ÉRZELEM EMÓCIÓ. Definíciók

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉRZELEM EMÓCIÓ. Definíciók"

Fanni Deákné
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 ÉRZELEM EMÓCIÓ Definíciók A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez főzıdı szubjektív viszonyt fejezi ki. Színezi élményeinket, kísérı jelenség. Átélt tendencia valami felé illetve valamitıl, amit az egyén intuitíve jónak hasznosnak, illetve rossznak károsnak értékel. (Arnold, 1963) 1

Átélt tendencia valami felé illetve valamitıl, amit az egyén

2 Motiváció és Emóció kapcsolata: Movere = mozgatni (latin) Az érzelem tehát egyrészt drive, de mindig megjelenik, mint egy vegetatív reakció is. Történeti elızmények: Wundt élményszínezet (kellemes kellemetlen) Darvin a kifejezı mozgások adaptív funkciója Cannon(1927) központi idegrendszeri történés (talamusz?) Fıbb elméletek; James Lange Aktivációs elméletek(cannon-bard, 1927, Lindsley, 1951.) Kéttényezıs elmélet (Schachter Singer, 1962.) Kognitív kiértékelés elmélet (Lazarus, 1993) 2

Történeti elızmények: Wundt élményszínezet (kellemes kellemetlen) Darvin a kifejezı mozgások adaptív funkciója

3 James(1884.amerikai)-Lange(1885.dán) érzelemelméletete inger arousal észlelése érzelem Cannon-Bard (1927)érzelemelmélete Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus részek, limbikus r. autonóm arousal inger szubkortikális agyi területek emocionális élmény az agykéregben 3

(1927)érzelemelmélete Lindsley(1951) talamusz helyett hipotalamikus

4 Schachter-Singer (1962) érzelemelmélete az arousal más forrásai inger más információk autonóm arousal intenzitás az inger kognitív értelmezése Melyik érzelem? ÉRZELEM Az érzelmek közvetítı szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között alarm mozgósítás adaptáció elhúzódó adaptáció kimerültség betegség jelei stresszteli környezet ÉRZELMEK támadó vagy menekülı viselkedés átmeneti adaptáció visszatérés a normális egyensúlyi állapothoz 4

ÉRZELEM Az érzelmek közvetítı szerepe a szervezet biológiai állapota és a viselkedés között alarm mozgósítás

5 Az érzelmi élmény összetevıi érzelemkifejezés észlelt kifejezés kiváltó esemény kognitív kiértékelés érzelmi vélekedés átélt érzelem vegetatív arousal észlelt arousal Az emocionális aroussal és a teljesítmény optimális szint TELJESÍTMÉNY növekvı éberség mélyalvás növekvı emocionális zavartság az ébredés pontja szervezetlenség Alacsony AROUSALSZINT Magas 5

emocionális aroussal és a teljesítmény optimális szint TELJESÍTMÉNY növekvı éberség

6 Az érzelmi intelligencia tulajdonság alapú modellje(goleman 1997): A saját érzelmeink pontos és tudatos észlelése és monitorozása. A saját érzelmeink módosítása és elfogadható kifejezése. Mások érzelmeinek pontos észlelése és az azokra való válaszadás. A társas viszonyok sikeres kezelésének képessége. Az érzelmek fókuszálása a kitőzött célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását. Salovey és Mayer képesség alapú modellje ( ): Az érzelem észlelése, értékelése és kifejezése A gondolkodás érzelmi serkentése Az érzelmi információ megértése, elemzése, az érzelmi tudás felhasználása Az érzelem szabályozása Részletesebben ábrázolva: 6

Az érzelmek fókuszálása a kitőzött célra, ami magában foglalja a késleltetett jutalmat és az indulatok adaptív áthelyezését és kanalizálását.

7 A gondolatok támogatják az érzelmi, intellektuális és személyes növekedést Az érzelem velejáróit az érzéstıl a jelentésig figyelembe vesszük IV. érzelmi szabályozás Az irányítás ösztönzi az érzések iránti nyitottságot A kapcsolatra vonatkozó érzelmi jelzéseket megértjük a- zok interaktív és idıbeli velejáróival együtt III. érzelmi megértés Érzelmi intelligencia I. érzelmi percepció Az érzelmeket észleljük és kifejezzük Az érzelmekre és az érzelemmel kapcsolatos információra figyelünk II. érzelmi integráció Az érzelmeket érzékeljük és azok a kogníciót automati-kusan befolyásolják Az érzelmek a kognitív rendszerbe, mint észre-vett és befolyást gya-korló jelzések lépnek be Az agresszió Etológiai fogalomként kezelték az agressziót: Konrad Lorenz ( ) Nikolaas Timbergen ( ) Csányi Vilmos (1999) 7

érzelmi megértés Érzelmi intelligencia I. érzelmi percepció Az érzelmeket észleljük és kifejezzük Az érzelmekre és az érzelemmel kapcsolatos információra figyelünk II.

8 Összesen hét fajta agressziót különíthetünk el az állatoknál, zsákmányszerzı agresszió, mely mögött általában nincsen indulat, háziállatoknál éppúgy megfigyelhetı. a hímek agressziója a nıstények megszerzéséért, a sebzett állat agressziója, a félelem miatt bekövetkezı agresszió (mint a sarokba szorított patkány támadása), az anyai agresszió, a territoriális, azaz területvédı agresszió (elsısorban halaknál végzett kutatások), a csipkedési sorrend (baromfiknál), mely a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben. Az agresszió biológiai okait kutatva rájöttek a tudósok, hogy a hipotalamusz speciális területeinek ingerlése agresszív, gyilkos viselkedést vált ki. A hipotalamusz ilyen irányú vizsgálatát már a múlt század 30-as éveiben, Hess svájci kutató elkezdte. A pszichológusok majmokkal végzett kísérleteiben az agresszív válasz nem automatikus, számított a tapasztalat és a szociális hatás. Az embereknél a pszichosebészet hasonló eredményekre jutott. 8

azaz területvédı agresszió (elsısorban halaknál végzett kutatások), a csipkedési sorrend (baromfiknál), mely a csoporton belüli dominanciával áll összefüggésben.

9 Más kísérletek az emberi agresszió alapját a tesztoszteron hormon magas szintjével igyekeztek indokolni. A másik alapvetı az agresszió mibenlétérıl szóló pszichológiai elmélet az agressziót tanult válaszként értelmezi. A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentıségét hangsúlyozza. A SZORONGÁSR SRÓL: Az interakcionista megközel zelítésben többft bbféle szorongást st értelmezhetünk: általános szorongásoss sosság,, mint személyis lyiségvonás s (trait( trait) a tényleges t szorongásos sos állapotot (state) teljesítm (Zuckerman 1976). tményhelyzetekhez kötıdı. k teljesítm tmény, vagy tesztszorongás. s. 9

A szociális tanuláselmélet a megfigyeléses tanulás, a kognitív folyamatok jelentıségét hangsúlyozza.

10 Tovább bontva a szorongásoss sosságot, lehetnek emberek, akik intellektuális lis, megint mások m talán motoros teljesítm tményhelyzetben vagy esetleg sajátos társas interakcióban mutatnak fokozott szorongásoss sosságot. A vonás-helyzet interakciós s elmélet let alapján n tehát t szüks kségszerően en sokféle szorongásoss sosság megkülönb nböztethetı, és megkülönb nböztetendı. A szorongás folyamatjellegő értelmezése: Kognitív kiértékelés elmélet: Arnold (1963) definíciója már erre utal. Lazarus (1993): Elsıdleges kiértékelés: a személyes jelentıség (fenyegetı ártalom, vagy kihívás) Másodlagos kiértékelés: okok (ki a felelıs) és lehetıségek az elhárításra, a megoldásra. 10

A vonás-helyzet interakciós s elmélet let alapján n tehát t szüks kségszerően en sokféle szorongásoss sosság megkülönb nböztethetı, és megkülönb nböztetendı.

11 A szorongás és a megküzdés (coping) kapcsolata A szorongás dinamikájában elsıdleges értékelés során dıl el, hogy az aktiváló feltételekhez az egyén jótékony vagy kártékony következményt társít. A következı értékelési szakasz, hogy amennyiben negatív következmény elvárás van, akkor lehetséges-e egyáltalán a negatív következmény elhárítása. A második szakaszban dıl el, hogy az elsıdleges veszélyérzet átértékelıdik-e kedvezı következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a kognitív interferencia révén, a teljesítmény romlását eredményezi. Oláh (1993). A megküzdés modelljei Pszichoanalitikus teóriák Állatpszichológiai modell (Levin és Ursin, 1980 ) Trait modellek (Byrne 1964) Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974) 11

A második szakaszban dıl el, hogy az elsıdleges veszélyérzet átértékelıdik-e kedvezı következményelvárássá, vagy rögzül a szorongásos állapot, ami az inkompetencia, a tehetetlenség érzésével, a

12 A megküzdés jellemzıi Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthetı minden olyan cselekvés vagy kognitív mővelet, amelyet egy egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkezı feszültség feldolgozására". Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erıfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását A megküzdéses válaszok a stresszorra adott szándékos fizikai vagy mentális reakciók amelyek a környezetre és a belsı állapot megváltoztatására irányulnak. A Megküzdési Mód Preferencia kérdıív (Oláh, 1993) 80 tételes t teles szituáci ció-reakci reakció kérd rdıív 4 fokú gyakorisági gi skála Faktorok: Probléma centrikus reagálás Támaszkeresés Feszültség kontroll Figyelem elterelés Emóció fókusz Emóció kiürítés Önbüntetés Belenyugvás 12

Célirányos, szándékos, akaratlagos kognitív és viselkedéses erıfeszítés, amikor a személy úgy értékeli helyzetét, hogy az meghaladja aktuális forrását A megküzdéses válaszok a stresszorra adott

13 Paradigmaváltás a stresszkutatásban Antonovsky salutogenikus modell: a patológiás következmények vizsgálata helyett a stresszel szembeni védelmet biztosító személyiségtényezıket kutassuk. Teóriák: kontrollképesség (Averill, 1973; Rothbaum, Weisz and Snyder 1982; Bryant 1989, Steptoe, 1989); tanult leleményesség (Rosenbaum (1988); keményen helytálló személyiség (Kobasa és Maddi, 1977); diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983); koherencia érzés (Antonovsky (1979); éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975). A Pszichológiai Immunrendszer (Oláh, 1993, 2005) Megközelítı-monitorozó Mobilizáló-alkotó- végrehajtó Önszabályozó alrendszer alrendszer alrendszer Pozitív gondolkodás Kihívás és rugalmasság Szinkronképesség Koherencia érzés Énhatékonyság érzés Kitartás Kontroll érzés Öntisztelet Impulzuskontroll Növekedésérzés Leleményesség Érzelmi kontroll Társas monitorozás Társas mobilizálás Ingerlékenységképessége képessége Szociális alkotóképesség gátlás A kérdıív (Oláh, 1997) 80 kérdés 4 fokú skála (Mennyire jellemzı rám) 16 faktor 13

diszpozicionális optimizmus (Scheier és Carver 1983); koherencia érzés (Antonovsky (1979); éntudatosság (Fenigstein és mtsai (1975).

Hasonló dokumentumok

Az emberi motivációk és az érzelmek

Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő