Számvitel röviden példákkal együtt. (számpéldák aktualizálása folyamatban)

Átírás

1 1 Számvitel röviden példákkal együtt (számpéldák aktualizálása folyamatban)

2 2 Tartalom 1. A KÖNYVVITEL FOGALMA, FELADATAI BESZÁMOLÓ A VÁLLALKOZÁS VAGYONA VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE A VÁLLALKOZÁS EREDMÉNYESSÉGÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK AZ ÉRTÉKESÍTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK A KÖNYVVITELI MUNKA TERÜLETEI A KÖNYVVITELI SZÁMLA A SZÁMLAKERET AZ EGYES SZÁMLAOSZTÁLYOK TARTALMA EREDMÉNYKATEGÓRIÁK KÉSZLETEK ANYAGOK KÖNYVELÉSE ÁRUK KÖNYVELÉSE JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁS BEFEKTETETT ESZKÖZÖK BERUHÁZÁS SAJÁT PÉNZESZKÖZBŐL IDEGEN KIVITELEZŐVEL BERUHÁZÁS IDEGEN KIVITELEZŐVEL, VEGYES PÉNZÜGYI FORRÁSBÓL BERUHÁZÁS SAJÁT KIVITELEZÉSBEN TERV SZERINTI ÉRTÉKCSÖKKENÉS TERVEN FELÜLI ÉRTÉKCSÖKKENÉS TÁRGYI ESZKÖZÖK ÉRTÉKESÍTÉSE A VÁLLALKOZÁS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KAPCSOLATA BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEK KÖLTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELSZÁMOLÁSOK SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK A SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ÉVES BESZÁMOLÓ EREDMÉNY KIMUTATÁSA... 41

3 3 1. A könyvvitel fogalma, feladatai A könyvvitel a számvitel része Fogalma: Az a rendszeres elszámolás, amely az eszközök és források állományát, ezek változásait értékben, bizonylatok alapján folyamatosan nyilvántartja. Feladatai: - az eszközök és források nyitó és záró állományának meghatározása (leltár, mérleg); - az eszközök és források változásának folyamatos feljegyzése (folyamatos könyvelés) - megfelelő adatok szolgáltatása: a termelési költségek vizsgálatához (önköltségszámítás), a gazdálkodás eredményének megállapításához (eredmény-kimutatás). Formái: - kettős könyvvitel: az eszközök és források változásait együtt vizsgálja és jegyzi fel zárt rendszerben; - egyszeres könyvvitel: pénzforgalmi szemléletű, a pénzügyi realizációs elven alapul, csak a pénzeszközök változásait jegyzi fel (pénztárfőkönyv, naplófőkönyv). Számviteli szabályozás 1. Számviteli Törvény (SZT) évi C. tv. (100. törvény) 2. Számviteli politika 3. Kötelező szabályzatok 4. Számlarend 1. Számviteli Törvény I. Általános rendelkezések II. Beszámolás és könyvvezetés III. Az éves beszámoló IV. Egyszerűsített éves beszámoló V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel) VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek VIII. Számviteli szolgáltatás IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel X. Könyvvizsgálat XI. Könyvvezetés, bizonylatolás XII. Jogkövetkezmények XIII. Országos Számviteli Bizottság XIV. Záró rendelkezések. Mellékletek: 1. A mérleg előírt tagolása ( A ill. B változat) 2. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - összköltség eljárással ( A ill. B változat) 3. Az eredmény-kimutatás előírt tagolása - forgalmi költség eljárással ( A ill. B változat) 4. Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása 5. Az eredmény-levezetés előírt tagolása 6. I. Az összevont (konszolidált) mérleg eltérései II. Az összevont (konszolidált) eredmény-kimutatás eltérései 7. CASH FLOW (pénzáramlás bemutatása) 2. Számviteli politika Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia számviteli politikáját. 90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni. A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző: - szabályokat, - előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából: - lényegesnek, - nem lényegesnek, - jelentősnek, nem jelentősnek. Dönteni kell a számviteli politikában arról, hogy: - az 1.sz. mellékletben szereplő A vagy B változatú mérlegből melyiket készíti, - milyen eredmény-kimutatást készítenek, - hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket,

4 4 - az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot, - milyen leírási módot alkalmaznak, - a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést, - miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét. 3. Kötelező szabályzatok A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező: 1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata 2. Az eszközök és források értékelési szabályzata 3. Pénzkezelési szabályzat 4. Önköltség-számítási szabályzat mentesül e szabályzat készítése alól: - az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás - az egyszerűsített éves beszámolót készítő kettős könyvelést vezető vállalkozás - az az éves beszámolót készítő vállalkozás, amelynél: - az ELÁBÉ - val és a közvetített szolgáltatásokkal csökkentett üzleti-évi nettó árbevétel az 1Md Ft-ot nem haladja meg (forgalmi költség eljárású eredmény-kimutatást készítők) - a költségnemek szerinti költségek együttes összege, az 500Mill Ft-ot nem haladja meg (összköltség eljárású eredmény-kimutatást készítők) 4. A számlarend A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások készítik, megalakulásukat követő 90 napon belül. Két fő része van: a) számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét, b) a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket. 5. Számviteli alapelvek teljesség elve = minden olyan gazdasági eseményt könyvelni kell, amelynek a vállalkozás vagyonára vagy eredményére gyakorolt hatását a számviteli törvény szerint be kell mutatni. valódiság elve = a számvitelben rögzített adatok legyenek megtalálhatók a valóságban, bizonyíthatók és (szakképzett) kívülálló által ellenőrizhetők világosság elve = a könyvvezetés és beszámoló formája legyen áttekinthető, érthető és rendezett következetesség elve = a könyvvezetési módszer és forma biztosítsa az állandóságot és összehasonlíthatóságot folytonosság elve = az egymást követő üzleti évek adatainak következniük kell egymásból összemérés elve = egy adott időszak bevételeit és ráfordításait azonos időszakban kell elszámolni, függetlenül a pénzügyi teljesítés (vagyis kifizetés) időpontjától óvatosság elve = a beszámoló készítésekor a bizonytalan bevételeket nem szabad, a bizonytalan ráfordításokat (egyes feltételek fennállásától függően) kötelező vagy lehetséges elszámolni bruttó elszámolás elve = (néhány speciális esetet kivéve) a bevételeket és a ráfordításokat, illetve a követeléseket és kötelezettségeket nem szabad egymással szemben elszámolni (nettósítani, vagyis csak a különbözetüket jelezni) egyedi értékelés elve = (néhány speciális esetet kivéve) az eszközök és kötelezettségek értékét egyenként kell megállapítani időbeli elhatárolás elve = a több évet érintő gazdasági események hatását a könyvvitelben szét kell bontani a megfelelő időszakokra tartalom elsődlegessége a formával szemben = a könyvelés során nem a gazdasági esemény címkéje (megnevezése) a döntő, hanem a lényege

