Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító:

Átírás

1 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: Pedagógiai program Német nyelv A nevelőtestület véleményezte: Érvénybe lépésének ideje: Debrecen 2015.

2 NÉMET NYELV SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK (9-12. ÉVFOLYAM) Célok és feladatok A 9.évfolyamos diákok legalább öt éve tanulják a célnyelvet. Ezalatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10.évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjon cserélni. A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell tudnia szóban és írásban információt cserélnie, hosszabb szövegeket megértenie és létrehoznia. Továbbra is fontos, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. évfolyam végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiák alkalmazását. Fejlesztési követelmények A tanuló szóban és írásban tud információt cserélni, hallott és olvasott szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista - Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése - Tágabb környezetünk, a lakóhely, a nagyvárosi élet jellemzői - Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem - Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival - Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód 2

3 - Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek - Utazás: nyaralás itthon és külföldön - Szabadidő és szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és klasszikus zene; az Internet világa - A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás - Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) életéről - Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban 3

4 9. évfolyam A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó követelményeket kétéves bontásban kell értelmezni. Kommunikációs szándékok (lásd a 10. évfolyamnál) Fogalomkörök (lásd a 10. évfolyamnál) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 100 szavas köznyelvi szövegben információt megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven megfogalmazott kérdésekre válaszokat adni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni; Évi óraszám: 129,5 Órakeret felosztása: Új anyag feldolgozása: 98,5 Ismétlés, rendszerezés: 25 óra 4

5 Kötelező dolgozat, javítás: 6 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstrasse-Jutta Müller-Thomas Storz: Delfin Az értékelés fajtái: Diagnosztikus(helyzetfelmérő) értékelés Formatív (segítő) Lezáró, minősítő Az értékelés formái: Hallás utáni értés ellenőrzése magnó segítségével Komplex szövegértés ellenőrzése idegen nyelvű szöveg alapján Röpdolgozat Feladatlap Záró dolgozat Szituációs játékok A tanulók minősítése: A tanulók minősítése a hagyományos ötfokú értékelési skálával történik. 5

6 10. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés, személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, bánat, bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, érdeklődés, érdektelenség, tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság, ismerés, nem ismerés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: 6

7 kérés, tiltás, felszólítás, segítségkérés és arra reagálás, javaslat és arra reagálás, kínálás és arra reagálás, meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése, Birtoklás kifejezése, Térbeli és időbeli viszonyok, Függő beszéd, Mennyiségi és minőségi viszonyok, Modalitás, Esetviszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre odaillő válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák estén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni; 7

8 kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. Évi óraszám: 129,5 Új anyag feldolgozása: 98,5 óra Ismétlés, rendszerezés: 25 óra Kötelező dolgozat, javítása: 6 óra Tankönyv: Hartmut Aufderstrasse Jutta Müller Thomas Storz: Delfin Az értékelés fajtái: Diagnosztikus (helyzetfelmérő) értékelés Formativ (segítő) értékelés Lazáró, minősítő értékelés Az értékelés formái: Hallás utáni értés ellenőrzése magnó segítségével Komplex szövegértés ellenőrzése idegen nyelvű szöveg alapján Röpdolgozat Feladatlap Záró dolgozat Szituációs játékok A tanulók minősítése A hagyományos ötfokú értékelési skálával történik. 8

9 11. évfolyam A kommunikációs szándékra és a fogalomkörökre vonatkozókövetelményeket kétéves bontásban kell értelmezni. Kommunikációs szándékok (lásd a 12. évfolyamnál) Fogalomkörök (lásd a 12. évfolyammál) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkezteti; kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni, választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegér megérteni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni. Évi óraszám: 148 Új anyag feldolgozása: 107 óra Ismétlés, rendszerezés: 35 óra Kötelező dolgozat, javítás: 6 óra 9

10 Tankönyv: Hartmut Aufderstrasse Jutta Müller Thomas Storz: Delfin Az értékelés fajtái: Diagnosztikus(helyzetfelmérő) Formatív (segítő) Lezáró, minősítő értékelés Az értékelés formái: Hallás utáni értés ellenőrzése magnó segítségével Komplex szövegértés ellenőrzése idegen nyelvű szöveg alapján Röpdolgozat Feladatlap Záró dolgozat Szituációs játékok A tanulók minősítése a hagyományos ötfokú értékelési skálával történik. 10

