IV. A Közigazgatás Szervezete

Átírás

1 BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A Közigazgatás Szervezete Bevezetés a közigazgatásba 2012 Október 25 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék 1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről A közig. szerv elnevezés két különböző funkciót ellátó szervet jelöl: - kormányzati funkciót végző szervezet; - olyan közig. amely a képviseleti szervekkel nem áll szoros és közvetlen kapcsolatban, feladata a felsőbb szervek döntéseinek előkészítése, mindennapi végrehajtása; 1

2 1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről A politikatudomány és a jogtudomány a szervezetről: = az állami hatalom gyakorlásában résztvevő más szervekkel hasonlítja össze - a közig. egyrészt nélkülözhetetlen állami szervezet, a képviseleti szervek döntéseinek végrehajtója; másrészt a jogi és fizikai erőszak birtokosa; 1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről Az igazgatástudomány a közig. szervezeti elveiről: a) Szervezetalakító elvek: - a szervezet 4 szempont alapján tagozódik: a cél, az eljárás, a személyek vagy dolgok és a földrajzi hely szerint; - a közig. szervezetének fejlődésében kettős tagozódás írható le az igazgatástudomány szerint: 2

3 1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről Az igazgatástudomány a közig. szervezeti elveiről: - vertikális tagozódás: a kormányzási központ és az állampolgárok lakóhelyéül szolgáló települések között közvetítő állomások épülnek ki; - horizontális tagozódás: a közig. szervezetrendszerén belül később megy végbe; 1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről Az igazgatástudomány a közig. szervezeti elveiről: b) Az igazgatási szervek struktúrája: A line-staff (vonal-törzskar) modell: a szervezeti hierarchiát fejezik ki, a staff egységek a szervezet működését biztosítják (pl. titkárságok). A hierarchiában a vezetés egysége érvényesül => minden alárendeltnek csak egyetlen irányítója lehet (inkább a katonai szervekben érvényesül). Funkcionális szervezeti modell: azok a szervek működnek kielégítően, ahol a szakértelem közvetlenül és minden szinten befolyásolhatja a döntéshozót. Testületi szervezeti modell: a hatalom, a vezetési, döntési jogosultság megosztása jellemzi. A tagok egyenjogúak, nincsenek egymással függő viszonyban (pl. bírói testületek) 3

4 1. Tudományok a közigazgatás szervezetéről A szociológia a közig. szervezetéről: bürokratikus szervtípusként kezeli; A bürokratikus szerv: - első jellemzője: rögzített szabályokkal működik; - második jellemzője: a hivatali hierarchia és a szolgálati út elve; - harmadik sajátossága: a bürokratikus szerv ügyvitele eredetiben vagy másolatban őrzött iratokon alapul A bürokratikus szerv optimális lehetőséget nyújt a munkamegosztásra, az ügyek kiszámítható szabályok szerinti elintézésére. A bürokratikus szerv egy sor egymásra helyezett rétegből áll, amelyek között a kommunikáció igen rossz. 2. A közig. szervek osztályozása Legáltalánosabb osztályozási kritérium, a közig. szerv működési területe: - országos/központi szerv; - helyi szervek; A központi szerveket megilleti a szabályozás joga; a teljes körű vagy részleges tartalmú ellenőrzési jogkör gyakorlása. Az azonos szintű szervek egymás közti kapcsolatára a mellérendeltség, az egyenlőség jellemző. 4

5 2. A közig. szervek osztályozása Egyéb osztályozási kritériumok: egyszemélyi vezetés alatt működő és testületi elv szerint működő közig. szerv; tipikus atipikus közig. szervek; civil rendészeti szervek; 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Az államfői hatalom kormányfői hatalom - az állam tevékenységét tartalma alapján: törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató - törvényhozó feladatok ellátása = képviseleti szervek; - igazságszolgáltató feladatok ellátása = bíróságok; - végrehajtás = központi szinten két szervtípus az államfői, valamint a kormányfői feladatok ellátására kiépült szervek 5

