9,7% 17,6% szakközépiskolai érettségi (n=407) szakmunkásképző, szakiskola (n=682) legfeljebb 8 általános (n=270) 10,6% 5,4% 7,6% 5,7% 12,5% 10,1% 13,0% 16,5% 6,5% 16,1% 4,8% 4,5% 14,8% 10,1% 11,7% 14,7% 6,3% 30,0% 5,9% 3,3% 12,2% 4,8% 8,9% 10,7% 7,9% 5,3% 7,4% 10,8% 11,4% 10,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=150) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=791) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=870) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=96) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=22) 1,3% 5,3% 8,7% 3,3% 14,7% 10,0% 8,7% 18,0% 9,3% 20,7% 5,4% 11,8% 3,8% 4,8% 14,4% 10,1% 11,0% 16,9% 9,1% 12,6% 3,7% 15,9% 6,0% 6,8% 13,7% 9,5% 13,7% 14,4% 5,6% 10,8% 3,1% 4,2% 32,3% 11,5% 10,4% 11,5% 5,2% 9,4% 6,3% 6,3% 4,5% 4,5% 4,5% 4,5% 63,6% 4,5% 4,5% 4,5% 4,5% Budapest (n=371) 16,7% 7,0% 6,2% 5,9% 13,2% 7,0% 9,2% 14,3% 5,9% 14,6% megyei jogú város (n=424) város (n=654) nagyközség (n=103) község (n=448) 9,0% 6,1% 8,3% 4,0% 13,9% 10,1% 11,1% 18,2% 10,6% 8,7% 6,3% 13,9% 4,0% 4,1% 15,0% 11,3% 12,8% 16,2% 6,4% 9,9% 4,9% 2,9% 16,5% 2,9% 6,8% 21,4% 12,6% 16,5% 11,7% 3,9% 4,7% 2,9% 20,5% 4,0% 12,3% 7,1% 11,2% 12,1% 7,8% 17,4% 66
67 Ezt követően azt vizsgáltuk meg, hogy az informálódás forrása szerint milyen eltérések vannak a csoportok között. A közösségi média oldalakat (99. ábra) az átlagosnál aktívabban használják e célra a nők, a fiatalok, a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a jó/jobb jövedelmi viszonyok között élők, a megyei jogú városok és a nagyközségek lakói. A közösségi médiából való informálódás nem jellemző az idősekre, valamint a rossz jövedelmi helyzetű csoportokra. A weboldalakról (100. ábra) a fiatalabbak tájékozódnak, a jobb jövedelmi helyzetűek, valamint a különböző típusú várok lakói. Az eredmények továbbá azt mutatják, hogy az iskolázottság növekedésével nő a weboldalt információszerzésre használók száma is. Ezzel szemben, - ahogyan a 101. ábra is látható a televízióból elsősorban az idősek tájékozódnak, valamint a községben élők. 99. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Közösségi média oldalak (pl. Facebook) háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) 27,8% férfi (n=973) nő (n=1028) 25,3% 30,3% fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 10,9% 28,7% 42,4% egyetemi diploma (n=79) főiskolai diploma (n=190) felsőfokú technikum/okj/foksz (n=125) gimnáziumi érettségi (n=238) szakközépiskolai érettségi (n=406) szakmunkásképző, szakiskola (n=681) legfeljebb 8 általános (n=271) 32,9% 31,1% 40,0% 31,1% 32,3% 22,6% 21,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=151) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=791) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=868) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=96) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=21) 38,4% 29,5% 26,5% 14,6% 14,3% Budapest (n=372) 24,7% megyei jogú város (n=423) 33,6% város (n=654) 28,9% nagyközség (n=104) 31,7% község (n=448) 22,8% 67
68 100. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Weboldalak háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) 29,1% fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 13,8% 36,1% 32,6% egyetemi diploma (n=79) főiskolai diploma (n=190) felsőfokú technikum/okj/foksz (n=125) gimnáziumi érettségi (n=238) szakközépiskolai érettségi (n=406) szakmunkásképző, szakiskola (n=681) legfeljebb 8 általános (n=271) 48,7% 41,4% 40,0% 37,4% 33,5% 21,0% 15,6% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=151) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=791) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=868) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=96) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=21) 37,1% 33,3% 25,0% 18,6% 18,2% Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=448) 31,8% 28,5% 32,4% 22,1% 24,3% 101. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Televízió háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) 33,4% fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 22,5% 35,3% 39,8% Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=448) 30,1% 32,4% 34,1% 24,0% 38,4% 68
