A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2014) 235 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a Külső Határok Alap közötti időszakra vonatkozó utólagos értékeléséről (a május 24-i 2007/574/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 52. cikke (3) bekezdésének c) pontjával összhangban benyújtandó jelentés) HU HU

2 1. A JELENTÉS 1 TARTALMA ÉS CÉLJA A Külső Határok Alapot 2 (External Borders Fund EBF) a közötti időszakra hozták létre millió EUR költségvetéssel. Az EBF a szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram 3 részét képezi, amely 4 032,23 millió EUR összköltségvetéssel rendelkezik. Az EBF célja, hogy elősegítse a migrációs áramlások kezelésére és a közös határigazgatási és vízumigazgatási standardok schengeni térségen belüli alkalmazására vonatkozó egységes kapacitás megteremtését. Feladata, hogy ösztönözze a tagállamok 4 közötti szolidaritást azáltal, hogy pénzügyi támogatást biztosít számukra migrációs áramlásaik kezeléséhez, valamint hozzájárul a közös integrált határigazgatási rendszer kialakításához. A 28 ország 5 által végrehajtott EBF az egész programozási időszakot felölelő, többéves stratégiai program alapján működik. Az éves keretösszegekről külön tárgyalnak, és az éves programokban rögzítik őket. Az EBF-et létrehozó határozat előírja a Bizottság számára, hogy december 31-ig nyújtson be utólagos értékelő jelentést az EBF közötti végrehajtásáról 6. Ezt a jelentést az alapból társfinanszírozott fellépések eredményeiről és hatásáról szóló nemzeti értékelő jelentésekre kell alapozni 7. A tagállami jelentések benyújtási határideje eredetileg június 30. volt. Ez a dátum azonban egybeesett a évi éves programok keretében végrehajtott fellépések támogathatósági időszakának végével, ezért a benyújtási határidőt október 31-ére halasztották, hogy a jelentések már az átfogó eredményekről is beszámolhassanak. Ez a jelentés 26 részt vevő ország 8 legfontosabb utólagos megállapításait mutatja be. Az ezen országok számára folyósított összegek együttesen 630 millió EUR-t tesznek ki, ami az EBF teljes finanszírozási keretének 40 %-a. Az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok rendelkezésére bocsátották a szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása keretprogram közös bizottsága 9 által megvitatott és módosított, előzetesen meghatározott adatszolgáltatási mintákat. Az utólagos nemzeti értékelő jelentésekről készült összefoglalót egy magánvállalkozó állította össze Felelősségi nyilatkozat: ez a jelentés elsősorban a részt vevő tagállamok által szolgáltatott adatokon alapul. A Bizottság mindent megtett ezen adatok ellenőrzéséért, mindazonáltal nem zárhatja ki teljes mértékben a következetlenségek vagy pontatlanságok előfordulását, azonban véleménye szerint nem valószínű, hogy ezek aláásnák a következtetések érvényességét. 2007/574/EK határozat, HL L 144., , 22. o. COM(2005) 123 végleges. A keretprogram három további alapot foglal magában: az Európai Visszatérési Alapot, a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alapot és az Európai Menekültügyi Alapot. A bevett gyakorlat alapján a tagállamok kifejezés szokás szerint a schengeni megállapodást aláíró feleket jelöli attól függetlenül, hogy uniós tagállamokról vagy társult államokról van-e szó. Az EBF-ben 2007 és 2010 között részt vevő országok az EU tagállamai (az Egyesült Királyság és Írország kivételével), valamint Izland, Norvégia és Svájc schengeni társult államok. Liechtenstein hozzájárul az EBF-hez, ám nem vesz részt benne. Bulgária és Románia társult államok 2010-ben csatlakoztak az EBF-hez. A 2007/574/EK határozat 52. cikke (3) bekezdésének c) pontja. A 2007/574/EK határozat 52. cikke (2) bekezdésének b) pontja. Luxemburg nem nyújtott be értékelő jelentést. Svájc túl későn nyújtotta be jelentését ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az összefoglaló jelentésben, ezért nem szerepel a mostani jelentésben. Röviden: SOLID bizottság. 2

3 A következő fejezetek az EBF jelentőségét, hatékonyságát, eredményességét, komplementaritását és hozzáadott értékét tárgyalják a közötti időszak tekintetében. AZ EBF JELENTŐSÉGE AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A RÉSZT VEVŐ ORSZÁGOK SZÁMÁRA Az EBF jelentősége létrehozásakor az EU számára Az EU 2004-es és 2007-es bővítését követően minden korábbinál több uniós polgár remélte, hogy részesülhet a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben való élet előnyeiből. Az EU ugyanakkor új kihívásokkal nézett szembe külső határainak biztosítása terén ben és 2008-ban, amikor a schengeni vívmányok tíz újabb országban léptek életbe, Ausztria, a Cseh Köztársaság, Németország, Lengyelország és a Szlovák Köztársaság addig külső határai belső határokká váltak. Sem a nemzeti intézkedések önmagukban, sem az uniós szintű intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a migrációs áramlások kezeléséhez. Ezen túlmenően ha akár csak egyetlen schengeni ország is képtelen lett volna eredményesen védeni az EU külső határait, az valamennyi országban éreztette volna hatását. Az EBF az első olyan uniós eszköz, amelynek kifejezetten a külső határigazgatás finanszírozása a feladata. Ugyanannak a szakpolitikai eszköztárnak a része, amely magában foglalja a Frontex Ügynökséget, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexet és a jövőbeni schengeni értékelési mechanizmust. Átfogó célja a tagállamok közötti szolidaritás fokozása a külső határvédelem terheinek megosztásán, és a schengeni vívmányok értelmében rájuk háruló feladatok teljesítésére vonatkozó képességük megerősítésén keresztül. A tagállamok éves programjai közötti forráselosztás során az EBF felméri az adott tagállam által a schengeni térség egésze nevében vállalt feladatokat. Szintén megvizsgálja az egyes országok egyedi helyzetét, például az ország által védett külső határszakasz hosszát, valamint a határátkelőhelyek, a kiadott vízumok és a megtagadott beléptetések számát ben értékelés készült a SOLID alapok keretében elérhető erőforrások tagállamok közötti éves elosztásáról 10. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a kritériumok alkalmazása általánosságban véve kielégítőnek tekinthető, ezért nincs szükség azok módosítására. A nagyobb migrációs áramlásokhoz szokott nagyobb országok esetében az EBF kiegészíti a már meglévő költségvetést, míg a korlátozottabb lehetőségekkel rendelkező kisebb országok tekintetében az EBF nagy horderejű beruházásokat finanszíroz, amelyek egyébként nem valósulhatnának meg. Az EBF végrehajtása a megosztott irányításra vonatkozó rendelkezések értelmében, éves nemzeti programokon keresztül zajlik. Minden tagállam kijelölte a felelős hatóságot, amelyen keresztül a Bizottság eljuttatja a nemzeti intézkedésekre elkülönített forrásokat. A felelős hatóság kiválasztja és irányítja az egyes projekteket. 10 A Külső Határok Alap, az Európai Integrációs Alap és az Európai Visszatérési Alap keretében elérhető erőforrások tagállamok közötti elosztására vonatkozó kritériumok alkalmazásáról szóló közlemény. (COM(2011)448). 3