5 5 lényegesség elve = az olyan információt kell lényegesnek tekinteni, amely befolyásolja az adatokat felhasználó személy döntését költség-haszon összevetésének elve = arányosság az információ hasznossága és előállításának költsége között 2. BESZÁMOLÓ Beszámolás, beszámoló készítése Minden vállalkozásnak az üzleti évről beszámolót kell készítenie. A beszámoló formáját 4 tényező határozza meg: a) a mérleg főösszege (a vagyon nagysága) b) az éves nettó árbevétel nagysága c) a foglalkoztatottak létszáma d) a könyvvezetés módja A beszámoló lehet: - éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető - egyszerűsített éves beszámoló kettős könyvvitelt vezető - összevont (konszolidált) beszámoló kettős könyvvitelt vezető - egyszerűsített beszámoló egyszeres könyvvitelt vezető Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás: részvénytársaság, konszolidálásba bevont vállalkozás, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. (Ez a legrészletesebb) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet Kft., Bt (ha kettős könyvvitelt vezet). A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha 2 egymást követő évben a mérleg fordulónapján (dec. 31.) a nagyságot jellemző 3 mutatóérték közül bármely 2 nem haladja meg az alábbi határértékeket: - a mérlegfőösszeg a 150Mill Ft-ot, - az éve nettó árbevétel a 300Mill Ft-ot, - a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 fő-t. Összevont (konszolidált) éves beszámolót és üzleti jelentést is köteles készíteni (a saját éves beszámolóján kívül) az anyavállalat. Határértékek (két egymást követő évben bármely 2) - mérlegfőösszeg: 2,7Md Ft-ot, - éves nettó árbevétel: 4Md Ft-ot, - üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 250 fő. (Megjegyzés: az anyavállalathoz tartozó összes vállalat együttes értékei.) Egyszerűsített beszámolót készíthet iskolai szövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező munkaközösség, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (KKT,BT) ha e törvény(2000/c.) hatályba lépésekor is egyszerűsített beszámolót készít ( ), valamint, ha a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele két egymást követő évben nem haladja meg az 50M Ft-ot. Egyszerűsített beszámoló részei: - egyszerűsített mérleg, - eredmény-levezetés. Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások beszámolói: - mérlegből, - eredmény-kimutatásból, - kiegészítő mellékletekből állnak. A fent jelölt kimutatásokon kívül üzleti jelentést is kell készíteniük, de ez nem része a beszámolónak. 3. A vállalkozás vagyona Eszközök: a vagyon megjelenési forma szerinti csoportosításban. * kiegészítő melléklet: szöveges értékelés + számszerű értékelés tartalmaz Pl.: üzleti terv, cash-flow kimutatás; a törvény vállalkozás típusonként pontosan megjelöli a tartalmát.

6 6 Források: a vagyon eredet szerinti csoportosításban. E = F aktívák passzívák Eszközök A. Befektetett eszközök: azok a vagyontárgyak, amelyek 1 évnél tovább szolgálják a vállalkozás tevékenységét. I. Immateriális javak (nem anyagi, Pl.: szolgalmi jog vagyon értékű jog; oktatási program szellemi termék) II. Tárgyi eszközök - közvetlen részt vesznek a termelésben - közvetve vesznek részt e termelésben III. Befektetett pénzügyi eszközök (szabad pénzeszköz befektetése 1 évnél hosszabb időre) B. Forgóeszközök: alakjuk, formájuk állandóan változik, egy-egy folyamatban átalakulnak Pl.: pénz anyag termék követelés (több) pénz. I. Készletek - vásárolt készlet (anyagok, áruk, göngyölegek ) - saját termelésű készletek (termékek, félkész termékek, állatok ) II. Követelések III. Értékpapírok (rövid átfutású eszköz, átmeneti lekötésű-, eladásra vásárolt részvény, kötvény) IV. Pénzeszközök (bankszámla) számlapénz készpénz számlán kezemben C. Aktív időbeli elhatárolások Források: a vagyontárgyak eredet szerinti csoportosításban. Saját források ez a vállalkozás sajátja, erre tartozása nincsen D. Saját tőke I. Jegyzett tőke állandó tőkeelem, a cégbíróságon bejegyzett tőke; változását a cégbíróságon be kell jelenteni (tőkeelemzés, tőkeleszállítás) Pl.: KFT min. 3M Ft; Rt. min. 20M Ft. II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mindig csökkenti a bejegyzett tőkét, ha van akkor mindig negatív előjelű. III. Tőketartalék soha nem lehet negatív előjelű, vagy nincs, vagy pozitív Pl.: ázsió. IV. Eredménytartalék előző évek gazdálkodásának eredménye, - ha negatív akkor veszteség, - ha pozitív akkor nyereség. V. Értékelési tartalék az értékhelyesbítések forrása, összege minden esetben megegyezik az értékhelyesbítések összegével. VI. Lekötött tartalék az osztalékfizetési korlátot jelentő tételeket tartalmazza (amit nem lehet osztalékba kifizetni) VII. Mérleg szerinti eredmény - a tárgyév (mérleggel lezárt év) eredménye (adózás / osztalékfizetés után), - veszteség - + nyereség - a következő év elején (nyitás után) eredménytartalékba kerül E. Céltartalékok törvény szabályozza, hogy mikor kötelező, önállóan képezhető. F. Kötelezettségek /Kölcsönvett források, tartozások/ I. hátrasorolt kötelezettségek II. hosszú lejáratú kötelezettségek III. rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások ázsió: a névérték és a jegyzett árfolyam közötti különbözet

