Ex Fórum 2013 Konferencia június 4. robbanásbiztonság-technika haladóknak 1

Átírás

1 1

2 2

3 3

4 Villámvédelem robbanásveszélyes területen, problémák a gyakorlatban Mit hozott 2012/2013. az előírások szintjén, szabványkövetés Gyakorlati villámvédelmi problémák 4

5 Miért is vagyunk itt? A villám is gyújtóforrás! 5

6 Robbanásbiztonság-technika A villám, mint gyújtóforrás LEVEGŐ (OXIGÉN) 6

7 Robbanásbiztonság-technika Védelmi lehetőségek Elsődleges védelem Robbanóképes légkör létrejöttének megakadályozása. Ha ez nem lehetséges: zónabesorolás, stb. Másodlagos védelem Gyújtóforrások elkerülése. Harmadlagos védelem Egy esetleges robbanás hatását elhanyagolható mértékűre csökkenteni. 7

8 Gyújtóforrások Az MSZ EN :2012: Robbanóképes közegek Robbanás-megelőzés és robbanásvédelem 1. rész: Alapelvek és módszertan szabvány az alábbi lehetséges gyújtóforrásokat adja meg: - lángok és forró gázok - forró felületek - mechanikai eredetű szikrák - villamos gyártmányok - kóboráramok, katódos korrózióvédelem - sztatikus elektromosság - villámcsapás - elektromágneses hullámok - ionizáló sugárzás - ultrahang 8

9 Szabványi változások az elmúlt időszakban Az MSZ EN szabvány 2. kiadásának megjelenése 9

10 Az MSZ 274 / OTSZ vonal MSZ 274 2/2002 (I.23.) BM rendelet: OTSZ III. fejezet Villámvédelem 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: OTSZ III. fejezet Villámvédelem 28/2011 (IX.6.) BM rendelet: OTSZ XIV. fejezet Villámvédelem 10

11 Az MSZ EN szabványsorozat IEC 62305: január EN 62305: február MSZ EN 62305: augusztus MSZ EN magyarul is: vége 2nd edition : MSZ EN 62305: , angol nyelven 11

12 Kronológia 1970-es évek február MSZ 274 OTSZ MSZ EN MSZ EN nd

13 A magyarországi szabványi háttér jövő Szabvány IEC 1. Edition EN 1. Edition MSZ 1. Edition angolul MSZ 1. Edition magyarul IEC 2. Edition EN 2. Edition MSZ 2. Edition angolul * ** *Tartalmazza az EN :2006/A11:2009 módosítását. ** Tartalmazza a januárban közzétett EN :2006/corr. November 2006 helyesbítést. A 2006-ban kiadott 1. kiadás érvényes még ig. IEC kiadás: várható megjelenés december. 13

14 Változások az MSZ EN szabványsorozatban Érdemes felkészülni! 14

15 Az MSZ EN villámvédelmi szabványsorozat MSZ EN Villámvédelem 1. rész Általános alapelvek 2. rész Kockázatkezelés 3. rész Építmények fizikai károsodása és életveszély 4. rész Villamos és elektronikus rendszerek építményekben A 2006-ban kiadott 1. kiadás érvényes még ig. IEC kiadás: várható megjelenés december. 15

16 Összefüggések az MSZ EN különböző lapjai között Villámveszélyeztetés MSZ EN Kockázat MSZ EN Villámvédelem (Lightning Protection) Villámvédelmi rendszer (Lightning Protection System) LPS LP SPM Védelmi intézkedések a villám elektromágneses villámimpulzusa (LEMP) ellen (Surge Protection Measures) Védelmi intézkedések MSZ EN MSZ EN

17 1. lap Újdonságok az MSZ EN :2011 szabványban 17

18 1. rész: Általános elvek 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozások 3. Szakkifejezések és fogalommeghatározások 4. Villámparaméterek 5. A villám által okozott károsodások 6. A villámvédelem szükségessége, valamint gazdasági szempontból indokolt villámvédelem 7. Védelmi intézkedések 8. Az építmények és csatlakozóvezetékek védelmének alapvető kritériumai 18

19 Villámvédelem 1. lap: Általános alapelvek MSZ EN : Alkalmazási terület Az IEC nek ezen lapja foglalkozik a villámvédelemnél alkalmazandó általános alapelvekkel építmények esetében, beleértve a bennük lévő berendezéseket, javakat valamint embereket és az építményhez csatlakozó vezetékeket. A következő esetek kívül esnek a szabvány alkalmazási területén: vasúti rendszerek; járművek, hajók, repülőgépek, tengeri létesítmények; földalatti nagynyomású csővezetékek; az építményhez nem csatlakozó csővezetékek, energiaellátó- és távközlési vonalak. MEGJEGYZÉS Ezekre a rendszerekre általában különböző szakhatóságok által előírt különleges előírások vonatkoznak. 19

20 Villámvédelem 1. lap: Fontos fogalmak MSZ EN : villámvédelmi potenciálkiegyenlítés EB [en: lightning equipotential bonding] Különálló fémrészek összekötése a villámvédelmi rendszerrel közvetlen vezetőképes csatlakozással vagy túlfeszültség-védelmi eszközön keresztül abból a célból, hogy csökkentsük a villámáram által okozott potenciálkülönbséget az elektromágneses villámimpulzus LEMP elleni védelmi rendszer, SPM [en: surge protection measures] (korábban: LPMS LEMP protection measures system) Intézkedések a villamos és elektronikus rendszerek LEMP következtében történő kiesése kockázatának csökkentésére. MEGJEGYZÉS: Ezen védelmi intézkedések részei a teljes LP villámvédelemnek. 20

21 Villámvédelem 1. lap: Általános alapelvek MSZ EN :2011 Bevezetés Protection measures considered in IEC are proved to be effective in risk reduction. Az IEC szabványban lévő védelmi intézkedések bizonyítottan hatékonyak a kockázatok csökkentésére. 21

22 Villámvédelem 1. lap: Általános alapelvek MSZ EN :2011 Változások (Összefoglalás) Villámvédelem alatt minden intézkedés összességét értjük melyek a villám- és túlfeszültségvédelmet szolgálják. Csak egy teljeskörű villámvédelem (LP), amely külső villámvédelemből (LPS) és LEMP elleni védelmi intézkedésekből (SPM) áll, tud hatékony védelmet nyújtani, az összehangolt védelmi rendszer révén. Utalás arra, hogy csak az lec szabványsorozatban ismertetett villámvédelmi intézkedések bizonyították hatásosságukat. A csatlakozó vezetékek védelmét a szabvány a továbbiakban nem tartalmazza. Ez érvényes a teljes szabványsorozatra. Az erre vonatkozó szövegrészek és fejezetek átdolgozásra kerültek. A villámvédelem szükségességéről és gazdasági hasznáról szóló rész átdolgozásra került. 22

23 Villámvédelem 1. lap: Általános alapelvek MSZ EN :2011 Változások (Összefoglalás) Az első negatív rövid idejű kisülés 1/200 µs hullámalakkal, mint új komponens került bevezetésre. Az A, B és C mellékletek ennek megfelelően átdolgozásra kerültek. Az E melléklet is átdolgozásra került. Ez a melléklet adatokat tartalmaz a villámok által okozott lökőhullámokról különböző túlfeszültség-védelmi készülék esetében a beépítési pontokban. Az értékek kiegészítésre és részben módosításra kerültek. 23

