Előadás #1. tanszékvezet. kvezető egyetemi tanár szeptember 1.

Átírás

1 Előadás #1 Az anatómia helye és s szerepe a gyógy gyító orvostudományban. Dr. Mihály András tanszékvezet kvezető egyetemi tanár szeptember 1.

2 Az Anatómiai Intézet (Kossuth L. sgt. 40.; szeged.hu/anatomy/) Prof. Dr. Mihály András s intézetigazgat zetigazgató,, egyetemi tanár, MTA doktora Prof. Dr. NógrN grádi Antal egyetemi tanár, MTA doktora Dr. Kovács Annamária egyetemi docens, orvostudomány kandidátusa Adjunktusok: Dr. Bálint B Erika, PhD, Dr. Czigner Andrea, PhD, Dr. Dobó Endre, PhD, Dr. Gyegyóú óújfalvi-lázárné Dr. Hegedűs s Hajnalka, Dr. Molnár r Gergely, PhD, Dr. Pór P r István, Dr. Szabados Andrea, PhD, Dr. Szigeti Csaba, PhD, Dr. Weiczner Roland, PhD Tudományos munkatárs: Dr. Süle S Zoltán, PhD Tanárseg rsegédek: Krisztinné Péva Beáta, Fejesné Bakos MónikaM Tudományos segédmunkat dmunkatársak: Pajer Krisztián, Kruppa Eszter, Mátyás s Adrienne, Károly K Norbert, Harkai Anikó Intézeti orvos: Dr. Pór P r Erzsébet Ösztöndíjas és s kredites demonstrátorok: torok: mindösszesen 13 fiatal kolléga segíti a diplomás s oktatók k munkáját.

3 Morphologia: alaktan (morphé = alak) Anatomia: bonctan (anatemnein = szétv tvágni, boncolni) Rendszeres anatómia: a szervrendszerek leírása. Tájanatómia: testtájak leíró anatómi miája tekintettel a képletek k egymáshoz való viszonyaira. Alkalmazott anatómia: sebészi szi anatómia, radiológiai anatómia, művészeti m anatómia. Mikroszkópos anatómia: szövettan és s sejttan (histologia, cytomorphologia). Fejlődéstan (embryologia): : a szervek és s szerv- rendszerek kialakulása a fogamzást stól l a szület letésig.

4 Az Anatómia tárgy t programja I. szemeszter: általános anatómiai fogalmak (csont, ízület, izom, ér- és s idegrendszeri alapfogalmak); végtagok leíró- és s metszeti anatómi miája. Szív- és légzőrendszer anatómi miája, törzs t csontjai, ízületei, izmai. A koponya anatómi miája. Alapszövetek. II. szemeszter: Az emészt sztőrendszer anatómi miája és szövettana. Az urogenitális szervek anatómi miája és szövettana. Mellüreg, hasüreg, kismedence és s gát g boncolása. Immunrendszer és s endokrin rendszer. III. szemeszter: A központi k idegrendszer anatómi miája és szövettana. Érzékszervek anatómi miája és s szövettana. Fej- nyak tájékok t anatómi miája és s boncolása. Általános fejlődéstan és s embryogenesis.

5 Vizsgaformák Szóbeli gyakorlati vizsgák a boncteremben és s a szövettani teremben (félévente átlagosan két-két k t alkalommal). Ezek eredménye gyakorlati jegyként az indexbe kerül. Kollokviumok (2): összefoglaló szóbeli vizsgák k többft bbféle kérdk rdéstípussal, az év közben használt képanyaggal k (anatómiai, szövettani és s radiológiai ábrák), és cadaverekkel. Szigorlat: írásbeli és s szóbeli, elméleti leti és gyakorlati részekbr szekből áll, három h tagú vizsgabizottság g előtt.

6 Tanulás s módszerei: m tankönyv, nyv, anatómiai atlasz, szövettan könyv és s fejlődéstan könyv k szüks kséges. A gyakorlatok és előad adások anyagait az intézet honlapján n mindenki megtalálja. lja. Az anatómia gyakorlatokon cadaver boncolás, szövettan gyakorlatokon mikroszkópos metszetnézés s törtt rténik. Ajánlatos jegyzetelni a tantermi előad adásokon.

7 Tankönyv nyv nélkn lkül l nem lehet anatómi miát t tanulni Réthelyi-Szentágothai: Funkcionális anatómia Röhlich: Szövettan Atlasz (Sobotta, Kiss-Szent Szentágothai) Donáth: Anatómiai nevek

8 Az emberi test részeir Fej (caput) Nyak (collum) Törzs (truncus): mellkas (thorax), has (abdomen), medence (pelvis) Végtagok (extremitas, membrum): felső végtag (extremitas superior; membrum superius), alsó végtag (extremitas inferior; membrum inferius)

9 A törzs t további részeir Mell (pectus) Has (abdomen, venter) Lágyék k (inguen) Hát t (dorsum) Ágyék k (lumbus) Fartájék k (regio glutea)

10 A végtagok v további részeir Vállöv v (cingulum pectorale) Hónalj (axilla) Kar (brachium) Alkar (antebrachium) Kéz z (manus) Medenceöv v (cingulum pelvicum) Csípő (coxa) Comb (femur) Lábszár r (crus) Láb b (pes)

11 Collum, cervix Pectus (thorax elüls lső felszíne) Abdomen, venter umbilicus Inguen

12 Caput Collum, cervix Thorax (cavitas thoracis) Tüdők, szív, nagy erek Abdomen (cavitas abdominis) Máj, gyomor, lép, belek Pelvis (cavitas pelvis) Húgyhólyag, prostata, végbv gbél

13 Dorsum Lumbus Regio glutea

14 A MEDICINA (benne az anatómia) KULTÚRT RTÖRTÉNETE EURÓPÁBAN Mélységes mély m a múltnak m kútjak tja (Thomas Mann) The amount of information in a system is a measure of its degree of organization. (Norbert Wiener) Az emberi testről l való informáci ciók úgy éve gyűlnek és s még m g most sem teljesek.

15 ASKLEPIOS HIPPOCRATES (i.e )

16 Aszklépiosznak hat gyermeke volt, közülük két fiú, Makháón és Podaleiriosz nevét megőrizte az utókor: Makháón az Iliászban szerepel mint hadisebész, Podaleiriosz pedig a hagyomány szerint a belgyógyászok őse (csak azért, mert a trójai háborúban semmi érdemlegeset nem csinált). A lányok közül Hygieia az egészség őrzője, Panakeia pedig a gyógyszerek jó ismerője volt. A hygiene az egészség megőrzésére irányululó tisztaság fogalma. A panácea a régi időkben a mindent gyógyító varázsszer. Ezek a szavak a görög mitológiában gyökereznek. Az Iliász eképpen örökíti meg Aszklépiosz fiát: szólítsd sebesen közelünkbe Makháónt, tisztanevű Aszklépiosz orvos igaz fiusarját, hogy megnézze a hős Meneláoszt, kit nyíllal meglőtt egy nyíllal bánni tudó. (Devecseri Gábor fordítása)

17 Hippocrates (i.e ) A pragmatikus, tapasztalaton alapuló orvoslást st teremtette meg. Aszklépiosz piosz-sarj sarj volt ő is. Elindította az európai orvoslást st azon az úton, melyen jelenleg is halad (Benedek István). Apja, nagyapja orvos (aszklépi piád) volt, anyja szülészn sznő.

18 Corpus Hippocraticum Általános utasítások sok (etika, ) Anatómia, élettan Kórtan, diagnosztika Sebészet, szemészet, szet, szülészet, szet, nőgyógyászat Étrend, gyógy gyítás, kórjk rjóslat

19 Galenus (i.sz ) műveim Orvosfilozófia fia Anatómia, fiziológia Higiénia Pulzustan Dietetika Kórtan Terápia Kommentárok Hippokratészhez

20 ARANYÉR-,, ORRPOLIP- ÉS S HÁLYOGMH LYOGMŰTÉT T A XII. SZÁZADBAN ZADBAN

21 BETEGVIZSGÁLAT A KÖZÉPKORBANK A HALÁL ÉS S AZ ORVOS beteg orvos

22 Névtelen szerző a XV. század zad végén: terhes nőn belső szervei. (Vatikáni KönyvtK nyvtár r anyaga.)

23 LEONARDO DA VINCI ( ) ANATÓMIAI RAJZAI

24 VESALIUS ELŐTTI ANATÓMIA a XVI. században (Berengario, 1535)

25 Andreas Vesalius ( ) 1564) Szülei a Rajna menti Weselből l kerültek Brüsszelbe, ahol Vesalius született. Orvosi tanulmányait nyait Leuvenben, Párizsban P és Padovában folytatta. Galenus szerint tanított, tott, és s sokat boncolt. A tanítás s mellett sebészk szként is dolgozott. Padovában írta meg a Fabrica-t, melynek illusztrátora tora Tiziano tanítv tványa, Calcar volt. A Fabrica-t t Baselben adta ki 1543-ban. Ettől l kezdve élete igen zaklatottá vált: számos támadás érte a tudományos nézetei n miatt.

26 ANDREAS VESALIUS ( ) ÉS FŐMŰVE A FABRICA (1543)

27 OSTEOLOGIA MYOLOGIA

28 WILLIAM HARVEY ( ) 1657) Exercitationes anatomicae de motu cordis et sanguinis (1628)

29 A MIKROSZKOPIZÁLÁS ÉS S A MIKROSZKÓPOK FELTALÁLÓI LEEUWENHOEK ( ) 1723) ÉS S ROBERT HOOKE ( ) 1703)

30 MARCELLO MALPIGHI ( ) 1694) Felfedezte a hajszál- ereket, leírta a vese glomerulusait, a tüdőt alveolusait, a lépl szövettani szerkezetét, t, és s sok mást. m A tudományos igény nyű szövettani vizsgálatok bevezetése terén n nagy érdemeket (és( s sok ellenséget) szerzett.

31 A XVII. és s XVIII. század zad Jean Riolan ( ): 1657): mesenterium, mesocolon (arcus Riolani) képletei, k mellékves kvesék. k. Thomas Willis ( ): 1675): agyféltek ltekék felszíni anatómi miája (circulus arteriosus Willisii). Caspar Bartholin ( ): 1738): Bartholin-mirigy, Bartholin-vezet vezeték. Luigi Rolando ( ): 1831): neuroanatómus (sulcus Rolandi).

32 Francis Glisson ( ): 1677): könyvet k írt a máj j anatómi miájáról l (a máj m j kötőszk szövetes tokja a Glisson-féle le tok). A gyermekgyógy gyászat úttörője volt az angolkór r (rachitis) pontos leírásával. Franciscus Sylvius ( ): 1672): fossa Sylvii. Nathaniel Highmore ( ): 1685): a sinus maxillaris pontos leírása (is) a nevéhez fűződik. Gasparo Fontana ( ): 1803): a firenzei anatómiai múzeum m fűződik f a nevéhez (Fontana-féle rések r spatia anguli iridocornealis).

33 A medicina haladása Morgagni, Giovanni ( ): 1771): a kórbonctan és s a kórtan k megalapítója (az anatómia professzora Padovában). Boncolással bizonyította, hogy a betegségeket geket jól j l leírhat rható morfológiai kép k jellemzi. Edward Jenner ( ): 1823): vidéki orvosként a himlő elleni vaccinatio módszerm dszerét t fedezte fel. Leopold Auenbrugger ( ): 1809): a mellkasi diagnosztika úttörője. Theophile Laennec ( ): 1826): a sztetoszkóp p feltalálója.

34 A XIX. század zad Narkózis: William Morton alkalmazza az étert altatásra (1846). James Simpson a kloroformot vezeti be szülő nők k narkózisa céljc ljából l (1847). Helyi érzéstelenítés: s: Karl Ludwig Schleich berlini sebész sz alkalmazott elősz ször r kokain oldatot idegek körék fecskendezve (1892). Aszepszis, antiszepszis: Semmelweis Ignác (1847). Joseph Lister ( ) 1912) jój húsz évvel később vezette be a karbolsavas lemosást st a sebfertőzés s megelőzésére.

35 A SZEGEDI ANATÓMIAI INTÉZET IGAZGATÓ PROFESSZORAI Prof. Dr. Davida Leó (1921) Prof. Dr. Davida Jenő ( ) 1929) Prof. Dr. Kiss Ferenc ( ) 1934)

36 Prof. Dr. Gellért Albert ( ) 1968)

37 Osteologiai bevezető Os, ossis = csont

38 A HOSSZÚ CSÖVES CSONT ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE EPIPHYSIS Epiphysis-porc maradványa METAPHYSIS DIAPHYSIS Cavum medullare Substantia spongiosa Substantia compacta

39 A FEMUR PROXIMÁLIS EPIFÍZISE SZIVACSOS ÁLLOMÁNYÚ CSONT Substantia compacta Substantia spongiosa

40 Endosteum és s periosteum Endosteum: a csont valamennyi belső üregét t (a Havers-csatorn csatornákat is) endosteum borítja. Endosteum: kollagén n fibrillumok vékony v rétege r + egy összefüggő sejtréteg teg (őssejtek,( osteoprogenitor sejtek, osteoblastok és s osteoclastok). Periosteum: a csont egész külsk lső felszínét t borítja (kivéve ve a porccal fedett felszínek). Két K t rétege r van: 1. kívül l stratum fibrosum (rostos kötőszk szövet); 2. belül stratum osteogenicum (az endosteumnál l említett sejtek vannak benne). A periosteum dús d érellátással és s gazdag idegellátással rendelkezik (nagyon fájdalmas).

41 Vérellátás s hosszú csöves csontban A csont táplt pláló erei a diaphysisbe és s az epiphysisbe hatolnak. A diaphysisen lévől foramen nutricium az erek belépésére szolgál. l. A diaphysisbe lépől artéria ria a velőüregben felszáll llóés s leszáll lló ágra oszlik. Ezek tovább ágazódnak a velőüreg felé és s ellátj tják k a csontvelőt vénáik a csontvelőben szedődnek dnek össze. Másik M ágcsoport a compactába hatol és s ott az osteonoknak megfelelően en kapillárisokra oszlik. A vénás v s elvezetés a periosteum felé történik. Az epiphysis erei nemcsak a csontszövetet, hanem az ízületi porcokat is táplt plálják. A csont vérellv rellátásához a periosteum erei is hozzájárulnak (itt vannak azok az erek is, amelyek a csonton rögzr gzülő képletekből pl. izmok inaiból jönnek).

42 A csontok igen dús érhálózattal rendelkeznek: hosszú csontok epifíziseinek és diafíziseinek külön érellátásuk van. Ezeket az ereket az epifízisporc teljesen elválasztja később azonban kialakulhatnak éranasztomózisok. A diafízisbe lépő artériák a velőüregben ágazódnak el és kétféle funkciót látnak el: 1. a velőüreg (csontvelő) vérellátása; 2. a compacta vérellátása az endosteum felől. Ily módon a csont vérellátása centrifugális. A compactát még a periosteum erei is ellátják. A compacta erei a Volkmann- és Havers-csatornákban haladnak. Az epifízis vérellátása külön erekből történik. A spongiosa ellátása a trabeculák felszínén (az endosteumban) futó erekből történik, itt nincsenek Volkmann- és Havers-csatornák.

43 A csont sejtjei Osteocyta: érett, funkcionáló sejt. Vékony V nyúlv lványokkal rendelkezik, a nyúlv lványokon gap junction -ök k vannak. A csontállom llományt fenntartó differenciált sejt. Osteoblast: kocka alakú fiatal sejt, erős basophiliával. Ez a csontképz pző sejt. Osteoclast: többmagvú óriássejt, amely fagocitózisra képes. k Csontfaló sejtnek is nevezzük. Osteoprogenitor sejt: az osteoblast előalakja; differenciálatlan sejt, melyből l mitogén stimulusokra osteoblast válik. v

44 A csont extracelluláris ris állománya (szerves: 30%; szervetlen: 70%) Kollagénrostok (a szerves anyagok 90%-a). Mátrix-fehérjék k (a szerves anyagok 10%-a). Hidroxilapatit (kalcium-foszf foszfát) kristályok. Fluorid, citrát t ionok. Magnézium, vas, cink, réz, r stroncium, ólom ionok. Víz z (10-20%).

45 A csont törése t és s gyógyul gyulása A törés t s vérzv rzéssel jár, j a véralvadv ralvadékban gyulladásos sejtek szaporodnak fel, melyek aktiválj lják k az osteoprogenitor sejteket. Az osteoprogenitor osteoblast és s fibroblast sejtek szerves mátrixot m termelnek és s létrejl trejön n a lágyszövetes callus.. Ebben osteoblastok, chondroblastok, fibroblastok, endothel sejtek vannak. Ez a lágy l callus hét h t alatt alakul ki. A lágyszl gyszövetes callusban porcszövet képzk pződik, amely ezután n fokozatosan elcsontosodik, ún. endochondralis csontosodási si mechanizmussal (a porcot benövő erek destruálj lják és s az erek körül k l osteonok képzk pződnek). Ebben a folyamatban osteoblastok, osteoklastok, endothelsejtek és chondroclastok egyaránt részt r vesznek. A kialakuló csontos callus összehegeszti a csontvégeket (2-3 3 hónap). h A terhelés s hatására a feleslegben képzk pződött csontszövet felszívódik és s visszaáll a csont eredeti hossza és vastagsága. ga.

46 A sebészi szi kezelés s (rögz gzítés) hatására a csont gyorsabban gyógyul gyul Ez az ún. primér r gyógyul gyulás,, melynek során n a lágy callusban nem képzk pződik porc. Primér gyógyul gyulás s indul meg akkor is, ha a töréskor t a csonthártya ép p marad (nincs diszlokáci ció). Ennek során n az osteoclastok eltakarítj tják k a csontvégek egyenetlenségeit, geit, kitágítj tják k a Havers-csatorn csatornákat, és s utat törnek t a mögöttük érkező osteoblastok számára. Az osteoblastok új j osteonokat alakítanak ki, amivel áthidalják k a törött t tt területet. Így hét h t alatt gyógyulhat gyulhat a törés. t

47 BEVEZETÉS S AZ ÍZÜLETTANBA (arthrologia, syndesmoslogia) articulatio = ízület syndesmos = szalag arthron = ízület

48 I. FOLYTONOS ÖSSZEKÖTTETÉSEK (SYNARTHROSES) Kötőszövetes-szalagos: 1. sutura; 2. syndesmosis; 3. gomphosis. Porcszövetes: 1. synchondrosis; 2. symphysis. II. MEGSZAKÍTOTT ÖSSZEKÖTTETÉSEK (DIARTHROSES): 1. articulatio plana, síkízület, amphiarthrosis feszes ízület; 2. articulatio trochoidea, forgóízület; 3. ginglymus, henger- vagy csuklóízület; 4. articulatio ellipsoidea, tojásízület; 5. articulatio sellaris, nyeregízület; 6. articulatio bicondylaris/condyloidea; 7. articulatio spheroidea, gömbízület.

49 DIARTHROSIS ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE 1. Facies articularis (hyalinporc) 2. Capsula articularis (membrana fibrosa, membrana synovialis) 3. Cavitas articularis (folyadék k = synovia) 4. Ligamentum articulare 5. Discus articularis (speciális alkotórész, néhány n ny ízületben) 6. Meniscus articularis (speciális alkotórész, néhány n ny ízületben)

50 HUMERUS Capsula articularis Cartilago articularis Capsula articularis ulna Articulatio cubiti metszete: a humerus trochleája és s az ulna közötti k ginglymus. RADIUS Membrana interossea

51 Ízületi porc (cartilago articularis; alatta csontszövet) Ízületi tok (capsula articularis) Ízületi meniscus-szer szerű képlet Ízületi üreg (cavitas articularis) Membrana synovialis Interphalangealis ízület szövettani képek

52 Rostos ízületi tok (membrana fibrosa) Membrana synovialis (erek) Ízületi porc Ízületi porc

53 Synovialis membrán A-típusú synoviocyta: : makrofág. B-típusú synoviocyta: : fibroblast hialuronsav, mátrixm trix-fehérjék, kötőszk szöveti rostok szintézise zise és s szekréci ciója. A felszín n alatt sok kapilláris, nyirokerek és idegvégz gződések. A synoviális folyadék összetétele: tele: hialuronsav, fehérj rjék k (szérumfeh rumfehérjék, glikoproteinek, proteoglikánok), elektrolitok, glukóz, víz, v kevés s fehérv rvérsejt. rsejt.

54 MEMBRANA SYNOVIALIS FÉNYF NY- ÉS S ELEKTRONMIKROSZKÓPOS KÉPEK

55 Diarthrosisok osztályoz lyozása 1. A. plana 2. Ginglymus 3. A. trochoidea 4. A. ellipsoidea 5. A. sellaris 6. A. spheroidea

56 Ízületek vizsgálata radiológiai módszerekkel: m röntgen, r CT, MRI. Ízület vizsgálata (és( s sebészi szi ellátása) arthroscopia segíts tségével.

57 Vállízületi leti arthroscopia Dorsalis irányb nyból l az arthroscop, ventralis irányb nyból l az operáló eszköz bevezetése törtt rténik, kis bőrmetszb rmetszéseken seken keresztül Operáló eszköz

58 Képek: Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie, Urban & Fischer Gray s s Anatomy, 40th edition, Elsevier Szegedi Anatómiai MúzeumM Javasolt jegyzet: Mihály A.: Anatomia essentialis I. szeged.hu/anatomy/

59 Köszönöm m a figyelmet. VÉGE