A Kúria Kfv.VI /2017/5. számú ítélete

Átírás

1 A Kúria Kfv.VI /2017/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/81 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 7053/2018 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: KfV.VI /2017/5. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: BUS + OXY Egészségügyi Gázforgalmazó Kft. (1221 Budapest, Kanyargó u. 25.) A felperes képviselője: Berczi Ügyvédi Iroda (1051 Budapest, Sas u. 10., ügyintéző ügyvéd: Dr. Berczi Norbert) Az alperes: Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) Az alperes képviselője: Dr. Szathmári Réka jogtanácsos A per tárgya: közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma: 20. Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság május 23-án kelt 14.K /2016/19. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/19. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás 1

2 ( 1) Az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ), mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) XII. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított orvosi gáz szállítása II. tárgyban. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás II.2.1. pontjában azt írta elő, hogy a sürgősségi betegellátáshoz használandó olyan palackos kiszerelésű, gyógyszerkönyvi minőségű, egészségügyi oxigén szállítását kéri, amely megfelel a mindenkor érvényben lévő törzskönyvi előírásoknak. [2] Az oxigén szállításhoz szükséges 3000 darab 2 literes kombiszelepes palackot és 2100 darab 10 literes palackot az ajánlatkérő bérlet alapján kéri rendelkezésre bocsátani, amelynek mennyisége + 30%-kal változhat a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Az ajánlattevőnek továbbá biztosítania kell az előírt mennyiségű cserepalackot. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás IV.2.1. pontjában bírálati szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelölte meg a következő részszempontok szerint: 1.) nettó gázár összesen, súlyszám 50, 2.) nettó bérleti díj összesen, súlyszám 50, 3.) halasztott fizetési határidő (30 és 60 nap között ajánlható), súlyszám 20. [3] Az ajánlatkérő a felhívás mellé dokumentációt is készített, melyhez többek között szerződés tervezetet csatolt, és ennek 2.1. pontjában rögzítette a termékfajtánkénti szerződéses árakat, továbbá ezen szerződés 1. számú melléklete szerint az eladó kijelenti, hogy a szerződéses vételár tartalmazza az ezen szerződés alapján teljesítendő valamennyi szolgáltatás ellenértékét, a szerződés teljesítésével felmerülő mindennemű költséget és hasznát. Az eladó a szerződéses vételáron kívül további díjat semmilyen jogcímen nem követelhet, költséget nem számolhat fel, az árak a vevő által megrendelt termékek 31 megyei és budapesti központi raktárba leszállítva és fuvareszközről lerakva értendők. A szerződéses bérleti ár tartalmazza jelen szerződés alapján teljesítendő valamennyi szolgáltatás ellenértékét, a palackok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos minden felmerülő költséget és hasznot is. A bérleti árnak magában kell foglalnia a rendeltetésszerű használat esetén, továbbá a kombiszelepes palack szerves részét képező kombiszelep esetleges meghibásodása, javítása esetén az ehhez kapcsolódó egyéb felmerült költségeket is. [4] Az ajánlattételi határidőben 2 ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát, a felperes, valamint a Linde Gáz Magyarország Zrt. (a továbbiakban: Zrt.). A felperes ajánlata az I. pontjában az orvosi oxigén nettó ár három évre: forint, a II. pontban az 02 palack bérleti díj nettó ár három évre: forint, azaz összesen forint összegű ajánlatot tartalmazott, míg a Zrt. ajánlata az I. pontban orvosi oxigén nettó ár három évre: forint, a II. pontban az 02 palack bérleti díj nettó ár három évre: forint, azaz mindösszesen forintos ajánlati árat tartalmazott. [5] Az ajánlatkérő március 23-án