4 Az EBF az alábbi öt prioritás köré épülő nemzeti fellépésekhez biztosít támogatást 11 : a közös integrált határigazgatási rendszer kiépítése a személyek ellenőrzése és a külső határőrizet tekintetében; a külső határokra vonatkozó európai határőrizeti rendszer, valamint a déli tengeri határokra vonatkozó állandó európai partiőrség-hálózat nemzeti elemeinek kidolgozása és végrehajtása; vízumok kiadása és az illegális bevándorlás kezelése; az uniós határigazgatási és vízumügyi jogszabályok végrehajtásához szükséges informatikai rendszerek létrehozása; az uniós határigazgatási és vízumügyi jogszabályok hatékony és eredményes alkalmazása. A tagállami programok támogatása mellett az EBF a schengeni térség egészére kiterjedő fellépéseket is finanszíroz. A közösségi fellépések elsősorban a határellenőrzés és a vízumpolitika javítására, illetve a külső határok mentén jelentkező vészhelyzetek kezelésére irányuló transznacionális fellépések támogatását célozzák. Az EBF a programozási időszak során minden évben forrásainak legfeljebb 6 %-át ilyen jellegű fellépésekre különítette el. A megosztott irányítás keretében elosztott finanszírozás kiegészítéseként a közösségi fellépések keretében támogatott számos projekt közvetlen központi irányítás alatt valósul meg. Ezek számára az EBF az egyes projektek támogatható költségeinek 90 %-ig terjedő finanszírozást biztosított. Az EBF emellett évi 10 millió EUR-ig terjedő összegeket különített el az egyedi fellépésekre. Az inkább stratégiai természetű programokkal ellentétben az egyedi fellépések a Frontex által konkrétan az egyes határátkelőhelyek tekintetében megállapított hiányosságokat orvosolják. A finanszírozást az egyes fellépések teljes támogatható költségének 80 %-ára és legfeljebb hat hónapos időtartamra korlátozták. Litvánia nemzeti programjainak részeként az EBF támogatta az Oroszországi Föderáció azon állampolgáraira vonatkozó különleges átutazási rendszer 12 végrehajtását, akik az EU területén áthaladva a Kalinyingrádi területre tartanak vagy onnan érkeznek. A különleges átutazási rendszer kompenzációt biztosított az EU-hoz való csatlakozásról szóló okmányhoz csatolt jegyzőkönyvek és az alap-jogiaktusban előírt egyedi prioritások értelmében be nem szedett díjak és felmerült költségek után. A közötti programozási időszak minden évében 15 millió EUR-t tettek hozzáférhetővé. Ez az utólagos értékelő jelentés felöleli a megosztott irányítás keretében végrehajtott nemzeti programokra elkülönített EBF-források túlnyomó részét. Az EBF jelentősége a schengeni térségben és a tagállamokban a végrehajtás első évei során A Bizottság 2007/599/EK határozata az 574/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiai iránymutatások elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról. A Külső Határok Alap létrehozásáról szóló 2007/574/EK határozat 6. cikke: Az alap támogatást nyújt az átutazóvízumok után be nem szedett díjak, valamint az egyszerűsített átutazási okmány (FTD) és az egyszerűsített vasúti átutazási okmány (FRTD) rendszernek a 693/2003/EK tanácsi rendelettel és a 694/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban történő végrehajtása során felmerülő többletköltségek finanszírozásához. 4

5 A közötti éves programokhoz kapcsolódó végrehajtási időszak 2007-től 2012 közepéig tartott. Ez alatt az idő alatt a tagállamok lényeges változásokat vezettek be nemzeti szakpolitikáikban, jogszabályaikban és intézményi felépítésükben, hogy jobban tudják kezelni a határokon átnyúló migrációt. Ezzel egyidejűleg nagy horderejű, az egész schengeni térségre kiterjedő projektek születtek, amelyek támogatást nyújtanak a vízumfeldolgozás és a határokon átnyúló migráció kezelésének javítására irányuló tagállami erőfeszítésekhez. Ezek az EU és a schengeni országok által együttesen kifejlesztett projektek számottevő emberi és pénzügyi erőforrásokat igényeltek annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi érdekelt fél idejében fel tudjon készülni a projektek életbe lépésére. Az EBF kiemelt támogatásban részesítette a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS-II), a Vízuminformációs Rendszert (VIS) és a határvédelem terén alkalmazott egyéb korszerű információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközöket. A gazdasági válság egybeesett a belső határellenőrzések megszüntetésével, és a migrációs áramlások mérséklődéséhez vezetett. A schengeni térségbe való illegális belépést megkísérlő, feltartóztatott harmadik országbeli állampolgárok összlétszáma csökkent, leginkább a Cseh Köztársaságban, Ausztriában és Észtországban. Ugyanakkor a 2011-es észak-afrikai felkelések a migrációs nyomás fokozódását eredményezték, különösen a mediterrán országok tekintetében. Sok, okmányokkal nem rendelkező migránst tartóztattak fel Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában. A Görögországban feltartóztatottak száma évente átlagosan fő volt, ami az EU-ra vonatkozó teljes szám mintegy egyharmadának felel meg. Közép- és Észak- Európában általában csökkent a megtagadott beléptetések száma ez mindenekelőtt Svédországra, Dániára, Lettországra és a Cseh Köztársaságra jellemző és 2011 között tizenkét tagállam 13 adatai utalnak a megtagadott beléptetések számának emelkedésére. Ebben az időszakban mindvégig Spanyolország adta a schengeni térségbe való megtagadott beléptetések összmennyiségének körülbelül 80 %-át. A legtöbb ilyen esetre Ceuta és Melilla határátkelőhelyeken került sor. A tagállamok e fejlemények tükrében nemzeti igényeik szempontjából relevánsnak tartották az EBF-et. Hét tagállam 14 arról számolt be, hogy a nemzeti programjaikban kitűzött célok nagy relevanciával bírtak igényeik szempontjából, míg 14 tagállam 15 szerint a programok meglehetősen relevánsak voltak. Egyes tagállamok 16 hozzáfűzték, hogy a migrációs áramlások különösen a dél-mediterrán határ mentén az elmúlt néhány évben tapasztalt nagy beáramlások lényeges hatást gyakoroltak az EBF nemzeti végrehajtásának módjára. AZ EBF SZEREPE MINT A NEMZETI KÖLTSÉGVETÉSEK ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KIEGÉSZÍTŐJE Míg 13 tagállam 17 azt jelezte, hogy az EBF-en túl nem rendelkezik alternatív külső határigazgatási finanszírozási forrással, mások a meglévő eszközök például az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Frontex, az Európai Szociális Alap és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kiegészítőjeként tekintenek az EBF-re. A nemrégiben csatlakozott uniós BE, DK, EL, FI, HU, IT, LT, LV, NL, NO, SE, SI. AT, BG, CY, EL, LV, PL, SI. BE, DE, DK, EE, ES, FI, IT, LT, MT, NO, PT, RO, SE, SK. BG, EL, IT. AT, BE, BG, CZ, DE, EE, EL, HU, LT, LV, RO, SE, SI. 5

6 tagállamok némelyike az I. Schengeni Támogatás ( ) 18, a II. Schengeni Támogatás ( ) 19, a különleges kalinyingrádi átutazási program ( ) 20, valamint a PHARE-program keretében uniós előcsatlakozási pénzügyi támogatást vehetett igénybe. Az EBF a részt vevő országok számára a határigazgatásra fordított nemzeti forrásokat kiegészítő finanszírozást biztosít. Az EBF hozzájárulásának és a részt vevő ország hozzájárulásának mértéke egyaránt változó. Például az EBF Portugáliában a teljes nemzeti beruházás több mint 50 %-át finanszírozta, Cipruson 29 %-át, míg Dániában, Észtországban, Svédországban és Szlovéniában kevesebb mint 10 %-át. Az EBF éves programokhoz való hozzájárulása túlnyomórészt az IKT-rendszerekbe történő beruházásra (legalább kilenc tagállamban 21 a nemzeti kiadások több mint 40 %-a), illetve a vízumkérelmek feldolgozására irányult (legalább öt tagállamban 22 a nemzeti kiadások több mint 40 %-a). Az EBF viszonylag kisebb mértékben járult hozzá más alapvető eszközök, például a konzuli vagy képzési tevékenységek végrehajtásához. Ennek egyik lehetséges oka az alap finanszírozási struktúrája. Az uniós hozzájárulást az egyes fellépések tekintetében a teljes költségek 50 %-ában, az egyedi kiemelt fellépések, illetve a Kohéziós Alap kedvezményezett országaiban végrehajtandó fellépések tekintetében pedig a teljes költségek 75 %-ában állapították meg. A 75 %-os támogatási jogosultság érdekében a tagállamok egyedi prioritásokat finanszírozhatnak, amelyek rendszerint az új uniós kezdeményezések végrehajtását célozzák. Azok az országok, amelyeknek bizonyos szakpolitikai területeket illetően már volt elkülönített nemzeti költségvetési keretük, nagyobb mozgástérrel rendelkeztek az uniós prioritásokhoz kapcsolódó beruházások végrehajtásában. AZ EBF HATÉKONYSÁGA Kiadások Az EBF költségvetéséből a közötti éves programokon keresztül a tagállamok számára elkülönített teljes összeg nagyjából 630 millió EUR volt és 2010 között Spanyolország, Olaszország és Görögország kapta az összes támogatás mintegy 48 %-át. Litvánia szintén jelentős támogatásban részesült, amelyből 60 millió EUR-t a különleges átutazási rendszerre fordított EE, HU, LT, LV, PL, SI, SK. BG, RO. LT. CY, MT, PT, HU, ES, EL, SI, LT, BE. CY, MT, HU, IT, BG. 6

7 Az EBF-finanszírozás elosztása a közötti éves programok keretében, tagállami bontásban, ezer EUR-ban 23 A programozás első éveiben bejelentett 546,5 millió EUR teljes kiadásra (az elkülönített 630 millió EUR-ból) számított átlagos végrehajtási arány 24 86,7 % volt. A program keretében a végrehajtási arány a Cseh Köztársaságot jellemző 46 %-tól (illetve Dánia, Hollandia és Görögország hasonló arányától) a négy tagállamban 25 elért 100 %-ig terjedt. A végrehajtási arány összesen 17 tagállamban haladta meg a 80 %-ot, és ezek közül 13 tagállam 26 esetében 90 %-nál is magasabb volt. A legtöbb végrehajtott fellépés az 1. prioritáshoz tartozott, ezt követte a 4., a 2., a 3., végül az 5. prioritás. A kiadások tekintetében a 2. prioritás volt a leghangsúlyosabb, utána pedig az 1., a 4., az 5., majd a 3. prioritás következett. EBF , prioritások szerinti bontásban: fellépések száma, kiadások és tagállamok száma IS, NO és CH 2009-től járulnak hozzá az EBF-hez, és 2010-ben fogadták el első éves programjaikat. BG és RO 2010-ben csatlakoztak az EBF-hez. A végrehajtási arány számítása a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokon alapul. Ez az információ magában foglalja a Bizottság által már lezárt éves programok végrehajtási arányait és az utólagos értékelő jelentések benyújtásakor még lezárásra váró éves programokra vonatkozó tagállami előrejelzéseket is. Meg kell említeni, hogy DK és PL nem szolgáltatott adatot a 2010-es programok végrehajtásáról. CY és CZ végrehajtási arányai még nem voltak véglegesek. DE, CY, NO, EE. AT, CY, DE, EE, ES, FI, IT, LT, LV, MT, NO, PL, SK. 7

8 Dánia és Izland kivételével valamennyi tagállam beszámolt az 1. prioritáshoz tartozó fellépések (a határigazgatás és -ellenőrzés megerősítése) végrehajtásáról: egyesek 27 csupán két vagy három ilyen fellépést, míg mások 28 több mint 40 fellépést említettek. Három ország 29 a számára elkülönített összes EBF-forrás %-át a 2. prioritásra (az EU külső határőrizete) költötte. További kilenc ország 30 hajtott végre a 2. prioritáshoz tartozó fellépéseket. A 2. prioritás keretében végrehajtott fellépések 55 %-ára Olaszországban és Spanyolországban került sor. A tagállamok zöme végrehajtott a 3. prioritáshoz (vízumok kiadása és az illegális migráció kezelése) tartozó fellépéseket. Csupán nyolc tagállamban 31 nem volt ilyen fellépés. Összesen 95 fellépést hajtottak végre, ami 20,35 millió EUR összkiadást jelentett. A 4. prioritás (a külső határellenőrzésre és a vízumokra vonatkozó IKT-rendszerek létrehozása és kifejlesztése) kapcsán valamennyi tagállam végrehajtott fellépéseket. Összesen 212 fellépésről van szó, ami 104 millió EUR kiadásnak felel meg. A tagállamok többsége a SIS nemzeti összetevőjének fejlesztésébe (24,5 millió EUR) és a VIS fejlesztésébe (51,1 millió EUR) ruházott be AT, CZ, MT, RO, SE. EL, LT. ES, IT, MT. BG, FR, HU, LT, PL, PT, RO, SE, SI. EE, IS, IT, LV, LT, NL, PT, SK. 8

