Az 54/2014. (XII.05.) BM rendelet a villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatát a 279, 280, és ok szabályozzák.

Átírás

1 A villámvédelmi és túlfeszültség-védelmi felülvizsgálatok rendjét az 54/2014. (XII.05.) BM rendelet, a villamos TvMi 7.3: , a felülvizsgálati TvMi 12.2: , az MSZ EN ,-4:2011 szabványok, valamint az MSZ HD :2017 szabályozzák. Az 54/2014. (XII.05.) BM rendelet a villámvédelmi rendszerek felülvizsgálatát a 279, 280, és ok szabályozzák. Felülvizsgálati TvMi 12.2: VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATOK 9.1. A villámvédelmi felülvizsgálatok rendje A villámvédelmi felülvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy az építmény villámvédelme megfelel-e a villámvédelemre vonatkozó, a létesítésekor vagy a felülvizsgálat megkezdésekor hatályos jogszabályoknak érvényes szabványoknak és Tűzvédelmi Műszaki Irányelveknek. Az MSZ EN :2011 szabvány E fejezete szerint: E7.2. A felülvizsgálatok rendje E A felülvizsgálati eljárás E felülvizsgálat célja megbizonyosodni arról, hogy a villámvédelmi rendszer minden szempontból megfelel-e ennek a szabványnak. A felülvizsgálat a műszaki dokumentáció ellenőrzéséből, szemrevételezésből, mérésből és ezeknek a felülvizsgálati jegyzőkönyvben való rögzítéséből áll. E Szemrevételezés látszik-e a villámvédelmi rendszer, a túlfeszültség-védelmi eszközök károsodása vagy a túlfeszültség-védelmi eszközöket védő biztosítók meghibásodása; E7.2.4 Mérések A vizuális állapotjelzés nélküli SPD-ket méréssel szükséges ellenőrizni, lehetőség szerint a gyártó útmutatásai és a gyártó által biztosított műszerek segítségével. E7.3. Karbantartás E Karbantartási eljárás A karbantartási program a következő feladatokat tartalmazza: 1

2 a villámvédelmi rendszer minden egyes vezetőjének és elemének ; a villámvédelmi rendszer villamos folytonosságának ; a földelőrendszer földelési ellenállásának mérése; a túlfeszültség-védelmi eszközök ; az elemek és vezetők rögzítésének ; annak, hogy az építményben vagy a benne lévő berendezésekben történt módosítások vagy változtatások csökkentették-e a villámvédelmi rendszer hatékonyságát. MSZ EN : pontja szerint 9.3 SPM felülvizsgálata (túlfeszültség-védelmi intézkedések) Általános A felülvizsgálat a műszaki dokumentáció ellenőrzéséből, szemrevételezésből, mérésből áll. A felülvizsgálat célja annak, hogy az SPM megfelel a tervnek, az SPM a tervben meghatározott funkció ellátására alkalmas, bármely új kiegészítő védelmi intézkedés megfelelően van integrálva a SPM-be. A felülvizsgálatot el kell végezni az SPM kialakítása során (részleges), az SPM kialakítása után (első), időszakosan, minden esetben, ha az SPM szempontjából fontos komponensek megváltoznak (rendkívüli), feltételezhető építményt ért közvetlen villámcsapás után (pl. ha a villámáram-számláló ezt jelzi, vagy ha egy szemtanú az építményt érő közvetlen villámcsapást jelez vagy látható bizonyítéka van a villámcsapás által okozott építménykárosodásnak (rendkívüli). A túlfeszültség-védelmi eszközök felülvizsgálatának célja annak, hogy: az SPM (intézkedések a villám elektromágneses impulzusának [Lightning ElectroMagnetic ImPulse, röviden: LEMP] hatásai ellen, angolul Surge Protection Measures), megfelel a tervnek, az SPM a tervben meghatározott funkció ellátására alkalmas, bármely új kiegészítő védelmi intézkedés megfelelően van integrálva a SPM-be.

