Kooperatív tanulás? Együtt működik! RÁDAI PÉTER

Átírás

1 Mini tréning az Aktuális ürügyeink az együttműködésre: A kulcskompetenciák fejlesztésének támogatása a bevezető, kezdő és alapozó szakaszban c. műhelymunka keretében 1. Mindenkivel közösködöm Bemelegítő gyakorlat, az egymás iránti érdeklődés felkeltése, kommunikáció beindítása A. A R-k mindegyike kap egy kis színes lapocskát, amellyel körbejár, és egyszerre mindig egy társsal beszélget, akivel igyekszik egy olyan dolgot találni, ami közös bennük. A papírra felírja a társ nevét, és mellé a közös dolgot (pl. Ildikó-egyikünk sem szereti a spenótot; Dénes-minden nap biciklivel megyünk munkába stb.). B. A R-k körben állnak, és tetszés szerinti sorrendben megszólalva elmondják az egész csoportnak a gyűjtött információkat: Fanninak és nekem nem volt soha se kutyánk, se macskánk. Ötletroham: A gyakorlatnak melyek voltak az együttműködésre épülő elemei, és melyek nem a R-k gondolatai felkerülnek a flipchartra. 2. Csíkokra vágott definíció 1 kooperatív gyakorlat, egyéni és csoportos stratégiák alkalmazása, megfigyelése, elemzése 6 fős csoportok dolgoznak Jamie Walker definíciójával az együttműködésről (forrás: Feszültségoldás az iskolában. Tankönyvkiadó, 1994.), amely 6 csíkra lett írva és szétvágva. A R-k feladata, hogy megtalálják a szövegrészletek helyes sorrendjét az általuk választott módszer alkalmazásával. Melyik csoport milyen stratégiával oldotta meg a feladatot? Melyik módszer, stratégia mennyire kooperatív és mennyiben nem az? A R-k kiemelik a definícióból azokat az elemeket, amelyeket ők már korábban is összegyűjtöttek, és azokat, amelyek újak. 3. Kooperatív együttműködési és tanulási formák a gyakorlatban 2 pedagógiai tudatosság fejlesztése a hagyományos csoportmunka és a valódi kooperatív munkaformák közti hasonlóságokról és különbségekről A R-k kis csoportokban végiggondolják, hogy a felsorolt 14 jellegzetesség melyike jellemző leginkább a hagyományos csoportmunkára, és melyik a kooperatív csoportmunkára. A csoportmunka során felmerült érvek ütköztetése és elemzése az egész csoportban. 4. Futó diktálás 3 kooperatív gyakorlat, egyéni és csoportos stratégiák alkalmazása, megfigyelése, elemzése A. A tanár/tréner (T) egy apró betűvel írt szöveget helyez el a terem egyik falán jó messze a R-ktől, annyi példányban, ahány kisebb csoportban azok dolgoznak sz. melléklet 2 2. sz. melléklet 3 3. sz. melléklet 1

2 B. Minden csoport kijelöl egy futó képviselőt, aki odafut a csoport saját szöveg példányához, és megpróbál megjegyezni belőle egy rövidebb vagy hosszabb részt, majd visszafut a csoportjához, és lediktálja a szövegrészt a többieknek. Ezután visszafut a szöveghez, egy újabb részt próbál memorizálni és visszafutva a lediktálni társainak. Ez a folyamat addig tart, amíg a T meg nem állítja. C. A csoport tagjai közösen megpróbálják a szöveget javítani, módosítani mindaddig, amíg egy viszonylag koherens és helyes szöveget kapnak. D. Az egyes csoportok felolvassák az általuk létrehozott szöveget, majd az egész csoport megbeszéli, hogy milyen eltérések mutatkoztak a különböző változatokban, és ezeknek mi lehet az oka. Melyik csoport milyen stratégiával oldotta meg a feladatot? Melyik módszer, stratégia mennyire kooperatív és mennyiben nem az? Milyen tantárgyaknál alkalmazható a gyakorlattípus (gyakorlatilag szinte mindegyiknél!)? 5. Pedagógusok közti együttműködés intézményen belül 4 tudatosság fejlesztése a tanulószervezeten belüli együttműködés előnyeiről A R-k párokban vagy kis csoportokban végiggondolják és eldöntik, hogy a táblázatban felsorolt 7 különböző, pedagógusok által végzett de nem tanítási tevékenység során melyek az egyéni és az együttműködésben megvalósuló munkaformák előnyei. A csoportmunka során felmerült érvek ütköztetése és elemzése az egész csoportban. 6. Rajzoljunk közösen kooperatív gyakorlat, egyéni és csoportos stratégiák alkalmazása, megfigyelése, elemzése A. A R-k párokban dolgoznak, minden pár előtt 1 A/4-es méretű papírlap, 1 íróeszköz. B. Az 1 tollal az egy papíron közösen kell egy rajzot létrehozniuk, amelyen kell lennie 1 háznak, 1 fának, 1 kutyának és 1 autónak. A feladat végrehajtására 3 perc áll rendelkezésükre, és a 3 perc alatt egyikük sem szólhat egyetlen szót sem. C. A párok felmutatják rajzaikat a többieknek. Melyik pár milyen stratégiával oldotta meg a feladatot? Milyen módon valósult meg a gyakorlat során a kooperativitás? 7. A frontális tanítástól az együttműködésen alapuló tanulásig 5 pedagógiai tudatosság fejlesztése a két munkaforma közti különbségről, és a kooperatív pedagógiai gyakorlat jellemzőiről A. A R-k megbeszélik, hogy melyek a frontális munkaforma előnyei a pedagógus szemszögéből. Ezután elolvassák a feladatlap első 2 oszlopában felsorolt tanulói és pedagógusi tevékenységeket, attitűdöket, és megvitatják létjogosultságukat, ezzel kapcsolatos tapasztalataikat. B. A T két nagyobb csoportra osztja a R-ket: az egyik azon dolgozik, hogy a megadott kooperatív tanulói tevékenységek és attitűdök alapján összegyűjti az azokhoz kapcsolódó pedagógusi tevékenységeket és attitűdöket. A másik csoport feladatlapján a 4 4. sz. melléklet 5 5. sz. melléklet 2

