Tartalom 1 Értékváltozások elemzése az indexek és a tényezőkre bontás módszerével

Átírás

1 E-Controlling E-Controlling Szakmai folyóirat XV. évfolyam. szám 24. október Tisztelt Előfizetőnk! A szakmai folyóiratunk előfizetéséhez NGYENES TANÁCS- ADÓ SZOLGÁLTATÁS is jár! A controllinggal kacsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen várjuk. Honlaunkról - htt://forum-szaklaok.hu/ a Segédletek közül töltheti le az excel alaú szerkeszthető segédleteket. Az Ön felhasználóneve: econtrolling Az Ön jelszava: econ623 A kézirat lezárásának dátuma: 24. szetember 25. Értékváltozások elemzése az indexek és a tényezőkre bontás módszerével Az eredménytervezés közéontjában a jövedelmezőség és a fizetőkéesség áll. Az eredmény jövőbeli alakulásában fontos szereet kahat a közelmúlt adatainak elemzése, az okokozati összefüggések feltárása. Az elemzés egyik nagyon fontos eszköze lehet az index alaú elemzési technika. A vállalati elemzések során gyakran felmerülő igény a vállalat különböző termékeinek két időszak közötti értékváltozásának vizsgálata. Érték alatt valamilyen énzformában kifejezhető mennyiséget értünk, amelyet leggyakrabban árbevétellel vagy termelési értékkel azonosítunk. Az elemzés célja, hogy megállaítsuk két vizsgált időszak között az érintett termékek értékének (termelési értékének vagy árbe- Tartalom Értékváltozások elemzése az indexek és a tényezőkre bontás módszerével 7 Új számlázási szabályok Szerző: dr. Szücs Tamás controlling és számviteli szakértő E-Controlling Több, mint éve a hatékonyság szolgálatában! n-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@ forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására!

2 vételének) változását, visszavezetve azt a kiváltó okokra. Az értékváltozást alavetően két hatótényezőre vezethetjük vissza: egyrészt a volumenváltozásra, ami azt jelenti, hogy a két időszak értékadata amiatt tér el egymástól, mert megváltozott az előállított/ értékesített termékek mennyisége, másrészt az árváltozásra, hiszen könnyen belátható, hogy az értéket befolyásolja a vizsgálat tárgyát kéező termék egységére jutó érték. A fenti kategóriák közötti viszony tehát az alábbi módon ragadható meg: Volumenváltozás + Árváltozás Értékváltozás A változásokat általában dinamikus viszonyszámok segítségével mérjük. Az egyes mutatóknál a bázisidőszakot -val, a tárgyidőszakot -gyel jelöljük. A mennyiségre (volumenre) -val, a termék árára -vel, az értékre edig v betűvel utalunk. Egyedi termék érték-, ár- és volumenindexe Ha a vizsgálat fókuszában egyetlen termék áll, akkor az indexek kiszámítása a következőkéen történik: Egyedi volumenindex: i Egyedi árindex: i Egyedi értékindex: i v ahol : tárgyidőszaki mennyiség : bázisidőszaki mennyiség i : egyedi volumenindex : tárgyidőszaki ár : bázisidőszaki ár i : egyedi árindex i v : egyedi értékindex Az értékindex megmutatja, hogy a vizsgált termék árbevétele/termelési értéke bázisidőszakról tárgyidőszakra ilyen mértékben változott. E változást bontjuk ketté a volumenváltozás és az árváltozás hatásaira. Ennek megfelelően a volumenindex a termék eladott/termelt mennyiségének bázisról tárgyidőszakra bekövetkezett változását fejezi ki, az árindex edig a termék egységárának változását mutatja a két időszak között. Az indexek láncviszonyszámok, melyekre az eredmények értelmezésekor fontos odafigyelni: ha egy index értéke l. 4%, akkor 4%-os növekedésre, ha 95%, akkor 5%-os csökkenésre következtethetünk. Mivel a fent említettek alaján az értékváltozás a volumenváltozás és az árváltozás együttes hatása, az értékindex felírható a volumen- és az árindex függvényeként. Az indexek közötti összefüggés szorzatos alakban fejezhető ki: i i * i v Több termék együttes érték-, ár- és volumenindexe Amennyiben a vállalat több terméket gyárt, illetve értékesít, melyből következően több termék értékváltozását akarjuk megvizsgálni, akkor az együttes változást kell számszerűsíteni, mégedig aggregátumok kézésével. Az előbbiekben kifejtett összefüggés itt is fennáll, tehát a termékek értékváltozása a mennyiségek és az árak változására vezethető vissza. Az eltérést az okozza, hogy több különböző termék mennyiségeiből és áraiból kell aggregált mutatókat számítanunk, amelyek ily módon az együttes, átlagos változást mérik. Több termék együttes, átlagos értékváltozását az együttes értékindex segítségével jellemezhetjük: v A szummázás azt jelöli, hogy a számlálóban az egyes termékek tárgyidőszaki értékadatainak (mennyiség és ár szorzata) összegét kell feltüntetnünk, míg a nevezőben ugyanezen adatok bázisidőszaki értékeinek összegét. 2