3 MSZ HD :2017, Kisfeszültségű villamos berendezések 6. rész: Ellenőrzés Az IEC ezen része a villamos berendezések első ellenőrzésére és időszakos felülvizsgálatára vonatkozó követelményeket adja meg Szemrevételezés Szemrevételezéssel legalább a következőket kell ellenőrizni, ahol alkalmazhatók: e) ahol elő van írva, a megfelelő túlfeszültség-védelmi eszközök (SPD) kiválasztását, elhelyezését és szerelését (lásd az IEC :2001-et és az IEC :2001/AMD2: fejezetét); 3

4 túlfeszültség-védelmi készülékekhez 1a. Túlfeszültség-védelmi készülék üzemi/hibajelzésének szemrevételezéses Védőkészülék gyártója/típusa: 1b. Túlfeszültség-védelmi készülék üzemi/hibajelzésének műszerrel (ahol nincs optikai visszajelzés) Védőkészülék gyártója/típusa: Alkalmazott műszer típusa: A túlfeszültség-védelmi eszközök károsodását, illetve meghibásodását szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Például a DEHNventil túlfeszültségvédelmi eszköz esetében működés-, valamint hibajelzés a kémlelőablakban lévő zöld-piros szín szemrevételezéses vizsgálatával valósítható meg. Javasolt, hogy a védőkészülék működés-, illetve hibajelzése mechanikus jelzéssel rendelkezzen. Így a készülék működőképességét még áram-kimaradás közben is ellenőrizni lehet. Amelyik túlfeszültség-védelmi eszköz rendelkezik látható állapotkijelzéssel (jellemzően információtechnológiai oldalon alkalmazott túlfeszültség-védelmi eszközök), azokat méréssel szükséges ellenőrizni.

5 Túlfeszültség-védelmi eszközök üzemképes/ meghibásodott/ ellenőrizhető 2. A gyártó beépítési útmutatójában foglaltak betartásának A gyártó beépítési útmutatójának neve/dátuma: Az eszközt csak megfelelő szakismerettel rendelkező villamos szakember csatlakoztathatja és szerelheti. A zeti előírásokat és biztonsági szabályokat be kell tartani (pl. MSZ HD :2016 szabványt). Az eszközt telepítés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell, külsérelmi nyomokat kell keresni rajta. Ha sérülés vagy bármiféle károsodás fedezhető fel az eszközön, akkor tilos beszerelni. A DEHNshield beépítési útmutatója például megemlíti, hogy a védőkészülék csak beltéri használatra alkalmazható, IP20 védettségi fokozattal rendelkezik, ha beépítették a túlfeszültség-védelmi készüléket a szekrénybe. A beépítési útmutató tartalmazza, hogy a védőkészüléket hogyan kell bekötni a hálózati forma alapján. A készülék bekötésekor csillagfejű csavarhúzót kell alkalmazni. 5

6 A túlfeszültség-védelmi eszköz beépítési útmutatója ismerteti, hogy mi a bekötővezeték minimális és maximális keresztmetszete, amely még csatlakoztatható a készülékbe. Végül a védőkészülék beépítési útmutatója előírja a túlfeszültség-védelmi eszközt védő előtétbiztosító szükséges nagyságát (további részletekért lásd a 3. és 4. pontot). 3. Előtét-biztosító üzemállapotának, meglétének/névleges áramának Előtét-biztosító névleges árama/gyártója:

7 Mindig figyelni kell arra, hogy a lökőáram-terhelés alapján a maximális még megengedett névleges értékű előtét-biztosító legyen a védőkészülék előtt. Ellenőrizni kell, hogy a túlfeszültség-védelmi készüléket védő előtét-biztosító megfelelő állapotú-e. Ha például hiányzik az aljzatból az olvadóbetét vagy az olvadószál kiolvadt, akkor azt pótolni szükséges. 4. Előtét biztosító a szükséges lökőáram-terhelhetőséggel rendelkezik-e Amennyiben a túlfeszültség-védelmi eszköz beépítési helye előtti hálózatrészre telepített olvadóbiztosító névleges árama nagyobb, mint a védőkészülékre előírt maximális névleges áramú olvadóbiztosítóé, akkor a készülék saját fázisvezető-leágazásába mindenképpen kell olvadóbiztosítót beépíteni, vagy olvadóbiztosítóval egybeépített túlfeszültség-védelmi készüléket kell kiválasztani. A gyártói előírásokat az előtét-olvadóbiztosító kiválasztásánál mindenképpen be kell tartani. Az előtét-biztosító megengedhető maximális névleges áram-értéke a villámáram-levezető zárlati áramterhelhetősége miatt fontos. Az olvadóbiztosítók, illetve a kismegszakítók kiolvadási értékei a zárlati áramokra, valamint a 10/350 μs villám lökőáram hullámalak igénybevételekre jelentős eltérést mutatnak. A fenti ábra az NH olvadóbiztosítók 7

