Változások 2010-től Fogalmak Foglalkoztató fogalmának változv ltozása: a kincstár r számfejt mfejtési körében k a helyi önkormányzatok nyzatok nettó f

Átírás

1 A járulj rulék- és s szségügyi gyi hozzájárul rulás s kötelezettsk telezettség g évi változásai Széll Zoltánn nné előad adása Visszalépési si lehetőség g a magán- nyugdíjp jpénztári rendszerből december 31-ig megnyílik a Tb. nyugdíjrendszerbe törtt rténő visszalépés lehetősége azoknak a pénztp nztártagoknak a számára, akik: önkéntesen ntesen léptek l be a magán- nyugdíjp jpénztárba és s 52. életévüket december 31-éig betölt ltötték! Figyelem! A 09T1041 nyomtatvány. ny. Magánszem nszemélyek 14 százal zalékos eho kötelezettségét érintő változás Ha a magánszem nszemély a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő rulék várhatóan an eléri a hozzájárul rulás-fizetési felső határt, és s 2009-ben a járulj rulékalapja ténylegesen eléri vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re vonatkozóan an nem kell az EHO. 11/A. (2) bek.. szerinti rulás s 6 százal zalékát bevallania és s megfizetnie. 1

2 Változások 2010-től Fogalmak Foglalkoztató fogalmának változv ltozása: a kincstár r számfejt mfejtési körében k a helyi önkormányzatok nyzatok nettó finanszíroz rozásának hatálya alá tartozó munkáltat ltatók esetében a járulj rulék k megállap llapításával, bevallásával, val, megfizetésével, a nyilvántart ntartással és s adatszolgáltat ltatással, valamint a biztosítottak tottak bejelentésével összefüggő,, az e törvényben és s az Art.-ben előírt kötelezettsk telezettségek tekintetében a kincstár. A kincstár r számfejt mfejtési körébe k tartozó központi költségvetési szervek képviselk pviselőjeként a kincstár r teljesíti ti a járulék k megállap llapításával, bevallásával, val, megfizetésével, a nyilvántart ntartással és s adatszolgáltat ltatással, valamint a biztosítottak tottak bejelentésével összefüggő,, e törvt rvényben és az Art.-ben előírt kötelezettsk telezettségeket A biztosítási si kötelezettsk telezettség g elbírálását érintő fogalmi változás: a Tbj. alkalmazásában megbízási jogviszonynak, munkaviszonynak a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszonyt és munkaviszonyt kell tekinteni, tovább bbá a külfk lföldi ldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszonyt és s munkaviszonyt, amely alapján n a munkát t a Magyar KöztK ztársaság g terület letén n végzik. v A szabályv lyváltozás s elsődlegesen a 3. országban lévől munkáltat ltatónak dolgozó személyeket érinti. Fontos! Továbbra sem terjed ki a biztosítás: s: a harmadik állam polgárára, ra, ha kiküldet ldetés, kirendelés, vagy munkaerő-kölcs lcsönzés s keretében végez v munkát t Magyarországon, gon, illetve a magyar jogszabályok szerint be nem bejegyzett külfk lföldi ldi munkáltat ltató által Magyarországon gon foglalkoztatott külfk lföldinek ldinek minősülő személyre. 2