24 2. lap Újdonságok az MSZ EN :2012 szabványban 24

25 Villámvédelem 2. lap: Általános alapelvek MSZ EN :2012 Változások a veszteségek számításában! 25

26 3. lap Újdonságok az MSZ EN :2011 szabványban 26

27 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 27

28 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 28

29 Külső villámvédelem Felfogórendszerek természetes elemek használata MSZ EN : táblázat Felfogóként használható fémlemezek és fémcsövek minimális vastagsága Védelmi fokozat LPS I - IV Anyag Vastagság a t mm Ólom 2,0 Acél (rozsdamentes, horganyzott) 4 0,5 Titán 4 0,5 Réz 5 0,5 Vastagság b t ' mm Alumínium 7 0,65 Cink 0,7 a t megakadályozza az átolvadást, a becsapási pont átmelegedését vagy a gyújtást. b t ' csak azoknál a fémlemezeknél, ahol nincs jelentősége az átolvadásnak, a becsapási pont átmelegedésének vagy a gyújtásnak. 29

30 Külső villámvédelem Felfogórendszerek természetes elemek használata MSZ EN :2011 Az építmény következő részeit lehet természetes felfogónak és a villámvédelmi rendszer részeinek tekinteni az szakasz szerint:... MSZ EN :2009 b) A tetőszerkezetnek a nemfémes héjazat alatt lévő fémelemei (rácsok, összefüggő betonvasalás, stb.) abban az esetben, ha a nemfémes héjazatot nem kell az építmény védendő részének tekinteni. MSZ EN : b.) A tetőszerkezetnek a nemfémes héjazat alatt lévő fémelemei (rácsok, összefüggő betonvasalás, stb.) abban az esetben, ha a nemfémes héjazat károsodása elfogadható; 30

31 Példa Tetőfedés polimer-lapostetősávokból fémes alépítménnyel 31

32 Nagyfelületű lapostetővel rendelkező építmények pl. logisztikai csarnok, gyártócsarnok, stb. 32

33 Felfogórendszer kialakítása szokásos tetőtartókkal Biztonsági távolság a fémes alépítményhez nincs betartva! 33

34 Tető rétegrend - metszet A biztonsági távolság a fémes alépítményhez nincs betartva! 34

35 Felfogórendszer szigetelt tetővezető tartóval 35

36 Tető rétegrend - metszet A biztonsági távolság a fémes alépítményhez be van tartva! 36

37 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 37

38 Felfogóvezetők, felfogórudak, levezetők és földelő csatlakozórudak anyaga, szerkezete és legkisebb keresztmetszete a Anyag Réz, ónozott réz Szerkezet Legkisebb keresztmetszet [mm 2 ] Szalag 50 Kör szelvény b 50 Sodrony b 50 Kör szelvény c 176 Ónozott réz 1 Kör szelvény 50 Szalag 50 Sodrony 50 Alumínium Alumínium ötvözet Alumínium galvanizált rézbevonattal Tüzihorganyzott acél Szalag 70 Kör szelvény 50 Sodrony 50 Szalag 50 Kör szelvény 50 Sodrony 50 Kör szelvény c 176 Kör szelvény 50 Szalag 50 Kör szelvény 50 Sodrony 50 Kör szelvény c 176 új Régi érték: 200 Ø16 mm helyett Ø15 mm Régi érték: 200 Régi érték:

39 Felfogóvezetők, felfogórudak, levezetők és földelő csatlakozórudak anyaga, szerkezete és legkisebb keresztmetszete a Anyag Szerkezet Legkisebb keresztmetszet [mm 2 ] Acél galvanizált réz Kör szelvény 50 bevonattal Szalag 50 Rozsdamentes acél Szalagd 50 Kör szelvény d 50 Sodrony 50 Kör szelvény c 176 a A mechanikai és villamos továbbá a korróziós ellenállási tulajdonságoknak meg kell felelni a jövőbeni IEC előírásainak. b Az 50 mm 2 (8 mm átmérő) csökkenthető 25 mm 2 re olyan alkalmazások esetében, ahol a mechanikai szilárdság nem alapvető követelmény. Ebben az esetben meg kell fontolni a rögzítők közötti távolság csökkentését. c Alkalmazható felfogórudak és földelő csatlakozórudaknál. Felfogórudak esetében ahol a mechanikai igénybevétel, mint a szélterhelés nem kritikus, 9,5 mm átmérőjű, 1 m hosszú rúd használható. d Ha a termikus és mechanikai megfontolások fontosak, akkor ezen értékeket meg kell növelni 75 mm²-re. új Régi érték: 70 Régi érték: 200 Megjegyzés: A földelő csatlakozó-rudak esetében ügyelni kell a korrózióvédelemre! E Korrózióvédelem Alumíniumvezető nem fektethető közvetlenül olyan vakolaton, amely mészkőtartalmú felülettel rendelkezik, pl. mészkő, vagy mészkőpor vakolat és soha nem fektethető talajban. 39

40 Földelőrendszerek anyaga, alakja és minimális méretkövetelményei a,e Anyag Réz, ónozott réz Alak Sodrony Rúdföldelő Ø mm Minimális méretek Földelő vezető 50 mm² Körszelvény mm² Szalag Cső mm² Lemezföldelő mm Lemez Rács c 500x x600 MSZ EN : táblázat 40

41 Földelőrendszerek anyaga, alakja és minimális méretkövetelményei Anyag Horganyzott acél Alak Rúdföldelő Ø mm Minimális méretek Földelővezető Körszelvény mm 2 Cső 25 Szalag 90 mm² Lemezföldelő mm Régi érték: 16 Lemez Rács c 500x x600 Idomacél d MSZ EN : táblázat 41

42 Földelőrendszerek anyaga, alakja és minimális méretkövetelményei Anyag Csupasz acél b Alak Sodrony Körszelvény Rúdföldelő Ø mm Minimális méretek Földelővezető 70 mm² 78 mm² Lemezföldelő mm Szalag 75 mm² MSZ EN : táblázat 42

43 Földelőrendszerek anyaga, alakja és minimális méretkövetelményei Anyag Acél galvanizált réz bevonattal Alak Rúdföldelő Ø mm Minimális méretek Földelővezető Körszelvény 14 f 50 mm² Szalag 90 mm² Lemezföldelő mm új MSZ EN : táblázat 43

44 Földelőrendszerek anyaga, alakja és minimális méretkövetelményei Anyag Rozsdamentes acél Alak Ródföldelő Ø mm Minimális méret Földelővezető Körszelvény 15 f 78 mm 2 Szalag 100 mm² Lemezföldelő mm MSZ EN : táblázat 44

45 Földelőrendszerek anyaga, alakja és minimális méretkövetelményei a) A mechanikai és villamos továbbá a korróziós ellenállási tulajdonságoknak meg kell felelni a jövőbeni IEC előírásainak. b) Csak akkor alkalmazandó, ha min. 50 mm mélyen van betonba ágyazva. c) A rácsszerkezet hossza legalább 4,8 m. d) Különböző idomacél profilok alkalmazhatók 290 mm 2 keresztmetszettel és min. 3 mm-es profilvastagsággal. e) B típusú földelési elrendezés esetén, a földelőelektródát min. 5 m-enként megbízhatóan össze kell kötni a betonvasalással. f) Néhány országban az átmérő csökkenthető 12,7 mm-re. MSZ EN : táblázat 45

46 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 46

47 Villámvédelem 3. lap: Építmények fizikai károsodása és életveszély MSZ EN : Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés Általános Az összecsatolást a következő eszközökkel lehet megvalósítani: Összekötő vezetőkkel, ha a villamos folytonosság természetes összekötéssel nem biztosított; Túlfeszültség-védelmi eszközökkel (SPD), ha a közvetlen összekötés potenciálkiegyenlítő összekötő vezetővel nem lehetséges; Összecsatoló szikraköz (ISG Isolating Spark Gap), ha a közvetlen összekötés potenciálkiegyenlítő összekötő vezetővel nem megengedett. A villámvédelmi potenciálkiegyenlítés módja lényeges, amelyet a lehetséges ellentétes követelmények miatt egyeztetni kell a távközlési hálózat, az áramszolgáltató képviselőivel és más közművek képviselőivel vagy az illetékes hatóságokkal. 47

48 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 48

49 Külső villámvédelemi rendszer villamos szigetelése MSZ EN :2011, fejezet A villamos szigetelés megvalósítható egyrészről a felfogó elrendezés vagy levezető másrészről az építmény fém installációi és az építmény belső rendszerei között, az ezen rendszerek közötti olyan d távolság kialakításával, ami nagyobb az s biztonsági távolságnál: k i s = k c l k m k i függ a kiválasztott LPS villámvédelmi osztálytól (lásd az MSZ EN táblázatot); k m függ a villamos szigetelőanyagtól (lásd az MSZ EN táblázatot); k c l függ a villámáramtól, ami a levezetőben folyik (lásd az MSZ EN táblázatot és a C mellékletet); hossz a felfogó-levezető együttes mentén méterben, amit a biztonsági távolság számításának helyétől kell meghatározni a potenciálkiegyenlítés vagy a földelés legközelebbi pontjáig (lásd az E mellékletet, E.6.3). MEGJEGYZÉS: Az l hossz a villamosan folytonosnak tekinthető fémtetők esetében, amelyek természetes felfogónak tekinthetők figyelmen kívül hagyható. 49

50 Villámvédelem - 3. lap: Építmények fizikai károsodása és életveszély MSZ EN : A külső villámvédelmi rendszer villamos elszigetelése Egyszerűsített megközelítés Tipikus szerkezetek esetén a (4) egyenlet alkalmazása során a következő feltételeket kell figyelembe venni: k C függ a (rész-)villámáramtól, amely a levezető rendszeren folyik (lásd a 12. táblázatot és a C mellékletet); l a függőleges hossz, méterben, a levezető mentén attól a ponttól számítva ahol a biztonsági távolságot meg kell határozni a potenciálkiegyenlítés következő pontjáig. 50

51 Villámvédelem - 3. lap: Építmények fizikai károsodása és életveszély MSZ EN : táblázat: Külső villámvédelemi rendszer elszigetelése a k C tényező értékei MEGJEGYZÉS: A12. táblázat értékei minden B és A típusú földelőrendszer esetén érvényesek feltéve, hogy a szomszédos földelők földelési értékei egymástól nem térnek el 1:2 aránytól nagyobb mértékben. Ha a szomszédos földelők földelési értékei egymástól 1:2 aránytól nagyobb mértékben eltérnek, akkor k C = 1 értéket kell figyelembe venni. 51

52 A külső villámvédelmi rendszer villamos elszigetelése MSZ EN : A külső villámvédelmi rendszer villamos elszigetelése Részletes megközelítés Hálószerű felfogórendszerrel vagy a homlokzaton egymás alatt elhelyezett potenciálkiegyenlítő gyűrűkkel rendelkező külső villámvédelmi rendszer esetében a felfogó, vagy levezető egyes vezetőiben az árameloszlás következtében különböző áramértékek folynak. Ilyen esetekben az s biztonsági távolság pontosabb számítása érdekében az alábbi egyenletet lehet használni: s = k i (k c1 l 1 + k c2 l k cn l n ) / k m 52

53 Biztonsági távolság Példa a részletes megközelítés alkalmazására s = k i (k c1 l 1 + k c2 l k cn l n ) / k m = s = 0,06 (0,5 8m + 0,25 4m + 0,125 10m + 0,063 10m + 0,042 8m) / 0,5 = s = 0,87m szilárd anyag esetén tetőfelépítmény h = 2m k c6 =0,042 l 6 = 8 m k c5 =0,063 l 5 = 10 m k c4 =0,125 felfogórúd l 4 = 10 m k c2 = 0,5 l 2 = 8 m k c3 = 0,25 l 3 = 4 m k c2 = 0,5 l 2 = 8 m tetőfelépítmény l=10m 20 m Villámvédelmi fokozat: II Épület h magassága ill. az áramút l hossza a földelési r.ig: l = 8m Hálóosztás: 10m x 10m Levezetők száma: n = 24 A k c lehetséges legkisebb értéke: 1 n 1 24 s = = 0,042 53

54 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 54

55 Érintési és lépésfeszültséggel szembeni védelmi intézkedések MSZ EN :2011 A veszély akkor csökken elviselhető szintre, ha a következő feltételek egyike teljesül: a) normál üzemi körülmények között nem tartózkodik személy a levezető 3 m-es környezetében; b) legalább 10 levezetőből álló rendszer kerül alkalmazásra, amely megfelel az pont követelményeinek; c) a talaj felső rétegének fajlagos ellenállása a levezető 3 m-es környezetében nem kisebb mint 100 kω. Megjegyzés: Szigetelő anyagú burkolat pl. 5 cm vastag aszfalt (vagy 15 cm vastag kavicsréteg) általában elviselhető szintre csökkenti a veszélyt. 55

56 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 Fémlemezek és fémcsövek esetében a 3. táblázatban megadott minimális vastagságok esetében feltételezzük, hogy az átlyukadást és átolvadást nem tudják megakadályozni. A galvanizált rézbevonattal rendelkező acélt új és megfelelő anyagként definiálja a szabvány villámvédelmi célokra. Az LPS néhány vezetőjének keresztmetszete kismértékben megváltoztatásra került. Összekötő elemként fém installációkban összecsatoló szikraközöket (ISG), belső rendszerekben pedig SPD-ket alkalmazunk. Két eljárás egy egyszerű és egy részletes alkalmazható a biztonsági távolság értékelésére. Élőlények érintési és lépésfeszültség miatti sérülése: legalább 10 levezető, mint védelmi intézkedés. Több információ található a robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszereivel kapcsolatban a szabvány D mellékletében. 56