hiánypótlási felhívást bocsátott ki, figyelemmel a Kbt ára és a felperestől árindokolást kért, utalva a 69. (4) bekezdésére. A felperes hiánypótlási és árindokolás tárgyú iratot terjesztett elő, amelyben egyébként az árindokolását üzleti titoknak minősítette, figyelemmel a Kbt. 80. (1) bekezdésére. Az ajánlatkérő elbírálva az ajánlatokat a felperest hirdette ki nyertesnek, azonban a Zrt. előzetes vitarendezési kérelme nyomán ismételten árindokolást kért. [6] A felperes indokolása lényegi tartalma, hogy felperesnek összeszerelési költsége, (például munkabér) külön nem merül fel, mivel a palackok és a szelepek összeszerelését a felperes termelésvezetője végzi a felperes tulajdonát képező L. RÖNNING AB típusú szelepelő gépen és a munkaidejébe ezen munka elvégzése bele fog férni. A felperes saját tulajdonában lévő telephellyel és azon létesített üzemcsarnokkal rendelkezik, amelyet tevékenysége végzésére eddig is használt. A felperes a logisztikában ismeretes, úgynevezett Just in Time rendszerben teljesíti a szerződést, a 2

3 bérleti díjat terhelő raktározási költsége nem merül fel, az üzemcsarnokban van elegendő hely a szelepek és palackok fogadására, valamint a feltöltött kombináltszelepes palackok szállításra való előkészítésére. Ezen árindokolás egyes részeit (a palackok és szelepek szállítóival kötött szerződések másolatát, a termelésvezető munkaköri leírását, a gép fotóját, valamint a jegyzőkönyv ellenőrzési tanúsítványt) üzleti titoknak minősítette. Az ajánlatkérő ismét elbírálta az ajánlatokat és rögzítette, hogy a felperes ajánlata a Kbt. 69. (3) bekezdésébe ütközik, mivel a felperes az állításait nem támasztott alá tényekkel, adatokkal, kalkulációkkal. Az ajánlatkérő összességében megállapította, hogy a felperes nem csatolt olyan dokumentumot, nem ismertetett olyan tényt, adatok, amely megfelelően alátámasztotta volna a nettó bérleti díjra megajánlott árat, továbbá nem nyilatkozott semmilyen, a Kbt. 69. (4) bekezdésben foglalt olyan objektív körülményre, amely megalapozta volna azon állítását, hogy a 2 literes és a 10 literes palackokat érintő összeszerelési, raktározási, karbantartási, javítási költségek nem merülnek fel a szerződés teljesítése során. A palackok bérleti díjára adott árindokolása a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen. Az ajánlatkérő ezekre tekintettel a felperes ajánlatát a Kbt. 74. (2) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, továbbá a módosított összegzésben nyertes ajánlattevőként a Zrt.-t nevezte meg, mint azon ajánlattevőt, amely az egyetlen érvényes és összességében legelőnyösebb ajánlatot tette. A felperes június 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét az alpereshez. Az alperes július 12-én kelt D.412/12/2016. iktatószámú határozatában a jogorvoslati kérelmet elutasította. Hivatkozott különösen is a Kbt. 69. (1)-(6) bekezdéseire, 74. (2) bekezdésére és rögzítette, mivel az árindokolásokat a felperes üzleti titokká nyilvánította, így ennek a figyelembevételével járt el a jogorvoslati eljárás során. Az ajánlatkérő külön bírálati résszempontként kérte a vállalások megtételét az orvosi gáz és a palackok bérleti díjára vonatkozóan, az ajánlattevők pedig jogorvoslati kérelemmel nem vitatták az ajánlatkérő ezen előírásait, ezért ezekre ajánlati kötöttség állt be, így az ajánlattevőknek a vállalásaikat ezen ajánlatkérői előírások szerint kellett megtenniük. Az ajánlattevők árképzési szabadsága nem korlátlan. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések és az ajánlatkérői előírások betartása mellett alakíthatják önállóan az ellenszolgáltatás mértékét, tehetik meg vállalásaikat. Az alperes rögzítette, a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy az ellenszolgáltatást csak együttesen az első- és a második bírálati résszempontra összességében lehet értékelni. A Kbt. 69. (1) bekezdése ugyanis az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi az ajánlati elemek megalapozottságának vizsgálatát, amelyre a 69. (2) bekezdése szerint különösen akkor köteles, ha az ellenszolgáltatás több mint 20%-kal eltér a közbeszerzés becsült értékétől. Nem bír relevanciával e tekintetben a másik ajánlattevő által megajánlott ellenszolgáltatás nagysága sem. Az alperes megállapította, hogy a felperes nyilatkozata szerint a palackok összeszerelése a bérleti díj körében jelentkező költség, az összeszerelés munkavégzés során történik, amely ellentételezéseként munkabér fizetési kötelezettség keletkezik, a felperes így nem foghat helyt azon hivatkozása, hogy az összeszerelést végző szakember munkabérét máshol számolja el. Az ajánlatkérő a szerződéstervezet 2.1. pontjában meghatározta azokat a szempontokat, amelyekre tekintettel kellett az ajánlattevőknek az ellenszolgáltatást megajánlaniuk, az ajánlati árat kialakítaniuk, ezek között rögzítésre került, hogy a palackok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos minden felmerült költséget tartalmazni kell a bérleti díjnak. A felperest saját tulajdonában álló telephely következtében bérleti díj fizetési kötelezettség ugyan valóban nem terheli, azonban ezen telephely működésével kapcsolatban is felmerül rezsiköltsége, 3

4 így helytelenül hivatkozott arra, hogy a telephely üzemeltetésével kapcsolatos költséget máshol számolja el. Az alperes szerint 0.- forintos költséggel feltüntetett tételekre is merülnek fel költségek, amelyeket egy objektív alapú árindokolásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. (3) és (7) bekezdésére figyelemmel. Az alperes szerint a bérköltség, valamint a telephely üzemeltetési rezsiköltség olyan alapvető kiadások, amelyeket mindenképpen be kellett volna mutatni a felperesnek, mint a palackok bérleti díja körében felmerülő költséget. A felperes részletes számításokkal nem támasztotta alá árindokolásában a megajánlott bírálati résszempontokra megtett vállalását és olyan dokumentumokat sem csatolt, amelyekből a vállalás megalapozottsága kitűnik. A felperes nem adott az ajánlatkérő két alkalommal kibocsátott felhívására olyan árindokolást, amely a megajánlott ellenszolgáltatást objektíve alátámasztja, ezért az ajánlatkérő jogszerűen döntött felperes ajánlatának érvénytelenségéről, mivel a felperes ajánlata a gazdasági ésszerűséggel nem összeegyeztethető, aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmazott. A kereseti kérelem [13] A határozattal szemben felperes terjesztett elő keresetet, melyben kérte, hogy a bíróság a határozatot akként változtassa meg, hogy a felperes jogorvoslati kérelmében foglaltaknak adjon helyt és állapítsa meg a Kbt c) pont alapján a jogsértés megtörténtét, a módosított összegzés és az előzetes vitarendezési kérelem válaszának felperes ajánlata érvénytelenségével összefüggő részében. Állapítsa meg továbbá, hogy a felperes indokolási kötelezettségének eleget tett, így az ajánlata érvényes volt és a bírálati szempontok szerint a legkedvezőbb. Az ajánlatkérőnek a felperest kellett volna nyertesnek nyilvánítani, az alperes pedig elmulasztotta a jogszabálysértően módosított összegzést megsemmisíteni, így a határozata jogszabálysértő. Az elsőfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott, hogy a Kbt. 69. (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a Kbt a szerint önállóan értékelésre került. Aránytalanul alacsony árról akkor van szó, ha az ajánlatkérő által megajánlott áron a szerződés nem teljesíthető, vagyis ha a szerződés teljesítése kapcsán felmerülő költségeket az ajánlati ár nem fedezi. A gazdasági ésszerűséggel a bíróság szerint csak az a szerződés egyeztethető össze, amely az ajánlati áron vagyis veszteség nélkül teljesíthető. Jelen esetben pedig a palackok bérleti díja, vagyis a nettó bérleti díj egy önállóan értékelésre kerülő ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg volt, így erre a Kbt. 69. (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő árindokolást kérhetett. [15] A bíróság hangsúlyozta, hogy a Kbt. 69. (3) bekezdés alapján a bizonyítási teher az ajánlattevőn van. Ő köteles az ajánlati árat az ajánlatban, illetve indokolásában megfelelőn alátámasztani, ezek elmulasztásából eredő hátrányok is rá hárulnak. Ezen kötelezettsége teljesítése körében nem releváns, hogy a másik ajánlattevőnek milyen ajánlata volt. A bíróság szerint a bérleti díj tekintetében - figyelemmel a szerződéstervezet 2.1 pontjára - az összeszerelési költség, illetve az összeszereléssel kapcsolatos munkabér költség, valamint a tárolási költség ezt megalapozó adat, így ezekre jogszerűen kérhetett árindokolást felperestől az ajánlatkérő. A bíróság szerint a felperes azon hivatkozásai, hogy sem összeszerelési költség, illetőleg összeszereléssel kapcsolatos munkabér költség, sem pedig tárolási költség nem merült fel, nem fogadhatók el. [16] A bíróság kimutatta, hogy 1 percig tartó darabonkénti ráfordítással 4000 darab palack esetében 4

5 az elvégzett munka 8 órás munkanappal számolva 8,33 napig tart. Vagyis, ha az összeszerelést a felperes munkavállalója végezte, akkor is 8,33 napos, közel két hetes munkavégzés merül fel erre nézve. Ezen kívül a felperes töltőcsarnokában állandó jelleggel 1000 darab palack tárolása történt volna meg oly módon, hogy ezen palack állomány úgynevezett puffer állomány lett volna, vagyis a felperes állandó jelleggel tárolt 1000 darab - de nem állandóan ugyanazon - palackot. Kétségtelen, hogy a felperesnek többletköltsége az összeszerelés és ezzel kapcsolatos munkabér, tárolás kapcsán nem merülne fel, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezekkel kapcsolatban a felperesnek egyáltalán nincs költsége. [17] A munkavállaló munkabére, az összeszerelés idejére kapott munkabér a felperesnél merül fel, az 1000 darab palack folyamatos tárolása az erre eső telephely fenntartási költség ugyancsak felmerül, különös tekintettel arra, hogy az 1000 darab palack a szerződés időtartama alatt -azaz három év - tárolva van, ezen idő alatt pedig a telephely működik, rezsiköltségnek is lenni kell. [18] Arra nézve nincsen a felperesnek, mint ajánlattevőnek szuverén autonómiája, hogy meghatározza, hogy milyen költségei merülnek fel, illetve milyenek nem. Ugyanis a felperesnek mint ajánlattevőnek a Kbt. 69. (3) és (5) bekezdései alapján minden valóban felmerülő költéségét számba kell vennie, az ajánlati ár kialakításánál ezek között nem szelektálhat. A költségeket az érintett értékelési szempont szerinti tartalmi elemen belül kell kalkulálni és csak kizárólag itt lehet kalkulálni. Nincs lehetőség ezek máshol történő elszámolására. Az alperes határozatában helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az árindokolás nem volt megalapozott, azon felperesi álláspont alaptalan, mely szerint költsége nem merült fel, ezért erre vonatkozóan adatot nem kell szolgáltatnia. [19] A felperes árindokolása 3. számú mellékletében az orvosi oxigén ára vonatkozásában mutatott ki bérköltséget, ezen bérköltség körében a felperes a saját dolgozói létszámával számolt, ez pedig a bíróság szerint szintén azt támasztja alá, hogy az összeszerelés kapcsán is merül fel bérköltség. Ha ennek az ellenkezőjét, vagyis a felperesi érvelést fogadná el a bíróság, akkor a felperesnek az oxigén ár keretében is 0.- forint bérköltséget kellett volna kimutatnia. Az alperes keresettel támadott határozata nem jogszabálysértő, figyelemmel a Kbt (3) és (4) bekezdésére. Megjegyezte továbbá, mivel az árindokolással kapcsolatosan korábban üzleti titoknak minősített dokumentumokat ez alól a kötöttség alól a felperes feloldotta, azt az alperes megismerhette, így ez nem képezte akadályát annak, hogy a bíróság az ítéletnél figyelembe vegye. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését a Kbt. 69. (2)-(5) bekezdés megsértése miatt, különös tekintettel is a 69. (4) bekezdés c) pontjára, az abban található - az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményekre vonatkozó - indokolás lehetőségének figyelmen kívül hagyása miatt. Nézete szerint a bíróság a kereset kapcsán téves következtetést vont le, mivel az adott ajánlati ár minden felmerülő költségre fedezetet jelentett, semmiképpen nem volt mondható, hogy célja egy veszteségesen teljesített szerződés megkötése lett volna. Az ajánlat és a hozzá kapcsolódó árindokolás kifejezetten a gazdasági ésszerűség követelményéből fakadóan helyes volt. [21] Rámutatott a felperes arra, hogy a bíróság téves következtetést vont le a szerelések időtartamából a munkaidő tekintetében, ugyanis a szerelés időtartamát nem összeadni, hanem az összeszerelt palackok használati idejéhez kell viszonyítani. Az 1 percig tartó szerelés 10 évig tartó használatot eredményez. Erre figyelemmel felperes álláspontja szerint az összeszerelés bérleti díjra gyakorolt hatása 0.- forint. Ahogyan azt a bíróság is kiemelte ítéletében, ahol szükséges volt - így az orvosi oxigén ára vonatkozásában - megjelenítette felperes költségként a munkavállalók 5

6 munkabérét, mivel ebben az esetben az ár elem elérte a forintban való kimutathatóság határát. A palackok nem raktározás céljából kerültek volna a felperes telephelyére, hanem ott a töltés, újratöltés, illetve kiszállítás folyamata valósult meg. A Just in Time rendszerben teljesítette volna a szerződést, mely működési filozófia a készlet nélküli termelést célozza meg, és magára a termelésre, mint egy soha be nem fejezett folyamatra tekint. A raktározás költsége teljes mértékben az OMSZ-t terhelte, a raktározásra 31 megyei és budapesti raktárban került sor. [22] Fenntartotta, hogy bérleti díjjal összhangban raktározási rezsiköltség nem merült fel, hiszen ahogy a palackok összeszerelése, az élettartamukhoz képest elhanyagolhatóan rövid esemény, az ezzel kapcsolatos tevékenység is a telephely elhanyagolhatóan kis részére korlátozódott volna, és nem lett volna a töltéstől elkülönülő munkafolyamat. Okfejtése szerint amennyiben az árelem nem éri el a forintban való kimutathatóság határát, annak kimutatása nem kötelező egy gazdasági szereplő részéről. Ez nem jelenti egyenesen azt, hogy valamely felmerülő költséget nem vett megfelelően számításban. Az árindokoláshoz szükséges dokumentumokat maradéktalanul az OMSZ rendelkezésére bocsátották, így annak tartalma megfelelően alátámasztott. A bíróság tévesen ítélte meg az összeszerelés időtartamát, de téves következtetést vont le a raktározási tevékenységgel kapcsolatosan felmerült költségekről is, így ítélete jogszabálysértő. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kért. A Kúria döntése és jogi indokai [24] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [25] A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275. (1) és (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet jogszerűségének megítélése. [26] A Kbt. 2. (1), (2) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a gazdasági szereplő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát. Az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítani a gazdasági szereplők számára. Az ajánlatkérőnek a közpénzek felhasználásakor a hatékony és felelős gazdálkodás elvét szem előtt kell tartani. [27] A Kbt. 63. (1), (3) és (4) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont [71. ] alapján, valamint a okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. [28] A Kbt. 69. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. szerint önállóan értékelésre kerül. [29] A 69. (2) bekezdése, a (4) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdése szerint az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést 6