3 Példa: egy magyar foglalkoztató harmadik állam, külföldinek ldinek minősülő állampolgárát t biztosítási si kötelezettséggel járój jogviszonyban foglalkoztatja, főszabályként a magánszem nszemély biztosítottnak tottnak minősül. Abban az esetben azonban, ha a foglalkoztató és s a magánszem nszemély él l a nemzetközi zi magánjogr njogról l szóló évi 13. törvt rvényerejű rendeletben biztosított tott - a munkavégz gzést megalapozó szerződésekre sekre vonatkozó - jogválaszt lasztás lehetőségével, akkor a magánszem nszemély nem válik v biztosított tottá január r 1-jétől, 1 abban az esetben, ha szerződő felek a külfk lföldi ldi jog alkalmazását t kötik k ki megbízás, illetve munkaviszony esetében, de a munkavégz gzés s helye a Magyar Köztársaság, a jogválaszt lasztás s ellenére létrejl trejön n a biztosítási si jogviszony az alapul szolgáló jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint. Változás s a biztosítottak tottak körébenk Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy kikerül l a biztosítottak tottak köréből. k A járulj rulékalapot képezk pező jövedelem meghatároz rozás s e tekintetben is módosul! m A járulj rulékalapot képezk pező jövedelem általános meghatároz rozása (Tbj. 4. k) pont):, az önálló és s nem önálló kenységből l származ rmazó bevételb telből l az adóel előleg-alap számításn snál figyelembe vett jövedelemj vedelem,, ideértve az Szja tv.-ben 1. Szja tv.) szerinti, az összevont adóalapba alapba tartozó, az szabályozott kis összegű kifizetésb sből l származ rmazó jövedelmet is, tovább bbá az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapk alapként megállap llapított értékének személyi jövedelemadj vedelemadóval val növelt összege [ide nem értve az Szja tv ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajánd ndék, reprezentáci ció címén n adott terméket és s nyújtott szolgáltat ltatást], a munkavállal llalói érdekképviseletet ellátó szervezet részr szére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerz szerződésben sben meghatározott díj, d a hivatásos nevelősz szülői i díj. d (kikerült a hallgatói i munkadíj j (figyelni a k) 2. alpontra), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján n fizetett ösztöndíj, a felszolgálási si díj d és s borravalóra ra vonatkozó szövegr vegrész.) 2. az 1. alpont szerinti jövedelem j hiány nyában a munkaszerződésben sben meghatározott személyi alapbér, illetőleg leg ha a munkát t nem munkaviszony, hanem munkavégz gzésre irányul nyuló egyéb b jogviszony keretében végzik, v a szerződésben sben meghatározott díj. d 3

4 Járulékalapot képezk pező jövedelem I. A Szja. tv. módosm dosításával összefüggésben (szuperbruttósítás) s) változik v a járulj rulékalapot képező jövedelem fogalma és s a járulékalapot nem képezk pező jövedelmek felsorolása sa A változv ltozás s lényege, l hogy az Szja. tv (3) bekezdése szerint az adóalap alap- kiegész szítés összege nem lesz járulj rulékalap, tehát t a szuperbruttósítás s a járulj rulékalapot nem érinti január r 1-jétől 1 l pl. a jövedelem j forint, akkor az adóalap alap forint lesz, A járulj rulékalapot képezk pező jövedelem továbbra is forint, mert az Szja. tv (3) bekezdése szerint az adóalap alap-kiegészítés összege nem jövedelem, j ennek okán n nem járulj rulékalap, tehát t a szuperbruttósítás s a járulj rulékalapot nem érinti. A természetbeni juttatások utáni járulékfizetési kötelezettsk telezettség Az Szja. tv a szerinti adóköteles természetbeni juttatás s adóalapk alapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval val növelt n összege [ide nem értve az Szja. tv ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajánd ndék, reprezentáci ció címén n adott termék és s nyújtott szolgáltat ltatást] járulékalapnak minősül. Jellemzően en az Szja. tv ában nevesített bevételek után n járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettség nincs. 4

5 Járulékalapot képezk pező jövedelem II. A minimálb lbér r kétszeresk tszereséhez kötött k tt járulékfizetési alsó határt felváltja ltja a kenységre jellemző kereset, amely a természetes személy főtevf égére jellemző a viszonyoknak megfelelő díjazást jelenti. Ez a rendelkezés s az ún. főfoglalkozf foglalkozású egyéni és s társas t llalkozók járulékfizetését érinti. Egyes járulj rulékok integráci ciója A Tbj. alapelvei között k megjelenik, hogy a foglalkoztató járulékfizetése a társadalombiztost rsadalombiztosítási-ellátásokon kívül k l a munkaerő-piaci szolgáltat ltatások fedezetéü éül l is szolgál. l. A munkaadói, munkavállal llalói, llalkozói i járulj rulék k mint önálló járulék k megszűnik, és s munkaerő-piaci járulj rulékként az rulékba integrálódik. Az intézked zkedés s a beszedési si száml mlák k számának csökken kkenésével jár. Figyelem! a január r 10-éig megszerzett jövedelmek j utáni járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettségre az Flt december 31-én n hatályos 40., 41., és s 46/B -ait kell alkalmazni. Az e rendelkezés s alapján n beszedett járulj rulékok a Munkaerő Piaci Alap bevétel telét t képezi! k Járulékfizetésre vonatkozó általános szabályok A társadalombiztost rsadalombiztosítási si ellátások és s a munkaerő- piaci célokc fedezetére a biztosított tott természetbeni szségbiztosítási si járulékot, pénzbeli p rulékot és munkaerő-piaci járulj rulékot (a továbbiakban együtt: szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjj jjárulékot, a kiegész szítő kenységet folytató egyéni és s társas t vállalkozó nyugdíjj jjárulékot, a foglalkoztató és s a biztosított tott egyéni llalkozó szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulékot,, valamint nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulék) fizet. 5