3 pedagógusokra vonatkozó oszlop került előre kitöltésre, így ők a tanulók tevékenységeit és attitűdjeit gyűjtik össze. C. Mindkét csoport felolvassa saját listáját, amire a másik csoport bólogatással, kérdésekkel, megjegyzésekkel reagál. A R-k megbeszélik, hogy a kooperatív tevékenységeknek, attitűdöknek mennyire van realitása a hazai iskolarendszerben, vagy saját intézményeikben, mik lehetnek a gátló tényezők, hogy lehet azokat kiküszöbölni. 8. Kooperatív szándéknyilatkozat A. Minden R kap egy lapot, amelyen több különböző mondatkezdő kifejezés található (pl. Az a szándékom, hogy ; Ahogy már eddig is tettem, a jövőben is ). B. Mindenki annyi különböző befejezést ír a mondatkezdő kifejezéskehez, amennyit csak fontosnak tart, arra gondolva, hogy milyen konkrét lépéseket szeretne vagy fog tenni, hogy az eddigieknél hatékonyabban működjön együtt kollégáival, tanítványaival, illetve, hogy miként fogja e csoportok együttműködését segíteni. C. A R-k még egyszer végigolvassák saját mondataikat, majd a lapot elteszik a táskájukba. 3

4 1. sz. melléklet ki, vagy kívülről tűzik eléjük. Az együttműködő partnereknek saját elgondolásaik, érdekeik és igényeik vannak, és venni, és kompromisszumokat tudnak kötni. Az együttműködés folyamat, amelyet az embereknek mindig újból és újból végig Az együttműködés együttes munkálkodást jelent. Ideális esetben az együttműködés egyenrangú mindezt magukkal tudják hozni a csoportba. De mások elgondolásait, érdekeit és igényeit is figyelembe tudják kell csinálniuk, hogy olyan eredményre jussanak, amelyet az egyes ember egyedül nem érhet el. partnerek közt jön létre, akik közös cél elérésén munkálkodnak. A célt vagy maguk a résztvevők keresik 4

5 2. sz. melléklet Kooperatív tanulás? Együtt működik! RÁDAI PÉTER Kooperatív együttműködési és tanulási formák a gyakorlatban FELADAT: A párban vagy csoportos munkában végzett tevékenység nem feltétlenül jelent valódi kooperációt. Kérjük, gondolják végig a csoportjukban lévő kollégáikkal, hogy a felsorolt jellegzetességek melyike jellemző leginkább a hagyományos csoportmunkára [CS], és melyik a kooperatív csoportmunkára [KCS]. Dönthetnek úgy, hogy egy adott jellegzetesség mindkét munkaformára igaz! A feladatmegoldás áll a középpontban. Nincs egyéni felelősség. Pozitív függés a csoporton belül. Kiválasztott csoportvezető irányít. Egyéni felelősség. A tanulási folyamat reflektálása és értékelése a csoport feladata. Heterogén csoport. Fontos a szociális kompetencia fejlesztése. A tanár figyelemmel kíséri a csoport munkáját és szükség esetén segítően beavatkozik. Közös tanulásirányítás a csoporton belül. Homogén csoport Nincs pozitív függés a csoporton belül. A szociális kompetencia vagy előfeltétel, vagy nem számít. A csoporttagok egymással való kapcsolata alapvető fontosságú. Megváltozott, új tanári szerepek: Döntéshozatal: szakmai és szociális célok kitűzése, csoportalkotás, a tanulási környezet kialakítása, a szükséges tanulási segédeszközök meghatározása, a tanulók csoporton belüli feladatának meghatározása. Tanulásszervezés: feladatadás, pozitív függés (interdependencia) kialakítása a csoport tagjai között, egyéni felelősség kialakítása, az elvárások transzparenssé tétele, a tanulói viselkedéssel kapcsolatos elvárások ismertetése, valamint a kooperatív képességek fejlesztése. Megfigyelés és beavatkozás: a tanulók viselkedésének figyelemmel követése, valamint segítő beavatkozás feladatmegoldás közben. Értékelés: a tanulók önértékelésének fejlesztése a saját, illetve a csoport munkájának elemző értékelésével. Forrás: Óhidy Andrea: Az eredményes tanítási óra jellemzői kooperatív tanulási formák a gyakorlatban. ÚPSZ, 2005/12. Eredmenyes 5

