A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ:

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Vízügyi Iroda Felszíni Vízvédelmi Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám /2012. Hiv. szám: Tárgy: Ravazd Önkormányzat belterületi csapadékvíz elvezetés I. ütem vízjogi létesítési engedély Előadó: dr. Busáné/ Melléklet - határozat Hencz Gabriella Vízikönyvi szám: Ravazd - 3 és - 8 HATÁROZAT Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Ravazd község Önkormányzata (9091 Ravazd, Ország út 119/A.) kérelmének helyt ad, és a Mozaik Magiszter Építőipari Szolgáltató Bt. (9028 Győr, Pándzsa u. 16.) Lét.110/2011 sz. dokumentációja alapján Ravazd község belterületi vízrendezése I. ütemének az ingatlannyilvántartásban a ravazdi 1138., 1158., 0199/5., 1178., 1179., 1180., 1182., 1211., 1218., 1233., 1236., 1235., 1254., 1253., 4010., 3995., 1107/1., 497/1., 3564 hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanokat érintő megvalósítására vízjogi létesítési engedélyt ad az alábbiak szerint: I. A./ Műszaki adatok 1./Csapadékvíz mennyisége: A csapadékvíz elvezető létesítményeket az NQ1%-os valószínűségű vízhozamra méretezték. IV/1. 1. számú övárok NQ1% = 0,07 1,23 m 3 /s között, vízgyűjtő területenként szakaszokra bontva IV/2. 1. vízelvezető árok NQ1% = 1,22 m 3 /s IV/3. 2. vízelvezető árok NQ1% = 1,52 m 3 /s IV/4. 3. vízelvezető árok NQ1% = 1,21 m 3 /s IV/5. 4. vízelvezető árok NQ1% = 0,45 m 3 /s IV/6. 5. vízelvezető árok NQ1% = 0,26 m 3 /s IV/7. Templomfői vízmosás NQ1% = 1,40 m 3 /s IV/8. Új utca NQ1% = 0,48 m 3 /s 2./Tervezett létesítmények főbb műszaki adatai: a./iv/1. 1. számú övárok A 82. sz. közút nyugati oldalán a meglévő útárok nyomvonalán kerül kiépítésre a tervezett 1. sz. övárok. Az övárok szelvények közötti szakaszán a meglévő bejárók alatti átereszek átépítésre kerülnek. A meder 40x40x10 cm méretű mederlapokkal kerül burkolásra. A burkolat mellett betonból 30 cm vastag alaptest készül a bejáró teljes hosszában. Az új vasalt járófelületben kerülnek elhelyezésre NAGÉV FZ típusú CSM4 járórácsok, melyek a csapadékvizeket az övárokba vezetik el.

2 A szelvények közötti szakaszon a meder és kapubejárók átépülnek. A meder CSOMIÉP típusú TB jelű elemekkel kerül burkolásra. Az elemek felső élére monolit vasbeton lezáró szegély kerül. A meder felett monolit vasbeton kapubejárók épülnek. Kiépítésre kerülő mederburkolás a tervezett beépítési hosszak szerinti bontásban: Szelvény szám Mederelem típusa Beépítési hossza 207,0 384,1 TB ,1 384,1 445,6 TB ,5 445,6 530,0 TB ,4 530,0 539,9 TB ,9 539,9 566,7 megmaradó áteresz 26,8 m 566,7 649,0 TB ,3 649,0 730,0 TB ,0 730,0 755,0 TB ,0 755,0 780,0 TB ,0 780,0 810,0 TB ,0 810,0 830,0 TB ,0 830,0 960,0 TB ,0 Az I. számú övárokkal összegyűjtött vizek összesen hat helyen jutnak el a befogadó Packallói árokba, a Panonnhalma I. számú halastóba és a Nagy-Pándzsa vízfolyásba. Az I. számú övárok befogadója a Pannonhalma 0202/8 hrsz. területen lévő nyílt árok. b./iv/2. 1. vízelvezető árok Az 1. sz. vízelvezető árok az I. sz. övárok szelvényétől indul, befogadója a Pannonhalma I.sz. halastó. A vízelvezető árok ,2 szelvények közötti szakaszán átépítésre kerül. A meglévő és tervezett csatorna csatlakozásához a 0+176,2 szelvényben 1,2x1,2 m belső méretű monolit vasbeton akna épül. Az aknától a szelvényig 0,8 m átmérőjű tokos betoncsövek kerülnek elhelyezésre 20 cm vastag homokágyazatra. A tervezett zárt csatornát 0,3 m vastag függőleges monolit vasbeton támfal zárja le. Utána 6,0 m hosszan a tervezett mederprofilnak megfelelő keresztmetszettel 50 cm vastag kőszórás készül. A vízelvezető árok tóba történő csatlakozásánál kőszórás készül a tó rézsűfelületén 5 m hosszban, 5 m szélességben, 0,5 m vastagságban. c./iv/3. 