Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika
|
|
- Domokos Hajdu
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika 2018/2019-es tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az energiaforrások múltbeli és várható jövőbeli megoszlása A világ energiafelhasználásának alakulása XXI. sz. közepe XX. sz. vége XX. sz. eleje XIX. sz. közepe XV. sz. 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Állati (emberi) Biomassza Szén Olaj Földgáz Atomenergai Alternatív A világ energiaellátásának alakulása (BP Statistical Review of World Energy June 2017 nyomán) A világ energiafogyasztásának alakulása 2030-ig régiók szerint 1
2 A világ energiafogyasztásának alakulása 2030-ig az energiahordozók megoszlása szerint A világ energia-termelésének és energia-felhasználásának alakulása a közelmúltban (adatok: EU, 2017) A világ energiaellátása Az egy főre jutó primer energiafelhasználás 8, ,5 81% % 77% 37% 63% 53% 23% 19% fejlődő és átalakuló országok iparilag fejlett országok EJ: J Energiafelhasználás A világ energiafelhasználásának struktúrája az elmúlt 50 évben kétszer több energiát használtunk fel, mint civilizációnk történelmében összesen ~10 ezer Mtoe energiafelhasználás (2003) (Mega tonna olajegyenérték: 10 6 kg oe, 1 kg oe = 41,869 MJ) 2% 6% 11% 24% 5% 2% 12% 23% az energiafelhasználás jövőbeni alakulását meghatározza: a világ népességének változása a világ gazdasági és társadalmi (szociális) fejlődésének mértéke, 21% 24% iránya és szerkezete a fenntartható fejlődésre orientált technológia fejlődése és annak széles körű elterjesztése 36% Összesen 448 EJ 34% Összesen 683 EJ szén olaj gáz atom víz megújulók 2
3 A világ jövőbeni energiaellátása Várható energiaforrás megoszlás és hiány a 21. században Várható energiaforrás megoszlás és hiány a 21. század folyamán (feltételezve: I. Nem sikerül új energiaforrást találni II re megáll az emberiség növekedése azaz állandó marad a lélekszám) Milliárd hordó olaj egyenérték/év Hiányzó energia Maghasadási és egyéb energia Földgáz Szén Kőolaj (Forrás: Gerald L. Kulcinski, University of Wisconsin, USA) Magyar változat: Domokos Endre Pannon Problémáink nemcsak az energiaforrások előteremtéséről kell valahogyan gondoskodnunk hanem az energetika közvetetett és közvetlen környezeti (a bioszféra terhelhetősége, az üvegházhatás felerősödése, globális felmelegedés, klímaváltozás), valamint társadalmi, szociális hatásaival is! az energiaellátás drága lesz! fenntartható energiaellátás, megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása mindez elég lesz? energiamegtérülési mutató: EROI (energy return on investment): azt fejezi ki, hogy egységnyi energia befektetésével mennyi egységnyi energiához jutunk, beleszámítva az összes kapcsolódó tevékenység energiaigényét (kitermelő létesítmény létrehozása, kitermelés, szállítás). * a megtermelt villanyáram hálózatba vezetésével vagy energiatárolásal ** melegvíz-készítés esetén *** cukornádból Különböző energiahordozók napjainkban érvényes maximális és átlagos EROI értéke Az energetika környezeti hatásai Minden tüzelőanyag esetén Földgáz Olaj Szén Nem megújuló energiaforrások Bányászat, kitermelés Olajfinomítás, tüzelőanyag feldolgozás, átalakítás CO 2, CH 4, N 2O, NO X, CO, Fúrási balesetek, HC, por, fém és fúróiszap tárolás hőszennyezés CO 2, CH 4, N 2O, NO X, CO., finomító balesetek, HC, por, fém- és finomító hulladékok hőszennyezés tárolása Fúrási balesetek, SO 2, fúróiszap tárolás SO 2, finomító balesetek, finomító hulladékok tárolása bánya szerencsétlenségek, tájkárosodás, SO 2 SO 2 Szállítás elosztás CO 2, CH 4, N 2O, NO X, CO, HC, por, fém- és hőszennyezés csővezeték balesetek, robbanások csővezeték és tartály balesetek, olajfolyások, SO 2 vonat szerencsétlenségek, SO 2 CO Felhasználás végső 2, CH 4, N 2O, NO X, CO, HC, por, fém- és felhasználás hőszennyezés hamu tárolás, SO 2 hamu tárolás, SO 2 3