6 3. sz. melléklet Gyakorlat: Futó diktálás Óhidy Andrea: Az eredményes tanítási óra jellemzői kooperatív tanulási formák a gyakorlatban A kooperatív tanulási forma a tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, és az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében is. A tanulók a csoportmunka keretében közösen dolgoznak, ez együttes felelősséget jelent a csoport eredményéért, tehát nemcsak a saját, hanem a csoporttársak munkájáért is. A kooperatív tanulás mint módszer a konstruktív tanulási elméletre épül, amely szerint az ismeretek elsajátítása mindig alkotó, azaz konstruktív módon történik: az emberi agy az ismereteket nemcsak befogadja, hanem szortírozza, rendszerezi, átalakítja, újjáteremti. A kooperatív tanulási forma ahogy a többi cselekvő tanulási forma is a hagyományos tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi, hanem kifejezetten stimulálja az emberi agy ezen alkotómunkáját, konstruktivitását. FORRÁS: Eredmenyes 6

7 4. sz. melléklet PEDAGÓGUSOK KÖZTI EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYEN BELÜL FELADAT: Az alábbi, tipikus pedagógusi de nem tanítási tevékenységeket lehet egyedül vagy csoportosan, célirányos együttműködés keretében végezni. Kérjük, gondolják végig, hogy melyik munkaformának mik az előnyei az adott tevékenység elvégzése és/vagy a megadott produktumok létrehozása során (előfordulhat, hogy valamelyik sorban az egyik formához egyáltalán nem tudunk előnyöket felsorolni). Természetesen hátrányok is vannak, ezeket majd a kis csoportos munkát követően spontán beszéljük meg. TEVÉKENYSÉG / PRODUKTUM EGYÉNI CSOPORTOS helyi tanterv új segédanyagok iskolai tantárgyi verseny tankönyv választás projekt-hét belső továbbképzési rendszer bemutató óra 7

8 5. sz. melléklet A FRONTÁLIS TANÍTÁSTÓL AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ TANULÁSIG 1. A frontális tanítási módszerekről az együttműködést ösztönző módszerekre való áttérés fokozatos és egyáltalán nem könnyű. E feladatlap segítségével különbséget tehetünk a kétféle tanítási és tanulási helyzet között, ezáltal felszínre kerülnek azok a tanári és tanulói tevékenységek és attitűdök, amelyek a tanárokat és a tanulókat egy együttműködésen alapuló tanítási és tanulási légkör, illetve munkamódszer kialakítása felé mozdítják. FELADAT: Kérjük, gondolja végig, mit csinálnak a pedagógusok, milyen a hozzáállásuk az együttműködésen alapuló tanítási és tanulási munkamódszer során. A tanár tipikus tevékenységei és Fegyelmet tart Értékeli a tanulók tudását Ellenőrzi a feladatok elvégzését Felszólítja a tanulókat Meghatározza az ismeretanyagot és a követelményeket Ő adja az összes feladatot Kérdéseket tesz fel Eldönti, hogy mikor szólhatnak a diákok Kiadja a házi feladatot Ellenőrzés alatt tartja a tantermi folyamatokat Meghatározza az értékelési módokat és kritériumokat Meghatározza a viselkedési szabályokat és követelményeket Értékeli a tanulók teljesítményét FRONTÁLIS MUNKAMÓDSZEREK* EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ MUNKAMÓDSZEREK* A diák tipikus tevékenységei és Hallgatja a tanárt Jegyzetel Másol a tábláról A tanár elvárása szerint reprodukálja az ismeretanyagot Ismeretet kap Válaszol a tanár kérdéseire A követelmények szerint elvégzi a feladatait A helyén ül egész óra alatt Készen áll a hozzászólásra, ha felszólítják A tanár tipikus tevékenységei és A diák tipikus tevékenységei és Saját maga (egyénileg vagy csoportosan) választja ki az elvégzendő feladato(ka)t Egyéni és csoport véleményt / nézetet / érzelmet alakít és fejez ki Az egyéni munkát összehangolja a közös erőfeszítésekkel Felelősséget vállal a kiválasztott feladat elvégzéséért Felelősséget vállal a saját és a csoport tanulásáért Önként kezdeményezi további, az adott helyzetben szükségszerű feladatok elvégzését Lehetősége van arra, hogy felfedezze és kiaknázza a saját ismeretanyagát, szakértelmét és tapasztalatait Részt vesz a viselkedési szabályok és kritériumok kialakításában Részt vesz az értékelési módok és kritériumok kialakításában Értékeli saját, valamint a többi közreműködő munkáját Rendszeresen kommunikál társaival, ha közösen megoldandó feladatot kapnak Szabadon mozog az iskolában a feladatvégzés igényei szerint * Nem ismerünk szakirodalmat, amely kimerítően felsorolná az összes vagy a legtöbb tevékenységet, attitűdöt, amelyeket tanárok és tanulók kooperatív pedagógiai helyzetekben alkalmaznak, illetve gyakorolnak. Az itt látható felsorolás több pedagógus továbbképzés együttes gondolkodásának eredménye, ami korántsem teljes, bármikor bővíthető, pl. az Önök által a feladat során felvetett pontokkal. 8