6 A foglalkoztató és s a biztosított tott egyéni llalkozó: szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékot, valamint nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulékot (a továbbiakban együtt: társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék) fizet. A társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék k mértm rtéke 27 %, ebből a nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulék k 24 százal zalék, az szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulék k 3 százal zalék. Az szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékon belül a természetbeni rulék k 1,5 százal zalék, a pénzbeli p rulék k 0,5 százal zalék, a munkaerő-piaci járulj rulék k 1 százal zalék. A korkedvezmény ny-biztosítási si járulj rulék k mértm rtéke: 9,75%. Mi a különbsk nbség g a munkaadói i járulj rulék és s a foglalkoztató által fizetendő munkaerő piaci járulj rulék kötelezettség g között? k december 31-éig hatályos szabályoz lyozása szerint a munkaadói i járulj rulékot a munkaviszonyban álló magánszem nszemélyek után n kell megfizetni január r 1-jétől 1 l minden olyan esetben, ha a foglalkoztató a biztosítottj tottjával összefüggésben társadalombiztosítási si járulj rulékot fizet, akkor ennek részeként a munkaerő-piaci járulj rulékot is meg kell fizetnie (pl. megbízási jogviszony). Az egyéni llalkozó és s társas t llalkozás is megfizeti a munkaerő-piaci járulj rulék foglalkoztatói i részr szét. A munkavállal llalói i járulj rulékfizetést érintő szabály: A munkavállal llalói i járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettség g nem vonatkozik arra a személyre, aki szolgálati lati nyugdíjban részesr szesül, vagy arra jogosulttá vált. Aki szolgálati lati nyugdíjra jogosulttá vált és foglalkoztatója az egyéni llalkozókról és s az egyéni cégrc gről l szóló törvény hatálybal lybalépését megelőzően en nem vonta le a munkavállal llalói járulékot, azt a törvt rvény hatálybal lybalépésétől l a magánszem nszemélytől l visszamenőleg követelni k nem lehet. 6

7 A biztosított tott járulj rulékfizetési kötelezettsége A biztosított: tott: 4% természetbeni, 2% pénzbeli p szségbiztosítási si és 1,5 százal zalék k munkaerő-piaci járulj rulék (együtt: szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulék), valamint 9,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulék, a magánnyugd nnyugdíjpénztár tagja 1,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulék és s 8 százal zalék k tagdíj fizetésére kötelezett. k A járulj rulékfizetési felső határ összege napi forint, éves szinten forint. Az szségügyi gyi szolgáltat ltatási járulék A kiegész szítő kenységet folytató egyéni vállalkozó.. A kiegész szítő kenységet folytató társas llalkozó után n a társas t llalkozás, valamint a Tbj. 39. (2) bekezdésében ben meghatározott személy által fizetendő szségügyi gyi szolgáltat ltatási járulj rulék összege napi 165 forint, havi 4950 forint. A biztosított tott szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci valamint a nyugdíjj jjárulék k fizetési kötelezettsk telezettség g alóli li mentessége: Nem kell szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékot, illetve nyugdíjj jjárulékot fizetni a járulj rulékalapot képezk pező természetbeni juttatás s adóalapk alapként megállap llapított értékének személyi jövedelemadj vedelemadóval val növelt n összege után Nem terheli szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulék a jubileumi jutalmat, a végkielv gkielégítést, az újrakezdési támogatást, a szabadságmegv gmegváltás s jogcímen kifizetett juttatást, a határozott időtartam tartamú jogviszony megszüntet ntetése esetén n a Munka TörvT rvénykönyve nyve ának (2) bekezdése és s a közalkalmazottak k jogáll llásáról szóló évi XXXIII. törvt rvény 27. -ának (2) bekezdése alapján n kifizetett összeget. A pénzbeli p rulékot nem kell megfizetni a külön k n jogszabály szerinti prémium miumévek program, illetőleg leg a különleges k foglalkoztatási állomány keretében járój juttatás s után. 7

