Debrecen polgármesterei

Átírás

1 Debrecen polgármesterei Fáy I. János, Domokos Lajos... Fáy I. János (1776, 1779, ) Domokos Lajos (1778, 1780) (Debrecen, nov. 11. ጀ Kóly, nov. 18.): politikus, író. Utrechtben végzett egy.-i tanulmányokat. Szülővárosának előbb főjegyzője, majd 1770 ጀ 㜀㜀 Ⰰ 1779-, 1784 ጀ 㠀㔀 ⴀ 戀攀渀 főbírája ban a Helytartótanács elmozdította állásából ben Bihar vm. ogy.-i követe. A Habsburg abszolutizmussal szembeni rendi ellenállás, a nemesi ጀ 渀攀洀稀攀琀椀 mozgalom, a m. nyelv elismertetéséért folytatott küzdelem egyik vezető alakja. Részt vett a debreceni Magyar grammatika (Bécs, 1795) kiadásában. Reviczky Imre ( ) Meszena Sándor ( ) Fáy II. András ( ) Miklósy Ferenc ( ) Reviczky Menyhért ( ) Poroszlay Fridrik ( ) Erdélyi nemesi családból származott, apja Poroszlay Sámuel táblabíró, anyja Bassé Viktória. A család a századfordulón Debrecenbe költözött, Poroszlay Fridrik tanulmányait a Kollégiumban végezte ben sikerrel megpályázta Debrecen város tanácsánál a jegyzőséget és ezzel megkezdte szolgálatát a városnál ben megnősült, feleségül vette Margittay Klárát egy helybeli földbirtokos lányát. A boldog, 43 évig tartó házasságból 13 gyermek született október 22-én főjegyző lett júliusában szenátori tisztségre pályázott és a második szenátori helyet sikerült is megszereznie. Szenátorként országgyűlési követnek választották. Presbiter; majd rendszeres résztvevője az egyházi tanácsüléseknek április 2-án megválasztották a főiskola gondnokává, március 10-én egyházi gondnokká. Részt vett az István Gőzmalom Társaság vezetésében, hozzájárult a kollégiumi

2 füvészkert létesítéséhez május 8-án a tanács és választott hites közösség gyűlésén megválasztották Debrecen város főbírájának. A szabadságharc kitörésekor március 19-re közgyűlést hívott össze, azzal a szándékkal, hogy biztosítsa a Ḁ 一攀洀攀猀 város békéjét és csendjét". A közgyűlés magáévá tette a pesti 12 pontot és elrendelte a nemzetőrség felállítását, díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. Az május között tartott tisztújító közgyűlésen megválasztották a város polgármesterének. Ezzel a választással a polgármesteri tisztség új tartalmat kapott, ettől kezdve a város első embere az eddigi főbíró helyett a polgármester lett. A szabadságharc leverése után a császári adminisztráció nem mozdította el Poroszlayt a polgármesteri tisztségből, 1853-ban hagyta el a városi szolgálatot január 20-án halt meg. Csorba János ( ) Szőllősy János (1860, ) Kiss Lajos (1861) Kovács Lajos ( ) Simonffy Imre ( ) Németújfalui Simonffy Imre régi köznemes család sarja. A Simonffyak Debrecenben a 18. század közepén tűntek fel először Simonffy Istvánnal, aki tekintélyes tagja volt a kalmártársulatnak. Fia: Simonffy Sámuel szenátor 1811-től 1821-ig főbíró, s egyúttal a debreceni református egyház főgondnoka. Fia Simonffy Károly városgazda, akinek november 18-án fia született: Imre. Iskoláit a debreceni Kollégiumban végezte. Egy évet Eperjesen tanult a német nyelvvel ismerkedve. Az évi országgyűlés után Pozsonyban ismerkedett a magyar közélettel. Jogi gyakorlatot Papszász Lajos bihar megyei első alispánnál és a királyi táblánál végezte június 10-én eredményes ügyvédi vizsgát tett. Augusztus 2-án már Nagyváradon dolgozott mint tiszteletbeli aljegyző május 18-án Debrecenben megválasztották tiszteletbeli jegyzőnek. A szabadságharc alatt fegyverrel szolgált és mint a 68. honvéd zászlóalj századosa fejezte be a háborút től 1858-ig jegyzői, később tanácsnoki minőségben szolgálta a várost ben elvette Tóth István kereskedő Julianna nevű leányát. Az alkotmány visszaállításakor, 1861-ben a választók első tanácsnoki tisztségbe emelték. Ez év novemberében Bécs visszakozott, Simonffy Imre pályát változtatott és a kereskedelmi iparkamara titkáraként dolgozott tovább. A kiegyezést követően ismét a város szolgálatába állt, május 6-tól szeptember 2-ig a város rendőrfőkapitányi tisztét töltötte be október 7-én a városi közgyűlés közfelkiáltással emelte nagyapja örökébe: a polgármesteri székbe. Ezt követően augusztus 22-én, szeptember 11-én, szeptember 4-én és december 10-én újult meg személye iránt a bizalom. Simonffy Imre 27 éves polgármesteri szolgálata ideje alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül Debrecen. Megszaporodott a templomok és egyházközségek száma. Háromszorosára nőtt az iskolák száma. A kereskedelem és az ipar területén lendületes