7 7 4. Vagyonrészek értékelése Vásárolt eszközök értékelése beszerzési értéken történik az értékelésük, amely tartalmazza a beszerzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket, kivétel: az előzetesen felszámított levonható áfa. A beszerzési érték alkotóelemei közül néhány: - vételár + felár engedmény - szállítási-, rakodási költségek, - alapozás-, szerelés-, üzembe helyezés költsége, - a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó, - import beszerzés esetén a vámteher Saját termelésű eszközök értékelése Pl.: szellemi termékek, K+F, alapítás-, átszervezés, beruházás, felújítás, befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, Az előállítási költség alkotóelemei: a) a közvetlenül felmerült költségek (Pl.: munkabér), b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban lévő költségek, c) a termékre megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható költségek (Pl.: a gépórák alapján felosztható költség) 5. A vállalkozás eredményességéhez kapcsolódó fogalmak A termeléshez kapcsolódó fogalmak Költség: az eszközfelhasználások pénzben kifejezett értéke, másként: az élő és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett értéke. Pl.: élőmunka ráfordítás: munkabér, Társadalombiztosítás, EHO ; holtmunka ráfordítás: anyagfelhasználás, amortizáció költség kiadás lesz Kiadás: pénzeszköz csökkenés Költség és kiadás összehasonlítása időbeni eltérést mutathat a) időben egybeesik (költség és kiadás egyszerre Pl.: nyomtatványvásárlás, amit azonnal költségként számolok el) költség + = pénzeszköz -, b) költség megelőzi a kiadást (Pl.: a bérköltség könyvelése minden hónap végén, de a bérfizetés a következő hónap elején), c) kiadás megelőzi a költséget (Pl.: anyagvásárlás ellenértékének kifizetése, amelyet a termelésbe csak később használunk fel, de költségként a felhasználáskor könyveljük), Költségek csoportosítása 1. Megjelenési forma szerint (költségnemek szerint) a) anyag jellegű ráfordítások - anyagköltségek, - igénybevett szolgáltatások költségei Pl.: utazási költség, bérleti díjak, távfűtés - egyéb szolgáltatások költségei Pl.: hatósági díjak, biztosítási díj, bankköltségek b) személyi jellegű ráfordítások - bérköltség - személyi jellegű egyéb kifizetések Pl.: betegszabadság díja, végkielégítés, kiküldetési napidíj, jubileumi jutalom, utazási bérlet - bérjárulékok Pl.: nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, EHO, munkaadói járulék c) értékcsökkenési leírás 2. Elszámolhatóságuk szerint (a) közvetlen költségek: amelyekről a felmerüléskor megállapítható, hogy melyik terméket, tevékenységet terheli; ekkor a terméket/tevékenységet költségviselőnek nevezzük; (b) közvetett, vagy általános költségek: amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ ) számolunk el; Pl.: segédanyag-felhasználás, fűtés, világítás költsége ; a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük. 3. Összetételük szerint - egyszerű költségek (egyfajta költségnemből állnak) Pl.: anyagköltség - összetett költségek (több költségnemből tevődnek össze, ilyenek az általános vagy közvetett költségek, magukban foglalnak - anyagköltséget, bérköltséget, közterhet, bérjárulékot, értékcsökkenési leírást ) 4. A termelés terjedelméhez való viszonyuk szerint (a költségtervezés szempontjából fontos) - állandó vagy fix költségek jele: FC - nincs összefüggésben a termelés volumenével Pl.: a vezérigazgató fix fizetése

8 8 - változó költségek jele: VC - a termeléssel arányosan változik (propocionális), Pl.: termelésnövekedés 1% 1% költségnövekedést jelent (Pl.: anyagköltség), - arány felett változó költségek, amelyek a termelés növekedésénél jobban nőnek, - arány alatt változó költségek Pl.: közvetlen bérköltség, közvetett költségek. 6. Az értékesítéshez kapcsolódó fogalmak Ráfordítás: akkor keletkezik, amikor a termék értékesítésre kerül. A költség egyszer ráfordítás lesz, azonban ismerünk olyan ráfordításokat, amelyek sohasem kerülnek/kerültek költségként elszámolásra. Pl.: fizetett kamatok, fizetett kötbérek A ráfordítások A esetben eredményt csökkentő tételek; fajtái: 1) Az értékesítés közvetlen ráfordításai (az értékesített termékek előállítási költsége) 2) Az értékesítés közvetett ráfordításai (általános költségek, amelyek az előállítási költségbe nem számolhatóak el) 3) Egyéb ráfordítások Pl.: fizetett kötbérek, fizetett késedelmi kamat, 4) Pénzügyi műveletek ráfordításai (hitelkamatok, kölcsönkamatok) 5) Rendkívüli ráfordítások Pl.: térítés nélkül étadott, vagy más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy (apport) nyilvántartás szerinti értéke 3) ;4); 5) sohasem költség, csak ráfordítás. Árbevétel Az értékesített termékek, tevékenységek kiszámlázott, elismert áfa nélküli ellenértéke. (Mert áfát árbevételként elszámolni nem lehet) Bevétel Pénzeszköz növekedés (Minden árbevétel egyszer bevétel lesz) Az árbevétel és a bevétel időben eltérhet egymástól: - egybeesik (készpénzes értékesítésnél), - a bevétel megelőzi az árbevételt (ha a vevőtől előleget kapunk), - árbevétel megelőzi a bevételt (ha a terméket leszámlázzuk, és a vevő később fizet). Árbevétel fajtái: (a) értékesítés árbevétele (ÁFA nélküli) termék, anyag, áru értékesítésekor, szolgáltatás kiszámlázásakor (b) egyéb árbevételek: nem közvetlenül a termék értékesítésekor, vagy kártérítés bevétele, kapott kötbér esetén (c) pénzügyi műveletek árbevétele: különböző befektetések után kapott kamatok (osztalék is) (d) rendkívüli árbevételek: más gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy, társasági szerződés szerinti értéke. Az eredmény megállapítása eredmény-kimutatással történik. Az eredmény lehet: - nyereség, ha az árbevétel nagyobb, mint a ráfordítás, - veszteség, ha a ráfordítás nagyobb, mint az árbevétel. Az eredmény-kimutatás két formája közül választhat a vállalkozás. 1. összköltség eljárással készített eredmény-kimutatás, 2. forgalmi költség eljárással készített eredmény-kimutatás. Eredménykategóriák: A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (az alaptevékenység eredménye) B. Pénzügyi műveletek eredménye (nem értékesítésből adódik, hanem pü-i műveletekből) C. Szokásos vállalkozási eredmény (A és B összevonásából) D. Rendkívüli eredmény E. Adózás előtti eredmény (C és D összevonásával); kiindulópont az adózás megkezdéséhez, kiszámításához. (Ez az adó a társaság gazdasági eredményéből fizetendő, társasági adó 19% (500 mill ft-ig 10%)) F. Adózott eredmény (A társ. adó után maradt összeg, ez használható fel részesedés, osztalék fizetésére). G. Mérleg szerinti eredmény = saját tőke mérleg szerinti eredményével. Leltár és mérleg a vagyon megszámlálása, ellenőrzése; megjelenési forma(eszközök) és eredet szerinti csoportosításban (források) történik. Leltár: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait csak értékben tartalmazza (raktárban lehet átadó-átvevő leltár is). A leltár a mérleg alapbizonylata. Mérleg: olyan kimutatás, amely egy adott fordulónapon a vállalkozás vagyonát, eszközök és források csoportosításban 1000Ft-ban tartalmazza.

