MIKROBIÁLIS ÉLETTANA. kén és foszfát ellátottság, valamint fém ionok jelenléte.
|
|
- Márk Barta
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MIKROBIÁLIS ÉLETTANA Tantárgyfelelős: Dr. Szentirmai Attila Oktató: Tanszék: Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék Megkövetelt előzmény: Képzés: Biológus, biológiatanár Periódus: 2 Óraszám: Kredit: 3 Számonkérés: Kollokvium (1) A mikroszervezet fogalma: Mikroszkopikus méretű állandóságra törekvő, de változékony önreprodukcióra, és fejlődésre (evolúcióra) képes lények. Képviselőik külső energiaforrást hasznosítva szelekciós nyomás alatt álló önszabályozott rendszerként a környezet adta lehetőséget optimálisan hasznosítva léteznek. A fizikai és kémiai jellegű reakciókra visszavezethető élet a maga teljes bonyolultságában a mikroszervezetek egy-egy sejtjében jelenik meg. Ezek a szervezetek gazdaságos életvitelt kimunkálva, a létért folytatott küzdelemben bizonyos fokú dinamikus egyensúlyra törekedve népesítik be a rendelkezésre álló élőhelyet. A fiziológia szakterületének művelője a Hogyan történik? kérdésre akar korszerű választ adni, nem pedig hipotézist gyártani a Miért és hogyan történt? kérdést feszegetve. A fiziológia az élettani történés (életjelenség) mechanizmusát korszerű fizikai-kémiai ismeretek szintjén próbálja felderíteni. Hippokrates ( ) a tapasztalatgyűjtést szorgalmazza Aristoteles ( ) az ismeretek rendszerezését tartja fontosnak Galenus ( ) a módszeres kutatás apostola Harvey ( ) Descartes ( ) a kísérletezés eredményeitől várja a döntő fordulatot, az előrelépést A XIX-ik század kutatói a biofizikai- biokémiai alapozást indítják. A XX-ik század a szabályozás mechanizmusát tárja fel. A molekuláris-biológia a genetika szintjére emeli az élővilág szakszerű leírását. A megismerés érdekében klónokat vizsgál, kiragadva őket a fizikai-kémiai környezet és az élő szervezet folytonos kölcsönhatást biztosító életteréből, Az ipari gyakorlat céljára kiválasztott egyed célfeladata szempontjából a külső tényezők legkedvezőbb kombinációja jelenti a fiziológiai optimumot. A környezetet jellemző fizikai paraméterek: halmazállapotot (gáz, folyadék, szilárd fázis) befolyásoló hőmérséklet és nyomás ozmotikus viszonyok,féligáteresztő hártyán diffúziót előidéző ozmózis nyomás ionkitevő: a koncentráció tizes alapú negatív logaritmusa; p x = log(x) elektromágneses kölcsönhatás (foton kibocsátás, elnyelés. Luciferáz, fényérzékenység) elektrolízis elektromos áramforrás hatására (fordítva áramtermelés Geobacteriaceae) oxidációs potenciál:oxidálóképesség nornmál-redoxipotenciállal jellemezve A környezet kémiai összetétele: szénforrás, nitrogénforrás, kén és foszfát ellátottság, valamint fém ionok jelenléte.