2. vízelvezető árok A 2. sz. vízelvezető árok az I. sz. övárok 0+384,5 szelvényétől indul, befogadója a Pannonhalma I.sz. halastó. Beavatkozásra a szelvények közötti földmedrű szakaszon kerül sor. A meder tervezett fenékszélessége 0,8 m, rézsűhajlása 1:1,5. A ,8 szelvények között baloldalon terepfeltöltés készül, tervezett fenékszint +0,8 m magassággal, min. 3,5 m koronaszélességgel. Ezen a szakaszon a meder függőmeder jellegű lesz. A tervezett földmedrű szakasz és a meglévő zárt csatorna csatlakozásánál az elmozdult előfej elbontásra kerül, helyette függőleges monolit vasbeton támfal épül, melynek vastagsága 30 cm. A támfal után 6,0 m hosszan 50 cm vastag kőszórás készül. Ugyancsak kőszórás épül a tóba történő csatlakozásnál a tó rézsűfelületén 5 m hosszban, 5 m szélességben, 0,5 m vastagságban. A torkolati átjáró jelenlegi állapotában megmarad. d./iv/4. 3. vízelvezető árok A 3. sz. vízelvezető árok az I. sz. övárok szelvényétől indul, befogadója a Nagy-Pándzsa, a vízfolyás bp-i szelvényénél. Beavatkozásra a földmedrű szakaszon kerül sor a szelvények közötti szakaszon. A meder tervezett fenékszélessége 0,8 m, rézsűhajlása 1:1,5. A zárt csatorna kifolyási oldalán függőleges monolit vasbeton támfal épül, melynek vastagsága 30 cm. A támfal után 6,0 m hosszan 50 cm vastag kőszórás készül. 2

3 A vízlevezető árok Nagy-Pándzsába történő csatlakozásánál, a Nagy-Pándzsa melletti fenntartóút biztosítása érdekében átjáró tervezett, ahol a becsatlakozó árkon 0,8 m átmérőjű áteresz épül. A vízelvezető árok felvízi oldalán, a tervezett átjárótól 5,0 m távolságra, az alvízi oldalán a tervezett kőszórástól 5,0 m távolságra mederelzárás épül a kivitelezés idejére, a tervezett fenékszint +1,5 m koronamagasságára. Az elzárás koronaszélessége 2,0 m, rézsűhajlása 1:1,5. Az építés alatt érkező vizek munkaterületen történő átvezetése ideiglenesen NA 400-as csővezetéken keresztül fog történni. A műtárgy megépítése után a mederelzárások elbontásra kerülnek. A vízelvezető árok mederburkolása a torkolat utáni szakaszon 12 m hosszban, 40x40x10 cm méretű, előre gyártott lapokból készül. Beton lezáró fogak, illetve szegélybeton készül a terven megadott helyeken és méretekben. A Nagy-Pándzsa burkolat alvízi oldalán kőszórás épül 5,0 m hosszban, 50 cm vastagságban. e./iv/5. 4. vízelvezető árok A 4. sz. vízelvezető az I. sz. övárok 0+763,5 szelvényétől indul, befogadója a Nagy-Pándzsa, a vízfolyás bp-i szelvényénél. Beavatkozásra a szelvények közötti földmedrű szakaszon kerül sor. A meder tervezett fenékszélessége 0,8 m, rézsűhajlása 1:1,5. A zárt csatorna kifolyási oldalán függőleges monolit vasbeton támfal épül, melynek vastagsága 30 cm. A támfal után 6,0 m hosszan 50 cm vastag kőszórás készül. A vízlevezető árok Nagy-Pándzsába történő csatlakozásánál, a Nagy-Pándzsa melletti fenntartóút biztosítása érdekében átjáró tervezett, ahol a becsatlakozó árkon 0,8 m átmérőjű áteresz épül. A vízelvezető árok felvízi oldalán, a tervezett átjárótól 5,0 m távolságra, az alvízi oldalán a tervezett kőszórástól 5,0 m távolságra mederelzárás épül a kivitelezés idejére, a tervezett fenékszint +1,5 m koronamagasságára. Az elzárás koronaszélessége 2,0 m, rézsűhajlása 1:1,5. Az építés alatt érkező vizek munkaterületen történő átvezetése ideiglenesen NA 400-as csővezetéken keresztül fog történni. A műtárgy megépítése után a mederelzárások elbontásra kerülnek. A vízelvezető árok mederburkolása a torkolat utáni szakaszon 12 m hosszban, 40x40x10 cm méretű, előre gyártott lapokból készül. Beton lezáró fogak, illetve szegélybeton készül a terven megadott helyeken és méretekben. A Nagy-Pándzsa burkolat alvízi oldalán kőszórás épül 5,0 m hosszban, 50 cm vastagságban. f./iv/6. 5. vízelvezető árok Az 5. sz. vízelvezető az I. sz. övárok 0+922,4 szelvényétől indul, befogadója a Nagy-Pándzsa a vízfolyás bp-i szelvényénél. Beavatkozásra a szelvények közötti földmedrű szakaszon kerül sor. A meder tervezett fenékszélessége 0,8 m, rézsűhajlása 1:1,5. A zárt csatorna kifolyási oldalán függőleges monolit vasbeton támfal épül, melynek vastagsága 30 cm. A támfal után 6,0 m hosszan 50 cm vastag kőszórás készül. A vízlevezető árok Nagy-Pándzsába történő csatlakozásánál, a Nagy-Pándzsa melletti fenntartóút biztosítása érdekében átjáró tervezett, ahol a becsatlakozó árkon 0,8 m átmérőjű áteresz épül. A vízelvezető árok felvízi oldalán, a tervezett átjárótól 5,0 m távolságra, az alvízi oldalán a tervezett kőszórástól 5,0 m távolságra mederelzárás épül a kivitelezés idejére, a tervezett fenékszint +1,5 m koronamagasságára. Az elzárás koronaszélessége 2,0 m, rézsűhajlása 1:1,5. Az építés alatt érkező vizek munkaterületen történő átvezetése ideiglenesen NA 400-as csővezetéken keresztül fog történni. A műtárgy megépítése után a mederelzárások elbontásra kerülnek. A vízelvezető árok mederburkolása a torkolat utáni szakaszon 12 m hosszban, 40x40x10 cm méretű, előre gyártott lapokból készül. Beton lezáró fogak, illetve szegélybeton készül a terven megadott helyeken és méretekben. A Nagy-Pándzsa burkolat alvízi oldalán kőszórás épül 5,0 m hosszban, 50 cm vastagságban. g./iv/7. Templomfői vízmosás A mély bevágásban húzódó vízmosásos út megkötésére útteknő burkolat került megtervezésre, mely a szelvénytől a 0+815,6 szelvényig épül. A burkolat két oldalán 30x20x15 cm méretű előre gyártott elemekből kiemelt szegély épül. A 3,0 m szélességű pályaszerkezet egyoldali eséssel kerül kialakításra, lejtése 1%. A kétirányú forgalom biztosítása céljából kitérő épül a szelvények között, ahol a kiemelt szegély helyett K szegély kerül beépítésre. Ugyancsak K szegély épül az útcsatlakozások, illetve telekfelhajtók helyén. 3

4 h./iv/8. Új utca Az út vízelvezető funkciójának kialakítása érdekében útteknő burkolat kerül kialakításra a szelvények közötti szakaszon. A 4,0 m széles pályaszerkezet egyoldali, 1%-os oldaleséssel kerül kiépítésre. Mindkét oldalon 30x20x15 cm méretű előre gyártott elemekből kiemelt szegély épül. A szelvényben TB jelű A terhelésű rácsos elem épül, mely a csapadékvizeket az út mellett tervezett vízelvezető árokba vezeti. Az út mellett TB mederelemekkel burkolt vízlevezető árok épül, amely az I sz. övárokba a szelvénybe csatlakozik. i./iv/9. Szöllöhegyi út Az , és a szelvények közt meglévő rossz állapotú beton útteknő burkolat felújításra kerül, a kétoldali kiemelt szegély 30x20x15cm méretű előre gyártott elemekből készül. A szelvények között kialakításra kerülő 3,3 m széles pályaszerkezet két oldalán 30x25x15cm méretű előre gyártott elemekből kiemelt szegély épül. A szelvények között új, kétoldali kiemelt szegély épül 30x20x15cm méretű előre gyártott elemekből. A szelvények között új útteknő burkolat épül, a pályaszerkezet szélessége 3,0 m. Két oldalon 30x25x15cm méret, előre gyártott elemekből kiemelt szegély épül. A telkekre történő felhajtásnál 25x15/10x25 méretű K szegélykövek beépítése tervezett. II. A létesítmény átadás-átvételét követően a rendeltetésszerű üzemeltetés megkezdése előtt vízjogi üzemeltetési engedély kérelmet kell benyújtani a hatósághoz, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. Amennyiben a vízimunka elvégzése illetve a vízilétesítmény megvalósítása a vízjogi engedélytől eltérően vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után, engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. III. Az engedélyes k ö t e l e s az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./a kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációkban foglaltak, valamint a szakhatóságok, kezelők és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósíthatók meg. b./a kivitelezés során tilos a felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése. Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás azonnali megkezdésével egyidejűleg be kell jelenteni Felügyelőségnek. c./a keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. d./ A Pannonhalma I. sz. halastóba, valamint a Nagy-Pándzsa bal parti , és fkm szelvényébe bevezetett csapadékvizek minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. e./a csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvíz nem vezethető. f./a halastóba, vízfolyásba bebocsátás szelvényeinél, a bebocsátások helyén a mederben illetve a rézsűn keletkező esetleges kimosódások érdekében meder- és rézsűvédelmet kell a terv szerint kialakítani. 4

5 g./az épülő vízelvezető medrek és a parti sávok felületeit a tereprendezések után füvesíteni kell. h./a vízelvezető árkok Nagy-Pándzsába történő csatlakozásánál a torkolati műtárgyakat a Pannonhalma I. sz. halastó vízlevezetése után, a halastó leeresztett állapotában kell megépíteni. i./a vízelvezető árkok építésének idején a munkagödrök víztelenítését nyílt víztartással, szivattyús átemeléssel kell biztosítani. j./a megépülő vízilétesítmények folyamatos karbantartását, állagmegóvását a rendeltetésszerű üzemeltetésre kiadandó vízjogi üzemeltetési engedély jogerőssé válásáig is el kell végezni. k./a megvalósult létesítményekre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyiránti kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot. Csatolni kell továbbá a létesítményekre vonatkozó Kezelési és Karbantartási Utasítást. 2./ A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály előírásai: a./ A Ravazd-Önkormányzat-belterületi I. ütem csapadékvíz elvezetése által igénybevételre kerülő ingatlanok és annak környezetében és a közvetlenül szomszédos ingatlanok termőtalajában szélsőséges vízháztartási helyzetet, talajminőség romlást nem okozhat. b./ A csapadékvíz elvezetés kialakítását a tárgyban készült műszaki leírás szerint kell végezni. c./ A létesítési munkák idején a térségben meglévő, talajvédelmi célú létesítmények működőképességét fenn kell tartani. d./ A tárgyi vízügyi létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárása során a szakhatóság hozzájárulását be kell szerezni. 3./Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta. 4./ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság szakhatósági eljárását hatáskörének hiányában megszüntette. 5./Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája előírásai: a./a földmunkák az 1. és 2. sz.vízelvezető árkok esetében csak folyamatos régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) mellett végezhetők. b./az előkerülő régészeti emlékeket fel kell tárni. c./a régészeti tevékenység végzésére a Győr-Moson-Sopron megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult (9021 Győr, Széchenyi tér 5.) d./ A további nyomvonalszakaszok földmunkáinak megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni a Hivatalnak, és a területileg illetékes múzeumnak. Lehetőséget kell biztosítani a terület átvizsgálására. 6./Be kell tartani továbbá a Pannon Víz Zrt. PV/139-1/2012/7000. sz., az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F /2011. sz., a Magyar Telekom MSZI /2011. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/294/2012. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatában, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ G-2/ /2011. sz. 5

6 vagyonkezelői nyilatkozatában, a G-2/ /2011. sz. tulajdonosi nyilatkozatában és az engedélyessel a ravazdi hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában március 8-án illetve március 20-án aláírt Megállapodásban, Écs-Ravazd Körjegyzősége január 24-én kelt közútkezelői hozzájárulásában, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. GYMS-3000/2/2011. sz. közútkezelői hozzájárulásában foglaltakat. IV. 1./ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyes Ravazd község Önkormányzata (statisztikai számjele: , törzsszáma: 645, adóazonosító jele: , 9091 Ravazd, Ország út 119/A., képviseli: Feketéné Varga Mária polgármester) -továbbiakban Jogosult - javára a./ a ravazdi hrsz. alatti, 1514 m2 területű, kivett lakóház, udvar művelési ágú ingatlanból, melynek tulajdonosa Kovács Ferenc Márton (9091 Ravazd, Országút u. 77.), 38 m2 területre, b./ a ravazdi hrsz. alatti, 2432 m2 területű, kivett lakóház, udvar művelési ágú ingatlanból, melynek tulajdonosa Balogh István (9027 Győr, Tinódi u. 11. I/3.) 226 m2 területre, c./ a ravazdi hrsz. alatti, 500 m2 területű, kivett beépítetlen terület művelési ágú ingatlanból, melynek tulajdonosa Balogh István (9027 Győr, Tinódi u. 11. I/3.) 54 m2 területre, d./ a ravazdi hrsz. alatti, 788 m2 területű, kivett beépítetlen terület művelési ágú ingatlanból, melynek tulajdonosa Balogh István (9027 Győr, Tinódi u. 11. I/3.) 67 m2 területre, e./ a ravazdi hrsz. alatti, 3057 m2 területű, kivett lakóház, udvar művelési ágú ingatlanból, melynek tulajdonosa Horváth Roland (9091 Ravazd, Országút u.95.) 31 m2 területre, csapadékvíz vezetési szolgalmi jogot alapít az ingatlantulajdonosokkal a felsorolás szerint február 15-én és március 24-én 261/2012. sz. alatt kötött Szolgalmi jog alapításáról rendelkező szerződés -ek, a Zsugya Geo Földmérő és Térképészeti Bt. (2900 Komárom, Eötvös u. 8.) 2/3/2011. munkaszámú és 512/2012. sz., 511/2012. sz., 513/2012. sz. változási vázrajza és terület kimutatása alapján. 2./ A felek a február 15-én 261/2012. sz. alatt kötött szolgalmi jogi megállapodásai szerint a szolgalom alapítása ingyenesen történik. 3./ Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresi a Győri Körzeti Földhivatalt, hogy a vízvezetési szolgalmi jogot alapító jogerős határozata alapján a jelen fejezet 1./ pontjában feltüntetett ingatlanok tekintetében az ott feltüntetett mértékű területekre a csapadékvíz vezetési szolgalmi jogot jegyezze be. V. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. 6

7 VI. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Ravazd 3 és 8 számokon a Vízikönyvbe bejegyzi. VII. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. I N D O K O L Á S Ravazd község Önkormányzata (9091 Ravazd, Ország út 119/A.) a szeptember 29-én érkezett beadványában a Mozaik Magiszter Építőipari Szolgáltató Bt. (9028 Győr, Pándzsa u. 16.) Lét.110/2011 sz. dokumentációja alapján a belterületi vízrendezés I. üteme vízjogi létesítési engedélye kiadását kérte, a hatóság felhívására a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A hatóság az érintett ingatlan tulajdonosokat a /2012. sz. iratában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 29. (3) bekezdése alapján eljárás megindításáról tájékoztatta. A kérelmező az eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívásokban foglaltakat a hatóság által többször engedélyezett meghosszabbított határidőn belül csatolta. A hatóság a jelen határozatát a tervező részére adott meghatalmazásra, a győri Körzeti Földhivatal érintett ingatlanokról készített területkivonás előtti állapotról kiadott kimutatására, a Pannon Víz Zrt. PV/139-1/2012/7000. sz., az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F /2011. sz., a Magyar Telekom MSZI /2011. sz., az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/294/2012. sz. közmű üzemeltetői nyilatkozatára, a Horgász-Vikend kft.