6 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Az államfői hatalom kormányfői hatalom A végrehajtó hatalmi szervezet központi szinten a legtöbb országban dualista, kettős; (a parlamentáris monarchiában és köztársaságban alakult ki) Lehet azonban monolitikus is = az összes végrehajtó tevékenység ellátásáért egyetlen szerv felelős. 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Az államfői hatalom kormányfői hatalom A végrehajtás államfői részéhez többnyire ceremoniális funkciók tartoznak; a politikai meghatározások kulcsszerve a kormányfő és a köré tömörült és kiépült végrehajtó szervezet = közigazgatási szervezet 6

7 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Az államfői hatalom kormányfői hatalom A köztársasági elnök a végrehajtó hatalom államfői feladatát látja el. Az államfői funkcióhoz tartozik: - a közig. központi szerveinek vezetőinek kinevezése, felmentése; - a fegyveres erők legfelső irányítása; - a diplomácia legfelső szintű irányítása; - a törvények kezdeményezése, kihirdetése; 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Az államfői hatalom kormányfői hatalom A kormányfői funkcióhoz tartozik: - az államigazgatás egészének közvetlen, vagy közvetett irányítása; - a gazdaság, a kultúra, az egészségügy, a tervezés és a pénzügyek irányítása; - a kül- és belpolitika alapjainak kidolgozása; - a közbiztonság védelméről gondoskodás, a honvédelem megszervezése; 7

8 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Az államfői hatalom kormányfői hatalom Magyarországban dualisztikus végrehajtó hatalom alakult ki és funkcionál => a közig. feje a kormány; Románia félprezidenciális köztársaság a köztársasági elnök több funkcióval rendelkezik; 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Kormányzati hierarchiába tartozó autonóm központi államigazgatási szervek: A közig. központi szervei túlnyomórészt a kormány irányítása alá tartozó államigazgatási szervek (jelölésükre ezt a fogalmat kell használni); A központi szervek többsége közvetve vagy közvetlenül alá van rendelve a kormánynak. 8

9 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Kormányzati hierarchiába tartozó autonóm központi államigazgatási szervek: Közvetlen kormány-alárendeltségben működnek pl. a minisztériumok Külön kategóriát alkotnak a fegyveres erők velük szemben a kormánynak megosztott irányítási hatásköre érvényesül, az Országgyűlés és a köztársasági elnök osztozik az irányításban 3. A közig. központi szervei 3.1. A központi szervek tipológiája Kormányzati hierarchiába tartozó autonóm központi államigazgatási szervek: Független szervek, jellemzői: - törvények szabályozzák jogállásukat; - nincsenek beillesztve a hagyományos közig. struktúrába; - felelőséggel az Országgyűlésnek tartoznak; pl. Állami Számvevőszék, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Audiovizuális Tanács stb. 9

10 3. A közig. központi szervei 3.2. A központi igazgatás szintjei - mindegyik országos hatáskörrel rendelkezik; - mindegyik az általa képviselt igazgatási szféra csúcsán helyezkedik el; - a törvény eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik egyszemélyi vezetés alatt működik; 3. A közig. központi szervei 3.2. A központi igazgatás szintjei 3 szint: a) az adminisztráció szintje; b) az elsődleges koordináció szintje (véleményező, tanácsadó szervek); c) a koordináció második szintje (kormány) 10

11 3. A közig. központi szervei 3.2. A központi igazgatás szintjei a) Az adminisztráció szintje: A központban az adminisztrációt a minisztériumok és más, nem minisztériumi formában szervezett országos hatáskörrel rendelkező hivatalok: kormányhivatalok látják el - közös sajátosság: mindegyik különös hatáskörrel rendelkezik 3. A közig. központi szervei 3.2. A központi igazgatás szintjei b) A koordináció első szintje: Szükségességének indokai: - összhangot szükséges biztosítani a konkrét ügyben érintett igazgatási szervek tevékenységében; - az ügyek intézésének egységének biztosítása, az államigazgatás egysége; - tehermentesíteni a kormányt olyan kérdések előkészítésével, amelyek meghaladják az adminisztrációs szint kompetenciáját; - időnként hasznos bevonni azokat a társadalmi érdekcsoportokat, amelyek kifejezésre juttathatják, az általuk képviselt rétegek álláspontját; 11