2 Az életben maradás feltétele: folytonos elektronmozgás biztosítása a donortól az akceptorig. Az energia-kvantum forrásául szolgál a sejt és környezete között jelentkező elektron-potenciál grádiens. (2) A KÖRNYEZET KIALAKULÁSA, A földtörténet során bekövetkező fizikai kémiai tulajdonságának változása A növekedésre és szaporodásra képes mikroorganizmus megjelenése a vízi illetve szárazföldi élettérben Első lépésként említhető az élő szervezet (sejt) és környezete közötti kapcsolattartás lehetőségét, de ugyanakkor attól való elhatárolódást is biztosító szerveződés (szelektíven áteresztő hártya, kétrétegű membrán) létrejötte. Prokarióta membrán szerkezete és képződése (élettani viszonyok befolyásoló szerepe) az ősbaktériumokban glicerin-bisz-o-fitanil-éter bioszintézise acetil-coa ból és glicerin foszfátból az eubaktériumokban foszfolipid szintézise, hőmérséklet függő telítetlenség megjelenése zsírsav szintézis és lebontás egymástól eltérő útja külső membrán szerkezete felépítése A membrán fehérje-komponensének képződése. Enzimek a membránban. Transzport folyamatokat elősegítő mechanizmus szerveződése A környezetből makro és mikro mennyiségben felvehető anyagok fémionok, metabolizálható szénforrás, ammónia, vitamin jellegű anyagok A gomba membrán (plazmalemma) szerkezete, képződése Szterin építőelem képződése és funkciója A növekedés feltétele: A környezetből felvehető elektronforrásként használható szubsztrátum Hidrogén Fémek Szénhidrogének Lipidek Szénhidrátok A környezetben előforduló elektronakceptorként használható vegyületek Szén-dioxid Nitrogén Kén Oxigén Szulfát Nitrát (3) A SEJTFAL RENDELTETÉSE Mechanikus károsító hatást elviselő szerveződés kialakulása A szerveződés stabilitása, fennmaradása, képződése.
3 A Gram pozitív és Gram negatív Eubaktériumokban a peptidoglükán sejtfal felépítése Képződési mechanizmusa Sejtfalszintézis élettana, szabályozása Az építőelemek bioszintézise a citoplazmában Az építőelemek átjuttatása a citoplazma membránon A peptidoglükán sejtfal végső összeszerelése a perplazmikus térben Glükozidos kötés kialakítása Peptid kötés kialakítása A sejtfal lebontása, Lizogenitás jelensége. Az Ősbaktériumokban elterjedt pseudomurein sejtfal szerkezet és felépítése Gomba sejtfal szerveződése, képződése, lebontása A fonalas gomba appikálias növekedése Sarjadzás Saccharomyces cerevisiae Hasadás Schizosaccharomyces pombe (4) REDUKÁLÓ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT KIALAKULÓ SEJT A sejtet felépítő vegyületcsoportok: szénhidrátok képződése A citrát ciklus működése reduktív körülmények között Glükóz neogenezis Hexóz monofoszfát út (pentóz ciklus) működtetése A nukleinsav képződéshez szükséges ribóz és dezoxiribóz igény kielégítése, továbbá az aromás aminosav bioszintézis táplálása céljából. A membrán építőelemek (Alkoholok éterei) képződése, Zsírsavak, fehérjék (enzimek, hisztonok), nélkülözhetetlen vitaminok, nukleinsavak képződése. szén-dioxid felvétele, és redukciója a metanogénekben A metán képződése energia kvantumként ATP-t szolgáltat Példaként vizsgáljuk a pseudomurein sejtfalat képző hidrogént és széndioxidot hasznosító Methanococcus fajok tulajdonságait, továbbá a sejtfalnélküli Thermoplasma acidophilum életvitelét (5) OXIGÉN JELENLÉTÉBEN KIALAKULT MIKROVILÁG ÉLETTANI VISZONYAI A környezetből felvett szénhidrát glikolitikus lebontása szén dioxid és víz képződéséig Piruvát dehidrogenáz aktivitás és acetil-coa képződés Krebs ciklus működése aerob körülmények között A citoplazma redukáló állapotának megőrzése a hexózmonofoszfát út NADPH termelésével Hexóz monofoszfát út a ribózképződést biztosítja A thioredoxin szerepe a redukált állapot fenntartásában (timin szintézis) Szénhidrogén mint szénforrás, hasznosuklás Ecetsav szénforráskénti hasznosulása (lebontása) Glicerin egyedüli szénforrásként hasznosulhat, katabolikus represszív hatása Katabolizmus szabályozása a prokariótákban és a gombákban A növekedési fázisban képződő glutation primer szerepe: a fehérje szuintézis aminosav igényének kielégítése, az aminosav felvételben játszott szerepe által