57 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D melléklet (tájékoztatás) D melléklet (előírás) új A robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszerével kapcsolatos további tájékoztatás A robbanásveszélyes építmények villámvédelmi rendszerével kapcsolatos további tájékoztatás D.1 Általános elvek D.1 Általános elvek elmarad E melléklet a robbanásveszélyes építmények villámvédelmének tervezésével, létesítésével, bővítésével és módosításával kapcsolatban nyújt további tájékoztatást. 1. MEGJEGYZÉS: Az e mellékletben szereplő tájékoztatás a robbanásveszélyes környezetben létesített villámvédelmi rendszerek gyakorlatban kipróbált elrendezésein alapul. Ha a villámvédelem létesítését illetékes hatóság írja elő, vagy az IEC szerinti kockázatelemzés eredményeként van rá szükség, akkor legalább II. fokozatú villámvédelmet kell alkalmazni. A különleges alkalmazásokhoz e melléklet szolgáltat kiegészítő tájékoztatást. E melléklet a robbanásveszélyes építmények villámvédelmének tervezésével, létesítésével, bővítésével és módosításával kapcsolatban ír elő további követelményeket. 1. MEGJEGYZÉS: Az e mellékletben szereplő tájékoztatás a robbanásveszélyes környezetben létesített villámvédelmi rendszerek gyakorlatban kipróbált elrendezésein alapul. Az illetékes hatóságok más követelményeket is előírhatnak. új 57

58 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 elmarad D melléklet D.1 Általános elvek.. 2. MEGJEGYZÉS: A II. fokozatú villámvédelem alkalmazása alól az illetékes hatóság adhat felmentést, ha ez műszakilag indokolt. Az I. fokozatú villámvédelem minden esetben alkalmazható, különösen akkor, ha az építmény környezete vagy a benne lévő javak rendkívül érzékenyek a villám hatásaival szemben. Az illetékes hatóságok azonban engedélyezhetik III. fokozatú villámvédelem létesítését olyan esetekben, amikor a nem gyakori villámtevékenység és/vagy az építményben lévő javak érzéketlensége azt lehetővé teszi. 58

59 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D.2 További szakkifejezések és fogalmak E mellékletben a 3. fejezet szerinti szakkifejezéseken és meghatározásokon kívül a következő szakkifejezések és meghatározások használatosak. elmarad D.2.1 öszecsatoló szikraköz (isolating spark gap) Villamosan vezetőképes berendezésrészek összecsatolására használt, szikraközt tartalmazó elem. MEGJEGYZÉS: Villámcsapás esetén a kialakuló kisülés átmenetileg vezetőképesen összeköti a berendezésrészeket. 59

60 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D.3 Alapvető követelmények D.3.1 Általános elvek A villámvédelmi rendszert úgy kell tervezni és létesíteni, hogy közvetlen villámcsapás esetén a becsapási pont kivételével ne forduljon elő megolvadás és szétfreccsenés. MEGJEGYZÉS: A becsapási pontnál kisülés és fizikai károsodás is keletkezhet. A felfogók elhelyezésénél ezt ajánlatos figyelembe venni. Ha a levezetőket nem lehet a robbanásveszélyes térségen kívül elhelyezni, akkor azokat úgy ajánlatos elhelyezni, hogy hőmérsékletük ne érje el a robbanásveszélyes térségre megadott öngyulladási hőmérsékletet. D.3 Alapvető követelmények D.3.1 Általános elvek A villámvédelmi rendszert úgy kell tervezni és létesíteni, hogy közvetlen villámcsapás esetén a becsapási pont kivételével ne forduljon elő megolvadás és szétfreccsenés. 1. MEGJEGYZÉS: A becsapási pontnál kisülés és fizikai károsodás is keletkezhet. A felfogók elhelyezésénél ezt ajánlatos figyelembe venni. Ha a levezetőket nem lehet a robbanásveszélyes térségen kívül elhelyezni, akkor azokat úgy ajánlatos elhelyezni, hogy hőmérsékletük ne érje el a robbanásveszélyes térségre megadott öngyulladási hőmérsékletet. 2. MEGJEGYZÉS Elektromos berendezések károsodása villámcsapás következtében nem akadályozható meg minden esetben. új 60

61 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D.3.4 Potenciálkiegyenlítés A villámvédelmi rendszer elemei és más vezetőképes berendezések közötti, továbbá minden vezetőképes berendezés elemei közötti, a 6.2. szakasz szerinti villámvédelmi potenciálkiegyenlítést a robbanásveszélyes térségeken belül, és ahol szilárd robbanóanyagok lehetnek, a következő helyeken ajánlatos megvalósítani: - a talajszinten; - ahol a vezetépes részek közötti távolság kisebb, mint a kc = 1 feltételezéssel számított s biztonsági távolság. MEGJEGYZÉS: A veszélyes részleges kisülések miatt a biztonsági távolságot csak olyan térségekben nyújt védelmet, ahol nincsenek robbanóképes keverékek. Azokon a térségeken, ahol a másodlagos kisülés begyújthatja a környezetet, a belső kisülések megakadályozása céljából további potenciálkiegyenlítés szükséges a 0-ás és a 20-as zónába tartozó robbanásveszélyes térségekben. D.3.4 Potenciálkiegyenlítés A villámvédelmi rendszer szokásos potenciálkiegyenlítését az MSZ EN szabvány 6.2. szakasza szerint, míg robbanásveszélyes térségek installációja esetében az lec és az IEC szerint kell kialakítani. 61

62 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D.4 Szilárd robbanóanyagot tartalmazó építmények D.4 Szilárd robbanóanyagot tartalmazó építmények.. MEGJEGYZÉS Olyan helyeken, ahol átmelegedési vagy gyulladási problémák jöhetnek létre, ellenőrizni kell, hogy a becsapási pontban a belső felület hőmérsékletemelkedése, ne jelentsen veszélyt. új Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D.5 Robbanásveszélyes térségeket tartalmazó építmények D.5 Robbanásveszélyes térségeket tartalmazó építmények D.5.1 Általános elvek.. A csatlakozások véletlenszerű meglazulását robbanásveszélyes térségek esetében meg kell akadályozni... új 62

63 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D Potenciálkiegyenlítés D Potenciálkiegyenlítés A D3.4. szakasz szerinti potenciálkiegyenlítési követelményeken túl közös villámvédelmi potenciálkiegyenlítést kell megvalósítani az e szabvány, az IEC és az IEC előírásainak megfelelően... A konténereken és tartályokon ajánlatos a földelővezetők részére csatlakozásokat kialakítani. A 7. és 8. táblázat szerinti összekötéseken kívül olyan csővezetékek esetében, amelyek úgy vannak összekötve, hogy villamosan vezetőek az szakasz szerint, szintén felhasználhatók összekötő elemként. Gyártóberendezéseken kívül elhelyezett föld feletti fém csővezetékeket 30 m-enként a földelőrendszerrel össze kell kötni... A konténereken, fém szerkezeti elemeken, dobokon és tartályokon ajánlatos a földelővezetők részére csatlakozásokat kialakítani. A villámvédelmi rendszer és más létesítmény/építmény/ berendezés közötti villámvédelmi potenciálkiegyenlítéshez szükséges összekötéseket a rendszer üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni. A villámvédelmi potenciálkiegyenlítéshez szikraközöket nem javasolt a rendszer üzemeltetőjének beleegyezése nélkül alkalmazni. Ezeknek az eszközöknek alkalmasnak kell lenniük az adott környezetben való alkalmazásra. új új 63