9 9 A leltár és a mérleg összehasonlítása Azonosságok mindkettő a vállalkozás vagyonát mutatja, mindkettő fordulónapra készül, a felelős személyek mindkettőt kötelesek aláírni. Különbségek: Leltár Mérleg részletes összevont mennyiség és érték (Ft) érték (e Ft) A gazdasági művelet Azokat a változásokat, eseményeket amelyek a vállalkozás vagyonában változásokat okoznak, gazdasági eseményeknek, gazdasági műveleteknek nevezzük. Pl.: beszerzés, értékesítés, bérfizetés, készpénzfelvétel bankszámláról I. Egyszerű gazdasági események azok, amelyek a mérlegre gyakorolnak csak hatást (eszközökre és forrásokra): A. Egyoldalú mérlegváltozások: csak az eszközök vagy csak a források összetételében okoznak változást, amennyivel az egyik eszköz/forrás nő, ugyanannyival csökken a másik eszköz/forrás. A vagyon nagysága (a mérleg főösszeg) nem változik. (a) Csak az eszközök összetételében okoznak változást Pl.: 1. készpénzért anyagot vásárolunk anyagkészlet (+) készpénz készlet (-) pénzfelvét bankszámláról házipénztárba készpénz készlet (+) számlapénz (-) aktiválás, üzembe helyezés tárgyi eszköz (+) beruházás (-) értékpapír vásárlás értékpapír készlet (+) 37 készpénz készlet (-) 381. Általában tehát eszköz növekedés = eszköz csökkenés aktívák növekedése = aktívák csökkenése E + = E (b) Csak a források összetételében okoznak változást Pl.: 1. a szállítókkal szembeni tartozás hitelből való kiegyenlítése szállítókkal szembeni tart.(-) hiteltartozás (+) egymás közötti tartozást váltóval egyenlítjük ki szállítókkal szembeni tart (-) váltótartozás (+) előzetesen felszámított levonható ÁFA adótartozás (-) szállítókkal szembeni tart.(+) 454 Általános képlet forrás csökkenés = forrás növekedés passzívák csökkenése = passzívák növekedése F - = F + B. Kétoldalú mérlegváltozások: az eszközök és források értékében is okoznak változást, azokat növelik, vagy csökkentik. Ezzel a mérleg főösszegét is növelik, vagy csökkentik. (a) Az eszközök és források értékét növelő gazdasági események Pl.: 1. anyagot vásárolunk, melynek ellenértékét később egyenlítjük ki anyagkészlet (+) szállítókkal szembeni tart. (+) a bank jóváírja a folyósított hitelt számlapénz (+) hiteltartozás (+) fizetendő ÁFA könyvelése értékesítéskor vevőkkel szembeni követelés (+) 311- adótartozás (+) 467 Általános képlet eszköz növekedés = forrás növekedés aktívák növekedése = passzívák növekedése E + = F + (b) Az eszközök és források értékét csökkentő gazdasági események Pl. 1. bérfizetés bértartozás (-)471 - készpénzkészlet (-) szállítókkal szembeni tartozás kiegyenlítése bankszámláról Szállítókkal szembeni tart (-) számlapénz (-) 381 Általános képlet eszköz csökkenés = forrás csökkenés

10 10 aktívák csökkenése = passzívák csökkenése E - = F II. Összetett gazdasági események: ide soroljuk azokat a változásokat, amelyek a vállalkozás eredményére hatást gyakorolnak. Az egyik oldalon eszköz, vagy forrás változás áll, a másik oldalon költség, ráfordítás ill. árbevétel változás áll. Pl.: 1. anyagfelhasználás könyvelése költség (+) 51 - anyagkészlet (-) = E -, 2. bérköltségek könyvelése költség (+) 54 - bértartozás (+) 471 = F +, 3. bankszámláról fizetett kamat pénzügyi műveletek ráfordítása (+) 87 - számlapénz (-) 381 = E -, 4. számlázás a vevőnek eladási áron vevőkkel szembeni követelés (+) árbevétel (+) = E +. Bizonylat: a gazdasági eseményt igazoló okmány. Pl.: számlák, pénztári bizonylatok, bérszámfejtési jegyzékek, jelenléti ívek Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján szabad, betartása a bizonylati fegyelem. Bizonylatok csoportosítása: 1. Keletkezésük helye szerint: - külső bizonylat (Pl.: számla), - belső bizonylat (Pl.: anyagbevételi jegyzék, bevételi-, kiadási bizonylat). 2. Jellegük szerint - elsődleges (első kiállítás eredmény), - másodlagos (feldolgozás eredménye, összesítés). 3. Kezelésük szerint - szigorú számadású bizonylatok (pénzmozgással kapcsolatos), - egyszerű bizonylatok. 7. A könyvviteli munka területei 1. Idősoros elszámolás: a gazdasági műveleteket / eseményeket keletkezési sorrendben jegyzi fel. Erre a célra szolgál a napló. 2. Számlasoros elszámolás: a gazdasági események vagyonrészekben okozott változások szerinti feljegyzése, könyvviteli számlákon történik. 3. Analitikus nyilvántartás: részletező nyilvántartás, egyedi nyilvántartó lapokon, egyedi kartonokon, folyószámlákon történik (a legfontosabb terület). Pl.: - amikor személyenként bért számfejtünk, ezt nyilvántartó lapon vezetjük, - analitikus nyilvántartó kartonon történik a bútorok nyilvántartása, eladása, itt a mennyiség kap elsődleges szerepet, - folyószámlát vezetünk: külső kapcsolatokról, vevőkről, eladásról, vevővállalatonként, hogy tudjam a beszedési megbízás határidejét, szállítónként, stb. 8. A könyvviteli számla Olyan kétoldalú kimutatás amelyen, egyik oldalon a növekedéseket, másik oldalon a csökkenéseket jegyezzük fel. Bal oldalát tartozik oldalnak, jobb oldalát pedig követel oldalnak nevezzük. Csoportosítása 1) Eszközszámlák: az eszközöket és az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazzák T Eszközszámla K nyitó érték csökkenések növekedések záró érték 2) Forrásszámlák: a forrásokat és az azokban bekövetkezett változásokat tartja nyilván T Forrásszámla K csökkenés nyitó érték záró érték növekedés