4 Az energetika környezeti hatásai: bányászat Az energia szállításának környezeti kockázatai szén: bányák alatt megsüllyedő talaj (települések) meddők: erózió, tömegmozgás, öngyulladás, tájrombolás, élőhelyvesztés a szén osztályozása szennyvíz sújtólégveszély, zaj-, porszennyezés kőolaj, földgáz: nagy mennyiségű víz (jelentős sótartalmú) is felszínre jut talajra, vízbe kiömlő kőolaj szennyezése csővezetéken: csövek korróziója, repedése, törése földgáz: emberi és technológiai hibák esetén gázrobbanások veszélye járművekkel: tengerek olajszennyeződése, vasúti, közúti balesetek magasfeszültségű vezetékeken: biotópok elszigetelődése, táj értéke csökken, egészségügyi hatások? A hajó-balesetek miatt kiömlött olaj mennyisége 1970-től (a 7 tonnát meghaladó olajszennyezések) A legnagyobb olajszennyezést okozó hajó-balesetek helyszínei Az energiatermelés környezeti hatásai A CO 2 emisszió alakulása szén: CO 2, SO 2 stb. szférák szennyezése, globális hatások salakanyag energiaátalakításkor hőveszteség (vizek hőszennyezése) kőolaj, földgáz: ld. közlekedés, hőerőművek légszennyezése energiaátalakításkor hőveszteség (vizek hőszennyezése) 4
5 Az energiahordozók felhasználásával okozott CO 2 kibocsátás a teljes életciklusra A világ jövőbeni energiaellátása: készletek Probléma: nemcsak az a fontos, hogy még mennyi van, hanem mennyi kitermelhető van! (ld. EROEI) Kőolajkészletek a világban Kőolajkészletek a világban milliárd hordóban mérve (OPEC, 2017) Olajtartalékok a világban 2005-ben (milliárd hordó) (Adat-forrás: BP Global Report 2005) Közel-Kelet; 733,9 Dél-Amerika; 101,2 Észak Amerika; Óceániai Ázsia; 61 41,1 Eurázsia; Afrika; 139,2 112, Domokos Endre - Pannon A világ nyersolajtermelésének földrészenkénti megoszlása 1960-tól napjainkig A világ kőolajkitermelésének alakulása 5
6 Az olajtermelés mennyiségének várható alakulása (exojoulban = J) egy pesszimistább és egy optimistább forgatókönyv szerint. A fekete pöttyök történeti adatok, a görbék előrejelzések. (Mohr et al., 2015 nyomán) Az Egyesült Államok kőolajtermelése Hubbert előrejelzései (kék görbe) és a tényleges számítások (fekete pontok) alapján milliárd hordó/év egységben. (Végh-Szám-Hetesi, 2009) Új olajmezők felfedezése A kőolaj felhasználása közlekedés villamosenergia-termelés ( vízellátás, vízkezelés, hírközlés stb.) vegyipar (műanyaggyártás, gyógyszeripar stb.) mezőgazdaság (üzemanyag, műtrágyagyártás, vegyszerek) stb. 1. USA árszabályozás 2. Arab olajembargó 3. Iráni felkelés 4. Irak-Iráni háború 5. Szaúd-Arábia változtat kitermelés-politikáján 6. Irak lerohanja Kuvaitot 7. Ázsiai gazdasági válság 8.,12.,13. OPEC szabályozás 9. USA 9/ Alacsony tárolási kapacitás 11. Gazdasági világválság (eia, 2017) Kőolaj árak és a világ politikai eseményei ( ) (EROEI) energy return on energy investment: egységnyi energia befektetésével mennyi egységnyi energiához jutunk kőolaj: 100:1-ről indultunk, ma: 10-7:1 az utolsó cseppig kitermelni nem lehet! az olajra nem szabad a jövőt alapozni!? a közeljövőt sem vagy csak a távoli jövőt? 6
7 Földgáztartalékok a világban Földgáztartalékok a világban 2016-ban (BP, 2017 adatai) Földgáztartalékok a világban 2005-ben (milliárd m 3 ) (Adat-forrás: BP Global Report 2005) Közel-Kelet; 72,83 Eurázsia; 64,02 Afrika; 14,06 Óceániai Ázsia; 14,21 Dél-Amerika; 7,10 Észak Amerika; 7, Domokos Endre - Pannon A világ földgázfogyasztásának alakulása ( ), régiónkénti megoszlásban FÁK: Független Államok Közössége, Orosz Föderáció (enerdata, 2017) Szénkészletek a világban Széngáztartalékok a világban 2005-ben (milliárd tonna) (Adat-forrás: BP Global Report 2005) Észak Amerika; 254,4 Eurázsia; 287,1 Óceániai Ázsia; 296,9 Afrika; 50,3 Közel-Kelet; 0,4 Dél-Amerika; 19, Domokos Endre - Pannon 7