12 3. A közig. központi szervei 3.2. A központi igazgatás szintjei b) A koordináció első szintje: A koordinációt végző szervezetek formái: - minisztériumok, testületek (a kormány hívja létre azért, hogy a koordinációt ágazati szinten biztosítsa); - szuperminisztériumok: korábban önálló ágazatként működő minisztériumok összevonása; - interminiszteriális bizottságok: kormányszinten működnek (pl. kabinetek) A koordináció mindkét szintjére az időszakos, rövid ideig tartó munkavégzés jellemző! 3. A közig. központi szervei 3.2. A központi igazgatás szintjei c) A koordináció második szintje: A kormány szerepe hármas: - ellátja a koordináció, koordinációját; - dönt az államigazgatás hatáskörébe tartozó legfontosabb kérdésekben; - részt vesz az ország kül- és belpolitikájának megfogalmazásában és kidolgozásában Államigazgatási szerepkörében a kormány a legmagasabb fokon áll (a kormányok döntési kényszerben vannak). Kormányzati szerepkörében a kormány csupán az egyike a szereplőknek (jövő formálásának feladatköre). 12

13 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.1. A minisztériumi és a főhivatali szervezet azonossága és különbözősége Az adminisztráció legmagasabb szintjén két különböző szervezeti formában működő szervezet helyezkedik el: - a minisztériumi és a nem minisztériumi formában működő különböző jellegű, elnevezésű országos hatáskörű államigazgatási szervek (főhivatalok); Ezek pedig lehetnek: - Kormányhivatal; - központi hivatal; 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.1. A minisztériumi és a főhivatali szervezet azonossága és különbözősége Azonosság: - országos hatáskörű szervek; - különös hatáskörrel rendelkeznek; - meghatározott igazgatási ágazat csúcsszervei; Különbségek: - politikai-szociológiai; - jogi-alkotmányi szempontok alapján elemezhetőek; 13

14 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.1. A minisztériumi és a főhivatali szervezet azonossága és különbözősége Pol.-szociológiai szempontból: - a minisztériumi jogállás az adott igazgatási ágazat kiemelkedő jelentőségét szimbolizálja; - a szervek közötti hierarchia sokszor a szervek vezetői közötti hierarchiára vezethető vissza; A szervezet különbözőségeit illetően: - minisztériumokat, kormányhivatalokat csak az Országgyűlés létesíthet vagy szüntethet meg, központi hivatalt pedig a kormány; - a minisztérium keretében működhet központi hivatal, fordítva ez elképzelhetetlen; 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.1. A minisztériumi és a főhivatali szervezet azonossága és különbözősége A vezetők személyi jogosítványait illetően: - a miniszterek tagjai a kormánynak, a főhivatalok vezetői nem; - a miniszterek normaalkotási hatásköre szélesebb mint a főhivatalok vezetőié; 14

15 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.2. A minisztériumok és a főhivatalok típusai a) Stabil és változó minisztériumok, főhivatalok: - stabil: pl. külügy, hadügy, pénzügyi, igazságügyi minisztériumok, statisztikai hivatalok. - változó: illetett központi államigazgatási szervek a gazdaság, a különböző lakossági szolgáltatások szervezésében tevékenykednek; 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.2. A minisztériumok és a főhivatalok típusai b) A kormányzati tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó minisztériumok, főhivatalok (a végrehajtás minisztériumai, főhivatalai): - kormányzati tevékenységet közvetlenül segítő központi szervek (a kormányzati döntések szorosabban vett végrehajtását végzik) - a végrehajtás minisztériumai, főhivatalai: gondoskodnak az operatív, naponta jelentkező kérdések intézéséről; 15

16 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.3. Minisztériumi struktúrák: - klasszikus modell - svéd modell Klasszikus modell: A minisztérium élén gyakran cserélődő politikai funkciót betöltő személy áll, a hivatalnokok ezzel szemben igazgatási szakértők, akiknek helyzete viszonylag stabil. Minisztériumok kettőssége: - a minisztérium a legközvetlenebbül politikai szerv; - a szakértők nagy száma, stabilitása miatt az ügyek szakértelemmel történő intézésének legmagasabb fokú szervezete; 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.3. Minisztériumi struktúrák: Svéd modell: - a klasszikus minisztérium kettős jellegét megszünteti, a minisztérium csak politikainformáló szerepét tartja meg; - nem egy szervben egyesítik a politika kidolgozásának és végrehajtásának feladatát; Románia minisztériumainak struktúrája, a klasszikus modellhez áll közel. A minisztériumok hierarchikusan felépült szervezetek, melyek egyesítik a politikai és adminisztratív funkciókat. A változó minisztériumokban általában az igazgatási funkció, a stabil minisztériumokban pedig a politikai funkció jelentősebb! 16