7 megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt az (1) bekezdés szerinti ellenszolgáltatás több mint 20%-kal eltér a közbeszerzés - ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vonatkozik. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. [30] A Kbt. 74. (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha az aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz [69. ], lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettség vállalást tartalmaz [70. ]. [31] A Kúria megállapította a fenti tényállás és a rögzített jogszabályok ismeretében, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő. [32] A Kúria elöljáróban utal arra, hogy az ajánlatkérő a Kbt ára tekintettel kért indokolást a felperes által megajánlott - a bérleti díjra vonatkozó - ellenszolgáltatás mértékére, mert azt aránytalanul alacsonynak értékelte. Egyértelmű, pontos kérdéseket fogalmazott meg és külön felhívta felperes figyelmét a Kbt. 69. (4) bekezdésben foglalt körülmények, köztük a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményei objektív alapú indokolásának szükségességére, ennek alapja, hogy a Kbt. az ajánlatkérők kötelezettségévé teszi az ajánlati elemek megalapozottságának vizsgálatát különösen, ha az ellenszolgáltatás több mint 20%-kal eltér a közbeszerzés becsült értékétől, az ajánlattevőknek pedig kötelessége az árindokolás kellően dokumentált megadása. [33] Az eljárásban az ajánlatkérő egyebek közt arra kért magyarázatot, hogy a felperes a 2 literes palackok bérleti díjának megalapozottsága tekintetében miért nem kalkulált szállítási, összeszerelési (például munkabér), valamint raktározási, karbantartási, javítási költséggel. Felhívta, hogy térjen ki arra, hogy egyéb költség merült-e fel, például palackok cseréjével, címkézéssel, nyomáspróbával stb. kapcsolatban. Ha nem, miért nincs ilyen költsége, ha felmerült akkor pedig mutasson rá az árindokolásban hol találhatóak meg ezek a tételek. A 10 literes palackok vonatkozásában miért nem számolt fel beszerzési, előállítási, raktározási, karbantartási, javítási költséget. Felmerült-e egyéb költség például a palackok cseréjével, címkézéssel, nyomáspróbával kapcsolatban, ha nem, miért nem. Ha pedig felmerült, akkor mutasson rá az indokolásában hol találhatók meg ezek a tételek. Csatoljon szerződést, megrendelőt, vagy egyéb dokumentumot, amely alátámasztja az adott költségtétel összegét. [34] A kérdésekre adott választ az ajánlatkérő nem fogadta el, melyet osztott az alperes és az elsőfokú bíróság is. Felperes a felülvizsgálati kérelmében sem tudta cáfolni az alperesi határozat és az elsőfokú bírósági ítéletben rögzített érveket, nem tudott olyan jogszabálysértést megjelölni, mely az ítélet hatályon kívül helyezését vagy megváltoztatását eredményezhette volna. Felperes a Kbt. 69. (2)-(5) bekezdéseinek megsértésére hivatkozott, de külön kiemelte a (4) bekezdés c) pontjának - az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeknek - a figyelmen kívül hagyását. [35] A Kúria rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását, az érdemi döntést osztja, annak ismétlése nélkül csupán - figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra, mely a kereseti kérelem szerinti érdemi határozat hozatalát kérte - azt emeli ki., hogy a felperes a keresetében egyebek mellett a munkabér fizetéssel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy mivel a termelésvezető 7

