Csak sertéshús, szalonna és fűszerek a javából

Átírás

1 1. oldal (összes: 7)

2 Novák László: olyan termékeket kínálunk, amelyek természetes módon készülnek Fotó: Bella Huba Ezek a szavak egy vásárlótól származnak, aki a tótszerdahelyi Semec Farm egyik termékéről 2. oldal (összes: 7)

3 nyilatkozott ekképpen. Hozzá kell fűzni, hogy a többiről is hasonló véleménnyel vannak a vevők. A magyar-horvát határon működő családi gazdaság vezetője, Novák László kezdettől fogva azt mondja: A termelőtől az asztalig! mottó jegyében tevékenykedünk, vagyis a termékeink útja az alapanyag-termeléstől a feldolgozásig nyomon követhető. Ezt és a lehető legjobb minőség elérését tartják szem előtt. Miként kerültek kapcsolatba a mezőgazdasággal? Közel negyed százada, 1994 óta mondom magam gazdálkodónak. Hatvan hektáron kezdtünk növényeket termelni, majd jött hozzá az állattenyésztés, bár akkor még nem ilyen nagyban, csak kicsiben idézte fel a kezdeteket. Az évek során az állattenyésztésünket negyven anyakocára bővítettük, azok szaporulatát hizlaljuk óta egy külső telephelyen is foglalkozunk sertések bérhizlalásával. Ott nyolcszáz jószág található. Összesen mintegy ezer sertést nevelünk egy időben. A bérhizlalásban lévő állatok vágóhídra mennek. A saját szaporulatunkat a megfelelő súly elérését követően bérben levágatjuk, és fél disznóként feldolgozzuk. Ez utóbbi tevékenységet az évek során bekövetkezett változások indokolták. Amikor a sertés ára alacsony volt, elkezdtünk mi magunk is feldolgozással, húsáru előállításával foglalkozni. Ezzel őstermelőként foglalkozunk. Három éve, kizárólag a hévízi piacon árusítjuk termékeinket a szalámiktól a kolbászokon át a sonkákig és egyéb húsárukig, amelyek mind teljesen hagyományos módon készülnek. Nem páclével dolgozunk, hanem tengeri sót és hagyományos fűszereket használunk. Ebben például naponta, kétnaponta megforgatjuk a sonkákat. Fontos, hogy semmiféle adalékanyagot nem használunk, egyetlen termékünknél sem. A termékeink többféle ízvilágban és többféle érlelési idővel, hagyományos, bükkfán való füstöléssel készülnek. Gondolom, a húsáruk gusztusos kinézete mellett ezt is fontos tulajdonságként értékelik a vásárlók. 3. oldal (összes: 7)

4 A sonkák hagyományos bükkfafüstölést kapnak Fotó: Bella Huba Alapvető számunkra, hogy a vásárlók olyan terméket kapjanak, amely a lehető legjobb minőségű, 4. oldal (összes: 7)

5 és hogy természetes módon készüljön. Mindennél lényegesebb, hogy kialakuljon a bizalom, és persze hogy az meg is maradjon a termelő és a vásárló között. Elsődleges célunk, hogy a termőföldtől a termék asztalra kerülésig be tudjuk mutatni a készítési folyamatot, mert ez a bizalom szempontjából sokat jelent. Nálunk a kapuk mindig nyitva állnak: a leendő vásárlók bejöhetnek, körülnézhetnek, és a látottak alapján dönthetnek a vásárlásról. A minőség és a természetesség mellett arra is nagyon figyelni kell, hogy olyan termékeket készítsünk, melyek népszerűek, kelendőek, amelyek ízlenek az embereknek. Úgy gondolom, hogy nálunk a hagyományos húsféleségek és készítmények mellett igazi különlegességeket is találnak. A magyarok körében keresett paprikás és csípős paprikás termékek mellett megemlíteném a paprika nélküli kolbászokat, és ezek között is igazi különlegesség a borókával fűszerezett paprika nélküli termékünk. A recepteknek egyébként külön történetük van. Elárulhatom, hogy nem saját kreációkról van szó. Mi eredetileg nem feldolgozásra készültünk, a profilunk a növénytermesztés és az állattenyésztés. A feldolgozást az élet hozta magával, ezért be kellett szereznünk a lehető legjobb receptúrákat. Mivel a horvát-magyar határon élünk, dolgozunk, horvátországi ismerősök körében is kutakodtunk receptek után. Természetesen pici módosításokat végeztünk. Fel kell tenni a kérdést: a fogyasztás tekintetében mi a népszerűbb, a csirke vagy a sertés? 5. oldal (összes: 7)