17 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása Belső felépítésük egyrészt azokból a szervezeti egységekből áll, amelyek a politikus miniszter sokoldalú munkáját segítik elő, másrészt azokból, amelyek az adminisztrációt, a végrehajtást végzik. a) A politikaformálás szervei: - a minisztériumok: egyszemélyi vezetés alatt működő szervek, vezetőjük a miniszter; - alapelv: a miniszter a minisztérium bármilyen ügyében dönthet! Meghat. A miniszter az a személy, aki a minisztériumát a kormányban képviseli, aki irányítja a minisztériumát mint hivatalt. 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása a) A politikaformálás szervei: A miniszterek két típusa ismeretes: - a miniszteri hivatallal rendelkező miniszter; - a minisztériummal nem rendelkező tárca nélküli miniszter; A tárca nélküli miniszter: - kevésbé jelentős közig. ügyek központi irányítására kap felhatalmazást vagy, - átmenetileg jelentősnek ítélt, rövid időtávon belül megoldható feladatok elvégzésére. 17

18 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása a) A politikaformálás szervei: A miniszterek helyettesei: A minisztert két államtitkár helyettesíti: a politikai vezetők körébe sorolt államtitkár és a közig. államtitkár. A politikai államtitkár szerepe kettős: - elsődleges feladata, hogy miniszterét a törvényhozásban helyettesítse; általában teljes jogkörben helyettesíti miniszterét a parlamenti üléseken. - másrészt valamely párt megbízottjának is tekinthető; 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása a) A politikaformálás szervei: A miniszterek helyettesei: A közig. államtitkár szorosabban kötődik a miniszterhez, mint a politikai - megbízása határozatlan időre szól; - a minisztert a minisztériumi hivatal vezetésében tehermentesíti; Amíg a miniszter és a politikai államtitkár a politikát képviseli a minisztériumban, addig a közig. államtitkár a szakmát, az igazgatási szakismereteket. A miniszter munkáját segítik a helyettes államtitkárok is. Őket a miniszterelnök nevezi ki, a miniszter javaslatára, határozatlan időre. 18

19 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása a) A politikaformálás szervei: A miniszterek helyettesei: A helyettes államtitkárok szintén igazgatási-szakmai kompetenciával rendelkező hivatalnokok. - A miniszter ideiglenes és rendkívüli helyettesének tekinthető a miniszteri biztos. A tisztség ideiglenes jellegét jelzi, hogy a megbízatás meghatározott időre szól, max. 6 hónapra. - A rendkívüli jellegét a tisztségnek az mutatja, hogy ellátásáért a biztost külön díjazás nem illeti meg! 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása a) A politikaformálás szervei: Miniszteri segédszervek: - minisztériumi titkárságok, szervezési, jogi osztályok, a sajtó osztályok - kabinetek: mint a miniszterek politikaformálási tevékenységének legfontosabb segédszervei; Meghat. A miniszter bizalmas titkársága, amely működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg! Miniszteri bizottságok: - tanácsadó, koordináló, véleményező feladatokat ellátó bizottságok maguk a miniszterek hívják létre. Létrehozásuk időtartama: meghatározott vagy meghatározatlan. A bizottságok többsége ügyrend és munkaterv alapján működik. 19