64 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D ás és 20-as zónákat tartalmazó építmények D ás és 20-as zónákat tartalmazó építmények A 0-ás és 20-as zónákat tartalmazó építmények esetén a D5.3. szakasz követelményei érvényesek, kiegészítve e szakasz ajánlásaival, amennyiben azok alkalmazhatók. A 0-ás és 20-as zónákat tartalmazó építmények esetén a D5.3. szakasz követelményei érvényesek, kiegészítve e szakasz ajánlásaival, amennyiben azok alkalmazhatók. elmarad A villámvédelmi rendszer és más létesítmény/építmény/ berendezés közötti villámvédelmi potenciálkiegyenlítéshez szükséges összekötéseket a rendszer üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni. A villámvédelmi potenciálkiegyenlítéshez szikraközöket nem javasolt a rendszer üzemeltetőjének beleegyezése nélkül alkalmazni. Ezeknek az eszközöknek alkalmasnak kell lenniük az adott környezetben való alkalmazásra. A 0-ás és 20-as zónákat tartalmazó szabadtéri létesítmények esetén az 1-es, 2-es, 21-es és 22-es zónákra vonatkozó követelmények érvényesek a következő kiegészítésekkel: - a belsejükben 0-ás és 20-as zónákat tartalmazó zárt acélkonténerek legkisebb falvastagsága a lehetséges becsapási pontokon lehetőleg 5 mm legyen. Kisebb falvastagságok esetén felfogókat ajánlatos alkalmazni. A 0-ás és 20-as zónákat tartalmazó szabadtéri létesítmények esetén az 1-es, 2-es, 21-es és 22-es zónákra vonatkozó követelmények érvényesek a következő kiegészítésekkel:... - a belsejükben 0-ás és 20-as zónákat tartalmazó zárt fémkonténerek falvastagsága a lehetséges becsapási pontokon feleljen meg a 3. táblázat követelményeinek, feltéve, hogy a belső felület hőmérséklet-emelkedése a becsapási pontban nem jelent veszélyt. Kisebb falvastagságok esetén felfogókat ajánlatos alkalmazni. új 64

65 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D Tárolótartályok D Tárolótartályok Az éghető gőzöket kibocsátó folyadékok vagy éghető gázok tárolására használt bizonyos típusú építmények rendszerint védettnek tekinthetők (legalább 5 mm vastag acélból vagy 7 mm vastag alumíniumból készült folytonos fémtartályok, természetes szikraközök nélkül), ezért nem igényelnek további védelmet. Hasonlóképpen, a földdel fedett tartályok és csővezetékek sem igényelnek felfogókat. Az e berendezések belsejében lévő műszerek és villamos áramkörök legyenek erre a feladatra minősítve. A villámvédelmi intézkedések feleljenek meg az adott kivitelnek. Az éghető gőzöket kibocsátó folyadékok vagy éghető gázok tárolására használt bizonyos típusú építmények rendszerint védettnek tekinthetők (legalább 5 mm vastag acélból vagy 7 mm vastag alumíniumból készült folytonos fémtartályok, természetes szikraközök nélkül), ezért nem igényelnek további védelmet., feltéve hogy a becsapási pontban a tartály belső felületének hőmérsékletemelkedése nem jelent veszélyt.. Hasonlóképpen, a földdel fedett tartályok és csővezetékek sem igényelnek felfogókat. Az e berendezések belsejében lévő műszerek és villamos áramkörök legyenek erre a feladatra minősítve. A villámvédelmi intézkedések feleljenek meg az adott kivitelnek. új 65

66 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D Csővezetékek D Csővezeték hálózatok elmarad A föld feletti fém csővezetékeket az üzemi létesítményeken kívül ajánlatos 30 m-enként a földelőrendszerhez csatlakoztatni, illetve földelőlemezzel vagy földelőrúddal ajánlatos leföldelni. Éghető folyadékokat nagy távolságra szállító csővezetékek esetén a következőket kell alkalmazni: - a szivattyúkhoz, elágazásokhoz és hasonlókhoz csatlakozó összes cső, beleértve a fém védőcsöveket is, legalább 50 mm2 keresztmetszetű vezetőkkel legyenek áthidalva; - az áthidaló vezetőket kifejezetten erre a célra szolgáló hegesztett fülekkel, vagy önzáró csavarokkal ajánlatos a csatlakozócsövek karimáihoz erősíteni. A szigetelő közdarabok szikraközökkel legyenek áthidalva. A föld feletti fém csővezeték hálózatokat az üzem területén de a gyártóegységen kívül ajánlatos 30 m-enként a földelőrendszerhez csatlakoztatni, illetve földelőlemezzel vagy földelőrúddal ajánlatos leföldelni. A csővezeték szigetelő tartószerkezetét ennek során nem szabad figyelembe venni. új 66

67 Összehasonlítás: D melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 D melléklet D.6 Felülvizsgálat és karbantartás D.6 Karbantartás és felülvizsgálat új A villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatával és karbantartásával kapcsolatos ajánlásokat az E7. fejezet tartalmazza. D.6.1 Általános D.6.2 Általános követelmények D.6.3 Képesítések, kompetenciák D.6.4 Felülvizsgálati követelmények D Rendszeres, ismétlődő felülvizsgálatok D Folyamatos felülvizsgálat koncepciója képzett személyzettel D.6.5 Felülvizsgálat során végzett villamos mérések követelményei D.6.6 Földelési ellenállás mérésének követelményei D.6.7 Túlfeszültségvédelem D.6.8 Javítások D.6.9 Feljegyzések és dokumentáció 67

68 D6.3 Képesítések és kompetenciák robbanásveszélyes térségek villámvédelmi felülviszgálatához MSZ EN :2011, D6.3 szakasz Csak olyan szakképzett személy végezhet karbantartást, felülvizsgálatot és méréseket robbanásveszélyes térségben lévő villámvédelmi rendszeren, aki a tevékenység végzéséhez szükséges végzettséggel és szakértelemmel rendelkezik. A villámvédelmi felülvizsgálatot olyan személy végezheti: a) Aki műszaki ismeretekkel rendelkezik az elméleti és gyakorlati követelmények tekintetében robbanásveszélyes térségekben készülő kivitelezések, valamint a villámvédelmi berendezések és kivitelezés terén, b) Ismeri a vizuális és teljes villámvédelmi felülvizsgálat követelményeit, a beépített LPS készülékek és teljes installáció tekintetében. MEGJEGYZÉS: A kompetenciákat és tanfolyami követelményeket a nemzeti szakképesítésekkel foglalkozó rendeletek és törvények is szabályozhatják. 68

69 D6.7 Túlfeszültség-védelmi készülékek ellenőrzése a villámvédelmi felülvizsgálat során MSZ EN :2011, D6.7 szakasz A túlfeszültség-védelmi készülékeket (és szigetelési megoldásukat, ha van) a gyártói előírások alapján 12 hónapot meg nem haladó időközönként, illetve a külső villámvédelem felülvizsgálatának során elvégzett mérések keretében el kell végezni. A túlfeszültségvédelmi készülékeket az építményt ért lehetséges villámcsapást követően is ellenőrizni kell. 69