8 Szénkészletek a világban 2016-ban (BP, 2017 adatai) millió tonna , A szénkitermelés időbeli változása , ,468 ( ) és régiónkénti megoszlása (BP, nyomán) , ,972 Közel-Kelet Európa és Eurázsia Ázsia Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Függőségünk a fosszilis energiahordozóktól Az áramtermelés 65%-a Hetesi, 2009 Atomenergia A világ urán termelése és igénye először a nem megújuló hagyományos energiaforrások helyettesítőjének vélték (holott az uránérckészletek nem megújulóak) II. világháború után rohamos fejlődés 1998: 30 országban 473 db atomerőmű, 46 épülőben környezeti problémák: kezdetben: a radioaktív anyagok tulajdonságainak (egészségügyi) hiányos ismerete: óvatlan alkalmazás folyamatosan szigorodó határértékek az erőművekből kikerülő használt fűtőelemek biztonságos elhelyezése: teljesen veszélytelen megoldás nincs (sokat a világtengerekben egyszerűen elsüllyesztettek ezt ma már nemzetközi megállapodás tiltja) az üzemelés biztonsága: nukleáris balesetek zöld: a bányászott urán kék: a villamos-energiahálózatba tápláló atomreaktorok urán igénye lila: a haditengerészet és a villamos-energiahálózatba tápláló atomreaktorok urán igénye összesen 8
9 A világ energiatermelésének (összesen Mtoe) energiahordozónkénti megoszlása 2014-ben (ec.europa.eu, 2016) Az EU 2015-ös összes energiatermelésének (781,9 Mtoe) és Magyarország összes energiatermelésének (11,3 Mtoe) energiahordozónkénti százalékos megoszlása (adatok: ec.europa.eu) A radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái A radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái (folyt.) az erőmű néhány évtizedig üzemel a használt radioaktív anyagok több százezer évig is sugároznak egy átlagos reaktorból évente 30 t kimerült fűtőelem kerül ki (150 m 3 közepes, 400 m 3 kis aktivitású hulladék) 2000-re közel 200 ezer tonna hulladék megsemmisítés: reprocesszálás (kimerült fűtőelemek újrahasznosítása) átmeneti megoldás: felszíni vagy felszín közeli átmeneti tárolók (kockázatosabb, de állapota folyamatosan nyomon követhető, szivárgáskor gyors beavatkozás) a legjobb megoldás olyan geológiai szerkezetekben való elhelyezés, amelyek: földtörténetileg is nyugodtnak tekinthetők (nincs földrengés, földmozgás) tömörek szivárgó vizek nem érhetik el (víz: tovább-szállíthatja a sugárzó anyagokat ill. a fűtőelemek még sokáig termelnek hőt gőzzé váló víz a felszín felé mozog) minden szempontból megfelelő hely kevés van, és ez is kockázatos: a földmozgást teljesen kizárni sehol sem lehet szóba jöhető kőzetek: gránit, agyag, kősó, vulkáni tufák Nukleáris balesetek több sokáig eltitkolt balesetre az áprilisi csernobili katasztrófa irányította rá a figyelmet a csernobili események azokat az országokat bizonytalanították el, ahol még nem voltak atomerőművek atomerőművel rendelkező országok száma nem nőtt (csak a Szovjetunió szétesése miatt statisztikailag) kevesebb reaktorral bíró országokra a szinten tartás jellemző néhány kitudódott, jelentősebb baleset: USA (1948, 1978, 1979), Nagy-Britannia (1952, 1953, 1985), Jugoszlávia (1958), Szovjetunió (1957, 1983, 1986), Kína (1966), Belgium (1978), Japán (2000) Megújuló energiaforrások, napenergia, biomassza 9
10 Megújuló energiaforrások, napenergia, biomassza Megújuló energiatermelés az EU-ban használatuk indokai: üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás megelőzése az importfüggőség csökkentése, helyi energiaforrások kihasználása munkahelyteremtés, vidék fejlesztése mezőgazdasági túltermelés levezetése (energiaerdő, energetikai növénytermesztés) innovatív, decentralizált energiatermelési technológiák elterjesztése Megújuló energiaforrások részesedése az EU egyes országainak teljes energiafogyasztásából Magyarország 2014-ben (és 2015-ben is) 9,5%-ot ért el (eurostat) Napenergia A Napból egy év alatt érkező sugárzás több mint szeresen haladja meg a világ jelenlegi energiafelhasználását Az eredeti, a Napból érkező sugárzásnak csak 47,4%-a éri el a földfelszínt ha ennek 0,0005%-át technikailag hasznosítani tudnánk, akkor megoldódnának energiaellátási gondjaink Jelenleg a napenergia energetikai hasznosítása a világban mintegy 1, MWh-ra tehető Magyarország területére a Napból évente beérkező energia 1, MWh, ami Magyarország éves villamos energia felhasználásának 2900-szorosa Napenergia A napenergia hasznosítása passzív (építészeti) eszközökkel települési szinten építményi szinten A napenergia hasznosítása aktív (épületgépészeti) eszközökkel napkollektoros berendezések fotovillamos hasznosítás napkollektor 10