4 (6) ENERGIANYERÉS MECHANIZMUSA A MIKROSZERVEZETEKBEN Energia nyerés az elektron transzportból(dehidrogénezés), Energia raktározás: Pirofoszfát kötésben ATP Vegyesanhidrid formában acetil-foszfát Aktív észter formájában PEP, Energia hasznosítás:biszintetikus folyamatok energiaigényének kielégítése; DNS szintézis, replikáció RNS szintézis, transzkripció Fehérjeszintézis, transzláció Poszt-transzlációs folyamatok jelentősége {Külső energiaforrást használva a hőmérséklet-grádiensből nyerhető energia (hőelem), a kémiai kötésben rejlő energia mobilizálása (elektromos elem), illetve a fényelem (fémiont tartalmazó tetrapirrol származékok) jelenthet megoldást} Krebs ciklus és a terminális oxidáció (oxidativ foszforiláció) a prokariótákban Hem szerkezete, szintézise, citokromok, klorofillek Szubsztrátszintű foszforiláció Alternatív légzési út feladata és működése A mitokondrium szerveződése Neurospora crassa esetében A mitokondrium megjelenése az élesztő féléknél az anyagcsere függvényében. Az öregedés élettani vonatkozásai, plazmid szerű képletek megjelenésével (7) A KÉN BIOGEOKÉMIAI KÖRFOLYAMATA Szulfát asszimiláció aerob és anaerob körülmények között E. coli példáján Szulfátlégzés szigorúan anaerob körülmények között Desulfovibrio példáján Az elemi kén redukálása anaerob körülmények között thermofil Desulfuromonas ősbaktérumokkal Az elemi ként aerob körülmények között szulfáttá oxidáló Thioplaca, Thiothrix fajok 5-10 %- os kénsavban is képesek szaporodni. (8) FÉNYENERGIA HASZNOSÍTÁS Protonpumpaként működő bakteriorhodopszin a Halobacterium halobium-ban Anaerob elektronáramlás fenntartása Chlorobium limicola és a Chromatiom okenii példáján Oxigént termelő Cyanobacterium-ban tilakoid membránba rögzítve dolgozik a két fotorendszer, Az Oscillatoria princeps példáján bemutatva a mikroszervezet tevékenysége: a vízbontás közben felszabaduló elektront használja fel a NADP + redukciójára Karboxiszómájukban működő ribulózbiszfoszfát-karboxiláz köti a szén-dioxidot (9) A NITROGÉN CIKLUS KIEGYENSÚLYOZOTT MŰKÖDÉSE. Nitrogén körforgalom
5 Ammónia asszimiláció: Reduktív ammónia felvétel Transzamináz Glutamin szintetáz (Az adenilezett enzim szabályozó szerepe) A mitrát asszimiláció (nitráttól ammóniáig) 8 e -t igényel Nitrát légzés! Anaerob körülmények között nitráton nem növekednek. Ammonifikáció (szerves vegyületek mineralizációja) Nitrifikáció Nitrosomonas és Nitrobacter fajok egymást követő tevékenysége (az ammonia >>>>>> nitrit >>>>> nitrát képződés végül a talajvizet mérgezi) Denitrifikáció Thiobacillus denitrificans, Micrococcus denitrificans példáján Anaerob körülmények között 1 mol glükóz terhére 197 kj energia és 2 mol tejsav szabadul fel, nitrát jelenlétében viszont 2386 kj energia jelenik meg. Aerob körülmények között 1 mol glükóz égése 2872 kj energiát szolgáltat. Nitrogénkötés Dinitrogén kötés Anabena cylindrica heterocisztáján bemutatva Klebsiella pneumoniae nitrogenáz rendszerének működése Rhizobium fajok szerepe a pillangós növényekben Frankia fajok szerepe (10) NITROGÉN-ANYAGCSERE A MIKROVILÁGBAN Esszenciális és nem esszenciális aminosavak szintézise A bioszintézis szabályozása enzimszinten (feed-back) A bioszintézisért felelős enzimek képződésének szabályozása (represszió) Az attenuátor régió szabályozza a bioszintézis struktúrgénjeinek átírását Aminosavak lebontása, a lebontó enzimek képződésének szabályozása A riboszómális fehérjeszintézis áttekintése, energia igénye A riboszóma kémiai szerkezete, felépítésének szabályozása Az eubaktérium és az őasbaktérium, valamint az eukarióta riboszóma szerkezetének összehasonlítása, működésének szabályozása Az mrns kémiai szerkezete, szerepe, életideje, RNáz működése A prokarióta és eukarióta szervezetben a mrns képződése, Az RNS polimeráz szerkezete, működése és szabályozása Katabolikus represszió, indukció, Nukleotídok bioszintézise, lebontása, a képződés szabályozása Nukleinsav szintézis, lebontás, DNáz működése A prokarióta és az eukarióta replikáció összehasonlítása, Szabályozása Kromoszómális és extrakromoszómális információ a mikroszervezetben. Plazmidok élettani jelentősége (11) ENDOSPÓRAKÉPZÉS ÉS A SPÓRA CSÍRÁZÁS bemutatása Bacillus subtilis Streptomycetaceae családban Maduromycetaceae családban Thermomonosporaceae csakládban Actinoplanaceae családban Sporangiumot képző Actinomycetes csoportban Micropolysporaceae családban Thermoactinomyces csoportban Konidium képzés a gombákban
6 Rhizopus nigricans aszexuális spóraképzése Neurospora crassa aszexuális spóraképzése Aspergillus nidulans konidium képzése Ivaros szaporodáashoz kötött spóraképzés a járomspórás és a tömlős gombáknál Mucor hiemalis esetén tárgyalva Neurospora crassa aszkusz képzése A csészegomba ivaros ciklusa Bazidiumos gomba életciklusai Puccinia graminis (gabonarozsda) spóraképzése Gombaspórák tulajdonságai, Tömlős-gombaspórák csírázása Asdpergillus niger esetében tárgyalva Zymomycota (Saccharomyces cerevisiae) ivaros spóraképzése Túlélést szolgáló akinéta sejtek képződése a Cyanobaktériumoknál (12) NÖVEKEDÉS ÉS SZAPORODÁS Vegetatív növekedés vizsgálata. [klón vizsgálata] Növekedési ciklus vizsgálata szinkronizáltan növekedő tenyészetben Fiziológiai összefüggések felderítése kemosztát kultúrában. Egy-egy táptalajkomponens limitációjával Foszfát limitácó! [1g száraz sejt 30 mg foszfort tartalmaz] Higítási ráta változtatásával Optimális növekedés komplett táptalajon Exponenciálisan növekedő tenyészet sejtjeinek áthelyezése minimál táptalajra A genom ismeretében a derepresszió detektálása; mrns képződés mérésével és enzimszint méréssel Konjugáció lehetősége a prokariótáknál Sexpilus képződés az eubactériumoknál, Escherichia coli F-faktor hatására Növekedési ciklus vizsgálata élesztőnél Ivaros és vegetatív szaporodás Saccharomyces cerevisiae fejlődési ciklusainak vizsgálata Az élettani körülmények szabályozó szerepe (13) EUBACTERIUM MOZGÁSSZERVEinek képződése, működése, szabályozó mechanizmusa Escherichia coli példáján bemutatva Caulobacter crescentus ostormozgató mechanizmusának ismertetése A receptor működése Foszforiláz foszfatáz rendszer szabályozó szerepe A GOMBASEJT mozgató szervének szerveződése és működése (14) MIKROBIÁLIS ELJÁRÁSOK KIDOLGOZÁSA Az ipari tevékenység céljára kiválasztott szervezetek természetes, vagy célzottan előállított öröklött genetikai állományát a bonyolult élettani összefüggések ismeretében kialakított eljárásban lehet hasznosítani.
7 A Penicillin gondos ph ellenőrzés, limitált glűkóz szint, szigorú hőmérséklettartás mellett, a termelő Penicillium chrysogenum törzs idegen mikro-organizmustól mentes, idiofázisban lévő tenyészetében képződik. Citromsav az Aspergillus niger állandó ellenőrzés mellett fenntartott törzsének, idegen mikroorganizmust nem tartalmazó, Mn mentes körülmények között, 24 C-on nőtt, intenzíven levegőztetett, idiofázisban tartott tenyészetében glükózból (melaszból) képződik. L-glutaminsav Micrococcus glutamicus biotinban hiányos minimál táptalajon 29 C-on növekedő tiszta tenyészetében glükózból, illetve melaszból képződik. L-lizin termelésre a Corynevbacterium glutamicum melaszt és szójalisztet tartalmazó táptalajon, 29 C-n növekedő lizin analógra rezisztens, Thr, Met, Ala, Leu mutánsa használható. Szitoszterinből kiindulva androszt-4-én-3,17-dion nyerésére gazdaságosan kivitelezett eljárásban a Mycobacterium phlei 9-oxigenáz hiányos mutáns törzse használható. Hőtűrő proteáz előállítására használható a 35 C-on növekedő Bacillus subtilis módosított proteáz gént tartalmazó mutánsa. A példaként felsorolt eljárások kidolgozásakor minden esetben nem a mikroorganizmus növekedése, hanem a céltermék képződése szempontjából optimális fizikai és kémiai körülmény meghatározása volt a feladat.
A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.
A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA
A BAKTÉRIUMOK TÁPLÁLKOZÁSA Az energiaforrás természete 1. Fototróf energia a fotokémiai reakciókból, energiforrás a fény 2. Kemotróf energia a fénytől független kémiai reakciókból, energiaforrás a környezetből
Szimbiotikus nitrogénkötés
Szimbiotikus nitrogénkötés Nitrogén körforgalom, kémiai és biológiai nitrogénkötés - szabadonélő, asszociatív és szimbiotikus nitrogénkötés. Növény-baktérium kapcsolatok: az agrobaktériumok és a rhizobiumok
A mikrobaszaporodás alapösszefüggései TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA. Fermentációs tápoldatok MIKROORGANIZMUSOK TÁPANYAG IGÉNYE
A mikrobaszaporodás alapösszefüggései BIM SB 2001 TÁPOLDATOK, TÁPTALAJOK HOZAMKIFEJEZÉS ÁLTALÁNOSITÁSA dx ds i = x S = dx dt ds dt µ = µ x S µ = Q x S Y x/s vagy = -Y i i Fermentációs tápoldatok MIKOOGANIZMUSOK
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
transzláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
Glikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy
Biotechnológiai alapismeretek tantárgy A biotechnológiai alapismeretek tantárgy magába foglalja a kémia, fizikai kémia és a biológia tantárgyak témaköreit. 1. A) Ismertesse az atomok elektronszerkezetét!
A szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia november
80 éves a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszék Ünnepi ülés és Botanikai minikonferencia 2009. november 13-14. NÖVÉNYÉLETTAN I 2009/10. tanév 1. félév Vízforgalom 1. A víz fizikai és kémiai tulajdonságai.
Osztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu Tudományterületi elhelyezés Alaptudományok (pl.: matematika, fizika, kémia, biológia) Alkalmazott tudományok Interdiszciplináris
A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Mire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
Farmakológus szakasszisztens Farmakológus szakasszisztens 2/34
-06 Farmakológus szakasszisztens feladatok A 0/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított /006 (II. 7.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés
Elektronmikroszkópos fotó
GRAM-NEGATÍV BAKTÉRIUMOK Escherichia coli Elektronmikroszkópos fotó I. Divisio: Gracilicutes (Gram negatív baktériumok) Sectio: Fakultatív aerob gram (-) pálcák: a legjobban tanulmányozott mikroorganizmus
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
Szerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
TARTALOM. Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA
Előszó 9 BEVEZETÉS A BIOLÓGIÁBA A biológia tudománya, az élőlények rendszerezése 11 Vizsgálati módszerek, vizsgálati eszközök 12 Az élet jellemzői, az élő rendszerek 13 Szerveződési szintek 14 EGYED ALATTI
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei Témakörök: 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2.
7. évfolyam kémia osztályozó- és pótvizsga követelményei 1. Anyagok tulajdonságai és változásai (fizikai és kémiai változás) 2. Hőtermelő és hőelnyelő folyamatok, halmazállapot-változások 3. A levegő,
A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.
Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő
A glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
A szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak
BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható
RNS-ek. 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán. 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek
RNS-ek RNS-ek 1. Az ősi RNS Világ: - az élet hajnalán 2. Egy már ismert RNS Világ: - a fehérjeszintézis ben résztvevő RNS-ek 3. Egy újonnan felfedezett RNS Világ: - szabályozó RNS-ek 4. Transzkripció Ősi
Fehérje expressziós rendszerek. Gyógyszerészi Biotechnológia
Fehérje expressziós rendszerek Gyógyszerészi Biotechnológia Expressziós rendszerek Cél: rekombináns fehérjék előállítása nagy tisztaságban és nagy mennyiségben kísérleti ill. gyakorlati (therapia) felhasználásokra
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
Stanley Miller kísérlet rajza:
Stanley Miller kísérlet rajza: Komposztálás: A különféle szilárd halmazállapotú szerves anyagoknak az aerob mikrobiális lebontása, amely folyamtban termofil mikroorganizmusok is részt vesznek. Optimális
Tantárgy neve. Környezeti mikrobiológia Tantárgy kódja KVB 1215. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0
Tantárgy neve Környezeti mikrobiológia Tantárgy kódja KVB 1215 Meghirdetés féléve III. Kreditpont 1 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Koll. Előfeltétel (tantárgyi kód) KVB 1306., KVB 1303 Tantárgyfelelős
A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
Az energiatermelõ folyamatok evolúciója
Az energiatermelõ folyamatok evolúciója A sejtek struktúrája, funkciója és evolúciója nagyrészt energia igényükkel magyarázható. Alábbiakban azt tárgyaljuk, hogy biológiai evolúció során milyen sorrendben
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE
AZ ÉLET KÉMIÁJA... ÉLŐ ANYAG SZERVEZETI ALAPEGYSÉGE A biológia az élet tanulmányozásával foglalkozik, az élő szervezetekre viszont vonatkoznak a fizika és kémia törvényei MI ÉPÍTI FEL AZ ÉLŐ ANYAGOT? HOGYAN
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016)
BIOLÓGIA OSZTÁLYOZÓ VIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK (2016) 1 Biológia tantárgyból mindhárom évfolyamon (10.-11.-12.) írásbeli és szóbeli vizsga van. A vizsga részei írásbeli szóbeli Írásbeli Szóbeli
BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
Mikroorganizmusok szerepe a szénkörforgalomban
A MIKROORGANIZMUSOK SZEREPE AZ ELEMKÖRFORGALMAKBAN A mikrobiális szénkörforgalom: A szén a fotoszintetizáló algák és a kemolitotróf baktériumoknak köszönhetően fixálódik szén-dioxid formából szerves kötésbe,
BIOLÓGIA ALAPJAI. Sejttan. Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Sejttan Anyagcsere folyamatok 1. (Lebontó folyamatok) (Az ábrák egy része Dr. Lénárd Gábor Biológia 11. c. könyvéből való) Dr. Bakos Vince 2017/18. ősz 1 Prokarióták és eukarióták Karyon
A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
12. évfolyam esti, levelező
12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,
A mikroorganizmusok szerepe a borászatban
A mikroorganizmusok szerepe a borászatban Alkoholos erjedés Almasavbontás Borkezelések Borbetegségek kialakulása Az alkoholos erjedés legfontosabb hatásai. cukor Must Anaerobiózis Almasav Borkősav Aminosav,
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben
A nitrifikáció folyamatát befolyásoló tényezők vizsgálta ivóvízelosztó rendszerekben Szerző: Nagymáté Zsuzsanna (II. éves PhD hallgató) Témavezető: Márialigeti Károly Eötvös Loránd Tudományegyetem Mikrobiológia
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
sejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T
1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok
11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
NUKLEINSAVAK. Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag
NUKLEINSAVAK Nukleinsav: az élő szervezetek sejtmagvában és a citoplazmában található, az átöröklésben szerepet játszó, nagy molekulájú anyag RNS = Ribonukleinsav DNS = Dezoxi-ribonukleinsav A nukleinsavak
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA
CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő
ÖSSZETETT ÉS SPECIÁLIS SZÍNEZÉSI ELJÁRÁSOK
ÖSSZETETT ÉS SPECIÁLIS SZÍNEZÉSI ELJÁRÁSOK Molnár Mónika, Tolner Mária, Nagy Zsuzsanna Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi
A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása
Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között
BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje
Mikrobák táplálkozása, anyagcseréje Táplálkozási módok Autotróf Heterotróf Paratróf Fotoautotrófok Kénbaktériumok A fényenergia 1 szakaszban hasznosul Ciklikus és nem ciklikus foszforilálás Ciklikus: csak
Biológia. Biológia 9/29/2010
Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,
BIOKÉMIA. levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE
levelezõ MSc számára A TANTÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE MKK 2009/2010. tanév, 1. félév KÖVETELMÉNYRENDSZER A TÁRGY KÖVETELMÉNYRENDSZERE ÉS VIZSGARENDJE 1. A félév elismerésének feltétele S Az összes gyakorlat
Mindennapjaink mikrobiológiája. Avagy az otthoni tudomány
Mindennapjaink mikrobiológiája Avagy az otthoni tudomány Kik vagyunk? Mi a mikrobiológia? Kik a mikrobiológusok? kísérlet megtervezése kísérletezés eredmények kiértékelése eredmények ismertetése Mikroba,
MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
Eukarióta mikroorganizmusok. Gombák
Eukarióta mikroorganizmusok Gombák 1 Az eukarióták, kiemelten a gombák jellemzése (óravázlat) Az eukarióták és gombák sejtjeinek szerkezete és funkciói A mikroszkópikus gombák telepeinek szerveződése a
ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talaj sokszínű biológiai folyamatai Mikroorganizmusok szerepe a talajban Szervesanyag átalakulása Nitrogén
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA. Novák-Nyitrai-Hazai
BIOMOLEKULÁK KÉMIÁJA Novák-Nyitrai-Hazai A tankönyv elsısorban szerves kémiai szempontok alapján tárgyalja az élı szervezetek felépítésében és mőködésében kulcsfontosságú szerves vegyületeket. A tárgyalás-
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága
A mikrobiológiai készítmények hatékonysága A tápanyagok mobilizálása Gecseg Andrea Gödöllő, II. Pest Megyei Szakmai nap a Tápanyaggazdálkodásról 2018.02.15. Az egészséges talajéletért A talajszerkezet
Tartalom. Előszó... 3
4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI
A BIOTECHNOLÓGIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI ALAPJAI Műszaki menedzser MSc hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: március 06?, április 10?, május 02?. dr. Pécs Miklós egyetemi docens
Növények víz és ásványi anyag felvétele
Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz
Prof. Dr. Pócsi István és munkatársai Dr. Pusztahelyi Tünde egyetemi docens
Kar: TTK Tantárgy: A MIKROORGANIZMUSOK ÉS GOMBÁK FIZIOLÓGIÁJA ÉS STRESSZVÁLASZAI Kód: AOMBMOG3 ECTS Kredit: 6 A tantárgyat oktató intézet: TTK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék A tantárgy
4.4 BIOPESZTICIDEK. A biopeszticidekről. Pécs Miklós: A biotechnológia természettudományi alapjai
4.4 BIOPESZTICIDEK A mezőgazdasági termelésnél a kártevők irtásával, távoltartásával növelik a hozamokat. Erre kémiai szereket alkalmaztak, a környezeti hatásokkal nem törődve. pl. DDT (diklór-difenil-triklór-etán)
jobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
Tel: ;
BIOLÓGIA ALAPJAI (BMEVEMKAKM1; BMEVEMKAMM1) Előadói: Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr. Bugyi Zsuzsanna, Dr. Török Kitti, Nagy Kinga (BME ABÉT) Előadások anyaga: Dr. Pécs Miklós, Dr. Bakos Vince, Kormosné Dr.
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai
Evolúcióelmélet és az evolúció mechanizmusai Az élet Darwini szemlélete Melyek az evolúció bizonyítékai a világban? EVOLÚCIÓ: VÁLTOZATOSSÁG Mutáció Horizontális géntranszfer Genetikai rekombináció Rekombináció
Poligénes v. kantitatív öröklődés
1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása
BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók
A baktériumok genetikája
6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták
Vinasse +P szakmai ismertető anyag
Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza
MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI AZ AMINOSAVAK ÉS FEHÉRJÉK 1. kulcsszó cím: Aminosavak Egy átlagos emberben 10-12 kg fehérje van, mely elsősorban a vázizomban található.