70 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E.4.3 Vasbeton építmények E Általános elvek.. E.4.3 Vasbeton építmények E Általános elvek.. A 0,2 Ω maximális eredő ellenállás követelménye ellenőrizhető a felfogó elrendezés és a földelő lemez közötti ellenállás mérésével, olyan mérőeszköz segítségével, amely alkalmas a négyvezetékes mérésre (két mérővezeték és két szenzorvezeték, lásd az E.3 ábrát). A mérés során alkalmazott mérőáram kb. 10 A nagyságú legyen. új 1. MEGJEGYZÉS: Ha a vizsgálati terület nehezen hozzáférhető, vagy a méréshez használt kábelek nyomvonalvezetése túlságosan nehéz, akkor a felső mérési ponttól az alsó mérési pontig egy speciális erre a célra használt rúd is alkalmazható, annak érdekében hogy a mérést minden pontban el lehessen végezni. A csatlakozások és a villámvédelmi levezető együttes ellenállása kiszámítható. új E.3 Ábra Az eredő ellenállás mérése 70

71 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Hegesztés vagy szorítók alkalmazása a betonvasaláson.. A betonvasaláshoz való hegesztés csak a statikus tervező jóváhagyásával szabad. A betonvasaláshoz való hegeszt ések varratainak hossza legalább 30 mm legyen (lásd az E5. ábrát). E Hegesztés vagy szorítók alkalmazása a betonvasaláson.. A betonvasaláshoz való hegesztés csak a statikus tervező jóváhagyásával szabad. A betonvasaláshoz való hegeszt ések varratainak hossza legalább 50 mm legyen (lásd az E5. ábrát). új 71

72 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Anyagok Villámvédelmi célokra a betonban lévő kiegészítő vezetők a következő anyagokból készülhetnek: acél, lágyvas, horganyzott acél, rozsdamentes acél és réz. E Anyagok Villámvédelmi célokra a betonban lévő kiegészítő vezetők a következő anyagokból készülhetnek: acél, lágyvas, horganyzott acél, rozsdamentes acél, réz és rézbevonatú acél. elmarad Horganyzott acél alkalmazását betonban az építészeti kivitelező néha nem engedélyezi. Ez félreértésen alapul. A betonvasalást a beton passzíválja és az ebből eredő nagyobb potenciál megvédi a korróziótól. A horganyzott acél viselkedése a betonban igen bonyolult. Különösen olyan beton esetében, amely kloridokat tartalmaz a cink gyorsan korrodálódik, amint az a betonvasalással érintkezésbe kerül, és így bizonyos körülmények esetén kárt okoz a betonban. Ezért horganyzott acél használata nem célszerű tengerparti területen és ott, ahol a természetes vizekbe só kerülhet. Mivel a horganyzott acél alkalmazása sok külső tényező kiértékelését kívánja meg, ezért ezen anyag alkalmazását gondos analízisnek kell megelőznie. Mindezek figyelembe vételével más anyagok alkalmazását előnyben kell részesíteni a horganyzott acéllal szemben. új 72

73 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Korrózió.. A legegyszerűbb korrózióvédelem a falból való kilépés környezetében a szilikongumis vagy bitumenes bevonat, pl. legalább 50 mm hosszban a falban és legalább 50 mm hosszban a falon kívül (lásd az E7.c ábrát)... E Korrózió.. A legegyszerűbb korrózióvédelem a falból való kilépés környezetében a szilikongumis vagy bitumenes bevonat, pl. legalább 50 mm hosszban a falban és legalább 50 mm hosszban a falon kívül (lásd az E7.c ábrát). Ez azonban általánosságban nem tekinthető jó mérnöki megoldásnak. Jobb megoldásnak tekinthető kimondottan erre a célra készült csatlakozások használata, mint ahogyan az az E.7 ábrán is látható. új 73

74 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Csatlakozások.. A betonban lévő hegesztési varratok legalább 30 mm hosszúságúak legyenek. Az egymást keresztező betonacélokat úgy kell meghajlítani, hogy a hegesztés előtt legalább 50 mm hosszúságban egymással párhuzamosan haladjanak... MEGJEGYZÉS: Ha a hegesztés engedélyezett, akkor mind a hagyományos, mind az exoterm hegesztés elfogadható a megfelelő hegesztési eljárás esetén. E Csatlakozások.. A betonban lévő hegesztési varratok (E.5 ábra) legalább 50 mm hosszúságúak legyenek. Az egymást keresztező betonacélokat úgy kell meghajlítani, hogy a hegesztés előtt legalább 70 mm hosszúságban egymással párhuzamosan haladjanak. MEGJEGYZÉS: Ha a hegesztés engedélyezett, akkor mind a hagyományos, mind az exoterm hegesztés elfogadható a megfelelő hegesztési eljárás esetén. új Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Levezetők áthelyezve.. Nagy építményekben az EPH-sín összekötő gyűrűként is működik. Ilyen esetekben a betonvasalással 10 m-enként ajánlatos azt összekötni. Az alapozásra vonatkozó előírásokon kívül az építmény betonvasalásának a villámvédelmi rendszerrel való összekötésével kapcsolatban nincs szükség más különleges intézkedésre. E Potenciálkiegyenlítés.. Nagy építményekben az EPH-sín összekötő gyűrűként is működik. Ilyen esetekben a betonvasalással 10 m-enként ajánlatos azt összekötni. Az alapozásra vonatkozó, a a) szakaszban leírt előírásokon kívül az építmény betonvasalásának a villámvédelmi rendszerrel való összekötésével kapcsolatban nincs szükség más különleges intézkedésre. 74

75 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Magas építmények oldalát védő felfogók A 120 m-nél magasabb építményeken az oldalfalak felső 20%-át ajánlatos felfogókkal ellátni. MEGJEGYZÉS: Ha az épület felső részén a falak külsején érzékeny részek (pl. elektronikus berendezések) vannak, akkor ezeket ajánlatos külön felfogókkal, mint például vízszintes felfogócsúcsokkal, vezetőhálókkal vagy hasonlókkal megvédeni. E Magas építmények oldalát védő felfogók A 60 m-nél magasabb építményeken az oldalfalak felső 20%-át ajánlatos felfogókkal ellátni. A védendő felület 60 m alatti része esetében a védelem elhagyható. 1. MEGJEGYZÉS A 60 m és 75 m közötti magasságú építmények esetében a 60 m alatti terület védelme elhagyható. új új 2. MEGJEGYZÉS: Ha az épület felső részén a falak külsején érzékeny részek (pl. elektronikus berendezések) vannak, akkor ezeket ajánlatos külön felfogókkal, mint például vízszintes felfogócsúcsokkal, vezetőhálókkal vagy hasonlókkal megvédeni. 75

76 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E A védett térből kiemelkedő villamos berendezések E A védett térből kiemelkedő villamos berendezések Az építmény tetején lévő antennaárbocokat a közvetlen villámcsapás ellen a védett térben való elhelyezésükkel, vagy elszigetelt külső villámvédelmi rendszer alkalmazásával ajánlatos védeni. Ha ez nem lehetséges, akkor az antennaárbocot ajánlatos a felfogórendszerrel összekötni. Ekkor a védendő építmény belsejébe részvillámáramok lépnek be. Az építmény tetején lévő antennát közvetlen villámcsapás ellen a védett térben való elhelyezésükkel ajánlatos védeni. Az antenna rendszert az LPS rendszerbe ajánlatos integrálni (lásd még az lec [6] szabványt). Elszigetelt külső villámvédelmi rendszer (lásd az E.32a ábrát) vagy nem elszigetelt külső villámvédelmi rendszer (lásd az E.32b ábrát) is használható. Az utóbb említett esetben, az antennaárbocot ajánlatos a felfogórendszerrel összekötni. Ekkor a védendő építmény belsejébe részvillámáramok lépnek be. új 76

