8. óra: A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre vasúti közlekedés

Átírás

1 8. óra: A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre vasúti közlekedés Az infrastruktúra alapjai (TGBE0636) elmélet tanév

2 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az áruszállítás megoszlása módonként a teljesítményből (árutonna-km-ben számítva) az EU-ban, az USA-ban és Japánban, % 80% 60% 40% 20% csővezeték partmenti hajóút belvízi hajóút vasút közút 0% EU USA Japán Forrás: Forrás: Rodrigue Rodrigue 2008 alapján 2013 alapján

3 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az utasforgalom és áruszállítás megoszlásának változása módonként a teljesítményből Kínában, Forrás: Rodrigue 2013 alapján

4 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az utasforgalom megoszlásának változása módonként a teljes teljesítményből Japánban, Forrás: Rodrigue 2013 alapján

5

6 Forrás: Hatodik jelentés 2013, 107 és 110 p.

7 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az utaskilométer változása közlekedési módonként az EU tagállamaiban, Forrás: Sixth report on economic, social and territorial cohesion, 110 p.

8 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Áruszállítás közlekedési módonként teljesítmény alapján az EU tagállamaiban, 2011 Forrás: Sixth report on economic, social and territorial cohesion, 111 p.

9

10 Szállított áruk tömege, ezer tonna A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az áruszállítás teljesítménye és megoszlása módonként Magyarországon csővezetékes vízi közúti vasúti Forrás: KSH Stadat alapján

11 Árutonna-kilométer, millió A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az áruszállítás teljesítménye és megoszlása módonként Magyarországon csővezetékes vízi közúti vasúti Forrás: KSH Stadat alapján

12

13 A vasúti személyforgalom alakulása a világon között Forrás: Rodrigue 2008; Erdősi F alapján

14

15 Szállított utasok száma, millió fő Forrás: KSH Stadat alapján A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A helyközi személyszállítás teljesítménye és megoszlása módonként Magyarországon 800,0 700,0 600, ,0 400,0 300,0 588,9 526,7 519,5 repülőgép hajó autóbusz vonat 200,0 100,0 0,0 161,7 149,8 148,

16 Utaskilométer, millió A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A helyközi személyszállítás teljesítménye és megoszlása módonként Magyarországon repülőgép hajó autóbusz vonat Forrás: KSH Stadat alapján

17 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Forrás: KTI alapján

18

19 A személyszállító vonatok száma a TEN-T vasúthálózaton, 2010 Forrás: Sixth report on economic, social and territorial cohesion, 48. p.

20 A legnagyobb sebesség a vasúti hálózaton, 1990-ben és 2013-ban Forrás: Sixth report on economic, social and territorial cohesion, 47. p.

21

22 A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A közlekedési technika fejlődése Vízi Közút Vasút Légi Hidrogén autó Airbus A380 Konténer hajók Szuper tankerek Elektromos autó Mágnesvasút TGV Jumbo Jet Sugárhajtású repülőgépek Teherhajók Autópályák Buszok Teherautók Sugárhajtómű Helikopterek Repülőgépek Óceánjárók Fém hajótest Autómobilok Villamos Belső égésű motor Kerékpárok Metro Elektromos motor Léghajók Hőlégballonok Dokkok Zsilipek Gőzmotor Omnibuszok Sínek Forrás: Rodrigue, J-P alapján

23 A közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A főbb közlekedési módokkal elérhető sebesség növekedése között Km/óra Közút Vasút Vízi közlekedés Légi közlekedés Sugárhajtású repülőgép Postakocsi Gyorsjáratú vitorlás hajó Légcsavaros repülőgép Óceánjáró Nagy sebességű vonat Gépkocsi Vasút Konténerhajó Forrás: Rodrigue, J-P alapján