8 Munkaerő-piaci járulj rulék k (1,5 %) fizetésére nem kötelezett k az a magánszem nszemély, aki: szövetkezet tagja, kivéve, ve, ha a szövetkezet kenységében munkaviszony keretében működik m közre, k a tanulószerz szerződés s alapján n szakképz pző iskolai tanulmányokat nyokat folytató tanuló, az álláskeresési si támogatt mogatásban részesr szesülő személy, a díjazd jazás s ellenében munkavégz gzésre irányul nyuló egyéb b jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés s alapján, egyéni llalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagk dtagként) személyesen munkát t végzv gző személy, az egyházi szolgálatot latot teljesítő egyházi személyt, szerzetesrend tagja, a mezőgazdas gazdasági gi őstermelő, alapítv tvány, társadalmi t szervezet, társadalmi t szervezetek szövets vetsége, társasht rsasház közösség, egyesület, köztestk ztestület, kamara, gazdálkod lkodó szervezet választott v tisztségvisel gviselőjét, szövetkezet vezető tisztségvisel gviselője, tovább bbá a Munkavállal llalói i Résztulajdonosi R Program szervezeteinek, az önkéntes ntes kölcsk lcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugd nnyugdíjpénztárak választott tisztségvisel gviselője, a helyi (települési) önkormányzat nyzat választott v képviselk pviselője (tisztségvisel gviselője), társadalmi t megbízat zatású polgármester. Mentesül l a biztosítottat tottat terhelő 1,5 százal zalékos mértm rtékű munkaerő-piaci járulj rulék k megfizetésének kötelezettsk telezettsége alól: l: az az egyéni és s társas t llalkozó,, aki közép-k vagy felsőfok fokú oktatási intézm zményben nappali rendszerű oktatás s keretében tanulmányokat nyokat folytat, vagy a llalkozói kenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik, az a foglalkoztatott, egyéni és s társas t llalkozó,, aki saját t jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztost rsadalombiztosítási si nyugellátásr sról l szóló jogszabályban meghatározott reá irányad nyadó öregségi gi nyugdíjkorhat jkorhatárt rt betölt ltötte. tte. A biztosítási si kötelezettsk telezettség g alá tartozó magánszem nszemély járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettsége Az 5. (3) bekezdésében ben említett személy a járulékalapot képezk pező jövedelme után társadalombiztosítási si járulj rulékot, nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és s szségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulj rulékot fizet. Egyidejűleg fennáll lló több biztosítási si jogviszony Több biztosítási si kötelezettsk telezettséggel járój jogviszony egyidejű fennáll llása esetén n a járulj rulékalap után n mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot, a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és s az szségbiztosítási- és s munkaerő-piaci járulj rulékot. Nem változott, v ha a biztosított tott legalább heti 36 órás foglalkoztatással járój munkaviszonnyal rendelkezik, az egyidejűleg fennáll lló,, biztosítási si kötelezettsk telezettség g alapjául szolgáló további jogviszonya alapján n nem fizet a 19. (3) bekezdésében ben meghatározott pénzbeli p rulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás s megállap llapításánál l az egyidejűleg fennáll lló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. A Tbj a (3)-(4) (4) bekezdésének alkalmazásánál l heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltat ltató a válsv lság g megoldására indított program keretében, munkaidő-szervez szervezési si intézked zkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállal llalóra tekintettel munkahelymegőrz rző támogatásban részesr szesül. 8

9 Az egyéni és s társas t llalkozók járulékfizetését érintő változások Az egyéni llalkozókról és s az egyéni cégrc gről szóló évi új j törvt rvénnyel összefüggő változások Segítő családtag: az egyéni llalkozónak, az egyéni cég c és s a jogi személyis lyiséggel nem rendelkező gazdasági gi társast rsaság tagjának közeli k hozzátartoz tartozója, aki a vállalkozásban személyesen és s díjazd jazás ellenében nem munkaviszony keretében munkát t végez, v kivéve ve a saját t jogú nyugdíjast és s az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányad nyadó öregségi gi nyugdíjkorhat jkorhatárt rt betölt ltöttette Társas llalkozás, társas t llalkozó A Tbj. alkalmazásában társas t vállalkozásnak minősül l az egyéni cég c Az egyéni cég c g tagja társas t llalkozó (Figyelem! jogviszony) Az egyéni cég c g tagja esetében a társas t vállalkozó biztosítási si kötelezettsk telezettsége az egyéni cég c g tagjává válás s napjától l az egyéni cégben c fennáll lló tagság megszűnésének nek napjáig áll fenn. 9