69 A személyes információforrásokat tekintve is különbségek mutathatók ki. A család és rokonság fontosabb információforrás a nőknek, valamint a városban vagy községben lakóknak, s jóval kevésbé informálódnak ily módon a Budapesten élők (102. ábra). Az ismerősök esetében szintén az előzőek jellemzőek, kiegészítve azzal, hogy generációk közötti különbség is van ez esetben, ugyanis az idősek eredményei valamivel elmaradnak a másik két generáció mögött, feltehetően nem ilyen témákról beszélnek az ismerőseikkel (103. ábra). Az utolsó személyes forrástól, az orvostól is inkább a nők kérnek felvilágosítást, valamint sokkal jellemzőbb ez az idősekre, mint a fiatalabbakra. A nagyközségben élők is gyakrabban kérnek információt az orvostól, míg a budapesti lakosok az átlagosnál jóval ritkábban informálódnak ily módon, hasonlóan a legrosszabb jövedelmi helyzetű csoporthoz, ám az éppen hogy csak jobb helyzetben lévő csoport már a legaktívabb e területen (104. ábra). Végül pedig azt is megvizsgáltuk, vajon mely csoportok tájékozódnak a legkevésbé az egészségügyi újdonságokról, új termékekről (Sehonnan válasz jelölése). A 105. ábra látható eredmények alapján a férfiak, a fiatalabbak, valamint a Budapesten vagy megyei jogú városokban élők passzívabb információszerzők, ami egyúttal az előző eredményeket is alátámasztja ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Család, rokon háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) férfi (n=973) nő (n=1028) Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=448) 10,6% 30,5% 19,1% 27,1% 27,9% 33,1% 37,9% 37,3% 103. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Ismerősök háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) 22,5% férfi (n=973) nő (n=1028) fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 19,9% 24,9% 24,7% 23,8% 17,3% Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=448) 17,2% 22,9% 25,4% 12,5% 24,6% 69
70 104. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Orvos háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) 23,0% férfi (n=973) nő (n=1028) 19,1% 26,8% fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 13,9% 21,6% 35,7% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=151) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=791) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=868) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=96) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=21) 18,7% 22,5% 24,4% 34,0% 9,1% Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=448) 15,9% 22,6% 25,9% 28,8% 23,9% 105. ábra: Az egészségügyi újdonságokról, új termékekről való tájékozódás forrásai Sehonnan háttérelemzése Összes válaszadó (n=2001) férfi (n=973) nő (n=1028) 23,0% 28,9% 17,5% fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 28,6% 21,3% 21,7% Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=448) 32,8% 28,4% 15,7% 19,2% 21,4% A következő két kérdéssel azt vizsgáltuk milyen különbség van a válaszadók között az okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazások iránti érdeklődés, illetve ezekkel való rendelkezés tekintetében (106. ábra). A fiatalok, valamint a megyei jogú városban vagy városban lakók az átlagosnál érdeklődőbbek. Továbbá az eredmények azt mutatják, hogy az iskolázottság, valamint a jövedelmi helyzet javulásával az érdeklődés mértéke is nő. Az alkalmazás rendelkezésre állása esetében a nemek között is van különbség, ugyanis a férfiak jóval nagyobb mértékben rendelkeznek ilyen alkalmazásokkal, mint a nők. 70
71 A generációk közül a fiatalok az átlagosnál magasabb arányban rendelkeznek ilyen applikációkkal. Ez esetben is érvényes, hogy a jövedelmi helyzet javulásával az alkalmazással rendelkezők aránya is nő. Az okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazással rendelkezők használati gyakorisága között csupán a településtípust vizsgálva van minimális különbség a megyei jogú városban és városban lakók javára, ők valamivel gyakoribb használók a többi csoportnál. Az okoszeszközre telepíthető applikációk iránti érdeklődőket megkértük arra is, hogy jelöljék meg, mely forrásokból szoktak tájékozódni a különböző lehetőségekről és kifejezetten az okoseszközökre telepíthető alkalmazásokról, amelyek a betegség és a beteg állapotának nyomon követését szolgálják. Ez az érdeklődő csoport az eredmények alapján sokkal homogénebb a tájékozódást tekintve, mint teljes megkérdezetti kör. Ugyanis, míg a korábbi általános információforrásokra vonatkozó kérdés csoportok szerinti vizsgálatánál látható volt, hogy