20 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.4. A minisztériumok vezetése, belső tagozódása b) A végrehajtás szervei a minisztériumokban: Feladatuk a jogszabályokban a miniszterre ruházott vagy a miniszter által megállapított feladatok ellátása: - szervezik a tárca értekezleteinek nagy részét; - irányító jellegűek: irányítják a minisztérium intézeteit - hatósági jellegűek: engedélyt adnak, tiltanak, fellebbezést elbírálnak A szervezet formája (főosztály, osztály, csoport) azonos a minisztériumokban, nagyságuk viszont változó. 4. A Minisztériumok és a főhivatalok 4.5. Az országos főhivatalok - kormányhivatalok: a kormánynak alárendelten működnek; - központi hivatalok: valamelyik miniszter felügyelete alatt elkülönülő feladatot látnak el; Számuk lényegesen több a minisztériumokénál. - e szervek többsége újonnan jelentkező államigazgatási feladatot látnak el; - e szervek legtöbbje a hivatal címet viseli, de találkozunk a szolgálat elnevezéssel is Jogállásuk: létrehozásuk csak törvény által történhet, a kormány irányítása alatt működnek, felügyeletüket a miniszterelnök által kijelölt miniszter látja el, aki képviseli őket a kormány és az Országgyűlés előtt. 20

21 5. A kormány és szervei 5.1. Kormányfajták, kormányzás A minisztertanács: a tárcát vezető miniszterek mindegyike, valamint az alkotmányban megjelölt tárca nélküli miniszterek egyenjogú félként, közös tanácskozáson döntenek, a kormányzás és az államigazgatás legfontosabb kérdéseiben (kollektív, testületi forma). A prezidenciális köztársaságokban: a kormány vagy nem testületi szerv, vagy nem egyenjogú tagok testületi szerve. - ez esetben kormányról sem beszélhetünk. A kormány, az maga az elnök, aki munkájához hivatalok, minisztériumok, irodák százaira támaszkodik. 5. A kormány és szervei 5.1. Kormányfajták, kormányzás Meghat. Kormányzás = az ország társadalmi, gazdasági rendjének megvédése, a lakosság, a nemzet jólétének növelésére irányuló tevékenység. pl. a kormányzás rendszerének kiépítése, működtetése; - a nemzeti egység megszilárdítása; - a gazdaság fejlesztése; - a szociális jólét biztosítása; - az élet minőségének védelme; - az ország külső és belső békéjének biztosítása; A kormány a közig. általános hatáskörű központi szerve! 21

22 5. A kormány és szervei 5.1. Kormányfajták, kormányzás A kabinet/kancellári kormányzás: a miniszterek rendszeres összejövetelt tartanak a kormány elnökének meghívására. - a kormány változó összetételű, a kormányfő szabja meg; - tagjai nem egyenjogúak; Románia jelenlegi kormánya testületi szerv, döntéseit a tagok szavazataival hozza. A tagoknak egyenlő szavazati joguk van, a kormány hozza a rendeleteket! (minisztertanács jelleg) Kormány kormányzás 5. A kormány és szervei 5.2. A kormány felépítése és működése A kormány vezetése, összetétele: A kormányok összetételét illetően nincs egységes nemzetközi gyakorlat A tendencia a kis létszámtól a nagyobb létszám felé tartott, majd a tapasztalatok alapján fő körül rögzült. Romániában 2000 Decemberétől a kormány tagjainak száma 27 tagból áll, amely különböző elnevezésű és rangú miniszterekből áll. 22

23 5. A kormány és szervei 5.2. A kormány felépítése és működése A kormány működésének formái: - a kormány legfontosabb működési formája: a kormányülés; - általában hetenként egyszer kerül rá sor, időtartama rövid, nagy jelentősége van az előkészítés alaposságának; - a kormány kabinetjei kiegészítő jelleggel működnek; döntési jogkörrel nem rendelkeznek, tevékenységükre az előkészítő, tanácsadó, véleményező jelző illik. - a kabinetek létszáma: 5-9 fő BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A Közigazgatás Szervezete II Bevezetés a közigazgatásba 2012 Október 25 Gál Márk PhD Közigazgatási tanszék 23

24 6.1. Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése: a) Centralizáció és dekoncentráció: Meghat. Helyi igazgatás = a helyi szervek által végzett ügyek igazgatása, de a helyi szervek országos feladatok megoldásában való közreműködését is jelenti. Meghat. Centralizáció = az igazgatási hatalom az adott ország minden részében egységes, nincs helye a helyi, szakmai és egyéb specifikumok figyelembevételének A centralizált közig.-ban: - az igazgatási hatalom, többnyire a kormány kezében összpontosul; - a hierarchia elve, törés nélkül érvényesül Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése: a) Centralizáció és dekoncentráció: Mértéke különböző lehet: - ha teljes fokú: csak egy döntési fórum működik; A központi hatalomnak akarata érvényesítéséhez közvetítő állomásokat kell létesítenie, ez kétféleképpen mehet végbe: - a közvetítő állomások a hierarchikus láncolatnak csupán egy láncszemét alkotják (centralizáció = hatalom koncentrációja); 24