24 Forrás: Erdősi 2000 alapján A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Az egységnyi (1 km-re jutó) költségindex A vasutak/közlekedési eszközök rendszerjellemzői 1,0 Tőkeigényes, magas építési költségek, a gazdaságosság a használattól függ: az alsó rentábilitáshatár tkm/év. Mellékvonalak esetében tkm/év. Magas üzemi költségek. Költségek Távolság Tipikus szállítmányok Kevésbé alkalmas rövid szállítási távolságokra. A gazdaságosság javul a növekvő távolsággal (optimális = intercitytől a transzkontinentális távolságig. Tömegáruk, különösen ásványi és mezőgazdasági nyersanyagok, fa, építőanyagok, kémiai anyagok, darabáruk. Személyszállítás (visszafejlődőben a fejlett államokban). Rendszer-előnyök Lehetővé teszi a teherszállításban viszonylag rövid idő alatt, viszonylag kis szállítási költséggel a tömegáruszállítást, biztonságos, viszonylag gyors, megbízható, viszonylag rugalmas, lineáris és területet ritkán behálózó kiszolgálás. Rendszerhátrányok A teherszállítmányok összeállításához sok idő kell. Viszonylag magasak a személyi költségei. Terepérzékenység (mozgással szembeni ellenállások). Területfeltárása korlátozott, nem felületszerű, területet lefedő.

25 Ágazati multiplikátor hatás: az építés során elsősorban a montánipar, másodsorban az építőanyag- és gépiparra hat A népesség kulturális színvonalára Közvetlenül: kvalifikáltabb munkaerő iránti igény Akcelerátor-hatás Közvetve: kihat a kommunikáció folyamatára Az olcsó és nagy teljesítményű szállítással a gazdaságra Az áruszállítás esetében hatalmas költségelőny Személyszállításban is jelentős előrelépés Iparosodás, urbanizáció Területi gazdasági következmények Területi munkamegosztás, tömeges távolsági kereskedelem Csökkenő határköltségek a pályák, állomások, csomópontok közelében Munkaerő-mobilitás, ingázás Ipari, intézményi, szolgáltatási, kulturális telephelyelőnyök Fejlődő térségek Fejlődési tengelyek, folyosók Népességkoncentráció, bevándorlás, munkaerő-drágulás Vasúti fővonalak (korlátolt területfeltárással) Forrás: Erdősi 2004 alapján Differenciálódás a területi fejlődésben Stagnáló vagy mérsékelten fejlődő térségek Lakóhelyérték-növ., kitermelőipar az állomások közelében Népességstagnálás Vasúti mellékvonalak (kiterjedt területfeltárással) Visszafejlődő, elmaradott, kiüresedő térségek Mezőgazdasági termelés, elsorvadó kisipar Népességelvándorlás, csökkenő munkaerő-költség Vasút nélküli térségek

26 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Ideiglenes hatások: Hasonló hatásai lehetnek, mint a közúti fejlesztéseknek, A vasútépítések fő időszakában komoly multiplikátor hatás a bányászatban, a vas- és acélkohászatban, illetve gépgyártásban. Állandó hatások: Elsősorban az ipari tevékenységek dekoncentrálásában van/volt igen nagy szerepe az olcsó, nagytömegű szállítás megteremtésével, Ugyanakkor a csomópontokban a nyersanyagok és a munkaerő koncentrálását is elősegítette, Mindezeknek betudhatóan igen nagy hatással volt a területi fejlődésre az iparosodásra és az urbanizációra,

27 Forrás: Zoltán Z. 1979

28 Forrás: Zoltán Z. 1979

29 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Tömegáru-szállítás (1 millió tonna feletti teljesítmény): 1970-ben: Dunaújváros, Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Szolnok, Pécs, Tatabánya, Tiszaújváros, Komló, Debrecen, Százhalombatta, Szeged, Ajka, Győr, Várpalota, Esztergom- Dorog, Kecskemét, Salgótarján, Vác, Kaposvár, Békéscsaba, Eger 2003-ban: Dunaújváros, Mezőkeresztes, Nagyút, Százhalombatta, Záhony, Ajka

30 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A vasút hatása ott lehet különösen jelentős, ahol eltérő nyomtávú vasútvonalak találkoznak és átrakó-övezet jön létre (pl. Záhony). Vasút + logisztika A vasút foglalkoztatása nemzetgazdasági szinten kiemelkedő: alkalmazottjával a MÁV Zrt. hazánk legnagyobb foglalkoztatója volt (2014. március 31-én fő dolgozott a MÁV Zrt-nél.) A vasút környezetvédelmi szempontból igen előnyös közlekedési forma.