11 12. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés, szóbeli üdvözlésküldés, személyes és hivatalos levélben megszólítás, személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánság és arra reagálás, együttérzés és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: hála, sajnálkozás, öröm, elégedettség, elégedetlenség, csodálkozás, remény, félelem, bánat, bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, érdeklődés, érdektelenség, tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, ellenvetés visszautasítása, akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség, ígéret, szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok. dolgok, személyek megnevezése, leírása, események leírása, információkérés, információadás, igenlő vagy nemleges válasz, 11

12 válaszadás elutasítása, tudás, nem tudás, bizonyosság, bizonytalanság, emlékezés, nem emlékezés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés, tiltás, felszólítás, segítségkérés és arra reagálás, kínálás és arra reagálás, meghívás és arra reagálás, reklamálás, tanácskérés, tanácsadás, segítség felajánlása és arra reagálás, ajánlat és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás, megerősítés, körülírás, témaváltás, beszélgetés lezárása. Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése, Birtoklás kifejezése Térbeli és időbeli viszonyok, Függő beszéd, Mennyiségi és minőségi viszonyok, Modalitás, Esetviszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes kb.200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni, kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni. 12

13 Beszédkészség A tanuló legyen képes árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni, választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni, gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni, megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni, kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni, kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni, gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni. Évi óraszám: 132 óra Új anyag feldolgozása: 56 óra Ismétlés, rendszerezés: 76 óra Kötelező dolgozat, javítás: 6 óra Az értékelés fajtái: Diagnosztikus Formativ Lezáró, minősítő értékelés Az értékelés formái. Hallás utáni értés ellenőrzése magnó segítségével Komplex szövegértés ellenőrzése Nyelvhelyesség Íráskészség felmérése Röpdolgozat Feladatlap Záró dolgozat Szituációs játékok Önálló témakifejtés Tankönyv: Hartmut Aufderstrasse-Jutta Müller- Thomas Storz: Delfin Lázár-Pantó: Német feladatsorok /középszint/ 13

14 Részletes érettségi vizsgakövetelmény NÉMET NYELV BEVEZETÉS Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, gerincét a négy nyelvi alapkészség mérése alkotja, és az összpontszámon keresztül ad képet a vizsgázó idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájáról. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját. A nyelvi elemek értését az olvasott és hallott szövegértési feladatokban közvetett módon, a beszéd- és íráskészséget mérő feladatokban pedig közvetlenül mérjük. A nyelvtani és lexikai kompetenciát egy külön vizsgarész keretében célzottan is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szint meghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1 szinteket, emelt szinten a B2-C1 szinteket. Európa Tanács C2 Mastery C1 Effective Operational Proficiency B2 Vantage B1 Threshold A2 Waystage A1 Breakthrough Érettségi vizsga Emelt szint Középszint A követelmények a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv, az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktalással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, 14

15 mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, - megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen közölt információt a véleménytől Szövegfajták - funkcionális szövegek (pl. étlap, menetrend, tv-műsor, moziműsor, programok, kezelési útmutató, nyomtatvány, katalógus, menetjegy), - informatív-instruktív szövegek (pl. jegyzet, közlemény, felhívás, hirdetés, plakát, könyvajánlás), - levelek, - újságcikkek (pl. újsághír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből, - irodalmi szövegek (pl. mese, elbeszélés). - megérteni a szöveg mélyebb, másodlagos értelmét. - publicisztikai szövegek, kritikai írások. 2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), létrehozás), - alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egyszerű szövegben. 3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek A vizsgázó képes - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is. 15

16 - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből) Szövegfajták - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitvatartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. 4. Íráskészség A vizsgázó képes - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben 16