11 11 3) Költségszámlák: a tevékenység során felmerült költségek feljegyzésére szolgálnak, eszköz jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint költségszámlák, könyveléstechnikailag eszköz jellegűek (Megjegyzés: nincs nyitó és záró). T Költségszámla K növekedés csökkenés 4) Eredményszámlák: a vállalkozás eredményét kialakító tételek feljegyzésére szolgálnak. Az összes árbevétel és ráfordítás ezeken lesz feljegyezve. Forrás jellegű számlák, ami azt jelenti, hogy tartalmuk szerint eredményszámlák, könyveléstechnikailag pedig forrás jellegűek. (Megjegyzés: nincs nyitó, záró) T Eredményszámla K csökkenés növekedés Forgalom: a könyvviteli számla egyik oldalára könyvelt tételek összessége. Lehet: T forgalom, ill. K forgalom. Egyenleg: a számla két forgalomösszege közötti különbség. T forgalom K forgalom T egyenleg, K forgalom T forgalom K egyenleg jellegét a nagyobb forgalomösszeg határozza meg: - eszközszámlákon T egyenleg a jellemző, - forrásszámlákon a K egyenleg jellemző. A gazdasági műveletek feljegyzése könyvelési tétel alakjában történik. A könyvelési tétel tartalmazza: - a könyvelés keltét (a gazdasági esemény időpontját), - számla száma és neve, amely T oldalára könyvelünk, - számla száma és neve, amely K oldalára könyvelünk, - a gazdasági művelet rövid leírása (szöveg), - a könyvelendő összeg. Példák 1. április 5-én 6M Ft-ért bérleti jogot vásároltunk elemzés: bérleti jog nő = E + számlapénz csökken = E - április 5. T 1 vagyon értékű jog K 384 elszámolási betét. neve: bérleti jog vásárlás április 8-án befolyt 500 e Ft értékű követelésünk a vevőtől elemzés: számlapénz nő 381 = E + vevőkkel szembeni követelés csökken 311 = E április 8. T 384 elszámolási betét K 311 vevők neve : befolyt követelés április 10-én felvesszük és kifizetjük bértartozásunkat, 1,2M Ft-ot Felvesszük a házipénztárba a pénzt a bankszámláról. elemzés: készpénzkészlet nő = E + számlapénz csökken = E április 10. T 381 pénztár K 384 elszámolási betét neve: felvét Kifizetjük a bért elemzés bértartozás csökken 471 = F készpénzkészlet csökken 381 = E április 10. T 471 jövedelem-elszámolási számla K 381 pénztár neve: bérfizetés április 15-én anyagot vásárolunk 1M Ft értékben, kiegyenlítése később történik meg, (ÁFÁ - tól eltekintettünk)

12 12 elemzés: anyagkészlet nő = E + szállítókkal szembeni tartozás nő 454 = F + április 15. T anyagok K 454 szállítók neve: anyagvásárlás / beszerzés április 20-án az anyagvásárlás ellenértékét átutaljuk elemzés: szállítókkal szembeni tartozás csökken 454 = F számlapénz csökken 381 = E április 20. T 454 szállítók K 384 elszámolási betét neve : kiegyenlítés / pénzügyi rendezés A számlakeret Számlakeret: a főkönyvi számlák elvileg és logikailag megalapozott csoportosítása. Minden vállalkozásnak el kell készítenie a saját számlarendjét a megalakulást követő 90 napon belül. 2 fő része van: 1. számlatükör, mely tartalmazza a főkönyvi számlák számát és nevét, 2. tartalmazza a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, számlaösszefüggéseket. A decimális számrendszer segítségével épül fel, a számjegyeket 1-9-ig használja: - 9 számlaosztályt tartalmaz (egyjegyű számokkal jelöljük) - minden számlaosztály 9 számlacsoportot tartalmaz (kétjegyű számokkal jelöljük, 11-19; 21-29; ;91-99) - számla: a számlacsoportok 9 számlára bonthatóak (háromjegyű számokkal jelöljük, ; ) - a számlák alszámlákra tagolhatóak (négyjegyű számmal jelöljük) - az alszámlák részletező számlákra bonthatóak (öt, hat vagy több számjeggyel jelöljük). 10. Az egyes számlaosztályok tartalma 1. Befektetett eszközök - tartós befektetések, - eszközszámlák, - T egyenleg a jellemző, - kivétel: számlacsoport utolsó 2 számlája (értékcsökkenés), - Pl.: immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása, K egyenlege van, vagy nincs egyenlege, - a számlaosztályban a vagyonelemek összevontan nettó értéken szerepelnek, - nettó érték = bruttó érték elszámolt értékcsökkenés. Mérlegérték 2. Készletek - itt találjuk a vásárolt és a saját termelésű készletek kimutatására szolgáló számlákat, - vásárolt készletek: anyagok, kereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, betétdíjas göngyölegek, - saját termelésű készletek: befejezetlen termelés és félkész termékek, késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, - eszközszámlák, - T egyenleg a jellemző kivétel: A számlacsoport utolsó számlája (értékvesztés) 265. Áruk árrése; K egyenlege van 288. Betétdíjas göngyölegek árkülönbözete; K egyenlege van árrés = fogyasztói (eladási) ár beszerzési ár beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár árrés vásárolt készletek mérlegértéke = tényleges beszerzési ár (értékvesztéssel csökkentve) saját termelésű készletek mérlegértéke = tényleges előállítási költség 3. Követelések, értékpapírok, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások - eszközszámlák,