9 A nemzeti SIS (NSIS) fejlesztése tekintetében a legnagyobb mértékben az EBF-re támaszkodó tagállamok Magyarország, Németország, Észtország, Franciaország és Olaszország voltak. Ausztria, Portugália, Litvánia és Finnország a nemzeti SIS végrehajtási költségeinek több mint 40 %-át fedezte EBF-finanszírozás segítségével. A rendelkezésre álló adatok 32 alapján néhány ország 33 az EBF-társfinanszírozáson keresztül fedezte a nemzeti VIS (NVIS) végrehajtási költségeinek több mint 70 %-át, ugyanakkor egyes országok %- ot finanszíroztak ilyen módon. Az 5. prioritás (az uniós határigazgatási és vízumügyi jogszabályok alkalmazása) keretében 33 millió EUR-t különítettek el képzésre, kockázatelemzésre és a bevált gyakorlatok kialakítására. Ez viszonylag alacsony összeg. Húsz tagállam szakemberek képzésére használta az EBF-társfinanszírozást összesen 13,5 millió EUR értékű EBF-forrást költöttek képzési tevékenységekre. Felülvizsgálatok A beszámolási időszak során a legtöbb tagállam 35 módosította éves programját, hogy ezáltal képes legyen jobban kihasználni az uniós támogatásokat. Ennek keretében legtöbbször a teljes támogatás 10 %-át meghaladó mértékben változtatták kezdeti költségterveiket (a felülvizsgálatok 40 %-a), új fellépéseket finanszíroztak (30,36 %), valamint módosították a fellépések tartalmát (19,64 %). Programirányítási költségek A közötti programok irányítása során a tagállamok elsősorban a Bizottság által az egyes éves programok részeként biztosított technikai segítségnyújtási lehetőségeket használták ki, bár több ország természetbeni támogatást, például személyzetet vagy berendezéseket is rendelkezésre bocsátott. A beszámolási időszakban az EBF-kiadások 3,31 %-ának megfelelő, technikai segítségnyújtásra költött 18,1 millió EUR legnagyobb része személyzeti költségeket fedezett. A tagállamok zömével ellentétben Románia és Görögország Az NVIS-re fordított összes EBF-forrásra vonatkozó információ 17 tagállam esetében áll rendelkezésre. Az ezen a területen fellépéseket végrehajtó tagállamok közül három (ES, FI, NL) nem szolgáltatott adatot, azonban Spanyolország és Finnország megadta az EBF-források arányát az NVIS-be történt teljes beruházásban. BE, CY, DE, EL, FR, PT, IT, HU. ES, FI, NO, MT, AT. BG, DK, EE, IS, MT, NL és NO kivételével valamennyi tagállam. 9

10 az összes kiadást egyetlen területre összpontosította: Románia a nyomon követésre és a projektmenedzsmentre, Görögország pedig az információs technológiákra és a berendezésekre. Franciaország a technikai segítségnyújtás nagy részét nyomon követésre és projektmenedzsmentre költötte. A legtöbb tagállam véleménye szerint a technikai segítségnyújtás számottevő segítséget jelentett a programok hatékony és eredményes végrehajtása szempontjából, különösen a személyzeti költségek kiegyenlítésének köszönhetően. Ausztria szerint ennek hiányában nem kerülhetett volna sor a programok végrehajtására. Általános hatékonyság A tagállamok visszajelzései szerint a nemzeti EBF-támogatások végrehajtása nagyon jó 36, jó 37 vagy elégséges 38 volt. Ez a minősítés logikusan következik a teljes végrehajtási arányból (86,7 %) és abból a tényből, hogy az EBF kedvezményezettjei rendszerint állami intézmények, amiből adódóan a végrehajtási folyamatok meglehetősen egyértelműek. Mindazonáltal több tagállam 39 nehézségekről is beszámolt egyes projektek és az irányítási feladatok végrehajtása kapcsán. A projektek kudarca vagy törlése különféle okokra vezethető vissza, többek között a késedelmekre, a sikertelen beszerzésekre és az uniós projektek irányításával kapcsolatos tapasztalat hiányára. Az éves programok csak a Bizottság jóváhagyása után indulhattak el, így a beszerzésre is csak ekkor kerülhetett sor. A kudarcba fulladt vagy törölt projektek hátterében meghúzódó további okok között szerepelnek a központi SIS és VIS végrehajtásában bekövetkezett késések, valamint azt EBF rugalmatlansága abban a tekintetben, hogy az éves programok jelentős változásai esetén formális felülvizsgálati eljárásra volt szükség. AZ EBF EREDMÉNYESSÉGE A 2007 és 2010 közötti éves programok keretében elért outputok és eredmények az EBF prioritásai szerint 12 fő kategóriába sorolhatóak 40. Integrált határigazgatás és a nemzeti határőrizet megerősítése (1. és 2. prioritás) Az e prioritások keretében elért outputok és eredmények a szárazföldi, légi és vízi járművek vásárlásától és fejlesztésétől a nagy méretű határőrizeti rendszerek és a határellenőrzéssel kapcsolatos infrastruktúrák korszerűsítéséig, illetve kiteljesítéséig terjednek. Ide tartozik a kisebb határőrizeti berendezések beszerzése, a határátkelőhelyek mindennapi igazgatása, a személyzet képzése és a hálózatok, illetve kommunikációs rendszerek kiterjesztése. A fellépés kategóriája OUTPUTOK EREDMÉNYEK AT, EE, MT, SI, SK. BE, BG, DE, DK, ES, FI, FR, IT, LT, LV, NO, PL, PT, RO. CZ, EL, HU, IS, NL, SE. AT, BE, BG, CY, CZ, DK, EE, FI, FR, HU, IT, MT, NL, NO, PL, PT, RO, SE, SI, SK. Egyes tagállamok más módon kategorizálták eredményeiket. E jelentés alkalmazásában ezeket a legmegfelelőbbnek ítélt EBF-prioritásokhoz sorolták be. 10

11 Közlekedési eszköz Határőrizeti rendszerek Működéshez szükséges határőrizeti berendezések szárazföldi, légi és vízi jármű beszerzése vagy korszerűsítése 545 rendszer beszerzése vagy korszerűsítése 169 kapcsolt szervezet berendezési eszköz beszerzése vagy korszerűsítése 3,6 millió járőrmisszió végrehajtása a tagállami flotta %-ának modernizálása az EBF támogatásával átlagos válaszidő (a riasztástól a helyszínre érkezésig): 67 perc km külső határ határőrizeti rendszerrel történő felszerelése átlagos válaszidő: 32 perc a tagállami berendezések %-ának megújítása átlagos válaszidő: 52 perc további km külső határ lefedettsége Működéshez szükséges határellenőrzési berendezések Határinfrastruktúra berendezési eszköz beszerzése vagy korszerűsítése 108 határátkelőhely kialakítása vagy korszerűsítése az idegenrendészeti fogdák 710 hellyel történő kibővítése a külső határokon 61 további infrastrukturális eszköz kialakítása vagy korszerűsítése a határátkelőhelyek %-ának korszerűsített berendezésekkel történő felszerelése az utazók ellenőrzéséhez szükséges idő: 15 másodperc és 4 perc között fős személyzet az új vagy korszerűsített infrastruktúrában 24 határátkelőhely és határállomás továbbfejlesztése a határőrök és az utazók érdekében az utazók ellenőrzésének ideje a külső határátkelőhelyeken: 8 90 perc Tizenhat tagállam 41 vásárolt közlekedési eszközöket a határellenőrzés és a határőrizet céljából. Ez magában foglal autókat főként Olaszországban és Görögországban (2 629), motorkerékpárokat (172, ebből 148 Görögországban), hajókat (61), járőrhajókat (43), helikoptereket (34) és repülőgépeket (5). Norvégia az EBF segítségével korszerűsítette motoros szánjai (8), kétéltű járművei (7) és pótkocsijai (3) teljes állományát. Litvánia 100 kerékpárt, Románia pedig 12 traktort vásárolt a külső határok karbantartása céljából. Összesen 3,6 millió őrjáratot végeztek a határok mentén, ezek nagy része kilenc tagállamra 42 összpontosult. Görögország például az őrjáratok többségét az EBF-nek köszönhetően korszerűsített vagy újonnan beszerzett járművekkel hajtotta végre. Spanyolország vásárolta a legtöbb összetevőt és határőrizeti rendszert (386), főként a Sistema Integrado de Vigilancia Exterior (integrált külső határőrizeti rendszer) kiterjesztése céljából 43. Ez lehetővé tette Spanyolország számára illegális migráns feltartóztatását és a biztonság CY, DE, EE, EL, ES, FI, HU, IT, LT, MT, NO, PT, RO, SE, SI, SK. CY, EE, EL, ES, HU, IT, MT, PT, SK. 3,14 millió őrjáratot végeztek autóval, 432 ezer őrjáratot pedig motorkerékpárral. Ennek költségei több mint 44 millió EUR-ra rúgtak, ami Spanyolország 2. prioritásra fordított kiadásainak 37,33 %-át teszi ki. 11