3 A volumenindex a termékek együttes, átlagos volumenváltozását mutatja. A volumen változásának hatását úgy mutatjuk ki, hogy a két időszak értékét változatlan áron, de megváltozott mennyiségekkel kiszámítjuk, és meghatározzuk a változás mértékét. Attól függően, hogy a változatlan árnak a bázisidőszak vagy a tárgyidőszak árát tekintjük, beszélhetünk bázisidőszaki súlyozású és tárgyidőszaki súlyozású volumenindexről: Bázis súlyozású (Laseyres) volumenindex Tárgyidőszaki súlyozású (Paasche) volumenindex Az árindex a termékek együttes, átlagos árváltozásának mértékét méri. Az árindex számítása úgy történik, hogy kiszámítjuk mindkét időszak értékadatát tényleges árak és változatlan mennyiségek mellett, a változás mértékét edig az ilyen módon számított tárgyidőszaki és bázisidőszaki érték hányadosa adja. Attól, függően, hogy melyik időszak adatát választjuk változatlannak, itt is beszélhetünk bázis- és tárgyidőszaki indexekről. Bázisidőszaki súlyozású (Laseyres) árindex Tárgyidőszaki súlyozású (Paasche) árindex A bázis- és tárgyidőszaki súlyozású indexek nem ugyanazt az eredményt adják. Az eltérés általában minimális, ezért mind a Laseyres, mind a Paasche tíusú indexek eredményesen alkalmazhatók. Amennyiben a kétféle index között érzékelhető különbség van, indokolttá válik a Fischer-indexek használata. A Fischer-indexek a bázis- és tárgyidőszaki indexeket átlagolják mértani átlag segítségével: F F * * Az indexek értékei természetesen nem függetlenek egymástól, közöttük megfelelő kacsolat (a más említett szorzatos összefüggés) áll fenn. Fontos tudnivaló, hogy az értékindexet csak úgy kajuk meg helyesen, ha a volumenindex és az árindex esetében ellentétes súlyozást használunk. A Fischer-indexek felhasználásával szintén megkajuk az értékindexet, hiszen a keresztezett indexek a kétféle súlyozású adat átlagolásából keletkeztek. Az indexek közötti lehetséges összefüggések a következők: v v v * * * F Az alábbiakban tekintsünk meg egy éldát, amely a megfelelő indexek bázis- illetve tárgyidőszaki súlyozású formáját is szemlélteti! Látni fogjuk, hogy a kétféle súlyozással kiszámított adatok között csak jelentéktelen eltérés taasztalható. Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy vajon a bázis- vagy a tárgyidőszaki súlyozású indexek-e a jobbak, de alajában véve mindkettő jó eredményt ad. Ha a kétféle súlyozás közül egyik mellett sem tudunk egyértelműen állást foglalni, akkor hívjuk segítségül a Fischer-indexeket. Értékesítési tevékenység elemzése a gyakorlatban Az értékesítési tevékenység elemzésekor többfajta technikát alkalmazhatunk. A legáltalánosab- F 3