( 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 34.) október 6-án kelt tulajdonosi befogadói nyilatkozatára, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság /2011. sz. befogadói nyilatkozatára, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ G-2/ /2011. sz. vagyonkezelői nyilatkozatára, a G-2/ /2011. sz. tulajdonosi nyilatkozatára és az engedélyessel a ravazdi hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában március 8-án illetve március 20-án aláírt Megállapodására, Écs-Ravazd Körjegyzősége január 24-én kelt közútkezelői hozzájárulására, a FALU-TV Szolgáltató Kft december 7-én kelt nyilatkozatára, a ravazdi hrsz., a ravazdi hrsz., a ravazdi hrsz., a ravazdi hrsz., hrsz. alatti ingatlanok tekintetében február 15-én 261/2012. sz. alatt kötött Szolgalmi jog alapításáról rendelkező szerződés -ekre, a Zsugya Geo Földmérő és Térképészeti Bt. (2900 Komárom, Eötvös u. 8.) 2/3/2011. munkaszámú és 512/2012. sz., 511/2012. sz. változási vázrajzára és terület kimutatására, Ravazd Község Önkormányzata 79/2012., 79-7/2012., 79-8/2012. sz., a ravazdi hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa tekintetében tett nyilatkozatára, a Magyar Államkincstár 8417/1/2012., 12116/1/2012. sz. hozzájáruló nyilatkozatára, a tervező március 12-én tett nyilatkozatára, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. GYMS-3000/2/2011. sz. közútkezelői hozzájárulására, a tervező érintett ingatlanok tárgyában április 20-án csatolt kimutatására, a hatóság eljárás során kibocsátott hiánypótlási felhívásaira megküldött nyilatkozatokra és dokumentációkra alapozta. A hatóság megállapította, hogy a tárgyi beruházással érintett ingatlanok közül ravazdi hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa a Magyar Állam, vagyonkezelője a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. A Magyar Állam tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában csatolták a Magyar Közút 7

8 Nonprofit Zrt. GYMS-3000/2/2011. sz. közútkezelői hozzájárulását, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ G-2/ /2011. sz. vagyonkezelői nyilatkozatát, a G-2/ /2011. sz. tulajdonosi nyilatkozatát és az engedélyessel a ravazdi hrsz. alatti ingatlan vonatkozásában március 8-án illetve március 20-án aláírt Megállapodást. A , 1182., 1211., 1218., 1235., , /1., 497/1., hrsz. alatti ingatlanok tulajdonosa az engedélyes Önkormányzat, a 0199/5. hrsz. alatti ingatlan tekintetében a Horgász- Vikend kft.( 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 34.) a tulajdonosi hozzájárulást megadta, a 1178., 1179., 1180., 1233., hsrz. alatti ingatlanok tekintetében a szolgalmi jogi megállapodást megkötötték, a hrsz. alatti ingatlan tekintetében a bejegyzett néhai tulajdonos örökösei nem voltak fellelhetők, így a hatóság szolgalmi jogi megállapodás hiányában alapította a vízvezetési szolgalmat. A hatóság az eljárás során intézkedett az ügyben hatáskörrel rendelkező illetékes szakhatóságok megkeresése iránt, melynek során a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága Talajvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Osztály a 17.2/345-2/2012. sz. állásfoglalásában hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg, a Győr-Moson- Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerv Győri, Pannonhalmi, Téti Kistérségi Népegészségügyi Intézete a VIII-R-049/ /2012. sz. állásfoglalásában hozzájárulását feltételek megállapítása nélkül megadta, de tájékoztatásában felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az ivóvízvezeték kiváltására sor kerül, a kiépítést követően vízvizsgálatot kell végeztetni, majd annak eredményét az üzemeltetési engedélyezési eljárás során be kell nyújtani az Intézethez. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság a VBK/353-2/2012. sz. végzésében szakhatósági eljárását hatáskörének hiányában megszüntette. A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a VIII-P- 001/1033-2/2012. sz. állásfoglalásában hozzájárulását a rendelkező részben foglaltak szerint adta meg. A Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a hivatkozott számú állásfoglalásaiban megállapította, hogy a tervezett beruházás nyilvántartott régészeti lelőhelyeket érint. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 19 (2) bekezdése szerint a régészeti örökség elemei a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A 22 (1)-(2) bekezdése értelmében a fejlesztésekkel és beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni ( a továbbiakban megelőző feltárás) A régészeti érintettség mértékétől függően a hatóság a régészeti megfigyelést (szakfelügyeletet) írhat elő. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény pontja szerint régészeti megfigyelés a földmunkával járó fejlesztések, beruházások régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és annak dokumentálása, ami azonban nem terjed(-het) ki a régészeti jelenségek nagytömegű feltárására. Amennyiben régészeti emlékek kerülnének elő, úgy a régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) ellátása nem szolgálja a kielégítően a lelőhely védelmét, így a további régészeti tevékenységet a megelőző feltárásra vonatkozó szabályok szerint kell folytatni. A megelőző feltárásra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni a 22 (3) bekezdése alapján, és az csak jogerős feltárási engedély birtokában végezhető a 20 (1) bekezdése értelmében. A régészeti megfigyelés (szakfelügyelet) és az előkerülő régészeti emlékek megelőző régészeti feltárásának költségeit a beruházó köteles viselni, mivel a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.törvény 19 (3) bekezdése szerint a régészeti feltárások költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV.törvény 23 (2) bekezdése kimondja, hogy a megelőző feltárásokkal kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben a Hivatal álláspontja az irányadó. A kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. törvény 24 -a alapján felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben a földmunkák során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a hivatkozott törvény 82 (1) bekezdés, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001 (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. 8

9 Az eljárás során a hatóság az érintett ingatlan tulajdonosok közül az eljárás megindításáról szóló értesítést Pardavi Józsefné Horváth Margit részére a tulajdoni lapra bejegyzett címére nem tudta kézbesíttetni, a postai küldemény esetében a kézbesítés sikertelennek bizonyult, mivel a küldemény címzett ismeretlen /cím elégtelen megjelöléssel érkezett vissza a hatósághoz. A fentiek alapján a hatóság belföldi jogsegély keretében a /2012. sz. iratában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés b) pontja alapján megkereste Ravazd község Önkormányzata Jegyzőjét (9091 Ravazd, Ország út 119/A.) annak érdekében, hogy a fent feltüntetett magánszemély lakcímadatait az elsőfokú hatósággal közölje. Ravazd Község Önkormányzata a március 14-én érkezett 79/2012. sz. iratában nyilatkozott, hogy a ravazdi hrsz. alatti ingatlan tulajdonosa, Pardavi Józsefné a népességnyilvántartó szerint 1976.február 12-én elhalálozott. Mivel hagyatéki eljárás nem