11 Napelemek Hasznosításuk korlátja: alacsony hatásfok A sorozatban gyártott napelemek hatásfoka csak 15% körüli Napelemek 15%-os hatásfok mellett a világ jelenlegi energiafogyasztását teljes mértékben napelemekkel biztosítva km 2 (kb. 4 Magyarországnyi vagy egy Németországnyi) területet kellene erre felhasználni Ha a teljesítményt 50%-ra sikerülne emelni, akkor a területigény km 2 -re (valamivel több, mint 1 Magyarország) csökken A Föld összes városa jelenleg körülbelül km 2 -nyi területet foglal el Szélenergia Szélenergia: előnyök megelőző évszázadokban: igen sok szélmalom Mo. Alföld: : ~500 db Dánia 20. szd. eleje: 30 ezer db Németo. 1875: 30 ezer, 1933: 4500 db robbanómotorok elterjedése visszaszorította 1970-es évek olajválsága: kis teljesítményű szélturbinák üzembe állítása napjainkban: jelentős fejlődés technológia is gyorsan fejlődik lokális felhasználás (szélmotorok, kis teljesítmény) nagyteljesítményű szélerőművek (hálózatra csatlakoznak) technikailag hasznosítható éves szélenergia: TWh a világ összes villamos energia igénye 2020-ban: kb TWh A szélenergiára alapozott villamos energiatermelés tiszta technológia. Szinte nincs üvegházhatású gáz kibocsátás A legújabb kutatási eredmények szerint kontinentális feltételek mellett is gazdaságos lehet A szélerőművek működése nem akadályozza, hogy a felállítás helyén továbbra is mezőgazdasági tevékenységet folytassanak A teljes életciklus analízis alapján az offshore szélerőműveknél a szélerőmű teljes életciklusában felhasznált villamos energia a szélerőmű 9 havi villamos energia termelésével, míg onshore szélerőműveknél 8 havi villamos energia termeléssel fedezhető Szélenergia: hátrányok Offshore (tengerre telepített) szélpark, Temze-torkolat, Nagy-Britannia Onshore (szárazföldi telepítésű) szélerőművek, Ausztria Egyenetlen: a leadott teljesítmény sem időben, sem mennyiségben nem megbízható. A szélpotenciál területi eloszlása is elég egyenetlen. A szélerőműveket nem lehet egymásra halmozni korlátozás nélkül azokon a helyeken sem, ahol állandó, erős szelek fújnak, mert egymás elől fognák el a szelet. Ami energiát így megtermelünk, azt valóban a szelekből vesszük el, csökkentjük tehát a légmozgást az adott területen. A szélerőművek zavarnak egyes költöző madár-fajokat is, ezért azok vonulási útvonalában nem telepíthetőek 11
12 Évente épült szélerőmű-kapacitás a világban Összesített szélerőmű-kapacitás a világon között Évente épült szélerőmű-kapacitás régiónként TOP10 az összes telepített szélerőműkapacitás alapján Beépített szélenergia kapacitás ben: Világ: 370 GW (világ E igényének 3%-a) EU: 130 GW (EU E igényének 10%-a) Magyaro: 330 MW Szélenergiából származó áramtermelés a legnagyobb beépített kapacitással rendelkező országokban Szélenergia Európában szélgenerátorok telepítése: a szél intenzitása és megbízhatósága Nyugat-Európa tengerparti sávjában koncentrálódik terjeszkedés a selfekre és a szárazföld belsejébe is (tengeri szélfarmok: nagyobb szélerősség, de nagyobb a beruházás költsége is) lehetőségek: tengeri szélenergia-kapacitások kihasználása (egész Európa vill. E igényét fedezni lehetne velük elvileg) Szélenergiából történő villamosenergia-termelés részesedése az EU villamos energia felhasználásának százalékában: 2005-ben 2,8%, 2010-ben 5%, 2030-ban ~30% A szélpotenciál eloszlása Európában Összes szélerőmű kapacitás Európai Unióban 2014-ig A szélenergiából termelt villamos energia részaránya 2012-ben az EU-ban 12
13 A szélenergiából termelt villamos energia részarányának várható változása - EU 2012-ben az villamos energia-felhasználás Európában 2798TWh (EUROSTAT) A 2014 évi szélerőmű kapacitás egy átlagosan szeles évben 284TWh villamos energia termelésére képes, amely az EU teljes villamos energiafelhasználás 10,2%-nak a fedezésére elegendő. 74 Éves átlagos szélsebesség 75m-en Évente telepített szélerőmű kapacitás Magyarországon (MW) Fajlagos szélteljesítmény (W/m 2 ) 75 m magasságban 172 db szélerőmű 329MW Szélerőművek Magyarországon Szélenergiából termelt villamos energia (GWh) hazánkban 13