10 A társas t llalkozások és s társas t llalkozók járulékfizetési kötelezettsk telezettsége A társas t llalkozás s a biztosított tott társas t llalkozó után n a társadalombiztosítási si járulj rulékot a társas t llalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulj rulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas t vállalkozó kenységre jellemző kereset után n fizeti meg. Ha a járulékalapot képezk pező jövedelem nem éri el a kenységére jellemző keresetet, a foglalkoztató a bevallásban - a tényleges t járulékalapot képezk pező jövedelem feltüntet ntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot a járulj rulékalapot képezk pező jövedelem, de legalább a minimálb lbér r alapulvétel telével fizeti meg. Ha a járulj rulékfizetési kötelezettsk telezettség g nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek ek szerinti összeg harmincad részét t kell figyelembe venni. A biztosított tott társas t llalkozó a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és s az szségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulj rulékot fizet. A nyugdíjj jjárulék k (tagdíj) és s az szségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulj rulék k alapja megegyezik a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék alapjával - ide nem értve az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás s adóalapk alapként megállap llapított értékének személyi jövedelemadóval val növelt n összegét. Az egyéni llalkozókat kat érintő új j szabályok A Tbj. alkalmazásában egyéni llalkozónak minősül egyebek mellett- az új j törvt rvény szerinti egyéni llalkozói i nyilvántart ntartásban szereplő természetes személy Az egyéni llalkozó biztosítási si és s járulj rulékfizetési kötelezettsége: az egyéni llalkozói nyilvántart ntartásba való bejegyzés s napjától l az egyéni llalkozói i nyilvántart ntartásból l való törlés napjáig tart. Szünetel a biztosítási si egyebek mellett- az egyéni vállalkozói i kenység g szünetel netelésének nek ideje alatt. Az egyéni llalkozók k járulj rulékfizetési kötelezettsége A biztosított tott egyéni llalkozó a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot az Szja tv. 16. (4) bekezdésében ben meghatározott llalkozói i kivét, de havi átlagban legalább a a kenységére jellemző keresetet után fizeti meg. Átalányadózó esetén n az átalányban megállap llapított jövedelemj vedelem,, de havi átlagban legalább a kenységre jellemző kereset után kell a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulékot megfizetni. Ha a llalkozói i kivét, illetve az átalányban megállap llapított jövedelemj nem éri el a kenységre jellemző keresetet,, az egyéni llalkozó a bevallásban - a tényleges t járulékalapot képezk pező jövedelem feltüntet ntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulékot a tényleges t járulékalapot képezk pező jövedelem, de legalább a minimálb lbér alapulvétel telével fizeti meg. Az egyéni llalkozó a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) és szségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulj rulékot a társadalombiztosítási si járulj rulékalap figyelembevétel telével fizeti meg, a nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulj rulékfizetési felső határig. 10

11 Eva adózó egyéni llalkozó járulékalapja Az egyszerűsített llalkozói i adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) biztosított tott egyéni llalkozó a 19. (1)-(3) (3) bekezdésében ben meghatározott járulj rulékokat (tagdíjat) kenységre jellemző kereset után fizeti meg. Az eva adózó egyéni llalkozó a bevallásban a tényleges t jövedelmj vedelmének feltüntet ntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges t jövedelme, j de legalább a minimálb lbér r alapulvétel telével fizeti meg. Kiegész szítő kenységet folytató vállalkozónak nem kell szségügyi gyi szolgáltat ltatási járulj rulékot fizetnie arra az időtartamra, amely alatt: Keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesr szesül, Fogvatartott, Ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként kamarai tagsága ga szünetel, Egyéni llalkozóként kenysége szünetel Többes jogviszonyban álló egyéni llalkozó járulékfizetési kötelezettsk telezettsége A társadalombiztost rsadalombiztosítási si járulj rulék, a természetbeni rulék, a b) pontban említett llalkozó esetén n a természetbeni és s pénzbeli p szségbiztosítási si járulék, valamint a nyugdíjj jjárulék k (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulj rulékalapot képezk pező jövedelem, eva adózó egyéni llalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap alap 4 százal zaléka, átalányadózó egyéni llalkozó esetében az átalányban megállap llapított jövedelem, j ha a) az - átalányadózónak nak nem minősülő - egyéni llalkozó,, a társas llalkozó legalább heti 36 órás s foglalkoztatással járój munkaviszonyban is áll, vagy b) az egyéni llalkozó,, a társas t llalkozó közép- vagy felsőfok fokú oktatási intézm zményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. nyokat. A heti 36 órás s foglalkoztatás s megállap llapításánál l az egyidejűleg fennáll lló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani tani. 11