történt, az Önkormányzat megkísérelte az örökösök felkutatását, de sikertelenül. Mivel leszármazottakról nincs tudomásuk, így nincs mód póthagyatéki eljárás lefolytatására. Ravazd Község Önkormányzata a március 30-án érkezett 79-7/2012. sz.. és a május 7-én érkezett 79-8/2012. sz. beadványában is előadta, hogy nevezett elhalálozott, a hagyatéki eljárás lefolytatására vonatkozó iratokkal nem rendelkezik, az örökös nevéről, elérhetőségéről tudomása nincs, ezért a hatóság a jelen határozat közléséről Pardavi Józsefné esetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 80 (1) b./ és d./ pontjai alapján hirdetményi úton gondoskodott. A kérelem vízgazdálkodási, vízvédelmi, jogi és természetvédelmi tárgyú vizsgálata és a hiánypótlási eljárás lefolytatása után megállapítást nyert, hogy a kérelem megfelelt a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet előírásainak. Az érintett ingatlanok nem országosan védett természeti területek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem pedig az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel létesített országos ökológiai hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit már nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A tervező felelősséggel kijelentette, hogy a dokumentációban tervezett vízilétesítmények alkalmasak a területen keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes gyűjtésére, elvezetésére, továbbá a befogadók alkalmasak a vízgyűjtő területeken keletkező mértékadó csapadékvizek biztonságos és károkozástól mentes befogadására. A tervdokumentációhoz becsatolásra került az ÉDUKÖVIZIG, mint a Nagy-Pándzsa vízfolyás kezelőjének október 04-én kelt /2011. ügyiratszámú befogadói nyilatkozata, amely szerint a Nagy-Pándzsa megfelelő állapotban van, és alkalmas a tervezett vízilétesítmények által elvezetésre kerülő többlet csapadékvizek fogadására. A tervdokumentációhoz szintén becsatolásra került a HORGÁSZ-VÍKEND Kft., mint az épülő I. számú övárok befogadójának, a Pannonhalma 0202/8 hrsz. területen lévő nyílt ároknak, az 1. számú és 2. számú vízelvezető árkok befogadójának, a Pannonhalma I. számú halastó tulajdonosának a tervezett létesítmények megépítéséhez megadott, október 06-án kelt hozzájárulása. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. Az eljáró hatóság az előírásokat tartalmazó III. fejezet 1.d./ pontjában a Nagy-Pándzsa bal parti , és fkm szelvényébe bevezetett csapadékvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 3. Időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó területi határértékek, a Pannonhalma I. sz. halastóba bevezetett csapadékvizek minőségi előírásait a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklet 3. Időszakos vízfolyás befogadóra vonatkozó területi határértékek, a 2./ pontját a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 2 a./, c./ és i./ pontja, 43 (1) bekezdése alapján határozta meg. 9

10 A hatóság a vízvezetési szolgalmi jog alapítására vonatkozó IV. fejezetét a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény I. sz. melléklete 26.a./ pontja, 20. (1) bekezdése, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3 (3) bekezdése, 6. (1) bekezdése, 6 (4) bekezdése, (5) bekezdése, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13) KHVM rendelet 2 (3) bekezdése alapján határozta meg, és ezek alapján döntött a vízilétesítmény elhelyezésével és üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, a jogosultat (vízjogi engedélyest) és az ingatlan tulajdonosát érintő, a létesítéssel és a használattal összefüggő egyéb jogokról és kötelezettségekről. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Győr, május 17. Németh Zoltán s.k. igazgató 10