8 10/350 μs hullámalakú villámáram-terhelhetőségét ábrázolja. Az 1. tartomány olyan villám lökőáram terhelést mutat, ahol az olvadóbiztosító olvad ki. A 2. tartományon belül az olvadóbiztosító már kiolvad. A 3. tartományban a villámáram-impulzus energiája olyan nagy, hogy az olvadószál robbanásszerűen elgőzölög, az olvadóbetét pedig szétrobban. Előtét-biztosító lökőáramterhelhetőségét 2. típusú SPD alkalmazása esetén is figyelembe kell venni. Például, ha a 2. típusú túlfeszültségvédelmi készülék esetében az Imax értéke 40 ka (8/20 μs) akkor NH olvadóbiztosító esetén min. 125 A névleges értékű olvadóbetétre van szükség, annak érdekében, hogy az olvadóbiztosító ne koráltozza a túlfeszültség-védelmi leágazás 8/20 μslőkőáramterhelhetőségét. Túlfeszültség-védelmi eszközök üzemképes/ meghibásodott/ ellenőrizhető 5. Túlfeszültség-védelmi készülék a szükséges zártati szilárdsággal rendelkezik-e Elosztóberendezés független zárlati árama/túlfeszültségvédelmi készülék zárlati áramkioltó képessége:

9 A túlfeszültség-védelmi eszköz képes legyen kioltani, illetve korlátozni a hálózati utánfolyó zárlati áramot. A túlfeszültség-védelmi eszköz kiválasztásánál figyelembe kell venni a beépítés helyén várható független zárlati áramot is. Ha a számított független zárlati áram értéke például 22,73 kaeff (50 Hz), akkor olyan túlfeszültség-védelmi eszköz építhető be, amely 22,73 kaeff-nél nagyobb hálózati utánfolyó zárlati áramkioltó képességgel (Ifi) rendelkezik (pl. 25 kaeff). Példaként említhető a DEHNguard modular 2. típusú túlfeszültség-korlátozó műszaki adatlapja. A DG M TNS készülékcsalád 50 kaeff zárlati szilárdsággal rendelkezik. 6. A túlfeszültség-védelmi eszköz fázis- és földelésoldali bekötővezetékeinek hossza megfelel a szabványi követelményeknek A túlfeszültség-védelmi készülék bekötővezetékének növekvő hosszával csökken a védelem hatásossága lökőigénybevétel esetén. Az optimális védelem elérése érdekében a túlfeszültség- 9

10 védelmi készülék csatlakozó vezetékének hosszát olyan rövidre kell választani, amilyenre csak lehet. A vezetékhurkokat el kell kerülni. A teljes csatlakozóvezeték-hossz haladhatja meg a 0,5 m-t. párhuzamos T -bekötés *SPD = túlfeszültség-védelmi eszköz párhuzamos V -bekötés 7. A túlfeszültség-védelmi készülék fázis- és földelésoldali bekötővezetékeinek keresztmetszete megfelelő Példaként említhető a DEHNguard modular 2. típusú túlfeszültség-korlátozó beépítési útmutatója S2: fázisoldali bekötővezető S3: földelésoldali bekötővezető forrás: DEHN kiválasztási segédlet, DS2862

11 8. Energetikai koordináció Ha azonos áramkörben több túlfeszültség-védelmi eszköz helyezkedik el egymás után, akkor ezeket egymással koordinálni kell oly módon, hogy a készülékek között a lökőáram eloszlása az energiaelnyelő képességüknek megfelelően történjen meg. A hatékony koordinációhoz az egyes túlfeszültség-védelmi eszközök jellemzőit, a beépítés helyén fellépő villámáram értékeket és a védendő berendezés jellemzőit kell figyelembe venni. A gyakorlatban túlfeszültség-védelmi készülékekből álló rendszer energetikai koordinációját úgy lehet biztosítani, hogy a gyártó nyilatkozik arról, hogy a védőkészülékei egymással energetikailag koordináltan működnek. Lásd a DEHN+SÖHNE rendszerkatalógusának részletét az alábbi ábrán. Katalógus adat az energetikai koordinációra vonatkozóan 11

12 9. A meglévő, villám elektromágneses impulzusa elleni védelmi rendszer (SPM) megfelel-e a szükséges villámvédelmi szintre előírt követelményeknek (villámrészáram, indukált lökőáram a beépítés helyén) Olyan túlfeszültség-védelmi eszközt kell kiválasztani a beépítés helyén, amely megfelelő levezetőképességgel rendelkezik. Villámvédelmi potenciálkiegyenlítésre olyan túlfeszültségvédelmi eszközt kell beépíteni, amely alkalmas a beépítési helyen folyó villámáram vezetésére és az MSZ EN szabvány szerinti I. osztályú vizsgálat feltételeinek megfelel. A villámáram-eloszlást az MSZ EN :2011 E1 - E.6 képletei és az MSZ EN :2011 szabvány D.3.2 pontja alapján lehet kiszámítani. Az egyszerűsített modell szerint az építménybe csapó villámáram 50%-a folyik el a vizsgált építmény villámvédelmi földelésén keresztül. A villámáram másik 50%-a az épületbe becsatlakozó vezetékeken keresztül folyik el a távoli föld felé. Így például TN-C hálózati formát feltételezve a becsatlakozó erősáramú vezeték négy erén (három fázis- és a PEN-vezető) oszlik el az épületből kifolyó villámáram. Ebből kiszámítható az egy fázisvezetőre jutó villámáram értéke. Az LPS III/IV villámvédelmi szintre kiszámított 12,5 ka érték egyben az MSZ HD :2016 szabvány pontjában