12 ŐSTERMELŐK A mezőgazdas gazdasági gi őstermelő - ideértve a kenységét t a tárgyévben kezdő mezőgazdas gazdasági gi őstermelőt t is - a minimálb lbérnek megfelelő összeg után n fizeti meg - a 24 százal zalék k nyugdíj-biztos biztosítási, si, - a 1,5 százal zalék k természetbeni és - a 0,5 százal zalék k mértm rtékű pénzbeli szségbiztosítási si járulékot, valamint - az egyéni járulj rulékok közül k l a 4 százal zalék k természetbeni, - a 2 százal zalék k pénzbeli p rulékot, és - a 9,5, magánnyugd nnyugdíjpénztári tagság g esetén n 1,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulékot (tagdíjat). Az őstermelő a jövőben j sem fizet munkaerő- piaci járulj rulékot! Az a mezőgazdas gazdasági gi őstermelő,, akinek az e kenységéből l származ rmazó,, tárgyt rgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot: az őstermelői i kenységből l származ rmazó,, tárgyt rgyévet megelőző évi bevétel telének 20 százal zaléka után n 4 százal zalék mértékű természetbeni rulékot és - a nyugdíj-biztos biztosítási si járulj rulékot is magában foglaló - 9,5 százal zalék k nyugdíjj jjárulékot fizet. Ha a mezőgazdas gazdasági gi őstermelő magánnyugd nnyugdíjpénztár tagja, akkor 2,3 százal zalék k tagdíjat és s 7,2 százal zalék nyugdíjj jjárulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdas gazdasági gi kistermelőre re vonatkozó bevételi értékhatár r számításánál figyelmen kívül k l kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi zi szerződés s rendelkezése alapján n folyósított, egyébk bként bevételnek számító támogatást. Hatályba lépésl A járulj rulékmértékekre vonatkozó módosított szabályt a január r 1-jétől 1 megszerzett jövedelmekre j és s keletkezett járulékfizetési kötelezettsk telezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a január r 10- éig megszerzett jövedelmekre j a december 31-én n hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. 12

13 Egészs rulás Az rulás s fizetésére vonatkozó január r 1-jétől 1 l hatályos előírások egy része r már m r az egyes adó- és járuléktörvények módosm dosításáról l szóló évi LXXXI. törvt rvényben kihirdetésre kerültek. Szintén az rulás s tekintetében tartalmaz előírásokat az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról l szóló évi LXXVIII. törvt rvény is. Egészs rulás január r 1-jétől 1 l megszűnik a tételes t teles eho (a december havi kötelezettsk telezettséget januárban be kell fizetni!) A 11 %-os% eho 27 %-ra% emelkedik és módosulnak a százal zalékos mértm rtékű rulás s alapjául szolgáló jövedelmek is. FONTOS! A december 31-éig hatályos rendelkezések szerint a magánszem nszemélyt az adóé óévben megszerzett llalkozásból l kivont jövedelme, j értékpapír-kölcsönzésb sből megszerzett jövedelme, j osztalékj kjövedelme, árfolyamnyereségből l származ rmazó jövedelme és s ingatlan bérbeadb rbeadásból l származ rmazó jövedelmével vel a törvt rvényben előírt egyéb b feltételek telek teljesülése se esetében akkor terheli 14 százal zalék k szségügyi gyi hozzájárul rulás, ha az említett jövedelmekkel j összefüggésben bevallási kötelezettsk telezettség g is felmerül. Ez az előírás s az Szja tv. rendelkezéseivel nem minden esetben van összhangban. Az Szja tv. 11. (3) bekezdés s d) pontja szerint a magánszem nszemély nem köteles k bevallani: az értékpapír-kölcsönzésb sből l származ rmazó jövedelmet, az osztalékb kból származ rmazó jövedelmet, az árfolyamnyereségből l származ rmazó jövedelmet, a llalkozásból l kivont jövedelmet, j valamint - az osztalékra vonatkozó szabályok szerinti adókötelezetts telezettség g esetén - az életjáradékból l származ rmazó jövedelmet, ha az adóé óévben ilyen jogcím( m(ek)en megszerzett összes jövedelem j nem haladja meg az 100 ezer forintot és s az adót t a kifizető levonta, Ebben az esetekben a magánszem nszemély bevallási kötelezettsk telezettség g hiány nyában rulás s fizetésére sem kötelezett. k A hatályon kívül k l helyezett szövegr vegrész eredmények nyeként nt megszűnik ez az ellentmondás. Ennek a szabálynak a módosm dosításával függ f össze az Eho tv. 11/A. (4) bekezdésének módosm dosítása sa is. 13