4 ban alkalmazott módszer az érték-, ár- és volumenindex nyújtotta lehetőségek. Egy feldolgozóiari tevékenységet folytató üzem termékeire vonatkozóan a következő információk ismertek: Bázis év Tárgy év Megnevezés "A" termék "B" termék "A" termék "B" termék Termelt mennyiség (db) Nettó eladási ár (Ft/db) Közvetlen önköltség (Ft/db) Ebből Közvetlen bérköltség (Ft/db) Közvetlen anyagköltség (Ft/db) Fajlagos normaóra szükséglet (nó/db), 2,4,8 2, Feladatunk:. Az érték-, ár- és volumenváltozás indexét és a volumenváltozást befolyásoló tényezők hatásának megállaítása. 2. A volumen- és az összetétel-változás hatásának kiszámítása: a közvetlen anyagköltségre, az átlagos anyaghányadra, a közvetlen bérköltségre, közvetlen költségek összegére. 3. A műszaki fejlesztéssel elért normaóra-megtakarítás meghatározása. Megoldás: v 6,% , 6, 73,73% 4,3% A vállalkozás termelési értéke a bázis időszakhoz kéest együttesen és átlagosan 6,%-kal növekedett a tárgy időszakban. A növekedés két tényező együttes hatása: a) Az árak változatlansága mellett a volumen növekedésének hatására a termelési érték átlagosan,73%-kal emelkedett. b) A mennyiség változatlansága mellett az áremelkedés hatására 4,3%-kal emelkedett a vállalkozás termelési értéke. A volumenváltozás vizsgálata az egyik legfontosabb terület, amelyet a termelési érték elemzésekor célszerű górcső alá venni. A volumenindex, illetve az eltérés számításakor több torzító tényező lehetséges: a) ha ugyanazt a terméket többféle anyagból állítják össze, illetve különböző áron értékesítik; b) a termelés összetételének változása; c) a felhasznált saját termelésű készletek arányának változása; d) a vállalati kooerációs kéesség. A volumen befolyásoló tényezők meghatározásakor célszerű a termelési értéket más formában felírni: Termelési érték Felhasznált normaóra * normaórára jutó termelési érték t t t t tn t n ahol: n t : a t-edik időszak fajlagos normaóra felhasználása t t 4

5 Így a termelési érték vizsgálatát két részre oszthatjuk a fajlagos normaóra felhasználás változásának, illetve az normaórára jutó termelési érték változásának vizsgálatára. A volumenváltozás összege: a) A felhasznált normaóra változás n 4, + 5 2, 4 6 nó n 3, , 6 4 nó n ,75 [ ] n n n Ft/nó [6 4 6 ] * 288,75 5E Ft Az elemzés során az normaórára jutó termelési érték csökkenése következtében a volumenváltozásból következő termelési érték változás negatív előjelű. Azonban ez az elemzés durva, célszerű tovább finomítani a technikát. A normaórára jutó termelési érték magában hordozza a fajlagos normaórák változásának, illetve a termelés összetétel- változásának hatását. Az normaórára jutó termelési érték változásának további felbontása: b) fajlagos normaóra változás hatása: n 3, + 7 2, 4 A kélet esetében csak normaóra változást kívánjuk vizsgálni, így biztosítani kell a többi tényező változatlanságát. A zárójelen belüli kifejezés tárgyi súlyozású a változatlan árak mellett. A bázis szintű termelési érték vizsgálata mellett történik a fajlagos normaóra változás elemzése. A felhasznált normaóra 4 órával történő növekedése miatt a volumenváltozásból következőleg a termelési érték 5E Ft-tal növekedett. A fajlagos normaóra változás n 3, + 7 2, nó b) normaórára jutó termelési érték változása Ha a felhasznált normaóra változás során bázissúlyozással dolgoztunk, akkor az normaórára jutó termelési érték esetében tárgyi súlyozást kell alkalmazni. n n n 286,58 Ft/nó n n n 6 4 * [286,58 288,75] - 35E Ft 5E Ft 35E Ft 8E Ft ,37 Ft/nó n 98 n n n 6 4 * [286,58 237,37] 87E Ft b2) Összetétel-változás Az összetétel-változás lehetőséget teremt a termelési struktúra eltolódásának vizsgálatára. A normaórára jutó termelési érték kéletének átalakításakor kifejezésre kell juttatni az összetétel változás hatását, amely a termelés mennyiségében jelenik meg. A fajlagos normaóra változatlanságát kell biztosítani, mégedig bázissúlyozással. n n n 5