14 A szélenergia hasznosítás rekordere Vízenergia Földünk műszakilag hasznosítható vízenergia készlete ezer TWh/év üzemben lévő vízerőművek villamosenergia-termelése kb. 2 ezer TWh/év a kihasználás Európában meghaladja a 40%-ot, Afrikában 2% alatti Magyarország műszakilag hasznosítható vízerőpotenciálja kb MW Enercon E-126 első 7.5MW szárazföldi szélturbina Névleges teljesítmény: 7,500 kw Rotor átmérő: 127 m Magasság: 135 m Chirkeyskaya vízerőmű, Dagesztán (Észak-Kaukázus) Vízenergia Hullám-energia kinyerő rendszer elméleti vázlata néhány ország esetében jelentős tényező vízerőművek, ár-apály energia környezeti problémák gátak mögötti tó: megemeli a talajvízszintet gyorsan feltöltődik alatta a folyók kevesebb hordalékot szállítanak pusztuló deltatorkolatok értékes területek kerülnek víz alá, emberek áttelepítése folyók ökológiai értéke csökken magas építési költségek káros anyag kibocsátás nincs Lásd a kurzus vizes ppt-jét!! (vízerőművek) Pelamis hullámenergia-hasznosító Geotermikus energia geotermikus grádiens (Mo: 50 C/km, földi átlag: 25 C/km) fűtés, mezőgazdaság, balneológia a hőpazarlás elkerülésére komplex hasznosítás kellene minél inkább: a még nem teljesen lehűlt vizeket is használni kellene! fűtőradiátorok használati melegvíz padlófűtés, strandfűtés energiatermelés: forró vízzel egy hőhordozó közeget elgőzöltetnek kitáguló gőz meghajt egy turbinát villamos energia termelés (kevés helyen: Izland, USA, Új-Zéland, Olaszország, Oroszország, Japán) 14
15 Termálkutak Magyarországon A geotermikus energia környezetvédelmi előnyei helyi viszonylatban egy adott fogyasztó igényét akár 100%-ban is kielégíti komplex hasznosításra, környezetbarát technológiák megvalósítására sokféle lehetőséget kínál CO 2 kibocsátás elhanyagolható használata nem tartalmaz semmilyen szállítási kockázatot a termálvíz üzemű erőmű nem zavarja a természetes tájképet, így a természetbe történő beavatkozás a lehető legkisebb mértékű az alacsonyabb hőmérsékletű termálvizek hasznosításánál mint hőforrás tág tere nyílik a hőszivattyúk alkalmazásának Hőszivattyú fűtésre, hűtésre és használati melegvíz előállítására a hőszivattyú a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem a külső energia segítségével a hőt az alacsonyabb hőfokszintről egy magasabb hőfokszintre emeli, legtöbbször a föld, a levegő és a víz által eltárolt napenergiát hasznosítva A hőszivattyú működésének elve Hőszivattyúk talajszondás talajkollektoros talajvízkutas 15
16 Pécsi és Borsodi Hőerőmű Biomasssza Az E-termelés lehetőségei biomasszából A BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA keletkezési szint szerint átalakított energiahordozó fajtái végtermék szerint tárolhatósága szerint elsődleges (mező- és erdőgazd. hulladék, energia célnövény term.) másodlagos (állattenyésztés melléktermékei) harmadlagos (élelmiszeripar melléktermékei, emberi hulladék) MO mobil berend. üzemanyaga (repceolaj, alkohol) EL elektr. energia termelő aggregát üzemanyaga (biogáz, fagáz, gőz) HE hőenergia ellátóberend. üzemanyaga (szalma, fahulladék) alkohol biodízel biogáz depóniagáz fagáz biobrikett, tüzipellet tüzelőanyag jól tárolható (tüzifa, biobrikett, biodízel, alkohol) közepesen tárolható (szárított biomasszák, bálázott szalma) nehezen tárolható (biogáz, nedves biomassza, állati trágyák) Biomassza erőművek A biomassza alapú energiatermelés környezetvédelmi előnyei a hagyományos erőművi energiatermeléssel szemben Energiaültetvények (nyár, fűz, akác, kínai nád) Élelmiszer termeléstől veheti el a helyet Tüzelőanyag jelentős térfogata Begyűjtés, szállítás, tárolás költségei Ha tudatos emberi tervezés van mögötte, akkor megújuló energiaforrás. CO 2 kibocsátása zárt ciklusú. Ha melléktermék, gyártása nem igényel külön beruházást. Szállítása kevésbé költséges és környezetszennyező. Fűtőértéke (13 16 MJ/kg) megközelíti a barnaszenekét, és meddőt nem tartalmaz. Hamutartalma 2 8%, talajjavításra felhasználható. Biomassza égetésekor kevesebb kéntartalmú gáz keletkezik, mint a szén égetésekor savas esők csökkenése. Homogén formában (brikett, pellett, faapríték) komfortossága azonos a szénnel, de annál sokkal környezetbarátabb: pora nem szennyező kéntartalma alacsony nem tartalmaz egyéb környezetszennyező anyagot. Biogáz Biogáz: előnyök A biogáz előállításának alapanyagai: mezőgazdaságból származó másodlagos biomassza (elsősorban állati eredetű szerves trágya) mezőgazdasági melléktermékek élelmiszeripari melléktermékek biomassza céljára termelt növények kommunális hulladék szerves része települési szennyvíziszap szerves hulladékok ártalmatlanítása hulladéklerakók tehermentesítése káros emissziók csökkentési lehetősége környezetszennyezés csökkentése energiatermelés hulladékokból decentralizált energiatermelés, kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés integrált hulladékgazdálkodás, anyag és energia körfolyamatok helyi, kistérségi zárása gazdasági, pénzügyi előnyök 16
17 Biogáz termelése, hasznosítása Magyarországi biogáz, depóniagáz és szennyvízgáz erőművek, 2012 A világ bioüzemanyag termelése (BP, 2014) és megoszlása kontinensenként és fajtánként Energiamérleg a világban Megújuló energiaforrások aránya A megújulók aránya a villamos energia termelésben 17
18 Energiaforrások az EU-ban EU célkitűzések 2020-ra (Klíma csomag) Az EU-ban 2010-ben felhasznált fűtőanyagok Az Unión kívülről importált energiahordozók részaránya 2010-ben 20%-kal csökkenti az ÜHG kibocsátását 20%-ra növeli a megújulók részarányát a teljes energiamixből a szénszegény energiára való áttérés meggyorsítása a bio-üzemanyagoknak külön célkitűzésként legalább 10%-os arányt el kell érniük 20%-kal csökkenti a teljes primer energiafogyasztást energiahatékonyság Forrás: Új EU célkitűzések 2030-ra A megújuló energiák tervezett részaránya 2020-ban az EU-ban [%] EU-n belüli kötelező 40% üvegházhatású gáz csökkentési cél (1990-es bázis) EU-szintű minimum 27%-os kötelező megújuló energia részarány, tagállami lebontás nélkül, a tagállamoknak rugalmasságot hagyva Indikatív, önkéntes 27%-os energiahatékonysági célszám Párizsi klímakonferencia (2015) után felülvizsgálat Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Németország Görögország Magyarország Írország Olaszország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Lengyelország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia Spanyolország Svédország Nagy-Britannia Villamosenergia-előrejelzések 2020-ra az EU-ban Hazánkban a megújuló energiaforrásokból termelt energia hőértékben, energiaforrások szerint EC, 2007 Megújuló energia-útiterv 18
19 A bruttó villamosenergia-termelés megoszlása energiaforrások szerint hazánkban Megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia részesedése hazánkban (forrás: KSH-STADAT) Megújuló energiamennyiség, előrejelzés 2020-ra 112 Megújuló energiaforrások felhasználása 2010 és 2020-ban Magyarország villamos energia igényének napi változása Csúcserőművek (gyorsindítású erőművek, zömmel gázerőművek lennének) Menetrend tartó erőművek (zömmel gázerőművek lennének) Alaperőművek: Paks, Mátraalji lignit hőerőmű 0Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf %C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdf 113 De! Drága a gáz a gázerőművek állnak importáljuk az áramot: Ukrajna (szénerőmű), Cseho (atom és szén), Németo (megújuló) 19
20 Hazánk teljes energia felhasználása Fogyasztás: 87 kwh/fő/nap Ebből zöld energia: 7 kwh/fő/nap Hogyan lehet a fogyasztást csökkenteni egyénileg: lakások, házak hőszigetelése közlekedés: részben elektromos, részben alacsony fogyasztású villamos energia fogyasztás egyéni csökkentése Hogyan lehet a zöld energiát növelni: hőhasznosítás: geotermikus energia a távhőellátásban mezőgazdaság: kukorica szár és csuhé elégetése (hamu visszajuttatás problémája) egyedi hőszivattyúk napelem kapacitás növelése szélerőművek bővítése ártéri területeken ártéri gazdálkodás fakitermelés 20
Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika
Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) és Földünk környezeti állapota (NGB_KM048_1) Környezetvédelmi energetika 2017/2018-as tanév II. félév Dr. habil.