8 fogja az összes palackot összeszerelni, ezzel bérköltsége nem merül fel, a saját telephely rezsiköltsége pedig nem mutatható ki, mert az összeszerelés időben egy rövid esemény és a telephely kis részére korlátozódik. [36] Az Kúria ezzel összefüggésben kiemeli, hogy a Kbt. 69. (4) bekezdés c) pontjában foglalt kivételesen előnyös körülményeket a felperesnek kellett volna kétséget kizáróan igazolnia. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság, hogy a saját munkavállaló általi összeszerelés és a saját tulajdonú telephelyen való tárolás nem azt jelenti, hogy a felperesnek nincsenek sem az összeszereléssel, sem a raktározással kapcsolatos költségei, hanem azt, hogy a felperesnél az előbbiek szerinti arányos költség merül fel ezek körében. [37] Ugyancsak helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a felperesnek, mint ajánlattevőnek nincsen szuverén autonómiája, arra nézve, hogy meghatározza milyen költségei merülnek fel és milyenek nem. Ugyanis a felperesnek a Kbt. 69. (3) és (5) bekezdései alapján minden valóban felmerülő költségét számba kell vennie az ajánlati ára kialakításánál és ezek közül nem szelektálhat. A költségeket az érintett értékelési szempont szerinti tartalmi elemen belül kell kalkulálni és csak is kizárólag itt lehet. [38] Az alperes és az elsőfokú bíróság is jogszerűen állapította meg, hogy a felperes árindokolása nem volt megalapozott, ezáltal elfogadható. Az így azon felperesi érvrendszer alaptalan volt, miszerint összeszerelési költsége és ezzel kapcsolatos munkabér költsége, továbbá tárolási, raktározási rezsiköltsége nem merül fel és ezért erre vonatkozóan nem kell adatot szolgáltatnia. Ezt támasztotta alá az orvosi oxigén ára vonatkozásában kimutatott bérköltség is. [39] A felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta az összeszerelés munkaidő szükségletével kapcsolatos bírósági okfejtést, illetve számolást is. A Kúria rögzíti, hogy a matematikai számítási módszer helyessége kérdésében szükségtelenség okán nem foglalt állást, ugyanis az alperesi határozat és az elsőfokú bíróság ítéletének jogszerűsége e nélkül is megállapítható. Az adott ajánlati elemhez arányos költség felmerülésének szükségszerűsége okszerűen levezetésre került. Az időráfordítás egzakt mértéke az ügy érdemére nem hatott ki. [40] A Kúria osztotta az elsőfokú bíróság és az alperes álláspontját, mely szerint egy adott beszerzési tárggyal kapcsolatban felmerülő költséget ott kell feltüntetni, ahol az jelentkezik. Az árképzés szabadsága csak a jogszabályi követelmények betartása mellett illeti meg az ajánlattevőket. A rendelkezésre álló adatokból is következően az orvosi oxigénhez és a palackok bérleti díjához is különböző költségek kapcsolódtak. Nem volt elfogadható, mely szerint a palackok összeszerelésével kapcsolatos munkabér költséget a felperes nem a palackok bérleti díja körében kívánta elszámolni, amint az sem, hogy a palackok bérleti díja körében raktározási költség nem merült fel, még a Just in Time rendszerű termelést is tekintve, mivel a telephely rezsiköltsége olyan költség, amelyet e körben kellett volna kalkulálnia a felperesnek. [41] Mindezekre tekintettel megállapította a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság a kereseti kérelem keretei között helytállóan foglalt állást, a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott, ezért a Pp (3) bekezdésére alapozottan azt hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [42] Az ajánlatkérő alappal nyilvánítja érvénytelenné azt az ajánlatot, amely a megkötni szándékozott szerződés tárgyára tekintettel a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethető, aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, és az ajánlattevő erre nem ad megfelelő, objektív alapú indokolást. Záró rész [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül 8

9 bírálta el. [44] A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Kúria a felperest a Pp (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp.78. (1) bekezdése szerint kötelezte. [45] A felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 50. (1) bekezdése és a költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM. rendelet 13. (2) bekezdése alapulvételével a felperes viseli. [46] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp (1) bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest, február 28. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9