6 Az összetétel változás hatása: n n n 6 4 * [237,37 288,75] - 842E Ft A tényezők együttes hatása a következő: 5E Ft + 87E Ft 842E Ft + 8E Ft. A volumenváltozás hatására 8 e forinttal nőtt a termelési érték, amely 3 tényező együttes hatása:. A felhasznált normaóra 4 órával történő növekedésének hatására a termelési érték 5E Ft-tal növekedett. 2. A fajlagos normaóra igény mindkét termék esetében csökkent, így a termelési érték 87E Ft-tal növekedett, hiszen a termelés hatékonysága javult. 3. A két termék közötti megoszlás eltolódott a munkaigényesebb termék felé, így a termelési érték 842E Ft-tal csökkent. 2. A volumen- és az összetétel-változás hatásának kiszámítása Ár-, volumen- és összetétel hatás összefüggései Σ Σ * Σ Σ Volumenváltozás: (Σ *)-Σ Volumenváltozás: (Σ *)-Σ Árváltozás: Σ -Σ Az egyes költségtényezők volumen- és összetételhatásainak vizsgálata során alkalmazni kell a volumenarányos kategóriákat. A volumenarányos költségek meghatározása a bázis költségekből történik. Az egyes tényezők közötti kacsolatot a következő ábra szemlélteti: Közvetlen anyagköltség Σ a 4*24+5*29 5, Σ a * 5 *, , Σ a 3*24 + 7* Volumenhatás: ,- Összetételhatás: ,- Közvetlen bérköltség Σ b 4*95+5*65 75, Σ b * 75 *, , Σ b 3*95 + 7* Volumenhatás: ,- Összetételhatás: ,- Közvetlen költség Σ k 4*476+5* , Σ k * 3 94 *, , Σ k 3* * Volumenhatás: Összetételhatás: Anyaghányad esetében a volumenhatás x a Anyaghányad 32,49%, 47 a ,48%. 6