77 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E A védett térből kiemelkedő villamos berendezések E A védett térből kiemelkedő villamos berendezések E32a ábra Védőszög eljárással tervezett elszigetelt felfogórendszerrel védett antennaárboc és antenna új új 77

78 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E.5.4 Földelőrendszer E Általános elvek A villámvédelmi tervezőnek és a villámvédelmi kivitelezőnek ajánlatos megfelelő típusú földelőket választania és úgy elhelyeznie azokat, hogy biztonságos távolságban legyenek az építmény be- és kijárataitól, valamint a földben lévő külső vezetőképes részektől... E.5.4 Földelőrendszer E Általános elvek A villámvédelmi tervezőnek és a villámvédelmi kivitelezőnek ajánlatos megfelelő típusú földelőket választania és úgy elhelyeznie azokat, hogy biztonságos távolságban legyenek az építmény be- és kijárataitól, valamint a földben lévő külső vezetőképes részektől, mint kábelek, fém csövek, stb... Egy építmény, amelynél közvetlen potenciálkiegyenlítést alkalmaznak, a javasolt eredő földelési ellenállás 10 Ω-os értéke meglehetősen konzervatív becsléssel megállapított érték. Az ellenállás értéke minden esetben a lehető legkisebb értékű legyen, de különösen olyan építmények esetében, amelyeket robbanásveszélyes anyag veszélyeztet. Az egyenpotenciálra hozás a legfontosabb intézkedés. új 78

79 Összehasonlítás: E melléklet MSZ EN :2009 és MSZ EN :2011 Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E A földelőelrendezések típusai E A típusú elrendezés.. Ajánlatos, hogy az A típusú elrendezés legalább két földelőt tartalmazzon. E A földelőelrendezések típusai E A típusú elrendezés.. Ajánlatos, hogy az A típusú elrendezés legalább egy földelőt tartalmazzon levezetőnként és legalább két földelőt a teljes LPS rendszerben. Fejezet MSZ EN :2009 MSZ EN :2011 E melléklet (tájékoztatás) E Betonalap-földelők.. Ha a talajban lévő földelők betonban lévő acélhoz csatlakoznak, akkor ezeket ajánlatos rézből vagy rozsdamentes acélból készíteni. E Betonalap-földelők.. Ha a talajban lévő földelők betonban lévő acélhoz csatlakoznak, akkor ezeket ajánlatos rézből, rézbevonatú acélból vagy rozsdamentes acélból készíteni. új 79

80 4. lap Újdonságok az MSZ EN :2011 szabványban 80

81 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 1) A szigetelő interfész fogalma bevezetésre kerül. Ezen készülékek alkalmasak a becsatlakozó vezetéken belépő lökőhullámok csökkentésére. 2) A potenciálkiegyenlítés során használt összekötő elemek minimális keresztmetszete kismértékben megváltozott. 3) Az első negatív rövid idejű kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása bevezetésre kerül. 4) A túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása a védelmi szint tekintetében pontosításra került, az SPD utáni hálózaton a lengések és indukciós hatások pontosabb figyelembe vételével. 5) A C mellékletet, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k koordinációjával foglalkozik visszavonták és visszautalták átdolgozásra az IEC/SC 37A bizottságnak. 6) Egy új D melléklet (tájékoztató) került a szabványba, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása során figyelembe veendő tényezőket ismerteti. 81

82 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 1) A szigetelő interfész fogalma bevezetésre kerül. Ezen készülékek alkalmasak a becsatlakozó vezetéken belépő lökőhullámok csökkentésére. 2) A potenciálkiegyenlítés során használt összekötő elemek minimális keresztmetszete kismértékben megváltozott. 3) Az első negatív rövid idejű kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása bevezetésre kerül. 4) A túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása a védelmi szint tekintetében pontosításra került, az SPD utáni hálózaton a lengések és indukciós hatások pontosabb figyelembe vételével. 5) A C mellékletet, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k koordinációjával foglalkozik visszavonták és visszautalták átdolgozásra az IEC/SC 37A bizottságnak. 6) Egy új D melléklet (tájékoztató) került a szabványba, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása során figyelembe veendő tényezőket ismerteti. 82

83 Villámvédelem 4. lap: Villamos és elektronikus rendszerek építményekben MSZ EN : Szigetelő interfészek A szigetelő interfészek a LEMP hatásainak csökkentésére használhatók. Az ilyen interfészek nagyobb túlfeszültségek elleni védelme ha szükség van rá SPD-kel valósítható meg. A szigetelő interfész lökőfeszültség-állóságát és az alkalmazott SPD védelmi szintjét az IEC túlfeszültség-védelmi kategóriái szerint kell koordinálni. MEGJEGYZÉS: Az IEC szabvány ezen része csak az építmény belső rendszereivel foglalkozik és nem foglalkozik egymással összekötött építmények védelmével. Egymással összekötött építmények védelménél a szigetelő interfészek használata előnyös lehet. 83

84 Villámvédelem 4. lap: Villamos és elektronikus rendszerek építményekben MSZ EN :2011, B melléklet B.10 Védelem szigetelő interfészekkel Készülékekben és ezek adatvezetékeiben folyó hálózati frekvenciás kiegyenlítő áramok okozója lehet a nagy vezetékhurkok jelenléte illetve a megfelelően kis impedanciájú potenciálkiegyenlítő hálózat hiánya. Az ilyen jellegű zavarok (különösen TN-C hálózatokban) úgy küszöbölhetők ki, hogy megfelelő elválasztás kerül kialakításra a meglévő és az új installáció között szigetelő interfészek segítségével, pl. az alábbi megoldásokkal: Il. osztályú szigetelés (azaz kettős szigetelés PE-vezető nélkül); Leválasztó transzformátor; Optikai kábel fémes komponensek nélkül; Optocsatoló. MSZ EN :2007: Robbanóképes közegek. 28. rész: Optikai sugarat használó készülékek és átviteli rendszerek védelme MEGJEGYZÉS: Gondosan ügyelni kell arra, hogy a készülék fémháza és a potenciálkiegyenlítő hálózat vagy más fémes részek között ne alakulhasson ki véletlenszerű galvanikus kapcsolat. A készülékek fémházának ezekkel szemben szigeteltnek kell maradnia. Ez a követelmény a legtöbb esetben teljesül, mivel az irodákban és háztartásokban használt elektromos berendezések csak a hálózati csatlakozó kábelükön keresztül vannak fémes kapcsolatban a földpotenciállal. 84