13 megkövetelt legkisebb levezetőképesség is, amelynek az 1. típusú villámáram-levezetőknek minimálisan meg kell felelniük. 10. Villámvédelmi potenciálkiegyenlítés teljes körű kialakítása megtörtént-e (erősáramú, gyengeáramú csatlakozó vezetékek az LPZ 0A-ból, pl. térvilágítás, kameravezetékek, stb. A villámvédelmi potenciálkiegyenlítés fogalma egyrészt azt jelenti, hogy az építménybe belépő összes fémes közművezetéket védőösszekötő vezetővel (a régebbi szabvány, MSZ HD :2016, fogalomrendszere szerint védő egyenpotenciálra hozó vezetővel) bekötik a fő földelőkapocsba vagy -sínbe. Másrészt az építményhez csatlakozó vezetékeket a vezeték villamos paramétereihez kiválasztott túlfeszültség-védelmi eszközökkel (SPD) kell megvédeni az építménybe való belépési pont, az LPZ 0A LPZ 1 zónaátmenet közelében. 13

14 11. A tűzjelző rendszer, mint villámvédelmi intézkedés a kockázatelemzés során figyelembe lett véve. A tűzjelző berendezés koordinált túlfeszültség-védelme az erősáramú és a jelvezetéki oldalon magvalósításra került-e? Ha az automatikus tűzjelző, illetve tűzoltó berendezést a villámvédelmi kockázatelemzésben figyelembe vették, akkor a tűzjelző rendszert túlfeszültség vagy egyéb károk ellen védeni kell. Így például koordinált túlfeszültség-védelmi rendszerrel szükséges védeni a tűzjelző rendszer erősáramú- és gyengeáramú oldalát egyaránt.

15 Túlfeszültség-védelmi eszközök üzemképes/ 12. Norma szerinti villámvédelem esetében az 54/2014 (XII. 05.) BM rendelet 12. mellékletében szereplő rendeltetés esetén az építményben a tűzvédelmi funkciójú jelző-, és vezérlőberendezések villamos betáplálását koordinált túlfeszültség-védelemmel kell ellátni. Az építmény a rendeltetésnek megfelelő koordinált túlfeszültségvédelmi rendszerrel a hatályos OTSZ szerint rendelkezik-e? Építmény rendeltetése, és a hatályos OTSZ szerint szükséges SPM fokozat: 54/2014 (XII. 05.) BM rendelet 12 melléklete: meghibásodott/ ellenőrizhető 15

16 villamos TvMi 7.3: Koordinált túlfeszültség-védelem Az OTSZ 12. melléklet szerinti koordinált túlfeszültség-védelemmel védendő villamos berendezések: a) az építmény villamos elosztórendszere, melynél a villamos elosztóberendezések betáplálási pontjain 1-es vagy 2-es típusú túlfeszültség korlátozó eszközök alkalmazása szükséges (pl. a főelosztó betáplálásba 1. vagy 1+2. típus, alelosztókban 2-es típus) és esetenként az épületen kívüli területet is ellátó elosztóberendezésben vagy leágazásokban 1+2. típus. b) a tűzvédelmi funkciójú jelző-, és vezérlőberendezések villamos betáplálása, melyeknél a 3- as típusú túlfeszültség korlátozó eszközök alkalmazása is szükséges. Ilyen pl. a tűzjelző vagy oltó központok betáplálása. Megjegyzés: Az egyes áramkörökön az MSZ HD : m-es szabály -ának (ld pont első bekezdés) figyelembevételével javasolt a túlfeszültség-védelmi készülékek beépítési helyét meghatározni Ezen minimum követelményen felül minden további zónahatárra az azon átlépő vezetékekre a szabványban előírt tervezési és kiválasztási elvek alapján lehetőség van további túlfeszültség-védelmi készülékek elhelyezésére is. Kérjük, jelölje be a megfelelő négyzetet Amennyiben minden kérdésre a válasz, akkor a túlfeszültség-védelmi eszközök megfelelnek a szabványi és jogszabályi követelményeknek. Lezárva: én