7 3. A műszaki fejlesztéssel elért normaóra megtakarítás meghatározása A műszaki fejlesztéssel racionalizált termelést tud megvalósítani az a vállalkozás, ahol kevesebb időráfordítással nagyobb termelési érték realizálható. A bázis szintű normaóra felhasználás az indokolt felhasználási normaóra felhasználási igény, amely a volumenváltozásból következik. A racionalizálás eredményekéen a valós felhasználás eltér az indokolttól, ami a megtakarítást adja: n n A relatív megtakarítás: nó Új számlázási szabályok 24. július -jétől megváltoztak az időszakos elszámolás alá eső ügyletekre vonatkozó áfaszabályok. Az általános forgalmi adó törvény fő szabály szerint arról rendelkezik, hogy az adófizetési kötelezettség a teljesítés időontjában keletkezik. A korábbi szabályozás szerint azoknál a termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben vagy határozott idejű elszámolásban állaodtak meg, a teljesítés időontjának a fizetési határidőt kell tekinteni. Ez a rendelkezés változott meg 24. július -től érvényes alkalmazási hatállyal. A fő szabály az, hogy egy-egy elszámolási időszak nem lehet hosszabb, mint 2 hóna. Amennyiben mégis hosszabb az elszámolási időszak, mint 2 hóna, akkor a 2. hóna utolsó naja az egyik teljesítési időont. Az új szabály szerint azoknál az ügyleteknél, amelyek időszakos elszámolás alá esnek, a teljesítés időontja az elszámolással érintett időszak utolsó naja lesz. Kivételt kéeznek következők: Ptk. szerinti közszolgáltatási szerződés alaján teljesített ügyletek (l. áram, gáz). A szolgáltatót minden esetben szerződéskötési kötelezettség terheli, valamint a felhasználó a díjat havonta utólag köteles megfizetni. A közszolgáltatási díjak továbbszámlázása ugyanígy történik abban az esetben, ha önálló tételként számlázzuk tovább. Abban az esetben, ha mellékszolgáltatásként számlázzuk (l. bérleti díjat számlázunk és ugyanabban a számlában közüzemi díjat is számlázunk) a főszolgáltatás teljesítési időontja lé életbe. Telekommunikációs szolgáltatás (l.: telefon, internet) Telekommunikációs hálózat felhasználásával teljesített szolgáltatás, ha az alaszolgáltatással együtt kerül elszámolásra (l.: arkolási díj, autóálya matrica sms-ben) Az új szabályok nemcsak a számlázási rend újragondolását jelenti a jövőre nézve, hanem bizonyos időszakokban megfelelő likviditásról is gondoskodni kell. Mindez azt eredményezi, hogy az áfa finanszírozása 24. júliusától előre történik, sőt előfordulhat, hogy adott időszakban kétszeres áfát kell fizetni. Az olyan ügyletek tekintetében ugyanis, amelyek júniusban vagy azt megelőzően teljesítettek, a fizetendő adó abban az időszakban keletkezik, amikor a fizetési határidő van. Példaként vegyünk egy bizományosi megbízást, ahol a felek a hóna utolsó naján számolnak el. Fizetési határidőnek a következő hóna 8. munkanaját jelölik meg. A júniusban teljesített termékértékesítések után az adókötelezettség júliusban keletkezik, ahogy az új rendelkezés alaján a júliusi termékértékesítések után is. Augusztusban tehát előfordulhat, hogy a szokásostól nagyobb összegű fizetendő adóval kell kalkulálni. Negyedéves bevallók esetén a likviditási nehézség októberben jelentkezhet. 7

8 Mindezek miatt érdemes egy cash-flow előrejelzést készíteni, hogy ne érjen senkit váratlan megleetésként egy jóval magasabb fizetendő áfakötelezettség. Ha úgy tűnik, hogy a társaságnak nehézségekkel kell szembenéznie, már most célszerű a megoldási lehetőségeken gondolkodni. Amennyiben van rá mód, ez történhet az ügyletek fizetési határidejének újratárgyalásával, lerövidítésével. Így elkerülhetjük azt a rendkívül kedvezőtlen helyzetet, hogy hamarabb rendezzük egy adott számla áfatartalmát a költségvetés felé, mint ahogy az a artnerünktől befolyna. Ha a helyzet mégis vészesen alakulna, a bátrabb vállalkozások akár fizetési könnyítést is kezdeményezhetnek az adóhatóságnál. Mindemellett a finanszírozási roblémákra a jövő évtől megoldást nyújthat a énzforgalmi áfa választása is. Ez az oció viszont csak a 25 millió forintnál kisebb éves nettó forgalommal bíró vállalkozások számára adott. Likviditásunk felmérése mellett a számlázási szokásainkat is érdemes átvizsgálni. Gondolnunk kell ugyanis arra az esethetőségre, ha artnerünk a teljesítést megelőzően fizet, akkor gyakorlatilag előleget veszünk át tőle. Mindezek alaján célszerű lenne a szerződések módosítására, melynek során a) egyrészt az ügylet minden elemére kiterjedően ontosan definiálni kell az elszámolás tartalmát (l. bérbeadás esetén melyik időszakban milyen közüzemi díjat számolnak el: érdemes a közműszámlát a kézhezvétel szerinti tárgyidőszak bérleti díjához, annak teljesítési időontjához rendelni), b) másrészt célszerű összehangolni (akár az elszámolási időszakok intervallumának megváltoztatásával) az elszámolási időszakot, illetve annak utolsó naját, a számlázást és a kifizetési határidő(ke)t úgy, hogy az áfabevallási gyakoriságnak megfelelő határidőig befolyjon az áfát is tartalmazó ellenérték (de legalább a fizetendő áfa). Egy ingatlan-bérbeadás esetén éldául, ha bérbeadóként a bérleti időszak előtt kérjük a bérleti díjat szerződésszerűen, akkor az ügyletről elsőként előlegbekérőt célszerű kibocsátani. Ezt követően a bérleti díj megfizetését előlegként kell kezelni, majd arról előlegszámlát kell kiállítani. Ebben az esetben a teljesítés időontjának a énzösszeg jóváírásának naját tekintjük. A végszámla kiállítására alavetően a bérleti időszak utolsó najával kerülhet sor. Ez a gyakorlat érezhetően nagyobb adminisztrációs terhet jelent az időszakos elszámolású ügyletek eddigi bizonylatolásához kéest. Azonban arra is van lehetőség, hogy az adóalany az előleg átvételéről és az ügylet teljesítéséről egyetlen számlát állítson ki. Ezt az adóhatóság is megerősítette, illetve hivatalos állásontjában kifejtette, hogy mindez ésszerű megoldást jelent abban az esetben, amikor a teljes vételár előlegként megfizetett időontja mellett a teljesítés időontja is ismert. Példák:. A felek a 24. augusztus 5. és szetember 5. közötti időszakban teljesített termékértékesítésről számolnak el. Fizetési határidő: 24. szetember 25. Teljesítési időont: 24. szetember 5.! 2. Közüzemi/telefonszolgáltatás Fizetési határidő Teljesítési időont 24. szetemberi díj 24. október október 5. Teljesítés időontja Fizetési határidő A mobil telefonszolgáltatáson keresztül igénybevett autóálya használati díj, arkolási díj, stb. megítélése is ugyanez, ha annak elszámolására a telefonszolgáltatás részeként kerül sor. 3. ngatlan bérleti díj Elszámolási időszak Fizetési határidő Teljesítési időont 8