9 A FRONTÁLIS TANÍTÁSTÓL AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ TANULÁSIG 2. A frontális tanítási módszerekről az együttműködést ösztönző módszerekre való áttérés fokozatos és egyáltalán nem könnyű. E feladatlap segítségével különbséget tehetünk a kétféle tanítási és tanulási helyzet között, ezáltal felszínre kerülnek azok a tanári és tanulói tevékenységek és attitűdök, amelyek a tanárokat és a tanulókat egy együttműködésen alapuló tanítási és tanulási légkör, illetve munkamódszer kialakítása felé mozdítják. FELADAT: Kérjük, gondolja végig, mit csinálnak a diákok, milyen a hozzáállásuk az együttműködésen alapuló tanítási és tanulási munkamódszer során. A tanár tipikus tevékenységei és Fegyelmet tart Értékeli a tanulók tudását Ellenőrzi a feladatok elvégzését Felszólítja a tanulókat Meghatározza az ismeretanyagot és a követelményeket Ő adja az összes feladatot Kérdéseket tesz fel Eldönti, hogy mikor szólhatnak a diákok Kiadja a házi feladatot Ellenőrzés alatt tartja a tantermi folyamatokat Meghatározza az értékelési módokat és kritériumokat Meghatározza a viselkedési szabályokat és követelményeket Értékeli a tanulók teljesítményét FRONTÁLIS MUNKAMÓDSZEREK* EGYÜTTMŰKÖDÉSEN ALAPULÓ MUNKAMÓDSZEREK* A diák tipikus tevékenységei és Hallgatja a tanárt Jegyzetel Másol a tábláról A tanár elvárása szerint reprodukálja az ismeretanyagot Ismeretet kap Válaszol a tanár kérdéseire A követelmények szerint elvégzi a feladatait A helyén ül egész óra alatt Készen áll a hozzászólásra, ha felszólítják A tanár tipikus tevékenységei és Csoportokat alakít Önkéntes, aktív, részvételre motivál Együttműködés alapján határozza meg a feladatokat Ötleteket javasol a diákoknak, illetve ötleteket vár a diákoktól Visszajelzést ad, kér és kap Koordinálja az értékelést (megbeszéli az értékelési módokat és kritériumokat): a tanár, a társak általi, illetve az önértékelést Csoporttagként vesz részt a tevékenységekben Megkönnyíti a tantermi folyamatokat Tanulói hozzászólásokat vár Feltérképezi a tanulók egyéni szakértelmét, kompetenciáit Érdeklődik az egyének és a tanulói csoportok tulajdonságai, egyedi jellemzői (igényei, érdeklődési körei stb.) iránt Lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy vállaljanak egyéni és közös felelősséget a feladatokért és a tanulásért Megbeszéli a diákokkal a viselkedési szabályokat és kritériumokat Biztosítja az eszközrendszert a feladatvégzéshez A diák tipikus tevékenységei és * Nem ismerünk szakirodalmat, amely kimerítően felsorolná az összes vagy a legtöbb tevékenységet, attitűdöt, amelyeket tanárok és tanulók kooperatív pedagógiai helyzetekben alkalmaznak, illetve gyakorolnak. Az itt látható felsorolás több pedagógus továbbképzés együttes gondolkodásának eredménye, ami korántsem teljes, bármikor bővíthető, pl. az Önök által a feladat során felvetett pontokkal. 9