3 fejlődés ment végbe. Javultak a közlekedési viszonyok, Debrecen közlekedési centrummá vált. Javultak az egészségügyi viszonyok. Az építkezések következtében a város nagyott lépett előre a városiasodás útján. Simonffy Imre szinte folyamatosan részt vett a debreceni református egyház munkájában. De aktív részese volt a gazdasági életnek is: elnöke volt három helyi érdekű vasút részvénytársaságnak, a debreceni termény- és áruraktár részvénytársaságnak, a debreceni kölcsönös segélyező egyletnek és más egyesületeknek. Kovács József ( ) Kovács József Hajdúnánáson született október 22-én. Iskolai tanulmányait szülővárosában és Debrecenben végezte. A jogi kar befejezése után Udvarhelyi Károly debreceni ügyvéd irodájában gyakorolt. Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után ügyvédi irodát nyitott. Családi örökségként 60 holdas birtokkal is rendelkezett Debrecen határában. A sikeres ügyvédi pálya mellett tevékeny szerepet vállalt a város közéletében törvényhatósági bizottsági tagként. Érdeklődött a politika iránt is, megválasztották a függetlenségi párt elnökének. Kovács József meggyőződéssel szolgálta a református egyházat, mint presbiter. Jelentős érdemeket szerzett a Mári Terézia Alapítvány rendezésében. Debrecen város törvényhatósági bizottsága december 2-án tartotta tisztújító közgyűlését. Mivel Simonffy Imre polgármester idős kora miatt nem kívánta magát újra jelöltetni, ezért új polgármester választására került sor. A jelölő választmány Komlóssy Artur főjegyzőt és Kovács József ügyvédet jelölte. A szavazás eredményeként a közgyűlés Kovács Józsefet hat évre megválasztotta Debrecen polgármesterének. Az újonnan megválasztott polgármester rövid beszédben elítélte a Ḁ 瀀漀氀椀琀椀欀愀椀 párttusákat" amelyek nehezítik a város ügyeinek intézését. Kijelentette Ḁ... ne a politikai pártszempontok, de a város általános érdeke vezéreljen bennünket. Ḁ 䄀 város megnövekedett adósságaival kapcsolatban hangsúlyozta Ḁ... Debrecen város vagyona még meg van, csak terhelve van, de nem annyira, hogy e miatt már kizárva volna a vagyoni viszonyok javulása." Kovács József polgármesteri tevékenysége egybeesett az ország gyors ütemű fejlődésének szakaszával. Debrecen gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének legdinamikusabb korszaka fűződik nevéhez. Az intézmények, vállalatok nagy számú alapítása mellett szélesedett az infrastrukturális hálózat. A város polgármestere kezdeményezte a törvényhatóság és az iskolák kapcsolatának rendezését, részese volt a törvényhatóság Tisza István házszabály revíziója ellen benyújtott bizalmatlansági indítványának, Kovács József személyesen lépett fel a német nyelv hivatalos használata ellen, bizottsági munkát irányított a Hortobágy hasznosítása érdekében, részese és egyik szervezője volt a debreceni egyetem létesítéséért folyó szervező munkának. Széles körű közéleti tevékenységéből kiemelésre kívánkozik, hogy alelnöke volt a városi pártnak és elnöke a szanatórium egyletek. A lakosság, a közvélemény Kovács József iránti megelégedését azzal is kifejezte, hogy második ciklusra polgármesterré emelte. Márk Endre ( ) Dr. Magoss György ( ) (Egri, okt. 18. ጀ Debrecen, dec. 31.): polgármester. Jogi tanulmányait Debrecenben és Bp.-

4 en végezte. Ügyvédi oklevelének megszerzése után Debrecenben ügyvédi irodát nyitott től városi árvaszéki ügyész, 1903-tól tiszti főügyész, 1923-ban polgármesterré választották, 1928-ban nyugalomba vonult. Debrecen város képviseletében tagja volt a felsőháznak. Nagy munkásságot fejtett ki a debreceni tudományegyetem érdekében, igen sokat tett a városrendezési és a szociális kérdések megoldása terén. E tárgykörökből számos cikke jelent meg. Dr. Vásáry István ( ) (Debrecen, jan. 29. ጀ Debrecen, aug. 25.): kisgazdapárti politikus, pénzügyminiszter. Szülővárosában végzett jogot, utána 1900-ban a város szolgálatába lépett től Debrecen polgármester-helyettese, 1928-tól 1935-ig polgármestere ben a Független Kisgazdapárt programjával képviselővé választották ben a Debrecenben alakult Ideiglenes Kormányban dec. 21-től júl. 2-ig a pénzügyminiszteri tárcát töltötte be után a Független Kisgazdapárt jobboldali szárnyának egyik vezetője volt márc. 12-én az MKP vezette Baloldali Párt nyomására kizárták a pártból. Később tagja lett Sulyok Dezső Szabadságpártjának ben visszavonult a politikai élettől. Dr. Kölcsey Sándor ( ) Dr. Csóka László ( ) Szabó Kálmán ( ) Szabó Kálmán 1887-ben született Budapesten. Debrecenbe 1914-ben költözött. Az első világháború alatt frontszolgálatot teljesített. Mint nyomdászsegéd hosszabb időt töltött Lipcsében után a Magyar Nemzetközi Könyv- és Lapkiadó Rt. művezetője. Dolgozott a városi nyomdában is, majd hét évig a Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó Rt. laposztályát vezette. Innen hívták meg a Debreceni Egyetemi Nyomdához igazgatónak. Ezt a pozíciót 13 évig töltötte be. E helyről szólította pártja, a Szociáldemokrata Párt Debrecen város polgármesteri székébe. Szabó Kálmán mint a szociáldemokraták debreceni szervezetének elnöke szorosan kötődött a szakmai szakszervezetekhez. Hosszabb ideig volt elnöke a Debrecen és Vidéke ipartestület sokszorosító szakosztályának, alelnöke a Grafikai és Rokoniparosok Országos Egyesületének. Húsz éven keresztül töltötte be a Debreceni Általános Fogyasztási Szövetkezet igazgatósági elnöke tisztet. Vonzódott a sporthoz és a kulturális élethez: elnöke volt a Magyar Labdarúgó-játékvezetők Egyesületének, a Sportrepülők Egyesületének és a Városi Dalárdának. Szabó Kálmán március 5-én hivatali esküje letétele után a törvényhatósági közgyűlésen rövid székfoglaló beszédet tartott mint Debrecen első munkás polgármestere. A többi között ezeket mondotta: Az új demokratikus Magyarország jelenlegi fővárosában, a városházán is demokráciát kell teremteni. Szabó Kálmán ellentmondásos időben vállalta a polgármesteri tisztet. Az érdemi dolgok nem a városházán, hanem a pártközi értekezleteken kerültek tárgyalásra és a döntés is ott született. A

5 polgármester szerepe egyre formálisabb lett. Az évi választás után megkezdődött a kommunisták hatalomátvétele. Az MKP debreceni szervezete a következőket jelentette december 22-én az országos központnak: Ḁ 䘁儀 feladatuk lenne Szabó Kálmán szoc.-dem. polgármester helyett egy akcióképes, mozgékony, lehetőleg kommunista polgármester beállítása." Szabó Kálmán polgármester 1948 március végén kérte nyugdíjazását Ménes János ( ) Balogh Endre (1950)