17 megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni (előre- és visszautalással, alapvető szinonimákkal és kötőszavakkal), - mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, valamint írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani pontatlansága, szóhasználata ne akadályozza a megértést, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, - a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni, - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaitan kifejteni Szövegfajták - üzenet, emlékeztető, - olvasói levél, - rövid személyes jellegű közlés, - cikk diákújság számára. - naplóbejegyzés, - üdvözlőlap, - meghívó, - magánjellegű vagy intézménynek szóló levél. 5. Beszédkészség 5.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), - mondanivalóját érthetően és összefüggően kifejezni, - gondolatait árnyaltan kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, 17

18 - úgy beszélni, hogy kiejtése, hanglejtése, beszédtempója ne akadályozza a megértést, - egyszerű kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. beszéd kezdeményezése/fenntartása, információ kérése/adása, egyszerű kompenzációs stratégiák), - beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani és lexikai pontatlansága ne akadályozza a megértést. B) TÉMAKÖRÖK - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel és tempóban beszélni, hogy beszéde jól érthető legyen, - változatos kommunikációs sratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs stratégiák hatékony alkalmazása), - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni. Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK Középszint VIZSGASZINTEK Emelt szint 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése - Személyes tervek 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése 18

19 - Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - Vásárlás, szolgáltatások - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Hasonlóságok és különbségek - Társadalmi viselkedésformák az emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és a vidéki élet összehasonlítása - Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban - Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - Étkezés iskolai menzán, - A kulturált étkezés feltételei, 19

20 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista 20

21 Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) hívó és hívott fél utas, útitárs 2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Vielen Dank/Danke schön; emelt szinten: Ich bin Ihnen sehr dankbar./ich bedanke mich bei Ihnen dafür. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Példa Hallo!/Entschuldigung!/Herr Krause! - Ja, bitte! Guten Morgen/Guten Tag/Guten Abend!/Hallo Markus! - Auf Wiedersehen! Tschüs! Mein Name ist Peter Klein./Dar ist Karl Sommer. - (Es) freut mich. Hallo!/Ja, bitte?/(hier) Kaufmann. - Ich möchte Herrn Müller sprechen. - Auf Wiederhören! Lieber Manfred,.../Sehr geehrte Damen und Herren,... - Herzliche Grüáe/Mit freundlichen Grüáen Viele Grüáe an Petra. Wie geht es Ihnen? - Danke, gut. Was fehlt Ihnen? - Ich bin erk ltet. Danke. - Bitte. Entschuldigung- (Das) Macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)!/Frohe Weihnachten!/Gute Besserung! - Danke. 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Példa Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über.../toll! Das finde ich (nicht) gut./ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! 21

22 Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Ich hoffe,... Ich habe Angst, dass... Ich bin traurig, weil... Das rgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Példa Was meinst du dazu? - Ich glaube.../meiner Meinung nach... Ich interessiere mich für Sport. - Das finde ich langweilig. Das gef llt mir (nicht)./das mag ich (nicht). Du hast (nicht) Recht. Einverstanden./Ich bin dafür/dagegen. Ich finde das (nicht) gut. Das stimmt nicht./doch!/sie haben nicht Recht. Das ist toll./das hast du wirklich gut gemacht./der Fisch schmeckt phantastisch. - Danke. Das ist mir egal. Ich mache das schon! Ich will.../ich möchte.../ich habe vor,... Ich möchte.../ich h tte gern... Ich kann.../ich muss.../ich darf.../ich soll... Ich weiá (nicht) genau,... Ich mag (keinen) Salat./Ich lese gern. - Was machst du am liebsten? Das war nicht nett von dir./warum hast du nicht angerufen? 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Példa Das ist ein neuer Tisch./Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich... gemacht. Wer ist das?/was weiát du über ihn? Ja./Nein. Ich weiá (nicht), dass (ob)... Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass/ob... Ich kenne...gut/nicht. Vielleicht... Ich erinnere mich (nicht) an... Ich kann nicht kommen, weil.../ich helfe dir, damit... 22