12 javítását az ország tengeri határain, aminek következtében a Kanári-szigetekre irányuló illegális migráció 17,5 %-kal csökkent. Magyarország parancsnoki és irányítóközpontot, valamint különböző rádiós ellenőrző állomásokat hozott létre határőrizeti célokból, Olaszország kibővítette az Európai Parti Őrségek Hálózatának nemzeti elemeit, Hollandia pedig központi ellenőrzési teret alakított ki a parti őrség és a tengeri határőrök számára. Bulgária integrált határőrizeti modult épített ki külső határának 13 km-es szakaszán, és automata technikai határőrizeti rendszert vezetett be. Franciaország korszerűsítette SPATIONAV nevű tengeri határőrizeti rendszerét, amely jelenleg tengeri határainak 95 %-ára terjed ki. Málta növelte a tengerészeti járőrgépek operatív hatókörét. Az említett rendszereken túl összesen kis-, illetve nagyméretű működési berendezési tárgyat vásároltak határőrizeti céllal. A nagyméretű berendezések között szerepelt az Ausztria által vásárolt, helikopterek számára kifejlesztett termikus képalkotó rendszer, a Belgium által vásárolt helikopteres videókamerás megfigyelőberendezés és a Bulgária által vásárolt műholdfelvétel-feldolgozó berendezés. A kisebb eszközök között szerepeltek az Észtország által vásárolt éjjellátó kamerák, éjjellátó távcsövek, optronikai rendszerek, mobil kamerák és érzékelőrendszerek, valamint a Románia által vásárolt álcázó- és védőberendezések. Néhány tagállam 44 teljes működési berendezését korszerűsítette, máshol viszont például Svédországban (15 %) és a Szlovák Köztársaságban (12,36 %) szerényebb mértékű fejlesztés történt. Magyarország összességében véve határőrizeti kapacitásainak lényeges bővítéséről számolt be, 40 %-kal növelte a határőrizet alatt álló külső határszakasz hosszát. Görögország megjegyezte, hogy a feltartóztatások számának 2011-es enyhe visszaesését részben az EBF által finanszírozott új határőrizeti berendezések, járőrözésre használt közlekedési eszközök és infrastruktúra tették lehetővé. A beszerzett vagy korszerűsített berendezések rendkívül változatos típusúak voltak. Olaszország, Litvánia és Görögország a határellenőrzést például az okmányok vizsgálatát szolgáló berendezések korszerűsítésére költötte a legtöbb pénzt. Egyes országok kisméretű berendezésekbe ruháztak be, amelyek például több ezer kishatárforgalmi engedély kiállítását tették lehetővé (Litvánia), illetve optikai kábelekre fordították a támogatást, hogy fokozzák az okmányellenőrző rendszerek hatékonyságát (Olaszország). Más országok egyetlen nagyméretű eszközbe például hamisítást kivizsgáló és elemző központba (Bulgária) ruháztak be. Számos tagállam 45 okmányvizsgálati berendezésbe, így például spektrumanalizátorba 46 és ujjlenyomat-olvasókba 47 ruházott be. Egyes tagállamok 48 az automatizált határellenőrző kapukhoz 49 vagy az e-útlevelek hitelességére vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjét lehetővé tevő ICAO nyilvánoskulcs-tárhoz 50 kapcsolódó berendezést vásároltak. Ausztriában, Máltán, Norvégiában és a Szlovák Köztársaságban az összes határátkelőhelyen, Litvániában a határátkelőhelyek 50 %-án, Belgiumban pedig 27 %-án korszerűsítették a berendezéseket EE, ES, NO, SI. CZ, FR, HU, MT, NO, PT. Köztük FR és RO. DE, HU, NO. Köztük DE és PT. DE, ES. AT, HU, NO. 12

13 Franciaország csaknem mindegyik határátkelőhelyén (97,5 %) okmányellenőrző berendezést helyeztek üzembe. A határinfrastruktúrát tekintve Málta a határőrök és az utazók érdekében valamennyi határátkelőhelyét, a Szlovák Köztársaság a határátkelőhelyei 75 %-át, Szlovénia 23,8 %-át és Lengyelország 5 %-át korszerűsítette. Norvégia egy határátkelőhelyet korszerűsített. Néhány tagállam 51 az idegenrendészeti fogdák kibővítésére vagy korszerűsítésére költötte az EBFtámogatást. Görögország hat fogdát korszerűsített a külső határok mentén, és 17 határátkelőhelyen továbbfejlesztette az infrastruktúrát. Románia több határrendészeti részlegének parancsnokságát felújította. A tagállamok többsége 52 arról számolt be, hogy az említett prioritások keretében végrehajtott fellépések hatékonyak voltak a többéves és az éves programok célkitűzéseinek teljesítése szempontjából, és hozzájárultak a határigazgatás átfogó javulásához. Némely tagállam 53 megemlítette, hogy a berendezések beszerzésében tapasztalt nehézségek vagy késések, illetve egyéb projektkésedelmek vagy -törlések következtében bizonyos éves programok célkitűzései nem vagy csak részben valósultak meg. A beruházások mindazonáltal számos kulcsfontosságú célkitűzést teljesítettek: több és jobb határinfrastruktúra és emberi erőforrás, beruházás az innovatív eszközökbe a hatékonyabb mindennapi határőrizetért, hatékonyabb és eredményesebb ellenőrzés az Európai Unió déli határa mentén, valamint jobb döntéshozatal. A vízumkérelmek feldolgozása és az illegális bevándorlás kezelése (3. prioritás) Az ehhez a prioritáshoz tartozó fellépéseket végrehajtó tagállamok zöme 54 úgy találta, hogy az EBF nagy mértékben elősegítette vízumkiadási politikájuk ésszerűsítését és az illegális belépés megelőzését. A tagállamok a konzulátusok IKT-rendszereinek korszerűsítését, bevándorlási összekötő tisztviselők munkába állítását, több mint 280 helyen új vízumkiadási berendezések telepítését és a konzuli vízumügyi osztályok felújítását emelték ki legjelentősebb eredményként. Néhány tagállam végrehajtási nehézségeket tapasztalt, és törölnie vagy korlátoznia kellett bizonyos fellépéseket, így nem tudott eleget tenni eredeti célkitűzéseinek. A fellépés kategóriája Konzuli infrastruktúra Vízumkiadási berendezés OUTPUTOK 210 vízumügyi osztály felépítése vagy felújítása 257 berendezési eszköz beszerzése a konzulátusok biztonságának fokozása és szolgáltatásnyújtásának javítása érdekében berendezési eszköz beszerzése vagy korszerűsítése 682 helyszín új vagy korszerűsített berendezésekkel való EREDMÉNYEK Több mint 1,8 millió vízum 55 kiadása új vagy felújított létesítményekben Kevesebb biztonsági fenyegetés A vízumkérelmekkel kapcsolatos átlagos várakozási idő: perc EL, FR, HU. AT, BE, BG, CY, CZ, DE, EL, ES, FI, FR, HU, NL, NO, RO, SK. EE, IT, LT, PL, SE, SI. AT, BG, CY, DE, EE, ES, FR, HU, IT, LT, LV, MT, NO, SI. A schengeni vízumokat is beleértve. 13

14 felszerelése A konzuli infrastruktúra és a vízumkiadási berendezések tekintetében kilenc tagállam 56 konzulátusain összesen 210 vízumügyi osztályt újítottak fel, modernizáltak vagy korszerűsítettek. Ciprus fémérzékelő kapukat és multienergia röntgen vizsgálórendszereket helyezett üzembe. Magyarország több konzulátus felújítását tervezte, ám ez kevesebb, mint 10 % esetében valósult csak meg. Spanyolország belépési ellenőrzési területeket, várótermeket és körzeti ellenőrzési helyiségeket újított fel, továbbá arról számolt be, hogy a konzulátusok biztonsági szintje 80 %-kal javult. A felújítási munkák részeként bizonyos tagállamok 57 csatlakoztatták konzulátusaikat NSIS és NVIS rendszereikhez, korszerűsítették IKT-rendszereiket és több mint 650 helyre telepítettek vízumkiadási berendezéseket. A tagállamok többsége szerint ez a prioritás nagy segítséget jelentett a vízumkiadási eljárások ésszerűsítésében és az illegális belépések megelőzésében. A legjelentősebb eredmények közé sorolták a konzuli szolgáltatások kezelésének javítását, a vízumfeldolgozás ésszerűsítését, a konzulátusi épületek és az elektronikus adatok biztonságának fokozását, a konzulátusok IKTkapacitásainak bővítését, a konzuli személyzet arra vonatozó képességének megerősítését, hogy felismerjék a hamis kérelmeket, valamint a beszállás előtti ellenőrzések javítását az érzékeny helyzetű reptereken. A külső határigazgatási és vízumügyi uniós jogot támogató IKT-rendszerek (4. prioritás) A 4. prioritás a VIS, a SIS-II és más IKT-rendszerek korszerűsítését és továbbfejlesztését foglalja magában. Jelentős számú tagállam 58 vélekedett úgy, hogy a fellépések sikeresen hozzájárultak a külső határokra és a vízumokra vonatkozó uniós eszközök érvényesítéséhez szükséges informatikai rendszerek fejlesztéséhez. Ugyanakkor egyesek 59 csupán némileg eredményesnek ítélték a fellépéseket, ami elsősorban a végrehajtásbeli nehézségeknek tudható be. Ebbe a csoportba tartozott Magyarország is, ahol e prioritás keretén belül a legtöbb fellépést hajtották végre. Fellépés kategóriája SIS VIS OUTPUTOK Az EBF a teljes tagállami beruházás 0,41 %-a és 92,82 %-a közötti támogatással járult hozzá az NSIS fejlesztéséhez Az EBF a teljes tagállami beruházás 0,27 %-a és 100 %- a közötti támogatással járult hozzá az NVIS fejlesztéséhez EREDMÉNYEK A kapcsolódási tesztek %-a sikeres volt CSIS megfelelőségi teszt kiterjesztése A SIS kiterjesztése 120 érdekelt intézményre 378 konzulátus csatlakozása a CVIS-hez 407 határátkelőhely csatlakozása a CVIS-hez 253 további érdekelt fél csatlakozása A vízumkérelemmel kapcsolatos várakozási idő percre csökkentése AT, CY, CZ, ES, FR, HU, LT, MT, NL, RO. BE, RO, SI. AT, BG, CY, DE, EE, ES, FR, HU, IT, LT, LV, MT, NO, SI. CZ, DK, EE, FI, HU, NL SE. 14

15 Egyéb IKTrendszerek egyéb IKT-rendszer kifejlesztése vagy korszerűsítése 121 érdekelt intézmény csatlakozása Az átlagos IKT-válaszidő csökkentése Tizenegy tagállam 60 jelentette, hogy e prioritás keretében SIS-II megfelelőségi teszteket hajtott végre. Csaknem minden tagállam a tesztek 100 %-os sikeréről számolt be, kivéve Franciaországot és Finnországot, ahol a siker aránya 99,2 %, illetve % volt. Finnország, Franciaország, Görögország és Norvégia főként a határátkelőhelyek SIS-II rendszerhez való csatlakoztatására, míg Lettország, Litvánia, Málta, Portugália és Spanyolország elsősorban a konzulátusok csatlakoztatására fordította a támogatást. Németország és Dánia egyéb hivatalos szervek, például bevándorlási hatóságok csatlakoztatására költötte a források nagy részét. Olaszország egy olyan VIS információs szolgálathoz biztosított emberi erőforrásokat, amely telefonon és számítógépes rendszereken keresztül nyújt segítséget technikai problémák megoldásához, ezáltal elkerülve a vízumkiadási rendszer működésének megszakításait és zavarait. Néhány tagállam 61 más IKT-rendszereket és berendezéseket is korszerűsített, köztük laptopokat, határőrizeti berendezéseket, biometrikus útlevelek leolvasására szolgáló készülékeket és további okmányvizsgálati berendezéseket. Két ország Franciaország és Svédország jelentése szerint az új berendezéseknek köszönhetően a vízumkérelmekre vonatkozó átlagos várakozási idő 15 percre, illetve 30 percre rövidült. A tagállamok beszámolói alapján a 4. prioritás keretében megvalósított három fő célkitűzés az NSIS-II, az NVIS és más hasznos IKT-rendszereik (így az API-rendszerek, az automatizált határ-ellenőrzési rendszerek és a FADO) korszerűsítése és továbbfejlesztése volt. A külső határigazgatási és vízumügyi uniós jog hatékony alkalmazása (5. prioritás) Az 5. prioritáshoz kapcsolódó fellépéseket végrehajtó tagállamok túlnyomó többsége 62 eredményesnek tartotta ezt a prioritást. Továbbá mintegy kétharmaduk 63 meglátása szerint a fellépések jelentős mértékben megkönnyítették az erre a területre vonatkozó uniós standardok és átfogó stratégia alkalmazását. Fellépés kategóriája Képzés és kockázatel emzés OUTPUTOK fő személyzet továbbképzése művelet és eszköz kidolgozása vagy korszerűsítése (szoftverek, statisztikák) EREDMÉNYEK 49 jelentés közzététele Országonként a személyzet 8 94,03 %-ának továbbképzése AT, DE FI, FR, HU, IT, LV, PT, RO, SE, SK. BE, CZ, EL, ES, HU, LV, LT, PL, RO, SI, SK. AT, BG, CZ, DE, ES, FI, FR, HU, IT, LV, LT, NO, SE, SK. AT, BG, CZ, DE, ES, FR, HU, IT, LT, LV, PL, SI. 15