25 6.1. Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése: a) Centralizáció és dekoncentráció: A központi hatalomnak akarata érvényesítéséhez közvetítő állomásokat kell létesítenie, ez kétféleképpen mehet végbe: - a közvetítő szervek a központi akarat megvalósítása érdekében hatáskörrel rendelkeznek, döntési jog illeti meg őket. A hierarchikus alárendeltségből következően azonban a központ bármikor elvonhatja a helyi szervek döntési jogát (= dekoncentráció) 6.1. Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése: a) Centralizáció és dekoncentráció: Meghat. Dekoncentráció = a centralizáció egyik érvényesülési formája; a helyi szerveknek nincs önállóságuk, függetlenségük. Döntési jogkörrel felruházhatják őket, amit azonban a központi szervek bármilyen ok miatt, bármikor elvonhatnak. Vezetőiket a központi közig. szervek nevezik ki. A centralizáció előnyei: - erők gyors koncentrálása; - költséges feladatok megoldása 25

26 6.1. Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése: b) A decentralizáció: - tényleges helyi igazgatás ott található, ahol a helyi autonómia, a decentralizáció elve érvényesül; Meghat. Decentralizáció = a döntéshozatali helyek megsokszorozódnak; a döntéshozatali és az érdekképviselettel rendelkező szervek nagyfokú autonómiával rendelkeznek. A decentralizáció mértéke és formájának 3 csoportja definiálható: 6.1. Elvek és fogalmak A helyi igazgatás értelmezése: b) A decentralizáció: - a francia típusú: elsődleges a nemzeti egység biztosítása; - az angol típusú: az igazgatási feladatokat mindenekelőtt a helyi szervekkel láttatja el; - a volt szocialista országokban kialakult: centralizmus volt a vezető elv, ám ez a decentralizáció képében jelent meg; 26

27 6.1. Elvek és fogalmak Területi (horizontális) tagozódás: Község, város, főváros: A közig. területi beosztás kialakítása két dimenzióban történik: - horizontálisan: az egy szinten elhelyezhető közig. egységek körét, s azok működési területét határozza meg; Minden ország igazgatási-területi beosztásában a decentralizált típusú szerv területi tagozódása a meghatározó Elvek és fogalmak Területi (horizontális) tagozódás: Község, város, főváros: Az elsődleges tényező a települési típusok alakításában a lélekszám. Az 1000-nél kevesebb lakosú községek igazgatási feladataik ellátására közös igazgatási szervet kötelesek alakítani és fenntartani, amennyiben egymással határosak, s ugyanazon megyén belül helyezkednek el.(=körjegyzőségek). Azok a községek ahol legalább 5000 lakos él, használhatják a nagyközség címet! 27

28 6.1. Elvek és fogalmak Területi (horizontális) tagozódás: Község, város, főváros: Városok: - első lépcsőfok: jelző nélküli város; nél nagyobb lakosság = megyei jogú város; - fővárosi kategória (Bukarest) fővárosi önkormányzat; kerületi önkormányzat. A kormányzatnak mindenféleképpen a fővárosban kell székelnie, ezért hívják a fővárosokat igazgatási központoknak! 6.1. Elvek és fogalmak Szintenkénti (vertikális) tagozódás: - fölülről lefelé épült ki; - mélysége több tényezőtől függ, mindenekelőtt az adott állam területi kiterjedésétől: - egyszintű helyi igazgatás (csak Luxemburg): a központi kormányzat közvetlenül irányítja a települést; - kétszintű helyi igazgatás: ahol az első alapszintű települések és a központi igazgatás közé beékelődik egy második szint (pl. angolszász államok); - háromszintű helyi igazgatás: legjellemzőbb Európa országaira (pl. Németo., Franciao., Spanyolo., Románia) 28