23 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Példa Gib mir bitte.../kannst du bitte.../könntest du bitte... Öffne (doch) bitte die Tür./Schreib noch nicht. Gehen wir morgen tanzen? - Einverstanden. Wir möchten bestellen./bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen?/darf ich Sie zum Essen einladen? - Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen. - Nein danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem.../Die Suppe ist zu salzig... Was sagst du dazu? - Ich rate dir,... Vorsicht!/Pass auf! Darf ich...? - Bitte sehr!/nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? - Natürlich. Was kann ich für dich tun? - Danke, es geht schon. 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Példa Wie bitte?/wie meinst du das?/wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Buchstabieren Sie bitte. Können/Könnten Sie bitte langsamer/lauter sprechen? Ich möchte noch sagen,... Ich wollte noch erz hlen,.../übrigens, ich habe gehört, dass... Könnten wir jetzt noch darüber reden,.../ich möchte noch etwas sagen. Darf ich Sie kurz unterbrechen? Das ist wahr./das stimmt. Das ist ein Ger t, mit dem man... Ein Beispiel dafür ist... Wir können darüber ein anderes Mal sprechen. D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek A következő táblázat a Kerettanterv német nyelvi mellékletére épül. A Kerettanterv a nyelvi szerkezeteket a funkcionalitás elve alapján csoportosítja, ezzel szemben a nyelvtani 23

24 követelmények leírása ebben a dokumentumban a könnyebb kezelhetőség érdekében a leíró nyelvtan kategóriái alapján készült. Az adott nyelvtani formához hozzárendeltük annak nyelvi funkcióját, illetve ahol az kevésbé megoldható, ott egy-egy példával illusztráltuk azt. A nyelvtani ismeretek alapvető szerepet játszanak mind a receptív, mind a produktív készségekben. A receptív készségek között felsorolt nyelvtani szerkezetek előfordulhatnak az olvasott vagy hallott szöveg értését mérő feladatokban, de ezekre a nyelvhelyességi vizsgarész nem kérdez rá. A produktív ismeretek közé sorolt nyelvtani szerkezetekre lehet feladatot készíteni a Nyelvhelyesség vizsgarészben. A táblázat terjedelmi okból nem törekedhetett teljességre. FORMA Középszint A2- B1 Emeltszint B2- C1 TARTALOM, FUNKCIÓ, PÉLDA rec. prod. rec. prod. I. MORPHOLOGIE 1. DAS VERB x x x x Existenz, Besitz, Geschehen, Handlung 1.1. Das finite und infinite x x x x Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen Zeitverháltnisse: Pr sens x x x x Gegenwart, Pr teritum x x x x Vergangenheit, Perfekt x x x x Gleichzeitigkeit, Plusquamperfekt x - x x Vorzeitigkeit, Futur I x x x x Zukunft Futur II - - x - Hilfsverben der Zeitformen x x x x (sein, haben, werden) Modus Indikativ x x x x Modalit t: Imperativ x x x x Behauptung, Wunsch, Wille, Aufforderung, Befehl, Absicht usw. Konjunktiv I x - x - Pr sens x - x - Perfekt x - x - Konjunktiv II x x x x Pr teritum würde-form, h tte, w re x x x x alle Formen - - x - Plusquamperfekt x x x x Hilfsverben der Modalit t Pr sens x x x x (können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen) Pr teritum x x x x Perfekt x - x x Plusquamperfekt x - x x Futur I - - x - Weitere Ausdrücke der Modalit t (Futur II) - - x - 24

25 1.2. Trennbare und x x x x (an/kommen, bekommen) untrennbare Verben 1.3. Reflexive Verben x x x x Reziproke Handlungen, Ausdruck der Freude, Sorge, Angst usw Aktiv und Passiv Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zust nden Vorgang- (Handlungs-) bzw. x x x x Zustandpassiv x - x x mit Modalverb x - x x Zeitformen des Vorgangpassivs Pr sens x x x x Pr teritum x x x x Perfekt x x x x Plusquamperfekt - - x x Futur I - - x x Futur II - - x Valenz der Verben* x x x x 2. PARTIZIPIEN Partizip Pr sens x - x x Partizip Pr sens als Nomen x x x x (r Reisende) Partizip Perfekt x x x x Partizip Perfekt als Nomen x x x x (r Angestellte) Partizip Futur - - x - 3. SUBSTANTIV x x x x Benennung von Lebewesen, Gegenst nden, Abstrakta 3.1. Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel (der, die, x x x x Benennung u. Unterscheidung von konkreten und nicht konkreten Sachverhalten das, ein/e, kein/e) 3.2. Kasus, Deklination Nominativ x x x x Akkusativ x x x x Dativ x x x x Genitiv x x x x 3.3. Numerus, Pluralbildung x x x x 3.4. Valenz der Substantive* x x x x Abh ngigkeiten 4. ADJEKTIV Gebrauch des Adjektivs Qualit tsverh ltnisse, als Pr dikat x x x x Meinung, als Adverb und x x x x Gefallen/Miáfallen, als Attribut x x x x Charakterisierung 4.1. Adjektivdeklination x x x x (starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch) 4.2. Komparation x x x x Vergleich 4.3. Valenz der Adjektive x - x x Abh ngigkeiten 5. NUMERALIEN x x x x Quantit tsverh ltnisse Rangverh ltnisse, Reihenfolge 25