9 24. augusztus szetember október szetember 3. Az érintett időszak egésze és az érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége is 24. június 3-át követő időszakra esik. 4. Gé, berendezés bérleti díj Elszámolási időszak Fizetési határidő Teljesítési időont 24. szetember szetember október. 24. szetember 7. Az érintett időszak egésze és az érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége is 24. június 3-át követő időszakra esik. A számlázást érintő további változás értelmében az adóalany köteles az általa használt számlázó rogram: c) nevét, azonosítóját; d) fejlesztőjének nevét, és ha van adószámát; e) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát; f) beszerzésének, használata megkezdésének, vagy saját fejlesztésű rogram használata esetén a rendeltetésszerű használatbavételének időontját; E-Controlling című szakmai folyóiratunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alaján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. a d) ont szerinti időontot követő 3 naon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Emellett az adóalany köteles a használatból kivont rogram adatait, továbbá a használatból történő kivonásának időontját is bejelenteni az adóhatóság számára. Hasonló bejelentéseket kell megtenniük azoknak az adóalanyoknak, akik számláikat online számlázási rendszeren keresztül bocsátják ki, a bejelentés adattartalma azonban eltér. A bejelentéseket egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell megtenni, méghozzá 3 naon belül. Az első bejelentést elegendő 24. november 5-ig megtenni, azaz a jogszabály bevezetésére tekintettel a jogalkotó további 5 naot biztosított az adózóknak. A számlázási rogramhoz a fejlesztőknek továbbra is dokumentációt kell készíteniük, amelyet a felhasználók rendelkezésére kell bocsátaniuk. A számlázási rogram nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szereelnek a rogram dokumentációjában. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a rogram funkciói megváltoznak, akkor a dokumentációt is frissíteni kell. A felhasználónak a rogram dokumentációját meg kell őriznie, méghozzá az ezen számlázó rogrammal kibocsátott számlákban áthárított adó megállaításához való jog elévüléséig. Ez vonatkozik a rogram valamennyi kiegészítésére, illetve módosítására is. Az adóalany ennek a megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet. E-Controlling XV. évfolyam, tizedik szám, 24. október Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 39 Budaest. Váci út. 9. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs Hu issn Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: forum-media@forum-media.hu nternet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 9

10