14 FONTOS! január r 1-jén 1 n az Eho.. 11/A. -ának (4) bekezdése helyébe a következk vetkező rendelkezés s lép: l Ha a magánszem nszemély a 3. (3) bekezdésében ben foglaltak szerint rulás fizetésére kötelezett, k vagy visszaigényl nylési jogosultságát t gyakorolja, az adóé óévről l köteles k bevallást benyújtani. Nem kell az szségügyi gyi hozzájárul rulást a magánszem nszemélynek bevallania, ha a kifizető az rulást levonta, és s a magánszem nszemély az Szja tv. vagy az Art. alapján n nem köteles k bevallás s benyújt jtására. A magánszem nszemély 14 %-os% eho kötelezettségét érintő kedvező szabályok 2009-évre átmeneti szabály a hozzájárul rulás-felső határral összefüggésben 2010-től l a a 450 ezer forint felső határn rnál l nem a foglalkoztató,, hanem a biztosított tott által fizetett rulékot, Ekho adózás esetében az Ehko tv. 9. (1) bekezdése szerinti azaz a magánszem nszemélyt terhelő ehko-ból az 1,6 százal zalék k természetbeni szségbiztosítási si járulékrészt lehet figyelembe venni!! A 27 százal zalékos mértm rtékű szségügyi gyi hozzájárul rulás s alapja A kifizető, kifizető hiány nyában vagy, ha a kifizető az adóel előleg leg alapját képező jövedelem után n adót t (adóel előlegest) legest) nem köteles k magállap llapítani a jövedelmet j szerző magánszem nszemély 27 százal zalékos mértékű rulást fizet az adóé óévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadj vedelemadóról l szóló évi CXVII. törvt rvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti a) összevont adóalapba alapba tartozó jövedelemnél aa) az adóel előleg-alap számításn snál figyelembe vett jövedelem, j ab) a llalkozói i kivét és s a kivétkieg tkiegészítés együttes összegének,, illetve a személyes közremk zreműködői i díj d és s a személyes közreműködőidíj-kiegész szítés együttes összegének, de legfeljebb a llalkozóra irányad nyadó,, Tbj.-ben ben meghatározott kenységre jellemző kereset tárgyt rgyévi összegének a llalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyt rgyévre bevallott nyugdíjj jjárulék k járulj rulék alapját t meghaladó része, (EKHO adózási mód m d esetén n nem kell alkalmazni!) b) külön n adózó jövedelmek közülk ba) a természetbeni juttatások adóalapk alapként meghatározott értéke, bb) a kamatkedvezményb nyből l származ rmazó jövedelem, bc) az egyösszeg sszegű járadékmegváltások, bd) a kisösszeg sszegű kifizetések után. 14

15 A társas t llalkozásokat érintő új j szabály szerint: Az egyszerűsített llalkozói i adó hatálya alá nem tartozó,, Szja tv. szerinti társas t llalkozás s 27 százal zalékos mértm rtékű szségügyi gyi hozzájárul rulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelr mvitelről l szóló törvény szerint a llalkozás kenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékk kként, részesedr szesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív v adózott eredmény tag részesedr szesedésével arányos részes r után. Az így megállap llapított szségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, t mint a Tbj.-ben ben meghatározott kenység g piaci értékének azon része, amely meghaladja a llalkozói i jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjj jjárulék-alap és s az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott rulás-alap együttes összegét. Nem fizet a magánszem nszemély ehot az osztalék k azon része r után amelynek megfelelő összeg után n a megelőző adóé óévbe (ek( ek)ben a társas llalkozás s az előzőekben ekben meghatározott ehot fizetett. Hatály Az előző rendelkezést a llalkozás s évi üzleti év v mérleg m szerinti eredménye alapján n kell alkalmazni, a fizetési és bevallási kötelezettsk telezettséget a beszámol moló közzétételére előírt határid ridőt t követk vető hónap 12-éig kell teljesíteni. teni. Az eho alap változv ltozásával összefüggő új j szabály A kifizetőt és s a bérbeadb rbeadó természetes személyt nem terheli a 27% szségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség g az ingatlan bérbeadb rbeadásból származ rmazó jövedelem után, ha a bérbeadb rbeadó bérleti díjbd jból l származ rmazó bevétel telére az önálló kenységből l származ rmazó jövedelemre irányad nyadó szabályokat alkalmazza. (továbbra is 14%-os eho alap) 15