13 13 - T egyenleg a jellemző, - kivétel: A számlacsoportban az értékvesztés számlák; csak K egyenlegük lehet 363. Költségvetési kiutalási igények teljesítése T 362. Költségvetési kiutalási igények igénylés T 363.Költségvetési K kiutalások teljesítése teljesülés A két számla összevont egyenlege = követelés a költségvetéssel szemben 4. Források - forrás számlák - K egyenleg a jellemző - kivételek: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése; csak T egyenlege lehet T 463. Költségvetési K befizetési kötelezettségek bevallás T 464. Költségvetési befizetések teljesítése teljesítés A két számla összevont egyenlege = a költségvetéssel szembeni tartozás 466. Előzetesen felszámított ÁFA; csak T egyenlege lehet; a levonható ÁFÁ-t tartalmazza, amely a költségvetéssel szembeni tartozásunkat csökkenti ÁFA pénzügyi elszámolása; lehet T vagy K egyenlege, attól függ, hogy milyen pénzmozgás történt. T 468. Általános K forgalmi adó elszámolási számla befizetés visszaigénylés ÁFA tartozás ÁFA követelés ha levonható ÁFA > fizetendő ÁFA rendezése beérkezése ha a fizetendő ÁFA > levonható ÁFA A 49. számlacsoportban technikai számlák 1 K K 5. Költségnemek - költségszámlákat tartalmaz, a költségeket megjelenési formájuk szerinti csoportosításban tartalmazza, - vezetése minden gazdálkodó számára kötelező (kettős könyvvitelt vezetők), - csak T egyenlegük lehet (január 1-jén nincsen költség!), - kivétel: 58. számlacsoport aktivált saját teljesítmények értéke (itt találjuk a hozamszámlákat 2 ) 581. Saját termelésű készletek állományváltozása T 581. Saját termelésű K készletek állományvált. értékesítés termelés < K egyenleg = hozam +, növeli az eredményt > T egyenleg = hozam -, csökkenti az eredményt 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke; csak K egyenlege lehet 59. számlacsoportok, technikai számlák 1 csak a számításokban segítenek, nem maradhat rajtuk egyenleg. 2 hozam = az eredményre gyakorolt hatás

14 14 6. Költséghelyek, általános költségek - költségszámlákat tartalmaz, - a közvetett költségeket 3 könyveljük a számlaosztályban. 7. Tevékenységek költségei - költségszámlákat tartalmaz, - a közvetlen költségek könyvelését végezzük ebben a számlaosztályban, - az itt nyitott számlák a költségviselő-számlák. 6.; 7. számlaosztályok használata a vállalkozások számára nem kötelező. Saját elhatározásuk alapján könyvelhetnek a számlaosztályokban, ahonnan főleg a vezetők számára nyújthatunk információkat, Pl.: önköltség alakulása, közvetett költségek változása stb. 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások - eredményszámlákat tartalmaz, - eredményt mutatnak, de úgy könyvelünk rá, mint a forrásszámlákra, - csak T egyenlegük lehet, mert az eredményt csökkentő tételeket jegyezzük fel, - Pl.: összköltség eljárású ; forgalmi költség eljárású. 9. Értékesítés árbevétele és bevétele - eredményszámlákat tartalmaz, - az eredményt növelő tételeket jegyezzük fel. T EREDMÉNYSZÁMLA. 8. számlaosztály 9. számlaosztály 11. Eredménykategóriák Üzemi, üzleti tevékenység eredménye K , 86. T 58. összköltség elj K T forgalmi költség elj. Pénzügyi műveletek eredménye 97. K 87. T Rendkívüli eredmény 98. K 88. T Főkönyvi kivonat: a főkönyvi számlák adataiból készített ellenőrző kimutatás, célszerű havonta készíteni, könnyebb megtalálni a hibákat a törvény 1db készítését írja elő kötelezően, a zárást megelőzően december 31-én (a multicégeknél 10 naponta van eredmény-kimutatás, valószínűleg gyakran csinálnak főkönyvi kivonatot is) Rovatai - sorszám, - a főkönyvi számla száma és neve, - forgalom rovatpár (próbamérleg) T forgalom K forgalom - egyenleg rovatpár (nyersmérleg) T egyenleg K egyenleg Egyezőségek: (a) a forgalom rovatok összege meg kell hogy egyezzen ha ez megegyezik, még nem biztos, hogy nincsen hiba! (b) az egyenleg rovatok összege egymással meg kell egyezzen vagyonban bekövetkezett változások egyezése összes eszköz = összes forrás a mérlegfőösszeggel (c) a forgalom rovatpár összege a napló(k) összesített forgalmával meg kell egyezzen 4 Főkönyvi kivonat, december 31. Sorszám Számla neve Forgalom Egyenleg Tartozik Követel Tartozik Követel Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. K 3 amelyeket a felmerülés helyén (üzem, vállalati központ, ) számolunk el, Pl.: segédanyag felhasználás, fűtés, világítás a felmerülés helyét költséghelynek nevezzük 4 naplók- speciális naplók, Pl.: pénztárnapló, banknapló stb.

15 Készletek 1) vásárolt készletek - anyagok számlacsoport - áruk 26. számlacsoport - göngyölegek 28. számlacsoport. 2) saját termelésű készletek - befejezetlen termelés és félkész termékek 23. számlacsoport - növendék-, hízó- és egyéb állatok 24. számlacsoport - késztermékek 25. számlacsoport Anyagok: a termék lényeges alkotóelemei, a tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlenek, fontosabb csoportjai a számlacsoportban fel vannak sorolva. Elszámolásuknál alkalmazható árak I. BESZERZÉSI ÁR a készlet növekedését beszerzési áron 5 könyveljük, beszerzési áras nyilvántartás esetén a készletcsökkenések elszámolására több eljárás közül választhatunk: (a) átlagos beszerzési ár (általában ha 1 hónapban csak egyszer van felhasználás) (b) csúsztatott-, vagy gördülő átlagár: akkor alkalmazzuk, ha több beszerzés volt az időszak folyamán, ill. többször volt felhasználás is; minden felhasználás előtt ki kell számítanunk az átlagárat, felhasználás után pedig a megmaradt készletet (c) FIFO elv alapján (alagút módszer): a készlet felhasználása a beérkezés sorrendjében történik, így a későbbi beszerzés kerül később felhasználásra. 13. Anyagok könyvelése Feltételek: - év közben könyveljük a készletmozgást, folyamatos mennyiségi és értéknyilvántartással, - a beszerzési ár a nyilvántartási ár. 1) Anyagbeszerzés készletnövekedés számla szerinti áron T: Anyagok (211. alapanyagok; 221. segédanyagok) K: 454. Szállítók a számlában szereplő előzetesen felszámított ÁFA könyvelése (ált. 27%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók a beszerzéshez kapcsolódó költségek szállítási-, rakodási költség T: Anyagok K: 454. Szállítók szállítási-, rakodási költség ÁFÁ-ja (ált. 27%) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók 2) Minőségi kifogás (a) minőségi engedmény a számla szerinti árból: ilyenkor a készlet mennyisége nem változik, csak az értéke csökken; csak akkor könyvelhető, ha a szállító a kifogás jogosságát elismeri, és az engedményt megadja T: 454. Szállítók K: Anyagok az engedményre jutó 27%-os ÁFA visszakönyvelhető T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó (b) minőségi kifogás miatt visszaküldjük az anyagot, vagy annak egy részét; ebben az esetben a készlet mennyisége és értéke is csökken a visszaküldött anyag számla szerinti értékével T: 454. Szállítók 5 beszerzési ár = fogyasztói (eladási) ár árrés