26 5.1. Kardinalzahlen x x x x Quantit tsangaben 5.2. Ordinalzahlen x x x x (Datum, Reihenfolge) 5.3. Bruchzahlen x - x x Mengenangaben 6. ADVERBIEN 6.1. Lokalangaben* x x x x Raumverh ltnisse 6.2. Temporalangaben* x x x x Zeitverh ltnisse 6.3. Kausale Adverbien* x x x x kausale Verh ltnisse 6.4. Instrumentale Adverbien* x x x x (damit, dadurch...) 6.5. Finale Adverbien* x x x x (dafür, dazu...) 6.6. Modifikative Adverbien* x x x x (anders, ebenso, gern...) 6.7. Graduative Adverbien* x x x x (sehr) 6.8. Direktive Adverbien x x x x (daher, daran...) 6.9. Frageadverbien x x x x (woher, woran...) 7. PRONOMINA 7.1. Personalpronomen x x x x (ich,...) 7.2. Possesivpronomen x x x x (mein,...) 7.3. Demonstrativpronomen x x x x (der, dieser, derselbe...) 7.4. Interrogativpronomen x x x x (wer, was, wie...) 7.5. Indefinitpronomen* x - x x (einer, keiner...) 7.6. Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ x x x x (der, welcher, wo...) Genitiv x - x x 7.7. Reflexivpronomen x x x x (sich...) 7.8. Reziprokpronomen x x x x (sich, einander...) 8. PRŽPOSITIONEN* Gebrauch der Pr positionen in Nominalphrasen Raum- und Zeitverh ltnisse, Abh ngigkeiten Pr positionen mit Akkusativ x x x x Pr positionen mit Dativ x x x x Pr postitionen mit Akk. u. D. x x x x Pr positionen mit Genitiv x - x x 9. KONJUNKTIONEN* Konjunktoren x x x x (und, oder...) Subjunktoren x x x x (dass, wenn, weil,...) Doppelte Konjunktoren x - x x (weder... noch, je... desto) 10. PARTIKELN Modalpartikeln** x - x x 11. WORTBILDUNG Grundlegende Wortbildungsregeln* x x x x II. SYNTAX 1. SATZBAU, x x x x SATZRAHMEN 2. SATZGLIEDER x x x x 3. DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ Nebenordnung x x x x Unterordnung x x x x 26

27 satzwertiger Infinitiv x x x x (hören, sehen, lernen + Inf., zu + Inf.) 4. ANGABEN x x x x (Nominalphrasen usw.) und ihre Stellung im Satz 5. SATZTYPEN Aussagesatz: Subjektsatz x x x x Behauptung, Meinung, Bericht Objektsatz x x x x Fragesatz: Informationen erfragen, direkt x x x x Entscheidungsfragen, Neugier, indirekt x x x x höfliche Aufforderung Aufrufesatz x x x x Aufforderung, Befehl, Mahnung Wunschsatz x x x x Wunsch Irrealer Wunschsatz x x x x irrealer Wunsch Attributsatz (Relativsatz) x x x x Konditionalsatz x x x x Bedingungen Konzessivsatz x - x x Erlaubnis (obwohl) Temporalsatz x x x x Zeitverh ltnisse: Vorzeitigkeit, Gleichzeitigkeit Finalsatz x x x x Ziele Kausalsatz x x x x Gründe benennen Modalsatz x x x x Modalit t (wie, als) Der indirekte Satz: Indirekte Rede Pr dikat im Indikativ x x x x Pr dikat im Konjunktiv I x - x - III. ÜBERGREIFENDE (MORPHOSYNTAKTISCHE) PHŽNOMENE 1. VERNEINUNG x x x x 2. KONGRUENZ x x x x 3. APPOSITION x - x x * A csillaggal jelölt kategóriáknál, a középszinten csak néhány alapvető kifejezés ismerete szükséges. * * Ennél a kategóriánál emelt szinten is csak néhány alapvető kifejezés ismerete szükséges. 2. Szókincs A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak. A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlésekben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kompenzációs stratégiákat. 27