29 6.2. A dekoncentráció szervei, típusai - e szervek valójában központi szerveknek minősíthetők; - sajátos jellegű helyi szerveknek tekinthetők, a lakosság helyi szükségleteinek kielégítésében olyan fontos és jelentős szerepet töltenek be, hogy nélkülük, mind a helyi igazgatásról, mind az államigazgatásról szerzett információink hiányosak maradnának; - a dekoncentrált szervek az állampolgári jogok érvényesülésének feltételeit teremtik meg; - 4 csoportba sorolhatóak be: rendészeti, nyilvántartásokat végző, az adóigazgatás terén működő és az ellenőrzést ellátó szervek csoportja 6.2. A dekoncentráció szervei, típusai A prefektus és a prefektúra intézménye: - a kormány egy-egy prefektust nevez ki minden egyes megyébe és Bukarest municípiumba; - a prefektus helyi viszonylatban a kormány képviselője, ő vezeti a minisztériumok és a többi központi szerv területi-közig. egységekbe decentralizált közszolgálatait; - feladatkörét a törvény szerint kell megállapítani; - a közig. bíróság előtt megtámadhatja a megyei, a helyi tanács vagy a polgármester valamely aktusát, ha azt törvényellenesnek véli. A megtámadott aktus jog szerint felfüggesztettnek tekintendő! 29

30 6.2. A dekoncentráció szervei, típusai A prefektus és a prefektúra intézménye: - centrális alárendeltségű államigazgatási szerv, amely megyei szinten fejti ki tevékenységét; - a prefektust egy alprefektus segíti (a fővárosban 2); - a prefektusokat kormányhatározattal nevezik ki és mentik fel tisztségükből; míg az alprefektusokat miniszterelnöki döntéssel, a prefektus és a Közig. Minisztérium javaslatára; 6.3. Az önkormányzatok a) Az önkormányzatok fajtái: szakmai és helyi önkormányzatok (tanácsok) a decentralizált típusú szervek nem szükségszerűen az önkormányzat elnevezést viselhetik; - az önkormányzati jogosultság, nem csak az állami szerveknek helyi szinten működő egyik csoportját helyi önkormányzatokat illeti meg, hanem más állami szerveket (pl. bírói szervezet, alkotmánybíróság); 30

31 6.3. Az önkormányzatok a) Az önkormányzatok fajtái: szakmai és helyi önkormányzatok (tanácsok) Szakmai önkormányzatok: - kamaráknak elnevezett szakmai önkorm. pl. orvosi kamara, ügyvédi kamara; Helyi önkorm Szakmai önkorm.: - hasonlóság: nagyfokú önállóság, vezetők szabad kiválasztásának joga, korlátozott állami ellenőrzés - eltérés: szakmai önkorm.- az azonos tevékenységet, szakmát gyakorlók önkéntes vagy kötelező tagsági viszonyba lépésével alakulnak meg; - helyi önkorm. egy településen, annak valamely részében található települések lakóinak választásával alakulnak 6.3. Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: A helyi önkorm. megyei és községi, illetve városi szinten működnek; A helyi önkormányzati rendszer alapja a helyi szintű döntéshozó és végrehajtó hatóság. Döntéshozó hatóság a helyi tanács, a végrehajtó hatóság jogkörét pedig a polgármester gyakorolja a szakapparátus segítségével. 31

32 6.3. Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: 1.A helyi tanács: A helyi tanács (Consiliul local) az adott közigazgatási egységben a döntéshozó jogkört gyakorló hatóság, melyet a választópolgárok közvetlen, titkos, listás szavazással választanak meg négy éves időtartamra. A helyi tanács létszáma a település lakosságának függvénye: a legkisebb létszámú tanács 9 fős, a legnagyobb 27. Szatmárnémeti városban a tanácsot 23 tanácsos alkotja Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: 1.A helyi tanács: A helyi tanács havonta legalább egy rendes ülést tart. Üléseit a polgármester hívja össze írásban, legalább 5 nappal a gyűlés előtt. A tanácsosok megkapják a napirendet és a határozattervezeteket. Rendkívüli ülést is tarthat a tanács, indokolt esetben a polgármester vagy a tanács 1/3-ának kezdeményezésére. Az ülés napirendjét kötelező módon meg kell hirdetni a helyi sajtóban. 32