16 Magyarországon, Lengyelországban, Franciaországban és Litvániában (és kisebb mértékben a Cseh Köztársaságban, Spanyolországban és Szlovéniában) képezték a legnagyobb létszámú személyzetet e prioritás keretében. Svédországban az érintett személyzet 80 %-a vett részt képzésen, Ausztriában, Máltán és Norvégiában ez az arány 29 % és 35 % között volt. Bulgária a légi megfigyelés tekintetében hat pilótának, 10 helikoptermérnöknek és a határrendőrség számos tagjának nyújtott képzést. Ezenkívül egy tisztviselő számára egy hónapos szakmai gyakorlatot biztosított egy törökországi konzulátuson. Egy tagállam sem indított együttes fellépést a kockázatelemzés kapcsán, bár Olaszország képzéssorozatot rendezett a témában. A képzés a határőröknek szóló kötelező alapképzéstől 64 a szakértői például az okmányhamisítással kapcsolatos képzésig 65 terjedt, és magában foglalta az egyes konzulátusok gyakorlatai közötti összhang javítására irányuló képzést 66 is. Lettországban kevesebb panaszt nyújtottak be a vízumfeldolgozás kapcsán, és ez a tény arra utal, hogy a két internetes képzési eszköz (a vízumkiadásról és az NVIS használatáról) meghozta gyümölcsét. A Cseh Köztársaságban új oktatási módszerek, Bulgáriában pedig új képzési modulok segítettek abban, hogy ezek a fellépések fenntarthatóbbá váljanak. A tagállamok az 5. prioritás keretében elért fő eredményekhez sorolták az uniós standardok jobb alkalmazását 67, a külső határigazgatási és vízumügyi jogszabályok eredményesebb alkalmazását 68 és a vízumügyekkel foglalkozó személyzet hatékonyabb tevékenységét 69. AZ EBF HOZZÁADOTT ÉRTÉKE ÉS HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSAI Hozzáadott érték és hatások A jelentést benyújtó összes tagállam kedvezőnek vagy nagyon kedvezőnek 70 értékelte a közötti éves programok átfogó eredményeit és hatásait. Terjedelem: az EBF-finanszírozás ilyen mértékben járult hozzá a határigazgatási tevékenységek átfogó köréhez. A legtöbb tagállam arról számolt be, hogy az EBF lényeges támogatást biztosított a határigazgatás és -ellenőrzés (1. és 2. prioritás), a vízumfeldolgozás és az illegális migráció kezelése (3. prioritás), valamint a VIS és SIS (4. prioritás) terén. Az EBF lehetővé tette számukra a külső határokon jelentkező egyedi nemzeti gyengeségek és hiányosságok orvoslását az IKT-rendszerek, a határőrizet, a nemzeti reagálási képesség, a közlekedési eszközök és a konzuli együttműködés összefüggésében. Az EBF ugyancsak javította a nemzeti határigazgatási kapacitásokat, továbbá előmozdította a kutatást, fejlesztést, tesztelést és az innovatív és csúcstechnológiák bevezetését a határokon és a konzulátusokon. A tagállamok több mint fele 71 arról tett említést, hogy az EBF lényegesen hozzájárult a külső határokon tapasztalt egyedi nemzeti gyengeségek és/vagy hiányosságok kezeléséhez SI. DE, FR. ES, HU. DE, ES, SI. LT. HU, LV. Az eredményeket nagyon kedvezőnek értékelő országok: AT, BE, BG, CY, DK, ES, FR, HU, IT, LV, MT, PL, PT, RO, SI, SK. Összesen tizennégy ország: BG, BE, CY, CZ, DE, EE, EL, HU, IT, LT, NL, PL, PT, SI. 16

17 Ugyanakkor Franciaország, Lettország és Svédország beszámolója szerint az EBF csupán korlátozott szerepet játszott az egyedi nemzeti igények kezelésében, mivel a legtöbb fellépés esetében a végrehajtás még nem teljes körű. Franciaország jelentése szerint az EBF ugyan támogatta az ország tengeri határőrizetét, ám a migrációs áramlások kezeléséhez és a szárazföldi határok védelméhez való hozzájárulása korlátozott maradt. Több ország beszámolt róla, hogy az EBF segített a biztonságos határok képének kialakításában, míg más országok ezt nehezen mérhetőnek találták. A részt vevő országok széles köre arról tett jelentést, hogy az EBF növelte egyrészt a nemzeti, regionális és helyi programok és szakpolitikák, másrészt az EBF beavatkozási területein már meglévő finanszírozási források hatását. Az integrált és interoperábilis európai határőrizeti rendszerekben például az EUROSUR-ben vagy konzuli együttműködésben részt vevő országok hasonló tapasztalatokról számoltak be. Hatókör: megvalósultak volna-e bizonyos fellépések az EBF társfinanszírozása nélkül? A tagállamok zömének véleménye szerint az EBF nélkül számos fellépés nem jöhetett volna létre vagy kevésbé lett volna eredményes. Öt tagállam 72 úgy vélte, hogy az EBF nélkül is azonos eredményeket tudtak volna elérni, míg mások arról tájékoztattak, hogy nemzeti költségvetésükből gazdálkodva az EBF nélkül csak nagyon kevés vagy semmilyen fellépést nem tudtak volna végrehajtani 73, vagy nem tudtak volna azonos eredményeket felmutatni 74. A nagyobb nemzeti határigazgatási költségvetéssel rendelkező országokban, például Franciaországban, az EBF arányait tekintve szerényebb hozzájárulást biztosított. Ezzel szemben a kisebb költségvetéssel rendelkező országokban az EBF valódi változást jelentett, hiszen olyan nagy beruházásokat tett lehetővé, amelyek egyébként nem lettek volna megvalósíthatóak, különösen a kiadáscsökkentések jelenlegi időszakában. Milyen mértékű segítséget nyújtott az EBF a tagállamoknak a migrációs áramlások kezelésében? Egyes tagállamok meglátása szerint az EBF jelentős mértékben 75 vagy bizonyos mértékben 76 segítette a migrációs áramlások kezelését, mindazonáltal a tagállamok nagy része a migrációs tendenciákban nem állapított meg vagy nem tudott megállapítani az EBF-nek tulajdonítható változásokat. Az EBF hozzájárult a fokozott repülőtéri vagy kikötői utasforgalom kezeléséhez 77, valamint a vizsgálatok és a felügyelet javításához. A jobb vizsgálatok és a jobb felügyelet eredményeként kevesebb illegális határátlépés történt, több vízumkérelmet nyújtottak be 78 és kevesebb feltartóztatásra került sor 79. Olaszország arról tájékoztatott, hogy az EBF-források felhasználásával beszerzett csúcsminőségű berendezéseknek, illetve korszerűsített meglévő berendezéseknek köszönhetően alaposabb határellenőrzéseket hajtottak végre. Ennek nyomán nőtt az illegális bevándorlás elleni küzdelemre fordítható kapacitás, és sok olyan ember életét sikerült megmenteni, akik egyébként az illegális belépés reményében veszélyes tengeri útvonalakat választottak volna DE, DK, FI, IS, NL. Figyelembe kell venni, hogy IS először 2010-ben fogadott el nemzeti programokat. BE, BG, CY, EE, DK, LV, MT, PT, PL. AT, BG, CZ, ES, IT. BG, DE, ES, LT. BE, CY, EE, EL, FR, IT, MT. DE. ES. EL. 17