az egyes források használói jelentősen eltérnek, addig e kérdésnél csupán két kimutatható szignifikáns különbség volt. Az egyik az internet, amelyet a fiatalok sokkal aktívabban használnak a tájékozódás során, mint az idősek, a másik pedig a család és a rokonok, akikhez inkább a városban és községben élők fordulnak információért (107. ábra). Az egészségi állapottal, állapotfelméréssel kapcsolatos attitűdállítások esetében is számos különbséget mutattak a lekérdezések eredményei. Az egészségügyi témákról szóló cikkeket (108. ábra) jellemzően sokkal inkább nők olvassák, mint férfiak. Az ilyen témájú cikkek népszerűbbek az idős generáció, valamint a legalább érettségivel rendelkezők és jó jövedelmi helyzetűek körében. Többen olvassák megyei jogú városokban, városokban és községekben az egészségről szóló írásokat. Saját bevallásuk szerint a nők többet foglalkoznak egészségükkel, csak úgy, mint az idősek. Az iskolázottság növekedésével és a jövedelmi helyzet javulásával fokozatosan nő a megkérdezettek saját egészségükre fordított figyelme. A megyei jogú városokban, valamint a városokban élők az átlagosnál nagyobb gondot fordítanak egészségükre, mint az átlag, míg legkevésbé a nagyközségekben élők foglalkoznak ezzel. A részletes eredményeket a 109. ábra szemlélteti. A nők nem csak saját, de környezetük egészségére is jobban figyelnek, mint a férfiak, viszont a generációkat tekintve a középgenerációsok a legfigyelmesebbek, őket követi az idős generáció. A felsőfokú végzettségűek az átlagosnál jobban ügyelnek a környezetükben élők egészségére. Hasonlóan a saját egészségre fordított figyelem eredményeihez ezúttal is igaz, hogy a mások egészségére fordított figyelem a jövedelmi helyzet javulásával nő. Bár az előző kérdés eredményei alapján a nagyközségben élők saját egészségükre nem figyelnek, azonban az eredmények azt mutatják, hogy környezetükben élők egészségét már ők viselik leginkább szívükön, amint az a 110. ábra látható. A 111. ábrán látható eredmények alapján a kipróbálási hajlandóságban nincs szignifikáns különbség a nemek között, viszont a fiatalok az átlagnál fogékonyabbak az újdonságokra, csak úgy, mint a gimnáziumi érettségivel rendelkezők. Az sem meglepő eredmény, hogy a jövedelmi helyzet javulásával szívesebben próbálnak ki elsőként új eszközöket a válaszadók, lakóhely tekintetében pedig a fővárosban, megyei jogú városban, városban élők kevésbé zárkóznak el. 71
72 106. ábra: Okoseszközökre telepíthető alkalmazások háttérelemzése Érdekelnék Önt okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazások? (n=2001) igen nem 19,9% 80,1% fiatal (n=462) középgenerációs középkorú (n=1082) idős (n=457) 21,3% 10,7% 25,5% 78,7% 89,3% 75,5% egyetemi diploma (n=78) főiskolai diploma (n=191) felsőfokú technikum/okj/foksz (n=125) gimnáziumi érettségi (n=238) szakközépiskolai érettségi (n=406) szakmunkásképző, szakiskola (n=682) legfeljebb 8 általános (n=271) 34,6% 27,2% 26,4% 23,9% 22,4% 14,7% 12,9% 65,4% 72,8% 73,6% 76,1% 77,6% 85,3% 87,1% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=150) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=790) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=869) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=97) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=22) 33,3% 21,9% 16,8% 18,6% 9,1% 66,7% 78,1% 83,2% 81,4% 90,9% Budapest (n=372) megyei jogú város (n=423) város (n=654) nagyközség (n=104) község (n=447) 18,5% 24,6% 22,6% 12,5% 14,1% 81,5% 75,4% 77,4% 87,5% 85,9% Van-e már ilyen okoseszközre telepíthető egészségügyi alkalmazása? (n=397) 32,7% 67,3% férfi (n=176) nő (n=221) 24,4% 43,2% 75,6% 56,8% fiatal (n=118) középgenerációs középkorú (n=230) idős (n=49) 16,3% 39,0% 32,6% 83,7% 61,0% 67,4% Nagyon jól megél(nek) belőle és félre is tud(nak) tenni (n=50) Megél(nek) belőle, de keveset tud(nak) félre tenni (n=173) Éppen elegendő, hogy megéljen(ek) belőle, de félretenni már nem tudnak (n=145) Néha arra se nagyon elég, hogy megéljen(ek) belőle (n=18) Rendszeresen napi megélhetési gondjai(k) vannak (n=2) 44,0% 38,2% 24,8% 11,1% 56,0% 61,8% 75,2% 88,9% 100,0% 0% 25% 50% 75% 100% 72
Digitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató
Digitális szegmensek Kurucz Imre NRC Marketingkutató 20161 május Három szegmens a 15-59 éves lakosságon belül Digitális analfabéták nem használják az internetet, így (szinte) teljesen kívül rekednek a
Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
EFOP Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében
EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Átfogó fejlesztések a Pécsi Tudományegyetemen az intelligens szakosodás megvalósítása érdekében EFOP-3.6.1-16-2016-00004 Comprehensive Development for Implementing Smart Specialization
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -
LAKOSSÁGI VÉLEMÉNYEK AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL 201. április - ÁBRÁK - MÓDSZERTANI ÁTTEKINTÉS A kutatást végezte: Ipsos Zrt. Mintanagyság: 1000 fő Mintavétel módja: személyes kérdezés, kérdezőbiztosok által,
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET
THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással
DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember
DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
OKOS MÉRÉS PROJEKT a. Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből
OKOS MÉRÉS PROJEKT a Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből Készült a MÉRÉSI PANELMINTA ÁTALAKÍTOTT FUNKCIÓJÚ HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTÁSA projekt keretében A Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
Idősek a reklámokban
Idősek a reklámokban AKTÍV IDŐSKOR NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPBEN (Active Ageing, Generations in New Roles) Nyíregyházi Gerontológiai Napok XI. Nemzetközi Konferencia A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar és a
E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -
Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége
Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök. vidéken. Csótó Mihály
Új idők új dalai? Adaptáció és fogadókészség az IKTeszközök iránt a magyar vidéken Csótó Mihály BME - Információs Társadalom- és Trendkutató Központ 2010. április 9. Információtechnológia - innováció disszemináció
Gyermekeket célzó reklámok
s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,
50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
Alba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
Új módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
EFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
A megújuló energiaforrások elfogadottsága a magyar felnőtt lakosság körében
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
Kérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN
AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október
Lakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál
Lakossági elégedettségmérés Budakalász Város Önkormányzatánál 2017.11.14. TARTALOM A kutatás célja 3 A lakossági elégedettségmérés módszertana 4 Demográfia 5 A felmérés kérdései és a válaszlehetőségek
A tára határa A gyógyszervásárlási döntéshozatal befolyásoló tényezői
A tára határa A gyógyszervásárlási döntéshozatal befolyásoló tényezői Kvantitatív kutatási eredmények 2017. szeptember 14. A KUTATÁS HÁTTERE Korábbi patikai attitűd- és viselkedés-kutatásokból láttuk,
Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei
Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi
AKTUÁLIS TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓSZERZÉSBEN. Az informált fogyasztó HealthPortalsAudit2013
,,HATÉKONY EGÉSZSÉGÜGYI HONLAP ÉS KÖZÖSSÉGI OLDAL KÉSZÍTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE ORSZÁGOS WORKSHOP KISS KATALIN SZINAPSZIS KFT. Budapest, 2014. szeptember 11. AKTUÁLIS TRENDEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI INFORMÁCIÓSZERZÉSBEN
A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
A MENTA koncepció. Faller Richárd
A MENTA koncepció Faller Richárd Víziónk Az egészséggel kapcsolatos mindennapi és stratégiai élethelyzetek megoldásának minőségileg új és praktikus eszközének megteremtése Új ellátási forma szolgáltatási
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
Közép Európai Mediációs Intézet. Kutatás a mediáció ismertségéről és a mediáción való részvétel arányáról Magyarországon
Közép Európai Mediációs Intézet Mediációról a mediációért pályázat Kutatás a mediáció ismertségéről és a mediáción való részvétel arányáról Magyarországon Aszatrjan Diána Áni - Tóth Katalin Anikó Budapest
Vásárlási szokások és attitűdök, valamint azok változásának vizsgálata országos megkérdezés eredményei
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017.
NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017. Egészségügyi állapot 1. Van Önnek vagy családtagjának bármilyen egészségügyi problémája? A magyar internetező népesség 57%-a küzd maga vagy valamely családtagja egészségügyi
KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL
11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK
Nagykálló Város Önkormányzata
LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA
É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg. Kiss Katalin, Szinapszis Kft.
É+L XVII. Országos Konferencia, Budapest, 2014. február 20-21. Az informált beteg Kiss Katalin, Szinapszis Kft. Tények amiket már tudunk Penetráció: idősek körében dinamikusan bővül Az egészségügyi információk
Alba Radar. 20. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006
LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
[Erdélyi Magyar Adatbank] Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében FÜGGELÉK. A válaszadók átlagos életkora, minták szerint
[ Magyar Adatbank] FÜGGELÉK A válaszadók átlagos életkora, minták szerint 135. táblázat 46.24 45.37 39.9 42.4 46.23 46.9 A válaszadók neme, minták szerint, százalék 136. táblázat Férfi 48 49 47 59 48 50
Vállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
Digitális írástudás, digitális műveltség
Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills
Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable
Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel
KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június
KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból Budapest, 2010. június 1 Bevezetés Az alábbiakban közöljük a kérdőívben szereplő kérdéseket és a
Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.
Alba Radar. 24. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 24. hullám Seuso-kiállítással kapcsolatos vélemények 2014. november 12. Készítette: Macher Judit macher.judit@echomail.hu www.echoinn.hu
Alba Radar. 7. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs
CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES
CIVIL-EGÉSZSÉG-HÍD HELYZETFELMÉRÉS 2012 FÖLDES Készítette: dr. Tamás Gábor, a projekt szakmai vezetője EGÉSZSÉG (WHO DEFINÍCIÓ) Az ember testi, lelki és szociális jólétét jelenti és nem csupán a betegség
A társadalmi kapcsolatok jellemzői
A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc
A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:
Health Literacy és egészségügyi információszerzés
Health Literacy és egészségügyi információszerzés XII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferencia 2016. november 23. Kertész Balázs Szinapszis Health Literacy A cél: egészségesebb társadalom, sikeres
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA Amikor tizennégy éves voltam, apámat annyira tudatlannak találtam, hogy alig bírtam elviselni jelenlétét. Amikor huszonegy lettem, megdöbbentett, milyen sokat
Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós
Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első
AZ ONLINE ÉRTÉKESÍTÉS MEGJELENÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A BAHART-NÁL
AZ ONLINE ÉRTÉKESÍTÉS MEGJELENÉSÉNEK LEHETŐSÉGE A BAHART-NÁL O L Á H P É T E R KÁROLY - D R. ERDÉLY I ÉVA - D R. SZALÓK C S I L L A - PA P P ÉVA MARIANNA Célkitűzések A turizmus számos terültén jól működő
A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei
Magyar Turizmus Zrt. A magyar lakosság természetjárással kapcsolatos attitûdjei Tanulmány 2006. 2007 www.itthon.hu Minden jog fenntartva. A Magyar Turizmus Zrt. jelen tanulmánya szerzői jog hatálya alá
A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu
A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai
Kutatás a rezsicsökkentésről
Kutatás a rezsicsökkentésről A társadalom véleménye a rezsicsökkentésről Jövedelem Képzettség Kor Nem Lakástípus Aktivitás A magyar társadalom rezsiköltségei és problémaérzékelése (KSH, Eurobarometer,
1. táblázat: Jellemzően hogyan kapja meg rendszeres jövedelmét? A válaszok megoszlása szociodemográfiai csoportok szerint
Az alábbiakban olvasható táblázatok az MNB 2017-ben készített, a magyar lakosság fizetési szokásairól és készpénzhez fűződő viszonyáról szóló felmérés adatait tartalmazzák. A felmérés eredményei alapján
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:
Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő
Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei. A Nemzeti Smart City Technológiai Platform
Digitális transzformáció és az okos városok lehetőségei A Nemzeti Smart City Technológiai Platform Dr. Solymár Károly Balázs Infokommunikációért felelős helyettes államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Projekt (EMIR) azonosító száma: ÁROP-1.A.2/A-2008-0097 Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez
Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program
Kézikönyv eredményességi mutatószámok bevezetéséhez Államreform Operatív Program Megyei Jogú Város 2009 1 Magyar Fejlesztő Intézet I. TARTALOMJEGYZÉK I. TARTALOMJEGYZÉK...2 II. BEVEZETÉS...3 III. MÓDSZER...3
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei
Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei Módszertan Kutatásunk ezerfős mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
A Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem A KUTATÁSOK FŐBB JELLEMZŐI: JÓ ÁLLAM
Digital Connected Consumer 2018
Digital Connected Consumer 2018 GfK tanulmány a magyar digitális fogyasztóról, vásárlásról, pénzügyekről, trendekről GfK Budapest, 2018. 1 Fontos a vállalata üzleti sikerei szempontjából, hogy a digitális
Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4
Magyar Gábor BME DE! 2012 NJSZT 2 DE! 2012 NJSZT 3 Képes vagy-e szemüveg nélkül használni a telefonod? DE! 2012 NJSZT 4 Új termékek: senior telefonok DE! 2012 NJSZT 5 DE! 2012 NJSZT 6 A több-képernyős
Kerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON
AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján
Ügyfélelégedettség-mérés 2014-ben hozott határozatok esetében
Ügyfélelégedettség-mérés 2014-ben hozott határozatok esetében A határozat típusa a válaszadók körében ( Igen válaszok aránya) jogsértést megállapító 29,2 egyezséggel zárult 27,8 kérelmet elutasító 50,7
CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 2010. december
CD, DVD és szoftver vásárlási szokások karácsony előtt Kutatási jelentés 1. Bevezető A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki, amelyek a Hamisítás Elleni Nemzeti
A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVII. ÉVFOLYAM 2011 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Fehérvári Anikó Tomasz Gábor Fiatalok szakmaszerzés után Ábrák, táblázatok Fehérvári Anikó Tomasz Gábor
Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?
Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom
Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán
Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére
VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta
KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE
Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...
Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei
Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE
TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,
MagyarBrands kutatás 2017
MagyarBrands kutatás 2017 A kutatási program leírása GfK, 2017. 1 A kutatás módszertana Lakossági Magyarbrands márkák mérése Módszertan: Online önkitöltős (CAWI) megkérdezés GfK Hungária online paneltagjainak
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36
A tananyag beosztása, informatika, szakközépiskola, 9. évfolyam 36 1. Az informatikai eszközök használata 5 4. Infokommunikáció, 5. Az információs társadalom 1 4.1. Információkeresés, információközlési
Internethasználat pszichés hatása
Elméleti háttér Internethasználat pszichés hatása (1) Negatív hatás: depresszió, magány, stressz, alacsonyabb elégedettségi szint (2) Pozitív hatás:pl. online közösségbe való bevonódás alacsonyabb stressz-szint
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Öngondoskodás kutatás. Allianz Hungária Zrt. 2017
Öngondoskodás kutatás Allianz Hungária Zrt. 2017 Tartalom 1 Összefoglaló 2 Kilátások és bizalom a piaci szereplőkben 3 Öngondoskodás tervezése 4 Öngondoskodás kezdete 5 Nyugdíjas évek 2 Összefoglaló A
Szükség van-e kamarai nyilvántartásra?
Felmérés az iparkamarai szolgáltatásokról és díjakról kutatási jelentés A felmérés A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatok Országos Egyesülete 2015 március 3-a és 18-a között online felmérést
Egészségértés: Híd a jobb egészséghez
Egészségértés: Híd a jobb egészséghez Mi az egészségértés? Az egészségértés (Health Literacy) az emberek alapvető egészségügyi információkhoz való hozzáférési, feldolgozási és megértési képessége. Ez a