28 A vizsga szókincsének alapjául a német standard nyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének. II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé perc. A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és körülbelüli arányát az értékelésben. Vizsgarész Időtartam Arány (perc) (%) Pont Írásbeli Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség SZÜNET Hallott szöveg értése Íráskészség Szóbeli Beszédkészség Összesen: A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2-B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Értékelés - Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. - Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. - A vizsga sikeres teljesítésének előfeltétele, hogy a vizsgázó mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 15%-át teljesítse. - Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. - Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. - Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. - Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző típusú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és a valós olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. Az olvasási készség több szintjét különböztetjük meg (pl. a globális, a szelektív és a részletes értést). A vizsgán a szövegértés több szintje mérhető. A vizsgafeladatok megoldásához a 28

29 vizsgázónak arra is képesnek kell lennie, hogy alkalmazza az értési céloknak megfelelő stratégiákat. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, - megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen közölt információt a véleménytől. A vizsgán olvasott szövegek - olyan (esetenként rövidített) autentikus szövegek, amelyeket valós közlési szándékkal hoztak létre, - egységes egészet alkotnak, - mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - funkcionális szövegek (pl. étlap, menetrend, tv-műsor, moziműsor, programok, kezelési útmutató, nyomtatvány, katalógus, menetjegy), - informatív-instruktív szövegek (pl. jegyzet, közlemény, felhívás, hirdetés, plakát, könyvajánlás), - levelek, - újságcikkek (pl. újsághír, beszámoló, riport), - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből, - irodalmi szövegek (pl. mese, elbeszélés). A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - feleletválasztás, - igaz/hamis állítás, - egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), - képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, - a szövegből kivett mondat, bekezdés helyének megtalálása, - szövegrészeinek sorrendbe rakása, - hiányos mondatok kiegészítése a szöveg alapján, - rövid választ igénylő nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A vizsgázónak három feladatot kell megoldania, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül szó. A feladatsor itemből áll. 29

30 Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés A feladatsorok elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség részek Javításiértékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. Az Íráskészség értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Az egyes részekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi Javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarész minden részében csak a célzottan mért készséget értékelik. NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egyszerű szövegben. A vizsgarészben használt szövegek vagy szövegrészletek - autentikus vagy kismértékben adaptált szövegek, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoké, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), - a szövegből kivett mondatrész helyének azonosítása a szövegkohéziós eszközök segítségével, - hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, - megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 3-4 feladatból, összesen körülbelül 30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül szó. A feladatok szövegre épülnek. Egy feladat mondatokra épül, ezzel azonban az elérhető pontszám körülbelül 15%-a szerezhető meg. Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. 30

31 A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet a valós értési céloknak megfelelően. A vizsga a szövegértés alábbi szintjeit méri: a szöveg alapvető kommunikációs szándékainak globális megértése (globális értés), a szövegből adott szempontok szerinti információk kiszűrése (szelektív értés). A vizsga a szöveg részletes értését nem méri. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak arra is képesnek kell lennie, hogy alkalmazza az értési céloknak megfelelő stratégiákat. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből). A vizsgán használt szövegek - olyan autentikus vagy kismértékben adaptált szövegek, amelyeket valós szóbeli közlési szándékkal hoztak létre, - egységes egészet alkotnak, - hossza és tartalma nem teheti meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - akusztikai minősége kifogástalan, - anyanyelvi beszélők közvetítésében, normál beszédtempóban hangzanak el, - kiválásztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: 31