6 Semmiféle adalékanyagot nem használnak, egyetlen terméküknél sem Fotó: Bella Huba A válasz egyértelműen az, hogy Magyarországon a sertéshús a húsok királya, túlnyomórészt az fogy. Úgy gondolom, ez nem is változik meg a jövőben. A szüleim tartottak régen csirkéket, és arra is van kereslet, viszont a magyar emberek elsősorban a sertés mellett teszik le a voksukat. A sertéshús jól eladható; nem is kérdés, hogy elsősorban a minőségi. Természetesen mi is fogyasztjuk a termékeinket. Annak a híve vagyok, hogy az emberek inkább húst egyenek, mint különböző adalékanyagokkal megtűzdelt dolgokat. Nagy öröm, és persze egyfajta kontroll számunkra, ha a vásárlók visszajárnak hozzánk. Szerencsére sokan vannak, magyarok és külföldiek egyaránt. Ez azt jelenti, hogy ízlenek nekik a termékeink. Novák László elárulta: alkalmazottjuk nincs, a családi gazdaságban feleségével és két fiával dolgoznak. Annak ellenére, hogy a rendszer már beállt, a munkát mindig alaposan meg kell szervezniük. A feldolgozást nagyrészt ő maga végzi, a fiúk a növénytermesztést és az állattenyésztést viszik, a felesége pedig az értékesítést. Egy biztos, mindennapos munkáról van szó, és soha nem unatkoznak. 6. oldal (összes: 7)

7 Kétségtelen, hogy minden terület nagy odafigyelést igényel, ráadásul a sertéstenyésztésben mindig felbukkannak betegségek A telepünk zárt, oda vadállatok, más nemkívánatos dolgok nem juthatnak be. Egyébként minden tőlünk telhetőt megteszünk ezért. Az állatok nagy száma miatt természetesen folyamatos az állatorvosi kontroll. A munka valóban sok szervezést igényel, de próbálunk is segíteni magunkon. Olyan hizlalási technológiát alakítottunk ki, amelyben a sertések mélyalmon vannak, tehát heti két alkalommal szalmát teszünk alájuk. Takarítás akkor van, amikor kikerülnek az ólból. Ez nagyon jó technológia, ráadásul szerintem állatbarát is, hiszen a sertések szalmával találkoznak, nem közvetlenül betonnal és rácspaddal, emellett a kifutóra is mehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a technológiának köszönhetően a munkaerőigényünk könnyen kielégíthető. A munkaszervezés szempontjából ez is nagyon fontos a családban. Azt talán nem is kell mondanom, olyan egyértelmű, hogy a sertések magunk termelte takarmányt esznek. Terveznek-e fejlesztéseket, beruházásokat? A gazdaságunk mérete mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés tekintetében korlátozott, így ezen a téren nem tervezünk fejlesztéseket. Inkább a feldolgozásra szeretnénk koncentrálni, és az eddigieken kívül újabb termékeket előállítani. Például az érlelt készítményekre gondolok. Hazánkban ezekből még nincs sok, pedig van rájuk kereslet. Szerző: Bella Huba Közzététel ideje: , kedd, 14:00 A forrás webcíme: 7. oldal (összes: 7)