16 Nem kell megfizetni a százal zalékos mértm rtékű rulást: a táppt ppénz, baleseti táppt ppénz, terhességi gi-gyermekágyi gyi segély, gyermeknevelési támogatt mogatás, gyermekgondozási díj, d az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugd nnyugdíjpénztár és s az önkéntes ntes kölcsk lcsönös biztosítópénzt nztár által szolgáltat ltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részr szére az Mpt (1) bekezdésének a) pontja alapján n fizetett összeg, az önkéntes ntes kölcsk lcsönös s biztosítópénzt nztár megszűnése se esetén n a tag részr szére teljesített tett adóköteles pénztp nztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztost rsadalombiztosítási si nyugdíjrendszerbe törtt rténő visszalépése se miatt visszafizetett magán-nyugd nyugdíjpénztári tagdíj-kieg kiegészítés, s, a kifizető által megállap llapított és s folyósított társadalombiztost rsadalombiztosítási si ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt t terhelő összege, az önkéntes ntes kölcsk lcsönös s biztosítópénzt nztár által a magánszem nszemély javára jóváíj áírt támogatt mogatói i adomány, az Önkéntes ntes KölcsK lcsönös s Biztosító Pénztárakról l szóló évi XCVI. törvt rvény 51/C. -ában meghatározott szolgáltat ltatás, az iskolai szövetkezet és s az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás s keretében tanulmányokat nyokat folytató tanuló,, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport kenységében kifejtett személyes közremk zreműködéséért a törvt rvény hatálybal lybalépését t követk vetően en kapott ellenszolgáltat ltatás s után. A kifizetőt és s a bérbeadb rbeadó természetes személyt nem terheli 27 %-os% mértm rtékű szségügyihozzájárulás-fizet fizetési kötelezettség g az ingatlan bérbeadb rbeadásból l származ rmazó jövedelem után, ha a bérbeadb rbeadó bérleti díjbd jból l származ rmazó bevétel telére az önálló kenységből l származ rmazó jövedelemre irányad nyadó szabályokat alkalmazza. AZ E101-es igazolással rendelkező személy jövedelem j után nem kell rulást fizetni!!! Eltérő üzleti éves adózókat érintő átmeneti rendelkezés A 2009-ben kezdődő,, naptári évtől l eltérő üzleti év v esetén n a reprezentáci ció és s az üzleti ajánd ndék k utáni szségügyi- hozzájárul rulás-fizetési kötelezettsk telezettségre az Eho december 31-én n hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Vagyis nem 27, hanem 11 százal zalék k a fizetendő eho mértéke. 25 százal zalékos mértm rtékű rulás Az átalányadózást választv lasztó mezőgazdas gazdasági gi kistermelő által fizetendő százal zalékos mértékű rulás s az átalányadó (átalányadó-előleg) leg) 25 százal zaléka. Ez a rendelkezés s 2010-től l hatályon kívül k helyezésre kerül, figyelemmel az szja. tv. változására. 16

17 Egyéb b kötelezettsk telezettségek A rehabilitáci ciós s hozzájárul rulás s mértm rtéke Ft/fő/év. Az emelés s célja c a megváltozott munkaképess pességűek ek foglalkoztatásának ösztönzése. A kötelezk telező foglalkoztatási szint nem változik v (5%). A kulturális lis járulj rulék k kötelezettsk telezettség g megszűnik. Változik a START- program Felsőfok fokú végzettséggel ggel rendelkező pályakezdő esetében a START- kártya érvényességi időtartama egy év, de legfeljebb a kiáll llítás s keltétől l az igényl nylő 30. életévének betölt ltéséig terjedő időszak. A kedvezményes foglalkoztatás s ideje alatt, 9 hónapon h át t 10, a fennmaradó 3 hónapra h 20 %-os% mértm rtékű közterhet kell fizetni a bruttó munkabér r után n közteherkk zteherként. A kedvezmény továbbra is legfeljebb a minimálb lbér r kétszeres k összegének megfelelő járulékalap után érvényesíthető. Köszönöm m a figyelmet 17