85 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 1) A szigetelő interfész fogalma bevezetésre kerül. Ezen készülékek alkalmasak a becsatlakozó vezetéken belépő lökőhullámok csökkentésére. 2) A potenciálkiegyenlítés során használt összekötő elemek minimális keresztmetszete kismértékben megváltozott. 3) Az első negatív rövid idejű kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása bevezetésre kerül. 4) A túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása a védelmi szint tekintetében pontosításra került, az SPD utáni hálózaton a lengések és indukciós hatások pontosabb figyelembe vételével. 5) A C mellékletet, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k koordinációjával foglalkozik visszavonták és visszautalták átdolgozásra az IEC/SC 37A bizottságnak. 6) Egy új D melléklet (tájékoztató) került a szabványba, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása során figyelembe veendő tényezőket ismerteti. 85

86 A különböző EPH-síneket vagy az EPH-síneket és a földelőrendszert összekötő vezetők legkisebb méretei Villámvédelmi fokozat I IV Anyag Keresztmetszet mm 2 Réz 14 Alumínium 22 Acél 50 A különböző EPH síneket vagy az EPH síneket és a földelőrendszert összekötő vezetők legkisebb méretei. Keresztmetszet mm Villámvédelmi fokozat I IV Anyag Keresztmetszet mm 2 Réz 5 Alumínium 8 Acél 16 A belső fémszerkezeteket az EPH sínnel összekötő vezetők legkisebb méretei. Keresztmetszet mm

87 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 1) A szigetelő interfész fogalma bevezetésre kerül. Ezen készülékek alkalmasak a becsatlakozó vezetéken belépő lökőhullámok csökkentésére. 2) A potenciálkiegyenlítés során használt összekötő elemek minimális keresztmetszete kismértékben megváltozott. 3) Az első negatív rövid idejű kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása bevezetésre kerül. 4) A túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása a védelmi szint tekintetében pontosításra került, az SPD utáni hálózaton a lengések és indukciós hatások pontosabb figyelembe vételével. 5) A C mellékletet, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k koordinációjával foglalkozik visszavonták és visszautalták átdolgozásra az IEC/SC 37A bizottságnak. 6) Egy új D melléklet (tájékoztató) került a szabványba, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása során figyelembe veendő tényezőket ismerteti. 87

88 Villámparaméterek maximális értéke az LPL villámvédelmi szintnek megfelelően Negatív rövid idejű első kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása : Pozitív rövid idejű első kisülés LPL Villámparaméter Jelölés Egység I II III IV Áramcsúcs ka Átlagos meredekség di/dt ka/µs Időparaméterek 1 / 2 µs/µs 10/350 Negatív rövid idejű első kisülés LPL Villámparaméter Jelölés Egység I II III IV Áramcsúcs ka Átlagos meredekség di/dt ka/µs Időparaméterek 1 / 2 µs/µs 1/200 88

89 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 1) A szigetelő interfész fogalma bevezetésre kerül. Ezen készülékek alkalmasak a becsatlakozó vezetéken belépő lökőhullámok csökkentésére. 2) A potenciálkiegyenlítés során használt összekötő elemek minimális keresztmetszete kismértékben megváltozott. 3) Az első negatív rövid idejű kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása bevezetésre kerül. 4) A túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása a védelmi szint tekintetében pontosításra került, az SPD utáni hálózaton a lengések és indukciós hatások pontosabb figyelembe vételével. 5) A C mellékletet, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k koordinációjával foglalkozik visszavonták és visszautalták átdolgozásra az IEC/SC 37A bizottságnak. 6) Egy új D melléklet (tájékoztató) került a szabványba, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása során figyelembe veendő tényezőket ismerteti. 89

90 SPD bekötése - fogalmak I villám-részáram U I indukált feszültség U P/F =U P + ΔU feszültségkülönbség a védendő vezeték és az EPH csomópont között U P az SPD védelmi szintje ΔU= ΔU L1 + ΔU L2 induktív feszültségesés a bekötővezetékeken H, dh/dt mágneses tér és az idő szerinti deriváltja U W a védendő berendezés feszültségállósági szintje 90

91 Lengések és indukciós hatások figyelembe vétele az SPD mögötti hálózaton A belső rendszerek védettek ha: energetikailag koordináltak az előtte beépített túlfeszültség-védelmi készülékekkel SPD(s) és az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül: 1) U P/F U W : ha a vezetékhossz az SPD és a védendő készülék között elhanyagolható (tipikus eset: az SPD a készülék kapcsainál van telepítve); 2) U P/F 0,8 U W : ha a vezetékhossz az SPD és a védendő készülék között nem nagyobb 10 méternél (tipikus eset: az SPD az alelosztókban vagy a dugaszolóaljzatnál van telepítve); 6. MEGJEGYZÉS: Ha a belső rendszerek meghibásodása az emberi élet elvesztését vagy a szolgáltatás kiesését okozhatja, akkor a feszültség megkétszereződésére kell számítani oszcilláció következtében és a U P/F U W /2 feltételt kell teljesíteni. 3) U P/F (U W - U l ) / 2: ha a vezetékhossz az SPD és a védendő készülék között több mint 10 méter (tipikus eset: ha az SPD a becsatlakozó vezeték építménybe való belépési pontjánál vagy egyes esetekben a szinti alelosztóban van elhelyezve). 7. MEGJEGYZÉS: Árnyékolt telekommunikációs vezetékek esetében más követelmények lehetnek érvényesek a lökőhullám homlokoldali meredeksége következtében. További információ az ITU-T Lightning handbook:1994, The protection of telecommunication lines and equipment against lightning discharges c. könyvben található. 91

92 Lényeges változások (összefoglalás) MSZ EN :2011 1) A szigetelő interfész fogalma bevezetésre kerül. Ezen készülékek alkalmasak a becsatlakozó vezetéken belépő lökőhullámok csökkentésére. 2) A potenciálkiegyenlítés során használt összekötő elemek minimális keresztmetszete kismértékben megváltozott. 3) Az első negatív rövid idejű kisülés, mint a belső rendszerek elektromágneses zavarforrása bevezetésre kerül. 4) A túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása a védelmi szint tekintetében pontosításra került, az SPD utáni hálózaton a lengések és indukciós hatások pontosabb figyelembe vételével. 5) A C mellékletet, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k koordinációjával foglalkozik visszavonták és visszautalták átdolgozásra az IEC/SC 37A bizottságnak. 6) Egy új D melléklet (tájékoztató) került a szabványba, amely a túlfeszültség-védelmi készülékek, SPD-k kiválasztása során figyelembe veendő tényezőket ismerteti. 92

93 D melléklet (tájékoztató), Az SPD-k kiválasztásánál figyelembe veendő tényezők; D.1 Bevezetés D.1 táblázat: I imp javasolt értékei a a A D.1 táblázat a fázis nulla közé kapcsolt SPD-kre vonatkozik (CT1 kapcsolás) b Általánosságban az I imp hosszabb lökőáram-hullámokra vonatkozik mint az I max (pl. 10/350 μs) c Lásd az IEC szabványt. Az I imp, I max és I n, értékek tesztparaméterek a jövőbeni IEC szabvány I és II osztályú vizsgálatokra vonatkozó értékei. I imp Az I. osztályú vizsgálat során használt lököáram-hullám (10/350 μs) I max A II. osztályú vizsgálat során használt lököáram-hullám (8/20 μs, I n < I max ) I n Az I. és II. osztályú vizsgálatok során egyaránt használt lököáram-hullám (8/20 μs) 93