18 Bevált gyakorlatok és levont tanulságok Több bevált gyakorlat is kirajzolódik az elvégzett munka alapján. Ezeket a határigazgatás, illetve a projektmenedzsment és programirányítás terén lehetne kamatoztatni. A projektmenedzsmentet és programirányítást illetően egyes tagállamok 80 észrevétele szerint a kevesebb, ám nagyobb horderejű fellépés kialakítása enyhítette az adminisztratív terheket és biztosította az időben történő végrehajtást. Más országok 81 tapasztalata szerint az új testületek létrehozása lehetővé tette az EBF hatékonyabb kezelését. Néhány ország 82 különösen jó gyakorlatnak tekintette az EBF végrehajtása terén egymással folytatott együttműködést. Különféle módokon működtek együtt, például a munkaszervezést földrajzi térségek szerint kialakított csoportokban végezték. Az ilyesfajta együttműködés katalizátorként hathat a jövőbeni közös projektekre. A levont tanulságokat tekintve több ország 83 ésszerűsítette a nemzeti hatóságai közötti, illetve a kedvezményezett ügynökségekkel folytatott együttműködést és kommunikációt. Ez lehetővé tette az EBF által finanszírozott projektek gyorsabb kijelölését és végrehajtását, továbbá annak biztosítását, hogy a fellépések a terveknek megfelelően valósuljanak meg. Előzetes megbeszéléseket tartottak, képzésben részesítették a potenciális kedvezményezetteket a projekttervezés és projektmenedzsment terén 84, valamint szükség esetén ellátogattak a kedvezményezett létesítményekbe 85. Magyarország úgy döntött, hogy még a benyújtás előtt megvizsgálja a kedvezményezettek által összeállított dokumentációt a támogathatóság szempontjából, ezáltal növelve a sikerességi arányt és megelőzve a közbeszerzési eljárásokban való jártasság hiányából fakadó esetleges hibákat 86. A ciprusi hatóságok helyszíni ellenőrző látogatásokat tettek, amelyek keretében tájékoztatták a kedvezményezetteket a támogathatósági szabályokról, a holland hatóságok pedig arra törekedtek, hogy még az éves programjaik véglegesítése előtt teljes körűen áttekintsék az összköltségeket. Néhány tagállam 87 különleges eljárásokat vezetett be az elkülönített források elvesztésének megelőzése érdekében. A tagállamok túlnyomó többségében a rendelkezésre álló források lehető legteljesebb kihasználása céljából az éves programok felülvizsgálatára volt szükség. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A tagállami jelentések és az egyéb forrásokból származó információk elemzése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EBF a végrehajtásban tapasztalt bizonyos késedelmek ellenére is teljesíti céljait. Az EBF rendkívül kielégítő, átlagosan 86,7 %-os végrehajtási aránnyal tesz eleget célkitűzéseinek a külső határokba és a részt vevő országok konzulátusaiba történt beruházások társfinanszírozását szolgáló uniós eszközként. Mint ilyen, a schengeni térség egészének érdekeit szolgálja, és látható, tartós eredményeket tud felmutatni CY, DK, IT. DK, HU, IT, NO. AT, BE, BG, CZ, DE, DK, FI, FR, IS, NO, NL, PL, PT, SE, SK. AT, BE, ES, FI, FR, HU, IT, NL, NO, LT, PT. ES, HU, IT. FR. BG, CY, EE, FR, HU, NL, PL, SK. AT, EL, PL, SE. 18

19 A beszámolási időszakban megvalósult EBF-beruházások eredményeként 3,6 millió járőrmissziót végeztek, összességében csökkent az átlagos válaszidő, valamint a külső határok km-es szakaszán határőrizeti rendszereket helyeztek működésbe. A tagállamok határátkelőhelyeik egyharmadától az összes határátkelőhelyig terjedő mértékben modernizálták a berendezéseket, aminek köszönhetően csökkent az ellenőrzött utazók várakozási ideje. Több mint 1,8 millió vízumot adtak ki új vagy felújított konzulátusokon, továbbá 378 konzulátus csatlakozott a központi VIS-hez. A SIS kiterjesztése további 120 érdekelt intézmény csatlakozását tette lehetővé. Az EBF sikere részben az alap szakosított jellegének tudható be. A külső határigazgatásra és vízumkiadásra való összpontosítás révén kiküszöböli a források elaprózódását. A jelek szerint a kiadások meglehetősen kiegyensúlyozottan oszlottak meg az EBF prioritásai között. Mindazonáltal a tagállamok némileg kevesebb támogatást fordítottak a konzulátusok felújítására és a vízumkiadás javítására (3. prioritás). Ezek az összegek általában a tagállami külügyminisztériumokhoz folynak be, amelyeknek a határigazgatás nem tartozik a közvetlen feladataik közé. Hasznos lenne egy rugalmas mechanizmus kialakítása, amely lehetővé tenné az érintett intézmények nagyobb mértékű részvételét. Mivel ez volt az első kezdeményezés, amely egy ilyen kiszámíthatatlan tevékenységi kört támogató alap megosztott irányítására irányult, bizonyos problémák felmerülése elkerülhetetlen volt. A helyzeten ráadásul az a tény is rontott, hogy a támogatásokat éves szinten kellett kiszámítani és kiosztani, ami a végrehajtási ütemterveken is éreztette hatását. Ugyanakkor a résztvevő tagállamok bevált gyakorlatairól és a levont tanulságokról szóló részben bemutatott hatékony és innovatív megközelítéseknek köszönhetően az esetek zömében sikerült megbirkózni ezekkel a problémákkal. A Bizottság a maga részéről folyamatos iránymutatást nyújtott, egyszerűsítette a végrehajtási szabályokat és forrásokat bocsátott rendelkezésre az EBF-támogatással beszerzett berendezések karbantartása céljából. A közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kidolgozása során a tagállamok által megállapított hiányosságokat és a levont tanulságokat egyaránt figyelembe vették. Az átfogó cél az uniós finanszírozás hatókörének kiterjesztése a belső biztonság, illetve annak külső dimenziója megerősítése érdekében, egyúttal pedig a végrehajtási mechanizmusok további egyszerűsítése és a rugalmasság fokozása, különösen a vészhelyzetekre való reagálás terén. A releváns uniós ügynökségeket, így az Europolt és a Frontexet, jobban ki kellene használni. A megosztott irányítást folytatni kell, ám el kell mozdulni a többéves programozás felé. A jövőbeni Belső Biztonsági Alap ki fog terjedni a vízumok kezelésére és a határigazgatásra, továbbá a bűnmegelőzés és a válságkezelés terén folytatott rendőrségi együttműködés bevonása által új elemmel fogja gazdagítani a tevékenységi kört. A rendőrségi együttműködés beágyazása a finanszírozás megosztott irányításába előkészíti a terepet a célzottabb és átfogóbb támogatás számára. 19