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 12. Környezetvédelmi energetika. Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint
Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 12. Környezetvédelmi energetika 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009-es tanév, I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék A világ energiaellátása 8,5 683 6,5 81% 448 47% 77% 37% 63% 53%
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
Környezetvédelem (KM002_1) 8. Energia és környezet 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Az energiaforrások csoportosítása eredet szerint
Részletesebben2015.02.25. Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) A) Földünk környezeti állapota (4. rész) A világ energiaellátása.
A világ energiaellátása Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) 8,5 683 A) Földünk környezeti állapota (4. rész) 6,5 77% 81% 448 37% 47% 2014/2015-ös tanév II. félév 23% 19% 63% 53% Dr. Zseni Anikó
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
Részletesebbenelsődleges: önállóan, egyéb forrás bevonása nélkül is képesek energiát szolgáltatni
Energiaforrás: természet olyan rendszerei, melyekből technikailag hasznosíthat energia nyerhető, az adott társadalmi, politikai, műszaki fejlettségi stb. körülmények között 1. elsődleges: önállóan, egyéb
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
Részletesebben8. Energia és környezet
Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ
RészletesebbenMEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.
MEE Szakmai nap 2008. Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. Hatvani György az Igazgatóság elnöke A hazai erőművek beépített teljesítőképessége
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövője
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,
Részletesebben7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra
Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát
RészletesebbenEnergiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia
Energiapolitika hazánkban - megújulók és atomenergia Mi a jövő? Atom vagy zöld? Dr. Aszódi Attila igazgató, egyetemi docens BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikai Szakkollégium, 2004. november 11.
Részletesebben9. Előad 2008.11. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/52 KÖRNYEZETVÉDELEM 9. Előad adás 2008.11 11.17. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN
RészletesebbenHonvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.
Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése
RészletesebbenA szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE
A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
Részletesebbenelsődleges: önállóan, egyéb forrás bevonása nélkül is képesek energiát szolgáltatni
Energiaforrás: természet olyan rendszerei, melyekből technikailag hasznosíthat energia nyerhető, az adott társadalmi, politikai, műszaki fejlettségi stb. körülmények között 1. elsődleges: önállóan, egyéb
RészletesebbenA biomassza rövid története:
A biomassza A biomassza rövid története: A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenEnergetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába
Energetikai gazdaságtan Bevezetés az energetikába Az energetika feladata Biztosítani az energiaigények kielégítését környezetbarát, gazdaságos, biztonságos módon. Egy szóval: fenntarthatóan Mit jelent
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A MEGÚJUL JULÓ ENERGIAFORRÁSOKRA OTKA Workshop ME, GázmG zmérnöki Tanszék 2004. november 4. készült a OTKA T046224 kutatási projekt
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA Dr. Szerdahelyi György Főosztályvezető-helyettes Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenEnergiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök
Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök TARTALOM Energia hordozók, energia nyerés (rendelkezésre állás, várható trendek) Energia termelés
RészletesebbenMegújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, 2008. május 28.
Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon Bohoczky Ferenc ny. vezető főtanácsos az MTA Megújuló Albizottság tagja Budapest, 2008. május 28. Budapest, 2008. május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenA megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon
A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon Dr. Tombor Antal MVM ZRt. Budapest, 2009. május 20 13:30-14:00 A magyar primerenergia-mérleg primer villany 1,2 PJ 0,4% (víz és szél) megújuló 57,0
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA
PANNON PELLET Kft. A JÖVŐ ENERGIÁJA MEGÚJULÓ ENERGIA PUSZTAMAGYARÓD 2008-04-04 MEGÚJULÓ-ENERGIA POLITIKA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Dr. Németh Imre államtitkár Miniszterelnöki Hivatal
RészletesebbenIV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.
Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenAz energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenTehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.
4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenVarga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.
Megújuló energetikai helyzetkép különös tekintettel a hazai napenergia-statisztikákra Varga Katalin zöld energia szakértő VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest,
RészletesebbenA NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az energiapolitika alapjai ELLÁTÁSBIZTONSÁG-POLITIKAI ELVÁRÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MINIMÁLIS KÖLTSÉG ELVE KÖRNYEZETVÉDELEM
RészletesebbenTóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros 2006. május 3. 1
Tóth LászlL szló A megújul juló energiaforrások időszer szerű kérdései Fenntartható Jövő Konferencia Dunaújv jváros 2006. május m 3. 1 Bevezetés Célok Források: alapvető művek Internet: www.lap.hu www.zoldtech.hu
Részletesebben2008-2009. tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu
Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu Forrás: GKM Alapkérdések a XXI. század
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenNCST és a NAPENERGIA
SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
Részletesebben2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje 2015.04.30
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe Energiafelhasználási beszámoló Adatszolgáltatás száma OSAP 1335a Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenEnergianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai
RészletesebbenNapenergiás helyzetkép és jövőkép
Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes
RészletesebbenKárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján
Magyar Energetikai Társaság (MET) Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Budapest (Pesthidegkút), 2018. szept. 20. Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol
RészletesebbenBiogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!
Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés
RészletesebbenA VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN
A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN PONGRÁCZ Rita, BARTHOLY Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT A hidrológiai ciklus és a vízenergia
RészletesebbenDr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések Európában ENERGOexpo 2012 Debrecen, 2012. szeptember 26. 11:50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva egyéb napelem 2011-ben 896 GW 5% Változás az EU-27 erőműparkjában
RészletesebbenENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka 2014. Év Az adatszolgáltatás
RészletesebbenA megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig
XXII. MAGYAR ENERGIA SZIMPÓZIUM (MESZ-2018) Budapest, 2018. szeptember 20. A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig dr. Molnár László, ETE főtitkár
Részletesebben2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme
Adatszolgáltatásra vonatkozó adatai Adatszolgáltatás címe ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/B Adatszolgáltatás időszaka 2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló
RészletesebbenENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása
ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország Energiatermelése és felhasználása Dr. Pátzay György 1 Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai
RészletesebbenMegújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú
Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú Dr. Ádám Béla PhD HGD Kft. ügyvezető igazgató 2016.11.25. Német-Magyar Tudásközpont, 1024 Budapest, Lövőház utca 30. Tartalom HGD Kft.
RészletesebbenSzőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország
Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország Áttekintés IEA World Energy Outlook 2017 Globális trendek, változások Európai környezet
RészletesebbenMagyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök
Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök Felhasznált források: www.mnnsz.hu EPIA Global market outlook for PV 2013-2017
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenA villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje
A villamosenergia-termelés szerkezete és jövıje A villamos energia speciális termék Hálózati frekvencia [Hz] 5 49 51 Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai
RészletesebbenGEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN
GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN Bobok Elemér Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intézet 2012. február 17. Helyzetkép a világ geotermikus energia termeléséről és hasznosításáról Magyarország természeti adottságai,
RészletesebbenMagyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje
Magyarország energiaellátásának általános helyzete és jövıje Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Dr. ASZÓDI Attila, BME NTI 1 Társadalmunk mindennapjai
RészletesebbenErőműépítések tények és jelzések
Dr. Stróbl Alajos Erőműépítések tények és jelzések Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek X Szimpóziuma MESZ 2016 Bp. Pesthidegkút, 2016. szeptember 22. 11:00 (20 perc alatt 30 ábra fele hazai,
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenA JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA Dr. NOVOTHNY FERENC (PhD) Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Villamosenergetikai intézet Budapest, Bécsi u. 96/b. H-1034 novothny.ferenc@kvk.uni-obuda.hu
RészletesebbenVillamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban
Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló
RészletesebbenMegújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép
Megújuló energia források magyarországi felhasználása, energiatakarékossági helyzetkép Bohoczky Ferenc vezeto fotanácsos Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Megújuló energiaforrások szükségessége Magyar
RészletesebbenA biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba
A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenMagyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután
Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután Az "Energiewende" energiagazdálkodási, műszaki és gazdasági következményei Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök az atombiztos.blogstar.hu
RészletesebbenA nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei
A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei Büki Gergely Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században MTA Energiakonferencia, 2014. február 18 Villamosenergia-termelés, 2011 Villamos
RészletesebbenKIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban. Dr. Szerdahelyi György
KIHÍVÁSOK, FELADATOK Energiapolitikai elképzelések az EU elvárásokkal összhangban Dr. Szerdahelyi György Az energetika állami szereplői a kormányváltás után 1. A korábbi kormányzat 12+1 minisztériumból
Részletesebben4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW
Szélenergia trend 4 évente megduplázódik Európa 2009 MW Magyarország 2010 december 31 330 MW Világ szélenergia kapacitás Növekedés 2010 2020-ig 1 260 000MW Ez ~ 600 Paks kapacitás és ~ 300 Paks energia
RészletesebbenÚj Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban
Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban Kiss Balázs Energia Központ Debrecen, 2011. április
RészletesebbenMegújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében
Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. február 26-i Geotermia
Részletesebben3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.
3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye. 3.1. Az emberi tevékenységek és azok energiában mérve. 3.2. Az elérhető energiaforrások megoszlása, felhasználásuk szerkezete 3.1. Az emberi tevékenységek
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei
Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ
MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással
RészletesebbenTartalom. 2010.02.27. Szkeptikus Konferencia
Bajsz József Tartalom Villamos energia: trendek, prognózisok Az energia ipar kihívásai Az energiatakarékosságról Miért atomenergia? Tervek a világban, a szomszédban és itthon 2 EU-27 villamos energia termelése
RészletesebbenNEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás)
NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium MIÉRT KERÜLT
Részletesebben