31 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre

35 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre Elsődleges hatások: A mellékvonalak megszüntetése a csökkenti a fővonalakra történő becsatlakozó forgalmat, Az érintett településeken csökken a foglalkoztatottak száma, A megszüntetett hálózati szakaszok miatt állandó jelleggel, illetve ideiglenesen (pálya-javítás, vis maior esetén) is nőhet a menetidő. Másodlagos hatások: Visszaesik a közlekedési kínálat- és a kereslet is ( tyúk-tojás és ördögi kör effektus), Csökken az adott terület telephely-vonzereje, beruházások maradhatnak el, sőt meglévő üzemek sorvadhatnak el,

36 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre A közlekedési kapcsolat megszűnése hozzájárulhat a mezőgazdasági termelésszerkezet megváltozásához mely a piaci vonzáskörzetek zsugorodásához és áremelkedéshez vezethet; Az idegenforgalom esetében is visszaesést/stagnálást okozhat a vasúti kapcsolat felszámolása, Csökkenhet a települések lakóhelyértéke, melynek demográfiai kihatásai is lehetnek, A megváltozó (általában megnövekvő) elérési idők miatt változhatnak a települési vonzásviszonyok, Általános tendencia, hogy a legtöbb vasútvonalat a legelmaradottabb, fejlesztésre szoruló térségekben számolják fel. közgazdasági érdekek területfejlesztési törekvések

37 A hagyományos vasút versenyképesebbé tételének lehetőségei Hatékony közlekedés-szervezés, Az elővárosi közlekedés fejlesztése, Multimodális közlekedési-rendszer kialakítása, Nagysebességű vasutak kiépítése, Kombinált fuvarozás feltételeinek megteremtése,

38 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A nagysebességű vasúti közlekedés fejlődése Európában és Japánban 1965 és 2000 között Forrás: Rodrigue 2008 alapján

39 utasok száma (millió fő) A nagysebességű vasút utasszámának alakulása Európában és Ázsiában 1964 és 2010 között

40 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A nagysebességű vasúti hálózatok jellemzői: A 200 km/óra feletti sebesség lehetővé teszi, hogy középtávon kilométeres távolságon belül versenyképes a repülőgéppel, De a hatékony működés érdekében érvényesül az elkerülő-hatás, A kiépítés során általában új hálózat jön létre, A hálózat kialakítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a rácsatlakozó közlekedési módoknak bevezető utak, vasutak, parkolók, stb. Hatásai meglehetősen koncentráltan jelentkeznek.

41 ERDŐSI F. 2000: A kommunikáció szerepe a terület- és településfejlődésben. VÁTI, Budapest. 356 p. RODRIGUE, J-P. 2013: The geography of transport systems. Hofstra University, New York. Online: RODRIGUE, J-P. COMTOIS, C. SLACK, B. 2008: The geography of transport systems. Routledge, New York. 284 p. TÓTH G. 2005: Az autópályák szerepe a regionális folyamatokban. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 128 p. ZOLTÁN Z. 1979: Az infrastruktúra térbeli rendszerei és területi hatásmechanizmusa. Akadémiai Kiadó, Budapest. 189 p. Fifth report on economic, social and territorial cohesion 2010 European Commission, Brussels Sixth report on economic, social and territorial cohesion 2013 European Commission, Brussels Köszönöm a figyelmet! Felhasznált irodalom: