Porcszövetek, csontszövet november 19.

Átírás

1 Porcszövetek, csontszövet és s izomszövetek november 19.

2 Porcalapállom llomány (hyalinporc-matrix) Kollagénrostok (II. típust pusú kollagén,v n,vékony fibrillumok). GAG: hialuronsav, kondroitinszulfát, t, keratánszulf nszulfát t (a matrix bazofiliáját t a szulfatált lt GAG oldalláncok okozzák). k). Proteoglikánok: aggrecan. Glikoproteinek: porcmatrix-protein, protein, chondronectin, fibronectin.

3 Emlékeztet keztető: : a kötőszk szöveti mátrix m GAG molekulái, proteoglikánjai, egyéb b proteinjei és s a kollagénrostok egy szupramolekulárisan risan szervezett hálózatot h hoznak létre, l amely negatív v töltt ltéseivel és s nagy vízkv zkötő kapacitásával igen fontos alapállom llományt képez, k és s nemcsak a kötőszk szövetben, hanem a porcban és s a csontban is fontos.

4 Hyalinporc általános felépítése perichondrium chondron chondrocyta/ porcsejt lacuna interterritoriális matrix pericelluláris matrix/ porctok territoriális matrix/ porcudvar

5 A perichondrium külsk lső fibrózus zus-, és s belső, chondroblastokat tartalmazó rétegekből áll. porchártya rtya

6 HYALINPORC

7 A porcmátrix bazofiliája és s metakromázi ziája hialinporcban (a bázikus b toluidinkék k színe kékrk kről l püspp spöklilára változik v = METAKROMÁZIA) Porcudvar (territoriális mátrix) m Porctok (pericelluláris ris mátrix) m

8 Porcalapállom llomány (ECM) (rostos porcok) Rugalmas rostos porc: elasztikus rostok (a porc előfordul fordulása: gége, g ge, fülkagylf lkagyló,, fülkf lkürt porca). Kollagénrostos porc: I. típust pusú kollagén, vastag fibrillumok, és s rostkötegek tegek (előfordul fordulása: articulatio sternoclavicularis, temporomandibularis, ízületi discusok, meniscusok, labrumok, discus intervertebralis). Egyebekben az ECM összetétele tele a hyalinporcéhoz hoz hasonló.

9 ELASZTIKUS ROSTOS PORC (epiglottis, orcein)

10 KOLLAGÉNROSTOS PORC (meniscus metszete: HE)

11 porchártya rtya KOLLAGÉNROSTOS PORC

12 A csont extracelluláris ris állománya (szerves: 30%; szervetlen: 70%) Kollagénrostok (I. típus; t a szerves anyagok 90%-a). Matrix-feh fehérjék k (a szerves anyagok 10%-a): osteocalcin, osteonectin, osteopontin, fibronectin. Proteoglikánok chondroitin-szulf szulfátot, hyaluronsavat és keratánszulf nszulfátot tartalmaznak. Az osteoadherin proteoglikán, a mineralizáci ciót t szabályozza. Hidroxylapatit (kalcium-foszf foszfát) kristályok. Fluorid, citrát t ionok. Magnézium, vas, cink, réz, r stroncium, ólom ionok. Víz z (10-20%).

13 A csontszövet sejtjei Osteoprogenitor sejt: mesoblastból differenciálódnak, dnak, a csontfelszínen nen és s erek mentén n találhat lhatók. Nyugvó osteoblastok: lapos sejtek a trabeculák felszínén, n, a Havers-csatorn csatornák k belsejében. ben. Folytonos réteget r képeznek k az endostealis felszínen is. Osteoblast: bazofil citoplazma (rer, Golgi, szekréci ciós s vezikulák); k); matrixot termelnek. Alkalikus foszfatáz z aktivitásuk van. Osteocyta: nyúlv lványos sejt a lacunákban. Osteoclast: többmagvt bbmagvú óriássejtek, fagocita természet szetűek ek (eredetük: csontvelőben képzk pződő monocyta-jelleg jellegű sejtek, melyek a véráram v ram útján kerülnek a csontokba).

14 A csontszövet általános felépítése laminae generales externae osteon kompakt állomány laminae speciales laminae generales internae szivacsos állomány osteocyta Haverscsatorna Volkmanncsatorna

15 A substantia compacta osteonoknak nevezett egységekb gekből áll. Az osteon közepén n a Havers-csatorna (H) fut, amelyben a táplt pláló erek vannak. A Havers- csatorna körül k l koncentrikus körökben k kben csont-lamin laminák k helyezkednek el (1-6). A csontsejtek (osteocyták) a laminák k közti k apró üregekben (lacunák nyilak) helyez- kednek el. A lacunákat canaliculusok kötik k össze H

16 OSTEOCYTÁK K CSISZOLT CSONTBAN (a sejteket nyúlv lványaik kötik k össze)

17 OSTEOCYTA ELEKTRONMIKROSZKÓPOS KÉPEK Osteocyta nyúlv lvány

18 DEKALCINÁLT LT CSONT METSZETE A SZIVACSOS ÁLLOMÁNY TERÜLET LETÉN (hematoxilin-eozin eozin festés) s) osteoclast Inaktív v osteoblastok osteocyták Aktív v osteoblastok

19 OSTEOCLAST SEJTEK: a csont alapállom llományát emésztik, a csontot lebontják k (tevékenys kenységüket ket a Howship-féle lacunák k jelzik) Oc, loc: osteoclastok Hl: Howship-lacuna Ocy: osteocyták Bm: csontmatrix Rb: ruffled border A Rb a sejt csonttal érintkező felszínén van, mikrovillusok jellemzik.

20 A csontsejtek aktivitásának metabolikus szabályoz lyozása Parathormon: az osteoblastokra hat és serkenti az osteoid szintézisét. Az osteoblastok ugyanakkor olyan molekulákat is termelnek, amelyek az osteoclast képződést serkentik. Az osteoclastok pedig kalcium és foszfor felszabadításával emelik a vér kalcium szintjét. Calcitriol (D-vitamin): növeli a vékonybél Ca és P felszívását és az osteoblastokra is hat (serkenti az osteocalcin szintézisét). Calcitonin: gátolja az osteoclastok aktivitását (és így gátolja a Ca felszabadulását a csontszövetből). Ösztrogének és androgének: fokozzák az osteoblast aktivitást és gátolják az osteoclastokat. C-vitamin: a normális kollagén szintézishez szükséges.

21 Csontosodás s mechanizmusai Desmalis csontosodás: : a leendő csont erősen erezett kötőszk szöveti modellként jelenik meg. Az erek mentén n osteoblastok differenciálódnak dnak és megkezdődik dik a matrix depozíci ciója (osteoid). A matrix mineralizálódik, a sejtek osteocytává alakulnak. A lapos koponyacsontok jellemzően en így csontosodnak. Chondralis csontosodás: : a leendő csont hyalinporc-modellje csontosodik. Két K t fázisa f a perichondralis, majd az enchondralis csontosodás. s. LényegL nyegében a porc degenerálódik, dik, vaszkularizálódik, és s helyén csontszövet épül.

22 A chondralis csontosodás korai formája a perichondralis csontosodás a magzati csont diaphysisén primer csontosodási si központ k alakul ki. A további csontosodás s már m r a porc belsejében ben zajlik, ezért endochondralis vagy enchondralis csontosodásnak snak nevezzük. A porc degenerálódik, dik, erek nőnekn nek be, amelyekkel osteoprogenitor sejtek érkeznek, amelyek osteoblastokká alakulnak és csontalapállom llományt (osteoid) képeznek. Kialakul a szivacsos és s a lemezes csont. A csont velőüreg regében vérkv rképző őssejtek telepednek le. Az alapállom llomány mineralizálódik.

23 Enchondralis csontosodás s az epifízisporc terület letén Periosteum porckorong Csontosodási si zónaz

24 Nyugalmi porc Szaporodó porc Degenerálódó porc csont

25 A mineralizáci ció mechanizmusa A hidroxylapatit (komplex, kristályos kalcium-foszf foszfát molekula) több t lépésben l keletkezik a kollagénrostok felszínén. n. Az extracelluláris ris matrix proteoglikánjai és s glikoproteinjei jelentősen növelik n a kalcium koncentráci cióját. Az osteoblastok felszínén n lévől alkalikus foszfatáz z a foszfátionok keletkezését t segíti. Az osteoblastok és s egyes chondrocyták ún. matrix- vezikulákat kat szabadítanak fel (a folyamat olyan, mint az apocytosis). A matrix vezikulákban kban alkalikus foszfatáz és kalciumkötő fehérj rjék és s foszfolipidek vannak. A kalciumfoszfát t kristályok a vezikulában keletkeznek, majd növekedve szétrobbantj trobbantják k azt.

26 A VÁZIZOM V MORFOLÓGIAI EGYSÉGEI GEI izom fasciculus izomrost

27 AZ IZOMROSTOK ÉS S AZ ÍN N TÖMÖTT T TT ROSTOS KÖTŐSZK SZÖVETÉNEK ÖSSZEKAPCSOLÓDÁSA SA BASALIS LAMINA ÉS S RÁCSROSTOK R RÉVÉNR

28 Effektor idegvégz gződés s a vázizomban: v motoros véglemez v (ideg-izom izom szinapszis) A motoros véglemez v minden izomrost felszínén n megtalálhat lható.. A szinapszis transzmitter anyaga az acetilkolin. A szinapszisban nikotinos acetilkolin receptorok vannak. A felesleges acetilkolin elbontását t az acetilkolinészteráz z enzim végzi. v mnj: myoneurális junkció Acetilkolin-észter szteráz z lokalizáci ciója a motoros véglemezbenv

29 Receptor idegvégz gződések vázizomban: izomorsó (A) és ínorsó (B) Ax: velőhüvelyes velyes axon Nyilak: az ín kollagénrost kötegei

30 AZ IZOMROST SYNCYTIUM A syncytium myoblastok fúzif ziójából jön n létre l a fejlődés s során. A myoblast fúzif zió eredménye egy hosszú,, sokmagvú sejt ( myotube( myotube ). Ennek további differenciálódása során megjelennek a citoplazmában a myofibrillumok. VégülV idegrostok kapcsolódnak az izomrosthoz (innerváci ció). A differenciálódott dott izomrost basalis laminája alatt differenciálatlan satellita sejtek vannak, amelyek szüks kség esetén n myoblasttá alakulva, regeneráci ciót t tesznek lehetővé.

31 A harántcs ntcsíkolat terminológi giája A-csík: anizotróp p (polarizáci ciós mikroszkópban kettőst störést mutat, amelynek oka a struktúra ra nagyfokú térbeli rendezettsége). I-csík: izotróp p (nem mutat kettőst störést). st). Z-vonal: Zwischenscheibe M-vonal: Mittelscheibe H-vonal: a hell = világos német n szóból

32 A vázizom v harántcs ntcsíkolata a miofilamentumok és s a miofibrillumok szabályos elrendeződéséből l adódik dik hosszmetszet keresztmetszet

33 Vázizom EM képe: hosszmetszet

34 IZOMROST IZOMFIBRILLUM IZOMFILAMENTUMOK

35 Vázizom EM képe: keresztmetszet

36 I A Z sarcomer H M A sarcomer hossza 2.5 μm

37 A SARCOMER MOLEKULÁRIS SZERKEZETE (a sarcomer hossza: 2.5 μm)

38

39 SARCOPLASMÁS S RETICULUM ÉS T-TUBULUSOK TUBULUSOK VÁZIZOMBANV Kalcium csatornák a T-tubulus és a SR membránjában

40 SZÍVIZOM HOSSZMETSZET ÉS S KERESZTMETSZET (hematoxilin-eozin eozin festés) s)

41 SZÍVIZOM ELEKTRONMIKROSZKÓPOS KÉPE (HOSSZMETSZET) Jellemzőek ek a komplex intercelluláris ris junkciók, k, az Eberth-féle vonalak. Desmosomából, fascia adherensből és nexusból l (GJ) állnak.

42 AZ EBERTH-FÉLE VONAL VÁZLATAV

43 A SARCOPLASMÁS RETICULUM ÉS S A T-TUBULUSOKTUBULUSOK ELHELYEZKEDÉSE SZÍVIZOMSEJTBEN

44 Szívizomsejt keresztmetszete (sok mitokondrium, Ttubulusok és miofibrillumok)

45 SIMAIZOM HOSSZMETSZET SIMAIZOM KERESZTMETSZET

46 SIMAIZOMSEJT KERESZTMETSZETE

47 CAVEOLÁK SIMAIZOMSEJTEN Caveola: vezikula-szer szerű membrán n invagináci ció, amely GTP hatására lefűződik és s a sejtbe transzportálódik. A caveola belső felszínét a caveolin nevű fehérje borítja. A caveolák k receptorokat tartalmaznak és s a megkötött tt molekulákat kat (pl.: folsav) viszik be a sejtekbe. A folyamatot potocytosis néven különítjk tjük k el, tkp. a receptor-medi mediált endocytosis egyik formája.

48 Kontraktilis filamentumok szerveződése se a simaizom sejtekben

49 Effektor noradrenerg vegetatív v alapfonat az írisz simaizmában