16 16 K: Anyagok visszakönyvelt ÁFA T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó visszaküldésre jutó szállítási és rakodási költséggel megterhelhetjük a szállítót T: 454. Szállítók K: Anyagok a költség 27% ÁFÁ-ja visszakönyvelendő T: 454. Szállítók K: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó 3) Anyagfelhasználás a) csúsztatott átlagáron, b) FIFO - elv alapján T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: Anyagok 4) Káresemény = egyéb ráfordítás T: Káreseményekkel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek K: Anyagok a káreseményhez kapcsolódó kártérítés munkavállalókkal szemben (felelősség) T: Előírt tartozások K Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek biztosítóval szemben T: Biztosítóintézettel szembeni követelések K: Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek a biztosító intézettől befolyik a kártérítés összege T: 384. Elszámolási betétszámla K: Biztosítóintézettel szembeni követelések 5) Térítés nélküli átadás Az átadónál rendkívüli ráfordítás (88-as számlacsoport). Az ÁFÁ-ja is az átadót terheli - rendkívüli ráfordítás fizetendő ÁFA. átadás T: Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: Anyagok ÁFA terhelés T: Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az átvevőnél készlet növekedés és rendkívüli bevétel, legfeljebb piaci értéken. T: Anyagok K: Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke Az eredményt nem módosíthatja, ezért időbeli elhatárolást alkalmazunk T: Térítés nélkül átvett eszközök forgalmi, piaci értéke K: Térítés nélkül átvett eszközök passzív időbeli elhatárolása Ezt az időbeli elhatárolást akkor lehet feloldani, ha az anyagot felhasználta, és költségként elszámolta. anyagfelhasználás T: 511. Felhasznált anyagok költségei K: Anyagok időbeli elhatárolás feloldása T: Térítés nélkül átvett eszközök értékének passzív időbeli elhatárolása K: 98. Rendkívüli bevételek (?) 6) Leltárhiány, leltártöbblet könyvelése 14. Áruk könyvelése Az árut a vállalkozás további értékesítés céljából vásárolja. Két fő csoportját különböztetjük meg: nagykereskedelmi áruk, kiskereskedelmi áruk. 1. Nagykereskedelmi áruk

17 17 Nyilvántartása történhet: beszerzési áron 6 (261.), elszámoló áron a) Beszerzés könyvelése beszerzési áras nyilvántartással vásárlás T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók levonható ÁFA (előzetesen felszámított) T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók beszerzéssel kapcsolatos költségek T: 261. Áruk beszerzési áron K: 454. Szállítók beszerzéssel kapcsolatos költségek ÁFÁ-ja T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók b) minőségi kifogások könyvelése c) áruk értékesítése eladási áron T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: Belföldi értékesítés árbevétele fizetendő ÁFA T: 311. Belföldi követelések (vevők) K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó értékesítés miatti készletcsökkenés ELÁBÉ 7 T: 814. Eladott áruk beszerzési értéke (összköltség eljárással) vagy 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke (forgalmi költség eljárással) K: 261. Áruk beszerzési áron 2. Áruk eladási áron, kiskereskedelmi áruk Az áruk számlán (264.) minden készletmozgást eladási áron (fogyasztói áron) könyvelünk. Az eladási árat beszerzési árra az árréssel módosítjuk (mindig csökkentjük) az árrés számlának mindig K egyenlege van. Beszerzés Készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron T: 264. Áruk eladási áron K: 265. Áruk árrése Tartozásnövekedés beszerzési áron T: 265. Áruk árrése K: 454. Szállítók ÁFA a beszerzési ár után T: 466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó K: 454. Szállítók Értékesítés Készpénzes árbevétel könyvelése (ki kell emelni belőle az ÁFÁ-t!) T: 381. Pénztár K: Belföldi értékesítés árbevétele ÁFA kiemelése T: Belföldi értékesítés árbevétele K: 467. Fizetendő általános forgalmi adó Az értékesítés miatti készletcsökkenés eladási (fogyasztói) áron könyvelendő T: 814. eladott áruk beszerzési értéke; vagy T: 812. belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke K: 264. Áruk eladási áron Az értékesítésre jutó árrés 8 számítása és könyvelése 265. számla egyenlege 100 árrés %-a = 264.számla NYK + B V(értékesítés előtti készlet) értékesítésre jutó árrés = értékesítés eladási áron árrés %-a elszámoló ár 263. árkülönbözet = beszerzési ár 7 eladott áruk beszerzési értéke 8 megjegyzés: speciális fajtája a realizált árrés = áfa nélküli árbevétel ELÁBÉ

18 18 könyvelése: T: 265. Áruk árrése T 814. K értékesítés eladási áron értékesítésre jutó árrés T egyenleg, ELÁBÉ K: 814. Eladott áruk beszerzési értéke ; vagy K: 812. Belföldi értékesítés eladott áruk beszerzési értéke 15. Jövedelem elszámolás A béralap alkotóelemei - alapbér vagy törzsbér: amely lehet időbéres kereset, vagy teljesítménybéres kereset; - bérpótlék: az eltérő körülmények között végzett munkáért járó bér Pl.: műszakpótlék, veszélyességi pótlék, nyelvpótlék, túlórapótlék stb. - kiegészítő fizetés: a fizetett ünnepekre, a fizetett szabadságra járó/számfejtett bér; - prémium: a kitűzött feladatok túlteljesítéséért. Költségként elszámolandó tételek (a munkáltatót terheli) - bérköltség = számfejtett bér = bruttó bér betegszabadságra járó átlagkereset (15 napi táppénz) 551.; Járulék:. - 27% szociális hozzájárulási adó ,5 % szakképzési hozzájárulás a bérköltség után 564. Levonások (a dolgozók bérét terhelő levonások) 1. százalékos mértékű levonások - 10% nyugdíjbiztosítási járulék, - 7% egészségbiztosítási járulék - 1,5% munkaerőpiaci alap - 16% SZJA előleg 2. összegszerű levonások - előlegre; - kártérítés saját vállalkozás részére; - tüzelő előleg (utalvány formában); - bírói letiltás 9 (gyerektartás, adótartozás); - OTP tartozás; - kártérítés más vállalkozás részére; - szakszervezeti díj. TB juttatások a dolgozó részére - családi pótlék 10, iskoláztatási támogatás 11 - GYES, GYED - táppénz (15 napon túli betegség idejére járó összeg 2/3 része). Családi adókedvezmény 1-2 gyerek esetén az adóalap csökkenthető gyerekenként Ft-tal 3 vagy több gyerek esetén az adóalap ft-tal csökkenthető gyerekenként. Gazdasági műveletek Az elszámolással kapcsolatos tételek minden esetben 2 hónapot érintenek. A. A hó végén könyvelendők 1. Bérköltségek könyvelése (a) alapbér T: 541. Alkalmazottak munkabére K: 471. Jövedelemelszámolási számla (b) betegszabadságra jutó átlagkereset (15 napi táppénz + 15 napon túli táppénz 1/3 része) T: 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (c) Társadalombiztosítást terhelő táppénz (15 napon túli táppénz 2/3 része) 12 9 csak érvényes bírói határozattal érvényesíthető 10 amíg nem iskolás 11 amikor iskolás, de az összeg mindkét esetben = 12 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás

19 19 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (d) családi pótlék, iskoláztatási támogatás, GYES, GYED. 13 T: 368. Különféle egyéb követelések K: 471. Jövedelemelszámolási számla (e) Járulék 27%+1,5% T: 56 Járulékok K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség 2. Munkavállalók bérét terhelő levonások Százalékos formájú levonások (a) nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség (b) SZJA előleg T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 462. Személyi jövedelemadó elszámolása (c) 1,5 % munkaerőpiaci alap T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 463. Költségvetési befizetési kötelezettség Összegszerű levonások (a) előlegre T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: Munkavállalóknak folyósított előlegek (b) előírt tartozásokra kártérítés, tüzelő T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: Előírt tartozások (c) átutalandó levonások T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: Kártérítés Bírói letiltás OTP - elszámolás Levont szakszervezeti díj B. Bérfizetés a következő hónap elején A bérfizetés történhet: banki átutalással, házi pénztárból. Kifizetni csak a nettó járandóságot 14 szabad. (a) bérfizetés banki átutalással T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 384. Elszámolási betétszámla (b) házi pénztárból való bérfizetéskor 15 először a N összeget fel kell venni a bankszámláról a házipénztárba T: 381. Pénztár K: 389. Átvezetési számla (c) a bank terhelési értesítése alapján könyvelhetjük a számlapénz csökkenését T: 389. Átvezetési számla K: 384. Elszámolási betétszámla (d) bérfizetés a pénztárból T: 471. Jövedelemelszámolási számla K: 381. Pénztár (e) itt fordulhat elő a fel nem vett járandóság, amit visszavételezünk a pénztárba T: 381. Pénztár K: 472. Fel nem vett járandóságok (f) a fel nem vett járandóság későbbi kifizetése T: 472. Fel nem vett járandóságok K: 381. Pénztár Pénzügyi rendezés átutalással (a) TB tartozás rendezése T: 473. Társadalombiztosítási kötelezettség 13 azoknál a vállalkozásoknál, ahol helyben van TB elszámolás 14 Nettó járandóság (N járandóság) = B járandóság összes levonások fő alatti létszámnál kifizethető házipénztárból

20 20 K: 384. Elszámolási betétszámla (b) SZJA átutalása T: 462. Személyi jövedelemadó teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése (a) munkaerőpiaci alap átutalása T: 464. Költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése K: 384. Elszámolási betétszámla (b) levonások rendezése, átutalása T: Kártérítés Bírói letiltás OTP - elszámolás Levont szakszervezeti díj K: 384. Elszámolási betétszámla a Társadalombiztosítást terhelő táppénz és családi pótlék visszaigénylése T: 384. Elszámolási betétszámla K: 368. Különféle egyéb követelések 16. Befektetett eszközök Azok a vagyontárgyak, amelyek 1 éve túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét, befektetett eszközök. Főbb csoportjai: Immateriális javak Pl.: szellemi termékek Tárgyi eszközök Pl.: ingatlanok, műszaki berendezések, gépek amelyek közvetlenül részt- vesznek a tevékenységben; egyéb berendezések, felszerelések, gépek, járművek közvetve vesznek részt a tevékenységben, tenyészállatok, beruházások. Befektetett pénzügyi eszközök Pl.: részesedések, értékpapírok. Nyilvántartásuk az 1. számlaosztályban történik. Az adott könyvviteli számlán a befektetett eszközöket bekerülési értéken (B értéken) tartjuk nyilván. Külön számlán mutatjuk ki az adott eszköz terv szerinti értékcsökkenését, és terven felüli értékcsökkenését. Így a könyvekben az adott eszköz könyv szerinti értéke (N értéke) 2-3 számla összevont egyenlegeként határozható meg. T 123.Épületek B érték (bekerülési érték) T 129.Ingatlanok. terv szerinti értékcsökkenése K K T 128.Ingatlanok terven felüli értékcsökkenése elszámolt értékcsökkenés Visszaírt terven felüli Terven felüli értékcsökkenés értékcsökkenés A Számviteli Törvény lehetőséget ad a vállalkozásoknak, bizonyos eszközcsoportok inflációt követő piaci értékelésére. Ezek az eszközcsoportok: szellemi termékek, vagyoni értékű jogok, aktivált tárgyi eszközök, ingatlanok, egyéb műszaki berendezések, tenyészállatok, részesedések befektetett pénzügyi eszközök. Piaci érték könyv szerinti érték = értékhelyesbítés könyvvizsgálóval N érték forrása az értékelési ellenőriztetett tartalék Amennyiben piaci értéken akarok értékelni, meg kell szüntetni a terven felüli értékcsökkenést, vissza kell írni mielőtt értékelek. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások: Minden tárgyi eszköz beszerzés beruházás. Az elszámolást meghatározó tényezők. 1. A beruházás pénzügyi fedezete (finanszírozása) - kizárólag saját pénzeszközből, - vegyes pénzügyi forrásból. K