33 6.3. Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: 2.Polgármester, alpolgármester, jegyző: A polgármester végrehajtó hatóság feje, vezeti a polgármesteri hivatal szakapparátusát, összehangolja az alárendelt intézmények és közszolgáltatások működését. A polgármestert a választópolgárok közvetlenül, titkos szavazással választják 4 éves mandátumra. Általában a polgármester képviseli a közigazgatási egységet mindenfajta jogviszonyban, természetes és jogi személyek irányában, valamint a bírósági eljárásokban Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: 2.Polgármester, alpolgármester, jegyző: A polgármester hatáskörének gyakorlása során rendeleteket bocsát ki (Dispoziţia primarului). A polgármester munkáját egy megyeszékhelyek esetében két alpolgármester segíti, akit a tanácsosok maguk közül választanak 4 éves időtartamra. Az alpolgármester ellátja a polgármester által ráruházott hatásköröket, valamint helyettesíti a polgármestert annak távolléte esetén. Az alpolgármester megőrzi tanácsosi státusát is, így szavazati joggal rendelkezik a tanács gyűlésein. 33

34 6.3. Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: 2.Polgármester, alpolgármester, jegyző: A jegyző (secretarul) a közigazgatási egységben a törvényesség őre. A jegyző köztisztviselő, megbízatása kifejezetten szakmai tartalmú. Külön ki kell térni a jegyző jelzési kötelezettségére, amely akkor áll fenn, ha a tanács vagy a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel Az önkormányzatok b) Az önkormányzatok szervezete: 3.A polgármesteri hivatal: - a mindennapos feladatok ellátására, a kormányzati döntések végrehajtására, és a meghozott döntések megvalósítására minden önkormányzati szervezetben hivatal működik; - a hivatal mint az önkormányzat egyik szervezeti eleme, az igazgatást, a szervezést képviseli; 34

35 6.3. Az önkormányzatok c) A helyi önkormányzatok feladatai: - a helyi közügyek önálló intézése; - a helyi közügy az országos jelentőségű közügy; - a helyi fogalmába a szomszéd település sem fér bele; A helyi önkorm. csak és kizárólag a működési területükön jelentkező közügyben jogosultak a közügyek önálló intézésére. - a helyi közügy országos érdekű is lehet, a közrend, közbiztonság egyszerre helyi és országos jelentőségű (speciális helyzet); 6.3. Az önkormányzatok c) A helyi önkormányzatok feladatai: Meghat. A helyi közügyek = a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a közhatalom helyi gyakorlása, valamint e két feladat szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megszervezése. A feladatmegosztás a helyi önkorm. között a szubszidiaritás elvén alapszik! 35

36 6.3. Az önkormányzatok c) A helyi önkormányzatok feladatai: Meghat. Szubszidiaritás = a helyi ügyeket azok az önkorm. intézik amelyek a lakossághoz a legközelebb állnak; s csak azok kerülnek a megyékhez, amelyek több település helyi közösségét érintik! A közszolgáltatások megszervezése: - a közszolgáltatások magukban foglalnak minden olyan tevékenységet, amelyeknek eredményéhez mindenki egyformán, többnyire kedvezményes áron, olyankor ingyenesen hozzáférhet; 6.3. Az önkormányzatok c) A helyi önkormányzatok feladatai: A közszolgáltatások megszervezése: - az azonos igénybevételi jogosultság a közszolgáltatások némelyikénél azonos igénybevételi kötelességé fordul át; - a közszolgáltatások bizonyos fajtái a lakosság egészét, vagy nagy részét érintik; - mások szűkebb körben hatnak; 36

37 6.3. Az önkormányzatok c) A helyi önkormányzatok feladatai: A közszolgáltatások megszervezése: A helyi önkorm. mozgási szabadsága kétirányú: - bizonyos alapellátásokról kötelesek gondoskodni; - szabadon döntenek arról, hogy mely feladatot milyen mértékben és módon látnak el. Kötelező alapellátás: pl. egészséges ivóvíz ellátása, az alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, a közvilágításról való gondoskodás, a köztemető fenntartása. 37